Középkori magyar történelem 1301-1526

Nincsenek tételek  dzsízöszfákingád

Utolsó előtti órán, dec. 6.-án rövid zh, évszámok, személyek, fogalmak, helyek, 5-6 kérdés
Hétfő a fogadóóra 11-12 között, be kő jelentkezni; t.romhanyi@gmail.com

Engel Pál: Beilleszkedés Európába – Magyarok Európában I. kötet utsó harmada

Szakály Ferenc: Virágkor és válság (?)
Forrásgyűjtemény is kell

A késő középkor Magyarországon

Európában ez már nem a késő középkor, néhány tudós is azt állítja, hogy itt is 1490 körül volt
a váltás. Több határ is lehet, de kb. mindegyik ezen a környéken van. „III. András megtette
azt a szívességet, hogy januárban halt meg.”
Tatárjárástól Nagy Lajos uralkodásának kezdetéig átmeneti időszak.
Magyarországon a tatárjárás óriási katasztrófa volt, a megelőző időszakban virágzott az
ország, de csak egy részét érintette súlyosan; azt, amelyik kevésbé volt lakott. Sok változás
elindult már korábban, amit a tatárjárás is meggyorsított. Eltűntette azokat az embereket, akik
még a régi dolgokhoz kötődtek. Tehát a tatárjárás utáni kormányzatot fiatalabbak alkották,
más gondolkodásúak voltak, másként fogtak hozzá a dolgokhoz. IV. Béla döntései
hosszútávra meghatározták Magyarország fejlődését.
A főúri réteg a 13. század második felében kezd el kiemelkedni. A családok nem ugyanazok,
mint az Árpád-korban. Társadalmi rétegként sok tekintetben hasonlóak. Létszámuk
ugyanannyi, hasonlóan viselkednek stb. IV. Béla a főúri réteg kiemelkedéséhez hozzájárult a
birtokadományozásaival, azzal a feltétellel, hogy a főurak várakat építenek bizonyos
helyeken. Ez egy hosszú folyamat volt természetesen, mert kellett hozzá bizonyos anyagi
háttér. 1270-80-as években jelennek meg a várak inkább. Tehát kb. 30 évre volt szükség,
hogy tömegesen elkezdjenek építkezni, korábban persze voltak királyi várak, mert a királynak
megvolt az anyagi háttere; a főuraknak kellett idő, hogy fel tudjanak építeni egy várat. 1270-
es években megjelenő vártömeg sajátosan olyan időszakban jelent meg, amikor az országnak
komoly vezetései válsága volt. V. István rövid uralkodása, oligarchák megjelenése, 10 éves
László uralkodása. 1270-90 között megjelent egy olyan kiskirálynak nevezett, vagy
tartományúrnak, oligarchának nevezett réteg. Néhány családból állt, egymással is küzdve, az
országnak az uralásáért harcolt. A Kőszegi családon kívül nem a saját tartományuk
kiszakításáért küzdöttek, hanem a teljes ország uralásáért. Tehát az oligarcha a jó kifejezés
rájuk, amikor a kevesek uralma érvényesül. Nagy területű tartomány méretű birtok állt a hátuk
mögött.
IV. Béla nagy hibája volt, hogy úgy adott birtokokat, hogy ezekből tömbök alakultak ki, a
tartományurak ezekre a birtokokra támaszkodtak.
Károly Róbert politikájának a célja, hogy a főúri réteget leverje, Abafiakat, Kőszegieket, Csák
Mátét stb. A helyükbe egy hasonló létszámú, politikai értelemben hasonló funkciójú, de
királyhoz hű, jóval kisebb magánbirtokkal rendelkező réteg lép. Ennek fényében építi ki a
honor-rendszert. tisztségéhez kötődően kapja ezt, nem örökölhető, a király nem adományozta
neki, hanem rábízta.
Nagyobb létszámú, nagy befolyású réteg megjelenése; köznemesség. Ennek alapja, ami miatt
megjelenhet az az Aranybulla, amely a királyi serviensekről szól. Számukra biztosít olyan
jogokat, hogy a 13. században ez a réteg felemelkedhessen a köznemesi rétegbe. 1260-as
években az első oklevél, amely említi őket; nobilis. 1268. kehidai oklevél; zalai nemesek, az
egész megyére vonatkozó döntéseket hoznak. Ekkor válság van Zala megyében, és erre
reagálnak, de ezek az intézkedések rutinná válnak a 14. századra. A királyi vármegyék nemesi
vármegyébe való átmenetelének kezdete.
Köznemesi rétegnek inkább a 14. században nevezzük. Rendiség: egyház, főurak,
köznemesek.
III. András kétféle módszerrel akarja a hatalmát biztosítani; szövetséget köt, köznemesi
rétegre támaszkodik; gyűlést hív össze  rendi országgyűlés.
Magyarországon nincsenek olyan típusú városok, mint Nyugat-Európában. A 13. század
második fele a városok fejlődése. Ez az az időszak, amikor a korai városokban – Esztergom,
Székesfehérvár – jelentős volt a latin népesség, ezek azonban teljesen eltűnnek,
asszimilálódnak, elveszítik az itáliai kapcsolatukat, és megjelennek helyettük a német
származású polgárok, a 13. században. A magyarországi polgárság eredetileg német eredetű.
Az országban megjelenik a főváros; ez eddig nem volt. IV. Béla a tatárjárás után Pest és
Óbuda megmaradt lakosságát feltelepíti a budai hegyre, és új várost alapít. Az óbudai
polgárok hozzák magukkal a Buda elnevezést. Tehát van egy telepítési folyamat.
Buda területe hegyen fekszik, vár is egyben. 13. században castrumnak is nevezik, kiemelve
az erődiességét. Egyszerre jelenik meg a király, a maga rezidenciájával, és a telepítő
polgárság. A király erősen beleszól a város fejlődésébe, és van olyan rész is, amely
kifejezetten a király nyomására alakult ki. Nem engedi kialakulni a város önkormányzatát. Ez
jellemző a 14. századra. Nagy Lajos korában tud ez egyáltalán kialakulni.
Közepes német város méretének felel meg; 10-12 ezer lakos. A legnagyobb város volt az
országban. A királyok támogatták a városok fejlődését, ha az beletartozott a politikai
érdekeikbe, de kontroll alatt is tartották a polgárokat.
Az országnak jó volt az eltartó képessége; a városiasodás olyan területeken halad nagy
léptekkel, ahol az eltartó képesség, vagy a terület sűrűn lakott volta miatt lényegesen
gyöngébb, ezért olyan tevékenységekre kényszerülnek az ott lakók, amely a mezőgazdaságtól
elszakadt, pl.: kereskedelem stb.
A 15. században a mezőgazdaság komoly megélhetést jelentett, ami szükségtelenné tette a
városok kialakulását. Amely városok léteztek, azok a kereskedelemben vettek részt,
legfőképpen német kereskedőkkel. A 15. században a központja Buda volt.
A tatárjárás egyik következménye az Alföld elnéptelenedése. Nem azért következett be, mert
a tatárok ott töltöttek egy évet (temetetlenül találtak halottakat a házakban), hanem mert a 16.
században is Magyarország egyik legritkábban lakott területe volt. Gyakorlatilag a lakosság
100%-a elpusztult. Nem csak azért alakult át az Alföld lakossága, mert elpusztult, hanem mert
nem költöztek vissza olyanok, akik mg-i tevékenységgel akartak foglalkozni  klímaváltozás
is lezajlott, a terület szárazzá vált, a folyókhoz közel eső ártéri területek jóval gyakrabban
kerültek víz alá, mint régebben. Ennek következtében földművelésre többé-kevésbé
alkalmatlanná vált a terület. A kunok ide kerültek, mert a terület állattartásra alkalmas volt.
A 14. századra az Alföldön is kialakulnak a falvak, de jóval ritkábbak, mint máshol. Az
országnak a közepén van egy olyan nagy terület, amelynek a népessége relatív kicsi, a
népességszerkezete eltér a többi terület szerkezetétől, plusz nagy marhaállomány, amely
Magyarország legnagyobb bevételi forrása lesz a 15. században. A környezetet ez fogja
eltartani. Nem Buda tartja a marhákat, de ő kereskedik vele  jó a kapcsolat a polgárság és a
nemesség között ebben az értelemben. Mátyás be akarja tiltani a marhák kivitelét és büntetést
is ró.
Magyarország egész demográfiai képét meghatározta, hogy a közepén van egy gazdaságilag
fontos, de demográfiai szempontból majdnem üres terület.