Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem

-Mit jelent számodra a cím?

Számomra azt jelenti, hogy engedélyt kér a lírai én valakitől arra, hogy ott tartózkodhasson.

-Milyen viszonyban van egymással a cím két szava?

Kikerestem a Magyar értelmező kéziszótárból ezt a két szót és annyira nincs közük
egymáshoz, hogy két külön kötetben találtam meg őket. Komolyra véve a szót a kérelem, ami
régiesen kérést óhajt jelent nehezen harmonizál a tartózkodó szóval, ami visszahúzódó
emberek jellemzője, hiszen a kéréseinket emberekhez fordulunk.

-Milyen a vers két szereplője közötti viszony?

Eltitkolt szerelmi viszony. Erre a szeretőd szó utal

-Milyen jellemzőket találsz a versben a rokokó és a klasszicizmus stílusjegyeire?

Rokokó:
-derűs hangvétel
-az érzékszervek érzeteinek fontossága:
pl.: látás - színek alkalmazása
/-piros: tűz, tulipánt, hajnal
/-sárga: tűz
/-fehér: angyal
-formai bravúr: a vers szimultán ritmusú (egyszerre időmértékes és hangsúlyos verselésű is)
-túldíszített (az irodalomban ezt a jelzőkkel lehet megtenni - 12-13 jelző van 12 sorban. Egy-
egy sor 2-3 szóból áll, tehát kb. a vers minden 3. szava jelző.)

Klasszicizmus:
-kifejezésit, témáit az ókori mitológiából meríti: pl.: ambrózia
-szigorú szerkezeti rend: pl.: a versszakok felépítése ABAv
-az ember és természet harmóniája (pl.: a szerelem és kedves képeit a természetből veszi =
tulipánt, hajnal, harmat)
-verselése: időmértékes

-Mit gondolsz, mitől ilyen fülbemászó és könnyen énekelhető a költemény?

Szerintem azért, mert ütemhangsúlyos és időmértékes.

szimultán verselés: A költemény mindkét ritmusrendnek (az ütemhangsúlyosnak és az

időmértékesnek is) megfelel

tiszta rím: A rímelő szótagokban a magánhangzók és a mássalhangzók teljesen megegyeznek