Absztrakt

Marsi Attila
Témavezető: Rácz Zsófia

A szarmata társadalom régészeti kutatása - korlátok, lehetőségek, módszerek.

Kulcsszavak: társadalomrégészet, temetőelemzés, császárkor, szarmaták, módszertan

Bár a társadalomrégészet egyre népszerűbb, a szarmata koros kutatásban mégis egy erősen
elhanyagolt területnek számít, aminek számos okát lehetne kiemelni. Bár a nagyfelületű
feltárásoknak köszönhetően hatalmas mennyiségben állnak rendelkezésünkre frissen előkerült
leletek, ezek feldolgozottsága igen alacsony. A települések időrendje a nehezen keltezhető
leletek miatt alig ismert, és mivel az intenzív alföldi talajművelés a felszíni építményeket
elpusztította, kevés támpontja marad az egykor élt emberek társadalmát jobban megérteni
kívánó kutatóknak. A temetők jobb esélyekkel kecsegtetnek ugyan, de a kronológiai
nehézségek mellett a rendkívül nagy intenzitású sírrablás is sokakat eltántorít a témától.
Mindezek miatt, illetve az írott források gyérsége miatt nagy általánosságokon kívül szinte
semmit nem tudunk a szarmaták társadalmáról.
Főleg módszertani témájú előadásomban azt vázolom fel, hogy a kutatás eddig milyen
régészeti és történeti eredményeket tud felmutatni, milyen kísérletek, próbálkozások voltak.
Kitérek arra is, hogy milyen, korábban kevésbé használt módszerekkel vállalkozhatunk a
szarmaták közötti kapcsolatok feltárására, különösen a temetőrégészetre fókuszálva. A
korszak kutatásában újszerű lehetőséget kínál az antropológiai anyag, így például a biológiai
korcsoportok mellékletek, rítuselemek szerinti vizsgálata, de hasonló módon kutatható az is,
hogy a különböző betegségekben szenvedők milyen elbánásban részesültek. A
kerámiamellékletek, mivel kevésbé értékesek, a fosztogatók figyelmét nagyobb eséllyel
elkerülték, így egy olyan forráscsoportot jelentenek, amiknek az elemzéséből a többi
lelettípushoz képest kevésbé bizonytalan információkat tudhatunk meg. Az újszerű statisztikai
vizsgálatok, mint amilyen a főkomponenselemzés vagy a faktoranalízis nagy segítségünkre
lehet a sok száz lelet jelentette hatalmas adatmennyiség feldolgozásában. A fenti módszereket
konkrét császárkori barbár temetők példáján keresztül szeretném bemutatni.
Amennyiben a későbbi kutatásaim során a fentihez hasonló módszerek használhatónak
bizonyulnak, akkor jelentősen bővíteni, vagy pontosítani lehetne a szarmata társadalommal
kapcsolatos eddigi ismereteinket.