15 - 2013. (II. 26.) EMMI Rendelet PDF

Frissítve: 2018. október 13.
16:06 Netjogtár
Hatály: 2018.III.28. -
Magyar joganyagok - 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet - a pedagógiai szakszolgálati intézmények
1. oldal működés
15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet
a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés h)
pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a
Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló
212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott
feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. Értelmező rendelkezések
1. §1 E rendelet alkalmazásában:
1. a szakértői bizottság vezetője: az Intézmény szakértői bizottságként eljáró
tagintézményének vezetője, valamint a székhelyintézmény esetében a
székhelyintézmény által ellátott szakmai feladatok végrehajtását irányító
főigazgató-helyettes,
2. feladatellátási kötelezettség: a működési körzethez igazodó kötelezettség,
amely alapján az Intézmény székhelyintézménye, tagintézménye köteles ellátni
a működési körzetében lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel
rendelkező, vagy működési körzetében intézményes ellátásban részesülő
gyermekeket, tanulókat,
3. gyógypedagógus végzettség és szakképzettség:
a) főiskolai szintű, alapfokozatú gyógypedagógus végzettség és
szakképzettség:
aa) a gyógypedagógus,
ab) a gyógypedagógiai tanár és
ac) a gyógypedagógiai terapeuta
végzettség és szakképzettség,
b) egyetemi szintű, mesterfokozatú gyógypedagógus végzettség és
szakképzettség:
ba) a speciális pedagógiai szakos tanár és szakpedagógus végzettség és
szakképzettség, valamint az a) pontban foglalt végzettség és szakképzettség
együttes megléte,
bb) az okleveles gyógypedagógus és
bc) a gyógypedagógia-tanár
4. Intézmény: megyénként és a fővárosban egy, a székhelyintézménye
szerint illetékes tankerületi központ (a továbbiakban: tankerületi központ)
által fenntartott, járásonként legalább egy tagintézményből álló pedagógiai
szakszolgálati intézmény, amely a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.
törvény (a továbbiakban: Nkt.) 18. § (2) bekezdésében foglalt valamennyi
szakszolgálati feladatra kiterjedően az állami köznevelési közszolgálati
feladatellátás keretében a pedagógiai szakszolgálatokat ellátja,
5. járás: a járás és a fővárosi kerület,
1 Megállapította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 20. §. Hatályos: 2017. I. 1-től.
Frissítve: 2018. október 13. 16:06 Netjogtár
2. oldal működés
6. járási tagintézmény: olyan, járásonként szervezett feladatellátási hely,

amely a megyében, a fővárosban, valamennyi járásban, az adott járásra
kiterjedő működési körzettel - az e rendeletben foglalt kivételekkel - az Nkt.
18. § (2) bekezdésében felsorolt összes pedagógiai szakszolgálati feladatot és
az e rendeletben, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény szervezeti és
működési szabályzatában meghatározottak szerint a tagintézmény szintjén
irányítási, képviseleti, szakmai feladatot lát el,
7. klinikai szakvizsga:
a) a szakpszichológus képzésről szóló 10/1981. (VIII. 6.) MM-EüM együttes
rendelet és a klinikai pszichológusok és a klinikai gyermekpszichológusok
szakképzéséről és továbbképzéséről szóló 14/1981. (XI. 4.) EüM rendelet (a
továbbiakban együtt: MM és EüM rendelet) alapján szerzett klinikai
pszichológia,
b) a klinikai és mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológia és
c) a felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia [az a)-c) pont alattiak
a továbbiakban együtt: klinikai és mentálhigiénés (felnőtt) szakpszichológus],
d) az MM és EüM rendelet alapján szerzett klinikai gyermekpszichológia,
e) a klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológia és
f) a gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia [a d)-f)
pont alattiak a továbbiakban együtt: klinikai gyermek szakpszichológus]
szakvizsga,
8. konduktor végzettség és szakképzettség:
a) főiskolai szintű, alapfokozatú konduktor végzettség és szakképzettség:
aa) a konduktor,
ab) a konduktor-óvodapedagógus,
ac) a konduktor-tanító,
ad) a konduktor (óvodapedagógus) és
ae) a konduktor (tanító)
b) egyetemi szintű, mesterfokozatú konduktor végzettség és szakképzettség:
a speciális pedagógiai szakos tanár és szakpedagógus végzettség és
szakképzettség és
ba) a konduktor,
bb) a konduktor-óvodapedagógus, vagy
bc) a konduktor-tanító
végzettség és szakképzettség együttes megléte,
9. megyei, fővárosi tagintézmény: olyan feladatellátási hely, amely a
megyében, a fővárosban egyes pedagógiai szakszolgálati feladatokat több
járásra kiterjedő működési körzettel lát el,
10. országos tagintézmény: olyan feladatellátási hely, amely az egyes
pedagógiai szakszolgálati feladatokat országos működési körzettel lát el,
11. óvoda- és iskola szakvizsga:
a) óvoda- és iskolapszichológia,
b) óvoda- és iskola-szakpszichológia
szakvizsga,
12. szakosított tagintézmény: olyan tagintézmény, amely legfeljebb két
szakszolgálati feladatot lát el,
13. székhelyintézmény: az Intézmény szakmai irányítást és koordinálást
végző, valamint megyei, fővárosi működési körzettel szakértői bizottsági
feladatokat is ellátó feladatellátási helye, ahol az Intézmény képviseleti
jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található,
14. tagintézmény: az Nkt. 4. § 28. pontja szerinti intézményegység,
3. oldal működés
15.1 neuropszichológiai szakvizsga:

a) neuropszichológia,
b) neuroszakpszichológia
szakvizsga.
2. A rendelet hatálya
2. § A rendelet hatálya - fenntartótól függetlenül - kiterjed

a)2 az Nkt. 7. § (1) bekezdés l) pontja szerinti pedagógiai szakszolgálati
intézményekre,
b) az egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani
intézmények pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó - az Nkt. 20. § (9)
bekezdése alapján létrehozott - szervezeti és szakmai tekintetben önálló
intézményegységeire,
c)3 az Nkt. 7. § (1) bekezdés a)-g) és j)-k) pontjában foglalt köznevelési
intézményekre,
d) a pedagógiai szakszolgálati tevékenység keretében ellátásban részesülő
gyermekekre, tanulókra,
e) a pedagógus és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő
munkakörben alkalmazottakra, az óraadókra, valamint a köznevelési
intézményben nem pedagógus munkakört betöltőkre (a továbbiakban együtt:
alkalmazottak),
f) a gyermekek, tanulók törvényes képviselőire (a továbbiakban: szülők),
g)4 a tankerületi központra és az oktatási központra,
h) a fővárosi és megyei kormányhivatalokra (a továbbiakban:
kormányhivatal), valamint a kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi)
hivatalaira (a továbbiakban: járási hivatal),
i)5 az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gyakorló Országos Pedagógiai
Szakszolgálatra (a továbbiakban: Gyakorló Szakszolgálat).
3. § (1)6 A pedagógiai szakszolgálatokat az Intézmény, az állami
felsőoktatási intézmény által fenntartott pedagógiai szakszolgálati, illetve
egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmények,
továbbá az állami köznevelési közszolgálati feladatellátásban az oktatásért
felelős miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) kötött köznevelési szerződés
alapján részt vevő, az egyházi jogi személy, a vallási tevékenységet végző
szervezet, vagy más nem állami, nem önkormányzati köznevelési
intézményfenntartó által fenntartott pedagógiai szakszolgálati, illetve
egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmények
látják el.
(2)7 Az Intézmény a feladatait a megyében és a fővárosban a
székhelyintézményben és a tagintézményekben látja el. A tagintézmény több
tagintézményi telephelyen is működhet.
1 Beiktatta: 24/2017. (X. 3.) EMMI rendelet 24. §. Hatályos: 2017. X. 4-től.
2 Módosította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 47. § 1. a).
3 Módosította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 47. § 1. b).
4 Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 2. §. Módosította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI
rendelet 47. § 1. c).
6 Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 3. § (1). Hatályos: 2014. I. 31-től.
4. oldal működés
(3)1 A tagintézmény neve három részből áll. Az első részben előtagként az

Intézmény hivatalos neve, a második részben az első részhez kapcsolódva
utótagként az adott járás nevével azonos megkülönböztető megjelölés az
előtaggal birtokviszonyban, a harmadik részben a tagintézmény megnevezés
szerepel. A tagintézmény önálló körbélyegzővel rendelkezik. A körbélyegző a
tagintézmény nevét, és annak a telephelynek a címét tartalmazza, ahol a
tagintézmény vezetőjének munkahelye található.
(4)2 Pedagógiai szakszolgálati feladatot
a) az Nkt. 18. § (2) bekezdésében foglaltak közül egy vagy több pedagógiai
szakszolgálati feladat vonatkozásában az állami felsőoktatási intézmény, az
egyházi jogi személy, a vallási tevékenységet végző szervezet, vagy más nem
állami, nem önkormányzati köznevelési intézményfenntartó által fenntartott
pedagógiai szakszolgálati intézmény,
b) az országos és a megyei szakértői bizottsági tevékenység kivételével az
Nkt. 18. § (2) bekezdésében foglaltak közül egy vagy több pedagógiai
szakszolgálati feladat vonatkozásában az állami felsőoktatási intézmény, az
egyházi jogi személy, a vallási tevékenységet végző szervezet, vagy más nem
állami, nem önkormányzati köznevelési intézményfenntartó által fenntartott
egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény
is elláthat.
(5) A pedagógiai szakszolgálati feladatok országosan egységes szakmai
irányítását a miniszter látja el. A miniszter a pedagógiai szakszolgálati
feladatok országos, területi és helyi szakmai feladatainak megvalósításába
társadalmi szervezetet, felsőoktatási intézményt, felsőoktatási intézmény,
egyház és más nem állami, nem önkormányzati fenntartó által fenntartott
köznevelési intézményt vonhat be.
3. A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás3
4. § (1)4 Az Nkt. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerinti gyógypedagógiai

tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás (a továbbiakban: korai fejlesztés és
gondozás) feladata a komplex koragyermekkori prevenció, tanácsadás és
fejlesztés, az ellátásra való jogosultság megállapításának időpontjától
kezdődően a gyermek fejlődésének elősegítése, a család kompetenciáinak
erősítése, a gyermek és a család társadalmi inklúziójának támogatása
érdekében. A korai fejlesztés és gondozás tevékenységei a komplex
gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai tanácsadás, a kognitív, a szociális, a
kommunikációs és a nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a
pszichológiai segítségnyújtás.
(2)5 A korai fejlesztés és gondozás megkezdésére a szakértői bizottság tesz
javaslatot.
1 Módosította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 47. § 2.

4 Megállapította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 22. § (1). Módosította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI
rendelet 47. § 4.
5 Megállapította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 22. § (2). Hatályos: 2017. I. 1-től.
5. oldal működés
(2a) 1 A szakértői bizottság a tizennyolc hónapnál fiatalabb gyermek esetében

szakértői véleményét a gyermek külön vizsgálata nélkül, a neonatológia,
csecsemő és gyermek fül-orr-gégegyógyászat, audiológia, szemész, ortopédia
és traumatológia, gyermek- és ifjúságpszichiátria, fizikális medicina és
rehabilitációs orvoslás, orvosi rehabilitáció csecsemő- és gyermekgyógyászat
szakterületen, illetve gyermek-neurológia szakorvos által felállított
diagnosztikai vélemény és terápiás javaslat alapján is elkészítheti.
(3) Ha a gyermek bölcsődei nevelésben, gyermekotthoni ellátásban,
fogyatékosok nappali intézményében, fogyatékosok ápoló-gondozó bentlakásos
intézményében intézményi ellátásban részesül, a korai fejlesztést és gondozást
- amennyiben a feladat ellátásához szükséges feltételek biztosítottak - az
intézményben kell ellátni. A pedagógiai szakszolgálati intézmény a
tanácsadást a szülőn kívül a feladatellátási hely adott gyermekkel foglalkozó
szakalkalmazottal részére is biztosítja.
(4) Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai
fejlesztésben és gondozásban, ha a szakértői bizottság szakértő véleménye
alapján nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe.
(5) A korai fejlesztés és gondozás egyéni foglalkozás, vagy legfeljebb hat
gyermekből álló csoportfoglalkozás keretében valósítható meg.
(6)2 A korai fejlesztés és gondozás keretében a gyermek állapotának,
szükségleteinek, valamint a család terhelhetőségének függvényében a
fejlesztési feladatok végrehajtásának időkerete
a) 0-3 éves kor között: legalább heti egy, legfeljebb heti négy óra,
b) 3-5 éves kor között legalább heti kettő, legfeljebb heti öt óra,
c) 5-6 éves kor között legalább heti öt óra.
(7) A heti időkeretet a szakértői bizottság állapítja meg. Az időkeretet a
fejlesztést ellátó szakember a szakértői bizottság írásbeli egyetértésével
módosíthatja. A fejlesztés a gyermek állapota alapján egyéni, vagy
csoportfoglalkozáson, illetve vegyesen - egyéni és csoportfoglalkozáson - is
történhet.
(7a) 3 Intenzív ellátás a gyermek - a szülő gondozásba történő aktív
bevonásával megvalósított - összefüggő, bentlakásos korai fejlesztése és
gondozása, amelynek időtartama legalább egy, legfeljebb három hét. A (6)
bekezdésben meghatározott időkeret teljesítése szempontjából egy hét
intenzív ellátás hat hét általános szabályok szerinti fejlesztésnek felel meg. A
bentlakás feltételeit a gyermek és a szülő számára az intenzív ellátást végző
intézmény biztosítja.
(8) Ha a korai fejlesztés és gondozás igénybevétele a pedagógiai
szakszolgálati intézményben nem oldható meg, a gyermek fejlesztésére
a) otthoni ellátás keretében vagy
b) a pedagógiai szakszolgálati intézmény fenntartójával
infrastruktúra-használatra vonatkozó szerződést kötött intézményben
kerül sor.
(9) Otthoni ellátás vagy a pedagógiai szakszolgálati intézmény fenntartójával
infrastruktúra- használatra vonatkozó szerződést kötött intézményben történő
ellátás esetén az (6) bekezdésben meghatározott időkeretet - a szülő
egyetértésével és a gondozásba történő bevonásával - a fejlesztési év
átlagában kell teljesíteni.
1 Beiktatta: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 23. §. Hatályos: 2017. I. 1-től.
2 Megállapította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 24. §. Hatályos: 2017. IX. 1-től.
6. oldal működés
5. § (1)1 A korai fejlesztés és gondozás feladatait a szakértői bizottság

szakértői véleménye alapján, a gyermeket ellátó fejlesztő szakemberek által
kidolgozott egyéni fejlesztési tervben foglaltak szerint kell végezni. A
fejlesztési tervet a szülővel ismertetni kell. A fejlesztési tervet legalább kettő,
legfeljebb tizenkettő hónapra kell elkészíteni, időtartamát a fejlesztést ellátó
szakember határozza meg a gyermek életkorának, diagnózisának
függvényében. Az egyéni fejlesztési terv szükség szerint módosítható. Az
egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell - a gyermek állapotától függően - a
gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai fejlesztés, a tanácsadás, a kognitív, a
szociális, a kommunikációs és a nyelvi készségek fejlesztése, a
mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás feladatait.
(2)2 A korai fejlesztést és gondozást végző szakember gyermekenként egyéni
fejlesztési naplót vezet, és a gyermek fejlődését a fejlesztési év végén értékeli.
Az értékelési lap egy példányát át kell adni a szülőnek, egy példányát a megyei
szakértői bizottságnak, egy példány a korai fejlesztés és gondozás feladatait
ellátó intézménynél marad.
(3) Ha a korai fejlesztést és gondozást otthoni ellátás keretében, vagy a
pedagógiai szakszolgálattal infrastruktúra-használatra vonatkozó szerződést
kötött intézményben szervezik meg, a pedagógiai szakszolgálati intézmény
gondoskodik a szükséges szakemberről.
(4) A szakértői bizottság az értékelési lap megállapításai vagy a gyermek
vizsgálata, felülvizsgálata alapján szükség szerint módosítja a szakértői
véleménynek a korai fejlesztés és gondozás megszervezésével kapcsolatos
előírásait.
4.3
6. §4
5. A szakértői bizottsági tevékenység
7. § (1)5 Az Nkt. 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szakértői bizottsági

tevékenység keretében az intézmény szakértői bizottsága a gyermek, a tanuló
komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint
orvosi, sajátos nevelési igény gyanúja esetén komplex pszichológiai,
pedagógiai-gyógypedagógiai, orvosi vizsgálat alapján szakértői véleményt
készít
a) az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából
aa) abban az esetben, ha a gyermek nem járt óvodába,
ab) óvodába járó gyermek esetén, annak megítélésére, hogy hétéves
korában szükséges-e újabb nevelési évet kezdenie az óvodában,
ac) annak megítélésére, hogy a gyermek számára javasolt-e, hogy hatéves
kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését,
ad) óvodába járó gyermek esetén, ha a gyermek iskolába lépéshez
szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a fejlődésének
nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján,

2 Módosította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 31. § 1.
3 Hatályon kívül helyezte: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 48. § a). Hatálytalan: 2017. IX. 1-től.
4 Hatályon kívül helyezte: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 48. § a). Hatálytalan: 2017. IX. 1-től.
7. oldal működés
ae) ha a szülő nem ért egyet a gyermek fejlődésének nyomon követéséről

szóló óvodai dokumentumok alapján az iskolába lépéshez szükséges
óvodai igazolásban tett javaslattal,
af) ha a szülő nem ért egyet a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő
gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről szóló óvodai
döntéssel,
b) a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy
kizárása,
c)1 a sajátos nevelési igény - a mozgásszervi, az érzékszervi (a látási, a
hallási), az értelmi, a beszédfogyatékosság, több fogyatékosság együttes
előfordulása esetén a halmozott fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar
vagy az egyéb pszichés fejlődési zavar: súlyos tanulási, figyelem- vagy
magatartásszabályozási zavar - megállapítása vagy kizárása,
d) sajátos nevelési igényű tanuló esetében
da) az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott
közösségi szolgálat teljesítésére vonatkozó kötelezettség alóli mentesítés,
db) a tankötelezettség meghosszabbításának
céljából, és a vizsgálatok eredményei alapján javaslatot tesz a beilleszkedési, a
tanulási, a magatartási nehézséggel küzdő, a sajátos nevelési igényű
gyermekek, tanulók különleges bánásmód keretében történő ellátására, az
ellátás módjára, formájára és helyére.
(2) Amennyiben a szakértői bizottság vizsgálata alapján a gyermeknél, a
tanulónál sem a beilleszkedési, sem a tanulási, sem a magatartási nehézség,
sem a sajátos nevelési igény nem állapítható meg, de eredményes óvodai
neveléséhez, iskolai neveléséhez, oktatásához iskolapszichológiai,
óvodapszichológiai vagy logopédiai ellátásba vétele indokolt, a szakértői
bizottság a megfelelő ellátásba vételét kezdeményezi.
(3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetekben a szakértői
vélemény elkészítésekor - amennyiben a szakértői bizottság rendelkezésére
álló vizsgálati dokumentumokból a szakértői vélemény elkészítéséhez
szükséges információk egyértelműen megállapíthatóak - a tanuló újabb
vizsgálata mellőzhető.
8. § A szakértői vizsgálat típusai:
a) az aktuális állapot feltárására irányuló vizsgálat,
b) a fejlődést nyomon követő a korábbi diagnózis megalapozottságát, a
nevelés, oktatás formájának megfelelőségét a fejlesztés eredményességének
mérését célzó felülvizsgálat.
9. §2 A szakértői bizottsági tevékenységet az Intézmény székhelyintézménye
és tagintézményei látják el a 10. §-ban meghatározott feladatellátási
kötelezettség szerint.
10. §3 (1)4 Az Intézmény szakértői bizottságként eljáró járási
tagintézményének (a továbbiakban: járási szakértői bizottság) feladatellátási
kötelezettsége a 11. §-ban meghatározott feladatok vonatkozásában arra a
járásra terjed ki, amelyben működik.
(2) Az Intézmény szakértői bizottságként eljáró székhelyintézményének,
valamint megyei, fővárosi tagintézményének (a továbbiakban: megyei
szakértői bizottság) feladatellátási kötelezettsége a 12. §-ban meghatározott
feladatok vonatkozásában

2 Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 4. §. Hatályos: 2014. I. 31-től.
8. oldal működés
a) a főváros, a megye teljes területére terjed ki, ha a szakértői bizottsági

tevékenységet az Intézmény székhelyintézménye látja el, vagy
b)1 a fővárosban, megyében több járásra terjed ki, ha a szakértői bizottsági
tevékenységet feladatmegosztásban az Intézmény székhelyintézménye és
megyei, fővárosi tagintézménye látja el.
(3) Az Intézmény szakértői bizottságként eljáró országos tagintézménye (a
továbbiakban: országos szakértői bizottság) a mozgásszervi fogyatékosság, az
érzékszervi (a látási, a hallási) fogyatékosság, valamint a beszédfogyatékosság
megállapítását vagy kizárását országos feladatellátási kötelezettséggel végzi
azzal, hogy a beszédfogyatékosság megállapítása vagy kizárása a megyei
szakértői bizottság feladatai körében is ellátható.
11. § (1)2 A járási szakértői bizottság feladata
a) az e rendelet általános szabályai szerint indult vizsgálatok esetében a
harmadik életévét betöltött gyermek, tanuló teljes körű pszichológiai,
pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi vizsgálata,
b) a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy
kizárása és az ehhez kapcsolódó felülvizsgálatok elvégzése,
c) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása,
d) a 4. § (2a) bekezdésében meghatározott szakértői vélemény elkészítése.
(2)3 Ha a járási szakértői bizottság megítélése szerint a gyermeknél a sajátos
nevelési igény valószínűsíthető, saját vizsgálatának dokumentációját és annak
eredményeit, a vizsgálat alapján tett megállapításait, valamint a
rendelkezésükre álló egyéb iratokat megküldi a megyei szakértői bizottság
részére.
12. § (1) A megyei szakértői bizottság koordinációs feladatai:
a)4 a járási szakértői bizottság szakmai működésének koordinációja,
b)5
c) a szakértői vizsgálatoknál alkalmazott protokoll eljárások folyamatos
ellenőrzése és fejlesztése,
d) speciális diagnosztikai feladatok koordinálása.
(2)6 A megyei szakértői bizottság diagnosztikai feladatai:
a) az e rendelet általános szabályai szerint indult vizsgálatok esetében a
háromévesnél fiatalabb gyermekek teljes körű pszichológiai,
pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi vizsgálata,
b) a 7. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a gyermek, a
tanuló vizsgálatának eredményei alapján szakértői vélemény készítése,
c) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a kiegészítő vizsgálat
végzése, a sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása, a
beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy
kizárása, a szakértői vélemény elkészítése és kiadása,
d) a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetében a felülvizsgálatok
elvégzése,
e) jogszabályban meghatározott esetben a sajátos nevelési igényű gyermek,
tanuló családja részére a juttatások és kedvezmények igénybevételéhez
szükséges igazolások kiadása,

2 Megállapította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 26. §. Hatályos: 2017. III. 1-től.
3 Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 6. § (2). Módosította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI
rendelet 47. § 8. b).
rendelet 47. § 9.
5 Hatályon kívül helyezte: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 32. § a). Hatálytalan: 2014. I. 31-től.
9. oldal működés
f) jogszabályban meghatározott esetben javaslattétel a súlyosan-halmozottan

fogyatékos gyermekek ápoló-gondozó otthoni ellátására, a három évnél
idősebb gyermekek bölcsődei ellátására, fogyatékos fiatalok lakóotthoni
ellátására,
g) a 4. § (2a) bekezdésében meghatározott szakértői vélemény elkészítése.
12/A. §1 Az országos szakértői bizottság tevékenysége körében a 12. § (1)
bekezdés c) és d) pontjában, valamint (2) bekezdésében meghatározott
feladatokat végzi.
13. § (1)2 A szakértői vizsgálat - a (2) bekezdés a), b) és d) pontjaiban,
valamint a 40. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - a szülő kérelmére, illetve,
ha az eljárást nem a szülő kezdeményezi, a szülő egyetértésével indul. Az
eljárás megindítása az Intézmény szakértői bizottságként eljáró azon
feladatellátási helyénél kérhető vagy kezdeményezhető, amelynek működési
körzetében a gyermek, tanuló lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási
hellyel rendelkezik, vagy amelynek működési körzetében a gyermek, tanuló
intézményes ellátásban részesül. A mozgásszervi, valamint az érzékszervi (a
látási, a hallási) fogyatékosság megállapítására vagy kizárására irányuló
vizsgálat közvetlenül is kérhető, illetve kezdeményezhető az országos
szakértői bizottságnál. Ha a gyermek óvodai nevelésben, iskolai nevelésben,
oktatásban részesül, az óvoda, az iskola köteles közreműködni az 1. melléklet
szerinti vizsgálat iránti kérelem elkészítésében.
(2) A szakértői vizsgálat indítható:
a) hivatalból,
b) hatósági megkeresésre,
c) szülői kérelemre,
d) illetve a szülő egyetértésével
da) a nevelési-oktatási intézmény,
db)3 a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény
hatálya alá tartozó család- és gyermekjóléti szolgálat, család- és
gyermekjóléti központ, bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató,
gyermekotthon, területi gyermekvédelmi szakszolgálat, nevelőszülői
hálózat működtetője,
dc) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény hatálya
alá tartozó fogyatékosok ápoló, gondozó otthona, fogyatékosok
rehabilitációs intézménye, fogyatékosok nappali intézménye
kezdeményezésére.
(3) Ha a nevelési-oktatási intézmény, vagy a gyermekjóléti, a
gyermekvédelmi, a szociális intézmény, valamint a gyámhatóság megítélése
szerint a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata szükséges,
a) az indok közlésével javasolja a szülőnek a szakértői vizsgálaton való
megjelenést és részvételt, a szülő egyetértése esetén óvodai nevelésben,
iskolai nevelésben, oktatásban részesülő gyermek esetén a nevelési-oktatási
intézmény gondoskodik arról, - gyermekjóléti, a gyermekvédelmi, a szociális
intézmény, valamint a gyámhatóság közreműködik abban - hogy a vizsgálati
kérelem tíz napon belül kiállításra kerüljön,
b) a javaslattétellel egyidejűleg köteles a szülőt tájékoztatni a vizsgálatok
eredményeinek lehetséges következményeiről, a szülőnek a vizsgálattal és
annak megállapításaival kapcsolatos jogairól,
rendelet 47. § 10.
3 Módosította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 47. § 11., 19/2017. (IX. 18.) EMMI rendelet 22. §.
10. oldal működés
c) halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló vizsgálatának

kezdeményezése esetén, a vizsgálaton jelen lévő
szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő szerepéről a szülőt tájékoztatni
köteles.
(4) A szülő egyetértése esetén a szakértői vélemény készítésére irányuló - a
szülő által aláírt - kérelmet az óvoda, az iskola megküldi
a)1 az (1) bekezdésben meghatározott szakértői bizottságnak,
b) a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló vizsgálatának
kezdeményezése esetén - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az Oktatási
Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal).
(5) Szülői egyetértés hiányában a (3) bekezdésben foglalt, vizsgálatot
kezdeményező intézmény a 40. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt eljárás
megindítását kéri.
(6) Ha a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló szülője a szakértői
vélemény készítésére irányuló kérelemnyomtatványon olyan nyilatkozatot tesz,
hogy gyermeke vizsgálatánál szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő ne
legyen jelen, a (4) bekezdés b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.
14. § (1)2 A szakértői vizsgálat időpontját a bizottság határozza meg, és
erről, valamint a szakértői vizsgálat helyéről a szülőt értesíti. A szakértői
vizsgálat időpontjáról szóló értesítést a vizsgálat kezdeményezésére irányuló
kérelem megérkezését követő naptól számított tíz napon belül, a vizsgálat
időpontja előtt legalább tíz nappal meg kell küldeni a szülőnek. A szakértői
vizsgálat időpontját - első vizsgálat esetében - a vizsgálat kezdeményezésére
irányuló kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belüli
időpontra kell kitűzni. Amennyiben a szülő a szakértői vizsgálat időpontjában
nem jelenik meg, további egy alkalommal kell számára vizsgálati időpontot
biztosítani az elmulasztott vizsgálati időpontot követő naptól számított tizenöt
napon belüli időpontra. Ennek elmulasztása esetén, ha a vizsgálat a szülő
kérésére indult, a vizsgálati kérelmet visszavontnak kell tekinteni. Ha a
vizsgálat a 13. § (2) bekezdés a), b) vagy d) pontja alapján indult, akkor a
szakértői bizottság a 40. § (3) bekezdés b) pontja szerint közigazgatási
hatósági eljárás megindítását köteles kezdeményezni.
(2) A szakértői vizsgálat megkezdéséhez a szülői felügyeletet gyakorló
mindkét szülő együttes jelenléte szükséges. Kétség esetén vélelmezni kell,
hogy a vizsgálaton megjelent szülő a távollévő szülő képviseletére jogosult.
Erről a jelenlévő szülőt tájékoztatni kell, az ezzel kapcsolatos nyilatkozatát be
kell szerezni. A szakértői vizsgálat során a szülő köteles közreműködni a
vizsgálaton - annak zavarása nélkül - jogosult mindvégig jelen lenni.
(3) Ha a gyermek halmozottan hátrányos helyzetű, az első vizsgálat
alkalmával, a 21. § (3)-(6) bekezdése szerinti folyamatos figyelemmel kísérést
lezáró vizsgálat alkalmával, a szakértői bizottság vizsgálatakor a Hivatal által
kijelölt szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértőnek jelen kell lennie.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a szakértői bizottság - az (1)
bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg - megkeresi a Hivatalt
szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő kirendelése céljából. A Hivatal a
megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kijelöli a
szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértőt.
(5) A szakértői vizsgálat lefolytatásának részletes eljárási rendjét a 2.
melléklet tartalmazza.
15. § (1) Az Nkt. 56. § (1) bekezdése alapján egyes tantárgyakból,

tantárgyrészekből a tanuló teljesítményének az értékelése, minősítése alóli
mentesítés céljából szakértői vizsgálat indítható:
a) az iskolai nevelés-oktatás első-hatodik évfolyamán az adott tanév január
31-éig szükség szerint bármikor,
b) az a) pontban meghatározott évfolyamokra vonatkozóan meghatározott
határnapot követően annak a tanévnek a március 31. napjáig, amelyben a
tanuló az adott tantárgy tanulását megkezdte.
(2) A szakértői bizottság eljárását az (1) bekezdésben meghatározott célból,
az ott megjelölt időszaknál későbbi időpontban csak a kiskorú tanuló szülője,
illetve a nagykorú tanuló kezdeményezheti. A vizsgálati kérelemhez csatolni
kell az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével kapcsolatos
egyetértő nyilatkozatát. Az iskola igazgatója a döntéséhez beszerzi a tanuló
osztályfőnöke és az adott tantárgyat tanító pedagógus véleményét. Az iskola
igazgatója egyetértésének hiányában a szakértői bizottság vezetője vagy az
általa erre kijelölt bizottsági tag - a kiskorú tanuló esetén a tanuló és a szülő,
nagykorú tanuló esetén a tanuló meghallgatása után - dönt a vizsgálat
szükségességéről vagy a kérelem elutasításáról. A kérelem elutasításáról szóló
döntést - határozat formájában - írásba kell foglalni. A döntés tekintetében a
szakértői vélemény felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket kell
alkalmazni.
(3) Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem érte el, a
szakértői bizottság a szülőt tájékoztatja, hogy a gyermeknek óvodai
nevelésben kell részt vennie, és a gyermek fejlettségéről a lakóhely, ennek
hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalt értesíti.
(4) Ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása vagy az
iskolába történő felvétel céljából megkezdett szakértői vizsgálat a beíratásra
meghatározott időpontig előreláthatóan nem fejeződik be, a szakértői
bizottság e tényről a szülő részére igazolást ad.
16. § (1)1 A szakértői bizottság a lefolytatott vizsgálatok alapján készíti el a
szakértői véleményét. A szakértői vélemény elkészítésének szakmai
követelményeit a 3. melléklet tartalmazza. A szakértői bizottság tagjai a
gyermek, tanuló különleges gondozásba vételére, fogyatékosságára, a
fejlesztést igénylő területekre vonatkozó megállapításokat közösen alakítják
ki. A szakértői véleményt a szakértői bizottság vezetője és a szakértői
bizottságnak a vizsgálatban közreműködő tagjai írják alá. Amennyiben a
szakértői bizottság a szakértői véleményét a 12. § (2) bekezdés c) pontja
szerinti vizsgálat alapján készíti el, a szakértői véleményt a megyei szakértői
bizottság vezetője és a megyei szakértői bizottság vizsgálatban közreműködő
tagjai írják alá azzal, hogy a szakértői véleményben fel kell tüntetni a
vizsgálatban a járási szakértői bizottság részéről közreműködő szakemberek
nevét is.
rendelet 47. § 12. a).
(2)1 A szakértői bizottság a (3) bekezdésben foglaltak szerint összeállított

intézményjegyzék alapján tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről,
amelyek alapján sajátos nevelési igényű gyermeke a korai fejlesztésben és
gondozásban, az óvodai nevelésben, a fejlesztő nevelésben részt vehet,
tankötelezettségének eleget tehet. A köznevelési intézményt a szülő választja
ki a szakértői bizottság által javasolt intézmények közül. Ha a szülő által
választott óvoda, iskola nem azonos a kötelező felvételt biztosító óvodával,
iskolával, és az óvoda, az iskola a gyermeket, a tanulót a nem veszi fel, a
szakértői bizottság a szakértői véleményében a gyermek, tanuló lakóhelye,
ennek hiányában tartózkodási helye szerinti, kötelező felvételt biztosító
óvodát, iskolát határozza meg az óvodai nevelés, az iskolai nevelés, oktatás
ellátására.
(3)2 A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában részt vevő
köznevelési intézményeket tartalmazó jegyzék összeállításához a megyei
szakértői bizottság részére
a) a megyében lévő települési önkormányzat, a fővárosi kerületi
önkormányzat - a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság, autizmus
spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar megjelölésével - a sajátos
nevelési igényű gyermekek nevelését ellátó óvodák jegyzékét és azok felvételi
(működési) körzetét tartalmazó adatokat,
b)3 a megyeszékhely szerinti járási hivatal a sajátos nevelési igényt
megalapozó fogyatékosság, autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés
fejlődési zavar, valamint a nevelés, oktatás formájának (együttnevelés,
gyógypedagógiai osztályban történő különnevelés) megjelölésével a
nemzetiségi önkormányzatok, valamint az egyéb nem állami, nem
önkormányzati intézményfenntartó által fenntartott, sajátos nevelési igényű
gyermekek, tanulók nevelését, oktatását, fejlesztő nevelés-oktatását ellátó,
illetve szakszolgálati tevékenységet végző köznevelési intézmények jegyzékét
és azok felvételi (működési) körzetét tartalmazó adatokat,
c)4 a tankerületi igazgató a sajátos nevelési igényt megalapozó
fogyatékosság, autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar,
valamint a nevelés, oktatás formájának (együttnevelés, gyógypedagógiai
osztályban történő különnevelés) megjelölésével a sajátos nevelési igényű
gyermekek, tanulók nevelését, oktatását, fejlesztő nevelés-oktatását ellátó, a
tankerületi központ, valamint az egyéb állami fenntartó fenntartásában lévő,
az általa vezetett tankerületben működő köznevelési intézmények jegyzékét és
azok felvételi (működési) körzetét tartalmazó adatokat, valamint
d)5 a Hivatal a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság, autizmus
spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar, valamint a nevelés,
oktatás formájának (együttnevelés, gyógypedagógiai osztályban történő
különnevelés) megjelölésével a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók
nevelését, oktatását, fejlesztő nevelés-oktatását ellátó, illetve szakszolgálati
tevékenységet végző gyakorló köznevelési intézmények jegyzékét és azok
felvételi (működési) körzetét tartalmazó adatokat
minden év január 31-ig megküldi.

3 Megállapította: 45/2014. (X. 27.) EMMI rendelet 57. §. Módosította: 51/2016. (XII. 29.) EMMI
rendelet 8. § 1.
4 Megállapította: 45/2014. (X. 27.) EMMI rendelet 57. §. Módosította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI
rendelet 47. § 12. b).
5 Beiktatta: 45/2014. (X. 27.) EMMI rendelet 57. §. Módosította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet
47. § 12. c).
(4)1 Az intézményjegyzéket a vizsgálaton megjelenő szülők részére

megtekintésre át kell adni, valamint meg kell küldeni a megyeszékhely szerinti
járási hivatalnak, továbbá az országos szakértői bizottságoknak.
(5)2 A korai fejlesztés és gondozás, továbbá a sajátos nevelési igényű
gyermekek, tanulók részére az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás,
továbbá a fejlesztő nevelés-oktatás igénybevételével összefüggő utazási
költség megtérítéséhez szükséges igazolást az Intézmény szakértői
bizottságként eljáró székhelyintézménye vagy tagintézménye központilag
kiadott nyomtatványon állítja ki. Az igénybevételt az ellátást nyújtó
köznevelési intézmény vezetője vagy írásbeli meghatalmazással rendelkező
megbízottja igazolja.
(6) A gyermek, tanuló részére ellátást nyújtó köznevelési intézmény a sajátos
nevelési igényű gyermek, tanuló és kísérője részére a közforgalmú
személyszállítási utazási kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást és
utazásnyilvántartó-lapot ad ki központilag kiadott nyomtatványon, továbbá a
kiadott nyomtatványokról - az átadás időpontját és az átvevő aláírását
tartalmazó - nyilvántartást vezet. Az ellátást nyújtó köznevelési intézmény a
sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló legfeljebb két fő kísérője részére ad ki
igazolást és utazás-nyilvántartó lapot, és az igazoláson a kísérői létszámot
feltünteti.
17. § (1) A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a
különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló ellátására, az ellátás módjára,
formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok
típusaira, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A szakértői
véleménynek tartalmaznia kell
a) a gyermek, tanuló és a szülő nevét, a gyermek, tanuló születési idejét,
lakóhelyét és tartózkodási helyét,
b) a szakértői vizsgálat rövid leírását,
ba) a beilleszkedési, a tanulási vagy a magatartási nehézségre, vagy
annak kizárására vonatkozó megállapítást, az azt alátámasztó tényeket,
bb) a sajátos nevelési igényre, vagy annak kizárására vonatkozó
megállapítást, az azt alátámasztó tényeket,
c) a korai fejlesztés és gondozás szükségességét, az ennek keretében
nyújtott szolgáltatásokat, a fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatokat,
valamint annak megjelölését, hogy a feladatokat milyen ellátás keretében mely
intézmény biztosítja,
d) annak megállapítását, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az e
célra létrehozott, a fogyatékosság típusának megfelelő nevelési-oktatási
intézményben, osztályban, csoportban, tagozaton vagy a többi gyermekkel,
tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai
nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben,
e) annak megállapítását, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló a
tankötelezettségét kizárólagosan iskolába járással, illetve kizárólagosan
magántanulóként teljesítheti,
f) ha a tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan magántanulóként
teljesítheti, a heti foglalkoztatás idejét és a felkészüléshez szükséges
szakembereket,
rendelet 8. § 2.
2 Megállapította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 30. §. Módosította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI
rendelet 47. § 12. d).
g) annak megállapítását, hogy a tanuló a tankötelezettségét fejlesztő

nevelés-oktatás, illetőleg a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által
szervezett egyéni fejlesztés keretében teljesíti,
h) a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének megfelelő
ha)1 óvodára, csoportra (a továbbiakban együtt: kijelölt óvoda),
hb)2 általános iskolára, középfokú iskolára, fejlesztő nevelés-oktatást
végző iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra (a továbbiakban együtt:
kijelölt iskola),
hc) kollégiumra [a h) pont alattiak a továbbiakban együtt: kijelölt
nevelési-oktatási intézmény]
vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését,
i) a hivatalból történő felülvizsgálat időpontját,
j)3 a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos
követelményeket, fejlesztési feladatokat, a fejlesztési feladatok ellátásának
javasolt időkeretét, javaslatot az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az
értékelés és minősítés alóli mentesítésre,
k) a szükséges szakemberre vonatkozó javaslatot,
l)4
m) a szülő tájékoztatását a 18. §-ban foglalt jogairól és kötelezettségeiről.
(2) Ha a fővárosi, megyei területi gyermekvédelmi szakszolgálat értesítése
szerint a szakértői bizottság eljárásával egyidejűleg a gyermek, tanuló
átmeneti vagy tartós nevelésbe vételével kapcsolatos eljárás is folyik, a
szakértői véleményt a kijelölt gondozási helyről szóló tájékoztatás
megérkezését követően lehet elkészíteni.
(3) A szakértői vizsgálat befejezését követően a szülőt tájékoztatni kell a
szakértői vizsgálat megállapításairól, a szakértői vélemény várható
tartalmáról, a szülői jogokról és kötelezettségekről. A tájékoztatás tényét, a
tájékoztatási kötelezettség teljesítését írásba kell foglalni és a szülővel alá kell
íratni.
(4) Ha az eljárásban szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő működik közre,
a szülő tájékoztatásánál jelen kell lennie. A szakszolgálati-esélyegyenlőségi
szakértő a szakértői bizottság munkájával és megállapításaival kapcsolatosan
kifejtheti véleményét, és javasolhatja a szülőnek, hogy éljen a felülvizsgálat
kezdeményezésének jogával.
(5)5 A szakértői véleményt, az e bekezdésben foglalt kivétellel - a vizsgálat
lezárását követő huszonegy napon belül - kézbesíteni kell a szülőnek.
Amennyiben a szülő a 16. § (3) bekezdése alapján összeállított
intézményjegyzékről köznevelési intézményt nem választ, a szakértői bizottság
a vizsgálat lezárását követő harmincadik napon a gyermeket, tanulót ellátó
intézményt saját választása alapján kijelöli és a szakértői véleményt a
kijelöléstől számított öt munkanapon belül a szülőnek kézbesíti.
4 Hatályon kívül helyezte: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 32. § b). Hatálytalan: 2014. I. 31-től.
(6)1 A kézbesítés történhet postai úton, személyesen vagy kézbesítő útján. A

kézbesítés napja az a nap, amelyen a szakértői véleménynek a szülő általi
átvétele megtörtént, vagy amely napon a szülő az átvételt megtagadta. Ha
postai úton kézbesített szakértői vélemény a szakértői bizottsághoz „nem
kereste” jelzéssel érkezik vissza, a szakértői véleményt - az ellenkező
bizonyításig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő
ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
18. § (1) A gyermek, tanuló ellátására a szakértői véleményben foglaltak
szerint akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal a kiskorú tanuló esetén a
szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló egyetért. Amennyiben a szakértői
véleményben foglaltakkal a szülő, a tanuló nem ért egyet, a szakértői bizottság
köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási
helye szerint illetékes járási hivatalt tájékoztatni.
(2) A szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló közvetlenül is eljárást
indíthat a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye
szerint illetékes járási hivatalnál a szakértői vélemény felülvizsgálatát
kezdeményezve. Szülőnek, vagy nagykorú tanuló esetén a tanulónak a
szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos egyetértését vagy egyet nem
értését írásban kell közölnie.
(3)2 A szülőnek, vagy nagykorú tanuló esetén a tanulónak - a szakértői
vélemény kézhezvételétől számítva - tizenöt nap áll rendelkezésre a szakértői
vélemény felülvizsgálatának kezdeményezésére. Amennyiben a szülő, vagy
nagykorú tanuló esetén a tanuló a szakértői vélemény kézhezvételétől
számított tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot és nem indítja meg a (2)
bekezdésben meghatározott eljárást, az egyetértését megadottnak kell
tekinteni.
19. § (1) Ha a szakértői bizottság a nevelési év, tanítási év alatt állapítja
meg, hogy a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényű,
a) a szakértői véleményében abban az esetben javasolhatja, hogy a
gyermeket a nevelési évben a kijelölt óvoda, a tanulót a kijelölt iskola átvegye,
ha az a gyermeket, tanulót fogadni tudja,
b) és a gyermeket, a tanulót a kijelölt óvoda, iskola nem tudja fogadni, illetve
a gyermek, a tanuló a többi gyermekkel, tanulóval közösen vesz részt az
óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, az óvodai csoport, iskolai
osztály átlaglétszámának számításánál az adott nevelési évben, tanévben egy
gyermekként kell figyelembe venni.
(2)3 Ha a szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló nem élt a felülvizsgálat
kezdeményezésének jogával, a szakértői véleményt a szakértői bizottság
a) a sajátos nevelési igény megállapítása, illetve a korai fejlesztés és
gondozás megkezdésére tett javaslat esetén a kijelölt köznevelési
intézménynek, továbbá
b) abban az esetben, ha a gyermek
ba) az adott évben betölti a harmadik életévét vagy ennél idősebb, a
lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnek,
bb) az adott évben betölti a hatodik életévét vagy ennél idősebb és nem
részesül további óvodai nevelésben, a lakóhely, ennek hiányában a
tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnak,
3 Megállapította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 35. §. Hatályos: 2017. III. 1-től.
bc) az adott évben betölti a hatodik életévét vagy ennél idősebb és további
óvodai nevelésben részesül, a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely
szerint illetékes jegyzőnek és járási hivatalnak, valamint
c)1 abban az esetben, ha a szakértői véleményt a járási szakértői bizottság
készítette el a 4. § (2a) bekezdésében meghatározottak szerint, a megyei
szakértői bizottságnak
megküldi.
20. § (1)2 Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a többi
gyermekkel, tanulóval közös óvodai csoportban, iskolai osztályban azért nem
szervezhető meg, mert az intézményjegyzékben nincsen megfelelő óvoda,
iskola, a szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi - óvoda
vonatkozásában - a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye
szerint illetékes jegyzőnek - iskola vonatkozásában -, a tanuló lakóhelye, ennek
hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi igazgatónak. A
jegyző, illetve a tankerületi igazgató - szakképzésben részt vevő vagy
szakképzésbe jelentkező tanuló esetén a tankerületi igazgató a szakképzési
centrum vezetőjének egyetértésével - intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló
kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény kijelölésre kerüljön. A
jegyző, illetve a tankerületi igazgató tizenöt napon belül tájékoztatja az
intézkedéséről a szakértői bizottságot.
(2)3 Ha a gyermek, a tanuló gyógypedagógiai intézményben történő
nevelése, oktatása azért nem szervezhető meg, mert az Intézmény által
vezetett jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői bizottság a
szakértői véleményét megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi igazgatónak. A tankerületi
igazgató intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező felvételét ellátó
nevelési-oktatási intézmény kijelölésre kerüljön. A tankerületi igazgató tizenöt
napon belül tájékoztatja az intézkedéséről a szakértői bizottságot.
(3)4 Ha a sajátos nevelési igényű tanuló iskolát kíván változtatni, szándékáról
a tanuló szülőjének írásban tájékoztatnia kell a szakértői bizottságot. A
szakértői bizottság, amennyiben az az iskola, amelybe a tanuló az átvételét,
felvételét kéri, az adott sajátos nevelési igényre tekintettel szerepel az
intézményi jegyzékben, a bejelentést tizenöt napon belül írásban tudomásul
veszi, és szakértői véleményének az iskola kijelölésére és az iskolába történő
beiratkozásra vonatkozó rendelkezéseit módosítja. Ha az iskola nem vagy nem
az adott fogyatékosságra tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a
szakértői bizottság a tanuló - szükség szerinti - vizsgálata után új szakértői
véleményt készít. A tanuló vizsgálata mellőzhető, ha a meglévő vizsgálati
eredmények kiegészítésére nincs szükség. E rendelkezéseket alkalmazni kell
az óvoda, a kollégium, a korai fejlesztés és gondozás, továbbá a fejlesztő
nevelés-oktatás feladataiban közreműködő intézmény változásakor is. Az e
bekezdésben meghatározott intézkedéseket, ha a gyermek, tanuló vizsgálatára
nincs szükség, a szakértői bizottság vezetője vagy az általa kijelölt szakértői
bizottsági tag hajtja végre.
1 Módosította: 24/2017. (X. 3.) EMMI rendelet 27. § 1.

4 Módosította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 31. § 5., 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 47. § 13.
a), b).
21. § (1)1 Ha a gyermek, tanuló első vizsgálatát végző szakértői bizottság

megítélése szerint a gyermek, tanuló halmozottan fogyatékos, a szülő
egyetértésével kiegészítő vizsgálat elvégzését kezdeményezheti a gyermek,
tanuló mozgásszervi, érzékszervi fogyatékosságának megfelelő országos
szakértői feladatokat ellátó bizottságnál.
(2) A szakértői bizottság az enyhe értelmi fogyatékosságot csak abban az
esetben állapíthatja meg, ha azt a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi
tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 4. § (3) bekezdés e)
pontjában foglaltak alapján, az e rendelet 4. melléklete szerint kiállított orvosi
adatlap adatai vagy a gyermek fejlődése (3) bekezdés szerinti folyamatos
figyelemmel kísérésének adatai igazolják.
(3) Ha az orvosi adatlap adatai és a szakértői bizottság eljárása során
készített orvosi szakértői vélemény, valamint a pedagógiai, továbbá
pszichológiai vizsgálat során kialakított elsődleges képességbecslés alapján
valószínűsíthető az enyhe értelmi fogyatékosság, a gyermeknek folyamatos
figyelemmel kísérésben kell részt vennie. A folyamatos figyelemmel kísérés
ideje alatt a gyermek, tanuló a lakóhelye szerinti vagy a választott óvodában,
illetve általános iskolában a többi gyermekkel, tanulóval együtt vesz részt az
óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban. A folyamatos figyelemmel
kísérés a pedagógiai, illetve a pszichológiai vizsgálatot követő hónapban indul,
és ha az adott nevelési év, tanév végéig még legalább hét hónap hátravan, a
tanév végéig, ha kevesebb, mint hét hónap van hátra, a vizsgálatot követő
nevelési év, tanév feléig tart. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a
gyermek vizsgálatát a statisztikai adatszolgáltatás során is lezáratlan
vizsgálatként kell nyilvántartani.
(4) A folyamatos figyelemmel kísérés kezdetén a szakértői bizottság
meghatározza a megfigyelésben közreműködő pedagógus feladatait.
(5)2 A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a szakértői bizottság
képviselője legalább két alkalommal, az óvodai foglalkozáson, illetve a tanítási
órán megfigyeli a gyermeket, tanulót. A folyamatos figyelemmel kísérés végén
a szakértői bizottság megvizsgálja a gyermek, tanuló fejlődését, és
tapasztalatai alapján - a vizsgálatok összegzésének eredményeként - készíti el
szakértői véleményét.
(6) A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus - a szakértői
bizottság útmutatása szerint - a gyermek, tanuló fejlődéséről rendszeresen, de
legalább kéthavonta részletes értékelést készít. A folyamatos figyelemmel
kísérés ideje alatt a pedagógus legalább havonta egyszer ismerteti a szülővel
megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez. A folyamatos
figyelemmel kísérés végén a részletes értékelést a pedagógus átadja a
szakértői bizottságnak.
(7) Ha a szakértői eljárásban szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő vesz
részt, a szakértő részt vehet a (5)-(6) bekezdés alapján szervezett
megfigyelésen, illetve a szülővel történő egyeztetésen.
22. § (1) Ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzd, vagy sajátos nevelési igényű, a szakértői bizottság
hivatalból, hatósági megkeresésre, szülői kérelemre, vagy a gyermek
nevelését ellátó óvoda, nevelését, oktatását ellátó iskola kérelme alapján
felülvizsgálati eljárást folytat le. A felülvizsgálati eljárásra - a folyamatos
figyelemmel kísérés kivételével - a szakértői bizottsági vizsgálatra vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a szakértői bizottság szakértői

véleményét a végrehajthatásának megkezdését követő első nevelési év, tanév
során hivatalból felül kell vizsgálni. Az első hivatalból történő
felülvizsgálatában nem vehet részt az, aki a szakértői vélemény
megalkotásában közreműködött.
(3) Ha a gyermek, tanuló enyhe értelmi fogyatékos, illetve egyéb pszichés
fejlődési zavarral küzd, a szakértői véleményt az első hivatalból történő
felülvizsgálat után addig a tanévig, amelyben a tanuló a tíz éves életkort
betölti minden második, azt követően és egyéb fogyatékosság, valamint
autizmus spektrum zavar esetében, illetve ha a tanuló beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézséggel küzd, addig a tanévig, amelyben a tanuló a
tizenhatodik életévét betölti, minden harmadik tanévben hivatalból felül kell
vizsgálni.
(4)1 Amennyiben a szakértői vélemény elkészítésére a 4. § (2a) bekezdésében
meghatározottak szerint került sor, a szakértői vélemény első hivatalból
történő felülvizsgálatát a 12. § (2) bekezdés a) pontja alapján kell elvégezni a
végrehajtás megkezdését követő első tanév során. A szakértői véleményt az
első hivatalból történő felülvizsgálat után addig, amíg a gyermek korai
fejlesztés és gondozásban részesül, minden második tanévben hivatalból felül
kell vizsgálni.
23. § (1) A szülő a felülvizsgálati eljárást bármikor kezdeményezheti. A
szakértői bizottság a szülő kérelmére akkor köteles lefolytatni a felülvizsgálati
eljárást, ha a hivatalból történő felülvizsgálat óta több mint hat hónap telt el,
és a soron következő, hivatalból történő felülvizsgálat időpontjáig több mint
hat hónap van hátra.
(2) Ha a felülvizsgálatra a nevelési-oktatási intézményben kerül sor, a
vizsgálat időpontjáról és helyéről - a szakértői bizottsággal történő egyeztetés
alapján - a gyermek, tanuló nevelését, nevelését-oktatását ellátó intézmény a
felülvizsgálat időpontja előtt legalább nyolc nappal értesíti a szülőt. A
felülvizsgálat során a szülő jelenlététől, valamint közreműködésétől a szakértői
bizottság eltekinthet, ha a szülő a vizsgálat lefolytatása előtt írásban
nyilatkozik a felülvizsgálat tényének és időpontjának tudomásul vételéről, és
arról, hogy azon nem kíván jelen lenni.
(3) Teljes körű vizsgálati eljárást kell lefolytatni
a) az enyhén értelmi fogyatékos, valamint az egyéb pszichés fejlődési
zavarral küzdő gyermek, tanuló első hivatalból történő felülvizsgálati
eljárásában,
b) ha arra a hatósági megkeresésben foglaltak teljesítéséhez szükség van,
c) a szülő kérésére indított eljárásban, feltéve, hogy az utolsó teljes körű
vizsgálat óta több mint két év telt el.
(4)2 A gyermek nevelését ellátó óvoda, nevelését, oktatását ellátó iskola a
felülvizsgálati eljárást - tanévenként legfeljebb egy alkalommal - bármikor
kezdeményezheti, amelyről - a felülvizsgálat szükségességének indokolásával -
a szülőt tájékoztatni köteles. Sajátos nevelési igényű gyermek esetében, az
óvodai vagy iskolai kezdeményezésre történő felülvizsgálat lefolytatásakor a
felülvizsgálat részeként, a szakértői bizottság egy tagja legalább egy teljes
napot a gyermek óvodai csoportjában, a tanuló iskolai osztályában hospitál,
megfigyeléseiről feljegyzést készít.
(5) Ha a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján a tanuló sajátos

nevelési igényének megfelelő ellátására a továbbiakban nincs szükség, a
tanuló a következő tanévet a kötelező felvételt biztosító vagy a választott
iskolában kezdi meg. A szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi a
szülőnek, a kijelölt iskolának, a lakóhely szerinti kötelező felvételt biztosító
iskolának és a lakóhely szerint illetékes járási hivatalnak.
(6)1 A szakértői bizottság kezdeményezi a megyeszékhely szerint illetékes
járási hivatalnál a nevelési-oktatási intézmény hatósági, a fenntartónál pedig
szakmai ellenőrzését, ha a felülvizsgálati eljárás során vagy az értékelő lap
alapján azt indokoltnak tartja.
6. A nevelési tanácsadás
24. § (1)2 Az Nkt. 18. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nevelési tanácsadás
feladata:
a)3 a szülővel az első problémafeltáró beszélgetés lebonyolítása, a gyermek,
a tanuló adaptív viselkedésének, szociális érettségének felmérése, ennek
eredményeképpen tanácsadásban részesítés vagy a szakszolgálati ellátásba
vétel szükségességének meghatározása,
b) az Intézmény nevelési tanácsadás feladatának keretében ellátásban
részesülők esetében segítség nyújtása a gyermek családi-, és óvodai
neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek,
tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme
indokolja,
c) pszichés állapot feltárását célzó vizsgálat végezése és szakértői vélemény
készítése a szülő, a jogszabályban meghatározott esetben a gyermekek
védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya
alá tartozó gyermekvédelmi szakellátást, gyermekjóléti alapellátást végző
intézmények kérésére,
d) a prevenciós tevékenység keretében
da) együttműködik a védőnői és gyermekorvosi hálózattal, a gyermek
korai fejlődési időszakában teljes körű családi mentálhigiénés
intervenciót biztosíthat,
db) az óvodai nevelésben részesülő, negyedik életévüket betöltött
gyermekek körében a tanulási és beilleszkedési nehézségek megelőzése
céljából - a szülő előzetes hozzájárulásával - szűrést végezhet.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben pedagógiai,
pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek,
a tanulónak, támogatja a család nevelő, a pedagógus nevelő és oktató
munkáját, szükség esetén segíti a nevelési-oktatási intézmények és a család
kapcsolattartását.
(3) A komplex pszichológiai és gyógypedagógiai ellátás keretében
a) folyamatdiagnosztikai célú pszichológiai, gyógypedagógiai-pedagógiai
vizsgálatot, valamint gondozást végez,
b) terápiás ellátást, korrektív megsegítést nyújt a szakértői bizottság
szakértői véleménye alapján a nevelési tanácsadás keretében fejlesztésben
részesülő gyermekek, tanulók számára,
c) a gyermek, a tanuló fejlesztése során az állapotára irányuló változásokat a
folyamatdiagnosztika során értékeli,

d) pszichológiai, gyógypedagógiai, pedagógiai tanácsadást biztosít, és

konzultációs lehetőséget nyújt a gyermekek, a tanulók szülei, pedagógusai
részére.
7. A logopédiai ellátás
25. § (1)1 Az Nkt. 18. § (2) bekezdés d) pontja szerinti logopédiai ellátás
feladata a hangképzés, a beszéd, a beszélt és írott nyelvi képesség fejlődési és
szerzett zavaraihoz, továbbá a specifikus tanulási zavarokhoz (diszlexia,
diszortográfia, diszgráfia, diszkalkulia) kapcsolódó prevenciós,
állapotmegismerési és terápiás tevékenység.
(2) A logopédiai ellátás igénybevétele - a (3) bekezdésben foglalt
vizsgálatokon és (4) bekezdésben foglalt ellátáson való részvétel kivételével -
önkéntes alapon történik.
(3)2 A logopédiai ellátás keretében el kell végezni a harmadik és ötödik
életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének szűrését. A
hároméveskori logopédiai szűrés a nyelvi fejlettségre (receptív és expresszív
nyelv), az ötéveskori szűrés elsősorban a beszédartikulációra, illetve az írott
nyelvi (írás és olvasás) készültségre irányul. A szűrés eredménye alapján
szükség szerint el kell végezni a gyermek további logopédiai vizsgálatát,
illetve kezdeményezni kell további gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi
vizsgálatokat.
(4)3 A részletes logopédiai vizsgálat és logopédiai vizsgálati vélemény
alapján kell a gyermek további logopédiai ellátását megszervezni, ha a szűrés
és a logopédiai vizsgálat eredményei alapján erre szükség van.
(5) A logopédiai vizsgálati véleménynek tartalmaznia kell
a) a gyermek, tanuló és a szülő nevét, a gyermek, tanuló születési helyét,
idejét, lakóhelyét és tartózkodási helyét, a gyermek, tanuló nevelését,
oktatását ellátó óvoda, iskola nevét, címét,
b) a logopédiai vizsgálat rövid leírását:
ba) a vizsgálat kérésének indokolását,
bb) a vizsgálatban felhasznált vizsgálati eljárásokat, a konkrét vizsgálati
értékeket és a logopédiai diagnózis meghatározását,
bc) terápiás javaslatot a logopédiai fejlesztésre,
bd) a vizsgálat eredményétől függően a gyermek, tanuló további -
pedagógiai, pszichológiai, szakorvosi - vizsgálatának kezdeményezését,
be) a szülő tájékoztatását a vizsgálat folyamatáról, eredményéről, a
gyermek, tanuló logopédiai ellátásának megszervezéséről, valamint arról,
hogy a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében a
szülők, és a gyermekkel kommunikáló valamennyi felnőtt partneri
együttműködése szükséges,
bf) a szülő tájékoztatását kötelezettségeiről és a vizsgálati véleménnyel
kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekről.
(6) A logopédiai vizsgálati vélemény és a logopédiai ellátás tekintetében a
18. §, a 40. § (1)-(2) bekezdése, a 40. § (3) bekezdés a), b) és d) pontjai, a 40. §
(4)-(6) bekezdése, valamint a 41. § értelemszerűen alkalmazandóak.
(7) A logopédiai ellátás egyéni foglalkozás, illetve legfeljebb hat gyermekből,
tanulóból álló csoportfoglalkozás keretében szervezhető meg.
1 Megállapította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 38. § (1). Módosította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI
rendelet 47. § 15.
2 Megállapította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 38. § (2). Hatályos: 2017. IX. 1-től.
3 Megállapította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 38. § (2). Hatályos: 2017. IX. 1-től.
(8) A logopédiai terápia minimális időkerete heti két alkalom, időtartamát -

mely legfeljebb negyvenöt perc lehet - a gyermek életkoráról és problémájától
függően - a logopédus határozza meg.
(9) A logopédiai munka eredményét a fejlesztő tevékenység során
hathónaponként, valamint az ellátás befejezésekor a munkanaplóban
szövegesen értékelni kell.
(10) A logopédiai ellátásban részt vevő gyermekek, tanulók részére nyújtott
ellátásról munkanaplót kell vezetni.
(11) A logopédiai ellátásban való részvétel a gyermek életkorától
függetlenül, az annak szükségességét megállapító logopédiai vizsgálat alapján
bármikor megkezdhető.
8. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás
26. § (1)1 Az Nkt. 18. § (2) bekezdés e) pontja szerinti továbbtanulási,

pályaválasztási tanácsadás feladata a tanuló adottságainak, tanulási
képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek
eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása. A tanácsadás során figyelembe
kell venni a tanuló személyes adottságait és érdeklődését.
(2) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás keretében nyújtott
tájékoztatás elősegíti a tanuló pályaválasztását, figyelembe véve az egyéni
tulajdonságokat és a foglalkoztatási lehetőségeket, ennek érdekében
kapcsolatot tart a foglalkoztatási pályaválasztási tanácsadóval, valamint a
tehetséggondozó hálózattal.
(3) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó a javaslatait a tanuló
meghallgatása, szükség szerinti vizsgálata és az érintett pedagógusok
véleménye alapján alakítja ki.
(4)2 A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás pedagógiai, pszichológiai,
egészségügyi tájékoztatással, kiadványokkal segíti az iskolai pályaorientációs
tevékenységet.
(5)3 A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadási feladatokat az Intézmény
székhelyintézménye, illetve megyei, fővárosi tagintézménye, megyei, fővárosi
működési körzettel látja el.
9. A konduktív pedagógiai ellátás
27. § (1)4 Az Nkt. 18. § (2) bekezdés f) pontja szerinti konduktív pedagógiai
ellátás feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése,
fejlesztése és gondozása. A konduktív pedagógiai ellátás az óvodai neveléshez,
iskolai neveléshez és oktatáshoz kapcsolódóan vagy egyéni fejlesztő
foglalkozás keretében nyújtható.
(2) A fejlesztő foglalkozás a szakértői bizottság szakértői véleményében
meghatározottak szerint lehet egyéni vagy csoportos foglalkozás.
(3) A konduktív pedagógiai ellátás feladatainak megvalósításában a szülő
közreműködhet.
(4) A konduktív pedagógiai ellátás a tanév rendjéhez igazodik és év közben is
megkezdhető.

10. A gyógytestnevelés
28. § (1)1 Az Nkt. 18. § (2) bekezdés g) pontja szerinti gyógytestnevelés

feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési
foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi vizsgálat
gyógytestnevelésre utalja.
(2)2 A gyógytestnevelés megszervezése, személyi feltételeinek biztosítása az
Intézmény feladata a tankerületi központ által kijelölt nevelési-oktatási
intézményekben. Abban az esetben, ha a szükséges feltételek rendelkezésre
állnak, a tanulók részére heti egy tanórai foglalkozás keretében úszás órát kell
szervezni. A gyógytestnevelés az orvosi javaslat alapján 1-3, 4-8 vagy 9-16 fős
csoportokban szervezhető meg.
(3)3 A gyógytestnevelés bármelyik a nem a tankerületi központ által
fenntartott nevelési-oktatási intézményben is megszervezhető, amennyiben a
tankerületi központ erről megállapodást kötött az érintett nevelési-oktatási
intézmény fenntartójával.
(4)4 A nem a tankerületi központ fenntartásában működő óvodák számára a
gyógytestnevelés foglalkozások megszervezéséhez a gyógytestnevelőt a
tankerületi központ az érintett óvoda fenntartójával kötött megállapodás
alapján a nevelési év során biztosíthatja.
(5) Az iskolában a gyógytestnevelés feladatának ellátása a tanév rendjéhez
igazodik. Az adott tanulóra vonatkozó ellátásnak a tanév rendjétől eltérő
megkezdése vagy befejezése csak az iskolaorvos vagy a szakorvos véleménye
alapján kezdeményezhető.
(6) A gyógytestnevelésben részt vevő gyermekek, tanulók részére nyújtott
ellátásról gyógytestnevelési naplót kell vezetni.
11. Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás
29. § (1)5 Az Nkt. 18. § (2) bekezdés h) pontja szerinti iskolapszichológiai,

óvodapszichológiai ellátás feladata a pedagógiai szakszolgálati intézményben
a nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pszichológusok munkájának
összefogása és segítése, melyet az iskola- és óvodapszichológus feladatok
koordinátora lát el.
(2) Az iskola- és óvodapszichológiai feladatok koordinátorának a feladatai:
a)6 az óvodai, iskolai preventív szűrések járási szintű koordinációja,
együttműködés a pszichológiai tárgyú mérésekben és az eredmények
kommunikációjában,
b) a nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott pszichológusok
számára legalább havi rendszerességgel szakmai konzultációs foglalkozások
szervezése,

2 A harmadik mondat szövegét megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 16. §. Módosította:
53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 47. § 18. b).
3 Módosította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 47. § 18. c).
4 Módosította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 47. § 18. d).
c) a nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pszichológusok által

ellátásban részesített gyermekeket, tanulókat érintően szakmai konzultációs
lehetőség biztosítása a pedagógiai szakszolgálati, vagy az egészségügyi ellátás
illetékességi körébe tartozó vizsgálat kezdeményezésére vonatkozó döntés
kialakításában, javaslattétel annak irányultságára, helyére,
d) a nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pszichológusok
megkeresésére egyéni szakmai segítés, esetvezetési segítségnyújtás, kettős
vezetést igénylő csoportfoglalkozások vezetésében való közreműködés,
e) a nevelési-oktatási intézmény vagy az intézményben dolgozó
iskolapszichológus, óvodapszichológus megkeresésére esetmegbeszélő, tanári
képességfejlesztő csoportfoglalkozás megszervezése, közreműködés annak az
adott intézményben történő megvalósításában,
f) egyéni tanácsadás és konzultáció a nevelési-oktatási intézményekből
érkező pedagógusok számára,
g) az Intézmény és a nevelési-oktatási intézmény közötti kapcsolat,
kommunikáció segítése,
h) a pedagógiai szakszolgálatnál önkéntesen bejelentkező, az óvodától,
iskolától független szolgáltatást igénylő szülők és gyermekek óvodai, iskolai
problémákkal összefüggő ellátása, szakmailag indokolt esetben a titoktartás
szakmai, etikai elveinek betartása mellett az érintett intézményében dolgozó
iskolapszichológussal, óvodapszichológussal való konzultáció.
(3) Az iskola- és óvodapszichológus koordinátor kapcsolatot tart a miniszter
által az országos szakmai irányítási feladatok ellátásában való
közreműködésbe bevont Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázissal.
(4)1 Ha az Intézmény működési körzetében működő nevelési-oktatási
intézményben az iskolapszichológus, óvodapszichológus munkakör nem került
betöltésre, az adott munkakör betöltéséig, a nevelési-oktatási intézmény
vezetőjének erre vonatkozó írásbeli kérésére az Intézmény támogatást
nyújthat az ellátás iránti igény kielégítéséhez.
12. A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása
30. § (1)2 Az Nkt. 18. § (2) bekezdés i) pontja szerinti, a kiemelten

tehetséges gyermekek, tanulók gondozása keretében az Intézmény feladata:
a) korai tehetség-felismerés, tehetségazonosítás, amelynek során a tehetség
életkori megjelenését figyelembe kell venni,
b) a tehetséges gyermek személyiségfejlődésének támogatása, szükség
esetén további megsegítésre irányítás,
c) önismereti csoport szervezése és vezetése a tehetséges gyermekek
részére,
d) tanácsadás, támogatás a szülőnek,
e) konzultáció a pedagógus részére,
f) közös tehetség-tanácsadási fórum szervezése,
g) speciális tehetségprogramban való részvételre javaslat adása,
h) a tehetségazonosítás, a tehetséggondozás feladatát ellátó pszichológus
szakmai kapcsolatot tart a feladatellátási körzetében működő tehetségfejlesztő
programok vezetőivel és az iskolapszichológussal, óvodapszichológussal,
i) javaslatot tesz a tanuló számára a tehetségprogramba történő
bekapcsolódásra,
j) kimeneti mérések elvégzése,
1 Beiktatta: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 17. §. Hatályos: 2014. I. 31-től.
k) tehetségfejlesztő műhelyek vezetői számára konzultációs lehetőség

biztosítása, melyet a tehetséggondozó koordinátor lát el.
(2) A tehetséggondozó koordinátor
a) kapcsolatot tart a nevelési-oktatási intézmények iskolapszichológusaival,
óvodapszichológusaival,
b) kapcsolatot tart a Nemzeti Tehetségponttal,
c) ismeri, figyelemmel kíséri a Nemzeti Tehetségügyi Adatbázist,
d) ismeri, figyelemmel kíséri a Nemzeti Tehetség Program pályázati
kiírásait,
e)1 kapcsolatot tart a Nemzeti Tehetségfejlesztési Központtal.
13. A Pedagógiai Szakszolgálatok működését meghatározó szabályok
31. § (1)2 A pedagógiai szakszolgálati intézmény élén főigazgató, a

tagintézmény élén igazgató áll. A főigazgató munkáját a pedagógiai
szakszolgálati intézmény egy vagy több feladatának szakmai irányítását ellátó
főigazgató-helyettes, az igazgató munkáját a tagintézmény egy vagy több
feladatának szakmai irányítását ellátó igazgató-helyettes segíti. A
főigazgató-helyettesek egyike közvetlenül irányítja a székhelyintézmény által
ellátott szakmai feladatok végrehajtását. A pedagógiai szakszolgálati
intézményekben alkalmazott vezetők kötelező létszámát az 5. melléklet
tartalmazza.
(2)3 A főigazgató-helyettes és az igazgató heti négy órában, az
igazgató-helyettes heti hat órában végzi a gyermekek, tanulók vizsgálatával,
egyéni vagy csoportos foglalkoztatásával, a tanácsadással, gondozói
tanfolyamok megtartásával (a továbbiakban együtt: közvetlen foglalkozás)
kapcsolatos feladatokat. A közvetlen foglalkozásra megállapított időn felül
látják el a vezetői megbízással kapcsolatos feladataikat. A főigazgató közvetlen
foglalkozással kapcsolatos feladatokat nem végez.
(3)4 Az Nkt. 69. § (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt vezetői feladatokat
a főigazgató a főigazgató-helyettesekből és az igazgatókból álló testület (a
továbbiakban: igazgatótanács) közreműködésével látja el.
(4) Az igazgató a tagintézmény vezetésével összefüggő feladatait - az
igazgatóhelyettesek, és a tagintézmény egyes telephelyeinek választott
képviselőiből álló - tagintézmény-vezetői tanács közreműködésével látja el.
(5)5 A főigazgató a pedagógiai szakszolgálati intézmény, a
székhelyintézmény által ellátott szakmai feladatok végrehajtását irányító
főigazgató-helyettes a székhelyintézmény, a tagintézmény igazgatója a
tagintézmény működési körzetében felel
a) a szakmai munkáért,
b)6 a szakalkalmazotti értekezlet vezetéséért,
c)7 a szakalkalmazotti értekezlet jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért,
végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,
d) a szakmai munka egészséges és biztonságos feltételeinek
megteremtéséért,
1 Módosította: 45/2016. (XII. 28.) EMMI rendelet 8. §.

e) a nevelési-oktatási, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális

intézményekkel, valamint a gyámhatósággal, szülőkkel való megfelelő
együttműködésért,
f) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért.
(6)1 A főigazgató és az igazgató munkáját a szakalkalmazotti értekezlet a
vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra
alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos
pedagógiai-szakmai ellenőrzés a főigazgató, igazgató munkájának ellenőrzése
és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi.
32. §2 (1)3 A pedagógiai szakszolgálati intézményben a vezetői megbízás
feltétele
a) főigazgatói megbízás esetén
aa)4 pszichológus végzettség és szakképzettség, klinikai, pedagógiai, óvoda-
és iskola-, neuropszichológiai vagy tanácsadó szakpszichológiai szakvizsga,
továbbá szakmailag és szervezetileg önálló pedagógiai szakszolgálati feladatot
ellátó intézményben, intézményegységben szerzett legalább hároméves
vezetői gyakorlat, vagy pedagógiai szakszolgálati feladat ellátására létesített
pedagógus munkakörben szerzett, legalább ötéves szakmai gyakorlat, vagy
ab) egyetemi szintű, mesterfokozatú gyógypedagógus végzettség és
szakképzettség, pedagógus szakvizsga, továbbá szakmailag és szervezetileg
önálló pedagógiai szakszolgálati feladatot ellátó intézményben,
intézményegységben szerzett legalább hároméves vezetői gyakorlat, vagy
pedagógiai szakszolgálati feladat ellátására létesített pedagógus munkakörben
szerzett, legalább ötéves szakmai gyakorlat,
b) főigazgató-helyettesi, igazgatói, igazgató-helyettesi megbízás esetén
ba)5 pszichológus, gyógypedagógus vagy gyógytestnevelő tanár végzettség
és szakképzettség, továbbá pedagógiai szakszolgálati feladat ellátására
létesített pedagógus munkakörben szerzett, legalább ötéves szakmai
gyakorlat, továbbá pszichológus megbízása esetén klinikai, pedagógiai, óvoda-
és iskola-, neuropszichológiai vagy tanácsadó szakpszichológiai szakvizsga,
gyógypedagógus és gyógytestnevelő tanár esetében pedagógus-szakvizsga,
vagy
bb) önálló konduktív pedagógiai tagintézményben a ba) pontban foglaltaktól
eltérően igazgatói, igazgató- helyettesi megbízás esetén konduktor végzettség
gyakorlat, valamint pedagógus-szakvizsga, vagy
bc)6 önálló továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó tagintézményben a ba)
pontban foglaltaktól eltérően igazgatói, igazgató-helyettesi megbízás esetén a
6. melléklet 1. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzettségi és
szakképzettségi követelményei a megyében, fővárosban az Intézmény egyes
tevékenységeinek ellátásához című táblázat C:6 mezőjében jelzett végzettség
gyakorlat, valamint pszichológus megbízása esetén pedagógiai, óvoda- és
iskola vagy tanácsadói szakvizsga, pedagógus esetében pedagógus-szakvizsga,

4 Módosította: 24/2017. (X. 3.) EMMI rendelet 27. § 2.1.
6 Megállapította: 45/2014. (X. 27.) EMMI rendelet 58. §. Hatályos: 2014. XI. 4-től.
c) pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre

szóló alkalmazás, vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben
történő, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás.
(2)1 Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény esetén a
pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó szervezeti és szakmai tekintetben
önálló intézményegységben az intézményegység-vezetői megbízás feltétele
pszichológus vagy gyógypedagógus végzettség és szakképzettség, klinikai,
pedagógiai, óvoda- és iskola-, neuropszichológiai vagy tanácsadó
szakpszichológiai szakvizsga vagy pedagógiai szakvizsga, továbbá pedagógiai
szakszolgálati feladat ellátására létesített pedagógus munkakörben szerzett,
legalább ötéves szakmai gyakorlat.
33. § (1) Az Intézményben a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen
foglalkozást - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - szakvizsgázott
pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzik.
(2) Az Intézmény egyes feladatainak ellátásához kapcsolódóan a
pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzettségi és szakképzettségi
követelményeit a 6. melléklet határozza meg.
(3) Az Intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai
munkaközösséget, az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség
hozható létre. Egy Intézményben legfeljebb tíz - a pedagógiai szakszolgálat
feladatai szerint szerveződő - szakmai munkaközösség hozható létre. A
szakmai munkaközösség részt vesz az Intézmény szakmai munkájának
irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző
véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában.
(4)2 A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és
ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el.
A szakmai munkaközösség - az Intézmény szervezeti és működési
szabályzatában meghatározottak szerint - gondoskodik a
pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkájának szakmai segítéséről.
Az Intézmény szervezeti és működési szabályzata a szakmai munkaközösség
részére további feladatokat, jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg.
(5) A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a
munkaközösség véleményének kikérésével az Intézmény vezetője bíz meg
legfeljebb öt évre.
(6) A szakmai munkaközösség vezetője az igazgatótanács, a
tagintézmény-vezetői tanács ülésein tanácskozási joggal részt vehet.
(7)3 Az, aki nem rendelkezik szakvizsgával, - a 44. § (3) bekezdésében foglalt
kivétellel - pedagógus munkakörben foglalkoztatható, feltéve, hogy a
munkáltató előírja a szakvizsga - az Intézménynél történő foglalkoztatástól,
vagy ha ez kedvezőbb, a szakvizsgára történő jelentkezéshez meghatározott
pedagógus-munkakörben eltöltött szakmai gyakorlat megszerzésétől számított
- öt éven belüli megszerzésének kötelezettségét.
(8) Az Intézményben foglalkoztatottak minimális létszámát a 7. melléklet
tartalmazza.
34. § (1) A pedagógiai szakszolgálat igénybevétele - a (2) bekezdésben
foglalt kivételekkel - a szülő döntése alapján történik.
(2) A pedagógiai szakszolgálat igénybevétele kötelező
a) az Nkt. 72. § (4) bekezdésének felhatalmazása alapján, vagy

3 Megállapította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 39. §. Módosította: 24/2017. (X. 3.) EMMI
rendelet 28. §.
b) az e rendelet 40-41. §-aiban meghatározott közigazgatási hatósági eljárás

keretében hozott döntés alapján,
c) illetve az e rendelet 25. § (3) és (4) bekezdése és 28. §-a alapján.
(3) A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás az év során
bármikor megkezdhető, illetve befejezhető.
(4)1 Az Intézmény egész évben folyamatosan működik.
(5) Az Intézmény a feladatainak ellátásához évente, a tanév rendjéhez
igazodva munkatervet készít. A munkatervnek biztosítania kell, hogy
a) a február utolsó napjáig kezdeményezett eljárásokban április utolsó
munkanapjáig
aa) elvégezzék az iskolába lépéshez szükséges fejlettség
megállapításához szükséges vizsgálatokat,
ab) elkészüljenek az iskolai felvételekhez szükséges szakértői
vélemények,
b) május utolsó munkanapjáig elkészüljenek azok a szakértői vélemények,
amelyek tekintetében közigazgatási hatósági eljárás indult.
(5a) 2 A tanévben a szakalkalmazotti közösség az Intézmény munkatervében
meghatározott pedagógiai szakszolgálati célra hat munkanapot szakszolgálati
feladatellátás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből két napot a teljes
Intézmény, négy napot pedig a székhelyintézmény és a tagintézmények
vonatkozásában kell felhasználni.
(6) Ha a (5) bekezdés a) pontban meghatározott időpont lejártát követően
kezdeményezik a gyermek, tanuló vizsgálatát, a rendelkezésre álló szabad
vizsgálati napokra kell megtervezni a vizsgálatokat a beérkezés sorrendjében.
(7) Az Intézmény szervezeti és működési szabályzatában tagintézményi
szintre lebontva kell meghatározni
a) a működés rendjét, ezen belül az igazgatótanács, a tagintézményi
tanácsok működésének rendjét,
b) az érintett nevelési-oktatási, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális
intézményekkel, valamint a gyámhatósággal való kapcsolattartás formáját és
rendjét,
c) a szülőkkel való kapcsolattartás formáját és rendjét,
d) a vezetők közötti feladatmegosztást, annak megjelölésével, hogy a
pedagógiai szakszolgálati intézmény mely szakmai feladatának,
tevékenységének szakmai irányításáért felelős,
e)3 a pedagógus munkakörben foglalkoztatottaknak és a nevelő és oktató
munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatottaknak - a 6.
mellékletben meghatározott képesítési előírásoknak megfelelően - a
pedagógiai szakszolgálati intézmény egyes feladatainak ellátásába történő
részvételének rendjét,
f) a belső ellenőrzés rendjét,
g) az a)-c) pont alá nem tartozó külső kapcsolatok rendszerét, formáját és
módját,
h) mindazt, amelynek szabályozását jogszabály előírja.
(8) Az Intézmény a honlapján - tagintézményekre, telephelyekre lebontva -
köteles közzétenni az általa nyújtott szolgáltatásokat, a működési körzetét, a
gyermekek, tanulók, szülők fogadásának idejét.
35. § (1) Az Intézmény a gyermeket, tanulót az első alkalommal történt

személyes találkozás során a forgalmi naplóban nyilvántartásba veszi. Ha a
gyermek, tanuló részére ezt követően a pedagógiai szakszolgálat intézmény
ellátást nyújt, minden alkalommal a munkanaplóban vagy az egyéni fejlesztési
lapon rögzíteni kell a részére nyújtott szolgáltatást. Az Intézmény évente
legalább egyszer összefoglalva rögzíti a gyermek, a tanuló fejlesztésének éves
előrehaladási eredményét.
(2) Az Intézmények együttműködnek a nevelési-oktatási, gyermekjóléti,
gyermekvédelmi, szociális intézmény, valamint a területileg illetékes
gyámhatóság vezetőjével, alkalmazottaival a gyermekek, tanulók fejlődésének
elősegítése, a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség, a sajátos
nevelési igény feltárása céljából.
(3) Az Intézmény a tevékenysége során együttműködik a szülővel, kérésére
felvilágosítást ad, segítséget nyújt a gyermek, tanuló otthoni neveléséhez.
(4) Az Intézmény az általa lefolytatott vizsgálat, a gyermekkel, a tanulóval
való közvetlen foglalkozás során figyelembe veszi a gyermek, tanuló
anyanyelvi sajátosságait.
(5)1
35/A. §2 Az oktatási központ az állami köznevelési közfeladat ellátásában
fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról szóló
134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés 16. pontja alapján, a
szakszolgálati feladatellátás szakmai egységességének biztosítása érdekében,
a miniszter szakmai iránymutatásával főigazgatói munkaközösséget működtet.
A főigazgatói munkaközösség tagjai a tankerületi központok által fenntartott
Intézmények intézményvezetői, akik a munkaközösség vezetőjét tagjaik közül
választják. A főigazgatói munkaközösség üléseit legalább háromhavonta tartja.
A főigazgatói munkaközösség az ügyrendjét maga alkotja meg.
14. Az iratkezelés és az ügyintézés szabályai
36. § (1) Az iratkezelés rendjét az Intézmény a köziratokról, a

közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI.
törvény rendelkezései, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének
általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai
figyelembevételével az e rendeletben foglaltakra is tekintettel szabályozza.
(2) Az Intézménybe érkezett vagy az Intézményen belül keletkezett iratok
kezelésének rendjét az iratkezelési szabályzatban kell meghatározni.
(3) Az Intézménybe érkezett és az Intézményben keletkezett iratokat iktatni
kell.
(4) A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni kell.
(5) A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás nélkül kell a címzetthez
továbbítani a névre szóló iratokat, a munkahelyi szakszervezet részére
érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a
vezető fenntartotta magának.
(6) Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn,
elektronikus levélben vagy a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is
elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő
ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés
határidejét és az ügyintéző aláírását.
37. § (1) Az Intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell
1 Hatályon kívül helyezte: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 32. § c). Hatálytalan: 2014. I. 31-től.
a) az Intézmény
aa) nevét, tagintézmény által kiadmányozott irat esetében a tagintézmény
megnevezését,
ab) székhelyét, tagintézmény által kiadmányozott irat esetében a
tagintézményi telephely címét,
b) az iktatószámot,
c) annak meghatározását, hogy az irat kiadására az Intézmény, mely
feladatához, tevékenységéhez kapcsolódóan került sor,
d) az ügyintéző megnevezését,
e) az ügyintézés idejét,
f) az irat aláírójának nevét, beosztását és
g) az Intézmény körbélyegzőjének, tagintézmény által kiadmányozott irat
esetében a tagintézmény körbélyegzőjének lenyomatát.
(2) Az Intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak
a rendelkező részben és az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell
a) a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését,
b) amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást,
c) a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és
d) a jogorvoslati lehetőségről történő tájékoztatást.
(3)1 Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha az
Intézmény szakalkalmazotti értekezlete, szakmai munkaközössége az
Intézmény működésére vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez,
javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli
esemény indokolja és elkészítését az Intézmény vezetője elrendelte. A
jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők
felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges
megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott
döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet
a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott
írja alá.
(4) Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat
átvételének a napja megállapítható legyen.
(5) Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét a 8.
melléklet határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba
helyezésének évétől kell számítani.
(6) Az iratok selejtezését az Intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A
tervezett iratselejtezést, annak tervezett időpontját legalább harminc nappal
megelőzően be kell jelenteni az illetékes levéltárnak.
38. § Az Intézménynek az alapító okiratában meghatározott pedagógiai
szakszolgálati feladatok ellátásához legalább a 9. mellékletben meghatározott
eszközökkel és felszerelésekkel [a továbbiakban: kötelező (minimális)
eszközök és felszerelések] rendelkeznie kell. A kötelező (minimális) eszközöket
és felszereléseket telephelyenként, az alapító okiratban meghatározott és a
telephelyen ténylegesen ellátott feladatokra kell biztosítani.
15. A nem állami szerv által fenntartott pedagógiai szakszolgálatot

ellátó intézményekre vonatkozó külön rendelkezések
39. § (1) A nem állami szerv által fenntartott pedagógiai szakszolgálatot

ellátó intézményekre az e rendeletben foglaltakat a következő eltérésekkel
kell alkalmazni:
a)1
b)2 a szakértői bizottság a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az
iskolai nevelés-oktatás, a kollégiumi ellátás biztosítása céljából nem helyi
önkormányzati vagy nem állami szerv által fenntartott intézményt akkor
jelölhet meg fogadó intézményként, ha az szerepel a köznevelés fejlesztési
tervben, vagy a fogadó intézmény és a szülő közös nyilatkozatban kéri a
gyermek, tanuló elhelyezését.
(2)3 A megyeszékhely szerinti járási hivatal a nem állami köznevelési
intézményfenntartók tekintetében ellenőrzési feladatait munkaterv alapján
végzi. A fenntartói tevékenység törvényességi ellenőrzésének keretében
vizsgálni kell különösen:
a) a fenntartónak van-e joga a tevékenység folytatásához,
b) a fenntartó által az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon
biztosítja-e az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátását,
c) a megfelelő személyi feltételek és a minimális eszköz- és felszerelési
jegyzékben foglaltak meglétét,
d) a fenntartó által jóváhagyott éves költségvetés biztosítja-e az alapító
okiratban meghatározott feladatok ellátását,
e) a köznevelési intézmény törvényes és szakszerű működése érdekében tett
intézkedéseket,
f) a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásával kapcsolatos eljárás
törvényességét,
g) a köznevelési intézmény vezetője alkalmazásának törvényességét,
h) a fenntartó döntései meghozatalakor betartja-e az előírt egyeztetési
kötelezettségét.
16. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási

nehézség megállapításával összefüggő eljárás során alkalmazott
eljárási szabályok
40-41. §4
42. § (1)5 A megyei szakértői bizottság - mozgásszervi, érzékszervi (a látási,
a hallási), valamint a beszédfogyatékosság esetén az országos szakértői
bizottság - adhat szakértői véleményt
a) a bölcsődei ellátásban hatéves korig való részvételhez sajátos nevelési
igényű gyermekre vonatkozóan,
b) az értelmi fogyatékosok otthonába történő felvételhez,
c)6 a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, az autizmus
spektrum zavarral diagnosztizált és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő
gyermek ápolása vagy gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli
szabadságra való jogosultság megállapításához,
d) magasabb összegű családi pótlék megállapításához súlyos és középsúlyos
értelmi fogyatékosság esetén.
(2) A (1) bekezdés d) pontban meghatározott esetben a szakértői bizottság
orvosa ad ki igazolást.
1 Hatályon kívül helyezte: 12/2018. (III. 27.) EMMI rendelet 5. § a). Hatálytalan: 2018. III. 28-tól.
4 Hatályon kívül helyezte: 12/2018. (III. 27.) EMMI rendelet 5. § b). Hatálytalan: 2018. III. 28-tól.
17. Vegyes rendelkezések
43. §1 Ha a felnőttoktatásban részt vevő tanuló - az Nkt. 60. § (10)

bekezdésében foglaltak alapján - nem veheti igénybe a pedagógiai
szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, a sajátos nevelési
igény megállapításának kérdésében a Gyakorló Szakszolgálat jár el. A szakmai
feladatra jutó folyó kiadásokból fakadó költségeket a vizsgálatot kérő,
felnőttoktatásban részt vevő tanuló viseli.
44. § (1)2 A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű
a) a munkakör ellátásához szükséges végzettség és szakképzettség mellett
az egyetemi vagy főiskolai szakirányú továbbképzésben szerzett -
jogszabályban meghatározott - szakképzettség,
b) a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez
kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori
cselekmény alapján szerzett doktori cím, valamint
c)3 klinikai, pedagógiai, óvoda- és iskola-, neuropszichológiai vagy tanácsadó
szakpszichológiai szakvizsga, a fogyatékosság típusának megfelelő szakorvos
vagy gyermek- és ifjúsági pszichiátria, csecsemő- és gyermekgyógyászat, vagy
gyermekneurológia szakorvos és a szociális szakvizsga.
(2)4
(3) Nem vonatkozik a szakvizsga megszerzésére vonatkozó kötelezettség
arra a pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatott pedagógusra,
aki pedagógiai szakszolgálati feladatot ellátó munkakörben a rendelet
hatályba lépéséig legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik, és 2013.
január 1-től számított ötödik év végéig eléri a rá vonatkozó öregségi
nyugdíjkorhatárt.
(4)5 A pedagógiai szakszolgálati intézményben, intézményvezetői megbízás
esetén, a pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői
szakképzettséggel egyenértékűnek minősül
a)6 pszichológus megbízása esetén a klinikai, pedagógiai, óvoda- és iskola-,
neuropszichológiai vagy tanácsadó szakpszichológiai szakvizsga,
b) pedagógus megbízása esetén a pedagógus-szakvizsga.
(5) Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény esetén a pedagógiai
szakszolgálat feladatait ellátó szervezeti és szakmai tekintetben önálló
intézményegységben a szakvizsgával nem rendelkező intézményegység-vezető
továbbra is megbízható az intézményegység vezetésével abban az esetben, ha
vállalja, hogy a megbízás kezdő időpontjától számított öt éven belül
szakvizsga-kötelezettségének eleget tesz.
44/A. §7 Ha a pedagógus szakképzettsége az e rendeletben meghatározott
képesítésnek a megváltozott előírások miatt nem felel meg, és e rendelet
hatálybalépésekor a pedagógusnak
a) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél kevesebb
ideje van, legfeljebb a nyugdíjkorhatár eléréséig változatlan munkakörben
tovább foglalkoztatható;

3 Módosítva: 24/2017. (X. 3.) EMMI rendelet 27. § 4.1. alapján.
4 Hatályon kívül helyezte: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 48. § c). Hatálytalan: 2017. I. 1-től.
b) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél több ideje

van, e rendelet hatálybalépésének napjától számított öt év után csak akkor
foglalkoztatható tovább pedagógus-munkakörben, ha tanulmányait a felsőfokú
pedagógus-szakképzettséget nyújtó oktatásban megkezdte.
44/B. §1 (1)2 A 7. melléklet alapján az Intézményben foglalkoztatottak
megyei bontásban meghatározott minimális létszámát a járások közti
bontásban a járások sajátosságainak figyelembevételével kell meghatározni
azzal, hogy valamennyi járási tagintézménynek - a (2) bekezdésben foglalt
kivétellel - teljes körűen el kell látnia az e rendeletben a járási tagintézményre
meghatározott szakszolgálati feladatokat.
(2)3 Mentesül a járási tagintézmény egyes szakszolgálati feladatok ellátása
alól, ha az adott szakszolgálati feladatot ugyanabban a járásban más,
szakosított tagintézmény vagy más, szakosított tagintézmény tagintézményi
telephelye teljes körűen ellátja.
(3)4 A járási tagintézmény a (2) bekezdésben meghatározott esetben a korai
fejlesztés és gondozás, a konduktív pedagógiai ellátás és a logopédiai ellátás
szakszolgálati feladatok ellátása alól mentesülhet.
44/C. §5 A 6. mellékletben foglaltaktól eltérően gyógytestnevelő tanár
munkakörben foglalkoztatható a felsőfokú végzettségi szinten pedagógus
szakképzettségre épülő
a) óvodapedagógus, gyógytestnevelés szakirányon,
b) tanító, gyógytestnevelés szakirányon,
c) szakvizsgázott pedagógus, gyógytestnevelés területen,
d) gyógytestnevelés tanítására felkészített pedagógus,
e) pedagógus, gyógytestnevelés szakirányon
szakirányú továbbképzési szakon szerzett szakképzettséggel rendelkező
pedagógus is, ha a gyógytestnevelést a szakirányú továbbképzési szak
bemeneti feltételéül meghatározott pedagógus szakképzettségének megfelelő
pedagógiai szakaszban nevelésben, nevelésben-oktatásban részesülő
gyermekek, tanulók számára szervezik meg, és a gyógytestnevelő tanár
munkakör gyógytestnevelő tanár vagy gyógytestnevelő-egészségfejlesztő tanár
szakképzettséggel rendelkező pedagógussal nem tölthető be.
45. §6 A pedagógiai szakszolgálati intézményben az intézményvezetői
pályázattal összefüggésben a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI
rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) 189-191. §-aiban foglaltakat kell
alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a) a nevelőtestület alatt a szakalkalmazotti értekezlet kell érteni,
b) az előkészítő bizottság tagjait az intézményvezető jelöli ki,
c) a szakalkalmazotti értekezlet és az alkalmazotti közösség véleményét
részértekezleteken is kialakíthatja,
d) a részértekezletek az intézmény vezetésére vonatkozó program és a
szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy
elutasításáról szóló, titkos szavazással kialakított véleménye csak valamennyi
részértekezlet lebonyolítása után összesíthető és hozható nyilvánosságra.
4 Módosította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 47. § 25. ca), cb).
5 Beiktatta: 24/2017. (X. 3.) EMMI rendelet 25. §. Hatályos: 2017. X. 4-től.
45/A. §1 Az Nkt. és az EMMI rendelet gyermek, tanuló felügyeletére és a

tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó szabályait a pedagógiai szakszolgálati
feladatok ellátása során az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) gyermek, tanuló felügyelete a pedagógiai szakszolgálati intézményben,
illetve a szakszolgálati tevékenység ellátása alatt: a gyermek, tanuló testi
épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, azon idő
alatt, amíg a gyermek a pedagógiai szakszolgálati tevékenységet ellátó
szakember tényleges jelenlétében a szakszolgálati ellátásban részesül,
függetlenül attól, hogy az ellátás mely helyszínen valósul meg,
b) tanuló- és gyermekbaleset: minden olyan baleset, amely a gyermeket, a
tanulót az alatt az idő alatt vagy tevékenység során éri, amikor a
szakszolgálati intézmény szakemberének felügyelete alatt áll.
45/B. §2 Ha a gyermek esetében a 25. § (3) bekezdése szerinti
hároméveskori szűrésnek megfelelő szűrés 2017. szeptember 1. napja előtt
nem történt, a gyermek ötéveskori szűrése a nyelvi fejlettségre (receptív és
expresszív nyelv), a beszédartikulációra, illetve az írott nyelvi (írás és olvasás)
készültségre irányul.
18. Záró rendelkezések
46. § Ez a rendelet 2013. március 1-jén lép hatályba.

47. § (1)-(2)3
(3) Az Intézmény a szervezeti és működési szabályzatába a 34. § (7)
bekezdés d)-e) pontjában foglaltakat 2013. július 31. napjáig építi be, valamint
ezen időpontig eleget tesz a 34. § (8) bekezdésben foglaltaknak.
48. §4
49. § A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok,
az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok, és a nevelési tanácsadók, e
rendelet hatálybalépése előtt kibocsátott szakértői véleményei és
szakvéleményei joghatásukat tekintve az e rendelet szabályai szerint hozott
szakértői véleményekkel egyenértékűek.
50. § Az e rendelet hatálybalépésekor már megkötött - pedagógiai
szakszolgálati feladat ellátására vonatkozó - közoktatási megállapodások és
köznevelési szerződések, joghatásukat tekintve az e rendeletben szabályozott
köznevelési szerződésekkel egyenértékűek.
51. § E rendelet hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő ügyekre e
rendelet szabályait kell alkalmazni.
52. §5
1. melléklet a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelethez6
SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM
1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI:

Név:
2 Beiktatta: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 43. §. Hatályos: 2017. IX. 1-től.
3 Hatályon kívül helyezte: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 32. § e). Hatálytalan: 2014. I. 31-től.
4 Hatályon kívül helyezte: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 32. § f). Hatálytalan: 2014. I. 31-től.
5 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. III. 2-től.
6 Megállapította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 44. §, 7. melléklet.
Lakcíme/tartózkodási helye:
ir.sz. (telep ülés) (utca, hsz.)
Születési hely: Születési dátum (év,
hó, nap):
Anyja neve: Telefon:
Lakcíme/tartózkodási helye E-mail:
........... ir.sz. ............................................. (település)

...................................................................... (utca, hsz.) ........................
Apja neve: Telefon:
Lakcíme/tartózkodási helye E-mail:
........... ir.sz. ............................................. (település)

...................................................................... (utca, hsz.) ........................
Gondviselő neve:
Címe:
Ha a gyermek, a tanuló állami nevelésben részesül,
törzsszáma:
2. A GYERMEK NEVELÉSÉT, OKTATÁSÁT ELLÁTÓ KÖZNEVELÉSI

INTÉZMÉNY ADATAI:
Intézmény neve: Intézmény címe:
Település: Irányítószám:
Utca, házszám: OM azonosító:
Telefon: E-mail:
3. A GYERMEK, A TANULÓ EDDIGI INTÉZMÉNYES FEJLESZTÉSE,

NEVELÉSE, OKTATÁSA
3.1. PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK

Nevelési tanácsadás keretében részesült-e vizsgálatban, Igen -
fejlesztésben? nem.
Ha A vizsgálatot, a fejlesztést végző nevelési tanácsadást ellátó
intézmény neve, címe, elérhetőségei:
igen A vizsgálat időpontja, irányultsága (ha szakvélemény, szakértői
vélemény már készült a gyermekről, a tanulóról, annak másolata a
kérelem mellékleteként csatolandó. A rovatot csak abban az esetben
kell kitölteni, ha a szakértői vélemény nem áll rendelkezésre):
A fejlesztés időtartama, irányultsága, eredményei, tapasztalatai (a
rendelkezésre álló pedagógiai vélemény csatolandó):
Részesült, részesül-e a gyermek egyéb ellátásban (pl. korai Igen -
fejlesztés, logopédiai ellátás)? nem.
Ha Az ellátás formája, annak kezdete:
igen rendszeressége, irányultsága:
A fejlesztés eredményei, tapasztalatai:
3.2. ÓVODA
Óvodába járt: Ha igen, annak időtartama: ...... év ......... hónaptól ... év
Igen/Nem ...... hónapig
Óvodába jár: Ha igen, mennyi idő óta? ......... év ......... hónaptól
Igen/Nem
Jelzett-e az Ha igen, mit:

óvoda a gyermek
fejlődésével
kapcsolatban
problémát?
Igen/Nem
3.3. ISKOLA
A tanuló az iskolában
év- az alábbi egyéni Az írás-olvasás
Tanév folyam Hiányzás
tanórán kívüli fejlesztésben tanításának
nap/tanév
foglalkozáson részesült alkalmazott
vett részt (fejlesztési
terület, átlag
óra/hó)
módszere tankönyve
/
/
/
/
4. A GYERMEK, TANULÓ JELLEMZÉSE:

Megjelenés, testi fejlettség, a gyermek egészségi állapotával kapcsolatos
megfigyelések, információk:
Társas viselkedés (kapcsolata társakkal, felnőttel, tanulási időben,

szabadidőben):
Temperamentuma (pl.: kiegyensúlyozottság, lobbanékonyság, önbizalom,

közlékenység, zárkózottság):
Érzelmei (pl.: intenzitás, mélység, tartósság):
Kedvelt tevékenységei, játékai, szabadidős szervezett foglalkozásai (szakkör,

sport stb.):
A gyermek, a tanuló erősségei (pl.: készségek, magatartásának kedvező

vonásai):
Tanulási jellemzők (nyelvi kompetencia, kognitív képességek, mozgás),

tanulási motiváció és tanulmányi feladatok végzése:
Az iskolai fejlesztés során óvodai fejlesztő programban,

képesség-kibontakoztató és az integrációs felkészítésben részesült: igen -
nem
Ha igen: ......./..... nevelési év/ tanév ....... hónaptól ....../....... nevelési év tanév
......... hónapig / jelenleg is
Az iskolai fejlesztés tapasztalatai, eredményei, az eredménytelenségének

okai, a nehézséget okozó területek, a tapasztalt tünetek részletezése (a
tanító, az osztályfőnök véleménye alapján):
Otthoni tanulási körülmények (időtartama, segítségnyújtás a szülő vagy

egyéb családtag részéről, a gyermek tanulási magatartása, motivációja
(szeret-e tanulni stb.):
A család rendszeres nyelvhasználata:

□ magyar
□ nem magyar, ............................................ nyelvű
□ kétnyelvű, .......................................................................... nyelvű
Viselkedése, önálló teljesítménye a tanórákon és a tanórán kívüli

foglalkozásokon:
A szakértői bizottság általi vizsgálat kérésének, a javaslat elkészítésének

indokai, a vizsgálattal szembeni elvárások (a pedagógus, a
pedagógusközösség tapasztalatai alapján történő indoklás a vizsgálat
szükségességéről):
A szülők részéről fontosnak tartott - a vizsgálat kérésével összefüggő - egyéb

információk:
Az óvoda, az iskola részéről a kérelem kitöltésében közreműködő, a

vizsgálatok eredményeinek lehetséges következményeiről, a szülőnek a
vizsgálattal és annak megállapításaival kapcsolatos jogairól tájékoztatást
nyújtó
pedagógus neve, beosztása:
...............................................................................................................................................................
Szülői nyilatkozat
A szakértői bizottság vizsgálatának előkészítéséhez, megszervezéséhez
Kérem, hogy gyermekem vizsgálata során az alábbi anyanyelvi sajátosságait
vegyék figyelembe:
...............................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................
A szakértői vizsgálaton való megjelenést javasló intézménytől a vizsgálatok

eredményeinek lehetséges következményeiről, a vizsgálattal és a vizsgálat
alapján elkészülő szakértői vélemény megállapításaival kapcsolatos jogaimról
és kötelezettségeimről tájékoztatást kaptam.
Kérem az óvoda, iskola vezetőjét, hogy gyermekem vizsgálatára irányuló

kérelmemet a szakértői bizottsághoz továbbítsa.
Kelt: .......................................
.............................................................................
szülő(k) aláírása
Szülői nyilatkozat
a gyermek, a tanuló halmozottan hátrányos helyzetéről
Nyilatkozom arról, hogy gyermekem halmozottan hátrányos helyzetű.

Tájékoztatást kaptam arról, hogy mivel gyermekem esetében első alkalommal
kerül sor a szakértői bizottság által végzett vizsgálatra, az Oktatási Hivatal
által kijelölt szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő jelenlétét írja elő a
vonatkozó jogszabály. Az általam aláírt vizsgálat iránti kérelmet ezért a
vizsgálatot kezdeményező intézmény egyidejűleg az Oktatási Hivatal részére
is köteles megküldeni. E kötelezettséget abban az esetben nem kell
teljesítenie, ha a szülő ennek törlését kéri. Élve a jogszabályban biztosított
szülői döntési jogommal, kijelentem, hogy
a) a vizsgálaton az esélyegyenlőségi szakértő jelenlétét kérem;

b) a vizsgálaton az esélyegyenlőségi szakértő jelenlétét nem kérem.
Kelt: .......................................
.............................................................................
Statisztikai célú önkéntes szülői nyilatkozat
a gyermek, a tanuló nemzetiségi hovatartozásáról (kitöltése nem kötelező)
Több válasz is megjelölhető!
Gyermekem nemzetiségéről az alábbiak szerint nyilatkozom:

bolgár
cigány/roma
görög
horvát
lengyel
magyar
német
örmény
román
ruszin
szerb
szlovák
szlovén
ukrán
egyéb:.....................
Kelt: .......................................
.............................................................................
2. melléklet a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelethez
A szakértői vizsgálat eljárásrendje
1. A szakértői vizsgálat típusai

a) Alapvizsgálat: a gyermek, tanuló teljes körű (pedagógiai/gyógypedagógiai,
pszichológiai, orvosi) vizsgálata.
b) Kiegészítő vizsgálat: az alapvizsgálat során felmerült, a megalapozott
diagnózis megállapításához szükséges - de a gyermek terhelhetősége, a
szükséges vizsgálati eszköz, szakember, vagy kompetencia hiánya miatt -
annak keretében el nem végzett, a bizottság keretein belül el nem végezhető
orvosi, pszichológiai stb. vizsgálat.
c) Felülvizsgálat: hivatalból, hatósági megkeresésre vagy szülői kérelem

alapján vagy a gyermek nevelését ellátó óvoda, nevelését, oktatását ellátó
iskola kérelme alapján végzett, - a korábbi diagnózis megalapozottságát, a
nevelés, a nevelés, oktatás formájának megfelelőségét, a fejlesztés
eredményességének mérését célzó felülvizsgálat.
2.1 A szakértői vizsgálat előkészítése

A vizsgálatvezető és a vizsgálatot végző szakemberek kijelölése
A vizsgálat helyének és időpontjának meghatározása, erről
- a szülő,
- amennyiben a vizsgálaton való részvételre közigazgatási hatósági eljárás
keretében hozott döntés kötelezte a szülőt, a döntést kiadó járási hivatal,
- amennyiben a halmozottan hátrányos helyzetű vagy a gyermekvédelmi
szakellátás keretében átmeneti nevelésbe vett gyermek, tanuló vizsgálatához
az Oktatási Hivatal által kijelölt szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő
kirendelésére kerül sor, az Oktatási Hivatal értesítése.
Amennyiben a szülő nem jelenik meg gyermekével a szakértői vizsgálat
megjelölt időpontjában, úgy második vizsgálati időpont meghatározása, az
időpontról a szülő, értesítése.
Amennyiben a második vizsgálati időpontban sem jelenik meg a szülő
gyermekével, - a gyermek, tanuló érdekében - a szakértői bizottság vezetője
közigazgatási hatósági eljárás megindítását kezdeményezi a gyermek
lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál.
3. A szakértői vizsgálat menete

A szakértői vizsgálatot a vizsgálatvezető a szakember csoporttal - a
továbbiakban: szakmai csoport - (gyógypedagógus, pedagógus, pszichológus,
orvos) végzi az e rendelet szerinti szakmai, értékelési, követelmények alapján,
melyről vizsgálati dokumentáció készül.
A vizsgálatvezető feladata és felelőssége a szakmai csoport irányítása, a
szakmai követelmények megfelelő használata, a csoportmegbeszélés vezetése
és a vizsgálatot követően a vizsgálati véleményről a szülő tájékoztatása.
A vizsgálati dokumentáció - az elkészített jegyzőkönyvek - alapján a
vizsgálatvezető a szakmai csoporttal elemzi, összeveti, megbeszéli a
tapasztalatokat. A vizsgálatvezető a vizsgálat eredményét a Vizsgálati
véleményben rögzíti.
A vizsgálati véleményt a vizsgálatvezető ismerteti a szülővel.
4. A folyamatos figyelemmel kísérésre irányuló javaslat, a folyamatos

figyelemmel kísérés eljárásrendje
1 Módosította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 31. § 12., 13.

Amennyiben az enyhe értelmi fogyatékosság megállapítására vagy

kizárására irányuló első vizsgálat során az orvosi adatok, szakértői vélemény
nem támasztják alá a fogyatékosság tényét (nem állapítható meg az ok), vagy
ha a komplex vizsgálat (pszichológiai, gyógypedagógiai, orvosi) alapján
egyértelműen nem támasztható alá az enyhe értelmi fogyatékosság diagnózisa
(határeset, retardáció), akkor a vizsgálatvezető kezdeményezi a folyamatos
figyelemmel kísérést. Szükségességéről a vizsgáló csoport véleményének
figyelembevételével a bizottságvezető dönt. A folyamatos figyelemmel kísérés
tényéről a vizsgálatvezető (az időtartam, a vizsgálatvezető gyógypedagógus
megjelölésével, elérhetősége megadásával, a megfigyelés módszerének
ismertetésével) a szülőt tájékoztatja, a szülőt és az érintett intézményt írásban
értesíti, az utóbbival elvégzi a szükséges egyeztetést.
A gyermek folyamatos figyelemmel kísérése a gyermeket nevelő, a tanulót
nevelő, oktató intézményben történik előzetesen egyeztetett időpontban, az e
rendeletben meghatározott módon. A vizsgálatvezető tájékoztatja az
intézmény vezetőjét, majd az érintett pedagógusokat a jogi- és szakmai
szabályokról, a pedagógiai teendőkről.
Első alkalommal a bizottságvezető által megbízott munkatárs megfigyeli a
gyermeket, a tanulót az óvodai, iskolai, környezetben, egyezteti a megfigyelést
segítő, a pedagógus feladatait rögzítő megfigyelési szempontsort, elkészíti az
első megfigyelés tapasztalatait rögzítő feljegyzést. A megfigyelési szempontsor
meghatározza a gyermek, a tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos
teendőket, valamint a megfigyelésben közreműködő pedagógus feladatait.
A megbízott munkatárs a második és a harmadik látogatás során megfigyeli
a gyermeket, a tanulót az óvodai, iskolai környezetben, és konzultál a
megfigyelésben közreműködő pedagógussal. Áttekinti a köztes időben készült
értékelést.
A megfigyelési szakaszt követően a pedagógus részletes értékelést készít.
Ezt és a megbízott munkatárs tapasztalatait a csoport elemzi. A
vizsgálatvezető átadja az értékelést a bizottságvezetőnek, és kezdeményezi a
gyermek, a tanuló vizsgálatra való behívását.
5. A szakértői vélemény elkészítése

A szakértői véleményt a gyermekről az e rendeletben meghatározott
időtartamon belül kell elkészíteni.
- A szakértői véleményt a vizsgálatvezető - a munkatársak által elkészített
részvizsgálatok (gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi) eredményeinek
felhasználásával - készíti el, melyet a bizottságvezető a szakmai és jogi
megfelelőségek és a nyilvántartó mappa tartalma alapján ellenőriz. Az
ellenőrzés szempontjai: az e rendeletben foglalt szabályozóknak, az
adatvédelmi szabályoknak, a belső szabályozóknak, a szakmai szabályoknak
való megfelelés, a szakértői vélemény információértéke.
Az ellenőrzött, jóváhagyott szakértői vélemény - a megfelelő szakmai és
iratkezelési dokumentálás után - a rendeletben meghatározottak szerint kerül
elküldésre.
6. A vizsgálati vélemény ismertetése

A véleményt a vizsgálatvezető ismerteti a szülővel. Egyértelmű - a szülő

számára érthető - tájékoztatást ad a vizsgálat eredményeiről, a gyermek
további intézményes nevelésére, az intézmény választásra, vonatkozó
javaslatokról, lehetőségeiről; alátámasztva mindezt a vizsgálat
dokumentációjával, és tájékoztatást adva a vonatkozó jogszabályokról,
kiemelten a szülő jogairól és kötelezettségeiről, és a bizottság számára a
szakértői vélemény elkészítését követő kötelezettségekről. (A szakértői
vélemény továbbítása annak elfogadása, illetve el nem fogadása esetén, a
felülvizsgálat kezdeményezésének lehetséges formái, a hivatalból elrendelt
felülvizsgálatok célja, időpontja stb.) Az ismertetés során a szülő számára
lehetőséget kell adni arra, hogy kérdezzen, hogy véleményét az
elmondottakkal kapcsolatban megfogalmazza. Az előzetes vizsgálati
véleményben foglaltak megismerését követően annak elfogadásáról vagy
elutasításáról, az intézményes nevelésre vonatkozó javaslat elfogadásáról vagy
elutasításáról a szülő nyilatkozik, nyilatkozatát aláírásával igazolja.
Tájékoztatni kell a szülőt arról is, hogy a vizsgálat alapján elkészített szakértői
véleménynek a kézhezvételétől számítva tizenöt nap áll rendelkezésre a
szakértői vélemény felülvizsgálatának kezdeményezésére.
7. Felülvizsgálati eljárás
A szakértői bizottság a sajátos nevelési igényű, és a beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket, tanulókat e rendeletben
meghatározott időközönként hivatalból felülvizsgálja.
A hivatalból elrendelt felülvizsgálattal megbízott munkatárs a beérkezett
felterjesztéseket rendszerezi, ellenőrzi, hogy minden érintett nevelési, oktatási
eleget tett-e - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési
intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 95. §
(6) bekezdésében meghatározott jelentési kötelezettségének.
A bizottságvezető kijelöli a vizsgálatvezetőt és a vizsgálatban résztvevőket,
elkészíti a felülvizsgálatok ütemtervét, dönt arról, hogy a felterjesztő
intézményben, vagy a bizottság székhelyén történjék-e a vizsgálat, és írásban
értesíti az intézményeket a vizsgálat helyéről és időpontjáról.
A szakértői vélemény elkészítésének szakmai követelményei
1. A vizsgálatok rendszerezése típusok, életkori ciklusok irányultsága és

jellemzői szerint
A vizsgálatok típusai
a) Az aktuális állapot feltárására irányuló vizsgálat: célja az induló státusz
meghatározása (alapvizsgálat, kiegészítő vizsgálat).
b) A fejlődést nyomon követő vizsgálat (felülvizsgálat): a változás irányának
és mértékének regisztrálása a kiindulási állapot relációjában, visszacsatolás a
korábbi állapot-meghatározáshoz.
A vizsgálatok elrendezése életciklusok szempontjából:
Irányultság Jellemzők1
Korai felismerés és a) Relevanciája sérülésspecifikus, jellemzően 0-3 év

gondozás között
b) Az induló fejlesztés megalapozása, illetve a fejlődés
nyomon követése
c) Hangsúlyeltolódás a szülői szerep erősítése,
előtérbe helyezése és a társszakmákkal való
együttműködése irányába
d) A diagnosztikus besorolás globálisabb megítélést
jelent, a véleményalkotás és prognosztizálás terén
fokozott óvatosság szükséges
e) A pszichológiai sajátosságok, oki és
következményes tényezők vizsgálata.
Tanköteles kort a) Jellemzően 3-6 éves kor között
megelőző óvodáskorú b) Szociokulturális hátrányok és a
gyermekek (rész)képesség-problémák szétválasztása, a terápia
megalapozása a prevenció szemléletének jegyében
c) Támpont a fejlesztés, a terápia megtervezéséhez, az
intézményes ellátás formájának és színterének
kijelöléséhez, a szakemberek szerepének erősödése
d) Differenciáltabb besorolás a
(rész)képesség-problémának megfelelően, a
befolyásolás érdekében, a fejlesztésdiagnosztikai
szempont előtérbe helyezésével
e) A pszichológiai sajátosságok, oki és
következményes tényezők vizsgálata.
Tanköteles korba a) 6-8 éves kor között
lépés (beiskolázás) b) A beiskolázás és szükség esetén a terápia színterére
és formájára vonatkozó javaslattétel
c) Az iskolai beválás szempontjából lényeges
képességek, készségek vizsgálata, az erősségek és
gyengeségek feltárása, differenciál-diagnosztikai
döntéshozatal
d) Javaslattétel a tankötelezettség teljesítésének
megkezdésére vonatkozó életkori intervallum
figyelembe vételével
e) A pszichológiai sajátosságok mérlegelése: az
érzelmi-indulati élet sajátosságai, diszfunkciói.
A tankötelezettség a) A hosszú távú társadalmi beilleszkedés, beválás
teljesítésének segítése, a reális pályaválasztás támogatása
szakasza b) Az állapotváltozás nyomon követése, a beválást
nehezítő/segítő jellemzők azonosítása, segítő
stratégiák, megoldási javaslatok megfogalmazása az
élethelyzet módosítására, a hátrányok enyhítésére
c) A folyamatdiagnosztikai szempont előtérbe
helyezése, illetve az újonnan jelentkező eseteknél az
előzmények lehetőség szerinti feltárása
d) A pszichológiai sajátosságok mérlegelése: az
érzelmi-indulati élet sajátosságai, diszfunkciói.
1 Jelmagyarázat: a) Idői intervallum
b) Cél
c) Tartalom
d) Specifikum
2.1 A komplex szakértői vizsgálatot végzők kompetenciaköre

2.1. Gyógypedagógus
A gyógypedagógus kompetenciája a beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézség, vagy a sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása során:
Felveszi és értelmezi az anamnézist nevelési szempontból,

Vizsgálja a gyermek, tanuló/fiatal

- teljesítményét annak tükrében, hogy a gyermeket/tanulót/ifjút milyen
pedagógiai kedvező/kedvezőtlen hatások érték,
- társuló fogyatékosságainak meglétét,
- a különleges bánásmód keretében történő ellátásának szükségességét
gyógypedagógiai vizsgálati eszközökkel (mozgás, rajz, beszéd, általános
tájékozottság, szociális érettség stb.),
- számára kedvező fejlesztési/nevelési-oktatási/terápiás színtér, intézmény
lehetőségét, majd arra javaslatot tesz.
Vizsgálja és megítéli:
- a kompenzáció, korrekció, felzárkóztatás lehetőségeit, a fejlesztési,
nevelési-oktatási, terápiás esélyeket,
- a taníthatóság, a gyakorlékonyság mértékét, a segítségnyújtás típusát, és
felhasználásának mértékét.
Biztosítja a kapcsolattartást a különleges bánásmód keretében történő
ellátást szervező, irányító, ellátó intézményekkel, szakemberekkel.
Részt vesz a végső vélemény megalkotásában, a szakértői vélemény
megírásában, amelyet aláírással hitelesít.
2.2.1 Pszichológus
A pszichológus kompetenciája a beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézség, vagy a sajátos nevelési igény, megállapítása vagy kizárása során:
- a vizsgálat során gyűjtött adatok pszichológiai szempontú értelmezése,
- a pszichológiai vizsgálat, kognitív, projektív és más pszichológiai tesztek,
- a vizsgálati eredmények minőségi értékelése,
- a teljesítményprofilok értelmezése,
- a teljesítmények mögött álló pszichés mechanizmusok megismerése,
- a teszteredmények összehasonlítása: a különbözőségek és azonosságok
értelmezése,
- a végső vélemény megalkotásában, a szakértői vélemény megírásában való
révétel, amit aláírásával hitelesít.
A pszichológus a gyermek, tanuló, fiatal megítélésekor arra törekszik, hogy
optimális feltételek (kellő motiváció, bizalmi légkör, tárgyi körülmények)
mellett derítse ki a teljesítménybeli maximumot és minimumot, valamint azt,
hogy az aktuális teljesítmények hátterében milyen képességek,
személyiségjegyek, illetve milyen teljesítményt befolyásoló egyéb körülmények
állnak fenn.
A pszichológus további kompetenciái:
- javaslattétel pszichoterápiás kezelésre, családterápiára,
- a pedagógus és a gyermeki interakciók optimális kialakításának
kezdeményezése, segítése,
- segítségnyújtás a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban lévő pedagógusok
számára az állapot pontos megértésében, a megfelelő attitűd kialakításában,
- támogatás a gyermek családi, iskolai szocializációs beilleszkedésének,
partnerkapcsolatainak rendezésében.
2.3. Orvos
A fogyatékosság típusának megfelelő szakorvosi vagy gyermek- és ifjúsági
pszichiátria, csecsemő és gyermekgyógyászat, illetve gyermekneurológia
szakorvos kompetenciája a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség,
vagy a sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása során a kóreredet
megállapítása, a szomatikus és idegrendszeri állapot feltárása és jellemzése:

- a gyógypedagógus vagy pszichológus által felvett anamnézis áttekintése és

kiegészítése az orvosi szempontból szükséges (kóreredetre, a gyermek
biológiai-környezeti fejlődési feltételeire utaló) információkkal,
- a korábban bekért/hozott orvosi vizsgálati dokumentumok (pl. a
gyermekkel kapcsolatos kórházi zárójelentések) tanulmányozása,
- az „alap” (a gyermek általános egészségi státuszával kapcsolatos)
vizsgálatok, illetve az „alap” neurológiai-pszichiátriai státusz leírásához
szükséges vizsgálatok elvégzése,
- diagnózis felállítása, az orvosi státusz, vélemény leírása (a BNO, FNO,
DSM-IV. figyelembevétele),
- további vizsgálatot, szakorvosi vizsgálatot javasol/kér,
- orvosi szempontú tanácsot ad, illetve orvosi terápiás eljárásokat javasol,
- a közvetlen hozzátartozóknak a gyermekkel kapcsolatos további teendőkről
tájékoztatást nyújt,
- az orvosi összefüggések tekintetében konzultál a
gyógypedagógusokkal-pszichológusokkal a szakértői vélemény kialakításáról,
- a szakértői véleményhez megírja, illetve abban ellenőrzi az orvosi
vizsgálatok tartalmát.
A képzéshez kötött vizsgálati eszközök használatához elengedhetetlen a
gyógypedagógus, pszichológus, orvos alapvégzettség mellett az eszköz
használatára jogosító képzettség.
3. A komplex szakértői vizsgálat részterületei

A vizsgálat megtervezése és az eszközök kiválasztása során - támaszkodva az
előzetesen rendelkezésre álló anyagokra és adatokra - az alábbi szempontokat
szükséges mérlegelni:
- Az eset egyértelműsége/bonyolultsága,
- A rendelkezésre álló idő és eszközök,
- A gyermek, tanuló életkora, terhelhetősége, teherbírása,
- Saját szakmai felkészültség, gyakorlat, diagnosztikus ismeretek.
3.1. Az előzmények feltárása
Panaszfeltárás
Jelen állapot (kikérdezés, dokumentációelemzés)
Anamnézis/élettörténet (kikérdezés, dokumentációelemzés)
3.2. A gyermek aktuális állapotának értékelése
A pszichés funkciók és képességek vizsgálata:
- Az átfogó intellektuális képesség,
- A kognitív funkciók,
- Az adaptív viselkedés (szociális érettség).
A szerzett ismeretek körének vizsgálata:
- Az iskoláskor előtti ismeretek,
- Az iskolai készségek vizsgálata.
A személyiség megfigyelése, jellemzése
Az érzelmi-pszichológiai tényezők értékelése és mérlegelése.
Orvosi vizsgálat
- Háziorvos, házi gyermekorvos és területi védőnői szolgálat számára
jogszabályban előírt életkorhoz kötött szűrővizsgálatok eredményeinek
kiértékelése
- A rendelkezésre álló zárójelentések, orvosi vizsgálati eredmények elemzése
- Általános orvosi, gyermekneurológiai, gyermek- és ifjúságpszichiátriai
vizsgálatok lefolytatása
4. A komplex szakértői vélemény kialakításának általános szempontjai

A szakértői vélemény komplex gyógypedagógiai-pszichológiai-orvosi
vizsgálat során gyűjtött adatok alapján készíthető el.
4.1. A szakértői vélemény kialakításának menete
Az adatok értékelése, értelmezése, rendszerezése
- az adatok bírálata, összevetése, rendezése, kiválogatása,
- az adatok közötti lényegi, a véleményalkotást előrevivő összefüggések az
adott nehézségre, fogyatékosságra, zavarra, rendellenességre jellemző
együttjárások keresése,
- a vélemény szerkezeti felépítéséhez igazodó bizonyító tények, adatok
kiemelése.
A vélemény (diagnózis) kialakítása
A komplex diagnózis (a komplex gyógypedagógiai, pszichológiai és orvosi
vélemény) a belső és külső hatások következtében létrejött nehézség,
fogyatékosság, zavar (azok jellegének, fokának, kimenetelének) megállapítása,
vagy kizárása.
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, vagy a sajátos nevelési
igény megállapítása vagy kizárása.
A vélemény alapján a különleges bánásmód keretében történő ellátásra való
jogosultság megállapítása.
4.2. A tennivalók megállapítása (javaslattétel)
A javaslattétel tartalmazza:
- Az intézményes ellátásra vonatkozó javaslatot: a korai fejlesztésre, fejlesztő
nevelésre fejlesztő nevelés-oktatásra, óvodai nevelésre, iskolai nevelésre,
oktatásra rendelkezésre álló intézmény nevesítését
- Minden olyan intézményes fejlesztést kiegészítő lehetőséget, amelynek
igénybevétele szintén javasolt a gyermek, a tanuló számára az optimális
fejlődése szempontjából.
5. Szakértői vélemény tartalma

Azonosító adatok: a vizsgált személy, szülő, gondviselő, intézmény.
A vizsgálat előzményei:
- Problémafelvetés, a vizsgálatkérő, a szakértői vélemény készítés indítékai,
a probléma, panasz, a panasz gyakorisága, intenzitásának leírása, korábbi
vélemények összefoglalása
- A vizsgálat célja: kérés, igény elvárás megjelenítése
- Anamnézis: születés körüli adatok, fejlődést meghatározó tényezők (családi
és szociális, betegségek, korábbi orvosi vizsgálatok eredményei,
pedagógiai-nevelési feltételek, korábbi pszichológiai értékelések, kezelések,
terápiák, fejlesztések gyakorisága, intenzitása, helye, személyi feltételei)
Vizsgálati tények:
- Eljárások, módszerek megnevezése
- A viselkedésre vonatkozó megállapítások (fizikai megjelenés, habitus,
magatartás, figyelem-orientáció, érzelem, együttműködés, feladathoz való
viszony, motiváció, a viselkedés változása a megerősítő stratégiákra, stresszt
kiváltó körülmények, a viselkedés jelentős eltérései)
- Komplex vizsgálati eredmények
- Általános intelligenciavizsgálatok,
- Kognitív funkciók (végrehajtó funkciók, figyelem, koncentráció, orientáció,
receptív és expresszív beszéd, érzékelés, észlelés, motorium, vizuomotoros
organizáció, tanulás, emlékezet),
- Az érzelmi-indulati élet pszichológiai sajátosságai: pszichológiai

vizsgálóeljárások.
- A gyermek tanult, szerzett ismereteinek köre, tudásszintje (utánzáson,
megértésen, aktív beszéden alapuló ismeretek, olvasás, írás- helyesírás,
számolási készség, általános tájékozottság),
- Adaptív viselkedés (önállóság, társas kapcsolatok, beilleszkedés, önkontroll,
játék, szabadidő szervezése).
Megállapítások:
- Összegző komplex vélemény (az okok és következmények összefoglalása, a
nehézségekre, a fogyatékosságokra, zavarokra vonatkozó megállapítások)
- A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel, a sajátos nevelési
igénnyel kapcsolatos megállapítások (megállapítás vagy kizárás)
- A különleges bánásmód keretében történő ellátásra való jogosultság
megállapítása (sajátos nevelési igény megállapítása esetén az ellátás
intézményes módja: külön- vagy /együttnevelés, együttnevelésre történő
javaslat esetén javaslat a részleges, vagy a teljes integrációra.
Javaslatok:
- A fejlesztő, a rehabilitációs célú/foglalkoztatásokra (beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézség megállapítása esetén a fejlesztés helyszíne - pedagógiai
szakszolgálati intézmény vagy a nevelési, nevelési, oktatási intézmény,
rendszeresség - javasolt heti óraszám, forma - egyéni/csoportos, tartalom -
komplex/speciális funkciókra irányuló, terápiás eljárások megnevezése, az azt
ellátó pedagógus szakképzettségére vonatkozó javaslat).
- Tanulásszervezési, módszertani, pedagógiai javaslatok
- Pedagógiai értékelésre, minősítésre vonatkozó javaslatok (értékelés,
minősítés alóli mentesítések, egyéb
az Nkt.-ban a meghatározott jogosultságok köréből a tanuló érdekét szolgáló
lehetőségekre történő javaslattétel, pedagógiai segítségnyújtás, egyéni
pedagógiai tervezés,
- A gyermek ellátásában, fejlesztésében részt vevők együttműködésére
vonatkozó javaslatok
- Javaslatok a szülők számára (a szakértői véleményszülő számára érthető
összegzése, a gyermek problémájának elfogadását segítő tanácsok, a
köznevelési intézménnyel való együttműködésre vonatkozó javaslatok,
tájékoztatás a segítő civil szervezetekkel való kapcsolatteremtés
lehetőségeiről jelentőségéről)
- Részletes fejlesztési javaslatok
Óvodai nevelésére, iskolai nevelésére-oktatására (csoport/osztályfok
meghatározásával), korai fejlesztésére, gondozására, fejlesztő nevelésére
javasolt intézmény megnevezése, a beíratás időpontjának meghatározása.
A hivatalból elrendelt kötelező felülvizsgálat idejének, helyének megjelölése.
A vizsgálati véleményben foglaltakkal kapcsolatban a szülő véleménye
(elfogadás, vagy elutasítás tényének rögzítése).
Tájékoztatás a szülő, gondviselő számára a jogorvoslat lehetőségéről.
6. A komplex diagnosztikus tevékenység feladatai

6.1. Értelmi fogyatékosság (átfogó intellektuális képességzavar)
megállapítása
Diagnosztikus kritériumok:
a) Az egyén aktuális globális intellektuális működésszintje standardizált
eljárással mérve az adott populáció átlagától szignifikáns mértékben (-2 SD
vagy több), negatív iránban eltér.
A pszichometriai kritérium komplex vizsgálati keretbe helyezve, a globális

IQ-érték mellett profilanalízissel kiegészítve használható.
b) Az otthoni vagy közösségi adaptív magatartás jelentős sérülése.
A különböző funkcióterületek (önellátás, kommunikáció, önirányítás,
közösségi források felhasználása stb.) szerepe és jelentősége életciklusonként,
illetve értelmi fogyatékosság mértékének megfelelően változik.
c) A kognitív/intellektuális képességek megkésett fejlődésére utaló
anamnesztikus/élettörténeti adatok és az otthoni környezetben/intézményes
nevelés keretében aktuálisan fennálló elmaradások
d) A fenti jellemzők iskolai előmenetelre gyakorolt hatásai (általános tanulási
problémák, nehézségek)
e) Kóroki tényezők tisztázása
Kétéves kor alatt nem javasolt az értelmi fogyatékosság, mint diagnosztikus
címke használata; a korai években helyesebb megkésett
fejlődésről/fejlődésbeli késésről beszélni.
A vizsgálat tartalma
A vizsgálat Módszer
részterülete
Előzmények Kikérdezés
(részletes
anamnézis)
Általános értelmi Standardizált tesztek, skálák
képességek
Adaptív viselkedés, Megfigyelés és kikérdezés a kortársakhoz és az adott
szociális érettség kultúrához viszonyítva
Pedagógiai Megfigyelés
vizsgálatok Próbamódszerek
(olvasás, írás,
számolás)
Osztálytermi Megfigyelés
megfigyelés,
pedagógiai
feljegyzések,
vélemények
Otthoni és tanórai Megfigyelés
munkák
Az érzelmi élet, a Pszichológiai vizsgálóeljárások: projektív és más
pszichológiai pszichológiai tesztek, interjú, megfigyelés
tényezők vizsgálata
Vizsgálati minimum korai életkorban, az értelmi képességek alacsony

szintjén, illetve halmozott fogyatékosság esetén
Korai diagnosztikai kritériumok:
- Család szerepe, szülők fokozott bevonása a feltárás, fejlesztés folyamatába
- Fejlődés-neurológiai szempontok az elsődlegesek. Kiemelt feladat a
gyógypedagógus, pszichológus együttműködése a neurológussal
- Fejlesztésorientált diagnosztika alkalmazása
- A pszichodiagnosztikában a korai életkorban (0-3 év) használt és elterjedt
diagnosztikus eljárásokat felhasználásuk irányultsága szerint két csoportba
oszthatjuk:
- Az idegrendszer érési folyamatát vizsgáló szenzoros és szenzomotoros
integrációs tesztek
- A pszichomotoros fejlődés érettségi szintjét (nagymozgás, finommozgás,

szociabilitás, beszéd funkcióterületeit) mérő eljárások, tesztbattériák, illetve
fejlődési skálák.
Az óvodáskor előtti időszak vizsgálati tartalma

A vizsgálat részterülete Módszer
Előzmények, szülői, Kikérdezés
családi attitűdök
Nagymozgás Standardizált fejlődési tesztek, skálák
Finommozgás Megfigyelés
Szenzoros és
szenzomotoros integráció
Beszéd Megfigyelés és kikérdezés a kortársakhoz és az
adott kultúrához viszonyítva
Szociabilitás, adaptív
viselkedés
pszichológiai tényezők pszichológiai tesztek, interjú, megfigyelés
vizsgálata
Az óvodáskor vizsgálati tartalma

Általános értelmi Standardizált tesztek, skálák
képességek
Szenzoros és Standardizált tesztek, skálák
szenzomotoros integráció
Vizuomotoros rendezési Standardizált tesztek
funkció
Emberalak-ábrázolás Standardizált tesztek
Általános tájékozottság Kikérdezés, megfigyelés
Beszédértésének, Tesztek, kikérdezés, megfigyelés
beszédprodukciójának
Mozgásjártasság Tesztek, kikérdezés, megfigyelés
Általános viselkedés, Kikérdezés, megfigyelés
magatartás
Iskolai tanulást Megfigyelés, próbamódszerek
megalapozó készségek
pszichológiai tényezők pszichológiai tesztek, interjú, megfigyelés
vizsgálata
6.2. Vizsgálati szempontok halmozottan sérült gyermekeknél, illetve a

vizsgálat kivitelezését jelentősen nehezítő mozgáskorlátozottság,
kommunikációs akadályozottság esetén
Diagnosztikus kritériumok:
- A vizsgálati helyzetbe hozás (a vizsgálati személy szempontjából ijesztő,
szokatlan helyzetek, testhelyzetek elkerülése; személyes tárgyak használata;
személyi segítő bevonása)
- Speciális eszközigény (lehetőleg az akadályozottság típusához, mértékéhez
alkalmazkodva; saját megszokott segédeszközök, rehabilitációs eszközök,
módszerek bevonásával)
- Kommunikációs helyzet kialakítása (a gyermek megszokott kódrendszerére
építve, feltárva, milyen típusú kommunikációra képes, használt augmentatív
kommunikációs eszközeinek bevonásával)
- Egyéb más társuló fogyatékosság feltárása (halmozott fogyatékosság

esetén a fogyatékosságtípusok egymásra gyakorolt hatásának feltérképezése a
környezeti adaptációs lehetőségek vonatkozásában)
- Orvosi, egészségügyi dokumentáció nyomon követése (a lehető legkorábbi
időponttól)
- Pedagógiai vélemények áttekintése (lehetőleg a gyermekkel foglalkozó
minél több szakember véleményének kikérése az eddigi fejlődésmenetről, az
állapot prognózisáról, a nevelési fejlesztési módszertani tapasztalatokról)
- Video-dokumentáció (ami jövőbeni fontos cél lenne a valódi participáció
modellezésére)
A vizsgálat tartalma
A tárgyalt populáció egészének pszichometriai eljárásokkal, IQ-tesztekkel
történő vizsgálata bizonytalan, illetve megoldatlan.
A rendelkezésre álló eszközök többsége fejlődésdiagnosztikai,
folyamatdiagnosztikai jellegű, amelyek kivitelezése nem a rövid,
keresztmetszeti képet mutató vizsgálati szituációban adekvát
Előzmények, szülői, kikérdezés, megfigyelés, dokumentációelemzés,
családi attitűdök orvosi vizsgálat eredményei
Adaptív viselkedés fejlődési skálák megfigyelés és kikérdezés a
szociális és kortársakhoz és az adott kultúrához viszonyítva
személyiségfejlődés
Mentális és fejlődési skálák, kérdőívek, felmérő lapok
pszichomotoros fejlettség
6.3. Az autizmus spektrum zavar megállapítása

A szakértői vélemény kialakítása a szakértői bizottságok által elvégezett
vizsgálatok és az autizmus spektrum zavart diagnosztizáló egyéb központok
által elvégzett vizsgálati eredmények felhasználása, beépítése alapján
történik.
A vizsgálatok céljai:
- diagnosztikus vizsgálat: autizmus spektrum zavarra utaló centrális tünetek
vizsgálata, azonosítása, kimutatása
- kognitív képességek és készségek, adaptív készségek, viselkedésproblémák
szintjének felmérése
Előzmények (általános anamnézis) A szülő kikérdezése,
dokumentumelemzés
Adatgyűjtés, célirányos anamnézis A szülő kikérdezése
Az alap- és célzott
szűrővizsgálatok
eredményeinek
értékelése
A pedagógiai
jellemzés elemzése
Vizuális információ a
szociális viselkedésről
Korai tünetek, illetve a Wing-i triász és a Szülői kikérdezés
diagnosztikus algoritmusokba (BNO-10, DSM-IV)
foglalt tünetek feltárása: a szülő célirányos
kikérdezése a gyermek fejlődéséről, különös
tekintettel a 4-5 éves kor közötti életszakaszra, a
gyermek szociális és kommunikációs készségeire,
viselkedésére
Wing-i triász és a diagnosztikus algoritmusokba Fejlődési skála

(BNO-10, DSM-IV) foglalt tünetek vizsgálata: a naiv Standardizált teszt
tudatelmélet, illetve a végrehajtó funkciók zavarán Ennek hiányában:
alapuló sérült szociális és kommunikációs készségek, Tervezett
sajátos gondolkodási stílus és viselkedés vizsgálata, tevékenykedtetés a
megfigyelése viselkedés célirányos
megfigyelésére
Általános értelmi képességek Standardizált teszt
A passzív szókincs vizsgálata és az expresszív Vizsgálati eljárás
beszéddel, grammatikai készséggel kapcsolatos
vizsgálatok
A gyermeki fantázia vizsgálata: rajz, mesék iránti Vizsgálati eljárás
érdeklődés Megfigyelés
Kikérdezés
Részképességek vizsgálata Vizsgálati eljárás
Nagy- és finommozgások Próbamódszerek
A vizuomotoros koordináció vizsgálata
Figyelem
Munkamemória
Észlelés vizsgálata: Szülő kikérdezése
Auditív, vizuális, taktilis, vesztibuláris észlelés, Próbamódszerek,
érzékenység, hárítások és preferálások feltárása kérdőívek, vizsgálati
eljárások
Pedagógiai vizsgálatok a tanulást megalapozó további Próbák
készségek megismerésére: Szülő kikérdezése
A kultúrtechnikák ismeretének, használatának a Megfigyelés
vizsgálata, beleértve a gyakorlati életben való
alkalmazásra való képességet
Aktivitásszabályozás, impulzivitás
Kontrollfunkciók (kitartás, késleltetés; reakció
akadályoztatásra)
Utánzás
Taníthatóság, reakció a testi irányításra, téri és idői
strukturálásra, vizuális támpont adására
Tevékenységi kör, időtöltés, a veszély felismerésére Szülői kikérdezés
való képesség megismerése Pedagógiai jellemzés
elemzése
Toalett, alvás- és étkezési szokások megismerése Szülői kikérdezés
Pedagógiai jellemzés
elemzése
A figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar megállapítása

A motoros koordináció fejlődési zavara
Előzmények (részletes anamnézis) Kikérdezés
Általános értelmi képességek Standardizált teszt
A motoros jártasság és a szenzoros és szenzomotoros Próbamódszerek
integráció vizsgálata
A motoros részképességek, a testséma, a
vizuomotoros koordináció vizsgálata
Pedagógiai vizsgálatok, az iskolai képességek Megfigyelés
megalapozásához szükséges motoros képességek Próbamódszerek
felmérése
Osztálytermi megfigyelés, pedagógiai feljegyzések, Megfigyelés
vélemények
Otthoni és tanórai munkák Megfigyelés
Pszichológiai vizsgálatok: impulzus kontroll, egyéb Pszichológiai

pszichológiai tényezők vizsgálóeljárások:
tesztek, megfigyelés,
konzultáció
A figyelem és a cselekvésszervezés zavara

Előzmények, szülői, családi attitűdök, kikérdezés, megfigyelés,
gyermek családon belüli viselkedése dokumentációelemzés, orvosi
vizsgálat eredményei
Figyelem (koncentráció, megosztás, tesztek
terjedelem, tartósság)
Aktivitás, impulzivitás Kérdőívek, megfigyelés
Iskolai/óvodai teljesítmények kikérdezés, megfigyelés,
dokumentációelemzés
Iskolai/óvodai beilleszkedés kikérdezés, megfigyelés,
dokumentációelemzés
Pszichológiai vizsgálatok: impulzus Pszichológiai vizsgálóeljárások:
kontroll, egyéb pszichológiai tényezők tesztek, megfigyelés, konzultáció
A tanulási zavarok
A diszlexia-diagnózis megállapításának alapját képző diagnosztikus
kritériumok
Általános értelmi képességek Standardizált
strukturált
intelligenciateszt
A kognitív folyamatok vizsgálata (nyelv, emlékezet, Részképesség-,
auditív és vizuális feldolgozás, vizuomotoros képességvizsgáló
integráció, következtetési/gondolkodási képesség, eljárások
végrehajtó funkciók)
Az olvasás-, íráselsajátítással összefüggő nyelvi Próbamódszerek
képességek (pl. fonológiai tudatosság, szókincs)
Pedagógiai vizsgálatok, a kultúrtechnikákat Megfigyelés
megalapozó bázisképességek felmérése: Próbamódszerek
- Valós és álszavak dekódolása
- Hangos és néma szövegolvasás (olvasási pontosság,
sebesség, folyamatosság; szövegértés)
- Írás diktálás után
- Írásbeli kifejezőkészség (mondat, történet, esszé)
- Az íráskép, a kivitelezés vizsgálata
Osztálytermi megfigyelés/pedagógiai feljegyzések, Megfigyelés
vélemények
Oki és következményes pszichológiai tényezők Pszichológiai
vizsgálata (különösen: motiváció, önértékelés, vizsgálat: tesztek,
megküzdési stratégiák) interjú
A diszgráfia-diagnózis megállapításának alapját képző diagnosztikus

kritériumok
strukturált
intelligenciateszt

végrehajtó funkciók)
Az olvasás-, íráselsajátítással összefüggő nyelvi Próbamódszerek
képességek (pl. fonológiai tudatosság, szókincs)
Pedagógiai vizsgálatok, a kultúrtechnikákat Megfigyelés
megalapozó bázisképességek felmérése: Próbamódszerek
- Valós és álszavak dekódolása
- Írás diktálás után
- Írásbeli kifejezőkészség (mondat, történet, esszé)
- Az íráskép, a kivitelezés vizsgálata
vélemények
A diszkalkulia diagnózisának megállapításának alapját képző diagnosztikus

kritériumok
strukturált
intelligenciateszt
problémamegoldás, végre-hajtó funkciók)
A számfogalom, számolás, matematikai Próbamódszerek
műveletvégzésekkel összefüggő matematikai
képességek (pl. globális mennyiség-felismerés,
mennyiség-számnév egyeztetése, mennyiségi relációk
alkotása, számnév-számjegy egyeztetése, helyi érték,
alapműveletek és inverzeik) vizsgálata, szöveges
feladatok, matematikai, logikai szabályok felismerése
vélemények
Ezek halmozódása (pl. az iskolai készségek kevert zavarai) a fenti vizsgálati

tartalmak kombinációit igénylik.
Egyéb zavarok vizsgálata

Előzmények (részletes anamnézis, különös tekintettel Kikérdezés
a játékra
Kapcsolatteremtés, szociális készségek
Egyéb viselkedés (sajátos szokások, rítusok)
Szomatikus betegségek
A gyermek szociális és verbális viselkedése Megfigyelés
Általános értelmi képességek, szociális érettség Standardizált teszt,
kérdéssor
A vizuomotoros koordináció vizsgálata

Részképesség-vizsgáló
eljárások
A gyermek énképének, családban betöltött helyének Emberrajz, családrajz
megismerése
vélemények
Pszichológiai tényezők és sajátosságok vizsgálata Pszichológiai
(különösen a gyermek érzelmi állapota, önértékelése, eljárások: rajz, egyéb
családi háttér szerepe) tesztek,
(játék)megfigyelés,
interjú.
Az egyéb zavarok vizsgálati tartalma egyedi tervezést igényel, klinikai

szakpszichológusi, pszichiátriai vélemények figyelembevételével.
Főbb differenciáldiagnosztikai szempontok az egyéb pszichés fejlődési zavar
(súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar)
megállapításához.
- A komplex tünetegyüttes háttértényezői biológiai (organikus, funkcionális)
eredetűek, illetve a tünetegyüttes háttértényezői között biológiai (funkcionális)
és pszichoszociális okok szerepelhetnek, melyeket szakorvosi, vagy
pszichológiai vélemény, megítélés támaszt alá;
- Igazolhatóak a zavarok korai kezdetei (pl. fejlődésben mutatkozó
rizikótényezők, korai logopédiai kezelés szükségessége stb.); illetve
vélelmezhető a korai beszéd- vagy a szenzomotoros integráció fejlődésének
zavara; - Kisgyermekek és óvodások esetében vizsgálati eredményekkel
igazolhatóak pl. a beszéd-, vagy a szenzomotoros integráció fejlődésének
súlyos zavarai;
- Az általános és középiskolai tanulók esetében a korábban igazolt problémák
maradványtünetek formájában fennmaradtak;
- A teljesítményzavar hátterében a kognitív folyamatok és a
viselkedésirányítás működési zavara áll, nem pedagógiai vagy a művelődési
esélyegyenlőtlenségből származó sikertelenség;
- A befektetett pedagógiai segítségnyújtás megfelelő minősége (megfelelő
szakképzettséggel rendelkező szakember által biztosított rendszeres
fejlesztés) ellenére a tünetek nem szűntek meg;
- Az intellektuális összteljesítmény erősen szórt intelligenciastruktúra,
részképesség zavarok, specifikus zavarok fennállása mellett az átlagövezetbe
tartozik és 1 standard deviációnál nagyobb eltérést többnyire nem mutat,
illetve az intellektuális összteljesítmény egyenetlen struktúrát mutat, az
átlagövezetbe tartozik és 1 standard deviációnál nagyobb eltérést többnyire
nem mutat.
Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés

elősegítésére
Adatszolgáltatásra kötelezett a gyermek házi-(gyermek) orvosa a területi

védőnő által szolgáltatott információk felhasználásával.
Kitöltése kötelező 5 éves életkorban. Az adatlap az iskolaegészségügyi
dokumentáció része.
SZEMÉLYI ADATOK
Gyermek neve:
Születési ideje: év hó nap Helye:
TAJ száma: Anyja neve:
Lakcíme/tartózkodási ................. ir.sz.
helye: ...........................................................................................
(település)
....................................................................................................................
(utca, hsz.)
ANAMNÉZIS
Családi anamnézis (pozitív: +, negatív: -)
Ideg- elmebetegség Alkoholizmus,
drogfüggőség
Mentális retardáció Érzékszervi károsodás
Tanulási akadályozottság Egyéb jelentős mentális
betegég
Pszihomotoros és mentális fejlődést veszélyeztető környezeti tényező1
nincs van, éspedig: ________________________________________
Újszülöttkori anamnézis (aláhúzással kérnénk jelölni)
A terhesség lefolyása normális szövődményes
veszélyeztetett
Gesztációs hetek _____________________ Születési ________________
súly gramm
APGAR: __/1, __/5 Születési ________________
hossz. cm
Fejkörfogat ________________
cm
A szülés módja normál fejvégű normál normál iker
farfekvéses
Komplikált, éspedig: császármetszés fogó vákum
Szülési sérülés: nem történt történt
Újraélesztés: nem történt történt
gépi lélegeztetést sárgaság hypoglikémia
igénylő légzészavar
Újszülöttkori neurológiai kórjelek egyéb (pl.: ismert szindróma)
betegségek: ________________________________________
Újszülöttkori Anyagcsere nem történt kóros
normál
Csípő nem kóros Hallás nem kóros
szűrővizsgálatok történt normál történt normál
Anamnézis csecsemő- és kisgyermekkorban, krónikus betegség vagy állapot
miatti gondozás, fejlesztés adatai
(ismert: + , nem ismert: -,)
Állapot Történt-e Állapot Történt-e
Diagnózis speciális Diagnózis speciális
ellátás?3 ellátás?3
ismert ismert
(BNO) (BNO)
nem nem
ismert ismert
Látáskárosodás2
Eszméletvesztéssel,
görccsel járó Halláskárosodás2
állapot
Központi Krónikus
idegrendszer betegség 2
egyéb betegsége
Egyéb (pl.
Pszichomotoros/mentális baleset, műtét,
fejlődési zavar kromoszóma
rendellenesség,
anyagcserezavar)
FIZIKÁLIS STÁTUSZ 5 ÉVES KORBAN (Egyben az életkorhoz kötött kötelező
státuszvizsgálatnak is megfelel.)
Súly ____ Magasság ____ cm Súly
kg percentilis
Fejkörfogat ____ ____ cm Magasság
cm Mellkörfogat percentilis
Minor anomália nincs: □ van: □ éspedig:
___________________________
Fejlődési rendellenesség nincs: □ van: □ éspedig:
___________________________
Bőr Nyálkahártya
Nyirokcsomók Orr, garat
Fogazat
Csontrendszer/koponyaforma
Testtartás Izomtónus
Szív Keringés
Vérnyomás Tüdő
Has Máj
Lép Húgy-ivarszervek
Látásélesség Hallás
Idegrendszer
(reflexek)
Pszihomotoros, értelmi és szociális fejlettség értékelésére javasolt, az iskolai
felkészüléshez szükséges életkori jellemzők. (eltérés van: +, eltérés nincs: -)
A területi védőnő által vezetett Eltérés Utalta-e Történt-e
dokumentáció alapján töltendő ki van / kezelésre/ kezelés/
nincs fejlesztésrefejlesztés
Nagymotoros fejlettség
Javasolt próbák: ügyesen mászik (mászókára,
fára); féllábon, rövid
ideig egyensúlyoz; féllábon ugrál; hintát hajt
Finom mozgások
Javasolt próbák: gombot begombol; rajza
felismerhető, emberrajzán a
fejen kívül 5 testrész van
Értelmi fejlettség
Javasolt próbák: 5 kockát megszámol;
alapszíneket megnevez; saját nevét, nemét,
életkorát tudja; konstrukciós és
szerepjátékokat játszik; képes 15-20 percig
egy játékkal játszani
Beszédfejlettség
Javasolt próbák: beszéde jól érthető;
összetett mondatokban beszél, rövid
történetet elmesél, ritkán megnevezett
testrészeit (váll, könyök, térd) megmutatja;
lent, fent fogalmat helyesen használja
Szociális fejlettség
Javasolt próbák: több gyermekkel együtt
játszik; szabályokat elfogad,
a kapott feladatot megérti, elfogadja, teljesíti
Önellátás
Javasolt próbák: kevés segítséggel önállóan
öltözik; önállóan étkezik;
szobatisztasága kialakult
Kezesség (aláhúzni) jobbkezes kétkezes
balkezes
Óvodába jár 2 éve 1 éve nem jár
kevesebb,
mint 1
éve
Megjegyzés (összegzés a gyermek fejlettségéről):
Beiskolázási záradék (aláhúzással kérnénk jelölni):
Kóros elváltozás nem észlelhető
További vizsgálat/ fejlesztés szükséges
Ennek oka: __________________________ módja
____________________________________________________
Szülő/gondviselő tudomásul vette (aláírás)
___________________________________________________________
Kelt: év □□□□ hó □□ nap
□□
..........................................................
aláírás, pecsét
A megyében, fővárosban az Intézményben alkalmazott vezetők kötelező

létszáma
A B C
1. Magasabb vezetői, vezetői Feltétel
megbízás Létszám
2. Intézményvezető Intézményenként 1
(főigazgató)
3. Pedagógus munkakörben 2
Intézményvezető-helyettes foglalkoztatottak létszáma
(főigazgató-helyettes) legfeljebb 300 fő
4. Pedagógus munkakörben 3
Intézményvezető-helyettes foglalkoztatottak létszáma több
(főigazgató-helyettes) mint 300 fő
5. Tagintézmény-igazgató Tagintézményenként 1
(Tagintézmény-vezető)
6.2 Tagintézményenként 1
Tagintézményigazgató-helyettes
(Tagintézményvezető-helyettes)
1 Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 27. §, 1. melléklet. Hatályos: 2014. I. 31-től.
3 Megállapította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 45. §, 8. melléklet. Hatályos: 2017. I. 1-től.
1. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzettségi és

szakképzettségi követelményei a megyében, fővárosban az Intézmény
egyes tevékenységeinek ellátásához
A B C
1. A pedagógiai A tevékenység ellátásához szükséges
szakszolgálati Pedagógus-munkakör végzettség és szakképzettség
tevékenység megnevezése
2. korai fejlesztés gyógypedagógus
és gondozás gyógypedagógus
3.1 klinikai gyermek szakpszichológus
4. klinikai és mentálhigiénés (felnőtt)
szakpszichológus
5. tanácsadó szakpszichológus
6. neuropszichológiai szakpszichológus
7. konduktor konduktor
8. fejlesztő nevelés gyógypedagógus
gyógypedagógus
10. szakértői klinikai gyermek szakpszichológus
bizottsági pszichológus
tevékenység
11. pedagógiai szakpszichológus
12. óvoda- és iskolapszichológus
13. óvoda- és iskola-szakpszichológus
16. gyógypedagógus
gyógypedagógus
18. nevelési fejlesztő bármely pedagógus és a beilleszkedési,
tanácsadás pedagógus a tanulási, a magatartási nehézségekkel
küzdő gyermekek, tanulók szűrésére,
csoportos és egyéni foglalkoztatására
jogosító szakirányú továbbképzésben
szerzett szakképzettség
19. oligofrénpedagógia szakos
gyógypedagógiai tanár, tanulásban
akadályozottak pedagógiája vagy
logopédia vagy pszichopedagógia szakos
gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár
vagy terapeuta, gyógypedagógus
tanulásban akadályozottak pedagógiája
vagy logopédia vagy pszichopedagógia
szakirányon
20. gyógypedagógus
gyógypedagógus
21. klinikai gyermekszakpszichológus
pszichológus
26. klinikai és mentálhigiénés (felnőtt)
szakpszichológus
1 Módosította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 48. § d), 24/2017. (X. 3.) EMMI rendelet 26. §, 3.
melléklet.

29. logopédiai logopédus logopédia szakos gyógypedagógiai
ellátás tanár,
30 gyógypedagógus logopédia szakirányon
31. továbbtanulási, tanácsadó szakpszichológus
pályaválasztási pszichológus
tanácsadás
35. tanácsadó bármely egyetemi szintű pedagógus
pedagógus végzettség és szakképzettség
36. bármely főiskolai szintű pedagógus
diáktanácsadás, vagy iskolai tanácsadó
és konzultáns pedagógus vagy tanulási
és pályatanácsadás vagy
pályaorientációs tanár szakirányú
továbbképzési szakképzettséggel vagy
pályaorientáció szakterületen szerzett
szakvizsgával
37. konduktív konduktor konduktor
pedagógiai
ellátás
38. gyógytestnevelés gyógytestnevelő tanár
gyógytestnevelő
tanár
39. gyógytestnevelő-egészségfejlesztő tanár
40. iskola- és pedagógiai szakpszichológus
iskolapszichológiai,óvodapszichológia
óvodapszichológiaikoordinátora
ellátás
44. kiemelten pedagógiai szakpszichológus
tehetséges tehetséggondozó
gyermekek, koordinátor
tanulók
gondozása
48. pedagógus, tehetségfejlesztő szakirányú
végzettséggel
2. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak
A B
1 Nevelő és oktató munkát fogyatékosság típusának megfelelő

közvetlenül segítő munkakörök szakorvos vagy gyermek- és ifjúsági
pszichiátria,
csecsemő- és gyermekgyógyászat, illetve
gyermekneurológia szakorvos,
gyógytornász,
pedagógiai asszisztens,
gyógypedagógiai asszisztens,
szakszolgálati titkár,
rendszergazda
2 Egyéb munkakörök ügyviteli dolgozó,
kisegítő dolgozó,
munkaügyi, személyzeti előadó,
gazdasági dolgozó,
műszaki dolgozó
A fővárosban, megyében működő Intézményekben foglalkoztatottak

minimális létszáma
A B C D E F G H I
1 Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszáma
22 Megyenév, Korai Iskola-
főváros fejlesztésSzakértőiLogopédiaTovább- KonduktívGyógytest-
pszichológiai,
KiemeltenÖssz
és bizottsági pedagógia óvoda- tehetséges
gondozástevékenység, tanulási, nevelés pszichológiai
és a pálya- gyermekek,
nevelési választási tanulók
tanácsadás tanácsadás gondozása
3 feladatainak ellátására
4 Bács-Kiskun 22 133 91 11 11 40 11 11 33
5 Baranya 16 95 65 10 10 28 10 10 24
6 Békés 14 88 60 9 9 26 9 9 22
7 34 199 136 16 16 59 16 16 49
Borsod-Abaúj-Zemplén
8 Főváros 63 427 264 23 23 115 23 23 96
9 Csongrád 18 102 69 7 7 30 7 7 24
10 Fejér 18 108 73 9 9 32 9 9 26
11 19 111 76 7 7 33 7 7 26
Győr-Moson-Sopron
12 Hajdú-Bihar 26 153 104 10 10 46 10 10 36
13 Heves 13 81 55 7 7 24 7 7 20
14 18 106 72 9 9 32 9 9 26
Jász-Nagykun-Szolnok
15 13 79 54 6 6 24 6 6 19
Komárom-Esztergom
16 Nógrád 9 52 35 6 6 16 6 6 13
17 Pest 53 333 227 18 18 99 18 18 78
18 Somogy 13 81 56 8 8 24 8 8 20
1 Megállapította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 46. §, 9. melléklet. Hatályos: 2017. I. 1-től.
19 29 173 118 13 13 52 13 13 42
Szabolcs-Szatmár-Bereg
20 Tolna 10 57 39 6 6 17 6 6 14
21 Vas 10 61 42 7 7 18 7 7 15
22 Veszprém 14 87 59 10 10 26 10 10 22
23 Zala 11 65 45 6 6 20 6 6 16
24 Összesen 423 2591 1740 198 198 761 198 198 63
Az Intézmény egyes tevékenységeinek ellátásához kapcsolódó

munkakörökben a 6. mellékletben meghatározottak szerint a tevékenység
ellátásához szükséges végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező
pedagógus foglalkoztatható.
A pedagógiai szakszolgálati intézmény irattári terve
Irattári Ügykör megnevezése Őrzési idő

tételszám (év)
Vezetési, igazgatási és személyi ügyek
1. Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés nem
selejtezhető
2. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek nem
selejtezhető
3. Személyzeti, bér- és munkaügy 50
4. Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, 10
5. Fenntartói irányítás 10
6. Szakmai ellenőrzés 10
7. Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek 10
8. Belső szabályzatok 10
9. Polgári védelem 10
10. Munkatervek, jelentések, statisztikák 5
11. Panaszügyek 5
12.1 Szakértői vélemény, logopédiai vizsgálati vélemény 25
13. Szakértői vélemény elkészíttetésével összefüggő 10
ügyek
14. Jogszabályban meghatározott juttatások és 10
kedvezmények igénybevételéhez szükséges
igazolásokkal kapcsolatos ügyek
15. Forgalmi napló, munkanapló 5
16. Egyéni fejlesztési tervek, a gyermek, a tanuló 5
fejlődését rögzítő értékelések
17. Nyilvántartási lapok, jegyzőkönyvek 5
18.2 Szaktanácsadói, egyéb szakértői vélemények, 5
javaslatok és ajánlások
Gazdasági ügyek
19. Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, határidő
épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi nélküli
engedélyek
20. Társadalombiztosításhoz kapcsolódó ügyek 50
21. Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, 10
selejtezés
1 Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 29. §, 3. melléklet a). Hatályos: 2014. I. 31-től.
2 Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 29. §, 3. melléklet b). Hatályos: 2014. I. 31-től.
22. Éves költségvetéshez, költségvetési beszámolókhoz 5

kapcsolódó ügyek, könyvelési bizonylatok
JEGYZÉK
a pedagógiai szakszolgálati intézmények kötelező (minimális)
eszközeiről és felszereléseiről
I. HELYISÉGEK
Eszközök, Mennyiségi mutató Megjegyzés
felszerelések
vezetői iroda intézményenként a tag intézmény esetén a
székhelyen és a helyettesi irodával közösen is
tagintézményben 1 kialakítható, ha a helyiség
mérete ezt lehetővé teszi
vezető helyettesi intézményenként a tagintézmény esetén a
iroda székhelyen és vezetői irodával közösen is
tagintézményben 1 kialakítható, ha a helyiség
mérete ezt lehetővé teszi
alkalmazotti intézményenként a ha a tagintézményben a
iroda székhelyen, a pedagógus és a
tagintézményben, a nevelő-oktató munkát segítő
telephelyen akkor, ha az alkalmazotti létszám a hat
alkalmazotti létszám az öt főt főt nem éri el, a vezetői,
meghaladja 1-1 vezető helyettesi, irodával
közösen is kialakítható, ha a
helyiség mérete ezt lehetővé
teszi
vizsgáló, intézményenként, valamennyi pedagógiai
tanácsadó szoba figyelembe véve a székhely, szakszolgálatot ellátó
a tagintézmény, a intézményben a székhelyen,
telephelyen munkarendjét, a tagintézményben és a
az egyidejűleg telephelyen, 1 - 1 a tíz év
megszervezett alatti, és a tíz év feletti
vizsgálatokhoz szükséges korosztálynak megfelelő
számban, de legalább 2 méretű, beszélgetésre és
teszt kitöltésre alkalmas
bútorzattal
fejlesztő szoba intézményenként, korai fejlesztést és
figyelembe véve az gondozást, nevelési
intézmény munkarendjét, az tanácsadást, konduktív
egyidejűleg megszervezett pedagógiai foglalkoztatást,
egyéni és csoportos fejlesztő logopédiai ellátást biztosító
foglalkozásokhoz szükséges székhelyen,
számban, a székhelyen és a tagintézményben,
tagintézményben legalább 3, telephelyen
a telephelyen legalább 1.
tornaterem, intézményenként a abban az esetben, ha a
székhelyen és a gyógytestnevelés ellátása a
tagintézményben 1 székhelyen, a
tagintézményben, vagy a
telephelyen történik
tornaszoba intézményenként a korai fejlesztést és

székhelyen és a gondozást, nevelési
tagintézményben 1 tanácsadást, konduktív
pedagógiai foglalkoztatást
biztosító székhelyen,
tagintézményben,
telephelyen
orvosi szoba intézményenként korai fejlesztést és
(vizsgáló) (székhelyen és a gondozást, szakértői
tagintézményben) 1 bizottsági tevékenységet,
nevelési tanácsadást
biztosító intézményben,
tagintézményben,
telephelyen
várószoba intézményenként előtérben is kialakítható
(székhelyen,
tagintézményben,
telephelyen) 1
zuhanyozó intézményenként
(hideg, meleg (székhelyen és telephelyen) 1
vízzel)
WC, mosdó intézményenként
(személyzeti) (székhelyen,
(hideg, meleg tagintézményben,
vízzel) telephelyen) 1
WC, mosdó intézményenként
(gyermek és (székhelyen és telephelyen) 1
felnőtt a
szakszolgálathoz
érkezők részére,
hideg, meleg
vízzel)
raktár intézményenként a
(eszköztár, székhelyen és a
irattár) tagintézményben 1
II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB FELSZERELÉSI TÁRGYAI

a) Vezetői iroda
Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés
íróasztal 1
szék 1
tárgyalóasztal 1
szék 2
iratszekrény 1
könyvszekrény 1
telefon 1
internet kapcsolat
b) Vezetőhelyettesi iroda (több iroda esetén a felszerelések szükség szerint

helyezhetők el)
asztal felnőtt létszám
figyelembevételével
szék felnőtt létszám
iratszekrény szükség szerint
lemezszekrény 1
fénymásoló 1
scanner
számítógépasztal és szék 1-1
számítógép (billentyűzet, 1
monitor, géptest, nyomtató,
egér)
telefon, fax, 1-1 közös
vonallal is
működtethető
internet kapcsolat
c) Alkalmazotti szoba
fiókos asztal
pedagógus-munkakörben,
nevelő és oktató munkát
segítő munkakörben
foglalkoztatottak
létszáma szerint
szék
pedagógus-munkakörben,
nevelő és oktató munkát
segítő munkakörben
foglalkoztatottak
létszáma szerint
könyvszekrény 2 legalább ötszáz
könyvtári
dokumentumnak
könyvtári dokumentum 500 pedagógiai
szakirodalom, folyóirat,
jogszabálygyűjtemény,
mesekönyvek, az
alkalmazottak, a
gyermekek és a tanulók
részére
internet kapcsolat
d) Vizsgáló, tanácsadó szoba

Eszközök, Mennyiségi Megjegyzés
felszerelések mutató
asztal 1 beszélgetésre és teszt kitöltésre alkalmas
helyiség és bútorzat
szék 4
gyermekasztal 1
gyermekszék 4
tábla 1
szekrény 1
játék- és 1
könyvespolc
fogas 1
tükör 1
pelenkázó 1 korai fejlesztést és gondozást, konduktív
pedagógiai ellátást ellátó tagintézményben,
telephelyen, ha ötévesnél fiatalabb
gyermekekkel foglalkozik; a váróban is
elhelyezhető
etetőszék 1 korai fejlesztést és gondozást, konduktív

elhelyezhető
babaülés 1 korai fejlesztést és gondozást, konduktív
elhelyezhető
e) Fejlesztő szoba
asztal 1
szék 4
gyermekasztal gyermeklétszám figyelembevételével
gyermekszék (ülőpárna) gyermeklétszám figyelembevételével
szőnyeg legalább a helyiség ötven
százalékának lefedésére alkalmas
méretben
tábla 1
polcok 2
f) Tornaterem (berendezése és felszerelése az iskolai tornateremre

vonatkozó rendelkezések szerint)
g) Tornaszoba
bordásfal 2-4
egyensúly- és gyermek-, tanulói létszám
mozgásfejlesztő terápiás figyelembevételével
eszközök (Ayres,
WESCO)
falétra 3
fa mászóka 2
műbőrrel borított falap 2
tornaszőnyeg 2
h) Orvosi szoba, vizsgáló [berendezése és felszerelése során figyelembe kell

venni a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet előírásait is]
magasságmérő 1
mérleg 1
III. VIZSGÁLÓ ÉS TERÁPIÁS ESZKÖZÖK

Eszközök, felszerelések Mennyiségi Megjegyzés
mutató
intelligencia, mentális vizsgáló és az érintett pedagógiai
funkció, mentális képesség tanácsadó szakszolgálatot ellátó
vizsgálatára, verbális és szobánként 1-1 székhelyen, tagintézményben,
nonverbális pszichológiai telephelyen az ellátott
tesztek feladattól függően,
kreativitás vizsgálatára, vizsgáló és az érintett pedagógiai

tanulás iránti motiváció tanácsadó szakszolgálatot ellátó
vizsgálatára, memória és szobánként 1-1 székhelyen, tagintézményben,
figyelemfunkciók, telephelyen az ellátott
figyelemkészség vizsgálatára feladattól függően,
szolgáló tesztek, próbák,
mesetesztek
fejlődés vizsgálatát szolgáló vizsgáló és az érintett pedagógiai
próbák, személyiségvizsgáló tanácsadó szakszolgálatot ellátó
projektív tesztek szobánként 1-1 székhelyen, tagintézményben,
telephelyen az ellátott
feladattól függően,
beszédértés, beszédfunkciók vizsgáló és az érintett pedagógiai
vizsgálatát szolgáló eszközök, tanácsadó szakszolgálatot ellátó
látás-, hallásfigyelem, beszéd, szobánként 1-1 székhelyen, tagintézményben,
kommunikáció vizsgálatára telephelyen az ellátott
szolgáló táblák, játékok feladattól függően,
speciális mozgásfejlesztő gyermek-, korai fejlesztő és gondozást,
eszközök tanulói létszám konduktív pedagógiai ellátást
nevelési tanácsadást ellátó
tagintézményben, telephelyen
játékterápiához szükséges gyermek-, korai fejlesztő és gondozást,
alapjátékok tanulói létszám nevelési tanácsadást ellátó
egyszerűbb és bonyolultabb gyermek-, korai fejlesztő és gondozást,
játékok, rajzoláshoz, festéshez tanulói létszám nevelési tanácsadást ellátó
szükséges eszközök figyelembevételével
konduktív pedagógiai gyermek-, konduktív pedagógiai ellátást
neveléshez megfelelő tanulói létszám nyújtó székhelyen,
speciális bútorok figyelembevételével
IV.1 A GYÓGYTESTNEVELÉS MEGSZERVEZÉSÉNEK ESZKÖZEI

A gyógytestnevelés eszköz- és szerigénye a testnevelés eszköz- és
szerigényével megegyezik.
V. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK

Eszközök, Mennyiségi mutató Megjegyzés
felszerelések
mentőláda székhelyen, tagintézményben a közegészségügyi előírások
1 szerint
székhelyen, tagintézményben
gyógyszerszekrény
1
munkaruha a Munka Törvénykönyve,
valamint a közalkalmazottak
jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. tv. és végrehajtási
rendeletei alapján, a
pedagógiai szakszolgálati
intézmény kollektív
szerződése szerint
1 Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 30. §, 4. melléklet. Hatályos: 2014. I. 31-től.
védőruha a munkavédelemről szóló

1993. évi XCXIII. tv. és
végrehajtási rendeletei
alapján, a pedagógiai
szakszolgálati intézmény
munkavédelmi szabályzata
szerint
tűzoltó az érvényes tűzvédelmi
készülék szabályok szerint
1. Ha az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai követelmények a

mellékletben meghatározottaknál szigorúbb követelményeket állapítanak meg,
új intézmény létesítésénél azt kell figyelembe venni.
2. A helyiségek rendeltetésszerű használatát biztosító - a mellékletben nem
szabályozott - bútorokról, berendezési eszközökről, tárgyakról helyben kell
dönteni. Valamennyi helyiség berendezésénél az építésügyi jogszabályokban
előírt szakmai és tartalmi követelményeket, a közegészségügyi előírásokat, a
tűzvédelmi, az egészségvédelmi, a munkavédelmi követelményeket figyelembe
kell venni.
3. A gyermekek részére vásárolt eszközöknek és felszereléseknek igazodniuk
kell a gyermekek testméretéhez.
4. Ha az eszközöket, felszereléseket létszám figyelembevételével kell
beszerezni, az adott eszközből, felszerelésből annyi szükséges, hogy minden
egyidejűleg jelen lévő gyermek, tanuló, munkát végző felnőtt igényét
egyidejűleg teljesíteni lehessen. Amennyiben az eszközöket, felszereléseket
létszám szerint kell beszerezni, az adott eszközből, felszerelésből a tényleges,
érdekelt létszámnak megfelelően kell az előírt mennyiséget beszerezni.
5. Ha vitás, hogy az előírt eszközök, felszerelések rendelkezésre állnak, az
Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértő véleményét kell
beszerezni.
6. Ha az intézmény telephelye nevelési, nevelési-oktatási intézményben van,
a felnőttek részére kialakított helyiségek, a felnőttek munkavégzéséhez
szükséges eszközök, a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátásához
igénybe vehetők.
7. Ötéves kor alatt a gyermekek fejlesztő foglalkozása az e célra kialakított
és kizárólag a szakszolgálatot ellátó intézmény által használt helyiségben
történhet.
8. Ahol a „székhelyen, tagintézményben, telephelyen” megjelölést
alkalmazza, azon érteni kell az intézmény székhelyét és valamennyi
telephelyét, függetlenül attól, hogy a székhelyen, illetve a telephelyen hány
épület van.
1 Hatályon kívül helyezte: 12/2018. (III. 27.) EMMI rendelet 5. § c). Hatálytalan: 2018. III. 28-tól.
TARTALOMJEGYZÉK
15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 1

a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 1
1. Értelmező rendelkezések 1
2. A rendelet hatálya 3
3. A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és
gondozás 4
4. 6
5. A szakértői bizottsági tevékenység 6
6. A nevelési tanácsadás 19
7. A logopédiai ellátás 20
8. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás 21
9. A konduktív pedagógiai ellátás 21
10. A gyógytestnevelés 22
11. Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás 22
12. A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók
gondozása 23
13. A Pedagógiai Szakszolgálatok működését
meghatározó szabályok 24
14. Az iratkezelés és az ügyintézés szabályai 28
15. A nem állami szerv által fenntartott pedagógiai
szakszolgálatot ellátó intézményekre vonatkozó külön
rendelkezések 29
16. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézség megállapításával összefüggő
eljárás során alkalmazott eljárási szabályok 30
17. Vegyes rendelkezések 31
18. Záró rendelkezések 33
1. melléklet a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelethez 33
SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 33
A szakértői vizsgálat eljárásrendje 37
A szakértői vélemény elkészítésének szakmai
követelményei 40
Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai
felkészítés elősegítésére 52
A megyében, fővárosban az Intézményben
alkalmazott vezetők kötelező létszáma 55
1. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak
végzettségi és szakképzettségi követelményei a
megyében, fővárosban az Intézmény egyes
tevékenységeinek ellátásához 56
2. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak 57

A fővárosban, megyében működő Intézményekben
foglalkoztatottak minimális létszáma 58
A pedagógiai szakszolgálati intézmény irattári terve 59
JEGYZÉKa pedagógiai szakszolgálati intézmények
kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről 60

15 - 2013. (II. 26.) EMMI Rendelet PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

15 - 2013. (II. 26.) EMMI Rendelet PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Frissítve: 2018. október 13.

15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet

a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

6. járási tagintézmény: olyan, járásonként szervezett feladatellátási hely,

15.1 neuropszichológiai szakvizsga:

2. § A rendelet hatálya - fenntartótól függetlenül - kiterjed

(3)1 A tagintézmény neve három részből áll. Az első részben előtagként az

3. A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás3

4. § (1)4 Az Nkt. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerinti gyógypedagógiai

1 Módosította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 47. § 2.

(2a) 1 A szakértői bizottság a tizennyolc hónapnál fiatalabb gyermek esetében

5. § (1)1 A korai fejlesztés és gondozás feladatait a szakértői bizottság

5. A szakértői bizottsági tevékenység

7. § (1)5 Az Nkt. 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szakértői bizottsági

1 Módosította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 47. § 5.

ae) ha a szülő nem ért egyet a gyermek fejlődésének nyomon követéséről

1 Módosította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 47. § 6. b).

a) a főváros, a megye teljes területére terjed ki, ha a szakértői bizottsági

1 Módosította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 47. § 7. b).

f) jogszabályban meghatározott esetben javaslattétel a súlyosan-halmozottan

c) halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló vizsgálatának

15. § (1) Az Nkt. 56. § (1) bekezdése alapján egyes tantárgyakból,

(2)1 A szakértői bizottság a (3) bekezdésben foglaltak szerint összeállított

1 Módosította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 31. § 2.

(4)1 Az intézményjegyzéket a vizsgálaton megjelenő szülők részére

g) annak megállapítását, hogy a tanuló a tankötelezettségét fejlesztő

(6)1 A kézbesítés történhet postai úton, személyesen vagy kézbesítő útján. A

1 Módosította: 24/2017. (X. 3.) EMMI rendelet 27. § 1.

21. § (1)1 Ha a gyermek, tanuló első vizsgálatát végző szakértői bizottság

(2) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a szakértői bizottság szakértői

(5) Ha a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján a tanuló sajátos

1 Módosította: 51/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 8. § 3.

d) pszichológiai, gyógypedagógiai, pedagógiai tanácsadást biztosít, és

(8) A logopédiai terápia minimális időkerete heti két alkalom, időtartamát -

8. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

26. § (1)1 Az Nkt. 18. § (2) bekezdés e) pontja szerinti továbbtanulási,

9. A konduktív pedagógiai ellátás

1 Módosította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 47. § 16.

28. § (1)1 Az Nkt. 18. § (2) bekezdés g) pontja szerinti gyógytestnevelés

11. Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás

29. § (1)5 Az Nkt. 18. § (2) bekezdés h) pontja szerinti iskolapszichológiai,

1 Módosította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 47. § 18. a).

c) a nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pszichológusok által

12. A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása

30. § (1)2 Az Nkt. 18. § (2) bekezdés i) pontja szerinti, a kiemelten

k) tehetségfejlesztő műhelyek vezetői számára konzultációs lehetőség

13. A Pedagógiai Szakszolgálatok működését meghatározó szabályok

31. § (1)2 A pedagógiai szakszolgálati intézmény élén főigazgató, a

1 Módosította: 45/2016. (XII. 28.) EMMI rendelet 8. §.

e) a nevelési-oktatási, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális

1 Módosította: 45/2014. (X. 27.) EMMI rendelet 63. § 3.

c) pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre

1 Módosította: 24/2017. (X. 3.) EMMI rendelet 27. § 3.

b) az e rendelet 40-41. §-aiban meghatározott közigazgatási hatósági eljárás

35. § (1) Az Intézmény a gyermeket, tanulót az első alkalommal történt

14. Az iratkezelés és az ügyintézés szabályai

36. § (1) Az iratkezelés rendjét az Intézmény a köziratokról, a

15. A nem állami szerv által fenntartott pedagógiai szakszolgálatot

39. § (1) A nem állami szerv által fenntartott pedagógiai szakszolgálatot

16. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási

17. Vegyes rendelkezések

43. §1 Ha a felnőttoktatásban részt vevő tanuló - az Nkt. 60. § (10)

1 Módosította: 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 47. § 24.