1.

A gyermek egyedi fejlődése- az adott gyermekcsoport bemutatása az életkorra jellemző általános és

egyéni eltérések mentén

A fejlődés
nem csak változás
folyamat mennyiségi + minőségi változások végbemennek
folyamatkülönböző szakaszok
o nem felcserélhetőek
o közöttük átmenetek

óvodai fejlesztői munka szerepe: kiemelten fontosgyermekek fejlődésének ebben a korban bizonyos szintre el
kell jutniaiskolaérettek + ebben a korban még rendkívül fejleszthetőek, gyorsan tanulnak
kritikus periódusról: szakasz bizonyos eseményeknek meg kell történniükfejlődés normálisan
folytatódhasson
o embereknél: szenzitív periódus: olyan időszakoptimális bizonyos fejlemények
bekövetkezéseekkor segítik a környezeti hatások leginkább a fejlődést
 óvoda inger gazdag környezete segítheti
 fejlődésben vannak egyéni eltérések!

ÓNOAP GYERMEKKÉPE:
emberi személyiségből indul ki ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai
értelemben is egyedi személyiség + szociális lény
gyermek fejlődő személyiségfejlődését meghatározzák:
o genetikai adottságok
o érés sajátos törvényszerűségei
o spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások
o tényezők együttes hatásagyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) +
egyénenként változó testi, lelki szükségletek
o személyiség szabad kibontakozása: gyermeket körülvevő személyi, tárgyi környezet szerepe!
óvodai nevelés:
o gyermekközpontú
o befogadó
o gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik
o mindenkinek egyformán magas színvonalú, szeretetteljes nevelésben
o meglévő hátrányok csökkentése
o nem ad helyet előítélet kibontakozásának

ÓVODÁSKORI MOZGÁSFEJLŐDÉS
testhossznövekedés: lelassul, de még gyorsnak mondható
o évente kb. 4-5 cm hossznövekedés
o 1,5- 2 kg súlygyarapodás figyelhető meg
csontosodás, porcosodás: még nem fejeződött becsontozatuk könnyen torzulhat
izomzatuk fejlődése biztosabb, harmonikusabb mozgás, de még fáradékonyakingerületi
folyamatoknagy mozgásigény kielégítése több szünettel végezni

A gyermekek mozgásfejlődésének több alapjai:

idegrendszeri érettség
mozgásos tapasztalatok mennyisége
felnőtt minta
helyes testséma kialakulása
egyensúlyérzékbefolyásolja a téri tájékozódást
motoros észlelés
Mozgásfejlődési tendenciák (=irány, jelenség):
megtanult mozgások tökéletesedése
új mozgáskombinációk megjelenése
kondicionális feltételek javulása
végtagok összerendezettsége fejlődik
eszközhasználat fejlődése
szenzomotoros integráció (Az agyunkba érkező és ott feldolgozott információkra adott mozgásos válasz.)
együttmozgás szerepe
testkép alakulása

Fontos
a nagymozgások fejlődnek először
utána a hozzájuk tartozó finommozgások

Nagymozgások fejlődése:
3-4 éves kor:
o lépcsőn váltott lábbal közlekedik le és fel
o lépései még kissé egyenlőtlenek
o fut, ugrik
o az egyenletes séta fárasztja
o egyensúlyérzéke fokozatosan fejlődik, talajon húzott vonalon képes végigmenni

4-5 éves kor:

o egy lábon rövid ideig megáll és ugrál
o mozdulatai könnyebben és kisebbek
o lépési járás és szaladás közben is hosszabbak

6 éves kor:
o járása biztos és egyenletes, nagyobb séták lehetősége
o folyamatos mászás és függeszkedés
o egyensúlyozás emelt felületen is
o összerendezett és ritmikus futás

Finommozgások fejlődése:
3-4 éves kor:
o torony építés
o önálló étkezés kanállal
o fej- láb emberke rajzolása

4-5 éves kor:

o konstruktív tevékenységek
o étkezés önállóan villával
o utánzásos rajzolás

6 éves kor:
o a kéz kisizmai kifejlődnek annyira, hogy az írástanulás lehetséges legyen
o kidolgozott emberrajz
o fejlettebb építési technika
o egyértelművé válik a kezességveleszületettne szoktassuk át súlyos következmények
ÓVODÁSKORI KOGNITÍV FEJLŐDÉS:

több elmélet
o két, egymásnak ellentmondó elmélet bírt
 érésközpontú
 kizárólag az öröklés szerepét hangsúlyozó biológiai tényezőket emelte ki
 tanulásközpontú
 környezeti hatásokra helyezte a hangsúlyt
o Piaget kognitív fejlődési elmélete
 gyermek képességei, környezete közötti kapcsolat a fontos
 nem minőségileg különbözik a felnőttektőlértelmi képességei mások, sajátos
szerveződésűek
A gyermek
minden iránt érdeklődő tudós
állandó kísérleteket végez fejlődése során
alkalmazkodik környezetéhezezekből sémákat állítkét ellentétes irányú mechanizmus segítségével
o asszimilációval (leginkább szimbolikus és fantázia játék során)
 tapasztalatszerzése alatt szerzett új ismereteit+meglévő sémái segítségével megérteni,
azokhoz igazítani
o akkomodációval (leginkább utánzó tevékenységek során)
 ha a régi séma erre nem alkalmasazt módosítja az új ismeretnek megfelelően Pl: férfi
tűzoltó-női tűzoltó.
Piaget a fejlődést négy elkülöníthető szakaszra osztotta:
Szenzomotoros szakasz 0-2 éves korig
Műveletek előtti szakasz 2-7 éves korig
Konkrét műveletek szakasza 7-11 éves korig
Formális műveletek szakasza 12 éves kortól

Műveletek előtti szakasz:

szimbolikus működések kibontakozásaszavak, tárgyak: szimbolizálhatnak egy másikat
belső képek + szemléletvezérlésű intuitív gondolkodás megjelenésevizuális benyomásai
eltérítik gondolkodását (pl.: pohár tartalma)
konzervációs folyamatok alatt egydimenziós gondolkodás jelenik csak meg
a logikus gondolkodáshoz szükséges műveleteket nem képes alkalmazni
erkölcsi realizmus  erkölcsi + játékszabályok állandó létezéssel bíró, módosíthatatlan
igazságok
egocentrikus világkép
szinkretikus látásmód:
o felnőtt észleli az egészet átnézi a részleteket ezeket összehangolja
o gyermek figyelme kizárólag csak az egészen rögződik, részletek szerepe elmosódik, háttérbe kerül,
vagy éppen egy-egy részlet kiemelkedik és elnyomja az egészettagolatlanság: egész – rész
viszonyának kiegyensúlyozatlanságából ered; szemléletére + gondolkodására is jellemzősémáikba
élménymaradványokat sűrítenekérzelemvezéreltek
 eredeti élményeket, emlékeket eltorzítják, növelve a gyermekek fantáziáját fantáziájuk
módosítja a dolgok valóságos arányát különlegessé+ izgalmassá tenni a
megszokottatélménysűrítésnek.
Animizmus
o megelevenítő gondolkodás
o 6 – 7 évig jellemző
o dolgokat, tárgyakat, természeti jelenségeket élőkre jellemző tulajdonsággal lát el
o mindennek életet tulajdonít
 o alapja, hogy mit jelent az élet, ezt csak önmagához tudja viszonyítani

Artificializmus
o művi előállítás
o természeti jelenségeket emberi tevékenység eredményének hiszi
o pl. eget festették, hegyet építették
Finalizmus
o cél-okság
o 6 – 7 évig
o a világ emberközpontú
o minden dolognak célja, mértéke, kiindulópontja az ember
o pl. azért van meleg, hogy fürödni lehessen
Gyermeki realizmus
o valóság objektív és szubjektív elemeit egyneműnek tekinti
o észlelt + érzett, látott + álmodott összefolyik
o pl. álmát mindenki láthatja, ha belenéz a fejébe
Mágikus világkép
o bármit szeretne, az megvalósul, mert a világ varázslatok színtere
o szándékok és vágyak vezérelnek

NYELVI - KOMMUNIKÁCIÓS FEJLŐDÉS:

megfelelő kommunikációs képesség elsajátításához fontos: gyermek kapcsolatot tudjon kialakítani és tartani
környezetével
anyanyelvünk elsajátítása: születés után megkezdődik + folyamatosan fejlődik tovább
o elsajátítás alatt: „gyermeknyelv”
o 3 éves korra:
 beszéde alapfokon kialakult + megszilárdult,
 elhangzó beszédet a nyelvi sajátosságok feldolgozásával észleli erre épül rá értelmezés
Óvodás korban a gyermekek beszédmegértésében nagy szerepe van:
a logikának
értelmező képességüknek
a beszédfeldolgozás „gyakorlatának”
az érzelmeknek
általános és aktuális fizikai és pszichológiai állapotának

Beszédmegértés
o nagyban felhasználják
 szöveget kísért vizuális információkat (artikuláció, mimika, gesztusok, stb.)
 beszéd szupraszegmentális tényezőit (tempó, hangerő, stb.)
Beszédészlelés
o nem csak az egyes beszédhangokat tudjuk azonosítanihangkapcsolatokét, hangsorokét is
o nem csak egymásutániságukat ismerjük fel azt is, pontosan hol helyezkednek elfontos
biztosítja a gyermek számára az újabb és újabb szavak megtanulását
Az óvodások szófelismerése akkor a legpontosabb, ha
o szavak közötti nyelvtani viszonyt is felismeriközelít a felnőttek szófelismeréséhez
 szükséges a megfelelő szókincs
 grammatikai kapcsolatok felismerése
 zajtalan környezet
 lassú beszédtempó
Kommunikációjuk
o folyamatos minőségi+ mennyiségi változásokon megy keresztül
o szókincsük
  lényegesen gazdagodik
 5 éves korig: napi 10 új szót tanul
 6 éves kor végére: elérheti a 14. 000-et
o távirati beszédet eltűnik toldalékrendszerek
o mondataik hosszabbak, szerkezete egyre bonyolultabbá
o megjelennek a grammatikai összefüggések (és, hogy)
o beszéde nyelvtanilag kifejező, érthető
o szituatív beszéd (résztvevői fél szavakból is megértik egymást, de a beszéd csak az adott
szituációban érthető, egy kívülálló nem értheti) + kontextusos beszéd (a beszéd a szituáción kívül
is érthető, az is megérti, aki nem vesz részt benne)
o különböző társalgási funkciók: óvodáskor végére gyakoribbak a többszemélyes társalgások
o beszéde egocentrikus
o gyakran kommentálja cselekedeteit és monológokat használ (narratív beszéd)

Miután a gyermekek óvodás korukban tanulják és pontosítják anyanyelvüket előfordulhatnak bizonyos

beszédhibák:
elektív mutizmus
klónusos vagy tónusos dadogás
agrammatizmus: nyelvi formák és szabályok helytelen használata
hangképzési zavarok: pöszeség- selypítés, k-t hiba, g-d hiba
pattogás, leppegés
hadarás
orrhangzós beszéd
diszfázia

ÉRZELMI ÉS TÁRSAS FEJLŐDÉS:

Az óvodások életében fontos szerep

érzelmek, cselekedetei és megnyilvánulásai azokon keresztül befolyásolhatóak és közelíthetőek meg
Tehát az érzelmek:
befolyásolják észlelésüket és gondolkodásukat
ösztönzik, motiválják őket
kísérik cselekedeteiket, megszűnésük a cselekvés végét jelentik
mindenféle tevékenység örömforrás a számukra, főleg kiscsoportban

3-5 éves gyermekek érzelmeit a következők határozzák meg:

érzelmeik labilisak és polarizáltak változékonyak, gyorsan követik egymást a különböző hangulatváltások,
illetve egyik végletből a másikba csapnak át
emocionális ingerlékenységük érzékeny könnyen kiválthatóak intenzív érzelmek
érzelmeit nem tudja leplezni és késleltetni
impulzívak

Nagycsoportos korra, nagycsoport végére érzelmeik a következőképp változnak:

érzelmeik differenciáltabbak, jóval tartósabbak
viszonylagosan képes uralni, fékezni azokat
akarat megjelenése játéktevékenységeken kívül
céljaik tartósabbak
társas kapcsolataik itt kezdenek leginkább kiteljesednihat érzelmeikre
 A kisgyermekkorhoz képest, bővülnek érzelmei, megjelennek a magasabb rendű érzelmek:
Intellektuális érzelmek
o világ mélyebb megismerésének vágya, motiváló kíváncsiság
o felfedezés, ráismerés, megismerés és alkotás öröme
Erkölcsi érzelmek
o nem csak szüleihez, de társaihoz és óvónőjéhez is kötődik
o növekszik társas igénye, mely érzelmi differenciálódást eredményez
o megjelenik a belső értékek alapján történő barátválasztás
o lelkiismereti funkciók megjelenése: bűntudat (értelmi képességek fejlődésével jelenik meg, függ a
neveléstől),szégyen (önismerettel alakul ki, saját határainak megvédése)
Esztétikai érzelmek
o felnőtt segítséggel a gyermek észreveszi, és rácsodálkozik a szépre
o 3-4 éves korban a szép, egyben okos is és jó is, azaz az esztétikai, az intellektuális és az erkölcsi
érzelem még nem különül el egymástól, a későbbiekben ez differenciálódik

Gyermekkorban a félelemnek és a szorongásnak különböző formái jelennek meg.

1. Konkrét- kondicionált félelem

o korai életkorban jelentkezik
o gyermek valóban a dologtól félazt tartja veszélyesnek vagy az is
o kondicionálás révén alakul ki
o adott dolog összekapcsolódik a félelem érzetével
o lehet tárgy, állat, helyzetek, büntetés.

2. Félelem szimbólumoktól
o nem az a félelem valódi oka, amit mond, csak keres neki valamilyen tárgyat
o pl. sötétségtől való félelem

3. Szimbolikus félelem, mint szorongás

o előfordul, hogy konkrét oka van, de igazából nem az az oka, hanem valamilyen élmény vagy
érzelem
o nem magával a tárggyal, hanem a mögötte húzódó valódi okkal kell foglalkozni
o Pl. mumus- nem lehet lebeszélni róla

Jele lehet:
testi vagy vegetatív
viselkedésbeli
beszélhet is róla
Oka lehet:
családi konfliktus
elvárások
túlóvó vagy labilis, engedékeny környezet
Fajtái:
Debilizáló szorongás: teljesítmény csökkentő
Facilitáló szorongás: teljesítmény növelő
Óvodáskori agresszió:
lehet támadó és védekező is
nem ösztönös cselekvés, viselkedés, hanem átvett, tanult
oka lehet
o szülői agresszió
o elhanyagolás
o engedékeny- tehetetlen környezet
 o frusztráció
egocentrizmusából következő frusztrált helyzetet is követheti
a dacreakciókra adott agresszív, indulatos válasz is eredményezheti akaratának agresszív kifejezését

Társas fejlődésünket megelőzi az éntudat, az énkép, az identitás kialakulása

Éntudat
o önmagunkról való tudás
o az a rendszersaját testünkről, képességeinkről szerzett tapasztalataink
o önmagunkról szerzett ismereteink alapján segít elkülöníteni minket környezetünktől
o születésünk után nem rendelkezünk éntudattalnem válik külön az „én” és a „másik”
 „én kiemelkedése” ebből a diffúz egységből csecsemőkorban igen apró, fokozatos és
egymásra épülő lépéseken keresztül történik
o kialakulását figyelemmel kísérhetjük interperszonális kapcsolatai nyomán
 eleinte diffúz egységként megélt világ kezdeti tagolódásakoregyre nagyobb
jelentőséget nyer a szükségleteket kielégítő felnőtt szoros érzelmi kapcsolat hamar
kialakuló szükségletté válik
 második hónap: a csecsemő sír, ha a vele foglalkozó felnőtt eltávolodik
 harmadik hónapban: megjelenik az ún. szociális mosoly csak személyeknek szól
 hatodik hónaptól: idegen láttán sírva fakad már differenciálni tudja környezete tagjait
 1-2 éves: kedvelt játékforma: váltakozós játékadogatás, kukucs játék iscsak akkor lehet
gyermek biztos abban, ha van valaki más is
 2,5 éves: gyermek a két elkülönült szerepet egyedül is képes megvalósítanifelcserélhető
személyiségek korszaka („Másik papám Bécsben van.” „Te most Elza vagy?”)
 3 éves: megjelennek: „én” kibontakoztatását, felfedezését tükröző akaratos
viselkedésjegyek, egyre gyakoribbak az „én” személyes névmás használata
dackorszak énfejlődés egy újabb szinthez érkezik
A gyermek születése óta rendelkezik úgynevezett kompetenciaigénnyelannak a vágya, hogy egyedül, önállóan
tevékenykedhessen felnőtt környezetében is.
Környezete cselekvéseiről adott válasza nagyban befolyásolják önképének alakulását. Az önkép
kialakulásában fontos szerepet játszik a nemiség.

A gyermekek nemi identitásának kialakulását több elmélet megközelítéséből is tanulmányozhatjuk:

1. Freud pszichoanalikus elmélet

o a fallikus szakasz a fiúknál ödipális konfliktus, lányoknál: péniszirigység
o feszültséget: azonos nemű szülővel való azonosulással oldják fel

2. Szociális elmélet
o gyerekek azért igazodnak a nemükhözkörnyezetük az alapján bünteti vagy jutalmazza őket
o a környezet adja a modellt
o más-más elvárás fiúkkal és lányokkal szemben

3. Kognitív elmélet
o azért viselkednek a nemüknek megfelelően tudják, hogy fiúk vagy lányok
o aktív információkereső lényeknemi szerepekről is összerendezik tudásukat

4. Szociokulturális elmélet
o a nemiség megfigyelés, utánzás és sémaformálódás eredménye
o a nemi séma: korán motiválja, irányítja a gyerekek nemekkel kapcsolatos érdeklődését, viselkedését
 2 éves kor: gyermekek azonos nemű társaikat preferáljákfelismerik a sztereotipikusan felöltözött nőt
és férfit
2,5 éves kor: fogalmilag jobban tudatosulnak a nemi különbségek, tisztában van saját nemével
3-4 éves kor: vizuális benyomások, külső jegyek alapján ítél, kezdi mások nemét is felismerni
óvodáskor vége: kialakul a nemi azonosság tudata és nemkonstanciája. A nemi identitást elősegítik a
szülői instrukciók, melyek a nemiséggel kapcsolatosak.

Szobatisztaság
legtöbb esetben óvodáskor elejére, azaz 3 éves korig kialakul
tudatos széklet-, vizeletürítés feltételes reflex eredményealapja a feltétlen reflex gátlása, vizelet
és székletürítés visszatartásának gyakorlása
Lépcsőfokai:
o a gyermek jelzi, hogy ürített
o gyakorlással megtanulja visszatartani és szól

Az óvodai nevelés alatt tanulja meg a gyermek ösztöneit fokozatosan irányítani szocializáció elengedhetetlen
része, erős belső kontroll szükséges hozzá végig segíteni kell őket, megerősítsük éntudatukat, rávezessük őket
arra, hogy mit miért nem szabad értelmi képességeikre kell hatni, tudatosításuknál kerüljük a
bűntudatkeltéstsúlyos érzelmi károk
Ha sikerül ösztönei irányítását elérnigyermek érett viselkedése kialakul keletkezett frusztrációkat különböző
szublimációs tevékenységekkel vezethetik le
Táplálkozás: kulturált étkezésre szoktatás, akkor amikor ideje van, örömforrás legyen
Megkapaszkodás: biztonságérzet

Ösztönfejlődés általános jellemzői

1. Táplálkozás:
örömforrás legyen
torkos, rosszul evő
természetes helyzet
rendszeresség
keveset szedjünk
mintaadás.
2. Megkapaszkodás és biztonság:
Majmok moro reflex
Óvodás korban fontos: tartani, de nem fogni.
Érezze bármikor fordulhat hozzánk, hogy szeretjük, de ne tartsuk mindig magunk mellett
Engedjük, hogy felfedezze a világot.
3. Nemi ösztön:
0-2 év között: orális szakasz
o Szublimáció: ujjszopás, beszéd, cigi.
2-3 év között: anális szakasz: (szobatisztaságra szoktatás ideje)
o Szublimáció: sarazás, maszatolás, mese.
3-6 év: fallikus. Nemi szervekkel való játék
o Onánia: nemi szerv ingerlése. Magamutogatás, lelkesedés (egymás iránt is)
7. évtől: latencia (ösztönnyugvás)

4. Agresszió:
tudja maga mellett a felnőtt szeretetét
túlzott indulatkitörésébe: ha zavarja a többiek játékát be kell avatkozni
túl szelíd gyereket nem bíztatunk a rosszra
kiváltó okok:
 o helyének veszélyeztetettsége (testvér ha másnemű a testvér akkor még nehezebb. A kislány azt látja
hogy a kisöccsének van valamije, ami neki nincs, a fiú meglepődik és azt hiszi, hogy neki is elvehetik,
mint a húgának)
o ösztönös vágyak kielégítetlensége
o beavatkozás az ösztönös vagy nem ösztönös megnyilvánulásaiba

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY, MEGKÉSETT FEJLŐDÉS:

Sajátos nevelési igényű gyermek (SNI):

különleges bánásmódot igénylő gyermek
szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, autizmus
spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy
magatartásszabályozási zavarral) küzd.
életen át tartó
vissza nem fordítható folyamatok.

minden körzetben, településen kell lennie legalább egy integrált óvodának

az SNI-s gyermekek 0-5(6) éves korig jogosultak a korai intervencióra
o célja
 sérült, fogyatékos kisgyermekeket nevelő családok segítése
 a gyermek sérült vagy lassabban kialakuló készségeinek fejlesztése
 jobb életminőség és a szociális kapcsolatok támogatása.

Megkésett fejlődésről
gyermek fejlettségi állapota életkorának nem megfelelő szinten állelmaradás
fontos, hogy egyéni eltérések mindig vannak!
Fajtái:
megkésett idegrendszeri fejlődésről
megkésett neurológiai fejlődésről
megkésett beszédfejlődésről
megkésett pszichomotoros fejlődésről

BÖLCSŐDE- ÓVODA ÁTMENET ÉS ÓVODA- ISKOLA ÁTMENET, S AZOK PSZICHOLÓGIAI

VONATKOZÁSAI:

átmenet zökkenőmentes legyen

o pedagógusok mindkét intézmény részéről nyitottak
 látogatások
 bemutatók
 nyílt nap
 kedves, odaadó fogadtatás
 közös tartalmak (mesék, dalok, mondókák, játékeszközök→ biztonság, ismert érzés)
o gyermek legyen érzelmileg fölkészítve a váltásra
 tudja, hogy mi következik
 igyekezzünk minden félelmet és debilizáló szorongást feloldani

A bölcsődéből óvodába
„könnyebb dolga van” előzőleg már részesült intézményi nevelésben, bizonyos tevékenységek, pl.:
ének ismerősek lesznek a számára.
Elvárás:
szobatisztaság
 önálló evés
önálló öltözködés első jelei
beszéd
Óvodába 3 éves kortól kötelező járni.

A befogadás időszakának jellemzői:

időpontja, időtartama a gyerekhez igazodik
fontos szerepe van a kedvenc tárgynak
a gyermekek szeretetteljes reggeli fogadása
a gyermek „előéletének” feltérképezése, nem csak a gyereket, a szülőt is be kell szoktatni
egyéni bánásmód
Óvoda- iskola átmenet:
Nevelési Tanácsadó 3 feladata:
anamnézis
csoportos vizsgálat
egyéni vizsgálat
Javaslatai lehetnek:
első osztály
kisebb létszámú fejlesztő iskola
maradjon oviban
szakértői bizottságtól vizsgálatot kérni
A gyerek vegyen részt a foglalkozásokon. Ismerkedjen az iskolai élettel. Próbáljunk pozitív képet festeni elé.

Együttműködés az iskolával:
megismerni alapelveit
nevelési terv 1. osztályos részét
ellátogatni a csoporttal, ha lehet
meglátogatni a gyereket
meghívni a tanító néniket

Az iskolának is ismernie kell az óvoda mindennapjait és igazodni ehhez ne legyen olyan nagy a kontrasztalapos
felkészítéssel elkerülhető a trauma. (Értelmi, érzelmi, szociális felkészítés, testi képességek edzése)

Iskolakészültség jellemzői:

alkalmazkodóképesség
testi érettség: alakváltozás, fogváltás, teherbírás, harmonikusabb mozgás, finommotorika,
szükségletek irányítása
mentális érettség: érdeklődő, érzékelés, észlelés differenciálódik, téri tájékozódás, emlékezet, figyelem,
fogalmi gondolkodás (nem csak képi), beszéd, lakóhely, közlekedés, öltözködés
szociális érettség: (nincs egocentrizmus, kommunikáció,) együttműködés, szabályhoz alkalmazkodás,
feladattudat, tartás, kitartó, önálló