1.

Az állam és az államszervezet fogalma

Állam, jogi államfogalom. „három elemű tan”: államterület, nép,
államhatalom. Államszervezet, állami szervek csoportosítása, alkotmány,
 
2. Az állam szerkezeti felépítése
Egységes (unitásrius): szuverenitás területileg osztatlan, centralizált.
Szövetségi (föderális): szuverenitás területileg osztott, lehet szimetrikus
és aszimmetrikus, az alkotórészek képviselete lehet egyenlő vagy
egyenlőtlen. Decentralizált (regionalizált). Egyéb: perszonálunió, reálunió,
konföderáció, Európai Unió.

3. Az államforma kérdése
Államforma, monarchia, köztársaság (államfő: közvetlen, közvetett),
átmeneti államformák (atipikus).
4. A kormányforma szerinti osztályozás. Az egyes
kormányformák bemutatása
Kormányforma, parlamentáris, prezidenciális (elnöki), félprezidenciális,
kollegiáris (szövetségi gyűlés, szövetségi tanács)
 
5. A magyar közhatalmi rendszer jellemzői. Az állam- és
kormányforma kérdése, az államszerkezeti felépítés és a
hatalommegosztás Magyarországon
mi az államforma? (történelmi áttekintés) ki az államfő? Kormány
(történelmi áttekintés), Országgyűlés (általánosan)
 
6. A választójog és az országgyűlési képviselő-választás hazai
rendszere
Választójog, kiket illet meg, hogyan tudják gyakorolni, vegyes választási
rendszer, képviselők száma, 106 választókerület, 93 mandátum,
 
7. Választójog a nemzetközi dokumentumokban. A
választójogi alapelvek és a választási rendszerek
Választójog, mint egyetemes emberi jog (1945 ENSZ: 1948-Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata), aktív és passzív választójog. Választási
rendszerek: többségi rendszer (relatív, abszolút többségi), arányos
képviseleti rendszer, vegyes (mo). Alapelvek: általánosság, egyenlőség,
közvetlen vagy titkos szavazás. Anyagi (aktív, passzív választók köre) és
eljárási (a választás menete). Cenzusok.

8. A magyar választási rendszer alkotmányos alapjai. Az

országgyűlési képviselő-választás szabályai
Vjt. (választójogi törvény), külhoni állampolgárok, nemzetiségek

 
9. A választási szervek. Névjegyzék, regisztráció.
Jelöltajánlás, listaállítás. A szavazás. A választás
eredményének megállapítása, jogorvoslatok
NVB (Nemzeti Választási Bizottság), választási bizottságok, Nemzeti
Választási Iroda (NVI), választási irodák, külképviseleti választási iroda.
Névjegyzék, regisztráció, jelöltállítás (képviselő jelölés: 500, pártlista: 9
megye és főváros 27 jelölt, nemzetiségi: 1%). Szavazás, eredmény
(szavazatszámláló bizottságok), jogorvoslat.
 
10. A parlamentek és parlamentarizmus. A magyar
parlamentáris hagyományok történeti áttekintése
Parlament, parlamentarizmus. Történeti áttekintés: XIII.sz, XV.sz, 1608
(2kam.), 1848: modern parl., kormány, 1944 (1kam), 1949-
1985:formális, 1989: mai forma.
 
11.  Az Országgyűlés mint legfőbb népképviseleti szerv. Az
Országgyűlés funkciói és hatáskörei
 
12.  Az Országgyűlés belső szervezeti tagozódása. A plenáris
ülés. Az Országgyűlés tisztségviselői. A frakciók
(képviselőcsoportok). A bizottságok
 
13.  Az Országgyűlés működési rendje, megbízatásának kezdete
és megszűnése. A tanácskozási rend
 
14.  Az országgyűlési képviselők jogállása. A mandátum jellege,
keletkezése és megszűnése. A képviselők jogai és kötelességei
 
15.  Az országgyűlési képviselők mentelmi joga és
összeférhetetlensége
 
16.  A köztársasági elnöki intézmény és története
Magyarországon. A köztársasági elnök államfői funkciója az
Alaptörvény alkotmányos rendjében
 
17.  A köztársasági elnök alkotmányos hatáskörei,
megbízatásának keletkezése és megszűnése. A köztársasági
elnök helyettesítése, közjogi felelőssége és büntetőjogi
védelme
18.  A központi közigazgatás szervezete és működése, jogi
szabályozása. A központi közigazgatás szervezete
Kormány, minisztérium, Miniszterelnökség, kormánybizottságok, autonóm
államigazgatási szerv, kormányhivatal, központi hivatal, rendvédelmi
szerv, önálló szabályozó szerv. Ki hozza létre és hogy? OGY, jsz-al.
19.  A Kormány alkotmányos helyzete. A Kormány és az
Országgyűlés viszonya.
 A Kormány tagjai, feladat- és hatásköre, működésének
formája
 
 20.  A Kormány működését közvetlenül segítő szervek és
személyek
Miniszterelnökség, testületi segédszervek: kabinet, kormánybizottság,
közigazgatási államtitkári értekezlet.
 
21.  A Kormány irányítása alatt álló központi államigazgatási
szervek
Minisztériumok, kormányhivatalok, központi hivatalok
 
22.  Az autonóm államigazgatási szerv
Közbeszerzési Hatóság, Egyenlő Bánásmód Hatóság, Gazdasági
Versenyhivatal, Gazdasági Versenyhivatal, Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság, Nemzeti Választási Iroda.
 
23.  Az önálló szabályozó szervek (működésének elméleti alapjai,
hazai előzménye, hatályos jogi szabályozása). Az önálló
szabályozó szervek köre
 
24.  Az alkotmánybíráskodás fogalma, célja. Az
alkotmánybíráskodás kialakulása, fő modelljei. Az
alkotmánybíráskodás kialakulása Magyarországon.
 
25.  Az Alkotmánybíróság jogállása és szervezete. Az
Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörébe tartozó eljárások
 
26.  Az Alkotmánybíróság határozatainak jogkövetkezményei. Az
Alkotmánybíróság működési rendje és eljárási szabályai
 
27.  A bírói hatalom az állami szervek rendszerében. Az
igazságszolgáltatás alapelvei
 
28.  A bírósági szervezetrendszer
 
29.  A bíróságok igazgatása. A bírák jogállása
 
30.  Az ügyészség alkotmányos rendeltetése, modelljei. Az
ügyészség hazai történetének sarokpontjai és a hatályos
jogforrások.
 
31.  A legfőbb ügyész jogállása és az ügyészség szervezete. Az
ügyészség funkciói, feladat- és hatáskörei. Az ügyészek
jogállása
 
32.  Az ombudsman típusú jogvédelem kialakulása és
elterjedése. Az ombudsmanintézmény jellemzői. A magyar
ombudsmanintézmény szerkezete.
 
33.  Az alapvető jogok biztosának feladat- és hatáskörei,
helyetteseinek feladatai. A biztos és helyettesei
függetlenségének elemei és biztosítékai. Az alapvető jogok
biztosa és helyettesei megbízatásának megszűnése.
 
34.  Az alapvető jogok biztosának eljárása, vizsgálata és
intézkedései. Az alapvető jogok biztosának éves beszámolója.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
 
35.  A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
(létrejötte, jogállása, eljárásai, elnöke, helyettese és személyi
állománya)
 
 
36.  Az Állami Számvevőszék rendeltetése és történeti
előzményei. Az Állami Számvevőszék jogállása, feladatköre,
szervezete.
 
37.  A Magyar Nemzeti Bank rendeltetése és jogállásának alapjai.
Az MNB történeti előzményei Magyarországon. Az MNB
feladatai és szervezete. A jegybank jogállása, a jegybanki
függetlenség.
 
38.  A Költségvetési Tanács
 
39.  A helyi önkormányzás fogalma, típusai. A helyi
önkormányzat szervezete és működése.
 
40.  A helyi önkormányzatok az állami szervek rendszerében. A
helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörei.
 
41.  Nemzetiségi önkormányzatok és a nemzetiségi képviselet
egyéb formái. A nemzetiségi autonómia modelljei. A
nemzetiség fogalma. A nemzetiségi önkormányzati rendszer.
Az átalakult nemzetiségi önkormányzat fogalma.
 
42.  A nemzetiségi önkormányzatok jogai, kötelezettségei és
kompetenciái. A kedvezményes nemzetiségi mandátum az
önkormányzati választásokon. A magyarországi nemzetiségek
parlamenti képviselete
 
43.  Az állam külső és belső védelmi feladatai, erőszak-
monopóliuma. A Magyar Honvédség, a rendőrség és a
nemzetbiztonsági szolgálatok alaptörvényi helye és definíciója.
 
44.  A Magyar Honvédség szabályozásának története. A
honvédelem fogalma, szabályozása az Alaptörvényben. A
 Magyar Honvédség feladatai, irányítása és vezetése.
 
45.  A rendőrség (története, fogalma, feladatai, szabályozása az
Alaptörvényben). A rendőrség szervezete, a jogviszony
létesítésének szabályai. A rendőri intézkedések és az
alapjogok viszonya. A Független Rendészeti Panasztestület
 
46.  A nemzetbiztonság története. A nemzetbiztonsági
szolgálatok fogalma, szabályozása az Alaptörvényben. A
nemzetbiztonsági szolgálatok tagozódása, feladatai, irányítása
és ellenőrzése.
 
47.  A különleges jogrend fogalma. A különleges jogrend
alkotmányjogi dilemmája
 
48.  A különleges jogrend előzményei a magyar szabályozásban.
A különleges jogrend az Alaptörvényben
 
49.  A magyar állam szervei az uniós döntéshozatalban. Az
Európai Unió alapvonásai, működésének alapjai. Az Európai
Unió és a tagállamok közötti kapcsolat elvi alapja az
alapszerződésekben
 
50.  A tagállamok megjelenése az Európai Unió legfontosabb
intézményeiben. Az Országgyűlés és a Kormány szerepe az
uniós döntéshozatalban