Bencés Diákszövetség

Almanach

20 éves a BDSZ
1989 – 2009
Bencés Diákszövetség

Almanach

20 éves a BDSZ
1989 – 2009
 Húsz éves a BDSZ
ALMANACH
1989 – 2009

ALMANACH

Főszerkesztő:
Dr. Scherer Norbert (Bp 48)

Olvasó- és technikai szerkesztő:

Dr. Könyves Tóth Kálmán (Ph 47)
Lektor:
dr. Mester Sándor (Ph 75)

Kiadja a Bencés Diákszövetség

Felelős kiadó:
Bischof Péter (Ph 75), a BDSZ elnöke

ISSN: 1218-8646

Könyvterv–tördelés:
Hordós Csaba
Faber Stúdió 8200 Veszprém
Mártírok útja 11. Tel.: 20/828-928-1

Nyomdai munkálatok:
Béda Books-nyomda,
1106 Budapest,
Porcelán u. 3-9.
Tel.: 431 8142
 N AGY G ÁSPÁR

Visszatérés

Egyszer mindent az Ő szemével látunk

jót és rosszat
a tékozoltat és tékozolhatatlant
„gyönyörű fölöslegeinket”
a kapkodás iramában
mégis végezetlenül
dolgaink erdejében
egy erősen fogadott
valahai akarás
csöndes halálát
a fák mohás oldalán
hogy lám
senki nem tapintott
nem horzsolt arcával
nem kért helyes útirányt
de mégis tudtuk merre
s miért múlik el a Nap
és az eső tompított ritmusára
merre kerekednek
jegyzőirkánkban
a betűk boldog könnycseppjei
amikor vége a loholásnak
vége a szökéseknek is
már előre megköszönjük
a biztos landolást:
megígért birtokunkra
a jó visszatérést
amen.
 TARTALOM
Nagy Gáspár: Visszatérés....................................................................................................................................5
Ajánlás ..............................................................................................................................................................................11

I. FEJEZET
ÉRTÉKRENDÜNKRŐL ......................................................................................................................................................13
Korzenszky Richárd OSB: Hová tartozunk?..................................................................................15
Jankovics Marcell: Híd....................................................................................................................................18
Kozma Imre: Európa és Szent Benedek ................................................................................................22
Mészáros István: Van egy álmom..........................................................................................................28
APÁTSÁGOK ............................................................................................................................................................................33
Tihany – Könyörgés a magyarságért ......................................................................................................35
Pannonhalma – Pro Pannonhalma Díj ................................................................................................37
Bakonybél – Halmos Ábel: A remény türelems lépései..........................................................38
Győr – Horváth Dori Tamás: Veni sancte, 2008. szeptember........................................42
ALMA MATEREINK............................................................................................................................................................45
Harsányi László: A BDSZ és a régi bencés gimnáziumok....................................................47
Horváthné Kutasi Mária igazgató: Kőszeg - Emlékezés......................................................52
Dr. Bastrnák Ferenc: A Komáromi Magyar Gimnázium ................................................54
Szoleczky Ferenc: Szent István Főgimnázium ............................................................................56
Faber Miklós: Néhány szó Vályi Hugó atya családjáról, ......................................................58
Németh István: A Soproni Bencés Gimnázium és Rendház ..............................................63
Várszegi Asztrik OSB: A bencés iskolák államosítása 1948-ban ..................................69
MENT VALAKI A HEGYEN ÁT ..............................................................................................................................73
NAGY GÁSPÁR ......................................................................................................................................................................74
Cs. Varga István: „Jegyezvén szalmaszállal…”................................................................................75
Bíró László püspök úr szentbeszéde ..................................................................................................79
Nagy Gáspár: Október végi tiszta lángok ........................................................................................85
SZOKOLAY SÁNDOR ......................................................................................................................................................91
Surbán Frang Gizella: „Október végi tiszta lángok” ..............................................................92
Szokolay Sándor: Nagy Gáspárról és a közös requiemről ................................................94
Nagy Gáspár: A kincsről, ami van............................................................................................................96
KELEMEN KRIZOSZTOM FŐAPÁT ....................................................................................................................97
Siska Gábor (Ph 82): Kelemen Krizosztom főapát emlékére..............................................98
Benk Zoltán (Gy 84): A keszthelyi szervezetünk emléktábla avatása ..............104
Károly István (Bp 39): Felhívás a boldoggá avatásért ......................................................106

II. FEJEZET
A BDSZ 20 ÉVE......................................................................................................................................................................107
Ima a Diákszövetség elnökségi ülései előtt........................................................................................108
Ösztöndíjalap ..........................................................................................................................................................109
Iskolaalap ....................................................................................................................................................................110
Segélyalap ....................................................................................................................................................................111
Az ’újkori’ bencés jótékonysági bálok....................................................................................................113
A Bencés Egyetemi Tagozatok ....................................................................................................................115
A Medium Pro Educatione Közhasznú Alapítvány ..................................................................117
A Mária-zarándoklataink 10 éve..............................................................................................................119
TERÜLETI SZERVEZETEINK  EGYKOR ÉS MA ..................................................................................121
Baja ..................................................................................................................................................................................123
Budapest ......................................................................................................................................................................125
Főváros környéke....................................................................................................................................................127
Eger....................................................................................................................................................................................128
Győr ..................................................................................................................................................................................130
Miskolc ..........................................................................................................................................................................131
Pécs....................................................................................................................................................................................132
Piliscsaba ....................................................................................................................................................................133
Sopron ..........................................................................................................................................................................135
Szeged..............................................................................................................................................................................138
Szekszárd ....................................................................................................................................................................139
Szombathely ..........................................................................................................................................................141
Veszprém ....................................................................................................................................................................144
BDSZ ÁLLÁSFOGLALÁSOK....................................................................................................................................147
A BDSZ elnökségének nyilatkozata ......................................................................................................149
Közös nyilatkozat ..................................................................................................................................................150
Aláírásgyűjtés az abortusz ellen ................................................................................................................153
Charta a szabad vasárnapért ....................................................................................................................155
BENCÉS IDENTITÁSUNK A DIÁKTÁRSAK SZEMÉVEL ................................................................157
Hauser Péter (Ph 89): Húsz év múlva… ..........................................................................................159
Glóner Csaba (Gy 89): Sej, a mi lobogónkat....megfújták!................................................161
Pongrácz József (Ph 69): Magaslati levegő ................................................................................163
Domnanovich Tamás – Ábel (Kg 49): Kőszegi diákévek ................................................169
Boda Gábor (Ph 49): Köszönet és hála ..........................................................................................174
Treuer Sebestyén (Kg 49): Bencés nevelés ......................................................................................177
Szodfridt István (Bp/Gy 49): A bencés nevelés szellemiségéről ................................179

III. FEJEZET
IN MEMORIAM KÖNYVES TÓTH KÁLMÁN ......................................................................................181
Fáber Miklós (Bp 48) búcsúbeszéde ..................................................................................................183
Az első hatvanéves érettségi találkozó Pannonhalmán ......................................................185
Élőkre és megholtakra emlékezünk, ......................................................................................................186
Sajó Sándor: Pannonhalmán ................................................................................................................187
Olasz gimnázium Pannonhalmán ........................................................................................................188
Mit tanultunk az új iskolában? ................................................................................................................197
Mécs László: Örök ballagás ......................................................................................................................198
Első igazgatónk levele a legelső tízéves érettségi találkozóra ............................................201
Hat évig volt osztályfőnökünk Dr. Danczi Villebald ................................................................203
Iskolaalap ....................................................................................................................................................................204
Szeretnénk-e, hogy Ti is így találkozzatok? ......................................................................................206
BÚVÁRKODÁS A MÚLTBAN ..............................................................................................................................207
Dejcsics Konrád OSB (Gy 98): Pannonhalmi Szent Mór ..............................................209
Borián Elréd OSB (Ph 80): Homilia Szent Mór ünnepén ................................................210
Dr. Magassy Dániel (Gy 57): A lébényi templom 800 éves ........................................214
Lázárné Szanádi Csilla: Bencés gimnáziumi könyvtárak /2. rész ........................217
Stekovics József (Kg 46): A kőszegi bencés rendház titka ..............................................225
FELEJTHETETLEN TANÁRAINK  ÉLŐK ÉS HOLTAK ................................................................227
Czigány György (Gy 48): Tíz mondat a győri bencésekről ............................................229
Jáky György (Gy 48): Horváth Dezső festőművész, rajztanár ....................................230
Molnár Miklós (Bp 45)– Makay László (Bp 48): Csoda Amerikában ..........233
Wacha Imre (Gy 50): „Tették, ami kell” ............................................................................................235
Katona Gábor (Ph XI.): In aeternum ................................................................................................240
JÖVŐNK REMÉNYE  IFJÚ DIÁKTÁRSAINK ........................................................................................241
Pályázatok 2007-ben ........................................................................................................................................243
Erdssy Gellért (Ph IX.): Szonett a hazáról ................................................................................244
Horváth Dániel (Gy XII.): Vonaton ..................................................................................................245
Szemán András (Ph XII.): Görög katolikusok Pannonhalmán ..................................247
Török Vince Csaba (Ph XII./b): A gépterem ..............................................................................249
Deák Bálint (Ph XI.): Hazatérés minden tekintetben ..........................................................252
Wágner Ádám (Ph): A kérdező ..............................................................................................................258
Takács Márton (Ph XI./b): Lét-termünk ....................................................................................260
Martinecz Zoltán (Ph XII.): A pillangó ........................................................................................261
Tarnay Gergely: Sötét vers ........................................................................................................................264
Ther István (Ph XII.): Sántít ......................................................................................................................265
Katona Gábor (Ph XI.): A „V sereg” ....................................................................................................268
Horváth Szilárd (Ph XII.): Tamás utazása ................................................................................270
Pályázatok 2008-ban..........................................................................................................................................276

IV. FEJEZET
A Diákszövetség hivatalos adatai ............................................................................................................278
A Bencés Diákszövetség elnöksége ..........................................................................................................279
Diákszövetségünk tiszteletbeli tagsága................................................................................................280
Tagságunk – I. ..........................................................................................................................................................281
Külföldön élő társaink........................................................................................................................................308
Tagságunk – II. ........................................................................................................................................................310
Halottaink....................................................................................................................................................................323
 Ajánlás

A
z ünnepnapok, ünnepi alkalmak ugyanolyan kérlelhetetlenül
haladnak el mellettünk, mint a hétköznapok. Az ünneplőkkel
tartunk, vagy távolmaradunk? – kényszerűen, gyakran kellő át-
gondolás nélkül, de mindig meghozzuk döntésünket.
Írások, gondolatok minden eddiginél gyakrabban érnek el ben-
nünket. Elolvassuk? Befogadjuk ezeket, vagy átlépünk rajtuk? – döntésünk
nagyrészt attól függ, honnan érkezik, ki ajánlja azokat, mikor, milyen formában?
Almanachunk mindezideig – Kálmán bátyánknak köszönhetően – évente
megtalált bennünket. Elolvastuk? Beleolvastunk? Könyvespolcra tettük? – Ki
így, ki úgy.
Sokaknak hiányzott az Almanach, voltak, akiknek talán fel sem tűnt a hiánya.
Most, amikor ünnepi köntösben kezetekbe adjuk Almanachunk új köte-
tét, tisztelegni akarunk a Diákszövetségünknek pótolhatatlan szolgálatot tel-
jesítő Dr. Könyves Tóth Kálmán diáktársunk előtt azzal is, hogy az utolsó,
nekünk készített munkáját nyomtatott formában közreadjuk.
De jelezni kívánjuk azt is: nem tudjuk folytatni az elsősorban neki köszön-
hető sorozatot, lezárult a BDSZ „évenkénti almanach” korszaka. Új úton me-
gyünk tovább: Almanachjaink nagyobb időszakot fognak átölelni.
Mint minden új kezdet – a búcsú szomorúsága mellett – ez is bizakodás-
sal teli.
Diákszövetségünk élete, megnyilvánulásai továbbra is ünnepet jelenthet-
nek számunkra – az elmélyülés mellett az egymáshoz fordulás lehetőségét, a
közös ügyért való cselekvés örömét. Kevesebb olvasmánnyal tán, de annál in-
kább az együttes cselekvést igénylő céljaink felmutatásával, a találkozási lehe-
tőségeink, közös ünnepeink felkínálásával.
Hogy társakat is találjunk mindennapi útunkon, akikkel együtt szeretnénk
visszatérni, hazaérni.
Szeretettel, 2009. húshagyó keddjén
Bischof Péter
a BDSZ elnöke
 É RTÉK-
RENDÜNKRÕL
1989-2009 KORZENSZKY RICHÁRD

I.
FEJEZET
K ORZENSZKY R ICHÁRD OSB

Hová tartozunk?

S
okszor gondolkodtam azon, mit jelent bencés diáknak lenni. Volt
alkalmam, hogy megtapasztaljam személyesen is a bencés diák
életét. 1955. szeptember 1-jén kezdtem pannonhalmi életemet.
Nem volt egyszerű. Kiszakadni egy családból, ahol igazán otthon
voltam, s beilleszkedni egy egészen más, sokszor szokatlan rend-
szer és fegyelem keretei közé. Pannonhalmán nem jártunk iskolába: az iskolá-
ban éltünk, a diákotthon és az iskola szétválaszthatatlanul egybefonódott.
(Más iskolákban kicsit más volt a helyzet: győri tanárként tudom, hogy voltak,
akik diákotthoni lakók, mások albérlők, ismét mások győriek, s nem kevesen
a környékből bejárók voltak. A régi iskolákban pedig a diákotthon úgy, ahogy
mi megtapasztaltuk, ismeretlen volt.)
Akármelyik iskolának voltunk is diákjai, biztosan közös a tapasztalatunk
abban, hogy az iskola folyosói számunkra nem ritkán szűkek voltak. Igyekez-
tünk kipróbálni, meddig terjed a mi szabadságunk, és sokszor beleütköztünk
falakba, korlátokba, előírásokba.
Közös lehet a tapasztalásunk is, hogy olyan környezetben éltünk, ahol nem
a tananyag jelentette az iskola lényegét. Persze fontosak voltak az iskolai órák,
és nem volt mindegy, hogy melyik tárgyat éppen ki tanította nekünk. De a
szoros értelemben vett iskolás tanulásnál sokkal meghatározóbb volt az a szel-
lem, amely átjárta az iskolánkat. Műveltséget sugároztak tanáraink, nem egy-
szerűen tudást, információt. Világlátást kaptunk, szélesebb horizontot, mint
amit általában egy iskola nyújtani szokott. Értékrendet kaptunk, hogy meg
tudjuk különböztetni, mi a jó és mi a rossz, mi az igaz és mi a hamis.

Nem szeretném eszményíteni diákéveinket. Volt benne konfliktus, feszült-

ség, elégedetlenség bőven. Hosszú volna felsorolni, hogy mi az, amire azt
mondtuk, hogy nem jó, hogy kibírhatatlan, hogy túlzás, hogy nem nekünk
való. Osztályfőnöki és igazgatói intők tanúskodnak erről. Olyanok, amelyeket

15
A LMANACH 2008

É RTÉKRENDÜNKRÕL BDSZ A LMANACH

igazságtalannak tartottunk, de olyanok is, amelyek igazságát nem ritkán –

talán évek vagy évtizedek távlatából – mégiscsak elfogadtuk.
Világkép, világlátás – és természetesen világnézet is jellemezte az iskolán-
kat. De tévedés volna azt mondani, hogy mindenki meggyőződéses keresz-
tényként köszönt el az iskolától. Voltak, akiknek formálódásában sokat segített
a családi háttér, voltak, akiket az iskolai konfliktusok talán eltávolítottak a val-
lástól. S miután érettségi bizonyítványt kaptunk, mindannyiunknak külön kel-
lett bizonyítanunk az érettségünket. Meggyőződéssel állítom, hogy a nagy
többség éretté vált, képes volt helytállni. A helytállásban pedig nem kis mér-
tékben segített sokakat az, amit éppen az iskolában, a diákotthonban, abban
a meghatározhatatlan és mégis életre meghatározó közegben éltünk át, ahol
bencés diákok voltunk.
Szent Benedek Regulája nagyon fontosnak tartja, hogy mindenki külön-
böző. Emlékezünk bizonyára a pannonhalmi barokk ebédlő képére, a kulcs-
karikára, amely alatt ez olvasható: „Non omnia possumus omnes” – nem
vagyunk mindannyian mindenre képesek. Szívesen fordítok ezen a kijelen-
tésen egy kicsit, s fogalmazom át a következőképpen: „Mindannyian képesek
vagyunk valamire!”
Sokszor eltűnődtem azon, mit jelent bencés öregdiáknak lenni. Ha egyszer
lesz időm rá, megírom az érettségi találkozók pszichológiáját. Röviden most
csak néhány megjegyzés: az öt évesen úgy gondoljuk, nem változott még
semmi. A tíz évesen már látszik, ki milyen irányban találja meg a boldogulá-
sát. A húsz évesen már nem ritkán halottakról is beszélünk. A bencés öregdi-
ákok feleségei pedig egymás között azt tárgyalják, mi az, ami ezeket az
öregfiúkat így összetartja? Mert valami titok érezhető a találkozókon: közünk
van egymáshoz.
Bencés öregdiáknak lenni annyit is jelent, hogy megtapasztalom, részese va-
gyok egy hagyománynak. Olyan hagyománynak, amelyből sokan kimaradtak.
S ez a hagyomány, ez a – különbözőségeink ellenére is érzékelhető – közös
értékrend igazi erőt jelent. Érezzük, hogy közünk van nem csak egy helyhez,
egy iskolához, amely elindított bennünket, hanem közünk van egymáshoz is.
Felelősek vagyunk egymásért.
Sokszor gondolkodtam azon, mit jelent a bencés diákszövetség? Kell-e
egyáltalán szervezet, nyilvántartás, van-e szükség rendezvényekre?
Ott voltam a BDSZ újjáalakulásánál. Negyed százada már, hogy szinte elemi
erővel jelentkezett az igény: legyen szervezet, ne csak laza baráti kör a bencés

16
1989-2009 KORZENSZKY RICHÁRD

I.
FEJEZET
öregdiákok közössége. Örülök, hogy megvalósult az akkori lelkes „öregfiúk”
álma, akikre tisztelettel nézek föl ma is, és megbecsüléssel gondolok azokra,
akik már nem élnek. Mert élt bennük a vágy a közösség után. S érezhető volt,
hogy megbecsülték, amit iskolájuktól kaptak. Hűséggel ragaszkodtak – maguk
is lassan megöregedve – egyre fogyatkozó tanáraikhoz. Volt mit tanulnom
tőlük. S volna még ma is tanulni valónk.
Szociológiai tanulmányok foglalkoznak már a bencés öregdiákok életével.
Örömmel olvastam egy nagyszerű kezdeményezést, egy „Osztálynapló”-t,
amelyben ötven éves érettségi találkozósok vallanak magukról és az iskolá-
jukról. Magam is közeledve már az ötvenedik érettségi találkozóhoz, s egy
ideig viselve a pannonhalmi gimnázium vezetésének felelősségét, meggyőző-
déssel írom le: érdemes volt bencés diáknak lenni. S találkozva most is a sok-
sok fiatal és idősebb bencés diákkal, állíthatom: tévedünk, ha valami kivá-
lasztottság-tudatot vagy felsőbbrendűségi érzést ápolunk másokkal szemben.
Ugyanakkor mulasztunk, ha hűtlenek vagyunk a gyökereinkhez, s ha megfe-
ledkezünk azokról, akik rászánták az életüket arra, hogy kinyíljon előttünk a
szellem világa. S mulasztunk, ha nem törődünk egymással, ha nem figyelünk
oda jobban az értékeinkre. A diákszövetség múltja és új kezdeményezései
mindannyiunkat gazdagítanak. S rajtunk áll, hogy gazdagabb legyen és még
többeket erősítsen és gazdagítson.
Szent Benedek azoktól, akik szerzetesi közösségéhez akarnak tartozni, első-
sorban azt kívánja, hogy valóban az Istent keressék. A bencés fiatal és öreg di-
ákok sem feledkezhetnek meg erről. Vajon valóban törekedünk-e mindig a
szebbre, az igazabbra, a jobbra?
Ha igen, biztos vagyok benne, hogy az Istenhez is közelebb kerülünk.

17
A LMANACH 2008

É RTÉKRENDÜNKRÕL BDSZ A LMANACH

J ANKOVICS M ARCELL

Híd
A KULTÚRA VÁLSÁGÁRÓL

H
íd címmel beszéltem* a kultúra válságáról, és arról, mit ró ez fel-
adatként, tennivalóként mindnyájunkra, minden bencés diákra,
közülük is a nemzedékemhez tartozókra. A híd jelkép. A híd a
cselekvő jelen, mely összeköti a megálmodott, tervezett jövőt
a már lezárt, tapasztalatként és kimeríthetetlen kincstárként
szolgáló múlttal. Híd az is, ami összeköti az eget és a földet, annak az imának
a szellemében, amire Jézus tanított bennünket: „Legyen meg a Te akaratod,
miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is.” (Én még így, régiesen
hangzó formában tanultam.) Ezen a szent helyen talán mondanom sem kel-
lene, honnan jött elő a híd képe. A rómaiak pontifexnek hívták papjaikat. A
pontifex szó szerint „hídverő”-t jelent. E név a pap tennivalóját fejezi ki, mert
mi is az ő dolga? Hidat verni, utat találni ég és föld között. És ez a két hídsze-
rep, megkülönböztetett figyelem az égi intésre és a múltra, mutatja a válság-
ból kivezető utat.
1955-ben, első latin óránkon, az első latin mondat, amit megtanultam ez
volt: Historia est magistra vitae. „A történelem az élet tanítómestere.” A törté-
nelem, a múlt már kisgyerekkoromban is vonzott, csak épp nem tudtam,
miért. Ez a latin mondat megvilágító erejű volt a számomra. Augustus csá-
szár történetírójától, Titus Liviustól származik. Amikor nevelő célzattal meg-
írja Róma történetéről szóló munkáját a „város alapításától”, Róma, ekkor már
világbirodalom, mindössze hétszázegynéhány éves múltra tekint vissza, és ez
a múlt is felerészben mondai homályba vész. Mégis, erre az ingoványos tradí-
cióra Róma, az egykori városállam birodalmat tudott építeni. Akik „a múltat
végképp eltörölni” indultak hadba, vagy azt hirdetik, hogy „dobd el a régit, és
vegyél újat!” saját bukásukat készítették elő. Sajnos, magukkal ránthatnak min-
ket is. És e két szlogen még ma is hallik. Aki a metróba száll, hallhatja, hogy az

* 2008. május 31-én a pannonhalmi bencés találkozón elhangzott előadás összefoglalása.

18
1989-2009 JANKOVICS MARCELL

I.
FEJEZET
Internacionálé első két hangjára – „Föl, föl…” – csukódnak az ajtói. (Nem vé-
letlenül, a Szovjetunióból kaptuk a kocsikat. A rendszerválság előtt a prágai
metrókocsiajtók is ezt énekelték, de a csehek hallása jobb a mienkénél, ők a
„zenekíséretet” lecserélték.)
Világválság van. Első lépésben hitelválság. És mégis, a televíziós reklámok a
világválság kellős közepén is harsogva ösztökélik hitelben vásárlásra a kon-
zumidiótákat. A hitelválság csak díszlet, ha ledől, a kultúra világválsága tárul
elénk. A hitelválság oka az erkölcstelenség, ami a pénz világát is jellemzi. Ideje
lenne felfogni végre, hogy a kultúra mindennek az alapja. A kultúra része a hi-
télet, a vallás és az erkölcs. Ha a kultúránk összeomlik, „vége a világnak” – a mi
világunknak.
A kultúra minden, hiszen már az állatnak is van kultúrája. A civilizáció és
összes vívmánya, az emberré válástól az államig, valamint a gazdaság is a kul-
túrában gyökeredzik. Ezt az antik szerzők, mint Hésziodosz vagy Ovidius még
magától értetődőnek tekintették (Munkák és napok, Fasti). Ha ők nem, az
meggyőzhet bennünket, hogy maga a szó is a földművelésből ered. A latin
colo, colere, colui, cultus első jelentése földet művelni. Az utolsó, egyben leg-
magasabb rendű jelentése a cultusból olvasható ki. A kultúra által válik értel-
messé a munka. (És fordítva, a mai kultúrálatlanságban egyre több a céltalan,
értelmetlen, haszontalan munkavégzés.) Az emberiség az ipari forradalom te-
tőzéséig alapvetően mezőgazdaságból élt. Ezért mondhatjuk, hogy a gazda-
ság, de még a piac is, a kultúrából nőtt ki. Minden mással egyetemben, ami a
hagyományos műveltségben fontos volt. Mit fontos, a fennmaradás kulcsa! Az
említetteken kívül a nyelv, az emberi kapcsolatok, a közösség, a nemzet, a szo-
kások, vagy ahogy Hésziodosz mondta: a munkák és napok, vagyis az ünne-
pek. Mi is a kultúránk által lettünk néppé, magyarrá, nemzetté, kereszténnyé.
És mi a helyzet ma? Kultúrarombolás folyik. Az ország balkanizálódik. A nép
mint karakterrel rendelkező közösség eltűnőben, helyette folyvást nő a szél-
sőségesen individuális (magyarul önző) egyénekből álló arctalan tömeg. A
törvény (= politikai jog), erkölcs (= természetjog), nemzeti hagyomány (=tör-
téneti jog) parancsára fittyet hánynak. A nevelés, oktatás leépülőben. A nép-
egészségügy üzletággá válik. A természeti és a civilizált környezet pusztulóban.
Az országot fenntartó vállalkozói réteg gazdasági hátrányt szenved a multik-
kal szemben, a bérből élőknek a sztrájkon kívül nincs más fegyvere. Munka-
kultúrájuk fogyóban. Az emberek túlnyomó többsége manipulált: a zavaros
médiából tájékozódik, tehát egyre zavarodottabb, érdektelen a közjó iránt, és

19
A LMANACH 2008

É RTÉKRENDÜNKRÕL BDSZ A LMANACH

választásra, jó döntések meghozatalára képtelen. Még a szűkebb értelemben

vett kultúrával (oktatás-nevelés, irodalom, művészetek, sajtó, tudomány)
szemben is a kulturálatlanság kerül számszerű fölénybe. A bóvli és a bulvár
nagyobb támogatást élvez (elég a kereskedelmi tévék műsorába vagy egy új-
ságosbódé kínálatába belekukkantani). A helyzet teljes reménytelenségét mu-
tatja a faluszéli cigányputrik tetején látható műholdvevő. A lakosság folya-
matosan növekvő hányadát kitevő cigányság többsége nem dolgozik, állatot
nem tart, kertjét nem műveli, csak segélyből él (jó esetben, rosszabb esetben
bűnözésből is), viszont egész nap televíziót néz. Tétlensége és a kormány meg-
osztó, uszító politikája egyre agresszívabbá teszi.
A baj fő oka, hogy a Kultúra elfajzott gyermeke, a Gazdaság, pontosabban
szólva, a csupán néhány ezer embernek hatalmas hasznot hozó pénzpiaci
szemlélet félresöpörve minden ész- és szívbéli megfontolást föllázadt szülője
ellen, kisbetűsre fokozta le és kegyelemkenyéren tartja, miközben átvette az
uralmat a világ felett. Marxot fejre kell állítani. Addig nem jönnek rendbe a
dolgok, amíg nem látjuk be, hogy a Kultúra nem felépítménye a Gazdaságnak
(és minden másnak), hanem az alapja.
Egy Hofstätter nevű német gondolkodó a húszas években így határozta
meg a kultúra jelentését: „A kultúra nem más, mint egy adott társadalmi rend-
szer evidenciáinak összessége.” Ez a meghatározás ránk, magyarokra nézve mára
érvényét vesztette. Azok az evidenciák, amelyek akkor a magyar nemzet tag-
jainak a túlnyomó többségét összekötötték, vészesen megfogyatkoztak, az
anyanyelv jó-rossz használatán kívül már alig köt össze bennünket valami. Az
evidenciák számának csökkenése az illető társadalmi rendszer betegségéről, in-
tegritásának meggyengüléséről árulkodik. Ma már magyarnak lenni sem ma-
gától értetődő (l. a 2004. dec. 5-i népszavazás eredményét). Annyira nem, hogy
liberális (?) megmondó emberek magyarkodásnak nevezik, ha valaki fenn-
hangon vállalja magyarságát.
Már csak nyelvünk jó-rossz használata köt össze minket, magyarokat. Min-
den magyarul érző ember számára nyelvünk egészsége a legfontosabb. A nyelv
gondolkodásmód. A magyar nyelv a magyar észjárás kifejezőeszköze. Állapota,
változása a magyar ember szellemi, erkölcsi és lelkiállapotáról állít ki látleletet.
A magyar igei nyelv – volt. A régi magyar beszédben a cselekvésen, történé-
sen volt a hangsúly. A Rákosi- és Kádár- korszakból öröklött betegsége foly-
tán egyre inkább névszói nyelvé válik (-ság, -ség), a cselekvő alak helyett egyre
többször használ szenvedő vagy azt körülíró alakot, személyes hangnem he-

20
1989-2009 JANKOVICS MARCELL

I.
FEJEZET
lyett általánosít, a lényeg kimondása helyett mellébeszél. Mindez a cselekvés-
től való ódzkodásnak, a felelősség elhárításának, szétterítésének a kifejeződése,
passzivitásunkat, növekvő tehetetlenségünket jelzi. Ehhez társul az ugyancsak
kommunista örökségként járványszerűen terjedő hazudozás, valamint az
USA-ból az amerikomán nyelvi fertőzéssel behozott píszi. (Lúzer népnek a
hunglish is megfelel, csak politikailag korrekt legyen.) Mondanom sem kell,
hogy mindez a „fej” bűne, ami a „szájon” (a médián) át terjed. Az, hogy a
tömeg egyre mocskosabban beszél igazi szólásszabadság helyett, csak görbe
tükre ennek. A gátlástalanul hazug kommunikáció a cselekvést helyettesítő
aktivitássá vált. A szavak értelmüket vesztik, az anyanyelv pedig hitelét (a szó-
lással ellentétben a nyelv nem bír el mindent). Az üres „kommunikáció”, a
semmitmondás választható szakmává, egyúttal a legnépszerűbb, egyben leg-
alacsonyabb színvonalú egyetemi szakká lett.
Nagy Lászlói parafrázissal zártam mondandómat: Ha a jelen hídja össze-
omlik, és nem tudjuk újjáépíteni, ki viszi át fogában tartva kultúránkat a túlsó
partra, ha nem mi?

21
A LMANACH 2008

É RTÉKRENDÜNKRÕL BDSZ A LMANACH

K OZMA I MRE

Európa és Szent Benedek

(Homilia Tihanyban, Szent Benedek ünnepén, 2008. július 11.)

Ünnepelni jöttünk Tihanyba, Szent

Benedek napján.
Életének ideje (480-543) egybeesik
Itália germán megszállásával és az
ősi római értékrend meglazulásá-
val. Az előkelő, ízig-vérig keresztény
család sarja jó nevelésben részesült.
Magasabb tanulmányait a régi bi-
rodalom ősi fővárosában, az idegen
hatalom uralmától szenvedő Ró-
mában kezdte. Jó lelke mély meg-
döbbenéssel szemlélte ezt a római
világot.
Még él a régi Róma fénye és
pompája, de már ott vannak az
apostolok és vértanúk sírjai is. Ha-
talmas bazilikák épültek Szent
Péter és Szent Pál sírja fölött, és a
legősibb keresztény bazilika is állt az Esquilinuson, az Istenanya tiszteletére. De
a kereszténység győzelmének ezek a bizonyítékai sem tudták eltakarni előle a
romlás jeleit.
A császári székhely már átkerült Konstantinápolyba, Róma vidéki várossá
süllyedt, és germán barbárok állandó fenyegetettségében élt. Erkölcsileg és
kulturálisan is lehanyatlott. Az általános élvezethajhászás és a diáktársak üres
mulatozása nem tetszett Benedeknek. Keresi, és nem találja az emberek min-
dennapjait meghatározó ősi erényeket. Ezekből csak egy aprócska csokrot
kötök: libertas, fides, justitia, clementia, concordia, constantia, magnitudo,
animi, pietas. (szabadság, hit, bizalom, igazság, béketűrés, emberiesség, türe-

22
1989-2009 KOZMA IMRE

I.
FEJEZET
lem, egyetértés – a szívek együtt dobbanása -, állhatatosság, nagylelkűség, ke-
gyesség.) Benedek lelke elfordult Rómától. „Menekülnünk kell Rómából, ha
nem akarunk Krisztus országáról lemondani.” – tanácsolja nem sokkal koráb-
ban Nolai Szent Paulinus.
Benedekben érlelődött az elhatározás: el innen! Sokat töprengett, még töb-
bet imádkozott, de be kellett látnia azt is, hogy nem elegendő a menekülés.
Az sem megfelelő a világ kísértései ellenében, hogy sziklához láncoltassa
magát, mint tette az egyik remete. Már akkor felismerte, hogy a vasláncnál
van erősebb kötelék is: az Úr Jézus iránti szeretet.
Meg is született a döntés. A Sabin helyekbe menekült. A Subiaco fölött
emelkedő kolostor egyik szerzetese, Romanus remeteöltönyt adott rá, és gon-
doskodott szerény élelmezéséről. Az alig megközelíthető barlangban három
évig tartott a tanulóidő lemondásban, csendben, magányban. Majd Isten ki-
vezette a barlang sötétjéből, hogy életét példaképül állítsa az emberek elé,
hogy mint a fény a gyertyatartón, világítson mindazoknak, akik Isten házában
vannak. A szívek ismeretében prófétai adománnyal megajándékozottan ve-
zeti, neveli, formálja szerzeteseit, akik „az Úr szolgálatának iskolájában testvéri,
küldő közösséget alkotnak”, mint „Krisztus urunknak, az igaz királynak harcosai”.
Bölcsességét felismerik azok is, akik a kolostor falain kívül élnek. Elsősorban a
hozzá lelki tanácsért forduló egyszerű pásztorok viszik szanaszét hírét.
A Benedek név jelentése: áldott. Szent Benedek valóban kegyelemmel ál-
dott volt, Isten embere.
Benedek mély forrásból merített. Jelentősége túllépi szerzetesközösségének
határait. Szelleme korszakalkotó lett az egész egyházban, és a keresztény kul-
túra és a mai világkép kialakulásában. Évszázadokon keresztül az általa fogal-
mazott Regula lelkisége ihlette a nyugati világ művészetét (román stílus,
gregorián dallam), és alakította életformáját a földműveléstől a betűvetésen ke-
resztül a görög-római irodalom kincseinek ápolásáig.
Ha felütjük a magyar történelem lapjait, meggyőződhetünk arról, hogy mi-
lyen befolyással bírt a népek fejlődésére. Pannonhalma, Bakonybél, Tihany és
számtalan más apátság már Szent István korában egybeötvözte a magyarsá-
got a kereszténységgel, Szent Benedek szellemében.
Talán azért kell ma, Szent Benedek napján ünnepelnünk, hogy példája meg-
határozó legyen a mi életünkben is a mindennél erősebb kötelék: az Úr Jézus
iránti szeretet.

23
A LMANACH 2008

É RTÉKRENDÜNKRÕL BDSZ A LMANACH

Európában élünk. Európa mintha két lelket hordozna magában. Egyrészt él

a keresztény tudat Isten keresésével, az igazság keresésével, és a szeretetre való
képességével, lelkiismeretének Istenhez való kötődésével. Másrészt él egy olyan
törekvés is, amely az anyagiak élvezetében látja az élet egyetlen célját. Ezt a
másik lelket az ókor örökségéből vette át a kereszténnyé vált Európa. A ke-
reszténység egy ideig látszólag integrálta, de aztán a reneszánsz és később a fel-
világosodás korában erőteljesen tört át ez a másik lélek. A legerősebb
kifejeződését a kommunizmusban, ateizmusban, és az újpogányságban találta
meg.
Mindez felveti Európa jövőjének kérdését. Mi Európa jövőképe? Létezik-e jö-
vőkép lelki fogódzók nélkül?
Kérdés, elegendő-e az a tudás, amit felhalmoztunk mindennapi életünkben,
ahhoz, hogy teljes életet éljünk? Ha őszinték vagyunk magunkhoz, akkor be
kell vallanunk, hogy nem! Az emberi életnek az életfeltételek megteremtésén
túl van egy lelki dimenziója is, és ez a keresztény hit, ez az élet magasabb ér-
telmébe vetett hit. A kiábrándultságot, boldogtalanságot ennek hiánya
okozza. Európa mintha nem találná azt az eszmét, amelyre szellemiségét fel-
építhetné. Azon vitatkoznak, hogy a keresztény hit hozzátartozik-e Európa
szellemiségéhez. Nyilvánvalóan hozzátartozik, és az, hogy erre nem merünk
határozottan reagálni, az a gyengeségünket jelzi. Voltak ugyan bölcs megfon-
tolásból visszafogott kezdeményezések, hogy az uniós alkotmányban legalább
annyi szerepeljen, hogy Európa kultúrájának kialakulásában a kereszténységnek
meghatározó szerepe volt. Mindhiába. A kormány- és államfőket az aláírások
milliói sem hatották meg.
Tényként kell kezelni, hogy a mai világból a keresztény felfogás kiszorult,
mert Európa keresztényei visszavonultak. Kivonultak a társadalomból, és be-
húzódtak a templomba, ahová korábban a kommunisták, szocialisták Kelet-
Európa népeinek keresztényeit kényszerítették. Hiba, hiba, hiba! Csak azért
mondom háromszor, hogy érzékeltessem, hogy keresztény hivatásunk felha-
gyásáról van szó.
Hiszem, hogy az európai ember előbb-utóbb ki fogja mondani: „Hová men-
nénk, Uram, az örök élet igéi nálad vannak.” És felismeri, hogy Krisztus a népek
egyetlen és igazi reménye.
Mindebben nekünk, keresztényeknek megújult hittel, elkötelezett szeretet-
tel részt kell vállalnunk.

24
1989-2009 KOZMA IMRE

I.
FEJEZET
Ehhez adhat bátorítást Szent Benedek mai napon felfénylő alakja, mint Eu-
rópa védőszentje, hogy Európa békétlenségtől szenvedő, egyenlőtlenségek-
től szétszaggatott, keresztény kultúráját megtagadó, s keresztény hitét elhagyó
népei európai családdá váljanak.

Benedek – Európa békéjének követe

Benedek valójában sohasem politizált. Tanulságképpen mégis szeretnék fel-

mutatni egy jelenetet, Benedek találkozását Totilával, a gótok királyával. Totila
hallott Benedek tetteiről, s látni szerette volna. Benedek lehetőséget adott
erre, és felhasználta az alkalmat, hogy síkra szálljon azokért, akik a hadviselés-
től, a pusztításoktól és fosztogatásoktól legjobban szenvedtek. Rendíthetetlen
nyíltsággal szólította meg a király lelkiismeretét. „Sok rosszat tettél már. Hagyd
végre abba kegyetlenkedéseidet.”
Képzeljük magunk elé a jelenetet. Totila, aki meghódította szinte egész Itá-
liát, s most arra készül, hogy elfoglalja Rómát is, a birodalom egykori főváro-
sát. Ott áll felfegyverzett kíséretével a védtelen szerzetes előtt, akinek egyetlen
fegyvere prófétai szava. Egy védtelen szerzetes dacol a győzelemhez szokott ki-
rállyal. S a prófétai szó a seregek fegyvereinél hatalmasabbnak bizonyul.
Íme, ilyen a védtelenek békére irányuló ténykedése tegnap, ma, és holnap
is. Boldog, aki a maga módján és lehetőségeinek keretén belül ellenáll a go-
nosznak.
A hatalmasok közül nem mindenki olyan nemes lelkületű, mint a barbár
Totila volt, hogy elfogadjon egy ilyen megrovást, és eltűrjön egy ilyen nyílt be-
szédet.
Benedek e fellépése teszi hitelessé kolostori szabályának békére buzdító sza-
vait. Meg van győződve arról, hogy béke csak ott lehetséges, ahol igazság ural-
kodik. Az igazság azonban nem egyhangú egyenlősdi, és különbség nélküli
uniformizálás, hanem tekintettel van az egyesek sajátságára. Mottója: Nem
mindenkinek ugyanazt, hanem mindenkinek a magáét. Akinek kevesebbre
van szüksége, adjon hálát az Istennek, és ne szomorkodjék, akinek pedig több
kell, alázza meg magát nyomorúsága miatt. Ez a benedeki békerecept utópia,
mondhatná valaki. Vajon nem használhatna nekünk is az ilyen magatartás,
amely minden embert komolyan vesz sajátságaival és másféleségével, hogy
jobban boldoguljunk konfliktusainkkal, mind a magánéletben, mind nemze-
tünk életében, mind nemzetközi síkon?!

25
A LMANACH 2008

É RTÉKRENDÜNKRÕL BDSZ A LMANACH

Benedek – Európa egységének megteremtője

Az egység szolgálata kicsiben kezdődik. Aki kis dolgokban egységet tud te-
remteni, az eredményesen járul hozzá a nagy dolgok egységéhez is.
Benedeknek szívügye volt a szerzetesek közösségének kicsiségekben való
összhangja. Súlyos felelősséggel terheli meg az apátot. Elvárta, hogy az apát
mindenkit egyformán szeressen, és erényeiknek megfelelően mindenkivel egy-
formán bánjon. Az ő korában még voltak rabszolgák. Így érthető az elvárás:
„aki szabadnak született, ne részesüljön semmilyen előnyben azzal szemben,
aki mint rabszolga lépett be, mert Krisztusban mind egyek vagyunk, és az egy
Úr uralma alatt ugyanazt a terhet viseljük. Istennél ugyanis nincs személyvá-
logatás.
Benedek nem tűr el sem faji, sem társadalmi megkülönböztetést. Ennek il-
lusztrálására egy kedves történetet jegyzett fel életrajzírója. Egyszer egy gót –
a régi rómaiak szemében neveletlen barbár – felvételét kérte a kolostorba, aki-
nek izomereje sokkal fejlettebb volt, mint szellemi képességei. Egy alkalom-
mal oly lendülettel dolgozott, hogy a fejsze feje letört a nyeléről, és a mély
vízbe repült. A kétségbeesett ember szólni sem mert, helyette egyik társa je-
lentette az esetet Benedeknek. Benedek odament hozzá, szótlanul beledugta
a vízbe a nyelet, a fejsze felbukkant, és visszailleszkedett a nyélre. E szavakkal
adta vissza a szerszámot: folytasd munkádat, és ne szomorkodj. Ebben a le-
gendában emberi melegség és szívből jövő, határokat nem ismerő, minden
ellentétet áthidaló odaadás nyilvánul meg. Csak ilyen szellemben jön létre és
növekszik az egység.
Benedek sohasem járt a közép-itáliai tartományokon kívül. Egy nagy rend
megalapítása sem fordult meg fejében. Művében mégis olyan erő rejlett, amely
a következő századok folyamán a Nyugat, és egész Európa alakulására nézve
alapvető jelentőségű volt.
Regulája kolostorok egyedüli szabályává vált. Ott feküdt a püspöki zsinatok
asztalán az egyházi törvénykönyv és a Szentírás mellett, hogy kézközelben le-
gyen. Királyok, császárok vették figyelembe birodalmi politikájuk kialakításá-
nál, és szolgált segítőnek az államok belső egységének megőrzése, és megerő-
sítése érdekében. Így épült be a bencés szellem a fejlődő Európa alapjaiba.
Látszólagos ellentmondás, hogy Benedek, aki a világ forgatagából rejtett
magányba menekült, anélkül, hogy akarta volna, a Nyugat egységét segítette
elő.

26
1989-2009 KOZMA IMRE

I.
FEJEZET
Benedek – Európa kultúrájának tanítómestere

Európa nemcsak földrajzi és politikai fogalom, hanem azt a kultúrát is jelenti,

ami a kereszténység befolyása alatt az antik görög-római világnak a germán vi-
lággal való egybeolvadásából fejlődött ki. Ezt a folyamatot Benedek Regulája
és a szerinte élő szerzetesek harmonizálták. A kolostorok írószobái őrizték meg
az antik irodalmi örökséget, és hagyományozták az utókorra. A fiatalok a ko-
lostorok iskoláitól kaptak humanisztikus és keresztény nevelést, valamint ál-
talános műveltséget. Forradalmi jelentőségű az állásfoglalása a fizikai munkával
kapcsolatban is. „A szerzetesek meghatározott időben végezzenek testi mun-
kát!” – írta elő. Az antik világban a testi munka a rabszolgák feladata volt, sza-
bad emberhez nem méltó. Nekik a szabad művészetek voltak fenntartva.
Benedek részére a munka nem öncélú. Tudta, hogy az ember nem azért él,
hogy dolgozzék, hanem azért dolgozik, hogy éljen. Fontosnak tartotta azt is,
hogy a szerzetes ne vesszen bele a munkába, hogy a túlzott megterhelés el ne
nyomja. Minden mértékkel történjen!
Benedek és szerzetesei így éltek, ezt tanították, és ezáltal a középkori Eu-
rópa gazdasági, és társadalmi rendjére nézve döntő jelentőségű munkaerköl-
csöt alapoztak meg. Benedek a kereszt, a könyv és az eke által elvitte Európa
népeihez a keresztény kultúrát. Csak az oktalan feledi, hogy vannak alapvető
értékek, amelyek – túl gazdasági és politikai érdekeken – Európa népeit ré-
góta összefűzik.
Fel kell tenni magunknak a kérdést: nekünk, mint európaiaknak és keresz-
tényeknek van-e még erőnk ahhoz, hogy ne csak a múlt urai, hanem a jövő
alakítói is legyünk?
Van sok érdeklődés, sok remény, sok jóakarat, de csak kevesen vannak, akik
maguk is részt vennének a munkában, a másokhoz intézett felhívásokon túl.
Európából szellemi áramlatok indultak ki. Legfontosabb a kereszténység el-
terjesztése. Európából indult el a világba mind a kereszténység, mind a mate-
rialista történelemfelfogás üdvtana. A műszaki civilizáció is Európából indult
el győzedelmes útjára. De a nemzeti-szocializmus és a kommunizmus is, és a
hitetlenség is Európából terjedt át a világra. Ez az Európa ma sem vonhatja ki
magát a szellemi felelősség alól.
Európából ma is kiindulhatnának újabb szellemi áramlatok. Ennek előfelté-
tele a keresztény szellemiség felszítása.

27
A LMANACH 2008

É RTÉKRENDÜNKRÕL BDSZ A LMANACH

M ÉSZÁROS I STVÁN

Van egy álmom

Pannonia Sacra

V
an egy álmom: Pannonia
Sacra. De ezt nem én ál-
modtam meg, hanem
Mindszenty József bíboros.
A második világháború vég-
ső tombolásának idején, 1944 márciusában
lett veszprémi püspök, majd 1945 kora
őszén esztergomi érsek. Főpásztori prog-
ramját sűrítette a „Pannonia Sacra” kifeje-
zésbe; ezért írta ezt a címere alatti szalagra.
Különleges ez a címer-jelmondat két
okból is. Egyrészt mert nem szentírási idé-
zet a hagyományos szokás szerint; másrészt
talán egyetlen főpapi jelmondat a világon,
amelyben – ugyan áttételes módon, de – egy egyértelműen beazonosítható,
korabeli nemzetre történik utalás.
Pannonia Sacra. Mit jelent magyarul ez a kifejezés? Szótárral nem lehet le-
fordítani. Nem azt jelenti, hogy „Szent Pannónia” vagy „Szent Magyarország".
Mindszenty bíboros megnyilatkozásai alapján érdemes megkísérelni: milyen
tanítást akart sugallni e szókapcsolattal?
Hazánkban – Mindszenty szerint – létezik, jelen van egy sajátos provincia,
tartomány. Ez a Pannonia Sacra, vagyis a szentül élni akaró magyarok közös-
sége.
Kik ennek a tartománynak a polgárai? Akik komolyan, tudatosan, egész sze-
mélyiségükkel meg akarják élni katolikus hitüket, hiszen csakis így közelíthet-
nek a szentség egyre emelkedőbb szintjeihez. S e folyamatos, állandó
közelítésnek itt, e földön soha sincs vége, viszont állandó aktív lelki előrehala-
dásra serkent ez az előttünk álló ragyogó cél.

28
 Él, létezik, jelen van tehát itt, a Kárpát-medencében ez a lelki, spirituális
provinicia: lakói – akik a társadalom legkülönfélébb rétegeiből kerülnek ki –
igyekeznek hűségesen követni Isten akaratát, úgy, ahogyan azt Szent Pál köz-
vetítette számukra. E sajátos közösségi életprogramot ugyanis pontosan leírja
a thesszaloniki hívekhez írt első levelében: „Megtanultátok tőlünk, hogyan kell
Istennek tetsző életet élnetek. Éljetek hát így, s haladjatok egyre előbbre. Az az
Isten akarata, hogy szentek legyetek... Mindegyiktek szentül és tisztességesen
éljen... Az Úr nem bűnös életre hívott bennünket, hanem szentségre.”
(1Tesz 4,1-7.)
Elgondolkodtató tény: amit Mindszenty 1944 márciusában egyházmegyéje
számára célként kitűzött, majd 1945 októberében egész Magyarországra ki-
terjesztett, két évtized múlva a II. Vatikáni Zsinat atyái a Lumen gentium 40-42.
pontjában újra kodifikálják, immár az egész világegyház számára: minden ke-
resztény meghívást nyer az életszentségre, az állapotának megfelelő tökéle-
tesség elérésére, és ez egyben a kötelessége is: teljes értékű keresztény élet és
tökéletes szeretet. Ez az életszentség pedig a földi társadalomban is előmoz-
dítja az emberhez méltóbb életmódot.

29
1989-2009 MÉSZÁROS ISTVÁN

I.
FEJEZET
De Mindszenty mindehhez valamiféle sajátos magyar színt is ötvözött. Pan-
nonia Sacra – e kifejezésben ott van az ősi Szent István-ének pontos megha-
tározása: híres Pannónia, amely virágoskert, s amelyet hűségesen gondoz a
Szűzanya, vagyis e provincia a Magyarok Nagyasszonya oltalma alatt áll.
Kik tartoznak tehát e „szent” Pannónia tartományába? Akik a Magyarok
Nagyasszonya, a Boldogasszony oltalma alatt folyamatosan törekszenek tu-
datosan és következetesen szentté válni. S e folyamatban katolikus hitük és
magyarságuk szorosan összefonódik, e két vonatkozás egymást segíti, erősíti,
szilárdítja.
Mindszenty bíboros erősen hitte: ha a szentül élni akaró magyaroknak ez az
egymilliós, kétmilliós, ki tudja hány tagú közössége, ez a Szent Provincia, ez a
Katolikus Pannónia közössége eléggé erős a szentség megélésében, akkor
ennek hatásai szertesugároznak a magyar nemzet más felfogású, más világ-
nézetű, másként élő többi rétegébe, s ily módon jó irányba képes fordítani,
alakítani, emelni a teljes magyarságot, az egész nemzetet, az egész magyar
népet.
Mindszenty bíboros egész élete, annak mindegyik szakasza jól tükrözte fő-
pásztori szolgálatának e vezérlő mottóját: hogy neki mindent meg kell tennie
annak érdekében, hogy hazánkban ez a Pannonia Sacra – vagyis azok közös-
sége, akik a Boldogasszony oltalma alatt folyamatosan törekszenek tudato-
san és következetesen szentté válni – ez a Pannonia Sacra erősödjék,
gyarapodjék, szélesedjék, hogy egyre öntudatosabb, egyre tevékenyebb kö-
zösség lehessen, az egész magyar haza üdvére és javára.
A szent életű, hős lelkű bíboros tisztelőinek sokasága példaképként tekint
rá e vonatkozásban is. Mindszenty bíboros életpéldáját követve a Pannonia
Sacra tartomány polgárainak is kötelessége tevékenykedni a Pannonia Sacra
közösségének érdekében. Vagyis azért, hogy a magyarság körében egyre több
legyen az imádságos, a szenvedéseivel is engesztelő ember; Istenhez, az egy-
házhoz mindhalálig hűséges ember; a krisztusi tanítás alapján kiteljesített tíz-
parancsolatot életté élő ember; a Magyarok Nagyasszonyát, mint édesanyját
tisztelő és szerető ember; magyar hazájához, anyanyelvéhez, szülőföldjéhez
jóban-rosszban ragaszkodó ember; a jó ügyekben minden képességével-te-
hetségével tevékeny ember; az egyház és a haza ellenségeivel bátran szembe-
szálló ember; a szabadságjogokat minden körülmények között tisztelő és védő
ember; a másként gondolkodókat tudomásul vevő, létezésüket elfogadó, fel-
fogásukat tiszta és igaz érvekkel cáfoló ember; az ellenfeleit nem gyűlölő,

31
A LMANACH 2008

É RTÉKRENDÜNKRÕL BDSZ A LMANACH

hanem értük imádkozó ember; a tevékeny szeretetben Krisztus igazságát és

szabadságát megélő ember.
Hogy ily módon gyarapodjék és erősödjék Pannonia Sacra, vagyis az Isten
törvényei szerint élni akaró magyarok nagy családja, a szentül élni akaró ma-
gyarok lelki közössége.
És ily módon gyarapodjon és erősödjön az egész Magyarország.
Álom ez? Nem. Ez ma is élő, eleven valóság. Ma, 2008-ban, sokan vagyunk
Pannonia Sacra tartományának polgárai. Imádságosak és tevékenyek. És erő-
sek vagyunk. Nem anyagi javakban, nem pénzben, bankbetétekben. Nem po-
litikai kapcsolatainkban, nem pártkötődéseink következtében. Hanem
Istenben való hitünk szilárdságában és a szeretet hatalmának birtokában va-
gyunk erősek. Ahogyan erre nemzedékek sorát tanította Mindszenty bíbo-
ros.
És arra is, hogy e Pannonia Sacra tartomány polgárainak élete örömteli élet,
hiszen az evangéliumot, az örömhírt sugározza a legnagyobb válságok köze-
pette is: az Isten- és emberszeretet örömét, a másokért végzett önzetlen mun-
ka örömét, a vallási és nemzeti közösségbe való kapcsolódás örömét. Ahogy
egyik levelében írta: „Az Isten derűjét soha ne hagyjátok kilopni a lelketekből!”
De ehhez ébren kell lennünk...

(A szerző az MTA doktora, az ELTE nyugalmazott tanára, művelődéstörténész.)

32
 I.
FEJEZET
A PÁTSÁGOK
 A Tihanyi Bencés Apátság
szeretettel hív mindenkit:
Szeptember második szombatján
délután 3 órakor
adjunk hálát azért, hogy akik elõttünk éltek,
magyarok és keresztények lehettek,
és könyörögjünk azért,
hogy az utánunk következõ nemzedékek
magyarként és keresztényként élhessenek hazánkban.
A közös imádság után
helyezzünk el egy szál virágot az altemplomban
az Apátságot alapító I. András király sírjára!

Dr .Korzenszky Richárd OSB

perjel

Bencés Apátság
Tihany
I. András tér 1.
1989-2009 TIHANY

I.
FEJEZET
D R . K ORZENSZKY R ICHÁRD OSB

Könyörgés a magyarságért

Istenünk, Atyánk:
köszönjük neked,
hogy otthonunk lehet ez a föld.
Köszönjük, hogy sokan jártak már előttünk
az élő hit jelével,
akik már a béke álmát alusszák.
Köszönjük neked nemzetünk nagyjait,
országalapító szent királyunkat,
monostorépítő alapítónkat,
hitünket megvalló elődeinket,
köszönjük az Európával ezer éve közös
keresztény gyökereinket.
Köszönjük, hogy életünk, sorsunk alakításához
az Evangéliumot kaptuk vezetőnek.
Kérünk, Istenünk,
ébreszd föl bennünk,
mai magyarokban azt a lelkületet,
amellyel őseink szolgálták népünket.
Szűntesd meg közöttünk a széthúzást,
a békétlenségeket,
és segíts, hogy valamennyien felismerjünk Téged
közös Atyánknak,
aki Fiad, Jézus Krisztus által
új életet ajándékoztál mindnyájunknak.
Ébreszd föl bennünk a felelősséget egymás iránt:
add, hogy hűséges őrzői legyünk
mindannak az értéknek,
amit az előttünk járók megteremtettek,

35
A LMANACH 2008

A PÁTSÁGOK BDSZ A LMANACH

és add, hogy képesek legyünk

emberibb arculatot adni ennek a világnak.
Könyörgünk, Urunk, hozzád:
adj népünknek mindig olyan vezetőket,
akik elkötelezetten szolgálják nemzetünket,
és szolgálatukhoz adj kitartó hűséget.
Add, hogy tekintetünk elől sose veszítsük el
a Te igazságaidat:
az élet Igéit.
Add, Istenünk,
hogy népünk, nemzetünk
bízó lélekkel tudja leküzdeni
mindazokat a nehézségeket,
amelyekkel bűneink, mulasztásaink miatt
most szembe kell néznünk.
Add, Urunk,
hogy igaz tisztelet legyen meg bennünk az élet iránt,
amely végtelen titok
és felfoghatatlan nagy kincs,
amit miránk bíztál.
Könyörgünk hozzád itt,
ezen az ősi helyen, magyarok és keresztények:
áraszd ki ránk Lelkedet,
és újítsd meg a föld – a mi földünk színét!
Áraszd ránk Lelkedet,
és szabadíts meg minket
minden aggódástól és félelemtől!
Áraszd ránk Szent Lelkedet,
és teremts új szívet mibennünk,
hogy megvallhassuk mindenki előtt:
Jézus Krisztus az Úr,
Jézus Krisztus az út, az igazság és az élet
most és mindörökké.

36
1989-2009 PANNONHALMA

I.
FEJEZET
Pro Pannonhalma Díj

A
Pannonhalmi Főapátság „Pro Pannonhalma” megnevezéssel
díjat alapított azon belső és külső munkatársai részére, akik a Fő-
monostor célkitűzéseinek megvalósításában jelentős mérték-
ben, huzamos ideig közreműködtek.
A díjat és a vele járó pénzjutalmat évente egy alkalommal, Szent
Benedek ünnepén, a liturgia keretében adja át a pannonhalmi főapát.

Eddig az alábbiak kapták meg:

2005-ben dr. Gárdos Csaba, aki a Pannonhalmi Főapátság épületegyütte-
sének felújítása anyagi alapjainak megteremtésében működött közre.
2006-ban dr. Takács Imre (Ph 78) a Pannonhalmi Főapátság építéstörté-
netének feltárásában és művészeti értékeinek megismertetésében nyújtott
hathatós segítséget.
2007-ben dr. Nagy Jen (Gy 46) 1991 és 2001 között a Főapátság jogta-
nácsosa volt.
2008-ban dr. Muzsay Géza (Gy 49), aki Pannonhalmi Főapátság támoga-
tói körének megteremtésében segített nekünk.

A Rend és a Diákszövetség megbecsülése övezze őket!

H ORTOBÁGYI T. C IRILL OSB

főmonostori perjel

37
A LMANACH 2008

A PÁTSÁGOK BDSZ A LMANACH

H ALMOS Á BEL

Bakonybéli Apátság
A REMÉNY TÜRELMES LÉPÉSEI

Nyár és ősz

A
z idei bakonybéli nyár a remény jegyében indult. Keresztelő
Szent János ünnepén Izsák testvér örök fogadalommal kötelezte
el magát Istennek és közösségünknek. Ő az első testvér, aki már
Bakonybélbe lépett be. Mostani, saját életéről hozott egziszten-
ciális döntése monostorunk egzisztenciájának is maradandó osz-
lopa.
Örökfogadalmát és az elköteleződéséből fakadó reményt sokan jöttek el
ünnepelni: bencés testvérek és nővérek, családtagok, barátok, szerzetesek,
papok és hívek külföldről és Magyarországról. Külön örömünk volt, hogy a
püspökszentelésére készülő Fülöp atya is részt vett a fogadalmi liturgián. E na-
pokban monostorunk az egyetemes egyház kommuniójának látható jelévé
vált.
Az ünnep múltával a nyár, mint termőre fordult gyümölcsfa, vendégek és
feladatok sokaságát ontotta ránk. Levendulaaratás vendégeinkkel, arborétum
és Gerence tisztítás regnumosokkal, lelkigyakorlat oblátusainkkal, lelkigyakor-
latozó felnőtt csoportok és a bakonyi felhőszakadás elől menekülő cser-
készcsapatok... Közben mi is útra keltünk: hittantábor, bérmálkozó tábor,
kórustábor...
A sok szép és örömteli élmény között egy nagyon fájdalmas. Július köze-
pén, hosszú szenvedés után meghalt Anzelm testvér bátyja. Vásárhelyi Pál. Fe-
lesége és két kisfia maradt utána árván. Július 24-én Mátranovákon szomorúan
álltunk a koporsó körül. Beér Miklós püspök atya búcsúztatta hittel teli, szép
szavakkal.
Azután ellobbant a nyár, és érett gyümölcsök sokaságával érkezett az ősz.
Még tavasszal ismeretlen vandálok megrongálták a falu határában, a Boros-
tyánkő tetején álló Kálvária szobrokat. Szűz Mária és János apostol szobrát le-
döntötték, keresztre feszített Urunkat pedig megdobálták. A bakonybéli
egyházközség és falu lelkes tagjai azonban nem ragadtak le a botránkozásnál,

38
1989-2009 BAKONYBÉL

I.
FEJEZET
hanem példamutató összefogással, társadalmi munkával helyreállították a
szobrokat, s a környezetüket is rendbe tették. Október 5-én áldottuk meg a
restaurált és újra felállított szobrokat.
Október 9-én, Szent Günter ünnepén Főapát úr diakónussá szentelte szép
számú vendégsereg és a bakonybéli közösség jelenétében Izsák testvért. A ba-
konybéli közösség szolgálata immár egy új diakónus segédletével történik.
Október 19-én ismét Főapát úr volt a vendégünk, 15 bakonybéli nagy fia-
talt részesített a bérmálás szentségében. Tíz hónapos intenzív felkészülés előzte
meg ezt az ünnepet. A fiataloknak – rég megrögzült, de aligha építő szokás
szerint – az általános iskola elvégzése után gyakorlatilag megszűnik kapcsolata
az egyházzal. Ez a felkészítő egy kapcsolat és közösségépítő kísérlet volt az
egyház és a fiatalok között. A közösségépítést folytatjuk a bérmálást követően
is. A többi már nem rajtunk múlik. Veni Creator Spiritus...

Június 24-én, Keresztelő Szent János születésének ünnepén, Izsák testvér örök fogadalommal
kötelezte el magát.

Spirituális útkeresés
A tavalyi változások után a Lélek szavára figyelve számot vetettünk a múlttal,
s megerősítettük az alapításkor megfogalmazott szándékot, hogy monaszti-
kus közösségként kívánunk élni. Ennek oszlopai: a Lectio Divina, a zsolozsma,

39
A LMANACH 2008

A PÁTSÁGOK BDSZ A LMANACH

és a közösség, mely az asztaltól a munkán át a rekreációig az élet egészét át-

fogja.
Egyik fő törekvésünk a Lectio Divina helyének megtalálása napirendünk-
ben. Eddigi időtartama a vigília és a laudes között rövidnek bizonyult, a közös
imádság kezdése hajnali 5 órakor pedig túl korainak. Ezért azt tervezzük, hogy
a jövőben 5.30-kor közös Lectio Divinával kezdjük a napot, a reggeli zsolozsma
(összevont Laudes és Vigília) pedig 6.30-kor kezdődne.
Azt tapasztaltuk, hogy közösségünket leginkább az építi, amit meg tudunk
egymással osztani. Érvényes ez a munkával kapcsolatos terveinkre, a belső ta-
pasztalatainkra, a lelkipásztori és lelkigondozói szolgálatunkra és a rekreációs
vagy kulturális élményeinkre. Ezért hetente szánunk időt munkamegbeszé-
lésre, kapitulumra és közös rekreációra is.

Feladatok tömege és a határok keresése

Kicsiny közösségünk Bakonybélben sok kihívással találja szembe magát, ame-
lyek sok feladatot és sokféle munkaterületet vonnak maguk után. Főbb mun-
katerületeinket az alábbiakban röviden jellemzem.

Az épületegyüttes gondozása és felújítása

Bakonybélben a lerobbant barokk monostorépület, a szintén amortizált mel-
léképületek és a plébániaépület, a hét hektáros arborétum adottság. Kongre-
gációnknak akkor is kellene velük valamit kezdeni, ha a monostor nem
működne. A nagy közösségtől reánk ruházott feladat tehát az épületek fel-
újítása és céljaink szerinti hasznosítása. Elkészítettünk ezért egy koncepció-
tervet, ahol kijelöltük az egyes épületrészek jövőbeli funkcióját. E
koncepcióhoz kerestünk pályázatot, amelynek elnyerése a megvalósítás anyagi
fedezetét biztosítaná (megfelelő önrész csatolásával). Turisztikai tematikájú
pályázatunkat – sok közös munkával, jelentős pannonhalmi és szakmai se-
gítséggel elkészült – március 31-én beadtuk, várjuk elbírálását.
A lepusztult épületegyüttes (állandó gondok a fűtéssel, vízzel, csatornával,
gázzal), valamint a hatalmas ökológiai terület rendbetartása rengeteg munkát
és energiát kíván tőlünk.

A monostori gazdaság működtetése, kétkezi munka a manufaktúrákban

A monostori gazdaság létrehozását két cél motiválta: a közösség saját mun-
kájából éljen meg, valamint a kétkezi munka megbecsülése. E célokat továbbra

40
1989-2009 BAKONYBÉL

I.
FEJEZET
is magunkénak valljuk. Gazdaságunk még nem kellően eredményes, ezért ok-
tóber 1-től két fővel csökkentenünk kellett alkalmazottaink számát, jelenleg
négy alkalmazottal dolgozunk. Termékeink (műtárgymásolatok, gyógynövé-
nyek, gyertyák) igényes, kézi munkával készülnek, elismertek, ám az értékesí-
tett áru mennyisége még kevés. Az elmúlt hónapokban sok energiát
fordítottunk a piac bővítésére, a termelés szervezettebbé tételére.
Mindannyian végzünk kétkezi munkát is, Anzelm és Izsák a műtárgymá-
soló műhelyt viszik, Ábel a kert és arborétum gondozásában vesz részt.

Lelkipásztori szolgálat
A plébánia és a templom szolgálatából mindannyian kivesszük részünket. An-
zelm testvér sekrestyés, Izsák a kórus és a bérmálkozó csoport vezetője, dia-
kónusként szolgál a liturgián és a szentségek kiszolgáltatásakor, Ábel plébános,
és mindhárman végezzük az igehirdetés és a lelkigondozás szolgálatát.

Vendégfogadás
Monostorunk egyik fontos szolgálata a vendégek fogadása. Helyet biztosítunk
olyanoknak, akik csendre, imádságra, lelkigyakorlatra, rekreációra vágynak. A
hely mintha éppen erre teremtetett volna. Úgy gondoljuk, monostorunk jö-
vőjének egyik fontos iránya lesz ez a fajta vendégfogadás.

Szellemi munka
Ide tartozik a Lectio Divina könyvsorozat és a Borostyánkút folyóirat szer-
kesztése, a tanári munka a Pannonhalmi Főiskolán, mentálhigiénés szolgálat
a Szent Adalbert Otthonban, továbbá a testvérek tanulmányai. Anzelm test-
vér a lelkigondozói képzést végzi, Izsák testvér pedig a teológiai doktori disz-
szertációját írja.
Mindent összevetve hét hektár és kétezernél több négyzetméter beépített
terület jut három szerzetesre. Időnként a kimerülés határán vagyunk és azon
túl. Célunk a leegyszerűsödés, a határok megtalálása és a szolgálatok meg-
osztása másokkal. Úton vagyunk, a cél világos, de mintha egyszerre kéne több
helyen lépni. Advent: időre, alázatra és világos látásra várunk, hogy rátaláljunk
és megmaradjunk a remény türelmes lépéseiben.
Ábel atya

41
A LMANACH 2008

A PÁTSÁGOK BDSZ A LMANACH

H ORVÁTH D ORI TAMÁS

Veni sancte…
Gyõr, 2008. augusztus 31-én

I
sten hozott Benneteket, Kedves Diákjaink! Újakat és Régieket. Külön
köszöntöm a lányokat*, akik most egy új hagyományt indítanak el is-
kolánkban. Isten hozta Őket és az Ő áldása legyen ittlétükön!
Isten hozta a Kedves Szülőket, akik ránk bízzák gyermeküket. Köszön-
jük a bizalmukat!
Fiatalt és felnőttet egyaránt próbára tesz a feladat, amit egy-egy tanév kez-
detén elkezdünk. Ezért vagyunk itt a templomban, hogy Isten segítségével
megerősítve tudjuk ezt az évet is vállalni és végigjárni: Vele indulva, Mellette
kitartva és napról napra Hozzá közelebb jutva.

A 2008 szeptemberében induló tanév kilencedik évfolyamára lányokat is felvettünk. A bencés

világ számára nem ismeretlen a koedukált iskola, hiszen az európai bencés iskolákban – néhány
kevés kivétellel – mindenütt így működnek iskoláink.
Döntésünknek többféle oka van.
Továbbra is szeretnénk egy jó iskolát működtetni, ehhez viszont az szükséges, hogy minél széle-
sebb körből jöhessenek hozzánk a tanulni vágyók – fiúk és lányok. Persze a jó, színvonalas is-
kolának nemcsak a lányok megérkezése az egyetlen feltétele, hanem sokkal inkább fontosabb
az az igényes, és mindenkire odafigyelő oktató-nevelő munka, amely a bencés iskola igazi ha-
gyományának alapvető rétege. Ezt a hagyományt továbbra is szeretnénk megőrizni és tovább
erősíteni.
Régi igény az is, hogy legyünk nyitottak azon családok előtt, akiknek fiúgyermekük már hozzánk
járt, idejár vagy ide fog járni, és vegyük fel a lány gyermeküket is. Így sokkal egyszerűbb a család
élete, könnyebb figyelemmel kísérni gyermekeik tanulmányait. Reményünk beteljesedett, szép
számmal jelentkeztek lányok. Volt és jelenlegi diákjaink testvérei, és olyanok is, akiknek nem
járt hozzánk rokona. Úgy döntöttünk, hogy a jelentkezők közül húszat felveszünk, mindegyik
osztályba tízet-tízet.
A kollégiumot igénylő lányok a tőlünk kb. 200 méterre lakó orsolyita nővérek kollégiumában lak-
nak.
Az sem utolsó szempont, hogy a mai világban talán könnyebb úgy nevelni a fiúkat, hogy lányok
is vannak mellettük, és nemcsak az utcán találkoznak velük. Talán egymásra figyelve a nyerses-
ség és érdesség, amely egy tisztán fiúiskolában könnyen kialakul, kopik a fiúkról.
Érdekes kihívás lesz számunkra a koedukált rendszer, hiszen sokan közülünk csak fiúkat oktattak
eddig, de úgy gondolom, hogy iskolánk tanárai mindent megtesznek, hogy felkészüljünk a lá-
nyok fogadására. Így aztán reménységgel indulhatunk el a kihívások felé.

42
1989-2009 GYÕR

I.
FEJEZET
Nagyon fontos, hogy tisztázzuk szándékunkat, hozzáállásunkat.
Mit várunk önmagunktól, mit várunk egymástól, és nem utolsó sorban: Mit
várunk Istentől.
Kérjük Isten irgalmát, tisztítsuk meg szívünket a bűnbánatban, hogy imád-
ságunk Isten előtt kedves áldozat legyen.
Iskolaévet kezdünk. Mennyire más a hangulata a Te Deumnak, mint a Veni
Sancte-nak. Közel három hónappal ezelőtt az a sok terv, lehetőség lelkesített,
amit a nyár tartogatott számodra. Bízunk abban, hogy jó elhatározásaid valóra
váltak, gazdagodtál a vakációban lelkiekben is.
Most az indulás, a kezdés előtt az egészen újakban talán több a szorongás,
több az aggodalom, mint a többiekben, de ez természetes is; ilyenkor év kez-
detén minden diák kicsit félve tekint az elkövetkezők felé. Átláthatatlannak
tűnik az előttünk lévő tíz hónap a felelésekkel, dolgozatokkal, órákkal és a sok-
szor unalmas stúdiumokkal.
De indulnunk kell, mert minden indulás, kezdés a lehetőségek valóra vál-
tásának az alkalma, lehetőség, hogy vágyaink kibontakozzanak, valóra váljanak.
Az iskola, azaz tanáraid és nevelőid, mindenestül ezt a feladatot vállalja, hogy
segítsen Téged legnagyobb vágyad, feladatod teljesítésében, abban, hogy tel-
jes emberré válj, aki életét Krisztusra építi.
Se több, se kevesebb ne legyen a célkitűzésed.
A keresztény ember számára az egész élet az Úr szolgálatának iskolája, al-
kalom, hogy megtanuljuk, mi is ad igazán értelmet az embernek. Miért is ér-
demes élni. Sokan sokféle módon fogalmazták meg az ember életének célját.
Itt a bencés gimnáziumban magától értetődő, hogy a keresztény életre ne-
velő, azt a gyakorlatban állandóan megvalósítani akaró bencés célkitűzést fo-
gadjuk el. Az ember feladata: imádkozni és dolgozni. Mindig aktuális ez a Szent
Benedek-i szellemben vett összefoglalás. Csak az életét biztos ponthoz kötő
ember képes arra, hogy életét teljes mértékben értelmesen, emberhez mél-
tóan élje. Fel kell ismerni – és ebben segít a különféle tanulmány – életünket
ajándékba kaptuk. Isten osztotta meg velünk sajátját. Arra hívott bennünket,
hogy vele karöltve legyünk építő tagjai a családi és nagyobb közösségnek. Má-
sokkal együtt, egymásért élve életünk az ajándékozó isteni szeretetnek a jele
legyen.
Minden ajándék gazdaggá tesz bennünket, hogy mi magunk is tudjunk
adni: figyelmességet, kedvességet, segítséget, egy jó szót – amink van. Ehhez

43
A LMANACH 2008

A PÁTSÁGOK BDSZ A LMANACH

a gazdagodáshoz szeretnénk hozzásegíteni. Lelki, szellemi és fizikai adottsá-

gaidat segít iskolánk felmérni és kibontakoztatni. Segíteni akarunk, hogy az itt
töltött évek alatt „bölcs szívvel” és „figyelmes füllel” meghalld mindazt, amire
szükséged van, hogy felnőtt kereszténnyé válj, aki Mesterének nemcsak taní-
tását, hanem életpéldáját is akarja és tudja követni. Embertársad méricskélés
nélküli szolgálata legyen életed mértéke. Ismerd meg magadban mindazt, ami
jó, mert sok van benned. Formáld át azt, ami érdes, durva, kidolgozatlan. Ál-
landó programod legyen a növekedés, a felfelé haladás.
„Kemény katonáskodás” az ember élete. De nem céltalan erőfeszítés. Jézus
is erről biztosít bennünket. Csak aki vállalja a Golgota útját, juthat fel a Tá-
borra. Ha jobbá, teljesebb életű emberré akarsz lenni, tudd meg, hogy csak a
kitartás vezet célba. Minden kis haladás a nagy beérkezés örömét ízlelteti meg
veled. Minél több leszel, annál többet tudsz adni másoknak, és minél többet
adsz másoknak, annál többé válsz.
Isten hozott! Isten segítsen! A szeretet Lelke, akit most kérünk, tegyen nyi-
tottá és fogékonnyá, hogy felismerd, mi a terve veled Istennek. Ő adjon erőt,
hogy a feladatot bátran vállald és soha bele ne fáradj a jótettekbe, amelyekkel
neked kell szebbé és boldogabbá tenned a világnak azt a részét, ahol vagy,
ahová majd kerülsz.

44
 A LMA
M ATEREINK
1989-2009 PÁPA

I.
FEJEZET
H ARSÁNYI L ÁSZLÓ – P ÁPA

A BDSZ
és a régi bencés gimnáziumok

A
z iskolák államosítása 1948-ban a magyarországi egyházakra
nézve erős megrázkódtatást jelentett. 1989-ben megnyílt a le-
hetőség az egyházak részére, hogy iskoláikat ismét saját keze-
lésbe vegyék. Közben azonban négy évtized telt el, négy
évtizeden át folyt az egyházellenes, ateista célzatú nevelés. És
amikor megnyílt a visszaigénylés lehetősége, az egyházaknak tapasztalniuk
kellett, hogy iskolákat kaphatnának ugyan, de azokba oktatószemélyzetet a
régi létszámban nehezen tudnának biztosítani.
A diktatúra négy évtizede alatt a társadalom szekularizálódott. Nemcsak
szervezetileg, de gondolkodásmódjában is. E folyamaton belül az egyházak
befolyása nagymértékben csökkent. A visszanyert szabadsággal együtt ránk
szakadt a gátak nélküli hedonizmus dicsérete, sulykolása. Nem kell ezt bő-
vebben magyarázni, minden tárgyilagos szemlélő ugyanezt magyarázat nélkül
is látja.
A bencés rend az elvett iskoláiból nem igényelt vissza egy intézményt sem.
Ugyanakkor továbbviszi az oktatást a két megmaradt intézményben, Pan-
nonhalmán és Győrött.
A vissza nem igénylés az öregdiákok körében konsternációt keltett. Pedig
csak el kellett volna menniük Pannonhalmára, és megnézni, hány novíciusa
van a rendnek, s mindjárt megértőbbek lettek volna a hivatalos döntés iránt.
Nekünk, az államosítás előtt végzett bencés diákoknak végig kell gondol-
nunk a kialakult helyzetet. Látnunk kell a mai magyar társadalmat. Látnunk kell
Európát is. Pár éve Németország (Baden-Württemberg) egyik katolikus temp-
lomában fekete, afrikai származású pap misézett, a német hívek részére,
németül. 1945-ben Franciaországban az odavetődött magyar hadifoglyok
ugyanazt tapasztalhatták, amit ma Magyarországon tapasztalunk: vasárna-
ponként az egyetlen pap motorkerékpáron járt be 6-8 települést és mondott
misét.

47
A LMANACH 2008

A LMA MATEREINK BDSZ A LMANACH

Érdekes összehasonlítani a katolicizmus helyzetét az iszlámmal. Európában

szembeötlő a különbség a hívek vallásossága között a két hitfelekezetnél.
A folyamatnak ma nem látjuk a végét. A jelen helyzet alapján kell az elkép-
zeléseinket körvonalaznunk.

A volt bencés gimnáziumok

Jelen sorok írója pápai öregdiák. 1943-ban érettségiztünk: 26 fiatal. Közben fo-
gyatkoztunk. Ma kilencen élünk abból a társaságból, és valamennyien hűsé-
gesen ápoljuk a barátságot is, az Alma Mater iránti hűséget is. E kilenc főből
minden évben mindazok eljönnek a pápai találkozónkra, akik mozgásképesek.
Egy további osztálytárs szintén erős kötelékkel kötődik a kis csapatból: ő másik
iskolában érettségizett, de a régi közösség iránt érez kötődést.
Minden év júniusában találkozunk Pápán, elbeszélgetünk, elköltjük a közös
ebédet, aztán további egy éven át legfeljebb telefonon tartjuk a kapcsolatot.
Ezeken a találkozóinkon összefutunk régi iskolatársakkal, akik a szokásos
ötévenkénti találkozójukat éppen azon a napon tartják, vagy szolidaritásból
eljönnek, minthogy szándékunk szerint összpápai találkozókat tartunk.
Mi köti össze ezeket az idős embereket? A hajdani nyolc esztendő emléke,
a felnőtté válás jellemformáló, meghatározó erejű tradíciója és a borzalmak
túlélése feletti öröm, megnyugvás.
A mi generációnknak már nincsen sok ideje. Az elmúlás vastörvénye ránk
is vonatkozik. Ugyanakkor szeretnénk, hogy a pápai tradíciónk tovább éljen.
Egy ilyen elképzelést szeretnék felvázolni.

A Türr

1988-ban a pápai Türr István (volt bencés) gimnáziumban háromnapos jubi-

leumi ünnepségsorozatot rendeztek. A gimnázium az alapításának 350 éves
évfordulóját ünnepelte. 1638-ban a pálos rend szerzetesei alapították a négy-
osztályos kisgimnáziumot. A kalapos király, II. József betiltotta a szerzetes-
rendeket. Halála után a régi szerzetes iskolák újjászerveződtek. A pápai
gimnáziumot a bencések indították újra 1802-től, s az intézményben 1948-ig
tanítottak. A pápai pálos – majd bencés – gimnázium négy osztályos algim-
náziumként működött 1911-ig. Ekkor kezdték a gimnáziumot nyolc osztá-

48
1989-2009

I.
FEJEZET
lyossá szervezni. Az első érettségiző osztály 1915-ben került ki az iskolából. Az
1948-as államosítás óta a gimnázium – a különböző oktatási elképzelések
miatt változó szerkezetben – az oktatást töretlenül folytatja

Múlt és jelen

Meghívót forgatok a kezemben. A címoldalon két évszám: 1806 és 2006.

A gimnázium igazgatója meghív „a pápai bencés gimnázium alapításának 200.
évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozatra”.
Az egésznapos program filmvetítéssel, majd beszélgetéssel kezdődik. A be-
szélgetés tárgya a pannonhalmi szerzetesek élete, mindennapjai. Ezt a beszél-
getést Pannonhalma egyik bencés tanárával – történetesen pápai származású
– folytatják. A gazdag programot áthatja a meghívóban is mutatkozó szelle-
miség: a volt bencés gimnáziumról beszélnek, annak a tradícióit őrzik, s e
zellemiséget akarják átörökíteni a későbbi korok diákjaira. Egy ilyen szép azo-

49
A LMANACH 2008

A LMA MATEREINK BDSZ A LMANACH

nosulás és kiállás akár egy ma bencésként működő intézménynek is dícsére-

tére válnék.
Nekünk, bencés öregdiákoknak útmutató kalauz ez a rendezvény: Pápán
működik ez az állami gimnázium, amelyik a volt bencés gimnázium méltó
örökösének tartja magát, annak szellemiségét – a keresztény nemzeti tuda-
tot és szellemiséget – őrizni és megtartani akarja.

A BDSZ szerepe

A BDSZ számtalan feladatot vállalt és

végez. Ezek a feladatok a diákszövetség
jellegéből adódnak.
Úgy érzem, fel kell hívni a Szövetség
figyelmét a fent ismertetett folyamatra,
tényre, és az ebből fakadó tenniva-
lókra.
Egy volt bencés gimnázium – ma ál-
lami intézmény – céltudatosan vállalja
az intézmény múltjából átörökölt ha-
gyományt, ezen belül is a világnézet
képviseletét, az iskola karakterének e szellemben történő meghatározását. Ez
az önmeghatározás két irányban is cselekvésre indít. Egyrészt a kinyilvánított
világnézeti beállítottságot örömmel kell fogadni, kiteljesülését minden esz-
közzel támogatni kell. Másrészt ezt a törekvést és folyamatot szervezetileg is
minden erővel támogatnunk kell.

Szervezeti kapcsolat

Szövetségünknek fel kell ismernie, hogy az ismertetett tények a Szövetségnek

is kapcsolatbővülést jelenthetnek. Ezt a lehetőséget ki kell használni, a kap-
csolatot az iskolával fel kell venni, és a harmonikus együttműködést biztosítani
kell.
El kell kerülni a kétértelműséget. Az adott iskolának sem a beállítottságát,
sem a törekvéseit nem kívánjuk befolyásolni. Egy lehetőséget kínálnánk fel az

50
1989-2009 PÁPA

I.
FEJEZET
egyenrangú szervezetek önkéntes és hasznos együttműködésére. Az együtt-
működés formái a szándék deklarálását követően szinte maguktól fognak ki-
alakulni.
Egy ilyen struktúra sem az egyik, sem a másik fél önállóságát nem érinti. A
bencés rend egy ilyen együttműködésbe bekapcsolódhatik, de egy ilyen be-
kapcsolódás egyáltalában nem a kapcsolat alakulásának sine qua non-ja.
A Hírlevél olvasói tudnak arról, hogy még egy volt iskolánk mai vezetésével
is harmonikus a kapcsolat: a kőszegi gimnáziummal. Ha más ilyen gimnázium
is van, azokkal is kapcsolatfelvételre van szükség.

A jövő

Annakidején, a diktatúra bukását követően felvetettem, hogy a volt szerzetes

középiskoláknak szervezetileg olyan struktúrát kell létrehozniuk, amelyik táv-
latosan is megőrzi a régi hagyományokat.
Nézzünk körül országunknak hagyományápolást is végző szervezetein. A
volt kitelepítettek, a volt – koncepciós perekben – elítéltek, a recskiek, a hor-
tobágyiak mind-mind szervezetet alkotnak, tartanak fenn. Ha tagjaikat nézzük,
látjuk, hogy zömmel a régi megpróbáltatások túlélői játszanak döntő szerepet
a mai életükben. Hol van az utánpótlás? Hol vannak, akik az égő fáklyát tovább
viszik?
Az öregek nosztalgiája nem tud elég muníciót adni a jövendő kialakítására.
A mai középkorúak és fiatalok energiájára van szükség, ha azt akarjuk, hogy ne
tűnjenek el a fontos emlékek a múlt mély kútjában.
A volt pápai gimnázium, más volt bencés gimnáziumok példája és törek-
vése kész matériát szolgáltat a bencés öregdiákok részére, hogy ne csak a XX.
század emlékei között nosztalgiázzunk, hanem cselekvő részesei legyünk
annak a törekvésnek, amelyik ma a társadalomnak, elsősorban a tanulóifjú-
ságnak példát akar adni, segíti világnézete formálását, és a jövőre nézve az élet-
képes, bátran utat mutató törekvéseknek lesz a hordozója.
Azt hiszem, mindnyájan értjük, hogy miről van szó. Az érintett gimnáziu-
mok várják a megszólítást. Szövetségünknek az a dolga, hogy tevékenyen köz-
reműködjék egy ilyen harmonikus kapcsolat, együttműködés kialakításában.

(A szerző pápai öregdiák.)

51
A LMANACH 2008

A LMA MATEREINK BDSZ A LMANACH

H ORVÁTHNÉ K UTASI M ÁRIA IGAZGATÓ – K ÔSZEG

Emlékezés

Tisztelt Emlékezők!

M
a a kőszegi Jurisich Miklós Gimnázium Hunyadi úti épüle-
tének 100. születésnapján fontosnak tartjuk, hogy az épí-
tőkről, és azok megbízóiról is megemlékezzünk. Ugyan-
akkor a bencés sírkert koszorúzása szimbolikus is. Nem csak
az e helyen nyugvó tanárokra, hitoktatókra és lelkiatyákra
gondolunk tisztelettel, hanem minden egykori nevelőre is, aki egy-egy jelké-
pes kővel vagy téglával járult hozzá a jogelőd intézmény fejlesztéséhez, nyu-
godjon bár a kőszegi, vagy éppen egy távoli temetőben.
Példaértékűnek tartjuk többek között azt, hogy a Szent Benedek-rend szo-
ciálisan érzékeny volt, pl.: öt-öt kőszegi diák kapott tandíjmentességet minden
évben. Azt is tudjuk, hogy a rászoruló diákok, vallási hovatartozástól függet-
lenül, kaphattak szállást és ellátást a bencés rendházban vagy az árvaházban.
A magánháznál elhelyezett diákokat folyamatosan ellenőrizték és felügyelték.
A főgimnáziumi időszakban az un. humán műveltség mellett az átlagosnál
nagyobb gondot fordítottak a természettudományi oktatásra, a természeti
törvények megismerésére. Erre utal az új épület szaktantermi rendszere is.
Kőszeg városában a leghosszabb ideig a Szent Benedek-rend tanárai oktat-
tak. Oktatáson túl lelkiatyái is voltak a diákoknak, szüleik helyett szülők. Kö-
zülük többen, az érettségi vizsgát követően is, figyelemmel kísérték volt
tanítványaikat; gyóntatópapjaik lettek, függetlenül az ország politikai beren-
dezkedésétől.
A sírfeliraton számomra legismertebb név Freh Alfonz, akinek munkáit
„Kőszeg viránya”, „Kőszeg és környékének viránya” című írásait ma is többen
idézik a botanikusok közül. Reményeink szerint a 2009-ben felújított termé-
szettudományi terem névadója is ő lesz.

52
1989-2009 KÕSZEG

I.
FEJEZET
A közelmúltból is szeretnék néhány nevet megemlíteni. 2006 áprilisában te-
mettük Pannonhalmán Dr. Solymos Szilveszter atyát, aki bencés tanár volt
iskolánkban. 2007 őszén vettünk végső búcsút Dr. Könyves Tóth Kálmán,
volt jurisichos tanártól, aki bencés diákként szintén nagy idők nagy tanúja
volt.
A ma is élő Jáki Zénó atya, utolsó kőszegi bencés tanár, matematika-fizika
szakos, kórházban van, a Teremtő segítségét kérjük gyógyulásáért.
A ma gimnáziumában is fontosnak tartjuk a hagyományok ápolását, a gyö-
kerek ismeretét. Tegnap este a Szent Imre templomban imádkozhattunk az if-
júság védőszentjéhez a diákság erkölcsösségéért, lelki üdvéért.
Most pedig fejet hajtunk az eltávozott nevelők, tanárok emléke előtt; jel-
képes koszorúnkat elhelyezzük itt a sírkertben, gondolva minden előd áldo-
zatos tevékenységére.
Legyen áldott az emlékük!
Elhangzott Kőszegen, 2008. november 6-án a temetőben

53
A LMANACH 2008

A LMA MATEREINK BDSZ A LMANACH

D R . B ASTRNÁK F ERENC

A Komáromi Magyar Gimnázium

A tudás fáklyája a Felvidéken

A
komáromi katolikus gimnázium története városunkban a je-
zsuiták letelepedése után veszi kezdetét. A jezsuiták 1649-ben
alapították meg a gimnáziumot, és fejlesztették a rend feloszla-
tásáig, 1773-ig.
A pannonhalmi Szent Benedek-rend a királyi gimnázium mű-
ködtetését 1776. október 27-én vette át, találjuk a korabeli írásokban. Sajnos,
az iskolánk is ki volt téve az adott kor politikai, gazdasági, szellemi befolyása-
inak. Rövidebb megszakítással a bencések sokrétű, áldásos munkájával épült
ki és formálódott patinás, nagyhírű gimnáziumunk. Tuba János komáromi or-
szággyűlési képviselő támogatásával 1897-ben az addigi kisgimnáziumot fő-
gimnáziummá fejlesztették a Szent Benedek-rend közreműködésével. A
történelmi viharokat megélt oktatást és nevelést a bencések 1945-ig folytat-
ták. 1945-ben a magyar iskolákat a csehszlovák megsemmisítő iskolapolitika
bezáratta, és a bencés rendet Komáromban feloszlatta.
Iskolánk 1950-ben nyitotta meg újra kapuit a felvidéki diákok előtt, akik
nem tagadták meg anyanyelvüket, nemzetiségüket, és felfogták az anyanyel-
ven tanulás értelmét, fontosságát a tudat fejlődésére.
1989-2009 KOMÁROM

I.
FEJEZET
A Komáromi Magyar Gimnáziumnak különös, sajátos szellemisége, kisu-
gárzása és vonzereje van. Ez a jezsuitáknak, majd a bencéseknek köszönhető,
akik felismerték megmaradásunk zálogát, és a keresztény hit bázisán alapí-
tották meg és fejlesztették gimnáziumunkat. Nemes eszményekkel bíró, jelle-
mes ifjúság nevelését tűzték ki célul. Igaz hazafiságra és jámborságra neveltek.
A tudományok elsajátításában pedig a nagyfokú igényesség elvét vallották.
Lényeges volt, hogy Trianon után fokozott hangsúlyt helyeztek a nemzeti ne-
velésre, az irodalomra és a történelem tanítására. Nem feledkeztek meg a ki-
sebbségi sorsban sodródó diákok problémájáról sem.
Ezt az örökséget vették át és folytatták az anyanyelv belső késztetésére kü-
lönböző területekről verbuválódó odaadó, a magyarságért cselekvéstől lelke-
sített és fűtött tanárok, szem előtt tartva, hogy az anyanyelv a magyarságtudat
hordozója. A nemzet nagyságát nem gazdasága, hanem annak erős kultúrája,
ősi műveltsége határozza meg, s a nemzet gerince a történelmi öntudata.
Ezek tudatában formálták és formálják a diákság egészséges világképét.
A kettős járom súlya alatt is megmaradt a jellemes, becsületes, meg nem al-
kuvó diákság nevelése.
Köszönettel és hálával tartozunk tápláló anyánknak (alma materünknek),
hogy nagyszámú kitűnő értelmiségit adott a Felvidék magyarságának.
A Komáromi Magyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Ba-
ráti köre 2004 májusában alakult, olyan elgondolással, hogy összefogja gim-
náziumunkból az élet göröngyös útjára indult végzett diákokat, értelmisé-
gieket, és cselekvésre késztesse a Felvidék magyarságáért. Tudatosítsuk diák-
jainkkal és mindenkivel, akiket az Isten magyarnak teremtett, hogy fogy nem-
zetünk, és közös felhívással: „Ne nézd tétlenül nemzeted fogyását!” cselekvésre
bírjuk.
Fel kell hívni a figyelmet a nemzet iránti alázatra. Az elcsatolt részek értel-
misége nem hagyhatja magára a magyarságát megtartó nemzetrészt. Nem ál-
dozhatja fel a nemzetségváltás (asszimiláció) oltárán.
A magyar értelmiség összefogására, együttműködésére nagy szükség van a
Kárpát-medencében. Harcolunk a nemzeti erényeink újraérvényesítéséért,
mint pl. a jellemesség, tisztesség, becsületesség, hűség és igazság. A magyar-
ságnak meg kell térni az egyetemes és egyetlen Igazsághoz, amely választ ad
életünk értelmére, és biztosítja fennmaradásunkat.
Ez a legfőbb feladata a Baráti Körünknek, és ehhez keresünk társakat.

55
A LMANACH 2008

A LMA MATEREINK BDSZ A LMANACH

S ZOLECZKY F ERENC
Az esztergomi Szent Benedek-rendi

Szent István Fõgimnázium

emlékezete

V
ajon az államosítás után 60 évvel mi maradt a 146 évig a ben-
cés atyák által irányított esztergomi gimnázium emlékeiből,
bencés szelleméből? Az államosítók mindent elkövettek, hogy
emlékének még írmagja se maradjon. A Kossuth Lajos utcai
homlokzatot díszítő Mattyasovszky Kasszián emlékét hirdető
hatalmas bronz domborművet darabokra vágva hulladékfémként eladták. A
lépcsőház freskóit lemeszelték. Az iskola jogutód intézményét a Kis Duna part-
ján lévő leánygimnázium épületébe telepítették.
De megmaradt és a mai
napig jó állapotban van a
Kossuth Lajos utca sarkán
lévő, mészkő dombormű,
melynek felirata:
Szent István és Szent
Imre tiszteletére a
hálás bencés diákok


Megmaradt az igen értékes, Kühn Raymund OSB által 1852-ben alapított fi-

zika szertár, Bányai Mátyás, az utódiskola fizika tanárának köszönhetően, aki-
nek számos írása jelent meg a helyi lapokban az egykori bencés emlékekről.
Tanulmányt írt Kűhn Raymundról, kiegészítve a fizika szertár kincseinek le-
írásával és ezt könyv alakban is megjelenttette. Rendszeresen beszámolt a fres-
kók restaurálásáról azok elkészültéig.
A 14-es Hollók cserkészcsapatát 1913-ban Parcsami Henrik OSB és Boromi-
sza (Werner) Gyula testnevelő tanár alapította. A cserkészcsapat erőssége
volt a vízi élet, bejárták a Rajnát, Passautól leeveztek Esztergomig. Az 1927-

56
1989-2009 ESZTERGOM

I.
FEJEZET
Kühn Raymund OSB Parcsami Henrik OSB Boromisza (Werner) Gyula

ben Dániában megrendezett nemzetközi víziverseny táboron – megelőzve a

tengeri országokat – három első és egy második helyet értek el, továbbá 2.sz.
BKG budapesti piarista csapattal együtt megnyerték a má-
sodik vízicserkész világversenyt Mattyasovszky Kasszián és
Boromisza Gyula parancsnokok vezetésével.
Fordulópontot jelentett az 1924/25-ös tanév, amikor
Mattyasovszky Kasszián lett a gimnázium igazgatója és a Ma-
gyar Cserkészszövetség főparancsnoka. A Hollók számos
mozgótáboraikban bejárták Európa több országát, elzarán-
dokoltak a Szentföldre, Portugáliában meglátogatták a Habs-
burg családot, ahol fényképet is készítettek Ottóval együtt.
A cserkészet újjáéledésekor, 1989-ben az öregcserkészek
rendbehozták gróf Teleki Pál sírját a máriaremetei temetőben.
Az államosításkor Till István kimentette zászlójukat a romboló kezek közül
és 40 évig rejtegette a so-
proni karmelita apácák által
készített gyönyörű zászlót,
amelyet idén májusban Pan-
nonhalmának ajándékozott.

Ilyen példamutatások
után nem csoda, hogy ma is
működik Esztergomban a
14-es Holló cserkészcsapat.

57
A LMANACH 2008

A LMA MATEREINK BDSZ A LMANACH

FABER M IKLÓS – C SEPEL

Néhány szó

Vályi Hugó atya családjáról,

a Bencés Rendrôl

I
gazán akkor ismerünk meg valakit, ha a
családját is ismerjük. Azt a családját,
amelyikbe beleszületett, és amely mint
adottság elindította életpályáján. De
még sokkal jellemzőbb mindenkire az a
közösség, amelyhez saját elhatározásából csat-
lakozott, amelyet választott és vállalt. Hugó atya
a Szent Benedek Rendet választotta. Évszáza-
dokon át Magyarországon tanító rendnek tar-
tották őket. Pedig 1802-ben vált csak
hivatalosan azzá. Amikor I. Ferenc király vissza-
állította őket a II. József által történt föloszlatás
orvoslásaként. Figyelemre méltó véletlen, hogy a visszaállítás éppen Nagy
Szent Gergely pápa névünnepén, március 12-én történt. Az ő nevét viseli a
gregorián egyházi zene, és ő az első életrajzírója Benedeknek a szent rendala-
pítónak.
Ősi hagyomány a Rendben, hogy a belépő novicius régi keresztneve helyett
újat kap. Bibliai alapja van: akit Isten kiválaszt, annak (új) nevet ad, mintegy a
megjelöléssel magáénak nyilvánítva. Így lett egyebek mellett Ábrámból Áb-
rahám, Jákobból Izrael, Simonból Péter, Léviből Máté. Beöltözése előtt Hugó
atya Gusztáv volt.
A bencés elnevezés is megérdemel pár szót. Benne a Benedek egyik becéző
alakja jelenik meg. Anyanyelvünk leleménye többet is alkotott az idők folya-
mán. Ilyen volt a Benő, a Bene, a Bánk és a Bék is. Kedvelt voltukat ősi hely-
ségneveink máig megőrizték: Bene, Bakonybánk, Szentbékkálla stb. Népünk ha
magáénak érez valakit, akkor szívesen használja becenevét. Így lettek nálunk
Szent Domonkos rendjének tagjai is „dömések” a 13. században.
A Benedek az „áldott” jelentésű latin BENEDICTUS-ból van magyarítva. Be-

58
1989-2009 VÁLYI HUGÓ

I.
FEJEZET
nedek 480-ban a középitáliai Nursia-ban (mai neve: Norcia) született, és 547.
március 21-én halt meg. Ezen a napon ünnepli a Rend, de van még egy em-
léknapja, amit a világegyház ül meg, július 11-én. Ez különösen azóta népszerű,
amióta VI. Pál pápa Európa fő védőszentjévé nyilvánította. Elismerve, hogy
Európát Benedek fiai tették kereszténnyé.
Halálos ágya nem volt. Amikor érezte földi útja befejeztét, kérésére rend-
tagjaitól körbevéve és támogatva az oltár előtt állva lehelte ki lelkét az általa
alapított Montecassino apátságban, amelyet maga szerkesztette Regulájával az
„Úr szolgálatának iskolája"-ul szánt. A jövő mutatta meg, hogy a szerénynek
szánt mű egyfelől megteremtette az egyházban a nyugati típusú szerzetessé-
get, másfelől pedig egyszerű és kézenfekvő előírásai másfélezer év eltelte után
is korszerűek, a ma embere számára is van mondanivalójuk. Ha nem így lenne,
akkor a 21. század elején nem volna mintegy 10 ezer férfi és 20 ezer női szer-
zetes, akik büszkén vallják bencésnek magukat.
A Regulában az a varázslatos, hogy nincsen benne semmi „különös". Vala-
hogyan mintha a tízparancsolatra rímelne. A két kőtábla azt mondta el csu-
pán Isten ószövetségi népének, hogy miként érdemes „emberül” élni. A Regula
sem kemény gyakorlatokat, nehezen végrehajtható lelki és testi fegyelmi sza-
bályokat fogalmaz meg aszkéta életmódra vágyóknak. Arra tanítja Isten új-
szövetségi népét, hogy miként érdemes „keresztényül” élni.
Természetes az is, hogy a szabályok közösségi életre irányulnak, hiszen Isten
népének tagja mindig a népen belül értelmezi önmagát. Milyen jellemző az is,
hogy már az ótestamentum tíz előírásából is csak három rendezte az Úr irá-
nyában tanúsítandó magatartást, míg a zöm – a többi hét – az embertest-
vérekkel való viszonyt szabályozta. Benedek a szerzetesi közösségnek beszél, de
– az eltérő élethelyzetek behelyettesítésével – mindnyájunkhoz szól.
Amikor az apát kötelezettségeit, viselkedési normáit írja elő, azt tanítja meg,
miként kell bánni a vezetőnek a rábízottakkal. És megfordítva, amikor a szer-
zeteseket igazítja el, akkor minden idők beosztottjainak ad el nem évülő hasz-
nos tanácsokat. Még a gyakorlatiassága is meglepően időtálló. Például, amikor
azt javasolja, hogy a portás olyan testvér legyen, aki az érkezőknek értelmes vá-
laszokat tud adni.
Hazánkban Szent István írásos oklevéllel erősíti meg Géza fejedelem alapí-
tását, aki 996-ban Szent Márton hegyére telepítette a bencéseket. Nem zár-
ható ki azonban, hogy a helyhez kötődő és a Rend által mindig nagy tisztelettel
övezett Szent Márton kultusza miatt már korábban is lehettek ott szerzetesek.

59
A LMANACH 2008

A LMA MATEREINK BDSZ A LMANACH

A Márton tisztelet pedig abból táplálkozott, hogy Pannóniai Szent Márton, a

franciaországi Tour későbbi püspöke szülőhelyének tartották. Pannóniában
ugyanis két Sabaria volt. Az egyik a mai Szombathely, a másik Sabaria Sicca,
amely évszázadokon át Szent Márton hegye vagy Győrszentmárton néven
volt ismert. Csak a 19. század elején KAZINCZY Ferenc nyelvész írónk és GUZ-
MICS Izidor bencés szerzetes barátsága során jött létre, és terjedt el a Pan-
nonhalma elnevezés.
Szerzetesi közösségét Benedek nem „tanítórendként” alapította, mint Ka-
lazanci Szent József a piaristákat. Mégis világszerte foglalkoztak és foglalkoznak
oktatással is az óvodától (pl. Japánban) az egyetemekig (Európa, Dél-Ame-
rika). Magyarországon már az árpádházi idők kezdete óta működtek kolostori
iskolák. Minthogy pedig más szerzetesrend akkoriban még nem volt, ezek
szükségképpen bencés iskolák voltak. Ezért joggal ünnepelte a (poszt)kom-
munista magyar kormányzat Pannonhalma alapításának 1000. évfordulóján
(1996-ban) oktatásügyünk millenniumát.
Kolostori iskoláink bizonyított léte egyúttal azt is jelenti, hogy Szent Benedek
fiai Magyarországon nem csupán a földművelés akkor korszerű ismereteire, va-
lamint a keresztény hit és vallásgyakorlás tudnivalóira oktatták népünket, hiszen
az „Öregisten” és a „Boldogasszony” fogalmát már a honfoglalás előtti időkből
hozták magukkal őseink. A kolostori iskolákban oktatták a betűvetést és mind-
azt, ami az akkori időkben a műveltséghez hozzátartozott. Nem lehet vélet-
len, hogy királyaink – a kis korukban elhalálozottakat nem számítva és II. (vak)
Béla kivételével – írástudó emberek voltak.
Benedek tehát nem kifejezetten tanítórendet alapított, bár figyelemre méltó
két alapvető mozzanat. Az egyik, hogy – amint láttuk – reguláját „Az Úr szol-
gálatának iskolája” névvel illeti, a másik pedig az, hogy bevezetőjének első sza-
vai is a tanítás és a tanulás egymással összetartozó fogalompárját rögzítik a
„Figyelemmel hallgasd fiam mestered oktatását” szavakkal.
De amiként nem tanítórendként gondolta el közösségét a szent rendala-
pító, ugyanígy elmondható, hogy nem szemlélődő (un. „kontemplatív") szer-
zetességet tervezett. Később ilyenek is kirajzottak a nagy bencés családból.
Benedek egyszerűen a mindennapi élet megszentelését tűzte ki céljául : az Is-
tenhez odatartozás és az embertestvérhez odafordulás egyensúlyát, a később
IMÁDKOZZÁL ÉS DOLGOZZÁL jelszóba tömörített életszemléletet. Amiben nincs
semmi különös. Ahogyan kereszténynek lenni érdemes volt már a 6. század-
ban, és még mindig érdemes a 21.-ben is.

60
1989-2009 VÁLYI HUGÓ

I.
FEJEZET
A kettős irányultságot fejezi ki számos bencés kongregáció szerzetesi vise-
lete, amely az imádságra utaló reverendából és a munkát jelképező vállruhá-
ból, az úgynevezett „skapuláréból” (munkakötényből) tevődik össze.
Függetlenül a tevékenység természetétől. A kétkezi munka csakúgy mint a ta-
nítás az „arcod verejtékével” isteni szóra vezethető vissza. Az utóbbi olyan ke-
mény munka, hogy az ókori Európa kultúrnépei a rabszolgákra bízták.
A bencés szerzetesek – majd később számos más rend tagjai is – fölismer-
ték a nehézségek mellett és azok ellenére a pedagógiai munka szépségét, ahol
a „világi” ismereteken túlmenően mindig is mód volt a lelkek építésére. A ben-
cések a kezdetektől fogva soha nem idegenkedtek semmiféle fizikai és/vagy
szellemi erőfeszítéstől. Végeztek őserdő irtást és gabonatermesztést, gyógy-
növény nemesítést és egyetemalapítást (pl. Oxfordban, Cambridge-ben,
Párizsban), élelmiszeripari munkát (pl. sajtgyártást) és teológiai, természettu-
dományi stb. kutatásokat, missziós és egyházkormányzati tevékenységet. Sok-
oldalúságuk folytán ragadt rájuk a sokszor tréfásan használt mondás:
„Benedictus ad omnia aptus" (= a bencés mindenre használható). Jellemző
például, hogy 24 pápát adtak a világegyháznak.
A civilizáció előrehaladtával együttjáró munkamegosztás során egyre in-
kább visszaszorult a kétkezi munka, és egyre nagyobb szerepet kapott a szel-
lemi tevékenység. Miként egy évezreddel ezelőtt sem merült ki a magyar
bencések munkája a mezőgazdasági ismeretek oktatásában, ugyanúgy az
utóbbi évszázadokban fokozottan kerültek előtérbe az egyéb ismeretek: az
irodalom, a művészetek, a történelem, a kémia, a fizika, a matematika, sőt nap-
jainkban az idegen nyelvek és a számítástechnika.
Mindezen tantárgyak azonban évszázadok óta be voltak és vannak ágyazva
a keresztény világnézetbe és a benedeki szellemiségbe, ami a regula szavai sze-
rint egyetlen mondatba foglalható össze: „Krisztus szeretetének semmi elébe
nem tehető!” Ezért volt olyan hatalmas csapás a magyarországi keresztény-
ségre, egész oktatásügyünkre és máig hatóan a hazai erkölcsi állapotokra az
1948-as kommunista hatalomátvétel egyik legelső – és jól megfontoltan rom-
bolónak szánt – intézkedése: az egyházi iskolák államosítása. Többezer elemi
és többszáz magasabb iskola esett áldozatul.
1950-ben szűk keretek között négy szerzetesrend működését tessék-lássék
megengedték, de a fölveendők számának korlátozásával azokat is halálra szán-
ták. Az eredményt látjuk: az ország erkölcsi állapota soha nem látott mély-
pontra zuhant. Az egyház vereséget szenvedett. Mint annyiszor a történelem

61
A LMANACH 2008

A LMA MATEREINK BDSZ A LMANACH

folyamán, amikor összeütközésbe került a világgal. Egy dologban azonban bíz-

hatunk: 2000 év alatt az egyház egyetlen ellenfelét sem tudta legyőzni, de va-
lamennyit túlélte. Így lesz most is, de idő kell hozzá, amíg a sebek
begyógyulnak.
Az 1802. évi visszaállítás óta a Rend oktató tevékenysége emelkedőben volt.
A bencés iskolák száma gyarapodott, és ez a gyarapodás nem torpant meg
sem a trianoni tragédia következtében, sem a II. világháborút követően. Az
első csehszlovák köztársaság alatt Komáromban tovább működött a Király
püspök utcában lévő magyar bencés gimnázium, mégpedig a pannonhalmi
Szent Benedek Rend kezelésében. De új iskola is nyílt 1923-ban Budapesten,
1939-ben Pannonhalmán, majd 1945-ben az akkor még önálló város Csepe-
len. Az utóbbi JEDLIK Ányos nevét vette föl, és első igazgatója a „szigorú an-
gyal” VÁLYI Hugó atya volt.
Szent Benedek maradandót alkotott. Rendje nélkül szegényebb lenne Eu-
rópa, sőt az egész kereszténység is. De szegényebb lenne a mi népünk is, ame-
lyet Benedek fiai itt a Kárpát-medencében szavukkal és személyes példájukkal
– immár több mint 1000 esztendeje – tanítanak: kereszténynek és magyarnak
lenni, IMÁDKOZNI ÉS DOLGOZNI!
A csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumban 2008. január 18-án tartott VÁLYI HUGÓ EMLÉKÜLÉS al-
kalmából elhangzott beszéd szerkesztett változata.
1989-2009 SOPRON

I.
FEJEZET
N ÉMETH I STVÁN

A Soproni Bencés
Gimnázium és Rendház
ÚJKORI TÖRTÉNETÉRÕL EGY REQUIEM KAPCSÁN

S
opronban a Szent Asztrik Bencés Gimnázium az egyházi iskolák
államosítása után megszűnt, és az akkori tanulók a város más
gimnáziumaiban – ki az állami Széchenyi Gimnáziumban, ki az
akkor államosított evangélikus Líceumban a Berzsenyi Gimnázi-
umban – fejezték be tanulmányaikat, tettek érettségi vizsgát. A
bencés Alma Mater a továbbiakban pedig erdészeti középiskolai képzés szín-
helye lett.
A kilencvenes rendszerváltás után ismét lehetőség adódott az újraindu-
lásra. 1991-ben fel is vetődött az akkori Kereszténydemokrata Néppárt
vezette önkormányzat Oktatási és Kulturális Bizottsága elnökének kezdemé-
nyezésére – még a parlamenti egyházügyi törvényalkotást megelőzően, az or-
szágban akkor egyedülállóan, a közgyűlés elé terjesztve –, hogy ahogyan
sikeresen visszaadták a Szent Orsolya Rendi iskolát és kollégiumot, a Katolikus
Konvent Szent István Iskoláját, az Isteni Megváltó Nővéreinek a kért apáti
házat és az evangélikus egyháznak a Berzsenyi Líceumot, úgy tegyenek a
Templom utcai erdészeti középiskolával is: hogy akár az akkori képzési for-
mában, mint bencés egyházi iskola működjék tovább. A megvalósuláshoz
azonban, ezen egyoldalú szándék mellett, szükség lett volna az eredeti tulaj-
donosok visszaigénylési akaratára is. Az akkori bencés rendi vezetés, ellentét-
ben a másik négy esettel, a bővítés terén inkább Miskolcban gondolkodott, és
nem élt az Oktatási Bizottság elnöke által felkínált visszaadás, illetőleg vissza-
igénylés lehetőségével. Néhány évvel később, az egyházügyi törvény megszü-
letése után, újra volt még egy lehetőség, de akkor meg inkább az értékesítés
mellett döntött a rend. Ezzel, az új történelmi időkben, végképp a múlt pe-
csétje került a soproni Szent Asztrik Bencés Gimnázium történetére.
Ugyancsak eladásra kínáltatott, de állapota miatt, érdeklődés hiányában,
nem jutott erre a sorsra a Templom utcai rendház épülete, amelyben ma, mint
új intézmény, a Szent Benedek Idősek Háza működik.

63
A LMANACH 2008

A LMA MATEREINK BDSZ A LMANACH

Az ide vezető út persze nem volt ennyire egyenes és rövid. A bencés rend-
ház nagyobbik része városi középiskolai kollégiumként működött a kommu-
nizmus alatt. A kisebbik része a Bencés („Kecske”) templomhoz tartozóan
maradt a rend kezelésében, ami, két rövidebb időszakot kivéve, üresen állott
mindaddig, míg a Bencés Diákszövetség soproni szervezete – úgymond – bir-
tokba nem vette. Történt ez a ’89-’90-ben, amikor a hosszú évek lakatlansága
dohos szagú állapotát Venesz Ern aktív közreműködésével az öregdiákok
kétkezi munkával kezdték el felszámolni. Takarítottak, meszeltek, és lépésről-
lépésre közösségi házzá újították fel a lepusztult épületet, mely lassan a diák-
szövetség otthona, és a kialakított vendégszobákba betérő vendégek
szálláshelye lett.
A közösség részéről egyre nőtt az igény egy bencés szerzetes jelenlétére.
Mivel a rend idehaza nem bővelkedett tagokban, főapáti sugallatra Filep
Gyula, Dr. Orbán Aladár, Tabányi György, és Venesz Ern a diákszövet-
ség képviseletében 1992 áprilisában felkereste a Németországban (Bad Ab-
bach) élő Dr. Endrédy Csanád atyát, arra kérve, hogy további szolgálatát a
soproni házban folytassa.
Csanád atyában már érett a hazatérés gondolata, és a kérés könnyítette el-
határozását. Végül csak annyi feltételt fogalmazott meg – amit mondhatnánk
felajánlásnak is –, hogy jelentős anyagi hátterével szeretne egy, a rászorulókat
segítő intézményt létrehozni, és, hogy ez az utolsó működési helye lehessen.
Pannonhalmára nem akart menni. Örülve ennek, a csábítás felelősségével min-
dent megígértünk – vallotta Venesz Ernő – csak jöjjön mielőbb.
Csanád atya érkezte után, amikor a diák-
szövetséggel karöltve kezébe vette az átalakí-
tás irányítását, némiképp előrelendült
mindkét épület (templom és rendház) sorsa.
A Csanád atya által biztosított pénzekből fel-
újításra került a Dorfmeister-freskó. A temp-
lombelső munkálatai is ütemesen folytak,
felállványozták a szentélyt, de a falak „megku-
tatásával” a Műemléki Felügyelőség nagyon
lelassította a folyamatot. A mennyezet, az osz-
lopok festése, a visszakerült két szobor, már
örvendetesen láttatták a majdani végső álla-
potot. Újra csodálatosan szólhatott az or-

64
1989-2009 SOPRON

I.
FEJEZET
gona, melyet, miután felújíttatta, csendes motorral látott el. A hajóba padfű-
tést, a szentélybe padlófűtést szereltetett. Alios Mock, osztrák külügyminisz-
ter adományából eredeti szépségében állíttatta vissza a templom összes, színes
üvegablakát.
Szinte a ház teljes rezsijét a saját nyugdíjából rendezte. Azon túl, jutott abból
mindig az alkalmi betérő rászorulóknak – sokszor túl jóhiszeműen is.
1996-ban a rendház nagyobbik fele is visszakerült a rend tulajdonába, és el-
kezdődhetett Csanád atya álmának építése.
Kovács József László professzor, a hajdani iskola növendéke így jellemzi ezt:
„…Századok találkoznak városunkban, a Pihenőkereszthez kapcsolódó Szt. Qui-
rinus vértanútól talán egészen addig, hogy most Endrédy Csanád atya a haj-
dani bencés rendházból szeretetházat hoz létre, idős emberek otthonát, ahogy
a bencés, vagy Nagyboldogasszony templom bejárata feletti Mária-secco mu-
tatja: Nagyboldogasszony kitárja a palástját mindenki fölé, aki nála védelmet
keres. A Szent Szűz itt van fölöttünk, mellettünk, aki vigyáz ránk, aki meghallgat
minket. Mint tudjuk, mert naponta hirdeti, ez Endrédy Csanád atya éltető hi-
tének sarokköve, napi tanítása, a Szentháromság szeretetének az üdvösségnek
forrása…”.
A monumentális terv megvalósulásához szükség volt nagyobb pénzforrásra
is. Ezt a Széchenyi terv 300 milliós nagyságrendű pályázatának elnyerése je-
lentette, aminek önrészét – 23 millió forintot – ismét Csanád atya biztosította
a támogató kapcsolatai révén.
Amint Csanád atya a rózsafüzérben naponta imádkozta: „Aki téged Szent
Szűz a mennyekben megkoronázott” –, úgy koronázta meg a házat és Csanád
atya életét 2003. december 8-án, éppen Mária ünnepén, a Szent Benedek Idő-
sek Házának megáldása, átadása, melyet Várszegi Asztrik püspök-főapát ce-
lebrált a hálaadó szentmisét követően. A fogadáson részt vett a Bencés
Diákszövetség néhány beengedett tagja mellett az egyház és a város széles
közönsége, élén Walter Dezs polgármesterrel, aki Csanád atyának – mint
Sopron városáért maradandót alkotónak – a „Szent Benedek Idősek Háza” in-
tézmény létrehozásában és működésének megalapozásában nyújtott elévül-
hetetlen áldozataiért átadta a Közgyűlés által adományozott Sopronért díjat.
A szerény, 7 nyelvet beszélő, nagy tudású pap-tanár a szentbenedeki regula
példamutató megtestesítője volt. Benne példaértékű volt az egyszerűség, a
türelem, az alázat, a szegények, és betegek segítése. Nem viszonozta a rosszat,
a haragot, hanem türelmesen elviselte. Élete során sokat alkotott, de őt nem

65
A LMANACH 2008

A LMA MATEREINK BDSZ A LMANACH

a közismert, média tenyerén futtatott sikerember lét, hanem sokkal inkább a

csendes, mély értékeket kereső élet jellemzi. Lelki gazdagságát, nagyléptékű
adakozását a halk, szerető cselekedet vezérelte. 2006 nyarán nyugdíjazásával
az ő álmodta ház kiérdemelt lakója lett. Megérdemelt babérokat soha nem
váró bencés szerzetes, a mártíréletű ciszter Vendel apát nagybátyjához szinte
hasonlóan élte utolsó magányos éveit.
Nyugdíjasan sem pihent. Horváth Imre városplébános fogadta be, kérte
fel szolgálatra. Vasárnaponként a 8-as Árvaház-kápolnai miséje után a Szent
Mihály templomban gyóntatott, áldoztatott.
Az állhatatos Isten-hívő, szakadatlanul Mária anyai oltalmában bízó bencés
atyát néhány napos betegsége után, 2009 január 13-án, talán éppen a Szűza-
nya kedvességéből, a fatimai jelenés napján szólította az Úr az örök életbe.
Teste végül Pannonhalmára tért vissza a kereszt rajzolatú életpálya végén. Sop-
ronban, a bencés öregdiákokkal és a város széles köréből összegyűlt tisztelői-
vel a zsúfolásig megtelt Szentlélek templomban mondott requiemet érte az
értékeit felismerő, elesettségében őt felkaroló utolsó munkatárs, – diáktár-
sunk – Horváth Imre atya.

Homiliáját, mely talán méltó, posthumus laudációként is szólt, sokan elér-

zékenyülve hallgatták:

Kedves Testvérek!

A feltámadás hitében mutatjuk be ezt a húsvéti áldozatot Csanád

atyáért, akit sokan ismertek és szerettek Sopronban.
Alázatos szerzetes, nagy tudású pap-tanár volt. Fiatalokat tanított
Sao Paulo-ban és Burg Kastlban. Betegeket és öregeket erősített és vi-
gasztalt, mint kórházlelkész Bad Abbach-ban. Életművét a soproni Szent
Benedek Idősek Háza koronázta meg.
Ezzel a szentmisével köszönjük meg Csanád atya életpéldáját, hűsé-
ges szolgálatát és ajánljuk őt a Szentháromságos Isten és Mária anyai
oltalmába.
„Esztendeink sóhajként szállnak el. Életkorunk mindössze hetven év,
jó erőben lehet tán nyolcvan is, de javarészt még az is baj és törődés, bi-
zony, hamar elszáll, és mi elmegyünk… kárpótolj, (Uram) örömmel a sa-

66
1989-2009 SOPRON

I.
FEJEZET
nyarú napokért, az évekért, amikor rosszul ment sorunk. Lássák meg
szolgáid gondviselésedet, és gyermekeik dicsőségedet…” – mondja a zsol-
táros. (Ps 89)
Minden ember élete a gondviselő Isten egy-egy tükörcserepe. Akikre
szívesen emlékezünk vissza, azért van, mert valamit visszatükröztek
abból a Teremtő Istenből, aki egyedül Jó, és aki maga a Szeretet. Hadd
villantsak föl néhány tükörcserepet, amelyet Csanád atya által tartott
elém, elénk a Gondviselő Isten.
Még gimnazista koromban történt, Fertőendréden, Csanád atya szü-
lői házában. Egy nyári napon Brenner atyával meglátogattuk. Nyomot
hagyott bennem, ahogy ez a két nagy lélek örült egymásnak, és hogy
milyen lelkesedéssel beszélgettek az egyház, a világ, és hazánk dolgairól.
Már pap voltam, amikor egyik nyári szabadságom idején papbará-
tommal meglátogattuk Bad Abbachban, ahol kórházlelkész volt, és egy
nap élvezhettük vendégszeretetét. Végigvezetett minket a nagy „kur-
centrum” folyosóin, megmutatta az ökumenikus kápolnát, a szép bo-
tanikus parkot, aminek legékesebb pontja volt számára a lourdesi
barlang Máriával, ahol naponta imádkozott.
Az ő idejövetelével hagyományossá vált soproni vasárnapi papi ebé-
dek alkalmával nemegyszer felidézte életének nagy állomásait, amelyek
– mint momdta – egy kereszt alakot írtak le, és a Gondviselő Isten jó-
ságának jelét látta mindenben.

67
A LMANACH 2008

A LMA MATEREINK BDSZ A LMANACH

Önfeledten örült az Idősek Házának felszentelésén, amelynek megva-

lósulásáért komoly anyagi, és erkölcsi áldozatot vállalt.
Lelki nagyságát mutatja, hogy mindennap felvette a meg nem értés
keresztjét is. A mindig mindenki iránt türelmes, szeretetet mutató, de
utolsó otthonában mégis elutasított ember panaszszava egyre halkabbá
vált, amikor kérésemre vasárnaponként a Halász utcai reggel 8 órás
szentmise után még a Szent Mihály templomban gyóntatott és az ál-
doztatásban is segített.
Sokszor csodaként élte meg, hogy az át nem aludt éjszaka után va-
sárnap reggel frissen tudott misézni és gyóntatni. A test gyengesége fe-
lett erőt adott neki Krisztus, aki meghívta Őt szolgálatába.
A Gondviselő Isten olyan gyorsan vitte el, mint Illés prófétát. Január 4-
én még a vízkereszti szentmisét bemutatta, gyóntatott. Csodálkozva
nézte a sok gyermeket és fiatalt, akik megjelenítették az evangéliumi
történetet a Szent Mihály templomban. Csak kérdezte, honnan van ez
a sok gyerek, hogy tudtad össze szedni őket. Örült a szíve a fiatalok lát-
tán – talán sao pauloi, vagy burg kastl-i idejének azonos élményeit idéz-
hették benne.
Napjainak értelme a zsolozsma, a rózsafüzér és a szentmise volt.
A kórházban betegágyán még megismert, és ennyit mondott: „Imre,
misézem.”
Ahogy az öreg Szent János apostol élete vége felé mindig ugyanazt is-
mételgette híveinek: Fiacskáim, szeressétek egymást, Csanád atya vissza-
visszatérő szavai az alábbiak, szívleljük meg örökre:
– Építsük életünket Krisztusra.
– Isten nélkül tragédia lesz az életünk.
– A Szűzanya szeretete vezessen minket a Szentháromság szerete-
tébe.
Csanád atya életét és halálát az Üdvözítő Anyjának oltalmába aján-
lotta, és most lelkét az ő gondjaira bízzuk.
Mária, akit Csanád atya annyira szeretett, és akihez mint gyöngéd
Anyához fohászkodott, zárja most karjaiba, mint kedves fiát, és vezesse
el Krisztushoz!
Amen!

68
1989-2009 BENCÉS ISKOLÁK 1948-BAN

I.
FEJEZET
V ÁRSZEGI A SZTRIK

A bencés iskolák
államosítása 1948-ban*
1. A Pannonhalmi Szent Benedek Rend
A 20. század első évtizede kivételével, az I. világháború és az azt követő forra-
dalmi hullámok, majd a trianoni békekötés a bencés rendnek jelentős veszte-
séget okoztak. Veszteségeit minden tekintetben felülmúlta a II. világháború
utáni időszak, az állampárti diktatúra kora.
A rendet II. Ferenc király 16 évi feloszlatás után 1802-ben állítja vissza. Az új-
raindulástól szerveződő bencés élet és a rend vállalta munka intézményi rend-
szere folyamatosan alakul ki, bővítése még a II. világháború első, és utolsó
évében is folytatódik. 1939-ben indul a pannonhalmi olasz gimnázium, 1945.
szeptemberében a csepeli bencés iskola. A kommunista állam megszilárdulása,
ill. a diktatúra egyházpolitikája szinte egy csapásra véget vet (1945-1950) ennek
a fejlődésnek. A rend új helyzetét (a másik három megmaradt szerzetesrend-
del: ferencesek, piaristák és szegény iskolanővérek) az 1950-ben létrejött állam
és egyház közti megállapodás rögzítette, ill. határozta meg korlátozó rendel-
kezéseivel 1989-ig1.
2. A rend helyzete 1945-1950 között
1945-ben a Pannonhalmi Szent Benedek Rend 5 apátságból (Pannonhalma,
Bakonybél, Tihany, Zalaapáti, Celldömölk), addig kialakult iskolahálózatból: a
Pannonhalmi Szent Gellért Hittudományi és Tanárképző Főiskolából, továbbá kö-
zépiskolákból: (Sopron, Győr, Rév-Komárom /Komarno Csehszlovákiában/, Kő-
szeg, Pápa, Esztergom, Budapest, Pannonhalma, Csepel) és a 26 plébániából álló
akkoron még Pannonhalmi Egyházmegyének mondott területen 1945-ben 23
elemi iskolából, 1950-ben már 25-nél is több az alakuló általános iskolákkal.
A rendi közösség és intézményei gazdasági alapja a földbirtoktörvénnyel 1950-
* Elhangzott: LÖKA konferencia, 2008. szep. 3., Sapientia Szerzetesi Főiskola
1 VÁRSZEGI ASZTRIK: Történeti visszapillantás a bencés iskolák létrejöttének körülményeire és sajá-
tosságaira. Magyar bencések kétszáz éve az oktatás és a nevelés szolgálatában (1802-2002) in:
„docete” bencések a magyar oktatás és nevelés szolgálatában (1802-2002), Pannonhalmi Főa-
pátság,2002, Szerk.: Varga Mátyás

69
A LMANACH 2008

A LMA MATEREINK BDSZ A LMANACH

ben megszűnik. Államosításkor 60 ezer hold volt termőföldben, szőlőben, er-

dőben és vízen. 1945-ben a Csehszlovák Köztársaságban már a Rév-komáromi
gimnáziumot államosítják, 1948-ban a rend többi iskoláját államosítják. 1951-
ben a Pannonhalmi Egyházmegyét a Győri Egyházmegyéhez csatolják espe-
resi kerületként. A bencések kétharmada „szétszóródik”, közülük többen más
egyházmegyékbe kerülnek papként, vagy más egyházi szolgálatra(kántor, sek-
restyés), az idősek egy része rokonoknál húzódik meg, világi munkahelyeken
helyezkednek el, a fiatalok külföldre mennek2.
3. Út az iskolák államosításáig
A magyar társadalom, egyik legfontosabb szintje, az iskolarendszer átalakítása
kihívás a rendi iskoláknak. A bencés rendi vezetés és a rendtársak nagy rugal-
masságot mutatnak a megmaradás és megtartás érdekében. A rend középis-
koláit úgy alakítja át, nyitja ki az alsó osztályok szintjén, hogy fokozatosan
létrehozhassa mellettük az általános iskolákat is. Általános iskolája alakul Bu-
dapesten, Esztergomban, Győrött és Kőszegen, továbbá Pápán, Sopronban és
Pannonhalmán, gyakorlatilag mindenütt alakulóban van. Utoljára hagytam
tudatosan Csepelt, amelyről az 1947/48. évi jelentésben ezt olvassuk:
„Mint általános iskola, Csepel legelső iskolái közé küzdötte fel magát” A cen-
tenáris munkaversennyel bekapcsolódtak az országos jellegű „Tanulj jobban”
mozgalomba és a hét csepeli ált. iskola versenyében megszerezték az első he-
lyet. Így lett a csepeli általános iskolánk a „Csepeli iskolák centenáris iskolaver-
senyének győztese.” Ez a cím volt a munkaverseny fődíja.3
A küzdelem a jövő érdekében azonban más színtereken is zajlik. A bencés
rend ügyeit 1947. márciusáig Kelemen Krizosztom főapát intézi. Az Ameri-
kai Egyesült Államokba távozása után a közösség irányítását Dr. Sárközy Pál
kormányzóapát veszi át, aki jelen van a Magyar Katolikus Püspöki Kar konfe-
renciáin, iskolaügyekben is személyesen, vagy Dr. Jámbor Mike bencés isko-
laügyi előadó megbízottja révén intézkedik.
Ahogy az egész katolikus egyházat, úgy a bencés rendet is megfigyelő ál-
lambiztonsági emberek hangulatjelentései arról tanúskodnak, hogy 1945 után
fokozatosan mindenre, különösen a személyi kapcsolatokra, az azokban kife-
jezésre jutó álláspontokra, véleményekre terjed ki megfigyelésük. Ezek az
információk a belső megosztást, vagy a Hercegprímással történő szembe-
2 A Pannonhalmi szent Benedek Rend élete számok tükrében (1920-1950) 339-342.) in: VÁRSZEGI
IMRE ASZTRIK OSB: Kelemen Krizosztom (1929-1950) METEM, Budapest, 1990
3 Főapátsági Levéltár, Főapáti ügyvitel: A bencés gimnáziumok és általános iskolák élete az 1947/48.
iskolai évben. 171/1949.

70
1989-2009 BENCÉS ISKOLÁK 1948-BAN

I.
FEJEZET
helyezkedést célozzák. Sárközy Pál főapát több alkalommal tanácskozik más
szerzetesrendek, főként a tanitórendek elöljáróival, továbbá a Püspöki Kar tag-
jaival konferencián és azon kívül is4. A bencések elleni egyik vád, hogy túlon-
túl összefonódtak a régi rendszerrel, még iskolájuk neve is ezt tükrözi5.
Egy másik szála a megfigyeléseknek az a kérdés: miként állnak a bencések
Mindszenty egyházpolitikai vonalához. Az egymásnak és barátaiknak írott le-
veléből próbálják kiolvasni, miként áll a rend e tekintetben. Úgy tűnik, hogy
1948-ban Barankovics István bizalmas embere, Pécsi József a bencéseket is
megkeresi azzal a céllal, hogy a püspöki karon belül többeket megnyerjenek a
gondolatnak: a szerzetestanárok maradjanak meg az állami iskolában, így kép-
viseljék a katolikus tanítást. Így akarják a Hercegprímás szándékát befolyásolni.
Másik két Demokrata Néppárt-i képviselő, Mészáros Ödön és Pócza Lajos
is úgy tudják, hogy a bencéseknél e tekintetben megoszlanak a vélemények és
ezért 1848. augusztus végén Pannonhalmára jönnek Szombathely után6.
A rend vezetése és a rendtársak legnagyobb része az adott történeti hely-
zetben teljesen azonosul a katolikus egyházi vezetés, jelesen Mindszenty Jó-
zsef hercegprímás szándékával.
1948. június 16-án az 1948:XXXIII. tc. államosítja az egyházi, így a bencés iskolá-
kat is. A törvény nem okozott meglepetést, de annál nagyobb megrázkódtatást.
4. Mit államosítottak és mi maradt a bencés iskolarendszerből?
a) Szent Gellért Tanárképző és Hittudományi Főiskola
A Pannonhalmi Tanárképző és Hittudományi Főiskola – a továbbiakban Pan-
nonhalmi Hittudományi Főiskola marad.7

4 ÁSZTL 1.2. ÁVO. Hangulatjelentések: Bencések az „újrakezdés” időszakában, Horváth Márton

hagyatékából.: Katholikus egyház: /Felderítések egyházi vonalon/ 1945. dec.-1948. május. „
5 U.o: 79. old.: „A szerzetesrendek az elmúlt rendszerben kivétel nélkül összeforrottak az uralkodó
osztállyal. A bencések Ciano nevéről olasz gimnáziumot létesítettek Pannonhalmán,… A Ma-
gyarországon feltalálható szerzetesrendek közül jelenleg három a legfontosabb: ciszterciták, ben-
cések, jezsuiták.” (19. o.)
6 U.o.: „A bencés rendházban (Győr – a szerző megjegyz.) Mindszenthy ellenes hangulat ütötte fel
a fejét, amely arra vezethető vissza, hogy anyagilag rendkívül rosszul állnak. Már most sincs pén-
zük már arra sem, hogy a beteg rendtagokat rendszeres orvosi kezelésben tudnák részesíteni. Ál-
talában a bencések között abban reménykednek, hogy az államosított iskolákban nem lesz kellő
tanerő, így az állam kénytelen lesz a pedagógushiány miatt őket tovább alkalmazni.”(657.o.)
7 Trefort Ágoston kultuszminiszter 1884-ben engedélyezte, hogy a pannonhalmi hittudományi
és tanárképző intézet növendékei egyetemi előadások hallgatása nélkül tehessenek tanári vizs-
gát és szerezhessenek állami oklevelet. Klebelsberg Kunó gr. vallás- és közoktatásügyi miniszter
az állami tanárképző intézetekkel egyenlőnek ismerte el a Szent Gellért Főiskola tanárképző ta-
gozatát, amelynek hallgatói az 1948-as állami megszüntetésig a budapesti állami tanárvizsgáló
bizottság előtt vizsgáztak.

71
A LMANACH 2008

A LMA MATEREINK BDSZ A LMANACH

b) A rend középiskolái 1948-ban, a feloszlatás évében

Győr 1802–1948; Sopron 1802–1948; Pápa 1806–1948. Esztergom 1808–1948;
Kőszeg 1815–1948; Budapest 1923–1948; Pannonhalma 1939–1948;
Csepel 1945–1948 ; (Komárom 1812–1945 / a Csehszlovák állam szünteti meg/)
Az 1948. június 16-án megszavazott törvény értelmében nyolc teljesen fel-
szerelt, jól működő iskolát kellett szinte napokon belül átadni az államnak. Is-
koláink átadás-átvétele zökkenőmentesen történt, a rendi, és az iskolák vezetői
belátták, hogy ellenállásnak a lehetősége is ki van zárva, meg kell hajolniuk a
kényszer előtt.
A rend vezetése alatt álló internátusokban tanulók létszáma 452 diák, az
általános iskolákban és gimnáziumokban tanulók száma 3595 volt.

c) A rend népiskolái az államosítás évében

A Pannonhalmi Egyházmegye népiskolái ugyanezen törvénnyel szűnnek meg
egyházi, bencés iskoláknak lenni. Alfabétikus sorrendben az alábbiak: Ba-
konybél, Somhegypuszta, Bakonypéterd, Bársonyos, Győrszentiván, Győr-
szentmárton (Pannonhalma), Kajár, Kismegyer, Lázi, Ménfőcsanak, Nyalka,
Ravazd, Tarjánmpuszta, Tárkány, Ölbőpuszta, Tényő, Tömördpuszta, Veszp-
rémvarsány, Vének.8 A mintaértékű és rendkívül megbízható átadás-átvételi
jegyzőkönyvek a Főapátsági Levéltárban találhatók.
Évszázados hagyományt, keresztény értékrendszert semmisített meg ez a
politikai döntés, amely egzisztenciájában fenyegette az 1802 óta neveléssel és
oktatással foglalkozó szerzetesrendet.
A bencés iskolák államosításának történeti feldolgozása részben már meg-
történt,9 részben szakdolgozatok, bölcsészdoktori értekezések formájában
folytatódik.10 További lehetőséget kínál még a kutatóknak a Főapátsági Le-
véltár.

8 Varga László: i.m.: 83-84.

9 Magyar bencés gimnáziumok sorozatban eddig megjelent: Mészáros István: A pápai bencés
gimnázium (1988), A pannonhalmi bencés gimnázium. Iskola Szent Márton hegyén. (1990) A
soproni bencés gimnázium (1994), a budapesti és csepeli bencés gimnáziumok, Pannonhalma
(1994)
10 Vagyon Andrea PPKE – BTK: A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium államosítása az ira-
tok tükrében (1948-1950) (kézirat). Varga László: A Pannonhalmi Egyházmegye elemi iskolái
1948-ban. Varga László doktori (PhD) disszertációja, METEM, Bp., 2007

72
M ENT VALAKI
A HEGYEN ÁT
1989-2009 NAGY GÁSPÁR

I.
FEJEZET
C S . VARGA I STVÁN

„Jegyezvén szalmaszállal…”
Nagy Gáspár kapuvári költõi estjérõl

N
agy Gáspár példája tiltja a feledést: emlékezésre kötelez. 2006.
április 27-én, a kapuvári városi könyvtárban tartott író-olvasó
találkozón „házigazda” voltam. Titokban tartottuk hazauta-
zásomat, a találkozás örömteli meglepetés volt. Az „Itthon
vagyok”, „ott vagyok honn, ott az én világom” örömével kö-
szönthettem a költőt.
Találkozásunkkor Vácit idéztem, majd együtt folytattuk a vallomást:
„Gyalog szerettem volna jönni / a porral lepett füveken, / mezítláb, hogy frissen
érezzem, / ha felmelegszik a szülőföld / pora, mikor megérkezem…”
Devecseri Zoltán, a költőbarát, igazgató köszöntő szavait nagyszerű verses
program követte. Az esten elhangzott verseket Varga Dóra állította össze és
tanította be; a Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium és a csermajori iskola diákjai
olvasták föl: A Fiú naplójából; Három megjegyzés: egy válasz; A halántékon lőtt
versek emlékműve mögött; A mai bátrak; Előkészület az imához; Gyönyörű bűnt;
Próza, hangolás közben; Panaszfal; Szerettem az őszi nőket, Hol tanítják?; Bú-
csúszók; Időnként; Anno Domini MCMLXXXIV; Kettészelt fényes-fekete nap.
Nagy Gáspár lelkesen számolt be arról, hogy előzőleg Győrött, Ittzés János
evangélikus püspök úrnál vendégeskedett. A találkozás nagy élményt jelentett
számára. Hosszasan elbeszélgettek, elhatározták a találkozás folytatását is. A
püspök úrral a Magyar Katolikus Rádióban egy beszélgetést is terveztek.
Érdemben szóltunk bencés örökségünkről. Gáspár hangsúlyozta: pannon-
halmi bencés diákként életre szóló örökséget kapott. Kifejtettük: a hajdani
bencések segítettek ekével művelni a földet és igével üdvösségre vezérelték a
lelkeket. Ez az imádkozó és dolgozó rend ezer éven át, az Ora et labora szelle-
mében, a magyarságot a keresztény egyetemességgel és európaisággal gazda-
gította: Apostoli küldetését a praedicate et docete jegyében váltotta valóra.
Gáspár mélységesen szerette Kodályt. Fontosnak tartotta, hogy megjelent
Nádasi Alfonz Kodály könyve – Németh József Lrinc, Lukácsi Zoltán

75
A LMANACH 2008

M ENT VALAKI A HEGYEN ÁT … BDSZ A LMANACH

Márk jóvoltából: Mi mindenre emlékezett Kodály? A könyvhöz ajánló sorokat

író Szokolay Sándortól tudjuk, neki Kodály mondta: „Alfonz az én gyóntató
papom.”
Beszéltünk Teodóz atya pasztorációs vállalásairól, a Zoboraljától Kárpátal-
jáig, Erdélytől Csángóföldig, az Al-Dunáig vezető útjairól. Gáspár valósághűen,
hitelesen mutatja fel portréversében a csángómagyarok jelenkori apostolát:
Köszöntő (énekpróba) Jáki Sándor Teodóz (OSB) szolgálataiért. születésének
háromnegyedszázados szép ünnepén. Fejből idéztük a nyitó és záró sorokat:
„…csángómagyaroknak áldott / „szürkefejű öreg bácsó” / ennél nem lehet szebb
zárszó!”
A kapuváriak közül szeretettel megemlegettük Korzenszky Richárd atyát.
Tetszett Gáspárnak a történet: egy fotókiállítás megnyitóján megjegyeztem,
hogy a mentő a szülés előtt álló édesanyát a kapuvári kórházból Csornára
vitte, mert az ügyeletes orvos nem állt a helyzet magaslatán, akkor Erzsébet
asszony közbeszólt: „A lábán sem állt, azért fordult velünk a mentő és vitt
Csornára.”
Rögtönzött virtuális városnézést tartottam a vendégnek. A tündérvilág Rá-
baköz táncban, dalban, népviseletben sokáig őrizte népi örökségét. Az 1162-
es oklevél nyomán varázsszóra ébred a múlt: „castrum illud quod copu
dicitur”, „azt a várat, amelyet közönségesen Kapunak neveznek”. 1848 kapuvári
hősei üzenik: „Ha élünk, ha halunk, szabadságunktól el nem állhatunk.” Har-
sányi Lajos Eszterházán, udvari papként úgy érezte: „Egy nagy himnusz az egész
Fertő tája”.
Széchenyi emlékét és szavait idéztük: „…nálunk több s nemesebb hazafi-
ság kell. A nemzet olyan gyenge, s a magyar olyan kevés, hogy nekünk élnünk
kell (nem meghalni) szülőföldünkért; dicséretet nem várva, fáradalmat nem
ismerve, csendesen dolgozni éveken, egy egész életen által.” Helytállásra int itt
a múlt: „felszökik a föld alól / hallgatni nemzete nyelvét / – »a magyar Cato«
–– / Felsőbüki Nagy Pál.” Egy emelkedő nemzet hőseinek, reformereinek volt
példaképe. Számára az üdvösség és a magyarság ügye egyet jelentett. A job-
bágyfelszabadítás, a magyar nyelv ügyének szószólójához Berzsenyi ódát írt,
pedig nevét addig kimondani is tilos volt.
Pátzay Pál Kenyérszegő szobra városjelkép lett. Benne édesanyámat látom
és az erős, munkabíró, takaros kapuvári asszonyokat, akik kenyerükkel együtt
szeretetüket is jószívvel osztották meg.
Veres Péter a kapuvári Gulyás csárda vendégkönyvében is azt írta a „mi a

76
1989-2009 NAGY GÁSPÁR

I.
FEJEZET
titka egy nép megmaradásának?” kérdésre, amit egész életében hirdetett: „csak
az a kis nép marad meg, amelyik meg akar maradni, és ehhez fegyelmezni is
tudja magát...” „Nyilván a szerencse is, de ami ennél is fontosabb a bölcs vezetés
és a jó, vagy legalábbis tűrhető egyetértés”.
Németh László szerint Veres Péter a karrierben sem veszítette el lába alól a
talajt és testéből a gerincet. Fényes csizmájára fröccsent ugyan sár, de mindig
a helyes utat kereste. Jelenlétét Déry Tibor is úgy őrizte: „mint nemzeti va-
gyonunk nagy tételét”.
1956-tal kapcsolatban fejből idéztük: „Múltunkat elrabolták, a sivár jelen
hallgat. / Ők élik túl, a holtak / a győztes forradalmat” Közéjük tartozik a ka-
puvári Szigethy Attila, ’56 kiemelkedő személyisége, a Dunántúli Nemzeti
Tanács elnöke. Összezúzott testére Sopronkőhidán találtak rá, egy elhagyott
rabtemetőben. A megtorló hatalom nyolc kivégzett mártírtársával együtt oda-
rejtette. Őket kötelezte A hazáért mindhalálig eskü.
Lélekben szabad rabja volt Nagy Gáspár a magyar irodalomnak, kiválósága
a rendszert bontó, rendszerváltó nemzedéknek. Azok közé tartozott, akik hűek
maradtak eszményeikhez.
Gáspár édesapámmal is találkozott, kedves köszöntésére ezt a választ kapta:
„Sok kiváló emberrel találkozhattam: Veres Péterrel, Erdei Ferenccel, Czine Mi-
hállyal, Fodor Andrással, Vekerdi Lászlóval, Németh Lászlóné Ella nénivel, most
annak örülök, hogy Nagy Gáspárral is.” Erre Gáspár szeretettel megölelte.
Hazafele menet édesapám elismerően szólt az estről. Csupán Gáspár arcá-
nak a színe nem tetszett neki. Fáradtságra hivatkoztam, de ő kétszer is rosszat
sejtve mondta: „Ne legyen igazam, de rosszabbat sejtek” Sajnos, neki lett igaza.
Másnap Nagy Gáspár Németh László budai szobrának avatásakor elmondta
az Éjszakáimban lámpafény című, Németh László halhatatlan szellemének de-
dikált versét, amelyben Fodor András, „megérdemeltük-e?” kérdésére is vála-
szol: „…bár igazán sose halt meg, / de azért jobb és értőbb utókort remélt!”
Onnan egyenest a kórházba vitte a mentő, az intenzív osztályra…

77
A LMANACH 2008

M ENT VALAKI A HEGYEN ÁT … BDSZ A LMANACH

Kedves és Tisztelt Diáktársak!

Boldog vagyok (sőt csángómagyarosan: ÖRVENDEK!), hogy részt vehet-

tem (sőt koncelebrálhattam) azon a szentmisén, melyet BÍRÓ LÁSZLÓ
püspök atya mutatott be a budapesti Egyetemi Templomban NAGY
GÁSPÁR halálának évfordulóján, január 3-án este 6 órakor.
A liturgiában a Püspök Atya mondott homíliát, Blazsek Andrea kórusa
énekelt, és az Egyetemi Templom telve volt hívekkel, mint egy évvel ez-
előtt.
A jelenlevő Szokolay Sándor Requiemjét énekelte a kórus.
Ami még hátravan ebben az évben:

1) AZ ORSZÁGOS NAGY GÁSPÁR VERSMONDÓ VERSENY,

2) A KÖLTŐ SZÜLETÉSNAPJÁNAK MEGÜNNEPLÉSE,
3) A középiskolai ÉRETTSÉGI TÉTELEKBEN NAGY GÁSPÁR EMLÉ-
KEZETE!

Boldog Új Évet Kívánok mindenkinek!

Jáki Teodóz OSB

Szeretettel köszöntjük a fáradhatatlan – 2009-ben 80 éves születésnapját, va-

lamint beöltözésének 65 éves jubileumát ünneplő Teodóz atyát.

100. zsoltár:
Ujjongjatok az Úrnak, országok, mind,
örömmel szolgáljatok neki, lépjetek színe elé vigadozva!
Tudjátok meg, Isten az Úr! Ő alkotott minket, az övéi vagyunk.
Az ő népe vagyunk, és nyáj a legelőjén.
Lépjetek be kapuin hálaénekekkel, előudvarába
dicsőítő énekkel! Adjatok hálát és áldjátok nevét,
mert jó az Úr, irgalma örökké megmarad,
és hűsége nemzedékről nemzedékre.

78
1989-2009 NAGY GÁSPÁR

I.
FEJEZET
Bíró László püspök úr
szentbeszéde az Egyetemi Templomban 2008. január 3-án
Nagy Gáspár halálának elsõ évfordulóján

S
okat idézem mostanában Sören Kierkegaard gondolatát. „Aki
a korszellemmel házasodik, hamar özveggyé válik.” Nagy Gáspár,
akiről ebben az estében emlékezünk, nem a korszellemmel há-
zasodott, soha nem állt be a modern „haladók” sorába, hanem
egyenes gerinccel, tiszta tekintettel állt előttünk diktatúra, rend-
szer- és kormányváltások közepette. Olyan testvérünkre emlékezünk, aki ra-
gaszkodott gyökereihez, vállalta prófétai küldetését, és a hit kegyelmében élt.

1. Ragaszkodott gyökereihez
Ahol született 1949-ben, oda is temetkezett 2007-ben. Ragaszkodott a szülő-
földhöz, Vas megyéhez, és szűkebb pátriájához, Nagytilajhoz. Ősei mellé te-
metkezett, ahonnan nemcsak élete indult, hanem világképe is. Hite,
meggyőződése évezredes alapokon nyugodott, mélyen gyökerezett abba a
paraszti közegbe, ahonnan vétetett. Otthonhoz való ragaszkodása cseng vissza
Hegyi búcsú Kisasszony napján (2004. szeptember 8.)
„Évente csak egyszer mindig csak ezt a harangot hallom
amint szinte bocsánatkérő rekedtséggel lelopakodik
a szőlőhegyi kápolnából, és jelenti az ünnepnapot…
s látom „belső vásznaimon”, ahogy sietve lépünk,
és örökre fülemben anyám szelíd nógatása:
gyerünk, gyerek, ne állj meg, már csak két nyúlugrás odáig!,
majd kifújjuk magunkat fönt, öregapád vén gesztenyefájánál,
bíztatja magát is, fején a fonott elemózsiás „kerek-kosár”…
anyám szemében könny, amint visszhangként motyogja
a kápolnából kihallatszó imát, boldogan közöttük ülök én,
közöttük, akik már nincsenek, de minden évben itt búcsúznak,
szól a harang időtlenül Kisasszony napjának delén.

79
A LMANACH 2008

M ENT VALAKI A HEGYEN ÁT … BDSZ A LMANACH

Az ősi hitet a pannonhalmi évek mélyítették tovább. Életre szólóan távlatokat

kapott, mert olyan kiváló tanárai voltak, akik maguk is távlatokban láttak és
gondolkodtak. Pannonhalma zárt világa vezette őt el az igazi szabadságra, a
lélek és a szellem szabadságára. A diktatúra éveiben ott tanulta meg, hogy
vannak olyan értékek, amelyek függetlenek politikai rendszerektől. Ott tanulta
meg együtt látni múltat, jelent és jövőt, őrizte meg szabadságát, hogy soha ne
dőljön be „a korszerű baloldaliság” értelmiségi mítoszának. Szellemi otthoná-
hoz, Szent Márton hegyéhez való ragaszkodása csendül fel ebben a néhány
sorban:
„Végre Titanikként süllyed elő
az isteni ködből, s én pihegve
várom a földigérő ruhájú embereket,
várom a várból a figurákat,
szamaras kordét, angyalszárnyú hordót,
várom a kimasírozó falra kicsinyített
osztályokat, a tanári noteszok
irgalmatlan hajráját a túlvilági kapun
kifelé, várom a bámész turistákat,
akik irigyelnek, sajnálnak minket,
várom a levelet, várom a fordítható
födelű ládát…várom
a Te Deumot, várom itt a kapu előtt
a többieket, mert fogadtuk egykoron,
itt találkozunk, ha följutunk.”

2. Vállalta prófétai küldetését

II. János Pál pápa írja a szerzetesekről:
„A hajnal őrszemei ők,
akik erősek a hitben
és a napkeltét várva vígasztalnak.”
Amikor legtöbb fiatal a helytelenül értelmezett szabadságtól vezetve és a
politikai nyomás hatására elfordult Istentől, ő akkor is hű maradt Egyházához.
Prófétai elszántsággal küzdött az igazságért, az erkölcsileg emelkedett társa-
dalomért, megértve a kiválasztottak felelősségét: „Emberfia, őrnek állítottalak”
(Ez 33,7).

80
 A hajnal őrszeme volt ő, aki erős volt a hitben és várta a napkeltét. Az 1956-
os forradalmat hétéves gyermekként élte meg, de ennek emlékezete számára
mégis személyes ügy volt, nem hétköznapokra felgöngyölhető lobogó, amit
olykor-olykor előkapunk. Már 1983-ban így ír:
„egyszer majd el kell temetNI
és nekünk nem szabad feledNI
a gyilkosokat néven nevezNI.”

Állt a mesterségesen és politikailag szított viharokban, megrezzenés és ké-

telkedés nélkül képviselte azokat az értékeket és eszményeket, amelyek élete
végéig útmutatói és erősítői voltak. Valóban „művet alkotott”, amelyből mind-
nyájan erkölcsi tartást és igazság iránti érzékenységet meríthetünk. Abban a

81
A LMANACH 2008

M ENT VALAKI A HEGYEN ÁT … BDSZ A LMANACH

korban, amelyben az írók egy része kételkedett a szavak értékében, igazságot

megjelenítő erejében, ő a szavakra bízta magát, és azok egyértelműen közve-
títették tisztító szándékát.
Összegyűjtött költeményeinek ezt a címet adta: „Szabadrabok”. Ő a kény-
szerítő körülmények között is a szabadon gondolkodó író nagyszerű példáját
adta. Sötét, tragikus körülmények között is „személyisége, művészete tiszta-
ságot sugárzott és követelt” (Görömbei András). Szavai és tettei egybevágtak.
Nála egy volt élet és szó, művészet és erkölcs, szilárdan állt, mert élete Krisz-
tusra, mint sziklára épült. A „Mindig állt” című vers sorai rá is alkalmazhatók:
„nem omlott, nem porlott,
nem hajlott, nem törött,
valahogy mindig állt
nem előtt, nem mögött,
Helyén állt, bástyahelyt,
kit soha el nem rejt
sem köd, sem por,
egyedül csillagfény
az ami rátipor.”

3. A hit kegyelmében élt

Pontosan érzékelte, kijózanító egyszerűséggel fogalmazta meg az emberiség el-
fordulását Istentől, ami hatalmas értékvesztéssel, szemlélet-bizonytalansággal
párosult. Az önerejében gőgösen bízó ember ugyan nem Isten halálát kiáltja,
csak egyszerűen hátat fordít a Teremtőnek. Ő soha nem állt be az Istent-fe-
lejtők sorába, számára mindig két dimenzió létezett:
– egy határolt időbeliség – ez a miénk, az emberé;
– és a végtelen, ami az Úré.

A „Valamin belül” című versében tömör egységben jelenik meg ez a gondol-

kodás:
„Könnyű lesz-e elhagyni mindent
vagy nagyon nehéz
amikor zárul az eddig nyitott
és tárul az eddig rejtve őrzött”

82
1989-2009 NAGY GÁSPÁR

I.
FEJEZET
Írásaiban mintha XVI. Benedek pápa Spe salvi kezdetű enciklikájának gondo-
latai ragyognának fel. Hitében ott van az ítélet valósága, de számára ez nem fe-
nyegetés, hanem felelősség:
„Mert egyszer mindenkire sor kerül
Lám, így végződik életünk balul
És színről-színre minden kiderül
Ha majd a föld felül… és én alul.”
(Egy alul is múlhatatlan polgár
felülmúlhatatlan sírhatatlan sírfelirata)

Fiatal korában a mellőzöttségtől szenvedett, utolsó hónapjaiban rákos be-

tegségével küszködött:
„Itt mifelénk halál kutyája ugat,
csak nagypéntek óta mennyi halál!
két kezemen számolom halottaimat
miközben engem is meglegyint már,
beértünk volna, és itt az aratás?
kórházi ágyamon térdelek Uram,
miért nem én? Mondd mire vársz?
Nálad semmi sincs idejekorán…
mert tudom, lehullnak a meglőtt madarak,
s lerogynak a csatákból visszatért lovak…
tanulom már a néma harangok szavát…
megint le kéne győzni egy éjszakát.”
(Tanulom már)

S még egy aforizmaszerű kijelentése a reményről:

„A remény sohasem meghaló
ha minden utolsó szalmaszál
abból a jászolból való.”
Befejezésül posztumusz kötetének címadó „Sárfelirat” című versét idézem,
amely ugyancsak hitből fakadó reményét hirdeti:

83
A LMANACH 2008

M ENT VALAKI A HEGYEN ÁT … BDSZ A LMANACH

„A sírfeliratomat
majd sárral írjátok,
mert a földön
a sárnál nincs maradandóbb.
S ha Isten akkor is
ott lesz a közelemben,
ti ne bajlódjatok
baljós betűkkel, vak szavakkal.
Mert Ő bizonnyal
ama sárfelirat mögé néz
miközben keze munkál
s szája a lelket életre költögeti.
Ennyit romlandóságunk
örök és visszavonhatatlan
állagáról; a többit tehát
szóba hozni fölösleges.”

84
1989-2009 NAGY GÁSPÁR

I.
FEJEZET
N AGY G ÁSPÁR

Október végi tiszta lángok

oratorikus emlékezés 1956 vértanú hõseire

1. (REQUIEM)

A lángok lobbanó szívéhez értem,

mikor a nagyszerű halált megidéztem,
mikor a könnyek az Égből estek,
mikor legjobbjaink értünk elestek.
Helyettem, helyetted is
itt, Budapesten,
fiatal vérük folyt már az első esten,
egy örökre szent-évszámú Kedden,
aztán sokáig ... !
Sortüzek gyalázta Magyarország!
Csak halott hőseid szemében
villant a szabadság!
Október-vég... és nem akárhol!
Most is március idusa lángolt
egy letiport nemzet szívében...
De nem tilthatták a lángot!
Egyetlen költőnk volt:
Petőfi Sándor!
Szent suhancok bátor
tettei sokkolták a Világot!
Ámultak közel és távol...
Mert elszoktak már
az ilyen csodáktól:
hogy Dávid ismét
legyőzi Góliátot!

85
A LMANACH 2008

M ENT VALAKI A HEGYEN ÁT … BDSZ A LMANACH

2. (KYRIE)

Láttad aztán: mennyi kereszt állt itt!

Valaki mindig egy újabb nevet ráírt...
s alattuk hány győztes, vértanú-Dávid...
kérdezte: talán egy Angyal járt itt?
Mert a gyalázott, szétlőtt tereken,
szent halottaink mint oltárköveken
a megtöretett test és a kiomló vér
misztériumát másolták le hányszor...
Akár a pap úrfelmutatáskor!
Ezért a tiltott börtön-parcella, temetőárok
csöndjében is ők tanúskodtak a szabadságról!
Nem a halálról: mert a gyertya értük lángolt.
És a kereszt hirdette: valóban győztek,
hiszen emlékük maradt a legerősebb!
Romolhatatlan arcuk, mint a márvány,
Isten elé tett memorandum: fényes kiáltvány!

3. (DIES IRAE)

Az ország lett
néma és halott...

Talán halottabb is
mint nem egy ifjú holt...

Ezért a lelkük
dacos és tiszta volt,

akár a novemberi
fehér krizantémok.

86
1989-2009 NAGY GÁSPÁR

I.
FEJEZET
Mésszel leöntött testüket
reflektorozta már a Hold,

vallata brutális csönd,

majd a végső borzalom
tüstént munkába állt...
s szorgos hóhér-idő jött!

Ez volt akkor (azóta, most)

a te édes hazád,
és ez a vérrel dúsan öntözött
drága mostohád...!

Ez a minden árva rög

fölött őrködő
maradék hited:
egyetlen anyaföld!

Éltüket menteni
elhagyták akkor annyian...!
Nem segített itt semmi már,
de befogadta őket legalább
az addig szájaló Nyugat!

4. (LIBERA ME)

A gyertya lángja, korma,

s a hirtelen szabadság
fehér áldozati füstje,
akár a holdfény színezüstje
a kivágott zászló-lyuk helyén sietve,
gyűlölt címerét s csillagát feledve
szállt föl az égi csillagokba!

87
A LMANACH 2008

M ENT VALAKI A HEGYEN ÁT … BDSZ A LMANACH

S az idő titokzatos méhéből

egyszer csak kirobbant
a gyermek... az a nem várt,
aki majd mindent
halálpontosan lát:
ő lett az első forradalmár!

És mámorosan skandált
utcákon, tereken át
szavalta a verset...
keze még nem érintett fegyvert,
de már félni sem mert,
hősként tette a dolgát:
vele üzent a szabadság!

Hogy véréből született ő,

aztán hirtelen felnőtt,
mint az a szép őszi álom
mielőtt kilobbant
annyi fiatal élet álma ottan...
testükön nem fújó paripák
vágtatták át...
tankok gyalázták őket holtan!

88
1989-2009 NAGY GÁSPÁR

I.
FEJEZET
5. (SANCTUS)

Mert ezerszer is október-november...

ritka ősz: csak erre gondol az ember,
mert ezerszer is szent hősökért kiált,
kikért eljött még a láng!

S forró szívükben a világ

fölemelhette mégegyszer
lehajtott fejét,
míg reszketve arra várt:
hátha megválthatja bűnös önmagát!

Gyújtott hát sebesen örökmécset...

A halál bizony több lett mint az élet!

S ezerszer szentebb a gyávaságnál!

Fényeskedjetek a gyertyalángnál!

6. (AGNUS DEI)

Minden a vérükből termett,

és a vérük áramával mozdult,
ha volt még börtönajtó...
megcsikordult.

A gyökér, ha lent szunnyadt a mélyben,

fényre fordult.
Nem volt hiábavaló az sem, ami elmúlt:
feledésre ítélt legutolsó szavuk,
életük, álmuk, hősi áldozatuk.

Temetetlen, megtört testük fölött

a jövő lélekharangja kondult.

89
A LMANACH 2008

M ENT VALAKI A HEGYEN ÁT … BDSZ A LMANACH

7. (LUX AETERNA)

A lángok forró szívéhez értem,

nincs, nem is lehet már több
ellobbanó pillanata ennek az útnak.

Élők: mutassátok föl a világnak,

s a hunyorgó égi csillagoknak
a mi hőseinket, szent halottainkat,
akik most már jobban ragyognak
és fényük egyre fényesebb lesz,
ahogy megérti áldozatukat a nemzet,
ha századonként legalább egyszer
fölkel és nem riaszthatja semmi fegyver...

Ekkor nagy lesz és hatalmas,

tántoríthatatlanul forradalmas,
bukásaiban is büszke, méltóságos...

Azt súgja: csak a holtak igazára hallgass,

mert az október végi tiszta lángok
szívébe égették a szabadságot!

(2004-2005)

90
S ZOKOLAY
S ÁNDOR
A LMANACH 2008

M ENT VALAKI A HEGYEN ÁT … BDSZ A LMANACH

S URBÁN F RANG G IZELLA

„Október végi tiszta lángok”

– Bencés õsbemutató a Mûvészetek Palotájában

2008.
október 10-én, a Bartók Béla Nemzeti Hangver-
senyteremben a Nemzeti Filharmonikus Zenekar
valamint a Nemzeti Énekkar és a Magyar Rádió
Gyermekkórusa mutatta be Szokolay Sándor „Október végi tiszta lángok” című
oratórikus emlékezését. A nagyszabású ősbemutatót Kocsis Zoltán dirigálta.
A Művészetek Palotájába belépők hamar felmérhették, hogy nem min-
dennapi közönség gyűlt össze Bartók és Szokolay műveit meghallgatni. Az ál-
lami protokoll-szektorok mellett külön tekintélyes részt foglaltak el a Bencés
Diákszövetség tagjai Sopronból. De ez nem is csoda, hiszen a komolyzene, az
oratóriumi téma, vagyis 1956 himnikus megéneklése iránt a hívő és nemzeti
elkötelezettségű ember a legfogékonyabb. Ráadásul Nagy Gáspár, a bemu-
tatott oratórium alapját adó versciklus szerzője ugyancsak bencés diák volt,
sőt, Szokolay Sándor maga is a Bencés Diákszövetség tiszteletbeli tagja.
A közönség soraiban feltűnt Jáky Sándor Teodóz atya örökké mosolygó
alakja, Cs. Varga István irodalomtörténész, dr. Medgyasszay László or-
szággyűlési képviselő, Firtl Mátyás országgyűlési képviselő, Bischof Péter a
BDSZ országos elnöke, Németh László a BDSZ főtitkára, dr. Németh István,
a BDSZ soproni elnöke, dr. Fodor Tamás Sopron polgármestere, Horváth
Imre soproni városplébános.
Az est első felében felcsendült Bartók Béla: Zene húros hangszerekre, ütőkre
és cselesztára kompozíciója. A pódiumon teljes egészében ritkán játszott, in-
kább részletekben vagy lemezről és rádióból felcsendülő mű különleges hang-
zással szólalt meg: egyrészt visszafogott tompasággal, másrészt mérnöki
pontosságú dinamikával. Visszaköszönt a már-már technikára, funkcionali-
tásra és zenei szerkezetre lecsupaszított „kocsisi sterilitás”, amely a zongora-
művész-dirigens pályáját inkább jellemzi, mint a romantikus áradás.
Ugyanígy a szerzői zenei utasítások, partitúrajelzések – vagyis Szokolay Sán-
dor instrukciói – pontosan tükröződtek vissza a zenekar és a kórusok meg-

92
1989-2009 SZOKOLAY SÁNDOR

I.
FEJEZET
szólalásában, Kocsis Zoltán keze alatt. A gyászmise formában írott mű tétele-
inek vezértémái karakteresen emelkedtek ki mind a váltakozó szólamfejek-
ben, mind a hangszercsoportok megszólalásában. A monumentális
requiemből merészen szólt ki Erkel Himnusz-részlete, aztán a gyönyörű ke-
sergő (Annyi bánat a szívemen) és a Boldogasszony Anyánk...
Ahogy egy kritikusa írta: ” Ami azonban a legfurcsább az egészben, hogy a
zene homogenitása ellentétben áll a szöveg hullámzásával. Nagy Gáspár verse
a vulgáris képek és testetlen érzületek között ingázik. Látunk borzalmas dol-
gokat, de visszatérő elem az egész forradalmat átható nemes érzület is. Szo-
kolay zenéjéből a vulgáris képek teljes egészében kimaradtak, a nemes érzület
pedig – nélkülözve a megrendültséget – ezúttal csupán angyali csillogásban
uralja mind a hetven percet. (…) Az 1956-ban 30 év körüli Szokolay életének
jó emlékű szakaszában járt, bár éppen a rádióban dolgozott. A harcokban
nem vett részt, csak szemlélője maradt az eseményeknek, abból is leginkább
csak az emelkedett képek maradtak meg emlékezetében, mint amilyen pél-
dául a Himnuszt kart karba öltve éneklő tömeg.
Ez a darab egy meglepően őszinte önvallomás. Szokolay Sándor nem iga-
zodott semmiféle aktuális történelemszemlélethez, nem hagyta, hogy külön-
féle értelmezések hatása alá kerüljön, hanem több mint 50 éven át megőrizte
a saját érzelmeit.”
Szokolay Sándor a bemutató előtt papírra vetette gondolatait október 23-
a, de leginkább a Nagy Gáspár által megfogalmazott ’56-os tabló kapcsán.
E szerzői leiratból és az ősbemutató előtt elhangzott nyilatkozatokból egya-
ránt kitűnt: Szokolay Sándor már nemcsak – az eredeti elgondolás szerint –
a forradalomnak, hanem szerzőtársának, az élete teljében elhunyt költőnek:
Nagy Gáspárnak is emléket állít requiemjében. De minderről valljon maga a ze-
neszerző: Szokolay Sándor!

93
A LMANACH 2008

M ENT VALAKI A HEGYEN ÁT … BDSZ A LMANACH

S ZOKOLAY S ÁNDOR

Nagy Gáspárról
és a közös requiemrõl
Múlt hét pénteken a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében – Ko-
csis Zoltán vezényletével – a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Énekkar és a Magyar
Rádió Gyermekkórusa mutatta be Szokolay Sándor Október végi tiszta lángok című nagysza-
bású „oratórikus elmélkedését". Requiemjével nemcsak az 1956-os forradalom mártírjaira,
hanem az időközben elhunyt szerzőtársra, Nagy Gáspár költőre is emlékezik a komponista, akit
a mű keletkezéstörténetéről kérdeztünk.

T
izenhat évvel ezelőtt ismertem meg Gáspárt. Balatonszárszón fel-
újították a népi írók találkozásának hagyományát, s meghívtak az
egyik ilyen alkalomra. Magyarság, európaiság és egyetemesség
címen tartottam előadást. Nagyon szerettem Nagy Gáspár köl-
tészetét, szókimondását, egyenességét, sugárzó hitét, ezért befe-
jezésül idéztem egy kétsorosát: Gyanús vagyok, gyanús nagyon, / hogy még
nem ütöttek agyon. Ekkor elém ugrott egy nyílt tekintetű, szálfatermetű
ember, és bemutatkozott. Ő volt. Elbeszélgettünk. Olyan volt, mintha már
húsz éve ismertem volna. Ettől kezdve – amíg itt nem hagyott minket – va-
lamiképpen vezetőjévé vált irodalmi érdeklődésemnek. Ekkoriban szinte job-
ban hatott rám az irodalom mágikus sodrása, mint a zene. A költészet mindig
nagy szerepet játszott az életemben. Édesapám révén családi barátunk volt
Szabó Lőrinc, megismerhettem Sinka Istvánt, Nagy Lászlót, Weöres Sándort...
Utánuk, úgymond „ráadásként” berobbant az életembe Nagy Gáspár, amiért
örökké hálát adok. Azt mondhatom, az égiektől kaptam. Mert állandóan ke-
restem azt az írót, aki nem dalra akar fakadni, nem meglévő műveit akarja
zenei szövegnek használni, hanem van dramaturgiai érzéke. Stravinskytól egy-
szer megkérdezték: minek köszönhető, hogy a vokalitás, az énekhang felé for-
dult? „Volt egy Cocteau-m” – válaszolta. Nekem egy magyar Cocteau-t adott
a történelmi gondviselés. Egyfajta belső titok az életemben való megjelenése,
de erről jobb volna, ha a zene árulna el többet, hiszen ahogy mondani szok-

94
1989-2009 SZOKOLAY SÁNDOR

I.
FEJEZET
tuk: ott kezdődik a zene, ahol elfogynak a szavak. Első közös művünk a
Symphonia Ungarorum volt, Szent István és Szent Gellért emlékére. Már akkor
elképedtem improvizatív képességén, amit mindig „kőbe véshetően” művelt.
Fogyó éveim már summázást igényelnek tőlem, az életet nem illik rende-
zetlenül itthagyni. Amikor az Október végi tiszta lángok megírásába kezdtünk,
úgy éreztem, szinte lehetetlent kérek tőle: Segítsen ötvözni mindazt, amit meg-
éltem. Az új mű tervéről először beszélve megjegyeztem neki: „Úgy gondolom,
hogy 1848 és 1956 ikertestvérek...” Mire rávágta: „Sanyikám, nem engedünk
sem a negyvennyolcból, sem az ötvenhatból!”
Latens requiemben gondolkodtam, így a versekben nem ‘56 történetét
mondta el. A mű formailag a rövidített latin gyászmise szövegét követi hét
tételben: Requiem és Kyrie, mintegy tételpárként kezelve, a Dies irae és a Libera
me, a Sanctus, az Agnus Dei és a Lux aeterna glorifikációnak, összefoglalásnak
szánva.
Gáspár gyorsan dolgozott, az Apostolok étteremben találkoztunk három-
szor-négyszer. Kértem, hogy a megjelenítést drámává, az emlékezést poéti-
kussá tegye, úgy, hogy mindez feleljen meg Petőfi szellemének. Annyira
megfelelt, hogy a vers első soraiban ez áll: A lángok lobbanó szívéhez értem,
/ mikor a nagyszerű halált megidéztem. Mint az Egy gondolat bánt engemet...
Akkor már nagyon beteg volt. Egyik legszebb emlékem marad róla, ahogy
minden tételt a mennybe vitt. Bibliai párhuzamokat keresett, az első tétel
végén például a forradalom „bátor szent suhancairól” szól: „Dávid ismét le-
győzte Góliátot". Ez a summázás elképesztően érett zenedramaturgiai ered-
ményt hozott. Én, az idősebb tanulhattam a fiatalabbtól, amit kértem,
sokszorosan túlteljesítette. Kodály, legnagyobb példaképem maximalizmusa
jutott róla eszembe...
A forradalomban meghalt mártírokra utalva a Libera me végén azt írta: ...tes-
tükön nem ‘fújó paripák' vágtattak át... / tankok gyalázták őket holtan! Ennek
kapcsán említettem neki, hogy nem szabadna ennyire pokolra szállni. Dübö-
rögjön ágyú és tank, de a vértanúhalálhoz illene a mennybemenetel... Erre azt
kérdezte: „Van egy tollad vagy ceruzád?” Mondtam: „Igen.” „Tankok gyalázták
őket holtan – ismételte. – Írjad!...: De a lelkük már a csillagokban, / az Ég oltá-
rán örökre ott van!”
Lejegyezte: Pallós

95
A LMANACH 2008

M ENT VALAKI A HEGYEN ÁT … BDSZ A LMANACH

N AGY G ÁSPÁR

A kincsrõl, ami van

A Hûség-díjas Szokolay Sándornak,
a leghûségesebb város polgárának

Hajnali szép dallamba zárt,

szívnyi szelencébe csukott,
föld mélyébe titkon rejtett,
oszthatatlan közös kincsünk.

Hogyha elvész, nemzet vész el,

s hangtalanná foszlik minden,
még a sírás szabadságát
is tagadják... azt kell hinnem

amit látnak vak szemekkel,

honnan a könny előgördül.
Mért titkolja ez az ország,
gyász vagy remény van-e fölül?

Jó volna, ha véget érne

egyszer ez a szörnyű álság,
s jönnének bátor fiai
hűségükkel, hogy megváltsák!

Árva dallam... lányka-hangon

s belénk költözik a lélek,
déli harang borongásával
szól a kórus: élek, élek!

Fűszál hegyéről a harmat

gyöngyét ajánlja az Égnek,
mekkora kincs mikor ének
üzenhet a Mindenségnek!
(Írtam a 2000. év első napjaiban)

96
 K ELEMEN
K RIZOSZTOM
FÕAPÁT
A LMANACH 2008

M ENT VALAKI A HEGYEN ÁT … BDSZ A LMANACH

S ISKA G ÁBOR (P H 82)

Kelemen Krizosztom
FÕAPÁT EMLÉKÉRE

Szent emberek szellemi utódai vagyunk

Z
sebedics József kanonok úr, mikor II. János-Pál pápa járt telepü-
lésünkön 1996. szeptember 6-án, az egy órakor kezdődő szent-
misén így kezdte prédikációját: „Szüleim mindig azt mondták, hogy
legyek büszke szülőföldemre, mert ezt a földet szent emberek lába
taposta. És ez a föld most ismét megszentelődött.” Pannonhalma,
Győrszentmárton földjét nemcsak az ezer év alatt itt járt szentek jelenléte
szentelte meg. Voltak, akik a szó átvitt, de mégis mélyértelmű jelentése értel-
mében voltak szentek, tiszteletre méltó emberek. Közöttük találjuk Kelemen
Krizosztom főapátot is, aki a fasizmussal és a nyilas uralommal szembeni ma-
gyar katolikus ellenállás kimagasló alakjaként elévülhetetlen érdemeket szer-
zett. Az utókornak kötelessége emlékének őrzése, alakjának és tetteinek
felidézése. Személyét példaként állíthatjuk bármely korban, mert életével tett
tanúságot arról, hogy történelmünk során a legnehezebb időszakokban is em-
bernek lehet maradni az embertelenségben, a hit mindig erőt ad.

Ki volt Kelemen Krizosztom?

Kelemen Ferenc néven, szegény családban, kovácsmester fiaként, a Zalai
megyei Hahóton született 1884. január 10-én, pontosan 125 évvel ezelőtt. A
szegények sorsa jutott neki, ami talán segítette abban, hogy kifejlődjön benne
az a mérhetetlen humanizmus, ami – megítélésem szerint – a magyar törté-
nelem egyik legnagyobb alakját formálta belőle úgy, hogy elsődlegesen rend-
jének, a Szent Benedek Rendnek volt tagja, majd vezetője.
A nép fiának tartotta magát, amire kortársai szerint mindig büszke volt. A
főpapi székben is hű maradt származásához. Azt a józan gondolkodásmódot,
az eszmei-szellemi gazdagságot és találékonyságot, ami élete végéig sajátja
volt, népi örökségének tartotta.

Siska Gábor (Ph 82) ünnepi beszéde 2009. január 10-én, a pannonhalmi városi plébániatemp-
lomban. Sajtó alá rendezte: Werner Krisztina/

98
1989-2009 KELEMEN KRIZOSZTOM

I.
FEJEZET
Tanulmányai befejeztével Pá-
pára került a rend – Pannonhalmi
Boldog Mór nevét viselő –gimná-
ziumába, ahol tanárként dolgo-
zott. Kivívta tanártársai, diákjai és a
lakosság nagyfokú megbecsülését.
1916-ban lett Nyalka község
plébánosa. Tíz évig szolgálta azo-
kat, akik közül maga is származott.
Folytatta öntudatos értelmi ké-
pességének gyümölcsöztetését. A
Szent Gellért pasztorációs folyó-
irat közölte szentbeszédeit és gya-
korlati liturgikus értekezéseit.
A gazdag és tartalmas nyalkai évek után 1926-ban Budapestre került ta-
nárnak a rend gimnáziumába. Valójában ekkor vált országosan ismertté. Mind
a fővárosban, mind szerte az országban a magát sohasem kímélő, a lelki élet
felsőbbrendűségét hirdető, amint a korabeliek megfogalmazták: „buzgalom-
ban felettébb kitűnő” szerzetes-tanár embert ismertek meg személyében.
Az általa szolgálatnak tekintett egyre nagyobb felelősséget jelentő feladat-
vállalás egyre magasodó lépcsőfokain Győrbe került. Kettős feladatot bíztak
rá: egy személyben lett házfőnök a rendházban és igazgató a gimnáziumban.
Mindössze egy esztendőn át végezhette munkáját.
XI. Piusz pápa 1929 augusztusában nevezte ki kormányzó apáttá Bárdos
Remig főapát mellé. A tanár, a plébános és iskolaigazgató ekkor komoly szer-
vezési, vezetési és gazdálkodási feladatot vett a vállára. Ezek teljesítése mellett
a lelkek gondozása, a Területi Apátság (egyházmegye) ügyeinek vitele és Pan-
nonhalma szellemiségének ápolása, fejlesztése és továbbadása meghatározó
szerepet kapott tevékenységében.
1933. március 16-án nevezte ki a pápa pannonhalmi főapáttá. Beiktatása
ugyanezen év április 17-én történt. A főapáti kinevezését követően, megkezdte
a kolostor gimnáziumának a építését. Új falak kerültek az ősiek mellé, ezzel
biztosította, hogy a hagyomány a jövőbe kapcsolódjék. A pannonhalmi Ben-
cés Gimnázium ma is az egyik legismertebb és legeredményesebb magyar kö-
zépiskola.

99
A LMANACH 2008

M ENT VALAKI A HEGYEN ÁT … BDSZ A LMANACH

A monostor a béke szigete

Kelemen Krizosztom legismertebb tette a II. Világháború idején tanúsított
hazafias, hősies helytállása, melynek emlékére elsőként az országban 2001-
ben emlékművet avattunk városunkban. A keresztény életfilozófia és az em-
beri humánum jegyében, felhasználta személyes kapcsolatait, és nem hagyta
veszni azt az értéket, amit Szent István és örökösei megteremtettek Pannónia
Szent Hegyén.
A genfi székhelyű Nemzetközi Vöröskereszt védelme alá helyeztette az épü-
letegyüttest, amely messze néző, hosszú zölkupolás tornyával a mai napig
hirdeti az ezredéves történelmet. Semleges zónává nyilváníttatta az épület-
együttest és annak közvetlen környékét, így Győrszentmártont is. Megóvta
az itt lakókat is a pusztítástól, a Szálasi-féle nyilasuralomtól.
A magyarországi Szent Benedek Rend főmonostora, a magyar keresztény-
ség és katolicizmus fellegvára a hivatalosan megkötött szerződés szerint gyer-
mekmenhely szerepét töltötte be 1944. október 14-től a háború befejezéséig.
A HIVATALOS CÍM MÖGÉ BÚJTATVA A FŐAPÁT TUDTÁVAL FOLYT AZ EMBER-
MENTÉS. Az élet adta a kényszerű parancsot a főapátnak és a menedékhely
irányítóinak: oltalmat adtak zsidó üldözöttnek, fiatalnak, idősnek ugyanúgy,
mint a leventekorú legényeknek és ellenzéki politikusnak. Ez az embermentő
szolgálat jellemezte a főapát hatáskörébe rendelt összes intézményt, épületet
és személyt.
Győrszentmárton vezetőjegyzőjének helyettese így írta le ezt az időszakot
és bátor cselekedetet: „Leventéink mentsvára a pannonhalmi ‘büszke fellegvár’
volt, de otthona és megmentője volt 3000 magyar életnek is a harcok kritikus
napjaiban, amikor az a főapát, aki Szálasit ismételt kísérletei dacára sem volt
hajlandó fogadni, sarkig tárta a főmonostor kapuit messze környék minden-
rangú menekültjének.”
A kolostor tele volt menekültekkel. Még a keresztfolyosókban is szalma-
zsákokon aludtak az emberek, a falu lakossága is ott húzódott meg. Három-
ezer emberről kellett gondoskodni. Különösen védeni kellett azokat a
leventekorú fiatal fiúkat, akiket a nyilasok többször is el akartak hurcolni ma-
gukkal.

100
1989-2009 KELEMEN KRIZOSZTOM

I.
FEJEZET
Számok és tények a vészterhes időszakból
1945. május 31-ig – a rendtagok és a személyzet nélkül – Pannonhalma falai
között menekült meg: 418 gyermek, 220 felnőtt, 52 nővér, 70 fekvő beteg és
9 újszülött látott napvilágot.
Rajtuk kívül további kb. 2000 gyermek és nő kapott menedéket, 120 mű-
tétet is végeztek. Itt menekítették át az Operaház díszleteit és a Nemzeti Szín-
ház több értékét. A falak között kapott helyet és védelmet a Nemzeti
Múzeum és Nemzeti Galéria több teherautónyi műkincse. Kelemen Krizosz-
tom megszervezte a kolostor gazdaságos működtetését. Dr. Szalai Albert
ravazdi jószágkormányzó segítségével fennakadás nélkül sikerült élelemmel
és egyéb létszükséglettel ellátni a rászorulókat, menedéket kérőket.
A Szent Benedek Rend a menhely kiadásait teljes egészében magára vál-
lalta. A 760 személynek összesen 65 000 napi teljes ellátást biztosítottak és
ezen felül még 12 000 egytálétellel látták el az átvonulás idején ideérkező „át-
menő menekülteket”. 26.000 Pengő – segélynek minősülő – készpénztámo-
gatást nyújtott a rend a győrszentmártoni és az átvonuló szegényeknek. A
760 személyből 85 fő protestánst, és „a zsidótörvény áldozatai” közül 35 főt ré-
szesítettek menedékben Kelemen Krizosztom vezetésével és felelősségével a
rendtársak.
Menekült az erőltetett menetből
Kötelességünk megemlékezni arról az egyik leginkább ismertté vált törté-
netről, amikor Kelemen Krizosztom és a kötelmúltban elhunyt Torda Lajos
a saját lakosztályában bujtatta Geréb Györgyöt, aki később a szegedi egyetem
professzora lett.
Őt a „Radnóti-
féle” bori erőlte-
tett menetből
hagyták Kisme-
gyernél egy árok-
ban, abban a
tudatban, hogy
halott. Ő a helyiek
tanácsára visszaju-
tott Pannonhal-
mára és mene-
déket kért. Az ak-

101
A LMANACH 2008

M ENT VALAKI A HEGYEN ÁT … BDSZ A LMANACH

kori állapotok és a napi ellenőrzések miatt a svájci igazgató nem akarta már
befogadni, de Kelemen Krizosztom főapát ezt mégis megtette. Ennek oka,
hogy az akkor kispapként az apátságban tartózkodó Farkas Virgil – későbbi
plébánosunk –, személyesen kérte Kelemen Krizosztomot. Ő ajánlotta a vé-
delem mindenáron való megadását egykori diáktársa számára.

A koronázó palást őrzői

Szálasi Ferenc nemzetvezetőnek Kelemen Krizosztom főapáttal szembeni
ellenszenve a magyar Szent Korona 1944-45-ös hányatott sorsára is kihatással
volt. A főapát – de még Szálasi helyettese is – a legkézenfekvőbbnek találta,
hogy a területenkívüliséget élvező Pannonhalma legyen a nemzeti ereklye óvó-
helye. Szálasi ezt mereven elutasította és a koronaőrökkel is szembeszállt e
kérdésben, de a koronázási palástot személyesen Kelemen Krizosztomnak
adták át megőrzésre.
Apor Vilmos győri püspök és Kelemen Krizosztom levelezésében találunk
bizonyítékot arra, hogy a két főpap titkos akciót tervezett, és vélhetően szer-
vezett („a S.C.”) a Szent Korona, és a Szent Jobb megmentése, hazai földön
tartása érdekében akkor, amikor a korona és a hozzátartozó ékszerek már Ve-
lemben, a föld alatt várták későbbi, ismert sorsukat.
Az egykori Győrszentmárton, ma Pannonhalma város lakóinak különösen
okunk van, hogy megkülönböztetett tisztelettel adózzunk a főpap előtt. Az
egyházi vezető mellett azt az embert is tisztelnünk kell személyében, aki szem-
beszállt a Szálasi-féle nyilas hatalommal, a nemzetvezetővel is. Az általa kiví-
vott védelem megmentette a Főapátság környezetében lévő településeket a
frontátvonulás borzalmaitól, és adott menedékjogot a rászorulóknak.
Ahogy Szent Márton köpenyének egy darabját és Szent László fejereklyéjét
az egykoriak a csatákban a győzelem reményében elől hordozták, úgy a pan-
nonhalmi szerzetesek Kelemen Kritosztom vezetésével a keresztény humá-
numot tartották maguk előtt. És győztek! Győzelmük azt jelentette, hogy
fizikai és szellemi értelemben megmaradt Pannonhalma és Győrszentmárton,
azaz szülőföldünk. Életben maradtak szüleink, nagyszüleink.
Ennek a különös figyelmet érdemlő embernek az élete – sajnálatos
módon – akkor került érdemtelen pályára, mikor hazájának olyan szolgálatot
tett, amellyel kevesen büszkélkedhettek. A háború után felmérte a vesztesé-
geket, és erejét megfeszítve próbált kapcsolatot teremteni az új hatalommal.

102
1989-2009 KELEMEN KRIZOSZTOM

I.
FEJEZET
De nem találta helyét a közéletben. A politikai paletta két szélsőséges irány-
zatának egyike sem akart együttműködni vele.
Kelemen Krizosztom azt vallotta, hogy „Csak egy politikát folytattam: és ez
a Rendem politikája.” Ennek megfelelően viselkedett és kényszerűen vállalt ön-
kéntes száműzetésbe vonult az Amerikai Egyesült Államokba. Azok közé tar-
tozott, akik utolsókként kaptak útlevelet a kommunista hatalomátvétel előtt
Rákosi Mátyás (akkor még) miniszterelnök-helyettes engedélyével Nagy Fe-
renc miniszterelnöktől. Rákosi egy későbbi alkalommal kijelentette: Pannon-
halma azért maradhat meg, mert Kelemen Krizosztom külföldön tartózkodik.
Áldozathozatala ekkor is helyesnek bizonyult.

Ha meghalok, vigyetek haza!

Az 1950. november 7-én Pittsburgh-ben bekövetkezett halála előtt rend-
társától ezt kérte: „Ha meghalok, vigyetek haza!” Amikor 1947-ben vonata el-
hagyta a győri állomást – a vele utazó egykori diákja elbeszélése szerint –
hosszasan integetett az ablakból és arról beszélt, hogy Pannonhalma tornyát
ő újíttatta fel, és reméli, egyszer majd ott fog örök nyughelyet találni. Így lett.
Születésének 100. Évfordulóján Szennay András főapát – egykori titkára –
hazahozatta hamvait, majd Pannonhalma milleniumakor, 1996-ban Várszegi
Asztrik főapát, hamvait az apátság tornyának tövében helyeztette örök nyu-
galomra.
Sólymos Szilveszter atya írta róla: „Kelemen Krizosztommal egy nemes lelkű,
a tragikus és viharos időkben sokat szenvedett, jobb sorsra érdemes főapát szállt
sírba.”
Kelemen Krizosztom megreformálta a szerzetesi életet, a magyarországi tör-
ténelmi keresztény egyházak egységén munkálkodott, ő küldte Brazíliába az
első pannonhalmi bencést, az emigránsok lelki gondozására. Kiváló tanár, ne-
velő és hitszónok volt. Lelkes támogatója volt a KALÁSZ-KALOT mozgalom-
nak, Győrszentmártonban az Ő idejében és támogatásával és Békés Gellért
vezetésével jöttek létre a helyi szervezetek. 1945-ben országos KALÁSZ-
KALOT találkozót tartott az arborétumban. Hosszasan sorolhatnák még ér-
demeit.
Tavaly bérmaszülőként résztvettem a pannonhalmi fiatalok bérmálásán.
Akkor, ott – Kelemen Krizosztom negyedik utódja –, Várszegi Asztrik főapát
úr elmesélte, hogy 24 órával korábban XVI. Benedek pápánál járt, aki meg-

103
A LMANACH 2008

M ENT VALAKI A HEGYEN ÁT … BDSZ A LMANACH

kérdezte milyenek a pannonhalmi fiatalok. Ekkor Ő azt mondta a pápának,

hogy „szent emberek utódai ők”.
Igen, szent emberek utódai vagyunk mindannyian és ezt kell tudatosíta-
nunk magunkban és gyermekeinkben. Olyan emberek éltek közöttünk, akik
lángoszlopként mutatják még ma is az utat.
Kelemen Krizosztom olyan emberi nagyságról tett bizonyságot, ami érthe-
tetlenné teszi, miért nem szerepel a történelemkönyvek lapjain. Nekünk em-
lékező utódoknak kötelességünk emlékét megőrizni és továbbadni.

A Keszthely-Zalai
BDSZ Szervezet
2008. évben emlék-
tábla állítással emléke-
zett meg a megye nagy
szülöttjéről Kelemen
Krizosztom bencés fő-
apátról.
A június 28-án tartott
emléktábla állításon
együtt ünnepeltünk a
pannonhalmi Szent
Benedek Renddel, a
Magyar Tudomáynos
Akadémia elnökével és
Hahót Község képvise-
lőjével.

Az emléktábla avatá-
son Benk Zoltán, a
keszthelyi szervezetünk
elnöke köszöntötte a
vendégeket:

104
1989-2009 KELEMEN KRIZOSZTOM

I.
FEJEZET
Kedves Diáktársak! Kedves Vendégeink! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Emléktáblát avatni felelősségteljes és kockázatos feladat.
Felelősségteljes, hiszen az emléktábla azt a célt szolgálja, hogy felhívja a köz fi-
gyelmét arra a nagyszerű személyre, akinek emléket állít.
Kockázatos dolog, mert abban az esetben, ha az emlékezők nem kellőképpen
ismerik az adott személy életútját, úgy kellemetlen helyzetbe is kerülhetnek.
Kelemen Krizosztom esetében csak a felelősség nyomta mindannyiunk vállát,
akik ezt a mai ünnepet megszerveztük, hiszen ismerve életútját, kockázatról
nem beszélhetünk.
Kelemen Krizosztom – Hahót nagy szülötte – az élet minden területén kivá-
lót alkotott. Nagyszerű emberségéről már fiatalon, az első világháború idején
Nyalkai plébánosként tanúbizonyságot tett.
Tanárként az ifjúság oktatásában és nevelésében jeleskedett. A budapesti Ben-
cés Gimnáziumban 1934-ben érettségizett az egyetlen osztálya, amelynek tag-
jai közül ma már csak a 93 éves Dr. Laborc Ákos él, aki lélekben velünk van.
Kelemen Krizosztom főapátként emberfeletti küzdelmet folytatott szeretett
Rendje lelki, szellemi, és anyagi felvirágoztatásáért.
Tudósként a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként nem csak saját ma-
gának, hanem a Pannonhalmi Szent Benedek Rendnek és az oktatás ügyének
is nagy szolgálatot tett.
Megállapíthatjuk, hogy az „Ora et labora” szellemében kitartóan és példa-
mutatóan helytállt, bármilyen – gyakran számára megoldhatatlannak látszó –
feladattal találta is szembe magát.
Szalai Béla diáktársunk ez év januárjában hívta fel a figyelmemet, hogy ebben
az évben lesz Kelemen Krizosztom főapát megválasztásának 75. évfordulója,
amely nemcsak a pannonhalmi Szent Benedek Rendnek, hanem a Keszthely-
zalai bencés közösségünknek is jeles ünnepe.
Méltó megünnepléséhez önzetlen segítséget nyújtott a pannonhalmi Szent
Benedek Rend és a Magyar Tudományos Akadémia és Hahót Község Önkor-
mányzata, amelyet e helyről is nagyon köszönünk.
Köszönetemet fejezem ki az emléktábla állító bizottság tagjainak, élükön Sze-
lestei Tamás elnök úrnak.
Tisztelt Ünneplő Vendégeink!
Tanuljunk Kelemen Krizosztom példájából, merítsünk erőt viselt szolgálatunk
teljesítéséhez, mindennapi küszködéseinkhez és legyünk büszkék rá.

105
A LMANACH 2008

M ENT VALAKI A HEGYEN ÁT … BDSZ A LMANACH

Aktuális információ:
A Pannonhalmi Pándzsa Klub
egyesület javaslatára Pannon-
halma város önkormányzata
(2009. január 27-én) posztumusz
Pannonhalma Díszpolgára cí-
met adományozta Kelemen Kri-
zosztom főapát úr számára.

Felhívás
K ELEMEN K RIZOSZTOM
BOLDOGGÁ AVATÁSI ELJÁRÁSA
MEGINDÍTÁSÁRA
Kedves Diáktársak!

70 éve, hogy Pannonhalmán az olasz gimnázium megkezdte működését.

Ezen évtizedek kortanújaként vallom és hiszem, hogy néhai Kelemen Krizosz-
tom életútja, az Egyházhoz való hűsége és tényleges tettei kiérdemlik a bol-
doggá avatási eljárásnak kezdeményezését, hogy példaképként hatékony
segítséget nyújtson korunk számára.
A kezdeményezés szinte kötelező feladatot jelent a Rend illetve a Bencés
Diákszövetség számára.
Kérem mindazon diáktársunkat, aki a javaslathoz kapcsolódóan bármilyen
kiegészítő adattal, ismerettel, de ha csak megerősítő véleménnyel is bírnak, azt
juttassák el a Diákszövetség címére.
Támogatástokat kérve,
tisztelettel:
Dr. Károly István (Bp 40)

106
 A
BDSZ
20 ÉVE
 Ima
A D IÁKSZÖVETSÉG ELNÖKSÉGI ÜLÉSEI ELÕTT

Urunk Istenünk!
Te vagy a mi reményünk – hallgass meg minket!

Ismered gyengeségeinket – segíts, hogy úrrá lehessünk azokon!

Ne engedd, hogy belefáradjunk vállalt feladataink elvégzésébe
- reménységünket erősítsd!
Adj erőt és bölcsességet az új feladatok felismeréséhez és elvégzéséhez!

Nyisd meg szívünket egymás elfogadására

– társai, támaszai, biztatói lehessünk egymásnak
a közösségért való munkálkodásban.

Add, hogy ne a magunk személyének fontosságát lássuk –

az elhatározásaink megvalósulásához vezető utat mutasd nekünk.
Adj nekünk bölcsességet a terhek megosztásában.

Mennyei Atyánk!
Te mindahányunknak másokéval fel nem cserélhető értékeket adtál
– azt akartad, hogy ezekkel szolgáljuk diáktársaink közösségét.
Add, hogy vállalt szolgálatunk jó testvérré tegyen bennünket,
hogy méltók lehessünk diáktársaink bizalmára!
Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké!

Amen!
1989-2009 KEZDEMÉNYEZÉSEINK

F ELHÍVÁS AZ

Ösztöndíjalap támogatására
BDSZ A FIATALJAINKÉRT

Diákszövetségünk 2008. februári küldöttgyűlésén

elfogadott 6. számú határozata:

II.
A bencés diákok továbbtanulásának támogatására a BDSZ létrehozza

FEJEZET
Bencés Ösztöndíjalapját.
A BDSZ kéri tagjait, hogy lehetőségeik szerint támogassák ezt az alapot. Az
alapban évente összegyűlt pénzösszeg kiosztása pályázati formában történjék.

A BDSZ garanciát vállal legalább évi 1 millió forint ilyen célú elkülönítésére.
A pályázat kiírására és a pénzösszeg kezelésére a BDSZ felkéri, illetve felha-
talmazza a Medium Pro Educatione Alapítványt.

A küldöttgyűlés a javaslatot egyhangú szavazással elfogadta.

Reményeink szerint sikerült olyan célt kitűzni, amelynek támogatását tag-
ságunk fontosnak érzi. Az Alapítvány javaslatát elfogadva százezer forint
évenkénti támogatás pályázható meg a diákok részéről.

Az első évben a pályázati kiírásra 34 pályázat érkezett, ebből 10 diáktár-

sunknak tudtuk megítélni az ösztöndíjat. Örülnénk, ha a jövőben inkább har-
minc, mint húsz bencés diák mondhatná: a BDSZ-ösztöndíj segít a diploma
megszerzésében.

109
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

Iskolaalap
BDSZ AZ ISKOLÁINKÉRT

A Bencés Diákszövetség 2007. február 10-i küldöttgyűlésének

5. sz. határozata:
AL MANACH 2008

– A bencés iskolák támogatására a BDSZ létrehoz egy támogatási alapot,

évi 1 millió forint összeggel. (A két gimnázium nevezze meg azokat a konk-
rét célokat, amelyet meg kívánnak valósítani a támogatásból.)
– a BDSz arra kéri tagjait, hogy lehetőségeik szerint egyéni adományukkal
támogassák ezt az alapot. (BDSZ Iskolaalap)
– A BDSz Elnöksége az így, az évente összegyűlt összeget adja át az iskolák
vezetésének, azt egyenlő arányban megosztva a győri és a pannonhalmi gim-
náziumok között.

A küldöttgyűlés a javaslatot egyhangú szavazással elfogadta.

A meghirdetett Iskolaalapba is várjuk a befizetéseket. Az alapban össze-

gyűlt összeget a két gimnázium részére a májusi találkozón adjuk át.
Mindkét alap működését legalább három évig fönntartjuk, és azt reméljük,
hogy később is fönntarthatóak maradnak.
Az alapok természetesen nem csak az egyesületi tagok által támogathatók,
ezért megköszönjük, ha a felhívást az osztálytársaid felé is továbbítod.
Ha teheted, kérjük tehát – és köszönjük – cselekvő támogatásodat.
Köszönjük megértéseteket, bizakodással várjuk céljaink támogatását – egy
erősebb BDSZ-ért, és a jól működő BENCÉS ISKOLÁK-ért!

110
1989-2009 KEZDEMÉNYEZÉSEINK

A BDSZ Segélyalapjáról

A
szolidaritást is magában foglaló bencés szellemiségnek megfe-
lelően Szcs Laci (Ph 74) diáktársunk váratlan halálával, 2001-
ben merült föl annak igénye, hogy próbáljuk megsegíteni azokat

II.
a diáktársainkat illetve családjaikat, akik – önhibájukon kívül, vá-

FEJEZET
ratlanul – nehéz helyzetbe kerültek.
A Bencés Diákszövetség küldöttgyűlése 2001 novemberében úgy határo-
zott, hogy erre a célra létrehoz egy pénzügyi alapot. A Segélyalap forrása a be-
folyt tagdíjbevételek 20%-a, valamint a célirányos befizetések. A Segélyalap
operatív működtetésére az ügyvezető Elnökség öt főt kért fel, akik felvállalták
a működés kereteinek kialakítását, valamint a Segélyalap működésének bein-
dítását, ezt követően az Alap működtetését.

Tényleges tevékenységét a Segélyalap 2002. évben kezdte meg. Az alap már

a kezdetekkor rendelkezett működési szabályzattal, azonban a problémák és
a félreértések tisztázása, az egyértelmű kezelés miatt ez a szabályzat 2005.
évben átdolgozásra került. A módosított segélyezési gyakorlat a 2005. évi ki-
bővített elnökség jóváhagyása után, (2005. 04. 25.) lépett hatályba.

A Segélyalap célja, a támogatás alapelvei:

Támogatásban részesülhessen mindenki, aki a BDSZ tagja, tag házastársa,

gyermeke.
– Tisztában vagyunk azzal a korláttal, hogy nem leszünk képesek a cca. há-
romezer fős tagság minden gondját – baját orvosolni. Célunk, hogy a
leginkább rászorultakat segítsük meg.

111
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

A támogatások elosztásánál élvezzenek elsőbbséget:

– a váratlan haláleset miatt, házastárs (családfő) nélkül maradt diáktársaink
vagy hozzátartozóik;
– baleset miatt nehéz helyzetbe jutott diáktárs, vagy hozzátartozója;
– hosszan tartó, súlyos betegségben szenvedő, kiskorú gyermekeket nevelő
társaink vagy házastársa;
– a több gyermekes családok.
A segítség mértéke ne jelképes, hanem jelentős összegű legyen, érezhetően
járuljon hozzá bajba jutott diáktársaink anyagi lehetőségeinek javításához.
AL MANACH 2008

Ne aprózzuk el anyagi lehetőségeinket, inkább kevesebb rászorulót támo-

gassunk jelentősebb összeggel.
Folyamatos támogatást (appanázst) szervezetünk nem tud felvállalni, ezért
az alkalmi, egyedi támogatásokat preferáljuk, jóllehet ismétlődő támogatá-
sok lehetősége nincs kizárva.

Az elmúlt hét évben (2002 – 2008) a BDSZ 2.850.000,- forint összegben

ítélt meg támogatást, 16 rászoruló diáktársunknak vagy hozzátartozójának.
A Segélyalap működése, aktivitása az utóbbi évben némileg csökkent.
Ezúton is szeretném buzdítani a regionális szervezeteket, hogy a látókö-
rükbe került diáktársaink megsegítésére, a problémák átmeneti enyhítésére a
BDSZ keretein belül is van lehetőség. Elsősorban tőlük várjuk a bírálati szem-
pontoknak megfelelő esetek jelzését, a rászorultság tényeinek feltárását, a
szükséges igazolások beszerzését.
Segélyezési kérelmet a BDSz központi levelezési címére kérjük eljuttatni.
Horányi Márton (Ph 83)

112
1989-2009 KEZDEMÉNYEZÉSEINK

A Z ’ ÚJKORI ’

BENCÉS JÓTÉKONYSÁGI BÁLOK

A
Bencés Diákszövetség 1923-as megalakulása után nem sokkal,
már a 20-as években megindult a bencés bálok folyama, me-
lyeknek már akkor is jótékonysági céljuk volt. A hamarosan az

II.
egyik legrangosabb budapesti farsangi bálnak számító társa-
dalmi esemény a II. világháború után a kommunista hatalom-

FEJEZET
átvétellel együtt lehetetlenült el, a Diákszövetséggel együtt.
A Diákszövetség 1989-es újjáalapítása után 17 évet kellett várni a bálozás
szép hagyományának feltámadásáig. A 2001-ben alapított Medium Pro Edu-
catione Közhasznú Alapítvány kuratóriumi tagjai a BDSz-szel együtt határoz-
ták el, hogy 2006-ban ismét útnak indítják a Bencés Bált. A bál megszervezését
a Medium Alapítvány vállalta magára. A bál szervezésében, lebonyolításában
és a tombola ajándéktárgyainak összegyűjtésében kimagasló szerepet játszot-
tak azok az öregdiákok, akik vállalkozásuknak, szakmájuknak megfelelő segít-
séget nyújtottak a szervezőknek, emelve ezzel a bál fényét, „bencés” jellegét.
Az első rendezvényre 2006. február 18-án került sor a budai várban, a Magyar
Kultúra Palotájában. A bál egyházi fővédnökségét – ahogy azóta az összes
bálét – Várszegi Asztrik főapát úr vállalta el, akit Hortobágyi Cirill atya
képviselt, a világi fővédnök pedig Dr. Vizi E. Szilveszter, az Akadémia elnöke
lett. Mindketten beszédben köszöntötték az egybegyűlteket, méltatva az új
kezdeményezést. A jótékonysági célt, melyet a bál résztvevői felajánlásaikkal
támogathattak, abban az évben a Bencés Segélyalap jelentette. Így a bálozók
a nehéz helyzetbe jutott diáktársaikon segíthettek.
A II. Bencés Jótékonysági Bálra 2007. február 10-én került sor a belvárosi Duna
Palotában. Világi fővédnökként Faber Miklós, Asztrik atya képviseletében Ci-
rill atya szólt az egybegyűltekhez, akik együtt ünnepelhettek bencés tanára-
ikkal, a Meschedéből érkező német vendégekkel. A jó hangulatot ebben az
évben is a Kistemplomos Lovagok együttese biztosította, így az öregdiákok
osztálytársaik zenéjére táncolhattak. A bál eredményeként 2 millió forintos

113
 A BDSZ 20 ÉVE
támogatás gyűlt össze, melyet a bencés gim-
náziumok határon túli magyar diákjainak tá-
mogatására fordítottak a szervezők.
A III. Bencés Jótékonysági Bálnak a Hősök
terén álló Szépművészeti Múzeum adott
otthont 2008. január 26-án. Világi fővédnök-
ként Lámfalussy Sándor, az euró atyja
emelte a bál fényét, aki a bál előtt, de már a
bál helyszínén mutatta be első magyarul is
megjelent könyvét. Ebben az évben egyházi
AL MANACH 2008
fővédnökünk, Asztrik atya személyesen is
részt vett a bálon, a fővédnökök köszöntői
után pedig a pármai Saxofolia együttes kon-
certje következett. A szervezők a bál jóté-
konysági céljául a bencés gimnáziumok
természettudományos képzését választot-
ták, ezzel tisztelegve Jedlik Ányos emléke
előtt, akinek arcképe felkerült a bált támo-
gató személyek és szervezetek által kapott
támogatói éremre, valamint a Jótékonysági
Tombola mellé járó báli emlékéremre. A
bálon összegyűlt 2 millió forintos támoga-
tást a BDSz és a Medium Alapítvány együtt
adta át a május végi pannonhalmi találko-
zón és az azt egy héttel megelőző győri
közös érettségi találkozón.
Az elmúlt évek megmutatták, hogy ha a
diáktársak egy jó és szép ügy, egy bál szerve-
zése érdekében összefognak, akkor nem csak
egy igazi ünnepnappal lesz gazdagabb a ben-
cés diákok naptára, de olyan ügyek mögé –
elsősorban gimnáziumaink támogatására –
is felsorakozhatunk, amelyek nagysága bőven
meghaladná az egyes diáktársak erejét, és
olyan támogatókat is megnyerhetünk, akik
másként nem támogatnák intézményeinket.
114
BDSZ A LMANACH
B ISCHOF P ÉTER :
Az első bencés bál megnyitó-
beszédének befejezése:
Köszönet fiataljainknak a
bátorságért, hogy számunk-
ra is meglepő módon nem
azt kérdezték, rendezhet-
nénk-e bált, hanem azt
mondták – (határozott fia-
talos hévvel): bált rende-
zünk. Igazi bencés bált. Bár
nem tudjuk, mert nem tud-
hatjuk, hogy milyenek vol-
tak az egykoriak, akkor is
megcsináljuk. Aki tud, majd
úgyis segít.
Ezért lehetünk ma itt.
Köszönet és főhajtás ma te-
hát elsősorban annak a bá-
tor ifjú csapatnak jár, akik a
bál gondolatát fölvetették, és
rendezését is vállalták. Így
született meg tehát a Medi-
um pro educatione Alapít-
vány mögött álló bencés if-
jaknak köszönhetően a Ben-
cés Diákszövetségünk bálja.
Mivel pedig ma az az érde-
künk, hogy az mielőbb meg
is kezdődhessen, a bált meg-
nyitom:
Szép, emlékezetes estét kívá-
nok kedves Mindnyájatok-
nak!
1989-2009 KEZDEMÉNYEZÉSEINK

A Bencés Egyetemi Tagozatok

A
Bencés Diákszövetség már 1989-es megalakulásától magához
kívánta vonni nem csak a több évtizede érettségizett diáktársa-
kat, de a bencés diákok legújabb évfolyamait is. Ez azonban nem

II.
ment könnyen, hiszen a bencés iskolákból kikerülő diákoknak
először az egyetemeken kellett helytállniuk, majd családot, eg-

FEJEZET
zisztenciát kellett teremteniük, így általában már csak a megállapodott, ’be-
futott’ diáktársak jelentek meg a Diákszövetségben, akiknek már jutott
energiájukból arra, hogy szervezett kerekeken belül ápolják a bencés öröksé-
get.
A fiatalabb generációk felé való fokozott nyitásra 2006-ban került sor, ami-
kor az újonnan megválasztott elnökség és az ezen generációk szervezését ma-
gára vállaló Medium Alapítvány együttes szervezésében megvalósult az első
bencés bál. A bálszervezést követően olyan intenzív eszmecsere bontakozott
ki a BDSz és az Alapítvány között, amelynek eredményeként 2007-ben meg-
született a két szervezet közötti együttműködési megállapodás, amelyben a
BDSz vállalta az ifjabb generációk intenzív támogatását, a Medium Alapítvány
pedig az egyetemisták szervezését.
Ennek során 2007-ben került sor a BDSz egyetemi tagozatainak megalapí-
tására Pécsett, Budapesten és Győrben, 2008-ban pedig Szegeden. Az egye-
temi tagozatok ugyanazokra a gimnáziumi barátságokra épültek, mint maga
a BDSz, és ott kezdtek el jól működni, ahol megvolt az a „kemény mag”, amely
egymást erősítve megkezdte a más évfolyambeli diáktársak összefogását, se-
gítését.
A tagozatok célja nem lehetett más, mint az ifjú diáktársak előtt álló három
nagy feladat, a diploma megszerzése, a sikeres munkavállalás és a családalapí-
tás közül az első megkönnyítése. Alapvetően önsegélyező céllal alakultak meg,
a diáktársak közti információcsere megkönnyítésére, mellyel lehetővé vált,
hogy az „ifjabb öregdiákok“ az adott egyetemen már több félévet elvégző di-

115
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

áktársak segítségével megkapják azokat az apróságokat – jegyzetet, egy jó

tanár nevét, egy vizsgáról szóló példát, de leginkább a személyes példaadást
– amelyekkel kikerülhetőek az egyetemi lét buktatói, és megszerezhető az a
többlettudás, amely keresetté teszi a végzőst a munkapiacon. Ennél talán fon-
tosabb, hogy olyan hátteret, baráti találkozási alkalmat jelentenek, amelyek
nem hagyják, hogy a gimnáziumi évek alatt megszerzett értékeket elmossák
az egyetemi évek nem mindig pozitív benyomásai.
Az egyetemi tagozatok tagjait segítette a BDSz azzal is, hogy létrehozta a
Bencés Ösztöndíjalapot azzal a céllal, hogy a leginkább tehetséges, valamint
a leginkább rászoruló diákokat évenként jelentős összeggel támogassa. A pá-
AL MANACH 2008

lyáztatást a Medium Alapítvány végezte, az első 10 pályázó a 2008-as győri

közös érettségi találkozón, illetve a májusi pannonhalmi találkozón vehette
át az egyenként 100 ezer forintos támogatásokat.
Így az egyetemi városokban megindult a baráti sörözések, találkozások új fo-
lyama, ahol már mindenkit szeretettel vártak az asztal köré, azokat is, akik nem
ugyanabban az osztályban, évfolyamban végeztek. És megkapták annak tu-
dását, hogy ügyelniük kell egymásra, nem csak a gimnáziumi osztálytársakra,
de minden volt bencés diákra. És hogy nincsenek egyedül, nem csak Alma
Materükre, nem csak osztálytársaikra, de az öregdiákok egész közösségére szá-
míthatnak – legyen szó tanulásról, munkáról, szociális problémákról vagy más-
ról.

116
1989-2009 KEZDEMÉNYEZÉSEINK

A Medium Pro Educatione

Közhasznú Alapítvány

1998
-ban, amikor az akkori XII. A osztály néhány tanulója
leérettségizett, ősszel pedig elkezdték egyetemi ta-
nulmányaikat, megfogalmazódott bennük, hogy azt

II.
a közösséget, amelyet megtapasztaltak és részeivé váltak Pannonhalmán,

FEJEZET
őrizni és támogatni kell, mert olyan értékeket hordoz, amelyek megtartják az
embert, bárhová kerül is.
Egyetemi éveik alatt pedig azt tapasztalták meg, hogy a bencés gimnáziu-
mokból kilépő évfolyamok sorai megkapták ugyanezeket az értékeket, és hogy
egy nyelvet tudnak beszélni, náluk akár 50 évvel idősebb emberekkel is, olya-
nokkal, akiket azelőtt soha nem ismertek. Ezek a tapasztalatok és az a tudás,
hogy nem minden bencés öregdiáknak adatik meg, hogy ebben a közösség-
ben részt vegyen – különösen a fiatalabbak esetében ez inkább szerencse kér-
dése volt, mint tudatos választás – úgy gondolták, hogy létre kellene hozniuk
egy olyan szerveződést, amely tudatosan felvállalja az ifjabb és idősebb ben-
cés öregdiákok közötti kapcsolat szervezését.
Ennek eredményeként született meg a Medium Pro Educatione Köz-
hasznú Alapítvány 2001-ben. Az alapítók, Csóka Gáspár atya és Világhy
András (Ph 98) hat kurátort – Komáromi Zsoltot, Horváth Gellértet, Deli
Gergelyt, Hauberl Gergelyt, Abért Jánost és Kemény Gábort (mindannyian
Ph 98) – bíztak meg azzal, hogy társadalmi munkában szervezzék a bencés
gimnáziumokból már kikerült, de munkát még nem vállaló, családot még
nem alapító öregdiákokat, és fűzzék szorosabbra a kapcsolatot a Bencés
Diákszövetséggel, amely inkább a már családos, egzisztenciáját megteremtett
diáktársak közössége volt.
Az alapítvány adminisztratív hátterének kiépítése és a kezdeti lépések után
(kapcsolatfelvétel a BDSz-szel, előadások tartása, adventi gyertyagyújtások
szervezése a Szent Márton Kamarakórussal együtt, pályázatok a gimnazisták
számára, kiállítások szervezése) 2005 őszén fogant meg a kurátorok fejében,

117
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

hogy a bencés kalendárium jeles eseményei mellett szükség lenne egy olyan
reprezentatív eseményre, amely teret adna az idősebb és fiatalabb diáktársak
találkozására, teret olyan eszmecserékhez, amelyek tovább erősíthetik az öreg-
diákok elkötelezettségét az Alma Mater és az ifjabb generációk megsegítése
iránt. A kezdeményezést a BDSz teljes támogatásáról biztosította, így 2006-
ban megrendezésre került az első Bencés Jótékonysági Bál, melynek évenkénti
szervezése azóta is az Alapítvány feladata. Az Alapítvány és a BDSz kapcsola-
tát 2007-ben támogatási szerződés formalizálta, amelyben a Diákszövetség
az Alapítványt bízta meg az egyetemista öregdiákok szervezeteinek kialakítá-
sával. A BDSz – tovább erősítendő az egyetemi tanulmányokat végző öreg-
AL MANACH 2008

diákok iránti szolidaritását – 2007-ben megalapította a Bencés Ösztöndíj-

alapot, melynek pályáztatás útján való lebonyolításával szintén az Alapítványt
bízta meg.

2007 tavaszán indult meg az egyetemista öregdiákok BDSz-en belüli szer-

vezeteinek, az Egyetemi Tagozatoknak a kialakítása, amelyet szintén az Ala-
pítvány végzett. Májusban Pécsett, októberben Győrben és Budapesten, 2008
tavaszán pedig Szegeden alakult meg az egyetemi tagozat, lehetőséget kínálva
az érettségizett diákoknak, hogy egyetemi tanulmányaik helyszínén kapcso-
lódjanak be a BDSz életébe.

Elsősorban ezt a generációt szólította meg a 2007 őszén alapítványi szerve-

zésben megrendezésre került Első Bencés Sportnap, amelyen a fiatalabb ge-
nerációk oldottabb légkörben találkozhattak, és megidézhették a gimnáziumi
évek sportmeccseinek hangulatát.
Reméljük, hogy az Alapítvány eddigi munkájával sikerült hidat építenünk a
bencés öregdiákok generációi között, és teret adnunk olyan előrevivő kezde-
ményezéseknek, mint gimnáziumaink és egyetemistáink támogatása.
Nem lehet más a célunk a jövőben sem.

118
1989-2009 KEZDEMÉNYEZÉSEINK

D R . J OBBÁGY L AJOS

Mária-zarándoklatok 10 éve
Boldogasszony-kápolnától Máriabesnyôig
Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk !

R
égi emlékkép jut eszembe, amikor ezt a kis visszatekintést írom.
A 60-as évek második felének éveit töltöttem Pannonhalmán. A
május különlegesen szép hónap volt „a hegyen”, a tavasz virágai,

II.
a zöldülő természet színesítette a domboldalt. Ebben a hónap-
ban esténként a Boldogasszony kápolnába jártunk ki, ahol elé-

FEJEZET
nekeltük a Loretói litániát, a liturgikus időszakhoz igazodó Mária antifónát,
majd záróénekként a Boldogasszony anyánk kezdetű éneket, melynek szövege
éppen Pannonhalmán született. Azóta, amikor a Lóretói litániát éneklem,
gyakran a régi májusi képek jutnak eszembe, ahol diáktársaimmal együtt éne-
keltünk, fohászkodtunk Máriához: „Magyarországról, édes hazánkról, ne feled-
kezzél el szegény magyarokról.”
Talán ezek az emlékképek keltették életre a Bencés Diákszövetség vezető-
ségében és Kovács Attilában (Ph 55) azt az ötletet és kezdeményezést, hogy
évenként ismétlődően az ország különböző részén a Mária tisztelet jegyében
találkozzunk. A zarándoklat ötlete és javaslata elsődlegesen Kovács Attila ne-
véhez fűződik, aki több mint egy évtizeden keresztül szervezte, irányította ezt
a kezdeményezést. A Diákszövetség programját is színesítette a különböző
országrészben, és két alkalommal határainkon túl is megtartott, gazdag prog-
rammal összekötött rendezvény. A zarándoklatoknak külön lendületet és ran-
got adott az, hogy Asztrik főapát úr majdnem minden alkalommal részt vett
a rendezvényen: közöttünk volt, együtt ünnepelt velünk.
Külön említést érdemel a Máriapócson tartott zarándoklat, ahol első alka-
lommal voltunk együtt két napon keresztül. Az egyik napon görög rítusú, a
másik napon pedig latin szertartású liturgián vehettünk részt. Az évek során
többnyire egynapos rendezvényekre került sor, végigjártuk a Dunántúl és a
keleti országrész Mária kegyhelyeit.
Sokan talán először hallottak közu lu nk Petőfiszállás-Szentkút Mária kegy-
helyről – ahol az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend tagjai, a pálosok

119
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

végzik szolgálatukat –, mely évszázados alföldi búcsújáróhely. Itt hallgathattuk

meg Bárth János néprajzkutató előadását a búcsújárások történetéről, szo-
kásairól, népi hagyományairól. Igazán gazdag, színes és humoros előadás volt.
Azóta a kegyhely és környéke sokat változott, ma már színvonalasabb ven-
dégfogadásra is alkalmassá tették a visszatelepült pálos szerzetesek. Talán ér-
demes lenne ismét visszajönni, megtapasztalni a pozitív változást.
A zarándoklatok történetében újdonság volt az 2006-ban, amikor átléptük
az országhatárt. Máriaradnán, Gyulán voltunk kétnapos program keretében.
Radnán a domboldalon a magyar városok hívei által épített és felújított stá-
ciók előtt jártuk végig a szenvedés útját, Léber Mihály (Ph 66) atya vezetésé-
AL MANACH 2008

vel. Túlzás nélkül mondhatom, hogy a résztvevőkben maradandó élményt

hagytak a meredek úton felfelé vezető keresztút, a közben elmondott imák és
énekek.
Ugyancsak két napos találkozó volt a Máriagyűdön és Eszéken megtartott
zarándoklat. Az Eszéken megtartott szentmise és az azt követő agapé a ko-
lostor udvarán szintén felejthetetlen élmény volt. A ferences kolostorban lévő
templomban Richárd atya mondta a szentmisét, ahol a Miatyánk alatt az
oltárt körbefogva, kézfogással jeleztük összetartozásunkat. Szentmise után a
háború nyomait erősen viselő kolostorudvaron ebédeltünk meg a hozott ha-
zaiból, és jólesett az, hogy a magyarul nem tudó ferences szerzetes hideg ás-
ványvízzel kínált bennünket.
Az elmúlt évben Győrben jöttünk össze a Könnyező Szűzanya kegyképe
előtt. Sokszínű, gazdag programot állítottak össze győri diáktársaink, kiváló
vendéglátásban volt részünk.
Az elképzelés és javaslat, – miszerint a zarándoklatot szeptember harmadik
hétvégéjén szervezzük meg – úgy tűnik bevált, így ez év során is szeptember
hónap harmadik szombatján szeretnénk Máriabesnyőn megtartani szokásos
zarándoklatunkat. Úgy gondoljuk, hogy a főváros, illetve Gödöllő közelsége
miatt a Gödöllői HÉV állomástól már gyalog tennénk meg az utat a mária-
besnyői templomig. A kegytemplomban és környékén színes, gazdag lelki
programmal igyekszünk felkelteni diáktársaink érdeklődését, annak érdeké-
ben, hogy minél többen vegyünk részt ennek a szép hagyománynak a folyta-
tásában.
Kecskemét, 2009. Gyertyaszentelő Boldogasszony napján

120
 T ERÜLETI
SZERVEZETEINK
– EGYKOR ÉS MA
1989-2009 TERÜLETI SZERVEZETEINK

Baja
2000
szeptemberének végén emlékeim szerint Kammermann
Csaba (Ph 86) egy „bencés sörözésről” hozta a hírt, hogy a
Bencés Diákszövetség találkozót tart Baján, a Petőfi-szigeten. Gyorsan értesí-
tettük az összes diáktársat, és a megadott időpontban megjelentünk a hely-
színen.
Egy csupa férfiakból álló társaságba csöppentünk, akikben két dolog volt
közös: az, hogy egykoron mindegyikük bencés diák volt, és a másik, hogy az-

II.
előtt egyikőjüket sem ismertük. Ekkor derült ki, hogy a BDSZ Délkelet-ma-

FEJEZET
gyarországi Területi Szervezetének baráti találkozójára érkeztünk.
Faber Miklós (Bp 48) és Szalai Béla (Ph 58) ötlete igen sikeres volt, mi-
szerint kimozdították az eredetileg szegedi helyszínről a találkozót, így mi,
bajai, kalocsai, kecskeméti diákok is ízelítőt kaphattunk a Diákszövetségből.
Ezúton is szeretném Nekik, rajtuk kívül pedig Jobbágy Lajosnak (Ph 69) és
Rákos Gyulának (Ph 54) is mégegyszer megköszönni, hogy „házhoz hozták”
nekünk a BDSZ-t!
Már ekkor problémaként merült fel a távolság: Szegedtől Kecskemét 90, Baja
100, Gyula pedig 110 kilométerre van más-más irányban! Rögtön látható volt,
hogy a lüktető, nyüzsgő klubélet kialakulásának enyhén szólva is voltak gátjai.
Ezen az első találkozón kb. fele-fele arányban vettek részt bajai és környék-
beli diáktársak, illetőleg kalocsai kecskeméti, szekszárdi és szegedi tagok.
Mivel Baján jártunk, adta magát, hogy halászlé legyen az asztalon, amin köz-
megelégedésre azóta sem változtattunk (irigyeinktől ezért kaptuk a Halászlé
Szervezet nevet).
A következő évben bevontak engem is a szervezésbe, aminek megpróbál-
tam eleget tenni, és meghálálni a bizalmat: így a Baja környékiek aránya a nö-
vekvő létszám mellett is nőtt! Láthatóvá lett, hogy egy Baja-Kalocsa tengelyre
épülő önálló területi szervezet meg fog tudni élni.
2002. szeptember 27-én, a harmadik összejövetelünkön már fontos dönté-
sek meghozatalára is sor került. Az előkészületekbe bevontuk kalocsai bará-
tainkat is, és a program a kalocsai Főszékesegyházban szentmisével kezdődött,
ahol Bábel Balázs Érsek Úr és Hortobágyi Cirill (Ph 77) pannonhalmi per-

123
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

jel is áldását adta ránk. A Szentmise után népes csapatunknak Kiss György
(Ph 67) érseki titkár tartott vezetést, bemutatva az érseki palotát és a kincs-
tárat. A tartalmas lelki útravalókkal felvértezve autókba szálltunk és irány Baja,
ahol már várt minket a hallakoma.
Rákos Gyuszi, a Délkelet-magyarországi szervezet akkori elnöke a vacsora
után szót kért, és javaslatot tett arra, hogy a Szervezetből váljon ki Bács-Kis-
kun megye, és alakuljon meg egy új, önálló szervezet. (Ezzel átvágta a gordiu-
szi csomót, mert ötlet-szinten már terveztük ezt a lépést, de nem szerettünk
volna senkit sem megbántani vele.) Javaslatát egyhangúlag megszavaztuk, és
így jött létre a Bácskai Területi Szervezet, melynek élére ekkor Szalai Béla ja-
AL MANACH 2008

vaslatára megválasztottak engem.

Néhány évvel később tovább osztódtunk, a kecskemétiek, megirigyelve az
önállóságunkat, úgy döntöttek, hogy Ők is függetlenednek. Ez esetben is a tá-
volság az egyik legfőbb ok: Baja-Kecskemét szintén 110 kilométer!
Így is maradt a kb. 40 fős létszám (aktív és kevésbé aktív tagok), főként Baja
és Kalocsa környékiek, de említést kell tennünk arról, hogy e létszám harma-
dát egy alig 2000 fős település, Nemesnádudvar adja! Többek között a Diák-
szövetség elnöke, Bischof Péter (Ph 75) is Nádudvar szülötte!
Sajnos fájó pont, hogy Kiskunhalas és Jánoshalma csaknem fehér folt a tér-
képünkön, holott nyilvántartásunk szerint ott is számos diáktársunk lakik.
Több kisebb összejövetel (Kalocsán illetve Nemesnádudvaron), és a szinte
napi személyes találkozók mellett minden évben megszerveztük a szeptem-
ber végi – október eleji regionális találkozónkat. Szerencsés helyzetben vagyunk,
mivel a gyakran 40-50 évnyi korkülönbséget áthidalva megtaláljuk a közös han-
got, feleségeinket is bevonva a közösségi életbe! Erre csak egy példa: váratlanul
elutazott az üdülő gondnoka, ahol a találkozót tartottuk, és Márti, a feleségem
vállalta el a halászlé elkészítését. A szentmise után lementünk az üdülőbe, ahol
ekkor még vígan rotyogott a hallé, amit – horribile dictu! – egy nő főzött! Né-
hányan égett szagot véltek érezni, páran kenyeret kezdtek szelni a zsíroske-
nyérhez, de végül mindenkit sikerült megnyugtatni, hogy „csinált ilyet” már
máskor is, legalább kóstoljuk meg! A végeredmény mindenkit meggyőzött, a
halászlé állítólag jobb volt minden eddiginél (persze mindent tőlem tanult)!
Szerencsésnek mondhatjuk magunkat azért is, mert jelenleg is 5 fiatalunk
(köztük saját fiam) jár Pannonhalmára, így bizakodóan tekinthetünk a jövőbe,
hogy lesz majd aki egykoron átveszi tőlünk a stafétabotot.
Vancsura László (Ph 84)

124
1989-2009 TERÜLETI SZERVEZETEINK

Budapest
A BDSz 1989 májusi újjáalakulását követően már 1990 januárjától fogva a
tanév 10 hónapjában a Diákszövetség és a budapesti területi szervezet a
hónapok második hétfőin találkozót szervezett a Budapesten, vagy környéken
élő bármelyik bencés gimnáziumban tanult diáktársak találkozásának, együtt-
létének elősegítésére.
A rendszeres fix időpont áthidalta az értesítési nehézségeket. Az úgyneve-
zett – és valóságos – teadélutánokat a KDNP akkori székházában (XI. Nagy
Jenő u.) majd a Fő utcai Kapucinus templom hittantermében, majd – ma is

II.
– a Fő utcai Szent Benedek Iskola termében tartjuk.

FEJEZET
Az indulás időszakában több kiemelkedő jelentőségű bencés tanár egyé-
niséget idéztünk fel esetenként, melyet részben kiadványainkban is megjele-
nítettünk. De Faber Miklós széles ismeretségi körét mozgósítva a nagy szakmai
elismertséget szerzett egykori bencés diáktársainkból is hívott meg előadó-
kat a „szabadegyetemi” előadásokra.
Azon fáradozunk, hogy a találkozások folytatódjanak, változatos érdeklő-
dést keltő programokkal és újra növekvő számú résztvevőkkel. A programo-
kat mindenkor a hírlevélben közöljük.
Ember Károly (Bp 51)

Második hétfők – minden hónapban Budapesten

20 esztendeje, hogy a Bencés Diákszövetség 40 évnyi „búvópatak-létezés”
után hivatalosan is kimondta újjáalakulását.
2009 január hónap második hétfőjén 20. évfolyamát kezdi meg Budapesten
a Bencés Klubnap. Kezdetben a KDNP székházában, később a kapucínusok
Alsóvizivárosi Plébániájának hittantermében jöttünk össze, 1994 óta pedig fo-
lyamatosan a Fő utcai Szent Benedek Iskolában, ahol egy ideig bencés diák
igazgatók voltak: Valter atya (Bp 50), Varga Karcsi (Ph 80), Visontai Ko-
vách Zoli (Ph 63). A korábbi években a 60 fős díszterem székeit a szomszé-
dos termekből kellett kiegészíteni. Manapság egy osztályterem is soknak
bizonyul… („Sic pereat gloria mundi !”)
Hajdan rendszeresen jelentek meg diáktársak Sopronból, Kőszegről, Ko-

125
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

máromból, Esztergomból, Pápáról és természetesen Pestről és Csepelről. Szá-

muk sajnálatosan fogy. Akik az utolsó tanévben végeztek, azok ma 78 évesek,
de akik akkor kis elsősök voltak azok is ma már a 71. évükben vannak.
Az utóbbi 60 esztendőben bencés diákok csak Győrött és Pannonhalmán
járhattak. Ezért első sorban közülük számítunk azok részvételére, akik Pesten
vagy annak közelében élnek. Nagyon várunk benneteket, mert sajnálhatjátok,
hogyha távol maradtok ezekről az igen csak színvonalas valódi eseményekről.
Már pusztán az előadók személye garancia volt arra, hogy nem lehetett csa-
lódni a hallottakban. Néhány „nagy név” közülük:
AL MANACH 2008

Erdélyi Zsuzsanna Kossuth díjas néprajztudós, Makovecz Imre építész,

Sznyi Erzsébet zenetudós, Szokolay Sándor zeneszerző, Dévai Nagy Ka-
milla előadóművész, Olasz Ferenc fotóművész, Görömbei András iroda-
lomtudós (Ph 66), Nagy Gáspár † költő (Ph 67), Csáky Pál a felvidéki MKP
elnöke, v. miniszterelnök-helyettes, Gedai István a Magyar Nemzeti Múzeum
v. főigazgatója.
Számos professzor : és akadémikus :
Bertényi Iván ELTE Andrásfalvy Bertalan (So 47)
Dávid Katalin PPKE Csurgay Árpád (Cs 54)
Salamon László PPKE Vizi E. Szilveszter (Bp 55)
Tomka Miklós (Ph 59) PPKE Németh G. Béla (Kg 42)
Mészáros István (Eg45) ELTE Maróth Miklós (Ph 61)
Rabár Ferenc (Bp. 47) Közg
Turchányi György (Bp 31) SOTE
Cs. Varga István (Gy 64) ELTE
És akkor még nem említettem egy sor írót, költőt, művészt, tudóst, akik a
maguk területén nagy hírű, megbecsült egyéniségek. Így a „mieink” közül Czi-
gány György, Tringer László, Jankovics Marcell, Gereben Ferenc, Juhász
László, Gerzson Pál, Szakolczay György, Szentmihályi Szabó Péter.
Ugyancsak nem említettem a Bencés Rendből Richárdon kívül Alfonz, Pla-
cid, Szilveszter, Iréneusz és Farkas atyák nevét.
És ha már a klérusnál tartunk, előadóink voltak Bíró László és Ladocsy Gás-
pár püspökök, továbbá P. Nemeshegyi Péter S.J., P. Vértesaljai László S.J., P.
Tömördi Viktor OFM és. P. Szke János SDB. Utóbbi a Mindszenty Emlék-
bizottság elnöke és a boldoggá avatási eljárás posztulátora.
Amint látjátok, az eddigi 186 vendégünknek csak egy töredékét soroltam föl.

126
1989-2009 TERÜLETI SZERVEZETEINK

Kifejezetten veszteségnek érezném, ha közülük vagy a nem említettek közül

bárkinek az előadását elmulasztottam volna. Szeretettel hívlak és várlak Ben-
neteket, hogy ezt a „szabadegyetem” jellegű kiváló alkalmakat a jövőben lá-
togassátok szorgalmasabban. Ne menjetek el a kínálkozó lehetőség mellett.
Kincsekkel fogtok gazdagodni!!!
Baráti szívvel :
Faber Miklós (Bp 48)

Fôváros környéke

II.
FEJEZET
G imnáziumi éveimből csak három évet lehettem bencés diák: előbb még
nem volt gimnázium Csepelen, 48-ban pedig az államosítás miatt a ben-
céseknek el kellett hagyniok az általuk alapított iskolát.
Ezen három év alatt jól láttam és éreztem, hogy más dolog bencés diáknak
lenni, mint bárminő más iskola tanulójának. Ezt a különbséget a bencések tá-
vozása után rögtön felismertem. Ezt követően minden lehetőséget megra-
gadtam, hogy bencés tanáraimat új állomáshelyükön meglátogassam. A BDSZ
megalakulását követően nem volt kérdés számomra a csatlakozás, majd 1990-
ben Fáber Miklós elnök úr kérésére elvállaltam a csepeli illetve Főváros kör-
nyéki Szervezet vezetését. Az elnevezés azt óhajtotta tükrözni, hogy nem
kötődik konkrétan egy iskolához, hanem az ország bármely (9 volt egykoron)
bencés gimnáziumában végzett és a főváros környékén lakó diáktársakat tö-
möríti.
Sőt a külföldön élő diáktársak is szervezetileg ide kapcsolódtak.
Kezdetben mintegy 260-280 diáktársat tartottam nyilván. Persze a régebbi
múlttal rendelkező iskolákat illetően találkoztam sok, nálam jóval idősebb di-
áktárssal, akik azóta már nincsenek az élők sorában. Egy-egy tisztújítást meg-
előzően bizony számos levelet írtam a világ minden tájára az adatok
pontossága érdekében – ilyenkor sajnáltam, ha valahonnan már nem érke-
zett válasz. Bizony még ma is tartok levelezési kapcsolatot néhány diáktárssal,
úgy érzem jól esik nekik a velük való törődés.
Időközben találkozókat is sikerült megszervezni a helyi egyházközség ter-
mében. Ilyenkor örültem, ha azon külhoni diáktársak is megjelentek.

127
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

Manapság bizony már mindösszesen kb. 150-160 főt tartok nyilván a szer-
vezetünkben; be kell látnunk, hogy egyre inkább fogyunk. De ez az élet rendje.
Mégis sajnálatos a létszám csökkenése, még ha ez a bencés iskolák szám sze-
rinti csökkenésének következménye is. Én azt szeretném, ha a közelmúltban,
vagy jelenben végzett bencés diákok a bencés szellemiséget nem feledve egy
szívvel kapcsolódnának a Szervezet életébe.
Adjunk hálát a Mindenhatónak, hogy valaha bencés diákok lehettünk.
Kovács Dezs (Cs )
AL MANACH 2008

Eger
A Bencés hírlevél 1999. március 1-i száma adta hírül, hogy február 6-án Eger-
ben az érsekudvari istállóból kialakított hittanteremben gyűltek össze
húsz-huszonöten, hogy megalakítsák a BDSZ helyi szervezetét. A BDSZ
országos vezetőségét Fáber Miklós elnök úr, Szalai Béla főtitkár és a nem-
régen elhunyt Könyves Tóth Kálmán, mint elnökségi tag képviselte. Beveze-
tésként Bánhegyi Miksa atya előadása hangzott el az „egyetemes kultúráról”,
amelyet gazdagított és hagyományozott az 1500 éves bencés rend. Az elő-
adás végén került megválasztásra az ideiglenes vezetőség, melynek tagjai
dr. Cs.Varga István és Holló Tamás, elnöke pedig én lettem. Holló Tamás
diáktársunk egyébként ez év nyarán hunyt el 91 éves korában. Temetésén
tagszervezetünk természetesen képviseltette magát.
Megalakulásunkkor és jelenleg is 20-25 regisztrált bencés diák él Egerben és
környékén. Kezdetben is csak 10-12 diáktárs vett részt szervezett programja-
inkon, későbbiekben ez a szám tovább csökkent. Az egri papság körében is
szép számmal vannak bencés diákok, de a fiatalabb atyák gyakori áthelyezé-
sei is hozzájárulnak a létszám ingadozásához.
Az első három évben évenként két alkalommal volt nagy összejövetel, amely
Cs. Varga István által szervezett kulturális programhoz kapcsolódott.
Az összejövetelek közül kiemelném a 2000. decembet 16-án megrendezett
évezredzáró találkozásunkat, aminek az adott szomorú aktualitást, hogy előtte
1 hónappal vettünk búcsút Dr. Löffler András diáktársunktól, aki ügyvéd-
ként, érseki jogtanácsosként dolgozott és akit a BDSZ helyi elnöki székében is
szívesen láttunk volna. Majd meghallgattuk Cs. Varga István irodalomtör-

128
1989-2009 TERÜLETI SZERVEZETEINK

ténész diáktársunk előadását Czuczor Gergely születésének 200. évfordu-

lója tiszteletére.
A diáktársak közül jó páran tagjai vagyunk más, ugyancsak keresztény, kon-
zervatív értékrendet képviselő közösségeknek is, így a Keresztény Értelmiségi
Szövetségnek, a Lokálpatrióta Egyletnek és a Fertálymesteri testületnek. Így ezen
közösségek programjait joggal érezhetjük az egri BDSZ-ének is.
2001-ben vendégül láttuk Czuczor Gergely szülőfalujának küldöttségét. Cs.
Varga István a Németh László Társaság titkáraként és öreg bencés diákként fát
ültetett Balatonfüreden, a Tagore sétányon, majd a Tihanyi rendház előadó-
termében Németh László konferencia zajlott.
Még ebben az évben részt vettünk a BDSZ Mária kongregációjának mária-

II.
pócsi zarándoklatán. Az egrieket Veres András akkori egri segédpüspök di-

FEJEZET
áktársunkkal képviseltük.
2003 márciusában az egri BDSZ–tagok aktív közreműködésével a váci és a
szentendrei társszervezetekkel megszerveztük a mátraverebély-szentkúti za-
rándoklatot. A mintegy 60 fős társaság 6 iskolából verbuválódott össze. A leg-
idősebb 92, a legfiatalabb 10 éves volt.
A reggeli után két órás sétára indultunk a remetebarlangba, majd vissza-
térve, a bazilikában ünnepi szentmisét tartott Veres András püspök-diáktár-
sunk. A gyaloglás és a lelki feltöltődés után bőséges ebéd következett, ahol a
ferences atyák és az egri bencés diákok segítettek a felszolgálásban.
Az utóbbi években szinte félévenként volt vendégünk Teodóz atya a győri
rendházból és Richárd atya Tihanyból, akik nemcsak a helyi bencés diákok-
nak, hanem a kultúra és a lelkiség iránt nyitott egri polgárok számára is él-
ményt nyújtó előadásokat tartottak.
2007. augusztusában a keszthelyi szervezet, 2008 tavaszán pedig a veszp-
rémi és a soproni tagszervezet kiránduló csoportjának mutattuk be az egri
barokk belváros szépségeit.
2008. márciusában BDSZ alapszabálya szerint 4 tagú vezetőséget, köztük el-
nököt választottunk:
Díszelnök: Dr. Ternyák Csaba egri érsek
Tiszteletbeli elnök: Jáki Sándor Teodóz OSB .
Elnök: Dr. Hanis Béla
Vezetőségi tagok: Dr. Cs. Varga István, Cséfalvay Gyula, Dr. Lengyel Gyula
Dr. Hanis Béla (Gy 75)

129
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

Gyõr
A Bencés Diákok Győri Egyesülete 1993-ban alakult. Alapítója Dr. Németh
Ferenc (Gy 44) a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium orvosa volt.
Célja a Szent Benedek rendi iskolákban szerzett keresztény szellemiség, erkölcs
és nemzettudat ápolása, népszerűsítése, valamint részvétel Győr városa és
Győr-Moson-Sopron Megye kulturális életében.
Az egyesületbe a bencés gimnáziumokban végzett öregdiákok léphetnek
be. Székhelye a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban van. Az egye-
AL MANACH 2008

sület évente hat szabadegyetemi előadást, valamint kirándulást, hangversenyt

szervez. Mindemellett az évente megrendezendő közös érettségi találkozó
megszervezése is a mi feladatunk az iskolával közösen. A szabadegyetemi elő-
adások három témakört járnak körül neves előadók vezetésével: történelem-
irodalom, természettudomány és teológia. Az elmúlt évek során olyan
országos, sőt nemzetközi szaktekintélyeket hívott meg egyesületünk me-
gyénkbe, mint Kányádi Sándor, Cs. Varga István, Tomka Miklós, Gulyás
Balázs, Vizi E. Szilveszter, Kahler Frigyes, Maróth Miklós, Balczó András.
Az előadásokon 150-200 fő szokott részt venni, idős és fiatal korosztály egya-
ránt.
A 318 fős szervezetet 7 főből álló elnökség irányítja, melyet négy évre vá-
lasztanak. Az egyesület vezetősége minden munkát társadalmi munkában
végez. Az utóbbi években sikerült fejlesztéseket végrehajtanunk egyesületün-
kön belül. Megújult honlapunk teljes mértékben megfelel a mai kor követel-
ményeinek. Ebben az évben új kiadványt jelentettünk meg dvd formájában,
melyen az iskola tablói láthatóak az 1880-as évek végétől napjainkig.
Péter Tamás (Gy )

130
1989-2009 TERÜLETI SZERVEZETEINK

Miskolc
áprilisában alakult önálló területi szervezetté a Miskolci Akadé-
1993 miai Bizottság székházában. Megelőzően a kelet-magyarországi
szervezet magába foglalta Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Borsod-
Abaúj-Zemplén, Heves megyék itt élő és volt bencés diákjait. Később Nyír-
egyháza, Debrecen, majd Eger is önálló szervezet lett.
Jelenleg Könyves Tóth Kálmán utolsó statisztikai adatai szerint 62 tagunk
van. Találkozóinkat Szt. Benedek és Szt. Márton napján ünnepeljük együtt
Miskolcon a Mindszenty, a Szent Anna, a Búza téri templomokban és a meg-

II.
hívott bencés tanárok tartanak előadásokat.
Az évek során az érdeklődés egyre nőtt, hiszen a Miskolci Egyetem Sop-

FEJEZET
ronból került át, és így sok bencés diák is itt lett oktató, tanársegédek, tan-
székvezetők, professzorok, akadémikus. Volt olyan időszak, hogy a 7 akadé-
mikus professzorból 4 korábban bencés iskolába járt.
Országos regionális találkozókat általában 4 évente rendezünk. 1996-ban
Miskolcon a MAB székházban „1000 éves a magyar bencés schola” címmel,
majd 2000-ben a Millennium alkalmából ünnepi ülést szerveztünk. 2006 már-
ciusában Kazincbarcikán Kovács F. László biztosított helyet a nagyszabású ta-
lálkozónak. Az előadók között rendszeresen szerepeltek Várszegi Asztrik
főapát, Korzenszky Richárd apát, Fodor György rektor, Vizi E. Szilveszter
akadémia elnök, Kovács Ferenc akadémikus, Hortobágyi Cirill, Horváth
Dóri Tamás, Csóka Gáspár, Fáber Miklós, Bischof Péter, Takács Ern pro-
fesszor, Szalay Béla, Németh Szilárd, Terplán zénó, Peth Szilveszter,
Zambó János, Tarján Gusztáv kétszeres Kossuth-díjas, Tóth Konstantin,
Jáki Theodóz atya, Áment Lukács és több bencés gimnáziumi tanár. Koráb-
ban Csóka Gáspár adta át és szentelte föl a szerencs-ondi apátság felújított
épületét. Rendszeresen részt vettünk Mária zarándoklaton.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megye kitüntetettjei: Terplán Zénó, Kovács Fe-
renc, Peth Szilveszter, Zambó János, Kovács F. László, a Borsod-Abaúj-
Zemplén megyei kórház közössége (Dr. Csiba Gábor főigazgató), Tóth
András görögkatolikus. parochus, aki Rakacaszenden óvodát, iskolát alapí-
tott a kisebbségek részére. Dr. Szapári Györgyöt és dr. Rada Györgyöt a
Miskolci Egyetem díszdoktorává avatták.
Dr. Sója Szabolcs (Ph 58)

131
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

Pécs
P écs és környéke sok bencés iskolában képviseltette magát nagyon sok di-
ákkal. Ma már nem működő iskolák (Budapest, Esztergom, Pápa, Kőszeg,
Komárom) öregdiákjai, valamint a pannonhalmi és győri iskolák volt tanulói
élnek a környéken. Kezdetben nagyon szűk körben, majd egyre többen és
szervezettebben „fedték fel” múltjuk bencés időszakát. Bíró László (Gy 69,
akkor még székesegyházi káplán), Horváth Béla (Gy 66), Kisida István (Gy
68), Sasvári Géza (Gy 61) voltak az „ősatyák”, akik győri vonalához Felcser Ist-
AL MANACH 2008

ván (Ph’72, tavaly temettük) csatlakoztatta a pannonhalmiakat.

Igazából 1990-ben, az akkori nagy magyar változások közepette vett for-
dulatot a bencés öregdiák élet is Pécsett. A BDSZ akkori vezetőinek nem kis
rosszallása és értetlensége mellett megalakult a Bencés Diákok Pécsi Egyesü-
lete. Miért önálló egyesületként? Pontos okát nem tudjuk, de az akkor talál-
kozó 30-40 ember „közfelkiáltással” egyesületet alakított, elnökkel, vezető-
séggel, tagdíjjal. De nemcsak alakított, hanem működtetett is. Havonta prog-
ramokat szerveztünk, neves előadók jártak Pécsett. A programok városszerte
eseményt jelentettek. De ez nem is lehetett másként, hisz olyan személyisé-
geket üdvözölhettünk Pécsett, mint a Templeton-díjas Jáki Szaniszló, a Bu-
depest-Esztergomi segédpüspök Ternyák Csaba, illetve Szennay András,
Tarnay Brúnó. A POTE előadótermét 2-300 ember töltötte meg. De az egye-
sület tagjai közt is neves, elismert emberek voltak, csak hogy a POTE akkori
rektorát említsem, Dr. Kelényi Gábort. Minden korosztály reprezentálva volt
a tagságban a nagyon idősektől az egyetemistákig. De a találkozások alkal-
mával az életkorbeli, a társadalmi rangbeli különbségek eltűntek.
Az Egyesület „fénykorában” 100-120 tagot számláltunk, közülük általában
30-50 fő jött össze alkalmanként. A programokra a városból (művészek, iro-
dalmárok, múzeológusok), másutt élő bencés diáktársaink közül (Gerzson
Pál), bencés tanáraink közül (Sólymos Szilveszter, Jáki Zénó, Varga Mátyás,
Korzenszky Richárd) hívtunk előadókat. Ezek az előadások mindannyiunk
jobbulására szolgáltak. Fontosak voltak a szeptemberi Veni Sancték, az ádventi,
a nagyböjti lelki programok, és több éven át a környékbeli plébániákon, nya-
ralókban rendezett családi összejövetelek. Az Egyesület a tagdíjakból évente
1-1 pannonhalmi és győri diákot jutalmazott meg. Önálló „újságunk” is volt;
Nuntius Benedictinus Quinqueecclesiensis címmel három száma jelent meg.

132
1989-2009 TERÜLETI SZERVEZETEINK

Azután történt valami. A programok látogatottsága valami (ma sem tu-

dott) ok(ok) miatt csökkenni kezdett, előbb 15-20, majd 8-10 fő maradt a
nagyságrenddel jelentősebb, papíron lévő tagságból. Az Evangéliumból is-
merjük, a kifogások, a magyarázatok skálája széles.
Az érdeklődés hiánya nehéz helyzetbe hozta a mindenkori vezetőséget, hi-
szen publikum nélkül nehéz előadókat hívni. Azaz circulus vitiosus alakult ki.
Az Egyesületet kötelező szabályok nehezítettsége odáig vezetett, hogy az
Egyesület néhány éve közgyűlésén feloszlatásáról határozott. Ezt követően a
lazább Baráti Kör működött. Sajnos ez egy „levezető formának” bizonyult. Egy-
egy fellángolás még volt, megalakult az egyetemi tagozat, amely az országos
szervezetben is jelentőséggel bír.

II.
De már csak esetlegesek az összejövetelek. Ha formálisan nincs is pécsi Te-

FEJEZET
rületi Szervezet, informálisan, egyedi esetekben és feladatokra megtaláljuk egy-
mást, segítünk egymásnak. Ez fontos!
Reméljük jön még fellendülés, jön még szervezettebb megjelenés. Persze
ehhez sokunknak kell megvalósítani a bencés „parancsot”. Ora et labora.

Adamovich Károly (Ph 72)

Piliscsaba
A Bencés Diákszövetség Piliscsabai Szervezete 1998. május 16-án, a IV. Pilis-
csabai Egyházzenei Napok alkalmából alakult meg, P. Csóka Gáspár OSB
jelenlétében és vezetésével. Tagsága elsősorban a Pázmány Péter Katolikus
Egyetemen tanító, valamint a Piliscsabán és a környező településeken élő volt
bencés diákokból verbuválódott. Számuk jelenleg 46 fő.

A piliscsabai szervezet elnöke Maróth Miklós, titkára és lelke Csíky Gábor.

A szervezet első megmozdulása az 1998. május 9-re esett, amikor BDSZ
helyi szervezete mutatta be az egyetemet több országos szervezet képviselő-
inek. 1998. június 28-án részt vettünk a csobánkai zarándoklaton, ahol Főapát
úr misézett.
Minden évben a Piliscsabai Egyházzenei Napok egyik napját bencés össze-
jövetelnek neveztük ki.

133
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

– . Csóka Gáspárral

– . Márfi Gyula érsekkel
– 2000. Veres András püspökkel és Habsburg Ottóval
– 2001. Maróth Miklóssal
– 2002. A teljes BDSZ vezérkarával
– 2003. Fodor György rektorral
– 2004. Vizi E. Szilveszter elnök úrral
– 2005. Tkés László püspökkel
– 2006. Csáky Pál miniszterelnök helyettessel és Mihály főherceggel
AL MANACH 2008

– 2007. Ternyák Csaba érsekkel

– 2008. Bíró László püspökkel
A szervezet különböző jellegű tevékenységeket folytat. Ezek egyike valami-
lyen aktuális témában szervezett összejövetel, amelyen egy kiemelkedő egyházi
vagy világi személyt is vendégül látunk. Így például 1998 adventjében vendé-
günk volt Veres András püspök; 2000. november 15-én emlékünnepséget
szerveztünk a Pázmány Egyetemen Jedlik Ányos OSB és Czuczor Gergely OSB
születésük 200 éves és a MTA 175 éves megalapítása alkalmából.
2006. évben „Boldogok és szentek” címmel tartott ünnepünkön Habsburg-
Lotharingiai Mihály főherceg volt a vendégünk.
A tevékenységnek egy másik típusa az egy központi téma köré szervezett
előadássorozat, amelynek rendszerint országosan ismert előadói szoktak lenni.
2003. és 2004. évben konferenciasorozatot indítottunk a Klotildligeti Egy-
házközséggel közösen „Tanuljunk meg együtt élni” címmel. Az előadásokat
Blanckenstein Miklós, Pucilowski József, Bíró László, Várszegi Asztrik,
Bolberitz Pál, Paskai László, Fodor György, Tkés László, Kiss-Rigó László,
Sajgó Szabolcs és Gábor Bertalan tartotta.
2004-ben az előadássorozat címe „Ki az ember” volt, ezen Freund Tamás,
Maróth Miklós, Benk Antal SJ, Jelenits István SchP és Bolberitz Pál
adtak elő.
2005. és 2006. években egy érdekes konferencia-sorozatot tartottunk „Köz-
társasági elnökök és Miniszterelnökök Piliscsabán” címmel. Előadóink a követ-
kezők voltak: Szrös Mátyás, Horn Gyula, Németh Miklós, Boross Péter,
Csáky Pál.

134
1989-2009 TERÜLETI SZERVEZETEINK

2007. évben „Kereszténység életszemlélete” címmel tartott konferencia-so-

rozatunk előadói Semjén Zsolt, P. Gregory Gay CM generális és Harrach
Péter voltak.
2008-ban „A szentírás összeköt” címmel ökumenikus biblia konferenciákkal
kapcsolódtunk a Biblia évéhez. Egy-egy alkalommal két, esetleg három elő-
adás is elhangzott. Előadóink között üdvözölhettük a piliscsabai katolikus plé-
bánoson, Lipinszki Mihályon, valamint a református lelkészem Csoma
Áronon kívül Kiss-Rigó Lászlót, Karaszon Istvánt, Fodor Györgyöt, Ri-
toók Zsigmondot, Maróth Miklóst.
Amint a programokból látszik a BDSZ helyi szervezete igyekszik mind az
egyetemi hallgatókat, mind Piliscsaba és a környék lakosait megszólítani.

II.
Maróth Miklós (Ph 61)

FEJEZET
Sopron
A kezdetek előtt

V alójában a 80-as évek első felében már rendszeresen összejáró kis csapat
voltunk, akik a diploma megszerzése után elsősorban munkahelyünk
miatt kerültünk Sopronba vagy környékére. Szándékosan nem mondom öreg-
diák szövetségnek magunkat. Egyrészt, mert nem voltunk öregek, és mert
egyáltalán nem voltunk hivatalos, jogi értelemben vett szervezet. Nem is le-
hettünk, mivel az átkos rendszerben ez szigorúan tiltott volt. Ám, akkor a
még keveseknek megadatott, egyházi iskolai neveltetés egységessé tett min-
ket, a hivatalos közvélemény által – ekkorra már – egyre visszafogottabban
megkülönböztetetteket. A szezon vége már a kertek alatt volt, mint azt utó-
lag tudjuk. A bencés gimnáziumban, jó tanárainktól kapott értékek biztosí-
totta, bennünk növekvő erő azonban már jelezte fiatalos előretekintésünk
helyénvalóságát, hogy egy remélt változásra van szükség. Az értékrendnek
egyszer helyre kell állnia.
A hetvenes években érettségizettek korosztálya, Varga Józsi jóvoltából, aki
a motorja volt együvé tartozásunknak, éveken keresztül rendszeresen össze-
járt, eleinte a várkerületi Traminiben, később, a minket néhány éve magunkra
hagyott poncichter, Unger Feri bácsi protáján.
Az egész úgy kezdődött, hogy Józsi Sopronba költözésekor meghívott min-

135
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

ket (Balogh Lajos, Gosztonyi Miklós, Hanzséros Sándor, Kiffovits Ala-

jos, Kóczán Árpád, Németh István) a várkerületi kisvendéglőbe találkozóra.
Talán még Varga Józsi sem sejtette, hogy így lettünk alapítói a későbbi BDSZ
soproni szervezetének. A „pálutcaiak” mintájára eleinte csak gittegyletté szer-
veződtünk, és mondtuk magunkról poénosan: „Heten vagyunk, mint a go-
noszok.”

Nem tudtuk, hogy tudnak rólunk.

Azt hittük egészen 89-ig, mikorra már jóval tíz fölé bővültünk, hogy csak mi
AL MANACH 2008

tudunk magunkról. No, meg feleségeink, akik a vendéglői zárórák után még
éjszakai asztalt terítettek, hogy fiatalosan éhes bendőnket tartalmasabbá te-
hessük a sok folyadék után.
Itt engedtessék meg egy anekdota, ugyanis nem mindegyikünk párja volt
ilyen együtt érző bencés feleség. Volt bátortalanabb köztünk, aki ilyenkor nem
is merészkedett haza, nehogy a küszöbön kelljen töltenie a decemberi éjszaka
rövid maradékát. Ám hajnalban korán ébredő lelkiismeretével csendes an-
golsággal szeretett volna távozni. De közrezárta magát a szélfogó két ajtaja
közé, ahol penitenciaként várt a háziak hétvégi kényelmes ébredésére. A to-
vábbiakról nem szóltak már a nyilvános hírekben.
A rendszerváltáskor meglepődve tapasztaltuk meg, mennyi eddig ismeret-
len volt bencés diák élt környezetünkben. A 89-es rendszerváltás küszöbén
váratlanul egy alkalommal az akkori Liszt Ferenc Kultúrház igazgatója, Venesz
Ern szólított meg, hívta össze a már évek óta összejáró fiatalokat. Máig sem
értjük, hogy eddigi anonimitásunk dacára, mi alapján talált ránk nagy hirtelen.
Aztán azt vettük észre, egyik pillanatról a másikra hivatalos jogi személlyé szer-
veződtünk vele. Ernő már mindent előkészített, javasolta elnöknek Dr. Hol-
lósi János főorvost, akit meg is választottunk. Ő szinte mindenkiről tudott, aki
valahol a bencéseknél érettségizett és az akkor eretnekségnek tűnő, a Liszt-
ben, az akkori leginkább diákbálokról ismert nagyteremben tartott főapáti
misén már hirtelen 100 fölé emelkedett a bencés öregdiákok évek óta össze-
tartó, addig alig több, mint tucatnyi csapata.

A nagy tettek ideje

Ernő bravúros szervezésével szinte heteken belül nagy csapat lettünk. Azon-
nal lett székhelyünk is, a rendkívül lelakott állapotú soproni bencés rendház-
ban. Ennek nagyobb részében állami középiskolai kollégium működött, és csak

136
1989-2009 TERÜLETI SZERVEZETEINK

egy kisebb, akkor lakatlan, a Kecsketemplom melletti rész volt a rend tulajdo-
nában.
Első közös tevékenységüket – Ernő agilis szervező egyéniségének köszön-
hetően – ezen épületrész rendbehozatalával kezdtük. Sokan, sokat dolgoz-
tunk, lelkesedve, kétkezi munkával, a közös ügyért. Ernő az anyagiak meg-
teremtése végett Hollósi doktorral alalapítványt is alapított. Hogy a bencés
rendháznak bencés rendi lakója is legyen, néhány társával felkeresték Dr. End-
rédy Csanád, Németországban élő bencés atyát és hazahívták.
A világot járt, több nyelven beszélő szerény, barátságos természetű atya,
aki a vörösterror alatt sokat szenvedett Endrédy Vendel, néhai ciszter apát
unokaöccse, szűkebb hazájába hazatérve, teljes elszántsággal kezdte meg a

II.
bencés ház és templom felújítását.

FEJEZET
Csanád atya megteremtette a Szent Benedek Idősek Háza alapjait, meg-
mentve ezzel a rendet a kényszerűnek látszó ingatlanértékesítésétől. Felújít-
tatta a templom orgonáját, eredetiségében helyreállíttatta hiányzó színes
üvegablakait és elkezdte a teljes restaurációt.
Mindehhez jó szervezőkészsége, emberi kapcsolatai adtak anyagi, személye
pedig erkölcsi alapot. Ebben társra talált bennünk, öregdiákokban, akik általa
megerősödve vihettük a stafétát ekkor már Varga Józsi, majd később Venesz
Ern elnökeink zászlaja alatt. Mindannyiunk összefogásának koronájaként,
2004 decembere óta a város szívében megújult házban működhet ma a Szent
Benedek Idősek Háza bencés szociális intézmény.
Sajnos az embert próbáló hétköznapok Csanád atyán is erőt vettek, aki ma
már az általa megalapozott idősek háza megérdemelt lakója, de nyugdíjas
papként továbbra is szolgál az erre igényt tartó Városplébánián. Vasárnapon-
ként misézik az árvaházi kápolnában, majd utána gyóntat a Szt. Mihály temp-
lomban.
Templomigazgatói szerepet tőle átvette Horváth László (Gy 71) kórház-
lelkész, aki lelkesen folytatja Csanád atya által megkezdett felújítási munkákat
templomunkban.

Jelenünkből
Mára már több mint 160 tagot számlál a BDSZ soproni szervezete. Több-
sége az idősebb korosztályt képviseli. Közülük jó néhányan határainkon túl
élnek. A teljesség igénye nélkül sorolva, büszkék vagyunk arra, hogy tisztelet-
beli diáktársunkká fogadhattuk a városunkban élő Szokolay Sándor Kos-

137
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

suth-díjas zeneszerzőt, akinek a minap ősbemutatóján vehettünk részt a Mű-

vészetek Palotájában Budapesten. Továbbá tagjaink közt tudjuk Lámfalussy
Sándort (So 47), a Brüsszelben élő közgazdász professzort, Sopron díszpol-
gárát, az európai valuta atyját úgy, mint Adrásfalvy Bertalan (So 51) volt
kultuszminiszterünket.
A félévenként közreadott programjaink rendszeres résztvevője, az a 40-60
fős csapat, aki állandó lüktető magját adja szövetségünknek. Programjaink a
szövetségen túl a város nyilvánosságának is szolgálnak. Így a soproni BDSZ
szervezte a tavalyi Kodály-év városi rendezvényét, neves előadókkal (Szoko-
lay Sándor, Cs.Varga István, Jáki Teodóz). De a város határain is túlmuta-
AL MANACH 2008

tóan, társrendezői voltunk a MAKUSZ soproni rendezvényének, ahogy a

BDSZ országjáró is a soproni szervezetet tisztelte meg az elmúlt év során. A
nagyböjti triduumaink és az adventi lelki napunk kiváló előadói a város híve-
inek is lelki töltődést biztosítanak. Hagyományteremtői lettünk Teodóz atya
magyarságápoló évenkénti kárpát-medencei BDSZ kirándulásainak. Segítsé-
günkkel újraéledt a BDSZ honlapja.

dr. Németh István (Gy 74)

Szeged
K edves emlékekkel gondolunk vissza dr. Szcs László (Ph 74) diáktár-
sunkra és segítőire, akik életre hívták e tájékon a közösséget. Ő már csak
az örökkévalóságból nézheti találkozóinkat, mert 2000. május 22-én kísértük
el utolsó útjára. Emlékeinkben megmarad az 1998. évi szegedi ferences temp-
lomban és rendházban való találkozás; a tiszaújfalusi bencés nővérek szíves
fogadtatása. Majd 1999-ben Békéscsabán Kovács Péternél (Gy ) ismer-
hettük meg népének és plébániájának történetét.
A 2000. évtől Rákos Gyula (Ph 54) fogta össze a szervezetet, aki a bajai ta-
lálkozó után a szegedi ferencesekhez vezetett el bennünket, majd ismét Baja
adott otthont a találkozónak. 2002. november hónapban megtisztelte kö-
zösségünket dr. Szalay István a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára is. 2003-
ban dr. Laurinyecz Mihály (Gy 81) az egyház mai szerepéről beszélt.
2004-től Atlasz Henrik (Ph.52) szervezi a dél-magyarországi szervezetet.
Az őszi találkozónak Szeged-Tarján városi plébános dr. Laurinyecz Mihály ka-

138
1989-2009 TERÜLETI SZERVEZETEINK

nonok diáktársunk adott helyet, aki a közös szentmise után a bencések tör-
ténelmi szerepéről tartott előadást. Külön öröm volt számunkra Fáber Mik-
lós elnökünk megtisztelő látogatása. 2005 márciusában szerzetesrendek
mutatkoztak be a Szegedi Dóm-ban, ahol találkozhattak Horváth Dóri Ta-
mással, Binzberger Ákossal és a háromnapos lelkigyakorlaton Pálmai Go-
dofréddel. Ősszel a Piarista Gimnáziumban Tóth Ákos diáktársunk piarista
gimnáziumi tanárként fogadott bennünket, és bemutatta az új intézményt,
melynek elődje nagy múlttal rendelkezett. Megismerhettük, hogy a beindult
új iskola fokozatosan hogyan szerezte vissza tekintélyét. Külön öröm volt szá-
munkra, hogy 2006. június 17-18-án résztvehettünk a Gyula-Máriaradna ta-
lálkozón. Az újra beinduló egyházi iskolák számbavétele során 2007-ben

II.
látogattuk meg a Szegény Iskolanővérek közösségét, akik Szegeden a Karolina

FEJEZET
Iskolát vezetik. Öröm volt látni az intézmény fejlődését és népszerűségének
növekedését, melyet dr. Szcsné Kopasz Kinga (Ptl) kalauzolásával ismer-
hettünk meg.
Öröm számunkra, ha találkozhatunk egymással. Várjuk azoknak a diáktárs-
aknak az érkezését is, akik eddig elfoglaltságuk miatt nem tudtak összejöve-
telünkre eljönni.
Szeged, 2008 október 22.
Atlasz Henrik (Ph 52)

Szekszárd
– megalakulás – mûködésünk – céljaink –

A Diákszövetség megyei Szervezetét, biztos „magját” összefogásunkat cél-

ként kitűzve, az 1980-as évek második felében, Antal Géza sac. (Ph 66)
– akkor Sióagárd és filiái plébánosa – hívta életre, diáktársaink: Dr. Bíró Zol-
tán (jól hasznosuló pécsi szervezeti tapasztalatokkal), Buzás Antal és Dr.
Korzenszky Emd kezdeményezésére – mindannyiuk baráti, példamutató,
következetes szervező-kutató-meggyőző törekvései eredményeként.
Módszerek: kezdetben egyházi és világi sajtóban hirdetések, majd a szemé-
lyes kapcsolatok – összejövetelek – révén a „kiről tudsz környezetedben, ben-
cés diákként?” alkalmazása. Lelki-szellemi-szervezeti gyarapodásunk terén
sokat köszönhetünk papi HIVATÁSUKAT érdemesen gyakorló, számunkra meg-
tisztelően – tagként – velünk kapcsolatot tartó volt diáktársainknak.

139
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

Szervezeti életünket – igényeinkkel összhangban – a kevéssé merev műkö-

désmóddal jellemezhetjük. Antal Géza a dinamizmusával áthatottan szerve-
zett találkozásainkat felemelő, éltető alkalmakká tette, határozott, tartalmas,
mély lelkiségével. Összejöveteleinket többször nagy ünnepeinkhez kapcsoló-
dóan – Húsvét, Szent Benedek Atyánk ünnepe, az Úrjövet várása, Nagyböjt,
egy-egy időszakhoz kötődő Te Deum – szervezzük; néhányszor családtagja-
inkat is részesítvén a személyes együttlét, a lelki épülés örömeiben.
Különösen emlékezetes Pécsváradon Szent Asztrik apát szobrának avatása.
Tagjaink részt vettek társ-szervezetek: főként Baranya, de a BDSZ Dunától ke-
letre működő egységeinél is előadáson, találkozókon; mi is szívesen láttunk
AL MANACH 2008

Diáktársakat a közeli megyékből. Látogatásaikkal tisztelték meg szervezetün-

ket a BDSZ akkori vezetői: Fáber Miklós elnök, később több ízben Szalai Béla
főtitkár, aki tevőlegesen segítette megyénk tagságának fiatal, új energiákkal
való teljesedését, a közösség erősödését. Épülésünkre szolgált Richárd Atya,
Placid Atya, a missziós vezető: P. Benvin Sebastian Atya „vendégsége” – hogy
csak az utóbbi évek legkiemelkedőbb személyiségeit, alkalmait említsem.
Szervezetünk ígéretesen kiteljesedő: az ezredforduló-közeli időben 20-24 fő,
a szervezethez kötődő taggal szemben ma 49 diáktársunkkal tartunk rend-
szeres (elsősorban az aktualitásokra, történésekre irányuló, évi többszöri le-
velezéses) kapcsolatot. Közülük 33-an regisztrált tagok (2008. év elején);
viszont: „senkit sem akarunk elveszíteni a ránk bízottak közül” – BDSZ tagsági
léttől függetlenül törekszünk a kapcsolattartásra. Tizenegyen megyei gyöke-
rekkel, másutt élnek, dolgoznak: elv, mint előbb. Földrajzi, vagy más közelség
okán további négy diáktársunkkal levelezünk.
A megújult szervezet élete folyamán három – magas fokon tisztelt – Diák-
társunk költözött az Örök Hazába. Aktív tagjaink az élet igen széles spektru-
mán törekszenek a JÓT felmutatni.
Célkitűzésünk: az utóbbi években rendszertelenebbé vált (és néhányszor
szűkös részvételű) összejöveteleink gyakoriságán – ha mégoly magyarázható
is eredezésük – javítani szeretnénk: ki kell törnünk; felül kell emelkednünk a
környezeti hatásokon.
Szervezetünk elnöki tisztét Antal Géza atya, címzetes apát látja el a kezde-
tektől. Őt megyéspüspökünk 1998. évben a „hű voltál…, …sokat bízok Rád”
gondolatán Pécsváradra helyezte, így – legyőzendő a „földrajz” akadályait – az
ügyvezetés feladatait Szekszárdon végezzük.
Endrdi István (Ph 63)

140
1989-2009 TERÜLETI SZERVEZETEINK

Szombathely
A BDSZ Szombathelyi Szervezete 1992. január 25-én alakult meg a szom-
bathelyi Szalézi Intézetben. Több mint hatvan szombathelyi és Vas me-
gyében élő volt bencés diák jött el és nyilvánította ki szándékát a helyi
szervezet létrehozására. A Diákszövetség országos vezetői, Korzenszky Ri-
chárd OSB, és Szalai Béla főtitkár köszöntötték a megjelent bencés diáko-
kat és buzdítottak a diákszövetségi összefogás fontosságára.
Örömmel állapíthatjuk meg, hogy szervezetünk 17 év után is, sok személyes
és társadalmi méretű nehézség ellenére él és működik. Nagy megtiszteltetés

II.
számunkra, hogy Galambos Iréneusz OSB atya, alsóőri plébános – pannon-

FEJEZET
halmi nyugállományba vonulásáig – társunk és segítőnk, lelki vezetőnk volt.
Példát mutatott valamennyiünk számára helytállásból, az alázatos közösség-
szolgálatból.
Szervezetünk, megalakulása óta a Diákszövetség célkitűzéseinek megvaló-
sításán dolgozott, ünnepi rendezvények, lelki-szellemi megújulást szolgáló
programok szervezésével, jeles előadók meghívásával, közösség-építéssel. Min-
den évben szentmisén emlékezünk meg Szent Benedek atyánk ünnepéről.
Decemberi évbúcsúztató találkozónkon Matura emléklappal köszöntjük ju-
biláló diáktársainkat.
Az elmúlt több mint másfél évtized alatt számos jeles személyiséget hív-
tunk meg előadónak. Vendégünk volt többek között: Konkoly István akkori
szombathelyi megyéspüspök, Sólymos Szilveszter OSB, Békés Gellért OSB,
Márfi Gyula veszprémi érsek, Csóka Gáspár OSB, Maróth Miklós a Páz-
mány Péter Katolikus Egyetem dékánja, Gereben Ferenc az egyetem docense,
Korzenszky Richárd OSB tihanyi perjel, Király Árpád a Jedlik Társaság fő-
titkára, Sill Aba Ferenc OFM, Somogyi Gyz, Jáki Teodóz OSB, Szapáry
György a Nemzeti Bank alelnöke, Szikora József a Katolikus rádió szerkesz-
tője, Nagy Gáspár azóta elhunyt Kossuth díjas költő diáktársunk. Külön em-
lítést érdemel, hogy új megyéspüspökünket Dr. Veres Andrást szombathelyi
beiktatásakor 2006. augusztus 5-én a BDSZ nevében köszönthettük, őszi ta-
lálkozónkon Tőle kaptunk buzdítást keresztény elkötelezettségünk bátor vál-
lalására és megélésére családjainkban és munkahelyeinken.
Kiemelkedő esemény volt az 1996. október 10-én, a Szombathelyi Tudo-
mányos Társasággal közösen megrendezett „Pannonhalma Milleneuma” c. tu-

141
 A BDSZ 20 ÉVE
AMICUS
A SZOMBATHELYI
SZERVEZET ÉRTESÍTÔJE
1993 óta, évente 1-4. számban je-
AL MANACH 2008
lentetjük meg.
Eredeti elképzelésünk szerint tagja-
ink által készített kisebb írásokat, a
hajdani diákélet élményeit meg-
örökítő, s a mindennapok esemé-
nyeit értékelő, vélemény nyilvánító
cikkek megjelentetése volt a szán-
dékunk.
Tagjaink íráskedvének váltakozó in-
tenzitása azonban az AMICUST fo-
kozatosan az események króni-
kájává tette, így vált a BDSZ Szom-
bathelyi Szervezetének Értesítőjévé.
A csoport taglétszámához igazodó
példányszámú négy oldalas kiad-
ványban helyet kapnak a szom-
bathelyi csoport fontosabb esemé-
nyeiről szóló beszámolók, a jubile-
umokról, hajdani és élő tanáraink-
ról szóló hírek, alma matereinkről
a sajtóban is közölt tudósítások.
Különös figyelmet szentelünk tag-
társaink sikereiről szóló események
ismertetésének és sajnos gyakran
jelentkezik az „In memoriam” rovat
is melyben elhunyt diáktársainkról
emlékezünk.
Feiszt György (Gy 68)
BDSZ A LMANACH
dományos emlékülés. Várszegi Asztrik
főapát, Bánhegyi Miksa, Csóka Gáspár,
Németh Lrinc bencés atyák tartottak
előadást.
Megalakulásunk óta folyamatosan
megjelenik szervezetünk értesítője, az
AMICUS. Diáktársaink kezdeménye-
zésre létrehoztuk a Bencés Közösség és
Diákárvák közhasznú alapítványt, kari-
tatív, és kulturális célok támogatására.
Szoros, baráti kapcsolatot ápolunk kő-
szegi iskolaszervezetünkkel. Számos ki-
rándulást és zarándokutat szerveztünk
Burgenlandba és szűkebb pátriánkba:
Vasvár-Oszkó, Felsőszölnök, Sághegy,
Nádasd, Pusztacsatár, Salomvár stb.
Néhány alkalommal sikeres regionális
találkozót is szerveztünk, a legemlékeze-
tesebb Vasszécsenyben 1995-ben volt.
A BDSZ III. Mária zarándoklatának –
amelyet Várszegi Asztrik főapát-püs-
pök vezetett – 2000. április 8-án a helyi
egyházközséggel együttműködve szer-
vezői és házigazdái voltunk. Kezdemé-
nyezésünk nyomán Vas megye számos
településén állítottunk emléktáblát –
együttműködve a helyi önkormányzat-
tal és egyházközséggel – jeles bencés
szerzeteseknek, tudósoknak, tanárok-
nak, Holenda Barnabás igazgatónak
Kámon, Börzsöny Arnoldnak Jákon,
Kelemen Atanáz és Szulpic atyáknak
Hegyfalun, Csóka J. Lajos Bükön, Pados
Ottokár és Rozmán Erik atyáknak
Bőn, Pálffy Mátyás főapátnak és csep-
regi szerzeteseknek Csepregen, Szigeti
142
1989-2009 TERÜLETI SZERVEZETEINK

Kiliánnak Szombathelyen, Pulay Csabának Kisunyomon. Legutóbb János-

házán Dr. Sárközy Pál (1884-1957) főapátra emlékezve gyűltünk össze, ahol
a szentmise bemutatását és az emléktábla megáldását Dr. Várszegi Asztrik
püspök-főapát úr végezte. A szentmisét követően a Főapát úr a Szent Imre Ka-
tolikus Általános Iskolában a néhai Főapát úr életéről szóló előadást tartott.
2006. december 18-án tisztújító közgyűlésünkön új elnök és vezetőségi ta-
gokat választottunk. Korábbi elnökünk, Harangozó Bertalan megnöveke-
dett közéleti és egyéb kötelezettségei miatt nem tudta vállalni az elnöki tisztet,
így helyette Dr. Andor Ferencet választottuk elnöknek. Vezetőségi tagok let-
tek: Harangozó Bertalan, Horváth Tibor, Dr. Prugberger Emil, Tremmel
János, Vámos László, Erdélyi Iván.

II.
Összejöveteleinken több alkalommal diáktársaink előadásait hallgattuk

FEJEZET
meg. Magyarország és Erdély címerei: Feiszt György; Büki Gyógyfürdő fejlődé-
sének 45 éve: Pupp Vilmos.
Több diáktársunkkal együtt részt vettünk 2007. január 16-án néhai Nagy
Gáspár Kossuth-díjas költő diáktársunk temetésén Nagytilajban. 2007. április
16-án köszöntöttük a BDSZ legidősebb tagját Dr. Gábriel Lajos diáktársun-
kat 100. születésnapján otthonában, de sajnos júliusban a Jó Isten magához
szólította. A Jáki úti temetőben a diáktársak nevében Dr. Andor Ferenc vett
búcsút Tőle. 2008. július 05-én Kám községben Dr. Horváth Dori Tamás
győri igazgató megemlékező szentmisét mutatott be Dr. Holenda Barnabás
volt igazgató úr emlékére. A Szentmisét követően koszorút helyeztünk el di-
ákszövetségünk által 2002-ben elhelyezett emléktáblánál. Május utolsó szom-
batján Pannonhalmán részt vettünk az országos találkozónkon. Több diák-
társunk részt vett Tihanyban a Kézfogás találkozón. 1994 óta rendezik a szer-
zetesi iskolákban végzett diákok és iskolák hívő pedagógusainak találkozóját.
Részt vettünk a BDSZ éves küldöttgyűlésein. Igyekszünk részt vállalni a szel-
lemi és egyházi életben, a hajdani tanárok és diákok életútjának bemutatásá-
ban, a bencés nevelés hagyományainak, eredményeinek feltárásában, népsze-
rűsítésében, a kegyeleti helyek ápolásában.
Továbbra is szívügyünknek tekintjük, hogy tanárainknak emléktáblát állít-
sunk. Ahogy egyik diáktársunk, Dr. Horváth Sándor írja: „…mert minket iga-
zán arról ismernek fel, hogy közösséget alkotunk.” (Kincés diákok)

Harangozó Bertalan (Gy 73)– Dr. Andor Ferenc (Gy 62)

143
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

Veszprém

A megalakulás és a kezdeti időszak

dentitásom része, hogy bencés diák voltam. Önmagam megerősítésére is

I kerestem hát a hasonló elkötelezettségűek társaságát, amikor újsághirde-
AL MANACH 2008

téssel, 1989. végén a Bencés Diákszövetség veszprémi csoportjának megala-

pításához tagokat toboroztam.
Harminc öregdiák jelentkezett a megadott telefonszámon, bizonyítva, hogy
sokunkba beépült a szerzetes tanáraink által közvetített szellemiség. Az első
találkozón, 1990. február 4-én, vasárnap délután 23 egykori bencés diák vett
részt. Az ismerkedést követően az „alakuló ülés” négy héttel későbbi ismétlé-
sében állapodtunk meg, remélve, hogy addigra a létszámunk gyarapodik és a
célunk, közös szándékunk formálódik. Várakozásunk igazolódott. Március ne-
gyedikére harmincöten lettünk és az összejövetelek rendszeressé tétele mel-
lett elköteleződtünk.
A nagyra nőtt létszám és a rendszerváltozás érzékelhető közelsége miatt
azonban a kezdeti diszkrét, családias forma oktalanná vált. A harmadik talál-
kozótól kezdve már mindig valamilyen közösségi teremben (vendéglő, plé-
bánia, oktatási intézmény stb.) volt a helyszín, alkalmanként 25-35 fő gyűlt
össze. 1991-től kéthavonkénti rendszerességgel találkoztunk.
1991-ben egy alapítványt is létrehoztunk, amellyel a győri és a pannonhalmi
gimnázium 2-2 diákjának tanulását támogattuk. Ugyancsak ebben az eszten-
dőben szerveztük meg az első csoportos kirándulásunkat. Szeptember egyik
hétvégéjén, külön busszal Ausztriában jártunk.
1992-től a kirándulások időpontja tavaszra került át, de a saját körünkben
lebonyolított utazás talán a legnépszerűbb közös programunkká vált.
1993-ra már kialakult bizonyos szervezeti- és működési rend, így aztán ered-
ményeink mellett a gyengéink is felismerhetőek lettek, belőlem is elfogyott a
lendület, átadtam hát a stafétabotot Bischof Péternek.

144
1989-2009 TERÜLETI SZERVEZETEINK

A folytatás

A rendszeres kirándulások, az újságszerkesztés mellé további feladatokat ke-

restünk. Így lett alapítványunk az egyházmegyei óvodák-iskolák rendszeres tá-
mogatója az 1% gyűjtési lehetőségének elindulásakor. A szervezettebbé válást
és a kínálkozó pályázati lehetőségek megragadását célozta 1997 évi egyesületté
válásunk. A Kézfogás ünnepi rendezvényének elindítása a regionális összefo-
gást kívánja szolgálni más szerzetesi iskolák öregdiákjai, a katolikus iskolák ta-
nárai között. Idén a 15. alkalomra készülünk. Tevékenységünk alakításában
nem hagyható említés nélkül Tihany közelsége, kisugárzása.
A BDSZ támogatásának köszönhetően 2001 óta saját tulajdonú irodával

II.
rendelkezünk, ennek fenntartása – előnyei mellett – az anyagiak fegyelme-

FEJEZET
zett kezelését is megköveteli. Ezt segíti – no és kiadványaink könnyebb meg-
jelentetését is lehetővé teszi – a fenntartott kiadványszerkesztő műhelyünk, a
„Faber Stúdió”.
Éves programjaink, összejövetelink az évek során bejáratódott rend szerint
alakulnak: januárban maradék-pezsgő mustra, márciusban meghívott előadó,
áprilisban közgyűlés, (ezek hosszú évek óta mindig a második csütörtökökön
– Kálmán bácsi anno kérdezés nélkül is beírhatta a Hírlevélbe...) májusban ki-
rándulás, júniusban juniális, szeptemberben ajkai találkozó, majd a halottak
napi szentmise, és a Kézfogás rendezvény. Az Üzenet újságunk a XV. évfolya-
mát kezdte – évente 5-6 alkalommal jelentetjük meg programjaink beszá-
molójával, beharangozásával, és a diáktársaink szemelvényeiből. Egyesületi
tagságunk száma 103 főt számlál. A legnagyobb öröm ma is az új arcok, tá-
mogatók felbukkanása.

Üzenet: A BDSZ veszprémi szervezetének értesítője:

145
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

A jövő

A mostani elnökség – kisebb változtatásokkal – 3. ciklusát tölti ki, 2009 áp-

rilisában új elnökséget választunk.
A közösségünk új szervezői, építői bizton megtalálják módját a további épí-
tésnek, közösségünk további formálásának.
Úgy legyen!
Tennünk kell és imádkozzunk is ezért!
AL MANACH 2008

Bálint Bánk (Ph 76),

Bischof Péter (Ph 75)

A szerkesztő megjegyzése:
Ahonnan még szerettünk volna írásokat kapni:
Keszthely,
Zala,
Somogy,
Tatabánya,
Vác,
Nyíregyháza,
Kecskemét,
Székesfehérvár.

146
 BDSZ
ÁLLÁSFOGLALÁSOK
1989-2009 ÁLLÁSFOGLALÁSOK

A BDSZ ELNÖKSÉGÉNEK

NYILATKOZATA
MTI SZÁMÁRA
AZ
K ELT B UDAPESTEN , 2006. OKTÓBER 19. NAPJÁN

A
Bencés Diákszövetség elnöksége megtisztulásra szólít fel
nemzeti ünnepünk ötvenedik évfordulójának ünneplése

II.
előtt.

FEJEZET
Aggodalommal tekintünk a társadalmunkat megosztó je-
lenségekre. Úgy látjuk, hogy a válság elsődlegesen a hazug-
ságot és az önérdekű cselekvést elfogadott kormányzati technikaként
szentesítő magatartásra vezethető vissza. Gazdasági bajainkra sem fogunk
gyógyírt találni mindaddig, amíg ezen súlyos alapproblémára nem szüle-
tik megoldás.
Szent Benedek írja Regulájában, hogy „a monostor apátja legyen tiszta
életű, józan és könyörületes”, azaz kevésbé szakmai, sokkal inkább erkölcsi
mércét állít a közösség vezetője elé. Állítása ma is, a nagyobb közösség
vonatkozásában is igaz: nem vezetheti országunkat hazugságot hazug-
ságra halmozó ember. Nem alkothatnak kormányzó erőt olyan pártok,
amelyek a közéletben szentesítik a hazugságot.
S ami napjainkban a legfontosabb: nem lehet valóban nemzeti az ünnep,
ha olyan személy, olyan személyek szervezik az ünneplést, hívnak hozzánk
külföldi vendégeket, olyanok szónokolnak, akik hazugság, az állampolgá-
rok súlyos megtévesztése árán jutottak vezető szerephez.
Csak akkor lesz igaz az ünnepünk, ha igazak az ünneplők! Aki ezt nem
hajlandó elfogadni, annak nem lehet helye sem az ünneplők között, sem
a közéletben.

A Bencés Diákszövetség elnöksége

149
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

K ERESZTÉNY É RTELMISÉGIEK S ZÖVETSÉGE (KÉSZ)

M AGYAR P IARISTA D IÁKSZÖVETSÉG (MPDSZ)
B ENCÉS D IÁKSZÖVETSÉG (BDSZ)

KÖZÖS NYILATKOZAT
A NÉPSZAVAZÁS ALKALMÁBÓL
AL MANACH 2008

2008.
március 9-én népszavazás lesz a vizitdíjról,
kórházi napidíjról és a tandíjról. Ha valamivel
több, mint kétmillió szavazat gyűlik össze a
vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlése mellett, az Országgyűlés kö-
teles lesz eltörölni ezeket. Ha nem lesz ennyi eltörlést támogató szavazat,
minden maradhat a régiben.
Mi, a KÉSZ, az MPDSZ és a BDSZ, amelyek keresztény értékrendű ma-
gyar polgárok civil szervezetei, mindhárom népszavazási kérdésre az IGEN
válasz megadását szorgalmazzuk, mert ellenezzük azt, hogy minden a ré-
giben maradjon.
Meggyőződésünk szerint a három IGEN kiállást jelent a társadalomban
meghatározó jelentőségű SZOLIDARITÁS mellett. Minden közintézmény
működésénél figyelembe kell venni, és minden reformot úgy kell meg-
tervezni és megvalósítani, hogy az ne sértse, gyengítse, hanem éppen el-
lenkezőleg, szolgálja, erősítse a társadalom tagjainak összetartozását,
segítse ennek megélését, biztosítva a nemzeti kohéziót. Elsősorban ez segít
megküzdeni azokkal a nehézségekkel, amelyekkel a mai magyar társada-
lom szembenéz, és ettől függ, hogy milyen életminőséget tudunk ma-
gunknak és utódainknak biztosítani, és hogy milyen érzésekkel,
lelkiismerettel nézhetünk a jövőbe.
A társadalom tagjainak – nőnek és férfinak, gyermeknek és felnőttnek,
öregnek és fiatalnak, nagycsaládosnak és egyedülállónak, szegénynek és
gazdagnak, betegnek és egészségesnek, vidékinek és városinak – az ösz-
szetartozástudata és ennek intézményes megvalósulásai önmagukban is
fontos értékek.

150
1989-2009 ÁLLÁSFOGLALÁSOK

A vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj számunkra azért elfogadhatatla-

nok, mert mind a bevezetésük módja, mind az az intézményes rendszer,
amelynek szerves részei, mind az a hatás, amelyet működtetésük a társa-
dalomra gyakorol, elfogadhatatlan. Végső soron azzal az értékrenddel és
társadalom-felfogással nem értünk egyet, amelyre e három „jelkép” visz-
szavezethető.
Egy adott társadalom erkölcsi értéke alapján ítélhető meg, hogy mű-
ködése, elitcsoportjainak tevékenysége milyen hatással van, milyen kö-
vetkezményekkel jár a legnehezebb, leghátrányosabb helyzetű tagjaira
nézve. Ebből a szempontból Magyarország rendszerváltozás utáni mér-

II.
lege nagyon negatív és a társadalmi különbségek alakulása tekintetében
kifelé tartunk Európából. A három általunk vitatott jelenség ezt a nem kí-

FEJEZET
vánatos helyzetet erősíti, tartósítja.
Meggyőződésünk és elvárásunk szerint a „három igen” egyúttal „igen”
a társadalmi párbeszédre, a közösségi intézmények megerősítésére és az
együttműködésre ösztönzött, szolidáris társadalmi és nemzeti közösségre
is!

IGEN a szolidaritásra.
Hárman
a három IGENÉRT!

Budapest, 2008. március 5.

151
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH
AL MANACH 2008

152
1989-2009 ÁLLÁSFOGLALÁSOK

Aláírásgyûjtés
AZ ABORTUSZ „ EMBERI JOG ”- KÉNT VALÓ ELISMERÉSE ELLEN

A
z Új Ember november 9-i számában olvasható egy rövid cikk
arról, hogy egyes – a művi abortuszt pártoló – csoportok
nyomást gyakorolnak az ENSZ-re, hogy az Emberi Jogok

II.
Egyetemes Nyilatkozatának 60. évfordulója alkalmából so-

FEJEZET
rolják a művi terhesség-megszakítást az emberi jogok közé.
A Katolikus Család és Emberi Jogok Intézete – amely az egyetlen életvédő
csoport az ENSZ szociálpolitikai részlegén – aláírásgyűjtési kampányt hir-
detett, hogy a világszervezet ne ismerje el emberi jogként az abortuszt.
Az életvédő csoport Nemzetközi felhívás a személyek és a családok joga-
iért és méltóságáért címmel hirdette meg a kezdeményezést. Emlékez-
tetnek rá, hogy minden gyermeknek joga van a fogantatáshoz, a
megszületéshez és ahhoz, hogy családján belül nőjön fel, amely egy férfi
és egy nő házasságán alapul.
Magyar állampolgárként, négygyermekes apaként, gyermekorvosként,
keresztény értékrendet valló bencés diákként egyetértek minden Magzat
élethez való jogával, és buzdítalak, bátorítalak Benneteket, bencés diáko-
kat, mindenkit, hogy csatlakozzatok a felhíváshoz. Jelenleg 8000 körüli a
magyar aláírók száma, de biztos vagyok benne, hogy ennél jóval többen
egyetértünk a megfogalmazott céllal: nem az abortuszhoz való jog az
érték, hanem az élethez való jog.
Korunknak talán ez az egyik legégetőbb, és talán a leginkább rossz
irányba haladó kérdése mindannyiunkat érint: van, akit áldozatként, van,
akit elkövetőként és van, akit szemlélőként. 1956. június 4-e, vagyis az
1043/1956. sz. minisztertanácsi rendelet megjelenése óta több mint 6 mil-
lió magzat-gyermek nem született meg Magyarországon. Ez a tervezett
„társadalomszabályozó” beavatkozás sok anya, apa és család egészségét
károsította sokféle testi és lelki szövődményével.

153
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

Böjte Csaba szerint 100.000 abortuszt végeznek évente a Kárpát-me-

dencében. „Ez egy gyilkos folyó melyben életek sodródnak, pusztulnak,
melynek a partján állok, állunk mindannyian, tudtunkkal történik ez a ha-
talmas tragédia. Ezek a véres magzatok nem csak az anyákkal, hanem,
mindannyiunkkal szembe fognak jönni az utolsó ítéleten.”
Babits Mihály egyik legismertebb, talán leggyakrabban idézett sorával:
„mert vétkesek közt cinkos, aki néma” szeretném felébreszteni közös ben-
cés lelkületű lelkiismeretünket. A tanulság leggyakrabban az útban van.
Most is. Nézzük, hogyan jutott el eddig a gondolatig Jónás, aki rendkívüli
AL MANACH 2008

módon berzenkedett a küldetés miatt, és megpróbált a feladat, a megbí-

zatás elől mindenféle kifogást keresve kibújni:
„Mi közöm nékem a világ bűnéhez?
Az én lelkem csak nyugodalmat éhez…”
S a végén mégis csak azt a következtetést vonja le helyesen, érezve a fe-
lelősséget, hogy nincs mód nem menni, s nincs mód hallgatni se: „mert
vétkesek közt cinkos, aki néma”.
A kezdeményezés magyar nyelven is elérhető és aláírható elektronikus
úton az alábbi linkre kattintva:
http://www.c-fam.org/publications/id.105/default.asp
Pongrácz József (Ph 69)

A BDSZ elnöksége készséggel támogatja a felhívást, kéri a diáktársakat, hogy az aláírásukkal

fejezzék ki egyetértésüket.

154
1989-2009 ÁLLÁSFOGLALÁSOK

Charta a szabad vasárnapért

„A
djuk vissza a vasárnapot az embereknek!” A pihe-
nésre fordított idő hossza világszerte a társadalmi és

II.
gazdasági jólét alapvető mércéje. Európában a va-
sárnap, mint általános heti pihenőnap hosszú év-

FEJEZET
századok alatt beépült az emberek életritmusába. A
vasárnapi pihenőnap az európai társadalmaknak olyan történelmi, szoci-
ális vívmánya, amely komoly értéket képvisel. A vasárnapokat az emberek
hagyományosan pihenéssel, kikapcsolódással, családjuk, barátaik társasá-
gában töltik. A szabad vasárnap a társadalmi kapcsolatok ápolását teszi
lehetővé.
Aggodalommal tölt el bennünket, hogy ma Európában egyetlenegy or-
szágban sem dolgoznak annyian vasárnaponként, mint hazánkban:
A vasárnapi munka tönkreteszi a családi és társas életet, ellehetetleníti
a kikapcsolódást, a feltöltődést. A vasárnap is munkát végzőknél mérhe-
tően lényegesen rosszabbak az egészségügyi statisztikák.
A vasárnapi munkaszünetnek komoly környezetvédelmi vonatkozása
is van. Vasárnaponként a városokból kitisztulhat a szmog, országszerte je-
lentősen csökkenhet a zajterhelés. A környezetünknek is szüksége van he-
tente egy napra, hogy regenerálódhasson.
A vasárnapi
munka alkotmányos
jogokat is érint. Érinti
a pihenéshez, a sza-
badidőhöz és a rend-
szeres fizetett
szabadsághoz való al-
kotmányos jogot,

155
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

érinti a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkot-

mányos jogot, valamint a szabad vallásgyakorlás alkotmányos jogát. Ál-
láspontunk szerint a kellően súlyos társadalmi érdekkel nem igazolható
vasárnapi munka kötelező elrendelése sérti a munkavállalóknak a fenti al-
kotmányos jogait.
Mindezek fényében el kívánjuk érni, hogy a vasárnap ismét valódi álta-
lános pihenőnap legyen, és csak azoknak kelljen vasárnap is dolgozniuk,
akiknek a munkájára ténylegesen alapvető társadalmi szükséglet mutat-
kozik. Fel kívánunk lépni annak érdekében, hogy a vasárnapi munkát a
AL MANACH 2008

társadalmilag feltétlenül szükséges mértékre szorítsuk vissza.

Kereszténydemokrata Néppárt
Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete
Munkástanácsok Országos Szövetsége

A BDSZ elnöksége készséggel támogatja a felhívást, kéri a diáktársakat, hogy az aláírásukkal

fejezzék ki egyetértésüket.

156
 B ENCÉS
IDENTITÁSUNK
A DIÁKTÁRSAK
SZEMÉVEL
1989-2009 20 ÉVE

D R . H AUSER P ÉTER (P H 89)

Húsz év múlva…

E
gy akkori szemmel sorsfordító napon érettségiztünk Pannon-
halmán: 1989. június 16-án, Nagy Imre újratemetése napján,
napra pontosan az egyházi iskolák államosításának parlamenti

II.
megszavazásának 41. évfordulóján. Az érettségi tételek elmon-

FEJEZET
dása után rohanás a Teleki terembe és bámultuk a tévét, ahogy
többszázezer ember jelenlétében zajlanak a szertartások a Hősök terén. Ezen
események átélése a felnőttkor küszöbén hatalmas lendületet adott nekünk.
Pannonhalmán egyébként sem ért minket váratlanul a rendszerváltás. Osz-
tályfőnökünk Endre atya szinte az egész negyedik évet arra szánta, hogy az
akkori szovjet lapokból felolvasva (Ogonjok, Moszkovszkije novosztyi), az el-
zárt hegy tetején is öntudatlanul tudassa velünk, hogy az életbe kilépve egy
teljesen más világba fogunk érkezni. Jó szolgálatot tett ez a felvételinél az or-
vosira, ahol a szóbelin tőlem a szovjet titkosszolgálatok elnevezéseit kérdez-
ték.
Az osztályunkból tizenketten jelentkeztek az orvosi egyetemekre és több-
ségünk sikeresen el is végezte annak valamely szakágát, melyben persze a hely
szelleme mellett nagy szerepe volt Rékási József tanár úrnak is.
Hogy kiktől mit kaptunk még? Tálos Zoltán tanár úrtól 1956 testközeli él-
ményét. Ádám atyától a precíz történelmi ismeretek és hasznos acronymok
mellett a Miatyánk imáját nagyon sok nyelven, melyet történelem órák elején
a világ minden nyelvén – idővel fejből – imádkoztunk. Így később a világ sok
táján utazgatva, mindenhol volt egy szövegében ismerős rész a közös forrás-
ból, a szentmiséből. Ambrus atyától azt a racionális életszemléletet kaptuk,
ami nemcsak a fizika területén igazított el tisztán, világosan, de emellett a min-
dennapi élet jelenségeinek megsértésében ma is segít. Még sok mindenkire
kellene visszaemlékeznem, azonban ez itt most hely hiányában nem lehetsé-
ges.

159
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

Amit a legfontosabbnak tartok 20 év távlatából, hogy sosem oktattak,

sosem neveltek, sosem szájbarágtak, hanem létközeget adtak nekünk, hol fel-
szedhettük magunkra a tudást, létközeget, amibe számunkra észrevétlenül
besimultunk, ahol alakultunk és a tetsző mintákat elleshettük.
Mit jelentett számomra bencés diákság a négy év után? Az első pár év, az
egyetemi évek, a helykereséssel teltek, hiszen kiraktak onnan, ahol szerettünk
lenni, ahol otthon éreztük magunkat (ahogy Maurus atya fogalmazta az érett-
ségi utáni első őszi pannonhalmi Veni sancte-kor, amikor szállás iránt érdek-
lődtünk: „maguk már csak vendégek itt…”). Ugyanakkor éreztem, hogy
hatalmas energia gyűlt bennem fel, amit át kell adnom valahol. Így vetettük be
AL MANACH 2008

magunkat sok más osztálytársammal együtt valamilyen egyházi, közösségi

életbe: plébánián, Regnumban, ki hova vetődött. Ekkoriban történt, hogy egy
plébániai Pásztorjáték szervezése miatt majdnem lekéstem az egyik fontos
egyetemi vizsgámat. Beindítottuk már 1990-ben a Bencés gyertyagyújtás ha-
gyományát egy budapesti plébánián pannonhalmi bencés atyák celebrálásá-
val megpróbálva összefogni azokat, akikkel egykor együtt éltünk.
A még kötelező honvédségnél, diplomával, 25 évesen nagyon szórakoztató
volt látni más diplomás, egyik-másik, már családapa kortársam küzdelmét a 12
személyes hálóval, az emeletes vaságyakkal a körletben az 1 főre eső 1,2 m2-
es életérrel, a szekrényben tartandó „elvágólagos” renddel. Mi ezen már túl
voltunk 14 évesen, csak visszaemlékezni kellett, hogy is ment ez akkor.
Dolgozni kezdve lassanként rá kellett döbbennem, hogy az élet nem olyan
egyszerű és nem olyan tiszta, mint ahogy Pannonhalmán gondoltuk. Gyer-
mekonkológus orvosként naponta szembesülnöm kell azzal, hogy amit az
élet tiszteletének, az emberi lét méltóságának hívnak, azok korántsem elvont
fogalmak és korántsem olyan könnyű ezeket a gyakorlatban is maradéktala-
nul megvalósítani. Nagyon hálás vagyok Pannonhalmának és a bencés szelle-
miségnek, hogy biztos irányjelzőket adott nekem ehhez az életben.
Hogy valójában milyen hatással volt rám a pannonhalmi 4 év, erre a leg-
jobb választ az fogja adni, hogy továbbtanulásakor Pannonhalmát javaslom-
e cseperedő fiamnak. Erre a kérdésre most csak fogadkozhatok, választ csak
10 év múlva kell adnom…

160
1989-2009 20 ÉVE

G LÓNER C SABA (G Y 89)

Sej, a mi lobogónkat....
megfújták!

I
lyen címmel jelent meg egy újságcikk egy húsz évvel ezelőtt indult füg-
getlen hetilapban. A lobogókat, azaz a vörös zászlókat a győri Szent
István út kandelábereiről nem fújta meg senki, nem tűntek el, csak

II.
március 15-re virradó éjszaka bencés diákok szorgos kezei gúlába gyűj-

FEJEZET
tötték őket a városháza előtt.
1989 az akkor végzett két évfolyam tanulói számára nem egyszerűen az
érettségi éve volt, hanem a rendszerváltás éve is, melyet 17-18 éves (forró) fe-
jünkkel próbáltunk meg átélni-átvészelni. A hírek szerint Győr volt az egyet-
len nagyváros, ahol a nemzetiszínű mellett még vörös zászlót is kitűztek a
forradalmi ünnep tiszteletére. Ezt nem hagyhattuk annyiban. Sajnos néhá-
nyunkat, köztük engem is, elkaptak a rendőrök, így aztán meglehetősen nagy
botrány lett az ügyből. A rendőrök megpróbálták bemártani osztályfőnö-
künket is, mert szerintük ő volt az értelmi szerző, minket pedig megfélemlíteni,
de szerencsére bebizonyosodott, hogy a kommunista uralom ideje lejárt, így
délután már szabadon távozhattunk. A kollégium felé menet láttuk, hogy a
vörös zászlók helyére nemzeti színű zászlókat tűztek ki, ami bizony megme-
lengette a szívünket, és bizonyára még sok győri polgár szívét. Végül kicsit
mégis belénk rúgott még a régi rendszer, a vörös zászlók árát hetünknek meg
kellett térítenünk, mert „elszakadtak, összepiszkolódtak", ahogy a városveze-
tés illetékes elvtársa írta levelében. (Ami azért is érdekes, mert egyébként is
kiselejtezték volna őket) Ezen kívül ügyészi megrovást is kaptunk.
Kifizettük, meghallgattuk. Ennyit megért.
Miután az ügy visszhangjai lecsendesültek, készültünk tovább az érettsé-
gire, az életre, a szocializmus után következő új világra.
Húsz éve még tanítás volt szombaton, így az internátusban élő diákok hosz-
szú hetekig „együtt éltek", és meglehetősen ritkán mehettek haza. Minket,
„zászlószedőket” szimbolikus büntetésként (hiszen bár a tettünket elmélet-
ben minden tanárunk helyeselte, de éjszakai kiruccanásunkkal súlyosan meg-

161
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

sértettük a házirendet) az érettségire való készülés utolsó hónapjára haza-

küldtek. Ez bizony valódi büntetésnek bizonyult, mert jóval nehezebb volt
egyedül készülnünk a megmérettetésekre, mintha társainkkal együtt, tőlük
segítséget, tanácsot kérve tehettük volna ugyanezt. Ettől függetlenül mind-
annyiunknak jól sikerült az érettségi vizsgája. Igaz, ehhez hozzájárultak az is-
mert botrányok is az érettségi körül, az, hogy pl. matematikából az év végi
jegy került a bizonyítványba a vizsgaeredmény helyett, egyértelműen emelte
az évfolyamátlagot.
Sokat változott azóta a gimnázium is, a tanári kar is; régi tanáraink közül
már csak keveset láthatunk viszont. Persze húsz év után sincs vége a változá-
AL MANACH 2008

soknak, a fiamat idén szeptemberben ugyanoda, de mégis egy egész más is-
kolába írattam be. Egy sokkal nyitottabb iskolába, ahol osztálytársnőivel együtt
koptathatja tovább a padokat.
Egy olyan városban, ahol remélem, soha többé nem lesz szükség zászlósze-
dőkre!

162
1989-2009 40 ÉVE

P ONGRÁCZ J ÓZSEF (P H 69)

Magaslati levegõ
LUIF O TMÁR ATYÁRA EMLÉKEZVE , SZERETETTEL

„Aki ebből a vízből iszik, újra megszomjazik. De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az
nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz
benne.” (János 4 13-14)

Anyám harminc zsebkendővel a tarisznyámban, kicsit pityeregve, „hiányozni

II.
fogsz itthon, kisfiam” sóhajtással engedett utamra, csaknem tizenöt évesen,

FEJEZET
1965. augusztus végén. Apám szótlanul magához ölelt – már majdnem olyan
magas voltam, mint ő –, amit bátorításnak szánt, de ez a súlyos ölelés a felvi-
dékről megalázó módon kitelepített, a kisebbségi sors nehézségeivel küszködő
makacs ember hajthatatlanságának átruházása volt inkább.
Az általános iskolában jól tanultam, családunk rendszeresen járt temp-
lomba, évekig ministráltam, a nyolcadik osztályt már úgy kezdtem, hogy papi
protekcióval papírom volt róla, felvettek Pannonhalmára. Én akartam oda-
menni. A hatodik osztály vége felé egy osztálykiránduláson a „meglátni és
megszeretni” élményét éltem meg: Pannonhalmán szeretnék tanulni – mond-
tam otthon, aminek becsvágyó, gyerekeiknek jobb sorsot szánó szüleim rend-
kívül örültek. A rendszeres fizikai munkák „sokrétűsége” nem nagyon elégített
ki, tehénlegeltetés közben arról álmodoztam, hogy „híresember” leszek, és va-
lami hasznosat, sok embernek tetszőt csinálok, olyat, amiért „mindenki” sze-
ret. Gyermeki lelkülettel többre vágytam. Kisgyerekként focista, később
csillagász, térképész, de mindenekelőtt gyermekorvos akartam lenni.
Észre se vettem, hogy nem fogynak a zsebkendők, anyám csodálkozott rá
egy hónap múlva az októberi látogatás alkalmával. Az első kézzelfogható
haszna számomra ez volt Pannonhalmának: a magaslati levegőn megszűnt az
allergiám.
Az Ora et labora „szlogen” ugyan ismeretlen volt számomra, de az ima és a
munka nem. A bencés magatartással tehát könnyű volt azonosulnom. Szor-
galmas voltam mindig, ráadásul Kupacon azt csinálhattam, amiért oda men-
tem, tanulhattam. Persze ennél jóval többet kaptam, szívtam magamba
ösztönösen mindent: kétezer éves hitet, ezeréves történelmet, a könyv sza-

163
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

gát, a tavasz illatát, művészeteket, de felejthetetlen a tornatermi áporodott

testszag is. Megtanultam kosarazni, tanulni, verset örömmel olvasni, különb-
séget tenni fontos és halasztható dolgok között, elviselni másokat, élvezettel
hallgatni egy madár énekét. Ráéreztem a hetedik nap ünnepi nyugalmára, mi-
közben szelíden lazult a szoros családi kötődés. Először csak örültem, hogy
nem kell dolgoznom, később rájöttem, a tanulás is munka, nekem ettől kezdve
ez a munkám, és ez a kötelesség nekem öröm. Nekem ez mind nóvum volt,
mind bennem van azóta is.
Szerettem Dávid atya magyar óráit, élveztem a pipafüstöt, ami akkor nekem
a szabadságot szimbolizálta. Nagyon tiszteltem Szulpic atyát, „elvont tudós”-
AL MANACH 2008

nak könyveltem el magamban. Brúnó atya hittanórái inkább filozófia órák vol-
tak, amire kíváncsi kamaszok, vevők voltunk. Tömör, lényegi összefüggésekre
rávilágító, gondolatébresztő prédikációihoz hasonlót keveset hallottam. Ki-
lián atya szelíd szeretete, embersége sugárzott, mi, „fiucskák”, nagy örömmel
mentünk a szentként szeretett szerzetes szobájába gregoriánt énekelni. Hil-
debrand atya megtanított vázlatot írni. Az egyetemen egyszer az egyik vizs-
gáztató észrevette, hogy vázlatot írok felkészülés alatt. Elkérte, felelnem se
kellett. Otmár atyának, osztályfőnökömnek és prefektusunknak azért is hálás
vagyok, mert biológiából eredményesen felkészített az egyetemre. A negyedik
év végén, mikor már tudta, hogy ki, hova jelentkezett, elmondta, hogy ő mit
néz ki belőlünk. Nekem azt mondta: Pongi, te jó kutató lennél. Hát az nem let-
tem, de örültem, talán még büszke is voltam magamra. Tálos Zoli bácsi, az
egyetlen civil volt akkoriban a tanárok között. Emberségesen volt szigorú. Min-
dennapi munkám során a testnevelő tanárokkal küszködve gyakran szoktam
rá hivatkozni, aki egy fél oldalára csaknem bénult gyereket is féltve-őrizve meg-
tornáztatott a szereken. Az oroszt nálunk csak Anaklét atya utálhatta jobban,
gondolom, a fogságban kényszerből megtanult nyelv még önmagában okoz-
hatott volna neki némi élményt, de mi nagyon ellenálltunk. Tudva, hogy nagy
Fradi szurkoló, Varga Feri osztálytársunk kitalálta, hogy ő Varga Zoli unoka-
testvére, aki akkoriban disszidált, és hetente új sztorikat gyártottunk, amivel az
oroszórák nagy része el is ment.
Ezeréves iskolához tartozni több mint jóérzés, önmagában is rang. Ott,
akkor ezt még nem éreztem, de ma már tudom, hogyne tudnám, hiszen a vi-
lágörökség része vagyok, hogy a mi alma materünk igazi tápláló anya volt, tar-
tást, önbizalmat adott nehéz helyzetekben, tekintélyt, megbecsülést jelentett
eddigi életemben. Az otthonról hozott hit és magyarságtudat a tiszta magas-

164
1989-2009 40 ÉVE

lati levegő jótékony hatására – átmeneti gyengélkedést követően – életre szó-

lóan megerősödött bennem.
Gyerekkoromban mindig sütöttünk kenyeret. Szerettem nézni, ahogy a ko-
vász dolgozik: csendben, letakarva és mindig eredményesen. A „kovász” szó
visszaköszönt a templomban is, ami egy magasabb dimenzióba emelte át min-
dennapi tapasztalatomat. Valahogy ennek mintájára képzeltem el későbbi
munkám. Észrevétlenül, de hatékonyan.
Határtalannak tartott, értékzavaros világban élünk, kellenek a biztos fo-
gódzók. Az égre kancsalgó attitűd családi örökség, „a mindenség lankadatla-
nul működő csillagai” biztos kiindulópontot jelentenek évszázadok óta a
Pongrácz családnak. Az ezeréves „Szent Hegy” magaslati levegője a kétezer

II.
éves hit transzcendentális erejétől tiszta, hiszen Pannonhalma – Szent István

FEJEZET
királyunk szándéka szerint is – sziklaszilárd talajra épült, és belőle az örök életre
szökellő, szomjoltó vízforrás fakad.

Most, 58 évesen, halottak napján – egy hónapja sincs, hogy meghalt Otmár
atya –, amikor a negyvenéves érettségi évforduló alkalmából, gyakran elakadva
írok bencés identitásomról, úgy gondolom, hogy más ember lett volna belő-
lem a pannonhalmi évek nélkül. Nem író emberként a fogalmazás koloncával
nyakamban bukdácsolok sorról sorra, mint az életben napról napra. Kikap-
csolódásként, egyben ihletet remélve Pilinszky János egyik aktuális írását ol-
vasom: „A tél küszöbén állunk. A természet álomba merül, csak a mindenség
végzi továbbra is változatlanul működését, lankadatlan csillagaival figyelmez-
tetve, hogy a részletek mulandóságán túl mindig a nagy egészre ügyeljünk.”
Bencésdiáknak lenni Kecskeméten, a Piarista fellegvárban, kisebbségi létet je-
lent. Úgy látszik, a kovász-kisebbség egész életemen végig kísér. Fiaim, felesé-
gem ellenállhatatlan kérésére, a helyi piarista iskolába jártak. Először ezt úgy
éltem meg, mintha a Fradiból átigazoltunk volna a Dózsába. Aztán egyre ár-
nyaltabb lett a kép, olyannyira, hogy ma már, mint lokálpatrióta kecskeméti
félig-meddig piarista is vagyok. Végül is a részleteken nagyvonalúan felül-
emelkedve, az egészre ügyelve, a lényeg szublimálódott át bennem.

165
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

K ISS J ÓZSEF (G YÕR 1969)

O MNIS G RATIA
– VISSZATEKINTÉS 40 ÉV AJÁNDÉKAIRA

H
ogy miért pont ezt a – már sokak által idézett – szent páli
mondatot választottam e kis írásom címéül, az alábbiakból
AL MANACH 2008

remélem, kiderül.
Szüleimtől, akik soha nem adták fel vallásos meggyőződésü-
ket jobb pozícióért, anyagi előnyökért, – és három testvé-
remmel együtt minket is erre neveltek – elég jó útravalót kaptam a gimná-
ziumi évekhez. Főként édesanyám, aki több mint negyven éven keresztül
pedagógusi pályán dolgozott, az állandó fenyegetések figyeltetések ellenére
sem hátrált meg, hűségesen kitartott hite mellett. Ez számomra mindig bá-
torító tudat volt.

Ilyen háttérrel kezdtem meg gimnáziumi tanulmányaimat Győrben, 1965-

ben, ami természetesen még egy „pofon” volt azok számára, akik nem jó szem-
mel nézték szüleim kitartását a hitük mellett.
Ugyan egy év eltelte után tanárcserék voltak Pannonhalma és Győr között
– ami bizonnyal a rend belső ügye volt – de ez nem okozott nagy törést sem
bennem sem az osztálytársakban. Az már nagyobb megdöbbenést keltett,
hogy Csizmadia Ger atyának felfüggesztették a tanári működését, hamaro-
san jött a Pásztori Valter-ügy, ami döntéseknek okát akkor is sejtettük, de a
rendszerváltás óta egyértelművé vált, hogy ez a 60-as, 70-es évek vad egyház-
ellenes törekvéseinek, s a jól működő besúgó rendszernek volt „köszönhető”.
Ezek a megfélemlítésnek szánt tettek nem törték meg tanárainkat, finoman,
diplomatikusan, de szigorú következetességgel nemcsak a tudást csepegtet-
ték belénk, hanem saját élettapasztalatukból vett példákon keresztül próbál-
ták a szilárd erkölcsi alapelveket, bölcsességeket is átadni nekünk.
Ezt tette osztályfőnökünk, Mayer Farkas atya is, aki a fizika órák száraz
egyhangúságát Tömörkény-novellák felolvasásával tette elviselhetőbbé.
Személy szerint én sokat köszönhetek Vályi Hugó atyának, aki jó pedagó-

166
1989-2009 40 ÉVE

giai érzékkel, nemcsak hogy megtanította, de meg is szerettette velem a ma-

tematikát, aminek még majd 4 évtized után is hasznát veszem, amikor isko-
lás gyermekeimnek kell segíteni, pedig munkaköröm nem igényli annak
használatát.
Mivel általános iskolás korom óta az éneklés-zenélés életem kísérője volt,
sokat tanultam Teodóz atyától, aki sokat foglalkozott velem is: a szép kiejtést
is sokat gyakoroltuk, hogy a diákmiséken jól menjen az olvasmány felolvasása.
(Soha nem felejtem el: az első ilyen szentmisén való olvasásomkor remegő
térdekkel álltam ki a hívek elé, de sikerült!) Az egyházi zene – azon belül is a
népi eredetű énekek – megszerettetése is neki köszönhető. Ez azért is vált fon-
tossá számomra, hisz jelenleg is a balatonlellei egyházközség kántoraként dol-

II.
gozom. De egy nyugdíjas népdalkör vezetőjeként, kifejezetten a régi – Teodóz

FEJEZET
atya által is szorgalmazott és gyűjtött – népdalokat próbálom népszerűsíteni
és megszerettetni.

Természetesen minden tanáromat a terjedelem korlátozása miatt nem so-

rolhatom fel, de az idegen nyelveket tanító tanáraimnak is sokat köszönhet-
tem: Keresztély, Ince, Willebald, Lehner és Richárd atyák a főiskolai
tanulmányokhoz adtak sok segítséget.
Mivel kollégista is voltam, prefektusainktól: Félix, Fidél, Ince és Viktorin
atyáktól következetességet, rendszeretetet, alkalmazkodási készséget tanul-
tam. De felkészítettek bennünket arra is, hogy a mostani zűrzavaros szellemű
időkben is jobban eligazodhassunk.

Összegezve: amit otthonról kaptam, az tanáraim jóvoltából, Isten segítsé-

gével megsokszorozódott.
Így felvértezve vészeltem át a 2 év katonaságot. Családot alapítván – mivel
feleségem is nagycsaládból származik – nem volt kérdéses, hogy több gyer-
meket is vállalunk. Igaz, nem ennyit terveztünk, de elfogadtuk mind a kilen-
cet, akik közül már 4 családot alapított, s eddig még ők is őrzik családjukban
azokat az értékeket, amiket mi fontosnak tartunk, s remélem ők is tovább fog-
ják adni.
Hogy tanáraink jól tették a dolgukat, az a tény is erősíti, hogy az osztályunk
is szinte egy nagycsaláddá kovácsolódott. Ezt bizonyítja, hogy már lassan húsz
éve nemcsak az 5-tel osztható években találkozunk, hanem minden év június

167
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

utolsó péntekén. Hogy erre jogos igény van, ennek egyik oka, hogy sajnos a 40
év alatt már hat osztálytársunkat eltemettük, s fontosnak tarjuk, hogy a közös
szentmisében megemlékezzünk róluk és az elhunyt tanárainkról is. Ugyanak-
kor felidézve a régi kedves emlékeket, kicserélve élményeinket, örömeinket,
bánatainkat, újra és újra megerősítsük egymást. Istennek hála, hogy Farkas
atya (Lupusz) még mindig velünk van s az osztályból felszentelt papjainkkal,
köztük Bíró László püspök atyával mutathatják be a szentmisét, s adhatnak bá-
torítást útbaigazítást, hogy a kapott lelki kincseket hűségesen megőrizhessük
és továbbadhassuk.
AL MANACH 2008

168
1989-2009 60 ÉVE

D OMNANOVICH TAMÁS – Á BEL (K G 49)

Kõszegi diákévek
Veres Péter, az 50-es évek paraszt-politikusa, pannonhalmi látogatása után írta az emlékkönyvbe:
„Jólesik az öreg magyarnak visszatekinteni a régi magyar múltba.” – Bizony, bizony, az öreg kő-
szegi bencés diáknak is jólesik visszatekinteni a szép kőszegi diákévekre, valamint a szép „ku-
paci", azaz pannonhalmi időre.

A kőszegi évek

B
ár az első osztályt a győri bencés gimnáziumban, az ötödiket

II.
(1945-46) a budapesti Eötvös József gimnáziumban végeztem,
teljességgel kőszegi diáknak érzem magamat. A gimnázium

FEJEZET
egész diákságának lelkülete családias, összetartó volt: a felsősök
(V.-VIII. oszt.) a szecskákra (I. oszt.) és korpákra (II. oszt.) szere-
tettel tekintettek, még ha néha-néha el is kapták fülüket (hajukat nem, mert
az alsósok – talán kötelezően – kopaszra nyírtak voltak). Ehhez a családias-
sághoz hozzájárult a gimnázium feletti Kelcz-Adelffy fiúnevelő intézet, ame-
lyet a legújabb időkben – sajnos – leányok birtokolnak.
A háború alatti időben – ekkor III. és IV. osztályos voltam – a megszokott
formában folyt a tanítás egészen 1944. novemberéig, amikor is a Szálasiék ura-
lomra jutásakor megszakadt a tanítás, és ez a kényszerszünet 1945. áprilisáig,
az oroszok bejöveteléig tartott. S ekkor nem a gimnázium épületében foly-
tattuk a félbeszakadt iskola-évet, hanem a domonkos nővérek zárdájának is-
kolájában: a délutánokat kaptuk meg. Így kijött a megszabott 90 tanítási nap,
s kaptuk meg az év végi bizonyítványt. A gimnázium és a Kelcz épületét az
oroszok birtokolták, bitorolták. Így bentlakóként a bencés rendház épületében
kaptunk kvártélyt és kosztot.
Az öregdiák mindig szeretettel gondol régi iskolájára és diákvárosára – Kő-
szeg életében ez megdöbbentő módon igazolódik.
Az 1944-45-ös években Szálasi és az egész kormánya Kőszegre menekült és
fészkelte be magát itt. Ma is látható az ún. Szálasi-bunker. S ekkor – amikor
Sopront, Szombathelyt, Bécsújhelyt (Wienerneustadt) majdnem porig bom-
bázták az amerikaiak. Kőszegre miért nem esett egy bomba sem? Később tud-
tuk meg ennek magyarázatát: az amerikaiak légitámaszpontja Szicíliában volt,
s innen indultak az ún. bombázó légierődök Magyarország felé, s tisztelték

169
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

meg szőnyegbombázással Budapesttől kezdve az összes nagyobb várost és

egyéb ipari és hadi célpontokat, de Kőszeget kihagyták, s ha nem is messze, de
elkerülték. S ennek a légi támaszpontnak parancsnoka valamikori kőszegi diák
volt, aki parancsban tiltotta meg a város bombázását. De – mivel a német
Messerschmidtek megtámadták őket Kőszeg környékén, s hogy bombater-
hüktől megszabadulva meneküljenek – a Guba-hegy környékén szórták le a
bombákat, s később – mint diákok – láttuk a nagy tölcséreket.
A háborús idők emlékeihez hozzátartozik, hogy a háború befejeztével –
Lovassi Bandi bácsi tanárunk irányításával – a hegyek közt járkálván megke-
restük az elesett – magyar, német, orosz – katonák ideiglenes sírjait, akiket ké-
AL MANACH 2008

sőbb közös sírokban temettek el véglegesen. De egy szomorú esemény is

megdöbbentett bennünket: Zénó atya felügyeletével cserkész foglalkozás volt
algimnázium nagy udvarában, kertjében. S ekkor egy bokorban elbújva, pisz-
tollyal játszva, hasbalőtte magát Hámori Jóska osztálytársunk, s Zénó atya
karjai közt halt meg.
Ebben az időben – ha nem is nagyon – de azért éhesek voltunk. Egy forin-
tért – akkor jött be a forint a pengős infláció után – vettünk egy-egy kiló ke-
nyeret, kimentünk a hegybe a szőlőkbe, ahol a jó kőszegiek megengedték a
gyümölcsevést, a gesztenyézést.
Az utolsó iskolaévünket, a VIII. osztályt 1948-49-ben már az államosított is-
kolában végeztük s érettségiztünk. Az iskola ekkor kapta a Jurisich Miklós Gim-
názium nevet. De megmaradt a bencés szellemiség: egyrészt Szilveszter atya
mint hittanár velünk maradt, de a bencés atyák – akik Kőszegen maradtak –
aggódó figyelemmel kísérték életünket. Mi pedig rendszeresen jártunk be hoz-
zájuk a rendházba, és éreztük magunkat otthon az atyák szobáiban (Fidél,
Zénó, Szilveszter, Medárd). Igaz, ezt ekkor még nem tiltották az állami in-
tézményben (gimnázium, kollégium).

A kőszegi diákévekről emlékezve még meg kell említeni a verbitákat (Isteni

Ige Társasága, missziós társaság). Az ún. missziós-házban laktak azok a fiúk,
akik a gimn. I.-VIII. osztályát végezték velünk együtt. Az alsósok kollárét (papi
gallér) viseltek sötét ruhában, a felsősök már reverendában voltak köztünk.
Baráti kapcsolat nem alakult ki a civil és a verbita diákok között. A felsősök a
beöltözöttek) közül többen az orosz időben, de a határ tüskésdróttal történő
ellátása előtt (1948.) nyugatra szöktek, hogy Ausztriában, Németországban
készüljenek fel hivatásukra, a misszióra. Némelyeknek ez sikerült, de néme-

170
1989-2009 60 ÉVE

lyeket a határon elfogtak és börtönbe zártak. Sokan aztán eljutottak külön-

böző missziókba: Gál Jenci és Tóth Pista osztálytársunk Paraguayba, Fülöp-
szigetekre, stb. Kondor Lajos pedig – s ez közismert – Fatimában
tevékenykedik.
A bencés atyák életük példájával mutatták be az Ora et labora! felszólítást.
Az imában, az Úristennel való kapcsolatban, továbbá a rendház közösségi élet-
ében a Szent Benedek által jelzett utat követték. Ez a magyarázata annak, hogy
tiszteltük, szerettük őket – mégha szigorúak is voltak a nevelésben – és érez-
tük jól magunkat közöttük.
A munkára való nevelésben a következetesség, a pontosság, a lelkiismere-
tesség volt a mérvadó. – Mint tanárnak is mindig előttem volt Bodorkós Gil-

II.
bert atya egyik kirohanása, mikor az ismétlésre feladott anyagot nem tanultuk

FEJEZET
meg, nem néztük át. Ekkor mondta: „Ha a Miatyánkot is feladom, akkor azt is
átnézem!” – Ezt a következetességet kell megemlíteni Hugó, Anzelm – aki
Braziliából visszajőve – osztályfőnökünk volt, Anaklét tanítói munkájából.
Ákos, Zénó, Szilveszter atyák meg már inkább atyai barátok voltak a fel-
sős éveinkben. Igaz, nem tanított, de atyai barátunknak tekintettük Fidél atyát
is. De sok időt töltöttünk náluk a szobájukban!
Bár nem voltak bencések, de mégis külön szólni kell két civil tanárunkról:
Lelkes Pista bácsiról és Lovassi Andor, azaz Bandi bácsiról. Pista bácsi rajzot,
művészettörténetet tanított kezdettől egészen addig, amíg Hugó atya el nem
csalta Csepelre, ahol a bencés atyák – a csepeli munkások hívására – megin-
dították a gimnáziumi tanítást, s Pista bácsi – mivel baráti kapcsolatban is
volt Hugó atyával – elhagyta szeretett Kőszegét és Csepelen folytatta a szép
nevelő munkát egészen az 1943. évi államosításig. Keménységével a pontos-
ságot, a kitartást nevelte belénk, de legfőképpen a magyarság-tudatot. Ami-
kor e sorokat írom, köszönettel tartozom azért is neki, hogy a pannonhalmi
gimnázium ún. Jeges-termében a szép freskót, – melyet az államosításkor Pál-
mai igazgató elvtárs szerencsére csak bemeszeltetett –, Hugó atya kérésére-
Pista bácsi a fiával együtt megtisztított, helyreállította.
Lovassy Bandi bácsi francia nyelvet és irodalmat tanított nekünk. Az oroszok
bejövetelekor külön figyelt ránk, és adta a tanácsokat a viselkedésünkhöz. Az
ő irányításával kerestük az elesett és eltemetett katonák sírjait a hegyekben.
Ábel és Norbert atyák igazgatósága ill. házfőnöksége alatt láttuk, hogy a
rendházban élő atyák testvérként tekintettek egymásra; valóban nagy csalá-
dot alkottak.

171
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

A pannonhalmi évek

Hogy az érettségi után, 1949-ben miért mentem Pannonhalmára? Egyrészt

a kőszegi rendház előbb leírt közösségi élete, az atyák és diákok közti szerető
kapcsolat adták a gondolatot a további lépésemhez; másrészt meg kell emlí-
tenem azt, hogy nagyapám és édesapám is kántortanítók voltak Olmód ill.
Und községben.
A bencés rendbe lépéskor az Ábel nevet kaptam.
Ha valaki szeretne tájékozódni arról, hogy milyenek voltak az első növen-
AL MANACH 2008

dékéveink Pannonhalmán, az olvassa el növendéktársam erről szóló tárgyila-

gos írását (Maróti Lajos: A Kolostor)
Matek-fizika szakot kértem, de Mike atya válasza erre az volt, hogy orosz
szakos tanárra van szükség, én pedig krobót (= horvát) gyerek vagyok, s így
könnyen elsajátítom az orosz nyelvet. Ez – P. Németh József jezsuita atya se-
gítségével – sikerült is, s a későbbiekben én vezettem be Botond atyát az
orosz nyelv szépségeibe. – A tanító-nevelő munkát felszentelésem után 1955-
ben kezdtem el Pannonhalmán; első osztályomban Richárd atya is diákom
volt.
Jött 1956. Majd 1957. január első hetében kilátogattam Burgenlandba és
Bécsbe, meglátogatandó ottani nagy rokonságomat. S ekkor Bécsben Ágos-
ton atyánál találkoztam a Sao Paolóból (Brazília) érkezett Jordán Emil atyával,
aki az ottani magyar bencés közösség és iskola vezetője volt. Ő hívott Brazíli-
ába; de én ekkor „inkább magyar gyerekeket pofozok” válaszadás után vissza-
tértem Pannonhalmára, s itt éltem 1962. májusáig.
Ekkor ugyanis ÁVO-s utasításra hatodmagammal el kellett hagynom Pan-
nonhalmát (Hugó, Géza és Zerind atyák, továbbá Szentmihályi Szabó Péter és
Cserháti Károly osztályom diákjai), mert osztályom 1961. október 23-án meg-
emlékezett a forradalomról. Erről részletes leírást adott Szentmihályi Szabó
Péter a Demokrata folyóiratban. Én Tatabányára kerültem lelkészi munka-
körbe. 1965-ben megnősültem, s a Tatabányai Szénbányáknál dolgoztam
1989-ig, nyugdíjazásomig) különböző munkakörökben. Ezután tanítottam
hittant több iskolában, latint a gimnáziumban. S közben részt vettem a poli-
tikai életben (KDNP), valamint képviselőként Tatabánya önkormányzatában.
A Tatabánya-Bánhida plébánia közösségéhez tartozom, Nagy László plé-
bánosnak – aki 1954-ben érettségizett Pannonhalmán – néha-néha besegí-

172
1989-2009 60 ÉVE

tettem, s besegítek a liturgiában, valamint a kórus gregorián éneklésében

(mindez pannonhalmi „fertőzöttség” és Kilián atya hatása).
Próbálom összefogni az öreg bencés diákokat Treuer Sebestyén (Komá-
rom) és Szoleczky Perenc (Esztergom) öregdiák társaimmal.

Pontos megjegyzés a pannonhalmi gimnáziumi élethez:

Említettem, hogy Kőszegen az atyák családias közösséget teremtettek. S
ugyanez a családias közösség volt jelen a pannonhalmi gimnáziumban is. A ne-
velők (prefektus atyák) folyamatosan együtt voltak a rájuk bízott fiúkkal, s az
atyák közötti kapcsolat, együttműködés is testvéries, megértő volt. Érvénye-

II.
sült a szép latin mondás: „Quam bonum et quam iucundum habitare, fratres,
in unum.” – Testvérek, milyen jó és vidám dolog együtt lakni.” S itt feltétlenül

FEJEZET
meg kell említeni Tálos Zoltán barátunkat, aki ha nem is volt bencés, de
aranyat ért! Igaz is: kik voltunk akkor együtt? Szabolcs, Zénó, Oros, Dávid,
Edvin, Otmár, László, Hildebrand,Valter, Zerind, Modeszt – Ulrik, Nor-
bert, Dávid, Hugó igazgatósága alatt.
A családias közösségi nevelés és tanítással kapcsolatban hadd közöljem a
következőket:
Egy alkalommal egy szovjet művelődési miniszterhelyettest kalauzoltam
Pannonhalmán. A gimnáziumi életet részletesen ismertettem. Annyira meg-
tetszett neki az egész életünk, elképzelésünk, irányelveink, hogy azzal a szán-
dékkal búcsúzott, hogy otthon a Szovjetúnióban is megpróbálkozik egy ehhez
hasonló intézménnyel.
Két év múlva üzente: sikerült egy ilyen intézetet összehoznia.
Befejezésként pedig: nemcsak én, de – gondolom – nagyon sokan mások
is tapasztalták, hogy a volt bencés diákok – s nemcsak a „kupaciak", hanem
bármely más bencés gimnáziumban végzettek, később az életben összetarta-
nak, egymást segítik. S ez a jó. Mert ezáltal is közreműködünk jelmondatunk
megvalósításában: Pax et Gaudium!

173
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

B ODA G ÁBOR (Ph 49)

Köszönet és hála

A
lig múltam el 10 éves, vidéki gyermek, amikor 1941 őszén, egy fő-
monostori hintó felrepített a „Szent hegyre", ahová Szüleim ta-
AL MANACH 2008

nulni és emberré válni küldtek.

Az új gimnázium építkezésén még iparosok dolgoztak, így az
első három, induló osztály a Főmonostor épületegyüttesében
lakhatott. Két emlékezetes évet töltöttünk ott, egy fedél alatt az egész szer-
zetesi közösséggel; akiknek, – úgy érzem – dédelgetett kedvencei voltunk. A
harmadik osztálytól vehettük birtokba az új épületet.

A kor erkölcsi felfogása és színvonala sokban különbözött a maitól. A vi-

lágháború első éveiben alig éreztük a vész jeleit. Az uralkodó eszme a keresz-
tény erkölcsiség volt, amelyet mar Szüleink is belénk neveltek. Új volt azonban,
hogy lelki, szellemi kapcsolat alakulhatott ki nevelőinkkel, tanárainkkal, akik a
regula adta ősi bencés hagyományokat, a modern pedagógiai módszerekkel
ötvözve, és egyéni kisugárzásukkal hitelessé téve, javunkra gyümölcsöztették.
Volt ebben némi szigor is, de főként tudás, példamutatás és sok szeretet.

Eredményeként szerettem ott élni, visszajárni – majd később emlékezni a

helyre, és az ott hallott, tanult útmutatásokra. Fontosak és maradandók vol-
tak számomra azok a környezeti jegyek is, amelyek a hely szellemének érzé-
kelhető tolmácsai voltak. Elsőként a Bazilika – félhomályával, enyhe tömjén-
illatával. A pompás pontifikális nagymisék, a vesperások, a kispapok gregorián
kórusa. A keresztfolyosó a Porta speciosa-val, a káptalan terem, a gyilok fo-
lyosó, reggeli ministrálásaim helye. A természetrajzi szertár, ahol Gál Geláz úr
hegedülni tanított, ahol együtt étkeztünk a monostor lakóival, és minden; az
almáspincétől a toronyig. Kint pedig; a Boldogasszony-kápolna, a Milleneumi
kápolna és környékük: nagy „számháborúk” színhelyei. És a park! – a sportoló,
természetkutató és játszó gyermekek „paradicsoma”. Szerettem a gimnázium

174
1989-2009 60 ÉVE

és az internátus modern épületét is. Az ott töltött hat év alatt, már majdnem
felnőtté váltam. Kapcsolatunk a Főmonostorral és lakóival változatlan ma-
radt, mindvégig.

Gyökeres változást az ostrom esztendeje, majd az iskola államosítása oko-

zott. A háború után osztálytársaim közül többen nem tértek vissza, az álla-
mosítás a teljes tanári testület megváltozását jelentette. A főmonostorba
elvileg nem szabadott átjárni, ennek ellenére ezernyi odakötő szál megma-
radt. A gimnázium hangulata megváltozott, de sok kis, figyelmeztető jel-
mondat, – ajtókon, folyósokon megbújva – hirdette a követendő magatartást.
(Pl.: Ut filii licis ambulate! Principiis obsta! Pereunt sed imputantur! – az óra alatt

II.
volt). Az állami tanároknak ezek nem szúrtak szemet, vagy talán egyet is ér-

FEJEZET
tettek velük. Mindnyájan fiatal, jóindulatú emberek voltak; mindazonáltal ér-
zékelhető volt a stílus- és tartalombeli különbség , az addig megszokotthoz
képest.

A kor lassan hozta magával a pusztító eszmék előképeit. Főleg a szabad-

elvű és materialista filozófia terjedt, nem kímélve a keresztény csoportosulá-
sokat sem.
Bencés osztályfőnökünk Pulay Csaba úr – szinte előrelátva ezt –, az osz-
tályfőnöki órákon és órarenden kívül is igyekezett meggyőzően kimutatni a ke-
resztény értékrend erejét, és követendő voltát.
Jó útravalót kaptunk Békés Gellért úrtól a fegyelem, céltudatosság, haza-
szeretet terén.
Felejthetetlenek Kováts Arisztid úr szellemes, példaadó, példálódzó meg-
jegyzései, mindnyájunkra kiterjedő odafigyelése. Köszönettel tartozom életre
szóló intelmeiért Gál Geláz úrnak, aki barátjává fogadott. Faggyas Ervin úr
mértéktartó szerénysége példás volt számomra.

Bár hosszan folytathatnám kedves tanáraim, nevelőim sorát, utoljára első

osztályfőnökömet, Lébényi Szilárd urat említem. Megtanított egymás szere-
tetére és tiszteletére – függetlenül társadalmi hovatartozástól, szellemi vagy
testi adottságtól. Összetartozunk és össze kell tartanunk, legyünk bár főne-
mesek vagy munkás-, paraszt-származásúak, okosak vagy szerény képessé-
gűek. Úgy gondolom, emlékezésem mentes a múltba tekintés „rózsaszín

175
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

szemüvegétől". Pannonhalmán töltött éveim – ha nem is tudtam akkor még

felfogni jelentőségüket – a mai napig hatnak rám.
Érdemes volt-e gyermek és serdülő koromat egy monostor mellett eltöl-
teni? Szüleimnek erejüket meghaladó anyagi áldozatot hozni ottlétemért? Ké-
sőbbi, előmenetelemet hátrányosan befolyásoló eszmeiséget magamévá tenni
és vállalni? A válasz egyértelmű:
igen.
Napjainkban pedig különösen időszerű a köszönet és hála, az Isteni Gond-
viselésnek, Szüleimnek és Tanáraimnak – mindenért.
AL MANACH 2008

176
1989-2009 60 ÉVE

T REUER S EBESTYÉN

Bencés nevelés

A
bencés indenditás hatását csak az életem kissé részletesebb be-
mutatásával tudom bemutatni.
A volt Veszprém megyei Aka községben születtem 1930 január

II.
24-én. Az általános iskola 4 évét is Akán végeztem a két tanerős

FEJEZET
iskolában. Tanulmányaimat a móri m. kir. állami polgári iskolában
folytattam. Itt az első tanévet általános jó eredménnyel végeztem. Móron
anyai nagyapámnál laktam, ugyanebben az időszakban az akai plébánost egy
fiatal veszprémi pap váltotta fel. Figyelemmel arra, hogy rajtam kívül más al-
kalmas diák nem volt, aki megfelelő iskolába járt volna, megkereste a móri
polgári iskolát, ahol rólam a továbbtanuláshoz megfelelő információt kapott.
A szüleimmel történt megbeszélés után,azok beleegyezésével beíratott a
Kőszegi Szent Benedek-rendi Katolikus Ferenc József Gimnázium 1941/42-ik
tanévének első osztályába. Nem kis izgalmat jelentett a kőszegi internátusba
beköltözni, továbbá Hinn Damaszcén osztályfőnöknek nagyon részletesen
bemutatkozni. A feszültség kissé enyhült, mert kiderült, az elsőéves diákoknak
csak kis hányada volt helybeli, vagy Kőszeghez közeli. A Veszprém megyéből
érkezett diákok mellett zalai és somogyi diákok is voltak.
Az osztályfőnökünk latin-magyar tanár volt. A megkövetelt fegyelem, a latin
nyelv magas óraszáma és a számonkérés hamarosan összerázta az osztályt.
Ezt még segítette az internátus nagy fegyelme, és a két prefektus ellenőrzése
és számonkérése is.
Az első évben a tanárok is nagy odaadással segítettek, hogy magunkévá te-
gyük az iskola követelményeit. Közülük mégis ki kell emelni az iskolában civil
tanárként működő Lelkes István mennyiségtan, mértan, rajz és műalkotástan
tanárt, aki a tantárgyakon kívül a nevelésünkre is nagy gondot fordított.
A harmadik osztályt 1943/42-as tanévben végeztük, ekkor és 1947/48-as tan-
években – a hetedik osztály végéig, az államosításig – Horváth Anzelm volt
az osztályfőnökünk. A negyedik osztályt az 1944/45-ös tanévben kellett volna

177
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

elvégezni, a többi osztályhoz hasonlóan. A tanítást 1944 őszén meg is kezdték,

de Mindenszentek előtt a háborús veszély miatt a diákoknak haza kellett utaz-
niuk.
A negyedik osztály anyagából 1945 szeptember hó elején külön írásbeli szó-
beli vizsgát tettünk. Erre tanáraink 1945 augusztus hóban készítettek fel. A há-
borús állapotok miatt a negyedik osztály előírt anyagát kevésbé tudtuk
megtanulni, mint az előző osztályokét, így ötödikben ezt is pótolni kellett.
A háborús állapotok a vidéki diákokat úgy is sújtották, hogy az internátust
hadi célra lefoglalták. Elhelyezésünk nagyon nehezen és szerényen sikerült ta-
náraink kitartó segítségével is. Ugyanez volt az étkezésünkkel is, ugyanis a szál-
AL MANACH 2008

láshely étkezést nem tudott biztosítani. Élelemmel a tanáraink sem voltak jól
ellátva, a rántottleves volt a főmenüjük. Ha a családjuktól élelmiszercsomagot
kaptak, megosztották a diákjaikkal. A diákok ellátása csak lassan oldódott
meg. Csak akkor lehetett diákétkezésről szó, ha a szülők azt alapanyaggal (liszt,
zsír, stb.) hozzájárultak olyan mennyiségben, ahogyan azt a vállalkozók meg-
határozták. A vidéki diákok egy részének – jobb elhelyezés érdekében – a ben-
cés székház földszinti részét adták át.
Az ötödik osztály indulásától a megtanulandó anyagokon kívül a diákok
felnőtté válásával is foglalkoztak. Ennek a vezetője Jávor Fidél atya volt.
A megfelelő ismeretek birtokában tánciskolát szerveztünk. Külön küldött-
ség a leánygimnázium tanulóit is meghívta, természetesen az igazgatójuk be-
leegyezésével. A tánciskola kurzusain mindkét iskolából jelen volt egy-egy
tanár. A tánciskola befejezése után bálokat is rendeztünk. Ezekkel Jávor Fidél
és Solymos Szilveszter atyák elfoglaltsága is eléggé megnőtt. A két gimná-
zium ezután sokkal jobban közelített egymáshoz: vegyes énekkar, közös sze-
replések. Jávor Fidél és Sólymos Szilveszter atya segítőkészsége a gimná-
ziumunk államosítása után, sőt az érettségi után is megmaradt. A párválasz-
tások után az esketésekre is felkértük, aztán a megszületett gyermekek ke-
resztelésére. Mindent atyai, baráti szeretettel tettek. Mindez a saját életemben
is megtörtént azzal a többlettel, hogy a saját gyermekeimnek és unokáimnak
is van folyamatos kapcsolata a Bencésekkel.
A Bencés Rend, az Atyák a civil tanárokkal együtt nagyon nehéz időszakban
vigyáztak ránk, úgy neveltek becsületes felnőtté, hogy mindez aktív dolgozó
koromtól a jelenlegi idős koromra is megmaradt. Nagyon hálás vagyok érte!
Sajnos Jáki Zénó atyán kívül a többiek már mind a Mennyei Atyához köl-
töztek. Nyugodjanak békében!

178
1989-2009 60 ÉVE

DR. H . C . DR . S ZODFRIDT I STVÁN professor emeritus (Bp/Gy 49)

A bencés nevelés
szellemiségérõl

L
ehetne erről általánosságban is szólni, de néhány konkrét példa
többet mond. Íme:
A háborút követően az V. és VI. osztályt a budapesti gimnázium-

II.
ban végezhettem. Történeteim innen származnak.

FEJEZET
Szunyogh Xavér Ferenc: Kiváló hitszónok, testes ember volt.
„Ha én fürdök, akkor én és öt liter viz teljesen megtöltik a fürdőkádat” – mon-
dogatta. Egy másik idézet; „Ha valaki nem lehet alkotóművész, legyen élvező-
müvész.” Vagyis a műalkotás értékét csak akkor ítélhetjük meg, ha a művészeti
ág alapjait is ismerjük.
Magyart tanított. Módszere az volt, hogy óránként névsor szerint két di-
ákjának verset kellett mondania. Kiállni a dobogóra, a katedra mellé és az osz-
tállyal szembefordulva teljesíteni a feladatot. Ha valaki félt, hogy belesül, vihette
a kottát. A módszernek két előnye volt:
1) Megtanított publikum előtt szerepelni. 2) A versválasztás szabad volt. Amíg
eljutottunk a testünkre szabotthoz, sok költő kötetét kellett végignéznünk.
Később, egyetemi oktatóként soha nem éreztem lámpalázat, ha a katedra
mögül előadást kellett tartanom. Az irodalom gyönyörűsége pedig végigkísért
közel 80 éves koromig.
Szívós Donát: Rettegett latin tanárunk volt. „Ha én ráfekszem az osztályra,
petróleumot izzasztok belőletek” – szokta mondani. Bő számban adta fel a me-
moritereket. Ezek hasznát akkor vettem, amikor egyik fiam olasz lánykát vett
feleségül, és az óbudai templomban tartott esküvő előtt, az újdonsült talián
rokonokkal ismerkedési vacsorára ültünk össze. Szemükben nagyot nőttem az
Aeneis-ből vett hosszú idézetekkel vagy a distinchonba rögzített sentenciák-
kal. Kovách Arisztid bácsi: Igazgatónk és angol tanárunk volt. VI. osztályos
voltam, amikor özvegy édesanyám szanatóriuba kényszerült. Rokoni kapcso-
lat révén a katolikus munkásifjak Gát utcai otthonában jutottam szálláshoz.
Egyedül voltam és nagyon szomorú. Arisztid bácsi szokása szerint a kapuban

179
 A BDSZ 20 ÉVE BDSZ A LMANACH

állva fogadta a táskás hadat. Egy borús novemberi napon leállított. „Milyen
nap lesz holnap"? – kérdezte. Zavartan válaszoltam: – Szerda vagy talán csü-
törtök” – már nem emlékszem. „Dehogy, holnap születésnapod lesz – szólt.
– Gyere be reggel ministrálni és utána vendégem vagy egy reggelire!” Így is
történt. A British Councilhoz fűződő kapcsolatai révén olyan étkeket tett az
asztalra, amikről a háború utáni nyomorúságban álmodni sem mertem. A
példán felbuzdulva családtagjaim, munkatársaim hasonló napjait igyekeztem
köszöntéssel ünneppé avatni.
Borbély Kamill: Matematikát tanított és Ő volt az Oszi. Páratlan szelíd-
sége, pedagógiai érzéke maradandó értékű volt. Esetemben ügyelt arra is, hogy
AL MANACH 2008

a jelesnél gyengébb kémia jegy ne rontsa el a lehetséges kitűnő érettségi jegyet.

Ez pedig fenyegetett, mert egy Győrből érkező idős tanáromat mindig kémia
órák alatt kellett a Bakáts-téri rendelőbe kísérnem kezelésre. így aztán a kémia
jegyem elég rosszul alakult. Kérés nélkül ügyes diplomáciával talált helyettest
számomra. Mindezt csak azért, mert diákjaival együtt élt és szeretettel figyelt
rájuk.
Brunner Ernd: Tőle franciát tanultunk. Három ok miatt nem szokott
mérgelődni: 1) A harag árt az emésztésnek, a gyomorbajos ember sem ma-
gának, sem környezetének nem kellemes. 2) A harag árt az alvásnak, ami a
legnagyobb földi jó. 3) A harag árt a szépségnek (nem éppen Apolló kinézetű
arca volt, ezért a „meglévő kevésre vigyázni kell“.
Radó Poli bácsi: Kiváló biblikus tudós volt. Szeretetreméltóságát jelzi, hogy
az évvégi hittan-vizsgára begördített egy kishordó sört, friss sós kiflivel meg-
alapoztatta, majd csapra verve megihattuk a sárgán csillogó és habzó árpalét.
Számos egyéb történet is zsong bennem, de a terjedelem véges, így hát
azzal zárom: Szeretett tanárainkkal találkozni fogunk!
Laudetur Jesus Christus!

180
 IN MEMORIAM

K ÖNYVES T ÓTH K ÁLMÁN

2007-2009 DR . KTK

F ÁBER M IKLÓS (B P 48)

búcsúbeszéde
a temetésen, 2007. október 12-én a kôbányai Lengyel templomban.

Drága jó Kálmánom!

A
Bencés Diákszövetség nevében hadd szóljak Hozzád néhány
mondatot. Mint munkatárs, mint barát, mint testvér. Mindig és
mindenben velünk voltál. Fáradhatatlanul minden jó ügyben.
Olyan barát, akire mindig számítani tudtunk. Hírleveleink, Al-
manachunk és azok színvonala úgy fűződött nevedhez, hogy
nem csupán túlszárnyalása látszik reménytelennek, de a puszta megközelíté-
sére sem számíthatunk. Te tetted őket olyanná, amivé lettek. Nem csak tar-
talmassá, hanem olyan széppé, olyan jóvá és olyan bencéssé. Összekötő
kapocs és fogódzó volt egy nagy család, a magyar bencés diákok családja szá-
mára. El nem múló hálával tartozunk értük Neked.
Úgy véljük, tudjuk mi volt ennek a titka. Az a 11 esztendő, amit a Szent He-
gyen töltöttél, és ebből főleg az a hat, amely alatt a Rend reverendáját és ska-
puláréját viselted. A legsötétebb időben a hatalom elvehette Tőled, de

IN MEMORIAM DR .
szellemiségüktől, az imádságtól és a munkától megfosztani nem tudott. Szent
Pál óta tudjuk, hogy az „Istent szeretőknek minden a javukra válik”. Mindnyá-
junk Atyja Téged is bőven kárpótolt. Adott egy életre szóló áldott és áldoza-
tos lelkű társat, általa pedig gyönyörű nagy családot. Meghatódtam, amikor
elmeneteled előtt egy nappal kérdeztem, tud-e Veled még kommunikálni. A
válasz pedig így szólt: „mi már mindent megbeszéltünk; csak fogom a kezét”.
És megkaptad a katedra ajándékát is, amire bencésként vágytál. Igazi taná-
regyéniség lettél, akaratlanul is mindig tanítottál. Az egyszerű baráti beszélge- KTK
tések során is sokat, nagyon sokat tanultunk Tőled. Valamikor baráti köröd
Kala néven emlegetett. Egyik diáktársunk leleményes szójátékkal ebből alkotta
a Kalácska elnevezést. Nem is sejtette talán, milyen találóan. Hiszen a kalács tu-
lajdonsága, hogy ünnepies, hogy ízes és tápláló. A kalácshoz hasonlatos ízes
szellemi táplálék voltál. De ünnepi is, mert minden találkozáskor okultunk,
mindegyikből gazdagodtunk. Tanítottál. Minden mondatoddal, gesztusod-
dal, halk szavú szerénységeddel és humoroddal, legfőképpen pedig magatar-
tásoddal, személyes példáddal.

183
 DR . KTK BDSZ A LMANACH

Most, amikor a viszontlátás hitével és az örök élet reményével veszünk körül,

óhatatlanul az jut eszünkbe, hogy bármikor bármit kértünk Tőled, soha nem
kerestél kibúvót, hanem szerteágazó és óriási tudásodat, memóriádat és tett-
rekészségedet latba vetve azonnal azt mérted föl, miként tudnál a kérésnek a
legjobban és leghamarabb eleget tenni. Köszönjük ezt is Neked. És látod, mi-
lyenek vagyunk: most ismét kérünk. Gondolj ránk az örök hazában is. Segítsd
továbbra is Gabikát, gyermekeidet és családjukat. De bennünket is, és közü-
lünk azokat, akik a kiadvány szerkesztésében fognak követni. Munkájukat azzal
fogjuk mérni, mennyire hasonlít majd a tiédhez. Mennyire tudják tenni a szö-
vegeket ők is széppé, jóvá, bencéssé.
Szent Benedek atyánk közbenjárására fogadjon be az Úr az ő jutalmazó sze-
retetébe!
A LMANACH 2007

184
2007-2009 TALÁÁLKOZÓ

Az elsõ hatvanéves érettségi

találkozó Pannonhalmán
– 2007. május 26. –

IN MEMORIAM DR .

A
z első húsz gyermek Pannonhalmán a három
„szülővel”: Kelemen Krizosztom főapát úrral, KTK
Kováts Arisztid igazgató úrral és Lébényi Szi-
lárd osztályfőnök úrral 1939 őszén egy nem ün-
nepi alkalommal a főapáti szárny előtt
[Akkoriban a mostani atya megszólítás helyén az úr volt a szo-
kásos.]

185
 ÉLÕ MÚLT BDSZ A LMANACH

Iskolánk eredeti neve: Gróf Ciano Galeazzo és Constanzo Gimnázium

Alapították: Boldog emlékű Kelemen Krizosztom főapát és gróf Teleki Pál
miniszterelnök
Alapításának éve: 1939.
Első igazgatónk: Kováts Arisztid
Két évig osztályfőnökünk: Lébényi Szilárd
Érettségiztető osztályfőnökünk: Dr. Danczi Villebald

Élôkre és megholtakra emlékezünk,

FÖLNEVELÔINKRE és
OSZTÁLYTÁRSAINKRA,
a Pannonhalmi Bencés Gimnázium
elsô érettségi vizsgájának
hatvanadik évfordulója alkalmából
mi, akik
A LMANACH 2007

még e földi életben eddig megmaradtunk.

1947. június 7. – 2007. május 26.
Ut in omnibus glorificetur Deus! Valete!

Akkor Pünkösd utáni szombat volt, elteltünk már a Lélekkel, most viszont
Pünkösd előtti szombat, továbbra is várjuk a Lelket! Iskolánk kétév múlva lesz
hetvenéves, hatvannyolc éve, hogy
tízévesen első gimnazisták lettünk az ezeréves Szent Hegyen. Kísérje iskolán-
kat, fenntartóit, tanárait, tanulóit áldás, ad multos annos! De addigra, az örök
szombatra, inkább már csak föntről…
Az osztály él tagjai (Ph )

186
2007-2009 SÍK SÁNDOR

SAJÓ S ÁNDOR

Pannonhalmán*

Mint drága ékszer aranykoszorúban,

Zajló habok közt szirtes nyugalom:
A táj öléből égre tornyosultan
Úgy áll e vár, ez ősmagyar halom.
Ez itt a szenthegy: árnyas templomában
–Ó , hallod e: – egy ezredév piheg;
A múlt kárpitját, sejtelmes homályban,
Egy láthatatlan kéz lebbenti meg.
Mint csillagfény a hangtalan nagyéjben,
Itt lélek jár az íves bolt alatt,
S tán porszem ring a fátylas fény ölében,
Mely még Szent István saruján tapadt.
Ez itt a szenthegy: búsak menedéke,

IN MEMORIAM DR .
Csüggedt magyarnak biztató remény, –
E falak közt a munka és a béke,
Hit és magyarság lengedez felém.
Magyarság rétjén párás szénaboglya,
– Őslelked érzem, ősmagyar halom!
S nekem oly jó így: csendben andalogva
Bús fejemet öledbe hajtanom…
KTK

* Sajó Sándor, költő, a Budapest-Kőbányai Szent László Gimnázium igazgatója volt az Világhá-
ború idejében. – (A szerk.)

187
 ÉLÕ MÚLT BDSZ A LMANACH

Olasz gimnázium Pannonhalmán*

A
magyar művelődéstörténet egyik legérdekesebb szakasza a világhá-
borút követő évtizedek. A lét vagy nem-lét szörnyű kérdésével vias-
kodtunk. Nem csak tengernyi vért, országunk kétharmadát vesztettük
el, hanem a kultúrélet számtalan segédforrását, felmérhetetlen szellemi erőket
is. Hogy tragikumunk teljes legyen, a kommunizmus barbársága is végig tom-
bolt rajtunk: öt hónapon át halott a magyar művelődés. A magyar éIeterő le-
törhetetlenségének alig van beszédesebb tanúja, mint a nagy pusztulást
követő két évtized művelődéstörténete. A nagy vérveszteségtől lázasan, nem-
zeti önérzetünkben megalázva, minden segítségtől megfosztva kezdtünk bele
újra a magyar kultúra továbbépítésébe. A két évtized teljesítményeinek érté-
kelésére nem mi vagyunk a hivatottak. Egynek megállapításához azonban jo-
gunk van: a világháborús a kommunizmus romjai közt nem álltunk ölbe tett
kezekkel. A két évtized lázas, emberfeletti munkában telt el. Jól tudjuk, hogy
a megfeszített lelkes munkának nem minden alkotása a magyar művelődés
A LMANACH 2007

maradandóértéke, de jogos önérzettel állapíthatjuk meg azt is, hogy kultúr-

hagyatékunk miatt nem kell szégyenkeznünk az örökösök előtt.
A háborút követő két évtized kultúrpolitikája talán egyetlen ponton sem
mutatkozott olyan nagyvonalúnak, mint a művelődés legfontosabb szervé-
nek, az iskolaügynek továbbfejlesztésében. A háború utáni magyar iskolapo-
litika több ponton bírálható, nagyérdemei azonban elévülhetetlenek. A múlt
örökségéből semmit föl nem adott, sőt emberfeletti áldozatossággal a ha-
gyatékot nagymértékben továbbfejlesztette. Csonkaságunkban nemcsak
megtartottuk, hanem gazdagítottuk is az egyetemeket. A középfokúés elemi
iskolák száma óriásit nőtt. Véleményünk szerint a közelmúlt kultúrpolitikájá-
nak ennél is nagyobb érdeme, hogy a szó teljes értelmében európai célkitűzé-
seket hozott. Amikor Európa-szerte nemzeti, faji kultúr-autarchiás törekvések
észlelhetők, a magyar kultúrpolitika nemcsak mentes maradt a kultúr-gettós

* Szerkesztőségi cikk a Pannonhalmi Szemle 1939.évi IV. számából (pp. 311–317)

188
2007-2009 OLASZ GIMNÁZIUM

szellemtől, hanem nemes liberalizmussal, nemzeti kultúránk veszélyeztetése

nélkül keresett szerves, állandó kapcsolatokat Európa legkülönbözőbb nem-
zeti kultúráival. Különböző államokkal kulturális egyezményeket kötünk, több
világ-városban nagy áldozatokkal kollégiumokat állítunk fel, hogy a magyar

IN MEMORIAM DR .
értelmiség minél nagyobb számban juthasson közvetlenérintkezésbe az egyes
nemzeti kultúrákkal. Ennek a fáradhatatlan tevékenységnek egyik legszebb,
legértékesebb vonása, hogy politika-mentes, kizárólag nemzeti kultúránk gaz-
dagítását tartja szem előtt. Ennek a kultúrpolitikának fölényes igazolását kell
látnunk abban a tényben, hogy Európa különböző nemzeti kultúráival te-
remtett sűrű és szoros kapcsolataink nemcsak nem veszélyeztetik, hanem
egyre jobban emelik a magyar kultúr-öntudatot – a magyar művelődés ma KTK
mentesebb a kultúrsznobizmustól, mint valaha.
A külföldi kultúrákkal való kapcsolataink elmélyítésének szolgálatában áll-
nak az utóbbi évek folyamán felállított különleges középiskolák is. Mint isme-
retes, Sárospatakon angol, Gödöllőn francia gimnázium létesült. A megkezdett
iskolaévvel ez az új iskolatípus eggyel gazdagodott: Pannonhalmán olasz gim-
názium nyílt meg. Olvasóink megértik, hogy a magyar iskolaügy s Pannon-
halma történetének szempontjából egyaránt fontos eseményről részletesen
beszámolunk.

189
 ÉLÕ MÚLT BDSZ A LMANACH

Még a tavasszal indultak meg tárgyalások egy olasz gimnázium fölállítása

ügyében a magyar kormány s a Szent Benedek-rend vezetősége között. Az is-
mételt megbeszélések eredményeképpen f. é. július végén bizonyossá vált,
hogy az új intézet szeptemberben megkezdheti működését. A tárgyalások
1939. augusztus 18-án jutottak befejezéshez a Hóman Bálint vallás- és köz-
oktatásügyi miniszternél megtartott záróértekezleten, amelyen a miniszteren
kívül Kelemen Krizosztom m. kir. titkos tanácsos, pannonhalmi főapát, Ko-
csis Lénárd pannonhalmi főiskolai igazgató, Kováts Arisztid, az új gimná-
zium és nevelőintézet kiszemelt igazgatója, továbbá Stolpa József államtitkár,
Kósa Kálmán miniszteri osztályfőnök és Paikert Géza miniszteri osztályta-
nácsos, a külföldi kultúrkapcsolatok előadója vettek részt.
Az értekezlet megállapodásainak lényege, hogy a Szent Benedek rend vál-
lalja a magyar kormány támogatásával egy nevelőintézettel kapcsolatos gim-
názium fölállítását és vezetését. Az új intézet székhelye Pannonhalma, nevét
a magyarok nagy barátairól, az olasz külügyminisztertől és néhai atyjától, Gróf
Ciano Galeazzotól és Constanzotól veszi. Mind az iskola, mind a nevelőinté-
zet egyelőre magában a főmonostorban kap megfelelő elhelyezést, de még a
jövő év tavaszán megindul az építkezés, s minden remény megvan arra, hogy
az 1940–41. tanév munkája már a rend 46 kat. holdnyi díszkertjében meg-
építendő, teljesen modern felszerelésű épületben indulhat meg. A magyar is-
kolaélet új, fontos szerve megfelelőbb keretet aligha kaphatott volna, mint az
a Pannonhalma, amelynek talaján a magyar művelődés bölcsője ringott,
A LMANACH 2007

amelynek rendjét nagy alapítójától, a nursiai Szent Benedektől kezdve egész

napjainkig ezer szál fűzi a római-olasz kultúrához. A gimnázium s a nevelőin-
tézet munkáját egyaránt a Szent Benedek-rend tagjai végzik. Hogy azonban az
olasz nyelv és szellem a társas érintkezésben is minél tökéletesebben érvé-
nyesüljön, mind a gimnáziumban, mind a nevelőintézetben olasz oktatók és
felügyelők is fognak működni.
Ami az új intézet célkitűzését illeti, arra vonatkozólag ideiktatjuk a legilleté-
kesebb tényezőnek, Hóman Bálint vallás-és közoktatásügyi miniszternek a
pannonhalmi olasz gimnázium és nevelőintézet felállításával kapcsolatban a
nyilvánosság számára tett nyilatkozatát. „Az olasz gimnázium és nevelőintézet
alapítását igen nagyörömmel üdvözlöm. Benne az 1935.év februárjában kötött
olasz-magyar kulturális egyezmény célkitűzésének egyik legfontosabb tényező-
jét látom. Ennek az intézetnek olasz viszonylatban olyan jelentősége lesz, mint
a sárospataki angol és a gödöllői francia gimnáziumoknak, valamint a közeli

190
2007-2009 OLASZ GIMNÁZIUM

jövőben megszervezni kívánt német nevelőintézetnek. Meggyőződésem, hogy a

pannonhalmi Szent Benedek-rend Gróf Ciano Galeazzo és Constanzo gimnázi-
uma újabb értékes eszköze és műhelye lesz az olasz-magyar szellemi érintke-
zésnek és kulturális kapcsolatoknak. Az ott nevelt ifjúság a szokásos középiskolai
műveltség, képesítés és a különleges nyelvi és szellemi kiképzés birtokában ki-
válóan alkalmas lesz a szellemi és gazdasági élet terén oly fontos állások és hi-
vatások betöltésére, amelyek az olasz-magyar történeti barátság elmélyítésére
és a két nemzet között fennálló százados barátság gyakorlati szolgálatára hi-
vatottak.”
A magyar iskolapolitika újszülöttje tehát annak a nagyvonalú, széles látókörű
kultúrpolitikának szolgálatában áll, amelyet föntebb vázoltunk. Az említette-
ken kívül a messze tekintő célkitűzésnek van még egy fontos pontja. A kul-
tuszkormány s a rend vezetőségének megállapodása értelmében a kitűzött
cél minél tökéletesebb megvalósítása érdekében az új iskola egy-egy osztály-
ába csak kevés, legfeljebb 25 tanulót vesznek fel. Örömmel sarkítjuk ki a cél-
kitűzése részét. Iskolaéletünknek egyik nagy hátránya a tömegiskola-típus.
Nem kell szakismeret annak megállapítására, mennyi, sokszor leküzdhetetlen
akadályba ütközik a mammut-osztályokból felépített iskola nevelői és tanítói
munkája. Ezer és ezer megoldatlan probléma közt hánykolódó korunk egyre
jobban felismeri, hogy sok súlyos korfeladat megoldásának egyik leglényege-
sebb feltétele egy élgárda, elit kiképzése. Nemcsak politikai és társadalmi,

IN MEMORIAM DR .
hanem egyetemes művelődési igények is sürgetik ezt abban a korban, amely-
nek egyik legjellemzőbb és legveszedelmesebb tünete a társadalmi eltöme-
gesedés. Csak aki a maga egész nagyságában látja a társadalmi élet eme
tünetében fenyegetőveszedelmet, az tudja helyesen értékelni az élgárda cél-
tudatos képzésének fontosságát, időszerűségét. Ezért is lelkes örömmel kö-
szöntjük Pannonhalma évezredes törzsének legfrissebb hajtását.
Mint már említettük, csak a szünidő derekán vált bizonyossá az új intézet KTK
megnyitása, amikor már minden szülő gondoskodott gyermekének elhelye-
zéséről. Ennek ellenére is, alig hogy az igazgatóság meghirdette az olasz gim-
názium megnyitását, hamarosan húsz növendék jelentkezett. Pannonhalma
felkészülten, igaz szeretettel várta szeptember 11-ére legkisebb jövevényeit.
Az ősmonostor lakói – élükön a rend főapátjával –, szülők és kisgimnazisták
meghatódott lélekkel álltak szeptember 12-én a legrégibb magyar székesegy-
ház oltára előtt, hogy az egyelőre szerény keretek közt, de nagy célkitűzéssel
meginduló munkához kiesdjék a Szentlélek segítő kegyelmét.

191
 ÉLÕ MÚLT BDSZ A LMANACH

Az első Veni Sancte napján a pannonhalmi főiskola rendi növendékei sze-

rény, de lélekkel átszőtt ünnepélyt rendeztek az új fészeklakó kés szüleik üd-
vözlésére a főmonostor hatalmas, gyönyörű könyvtárában. A kis ünnepségen
ének- és zeneszámok közé ékelve először Kelemen Krizosztom m. kir. titkos
tanácsos, pannonhalmi főapát fordult meleg hangú, közvetlen beszéddel az
„ősmonostor Benjaminjaihoz”, az olasz gimnázium első növendékeihez. „Igaz
szeretettel köszöntünk benneteket. Úgy vártunk titeket, mint akiket már régen
ismertünk és mielőtt láttunk volna, szívünkbe zártunk, megszerettünk bennete-
ket.” A továbbiakban szemléltetően, a gyermek értelmi színvonalához alkal-
mazkodva fejtegette az új intézmény célját. „Művelt emberekké szeretnénk
formálni titeket, de valami különös fokban. Nektek majdan vezetőknek kell len-
netek, akik azt a kincset, amit e szent falak közt összegyűjtenek, gazdagon áraszt-
ják a világra.” Műveltté kettő tesz bennünket: értelmi világunk gazdagsága,
szívünk melegsége, jósága. „Fontos, édes fiaim, hogy míg elméteket tudással töl-
titek, szívetek jósággal és szeretettel teljék el, mert az embereket csak az tudja bol-
dogabbá tenni, aki jobbá is teszi.” Megható, közvetlen példákkal igazolja, milyen
nagy értéket jelent embertársai számára a jó ember. Nemcsak a nagy szellemi
erőkről tanúskodó alkotások gazdagítják az emberiséget, hanem a jóságos,
meleg szívek is. „Legyenek közületek boldogok azok, akik majdan nagyokat tud-
nak alkotni. De akinek ezt nem adja meg a jó Isten, az is tud igaz boldogságot
terjeszteni maga körül az által, ha jó ember lesz. Egy ilyen jó emberről mondták
temetésekor: Nihil reliquit, nisi desiderium sui – mit sem hagyott hátra, csak azt
A LMANACH 2007

a vágyat, bárcsak még tovább maradt volna közöttünk … A Szentlélek Isten,

akit ma segítségül hívtatok, áldjon meg benneteket – fejezte be közvetlen, meleg
beszédjét az új intézet kegyura –, „hogy segítségévelés irányításával Isten akarata
szerint éljétek le az életet.”
Kováts Arisztid, az olasz gimnázium és nevelőintézet igazgatója a szülők-
höz fordulva vázolta a meginduló munka célját, feladatait. Az igazgató gon-
dolatokban gazdag megnyitóját egész terjedelmében közöljük.
„A jó Isten kegyelméből boldog, szép napja van ma Pannonhalmának. Va-
lóra vált egy régi vágy. A mai Veni Sancte tehát nemcsak a meginduláséneke
volt, hanem még inkább a Magasságbelinek hálát mondó lélek buzgó Te
Deuma. Sokan régóta óhajtottuk, hogy bár volna rendünknek, mely mint ta-
nító és nevelőrend ismeretes, legalább egy igazi nevelőintézete, melyben ne-
veltjeink teljesen ránk volnának bízva. Iskola és nevelőintézet között ugyanis
nagy a különbség. Hogy mi ez a különbség, azt egyszer egy angol egyetemi

192
2007-2009 OLASZ GIMNÁZIUM

hallgató fejezte ki előttem nagyon szellemesen, aki lelkesedéssel magasztalta

az angol nevelőintézeteknek jelentőségét. »Mi az ország diákjait két nagy cso-
portba osztjuk: vannak igazi diákok és nem igazi diákok. A nem egészen igazi
diákok azok, akik a napnak négy-öt órájára mennek csak iskolába, azután kisza-
kadnak a diákközösségből, míg az igazi diákok diákállamban, egy nagy diák-
családban élnek. Éjjel-nappal együtt vannak. Megosztják egymás között ennek
a diáktársadalomnak minden örömét-bánatát. Összefűzi őket nyolc év sok
diákhuncutsága és sok, komoly diákélmény szép emléke.«
A mai napon indul meg nálunk is ilyen diáktársadalomnak élete, éppen
azon a helyen, ahol az első magyar iskola volt, ahol Szent Imre is ihletődött,
ahol az első magyar író, Boldog Mór, mint diákgyerek: puer scholasticus ne-
velődött. Ezen a szent és magyar emlékű helyen állunk itt a megindulók és
kezdők lendületével és boldogságával, a magvetők tavaszias örömével és re-
ményével. Ma itt minden friss, minden új, minden első. Első volt a Veni Sancte,
első ez az iskolai ünnepély, első az igazgató, első a tanári kar és itt vannak a le-
gelső diákok, hogy meginduljon az emberalakítás munkája, melyet Aranyszájú
Szent János a legszebb művészetnek nevezett.
Ebben az ünnepélyes órában átvesszük a szülők legdrágább kincsét. Átad-
ják őket a jó szülők nyolc évre, éppen arra a nyolc évre, amely a legjelentő-
sebb szakasz az emberéletében. Sohasem változik akkorát az ember, mint
éppen ebben az életszakaszban, amelybe mint ártatlan kis gyermek lép be és

IN MEMORIAM DR .
amelyet mint fiatal férfi hagy el. Ebben az éIetszakaszban váltják fel az ártat-
lan gyermekkor boldogságát a kamaszkor vajúdásai, ebben az életszakaszban
tudatosul az életnek kimondhatatlanul nagy jelentősége, ebben a korban ve-
tődik fel a legtöbb életprobléma, a nagydiáknak gyötrő kérdései, amelyek mind
megoldást, rendeződést várnak. Egész élete a szerint alakul, hogyan felel meg
ezekre a kérdésekre, hogyan kap megnyugtató feleleteket ezekre a nehézsé-
gekre. Értjük tehát a jó szülők aggodalmát, mikor kiadják kezükből drága gyer- KTK
mekeiket. Szinte halljuk az ő ajkukról is a Gracchusok édesanyjának mondását:
»Haec sunt ornamenta mea. Ezek a mi legdrágább kincseink, vér a vérünkből,
reményünk, örömünk, mindenünk.«
Ennek a szülői értékelésnek ismeretében, a most meginduló nyolc esztendő
fontosságának tudatában a legnagyobb szeretettel vesszük át ezeket a gyer-
mekeket abban a meggyőződésben, hogy azzá lesz a gyermek, amivé ebben
a nyolc esztendőben nevelik. Megígérünk minden gondot, minden fáradsá-
got, hogy mindez lehetőleg pótolja a szülői gondosságot. A napokban olvas-

193
 ÉLÕ MÚLT BDSZ A LMANACH

tam egy megható híradást az egyik olasz lapban. Egy olasz ember a legutóbbi
nyolc esztendő alatt hetvenöt liter vérét ajánlotta fel vérátömlesztés céljaira,
hogy ezen nemes cselekedete révén életeket mentsen meg és életek virulja-
nak… Ha fizikailag nem is egészen így, de mi is vérünket, minden erőnket sze-
retnénk a szép munkára fordítani, egész lelkünket óhajtjuk beleadni ebbe a
felelősséggel teljes munkába, hogy a jó szülők abban a megnyugtató tudatban
élhessenek otthonukban, hogy Pannonhalmán jó helyük van gyermekeiknek.
A gyermek azonban még több is, mint a szülők kincse. Magának az Úr Jé-
zusnak kezéből átvett drága talentum. Ma az isteni Mesternek is van itt szava.
Ma is hangzik az ajkáról a kemény kijelentés: »Ha egyet is megbotránkoztat-
tok e kisdedek közül, jobb lett volna, ha malomkövet kötöttek volna nyaka-
tokba és a tenger fenekére zúdítottak volna benneteket.« Ezekből a krisztusi
szavakból következik, hogy a gyermek lelke valami rendkívüli nagy érték.
Ugyanezt a felfogást erősíti meg egy másik krisztusi mondás is: »Ha nem lesz-
tek olyanok, mint e gyermekek, nem mentek be Isten országába.« A gyermek
lelke őriz valamit a paradicsomi életszentségből. Szentségház tehát minden
gyermeklélek, melyhez avatatlan vagy durva kézzel és lélekkel nem lehet kö-
zeledni, mert a nevelő a számon kérő Istennek fog felelni munkájáért, ahogy
azt Szent Benedek atyánk is tanítja: a nevelő »a szigorúan ítélő Bírónak fog
egykor számot adni«.
Harmadszor nagy titok is a gyermek. Lehetőségeknek, képességeknek gaz-
dag, csodálatos tárháza. Ezek csíráit észrevennünk, fejlesztgetnünk, kibonta-
A LMANACH 2007

koztatnunk lesz egyik legszebb, legszentebb kötelességünk. Ezzel aztán el is

értünk ahhoz a ponthoz, amire a szülők a legkíváncsiabbak:
Mit akarunk elérni gyermekeikkel, mit akarunk belőlük nevelni?
Erre a kérdésre is három pontban szeretnék felelni.
Először is valljuk a régi kipróbált elvet, amelyet a modern olasz pedagógia
is alapjává tett: Mente sana in corpore sano. Az ép lélek hordozója általában
csak az egészséges test lehet. Szabad levegőn való sok mozgással, rendszeres
tornával, egészséges, a gyermek igényeinek megfelelőétrenddel, állandó és
gondos orvosi felügyelettel azt szeretnénk elérni, hogy mindig pirospozsgás ar-
cokat, erős izmokat, jókedvet, derűt lássunk magunk körül és egészséges di-
áknevetést halljunk, hogy így a testi élet megfelelő lélekfoglalat legyen. Teljes
emberré azonban csak a minél gazdagabb jellem alkothatja az embert. Jellem
nélkül a testi erő, az egészség, az ügyesség és még a nagy értelem sem értékek
többé, sőt egyenesen veszedelmet jelenthetnek. Gyenge jellem egyenlő gyarló

194
2007-2009 OLASZ GIMNÁZIUM

vagy hajótörött élettel, nagy jellem pedig forrása a nemes, szép, gazdag élet-
nek. Mivel tehát az ember sorsa egyenlő az ember jellemével, legfőbb törek-
vésünk lesz a szép, férfias lelkületnek a kialakítása. S mivel mint
keresztényeknek nemcsak a természetes élettel, hanem a természetfeletti vi-
lágrenddel is kell számolnunk, vallásos jellemet akarunk. A jó szülők azonban
ne féljenek: nem akarunk mi itt a kolostorban gyermekeikből szerzeteseket
nevelni. Azonban az is igaz, hogy a jellem teljesebb lesz, ha a vallásértékei gaz-
dagítják azt. Jól mondja egy keresztény bölcselő, hogy ne féltse a modern világ
az embert a kereszténységtől, attól a kereszténységtől, amelynek isteni Alko-
tója egyetlen egy emberi lelket is többre becsül, mint a világnak minden kin-
csét, értékét. A szülők járhatnak csak jól, ha a természetfeletti valóságokkal
gazdagított jellemet láthatnak gyermekeikben.
Másodszor a jó magyar ember eszményképe áll a szemünk előtt, aki szereti
ennek a drága hazának minden rögét, múltját, történelmét, muzsikáját, népi
eredetiségeit. Itt azonban mindjárt felvetődik egy kérdés. Hogyan fognak itt jó
magyarokat nevelni, amikor oly tág teret nyitnak ebben az iskolában egy ide-
gen nyelv tanulásának és egy idegen kultúrával való foglalkozásnak? Erre az
ellenvetésre egy szép regényre való hivatkozással szeretnék felelni, melynek
címe: Idegen Tükörben. A regény főhőse idegen országban, idegen föld nép-
ének tanulmányozása közben ismeri meg igazán saját országát. Mi is, ha csak
a magunk országát ismerjük, szűk marad a horizontunk, de ha a nagy Szé-

IN MEMORIAM DR .
chenyink példájára alaposan megismerünk egy más kultúrát is, jobban észre-
vesszük saját népünk hibáit és következésképpen jobban tudjuk azokat
orvosolni, másrészt jobban tudjuk megbecsülni fajunkat, népünknek értékeit.
Egy idegen kultúrával való foglalkozás nemcsak hogy nem árt, de egyenesen
jobb magyarságunk ügyét szolgálja.
Harmadszor és végül a művelt ember eszményképét akarjuk megközelíteni.
Azt a tanultságot, azt a képzettséget akarjuk növendékeinkkel megszereztetni, KTK
amelyre minden jó magyar középiskola törekszik, de még egy többletet is akar
adni ez az iskola: a már említett olasz műveltséget. Ebből a szempontból is hi-
vatkozhatnánk igen sok példára történelmünk gazdag múltjából. Az olasz-
magyar kapcsolat nem szórványos jelenség. Történelmünk minden
századában megtaláljuk azt. Egész múltunk azt igazolja, hogy állandó rokon-
szenvhullámok indultak meg Magyarországról Olaszország felé s onnan ha-
zánk felé. Igen, voltak hódító hadjáratok, de azok nem annyira anyagi javak,
területek szerzésére irányultak, hanem sokkal inkább erkölcsi, szellemi javak

195
 ÉLÕ MÚLT BDSZ A LMANACH

szerzésére. A kétféle jóra való

törekvés között pedig óriási a
különbség. Az anyagi javakra
való törekvés szembeállítja a
népeket, ellenségekké teszi
őket és gyűlölet jár a hódító
fegyver nyomában, az erkölcsi
és szellemi értékek hódítása
viszont közelebb hozza a szí-
veket. A megosztott javak
megkétszereződnek, sőt meg-
sokszorozódnak és baráti
kapcsolatot teremtenek azok
között, akik ilyeneket adnak és
kapnak. – Itt is áll egy kis hó-
dító sereg. Húszan vannak
csak, és gyermekek. Hódító
útra indulnak. Nem anyagi ja-
vakra törnek, hanem szellemi,
erkölcsi értékeket akarnak
gyűjteni, legfőképpen pedig baráti szíveket akarnak szerezni. Ma, amikor újra
bellum omnium contra omnes állapota van, amikor minden nemzet ellensé-
A LMANACH 2007

get gyanít a másikban, ritka és annál örvendetesebb az ilyen, békét és barát-

ságot kereső emberek jelensége. Mivel tehát szándékunk tiszta és nemes, mivel
terveink Isten szándékai szerint valók, nyugodtan, vidáman, lendülettel indu-
lunk az útra és hisszük, hogy rajtunk lesz a Jó Istennek szép fejlődést és ered-
ményes aratást biztosító áldása.”
Meghatódott, lelkes hangulatban fejeződött be a kis ünnepély. A követke-
zőnapon már meg is indult a rendszeres munka.
Vajha a magyar középiskolák és nevelőintézetek Benjaminja valóra váltaná
elindítóinak hozzáfűzött reményeit.

196
2007-2009 OLASZ GIMNÁZIUM

Mit tanultunk az új iskolában?

Az igazságot…– ezt a zsoltáros szavával foglalhatjuk össze:

Ex Psalterio Davidico Dávid király zsoltároskönyvébl
Psalmus I. 1. zsoltár

B B
eatus vir qui non abiit in
consilio impiorum, et in via
peccatorum non stetit, et in
cathedra pestilentiae non sedit: Sed
in lege Domini voluntas eius, et in
lege eius meditabitur die ac nocte.
Et erit tamquam lignum, quod plan-
tatum est secus decursus aquarum,
quod fructum suum dabit in tem-
oldog férfiú, aki el nem csá-
bul gonosz emberek álságos
beszédén, el nem indul a
bűnösöknek útján, s le nem ül a het-
venkedők gyűlésén. Hanem öröme
az Úr törvényében, éj-nap a tör-
vényt forgatja fejében.
Olyan az, mint a fa, melyet ültettek
folyóvizek partján, mely meghozza

pore suo, et folium eius non defluet:
et omnia, quaecumque faciet, pros-
perabuntur.
Non sic impii, non sic: sed tamquam
pulvis, quem proiicit ventus a facie
terrae. ldeo non resurgent impii in
iudicio: neque peccatores in concilio
iustorum. Quoniam novit Dominus
viam iustorum: et iter impiorum pe-
ribit.
IN MEMORIAM DR .
gyümölcsét idejében, amelyen el
nem fonnyad a levél, sikerül minden,
mihez keze ér.
Nem így a gonoszok, nem így, de
mint a polyva, a szél tovasodorja.
Azért a bűnösök az ítéletkor meg
nem állanak, sem az igazak gyűlésé- KTK
ben a gonoszak. Mert az igaz útjára
az Úr szeme vigyáz, és a gonosznak
útja pusztulás. (Sík Sándor fordítása)

Majd jött a II. Világháború, az Ostrom ideje, … (ezekről most nem), végül
1947-ben az érettségi vizsga.

197
 ÉLÕ MÚLT BDSZ A LMANACH

M ÉCS L ÁSZLÓ :

Örök ballagás *
A pannonhalmi gimnázium elsô ballagóinak
A LMANACH 2007

Elindultam szép hazámból,

csók-kulcsos Csodaországból.
Mosolyomat Meseország
pillangói hímporozták.

* Tudomásunk szerint eddig csak a BDSZ Almanach 1992 kötetben jelent meg (42-43. l.) – Mécs
László ezt a ballagó nótát kérésünkre, néhányunk jelenlétében, a készülőszöveget a halhatatlan
népdal dallamára folyvást dúdolva, Pannonhalmán írta. Érettségink befejeztekor, 1947. június 7-
én este ezt énekelve ballagtunk először a bástya alatti kis ünnepségre, utána a Bazilikába – ahol
a nyolc évért hálát adó Te Deumot akkori igazgatónk, Jámbor Mike intonálta –, majd a diák-
otthon ebédlőjébe, azérettségi bankettre. Danczi Villebald osztályfőnökünk, mint egy közü-
lünk, mindenben részt vett. – (KTK)

198
2007-2009 MÉCS LÁSZLÓ

Ki rám nézett, mosolyos lett, Mindenki a maga posztján

ki hozzámért, hímporos lett. hőssé válhat hősök kosztján!
De ballagni kényszerültem: Hősök étke: honfi virtus,
szűk lett Liliput körültem. szentek étke: Jézus Krisztus.

Elindultam kis hazámból, Az a magyar, az a férfi,

gyönyörű gyerekországból. sorsa elől ki nem tér ki:
Megérkeztem diákhonba, állj be te is hősnek, szentnek!”
könny-harmat hullt hímporomba. Hősök, szentek így üzennek.

Ahogy nőtt az emberségem, Földrengéstől földúlt honban

szürkült lepke-színességem. vándorlok majd férfi-gondban.
Míg a tudományt habzsoltam, Régi bűnök rejtett gennye
elfogyott nagy mese-Holdam. felfakadt, mint mocsár szennye.

Most indulok kis hazámból, Én is hős akarok lenni,

holdas, szép diákországból. hősök dalát énekelni:
Mesét, álmot leporlok majd, hitet, Krisztust, égi villanyt,
férfi-Napnál vándorlok majd. míg mocsarak gőze illan.

Ismerek tájt, fát, madarat, Napom egyszer lemenőben,

IN MEMORIAM DR .
– a lét mégis titok marad. fogyni fog a fény mellőlem.
Titok-erdőn bús miértek Hajh, mi él, mind tovább-ballag,
s hősök, szentek is kísérnek. viszik vágyak, sorshatalmak.

Hősök, szentek így üzennek: Elindulok majd hazámból,

„Állj be hősnek, állj be szentnek, mártíros Magyarországból.
kis ország úgy lesz jelentős, Ballagdálok este, reggel, KTK
ha sok benne a nagy szent, hős! patakokkal, csermelyekkel,

A régi kis görög népet kis vizekkel, nagy vizekkel,

hősök tették világszépnek, kis népekkel, nagy népekkel,
s Izrael szent prófétái ballagok az óceánba,
által tudott naggyáválni. az örökkévalóságba.

199
 ÉLÕ MÚLT BDSZ A LMANACH

Emlékezzünk itt meg diákéletünk egyik legfontosabb életformájáról, a cser-

készetről, különös hangsúllyal is cserkészparancsnokunkról, több évig hitta-
nárunkról, Békés Gellért atyáról. De sokat énekeltük:

Cserkészinduló
Fiúk, fel a fejjel, a harsona zeng,
álljunk csatasorba vidáman!
Ránk vár a világ, ez a harc a mienk,
katonái vagyunk valahányan.
Jó fegyverünk: izmos karunk,
Égő szemünk s vidám dalunk.
Amerre járunk, megterem
a győzelem, a győzelem!

S mi lett velünk az érettségi után?

Hát nem érdekes, hogy ezt már hétszáz évvel ezelőtt csodálatos szépen meg-
fogalmazta nagy látnokunk (ilyesmire céloz Arisztid atya is):

D ALLA D IVINA C OMMEDIA D ANTE A LIGHIERI

DI D ANTE A LIGHIERI I STENI SZINJÁTÉKÁBÓL

PARADISO, C ANTO X L , 1–12. PARADICSOM , X L . ÉNEK , 1–12.

O insensata cura dei mortali, Ó jaj, halandók ezer balga gondja,

quanto son difettivi sillogismi okoskodástok garmadára öntvén,
quei che ti fanno in basso batter l’ali! mely szárnyatok csapását földre vonja!
A LMANACH 2007

Chi dietro a iura, e chi ad aforismi Egyiknek a vény, másiknak a döntvény

sen giva, e chi seguendo sacerdozio, kell, más hatalmat bírni cselre, karra
e chi regnar per forza o per sofismi, vágy, más pap lenni, a talárt felöltvén,

e chi rubare, e chi civil negozio; rabolni más, más polgári iparra;
chi nel diletto de la carne involto, van, aki húsba kötve és gyönyörbe
s’affaticava, e chi si dava a l’ozio, vesződik, más csak pihenést akarna:

quando, da tutte queste cose sciolto, s én mind e dolgok nyűgét összetörve,

con Beatrice m’era suso in cielo Beatricével a magasba szálltam,
cotanto gloriosamente accolto. s dicsőn fogadtak ott az égi körbe.
(Babits Mihály fordítása)

200
2007-2009 KOVÁTS J. ARISZTID

Elsõ igazgatónk levele

A LEGELSÕ TÍZÉVES ÉRETTSÉGI TALÁLKOZÓRA

Budapest, 1957. május 25-én

Kedves öregdiákjaink!

A
mikor ezeket a sorokat olvassátok,
én a Mátra egyik kedves búcsújáró-
helyén lappangok. Onnan leszek
Veletek és imádkozom Értetek.
Első gondolatra méltán ítélhettek el,
hogy ezen a rendkívüli kedves pannon-
halmi ünnepen: az első osztálytalálkozón én
nem ünnepelek Veletek. Ha azonban át-
gondoljátok helyzetemet, bizonyára am-
nesztiát kapok Tőletek. Ügyem még nincs

IN MEMORIAM DR .
rendezve, nincs lezárva. Csak büntetés-
megszakítást kaptam. Már tapasztalatból
tudom, hogy ilyen állapotban egyesek ferde
szemmel néznek az emberre, sőt kellemet-
lenséget hozhatok környezetemre és vendéglátóimra is. Majd ha igazságot
szolgáltattak, amire most éppen törekszem, akkor jelenek meg csak nyugodt
lélekkel az emberek előtt. Én ugyanis nem amnesztiát, nem kegyelmet aka-
rok, hanem igazságot, igazságszolgáltatást, teljes rehabilitációt, hogy felemelt KTK
fejjel jelenhessek meg azok előtt is, akik azzal a bizonyos ferde szemmel néz-
nek rám.
Ha a kedves pannonhalmi ünnepen nem is lehetek ott, szeretnék legalább
egy emlékgondolatot adni, amely nehézéveimben engem irányított és amely
tartotta bennem a lelket.
Éppen VII. Gergely napján írom ezeket a sorokat. Méltán nevezte ezt a nagy
bencés pápát egyik, engem látogató pannonhalmi öregdiák karakán katoli-
kusnak, sőt vagány katolikusnak. Ennek a nagy pápának szentmiséjéből egy

201
 ÉLÕ MÚLT BDSZ A LMANACH

gyönyörű gondolat és egyúttal fohász is éltetett éveken keresztül: Da nobis

omnia adversantia fortiter superare. Ott valóban minden adversantia volt,
minden az ember ellen volt, és minden az ízlése ellen irányult. Három dolog-
gal sikerült fölébe kerekedni az embernek gyönge maga fölé és a mostoha kö-
rülmények fölé. Első volt a rendületlen bizalom Istenben. Hogy éltette az
embert ez a kis olasz fohász: Assoluta confidenza ( Nella tua providenza! A má-
sodik lelki erő: a lelki nyugalom – már ebből a bizalomból folyt. Ebből az Is-
tenben való bizalomból és lelki nyugalomból pedig valami hallatlan derű áradt
az ember lelkére, egész életére. Ezt talán csak az tudja megérteni, aki a legne-
hezebb körülményekben is a legnagyobb bizalommal adja át magát a jó Is-
tennek. Morus Szent Tamás adott ebben a pontban szinte klasszikus példát,
aki még a börtönben is humorérzékért imádkozott. Ezzel a három lelki tulaj-
donsággal hányan éltek ott világiak is olyan szép életet, hogy mi papok is meg-
csodáltuk őket, és a szépnek új meghatározását adtuk: Erkölcsileg az szép, ami
nehéz. Csak a hősi lélek, az a bizonyos fortiter való viselkedés, meg az önmaga
és a mostoha körülmények fölé való kerekedés teszi széppé, naggyá az életet.
Sajnos, az esetek nagyobb részében ez a szép élet csak lehetőség marad.
Éppen közületek egyeseknek őszinte vallomásából tudom, hogy abból a ka-
tolikumból, amit Pannonhalma igyekezett adni, többeknek a lelkében csak
chaoticum lett.
Az az őszinte kívánságom a mai napon, hogy a kedves találkozón revideál-
játok életeteket, hogy a jövőben ne engedmények és megalkuvások vezessék
A LMANACH 2007

hát életvonalatokat, hanem hogy a chaoticum újra katolikum legyen és ez irá-

nyítsa egyéni és családi életeteket. Bár megértenétek, hogy csak a természet-
fölötti elvektől irányított életnek van igazán értelme, a többi csak ámítás és
önámítás.
Azon a bizonyos tizennyolc év előtti felvételen ott a szépséges cseresznyefa
alatt mennyi virág, mennyi tavasz, mennyi ígéret pompázott. A lélek gyü-
mölcsei lassan érlelődnek. Adja a jó Isten, hogy amit eddig elmulasztottatok,
azt tudjátok pótolni az elkövetkezendő esztendőkben, hogy a következőta-
lálkozó szebb, teljesebb és boldogabb legyen.
Értetek és kedves családotokért imádkozik:
Kováts J. Arisztid

202
2007-2009 DR . DANCZI VILLEBALD

Hat évig volt osztályfõnökünk

D R . D ANCZI V ILLEBALD
1910. OKT. 16. – 1977. DEC . 21.

V
illebald atya egykori pannon-
halmi osztályának diákjai, akik
akkor az ötvenedik életévün-
ket tapostuk, ott álltunk rava-
tala körül, hogy tiszteletünket
és hálánkat lerójuk előtte és utolsó útjára
elkísérjük. Diáknyelven rögtönzött búcsúzta-
tónkat Gyapay Dénes osztálytársunk mon-
dotta el:
«Osztályfőnök úr, jelenteni szeretnék. Jelen-
teni úgy, mint tettük Pannonhalmán, az Alma
Mater falai között nap mint nap. Jelentem,
hogy rendtársai, édesapja és fivére, szerettei és

IN MEMORIAM DR .
tisztelői karéjában itt állunk ravatala mellett megrendülve mi, egykori tanítvá-
nyai, első osztályának tanulói, akik osztályfőnökünket gyászoljuk.
Jelentem, hogy kiváló pedagógusnak tartottuk, igazi atyánknak, aki szigorral
és szeretettel nevelt. Ezt életében soha nem mondhattuk el, mert szerénysége
közismert volt, s rossz néven vette volna, ha ezt tudomására hozzuk.
Nemcsak a latin nyelvre, a deklináció szabályaira, a magyar klasszikusokra ok-
tatott minket, hanem arra is, miként kell egy bonyolult korban embernek és KTK
magyarnak lenni.
Jelentem, az ön által elhintett mag jó talajba hullott. Jól sáfárkodtunk örök-
ségével, a tanultakat okosan, bölcsen gyümölcsöztetjük. Öntől tanultuk: „Non
omnis moriar!” Nem halunk meg teljesen, s biztosíthatjuk, életműve továbbélés
hat bennünk, nem megy, nem mehet feledésbe.
Alig néhány hónapja így búcsúzott tőlünk a harmincadik érettségi találko-
zón: „Nem búcsúzunk, mert találkozunk!” Magam is így búcsúzom osztálytár-
saim nevében: „Találkozunk, nem búcsúzunk!”»

203
 ÉLÕ MÚLT BDSZ A LMANACH

Iskolaalap

R
eflektálva a BDSZ „iskolaalap” felhívására, az alábbi téma jelenleg
is aktuális. Örülünk, hogy ma ezt szövetségünk hivatalosan is fel-
vetette.
Akkor nem akartuk tudni, ki a kijelölt diák, mert nem akartuk,
hogy nekünk bárki is „hálálkodjék”. De ezen kívül is, van olyan
osztálytársunk, aki egymaga fizette egy pannonhalmi (ténylegesen görög ka-
tolikus) diák több évi tartásdíját.
Hasonló akciókra biztatjuk utódainkat…
NOS, alumni quondam classis primordialis scholae huius,
LECTURIS PACEM ET GAUDIUM !
MI, ennek a gimnáziumnak elsőnövendékei,
BÉKÉVEL és öRÖMMEL KÖSZÖNTJÜK AZ OLVASÓ T !
Érettségi vizsgánk harmincadik évfordulójára Pannonhalmán
A LMANACH 2007

1977. július 1-jén összegyűlvén elhatároztuk, hogy szeretett iskolánk iránti

hűségünket akkor még életben lévő osztályfőnökünkkel,
DR. DANCZI VILLEBALD OSB atyai barátunkkal egyetértésben
MAGYAR JELLEMÉBEN EGY AZ ŐBOLDOG EMLÉKŰ NEVÉHEZ MÉLTÓ DIÁK
négy évi teljes tartásdíjának összeadásával kézzelfoghatóan is ki fogjuk fejezni.
Arra kérjük tehát az Iskola és a Diákotthon vezetőit, valamint a Pannonhalmi
Bencés Rend elöljáróit, hogy a felajánlott összeget tőlünk átvenni, az adomá-
nyunkat élvező ifjat kijelölni, ennek hiteléül ezt az okmányt az Iskola pecsétjé-
vel megerősíteni és hosszúidőkig híven megőrizni szíveskedjenek.
Kelt Pannonhalmán, 1978. június 26-án.
PRO MEMORIA AD MULTOS ANNOS
[Az Iskola körbélyegzője]
(KTK)

204
2007-2009 TALÁLKOZÓK

A PANNONHALMI G IMNÁZIUM
ELSÔ NEGYVENÉVES ÉRETTSÉGI TALÁLKOZÓJÁN

A KRIPTÁBAN , DE MÉG ÉLÜNK !

IN MEMORIAM DR .
KTK

205
 ÉLÕ MÚLT BDSZ A LMANACH

Szeretnénk-e,
hogy Ti is így találkozzatok?
Talán szeretnénk, de eszünkbe véssük, igyekszünk megszívlelni a tanítást:

Egy arab bölcs mondása

A gyermekeid nem a te gyermekeid.

Általad lettek, de nem tőled,
s bár nálad vannak, mégsem a tieid.
Odaadhatod nekik a szeretetedet,
de nem a gondolataid,
mert nekik saját gondolataik vannak.
Otthont adhatsz a testüknek,
de nem a lelküknek, mert lelkük a holnap házában
A LMANACH 2007

lakik, amelyet te nem látogathatsz,

még álmaidban sem.
Megpróbálhatsz hozzájuk hasonló lenni,
de ne próbáld meg őket magadhoz hasonlóvá tenni,
mert az élet nem visszafordítható,
és nem áll meg a tegnapnál.
Te vagy az íj, amelyről gyermekeid,
mint eleven nyílvesszők, kiküldetnek.
Engedd, hogy íjad íve
öröm legyen az íjász kezében.
A fejezetet összeállította
Dr. Könyves Tóth Kálmán (Ph 47)

206
B ÚVÁRKODÁS A
MÚLTBAN
2007-2009 SZENT MÓR

D EJCSICS K ONRÁD OSB (G Y 98)

Pannonhalmi Szent Mór

P
annonhalmi Szent Mór kanonizáció ját illetően a következő meg-
fontolásokat lehet tenni (forrásom Antal atya): A „boldog” és a
„szent” szó a középkorban nem jelentette azt, amit ma megkü-
lönböztetésként (a szentté avatás hivatalos rendje szerint) tulaj-
donítunk neki. Egyébként: Emberemlékezetet meghaladó,
folyamatos tiszteletét a Szentszék 1848. július 22-én hivatalosan is megállapí-
totta. A jóváhagyó bullában IX. Pius pápa a következőket írta: „Életének nyil-
vánvaló szentsége halálától fogva méltán részesült a hívek részéről nyilvános
egyházi tiszteletben: bára régi kort sok homály fedi, bár az országot ért sok csa-
pás folytán a régi magyar egyház emlékei csaknem mind hiányoznak, a törté-
nelemből és a hagyományokból ennyi világos. Azt pedig, hogy a tisztelete mind-
máig fennállt, bizonyítja mindazoknak az íróknak egybehangzó tanúságtétele,
akik Mórról úgy emlékeznek meg, mint boldogról és szentről. Hozzájárul ehhez,

IN MEMORIAM DR .
hogy képét nem egyszer festették meg szent fölirattal. Vannak 1499-ből való mi-
sekönyvek, melyek Mór dicséretét zengik, a martirológiumokban is szerepel a
neve. Vannak tetteiről és rendkívüli életszentségéről tanúskodó kommentárok.
Mindezeket mérlegelve és igazolva látván Boldog Mór emberi emlékezetet meg-
haladó nyilvános és egyházi tiszteletét, Pécs püspöke (akkor Scitovszky János
volt) alázattal kérte, hogy ez a tisztelet annak rendje és módja szerint jóváha-
gyást nyerjen.”
KTK
Ez a pápai jóváhagyás vetette meg Boldog Mór újkori tiszteletének alapját.
Egy év múlva a püspök körlevélben jelentette be: „IX. Pius pápa Mórnak, a 11.
századi pécsi püspöknek nyilvános tiszteletét elrendelte és életbe léptette. Szent
Mór hitvalló és püspök egyházi ünnepét évente az egész pécsi egyházmegyében
a szerzetes templomokban is szentmisével és zsolozsmával október negyedik
vasárnapján kell megülni.” Az ünnepet később, 1913-ban október 25-re rögzí-
tették. (A két idézet Rónay György fordítása). A legújabb római kiadású Mar-
tirologium Romanum is szentként említi.

209
 B ÚVÁRKODÁS A MÚLTBAN BDSZ A LMANACH

B ORIÁN E LRÉD OSB

Szent Mór
napján, 2007. októberében elhangzott szentbeszéde

Kedves Szerzetes- és Tanártársak, kedves Fiúk!

Összejöttünk, hogy iskolánk védőszentjét, Szent Mórt ünnepeljük. Ez a név el-

visz minket a múltba, őseink honába, akik nélkül nem lehetnék itt, és ha a
mából rájuk tekintünk, akkor megszólíthatjuk őket és megszólítottá is válha-
tunk.
Több mint ezer éve egy Prága közelében levő monostorból menekülni kel-
lett Szent Adalbert szerzeteseinek. Géza fejedelem fogadta be őket, és Szent
Márton Monostorát kezdte építeni számukra. Talán éppen azért itt, mert az
épülő monostor közelében – a mai Ravazdon – már élő volt Szent Márton
tisztelete, már állhatott Szent Márton egyháza.
Szent Márton Monostorának egyik első növendéke lehetett Maurus, akit
magyarosan Mórnak hívunk. Mór „puer scholasticusnak vallotta magát”: Pan-
nónia első monostorának iskolájában tanult. Vagyis szülei ide küldték a te-
A LMANACH 2007

hetséges gyereket tanulni. Szent Benedek oblátusoknak, „felajánlottaknak”

nevezte azokat a gyerekek, akiket a szülők nevelésre, taníttatásra a monos-
torra bíztak. A bibliai Sámuelhez hasonlóan megtetszhetett neki a templom
szolgálata, a lectio divina, az Isten igéjének olvasása, az antikvitás megismerése,
a szerzetesség története. Felvételre jelentkezett a monostor tagjai közé. Való-
színűleg a pannon föld egyik első szerzetese. Majd második apátja lett Szent
Márton Monostorának. Személye összeköt több szent nevet és megszentelt
helyet.
Mór apát Erdéllyel is összeköt bennünket. Mert szerzeteseket küldött a csa-
nádi püspökké lett Szent Gellért kérésére. A püspökké lett remete-szerzetes-
nek segítségére lettek imádságban, a latin kultúra terjesztésében. Mór
ismerhette már a Bakonybélben élő Gellértet is.
Mór alakja összeköti a cseh földet Pannónia szent hegyével, mert a cseh
szerzetesek nevelték. Összeköt bennünket Nyitrával, Szent Cirill és Metód vá-

210
2007-2009 SZENT MÓR

rosával, mert a Nyitra melletti Zobor-hegyen remetéskedő Zoerard és Bene-

dek legendáját írta meg. Így Mórról eszünkbe juthat a mai Szlovákia szent
hegye. Zoerard többször járt Szent Márton Monostorában, mert nagyon tisz-
telte Szent Mártont, és testvéri közösségre is vágyhatott. Az ifjú Mór sokat
hallott róla Zoerard tanítványától, Benedektől.
A pápa együtt avatta szentté Szent Gellértet, Szent Istvánt és Imrét a két
Zobor-hegyi remetével. Mór később püspök lett Pécsett, ahol az ókeresztény
sírkamrák mutatják a kereszténység pannóniai gyökerét. Pécs mellett talál-
ható Pécsvárad nagy monostora, és a püspök Mór biztosan vágyódva gon-
dolt vissza a szerzetesi életre. Ezt tanúsíthatja a latinul írt legendája is, amely az
első szépirodalmi emléke magyar irodalmunknak. Püspöki ténykedésének em-
léke látszik a Tihanyi alapítólevélen, mert ő is aláírta I. András király temetke-
zési helyéül szolgáló, és a Keletről jött szerzeteseknek is segítő támogatást
nyújtó új apátság oklevelét.
Szent Imre legendája összeköti Mórt a királyi családdal. A legenda, vagyis
az épülésre szolgáló olvasmány szerint Imre apjával együtt Szent Márton Mo-
nostorába látogatott. Imre a szerzeteseket különbözőképpen tisztelte meg.
Mórnak hét csókot is adott a szentségét jelezve.
Horváth Jánost, a neves irodalomtörténészt megihlette ez a találkozás:
„E Szent Mór tudtunkra az első író, ki – bár származásáról semmit sem tudunk
–, annyiban kétségtelenül magyar, hogy deákságát immár itthon, az új mű-

IN MEMORIAM DR .
veltség hazai tűzhelyénél szerezte meg. Még pannonhalmi szerzetessége idején
történt a legenda szerint, hogy a király és a fia a monostort meglátogatván, ez
utóbbi, Imre herceg, isteni kegyelem sugallatából megismerte Maurus érdemét,
s hét csókkal üdvözölve tüntette ki őt a többiek felett. Ha kell szimbólum, ha kell
kegyeletes emlék, mely ünnepélyes színbe öltözteti irodalmunk útnak indulását,
akkor ott az ősi monostor képe; ott az első magyar király, ki a legyőzött Kop-
pány somogyi birtokait a monostor eltartására rendeli; ott a királyfi, új hit és tu- KTK
domány első magyar idealistája, ki az írástudás kiválasztottját, az alázatos
barátot, e monostor neveltjét, csókkal üdvözli.”
Prága, Nyitra, Csanád, Bakonybél, Tihany mellett összeköti minket Mór neve
Pápa városával is, amelynek bencés gimnáziuma a két világháború között vé-
dőszentjének vallotta őt.
Győrben a barokk Apátúrház ebédlőjében, vagyis ma a Xantus János Mú-
zeum fő épületének reprezentatív termében, látható Szent Mór ábrázolása,
amint hét csókot kap Szent Imrétől. Mától kezdve a győri rendház a bencés,

211
 B ÚVÁRKODÁS A MÚLTBAN BDSZ A LMANACH

a monasztikus szervezetnek megfelelően perjelség lesz. A perjelség a bencés

szervezetre jellemző, a rendházak pedig a jezsuita jellegű szervezetekre. Mivel
1802-ben jezsuita gimnáziumokat vettünk át, hogy újra éledhessen a ben-
césség Magyarországon, ezért életünk, szervezetünk is átalakult. Jóvátehetet-
len hiba lett volna, ha nem vállaljuk az állami kényszert a szerzetesi élet
feltámadása érdekében. De az is jóvátehetetlen hiba lenne, ha nem élnénk a
szabadság adta lehetőséggel, és nem alakítanánk át a jezsuitákra és az újkori
szerzetességre jellemző centralizált, központosított rendi szervezetet a ben-
cés monostorokra, perjelségre jellemző kongregációs szervezetté, amely sok-
kal kevésbé centralizált
A stabilitas, a helyhez, a monostorhoz, az imádság idejéhez való kötöttség
fogadalma és ennek következményei elvileg alapvetően megkülönböztetik a
Szent Benedek-i szerzetességet az újkori rendek felfogásától. Mór még apát-
ként négy szerzetest küldött Csanádra, a bencés hagyományoknak megfele-
lően biztosra vehetjük, hogy beleegyezésükkel tette. A bencés helyváltoz-
tatásnak célja missziós jellegű, és a misszió egy új monostor alapításából indul
ki, amelyben a közös imádság az életritmus alapja.
Bizonyára már mindenki ismeri, aki Szent Márton hegyén él, a ravazdi er-
dőgazdaság által készített Szent Mór Kilátót. Innen látni lehet Győrt, a Bakony
rengetegét, nagyon tiszta idő esetén Nyitra melletti Zobor hegyet. Képzelet-
ben láthatjuk, Tihanyt, Pécsett, Pécsváradot, az erdőkről elnevezett Erdélyt,
Csehországot, ahonnan jöttek az első szerzetesek.
A LMANACH 2007

A kilátón állva eszünkbe juthatnak a nyitrai remeték, Szent Márton és Be-

nedek is. Sőt Benedek kedves tanítványai, Placidus és Maurus is. A ravazdi ha-
lastóról emlékezetünkbe idéződhet, hogy Placidus egyszer a monostor
közelében levő tóhoz ment vizet meríteni. Benedek azonban hamarosan azt
látta a cellából, hogy a víz nyeli el Placidust és nem fordítva. Sietve Maurust
küldte el érte, és imádkozott, hogy megmeneküljön Placidus. Valahogy így
vagyunk mi is időnként, diákok és tanárok is. Tanulunk, tanítunk, jót akarunk
tenni, de a rossz jegyektől, sértő szavaktól, a múltunkból való ismert és isme-
retlen okokból úgy érezzük, hogy a víz már fejünk fölött csapkod. Kérdés, hogy
jön-e Maurus, és imádkozik-e értünk valaki? De legalább ennyire fontos kér-
dés, hogy észre tudom-e venni, ha valaki árban úszik? Vajon örülök-e más
gyengeségének, bukásának, hogy magamat így igazoljam, vagy közömbös va-
gyok-e? Vagy Benedeket követve imádkozom érte, segítséget hívok vagy Ma-
urust utánozva kihúzom-e a fenyegető vizekből?

212
2007-2009 SZENT MÓR

Kedves Fiúk, kedves Tanártársak a diákotthonban, az iskolában való stabili-

tas, helyhez kötöttség sokszor fárasztó, vágyva vágyunk utazásra, a hazaútra,
kis csöndre, magányra. E kettősség nélkülözhetetlen ellentét az életben. A mér-
ték az, amit újra és újra át kell gondolni. Aki csak országutakon utazik, az nem
tud otthont teremteni magában, magának és másnak sem. Aki a magányban,
csöndben vállalja a belső utat, a változást, a próbatételeket, és ehhez segítsé-
gül hívja Isten szentjeit, a szent helyeket, az önmagukat gyengének vallókhoz
irgalmas Istent, az itt új otthonra találhat.
Szent Mór segítsen mindnyájatokat, hogy a diákotthonuk, az iskolánk
mindnyájunkat – tanárokat, diákokat egyaránt – az evangéliumra, az Isten or-
szágára, a szenvedés elviselésére, a feltámadás akarására, hitére nevelő „Úr szol-
gálatának iskolája” legyen. Amen.

IN MEMORIAM DR .
KTK

213
 B ÚVÁRKODÁS A MÚLTBAN BDSZ A LMANACH

D R . M AGASSY D ÁNIEL (Gy 57)

A lébényi templom 800 éves

T
emplomaink sorában
kiemelkedő hely illeti
Lébény Szent Jakab-
ról elnevezett csodás
szentegyházát. Való
igaz, amit egykori plébánosa, Kres-
kay Antal 1871-ben írt: „E kéttor-
nyú őstemplom nem más, mint a
lébényi katholikus plebánia-egyház,
Moson vármegyének közlelkesedés-
sel őrzött főkincse, a győri terjedel-
mes egyházmegyének legrégibb és
legszebbékessége, sőt egész magyar
hazánknak egyik legősibb s a maga
A LMANACH 2007

nemében legtökéletesebb építészeti

műemléke.”
A fényképek, leírások csak sejtetni engedik szépségét. Igazában látni kell, a
maga természetes környezetében, valóságában! Mégpedig kívülről, belülről,
elölről, hátulról, közelről és messzebbről. Hallgatni kell benne a csendet és
ámulni, mily csodásan szól benne az orgona, és mily szépen zeng az ének! Az
ember úgy érzi, hogy megszabadul terheitől a teste és szárnyal a lelke. A falak,
az oszlopok nemcsak a tekintetét viszik az ég felé, hanem bensőleg is átszel-
lemülten emelkedik.
Szerencsémre óvári gazdász koromban gyakorta voltam vendég Lébény-
ben, az ott gyógyszerészként áldásos munkát végző Keresztanyáméknál. Sőt,
egy egész hónapot is a faluban tölthettem mint diplomaterves hallgató. Ez
idő folyamán a templomot naponta megcsodálhattam. Többször részt vettem
szentmisén, litánián. Ezeken a hívek között a padban ülve, velük együtt éne-

214
2007-2009 LÉBÉNY

kelve kaptam a fentebb leírt, közel 50 éve

bennem lévő érzéseket.
A templom a valamikori lébényi ben-
cés monostor része volt. Az apátság ala-
pításának és a templomépítésének
kezdete pontosan nem ismert. Annyit
tudunk, hogy II. András 1208-ban hagyta
jóvá a Győr nemzetségbeli Poth moso-
nyi és Chepan bácsi ispán adományait,
mellyel birtokukon bencés apátságot ala-
pítottak. Másutt a templomot 1199-ben
már említik, de szerepel 1206-os évszám
is. Nemzedékünk ez utóbbit választotta
megünneplésül. A Bencés Diákok Győri
Egyesülete külön rendezvénnyel kapcsolódott az emlékezők sorába. 2006. ok-
tóber 14-én Csóka Gáspár OSB celebrált ünnepi szentmisét és szólt a rneg-
jelentekhez, Németh Gergely diáktársunk pedig orgona-koncertet adott.
A nemzetségi monostoralapítás az akkori idő „divatja”-ként is felfogható.
Elég, ha a Dunántúlon Ják, Dombiföld (Mórichida és Árpás között, a Rába
partján), Türje, Zsámbék életre hívására gondolunk. Egy-egy nemzetség első-
sorban vallási elhivatottságból, de a maga dicsőségére, birtokai szellemi, kul-

IN MEMORIAM DR .
turális gyarapítására, meg temetkezési helyül „alapítványt tett”. Így volt ez
Lébény esetében is. A lébényi bencés monostort azonban a századok viharai
(tatárok, Ottó cseh király, németek, törökök) nem kímélték. Hovatartozása is
változott (Pannonhalma, magánkéz, jezsuiták). Végül a kolostor az enyészeté
lett. A templomi rész azonban a tűzvészek, az emberi rombolások ellenére, a
csodával határos történések révén maradt meg. A hajdani győri várkapitány
például már kiadta a parancsot, hogy a Szentmargitbányáról származó kvá- KTK
derköveit a győri vár megerősítésére szállítsák el. Csak a munkával megbízot-
tak – látván a templom gyönyörűségét –„sztrájkja”mentette meg.
A 19. sz. közepén, a lébényi plébános – a neve is említésre méltó, Dingroff
Gáspár – kezdeményezésére a birodalmi műemlékek fenntartására kineve-
zett központi bizottság jóváhagyásával és sokak adományából kezdődött el a
templom megújítása. Az újraszentelés két részben zajlott: előbb a belső, majd
15 évvel később, 1879-ben a külső. Az épület megjelenése ezen eseményeket
megelőzően nyerte el a ma láthatót. A külső és a belsőfalak, az ablakok, a nyu-

215
B ÚVÁRKODÁS A MÚLTBAN BDSZ A LMANACH

gatra nézőfőhomlokzat díszkapuja, a déli kapu, az oszlopok és a tornyok alatti

román boltozat őrzi az eredeti formát. Eltér attól a tornyok sisakja. A főoltár
és a szószék 1653-ból valók, későbbiek az üvegablakok és a főhajó új oltára. Ez
utóbbi anyagában, megjelenésében nagyszerűen illeszkedik az évszázadokkal
korábbi környezetbe.
A templomépítészeti jelentőségével kapcsolatosan meg kell említeni még,
hogy mintául is szolgált. Például a – sokak számára ismertebb – jáki temp-
lomépítésénél felhasználták a lébényihez készített terveket és a kivitelezésnél
az ott szerzett tapasztalatokat.
E rövid írás nem térhetett ki a templomban található sok művészeti érté-
ket jelentőrészletre. Közöttük a bejárati kapuk, az oszlopfők kőfaragványaira,
a főoltár képeire és szobraira, a szószék és az üvegablakok szépségére stb. Az
érdeklődőknek gazdag szakirodalom áll rendelkezésére. A legújabb ezek so-
rában a „Lébény, Szent Jakab templom” című, mely a Honismereti Kiskönyvtár
282. száma (Tájak–Korok–Múzeumok 785. sz.).
A templom naponta, 9-17 óra között látogatható. Előzetes bejelentkezés:
Némethné 06/30/978-5340 telefonján.
2007-2009 BENCÉS GIMNÁZIUMI KÖNYVTÁRAK

L ÁZÁRNÉ S ZANÁDI C SILLA

Bencés gimnáziumi könyvtárak

2. RÉSZ

A 2006-os Almanachban (134–144. lapok) bemutatott Budapesti Bencés Gim-

názium könyvtárának történetét most egy hasonlóan nagy múltú könyvtár be-
mutatásával folytatom. Munkám során főként Mészáros István (Eg 45) műveire
illetve a korszak értesítőire támaszkodtam.1

Az esztergomi Bencés Gimnázium

A
gimnázium őse az 1000-ben
létrehozott káptalani iskola
volt, amely 1534-ig a török
hódoltság idejéig működött. 1543–
1696-ig szünetelt az oktatás, majd
1687-ben Széchenyi György esz-

IN MEMORIAM DR .
tergomi érsek alapította újra, és
1696-ban megkezdte működését a
jezsuiták vezetése alatt az 1773-as
feloszlatásig. Ezt követően sem szűnt meg az iskola, először Szent Ferenc-ren-
diek, piaristák és világi tanárok közreműködésével működött, 1808-tól pedig
a Szent Benedek-rend vezetésével folyt az oktatás, eleinte 6, majd 1852-től 8
osztályos főgimnáziummá alakulva.2 Az iskola „díszes épülete másodízben
1900-ban épült”.3 Az intézet jellege az 1924. július 30-án kelt 65. 903-1924. V. KTK
ü. O. sz. rendelet alapján megváltozott és humanisztikus gimnázium lett. Az
1944-45-ös tanévben a háborús események az iskolaéletét is befolyásolták.
1945. augusztus 17-én orosz csapatok foglalták le az intézetet, ezért mind-
össze három nap alatt, amit csak lehetett, a tanári kar átmentett a rendházba,

1 Bárminemű kiegészítést, helyesbítést köszönettel fogadok (elérhetőségem a szerkesztőségben).

2
Mészáros István: Komárom-Esztergom megye iskoláinak évszázadai, 11-30.p.
3
Az Esztergomi szentbenedekrendi Szent István Kath. gimnáziumértesítője az 1924-25. iskolai
évről. Közzéteszi: Dr. Mattyasovszky Kasszián igazgató Esztergom, 1925. 44. p.

217
 B ÚVÁRKODÁS A MÚLTBAN BDSZ A LMANACH

a többit befalazták a fizikaszertárba, vélhetően a könyveket is. Az 1946-47-es

tanévet már viszonylag rendezett keretek között tarthatták meg. Az iskolát
1948-ban államosították, és I. István Gimnáziumként működött tovább.
Az esztergomi Bencés Gimnázium könyvtárai 1920-tól az államosításig Esz-
tergomban a következőkönyvtárak működtek a fenti időszakban: tanári
könyvtár; ifjúsági alsó és felsőszakaszú könyvtár; segélyezőkönyvtár; önkép-
zőköri könyvtár (az ifjúsági körök munkáját támogatta); ezen belül a gyors-
íróköri könyvtár (a kör munkáját segítő műveket szerezte be) és a kötelező
olvasmányok tára.
Az esztergomi Bencés Gimnázium könyvtárai 1902-ben 8277 tanári és 5456
ifjúsági kötettel rendelkeztek4, majd 1910-től az ifjúsági könyvtár alsó és fel-
sőszakaszokra oszlott. 1917-re a tanári könyvtár állománya 9244 kötetre gya-
rapodott. A zavaros éveket megelőzően tehát jelentős könyvállománnyal
rendelkeztek a könyvtárak.
Az 1918-19-es tanévértesítőjében a könyvtárra vonatkozó nyomok az ado-
mányok című fejezetben találhatóak, ahol olvasható, hogy Brühl József pre-
látus-kanonok 400 koronát adományozott könyvekre. A Szlávy Éva-féle
segélyező könyvtárból 1108 kötetet adtak kölcsön a diákoknak. A következő
tanévben három könyvtár működött, három könyvtárőrrel. 1922-ben a három
évig szünetelő gyorsíró kört újra megalapítva a választott tisztségek között
könyvtárost, sőt helyettes könyvtárost is találunk. A tanári könyvtárértékes
művekkel gyarapodott a VKM segítségével. Néhány példa az ajándékköny-
A LMANACH 2007

vek listájáról: Gerevich: A krakkói Czartosky-képtár olasz mesterei, Szendrei–

Szentiványi: Magyar képzőművészek lexikona, Divald: Magyarország
csúcsíveskori szárnyasoltárai, Kármán: Ungarisches Bildungswesen, Végh: A kép-
rombolók, Zrínyi: Ne bántsd a magyart, Hillebrand–Bella: Az ősember és kul-
túrája.
A három működő könyvtár mellé felsorakozott az értesítők tára is, mely-
nek őre Holenda Barnabás lett, valamint ötödikként a segélyezőkönyvtár,
amit Sommer Timót kezelt. A könyv központi szerepet töltött be az oktatás-
nevelés során, ennek szép példája található az 1923-as évkönyvben, ahol az
Adatok az intézet évi történetéhez c. fejezetben olvasható , hogy az áprilisi szü-
lői értekezlet témája az alábbi volt:
4
Értesítő a Pannonhalmi Szent Benedek Rend Esztergomi Kath. Főgymnasiumáról. Az 1901–
1902 iskolai év végén. Közzéteszi: Hollósi Rupert igazgató Esztergom 1902. Nyomatott Leiszky
János Könyvnyomdájában, 607 példányban.

218
2007-2009 BENCÉS GIMNÁZIUMI KÖNYVTÁRAK

„… az ifjúság moziba járásának szükséges korlátozásáról és a ponyvairodalmi

termékek vásárlásának megakadályozásáról.”„Kimondta továbbá az értekezlet,
hogy a szülők és helyetteseik szigorúan ellenőrzik tanítványaink olvasmányait,
az esetlegesen náluk található ponyvairodalmi termékeket beszolgáltatják s a
rossz könyveket terjesztő kereskedőket bojkottálják.” 5, 6
1924-ben a nagyfokú infláció és a nehéz sorsú gyermekek magas száma arra
inspirálta az iskola pártolóit, hogy támogassák a könyvellátottságot is. A
Szlávy-féle könyvsegélyező alapítvány rendszeres bevétellel rendelkezett ado-
mányokból, hangversenyből származó bevételekből, a könyvek használati dí-
jából, a javító vizsgák díjából, a tandíj egy bizonyos hányadából. A könyvek
kötését a Laiszky-féle könyvkötőcég7 jutányos áron vállalta. A pénzbeli se-
gítségen kívül többen iskolai könyvek megvásárlásával támogatták a gyere-
kek tanulmányait. Így vált lehetővé, hogy néhány kivételtől eltekintve minden
gyereket támogatni tudtak. Még egy alapítvány létesült ebben az évben, a
Roszivál Rezs-féle könyvsegélyező-alapítvány, amely kb. 150 kötet tan-
könyvvel való gyarapodást jelentett. A tanári könyvtár is olyan értékes kézi-
könyvekkel gyarapodott ajándékozás útján, mint a Révai lexikon és a Magyar
Encyclopedia 10 kötete, de néhány értékes mű vásárlás útján került az állo-
mányba, pl. a Tudományos Gyűjtemény kilenc kötete. Az ifjúsági körök mun-
káját bemutató fejezetben a Czuczor-önképzőkörnél olvasható, hogy a
tagdíjak egy részét folyóiratok vásárlására fordították: Katholikus Szemle, Ma-

IN MEMORIAM DR .
gyar Kultúra, Napkelet, Mathematikai Lapok, Pannonhalmi Szemle.
A tanári könyvtár vételútján jobbára folyóiratokkal gyarapodott. 1928-ban a
tanári könyvtár 240 pengőátalányából egy könyvet vehetett, 1929-ben már
egyet sem és csupán néhány folyóiratot tudtak megrendelni. Többen aján-
-dékoztak könyveket a könyvtárnak, melyek közül a legértékesebb egy 15. szá-
zadi ősnyomtatvány volt: Augustini de Ancona Summa de potestate ecclesiastica.
1930-tól az ifjúsági körök aktív munkájában fontos szerepe volt a szavaló- KTK
körnek, amelyet havonta tartottak. Ebben az évben vásárolni csak folyóirato-
kat tudtak, viszont több ajándékot kaptak: Lukács György: Magyarok a
kultúráért, Paulovics: Szentévi zarándoklatok, Ipolyi: Magyar mythologia I/II.,
Hangay: Kék könyv I/II., Kövessy: Számolás és mérés a mindennapi életben, Né-
5 Az Esztergomi Szentbenedekrendi Szent István Kath. Főgimnáziumértesítője az 1922-23. isko-
laiévről. Közzéteszi: Dr. Molnár Szulpic igazgató Esztergomban, 1923. 28. p.
6 Az általam áttekintett évkönyvek között az egyik legszigorúbb utasítás olvasható itt, amely a szü-
lőkön túl a szállásadókra is kiterjedt.
7 Ez a cég nyomtatta az iskolaértesítőit is.

219
 B ÚVÁRKODÁS A MÚLTBAN BDSZ A LMANACH

meti: Hun történelmi örökségünk, A restaurációs kísérletek külpolitikája, Somogyi:

Vígság szekerén, Tass: A magyar csillagászat története, Hauber: Don Bosco neve-
lési rendszere, Lemoyne: Boldog Bosco János élete, W. Sells-Siklóssy: A béke útja.
1932-ben az ifjúsági körökön belül több szakosztály is működött, Olvasó-
kör is, ennek tagdíjából és tanárok adományozása révén 26 folyóirat járt. „Az
önképzőkör ezen kívül, tudván, hogy manapság a betű, az írni tudás Nagyha-
talom – saját erejéből, Akarat címen havi folyó iratot létesített” 8 (Esztergom,
1932. p. 33.) A könyvsegélyező évkönyvben tapasztalható nagymértékű nö-
vekedését a magas létszámú osztályok okozták.9 A tanári könyvtár ismét aján-
dékozásútján gyarapodott, Mattyassovszky Kasszián 80 kötettel, Kemenes
Illés 25 kötettel gazdagította a könyvtárat. Felbukkant a két ifjúsági könyvtár
is, a felső, amely szépirodalmi munkákkal gyarapodott, pl. a Magyar Klasszi-
kusok újabb sorozatával, és az alsó fok, amely 97 munkát szerzett be. Kötte-
tésre 76 pengőt költöttek. Szükség is volt két ifjúsági könyvtárra, hiszen ekkor
már 548 beiratkozott tanulója volt a gimnáziumnak. 1935-ben lendült fel
ismét a könyvtárak ügye. Az átalány nagyobb részét a könyvtár átköltözteté-
sére kellett költeni, de még így is jutott köttetésre. Az ifjúsági könyvtárban
szorgalmasan olvastak a tanulók. A felsősöknek tudományos, történelmi, iro-
dalomtörténeti, technikai tárgyú könyveket vettek, az alsósok számára isme-
retterjesztő, földrajzi művek beszerzése történt. A kötelező olvasmányok tára
63 kötettel gyarapodott és új folyóiratokat is kaptak. 60 kötetet köttettek.
A következő tanévben vétel útján értékes könyvekkel gyarapodott a könyv-
A LMANACH 2007

tár, melyen erősen látszik az oktatást támogató jelleg: Bartoniek Emma: Sz. Ist-
ván törvényeinek XII. századi kézirata, Genthon István: A Magyar Történelem
Képeskönyve, Kendoff Károly: Mit rajzoljunk földrajz órán, Divald Kornél: Ma-
gyarország művészeti emlékei, Farkas Gyula: A magyar irodalom története, Jeges
Sándor: Vázlatok a természetrajz tanításához, Fejér Lipót: A differenciál és in-
tegrálszámítás elemei, Zemplén Győző: Az elektromosság és gyakorlati alkal-
mazásai.
Az ifjúsági könyvtár évi átalányának kis hányadát könyvtári felszerelésre köl-
tötték és igyekeztek olyan alapműveket beszerezni, amelyek a „tudományos
foglalkozás első lépéseihez nyújtanak segítséget”10. A felsős könyvtár tehát
8
Az esztergomi szentbenedekrendi katolikus Szent István-gimnáziumértesítője az 1931-32. isko-
laiévről. Közzéteszi: Dr. Kemenes Ill és igazgató Esztergom, 1932. 75. p.
9
A magas tanulói létszámról több helyütt is panaszkodtak, joggal féltve a tanítás színvonalát.
10
Az esztergomi szentbenedekrendi katolikus Szent István gimnáziumértesítője az 1935-36. iskolai
évről. Közzéteszi: Dr. Balogh Albin igazgató Esztergom, 1936. 80. p.

220
2007-2009 BENCÉS GIMNÁZIUMI KÖNYVTÁRAK

klasszika-filológia, történelem, matematika, természettudományi munkákon

felül a kötelező olvasmányok számával is gyarapodott. Arany János Toldi sze-
relmével és Vörösmarty Zalán futásával 20-20 példányban. Az ifjúsági könyv-
tárba a következő folyóiratok jártak: Zászlónk, Magyar cserkész, Missziós ifjúság,
Ifjúság, Élet, Búvár.
Ezeknek a lapoknak sok olvasója akadt. A könyveket is forgatták a diákok,
hiszen 120 könyvet kellett újra kötni. 1937-ben a tanári könyvtár főként kézi-
könyveket vásárolt, köttetésre is az átalány közel egyharmadát költötték. Az
ifjúsági könyvtár 90 kötettel gyarapodott, ahol az útleírások és az elbeszélések
voltak a legolvasottabbak. A kötelező olvasmányokat, pl. Az új földesúr, Egri
csillagok, Az élet kapuja, több példányban szerezték be. 1938-ban a tanári
könyvtárba ismét könyvállványokat vettek, de köttetésre is költöttek, az évi
átalány a tavalyinál 50 pengővel több volt. Az ifjúsági könyvtár fejlesztésénél
alapvetően a könyvjegyzékbe felvett újabb írók munkáinak beszerzését, a kö-
telező olvasmányok példányszámának emelését és a legtöbbet olvasott köny-
vek számának növelését tűzték ki célul. Négy folyóiratot járattak. 400 pengőt
költöttek az ifjúsági könyvtárra, többet, mint a tanárira.
A következő tanévben a Szent István-évi tanügyi kiállításon a könyvtárak is
fontosnak tartották a megjelenést. A második csoportban a tanári könyvtár
kötészeti szempontból értékes könyveit, iratait, okleveleit, valamint a diákok
és tanárok munkáit állították ki. 660 pengőt költöttek a kiállításra. Az ifjúsági

IN MEMORIAM DR .
könyvtárban a kötelező olvasmányok beszerzése került előtérbe. Több címmel
gyarapodtak: Isten rabjai, Bizánc, Láthatatlan ember, Pogányok.
A könyvtár régebbi nyomtatott katalógusa mellé az új beszerzésekről sok-
szorosított könyvjegyzéket is kiadtak. Az I. osztály számára könyvszekrényt
vettek, amelyet ott is helyeztek el, hogy a „kölcsönzés gördülékenyebben men-
jen”. A Szlávy-féle segélyezőkönyvtár a bevezetett új tankönyvek miatt keve-
sebb könyvvel rendelkezett, ezért 325 új könyvet vettek. 1940-ben a tanári KTK
könyvtár költségeinél a köttetésen kívül vaspánt és munkaköpeny is feltűnik
tételként. A kötelező olvasmányok gyűjtését folytatták, két szekrényt vettek az
I. és a II. osztályba. 1941-ben a Gondolatok az új magyar irodalom tanításához
c. tanulmány Scheidl Venánt tollából az ifjúsági könyvtár feladataként je-
lölte meg a megfelelő irodalom beszerzését. A kötelezőirodalom körében a le-
gújabb irodalom klasszikus alkotásainak megjelenését is fontosnak tartotta. Az
irodalom oktatásával foglalkozó tanulmány pedig kiemelte: „Rá kell nevelni a
tanulót már gyermekkorában, hogy életszükséglete legyen a szép irodalmi ol-

221
 B ÚVÁRKODÁS A MÚLTBAN BDSZ A LMANACH

vasmány.” Ugyanitt panaszkodott Simon Árkád könyvtáros arról is, „hogy az

ifjúsági könyvtárakat alig látogatják vagy selejtes termékeit válogatják. Akár a
kisvárosok kölcsönkönyvtárainak látogatói”. A tanári könyvtár igen sok aján-
dékot kapott, de még vásárlásra is futotta 28 kötet erejéig, köttetni is tudtak,
sőt az évi átalány sem csökkent az előzőtanévhez képest. A szerzeményezés-
nél új beszerzési mód is felbukkant: a csere. Így tettek szert a következő köny-
vekre: Tuzson J.: Rendszeres növénytan II. kötet, Erdey-Grúz T. és Gróh Gy.: A
kémia és vívmányai I-II. kötet, Plautus vígjátékai Csiky Gergely fordításában.
Az ifjúsági könyvtár 121 művel gyarapodott és 118 kötetet köttettek. A
megrendelt folyóiratok száma kettőre csökkent. Az állomány gyarapításnál a
kötelező olvasmányok gyűjteményét igyekeztek teljessé tenni és az ifjúsági
irodalom értékes alkotásait beszerezni. Erre az időszakra minden osztályban11
saját könyvtár került kialakításra. A segélyezőkönyvtár állománya a papír fo-
kozatosan romló minősége miatt folyamatosan cserélődött, sok könyvet kel-
lett köttetni. A tankönyvek felsorolásánál külön kategóriaként jelent meg a
segédkönyvek fogalma, ahol görög, latin, német, francia szótárak és a helyes-
írás szabályai kerültek felsorolásra.
1942-ben a tanári könyvtár gyarapodását az intézet fenntartója által meg-
emelt átalánydíj tette lehetővé, így könyveket vásárolhattak, új könyvállvá-
nyokat készíttettek és köttetésre is költhettek. Az ifjúsági könyvtárat a katolikus
iskolák számára a bíboros hercegprímás12 által kiadott ifjúsági könyvtárjegyzék
alapján gyarapították. A IV. osztály könyvtárát fejlesztették több művel, a fel-
A LMANACH 2007

sősök könyvtára pedig egy klasszikusokból álló sorozattal gyarapodott.

Az intézet épületére vonatkozó adatok között található a könyvtár mére-
tére vonatkozó adat: az emeleten vannak a szertárak és a díszterem, és itt van
az ifjúsági könyvtár is 28,69 négyzetméteres alapterülettel. Mindezt 401 ta-
nuló használhatta. 1943-ban a tanári könyvtár Ferenczy Györgytl13 63 kö-
tetet kapott ajándékba, Pannonhalmáról, a Főkönyvtártól pedig 410 kötetet.
A tanári könyvtár tagja lett a Könyvbarátok Szövetségének.14 34 kötetet vá-
sároltak. Az ifjúsági könyvtárba regényeket, elbeszéléseket vettek, de ezen
kívül „tekintetbe véve diákjaink nagyfokú érdeklődését a technika és a repü-
11
Az alsóbb osztályokban.
12
Aki ebben az időszakban Serédi Jusztinián György OSB (1927. november 30. – 1945. március
29.) volt.
13
Személyének pontos azonosítása az átvizsgált források alapján nem volt lehetséges.
14
1926 és 1948 között működő, pártoló tagságon alapuló, könyvkiadással és terjesztéssel foglal-
kozó társaság, későbbi nevén Magyar Könyvbarátok.

222
2007-2009 BENCÉS GIMNÁZIUMI KÖNYVTÁRAK

lés kérdései iránt, több ilyen tárgyú munkát is vásároltunk.”15 A segélyező-

könyvtárban olyan gyenge minőségűek lettek a könyvek, hogy megvásárlásuk
után azonnal köttetésre kerültek. 1944-ben a tanári könyvtár ajándékok útján
gyarapodott, de vásároltak is 27 kötetet, köttetésre is költöttek. Új bevételi
forrásként a duplumok eladása jelent meg. Az ifjúsági könyvtárban 42 köny-
vet köttettek. A könyvtár szeptember és október hónapban is a tanulók ren-
delkezésére állt. A két folyóirat továbbra is járt. A kötelezőtankönyveken kívül
térképek, szótárak szerepeltek a tankönyvjegyzékben. A háború komoly ká-
rokat okozott a könyvtárakban is. Az ifjúsági könyvtár szekrényei és a falai
még 1945 februárjában tönkrementek, a könyvtárszoba elpusztult, a könyve-
ket sikerült kimenteni, így azok ideiglenes állványokra kerültek. A kötelező
könyvtárselejtezések alkalmával 78 könyvet és folyóiratot szolgáltattak be, 50
könyv pedig a háború alatt elveszett. A tanulók kéthetente kölcsönözhettek
könyvet és „élénken éltek is a lehetőséggel”16. A Zászlónk c. folyóirat járt a
könyvtárba, a falakat rendbehozták, az új szekrények készítését megrendel-
ték. A tanári könyvtára tiltott könyveket beszolgáltatta a Magyar Miniszter-
elnökség Sajtóosztályától kiadott IV. sz. könyvjegyzék utasításainak
megfelelően. A gyarapítás vétel és ajándékútján történt. Az utolsó bencés
évben az ifjúsági könyvtár egyik szekrénye elkészült, 30 kötetet vásároltak,
sokat köttettek, de folyóirat nem járhatott. A tanulók havonta váltottak köny-
vet és látogatták a könyvtárórákat. A segélyezőkönyvtárban inkább köttetésre

IN MEMORIAM DR .
költöttek. A tanári könyvtár 15 kötetet vásárolhatott és megkezdték a könyv-
állványok javíttatását. Az utolsóévkönyv szerint az ifjúsági könyvtár helyisége
még romos állapotban volt.
Az esztergomi bencések évkönyvei iskolai könyvtártörténeti szempontból
az egyik leggazdagabb forrást jelentették munkám során. Megállapítható,
hogy a tanári könyvtár állományát egyenletes növekedés jellemezte, bár 1935-
től a gyarapodás megugrása látható, ami a könyvtár költöztetésének volt kö- KTK
szönhető, hiszen a megnövekedett alapterület állománynövekedést is

15
Az Esztergomi Szentbenedekrendi Kat. Szent István-Gimnáziumévkönyve az 1942-43. iskolai
tanévről. Mint középiskola 943év. Mint gimnázium 247 (256)év. A Szent Benedek Rend újabb
vezetése alatt 135 év. Szerkesztette: Dr. Jámbor Mike mb. igazgató. Esztergom, 1943. 72. p.
16
A Szent Benedek Rend Esztergomi Szent István Gimnáziumának és általános iskolájának év-
könyve az 1944-45, 1945-46 és 1946-47 iskolai évekről. Mint középiskola 947 év. Mint gimná-
zium 251 (257) év. A Szent Benedek Rend újabb vezetése alatt 139 év. Szerkesztette: Dr.
Monsberger Ulrik gimnáziumi igazgató és Legányi Norbert ált. iskolai igazgató. Esztergom, 1947.
48. p.

223
 B ÚVÁRKODÁS A MÚLTBAN BDSZ A LMANACH

jelentett. Érdekességként említem meg, hogy az 1928-1929-es tanévben hi-

vatalosan csupán egy könyvet vásároltak, ám ez nem jelentett megtorpanást
a fejlődésben, sőt az ajándékozások révén mindvégig töretlen fejlődés látható,
amely – ha lehet – az 1930-as években még erőteljesebb. Kiemelném, hogy
mindez nem vásárlásokból, hanem ajándékozásútján volt lehetséges. A há-
borús évek pedig ismét erőteljes gyarapodás tanúi, az okokat az átalánydíj
megemelésében és a jelentős mennyiségű ajándékozott könyvekben talál-
hatjuk. Az ifjúságot szolgáló könyvtárak közül a legkülönlegesebbnek a gyors-
írókör könyvtára mondható, hasonlóról egyetlen más bencés értesítő sem
számol be. A könyvtárakban gyűjtött szépirodalmi olvasmányok mellett nagy-
mértékű volt az ismeretterjesztő irodalom beszerzése. Vizsgálataim nyomán
körvonalazódik az a törekvés, amely azt bizonyítja, hogy az ajándékozások-
ból adódó állományfejlesztési egyenetlenségeket igyekeztek vásárlással tuda-
tosan kompenzálni.
Az évkönyvek megmutatták azt is, hogy a könyvtári tisztség megbecsült
tevékenység volt a diákok körében, hiszen több egyesületben helyettest is vá-
lasztottak, amit valószínűleg nem az azokban gyűjtött könyvmennyiség nagy-
sága indokolt. A könyvsegélyező könyvtár beszerzési forrásainak széles skáláját
vonultatják fel az értesítők, tehát az iskolázással járó anyagi terheket lehető-
ségükhöz képest, szülők, tanárok, fenntartók megosztották. Az állományvé-
delem szerepe főként az ifjúsági könyvtárakban volt jelentős, ez azt is mutatja,
hogy valójában használták a diákok a könyveket. Törekedtek arra, hogy tar-
A LMANACH 2007

talmában és küllemében is színvonalas legyen az állomány. Példaértékűen

óvták a háborúsévek alatt a könyvtárakat, ezért lehetséges, hogy a könyvek
elenyésző hányada pusztult csupán el.
A Gimnázium könyvtárainak történetét könyvtárosok névsorával zárom,
működésük sorrendjében: Bárdos Remig, Agatsin Gyula, Balogh Albin,
Blaskovics Placid, Püvár Máté, Sommer Timót, Holenda Barnabás, Dob-
rovichágoston, Heckenast Kolos, Sarang K. Péter, Nováködön, Diósiá-
kos, Karle Sándor, Horváth Anzelm, Horváth Detre, Pállya Hubert,
Vértes Zoárd, Monsberger Ulrik, Scheidl Venánt, Simonárkád, László
Dániel, Kövér Alajos.

A szerző könyvtáros a Szent Benedek Általános Iskola és Két tanítási nyelvű Gimnáziumban (Bu-
dapest, Fő utca 30.)

224
2007-2009 KÕSZEG

S TEKOVICS J ÓZSEF (K G 46)

A kôszegi bencés rendház titka

A
nyolcvanas években egyik érettségi találkozónk alkalmával Szil-
veszter atya a bencés rendház udvarán meglepő eseményt
mondott el.
A rendház ezen részén volt – rámutatott a helyiségre – a Magyar
Nemzeti Bank 85 tonna ezüst kincse elrejtve. 1944 telén meg-
keresték az MNB részéről dr. Saly Arnulf igazgatónkat, hogy adjon otthont
a Magyar Nemzeti Bank ezüst kincseinek. Elhárította a kérést, félve, hogy majd
nála keresik. Végül is a kincseket a bencés rendházban falazták el.
A harctéri események átvonultak Kőszegen. Ámde egy kellően el nem ítél-
hető alak elárulta az ezüst rejtekhelyét a megszálló csapatoknak. Ezek a rej-
tekhely felderítésére rögtön Arnulf igazgató urat keresték.
Ő – természetesen – elhárította az érdeklődőket, hiszen ő nem tudta a rej-
tekhelyet. A parancsnok kijelentette: valamennyi bencés papot kivégezteti,

IN MEMORIAM DR .
felkoncolja. ha nem mondják meg a rejtekhelyet.
A fenyegetés hihető volt. Hisz a parancsnok – ismeretesen – keménykezű
katona volt. A harcok során egy megszálló kapitány egy csodás szőke, 20 éves
nőt akart megerőszakolni. Mivel az nem engedelmeskedett, a kapitány egy
sorozat géppisztoly-lövedékkel kivégezte.
Ezt a parancsnok megtudta. A renitens kapitányt főbe lőtte. Ezt az 1946.
évi exhumáláskor az egyik futóároknál mondta el nekünk Lovassy Andor KTK
gimnáziumi tanár úr a tetemek kiásása során.
Tudva a parancsnok kíméletlenségét, a bencés szerzetesek közül dr. Gacs
Emilián tanár úr – aki hosszabb időt töltött az orosz fronton, így tudott oro-
szul –közölte, hogy ő megmutatja a rejtekhelyet.
Úgy is történt. Az ezüst kincseket megtalálták. Csak egy kis szépséghibával:
a kincsek mellett 2 db 300 literes boroshordó is ott volt elfalazva. A hordók ter-
mészetesen telve. Erre a parancsnok ismét haragra gerjedt. Közölte: Minden
bencés papot kivégeztet! Dr. Gacs Emilián tanár úr újra közbelépett. Kérte a

225
 B ÚVÁRKODÁS A MÚLTBAN BDSZ A LMANACH

parancsnokot, hogy ugyan már kóstolják meg a nedűt! Legalább jó kedvvel

jussanak a túlvilágra!
A parancsnok elfogadta a kérelmet. A fáma szerint a pompás italtól vala-
mennyiüknek jó kedve kerekedett! Ettől azonban nem tértek el eredeti szán-
dékuktól!
Végül az ezüst kincseket teherautókra rakták és zsákmányul elvitték.
A mondába illőeseménynek egyetlen – még most is élő – bencés pap szem-
tanúja él Pannonhalmán (Zénó atya).
A LMANACH 2007

226
F ELEJTHETETLEN
TANÁRAINK
– ÉLÔK ÉS HOLTAK –
2007-2009 FELEJTHETETLEN TANÁRAINK

C ZIGÁNY G YÖRGY (Gy 48)

Tíz mondat a gyõri bencésekrõl

T
ízévesen léptem be az iskolába, osztály-
főnökömnek ministráltam 1940 téli haj-
nalain: Németh Bódognak, aki magyart
és latint tanított. Egyszer kisétált hoz-
zánk Révfaluba. Akivel karonfogva ér-
kezett, talán Vergilius volt, talán Pammer Odiló, a
hittanár.
Nem voltam kiváló tanuló náluk, de megtanultam
csodálkozni, ábrándozni a világ jelenségein: megér-
tettem az áhítatot, a hála boldogságát. A Széchenyi tér piacára láttam a gim-
názium ablakából, – kofákra, dolgos parasztemberekre, lovas kocsikra. Az
autóbusz óránként jött, méltóságos nyugalommal, mint valami orrszarvú.
Ki emlegette a csallóközi Szimőről

IN MEMORIAM DR .
Czuczor Gergely névadónkat, aki
Vörösmartyt megelőzve írt lázas he-
xametereket a honfoglaló magyar-
ságról, meg Jedlik Ányost, a villany-
delejes forgony, az optikai rácsok és a
szódavízgyártógép feltalálóját, a mi
bencéseinket. Szimőről jöttek, Győr- KTK
ben éltek, börtönt szenvedtek és in-
ternálást, megaláztatásokat: korunk
emberei ők! Látom őket a piactér
sarkán, ott beszélgetnek: talán levi-
szem új versemet Czuczornak, hátha
megölel érte, mint őt egykor Kisfa-
ludy Károly – s talán ki is próbálhat-
nám Jedlik pianínóját is…

229
 FELEJTHETETLEN TANÁRAINK BDSZ A LMANACH

J ÁKY G YÖRGY (Gy 48)

Horváth Dezsô (So 24)

FESTÔMÛVÉSZ , RAJZTANÁR

Kedves Bencés Diáktársaim!

Örömmel töltött el, hogy kieszközölhettem a győri Xantus János Múzeum ren-
dezésében Horváth Dezső festőművész tanárunk jubileumi kiállítását, mellyel
az én bencésdiák-generációm hálája is kifejezést nyerhetett. Szinte jelenlevőnek
éreztem a közülünk már elhunyt Patay László freskóművészt is (aki a Vatikán
legmagasabb elismerését kapta életművéért), és boldoggá tett az Alma Mater
mostani diákjainak érdeklődő jelenléte is. A köztes nemzedék fiaim szűk baráti
körén kivül alig ismeri Horváth Dezső munkásságát, hiszen a közbenső évtize-
dek szellemisége feledésre ítélte őt. Sajnos képet nem mellékelek, mert feketefe-
hérben nem is érvényesülne igazán.
Győr, 2007.03.05.

Megnyitó beszéd
Horváth Dezső (So 24) festőművész születésének 100-ik évfordulójára ren-
A LMANACH 2007

dezett kiállítás alkalmából

Örömmel köszöntöm Horváth Dezső festőművész, rajztanár születésének
100 éves jubileuma alkalmából rendezett kiállításon a tisztelt megjelenteket,
mint volt tanítványa.
Horváth Dezső életéből közel ötven esztendőt élt és dolgozott városunk-
ban. Rövid életrajzi áttekintésként ismertetném, hogy 1906-ban született So-
pronban, ahol középiskolai tanulmányait is végezte a bencés gimnáziumban.
Művészi hajlama és rajzkészsége folytán a 20-as évek nehéz lehetőségeiben a
Mechle Béla kőfaragótelepén rajzolóként dolgozott és a soproni képzőmű-
vészeti körben nyert előképzést. Sopront elhagyva a Kecskeméti Művésztele-
pen két évig Révész Imre festőművész műtermében folytatta tanulmányát.
1929 és 35 között volt a Képzőművészeti Főiskola növendéke. Mesterei: Réti
István, Glatz Oszkár, Edvi Illés Aladár, és tanára volt Lyka Károly is.
Utolsó évesként megnyerte a soproni Szentlélek-templom passió-sorozatá-

230
2007-2009 HORVÁTH DEZSÕ

nak 1000 pengős egyházmegyei pályázatát. A főiskola után az esztergomi

Szent István gimnázium rajztanára lett 1943-ig, amikor a soproni helyett a
győri bencés gimnáziumban nyerte el a rajz- és művészettörténeti oktatás ta-
nári állását. Ez évtől részesülhettünk Horváth Dezső tanár úr sajátos rajz-, mű-
vészettörténeti és elméleti oktatásában. Az én osztályomat végigkísérte az
1948.évi érettségiig. Az ezt követőállamosítás utána Tanítóképzőben, majd a
Révai Gimnáziumban tanított. 1967-ben vonult nyugdíjba.
Tagja volt a Győri Képző- és Iparművészeti Társulatnak, és nyaranta dolgo-
zott művésztelepeken. Kiállított Kecskeméten, Pécsett, Sopronban és Győr-
ben, általában a megye közös tárlatain. Emlékezetes volt az 1978.évi ÉPFU
Klubban rendezett gyűjteményes kiállítása. Egyébként a kor szellemisége visz-
szavonultságra késztette. Saját művészi feladatának és megértő családi kör-
nyezetének élt. Szívesen időzött városmenti kiskertjében.
1992-ben hunyt el Győrött.

1943-tól az akkori bencés diákok – így korosztályom – számára is elhozta

a 30-as évek magyar festészetének rendkívüli kvalitását, amely az európai ha-
gyományos művészeti értékek tekintetében kiemelkedő volt. Ennek eredmé-
nyeit kívánta továbbfejleszteni, egyéni szemlélettel és formai megoldással,
kompozicionális megjelenítéssel, s főleg színvilágával. Gazdag témaköre álta-

IN MEMORIAM DR .
lános, nem helyhez kötött, mégis átsugárzik Pannónia, talán városunk valőrje
is. Rendkívüli általános és művészi műveltségének megfelelőkeretet adott és
támaszt nyújtott az akkori bencés gimnázium tanári testülete és elsősorban
Bánhegyi Jób irodalomtudós barátsága, akivel azonos pedagógiai felfogásban
tanított. A felsősök szakmai továbbképzése az ún. mintázási különórákon tör-
tént, ahol a rajztudást igénylőhivatásra készülőket magas színvonalú gyakor-
lati oktatásban is részesítette. Itt volt tantársam Konok Tamás és Patay László
is. KTK
A kiállított művek természetesen önmagukért beszélnek és sugallják mű-
vészi hitvallását is, melyre közvetlen tanítványainak fokozatosan felhívta fi-
gyelmét. Például: hogy a motívum rangjának és érzelmi tartalmának egyeznie
kell a stílus rangjával, mert a festészetben úgy van a „mondanivalóval”, – leg-
alábbis a valódival –‚hogy szinte észrevétlenül szeret behatolni a képbe. A leg-
realistább képbe ugyanúgy, mint az elvont felfogásúba. Az európai festészet
nagy alkotásainak harmóniáját vizsgálva – Pompejitől a reneszánszon át egé-
szen századunkig – azok kompozicionális szerkesztési vázában mindig meg-

231
 FELEJTHETETLEN TANÁRAINK BDSZ A LMANACH

találjuk ezt a sajátos szemléletű kultúrát. Ma már néha csak a váz architekto-
nikus megjelenítése maga a kép, valószínűleg ezért értjük meg és fogadjuk el
lényegileg az ilyen irányultságot is.
Horváth Dezső azonban csak a látványfestészetben találta megvalósítha-
tónak az intuíció közvetlenérzelmi tartalmának átadását. Tanította, hogy a fo-
lyamat a következő: a festői látvány lelki élménye, abból a művészi
lényeg-kiemel és oly módon, hogy a befogadó néző a látvány és érzelmi tar-
talom újraélésében részesülhessen.
Mindezt műveire vonatkoztatva, nem kis dolog könnyednek és áttetsző-
nek lenni, ugyanakkor ilyen mélységes igazságot megjeleníteni. Pedig látszó-
lag egyszerű képlet a munkája: egy áhítatérzése az élet iránt, mely a magányos
és hívő lélek művészi megnyilvánulása.
Ezért volt nagy hatással rám személyisége és munkássága, a kiállított képek
némelyikére fiatalságomból is emlékszem. Kartonra közvetlenül alkotta álta-
lában porfestékből kevert temperával festői impresszióit vagy belső látomá-
sait.
Így születtek kozmikus ihletésű tájai, sétányokon, utcákon elvegyülő alakjai,
finom figurális kompozíciói és lírai csendéletei tájban vagy miliőben, ahol már
szeretett kislányait is megjeleníthette. Önálló portréi közül most lepett meg a
pasztellal készült női arckép, és egyedi megjelenítésű biblikus témáiból a tus-
rajz sorozata, melyeket Bánhegyi Jób inspirálására Harsányi Lajos papköltő kö-
tetének illusztrációjaként készített, de a kötet kiadására sajnos nem került sor.
A LMANACH 2007

Horváth Dezső kiállítását annyira kifejezőnek, élményt nyújtónak érzem,

hogy rég várt örömmel tölt el ez a megtisztelés, melynek során tanítványi
megnyilvánulásommal hozzájárulhattam művészi és tanári munkássága fel-
idézéséhez.
Azt hiszem, mindannyian köszönettel tartozunk a művész Családjának,
hogy a bemutatásra kerülőanyagot a Xantus Múzeum számára hozzáférhe-
tővé tette, valamint a múzeum művészettörténészének, Almási Tibor úrnak,
aki a kiállítást szakértelmével megrendezte.
A kiállítás jelentősége rendkívüli, mert korunk művészeti életének ismert
sodrásában hosszúidőre vagy teljesen feledésbe merülhetett volna Horváth
Dezső igaz művészi értéke, így azonban továbbra is hatni fog egyre szélesebb
körben, elsősorban most az önök műélvezetében.
Győr, 2006. március 30.

232
2007-2009 EGON ATYA

M OLNÁR M IKLÓS (Bp 45) ÉS M AKAY L ÁSZLÓ (Bp 48)

Csoda Amerikában*
Ö TVENÉVES A P ORTOLA VALLEY- I MAGYAR BENCÉSEK ÁLTAL
ALAPÍTOTT PERJELSÉG ÉS A W OODSIDE P RIORY S CHOOL

O
ra et labora: Imádság és munka. A Woodside Priory School
hét alapító szerzetese e szerint a benedeki mottó szerint élt.
A hét bencés: Brunner Emd dr., Hites Kristóf (Ko 34),
Barát Benignusz (Ko 34), Jávor Egon dr. (Kg 34), Hoffer
Lipót, Jáki Szaniszló dr. (Gy 42), Horváth Achilles (Pp 43).
Hetük „vére és izzadsága árán” alakulhatott meg a perjelség és az iskola. –

IN MEMORIAM DR .
KTK

(A képek: Egon atya 1960-ban és 2006 őszén.

* Két Kaliforniában élő barátunk küldött erről a jubileumról tudósítást számunkra: . .

233
 FELEJTHETETLEN TANÁRAINK BDSZ A LMANACH

A kilencvenéves Egon atya mondta, hogy „amerikai csoda” az iskola létre-

jötte Portola Valley-ban, pontosabban az „erdő mellett ~ woodside”.A hely-
beliek a városon kívüli területet túlságosan távolinak tartották a
leendőnövendékek számára, de Egon atya ragaszkodott a kiválasztott hely-
hez. Az egyik ok anyagi volt: ez a legolcsóbb ingatlan a környéken, „csak”80 000
$, s nekik csupán 18 000 dollárjuk volt. Mégis sikerült összehozni a pénzt, s az
iskola a következő év (1957) őszén, 14 tanulóval megkezdhette a tanítást. „Sze-
rencsések voltunk a kezdésnél. Sokat imádkoztunk!”– emlékezik Egon atya.
Idézünk Molnár Miklós barátunk leveléből: „A küldött cikk nem egészen
pontos, mert az igazi spiritus rector dr. Brunner Emőd (becenevén Döme) volt,
aki összedarizta a pénzt gazdag amerikaiaktól. Ő lett az első iskolafőnök (igaz-
gató?) is.”– Makay László barátunk pedig ezt írta: „Magam is voltam náluk,
már a kezdeten, és láttam az ora et labora csodálatos eredményét. Egon atya
[2006] október 18-án töltötte be 90. évét. Isten éltesse Egon atyát!” (KTK)
A LMANACH 2007

234
2007-2009 TETTÉK, AMI KELL

WACHA I MRE (G Y 50)

„Tették, ami kell”

Barátaim!

A
nyáron a PPKE egyik folyóirata, a Mester és tanítvány számára
cikket kértek tőlem: írjak azokról a tanáraimról, akik hatással vol-
tak (pedagógusi) pályámra, azokról, akiket példaképeimnek te-
kintek. Ebből a cikkből kiemeltem a bencés tanáraimról szóló
részt, hátha érdekes lehet a számotokra is, hátha titeket is arra
buzdít, hogy jeles évfordulótól függetlenül is megemlékezzetek egy-egy jeles
tanárotokról, pedagógiai munkásságáról, példamutatásáról, életre szóló hatá-
sáról.
Erre persze fel is lehetne kérni egy-egy bencés gimnáziumnak olyan növen-
dékeit, akik valamilyen szempontból jeles személyiségek lettek (pl. Konok

IN MEMORIAM DR .
Tamás a győri diákok közül). És meg lehetne emlékezni néhány jelesebb nö-
vendékről is. Akár olyanokról, akik már régen nem élnek, legfeljebb lexikon-
szócikkek, de nem nagyon közismertek. Akár olyan formában, hogy ők írjanak
az ő számukra jeles tanáraikról.
Közismertek pl. Jedlik Ányos, Czuczor Gergely (róla nemrégen könyvek
jelentek meg, rádióelőadás-sorozatok hangzottak el), kevésbé ismertek, de le-
xikonokban szerepelnek pl. Harsányi Lajos, Tz Tamás, Bánhegyi Jób. A győri
bencés diákok közül meghalt, de nem esett szó a Képzőművészeti Főiskola KTK
jeles tanáráról, a jeles festőről Patay Lászlóról, Halmos László karnagy-ze-
neszerzőről, a nemrég elhunyt Grábits Frigyes helytörténészről. Az élők közül
szólni kellene Konok Tamásról, Hámori Jenrl (olimpikon, Amerikában
egyetemi tanár, nemrég volt róla portréfilm a tévében, cikk a Magyar Nem-
zetben), Ábrahám Imre néprajzosról, Baksa Péterrl, Czigány Györgyrl,
Bánfy György győri festőről, hogy csak néhányat kapjak ki a Győri életrajzi le-
xikonból, a Ki kicsoda a Győr-Sopron megyei helytörténeti kutatásban kötet-
ből és emlékezetemből.

235
 FELEJTHETETLEN TANÁRAINK BDSZ A LMANACH

„Mester és tanítvány”
Sok jó tanárom, mesterem volt. Kiket hagyjak ki? Mint József Attila „sok
kedves nőből” a „mama” képét, én az ő munkásságukból, pedagógusi maga-
tartásukból, tárgyszeretetükből próbáltam meg kialakítani magam számára a
pedagógusi, kutatói ideált.
Tudós tanáraim munkásságát nyomon lehet követni közreadott műveik,
róluk közölt lexikoncikkecskék, pályájuk egy-egy jelentős állomásán megje-
lent „laudációk” és a haláluk után közölt nekrológok segítségével. „Köztaná-
raim” többségének nincsen „sikeres”, „bemutatható” pályaképe, hiszen ők csak
„tették, ami kell”: tanítottak és neveltek. Példájukkal, magatartásukkal, azzal,
amit elmondtak és azzal, amiről hallgattak az 1940 és 1954 közötti, majd a ké-
sőbbi nehéz történelmi időkben. Ezért csak egy-egy apró mozzanatot említek
meg róluk. Az értők számára ezek többet mondhatnak a részletező kifejtésnél.
Az első, igazi ösztönző hatást, amely a pedagógusi pálya felé irányított, gim-
náziumi tanáraimtól kaptam. 14–15 éves korom óta tudatosan készültem a
tanári pályára. Igaz, „pedagógusi hajlamaim” már korábban is jelentkezhettek,
mert 10–12 éves kisdiákként visszajártam az elemi iskolába, ahol Varga Béla ta-
nító bácsi megengedte, hogy nehezebb fejű volt osztálytársaimat segítsem a
tanulásban. A külső körülmények hozták, hogy „hivatásos”pedagógusként
csak 1990-től taníthattam, előbb az ELTE Bölcsészettudományi Kara fonetikai
tanszékén, majd a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolán és a Pázmány
Péter Tudományegyetemen. De előtte is mindig oktattam, tanítottam „má-
A LMANACH 2007

sodik műszak”-ban. A rádióban, a TIT-ben, vendégtanárként a szegedi, a pécsi

egyetemen.
A győri bencés főgimnáziumban kezdtem a középiskolát 1941-ben, és
ugyanott, az állami Czuczor Gergely gimnáziumban érettségiztem 1950-ben.
(A háború alatt veszítettem egy évet.) A bencés gimnázium erős, igényes ta-
nári karával kemény iskolának számított. Szabadegyetemével 45 után is egyik
központja volt a város kulturális életének.
Tanáraink közül a magas, méltóságos megjelenésű Holenda Barnabás el-
méleti atomkutatónak és az apró termetű Borossay Jusztinnak a könyvéből
tanultuk a matematikát. Holenda Barnabás a gimnázium nyilvános szabad-
egyetemén az atomelméletről tartott előadást már 1947-ben.
Németh Bódog magyartanárunk – haláláig a Magyar Nyelv egyik cikkírója
– adta kezembe az első tudományos könyvet, Bálint Sándor Karácsony, hús-
vét, pünkösd-jét. Így az irodalom mellett a néprajzra is ráirányította figyelme-

236
2007-2009 TETTÉK, AMI KELL

met. Ezért lettem irodalom szakos tanár. 1944–45 tankönyv nélküli világában
lediktálta a leíró nyelvtan és a verstan anyagát.
Magasi Artúr minden évben diákszereplőkkel rendezett egy-egy színielő-
adást. 45 előttről egy Juliánusz barátról szóló színielőadására emlékszem. 45
után a gimnázium dísztermében Hofmannsthal Jedermann-ját és a Császár
és komédiást vitte színre diákszereplőkkel. Ez utóbbiban a komédiás szerepét
a későbbi neves festő Konok Tamás játszotta. Az előadásokat megnézték a
győri színház művészei is. Mint mondták, ők maguk sem tudták volna jobban
eljátszani. Magasi Artúrról a Magyar Irodalmi Lexikon szűkszavúan emlékezik
meg. Tanári hivatása mellett a Győri életrajzi lexikon is csak költőként és iro-
dalomtörténészként tartja számon, rendezéseiről nem szól. Pedig valamelyik
színházi lexikon jeles rendezőként emlegeti.
Civil művészettörténész-tanárunk, Horváth Dezs (maga is kiváló festő )
vitt el bennünket először képzőművészeti kiállításra. A tanórákon és a sza-
badegyetemen olyan előadásokat tartott, amelyek a látható szépségre nyi-
tották szemünket.
Tanáraink külső megjelenésükkel, még mozgásukkal is a tudás méltóságát
sugallták.
Két tanáromról azonban külön is, hosszabban kell szólnom.

IN MEMORIAM DR .
Pálfy Aurél (1920–1995) adta az első igazi ösztönzést a pedagógusi pálya
felé. Csak egy évig tanított a „felsőben”. Nekünk – bár matematikus volt – ze-
netörténetet. Az órákra mindig hozta lemezeit, lemezjátszóját. A becsenge-
téskor megállt az ajtóban, megvárta, míg elcsendesedünk. Halkan beszélt a
zeneirodalom klasszikusairól, műveikről. Soha nem kellett bennünket fegyel-
meznie. Horváth Dezső tanár úrral együtt a művészeteket hozta be életünkbe.
Pálfy Auréllal cserkészként kerültem közelebbi kapcsolatba 1944-ben: az álla-
mosításig volt az iskola cserkészcsapatának parancsnoka. Magas, nyúlánk alak, KTK
halk szavú, nyugodt mozgású. Szeme mindig belső derűt sugárzott. 1946-ban
az ő vezetésével építettük fel a gimnázium csónakházát és alakítottuk át cser-
készotthonná. Színdarabokat, misztériumjátékokat rendezett. Ezek közül em-
lékezetes számomra egy misztériumjátéka, amelyet talán 47 adventjében
adtunk elő a győri bencés templomban. Az első „színrevitelkor”a szentírásból
vett idézetekhez kötött jelenetek közé az összekötőszöveget maga írta. A kö-
vetkező évben az összekötő-átvezető szövegek már Harsányi Lajos győri pap-
költő verses megfogalmazásában hangzottak el. (Nem tudom, ezek a szövegek

237
 FELEJTHETETLEN TANÁRAINK BDSZ A LMANACH

és más irodalmi jellegű munkái nem vesztek-e el az 1953-as házkutatáskor).

Csekészparancsnokként táborokat vezetett (pl. Ördögréten, Sopronbánfal-
ván), ahol kemény fizikai próbára tettek bennünket az olykor nehéz terepet
bejáró éjjeli séták. 1945 után is megpróbált bekapcsolódni a város kulturális
életébe. Szabadegyetemi, irodalmi, zenei előadásokat szervezett munkásfia-
talok számára is, kórust vezetett – amíg, mint szerzetest, politikai meggon-
dolások alapján vissza nem szorították. Az iskola, a gimnázium maradt
számára mozgásterületként. Többünkkel külön is foglalkozott: vezetőkké pró-
bált képezni minket. Már 15–16 éves korunkban fiatalabb iskolatársaink gon-
dozását bízta ránk, bennünket pedig idősebb társaink gondjaira. A fiatalabbak
iránti figyelmet és felelősséget oltotta belénk. Nevelői módszereket adott, vi-
lágnézeti kérdésekről beszélgettünk. Megvitatta velünk Bognár Cecil OSB
pedagógiai szakíró Jellemkutatás című könyvét. Személyes gondjainkkal bár-
mikor felkereshettük a rendházban. Ha már kinyílt az idő, nyitva lehetett tar-
tani az ablakokat, közös füttyjellel hívtuk le, olykor késő éjszakába is nyúló
beszélgetésekre. Karácsonykor mindig összegyűjtött bennünket a szobájába.
Gyertyát gyújtott fenyőágakból készített kicsi karácsonyfája előtt, felolvasta a
Megváltó születéséről szóló evangéliumi részletet, jelképes ajándékot adott
mindegyikünknek, és beszélgettünk.
A félév utolsó óráján szemináriumi hallgatóimmal én is mindig megaján-
dékoztatom egymást: mindüknek egy-egy maguk választotta szöveget kell
felolvasnia vagy elmondania. Egyszer a szeminárium egyik tagja mindenkinek,
A LMANACH 2007

nekem is, régi kéziratnak megformálva egy-egy személyre és személynek szóló

idézetet adott át. Egy másik csoporttól egy Dűrer-albumot kaptam, mert –
mondták – a tananyagon kívül személyes gondjaikról is beszélgettünk. Ez
pedig a felsőfokú oktatásban nem szokás.
Pálfy Aurélt több szerzetestársával és tanítványával együtt 1953-ban „ál-
lamellenes szervezkedésért” börtönbüntetésre ítélték. 1959 után szabadult és
Pannonhalmán tanított. Haláláig baráti kapcsolatban voltunk.

Kelemen Atanáz (1907–1987) 1946–1948 között (az államosításig) volt

osztályfőnökünk. Történelmet tanított, de nem csak eseménytörténetet. A
nagyobb történelmi összefüggésekre is rányitotta szemünket. Még közgaz-
dasági ismereteket is adott. Osztályfőnöki óráin, osztálykirándulásokon, fo-
lyosói beszélgetéseken egymás sorsára figyeltetett, arra, hogy egymásért is
felelősek vagyunk. A futballmeccsek eredményeinek megvitatásakor is az volt

238
2007-2009 TETTÉK, AMI KELL

a fő szempont, mennyire segítettük egymást. Mindig megszidta azt, aki „ön-

zősködött”. Olyan közösséggé kovácsolt bennünket, hogy az érettségi talál-
kozókra még a külföldön élő osztálytársak is hazajöttek. Ma már egyre
fogyatkozva évenként is találkozunk. Ki-ki mindig beszámol sajátéletének ala-
kulásáról, s azéról is, aki valamiért ” hiányzik” . Sokat méltatlankodtunk ” faksz-
nija” miatt: füzeteinket, tankönyveinket mindig kirakatta a pad szélére,
mégpedig ” elvágólag” . Később jöttünk rá, hogy ezzel is rendre, fegyelemre
nevelt bennünket. Haláláig figyelemmel kísérte sorsunkat. Mikor megláto-
gattuk, elővette régi tanári noteszát, és mindenkiről elmondta legújabb híreit.
A halála előtti utolsó érettségi találkozón agyérelmeszesedése miatt már nem
ismert meg bennünket. A győri bencés rendház kápolnájában mondott misét.
Prédikációja már nem volt logikus beszéd, de visszavisszatért benne a ” köte-
lesség” szó : ’kötelességetek van’, ’teljesítsétek a kötelességeteket’, ’én is igye-
keztem teljesíteni’, ’a kötelesség a legfontosabb’. Az, ami irányította egészéletét,
mozgatta pedagógusi magatartását, amire példájával, szavaival bennünket is
nevelt.
Bemutatott tanáraim voltak igazi példáim. Különböző személyiségek, mégis
sok a közös tulajdonságuk. Hatalmas, pontos tudásuk, széles látókörük segít-
ségével nemcsak a tágabb és szűkebb szakterületüknek, tudományáguknak
számos részterületét vizsgálták, mutatták be maradandó eredménnyel. Szinte
mindig az egész magyar kultúrára figyeltek. Közös tulajdonságuk, hogy min-

IN MEMORIAM DR .
dig szerves egységet alkotott munkáikban, munkásságukban a tartalom és a
forma: a mondanivaló és annak nemcsak nyelvi formája, hanem külső meg-
jelentetése: hanghordozásuk, gesztusaik, mozgásuk és mindig igényes öltöz-
ködésük is.
Legfontosabb közös tulajdonságukat hagytam utoljára: tanítványaikat nem
csak tanították, nem csak a tudományokba vezették be. Mindig nevelték is
őket. Sorsukat, pályájukat segítették, figyelemmel kísérték. Bizonyították, hogy KTK
nem csak magáért és magának él az ember. Harmóniában éltek és cseleked-
tek elveikkel. A tőlük tanult „Emberségből példát, [pedagógusi] vitézségről
formát” talán sikerült továbbadnom tanítványaim egy részének. Többen kö-
zülük – tanárok, tudományos kutatók, közéleti szereplők – fel-felkeresnek és
állítják, felhasználják azokat a módszereket, melyeket mestereimtől közvetí-
tettem nekik.
Budapest, 2006. nov. 3.

239
 FELEJTHETETLEN TANÁRAINK BDSZ A LMANACH

K ATONA G ÁBOR (P H XI.)

In aeternum*

Ködös téli estén kint jártam Midőn a kilincset lenyomtam,

A Boldogasszony kápolnánál. A kapu nyikkant, s már nyitva állt:
Merengve a murvát rugdostam, Odabent sötétség, minden halk,
S megálltam egyégőfáklyánál. De füst keringett a kriptáknál.

Háttal dőltem egyöreg fának, Tapogatózva körbejártam,

A kis dombtetőn, a kapunál. Helyenként még füstölgőgyertyák
Éj volt, csak néhány fáklyalángnak Félig leégett viaszcsonkja
Halvány, pislák fénye dominált. Meredt, s körülvette a homály.

Csend volt, még baglyot sem hallottam,
Csupán a leszálló ködön át,
Hallatszott, amint ajtó csattan,
Vagy néhány halk kutyaugatás.
A LMANACH 2007
Nem néztem vissza, kisétáltam,
Mögöttem durván kattant a zár,
De amint a lépcsőn megálltam,
újból felhangzott az ének-ár.

Ám a beálló némaságban Ezúttal óvatosabb voltam,

FeIzendülő ének s imádság Vigyázva, csak a kulcslyukon át
Visszhangzott a zárt kápolnában, Néztem be, s nem hittem, mit láttam:
S engem vonzott a kíváncsiság. Egy későre nyúló vesperást.

Kis könyvvel kezükben ott álltak

,úgy, mintha egymást átkarolnák,
A gyertyafényben imádkoztak
Együtt a régi bencés atyák.

* Utánközlés a Pannonhalmi Zsemle 2007. márciusi számából

240
J ÖVÔNK
REMÉNYE
– IFJÚ DIÁKTÁRSAINK –
2007-2009 JÖVÕNK REMÉNYE

Pályázatok 2007-ben
A J ÓTÉKONYSÁGI BENCÉS BÁLHOZ KAPCSOLÓDÓAN

„Söveges Dávid” irodalmi pályázat

1. díj: Martinecz Zoltán (Ph XII.) – A pillangó c. novellájával
2. díj: Takács Márton (Ph XI./b) – Lét-termünk c. versével
3. díj: Wágner Ádám (Ph) – A kérdező c. novellájával
4. díj: Török Vince Csaba (Ph XII./b) – A gépterem c. novellájával
A többiek: Deák Bálint (Ph XI.) – Hazatérés minden tekintetben
Erdssy Gellért (Ph IX.) – Szonett a hazáról
Horváth Dániel (Gy XII.) –Vonaton
Horváth Szilveszter (Ph XII.) – Tamás utazása
Katona Gábor (Ph XI.) – A „V sereg”
Szemán András (Ph XII.) – Görög katolikusok Pannonhalmán
Tarnai Gergely – Sötét vers
Ther István (Ph XII.) –Sántít

IN MEMORIAM DR .
A „Palatin Gergely”fotó pályázat résztvevői, és helyezésük
Díjazottak (pénz- és érmejutalom, báli meghívás):
1. díj: Németh Viktor (Ph XI./a) –
2. díj: Schönberger Rajmund (Ph XI./b)
3. díj: Böjti Péter Pál (Ph XII.) –
Kiemelt dicséretben (különdíjban) részesültek (könyv- és érmejutalom):
Horváth Asztrik Ágoston (Gy IX.) – Tóth Róbert (Ph XI./b); KTK
Ribiánszki Péter (Ph XI./a)
Dicséretben részesültek (érmejutalom):
Honti Tamás Zsolt (Ph) Kéri Zsombor (Ph XII.)
Kovács András (Ph XI./b)
A többiek
Gajda Cecilián (Ph XI.) Horváth Miklós (Ph XI.) Kovács Lóránt (Ph
X.) Lanszki Péter (Ph XII.) Siska Márk (Ph IX.) Ther István (Ph XII.)
Tóth Márton (Ph IX.) Varga Kende Lrinc (Ph XII.)

243
 I FJÚ DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL BDSZ A LMANACH

E RDÔSSY G ELLÉRT (P H IX.)

Szonett a hazáról

Négy gyermekdedév távolodik már

Arcok s színek kúsznak rég tova
Lélek szunnyadó fodros tava
Kristálytiszta tükör, mely engem vár

Az időegyre halad – jár és jár

Mint október váratlan hava
Hirtelen felcsendül a szava:
Lépj bátran oroszlánok közé már!

Messze már a szőlő, a vidék

A családom az életem
Fáradságos munka, veríték
A LMANACH 2007

Egyedül egy magas hegyen

Fullasztó magány a teríték
Kérlek, segíts meg Istenem!

244
2007-2009 JÖVÕNK REMÉNYE

H ORVÁTH D ÁNIEL (G Y XII.)

Vonaton

D
üh, dac és elégedetlenség érzései járták őrjítő táncukat lel-
kemben, mikor vad mozdulattal „feltéptem”az egyik kabin nyi-
korgó tolóajtaját. A fülke üres volt, a világítás, mint haldokló
pillangó, pislákolt. Csomagomat ledobtam a kopott,összefir-
kált műbőr ülésre, majd magam is mellézuhantam. Bekap-
csoltam az mp3 lejátszómat, és lábamat a szemben lévőképzeletbeli
utastársölébe rakva, kényelmesen elhelyezkedtem.
Kinézve az ablakon a vasútállomás üres sötétsége magányt, elhagyatottsá-
got üvöltött szívembe. Szüleim már két éve nem kísértek ki az állomásra, elsza-
kadtam „anyuci szoknyájától”, s ezt ők tiszteletben tartották. Most mégis fájt
ez az egyedüllét, s a kétség elhaló fényekkel folyt körbe s fojtogatott kímélet-
lenül. Itthon már rég nem vagyok otthon, s a kollégium is távol áll tőlem. Lá-
zadó tinédzser vagyok, szüleim nem kötnek haza. Talán a barátok, a bulik…

IN MEMORIAM DR .
– A bulik…– tekintetem elveszett az éj sötét rejtélyében, s visszaemlékez-
tem a tegnap estére. Kedvenc szórakozóhelyem, retro-party, sör, tánc, have-
rok… Havonta találkozom velük, és szívélyesen fogadnak, mégis hatalmas
szakadék tátong közöttünk. Kimaradva nem értem a történeteket, a poéno-
kat. Gyakran csak ülök, s mint távoli idegeneket nézem őket, akik bár közvet-
lenek, mégis akaratlanul is kizárnak beszélgetéseikből. A tánc más. A ritmus,
az éneklés segítenek lebontani az idő és a távolság emelte falakat. Nem csak KTK
barátaimhoz, de helyes lányok ringó csípőjéhez is közelebb állok… Rengeteg
ismeretséget kötöttem már forró latin zene diktálta szenvedélyes táncok köz-
ben. Tegnap is… Hogy is hívták?! Eszter?! Igen, azt hiszem… Igazából mindegy.
Bár gyönyörű volt – a terem erotikától nehéz levegőjében testemhez simulva,
s akkor is, mikor a tóparton sétáltunk a tavaszi éjszaka vakítóan ragyogó lám-
pásai alatt –, nem találkozom vele ismét, megmarad egy szép emléknek, „tró-
feának”. Megcsókoltam. Miért tettem? Szükségem volt a női ajkak semmihez
sem hasonlítható ízére, elmeszaggató közelségére, pillanatnyi szerelmére. Pil-

245
 I FJÚ DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL BDSZ A LMANACH

lanatnyi… és nem több, ez a kapcsolat is meghalt már születésének gyönyör-

teli pillanatában.
A győri lányokkal is ez a helyzet. Hiába minden ismeretség, sármos mosoly,
jó duma, a kétórás szabadidő minden szerető karból kitép.
Magány… , ismét a magány hangjával sírtak a fémek…
A jelen megcsalt, én megcsaltam a múltat... Csak a jövő maradt nekem. A
kétségekkel teli, mégis a remény apró gyertyalángjával megvilágított jövő. Fél-
álomba zuhanva még görcsösen megmegkapaszkodtam a vélt valóság tár-
gyainak elmosódó körvonalaiban. Aztán feladtam. Szemem behunyva
átadtam magam a rajta táncoló könnyed talánypillangónak, az álomnak…
Hatalmas bálteremben táncoltunk, mely nyomokban iskolánk dísztermére
hasonlított, bár a mennyezetről egy hatalmas csillár lógott le, s szórta ránk
kristályok által szűrt fényét. Én frakkban voltam, a partner-nőm hosszú, test-
hez simuló bordó estélyiben, s mintha könnyed tollpihék lennénk, suhantunk
a bécsi keringő sodró szelében. Az egész termet elmúltévek izzadságának, har-
cainak, sikereinek és kudarcainak szaga töltötte be. Azon az estén minden
fény értünk lobogott az ünneplőbe öltözött díszteremben, mert végre itt vol-
tunk, s szüleim is közelebb álltak hozzám, mint értelmetlennek látszó lázadá-
som csúcsán. Hát ezt is megéltem?! „Annyi balszerencse közt, oly sok viszály
után” eljutottam a szalagavatóig!
Már az oly ismertés oly sokszor megátkozott folyosókon sétáltam, karo-
mon a bordó ruhás lánnyal, s most, hogy végre megláthattam az arcát – végül
A LMANACH 2007

engem is elérhet a hűség és a szerelem áldása –, Eszter volt az. Szorosan, tom-
boló szenvedéllyel öleltem át és csókoltam meg, de immár nem a test, a sze-
relem vágyától vezérelve.
Szemem megakadt egy tablón. Ismerős arcok, az osztálytársaim, én is ott va-
gyok. Büszkeség töltött el, s eszembe jutottak az elmúlt évek, az arcok, ame-
lyeket könnyek és mosolyok egyaránt edzettek. Boldog voltam, s nem azért,
mert végeztem, hanem mert itt végezhettem…
A vonat nagy zökkenéssel futott be az állomásra. Megérkeztünk, de én már
mosolyogni tudtam a Győr táblára. Hátamra dobtam táskámat, rágyújtot-
tam és egész más szemmel tekintettem az eddigi és még elkövetkezőévekre
az ódon falak között. Vidám, felszabadult léptekkel, szinte lebegve közeled-
tem a kollégium felé, mely bár elszakít eddigi otthonomtól, újat nyújtva feltárja
előttem egy másik gondolkodásmód, testvériség, világ kapuját…

246
2007-2009 JÖVÕNK REMÉNYE

S ZEMÁN A NDRÁS (P H XII.)

Görög katolikusok
Pannonhalmán

A
z egyházszakadás után számos kezdeményezés indult, hogy a
kettészakadt Anyaszentegyház újra egységes legyen. A közeledés
egyik fontos állomása a breszt-litovszki únió volt 1596-ban, majd
több nemzet egyházból is elfogadták a pápa joghatóságát.
Görög katolikusok nagyrészt Magyarország keleti részén, Ukraj-
nában, Romániában, Szlovákiában és a Balkánon élnek.
A kommunizmus évei alatt nyolc egyházi középiskola működhetett szigorú
állami ellenőrzés mellett. A nem államosított iskolák egyikét Pannonhalmán
a bencések működtették. A gimnázium tanulóinak egy része görög katolikus
volt, s azóta járnak görögök a szent hegyre tanulni. Több mint negyven görög
katolikus áldozópap érettségizett bencés gimnáziumban, többségük Pan-
nonhalmán. A görög diákok jelenléte egy különös légkört teremtett az isko-
laéletében. Egykori diákok beszámolója szerint minden héten együtt

IN MEMORIAM DR .
imádkozták a vecsernyét, időnként elénekelték az Akathisztosz-himnuszt,
néha több szólamban. A diákkápolnában még most is megtalálhatók a zöld
kötésű füzetek, melyekből a sztichirákat énekelték. Vecsernye után együtt
mentek el vacsorázni, s egy csoportban ültek le az ebédlőben. Rendszeresen
látogatta meg a qpaci görögöket Keresztes Szilárd püspökúr.
Pannonhalmán görögnek lenni egy élmény, mely egy egész életen át meg-
marad. 2003-ban, amikor ide kerültem, egy nagyon kellemes gesztusra em- KTK
lékszem a „már nagy görögöktől”. A legidősebb odajött hozzám az ebédlőben,
bemutatkozott, és bemutatta az iskola görög tanulóit. Az előversek megta-
nulásában készségesen segítettek, bár a máriapócsi évek alatt bizonyos dalla-
mokat már megtanultam. A legidősebbnek mindig feladata volt a
kisebbeknek a tanítása, ha már ő elballag, a vecsernye énekei a jövőben is el-
hangozzanak a diákkápolna falai között.
A görög katolikusok nemcsak a saját liturgikus hagyományaikkal külön-
böztek a többi diáktól, hanem a böjti fegyelemmel is. A nagyböjti bűnbánó

247
 I FJÚ DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL BDSZ A LMANACH

időszak két nappal korábban kezdődik, mint a római katolikusoknál. Az első

napon szigorú böjt van. Ilyenkor húst, tojást, tejet, vajat tartalmazó ételeket
nem fogyasztanak, emellett fontos az ember lelkében lejátszódó bűnbánat.
Az a görög diák, aki Pannonhalmán tanul, megismer egy másik, hagyomá-
nyokban gazdag vallási kultúrát: a római katolikus szokásokat, s ezen belül a
bencéseket. Diáktársaim kérdéseket tettek fel: „Kik a görög katolikusok? Há-
nyan vannak?”, tanáraim egykori diákjaik felől érdeklődtek. Így egy kicsit kö-
zéppontba kerültem, nem éreztem magam külsőszemélynek.
Örömmel tapasztaltam meg a két látszólag különböző „irányzat” közötti
hasonlóságokat. Először a szentmise és Aranyszájú Szent János liturgiája közötti
szerkezeti felépítésében vettem észre a közös pontokat. Egy másik érdekes je-
lenséget is találtam. Egyik évfolyamtársam – aki szintén görög katolikus – hívta
fel erre a figyelmemet, hogy önállóbbnak, tudatosabbnak érzi magát a ve-
csernyék, liturgiák alatt. Még a felvételi előtt többen „sajnálni” kezdtek, hogy
el fogom felejteni a görögös gondolkodásomat, vallási identitásomat. Az előbb
említett jelenség éppen az ellenkezőjét igazolta. Onnan lehet megtudni, hogy
ki mennyire járatos a liturgikus szokásokban és hagyományokban, ha egy ki-
sebb közösséggel együtt kell imádkozni vagy vezetni a liturgikus énekeket.
Sokkal másabb „száz emberrel együtt” részt venni egy szertaráson, mint „ti-
zenkettővel”. Egy másik vallási kultúrában élni annyit is jelent, hogy látjuk a
saját vonásainkat kívülről. Édesapám szokta mondani: „fontos, hogy egy dol-
got minél többféleképpen lássunk”. Egy belső kép egészen más, mint egy külső.
A LMANACH 2007

A pannonhalmi bencés gimnáziumban jelenleg közel tizenöt görög katoli-

kus diák tanul. Közülük tizenkettő minden szombaton részt vesz a vecser-
nyén. Minden hónap harmadik vasárnapján Tóth András győri paróchus szent
liturgiát végez az iskola diákkápolnájában. Nemcsak görög diákok vesznek
részt a görög szertartásokon, hanem érdeklődő római katolikus diáktársak is.
Ahhoz, hogy a történelem folyamán szerzett sebeket a keresztény közössé-
gek közösen begyógyítsák, fontos a kíváncsiság és a türelem.
Sajnos évről évre kevesebben vannak görögök Pannonhalmán. Okokat lehet
keresni, de ez nem jelent megoldást. Máté Péter egyik jól ismert slágerének
részletével zárnám gondolataimat: „Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hoz-
hat nekünk”.

248
2007-2009 JÖVÕNK REMÉNYE

4. DÍJ T ÖRÖK V INCE C SABA (P H XII./ B ):

A gépterem

A
szobában meleg van, a fülledt és elhasznált levegő rátelepedik a
közérzetünkre. Csend van, mély és nyomasztó csend. Kinn a nap
már félig lenyugodott, az ég aljának vöröses árnyalata és tetejé-
nek sötétkékje középütt észrevétlenül, határtalan pontossággal
olvad egybe. Az ablakon a redőny félig leeresztve. A maradék
kis alagúton behatoló félhomály, az asztalon szétszórva heverő könyvek, a kis-
lámpa halovány fénye sajátos érzésekkel tölti meg szívünket. Minden moz-
dulatlan. Az egyhangúságot csak fokozza a hűtőszekrény monoton zúgása. A
nesztelen környezetet csak néha töri meg élesen a papírlapok és a tollak ser-
cegése. Az egész olyan erőltetett… Rejtélyes szomorúság uralkodik el rajtunk.
Legszívesebben sírnék, de a szemem száraz marad. Egy fogságba esett vadál-
lat szerepében játszunk, aki hiába szalad az alagút végén levő fény felé, soha-
sem érheti el azt. Pattanásig feszült a helyzet. A stúdiumnak mindjárt vége.

IN MEMORIAM DR .
Az egész 3 órás időszakból ez az utolsó 5 perc a legnehezebb. Az egész szoba
egyszerűen szürke, unalmas. Senki se szól, mindenki a könyvei fölé görnyed és
látszólag elmerül a tudás végtelen óceánjában. Nem tudhatom, hogy valójá-
ban mi zajlik a fejükben, egyet tudok, hogy én, amint ugyanúgy a könyvem felé
bambulva lesem az üres, semmitmondó lapokat, a képzeletem egészen más-
felé jár… A képzeletemben meglátogatom az otthoni tájakat, találkozom az
otthoni barátokkal, a családommal, és jobb nem lévén, átélem a régi szép em-
KTK
lékeket régi jó ismerősökkel. Stúdium vége előtt kis idővel az elmém ösztö-
nösen leáll az új ismeretek befogadásában, és minden erejével az egyetlen hely
feléfordul, amely Pannónia Szent Sárdombján csak egy kicsit is közelebb hoz
az otthonhoz: a gépteremhez.
Ahogy így elmélkedem, hirtelen megszólal a csengő, amely a stúdium, azaz
a szenvedés végét jelenti. Az elektromos berregés szép lassan, de ugyanakkor
szúrón és élesen hatol be a fülembe, és onnan meg se áll a fejem közepéig,
ahol cseng még egy darabig, hogy aztán ugyanolyan komótosan és méltó-

249
 I FJÚ DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL BDSZ A LMANACH

ságteljesen semmivé váljon a nyomott levegőben. Ekkor, mintegy varázsü-

tésre, megszűnik a mindent felemésztő csend, és a helyiség ugyanazt a barát-
ságos légkört árasztja magából, amelyet pár órával korábban. Már belőlünk is
kitör a beszéd, és újra nevetés hangja tölti be az épületet. Felpattanunk a de-
réktörő székekről, és ki-ki a maga célja felé kezd szélsebesen rohanni. Van, aki
előbb megeszi a robbantott disznót vagy a Gumi-Mari kedvencét, és utána
küszködő gyomorral visszatér tanulmányaihoz, esetleg sportol valamit a kivi-
lágítatlan várkörön, amely építési területnek minősül, netán sétál ugyanitt. A
hozzám hasonlók azonban egyből a gépterem felé csörtetnek, hogy ott szá-
mítógépet kapva megnézzék e-mail-jeiket, MSN-eljenek egy jót vagy csak egy-
szerűen szörfözzenek a világhálón, a legnagyobb információforráson.
Ahogy belépek ebbe a kicsi terembe, ebbe a nyomorgó emberhalomba,
máris a szemembe ötlik az a sok diák, akik nem e-mail-eznek, nem MSN-elnek,
hanem csakúgy húzzák az időt.
Ezeket meglátva elönt a düh és a méreg, mert itt várnak öten-hatan arra,
hogy hazarepüljenek, és ezek a „fiatalkorú bűnözők” pedig csak ülnek és gé-
piesen nyomogatják a gombokat. A tekintetük üres, egy kicsit csalódott, a
testtartásuk merev. Arcuk rezdületlen. Ha megkérdezed őket valamiről, csak
jó pár másodperc elteltével reagálnak… A nyitott ablakok ellenére fülledt le-
vegő azonnal fejfájást okoz, unalmas gép nélkül várakozni, a gyerek előtted
meg csak játszik, és van még tizenhét perce az idejéből, átkozod a gépidőt,úgy
érzed igazságtalanság az egész. Hirtelen beléd hasít egy szó. A te nevedet ki-
A LMANACH 2007

áltja valaki, oldalra fordulsz, és egy srác éppen most tolja ki maga fölül a bil-
lentyűzetet, hogy aztán távozzon. Türtőztethetetlen izgalom lesz úrrá rajtad,
régóta most érzed először, hogy van igazság a földön, mert végre neked ked-
vez a helyzet.
Leülsz, bejelentkezel, és hirtelen megfeledkezel a melletted ülő emberbáb-
ról, aki még mindig egy jellemtelen és haszontalan oldal rabja: vicceket olvas
vagyéppen szerepjátszik. Bármennyire idegesít, most jobban örülsz, hogy
gépet kaptál, és ezért beéred annyival, hogy ő nyomorék, te pedig sikeres vagy.
Belépsz MSN-re, megnézed a postaládád. Természetesen új leveled nincsen,
így ezt a böngésző ablakot csalódottan csukod be, majd egy másik ikonra kat-
tintva végigpásztázod az elérhető partnereidet. Sokan gépnél vannak, de aki-
vel te akartál beszélni, az nincs fent. Nem baj, nemsokára jön. Jönnie kell!
Csevegsz egy kicsit a számodra kevésbé fontos ismerősökkel, hogy elüsd az
időt, de ez sem tart sokáig. Aztán megint rálépsz a postaládádra, és megné-

250
2007-2009 JÖVÕNK REMÉNYE

zed a leveleid, amik között még mindig nincs új. Egyre szomorúbb vagy, írsz
egy mélt egy olyan barátodnak, aki mindig válaszolni szokott, abban a re-
ményben, hogy neked is fog. Amint ezzel végeztél, visszanézel a csevegő-
programra, nincs-e itt Ő. Még nincs. De jönnie kell. Itt lesz. Csak meg kell várni.
Vársz egy kicsit, de az unalom fojtogat. Nem bírod tovább, valamivel el kell töl-
teni az estéd, hát fellépsz egy vicclapra vagy a megszokott szerepjátékodat ját-
szod, miközben a várakozás egy sajátos pozícióba rángatja mind a tested, mind
a lelked. Utolsó emberi mozdulatoddal oldalra pillantasz, és megértően nézel
a még mindig melletted ülő bábra.
Aztán érzed, ahogy a „nagy bábjátékos” kiengedi a szálait, melyek láthatat-
lanul a csuklódra és a lábadra tekeredve foglyul ejtenek. Továbbra is a gépis-
tened előtt ülsz és várod azt, aki sohase jön, keresed a kérdésekre a választ,
melyekre sohase kapsz… Körülbelül egy óra elteltével észbe kapsz, oldalra
nézel, és a társad helyén egy másik ül. Minden erődet összeszedve kijelentke-
zel, és elszakítva láncaidat kirohansz az átok szobából, hogy aztán másnap stú-
dium után visszatérhess, és újra bábbá válhass…

IN MEMORIAM DR .
KTK

251
 I FJÚ DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL BDSZ A LMANACH

D EÁK B ÁLINT (P H XI.):

Hazatérés minden tekintetben

G
ergő bácsi hat óra körülért haza. Karácsony volt, s mint ilyen-
kor mindig, lányáéknál, Éviéknél töltötte az ünnepet. Szerette
ezeket a meghitt, családias összejöveteleket. Ilyenkor felszaba-
dultan tudott beszélgetni vejével, de elsősorban két unokájá-
nak társasága vonzotta. Péter tíz, István nyolcéves volt, s
koruknál fogva szívesen hallgatták nagyapjuk történeteit, meséit. Ő pedig
olyan hihetetlen átéléssel adta előmondókáját, hogy nemcsak kis unokái, de
az egész család figyelmét egy pillanat alatt magára fordította.
Legszívesebben gyermekkori csínytevéseiről és diákkori élményeiről beszélt.
Ilyenkor átszellemült arccal ült ősrégi fotelében, s egy-egy pillantásával jelezte
hallgatóságának, hogy mennyire fontos jelenet következik. Boldog volt, hogy
szórakoztathatta a családot, leginkább azonban saját kedvére mesélt, hiszen
a történetek húsbavágóan valódiakés igazak voltak…
Mikor estefele hazaért, kellemes nyugodtság vett rajta erőt. Leült megszo-
A LMANACH 2007

kott kis meleg zugába s – mivel a televíziót mindig is utálattal tartotta távol
házától – elgondolkozott a nap főbb eseményein. Dél körül megérkezett lá-
nyáékhoz, majd, az ajándékosztás után ebédeltek. A leves nem igazán ízlett, de
a húsokat fenségesen csinálta Évi. (Nem hiába, ezt még az anyjától – Gizitől
– tanulta, jutott eszébe.) Azután következett a mesemondás. Látta maga előtt
Peti és István ragyogó arcát és csillogó szemét. Mit is mesélt? A pázmándi ku-
tyás történetet múltkor elmondta; a bakonyi kirándulás rémségeiről is mesélt
már; jé, megvan! Hiszen a pannonhalmi évekről és ott megkötött barátságai-
ról beszélt. Már tisztán emlékezett, de feje lassan megbicsaklott és a két szem-
pilla csendesen, nehogy felébresszék az öregurat, lecsukódtak.
Gergő 14 évesen került gimnáziumba. Tanulni mindig is szeretett, igaz, csak
módjával, de valahogy sose tudott valódi sikereket elérni. Általános iskolában
szinte végig csak jelesek szerepeltek bizonyítványában, de soha nem mondta
rá senki, hogy sokra fogja vinni. Első, valóban sikerként elkönyvelhető esete

252
2007-2009 JÖVÕNK REMÉNYE

14 éves korában történt, mikor felvételt nyert a Pannonhalmi Bencés Gimná-

ziumba. Szüleivel és két öccsével egy Győr mellett meghúzódó kis faluban
éltek, és sokszor vágyakozva nézett a „Szent Hegyre”. Igaz, hogy a felvételit jól
megírta és a szóbeli is zökkenőmentes volt, mégse gondolta volna, hogy ő
egyszer valóban ennek az iskolának a diákja lesz. De szép lassan megszokta
mind a gondolatot, mind pedig a valóságot, merthogy szeptember elsején el-
kezdődött a tanév…
Kezdetben nagyon nehéz volt megszoknia az új életkörülményeket. Félő
volt, hogy nehezen fog kijönni osztálytársaival, lévén hogy világéletében visz-
szahúzódó típus volt. Az első hónapokban még hajtotta a lelkesedés, de a
néhány hazautazás utáni elválás szüleitől nagyon megviselte, és érezni kezdte
családja és az otthonérzésének hiányát. Nem találta önmagát; a tanulásra is
csak komoly erőfeszítések árán tudott koncentrálni, és mindeközben érezte,
hogy nem csak a maga által kitűzött célokat képtelen teljesítni, de tanárai és
szülei minimális elvárásainak sem tudott megfelelni. Ez az érzés egyre jobban
hatalmába kerítette és mély lelki válságba sodorta. Ezekről, „érthető” módon,
nem tudott senkivel sem beszélni, mivel régi kapcsolatai, a távolság miatt,
szinte teljesen elsorvadtak, újakat pedig képtelen volt – a benne rejlő feszült-
ségérzet miatt – megkötni. Szülei maximálisan támogatták, bár ő inkább úgyé-
rezte, hogy kissé elvesztek a mindennapok forgatagában és a hétköznapi
problémák megoldásában. Sajnos, ezt kénytelen volt megérteni, hiszen édes-

IN MEMORIAM DR .
anyjának két kisöccse körül kellett naphosszat fáradoznia, míg apját teljesen
lekötötte a reggeltől estig tartó hivatali munka. Tanácstalan volt. Eddigi élete
mélypontján érezte magát, és az állandó csalódások önmagában és a világ-
ban, valamint ebből táplálkozó lelki instabilitása minden energiáját kimerí-
tette.
Az első félév környékén megtudta, hogy a felsőbb osztályosok között van-
nak, akik néha-néha átjárnak a gimnáziummal egybekötött monostorban lakó KTK
bencésekhez. Teljesen véletlenül hallotta meg mindezt, amikor lefele capla-
tott a kihalt lépcsőházban, és éppen elcsípett egy-két szót az ott álldogáló
XII-dikesek beszélgetéséből. Furcsa, de mégis reménysugarat mutató hatással
volt reá mindez. Hiszen akkor ő is kereshetne egy ilyen szerzetest, akivel talán
megoszthatná gondjait. Mire mindez végigfutott fejében, már látta is hóbor-
tos történelemtanárját – Simon atyát – amint a folyosó végén a végzett diá-
kok tablóit nézegette. Összeszedte minden bátorságátés csak hallotta, hogy
megszólítja a középkorú szerzetest: „Atya kérem, szeretnék átmenni önhöz

253
 I FJÚ DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL BDSZ A LMANACH

ma este beszélgetni egy kicsit, ha lehetséges!” A válasz nyugodtan és jólesően

csengett: „8 óra megfelel?” „Természetesen, és köszönöm!” Volt valami egészen
egyszerű és felemelő kedvesség az atya hangjában. Ezt Gergő akkor még nem
értette, de mindenesetre este kissé feszélyezve érezte magát, mikor belépett
Simon atya szobájába.
A beszélgetés majd’ két órán keresztül tartott, és Gergő alig tudta elhinni,
hogy ügyefogyott tanárjával, akit eddig csak az órákról ismert, ilyen egyszerűen
el lehet beszélgetni. Nagyjából minden, a fiú számára fontos témáról szót ej-
tettek, és Gergő kezdeti félelmei szép lassan feloldódtak. Könnyedén és nyi-
tottan mondta el félelmeit, érzéseit önmagával és a világgal kapcsolatban. A
válaszok nem voltak kézzel foghatók számára, és katartikus élménye sem volt
ez idő alatt, mégis felszabadultabban és optimistábban lépett ki a szerzetesi
szobából. Ekkor még hosszabb távú barátságra nem gondolt az atyával, annyi
azonban bizonyos, hogy tíz évvel később Simon atya adta ki a házasság szent-
ségét feleségére – Gizire – és reá. Mintha egy könnycsepp gördült volna végig
a ráncos arcon…
Pannonhalmi évei gyorsan, ám mégis tartalmasan teltek. Érezte, hogy túl-
jutott egy holtponton, aminek megoldása önbizalommal és önbecsüléssel
töltötte el. Továbbra sem lett belőle kiváló tanuló, de ő elégedett és büszke
volt magára és teljesítményére. Kezdte keresni osztálytársai és a diákélet meg-
határozó szereplőinek társaságát. Rá sem lehetett ismerni, olyan változáson
ment keresztül. Innentől kezdve, ha bármiféle gondja adódott, egyszerűen
A LMANACH 2007

megbeszélte az illető személlyel, ha pedig úgy hozta a sors, átment Simon

atyához, aki, úgy tűnt, szívesen fogadta. A napok, hónapok megállíthatatlanul
repültek. Barátságot is kötött két osztálytársával: Mihállyal és Lázárral. Szinte
minden idejüket együtt töltötték, és már egy-egy hazautazás alakalmával is
összejártak, bár ezt Gergő szülei nem nézték túl jó szemmel. A legizgalmasabb
kalandok, az első cigarettaszálak a Milleneumi mögött, és az aktuális szerelmi
ügyek megtárgyalása is egyre mélyítették barátságukat. Jó volt éreznie és tud-
nia, hogy vannak mellette olyan társak, akikre az élet bármely pillanatában
számíthat, és jó volt átéreznie azt is, hogy ő is tartozik valakikhez, akik kikérik
véleményét és ugyanúgy elvárják segítségét is.
A XI-es évnek nagy lelkesedéssel vágott neki. Persze nemcsak ő, hanem az
egész osztály is. Végre külön szoba várt rájuk, ahol élhették saját, külön kis
életüket, olyanokkal körülvéve magukat, akiket valóban szeretnek vagy leg-
alábbis barátként tartanak számon. Ez az életforma a nagyobb önállóság és

254
2007-2009 JÖVÕNK REMÉNYE

könnyebb tanulási lehetőségek mellett szabadabbá tette a személyenkénti

időbeosztást is. Ez sokaknál azonban kisebb nagyobb gubancokhoz vezetett,
amit ki-ki kisebb nagyobb szerencsével tudott orvosolni.
Mihály és Lázár társasága megfelelőnek mutatkozott, de negyedikként And-
rást is beszervezték maguk mellé, aki – elsősorban Gergő számára – nagyon
szimpatikusnak tetszett. Habár valóban barátai vették szorosan körbe, mégis
nehéz volt megtanulnia az alkalmazkodást. Furcsa volt, hogy mekkora vesze-
kedéseket lehetett egymás közt gerjeszteniük, csak a „ki mosogat”, vagy éppen
a „miért nem lehet letörölni az asztalt” szintagmák bedobásával. Ilyenkor nem
értette, hovátűnt a tavaly még oly nagyszerűen és kiegyensúlyozottan mű-
ködő tényleges baráti viszony. Ezek pedig valóban nem tartoztak a legma-
gasztosabb témákhoz. Néha ellentmondásba került magával egy-egy vita
alkalmával, de őáltalában becsületesen bevallotta, ha valamiben nem volt
igaza. Ez viszont – Gergő meglátása szerint – fordítva már nem működött
ilyen egyszerűen. Lassan már képtelen volt normális, emberi hangon meg-
szólítani társait, amire, természetesen, ők is hasonlóképpen reagáltak.
Aztán megszokták egymást. Az indulatok lecsendesedtek és igyekeztek
visszatalálni a régi kerékvágásba. Ez jó volt. Mindenki érezte. Ugyanazok vol-
tak, mint régen. Minden külső vagy észrevehető változás nélkül. Valahol belül
kezdtek el felnőtté válni…
Miért is szereti valaki a pannonhalmi éveket? Erre talán neki volt a legne-

IN MEMORIAM DR .
hezebb válaszolnia. A nehézségek, veszekedések, tanulmányi kudarcok elle-
nére is úgy érezte, nem volt hiábavaló vagyéppen üresnek mondható időszak.
Élete meghatározó élményévé vált, amit sem az egyetemi évek oly sokszor
hangoztatott szépségei, sem pedig a középiskola után kialakuló még több
széppel kecsegtető szerelmek sem tudtak feledtetni. Szerette a társaságokban,
szobákban kialakuló atmoszférát, a tanárok nagy részét, a barátait, a szerdai
vagy szombati mozikat, sőt még a péntek esti előadások felejthetetlen han- KTK
gulatait is sokszor felidézte. Szívesen gondolt vissza a Szent Márton-napok
pezsgő és érzelmektől duzzadó eseményeire, a királyválasztással egybekötött
farsangi mulatságok színtereire, vagy elég volt csak a karácsonyi szünet előtti
állapotokat felidéznie. Ezeket soha nem fogja és nem is akarja elfelejteni. Hiszen
ezek azok az alkalmak, amikor kiderül, hogy ki minek tekinti a gimnáziumi
éveit. Bár a tanulás és az iskola szerepelt mindig is elsődlegesen élete közép-
pontjában, és ezt önmaga is így látta helyesnek, valahogy mégsem ezek az él-
mények maradtak meg igazán benne. Ezt pedig, amikor visszagondolt rájuk,

255
 I FJÚ DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL BDSZ A LMANACH

nagy örömmel konstatálta.

A ballagás, az érettségi, majd a bankett befejeztével maga után hagyta Pan-
nonhalmát. Persze sokszor tértek vissza osztálytársaival vagy csak úgy egyedül
is. Az egyetem elvégzése után munkát kapott, ekkor ismerkedetett meg Gizi-
vel is, aki szintén tanár volt a Széchenyi Gimnáziumban, Szegeden. Szerették
egymást, bár hosszú idő kellett, míg erre maguk is rájöttek. Aztán ment min-
den a maga útján. Szép házat vettek, és nemsokára megszületett első gyer-
mekük is. Érdekes volt látnia, hogy munkatársainak, tanártársainak élete
mennyivel másabb, mennyivel nehezebben találják meg egymással vagy a di-
ákokkal is a kapcsolatot. Egyáltalán nem voltak rossz emberek, nem volt szem-
betűnő rajtuk, hogy mit gondolnak a világról, egymásról. Mégis, ha jobban
szemügyre vette őket, látta rajtuk, hogy nem az az őszinte hódolat vagy elhi-
vatottság vezette mozdulataikat, beszédstílusukat, amelyeket ővalóban he-
lyesnek gondolt. A sorsukba beletörődő és a világ megváltozhatatlan létébe
belenyugvó embereket látott maga körül, akiket semmiféle ambíció nem
vezet, szakmájukat pedig csak afféle kenyérkereseti lehetőségként látták. Hol
voltak ezek az ő bencés tanáraihoz képest! Benne még éltek Bonifác testvér ra-
gyogóan és lendületesen megtartott biológia-órái, vagy Miksa atya hittanó-
rái, amikről mindig feltöltődve jött ki és amiket el nem cserélt volna semmiért
sem.
De hiába. Még pályája kezdetén próbált valamiféle közösségteremtő ötlet-
tel előállni, de kollégái, ha nem is undorral, de ellenszenvvel nézték tevékeny-
A LMANACH 2007

ségét. Ezek után a diákjaihoz fordult és ott valóban talált is bizonyos fokú
érdeklődést, hogy kimozdítsa őket a mindennapok egyhangúmeneteléséből,
ám a szülők féltő karjai gyorsan kitárultak csemetéik felé, ha arról volt szó,
hogy elvigye őket kirándulni vagy csak szimplán együtt töltsön velük egy dél-
utánt. Kezdett belefáradni, de sohase adta fel a reményt, hogy el lehet rán-
gatni a gyermeket a számítógép vagy TV elől. Ha feladta volna, nem is lett
volna igazi tanár, aki felelősséggel tartozik diákjai iránt. Ő nem ahhoz szokott,
hogy a tanítási órák után minden kapcsolata megszakadjon az osztályával.
Idővel azonban bele kellett törődnie, hogy nem minden az ő elképzelései sze-
rint működik.
Éjjel 11 óra fele ébredt csak fel szendergéséből. Nem volt ez számára külö-
nös alkalom, máskor is aludta már át a délutánt. Ilyenkor, ezen napokon, es-
ténként már nem tudott visszaaludni. Sokszor visszatértek álmaiban a régmúlt
eseményei. Viszont ennyire tisztán, ennyire egységben még sohasem látta

256
2007-2009 JÖVÕNK REMÉNYE

őket. A ráköszönő érzések azonban nem voltak túlságosan nyugodtak. Va-

lami erős félelemérzet szállta meg. Ilyet utoljára akkor érzett, mikor Gizit szív-
betegsége ellenére elhagyta egy napra, hogy Pestre utazhasson. Mikor
visszaért, akkor Gizi már nem élt. Testvére volt vele utolsóóráiban, de – el-
mondása szerint – nem látszottak rajta a halál előjelei. Iszonyatos fájdalmat ér-
zett és soha sem tudta megbocsátani magának, hogy aznap elment. Hűséges
társa volt egész életében. Soha senkihez nem fűzte hasonló erejűszeretet. Vagy
mégis? „El kell utaznom Simon atyához”–gondolta. „Mégpedig azonnal!”

Hajnalban már úton volt, és 9 óra fele meg is látta az autópálya kegyetlen
ürességéből a bazilika tornyát. Behajtott a kapun, és mikor leparkolt a Főmo-
nostor előtt, egy ismerős autót látott a sok között, de nem igazán ért rá ezzel
foglalkozni. Minden gondolata az atya szobájában járt és próbált felidézni egy
tárgyat, egy asztalt, egy arcot…és ahogy, erejéhez mérten, futott a folyosón, alig
hitte el, hogy kit lát. Mihály egy ablak előtt álltés őt nézte. Akkor értette meg,
hogy elkésett.
Mihály elmondta, hogy Simon atya 3 nappal ezelőtt halt meg 92 évesen.
Olyan vidám és energikus volt, hogy senki sem hitte el a halálhírt. Utolsó nap-
jaiban az Iliászt tanulgatta, mivelhogy mindig is szerette értelmesen múlatni
az időt. Betegségnek nyoma sem látszott rajta. És mégis, mégis elérte őt is az
a megfoghatatlan valami, amitúgy hívnak, hogy halál. Utána már a test moz-

IN MEMORIAM DR .
dulatlan. A lélek, őlegalábbis így tanulta, a mennybe száll.
Egy fiatal szerzetes kísérte le őket a Boldogasszony kápolna alatti temetke-
zési helyre. Megnézték a feliratot és egy szál fehér szegfűt helyeztek el alatta.
Miközben sírva mormolta a Miatyánkot, több kérdés is feltódult benne, olya-
nok, melyekre eddig nem találta a választ. Vajon mi lehet az, ami éltet ben-
nünket? Mitől válik valaki fontossá egy másik ember számára? És mi az, ami
maradandóvá teheti létünket a földön, halálunk után is? A válaszokat azonban KTK
már a szívéből kezdte érezni. Valószínűleg Simon atya volt, aki ténylegesen
ezen kérdésekre adott feleletek szerintélte leéletét.

257
 I FJÚ DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL BDSZ A LMANACH

3. DÍJ W ÁGNER Á DÁM (P H )

A kérdezô

S
ötét és hideg volt. A szobának a számítógép vibráló fénye sajátos
félhomályt kölcsönzött. Épp egy novellát írtam, a betűk egyre
gyorsabban pörögtek a szemem előtt. Ezek a betűk, ezek az apró
kis bogarak, melyek sorsokat döntenek el, történelmet írnak elő-
ször szavakká, majd mondatokká, végül pedig egész szövegekké
állva össze. Az egész olyan álmosító volt. Kint szakadt az eső, minden csendes
volt, és mozdulatlan. Szempilláim egyre nehezebbek lettek. A levegő egyre
csak nyomta a mellkasom, fokról fokra lelassult a lélegzetvételem, az izmaim
ellazultak. A betűk egyre lassabban kezdtek peregni, míg végül teljesen meg-
álltak, fejem az asztalra ereszkedett, az asztalra, mellyel oly sok bajt átvészel-
tünk már. Elaludtam. Minden megszűnt létezni.
Édes pihenésemből egy hatalmas robaj rázott fölés hozott vissza az evilágra.
Felkeltem, a zaj ismétlődött egyre hangosabban. Dobszóra emlékeztetett üte-
mes lüktetése. Egy sötét, mély hang volt, félelmetébresztett bennem. Az
A LMANACH 2007

ágyam alól jött. Mintha valami ki akarna törni onnan. Mintha ezer rémséget
zártak volna be e picike fatákolmányba. Nem lesz semmi baj, ez csak egy ágy-
neműtartó. Lassan, remegőkézzel felemeltem a matracot. Nem a megszokott
alig fél méter mély zug tárult elém, hanem egy hatalmas, sötét verem képe je-
lent meg. Lépcső vezetett az aljára. Ez csak egy rossz álom, gondoltam ma-
gamban, és megpróbáltam felpofozni magam. Nem ébredtem föl. A tátongó
üresség egyre határozottabban hívogatott. Félelmemet legyőzte ez a mindent
felemésztő szörnyeteg, a kíváncsiság. Óvatosan kezdtem lefelé sompolyogni
a rozoga, elhagyatott falépcsőn, mely elővigyázatosságom ellenére minden lé-
pésemnél hatalmasat reccsent, mintha figyelmeztetni akarná gazdáját a vá-
ratlan betolakodóra. Hosszú volt a lefelé vezető út, és egyre fáradtabb lettem.
Már-már megfordultam volna, amikor megpillantottam az útvesztő végét.
Egy nagy és öreg ház volt az, mindenhol ócska könyvek, és fa, minden csak
fából. Fából voltak a bútorok, de még a falak is, az ablakok hiányoztak, he-

258
2007-2009 JÖVÕNK REMÉNYE

lyette fáklyákkal világítottak. Az egész teret benőtte az évez

redes pókháló. Jól látszott, rajtam kívül senki nem járt itt nagyon régóta.
Besétáltam a tölgy parkettán a következő szobába, végig egy hosszú folyosón,
be egy sarokterembe, ahonnan a zaj jött. Kicsiny helyiség volt, a fáklyám fényét
a szokatlanul sűrű, és poshadt levegő eloltotta. Semmi világosság nem hatolt
be kívülről. és ő ott lüktetett bent a szobában, mint egy szívdobogás. Éreztem
a leheletét, de nem tudtam ki vagy mi lehet ez. Végigfutott a hátamon a hideg,
könnybe lábadt a szemem.
– Mit akarsz tőlem? –üvöltöttem torkomszakadtából, mely mégis halkan,
és csendesen elhalt tőlem pár méterre.
– Te mit akarsz tőlem? – kérdezte suttogva.
– Elfelejteni, el szeretném felejteni az életet, mindent el akarok felejteni!
– Mindent felejteni?
– Igen, elfelejteni a múltat, és tudni a jövőt!
– Tudni akarod a jövőt?
– Tudni akarom a halálom percét, hogyan halok meg, hogyanélek majd!
– A halálod percét?
– A halálom percét.
– Hogyan élsz majd?
– Hogyan halok meg?

IN MEMORIAM DR .
– Sötétben, elfeledve?
– Honnan tudhatnám.
– Ha te nem tudod, hát én honnan tudhatnám?
– Tudni akarom a percet.
– A perc nálad van?
És csak kérdezett, és sohasem válaszolt, és a levegőcsak lüktetett. és az a fe- KTK
kete füst teljesen elkábított…
Fölemeltem a fejemet az asztalomról, néztem a betűket. Amíg aludtam,
nem haladtak tovább egy centit sem. Volt egy pillanat, azébrenlétés álom kö-
zött, amikor még láttam, de aztán eltűnt. Csak ültem sokáig, ésörültem, hogy
csak álom volt ez az egész. Aztán nekiláttam befejezni a szöveget. A rémség
már nem borzaszt, deéjszakánként, ha minden csendbe burkolózik, hallom a
lüktetést, és hallom a rekedt, mély hangot, amint suttogva kérdezi:
– A perc nálad van?

259
 I FJÚ DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL BDSZ A LMANACH

2. DÍJ TAKÁCS M ÁRTON (P H XI./ B ):

Lét-termünk

Sor.
Arcom üveghez tapad. Ködben derengő Asztrik.
Kezek között tananyag. Taps és pohártörés.

Tálca.
Véges helybiztosítása gazdálkodtat.
Ügyesség, súlypontok, bérelt helyek.

Pohár.
Kiemelem rácsos börtönéből. Vonalig víz.
Vigyázom ajkam törött ajkától.

Kés.
Élét vesztettségében várja a végét.
A LMANACH 2007

Végváró elveszettség e lét.

Favicc.
Konyháskisasszony. Felelősségtudatban áll magaslatán.
Kérők ezreinek ostromát veri vissza.

Szék.
Ültömben rámnehezedik a gond.
Rám, de Rá is. Szilárdan áll. Ülök.

Asztal.
Könyökölök. Várok, vagy már ettem.
Vajon szabad mosogatnom nekem is?

260
2007-2009 JÖVÕNK REMÉNYE

1. DÍJ M ARTINECZ Z OLTÁN (P H XII.)

A pillangó

E
leredt az eső. Áron az ablaknál állt, és nézte a sötét felhőket az
üvegen át. A kollégiumra gondolt. Arra az ormótlan sötét épü-
letre, melybe holnap vissza kell mennie. Nem kapcsolt villanyt,
csak állt az ablaknál, s meredt a szürkeségbe. Olyan érzése tá-
madt, hogy a kollégium folyosóin mindig ilyenek a fényviszo-
nyok. Bezzeg itthon mindig milyen világos van.
Egyedül volt otthon. Az uzsonna romjai az asztalon hevertek. Odanézett.
Itthon mindig finom az étel is. Odament az asztalhoz, kihúzott egy széket, s
az ablakhoz vitte. Leült, rákönyökölt a párkányra, és úgy bámult kifelé. Közben
odakint elkezdett fújni a szél, egyre több vizes csík jelent meg az ablaküvegen.
A székek is kényelmesebbek itthon. Egyre jobban sötétedett. Arra gondolt,
hogy villanyt kéne kapcsolni, de nem kapcsolt. Csak ült a félhomályban. Pedig
utálta a sötétet.

IN MEMORIAM DR .
Egyszer csak megpillantott egy pillangót. A homály miatt először nem is
tudta, mi az. Aztán arcát az ablaküvegre nyomta, úgy nézte a jelenséget. Elő-
ször nem is hitt a szemének, de csakhamar rá kellett döbbennie, hogy az csak-
ugyan egy pillangó. A kis állat a külsőablakpárkányon dacolt az elemekkel. Kis
törékeny szárnyai teljesen átáztak, a szél ide-oda fújta, meg-megingott, de
azért csak ott maradt a párkányon. Áron megszánta a kis pillangót s egyben
bámulta is makacsságát. Kinyitotta hát az ablakot, s a pillangó, mintha erre KTK
várt volna, betornázta magát a belsőpárkányra a szél segítségével. A hűvös
szél Áron arcába csapta az esőt. A kollégiumban is állandóan fúj a szél… Un-
dorodva csapta be az ablakot.
Érdeklődve nézte a pillangó sziluettjét. A kollégiumban is a legtöbb em-
bernek csak a körvonalai látszanak. Odament a villanykapcsolóhoz, és fel-
kapcsolta azt. Visszamentés leült a székére. A pillangó kinyitotta két szárnyát,
és nyugodtan szárogatni kezdte azokat. Cseppet sem zavarta őt a fiújelenléte.
Áron ezen is meglepődött kissé, de meglepettsége hamarosan ismét érdek-

261
 I FJÚ DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL BDSZ A LMANACH

lődésbe csapott át. Most, hogy a pillangó kinyitotta szárnyait, nyomban felis-
merte, hogy ez egy kisebb atalanta
lepke. Gyönyörű volt. Sötétbarna és piros színei olyanélénkek voltak, és
olyan élesen elváltak egymástól, hogy az már szinte bántotta az ember szemét.
Szabálytalan alakúfehér foltjai pedig csak fokozták ezt a zavartságot. Nagyon
szép kis állat volt, de mégsem lehetett harmonikusnak mondani színeit. Áron
még soha nem látott élőben ilyen pillangót, de nagyon tetszett neki. Pedig is-
merte, mert biológia-órán említette a tanár. Mennyi vicces biológiaóra volt
eddig, amikor mindenki dőlt a nevetéstől – gondolta. A szárnyak alakja sem
volt szabályos. Ennek a kis példánynak csipkézettek voltak a szárnyszélei. Áront
hullámokra emlékeztettéka csipkék. Hol fent, hol lent. Múltkor például mi-
lyen kellemesen csalódtam a tanárban, aztána következőórán kiosztott egy
egyest. Elpanaszoltam anyunak, aki azt mondta, hogy igaza van. Másnap meg
felhívott, hogy küldött pénzt.
Ez a kis pillangó, amelyről már hallott biológián, teljesen magával ragadta.
Egyre jobban nézte elütőszíneit, szabálytalan foltjait. A kis állat egyáltalán nem
tiltakozott ez ellen, meg sem mozdult azóta. Biológia után egész tűrhető volt
az ebéd. Mennyit nevettünk egy konyháson, amint ordibált a többiekkel, meg
azon, pár kisebb megpróbálta kiszórni a végzősöket a sorból. Itthon nem kell
sorba állni, ha enni akarok. Aztán mikor tanulni kéne, milyen jókat lehet be-
szélgetni, kibeszélni a tanárokat. Itthon, ha tanulok, zenét hallgathatok, olyan
hangosan, ahogy akarom. Milyen jókat szoktunk focizni, meg órákig ülünk a
A LMANACH 2007

gépteremben. Esténként mennyit szoktunk egymáson nevetni, ha valamelyi-

künket beugrattuk.
A gondolatok nagyon gyorsan váltották egymásta fejében. Hol a pillangót
nézte, hol a kollégiumra gondolt, hol a szüleit látta maga előtt. A képek egyre
gyorsabban pörögtek előtte, mígnem az egész egy nagy káoszba tömörült.
Együtt volt a kollégium az otthonával s a pillangóval. Nem tudott eligazodni
gondolataiban, nem tudta eldönteni, hogy melyik a kollégium, és melyik az
otthon. Nem is akarta. A kollégiumban is otthoni ételek voltak sorbanállás
nélkül, s otthon is négyes szobák a szobatársaival együtt. Nem akarta meg-
különböztetni, csak azt tudta, hogy a pillangó ott van, és nagyon hálás volt
neki. Meg akartaérinteni, de ekkor felébredt.
A fény pár pillanatig bántotta a szemét. Hunyorogva nézett körül. A szo-
bájában volt az ágyában, de sehol egy pillangó vagy kollégium otthon. Oda-
kint verőfényes napsütés volt, a madarak csicseregtek. Egyetlen felhőt sem

262
2007-2009 JÖVÕNK REMÉNYE

látott az égen, amikor kinézett az ablakon. Szellő rezegtette néha a fák leveleit.
Jó kedve volt. Az álmára gondolt. Milyen világos van!
Felöltözött és odament az ablakhoz. Kinyitotta, hogy jöjjön be egy kis friss
levegőazéjszaka után. Rákönyökölt az ablakpárkányra, másik kezéta párká-
nyon nyugtattaés hagyta, hogy a nap gyengéden cirógassa sugaraival. Gyö-
nyörködött az időben. Egyszer csak megpillantott egy pillangót. A kis állat
egyenesen felérepült s leszállt a kezére. Ott ki-be nyitogatta szárnyait. Áron
felemelte a karját, hogy jobban lássa a pillangót. Az a tenyerébe mászott, és ott
folytatta játékát. A fiú ekkor látta csak, hogy ez egy kisebb atalanta lepke, na-
gyon elütő sötétbarna piros színekkel, szabálytalan fehér foltokkal, s csipké-
zett szárnyszélekkel.

IN MEMORIAM DR .
KTK

263
 I FJÚ DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL BDSZ A LMANACH

TARNAY G ERGELY

Sötét vers

Egy sötét márciusi este Egy sötét márciusi este

Hideg volt, szemerkélt az eső. Csak csillagok azégen.
Az égbolt feketére festve, A kezem a kezébe tette,
Kinn az utcán üres minden. Megfogott teljesen.

Egy sötét márciusi este Egy sötét márciusi este

Szívem kiszáradt. A gonosz elért,
S a szeretet égi teste S én félelemtől reszketve
Szétfolyt a nedves aszfalton. Szaladtam hazafelé.

Egy sötét márciusi este Egy sötét márciusi este

Sírt azég, sírtam én, Nem értem haza,
S a gonosz a pillanatot leste, S kaszáját szívembe merte
Mikor foghat meg végre. A gonosz teljesen.
A LMANACH 2007

Egy sötét márciusi este Egy sötét márciusi este

Hazafelé az utcán Sírom szótlan csöndjén
Míg szívem a békét kereste Egy fekete halál-lepke
A gonosz közelebbért. Diadalt aratott.

264
2007-2009 JÖVÕNK REMÉNYE

T HER I STVÁN (Ph XII.)

Sántít

–N
ehogy felkapcsold – suttogta Sanyi félhangosan –
,a múltkor is így vettek észre. Különben is… , inkább
azt mondd meg, minek jöttünk le. De gyorsan,
mert fáradt vagyok.
Este fél tizenkettő körül lehetett. A két fiú csak
most mert kikelni az ágyból, hogy lesurranjanak az elsőemeleti mosókony-
hába. Kellemes, enyhe mosóporillat töltötte be a teret, a szárítógépből, pedig
a kihűlő ruhák árasztottak valami jellegzetes melegséget. Olyat, amilyet csak
itt lehetett érezni. Ákos nem felelt. Nem volt jó kedve. Komor volt, kamasz
volt. Sanyi pedig… Sanyi volt egyfelől a vidámság, a gyakorlatiasság, az ember,
aki bármikor fel tudott vidítani bárkit. Másfelől viszont a komolytalanság, a fel-
színesség. Ákos többször szeretett volna már beszélgetni vele, de sosem sike-
rült. Mindig csak beszéltek: egyik a másikhoz, másik az egyikhez. Ákos most

IN MEMORIAM DR .
sem igazánértette, miért pont neki szólt. Ahogy ez átfutott rajta, csak meg-
vonta a vállát, – így alakult, – gondolta.
Amíg Ákos hallgatott, Sanyi is elcsendesedett, kifújta magát. Lassan meg-
szokta szemüka sötétséget. Már látták a kis szoba falait, a mosógépeket, és
alakjuk is kirajzolódott a sötétben.
– Hogy vagy, Sanyi? – hangzott kissé furcsán a gyakori kérdés.
– Végül is… jól. De miért kérdezed? KTK
– Ja, csakúgy. Én már kevésbé.
– Miért, mi bajod?
– Semmi, csak… valami egészen megfoghatatlan. Tulajdonképpen nem
tudom, jó-e itt nekem.
– Hát kérlek, aztén sem tudom, de…
– Várj, légy szíves, most az egyszer próbálj meg végighallgatni, és nem fél-
vállról venni azt, amit mondok. Nekem ez fontos.

265
 I FJÚ DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL BDSZ A LMANACH

– Jó. Igazad van.

– Nehéz nekem ez az egész. Itt vagyok, együttélek emberekkel. Egy házban
olyanokkal, akiket nem is ismerek. Mégis valamiért megbízom bennük, kény-
telen vagyok megbízni bennük. Itt alszom, itt töltöm a hétvégéimet, itt va-
gyok az év nyolc hónapjában, mégis mindig költözünk, sosem vagyunk itt
igazán. Mindenkinek megvannak az itteni és az otthoni barátai. Ha itt vagyok,
szinte csak ti léteztek, ha haza megyünk, mindenki eltűnik. Hogy van ez Sanyi,
téged ez nem zavar?
– Nem szokott, csak néha. Amikor például vissza kell jönni, vagy ha már
nagyon régóta vagyunk itt. Én nagyjából szeretek itt lenni, de vannak pillana-
tok, amikor legszívesebben hazamennék, hogy minden olyan lehessen, mint
régen.
Ákos és Sanyi tizedik osztályosok voltak, ez volt a második évük a kollégi-
umban. Ákos magától jött, Sanyit szülei küldték. Ákos hanyag volt, de tanult
a maga módján. Sanyi szorgalmasabb volt, mégis neki voltak a rosszabb jegyei.
– Nem tudom, én is így vagyok néha, de most biztos nem ez a bajom. Én
szívesen vagyok itt, gyakran még maradnék akár szünetekre is, de otthon va-
lami egészen más. Mióta eljöttem otthonról, már nem szeretek annyira ott
lenni. Valahogy olyan közömbös lett az egész, de egyszerre mégis egy sokkal
megnyugtatóbb, biztonságosabb hely.
– Hát az biztos: normális kaja, nem kell sorban állni…
A LMANACH 2007

– Jó persze ez is, de nem ez a lényeg.

– Saját szoba, saját ágy, saját tányér, saját pohár, saját szülők… , saját idő,
kevesebb kötöttség.
– Igen, valami ilyesmi… De az egész mégsem jobb egyértelműen. Az itteni
szabályok egy formát adnak a napnak, míg otthon nem csinálok semmi ér-
telmeset, szétfolyik az egész.
– Ebben van valami. Bár a szünet arra való, hogy pihenjünk.
– Igen, de pihenés nem azt jelenti, hogy ne tegyünk semmi hasznosat.
– Engem azért ez nem szokott zavarni – mondta Sanyi mosolyogva.
– Engem nagyon…
Körülbelül fél órája ültek ott lenn. Ákos megint aztérezte egy kicsit, hogy
zsákutcába ért. Próbálta elmagyarázni, és egy ideigúgy is tűnt, megérti Sanyi,
amit mond. és talán meg is értette, valószínűleg felfogta, de valahogy az ilyen
bajokon nem tudott segíteni. Mintha minden empátia kiveszett volna belőle

266
2007-2009 JÖVÕNK REMÉNYE

ilyenkor. Sanyi egyszerű ember volt, az egyszerű dolgokhoz értett. Lehet, hogy
ez az egész sem olyan nagyon bonyolult. Még az is lehet, hogy Sanyi csinálja
jól. Igaz, otthon szeret inkább lenni, de mégis.
Ákos nem tudta eldönteni, mi a jó megoldás. Lehet-e az embernek két
egyenrangú otthona, vagy mindig csak az egyik az igazi. Ahogy ránézett
Sanyira a sötétben, csak egy dolgot vettészre: azt, hogy Sanyi itt van, még-
hozzá vele…
– Azért jól vagy? – kérdezte, mikor látta, hogy Ákos feléfordul.
– Aha, jobban… , menjünk aludni.
– Jó.
Sanyi elindult csendben kifelé az ajtón, Ákos utána. Folyosó, lépcsőház. Még
mindig nem tudta, melyik lenne a jobb megoldás, vagy van-e még más lehe-
tőség. De valahogy mégis, mintha egyik percről a másikra jelentéktelenné vált
volna a kérdés. Elkezdte érezni a tagjaiban a fáradtságot, a fontos pedig az ma-
radt, hogy igazán itt legyen.
Másnap reggel Ákos fáradtan ébredt.

IN MEMORIAM DR .
KTK

267
 I FJÚ DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL BDSZ A LMANACH

K ATONA G ÁBOR (Ph XI.)

A „V sereg”

É
rzéketlenül csap legszebb álmaim közé a reggeli ébresztő. Meg-
szokásból nyitom ki a szemem, úgy teszek, mintha már ébren
lennék, de még félig alszom. Lassan kristályozódik ki előttem a
jelen csupasz valósága. Egy újabb nap, újabb feladatok, lehető-
ségek. Hm, szépen hangzik, de azért még aludnék… Még sötét
van, és a biológiai órám egyre inkább nyom vissza az álom rejtett, veszélyes vi-
lágába. Hirtelen felülök, még mielőtt visszaaludnék. Kicsit megszédülök, de
egyre inkább kezd kitisztulni a fejem. Felöltözök, magamra kapom a cipőm és
a kabátom. Kimegyek, mert a legjobb ébresztő a reggeli csípős téli hideg.
Szemeimmel lassan járom körbe az előttem elterülő földeket, a távoli, csak
halványan látszódó dombokat, a füstölgő kéményeket és a közeli, lágyan rin-
gatózó fenyők ágai közt ébredező madarakat. Velem szemben már megjelent
„A nagy korong”, és lágy, vöröses árnyalatot kölcsönöz a világnak. Arcomat
gyengéden simítja végig a meleg szellő. A jóöreg fagyos tél minden bizonnyal
A LMANACH 2007

eltévedt félúton felénk, mert helyette méga kevésbé hideg ősz uralkodik. Sőt!
Ez bizony nem ősz, csak nyugtattam magam, hogy a tél késik és még mindig
elő futárja van jelen, de egyre inkább érzem minden porcikámban a tavasz
élénkítő, langyos fuvallatát. Aggódok. Mi lesz, ha a fák kirügyeznek, az alvó ál-
latok előbújnak, és akkor érkezik majd meg a fagy, hogy helyrehozván a késést
letörje a friss hajtásokat és megdermessze az ébredező testeket? Nem! Gyor-
san elhessegetem a gondolatot, igyekszem a látható dolgokra figyelni. A tá-
volban kamionok mennek egymás után a kemény betonúton, a tájon végig
kígyózó sínen pedig vonat zakatol.
„Ami lesz, az úgyis bekövetkezik majd, és ráérek majd akkor búsulni, ha
egyáltalán lesz rá okom!”– gondolom magamban, és végleg megszabadulok
rémképeimtől. Tovább merengek. Valaki orgonázik a bazilikában. Egészen hal-
kan hallom csak a zenét, de jól esik. Hirtelen megüti fülem egy másik, távo-
labbi, számomra sokkal inkább kedveltebb muzsika. Fürkészve tekintek a

268
2007-2009 JÖVÕNK REMÉNYE

völgyben lévőhalastavak felé, és igen, a komótosan vonuló felhők előtt meg-

jelenik a keresett „V” alakzat. Egyre tisztábban hallom a gágogást, ahogy kö-
zelednek a libák. Felébredtek, és most kiszállnak éjszakázó helyükről, az egyik
tóról a szántásokra, élelemért. Minden nap megteszik ezt az utat oda-vissza,
évente kétszer pedig hosszabb repülésre adják fejüket. Néha értetlenkedve
gondolok vándorlásaikra. Miért teszik? Hiszen számos más állat kibírja a telet.
Az evolúció során ezek a madarak is alkalmazkodhattak volna a váltakozó év-
szakokhoz. Csak az ehhez hasonló reggeleken értem meg, hogy eme teremt-
mények kiváltságban részesülnek: két otthon adatott nekik. Ha beszélni
tudnának, bizonyára soha nem mondanák egy-egy előttük állóút előtt, hogy
„Elszállunk itthonról.” Nem, minden bizonnyal különös remegés futna végig
testükön és nagy lélegzetet véve, szemükben azzal a sokat mondó fénnyel így
szólnának: „Haza repülünk!”
Vágyakozva nézem a lassan távolodó „V sereget”, versek jutnak eszembe, és
magával ragad a megannyi szárnypár suhogása. Én is repülnék velük, ott, fenn
a hajnali égen, s egy szép tél végi reggelen hazafelévenném az irányt. Nem várt
érzés kerít hatalmába. Valóban honvágyam lenne? Lehet, de talán csak az em-
berre oly jellemző érzés uralkodik most rajtam. A másik dolgot kívánom, mert
a mostanit tehernek érzem, ugyanakkor biztos vagyok benne, ha cserélnék,
újból emezt hiányolnám.
Nem marad időm, hogy sokáig töprengjek, hangosan megkondul a harang,

IN MEMORIAM DR .
és mire a legutolsó visszhangot is meghallom, már frissen nyújtózom egyet.
mégegyszer a távolban eltűnő libák után nézek, aztán elindulok befelé. Az
egyre erősödő hangokból megtudom: reggel van, felébredtem.

KTK

269
 I FJÚ DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL BDSZ A LMANACH

H ORVÁTH S ZILÁRD (Ph XII.)

Tamás utazása

T
örténetünk december hónapban játszódik Pannonhalmán, az
ezeréves szent hegy gimnáziumában. A cselekmény mindössze
két nap történéseit mutatja be, és főhősünk hazafelétartóútja
során feltörő érzéseit kívánja leírni.
Főszereplőnk Tamás, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium 12. osz-
tályának tanulója, aki sokoldalú személyiség, és a végzős évfolyamon már sok
mindent megért és látott. Ugyanis immár hatodik évét tölti a kollégiumban.
Legjobb barátjával, Sándorral mindig számíthatnak egymásra, bármilyen hely-
zetben fordulhatnak egymáshoz, és nem találnak süket fülekre. Beszélgetéseik
ugyan sokszor csak a felszínen élnek, de mindig közös hullámhosszra tudnak
jutni annak ellenére, hogy sokszor veszekszenek, hiszen barátságuk hosszú
időt túlélt már. Egymást kölcsönösen terelik valamilyen irányba, és megany-
nyiszor figyelmeztetik, csendességre intik egymást felindult, kétségbeesett pil-
lanatokban. A főhős életében meghatározó tényezők a Sándorral folytatott
A LMANACH 2007

beszélgetések, amelyek napi rendszerességgel visszatérő és megbízható ele-

mei mindennapjaiknak. A közös teázások során egymás mellett eltöltött idő
végképp összhangba hozta őket.
A többiekkel is próbál Tamás jó viszonyt fenntartani, jobb esetekben bizal-
masan beszélgetni és megértetni magát velük, hiszen így próbál megérvénye-
sülni. Tanáraival is jó kapcsolatban van a kölcsönös megbecsülés és tisztelet
jegyében.
Elbeszélésünk pedig a hazautazás előtti napon kezdődik, amikor már min-
denki lázban ég és türelmetlen.
Holnap hazautazása téli szünetre! – harsogtak a hetedikesek, akiktől Sándor
és barátja haja már az égnek állt szobájukban. Ebből a féktelen örömből már
a hosszú évek alatt ők is kijózanodtak. Már elegük volt mindenből, már üre-
sek lettek, a tanárok már kimerítették tudásukat. Tamás úgyérezte, nem képes
már semmire, csak az ágyában feküdni és heverészni.

270
2007-2009 JÖVÕNK REMÉNYE

– Már nincs kedvem semmihez, már olvasni is képtelen vagyok! – panasz-

kodott Sanyinak, aki hasonlóan fáradt volt, de barátját így biztatta:
– Már csak ezt a napot kell kihúzni, gondolj a lazításra és a tervezett szil-
veszteri bulira, az nem lesz semmi! De igazad van, ennek az ittlétnek már nem
sok értelme van.
Ezzel a párbeszéddel indultak neki napi sétájuknak, amely hosszú, tartalmas
beszélgetésbe vezetett. Témája sok mindent érintett, kezdve a diákotthoni
rendszer hibáin és a szünetre tervezett programjukkal. Azon morfondíroztak,
mi lesz velük jövőre, tervezgették egyetemi életüket. Közben gyönyörködtek
a domboldalon elsimuló csodálatos mezőn, amely már teli volt sárgás-barnás
falevelekkel, azonban az elsőhó még váratott magára. De őket ez nem zavarta,
még tele voltak élményekkel, hisz előző nap ünnepelték a szalagavatójukat. A
vacsora és az utána következő buli miatt kicsit még fájt is a fejük.
Befelé indultak, mert még nagyon sok dolguk volt, Tamás eddig semmit
sem pakolt össze, Sándornak pedig még egy délutáni órája volt. Amikor meg-
érkeztek szobáikhoz, ki-ki a sajátjába ment be és üdvözölte szobatársait. Tamás
gyorsan bepakolt a másnapi útra és elkezdett lélekben készülni az esti gyer-
tyagyújtásra, amelyen ő is énekelt. Ezt az ünnepélyt nagyon kedvelte, nagyon
fellelkesült a részvételben, ezért is vállalta azéneklést. Az adventi szertartás
mindössze egy vesperás volt, megtoldva néhány énekkel.

IN MEMORIAM DR .
Elérkezett hát a kezdés. Tamás szíve hevesen vert, lámpaláza volt csakúgy,
mint mikor az egész iskola előtt olvasott fel. Most azonban feleslegesen izgult,
hiszen vele együtt öten énekeltek. Sándor tekintetét kereste a tömegben,
azonban nem találta. Sándor – bár ezt Tamás is tudta – nem buzgólkodott
annyira a miséken, egyéb szertartásokon. Ő még keresett, Tomi pedig úgyé-
rezte, rálelt az útra. Minden bonyodalom, hiba nélkül zajlott le a vesperás.
Tamás arcára a megkönnyebbülés és a tiszta öröm ült ki. Nagyon boldognak
érezte magát, azonban hamar észhez tért, és újra a szilárd talajon állt. KTK
– Gratulálok! Jó voltál! – kapta meg Sanyitól a dicséretet.
A karácsonyváró éneklésre kellett sietniük. Tamás ettől az ünnepség-től
nem várt semmit, de azért lelkesen vetette bele magáta „Csordapásztotok”
éneklésébe. Közben fél szemmel Sándort figyelte, akinek kedvetlenségét to-
vábbra sem értette. Azt gondolta, hogy nincs oka panaszra, hiszen mostaná-
ban jók a jegyei, minden jól ment neki. Tomi mély hangon zendített rá az
énekekre, hogy érvényesíthesse hangját a nagy tömegben. Lelkébe még nem
tudott betörni a karácsony, de azért jó diákhoz illően lelkesen tapsolta meg

271
 I FJÚ DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL BDSZ A LMANACH

az előadott darabokat. Hiányzott valami: valami, amit nem lehetett megfogni.

Kereste, gondolataiban fürkészte. Nem értette, hiszen tavaly meg régebben is
mindig olyan jól ráérzett az ünnepre. Aztán egyre csak belelkesült és élvezni
tudta a dalokat, amelyekúgy a szívéhez nőttek. Az est végére már tombolt a
közönség, egy szívvel harsogták a „Kirje-kirjét”. Nem számított rá, de ez az
öröm az ő szívéig is elért, és melegség töltötte el, amelyet – úgyérezte – tovább
kell adni. Megkérdezte hát Sándort, hogy tetszett neki, mire barátja csak egy
buta, elégedetlen arcot vágott. Mondani sem kell, Tomi nem érdeklődött töb-
bet. Nem akarta, hogy örömét elvegyék.
Békében, készülődéssel teli szívvel feküdt le. Szorított Sanyiért. Arra gon-
dolt, hogy mennyi szépségből maradt ki a barátja.
Eljött a várva várt nap. Az iskolát nemsokára üresen hagyják a diákok. Min-
denki lázban égett, sietett, boldog ünnepeket kívánt, és persze késett a rövi-
dített órákról. Négy rövid órát ugyanis megtartottak az óraszám miatt. Senki
sem tanult már. Az órák a közös ünneplés jegyében teltek, és a tervekről, csa-
ládról beszélgettek tanárok és diákok. Tamás már csak az utazásra gondolt.
Mit hogyan fog csinálni, kiszámolta előre a perceket, hogy mire lesz ideje. Több
gondja volt, mint Sanyinak, aki a közelben lakott, és kocsival vitték haza. To-
minak ugyanis még Budapest-ről is két órát kellett utaznia hazáig. Öccsével is
még egy-két dolgot egyeztetnie kellett.
Lassan mozdult a percmutató az osztályteremben, mindenki lélegzetvissza-
fojtva számolta a hátralévő másodperceket. Akkor pedig elérkezett! – A folyo-
A LMANACH 2007

sóról lábdobogás, ordítozás hallatszott: – Kitört a szünet! Mindenki sietett az

ebédlőbe meg a hálótermekbe. Húsz percük volt arra, hogy szedelőzködjenek,
elbúcsúzzanak, átadják jókívánságaikat egymásnak. Aztán pedig indult a busz.
– Boldog karácsonyt és jó szünetet! – hallatszott mindegyik emeletről.
Tamás már a fejében is hallotta, annyiszor mondta már. Elege is volt belőle.
Hiszen mi értelme van, csak illendőségből miért kell a szánkat járatni. Nem
szerette a feleslegesnek látszó dolgokat. De közben mégis próbálta szívből,
odaadással kimondani e bűvös szavakat.
Felkapaszkodott a buszra, szinte már gépiesen tette a dolgát. A buszon új-
fent ismerős arcok fogadták, és ez az ünneplő tömeg már csak az indulásra
várt. Ülőhelye azonban már nem akadt Tominak, de nem sajnálta, hiszen állni
jobban szeretett, úgy jobban el tudott merülni gondolataiban. Sajnálta, hogy
Sándortól már el kellett búcsúznia, és hogy a buszon már nem tudtak be-
szélni. Pedig sok mondanivalója volt. Furcsa érzése van ilyenkor az embernek,

272
2007-2009 JÖVÕNK REMÉNYE

egyszerre fáradt és elcsigázott, viszont eltökélt és tettre kész. Mégis, hogyan

tud az ember ilyen kimerülten szellemileg olyan aktív lenni, hogy épkézláb
képes beszélgetni? Tamás próbálta magát függetleníteni a többiektől, mert
még nem teljesen tudta feldolgozni ezt a sorsfordító napot, hogy megint ki-
ragadják megszokott világából, és hazamegy.
Nehéz volt ezt a panaszát kifejeznie, erről bárkivel is beszélnie, hisz csak
belső kérdésnek vélte. Felhozta magának azt példaként, hogy egy egyetemis-
tának miért nem nehéz ez az átmenet. De egy bencés kollégista mégiscsak
több időt tölt a diákotthonban és jobban is érzi a bezártságot, no meg érzel-
mileg, érettség dolgában sem rendelkezik olyan adottságokkal, mint egye-
temre járó társa. Folyton az járt Tamás fejében, hogy ha ilyen nehezen viseli a
szíve mélyén ezeket a változásokat, hogy fog jövőre boldogulni. Hogyan fog
ráállni a tanulásra, erre a robotra, ha bensője nem talál rá az egyensúlyra, ha a
lelke nem nyugszik meg. Folyton benne volt ez a stressz, ami cselekedeteiben,
külső kontrollján is megnyilvánult.
Otthon, egy hevesi kis faluban, ahol mindössze kilenc éve lakott családja,
sem ment minden rendben. Mivel újak voltak a faluban, nem sikerült – még
Pannonhalmára kerülése előtt – barátokra lelnie. Nem sikerült megfelelő tár-
saságot találnia, habár ez önhibáján kívül történt. Apjával elhidegült régi paj-
táskodó viszonyuk, elsősorban megfelelő jegyei miatt azonban elégedett volt
vele. Édesanyja buzgón vallotta hitét, és az emberek felé is nagyon nyitott és

IN MEMORIAM DR .
megértő volt. Sokszor hosszan és őszintén tudtak otthon beszélgetni.
Tamás csak állt a busz közepén és bámult kifelé. A busz már régen elindult
és az ismerős táj suhant szeme előtt. Gondolatai is repültek, már-már nem
tudta követni őket és úgy érezte, nehéz a feje. Körültekintett, a buszon min-
denki tombolt. Tamást felettébb zavarta a lárma, csendre vágyott, mert így
végképp nem tudott gondolatainak élni. Lassan erőt vett rajta a testi fáradt-
ság. Azonban nem volt képes álomba szenderülni, mivel állt. Leült hát egy KTK
táskára, és átadta magáta fáradtságnak…
Lassan ébredt fel, csak fokozatosan nyitotta ki a szemét. Még kísértett a sza-
lagavató. Zúgott a feje. A gondolatok egyszerre csak szárnyra kaptak. Vissza-
emlékezett, mi mindenérte az elmúlt hetekben, és mi értelme volt a tetteinek.
Egyáltalán, hogy tett-e valami hasznosat, volt-e értelme az életének? Mert a
maga elékitűzött célokat mindig nagyon fontosnak tartotta. Hogyan ápolta
mostanában kapcsolatait? Nyitott-e új irányba társai felé? Szinte teljes lelkiis-
mereti vizsgálatot tartott. Gondolta, másképp nem lehet. „Ha életemet tuda-

273
 I FJÚ DIÁKTÁRSAINK ÍRÁSAIBÓL BDSZ A LMANACH

tosan építem fel, nem érhet meglepetés, és mindig tudom magamat jobbí-
tani!”– jött elő benne újra életfilozófiája. „Várnak otthon, biztosan nagyon vár-
nak!”– bizakodott, miként a kisebbek. De ez neki akkor is sokat jelentett, hogy
gondoljanak rá és hiányolják.
„Hogyan találok én magamnak egy életre párt?”– tört ki belőle a panasz,
hisz nem tudta belátni, hogy mások hogyan tudnak olyan magabiztosak lenni.
Nehéz volt párt találnia, hiszen a távkapcsolat sosem volt életképes dolog.
Sokszor szembesült a felismeréssel, hogy valóban mennyire félénk. Állandó
krízist eredményezett, ha erre gondolt. Szeretett volna már igazán szeretni.
Szerette volna mindezeket a gondolatokat megosztani valakivel.
„Mit fogok én otthon csinálni egész nap?”– kérdezte, mert szerette volna
megtervezni ezt a két hetét. Hisz ha nincs kivel összefutnia, megosztania az él-
ményeit: „Megint minden olyan üres és unalmas lesz!” Ilyen gondolatok gyak-
ran foglalkoztatták a bencés diákokat, hiszen leszakították őket otthonról, és
az év kétharmadát a kollégiumban töltötték. Viszont Pannonhalma sem vall-
hatja magának diákját, mivel folyton hazamegy a hétvégekre, nyáron nincs is
ott. Így hát a pannonhalmi diák mindkét helyről száműzetve van, sohasem
vallhatja mindkettőt sajátjának. Ez a kérdés, probléma pedig minden itteni di-
ákot nagyon zavart. Az alapvető fenntartásai Tominak is innen származtak.
Csakhogy ő már annyira beleszokott ebbe a helyzetbe, hogy már nem is be-
szélt róla. Ha beszélt, akkor sem szívesen. Ebben a kettősségben kellett úgy
boldogulnia, mint egy felnőttnek. Mondogatták is mások, hogy milyen fel-
A LMANACH 2007

nőttesen viselkedik, ő mégis azt érezte szívében, nehéz ez a feladat. A probléma

feldolgozásában pedig sokszor egyedül marad.
Már Budapesten gurult a busz. Mindjárt le is szállt öccsével. Testvére azon-
ban nem volt jó beszélgetőtárs, legalábbis ő ígyérezte. Sokszor kellett maga
elé beszélnie. öccse süketnek mutatta magát, nem nagyon sérdekelte bátyja.
Álltak némán a buszmegállóban. Mind a ketten nagyon várták már ezt a per-
cet; mégis, ahogy elérkezett, nem tudtak szívük mélyén örülni neki. Felszálltak
egy pesti buszra, és az állomásig utaztak vele.
Tamás szerette a nyüzsgő, lüktető várost, mégis riasztotta. Ránézett az em-
berekre a buszon, azok pedig olyan siralmas képet vágtak, hogy rossz volt rájuk
nézni. Sugárzott arcukról az unalom, a gőg s az ellenérzések. „Hogy lehet így
élni?”– kérdezte a folyton mosolygó Tomi. „Így élnének itt az emberek?”
Őmaga igyekezett elhatárolni magáta pestiektől. Remélte, hogy ő más sze-
mélyiséggé fog válni.

274
2007-2009 JÖVÕNK REMÉNYE

Megérkeztek a vasúthoz, rohanniuk kellett. Így is épp hogy elérték a vona-

tot. A többiek – akik szintén Heves felé laktak, már várták őket a kocsiban. És
akkor következett az élmények mesélése, a tanárokról való véleményalkotás.
Jaj, de utálta ezt Tomi! De azért ő sem vonta ki magát a beszélgetésből, bár
tényleg untatta. Öccse már nagyon nem bírt magával, csak unatkozott a fül-
kében. Tamás, ha csak rutinból is, de könnyen vette az utazást. Ismert minden
fát a sínek melett. Ez pedig megnyugtatta. Magabiztossá tette, erőt adott neki.
Közben szépen lassan besötétedett. Ez rendkívül zavarta. Ilyenkor mindig elő-
jöttek benne a rossz emlékek… Amikor már egy órája utazott, eszébe jutot-
tak az otthoniak. „Vajon mi a helyzet otthon, ugye minden rendben?” De
tudta, nem mennek mostanában olyan jó l a dolgok. Szülei folyton vesze-
kedtek, amit ők ugyan nem vallottak be Tominak, azonban húgától mindent
megtudott. Aggódott. Tudta, sok feladata lesz, és hogy minden nehezen fog
menni. A sok gond, idegeskedés karácsony előtt mindig is jellemző volt. Meg
aztán a kollégistákra, annak ellenére, hogy őket is szeretik, ferde szemmel, más-
hogy néztek. Ha egy problémát talpraesettségüknél fogva ők szerettek volna
megoldani, arra azt mondták a többiek, hogy ők ezt nem érthetik, hiszen egész
évben nincsenek otthon. Tamás utálta ezt, mindig segíteni próbált, s mégse
engedték. Na meg ha hazaérkezett, szellemileg és fizikailag is nagyon fáradt
volt, és felüdülésre, pihenésre vágyott. Otthonra azonban úgy várták őt, hogy
végre érkezik valaki, aki segédkezhet, dolgozhat a ház körül. Sokszor ebből

IN MEMORIAM DR .
adódtak a problémák. Tomi minden alkalommal megkísérelte a fizikai fel-
üdülést, valamint a földi javakkal való feltöltődést. Sajnos, sok esetben csak
ezzel foglalatoskodott. Megpróbált szenvedélyeinekélni: olvasni, filmet nézni.
Teljesen megragadni a napot. Bepótolni azt, amit a diákotthonban nem sike-
rült véghezvinnie. Olyan dolgokat próbált ki, amelyeket Pannonhalmán nem
lehetett. Ezáltal nagyon szélsőségesen viselkedett. Nem tudta megőrizni jó-
zanságát, amire tanárai és nevelői tanították. KTK
Így próbálta magát felkészíteni, értékrendjét kicsit átformálni, hogy jól tud-
jon alkalmazkodni a „nagyvilághoz”. Szíve mélyén aztérezte, egyre jobban el-
fogadják mindkét helyen. Ami azért mégiscsak jó jel.
Kirohant a toalettre. Ott mélyen belenézett a tükörbe, és mégegyszer fel-
tette a kérdést: „Ki is vagyok én? Biztos minden rendben lesz?” Szemébe nézett
mégegyszer, hogy aztán magabiztosan tudjon elindulni.
Leszállt a vonatról egy új nap reményében, és így már örömmel tudta meg-
puszilni édesanyját. és már kezdte érteni, mi is a világban a dolgok értelme.

275
 I FJÚ DIÁKTÁRSAINK BDSZ A LMANACH

Pályázatok 2008-ban

A
Bencés Jótékonysági Bálok 2006. évi megindulásával egy időben
döntött arról a Medium Alapítvány kuratóriuma, hogy a gim-
nazisták és a bencés öregdiákok kapcsolatának javítása érdeké-
ben pályázatokat kell kiírni a gimnazistáknak, a helyezetteket
pedig meg kell hívni a Bálra, hogy személyes kontaktus is kiala-
kuljon a fiatalabb és az idősebb generációk között. Emellett az is szempont
volt, hogy az Alapítvány fel kívánta támasztani a 70-es években virágkorát élő
pannonhalmi fotós hagyományt. Ennek megfelelően írta ki az Alapítvány 2005
végén a Palatin Fotó- és a Söveges Irodalmi pályázatot, melynek névadói a
múlt század két bencés óriása, a fotózás mellett természettudós Palatin Ger-
gely és az irodalomtörténeti munkásságáról híres Söveges Dávid voltak. Az
első eredményhirdetés óta már hagyománnyá vált, hogy a bencés bál egyik
eseménye a díjátadás, a fotópályázat köré pedig egyre több program épül, így
minden évben megrendezésre kerül a tihanyi fotós szakkör, ahol a gimnazis-
A LMANACH 2007

ták Korzenszky Richárd atya vendégeiként tanulhatják meg a fotózás csínját-

bínját.

Palatin pályázat
I. Kovács Lóránt, Ph, XI. A osztály kovacslorant@gmail.com (harkály)
II. Tóth Márton, Ph, X. évf., lordmarci@freemail.hu (labda)
III. Németh Viktor, Ph, XII. A, victory.nemeth@gmail.com (bencesdiak4)
III. Schönberger Rajmund, Ph, XII. B, schray.hun@gmail.com (napszakok)

Söveges Pályázat, 2008

I. Dobszay Balázs, Ph X. évf., dobbal@citromail.hu
II. Takács Márton, Ph XII. B, marci.eger@freemail.hu

276
 A BDSZ
TAGSÁGA
 A Bencés Diákszövetség
hivatalos adatai
székhely: 9090 Pannonhalma, Vár 1.
Ügyintézés/telephely: BDSZ Dokumentációs Iroda
1143 Budapest, Ilka utca 31.
Telefon: 06-20/229-5420;
E-mail: vajda.adam@gmail.hu

Hírlevelünk felelős szerkesztője: Kovács Péter (Ph 05)

E-mail: kope.kope@gmail.com

Honlapunk: www.bencesdiak.hu
Levelezőlistánk: groups.google.hu/group/bdsz

Adószám: 19113966-1-08
Bírósági bejegyzés: Pk.T.60.029/1989/2; 1989.08.10.
Közhasznúsági végzés: Pk.T.60.029/1989/32; 2005.03.29.
Bankszámlaszám: K&H Bank Zrt, Győr
(nemzetközi utalások fogadására is)
IBAN szám: HU76
SWIFT kód: OKHBHUHB
Számlaszám: 1040 3356 – 3350 0155 – 0000 0000

Tagtársaink neve melletti első és máso- Külföldi diáktársainknál a tartózkodási

dik oszlopban az érettségi helyét és ide- helyet értelemszerűen az adott ország
jét tüntettük fel. nemzetközi jele képviseli:
A = Ausztria
Rövidítések AUS = Ausztrália
B = Belgium
Bp = Budapest CAN = Kanada
Cs = Csepel CH = Svájc
Eg = Esztergom D = Németország
Gy = Győr F = Franciaország
Ko = Komárom NE = Hollandia
Kg = Kőszeg RO = Románia
Ph = Pannonhalma SK = Szlovákia
Pp = Pápa SW = Svédország
So = Sopron USA = Ameri. Egy. Áll.
ptl = pártoló tag ZA = Dél-Afr. Közt.
 A Bencés Diákszövetség elnöksége
Elnök: Bischof Péter (Ph 75)
Ügyvezető elnök: Németh Szilárd dr. (Ph 81)
Főtitkár: Németh László (Ph 84)
Rendi alelnök: Hortobágyi Cirill OSB (Ph 77)
Adamovich Károly dr. (Ph 72)
Alelnökök: Harangozó Bertalan (Gy 73)
Sója Szabolcs dr. (Ph 58)
Korzenszky Richárd dr. OSB (Ph 59)
Választott elnökségi tagok: Magassy Dániel dr. (Gy 57)
Szikora József (Ph 67)
Jobbágy Lajos dr. (Ph 69)
Kooptált elnökségi tagok: Molnár Jenő (Gy 80)
A területi szervezetek, egyetemi tagozatok és alapítványok vezetői
Bácska (Baja) Vancsura László (Ph 84)
Budapest Ember Károly (Bp 51)
Délkelet-Magyarország (Szeged) Atlasz Henrik (Ph 52)
Eger Hanis Béla dr. (Gy 75)
Északkelet-Magyarország (Miskolc) Sója Szabolcs dr. (Ph 58)
Fővároskörnyék (Csepel) Kovács Dezső (Cs 51)
Molnár Zsolt (Gy 85)
Győr – BDGYE Péter Tamás (Gy 00) titkár
Keszthely Benkő Zoltán (Gy 84)
Komárom–Esztergom megye Domnanovich Tamás (Kg 49)
Kőszeg Molnár Attila (Gy 71)
Nyíregyháza Gondos Lajos (Ph 57)
Maróth Miklós dr. (Ph 61)
Piliscsaba Csíky Gábor (Ph 69) titkár
Somogy megye Antal László dr. (Ph 73)
Sopron Németh István dr. (Gy 74)
Szombathely Andor Ferenc dr. (Gy 62)
Antal Géza SAC. (Ph 66)
Tolna megye Endrődi István (Ph 63) ügyv.
Veszprém - BDVE Bischof Péter (Ph 75)
Medium pro Educatione Alapítvány Kemény Gábor (Ph 98)
Budapesti Egyetemi Tagozat Varga Előd (Ph 02)
Szegedi Egyetemi Tagozat Végi Ádám (Gy 07)
Pécsi Egyetemi Tagozat Zagorácz Márk (Ph 03)
Győri Egyetemi Tagozat Körmendi Gábor ( Gy 05)
elnök Horányi Márton (Ph 83)
Számvizsgáló Bizottság: tagok: Kapiller Péter dr. (Ph 84)
Laczus Péter (Gy 89)
E LNÖKSÉG

279
 Diákszövetségünk
tiszteletbeli tagsága
bdsz B E N C É S D I Á K S Z ÖV E TS É G

1989 – 2009

AZ ÉVSZÁM A ZÁRÓJELBEN

A MEGVÁLASZTÁSUK ÉVÉT JELENTI

Fõvédnökünk: Várszegi Asztrik dr. OSB

pannonhalmi fõapát, püspök

Örökös Faber Miklós (2006)

tiszteletbeli elnök:

Tiszteletbeli Bajzáth Ferenc sac. (1990)

tagjaink: Torda Lajos (2002)
Szokolay Sándor (2007)
Heimann Zoltán (2009)

Tiszteletbeli Habsburg Ottó dr. (1989)

elnökségi tag:

Tiszteletbeli Galambos Iréneusz dr. OSB (1990)

választmányi tagok: Olofsson Placid dr. OSB (1990)
Jáki Szaniszló dr. OSB (1991)
Jávor Egon dr. OSB (1991)
Kozma Imre sac. (1992)
R EGISZTRÁCIÓ

280
 Tagságunk – I.
Mindazok adatai,
akiktől megkaptuk az adategyeztetőt
ill. a meghatalmazást.

L A K Ó H E LY S Z E R I N T R E N D E Z V E
Név é. helye é.ideje foglalkozás/végzettség település
Jeviczki Ferenc Ph 1982 görögkatolikus pap Abaújszántó
Somogyi György Gy 1965 polgármester Abda
Volf Péter Ph 2004 tanuló Ácsteszér
Nagygyőry Szilveszter Ph 1965 Agárd
Andrónyi Tamás dr. Ph 1958 igazgatási és szervezési szakállatorvos Ajka
Ferencz Pál Ph 1980 agrármérnök, biztosítás faiskola Ajka
Kauker József Ph 1954 Ajka
Kundermann Jenő Ph 1955 Ajka
Schnur Mátyás Gy 1998 Ajka
Tóth Róbert Ph 2008 Ajka
Tötl János Ph 2008 Ajkarendek
Baróthy István Ph 1968 díszállat kereskedő Albertirsa
Kiszel Mihály Ph 1963 plébános Albertirsa
Kovács Attila dr. Ph 1955 közgazdász Almamellék
Lucskai Péter Gy 1972 autógépész Alsóörs
Adorján József Ph 1952 Alsópáhok
Bontó Ferdinánd Gy 1987 felsőfokú külker. szakkép., vállalkozó Alsópáhok
Borsos József Ph 1984 személyügy szervező, ogy. képviselő Alsópáhok
Kámán Imre Ph 1986 okl. gépészmérnök, vállalkozó Alsópáhok
Makláry Ákos Ph 1990 teológus Anarcs
Ruff Flórián dr. Ph 1981 ügyész Bábonymegyer
Kiss László Dr Ph 1960 állatorvos Babót
Nagy Dávid Gy 2009 Badacsony
Varga Ottó dr. Ph 1969 állatorvos Badacsonytomaj
Keresztes József Ph 1977 tanár Baja
Lei Attila dr. Ph 1984 csecsemő- és gyermekgyógyász, házi gy.orvos Baja
Pettkó-Szandter Aladár Gy 1961 erdőmérnök Baja
Schauer József Ph 1984 műszaki vezető Baja
Schindler Mátyás Ph 1977 mentálhigiénés szakember, plébános Baja
Vácity József dr. Ph 1977 orvos Baja
Vancsura László Ph 1984 erdész, üvegfóliázó, élőállat átvevő Baja
Varjú József Ph 1973 villamos üzemmérnök, klinikai mérnök Baja
Völgyi Balázs dr. Ph 1989 üzemorvos, háziorvos, gyermekgyógyász Baja
Aradi László Ph 2006 tanuló Bakonygyirót
Záborszky Csaba Eg 1945 lelkész Balassagyarmat
Baracskai András Gy 2006 Balatonalmádi
Kokas Endréné J. Zsuzsanna Ko 1943 egyetemi könyvtáros Balatonalmádi
Pajer Zoltán dr. Ph 1948 Balatonalmádi
Pólik Sándor Ph 1998 Balatonalmádi
TAGSÁGUNK – I.

Kalmár Gáspár Gy 1962 Balatonboglár

Pór Gábor Gy 1984 gyümölcstermesztés Balatonboglár

281
 Várnay László Ph 1973 lelkipásztor Balatonboglár
Varga László Gy 1966 méhész Balatonendréd
Antal István Ph 1966 Balatonfüred
Németh László Ph 1954 bányamérnök Balatonfüred
Varró Szilárd Gy 2006 tanuló Balatonfüred
Kövécs László Ph 1979 shop eladó, kertépítés Balatonfűzfő
Polinczky József Ph 1955 műszeripari technikus Balatonfűzfő
Zsinkó Gábor Ph 1975 növényv. üzemmérnök, agronómus Balatonkeresztúr
Kiss József Ágoston Gy 1969 szám.techn. szoftverüzemeltető, kántor Balatonlelle
Berecz Loránd dr. Ph 1988 irodavezető Balatonszárszó
Brieber László Gy 1955 esp. plébános Balatonszentgyörgy
Bertók Szabolcs Ph 2000 általános orvos, PhD hallgató Balatonszőlős
Krein Péter Gy 1990 német nyelvtanár, szálláshely vezető Bánd
Borián György Ph 1977 mérnök, tanár, oktatás-idegenforgalom Barcs
Lábady Miklós dr. Ph 1960 gyermekorvos Barcs
Herendi János Gy 1959 SAC Bátaszék
Deli Gergely dr. Ph 1998 Bátonyterenye
Hódi Rezső István Bp 1947 faip. techn. üzemszervező Békéscsaba
Dosztál Dezsőné
Zichy Magdolna Ko 1943 zongora tanár Beled
Horváth Miklós Ph 2007 Beled
Horváth Barnabás Ph 1997 erdészetvezető Bercel
Szebedy Örs Ph 1975 tejgazdasági szakmérnök, növénytermesztés Bercel
Szabó Ferenc Ph 1979 vendéglátás, temetkezési vállalkozás vezető Berhida
Novák Péter István Gy 1996 ICT szerkesztő Biatorbágy
Orosz Károly Ph 1981 mérnök Biatorbágy
Varga Kende Lőrinc Ph 2007 Biatorbágy
Varga Péter Pius Ph 1979 tanár Biatorbágy
Éhmann Róbert Ph 2006 tanuló Bicske
Vásárhelyi János Gy 1978 gyógyped.-pszichoped., gyermekotthon ig. Bicske
Herber Endre Ph 1959 műszerész Bodajk
Horváth János dr. Ph 1958 fogszakorvos Bodajk
Atkári Gábor Gy 1983 állatorvos Bóly
Kincses Imre dr. Ph 1982 állatorvos, ágazatvezető Bóly
Papp Károly Ph 1962 részfogl. ellátott jogi képviselő Borsodivánka
Tamás Ferenc Gy 1989 egyetemi hallgató Bő
Leé Máté Gy 2006 papnövendék Bősárkány
Úrvölgyi György dr. Eg 1948 Bratislava
Ulbing István dr. Cs 1952 belgy. szakorvos, osztályvezető főorvos Budakalász
Farbaky István Budakeszi
Farbaky Tamás Ph 2009 Budakeszi
Horváth Zoltán Ph 1967 vendéglátói üzletvezető Budakeszi
Kőrösi Péter Ph 1965 általános mechanikai műszerész Budakeszi
László Ferenc dr. Ko 1941 közgazdász, egyetemi tanár Budakeszi
Varga Bertalanné dr. Ptl pártoló szakorvos
Budakeszi
Bradean Krisztián Gy 2005 Budaörs
Czigler András Ph 1961 számítástechnika Budaörs
Glósz Ferenc Ph 1951 híradásipari technikus Budaörs
Komán Béla Eg 1941 Budaörs
Kovács József László So 1951 irodalomtörténész Budaörs
Szent-Iványi Kristóf Ph 1973 gépészmérnök Budaörs
Varga Károly Ph 1980 matematikus, tanár, hittan tanár, igazgató Budaörs
Alkér Miklós Bp 1947 Budapest
Almásy László Ph 1975 műszerész Budapest
Ámon Ottó Gy 1945 gimnáziumi tanár Budapest
R EGISZTRÁCIÓ

Andrásfalvy András So 1947 fordítás, szakfordítás Budapest

Andréka Tamás dr. Ph 1998 jogász-közgazdász, jogalkotó Budapest

282
Andréka Zoltán dr. Ph 2002 Budapest
Andrónyi Balázs Ph 1989 idegenforgalmi közgazdász, főportás Budapest
Babán József Cs 1954 Budapest
Bagdy György Bp 1948 Budapest
Bagó György dr. Ph 1963 gyógyszerész doktor, auditor Budapest
Bajnay László Bp 1948 tervező építész Budapest
Bajor Rezső Bp 1935 MÁV igazgató, KPM hivatalvezető Budapest
Bajzáth Ferenc Tb Budapest
Bakos Péter Kenéz Ph 1989 agrármérnök, vetőmagkereskedő Budapest
Bakos Tamás Ph 1960 tervezőmérnök voltam Budapest
Balogh Béla dr. Cs 1952 ügyvéd Budapest
Balogh Gergely Ph 1995 Budapest
Balogh József Pp 1940 tervező mérnök Budapest
Balogh Zoltán Ph 1973 Budapest
Balogh Zoltán dr. Ph 1954 Budapest
Balthazár Zsolt Ph 1958 okl. vegyész, magkémia, szakmérnök Budapest
Bánréti László Bp 1942 Budapest
Bartal Ferenc Gy 1945 vegyész Budapest
Bartha István dr vitéz /öccse P vizes mérnök, kandidátus Budapest
Bartos Béla dr. Ph 1963 fogszakorvos, fogász Budapest
Békássy Tamás Ph 1975 közgazdász, idegenforgalom Budapest
Bencze Imre Bp 1948 Budapest
Bene Lóránt Cs 1952 közgazdász Budapest
Bercsényi l. György Bp 1942 okl. vegyészmérnök Budapest
Béres Tamás Ph 1983 teológiai tanár Budapest
Birher Nándor Ph 1991 tanár, ügyvéd Budapest
Bíró László Gy 1969 római katolikus püspök Budapest
Bobok György dr. Ph 1963 mérnök és közgazdász Budapest
Bocsi Sándor Bp 1948 autó mérnök, külkereskedő Budapest
Bocskor Ádám Bp 1950 okl. gépészmérnök Budapest
Boda Gábor Ph 1949 géptervező szakmérnök Budapest
Boda György Ph 1947 Budapest
Bodrogközy László Ph 1948 project manager Budapest
Bognár Ferenc Cs 1951 okl. építész mérnök Budapest
Bognár Ferenc Bp 1944 hídtervező mérnök Budapest
Bognár József Cs 1950 hír. ép. techn. Budapest
Bogyó Pál Bp 1945 könyvelő Budapest
Bolla Dezső Gy 1947 okl. digit. szakmérnök, kábeltv-s Budapest
Borbás Dénes Ph 1975 informatikus Budapest
Borbáth Gyögy Bp 1943 okl. könyvvizsgáló Budapest
Borián Marcell Ph 2007 egyetemi hallgató Budapest
Boromisza Gyula Eg 1932 Budapest
Boromisza Tibor dr. Eg 1945 Budapest
Borsa József Ph 1971 irodavezető (önkormányzat) Budapest
Borsányi Balák Pál Bp 1943 Budapest
Borsos Tibor dr. Ph 1982 jogász, ügyvéd Budapest
Breglovics Máté Gy 2001 gyógyszerész Budapest
Budai Zoltánné dr. Cs 1952 gyógyszerkutató tudományos munkatárs Budapest
Budavári Zoltán Ph 1965 gépészmérnök, kórházi mérnök Budapest
Bujtás László dr. Gy 1970 villamosmérnök, ügyvezető igazgató Budapest
Cintl József Gy 1939 gyémánt diploma műszaki egyetem Budapest
Czákler József Ph 1978 GKV. szakoktató Budapest
Czappán Elemér Bp 1950 Budapest
Czeibert Kálmán Ph 2003 hallgató Budapest
Czigány György Gy 1948 író, főszerkesztő Budapest
Czike Imre dr. Ph 1961 egyetemi doktori, áramléstan Budapest
TAGSÁGUNK – I.

Csákány Antal Bp 1951 villamos mérnök Budapest

Csányi György dr. Bp 1946 körzeti szkorvos Budapest

283
 Csányi Gyula Bp 1944 Budapest
Csapó Tibor Gy 1949 gépészmérnök Budapest
Császár György Ph 1954 gépészmérnök, igazságügyi szakértő Budapest
Csiky Lajos Ph 1968 teológus, m.képes könyvelő, gazd. vezető Budapest
Csillag Géza Gy 1957 Budapest
Csillag László dr. Ph 1952 tudományos főmunkatárs Budapest
Csillag Lászlóné
Faggyas Janka Ph 1952 okl. könyvtáros Budapest
Csonka Dénes Ph 1998 Budapest
Csontos Lajos dr. Bp 1940 jogász, jogász-tanár Budapest
Csornay László Eg 1951 Budapest
Csukás Hilda Ko 1946 gimnázium vezető tanár Budapest
Dányi Dezső Bp 1946 BME adjunktus, folyamatszabályozás Budapest
Dávid Kiss Ferenc Ph 1955 színész Budapest
Dax Károlyné Selmeczi Mária Bp 1952 orosz , angol fordító Budapest
Dezsőfi (Gottl) Tivadar dr. Bp 1943 jogász Budapest
Domokos Zsolt Ph 1985 Budapest
Doromby Géza Ph 1965 okl.építőmérnök Budapest
Dragonits Tamás dr.h.c Bp 1942 építész tervező Budapest
Druskóci József Pécs környezetvédelmi mérnök
Budapest
Duday Gedeon dr. Bp 1932 jogi doktorátus Budapest
Dukavits István Bp 1953 mérnök Budapest
Éder Zoltán dr. Cs 1950 nyelvtud.kandidátusa, habilitált doktor Budapest
Egervári Ferenc dr. Ph 1973 sebész orvos, orvosi műszerkereskedelem Budapest
Ember Károly Bp 1951 tervezőmérnök Budapest
Emszt Mihály dr. Bp 1939 vegyész Budapest
Encsy Balázs Ph 1959 Budapest
Endrédy István dr. Ptl Pártoló
Budapest
Etey Emília dr. Bp 1951 jogász, egyéni ügyvéd Budapest
Faber Miklós Bp 1948 Budapest
Fábián József dr. Ph 1988 aneszteziológia és intenzív terápia Budapest
Fábián Miklósné
Csősz Lukrécia Cs 1953 könyvelő, bérelszámoló Budapest
Faith Mihály dr. Bp 1948 okl. mérnök Budapest
Farkas János dr. Eg 1947 Budapest
Fedina László dr. Cs 1952 Budapest
Fehér Gyula Gy 1950 középisk. tanár /magy-tört./ Budapest
Fejes Antal dr. Ph 1963 jogász, vámkezelő Budapest
Fodor György dr. gk. pap rektor Budapest
Fogarasi Gyula dr. Bp 1955 építőmérnök Budapest
Fornet László Ph 1964 okl. közgazda Budapest
Forrai István dr. Gy 1977 jogász-közgazdász, banki kockázatkezelés Budapest
Földi Márton Ph 2000 francia nyelv és irodalom szakos előadó Budapest
Fölsz Attila Bp 1952 matematikus Budapest
Fráter Loránd Ph 1966 tanácsadó Budapest
Fülöp Kálmán Gy 1941 színművész, költő-szövegíró Budapest
Füredi Mihály Ph 1969 mentőtiszt Budapest
Galla Ferenc dr. Eg 1948 szakedző (birkózás), mesteredző Budapest
Gallyas László Gy 1952 statikus tervező Budapest
Gáspár István dr. Eg 1947 jogtanácsos, egyetemi oktató Budapest
Gereben Ferenc dr. Ph 1960 magyar tanár és könyvtáros, egy. oktató Budapest
Gereben Zoltán Ph 1952 építészmérnök Budapest
Gergely Kálmán Ph 1963 gépészmérnök, köztisztviselő Budapest
Gergelyi András Péter Ptl Pártoló repülésirányító
R EGISZTRÁCIÓ

Budapest
Gergelyi Ferenc Ph 1967 okl. közgazda, településfejlesztés-rendezés Budapest

284
Geszler Ödön Ph 1957 gépészmérnök Budapest
Glattfelder György Ph 1958 Budapest
Godó Józsefné
Németh Borbála Cs 1951 Budapest
Golarits Géza Cs 1954 Budapest
Golaritsné Kotasek Ibolya Cs 1954 Budapest
Gönczi Tamás Bp 1949 mérnök-külker üzletk., market. főmunkatárs Budapest
Görög Gézáné dr. Ptl Budapest
Gudenus János József Ph 1965 múzeumi munkatárs Budapest
Gulácsy Róbert Bp 1953 gépésztechnikus, szerszám-géptervező Budapest
Gulyás Gábor Ph 1976 Budapest
Gyárfás Tamás Ph 1964 okl. villamos üzemmérnök Budapest
Gyulai György Ph 1984 m.képes könyvelő, államigazg. ellenőrzés Budapest
Gyurkovics István dr SAC Ph 1961 repülőmérnök, káplán Budapest
Hack-Handa József Ph 1993 szociológus Budapest
Haják Gyula So 1942 okl. erdőmérnök Budapest
Hajdu Andor Eg 1949 okl. közgazdász Budapest
Haláchy Lóránd Bp 1951 Budapest
Halmi Nándorné/Szijj Margit Ko 1937 Történelem/földrajz tanár Budapest
Halmos Imre Gy 1950 okl. villamosmérnök Budapest
Hanák Sándor Ph 1975 férfi felsőruházat, ötvös Budapest
Hansághy Péter Ph 1969 turizmus, marketing, értékesítési ig. Budapest
Harkányi Zoltán Ph 1978 hajózási üzemmérnök, ügyintéző Budapest
Harsányi László dr. Pp 1943 ügyvéd-jogtan, külker., gyárexport Budapest
Hauser Péter dr. Ph 1989 gyerekorvos, gyermekonkológus Budapest
Hedry Béla Ph 1966 Budapest
Hedry Gábor Ph 2000 műsz.manager, mérn.tanár, ing. értékesítő Budapest
Hedry Zsolt Ph 1999 oracle konzulens Budapest
Hegy Adorján Bp 1948 operaénekes, műszaki szerk. Budapest
Heinrich Pál Bp 1952 tanár Budapest
Heller György Gy 1940 gépészmérnök Budapest
Héray József Bp 1953 Budapest
Himberger István Bp 1944 okl. gépész-és gazd.mérnök Budapest
Hittner Gábor dr. Ph 1970 sebész, sportorvos Budapest
Hodász István Ph 1986 gyógyszerész, kereskedelmi igazgató Budapest
Holvay Endre dr. Bp 1936 Budapest
Honffy Pál dr. Bp 1951 közápiskolai tanár Budapest
Horváth Kálmán Gy 1932 m.képes könyv. Budapest
Horváth Máté Ph 2002 Budapest
Horváth Tibor dr. Ph 1951 földmérő mérnök Budapest
Horváth Zoltán Ph 1958 vill. gépszerelő tekercselő, villanyszerelő Budapest
Hritz István Ph 1995 orvos, PhD Budapest
Hujber József Ph 1955 tervezés, szakértés Budapest
Hulyák Géza Ph 1969 vill. mérnök, üzemirányító diszpécser Budapest
Hummer L.-né Kaubek Edit Ko 1943 fogorvosi asszisztens Budapest
Hunka Rezső dr. Eg 1943 szülész-nőgyógyász, radiológus Budapest
Ivanics István Cs 1952 Budapest
Iványi Gábor Ph 1966 erdőmérnök Budapest
Iványi László Ptl 1954 Budapest
Jáger Lajos Ph 1989 közgazdász Budapest
Jakovitz Dezső Cs 1954 Budapest
Jalcs Jenő Alfréd Cs 1954 géptechnikus Budapest
Jankovich László Ptl 1969 devizaügyintéző Budapest
Jankovics Marcell Ph 1959 filmrendező, író Budapest
Jantsits Gabriella dr. Ptl 1940 Budapest
Jobaházi Jenő dr. Bp 1946 okl.vegyész, tudományos főmunkatárs Budapest
TAGSÁGUNK – I.

Jókay László Bp 1951 okl. gépészmérök Budapest

Jordán László dr. Gy 1936 Budapest

285
 Juhász Imre Ph 1974 főiskolai docens Budapest
Juhász József dr. Bp 1946 mérnök, geológus, professor emeritus Budapest
Juhász Norbert Ph 1967 Budapest
Kamocsai Ignác Gy 1953 villamosmérnök Budapest
Kanta Tamás dr. Ph 1978 jogász, ügyvéd Budapest
Kántor József So 1942 okl. közgazdász, gépész technikus Budapest
Kapiller Péter dr. Ph 1984 jogász Budapest
Kaposi András Ph 1978 biofizikus Budapest
Karacs Kristóf Ph 1996 Budapest
Karlovits János So 1947 kereskedelmi igazgató Budapest
Kárpáti József Eg 1948 orgona művész, tanár Budapest
Kasza Levente Ph 1955 újságíró Budapest
Kátai Antal Eg 1940 A és C tagozatos gépészmérnök Budapest
Keller Péter Ph 1974 mérnök Budapest
Keller Tamás Ph 1999 Budapest
Kende György Bp 1952 kézilabda szakedző Budapest
Kenéz Károly Gy 1988 kereskedő-vendéglátás Budapest
Kerék Máté dr. Ph 2002 jogász, ügyvédjelölt Budapest
Kerekes Ferenc Pál Pp 1949 gépészmérnök Budapest
Kerényi A. Ödön Bp 1937 villamos-gépészmérnök Budapest
Kerényi Imre Gy 1961 színházi rendező Budapest
Keresztes Péter Ph 1994 közgazdász Budapest
Kéri Ferenc Ph 1975 mérnök, közgazdász, marketing manager Budapest
Kertesy Endre dr. Bp 1945 orvos, sugaras eljárások Budapest
Király László Ph 1977 mérnök, ügyvezető Budapest
Király Miklós dr. Ph 1958 radiológus Budapest
Kis István Ph 2005 Budapest
Kiss Ferenc Ph 1979 mérnök, építész, tervezés Budapest
Kizman István Ph 1974 okl. gépészmérnök, szell. szabadfogl. Budapest
Knáb József Ph 1988 közgazdász Budapest
Kóczán Lajos Ph 1975 számítógépes Budapest
Koloss István Bp 1950 orgonaművész, zeneszerző Budapest
Komárik Dénes dr. Bp 1947 művészettörténész Budapest
Komáromi Zsolt dr. Ph 1998 EU szakjogász Budapest
Komlós Ferenc Bp 1951 Budapest
Kondor István Kg 1938 gépészmérnök Budapest
Kontos Elemér Dr So 1946 újszülött sebész Budapest
Koppány András Ptl 1994 beruházásszervező Budapest
Korner Viktor Kg 1942 okl. tengerész kpt. Budapest
Kornfeld Ákos Gy 2006 tanuló Budapest
Kotek Balázs Ph 2003 BME hallgató, gyakornok Budapest
Kovács Bence Ph 2004 Budapest
Kovács Dezső Cs 1951 karnagy-zenetanár, könyvelő és statisztikus Budapest
Kovács Péter Ph 2005 Budapest
Kovács Tibor Gy 1988 okl. közgazda, ügyvezető Budapest
Kováts Ferenc Bp 1950 Budapest
Kováts György Gy 1950 OTP tisztviselő Budapest
Kovordányi Krisztián Ph 1991 Budapest
Kozma Imre OH sac. Gy 1958 kórházvezető Budapest
Kölcsényi Zoltán Bp 1953 fotóriporter Budapest
Könyves Tóth Kálmánné Gabi Ptl Pártoló
Budapest
Körmendi Dezső Ph 1963 gépészmérnök Budapest
Krempl Ferenc vitéz Eg 1948 közgazdász Budapest
Kricsfalusy Mihály dr. Ph 1975 kórházi orvos (baleseti sebész, fizioterápia) Budapest
Kubovich István Eg 1948 Budapest
R EGISZTRÁCIÓ

Kuncz Elemér dr. Gy 1947 pszichiáter, neurológus, oszt.vez. főorvos Budapest

Kurucz Mihály dr. Gy 1950 biológus-kémikus, farmakológus kutató Budapest

286
Künnle Tamás Ph 1958 Budapest
Laborcz Ákos dr. Bp 1934 gépésztechnikus Budapest
Laczus Péter Gy 1989 Budapest
Lambert Zoltán Ph 1960 lelkész Budapest
Lánczky László Ph 1964 Budapest
Langer István dr. Bp 1943 okl.könyvvizsgáló, MAFIL főkönyvelő Budapest
Látits György dr. Ph 1957 egyetemi docens Budapest
Lenkei Tibor Bp 1937 hidrológus mérnök Budapest
Lepenye Oszkár Bp 1950 okl. vegyészmérnök Budapest
Lippay István dr. özvegye Bp 1933 Budapest
Lipták József dr. So 1959 vegyészmérnök, egyetemi tanár Budapest
Lohr Ferencné Ptl Pártoló
Budapest
Lomnici Lajos dr. Cs 1953 jogász, ügyvéd Budapest
Lonkay Géza dr. Ph 1965 közgazdász Budapest
Lőkkös dr-né
Gondzsinszky Zsuzsanna Cs 1953 pénzügyi és számvitel, belső ellenőr Budapest
Lövey György dr. Bp 1953 sebész. aneszteziológus, üzemorvos Budapest
Lukács Menyhért Ph 2007 hallgató Budapest
Lukovich Istvánné
Sas Piroska dr. Cs 1952 tanár Budapest
Magyar Endre Lénárd Ph 1999 Budapest
Markó János Ph 1963 Budapest
Markó Máté Ph 2002 oktatás, BME Épít. kar, Épületszerk. Tanszék Budapest
Márkus Gergely Ph 2007 tanuló PTE-ÁOK Budapest
Marosvölgyi László Bp 1948 vendéglátói igazgató Budapest
Maróth Miklós dr. Ph 1961 tanszékvezető egyetemi tanár Budapest
Maróti Lajosné Gy 1951 muzeológus Budapest
Matuz Károlyné Ptl Pártoló Budapest
Máyer Ferenc dr. Ph 1991 orvos-közgazdász Budapest
Mayer János dr. Ko 1943 okl. vegyészmérnök Budapest
Medgyesi Mihály Ph 1956 gépészmérnök Budapest
Medveczky Miklós Ph 1969 szakgyógyszerész, üzletkötő Budapest
Méhes Miklós dr. Bp 1940 Budapest
Mentsik Győző Bp 1948 mérnök, egyetemi docens Budapest
Menyhárt Károly dr. Ph 1989 fogorvos, szájsebész Budapest
Mercz Ferenc Ph 1954 ny. gépészmérnök Budapest
Mercz László Ph 1958 informatikus, ENSZ főtanácsos Budapest
Merényi András Ph 1981 informatikus Budapest
Mersei Gyula Pp 1946 ép.mérnök/Svédország/ Budapest
Mészáros István dr. Eg 1945 pedagógus, egyetemi docens Budapest
Mészáros József Cs 1953 okl. fordító, nemzetközi titkár Budapest
Mészáros László Eg 1948 okl. mérnök Budapest
Meszéna György dr. Ph 1949 okl. gim.tanár és vill.mérnök, egy tanár (mat.) Budapest
Mezey Árpád Eg 1946 Budapest
Mező Imréné dr.-né Bp 1950 Budapest
Mihaletzky Vilmos dr. Bp 1937 vegyipari technikus Budapest
Mihálkovics Tivadar Bp 1951 zenetanár Budapest
Mikófalvy Bertalan dr. Eg 1947 jogász Budapest
Mischinger Pál Ph 1975 üzemvezető Budapest
Misefay Tibor dr. Bp 1953 ügyvéd, mezőgazd. technikus Budapest
Mohácsi Péter Ph 1979 mezőgazd. mérnök, üzemeltetési vezető Budapest
Molán Gábor dr. Ph 1967 közgazdász-MKKE, vállalatvezető Budapest
Molnár Antal dr. Ph 1988 ELTE BTK latin-tört. szak, egy. adjunktus Budapest
Molnár Bence Ph 2004 Budapest
Molnár Gábor dr. Ph 1967 Budapest
TAGSÁGUNK – I.

Molnár György dr. Ph 1978 fizikus Budapest

Molnár István Ph 1964 gépészmérnök Budapest

287
 Molnár László dr. Ph 1958 állatorvos Budapest
Molnár Márton Ph 2007 Budapest
Molnár Mihály Pp 1944 Budapest
Molnár Tamás dr. Ph 1980 orvos, belgyógyász-háziorvos Budapest
Molnár Zsolt Ph 1993 idegenforgalmi ügyintéző, bérszámfejtő Budapest
Monostori rezső Bp 1948 statikus Budapest
Mosolygó Marcell dr. Ph 1972 lelkipásztorkodás Budapest
Mosolygó Péter gk. pap Ph 1992 Budapest
Mosonyi Richard dr. Ph 1981 ügyvéd Budapest
Murányi Gyula Ph 1967 Budapest
Nagy András Gy 2001 jogász-tanácsadó Budapest
Nagy Ferenc Ph 1985 közgazdász, fiókvezető Budapest
Nagy István Bp 1952 okl.üzemgazdász Budapest
Nagy Kné dr., Kurucz Emma dr. Cs 1953 általános orvos, üzemi szakorvos Budapest
Nagy Mihály dr. Cs 1954 reaktor fizikus, adjunktus Budapest
Nelhiebel József dr. Eg 1946 ideg és elmeorvos Budapest
Nemcsics Antal dr Sc. Pp 1945 festőművész, színdinamika, egy. tanár Budapest
Nemes Gábor Ph 1980 tolmács, idegenvezető Budapest
Nemes Zoltán Ph 1977 fotográfus Budapest
Németh Áron Gy 2007 Budapest
Németh Bence Márton Ph 2003 Budapest
Németh Gábor András 2003 Budapest
Németh László Ph 1984 ingatlan beruházás Budapest
Németh László dr. sac. Ptl Pártoló Budapest
Németh Szilárd dr. Ph 1981 jogász, ügyvéd Budapest
Nógrádi László Ph 1966 polgármester Budapest
Oláh János dr. Kg 1945 ügyvéd-jogtanácsos Budapest
Olofsson Károly Placid dr. OSB Bp 1933 kisegítő lelkész Budapest
Ormai Lóránt Ph 1964 gépészmérnök, alk. mat., szám.gép program. Budapest
Osztie György Bp 1951 okl.építészmérnök, építész tervező Budapest
Pacher Pál dr. Gy 1962 okl. vilamosmérnök, fiz. Tud kandidátusa Budapest
Pakucs János dr. Gy 1958 Budapest
Palásthy Lajos Bp 1951 Kisgrafik Baráti Köre titkára Budapest
Palkovics Szilárdné L. Jolán Cs 1951 okl. gép.mérnök, ‘A’ kat. terv., gép. főmérn. Budapest
Pállinger Ottóné Thierry Éva Cs 1953 gyógyszerész Budapest
Papanek Ernő Ph 1983 Budapest
Papp István Ph 1950 könyvtáros Budapest
Pári András Ph 2000 online piackutató Budapest
Pataky László Ph 1989 történész-politológus, webszerkesztés Budapest
Patonai Attila dr. Ph 1986 belgyógyász, patológus Budapest
Pattantyús-Ábrahám Ádám Ph 1947 Budapest
Péczely Tibor Bp 1951 Híd és szerkezetépítő mérnök Budapest
Péter Béla Ph 1947 ügyvéd Budapest
Petik Ferenc dr. Gy 1947 kandidátus Budapest
Petro Kálmán Ph 1958 okl. mérnök, ügyvezető Budapest
Petróczy Gábor Gy 1962 földmérő üzemmérnök Budapest
Pfeffer Imre Ferenc Ph 2000 hídépítés, magasépítés, tervező mérnök Budapest
Pintér Péter Ph 1980 régiségkereskedő Budapest
Pirisi Tibor Ph 1988 hivatásos tűzoltó Budapest
Plósz Béla Ph 1959 gépészmérnök Budapest
Pogátsa Gábor dr. So 1950 kardiológus-diabetikus-belgyógyász Budapest
Pólik Marcell Ph 2009 Budapest
Pompéry Béla dr. Bp 1936 számtechn. rendszerszerv., könyvvizs. Budapest
Posgay György So 1946 Budapest
Póta György Ph 1964 elektroműsz., épületvill. tervezés Budapest
Pótsa-Róbert Emil Eg 1943 Budapest
R EGISZTRÁCIÓ

Pottyondy Ákos Ph 1999 tájökológia, természetvéd., terület és vidékfejl. Budapest

Pregitzer Ernő Bp 1948 Budapest

288
Pregun István dr. Ph 1989 belgyógyász, klinikai tanársegéd Budapest
Pregun Tamás dr. Ph 1988 szemész szakorvos Budapest
Prónay Aladár Bp 1948 felsőfokú idegenforg. Budapest
Rab Attila dr. Ph 1960 Budapest
Rácz Gergely Ph 2005
diák, SOTE Budapest
Rácz László Ph 1995
mérnök Budapest
Rádics Tamás Ph 1997
építészmérnök Budapest
Raskó György dr. Ph 1970
agrárközgazdász, cégvezető Budapest
Ráti József Ph 1969
külkereskedő Budapest
Rédly Dénes Ph 1955
igazságügyi szakértő Budapest
Rédly László Bp 1951 Budapest
Répássy Attila Ph 1959
építőmérnök Budapest
Révész Bence dr. Ph 2000
központi gyakornok Budapest
Révteleki László Ph 1961
üzemmérnök Budapest
Ribiánszky Péter Ph 2008 Budapest
Ricsóy Béla Bp 1940
textil technikus Budapest
Rigó Bálint Ph 2004 Budapest
Ringhofer János So 1951
mérnök Budapest
Rónaszéki Benedek Gy 2006 Budapest
Rosta László Bp 1944 Budapest
Rostás Ákos Ph 1957
felsőfokú épületgép.technikus Budapest
Rovni István Ph 2004 Budapest
Ruzicska Béla dr. Bp 1942
építészmérnök Budapest
Sági László dr. Ph 1976
vegyész-tanár-fizikus, atomfizikus Budapest
Sallai Géza Gy 1985
szobrász tanár Budapest
Sándor Márk Ph 1990
politológia, tört., gazd., HR spec. Budapest
Sárdy Attila Bp 1952
gépészmérnök Budapest
Sárdy Csaba Ph 1983
agrár üzemmérnök, sales manager, tanácsadó Budapest
Sárdy László Bp 1948 Budapest
Sárdy László dr. Ph 1978
fogorvos gyógyszerész Budapest
Scheiling Antal dr. Bp 1951
gépészmérnök Budapest
Scherer Norbert Dr Bp 1948
újságíró, könyv- és lapszerkesztő Budapest
Schmidt Lajos dr. Bp 1938
jogász, ügyvéd Budapest
Schmotzer Imre Ph 1954
okl. bányamérnök Budapest
Schreindorfer István Ph 1973
vill. üzemmérnök, technológus Budapest
Schwanner Endre Bp 1946
fotóművész Budapest
Sebestény István Bp 1952
okl. építészmérnök, tervező mérnök Budapest
Serédi Béla Eg 1948
okl. gépészmérnök, műszaki tanácsadás Budapest
Siegler András Ph 1960
vill. üzemmérnök Budapest
Simay Pál Bp 1951
okl. gazd. mérnök Budapest
Sipos Dénes Bp 1951
testnevelő tanár Budapest
Sipos László Ph 1967
mérnök, köztisztviselő Budapest
Smeller László Tibor dr. Ph 1977
egy. docens Budapest
Solti Endre Cs 1954
okl. gépészmérnök Budapest
Somody Endre Kg 1953 Budapest
Soós Géza Ph 1981
külker üzemgazda, vasúti speditőr Budapest
Speter Rachel Budapest
Springer Miklós Bp 1946 Budapest
Staindl László Bp 1945 Budapest
Steiner Attila Ph 2001 közgazdász Budapest
Steiner Mátyás Ph 1980 okl. építőmérnök, projekt manager Budapest
Stekovics József Kg 1946 okl. vilamos mérnök Budapest
Stipsicz István Ph 1956 építési műszaki ellenőr Budapest
Stöckert Dávid Ph 2000 kommunikáció, újságírás Budapest
Subert Péter Ph 1981 vill.mérnök, tanácsadó Budapest
Szabadváry László dr. Kg 1949 Budapest
TAGSÁGUNK – I.

Szabó Ambrus dr. Gy 1952 okl. vegyész, műanyagfeldolgozó szakmérnök Budapest

Szabó Barnabás György Ph 2000 közgazdász Budapest

289
 Szabó Endre Zerind osb Bp 1949 hittanár Budapest
Szabó J.-né Krifaton Julianna Cs 1952 Budapest
Szabó László dr. Ph 1959 belgyógyász/gasztroenterológus Budapest
Szakolczai György dr. Bp 1946 Budapest
Szalai Béla Ph 1958 Budapest
Szalay Kornél Géza dr. Gy 1996 Budapest
Szalay Miklós Ph 1969 okl. vízépítőmérnök, vízgazdálkodás Budapest
Szalay Szabolcs Gy 1993 Budapest
Szapáry György dr. Ph 1957 közgazd. tudományok Budapest
Szarka István Ph 1956 okl. gépészmérnök Budapest
Szauer Tibor Bp 1953 építészmérnök Budapest
Szederkényi Károly Ph 1977 Budapest
Szegedy Lujza Cs 1952 középiskolai tanár Budapest
Szeghalmi Elemér dr. Bp 1947 újságírás, szerkesztés Budapest
Székely István dr. Ph 1970 szülész-nőgyógyász Budapest
Szelle Zoltán Ph 1947 statisztikus Budapest
Szendrői Pál Kg 1951 építész technikus Budapest
Szentfülöpi Antal dr. Bp 1945 külker., szinkrontolmács Budapest
Szentkuti János Eg 1931 Budapest
Szentmihályi Szabó Péter dr. Ph 1963 magyar-angol szakos tanár Budapest
Szepes László Bp 1946 kertészmérnök Budapest
Szepesi Arthur Gy 1937 hivtásos katonatiszt Budapest
Szergényi István dr. D 1952 okl.vegyészmérnök Budapest
Szeyffert Ödön Ph 1966 felszolgáló, bírósági végrehajtó Budapest
Szidonya László dr. Ph 1995 általános orvos, radiológus rezidens Budapest
Szidonya László dr. Ph 1995 általános orvos Budapest
Szígyártó Gusztáv Bp 1952 tanár Budapest
Szikora József Ph 1967 elektroműszerész, újságíró, főszerkesztő Budapest
Szikszay László Bp 1948 okl. gépészmérnök, konstruktőr Budapest
Szilágyi Imre Gy 1959 vill.mérnök Budapest
Szita András Ph 1964 Budapest
Szoleczky Ferenc Eg 1946 okl. mérnök, tervező mérnök Budapest
Szovák Kornél dr. Ph 1981 tanszékvezető Budapest
Szűcs Miklósné Ptl pártoló Budapest
Szűts János Bp 1944 mélegképes könyvelő Budapest
Takács Jenő Gy 1961 híradásipari technikus Budapest
Takács Pál Ko 1943 Budapest
Tarnóy Egon Bp 1951 okl. gépészmérnök, minőségirányítás Budapest
Tarsoly Csaba Ptl Budapest
Tarsolyné Rónaszéki Erika Ptl Budapest
Thuránszky László Bp 1938 finommechanikai szakmérnök, órajavítás Budapest
Tihanyi Kristóf Ph 2008 Budapest
Till István Eg 1951 mérnök-közgazdász Budapest
Tobiás Ervin Bp 1952 mérlegképes könyv., iparjogvédelmi szakértő Budapest
Tokai György Bp 1948 okl. gépészmérnök, okl. hegesztő Budapest
Toldi Gergely Ph 2004 hallgató Budapest
Tolnay Lajos dr. Gy 1951 igazságügyi orvosszakértő Budapest
Tombor András Gy 1991 vezérigazgató Budapest
Tomcsányi Gábor Ph 1988 vill.mérnök, informatikus Budapest
Tomka Emil Ph 1962 vill.mérnök Budapest
Tomka Ferenc Ph 1960 teológia, szociológia doktora, plébános Budapest
Tomka Miklós dr. Ph 1959 vallásszociológus Budapest
Torbágyi Pál Ph 1975 gépészmérnök, mentős Budapest
Torda István dr. Ph 1967 urológia, szülészet-nőgyógyászat Budapest
Tornóci József dr. Gy 1940 szülész-nőgyógyász Budapest
Toron János dr. Bp 1942 ügyvéd Budapest
R EGISZTRÁCIÓ

Tóth Frigyes dr. Ph 1959 ügyvéd és nyugdíjas Budapest

Tóth Gergely dr. Ph 1997 katonai alapkiképzés, honvéd jogász tiszt Budapest

290
Tóth Sándor Lajos Kg 1947 mérnöki tervezés Budapest
Tóthné Szauer Margit Ptl pártoló tanár Budapest
Tölgyesi Béla Ph 1962 szoc. munkás (Kat. Szeretetotthon intézetvez..)Budapest
Tölgyesi Zoltán Ph 1988 közgazdász, üzletágvezető Budapest
Tömördi Sándor Viktor OFM Gy 1975 pap (ferences történelemtanár) Budapest
Töreky Iván Ph 1957 üzemgazdász, szobafőnök/főportás Budapest
Török Tamás Gy 1948 Budapest
Trabert György dr. Ph 1963 nőgyógyász szakorvos Budapest
Tringer László dr. Ph 1957 orvos, pszichológus, egy. tanár Budapest
Tulok András Ph 1953 Budapest
Turi György dr. Ph 1999 ügyvéd Budapest
Uher Zita Magyarosy dr.-né Ptl Pártoló operaénekes Budapest
Uhereczky Klára Ko 1952 zenetanár Budapest
Ujfalussy Balázs Ph 2000 biológus Budapest
Újfalussy Balázs dr. Ph 1983 fizikus Budapest
Ujfalussy Béla Bp 1945 tervező Budapest
Vajta Dénes Ph 1964 jogász, fordító Budapest
Vanay-Skody Tamás dr. Gy 1986 jogász, köztisztviselő Budapest
Váradi Szabó László Ph 1966 közgazd. egyetem, gazd. igazgató Budapest
Varga Attila István Ph 1987 market., rekl., pr man., száll. és étterem vez. Budapest
Varga Előd Ph 2002 vegyész Budapest
Varga Gábor Ph 1986 környezetvédelmi szakjogász Budapest
Varga István László Ph 1983 Budapest
Varga Károly dr.prof. Gy 1948 kutató professzor Budapest
Várhelyi Endre dr. Ph 1981 fogorvos Budapest
Várkonyi Balázs Gy 1967 szabadúszó, újságíró, könyvszerkesztő Budapest
Varvasovszky János Gy 1959 mérnök-közgazdász Budapest
Vedrődi Károly dr. Ko 1939 sebész és transzfuziológus szak Budapest
Végh László dr. Bp 1949 radiológus Budapest
Verdes Sándor Ph 1967 egy. oktató Budapest
Veress Péter Ph 1958 okl. vill.mérnök, gyártmányfejlesztő Budapest
Vértessy Péter Ph 1960 gyárt. Techn. Budapest
Vida Imre dr. Ph 1974 állatorvos Budapest
Vida Sándor dr. Bp 1942 ügyvéd-bíró Budapest
Vigh Béla dr. Bp 1936 külkereskedelmi Budapest
Világi Gyula dr. Ko 1944 kardiológus sebész Budapest
Vissy László dr. Gy 1937 egy. tanár, akadémiai doktor Budapest
Vizi E. Szilveszter dr. Bp 1955 klinikai farmakológus Budapest
Vizkelety András Gy 1944 magyar-német szakos tanár Budapest
Volkai Miklós Gy 1968 vegyészmérnök, vállalkozás Budapest
Wacha Imre Gy 1950 tanár, szakcikk írás Budapest
Wéber András Bp 2004 Budapest
Werner Péter Ph 1986 közgazdász, cégvezető Budapest
Wimmer Károly Ph 1955 közlekedési mérnök Budapest
Zabó Attila Ph 1981 okl. vill.mérnök, elektromos műszaki ellenőr Budapest
Záhonyi Tamás Ph 1958 Budapest
Zichy Mihály Ph 1977 kézirattár Budapest
Zsámboki Sándor Ph 1953 geodézia Budapest
Zsolczer András Ph 2008 Budapest
Bagó Attila dr. Ph 1988 idegsebész, klinikai onkológus szakorvos Budapest
Diós István Ph 1961 Budapest
Mihalik Szabolcs Ph 2002 Nemzetközi kapcsolatok szakértő Budapest
Nemcsik János dr. Ph 1995 orvos, belgyógyász Budapest
Pölöskei Gergely Gy 2006 Budapest
Karácsonyi Béla Bp 1948 szabadalmi ügyvivő Budapest
Csóka Gábor Ph 1981 középfokú híradásipari képesítés Bük
TAGSÁGUNK – I.

Göndics Márton Gy 1996 fejlesztőmérnök Cegléd

Karsai Márton Ph 1969 építőmérnök, projektmanager Ceglédbercel

291
 Koltai Jenő Gy 1962 levél- és könyvtáros, róm. kat. lelkész Celldömölk
Sükösd József Gyula ptl Celldömölk
Szele Zsolt Ph 1987 pénzügyi-számv. ügyint., gazd. vezető Celldömölk
Tima László Pp 1947 Celldömölk
Nagygyőry Elemér Ph 1960 gyógyszerész Csákvár
Szelestei Gábor dr. Ph 1988 Cserszegtomaj
Kajtor János Ph 1976 vill. üzemmérnök Csobánka
Fend Ferenc Ph 1962 Csókakő
Boksay Györgyné Ptl Csopak
Szabó József Gy 1975 építőmérnök Csopak
Szekendy Alajos Ph 1964 kertész üzemmérnök Csopak
Csányi Zoltán Gy 1974 agrármérnök Csorna
Dreisziger Miklós Ph 1951 testnevelő tanár Csorna
Horváth Ciprián dr. Gy 1970 Csorna
Kapui Ferenc Gy 2001 marketinges Csorna
Félegyházy Megyesy Ágoston Ph 1963 mérn.,tan., üzlköt., ped.e.a., m.üzemg., közokt.vez Csömör
Fodor László Ph 1980 vill. mérnök, fejlesztőmérnök Debrecen
Görömbei András dr. Gy 1963 Debrecen
Kardos Dezső Ph 1959 Debrecen
Kéri Vilmos dr. Ph 1975 vegyészmérnök, fejlesztőmérnök Debrecen
Mensáros Tamás Ph 1974 vállalkozó Debrecen
Nagy András Gy 1989 okl.közgazdász, okl.gépészmérnök Debrecen
Rakovits Zoltán Gyula dr. Ph 1958 geológus Debrecen
Horváth József dr. Gy 1971 ált. orvostud. szakorvosa, háziorvos Derecske
Szabó Kálmánné So 1963 Dinnye
Schamschula György dr. Ph 1962 okl.közgazdász Diósjenő
Bálint Árpád Ph 1952 magyar tanár Doba
Miszlai József Ph 1964 középiskolai testnevelőtanár Dombóvár
Kiss Károly Ph 1986 gazd. üzemmérnök, divízió vezető Domoszló
Mischinger Ferenc Ph 1983 plébános Domoszló
Bors András Gy 1995 biológus Dunaharaszti
Heil Ádám dr. Ph 1978 Dunaharaszti
Jakab András Ph 2007 Dunaharaszti
Péch Béla Ph 1961 nyomdai+közlekedés-tiszti Dunaharaszti
Benedek András Ph 2008 Dunakeszi
Eszes István dr. Ph 1970 közgazdász, főiskolai tanár Dunakeszi
Odhiambo Raymond Ph 1994 egészségügyi közgazdász Dunakeszi
Bolla Ferenc Gy 1959 RTV. Műszerész Dunaszeg
Sztankó István dr. Ph 1964 állatorvos Dunaszeg
Molnár Zsolt Gy 1985 győri bencés gimnázium tanára Dunasziget
Bakos Károly dr. Kg 1941 ügyvéd, egyéni ügyvéd Dunaújváros
Kőrösi Kálmán Ph 1951 agrár-közgazdász Dunaújváros
Solymosi Attila Ph 1998 papíripari mérnök, technológus Dunaújváros
Sticzay Rezső Cs 1954 épületgép. tervező Dunavarsány
Szűcs Csaba Ph 1986 bútor restaurálás Écs
Bakos László Ph 1965 Eger
Cs. Varga István dr. Gy 1964 magyar-orosz szakos tanár Eger
Fodor Attila Ph 1965 Eger
Lengyel Gyula dr. sac. Ph 1973 plébános Eger
Takács Márton Ph 2008 Eger
Ternyák Csaba dr. érsek Gy 1972 egri érsek Eger
Zilahy Szabó Tihamér Ph 1954 közdazdász Eger
Hanis Béla dr. Gy 1975 Kardiológus Eger
Szabó József Béla sac. Ph 1964 plébános Eger-Felnémet/
Szijártó Gábor Ph 2006 tanuló Egervár
Czvitkovics Gábor Gy 1987 Egyházasholló
R EGISZTRÁCIÓ

Klaibán Sándor Ph 1974 fitoterapeuta, meteorológus asszisztens Ercsi

Bartha Béla Ph 1967 agrár gépészmérnök, ügyvezető Érd

292
Csegezy Miklós Ph 1960 vegyészmérnök Érd
Frang Dezső dr. So 1951 urológus, neurológus Érd
Fucskó István Ph 2005 Érd
Heintz Pál Bp 1945 Érd
Iváskó János dr. Bp 1938 mérlegképes könyv. Érd
Kelényi István dr. Ph 1964 tanár, művészettörténész, író Érd
Kohányi Balázs Gábor Ph 1981 okl. gépészmérnök, Diesel-motor fejlesztés Érd
Kováts Attila dr. Ph 1970 sebész szakorvos Érd
Madarász György Ph 1959 vállalat-vezetés Érd
Oláh György Ph 1961 esztergályos Érd
Uhlár László dr. Pp 1947 orvos Érd
Kopeczky Lajos Bp 1954 építész-televíziós Erdőkertes
Kovács Balázs dr. Ph 2002 ügyvédjelölt Érsekvadkert
Kovács Péter Ph 2004 Érsekvadkert
Súth Tamás Ph 2007 főiskolai hallgató Érsekvadkert
Baják István Eg 1948 üzemgazdász Esztergom
Balázs Szilárd Eg 1954 okl. vill.mérnök Esztergom
Bányai Mátyás Eg 1953 tanár Esztergom
Borsodi János Ph 2002 vegyészmérnök, ösztöndíjas kutató Esztergom
Budai Miklós Eg 1942 Esztergom
Cséfalvay Pál sac. Ph 1953 kanonok, Keresztény Múzeum ig., pléb. Esztergom
Fűvessi József Eg 1940 Esztergom
Gerendás Gyula Eg 1953 gépésztechnikus Esztergom
Holop Géza Eg 1947 mezőgazd. mérnök Esztergom
Hortobágy Antal Eg 1951 testnevelő Esztergom
Ilosvai Gábor dr. Ph 1988 ügyvéd Esztergom
Könözsi Béla Eg 1953 okl gépészmérnök Esztergom
Kuti István Eg 1949 gépészmérnök Esztergom
Lovas Róbert Eg 1943 gépészmérnök Esztergom
Mohácsi Miklós Ny 1950 okl. gép.mérnök, Eur.Ing. ETE tud. egy. elnök Esztergom
Németh János dr. sac. Ph 1969 plébános Esztergom
Páldi László Eg 1945 gépészmérnök Esztergom
Révfalvi Gergely dr. Ph 1999 Jogász, ügyvédjelölt Esztergom
Steinwender József Eg 1941 mezőgazd., főkönyvelő Esztergom
Szabó György Eg 1952 gépészmérnök Esztergom
Szabó Sóki István Eg 1945 m.képes könyv. Esztergom
Széll Kálmán Ph 1957 okl.kohomérnök Esztergom
Tatár József Eg 1950 mérnök-tanár Esztergom
Márkus István Ph 1972 folyamat szervező Felsőrajk
Ropos Márton Gy 1970 Felsőszölnök
Reményi Viktor So 1946 okl. bányamérnök Fertőd
Szabó József Kg 1946 autogen hegesztő Fertőd
Szuchentrunk József Gy 1951 plébános Fertőd-Eszterháza
Horváth-Szalai Zoltán Ph 2006 tanuló PTE-ÁOK Fertőszentmiklós
Illés Ferenc Gy 1967 Fertőszentmiklós
Istvánffy Miklós Ph 1985 elektr. műszerész, üzemeltető Fertőszentmiklós
Istvánffy Miklós Dr. Gy 1947 általános orvos, házi és üzemorvos Fertőszentmiklós
Kovács János Gy 1992 hittanár, minőségi ellenőr Fertőszentmiklós
Tóth László Ph 1963 okl. agrármérnök, magán mezőgazd. Fertőszéplak
Bukor Ferenc Ph 1966 tanító, BV o.vez. Foktő
Keöves György Ph 1968 Fonyód
Szabó András Ph 1983 adószakértő, könyvelés Galgahévíz
Szabó László Ph 1978 MBA okl. bányamérnök Galgahévíz
Iski István Gy 1981 Gávavencsellő
Németh Szabolcs Gy 1996 gépészmérnök, tervezőmérnök Gombosszeg
Heltovics Ede Ph 1996 jogász, progr.-mat., konfig.-manager Göd
TAGSÁGUNK – I.

Kukorelli István dr. Ph 1970 jogász, tanszékvezető egy. tanár Göd

Mészáros Károly dr. Gy 1973 háziorvos Göd

293
 Farkas Jenő dr. So 1942 mezőgazd. tanár Gödöllő
Mezriczky László Ph 1958 okl. agrármérnök Gödöllő
Csanaki Vida István dr. Gy 1979 gyógyszerész Gönyű
Gebauer István Ph 1971 Gyenesdiás
Tóth Csaba Bence Ph 2007 Gyömöre
Németh Ádám Gábor Ph 2005 Gyömrő
Németh Viktor Ph 2008 Gyömrő
Szántay Ferenc Dr Ph 2001 közbeszerzési referens,jogász Gyömrő
Szántay György László dr. Ph 1984 fogszakorvos Gyömrő
Ferencz Péter dr. Ph 1975 sebész, klinikai onkológus Gyöngyös
Suskó Mihály dr. Ph 1981 szülész-nőgyógyász, onkológus Gyöngyössolymos
Ambrus Zoltán Ph 2007 Győr
Bagó Ferenc Ph 1960 mérnök, polgármester Győr
Bakó Bálint Gy 2006 Győr
Balogh Ádám Gy 1954 agrármérnök Győr
Balogh Gyula Ph 1954 okl.gépészmérnök, mérnök-közgazdász Győr
Balogh Pál Gy 1962 Győr
Bátovszky Róbert Gy 1962 teniszedző Győr
Bedő András Ph 1999 Győr
Bene Gábor Ph 1962 Győr
Boda Károly Gy 1962 okl. vegyészmérnök Győr
Borbély Imre Gy 1949 Győr
Börtetics Sándor Gy 1950 környezetvédelmi titkár Győr
Czinger Csaba Gy 1961 Győr
Csollány Jenő dr. Gy 1960 szülész-nőgyógyász Győr
Csonka Gábor Ph 1999 gépészmérnök, logisztika Győr
Csontos Zoltán Gy 2006 CNC Győr
Domonkos Dezsőné drné
Czuczor Viktória Ko 1940 idegenvezető Győr
Endre Béla Gy 1942 újságíró Győr
Esztergomi György Gy 1936 hivatásos gazd. hiv. főnök Győr
Farkas Zoltán Gy 2006 Győr
Fekete László Gy 1952 okl. vill.mérnök, tervező Győr
Galántai István Ph 1962 villanyszerelő Győr
Gregosits Gábor Ph 1995 német-olasz szakos tanár Győr
Hancz Dániel Gy 2004 tanuló Győr
Hess László Gy 1985 Győr
Hluchány József Gy 1969 művelődésszervező, munkaügyi felügyelő Győr
Hodinka Dénes dr. Bp 1935 közalkalmazott Győr
Hordás Richárd Gy 2006 tanuló Győr
Horváth István Gy 1942 pénzügyes Győr
Hrotkó Géza Ph 1953 Győr
Jakab Zoltán dr. Gy 1948 jogász-közgazdász, banktisztviselő Győr
Judák László Gy 2004 Győr
Kántor Tibor dr. Ph 1954 Győr
Kása Péter Gy 2006 Győr
Koloszár József Ph 1963 Győr
Komorczy Béla Ph 1956 energetikus Győr
Koór Sándor dr. Ph 1965 patológus, urológus szakorvos Győr
Kovács Olivér István Gy 2007 Győr
Kozma Ottó dr. Ph 1965 fogorvos Győr
Kozmon László dr. Ko 1939 főkönyvelő Győr
Kőrösi Tamás dr. Ph 1973 szülész-nőgyógyász Győr
Lendvai Ernő Gy 1982 IRM alkalmazott Győr
Lőrincz György dr. Ph 1965 okl. építőmérnök, egy. oktató Győr
Macho István Gy 1962 okl.mérnök közgazdász, körny.védelmi szakértő Győr
R EGISZTRÁCIÓ

Magassy Dániel dr. Gy 1957 mezőgazd. szakmérnök Győr

Majsa József Gy 1945 Győr

294
Megyesi Róbert dr. Gy 1997 orvos-anaesthesiologus Győr
Molnár László Ph 1967 árosztályvezető Győr
Móricz Béla Ph 1962 Győr
Nagy Jenő Gy 1986 földmérő Győr
Nagy Lajos Gy 1959 Győr
Néher András Gy 2006 pénzügyi tanácsadó Győr
Németh Ferenc Gy 2007 Győr
Németh Gábor Gy 2006 Győr
Németh Gergely Gy 1993 vill.mérnök, szakmérnök Győr
Németh Iván dr. Ph 1969 építész településszervező Győr
Niederlend Vilmos dr. Gy 1948 belgyógyász, orvosszakértő Győr
Pálkövi Gyula Gy 1940 Győr
Palotai Károlyné Solymár Klára Ph1957 Győr
Pesztenlehrer István dr. Gy 1958 Győr
Péter Tamás Gy 2000 közművelődés szervező, múz.pedagógus Győr
Pintér-Povázsán Balázs József Gy 2007 Győr
Pogány András Gy 1961 Győr
Polniczky Zsolt Gy 1986 erősáramú berendezés szerelő Győr
Povázsay Károly Gy 1950 Győr
Rakusz Zoltán Ko 1941 gyógyszerész Győr
Rédly Elemér dr. Ph 1953 plébános, főiskolai tanár, szakigazgató Győr
Reinthaller Ferdinánd Gy 2006 tanuló Győr
Révész Zoltán Gy 2007 Győr
Rosta Máté Tivadar Gy 2006 egyetemsta Győr
Sághegyi (Bálint) Elemér Gy 1939 forgalmi és kereskedelmi szakszolgálat Győr
Schmidt Balázs András Gy 2003 diák Győr
Schmidt Péter Gy 2006 Győr
Seffer József Gy 1950 ép. mérnök-tanár Győr
Simányi Miklós Bp 1952 okl. vill.mérnök, főiskolai docens Győr
Simon Endre Gy 1970 Győr
Simon Ferenc dr. Gy 1968 orvos, urológus Győr
Siska Gábor Ph 1982 Győr
Stánicz Rudolf dr. Gy 1982 jogász Győr
Stankovics Károly Gy 1977 üzemeltetési régióvezető Győr
Surányi Tibor Gy 1999 Győr
Sümegi Mihály Kg 1944 mérnök Győr
Szabó Béla Gy 1952 Győr
Szabó Dezső Gy 1985 területi igazgató Győr
Szabó Endre Gy 1949 tűzoltó tiszt Győr
Szabó Tamás dr. Gy 1970 Győr
Szekér Aladár Ph 1958 Győr
Szenftner József Gy 1950 okl. vegyészmérnök Győr
Szigeti Béla Bp 1940 középiskolai tanár Győr
Szilágyi Ákos Gy 1989 tanító konduktor, szociológus, HR munkatárs Győr
Szirányi János özvegye So 1935 Győr
Tamás László Ko 1941 Győr
Tomozi Gábor Gy 2006 Győr
Tóth Bence Gy 2006 tanuló Győr
Tóth Ernő Kg 1947 matematika-fizika tanár Győr
Tóth László Gy 1958 Győr
Tóth Máté Gy 2007 Győr
Vámosi Antal Gy 1952 kohász Győr
Venesz Péter László Gy 2003 egy. hallgató Győr
Vizkelety György Gy 1970 gépkocsivezető Győr
Ruttmayer Imre Gy 1950 fizikus, nukl. elektr. szakmérnök Győr
Molnár Jenő Gy 1980 logisztikus Győrladamér
TAGSÁGUNK – I.

Kiss Zsolt Gy 1986 bolti eladó Győr-Ménfőcsanak

Udvari Pál Ph 1964 gyógyszerész Győr-Szentiván

295
 Péch Kálmán Ph 1957 középfokú terv-beruházó Győrújbarát
Környei Miklós dr. Gy 1985 családorvos Győrújfalu
Glóner Csaba Gy 1989 tanártovábbképző munkatárs Győrzámoly
Jázs Zsigmond Gy 1950 mérlegképes könyv. Győrzámoly
Kiss Balázs Ph 2006 Gyúró
Borbás László Ph 1979 tanár (orosz-latin-német) Hajdúszoboszló
Schindler József dr. Ph 1981 ügyvéd Hajós
Vámos László Gy 1978 gazd. vezető Harasztifalu
Daubner Lóránt Ph 2004 Harc
Molnár Lajos dr. Ph 1982 kerületi főállatorvos Hatvan
Ócsai Antal dr. Ph 1970 belgyógyász és aneszteziológus Hatvan
Kovács József Ph 1963 Herend
Herbak Antalné Elszászer Paula Bp 1953 Herrenberg
Buttyán Kornél Ph 1965 szakmérnök Hévíz
Farkas Bálint Ph 2000 nemzetközi marketing, építőipari cégvezető Hévíz
Horváth Béla Ph 1966 fog-szájsebész Hévíz
Kiss László K 1969 plébános Hévíz
Laborfalvi László Ákos Gy 2006 Hévíz
Szabadi László Gy 1957 Hévíz
Ther Balázs Gy 2002 Hidegkút
Andrásfalvy Bertalan So 1950 néprajz-muzeológus tanár Hosszúhetény
Süle Lajos Gy 1971 lelkipásztor, plébános Igal
Csatlós István Ph 1980 plébános Inke
Radnai Bertalan Ph 1977 pénzügyi tanácsadó Ipolytölgyes
Bűdi Ferenc Gy 1972 vegyip. szakmunkás, növényvéd. ü.mérnök Ipolyvece
Tinko Balázs Gy 2006 Iváncsa
Takács Lajos Gy 1950 kép. könyvelő, adóügyi csop.vez. Jánossomorja
Illés Ferenc Ph 1963 igazgatásszervező, 2006-ig polgármester Kakasd
Laki Tamás dr. Gy 1992 jogász,osztályvez. Kálócfa
Kiss György Ph 1967 könyvelő, házgondnok Kalocsa
Körmendy Szabolcs dr. Ph 1989 tüdőgyógyász, orvos Kalocsa
Antal László Dr Ph 1973 sebész, baleseti sebész, háziorvos Kaposfő
Antal Károly dr. Ph 1975 belgyógyász, kardiológus Kaposvár
Bizse László dr. Ph 1966 fogszakorvos, szájsebész Kaposvár
Farkas Géza dr. Ph 1978 jogász+szőlész-borász Kaposvár
Horváth Zoltán Ph 1980 informatika gyak.oktató, oktatástechn. Kaposvár
Jaczó Győző Ptl 1958 igazgató Kaposvár
Kovács László Gy 1981 ált. ápoló asszisztens, portás Kaposvár
Müller Imre Ph 1960 sertéstenyésztési szakmérnök Kaposvár
Nagy Tamás Ph 1989 informatika Kaposvár
Palka Gergely Sándor Ph 2007 tanuló Kaposvár
Perczel Béla Gy 1976 RTV műszerész Kaposvár
Takács Norbert dr. Ph 1975 ügyvéd Kaposvár
Tóth Ambrus Ph 1988 tb. ügyintéző, mentőszakápoló Kaposvár
Csordás Ádám Gy 2003 nemzetközi kapcsolatok szakértő Káptalanfa
Sárfi András Ph 2008 Káptalanfa
Almásy Miklós Gy 1984 Kapuvár
Boross János Gy 1962 röntgen assz. Kapuvár
Budai Imre Ph 1989 művelődésszervező, közalkalmazott Kapuvár
Dukai Miklós Gy 1966 Kapuvár
Horváth Pál Gy 1966 vízépítési technikus Kapuvár
Pintér Gábor Gy 1991 művelődésszervező Kapuvár
Surányi Tamás Ph 1999 jogász Karancsság
Janka Gábor dr. Ph 1990 lekész Kazincbarcika
Megyery Pál Ph 1957 Kazincbarcika
Szőke Attila Ph 1958 m.képes könyv., MNB hitelügyi előadó Kecel
R EGISZTRÁCIÓ

Haydu Zsolt dr. Ph 1965 okl. biológus Kecskemét

Jobbágy Lajos dr. Ph 1969 ügyvéd Kecskemét

296
Pongrácz József dr. Ph 1969 gyermekorvos Kecskemét
Pusker Imre Ph 1974 zenetanár Kecskemét
Szabó Balázs Ph 1976 agrármérnök Kecskemét
Tóth Árpád Ph 1985 Kecskemét
Tóth Viktor Ózd 1951 okl. gépészmérnök, gazd. mérnök Kecskemét
Virágh Andor Ph 2006 Kecskemét
Mihócza Zsolt Ph 1985 tanár, term.véd. ökológus Kecskemét-Méntelek
Sprincsics Lajos Ph 1989 fogtechnikus Kehidakustány
Németh Tihamér Ph 1978 hangszerkészítő, orgonaépítő Kerepes
Alföldi András Ph 2009 Keszthely
Benkő Zoltán Gy 1984 külkereskedő Keszthely
Csillag Péter dr. Ph 1979 belgyógyász, háziorvos Keszthely
Fentős Attila Gy 1985 banki tanácsadó, kirendeltségvezető Keszthely
Hertelendy László dr. Gy 1988 házi-,üzem-,iskolaorvostan, orvos Keszthely
Kalapos István Ph 1964 Keszthely
Kalapos István Gy 2000 idegenvez., rádiós-televíziós műs.vez. Keszthely
Kalmár Ferenc Gy 1974 Keszthely
Kiss László Ph 1954 mezőgazgasági szakmérnök Keszthely
Kovács Attila dr. Gy 1983 fogszakorvos Keszthely
Kőmüves János Gy 1966 költségszakértő, építőipari főkalkulátor Keszthely
Légár Béla Ph 1957 okl. könyvvizsgáló, adószakértő Keszthely
Németh György Gy 1966 Keszthely
Péter Máté Gy 2003 Keszthely
Radnai Imréné Ptl Pártoló Keszthely
Ruff János Ph 1966 mérnöktanár Keszthely
Szelestei Tamás dr. Ptl 1953 orvos Keszthely
Tótmárton Balázs Ph 1969 tűzoltó, vill. üzemmérnök Keszthely
Vöröskői István Ph 1975 okl. bányamérnök, vízitársulat igazgatás Kesztölc
Hinterdorfer János Gy 1967 gyógyszerész Kétújfalu
Kemény Krisztián Ptl pártoló történész-levéltáros Kisbék
Kemény Gábor Ph 1998 matematikus Kisbér
Balogh Bálint dr. Ph 2001 orvos Kiskunfélegyháza
Beregi Attila Ph 1981 szakállatorvos, vadgazd. szakmérnök Kiskunhalas
Knáb János Ph 1983 mérnök, ügyvezető igazgató Kiskunhalas
Oláh András Ph 1982 üzemmérnök, közgazdász,ügyvezető Kiskunhalas
Hír József Gyula Ph 1968 agrármérnök, ügyvezető Kiskunlacháza
Lóderer Zoltán dr. Ph 1993 sebész Kislőd
Benkő Károly Ph 1965 üzemmérnök Kistarcsa
Godó Ferenc Eg 1951 vegyészmérnök Kistarcsa
Kozma Rikárd dr. Bp 1940 m.képes könyv., bank tisztviselő Kistarcsa
Szabó László dr. Gy 1969 szülész-nőgyógyász Kistarcsa
Kovács Géza Ph 1996 R&D manager Kóka
Juba Ferenc dr. Ko 1934 jogász, orvos, ny. tengerészkapitány Komárom
Nedeczky Árpád dr. Ph 1970 állatorvos Komárom
Nedeczky Ferenc Ph 1971 növényvédelmi szakmérnök, szaktanácsadó Komárom
Treuer Sebestyén Kg 1949 okl. mérnök, okl. gazd.mérnök Komárom
Ignácz Péter Ph 1981 manager, pály.író, projektmen., pály. tanácsadó Komló
Gaál László Gy 1970 közgazdász Körmend
Horváth Tibor Ph 1975 agrármérnök Körmend
Szabó Balázs Ph 1974 agrármérnök Körmend
Gréger Árpád sud Kg 1948 ép. mérnök Kőszeg
Halász Lajos SVD sac Kg 1947 Kőszeg
Hirth Vilmos Ph 1952 teológia, lelkipásztor Kőszeg
Jenkei Ede Ptl Pártoló Kőszeg
Kern József Kg 1942 Kőszeg
Mogyorós Miklós Kg 1951 Kőszeg
TAGSÁGUNK – I.

Molnár Attila Gy 1971 agrármérnök,köztisztviselő Kőszeg

Prácser István Ph 2006 Kőszeg

297
 Róka László Gy 1988 nemzetközi szálítmányozás, logisztika Kőszeg
Szekmay Szaniszló So 1948 vasúti tiszti Kőszeg
Szerdahelyi Endre dr. Kg 1943 jogász Kőszeg
Virág Mária Kg 1956 szakgyógyszerész Kőszeg
Nánai László Eg 1946 Lábatlan
Pulsfort Edwárd Ph 1981 vállalkozó Leányfalu
Molnár Gábor Ph 1989 geofizikus, tudományos munkatárs Leányvár
Kalmár Imre Gy 1976 állatenyésztő, gyártássori összeszerelő Lenti
Tüske József Gy 1964 római katolikus lelkész Lenti
Szalka Béla Ph 1955 Létavértes
Pekk Antal Ph 1958 könyvvizsgáló Levelek
Böjti Péter Pál Ph 2007 Liszó
Magyar Balázs Szabolcs Gy 2005 Lovasberény
Magyar Béla dr. Bp 1956 agrármérnök Lovasberény
Balázs József So 1947 mérlegképes könyv. Lövő
Kovács Tibor Gy 1971 közgazdász,ügyvezető Lukácsháza
Kobia Helmut Gy 1957 lelkész, plébános Mágocs
Oberling János dr. Gy 1979 háziorvos, üzemorvos Magyarhertelend
Kavalecz Attila Tamás Ph 1988 termelésvezető Mályi
Tóth István Ph 1969 vegyipari gépész üzemmérnök, műszaki tanár Mályi
Heiner István Gy 1995 manager Mándok
Kreutzer Richárd Gy 1996 Martonvásár
Mészáros Péter Balázs Gy 2000 Mátrafüred
Torma József Ph 1967 Mélykút
Örkényi György Ph 1983 tagintézmény-vezető Mezőkövesd
Papp János dr. Ph 1960 Mezőkövesd
Batkay László Ph 1965 pékség üzemeltető Miskolc
Blaskovics Gyula Ph 1955 vízgépészet, vízgazd., kis vízierőművek lét. Miskolc
Csiba Gábor dr. Ph 1974 sebész, elméleti sebész, főigazgató Miskolc
Einbeck József Kg 1952 textiltechnikus Miskolc
Gedeon Miklós Ph 1980 szerkezetépítőmérnök Miskolc
Grunda János Gy 1975 gk. lelkész, középiskolai tanár Miskolc
Karosi György Ph 1966 Miskolc
Komlóssy Attila dr. Ph 1968 sebész- és fogorvos, parodontológus Miskolc
Kovács Ferenc Ph 1957 okl. bányamérnök, egy. tanár Miskolc
Orosz Péter dr. Ph 1971 belgyógyász Miskolc
Pethő István Ph 1965 gépészmérnök Miskolc
Pethő Szilveszter dr. Gy 1942 egy. tanár Miskolc
Sólyom Jenő Gy 1954 okl. kohómérnök, tudományos munkatárs Miskolc
Takács Ernő dr. Eg 1946 bányakutatómérnök, professor emeritus Miskolc
Visnyovszky Roland Eg 1948 ált. mérnök,tervező Miskolc
Karosi Imre Ph 1969 újságíró Miskolctapolca
Kovács Győző Ph 1958 hegedűs, igazgató Mohács
Beck József István Ph 1957 bányamérnök, munkavéd. szakmérnök Mór
Brumbauer Antal Ph 2005 Mór
Turczer Géza Ph 1968 üzemmérnök Mór
Stolczenberger Róbert Ph 2005 Mór
Varga Dávid Gy 2006 Mórichida
Láng Dezső dr. Gy 1947 gyermekszakorvos Mosonmagyarovár
Csiba Ferenc Ph 2008 Mosonmagyaróvár
Komáromy Balázs Péter Gy 2008 Mosonmagyaróvár
Láng István Ágoston Ph 1981 okl.vízépítő mérnök, árvízvédelem Mosonmagyaróvár
Mitterer Ákos Ph 1975 vállalkozó Mosonmagyaróvár
Szabó Tibor Ph 2006 joghallgató Mosonmagyaróvár
Timár Lajos dr. Gy 1951 növ.védő szakmérnök Mosonmagyaróvár
Takács László Gy 1963 teológiai,plébános Nádasd
R EGISZTRÁCIÓ

Gara István Gy 1966 szakgyógyszerész Nagyatád

Gara István dr. Gy 1989 reumatológus Nagyatád

298
Gelencsér Szabolcs dr. Gy 2000 jogász, bírósági fogalmazó Nagyatád
Kisnemes János dr. Gy 1957 lelkipásztorkodás Nagyatád
Csordás Tamás Gy 1990 controller Nagybajcs
Berend István Ph 1958 mezőgazdász Nagybajom
Bogár Gáspár dr. Ph 1966 belgyógyászat, háziorvos Nagykanizsa
Feiszt Ottó Gy 1970 Nagykanizsa
Göndics János Gy 1992 diakónus, nemsokára pap Nagykanizsa
Horváth Balázs János Ph 1990 Nagykanizsa
Horváth Jánosné Nagykanizsa
Kolonics Gyula dr. Ph 1961 gyermekgyógyász, gyermekorvos Nagykanizsa
Maurer György Gy 1983 közgazdász-szociológus, vezérigazgató Nagykanizsa
Szele Imre Ph 1981 matematika-földrajz tanár Nagykanizsa
Paulik Dezső So 1953 geofizikus mérnök Nagykanizsa, Miklósfa
Papp László Gy 1974 méhész Nagykarácsony
Kroll Miklós Gy 1967 gépész üzemmérnök Nagykovácsi
Németh György dr. Ph 1952 matematika-fizika tanár Nagykovácsi
Pető László Bp 1946 statikus,tervezés Nagykovácsi
Tóth Tamás dr. Pp 1947 Nagykovácsi
Üpető László Bp 1946 statika, tervezés Nagykovácsi
Mester Sándor dr. Ph 1975 baleseti sebész Nagykozár
Molnár Ferenc Gy 2003 Nagylózs
Németh Lajos Ph 1979 mérnök, közgazdász Nagylózs
Miklósfalvi Gusztáv Ph 1971 Nagymaros
Zoltai Mihály Ph 1960 Nagymaros
Laskai Dávid Gy 2006 Nagyrécse
Török Vince Csaba Ph 2007 újságírás, szerkesztés Nagyváta
Baracskay Péter Ph 2002 biológus PhD. Hallgató Nemesgulács
Sárfi Péter Ph 2003 egy. hallgató, kulturális manager Nemeshany
Kovács András Ph 2008 Nemesnádudvar
Kovács István dr. Ph 1977 szülész-nőgyógyász, klin. urológus Nemesnádudvar
Szigecsán Tamás Zsolt dr. Ph 1989 altató orvos Nemesnádudvar
Halmos Pál Dr Gy 1967 vegyészmérnök Nemesvámos
Kolbert Mátyás Ph 1955 Németkér
Gál István Ph 2008 tanuló Nyergesújfalu
Völner Pál dr. Ph 1981 jogász,ügyvéd Nyergesújfalu
Tóth Elek Ph 1984 pap Nyíracsád
Andrónyi Miklós Ph 1987 köztisztviselő Nyírád
Nagy Béla dr. Ph 1961 belgyógy., radiológus, foglalk.e.ügy szakorvos Nyírbátor
Gánicz Endre Ph 1991 Szt.írástud.-teológia, főisk.tan., gör. kat. lelk. Nyíregyháza
Gondos Lajos Ph 1957 üz.mérnök Nyíregyháza
Janka György dr. Ph 1983 gör. kat. pap, tszv. Főiskolai Tanár Nyíregyháza
Mihályi Levente Ph 1994 magyar tanár, könyvt., nemzetk.kapcs. sz.ért.Nyíregyháza
Miló Miklós Ph 1968 lelkész Nyíregyháza
Seszták Oszkár Gy 1983 Nyíregyháza
Soltész János dr gk.pap Ph 1976 teológiai tanár Nyíregyháza
Szekrényes András Gy 1969 gépjav. üzemmérnök, gazd. szerv., ig. Nyíregyháza
Tarcai Zoltán Ph 1951 karvezető, énektanár Nyíregyháza
Tóth László Bp 1947 műsz. tan., népműv. (előadóművész, publ.) Nyíregyháza
Úsz Illés Ph 1999 újságíró Nyíregyháza
Bognár András Ph 1986 Nyúl
Mészáros István Ph 1963 okl.kertész Nyúl
Sághi Zoltán Pp 1939 Ócsa
Káplár Mihály Ph 1985 üzemgazdász Orbottyán
Makovi Gyula Siófok 1961 bányamérnök Oroszlány
Kiss László Gy 1985 plébános Páka
Kukor Gyula dr. Ph 1975 neurológus Páka
TAGSÁGUNK – I.

Barok József Dr Ph 1969 belgyógyász szakorvos, háziorvos Paks

Labricz István Gy 1967 meteorológus Paks

299
 Akaró Ferenc Ph 1983 Pannonhalma
Baranyai Rudolf Ph 1960 mentőszakápoló, eü. gázmester Pannonhalma
Borián Gellért Elréd dr osb Ph 1980 tanár Pannonhalma
Botló Sándor Ph 1967 takarmánykeverő Pannonhalma
Hirka Antal OSB Ph 1964 matek-fizika tanár, teológus-hittanár Pannonhalma
Hortobágyi T. Cirill OSB Ph 1977 teológus, tanár, perjel Pannonhalma
Horváth Endre Ph 1957 Pannonhalma
Horváth Ferenc Ph 1969 mű.tanár, szaküzemgazd., koll. felügy. Pannonhalma
Horváth Ferenc Ciprián dr. OSB Gy 1957 teológiai,főiskolai, gimnáziumi tanár Pannonhalma
Lőrincz József Pál OSB Ph 1977 teológia ,lelkipásztorkodás Pannonhalma
Pálffy-Józsa Kristóf Ph 2000 településszoc., gondnok, prefektus Pannonhalma
Pálmai Péter Godofréd OSB Bp 1943 Pannonhalma
Reichhardt Gyula Pp 1941 levéltáros csökkentett időben Pannonhalma
Valler József Ph 1974 tervező, felügyelő Pannonhalma
Várszegi Asztrik dr. Ptl 1964 tanár Pannonhalma
Kemény Béla Ph 1951 mg. Techn. Pápa
Szily István dr. Gy 1943 körzeti orvos Pápa
Török Attila Ph 2008 Pápa
Uhlár Tivadar dr. Pp 1947 Pápa
Weibl Elemér Pp 1949 okl. erdőmérnök, erdészeti igazgató Pápa
Németh Márton Ph 2008 Pápakovácsi
Keöves Ferenc Ph 1959 üzemszervező, üzemgazda, ált. lakatos Páty
Lukács Ferenc dr. Ph 1967 igazgatási osztályvez. Pécel
Adamovich Károly dr. Ph 1972 gyermekorvos, neopatológus Pécs
Baróthy Béla dr. Ph 1967 matematikus, informatikai cégvezető Pécs
Bíró László dr. Ph 1958 Pécs
Bíró Vilmos dr. Ph 1955 traumatológus-kézsebész Pécs
Bíró Zoltán dr. Ph 1966 igazgató Pécs
Bozó Tamás Ph 2002 tanársegéd Pécs
Buschbach László Ph 1964 autószerelő Pécs
Csönge Tamás Ph 2006 Pécs
Fenyőházi Ernő dr. Bp 1936 jogász Pécs
Fonai László Ph 1977 Pécs
Fröhlich Károly Kg 1950 építész tervező, beruházó Pécs
Gallyas Ferenc Gy 1954 vegyész, neurobiológus Pécs
Gebauer György Ph 2000 web programozás Pécs
Gerzson István Kg 1951 geofizikus mérnök Pécs
Guld József Gy 1977 szociális szervező Pécs
Hajdú János Dezső dr. Ph 1996 foglalkozás egészségügy Pécs
Herman Sándor dr. Ph 1971 közgazd. diploma Pécs
Horváth Béla dr. Gy 1966 okl. közgazda, gazd. vezető Pécs
Jagicza Alajos Ph 1955 gyógyszerész Pécs
Kovács Tibor dr. Ph 1984 belgyógyász, nephrológus Pécs
Kövér Ferenc Gy 1972 neurológus, radiorológus Pécs
Kuti Pál Ph 1957 Pécs
László Kristóf dr. Gy 1999 orvos-tanársegéd Pécs
Mátrai Árpád Eg 1941 bányamérnök Pécs
Méhes Károly Ph újságíró Pécs
Oberling Antal Gy 1983 egészségügyi Pécs
Ónody Béláné Mihály Ágnes Ph 1956 postafőfelügyelő Pécs
Péley Iván dr. Ko 1947 orvos Pécs
Pirisi Péter Gy 1979 fogtechnikus Pécs
Rékási Zoltán Dr Ph 1980 anatómia, szövet és fejlődéstan, egy. docens Pécs
Roll István Ph 1960 vill. üzemmérnök Pécs
Sasvári Géza Gy 1961 mérnök, közgazdász Pécs
Szemerjay Tamás Pécs 1966 fogtechnikus Pécs
R EGISZTRÁCIÓ

Tóth Zsolt dr. Ph 1986 szívsebész Pécs

Török József dr. Ph 1956 állatorvos Pécs

300
Varga László dr. Gy 1970 katolikus pap Pécs
Zachár Gyula So 1951 bánya- és földmérnök Pécs
Zagorácz Márk Ph 2003 építész-tervezőművész Pécs
Zalay Buda Ph 1957 kertmérnök, kertépítés, városgazda Pécs
Varga Gábor sac. Gy 1972 plébános Pere
Fülöp Tibor dr. Ph 1983 teológus, jogász, tanár Pilis
Bélik István Gy 1991 Piliscsaba
Katona Gyuláné özv. Ptl 1975 agrármérnöki egy. hallgató Piliscsaba
Rácz György dr. Gy 1985 levéltáros, egy. docens Piliscsaba
Ujváry györgy Ph 1977 elemző Piliscsaba
Csíky Gábor Ph 1969 Piliscsaba-Klotildliget
Csíky Gábor Gy 1994 egy. hallgató Piliscsaba-Klotildliget
Varga Barnabás Gy 1981 Piliscsaba-Klotildliget
Wiesner Jenő Bp 1945 nagym.szám.gép telep.-terv., proj.mérn. Pilisvörösvár
Dénes Gyula Ph 1981 üzemgazdász,banktisztviselő Pilisszentlélek
Füleky Tibor dr. Bp 1946 ált. szakorvos Polgárdi
Dely Ernő Gy 1950 Pomáz
Erb Ottó Valér Gy 1966 villanyszerelő, raktárvezető Pomáz
Ézsöl György dr. Ph 1968 fizikus Pomáz
Szép Ferenc Ph 1960 Pomáz
Horváth János Gy 1985 gépkocsivezető Pusztaszentlászló
Puhr Károly Ph 1978 faipari üzemmérnök, egyéni vállalkozó Pusztavacs
Novák Antal Gy 1950 okl. könyvvizsgáló Rábacsécsány
Kiss Imre Gy 1945 vill.mérnök Rábacsécsény
Tuba Gyula Gy 2006 Rábakecöl
Tálos János Gy 2003 hallgató Rábatamási
Gádory Elemér dr. Ph 1957 belgyógyász+háziorvos Rácalmás
Zsedrovits Tamás Ph 2004 egytemi hallgató Rácalmás
Herkli Ákos Ph 1990 restaurátor Ráckeresztúr
Herkli Antal Ph 1965 irányítástechnikai mester Ráckeresztúr
Miskei Antal dr. Ph 1986 matematikus, oktató, egy. docens Ráckeve
Novák Jenő Ph 1954 fogorvos Ráckeve
Podruzsik Szilárd dr. Ph 1990 okl.közgazdász, egy. adjunktus Ráckeve
Viski Kornél Ph 2007 Ráckeve
Farkas Ramón dr. Ph 1996 jogász Rád
Sándor Zoltán József Gy 2006 Rajka
Fonai Tibor Ph 1975 IT igazgató Ráksi
Jánoski Miklós Ph 1979 elektronikai műszerész Ravazd
Samu László Ph 1969 külker ügyintéző,16 évig polgármester Ravazd
Jeviczki Simon dr. Gy 1968 szül.-nőgyógy., családorvos szakorvos Sajószentpéter
Pátzay József dr. Gy 1985 állatorvos Sárbogárd
Konkoly Manriko dr. Ph 1996 Sárkeresztes
Hunyadi Géza Gy 1980 erdész Sárvár
Kóbor András Gy 2003 vill.mérnök tanuló Sárvár
Németh Ádám Gy 2005 Sárvár
Németh Balázs Gy 2006 Sárvár
Pup Vilmos Gy 1966 vízügyi szakmérnök,szakértő Sárvár
Szabó József Gy 1957 mezőgazd. mérnök Sásd
Angyal Ernő dr. Ph 1981 bíró Sátoraljaújhely
Damjanovics József Ph 1966 görög katolikus lelkész Sátoraljaújhely
Boros János Tamás Ph 1982 hivatásos rendőr Simontornya
Gigler András Ph 1991 Siófok
Guzslován Lajos Ph 1994 egy. hallgató Siófok
Láng András Gy 1967 okl. gépészmérnök Siófok
Leitner Jenő Gy 1941 Siófok
Meggyes Gábor Ph 1960 okl. gáz- és olajmérnök Siófok
TAGSÁGUNK – I.

Ripszám János Gy 1976 építész tervező Siófok

Schell Tamás Ph 2002 minőség- és környezetirányítási előadó Siófok

301
 Varga Gyula István Ph 1977 okl. építőmérnök, vízügyi szakmérnök,főtech. Siófok
Varga Lajos dr. Ph 1954 sebész-anaest.-intenzív th üzemorvos Siófok
Gelencsér Ferenc dr. Bp 1949 Solymár
Horányi György Ph 1986 kereskedő Solymár
Horányi Márton Ph 1983 könyvvizsgáló, közgazdász/CMC Solymár
Kerekes László Ph 1956 közlekedésmérnök Solymár
Ludvig Rezső Bp 1952 aranyműves mester Solymár
Répási Erik Zoltán Ph 2007 Solymár
Ugron András Ph 1966 építész, településmérnök, szakértő Solymár
Ugron Béla Ph 1964 épületgépész Solymár
Rémai Dániel Ph 2006 Somlóvásárhely
Andrássy Péter Ptl Pártoló középiskolai tanár, ny. szaktanácsadó Sopron
Balogh Gyula Gy 1978 rendszertervező mérnök, informatika Sopron
Baráth Zoltán Pp 1948 tanár, gimnázium igazgató Sopron
Bella Móric Benedek Ptl Pártoló Sopron
Bognár Béla dr. Pp 1940 középiskolai magyar-francia tanár Sopron
Bősze István Kg 1945 Sopron
Czingráber András Gy 2003 ügyvédjelölt Sopron
Dénesfalvy József özvegye So 1943 Sopron
Divós Lajos dr. So 1951 laboratóiumi szakács Sopron
Erdélyi Géza Ph 1962 ált. kertészmérnök, szőlő és bortermelés Sopron
Filep Gyula Ph 1975 távközlési és automatizálási üzem mérnök Sopron
Fülöp István Dr So 1948 reumatológiai akupunktőr Sopron
Galgóczy László dr. So 1944 Sopron
Gayer Ferenc Kg 1949 geofizikus Sopron
Gosztonyi Miklós Gy 1974 újságíró Sopron
Gyűrű László So 1950 Sopron
Hatos László Ph 1974 gyárigazgató Sopron
Hencz Gyula Ph 1981 hitoktató Sopron
Hoffer Lajos dr. Ph 1958 főorvos Sopron
Horváth Imre Ph 1968 sac.,plébános Sopron
Horváth János Ph 1955 üzemmérnök Sopron
Horváth Ottó Gy 1975 Sopron
Horváth Róbert So 1945 okl.bányamérnök, olajmérnök Sopron
Károlyi György dr. Ph 1968 kórházi főorvos Sopron
Kiffovics Alajos Gy 1974 gazd. üi Sopron
Kis Horváth János So 1948 okl. gépészmérnök, tervezőmérnök Sopron
Kiss Gyula Ph 1966 gépészmérnök Sopron
Kiss Róbert dr. Ph 1985 orvos, neurológus, ideggyógyász Sopron
Koloszár Gábor Gy 2005 Sopron
Kőhalmi Kornél Ph 1995 Sopron
Kőmíves Pál So 1949 gépésztechnikus Sopron
Kubinszky Mihály Dr Bp 1945 Sopron
Kuntz Zoltán Ph 1974 pszichoped., újságíró, gyógyped. Sopron
Langer Ágnes Ptl Pártoló tan., családi múzeumtulaj. (Zettl-Langer gyűjt.) Sopron
Lepp Pál Ph 1988 közgazdász, költségvetés Sopron
Märcz Ferenc So 1948 geofizikus, tudományos kutató Sopron
Mozsolits Imréné So 1951 Sopron
Nagy Tihamér Gy 1970 szakközgazdász, agrármérnök, falugazdász Sopron
Németh Csaba Gy 1984 informatikus, rendszerfejlesztő Sopron
Németh Csaba dr. Gy 1989 sebész-haematologia Sopron
Németh Isván dr. Gy 1974 Sopron
Németh Jenő Cdm1948 technikus, MÁV tisztviselő Sopron
Orbán Aladár dr. So 1949 okl. földmérőmérnök, tudományos kutató Sopron
Pálfy Aladár dr. So 1947 laboratóriumi szakorvos Sopron
Peresztegi Gyula Ph 1976 Sopron
R EGISZTRÁCIÓ

Pete-Pikó Pál Gy 1980 elektrikus Sopron

Rosenstingel Antal Ph 1962 műszaki ellenőr Sopron

302
Rozsonits István Gy 1971 távközlési szerviz-mérnök Sopron
Simó István Ph 1992 Sopron
Smuk János Gy 1964 forgalmi szolgálattevő Sopron
Sólymos Istvánné Ptl pártoló Sopron
Szabó István Gy 1968 sörgyártó Sopron
Szijártó Zoltán Ph 1982 vill. mérnök Sopron
Szilveszter Péter dr. Ph 1976 szakorvos, szülész-nőgyógyász Sopron
Szodfridt István Dr. hc.Dr. Gy 1949 okl.erdőmérnök Sopron
Szokolay Sándor Tb Sopron
Tirnitz Tamás Gy 1990 közgazdász, tanár Sopron
Trinitz Józsefné Ptl Pártoló Sopron
Tuba Jenő Ph 1965 okl. mentőtiszt Sopron
Turner Lajos sac. Gy 1969 plébános Sopron
Varga József dr. Gy 1975 sebész, gasztroenterológus Sopron
Vas (Wanek) László So 1954 Sopron
Vas-Wanek László So 1948 Sopron
Vereskuti Bálint Gy 1997 szakközgazdász, tanársegéd Sopron
Vitéz Zoltán Gy 1971 híradásipari, biztonsági munkatárs Sopron
Vörös Balázs Ptl 2000 közgazdász, kereskedő Sopron
Zambó István Ph 1967 okl. épületgépész mérnök, magántervező Sopron
Verő József dr. So 1951 egyetem geofizikus mérnök, kutató prof. Sopron
Erdész Ferenc Gy 1947 lelkész, plébános Sopronhorpács
Sedlmayr Tamás So 1948 növénynemesítő genetikus Sopronhorpács
Ölbei László Ph 1976 vill.mérnök, szervezésvezető Sopronkövesd
Eggenhofer Tamás Ptl Pártoló kertészmérnök, gyümölcstermelés Sopronnémeti
Dinnyés Tamás Ph 1998 gép.mérnök, rendszergazda Sülysáp
Gebauer Béla dr. Ph 1967 Sülysáp
Palásty István Ph 1985 agrármérnök, hírközlési hálózat tervező Sülysáp
Gajda Cecilián Ph 2008 Szabadbattyán
Bogár István Gy 1965 agrármérnök-tanár,pedagógus Szakmár
Tóth Károly Ph 1956 Szakmár
Dekovics Sándor Pp Szany
Funtek Milán Gy 2006 tanuló Szany
May Zsolt dr. Ph 1987 neurológus Szár
Pálinkás Attila Ph 1980 műszaki o.vez. Szederkény
Atlasz Henrik Ph 1952 matematika-fizika tanár Szeged
Atlasz H.-né Lénárd Ágnes Ptl Pártoló tanár Szeged
Baráth Ákos dr. Gy 1997 molekuláris biológus, genetikus Szeged
Deák Bálint Ph 2008 Szeged
Deák Péter Ph 2006 tanuló Szeged
Horváth István Ph 1965 Szeged
Horváth Szilveszter Ph 2007 Szeged
Kálmán János Ph 2006 Szeged
Keresztury Imre Ph 1983 orvoslátogató Szeged
Király István József Gy 1958 GK. vezető, kürtművész Szeged
Kovács József Gy 1974 kánonjogász, rektor Szeged
Körmöczi László Gy 1985 nevelőtanár, oktatásszervező Szeged
Pálvölgyi Attila dr. Ph 1989 belgyógyász-gasztroentenológus Szeged
Rákos Gyula Ph 1954 gyógyszerész Szeged
Sebő Imre Ph 1967 informatikai-szervező Szeged
Szaplonczay Máté Ph 2008 Szeged
Szapolczay Miklós Ph 1980 teológus, pap Szeged
Szűcs László dr. özvegye Ph 1974 Szeged
Tuboly József Gy 1974 közgazd. szakokl. mat., operation manager Szeged
Abért János dr. Ph 1998 jogász, bírósági titkár Székesfehérvár
Alföldi László Ph 1988 Székesfehérvár
TAGSÁGUNK – I.

Bodnár Zoltán dr. Ph 1994 ügyvéd Székesfehérvár

Borián Bálint Gergely dr. Ph 1994 jogász (APEH) Székesfehérvár

303
 Danner-Stipkovits Gerhard Ph 1959 okl.épít.mérn., okl vasb. szerk.sz.mérnök Székesfehérvár
Donáczi Béla Ph 1974 személy és vagyonőr Székesfehérvár
Dömötör Pál Ph 1966 közgazda Székesfehérvár
Fitz Jenő dr. Bp 1939 ókortört., régész, megyei múzeum ig. Székesfehérvár
Gaál György dr. Ph 1972 erdőmérnök, főerdőfelügyelő Székesfehérvár
Gyenes Szilárd dr. Ph 1986 fogorvos Székesfehérvár
Hetyey György Ph 1999 német-történelem tanár Székesfehérvár
Horváth Gellért dr. Ph 1998 jogász, szakértő (Országgyűlés Hivatala) Székesfehérvár
Kádár Sándor Gy 1965 számítástechnikus Székesfehérvár
Katona Gábor Ph 2008 Székesfehérvár
Kuslits Ferenc Gy 1969 építőanyag nagykereskedés Székesfehérvár
Nobilis Márió Ph 1984 papnövendék Székesfehérvár
Pallós Lajos Ph 1961 vill.mérnök Székesfehérvár
Pósfai László sac. (szalézi) Eg 1942 Székesfehérvár
Rórh Péter Ph 1998 Székesfehérvár
Schrenk Gyula Ph 1970 RTV műszerész, szakszerv. ügyvivő Székesfehérvár
Sebestyén Balázs Gy 1992 Székesfehérvár
Sillinger Tamás dr. Gy 1983 ortopéd sebész Székesfehérvár
Sumbszky Gábor Ph 1994 Székesfehérvár
Szekér Miklós Gy 1969 szállodavezető, parképítő Székesfehérvár
Szendrő Péter Kg 1948 technikus, építésvezető Székesfehérvár
Szőke Géza Ph 1983 vill. üzemmérnök, számítástechnikus Székesfehérvár
Torbágyi Zoltán Ph 1975 vasúts, programozó Székesfehérvár
Tóth Béla Ph 1981 közgazdász Székesfehérvár
Világosi Gábor dr. Ph 1974 ügyvéd, országgyűlési képviselő Székesfehérvár
Zseli Miklós dr. Ph 1994 jogász Székesfehérvár
Busics György Ph 1994 project manager, építész tervező Székesfehérvár*
Buzás Antal Ph 1964 okl. könyvvizsgáló Szekszárd
Endrődi István Ph 1963 okl. gépészmérnök Szekszárd
Gál László Gy 1982 pedagógus, fiókvezető Szekszárd
Korzenszky Emőd dr. Ph 1966 állatorvos, igazgató-főállatorvos Szekszárd
Petrits Péter Gy 1993 szíjgyártó, gyertyaöntő Szekszárd
Petrits Szilveszter Gy 1992 cukrász, mézeskalács készítő Szekszárd
Piliskó Ferenc Ph 1967 Szekszárd
Szí Vince dr. Ph 1993 orvos Szekszárd
Ulrik Ferenc Gy 1972 techn. gázszerelő mester, cégvez. Szekszárd
Varga József dr. Ph 1979 szülész-nőgyógyász szakorvos Szekszárd
Elischer Ádám dr. Ph 1998 fogszakorvos Szentendre
Károly István dr. Bp 1939 ügyvéd Szentendre
L. Kecskés András Ph 1960 lantművész, zenetudós Szentendre
Prokopp László dr. Bp 1949 Szentendre
Schramkó Péter Ph 1982 középisk. tanár, könyvtáros, könyvrest. Szentendre
Szakács Áron Imre Ph 1999 idegenvezető, történelemtanár Szentendre
Szende Béla dr. Bp 1954 orvos-phatológus Szentendre
Temesi Balázs Ph 1971 okl. közl.mérnök, nyilvántartási osztályvez. Szentendre
Vajda Ádám Ph 2002 joghallgató Szentendre
Wáczek Frigyes Ph 1967 gyógyszerész Szentendre
Aporfi László Gy 1951 Szentgotthárd
Németh Zoltán sac. Gy 1973 plébános Szentgotthárd
Pácz Gábor Gy 1978 hitoktató Szentgotthárd
Kurcz Ferenc Gy 1985 Szentpéterfa
Felber Gyula Ph 1984 mérnök-tanár, pedagógus Szigethalom
Kún Józsefné Sz. Fürcht Mária Cs 1951 Szigetszentmiklós
Rajczy András Cs 1950 olkeveles kohómérnök Szigetszentmiklós
Sterl József Gy 1967 Szigetvár
Czaki Károly dr. Ph 1970 ügyvéd Szikszó
R EGISZTRÁCIÓ

Raffay Tamás Gy 2006 Szilsárkány

Simon József Eg 1942 építőipari technikus Szob

304
Kauker Dávid Ph 2007 Szolnok
Andor Ferenc dr. Gy 1962 jogász, igazgató Szombathely
Andor Szabolcs dr. Ph 1992 jogász, bírósági fogalmazó Szombathely
Aurer tibor Ph 1999 állatorvos, kutatás Szombathely
Czeglédy Ferenc dr. Ph 1969 sebész, háziorvos Szombathely
Cziráky József dr. Pp 1941 balneológiai tudományos kutató Szombathely
Döbörhegyi Fné
Monspart Xenia dr. Cs 1949 Szombathely
Erdélyi Iván Ph 1963 faipari mérnök, külker., bútorker. Szombathely
Feiszt György Gy 1968 levéltáros Szombathely
Füzi Gyula dr. So 1947 állatorvos Szombathely
Giczy József Kg 1951 földmérő technikus Szombathely
Góczán Bálint Ph 2007 Szombathely
Gyuricza József Ph 1961 Szombathely
Harangozó Bertalan Gy 1973 logisztikai o.vez. Szombathely
Harkay Máté Ph 1962 okl. építőmérnök Szombathely
Hertelendy László Ph 1978 szállításszervező logisztikus Szombathely
Horváth Nándor Gy 1971 autószerelő Szombathely
Hülber Lajos Gy 1962 közlekedés mérnök, MÁV osztályvez. Szombathely
Koczor László Pp 1934 MÁV főfelügyelő Szombathely
Lakatos Lajos Kg 1940 Szombathely
Mugits Károly dr. Gy 1971 orvos Szombathely
Nagy János dr. Kg 1952 állatorvos Szombathely
Németh Gábor dr. So 1947 Szombathely
Pem László dr PhD sac Ph 1970 teológus, pedagógus, musicológus Szombathely
Plochmann Pál Gy 1958 Szombathely
Prugberger Emil dr. Ph 1957 tüdőgyógyász, részlegvezető főorvos Szombathely
Simon Tamás (István) Dr Ph 1987 fogszakorvos Szombathely
Sőth Ervin Pp 1948 szőlőmérnök Szombathely
Stift László Gy 1955 mezőgazd. mérnök, erdőmérnök Szombathely
Takáts János So 1950 tervező, nyugdíjas Szombathely
Taródi István Gy 2000 Szombathely
Tóth Imre Ph 1958 fotóriporter, mester Szombathely
Tóth László dr. Ph 1977 magasépítő üzemmérnök, épít. koord. Szombathely
Tóth Márk Ph 2008 Szombathely
Tremmel János Ph 1955 manager Szombathely
Varga Tibor Ph 1984 informatikus Szombathely
Magyaros László Ph 2010 Szomód
Magyaros Tibor Ph 2011 Szomód
Bencze Lóránt dr. Ph 1958 tanár,főigazgató Szomor
Bartha Gábor Ph 1970 tervező mérnök Sződliget
Dakos László Ph 1979 borász, pedagógus, mérnöktanár Szőlősgyörök
Schulz Gyula Ph 1988 fogtecnikus egyéni vállalkozó Tab
Kiss Imre Eg 1951 középiskolai tanár, könyvtáros Tállya
Sója Szabolcs dr. Ph 1958 körzeti orvos Tállya
Sója Szabolcs Péter dr. Ph 1998 Tállya
Andrónyi Tibor dr. Ph 1959 szarvasmarha-e.ügyi szakállatorvos, m. állato. Tapolca
Cséri Tamás dr. Ph 1986 Tapolca
Deli Ferenc Ph 1972 távközlési szaküzemmérnök Tapolca
Sötét Máté Ph 2010 Tapolca
Zsoldos Gábor Gy 2006 Tapolca
Said Dávid Gy Tapolca
Lázár János Gy 1970 fuvarozás Tapolca-Diszel
Mihályi Ferenc dr. Eg 1948 gépészmérnök Tárnok
Magyaros Ferenc dr. Ph 2001 aneszt. rezidens Tata
Szabó Ákos Ph 1998 Tata
TAGSÁGUNK – I.

Szabó Csaba Ph 1997 Tata

Szabó Gergely Csanád Ph 1993 Tata

305
 Szabó Gyula Sándor Ph 1995 projektmanager Tata
Mohi György Eg 1944 erdőmérnök Tatabány
Domnanovich Tamás Kg 1949 latin-orosz tanár Tatabánya
Hegedűs Balázs dr. Ph 1982 bíró Tatabánya
Lengyel Ervin Ph 1998 Tatabánya
Szomor Iván Eg 1954 elektroműszerész, bányagépészeti oszt.vez. Tatabánya
Várpalotai Viktor dr. Ph 1993 közgazdász Tatabánya
Lang Ferenc Gy 2000 árufuvarozói, beszerzési koordinátor Tét
Barkó Gábor Ágoston osb Gy 2004 Tihany
Korzenszky Richárd Ph 1959 Tihany
Gerebenics Tamás Gy 1977 szervezetfejlesztési tanácsadó Tordas
Hoós Flórián Gy 1989 szociálpedagógus, forgalmi o.vez. Torony
Hoós Norbert Gy 1992 biztonsági őr, mobilposta kezelő Torony
Marton István Ph 1963 plébános Tóthszerdahely
Füzesi Sándor dr. Gy 1970 hatósági állatorvos Tótszerdahely
Hajdu L.-né Szendrő Katalin dr. Cs 1951 foglalkozástan, szakorvos Törökbálint
Herszényi Bálint Ph 1966 gépészmérnök, közgazdász Törökszentmiklós
Kuti József Ph 1973 vill. üzemmérnök, informatikus Tura
Sára Attila Ph 1984 tanár Tura
Sára Mihály Ph 1969 üzemgazda Tura
Vasas András Gy 1979 környezetvédelem, köztisztviselő Tura
Dukán Gergely Ph 1998 közgazdász Úrkút
Doroszlay László Gy 1995 ügyvezető Üröm
Laczus Géza Ph 1958 rendsz.techn.szakmérnök, mech.műszerész, kántor Vác
Nagy László id Gy 1965 gyengeáramú üzemiskola, rendszergazda Vác
Papp Miklós Ph 1979 áldozópap, paróchus Vác
Zavetz József Ph 1956 Vác
Zoltai György Ph 1962 mezőgazd. gépészmérnök Vác
Schönberger René Ph 2011 Vág
Torma Péter Gy 2006 Vág
Urban Tibor Ph 1984 optikus, pénzügyi tanácsadó Vaskút
Zágorhidi Czigány Ákos Gy 1992 szervezőmérnök, ügyvezetés Vasvár
Németh Ottó Ptl pártoló raktáros Vaszar
Németh Péter Gy 2003 Vaszar
Varga Dezső Ph 1977 vagyonkezelő Vasszécseny
Dobos Imre Bp 1938 Vép
Török Szabolcs dr. Ph 1989 gyermekgyógyász, egy. oktató Veresegyház
Gyöngyösi Gábor dr. Ph 1984 belgyógyászat, háziorvos Vértesszőlős
Balatoni László Gy 1974 vállalkozó, irodagép Veszprém
Bálint Bánk Ph 1976 Veszprém
Bischof Péter Ph 1975 építőmérnök, műszaki ellenőr Veszprém
Bodor Endre dr. Bp 1939 egy. tanár Veszprém
Bodor István Ph 1957 Veszprém
Bohon Tibor Ph 1960 népművelő, könyvtáros, történelemtanár Veszprém
Böröcz Ferenc Gy 1961 rádió-tv műszerész, munkavédelmi vezető Veszprém
Csiz András Ph 1999 okl. közgazdász Veszprém
Dolinka József Gy 1974 Veszprém
Godzsa József dr. Ph 1967 mérnök analitikus Veszprém
Gubicza László dr. Ph 1969 vegyészmérnök Veszprém
Hark Ferenc dr. Bp 1951 rheuma-, fizikother., balnother. szakorvos Veszprém
Illy József Ph 1955 üzemmérnök Veszprém
Kátai Gergely Gy 1972 munkavállalási tanácsadó Veszprém
Körmendi Gábor Gy 2005 Veszprém
Krámli Péter Gy 1982 Veszprém
Márfi Gyula dr. Ph 1962 lelkipásztor, egyházi vezető, veszprémi érsek Veszprém
Mohilla Rezső Gy 1949 egy. docens Veszprém
R EGISZTRÁCIÓ

Nemes Ákos Ph 2008 Veszprém

Novák Árpád Ph 1980 vill.mérnök Veszprém

306
Pordán Mihály dr. Pp 1950 okl. gépészmérnök Veszprém
Rednik András dr. Ph 1960 o.vez. orvos Veszprém
Schumacher István Ph 1973 erdőmérnök Veszprém
Sonnevend Imre dr. Ptl Pártoló okl. erdőmérnök Veszprém
Stark Ferenc Bp 1951 rheuma, fiziko, balmotherapia Veszprém
Szabó János Ptl 1941 okl. bányamérnök Veszprém
Szentirmai István dr. Bp 1950 Veszprém
Takács István dr. Eg 1939 jogtanácsos Veszprém
Takáts István sac. Ph 1991 róm. kat. lelkész Veszprém
Tóth Gyula Ph 1975 lelkész, plébános Veszprém
Üregi Sándor Ph 1978 vezetékes távközlés, területi vezető Veszprém
Varga Endre Gy 1983 Veszprém
Veiland László Pp 1939 adóellenőr, adócsoport vezető Veszprém
Gyulaváriné Lovassy Klára Kg 1969 építőmérnök, kult. manager, múzeumig. Veszprém
Rabi István Gy 1982 Vitnyéd
Bolla István dr. Pp 1943 Zalaegerszeg
Bundics Antal Gy 1976 Eu-s pályáz.kész.-bel. auditor, min.ügyi vez. Zalaegerszeg
Csertán Ferenc Ph 1953 ipari technikus, erősáramú technikus Zalaegerszeg
Győri László dr. Gy 1969 orvostudományi Zalaegerszeg
Hornung Tamás Gy 1975 matematikus, főiskolai oktató Zalaegerszeg
Jenvay Lóránt Cs 1951 Zalaegerszeg
Kaizer Jenő Gy 1973 építőmérnök Zalaegerszeg
Kakas József Ph 1969 munkavédelmi technikus Zalaegerszeg
Kéri Zsombor Csaba Ph 2007 Zalaegerszeg
Kozma-Bognár Tamás Gy 1995 orvos,urológus Zalaegerszeg
Major Zsolt Ph 1977 színművész, kulturális szervező Zalaegerszeg
Marx Gyula dr. So 1949 körzeti orvos, üzemorvos Zalaegerszeg
Módos Tibor Ph 1966 okl.közgazdász, bérgazdálkodási vezető Zalaegerszeg
Németh István Ph 1961 agrármérnök Zalaegerszeg
Németh Tamás dr. Ph 1992 fogszakorvos Zalaegerszeg
Paksa István dr. Ph 1965 jogász, igazságügyi szakértő Zalaegerszeg
Pálhidai Rezső Pp 1942 agárménök Zalaegerszeg
Podlovics Péter Ph 1984 művelődésszervező, távközlés Zalaegerszeg
Schlemmer Tamás Ph 1947 röntgen-szakorvos Zalaegerszeg
Simon László Ph 1971 közgazdász, inf. rendszerszervező Zalaegerszeg
Szalai Attila sac. Gy 1992 káplán Zalaegerszeg
Szalczer Lajos dr. Ph 1975 szemorvos Zalaegerszeg
Takács Béla Gy 1966 Zalaegerszeg
Tompos Imréné Ph 1965 Zalaegerszeg
Tóth László dr. Ph 1974 jogász, elnök-vezérigazgató Zalaegerszeg
Tótmárton Tamás Ph 1971 Zalaegerszeg
Könnyid Krisztián Gy 2004 Zalagyömrő
Vattay László Pp 1943 MÁV dolgozó Zalaszentgrót
Károlyi Sándor Gy 1950 vízépítő mérnök, út- és vízépítőtervezés Zebegény
Ambrus József, -né Dr. Ph 1955 Zirc
Detre Ferenc Ph 1959 Zirc
Kondora László Ph 2009 Zirc
Kondora Zoltán Ph 2007 hallgató Zirc
Kőváry György dr. Ph 1969 fogszakorvos Zirc
Mohay József dr. Ph 1984 orvos,sebész Zirc
Rimai János Ph 1974 rendész-tűzrendész, raktáros Zirc
Schreindorfer Károly Ph 1975 mérlegképes könyv., adótanácadó Zirc
Vörös Kálmán Ph 1974 Zirc
Kungl György Tamás Ph 2006 animáció Zsámbék
Moldovai Márton Álmos Ph 2002 Zsámbék
Pataki András Ph 1975 környezetvédelmi szakmérnök Zsámbék
TAGSÁGUNK – I.

307
 Külföldön élô társaink

Név rövidítés é.ideje foglalkozás/végzettség település

Ádám György Ko 1941 Bratislava SK
Adamovich László Dr So 1940 tanszékvez. prof., erdőmérnök Vancouver Can
Alex László dr Ph 1955 Bonn D
Altvater Paul Dr Ph 1970 sebész, felülvizsgáló orvosszakértő Stuttgart D
Babos János Bp 1945 vegyészmérnök St. Catharines Can
Bács Aurél So 1951 építészmérnök Zürich CH
Bagó Zoltán dr Ph 1990 szakállatorvos-pathológus Bécs(Wien) A
Bajkó Ervin Antal Gy 2009 Gyergyáditró RO
Balázs Béla Kg 1950 okl. olajmérnök, üzletember Calgary Can
Bánsági-Amend László Bp 1947 elekt.érnök Emmering D
Baumann Tibor dr. So 1950 fizikus, management Freiburg D
Bedő Miklós Bp 1950 mérnök Hisings Backa S
Boross Kálmán So 1951 Ondenhoorn NE
Czapáry Miklós Ph 1947 hites könyvvizsgáló, accountant Elmvale ON Can
Csáthy Tamás Bp 1949 Thornhill Can
Cséry Viktor dr. Ko 1947 Komarno SK
Csősz János Cs 1953 gépészmérnök Randburg ZA
Danielfy Tibor Bp 1949 belső-építő, építészmérnök Boulogne F
Dénes Tamás Ph 1958 építőmérnök Toronto Can
Derényi Jenő So 1950 mérnök, egyetemi tanár Toronto Can
E. Berty Tamás Bp 1949 gépész, vegyészmérnök, foly.terv. mér. Tustin USA
Emődi Sándor Gy 1950 West Orange USA
Erdődy Imre Ph 1957 bankár München D
Erdődy László Ph 1956 München D
Faltin Henri Ph 1951 Geneve CH
Fischer G Tamás 1949 Des Moines USA
Gőgös Béla vitéz Pp 1943 elektronikus mérnök Gainesville USA
Gyermek István Bp 1949 műv.tört., egy. tanár, múzeum ig. Stockton USA
Habsburg von, Otto dr. Tb politikus Pöcking D
Hamság Ernő Bp 1948 vegyészmérnök-konzultáns Vulbens F
Háry Dezső Pál Lajos Gy 1948 Frauenfeld CH
Heszky Sándor Gy 1945 Johanneskirchen D
Horony Csaba Gy 2006 tanuló Dunaszerdahely SK
Jancsó Alexander Ko 1947 Komarno SK
Jantyik Pál Ph 1974 technikus/programozó Stockholm SW
John J. Alpar Md So 1944 ophtamology Amarillo USA
Juhász László dr Gy 1952 jogász, újságíró Forchtenstein A
Kemenes Otto Bp 1939 Wollstonecraft Sydney AUS
Keresztes Imre dr Ph 1948 CH
Kertész Imre Dr Bp 1939 szülész-nőgyógyász Aix-en-Provence F
R EGISZTRÁCIÓ

Kéry László András Gy 1953 sp. kém. gyárak építése, ny. önálló mérnök Basel CH

308
Név rövidítés é.ideje foglalkozás/végzettség település
Kiskéry Lóránd Ph 1953 Bern CH
Kommenda Lajos Kg 1944 könyvkiadói alkalmazott Wien A
Koncz Otto dr Ph 1956 fogorvos München D
Kondor Lajos Kg 1948 sac. Fatima P
Kosa András Inns 1949 vegyész Sarzeau F
Lámfalussy Sándor So 1947 Lasne (Ohain) B
Lékai Róbert Bp 1948 elekt.mérnök Fishkill, NY USA
Lőrincz Balázs Bendegúz dr Ph 1992 fül-orr-gégész, fejnyaksebész Queensland AUS
Markovics Róbert Eg 1946 Wien A
Marossy Otto Eg 1942 mechanical eng. Sarasota USA
Mihályi Géza Ph 1948 Róma I
Molnár Attila Bp 1949 elekt. mérnök Waitsfield VT USA
Molnár Miklós Bp 1945 közg., üzletember, szőllész Piedmont Can
Mondovits István Gy 1950 egyetemi könyvtáros Bruxelles B
Morandini Tamás Ph 1952 közgazd. AU.DE L'EXPOS UNIU 8/5 B
Morvay Pál Dr Bp 1935 ügyvéd Toulouse F
Nagy Álmos István dr. Gy 1985 agykutató Chichester USA
Nelhiebel Gyula Eg 1949 Verviers B
Niszler László Eg 1948 lelkész, munkás Stúrovo SK
Nónay Tamás Bp 1944 várostervezés North Vancouver Can
Panek Ödön Bp 1939 könyvszakértő, adószakértő Ottawa Can
Pattantyús - Á. Tamás Gy 1951 elektronikus mérnök Ann Arbor USA
Paulovits Imre Bp 1951 okl. gépészmérnök Köln D
Perlaki Ferenc dipl. ing. So 1940 Eisenstadt A
Piatrd Antal Eg 1947 Bratislava SK
Pinezich Ákos So 1950 geofizika 80209 Denver USA
Pogátsa-Murray József dr Gy 1947 állatorvos Egling D
Polgár Károly Eg 1947 Nové Zámky SK
Polgár Kornél Gy 1943 okl. építészmérnök Voorburg NE
Prokopp Sándor Bp 1946 Eching/Vilcht D
Rész Albert dr Ko 1943 bírósági sz.értő: növ.véd.,bakterológia Stuttgart D
Richter Vladimir Bp 1937 München D
Rudan Péter Ph 1957 geológus Wien A
Ruman Elenóra Ko 1946 Komárom SK
Rybach László So 1953 geofiz., cégvezető, prof. emeritus Küsnacht CH
Sasvári László dr Bp 1939 ügyvéd Lausanne CH
Satmári-Satmer Ferenc Gy 1947 öntödei form. anyagok kut.-fejl. Schaffhausen CH
Scitovszky Tamás Bp 1940 Verdun Qc Can
Siposs Klára Ko 1946 gyógyszerész Komarno SK
Sodro László Géza So 1950 közgazdász Bruxelles B
Stipsicz József Ph 1957 gépészmérnök, gyártervező Zürich CH
Szalai (Sailer) Mihály Kg 1951 okl. mérnök Nürtingen D
Szalay Ferenc Ph 1953 villanyszerelő, tervezőmérnök Ilvesheim D
Szarka László dr Ph 1953 gyógyszerkutatás Basking Ridge USA
Szirbik Albert Ph 1998 24430 Ada Yu
Tarczay Tibor Bp 1943 szálloda és club management Droebak N
Thomay László Kg 1953 Montreal QUE. Can
Tibold Ferenc Gy 1950 NY-14052 USA USA
Tittel Oszkár Bp 1954 Wiesbaden D
Vaszary László Gy 1954 repülőgép mérnök Zürich CH
K ÜLFÖLDÖN

309
ÉLÕK
 Tagságunk – II.
Mindazok adatai,
akiktől még várjuk a felhatalmazást
a részletesebbb adatok közlésére.

ABC-SORREND SZERINT RENDEZVE

(Grudl József) Zsávolya Zoltán Gy 1986 Balogh Gyula Ph 1955

Ábrahám András Gy 2006 Balogh Jenő Pp 1942
Ács András dr. Gy 1973 Balogh Lajos Gy 1973
Agárdy László Gy 2006 Balogh László Pp 1943
Ágh Zoltán Gy 1928 Balogh László Ph 1968
Albert Mihály Ptl Balogh Zoltán sac. Ph 1965
Almássy Endre Bp 1950 Bancsó Máté Gy 2004
Alpár Geyza ev. lelkész So 1943 Bandinter Tamás
Alpár János dr. So 1944 Bankó Károly Gy 1945
Andréka Bertalan dr. Gy Bánsági Béla
Andrónyi László 1991 Baracsi Gábor Ph 1977
Ankerl Géza dr. So 1950 Baranyai Tamás Ph 2006
Antal Géza sac. Ph 1966 Barasevich Péter
Aradi István Ph 1988 Barassevich Antal Ph 1980
Arató Péter Barassevich Péter Ph 1982
Árpásy Endre dr. Gy 1956 Bárczy Zoltán Ph 1967
Artner Péter sac. Gy 1993 Bari József Ph 1980
Árvai István sac. Gy 1992 Baross Dénes dr.
Atkári Ferenc Gy 1982 Barta József dr. Ph 1980
Ba Milán Ph 2006 Bártfai István Bp 1950
Babics László Ph 1957 Bartha István dr. Bp 1936
Babik József László Cs 1954 Básthy Béla Ptl
Babik Zoltán Cs 1952 Básthy Tamás Ptl
Babócsi László K 1948 Básthy Zsolt Gy 1990
Baboth Gergely 1997 Bata Nándor Ph 1993
Bachmann Zsolt Gy 2006 Báthory Gábor Ph 1999
Bács Tamás So 1954 Baumann Pál So 1946
Bacsik Dávid 1998 Bazsinka Mihály Ph 2006
Bacsik Tamás Gy 1970 Becherer András SVD sac. Kg 1952
Bácskay Miklós Gy 1952 Becsei Lajos Ph 1972
Baján Géza dr. Belák Péter Ph 1993
Baján György dr. Ph 1959 Béli László dr. Ph 1971
Baján László dr. Ph 1981 Bella Gábor Gy 1990
Baji Ákos Ph 2006 Bellér Lajos SVD sac. Kg 1949
Bakó Áron Gy 2006 Bencze Pál dr. Ph 1949
Bakos György Ptl Bencsics Miklós Gy 1976
Bakos Péter Ph 1962 Bende Györgyné Bardocz Julianna Ko 1939
Bakos Tibor Bendesy Gyula Bp 1950
R EGISZTRÁCIÓ

Balázs László Pp 1948 Bene László dr. Gy 1984

Bálint Béla Gy 1992 Benedetti Tibor dr. Gy 1948

310
Benke Kálmán Ph 1983 Bosnyák Ede Bp 1950
Benkő András dr. Gy 1986 Bozsaki Gábor Gy 2006
Benkő István Zoltán Ptl Bózsik András Ph 1989
Beőthe Tamás Zsolt dr. Ph 1991 Bózsik Béla Pál dr. Bp
Berczi Ádám Gy 2006 Böde Flórián Ph 1975
Beregi István gk. pap Ph 1979 Böjtös Ferenc Gy 1982
Beregi Péter Ph 1989 Bőr Péter Ph 1986
Beregszászy Attila dr. Bp 1949 Böröcz Csaba Ph 1998
Berkes László dr. sac. Gy 1972 Böröcz Gergely Gy 1995
Berta László Ph 1974 Böröcz László dr. Ph 1998
Bertalan Szilárd Ph Bősze Béla Pp 1939
Bertalanffy (Bock) Tibor Ervin dr. Bp 1941 Bősze Tamás Gy 1956
Béry Géza Gy 1967 Breglovics Bence Gy 2005
Berzsenyi Gyula Ph 1978 Breglovics Tamás Gy 1967
Berzsenyi Tamás Gy 2006 Bucz Hunor
Besenyei Pál Gy 1978 Budavári Miklós Ph 1966
Bicsár László sac. Gy 1977 Budavári Solt Ph 2004
Bindes Ferenc sac. So 1953 Bujda Miklós Bp 1943
Biritz László dr. Kg 1945 Bujdos Béla Gy 1986
Birkus Imre Ph 1980 Bujdosó Géza Gy 1954
Bíró Gáspár dr. Ph 1969 Bukits Miklós Gy 1988
Bíró József Gy 1957 Bukits Norbert Gy 1991
Biró Sándor Bp 1948 Burián László sac. Eg 1941
Bitay István Ptl Burián Miklós Gy 2001
Bitskey Gábor Ph 1980 Búza Kristóf Ph 1985
Bizse Gábor Ph 1965 Bükkfalvy János Ph 1965
Blaskó Bálint 2009 Czár Csaba János 1993
Boa József Kg 1950 Czémán Miklós Gy 1980
Boa László Ph 1964 Czigány István Ph 1976
Bobok Tivadar Ph 1965 Czigler Ágoston Ph 1972
Bocsekné Gesztes Zsuzsa Ko 1938 Cziky László Ph 1934
Boda Imre Gy 1973 Cziráky Antal Ph 1965
Boda János Gy 2003 Czömpöly Tamás Ph 1994
Bodó János Gy 1961 Csabai László Ph 2006
Bodor Csaba Ph 1988 Csala Benedek Gy 1956
Bodrogközy György dr. Pp 1943 Csanády Zsolt Ph 1967
Bódy István Gy 1950 Császár Péter Ph 2006
Boér Miklós dr. Ph 1954 Cséfalvay Gyula Ph 1974
Bogárdi László Ph 1973 Cseh Gellért György dr. Gy 1992
Bogdán Kálmán Ptl Csehi Lóránt Ph 1991
Bogdányi István Gy 1966 Csenár Márton dr. Kg 1977
Bognár Géza dr. Kg 1945 Csere Márton Ph 2001
Bognár Károly dr. Ph 1999 Cserháti Balázs István Ph 1991
Bognár Melinda Csermák András Ph 1998
Bojtos Zsolt Ph 1983 Csermely Szabolcs Ph 1974
Bonta Kálmán Csernus Zoltán Cs 1950
Borbás László Ph 1966 Cserpán Imre Ph 1975
Borbély Barnabás Gy 1985 Csiba Árpád dr.
Borbély József Ph 1971 Csiba László dr. Ph 1970
Borbély Tamás Gy 2006 Csiba Tamás Ph 1982
Born András dr. Ph 1964 Csibi Imre sac. Ph 1988
Borókai László Gy 1940 Csíky Balázs Ph 1997
Boronkay László Ph 1967 Csíky László dr. Pp 1934
Boros László Kg 1948 Csillag Kristóf Ph 1978
Boros László Ph 1964 Csizmadia István dr. Ph 1959
TAGSÁGUNK – II.

Bors Péter dr. Gy 2000 Csizmazia Bulcsú Ph 1992

Borsos Ferenc dr. Gy 1938 Csizmazia Imre dr. Gy 1950
Borsos László Ptl Csonka Dénes Ph 1998

311
 Csonka Dénes dr. Gy 1995 Epinger Emil Balázs Ph 1986
Csonka Nándor Gy 1992 Erdei Sándor dr. Ph 1984
Csordás György Gy 1973 Erdélyi Attila dr. So 1950
Csúcs László dr. Ph 1960 Eredics Tamás dr. Gy 1980
Csuka Pál Gy 1983 Érseki Gábor
Csukás László Ko 1935 Eszter István Ph 1967
Csurgay Árpád dr. Cs 1954 Fábián Árpád dr. Ph 1976
Csuti József Ph 1963 Fábián Bertalan Ph 2003
Csutorás Attila Gy 1965 Fábián István dr. SJ sac. Pp 1942
Dalanics Zoltán gk. pap Ph 1987 Fábián Lóránt Ph 2001
Dallmann László dr. Ptl Fábián Péter Ph 2007
Dallos Sándor Ph 1979 Falus Imre (Henri Faltin) Ph 1950
Damjanovich Pál gk. pap Ph 1962 Farkas Gábor Ph 1981
Darvas Péter Gy 1993 Farkas Gergely Gy 2006
De Sommer József Bp 1945 Farkas György Ph 1950
Deák András Ph 1982 Farkas László Ph 1984
Deák András Ph 1997 Farkas László Ph 1994
Deák Ferenc Ph 1983 Farkas László G. dr. Ko 1934
Deák Mihály Ph 1985 Farkas László Pál dr. Kg 1939
Deák Sándorné Ptl 1947 Farkas Roland Ph 1993
Debrődy István Ph 1973 Farkas Tibor Gy 1970
Decze Tibor Csongor Ph 1989 Farsang László Gy 1974
Decs István sac. Ph 1969 Fatalin Gyula dr. Ptl
Dely Dezső Ph 1965 Fáth Gyula Péter Bp 1950
Demeter Gábor Gy 2006 Fáthné Szauer Margit So 1948
Denk Stefan dr. Gy 1947 Fátyol Tibor Ph 1998
Déri Tamás Ph 1984 Fehér János dr. Gy 1952
Derzsy Tamás Ph 1998 Fehér József Gy 1979
Dezse Péter OP Ph 1990 Fehértói-Nagy Attila Kázmér Gy 1991
Disztl Gábor Fehértói-Nagy Iván Péter Ph 1989
Dobák Lajos Bp 1946 Fejér László Előd 2004
Dobis Ervin SDB sac. (szalézi) Eg 1941 Fekete András Ph 1993
Dobó Ferenc Tibor dr. Cs 1952 Fekete György dr. Eg 1945
Dobos András gk. pap növ. Ph 2000 Fekete Gyula Gy 1956
Dobos Becsei Apollónia Franciska Ph 1953 Fekete Imre dr. Eg 1946
Dobos Gábor Ph 1977 Fekete Imre dr. Ph 1997
Dobos István Gy 1970 Fekete Miklós gk. papnöv. Ph 2000
Dobos László Gy 1967 Fenyvesi Imre dr. Gy 1983
Dolowschiák Tamás Ph 2002 Ferenczi György dr. Bp 1940
Domán Kornél Gy 2001 Ferenczi Huba Gy 1958
Dombi Mihály Ferenczy Géza Ph 1962
Domokos György dr. Ph 1958 Filiczky István dr. Gy 1983
Doroszlay Béla Pp Finck Antal So 1945
Doviscsák Tamás Ph 1982 Findeiszné Bauer Zsuzsa Kg 1960
Draskovits Imre Ph 1955 Fisli István 1991
Drevenka Gusztáv Cs 1952 Flasch János Ptl
Drevenka Róbert Cs 1952 Fodor Ádám 2011
Dsida Ottó Gy 1962 Fodor Attila Ph 1991
Dura Kornél Ph 1989 Fodor István Ph 1974
Duschanek András Gy 2006 Fodróczy Péter Gy 2006
Egri József sac. Gy 1968 Fornet Béla dr. Ph 1962
Egri Péter Földesi Ferenc Gy 1980
Elischer Zoltán dr. Ph 1963 Főző Mihály dr. Gy 1954
Élő Zoltán Ph 2003 Friedl Ferenc So 1942
Endrődi József Ph 1966 Fukszberger Imre Gy 1978
Endrődi Miklós Gy 1974 Fülöp Géza Gy 1957
R EGISZTRÁCIÓ

Enzsöl Lajos So 1931 Fülöp Viktor Gy 2000

Eördögh István dr. Ptl Fűri Ferenc Ko 1945

312
Fűvessi József Eg 1940 Gulybán Tibor gk. pap Gy 1968
Gaál Győző Ph 1966 Günter Tamás Gy 1994
Gaál Imre dr. Gy 1976 Gyapay Dénes özvegye Ph 1947
Gaál Jenő P. SVD sac. Kg 1948 Gyapay Gábor dr. PAXHU
Gádory Kira Ptl Gyarmati László Gy 1962
Gajda Péter Ph 1982 Gyenese Zoltán So 1952
Galambos Imre dr. Ph 1963 Gyenge Lajos Gy 2006
Galambos János dr. Bp 1950 Gyóni András Gy 1973
Galántai Gábor 2003 Gyökér András Ph 1990
Galba Béla Gy 1960 György László Ph 1960
Galla Endre dr. Eg 1945 Györgyi János Ph 1975
Galla Zsolt Ph 2006 Györkös Imre dr. Ph 1987
Gálos József sac. Gy 1936 Gyurok Ernő Ph 1981
Gárdonyi György Gy 1980 Haász Csaba Ph 1998
Gáspár Csaba Ph 1958 Hábel János Ph 1982
Gáspár Károly Gy 1979 Hack József Ph 1993
Gasztonyi Károly dr. özvegye Pp Hadarits Vilmos dr. Ph 1973
Gáti László Pp 1944 Hadnagy János dr. Ph 1962
Gauder Tivadar Gy 1952 Hadobás Zoltán Ph 1991
Gedeon Csongor Ph 1990 Hahn Oszkár dr. Gy 1959
Gedeon G. Péter Hajós Bence Ph 1996
Gedeon József Ph 1964 Halász Ernő Ph 1976
Gedeon Péter Ph 1968 Halász Gábor Gy 2007
Gelsey Erzsébet Halmosi Róbert dr. Ph 1991
Genersich Sándor Eg Hanák József sac. Gy 1970
Gera Dániel Ph 2002 Hancz Ferenc Ptl
Gera Ferenc Ph 1984 Hanusz Zsolt Ph 1988
Gerber István Gy 1983 Hanvay Zoltán Ph 1998
Gereben István So 1950 Hanzséros Sándor Gy 1974
Gerencsér Sándor Ph 1983 Harangozó Ferenc Kg 1954
Gergátz Elemér dr. Gy 1960 Harczi Dániel Ph 2002
Gergely Hugó Ph 1957 Hári Péter Ph 2006
Gérnyi József Gy 1989 Harkay János Ph 1966
Gerzson Pál Kg 1949 Harmath Arisztid Sándor dr. Bp 1938
Ghéczy Iván Bp 1949 Harmath Ede Ph 1986
Ghyczy Miklós dr. Ph 1956 Harmath László Ph 1972
Gimesi István Miklós v. Ptl 1970 Hárs Antal So 1950
Ginzer Zoltán Gy 1966 Harsányi Lehel dr. Pp 1949
Góczán Károly Gy 1945 Háry Antal Ph 1977
Goda Károly sac. Eg 1942 Hatos Iván Ph
Goller Attila Ph 1989 Hatos J. Péter Ph
Gólya László dr. Ph 1958 Hatos Tibor Gy 1968
Gondi Ferenc Ptl Hauberl Gergely László Ph 1998
Gosztonyi Károlyné dr.-né Ptl Hauzer György Gy 1970
Gotthárd Dezső Ph 1955 Hécz Lajos Gy 1967
Gótzy Pál Gy 1941 Hegedűs Odó OSB Ph 1978
Gönczi Béla Bp 1952 Hegyi János dr. SJ sac. Gy 1938
Göndöcs József Gy 1966 Hegyi József 2008
Görhely Sándor Heidelsperger István sac. Gy 1977
Görhely Sándor Ph 1960 Heim Gábor Gy 1979
Görög János Gy 1979 Heintz János Bp 1949
Görög Sándor dr. Kg 1952 Heltai Nándor Gy 1945
Gősi Zsolt Gy 2006 Herczku József Ph 1967
Grátzer Mihály Ph 1967 Herszényi Imre Ph 1968
Gregosits Balázs Ph 1997 Hetényi Gábor Ph 1991
TAGSÁGUNK – II.

Greguss László Ptl Héthársy Frigyes v. Bp 1946

Gríniusz Ádám dr. Ph 1997 Hévei Jenő Gy 1992
Gulyás Miklós dr. Ph 1978 Hevér Zoltán Ph 1981

313
 Hidvégi Imréné dr.-né Angyal Anikó dr.Gy1965 Horváth Viktor dr. Gy 1975
Hikó Lászlóné dr. Horváth Zsolt Gy 1972
Hirschmann Dávid Gy 2007 Horváth Zsolt Ph 1982
Hirschmann József Gy 1970 Hosszú István
Hittnerné dr.-né Ivándy Ágota Ko 1941 Hölczl Róbert Bp 1947
Hlavicka Viktor 2007 Hujber Lajos Ph 1956
Hódi Rezső Farkas Ph 1989 Husvéth Sándor dr. Eg 1950
Hoffmann Ottó dr. So 1945 Huszti Ádám Ph 1984
Holl Nándor Ph 1973 Hutton-Mills, René Ph 1985
Holló (Bruckner) Tamás Kg 1940 Hülber Lajos Gy 1964
Holló Szabó Lajos Ph 1983 Ifi Ferenc dr. Ph 1965
Hollósy János dr. Gy 1937 Illés Pál Attila Gy 1984
Hollósy János dr. Ph 1949 Ilniczky József Ph 1952
Holtsuk Tibor Eg 1953 Ilosvay Tamás dr. Bp 1938
Honti Tamás Ph 2007 Illyés László Gy 1963
Hopp Viktor dr. So 1939 Imre Béla Gy 1942
Horányi Tamás Ph 1990 Imrik Sándor Ph 1953
Horn Gábor Ph 1980 Isztovics Dénes Gy 1948
Hornyák Levente 2008 Iván László Gy 1947
Horogi Ottó Eg 1940 Ivancsics János So 1950
Hortobágyi Attila Gy 1994 Ivancsó Bazil gk.pap Ph 2001
Hortobágyi Károly Eg 1941 Ivancsó István gk. pap Ptl
Horváth Andor Gy 1948 Ivancsó Sándor gk. pap 1981
Horváth Balázs Ivándy Ernö dr.
Horváth Dávid 2007 Ivanich Miklós Ph 1950
Horváth Dezső Gy 1942 Ivánkay József dr. Gy 1939
Horváth Endre Ptl Iványi Attila Ptl
Horváth Endre ifj. Ph 1986 Iványi Endre Gy 1949
Horváth Ferenc Ph 1978 Iványi Zoltán Ph 2000
Horváth Ferenc v. prof. dr. Pp 1942 Jaczkó József dr. Ph 1985
Horváth Gábor Ph 1960 Jaczky József
Horváth Gábor Gy Jagasits András Ph 1971
Horváth Gyula Jakab Lajos 2003
Horváth Gyula Ph 1998 Jakab László Gy 1968
Horváth Gyula dr. Gy 1978 Jáki Szaniszló dr. OSB sac. Gy 1942
Horváth Imre Ph 1989 Jáky György Gy 1948
Horváth István Gy 1959 Jáky György Gy 1981
Horváth István Sándor sac. Ph 1988 Janka Ferenc dr. gk. pap Ph 1984
Horváth János Ph 1996 Jankovits Gyula Ph 1965
Horváth József dr. Gy 1976 Jankovits Tibor Gy 1966
Horváth Kornél Cs 1956 Jánosa Tamás Ph 2007
Horváth Lajos Csaba Ph 1981 Jávorik Dénes István Gy 1965
Horváth Lajos dr. sac. Kg 1954 Jehn Antal
Horváth László Gy 1958 Jelfy Lóránt dr. Bp 1950
Horváth László Ph 1972 Jeney Iván dr. Gy 1963
Horváth Lehel Gy 1966 Jeviczki Attila dr. Ph 1983
Horváth Márton dr. Eg 1940 Jezsó Béla Ph 1967
Horváth Mihály dr. Gy 1933 Jobbágy Benedek Ph 1996
Horváth Miklós Ph 1968 Joó István Ph 1992
Horváth Miklós Ph 1977 Juhász András Gy 2003
Horváth Sándor Gy 1994 Juhász Dániel Gy 2006
Horváth Sándor dr. Gy 1971 Juhász Egon dr. Bp 1944
Horváth Sándor dr. Gy 1977 Juhász Ferenc dr. Kg 1943
Horváth Tamás Gy 1992 Juhász János Gy 2001
Horváth Tibor dr. Gy 1938 Juhász Lajos Ph 1972
Horváth Tihamér Ptl Juhász Martin-Blaise 2009
R EGISZTRÁCIÓ

Horváth Tivadar dr. Ph 1975 Jungi Csaba Gy

Horváth Vidor Kg 1950 Kajfis László dr. Ph 1985

314
Kalácska József dr. Kiss József dr. Ph 1980
Kálmán István Ph 1972 Kiss László Gy 1980
Kálmán Pál Ph 1965 Kiss Nándor Gy 2001
Kalmár Szabolcs Gy 2006 Kiss Péter
Kámán Attila dr. Ph 1982 Kiss Péter dr. Ph 1975
Kammermann Csaba Ph 1986 Kiss Sándor Kg 1940
Kampfmüller Sándor Gy 2006 Kiss Zoltán Gy 1986
Kanizsai András Ph 1994 Kiss Zoltán Géza BSC Bp 1941
Kantha Mária dr. Ptl Kiss Zsolt gk. pap Ph 1987
Kántor Aurél dr. Gy 1989 Klasz Iván Gy 1944
Kapiller Ferenc Gy 1973 Klemm Emil
Kapin István gk. pap Ph 1988 Kóczán István Ph 1973
Kapitány Alfréd Gy 1939 Koczfán Ferenc Ph 1962
Káplár Miklós dr. Ph 1983 Koczka Péter Ph 2002
Káplár Péter Ph 2007 Kocsi György Gy 1972
Kapp Pál dr. Gy 1943 Kocsis Andor Gy 1937
Kapuváry Gusztáv Bp 1948 Kocsis András Ph 1976
Karászi Gábor dr. Ph 1996 Kocsis András Gy 1997
Karésztl Dávid Ph 2007 Kocsis István gk. pap Ph 1987
Kárpáti Attila Ph 1981 Kohányi Gábor dr. Ph 1961
Kárpáti Gyula Bp 1942 Kókay Józsefné dr.-né Bácsi Éva Cs 1953
Kassai Gábor dr. Ph 1986 Kolossváry Gábor Ph 1974
Kátai Balázs Ph 1967 Koloszár Sándor dr. Gy 1969
Kéki Richárd 2009 Komáromi László Eg 1938
Kelemen Attila Gy 1990 Kondás Sándor gk. pap Gy 1974
Kelemen Lajos Gy 1975 Kondor Antal dr. Kg 1940
Kemény András Ph 1980 Konzili Ignác Gy 1978
Kemény Gyula dr. Ph 1954 Kordik László Ko 1938
Kemény István Ph 1958 Korentsy Endre Ph 1961
Kéner Krisztián Ph 1991 Kós Rudolf dr. Bp 1933
Kenéz György Ptl Kósa András 2008
Kensey Hápka Dániel Ko 1941 Kotz László dr. Pp 1947
Kepler László Bp 1937 Kovács Albert Ptl
Kerekes József Kovács Endre dr. Ko 1934
Kerényi Ervin dr. Ph 1970 Kovács Ernő dr. Bp 1944
Kerényi Zoltán Ph 1991 Kovács Ferenc Gy 1968
Kéri Gyula Ph 1978 Kovács Ferenc László Ph 1960
Kernyáné Peidl Mária Ph 1955 Kovács Gabriella nővér Ptl
Kerper Béla Pp 1950 Kovács Gergely Ph 2000
Keszei Péter dr. Ph 1978 Kovács György Gy 1960
Keszthelyi Gyula Gy 1964 Kovács György Károly Ph 1978
Kiácz György Bp 1950 Kovács Imre Ptl
Kincses János Gy 2006 Kovács János Ph 1986
Király Géza dr. Gy 1962 Kovács János
Király László dr. Ph Kovács János dr. Gy 1983
Kis Norbert dr. Ph 1994 Kovács János Ferenc Ph 1986
Kisida István Gy 1968 Kovács József Ph 1971
Kiss Andor ifj. Ptl Kovács József Ferenc
Kiss Elemér Vilmos Bp 1939 Kovács Kornél Ph 1992
Kiss Éva Ko 1946 Kovács Lóránt Pp 1948
Kiss Ferenc Kovács Péter 2001
Kiss G. Barnabás OFM sac. Gy 1971 Kovács Péter sac. Gy 1980
Kiss Gergely Ph 2003 Kovács Tibor dr. Gy 1950
Kiss György dr. sac. Eg 1949 Kovács Tibor István Gy 1984
Kiss Imre Pp 1944 Kovács Tihamér 2003
TAGSÁGUNK – II.

Kiss Iván sac. Gy 1967 Kovács Zoltán Ph 1982

Kiss János Gy 1950 Kováts Sebestyénné Ptl 1966
Kiss József dr. Ph 1977 Kovátsits László dr. Ph 1987

315
 Kozma András Ph 1999 Légli Attila Gy 1980
Kozma Bognár Tamás Gy 1995 Légli Géza Péter Gy 1985
Kozma László Ptl 1952 Légli Ottó Gy 1977
Kőhalmi Bálint Bp 1952 Légrády Bonifác 2011
Kőhalmi Pál Gy 1950 Légrády Gábor Ph 1968
Köhler János Bp 1955 Léhner György 2007
Kökény István Ph 1977 Lehner László Ph 1954
Körmendy Kálmán Kg 1949 Lehner Tamás 1990
Körmendy László dr. Kg 1950 Lelkes Péter Ph 1963
Környei Miklós Ph 2007 Lendvai Imre Ph 1961
Környei Tamás Miklós dr. Gy 1969 Léner Ferenc Ph 1984
Kövér József So 1942 Lengyel Antal
Kövessy Péter Ph 1992 Lengyel Antal sac. Ph 1962
Krajczár Pongrác Ph 1965 Lengyel Bálint Vince Ph 1997
Kránitz Ferenc Ph 1960 Lévay István Ph 1991
Krempl Ferenc vitéz Eg 1948 Ligeti Angelus OFM Ph 1973
Kriegler Ferenc Ph 1966 Limpár Imre 2003
Kriván Miklós Gy 1952 Lippai Csaba gk. pap Ph 1981
Krúdy Ödönné Lippay György dr. Bp 1935
Krúdyné Szűcs Teréz Lipták Béla Ph 1953
Krulik Marcell Benjamin Gy 2006 Locsmándi Alajos Gy 1983
Krupp Miklós Ph 2006 Lonsták László dr. Eg 1952
Kubovics Gyula Eg 1939 Lotz Dénes 2002
Kubovics Gyula Lovas Károly . Gy 1943
Kugler Zsolt Ph 1986 Lövey József dr. Ph 1986
Kulcsár Róbert 1982 Lövey József Félix OSB sac. Bp 1950
Kulcsár Sándor Gy 1952 Lubics László Ph 1981
Kun László Gy 1985 Lukács Béla Ph 1953
Kurucz Emma dr. Lukács Gergő Ph 1996
Kuslits Alajos Gy 1984 Lukács Tibor Ph 1981
Kuslits Béla dr. Bp 1950 Lukácsi Géza sac. Gy 1976
Kutas László Ph 1958 Mácsai András Ph 1976
Kuzma György Ph 1998 Macskási István Bp 1946
Kükedi Vilmos Eg 1940 Magyar Ferenc Gy 1984
Kvaszinger László Gy 1977 Magyar Pelbárt OSB
Laár Tibor Magyar Rezső dr.
Lábady Csaba Ph 1981 Magyar Sándor Ph 1985
Laborcz Iván dr. Bp 1937 Magyaros Ferenc dr. Ph 1974
Laborczi Géza ev. lelkész Gy 1975 Magyarosy András PhD. Ph 1960
Lackovits Emőke dr. Ptl Magyarosy István dr. Ph 1958
Lacska Géza Ko 1946 Májer Ferenc dr. Ph 1991
Ladányi Gergely Ph 1998 Majer János dr. Ko 1943
Ladó László dr. Bp 1938 Major Ferenc dr. Ph 1965
Ladocsy Gáspár dr. püspök Gy 1970 Major Zoltán dr. Ph 1972
Ladomérszky Béla Majthényi István vitéz
Lajkó Károly dr. Ph 1966 Makay László Bp 1948
Lajtai Katalin (Catheline Nemeth) Cs 1955 Makó László Gy 1983
Lakatos László dr. Ph 1980 Makó Zsolt Gy 1987
Lakner Domonkos Ph 1998 Mányoky István Gy 1937
Lami Jenő Ko 1949 Marek József Gy 1966
Láng Béla Gy 1952 Márk Roland Ph 2000
Lanki Péter Ph 2007 Markó Ákos dr. Ph 1993
Lator Zsolt Ph 2006 Márkos Attila Albert Gy 2006
Laurinyecz Mihály dr. sac. Gy 1981 Markovits Ferenc dr. Ph 1965
Lay Zsuzsanna Ptl 1997 Marossy András Gy 1973
Lázár Ádám Gy 1966 Marossy József sac. Gy 1971
R EGISZTRÁCIÓ

Léber Mihály dr. sac. Ph 1966 Marosy András Gy 1976

Léber Miklós sac. Ph 1958 Marosy György dr. Gy 1973

316
Marosy J-né Horváth M. Magdolna dr Ko 1944 Morvay Imre Pio OH sac. Gy 1958
Marót János Ph 1976 Mosolygó Béla gk. pap Ptl 1967
Marót János Mosolygó Dénes Ph 1972
Martinecz Zoltán Ph 2007 Mosolygó Dénes gk. pap Ph 1998
Marton József Gy 1976 Mosolygó Tamás gk. pap növ.
Marton Tibor Ph 1976 Mosonyi Péter Gy 1995
Masát Mihály Ptl 1939 Murányi Péter Ph 2006
Mátrai Ferencné Nyerges Olga Cs 1952 Mustos Péter Ph 1969
Matuz Károly Bp 1944 Nádasdi István dr. Cs 1953
Mátyásné Vatamány Gabriella Nagy Aladár v. dr. Eg 1942
McDonnell, Ari (Biczó Aranka) Ph 1956 Nagy Csaba dr. 1977
Mecséri István sac. Gy 1958 Nagy Dávid Filipp Gy 2006
Medgyesi Miklós Gy 2007 Nagy Endre dr. Ph 1960
Megyeri Sándorné Ph 1972 Nagy Ferenc Bp 1940
Meggyes Bálint dr. Ph 1964 Nagy Ferenc Ph 1985
Méhes Előd dr. Ko 1939 Nagy Ferenc Ph 2009
Méhes Gábor dr. Nagy Gergely László 2007
Menyhárt Károly Ph 1957 Nagy György Ph 1970
Mercz Ferenc Ph 1954 Nagy György dr. So
Merencsics István Ph 1972 Nagy József Miklós dr. Ph 1968
Merkli Ferenc sac. Ph Nagy József sac. Ptl
Mester András Cs 1954 Nagy Károly Ph 1966
Mészáros József Ph 1970 Nagy Kristóf Attila Gy 2004
Mészáros Zoltán Dániel Ph 2006 Nagy Lajos Ph 1981
Mészáros Zsolt Ph 1982 Nagy László Gy 1965
Mezei András dr. sac. Ph 1964 Nagy László dr. Gy 1938
Mezei György Gy 1945 Nagy László v. Gy 1937
Mező György gk. pap Ph 1988 Nagy Péter Ph 1982
Mihályfi Miklós dr. Pp 1942 Nagy Sándor Ph 1957
Mike György Gy 1974 Nagy Szabolcs Ph 1998
Mikes István dr. Bp 1952 Nagy Zoltán Gy 1965
Miklósy Dezső Bp 1939 Nagybaczoni Béla dr. Ph 1974
Mikolay József Eg 1945 Nagybányai Nagy András dr. 1984
Mikolcsó László Bp 1940 Nardai György Gy 2006
Mikulásik Endre Ph 1983 Nedeczky (Ferenczi) Attila Gy 1984
Milánkovich György Ph 1978 Nemes András Gy 1978
Milanovich László Gy 1947 Németh Andor dr. Bp 1937
Miskolczi László Ptl Németh András
Mitnyán Tamás Gy 2006 Németh Attila Eg 1947
Mocsári Miklós Németh Attila sac. Gy 1962
Mogyorósi Márk Gy 2006 Németh Barnabás
Mohácsi Tamás Gy 2006 Németh Csóka Mihály dr. Kg 1945
Mohi-Mayer György Bp 1944 Németh Ernő Gy 1982
Mohos András Gy 1974 Németh Gellért Ph 2006
Mohos János Károly Bp 1954 Németh György dr.
Mohos László Ph 1977 Németh István dr. Ptl 1996
Molnár A. J. Attila Bp 1949 Németh Iván Gy 1966
Molnár Attila Gy 1989 Németh József dr. Ph 1988
Molnár Dénes dr. Gy 1970 Németh Károly Ph 1978
Molnár János Szabolcs Gy 1962 Németh László Pp 1945
Molnár Jenő dr. Gy 1955 Németh László dr. Pp 1943
Molnár Miklós Gy 1950 Németh László dr. Gy 1966
Molnár Miklós Ph 1971 Németh Nándor Gy 2005
Molnár Richárd Ph 1998 Németh Szilveszter Ph 1979
Molnár Zsolt Gy 1985 Németh Tamás Gy 1987
TAGSÁGUNK – II.

Mondovits Lajos Gy 1945 Németh Tamás dr. Ph

Monszpart, Adalbert (Béla) Dipl. Ing. Cs 1950 Németh Zoltán Gy 2000
Morva László dr. Gy 1950 Németh-Csóka Mihály

317
 Nényei Zoltán Benedek dr. Ph 1990 Papp András gk. pap Ph 1982
Nizsalovszky László dr. Gy 1945 Papp Béla dr.
Nógrádi László Cs 1953 Papp Ferenc Ph 1970
Nógrádi Péter László Ph 2000 Papp György Mag. gk. pap Ph 1974
Nonn Ferenc Bp 1950 Papp István Gy 1967
Nyárai Horváth Péter Ph 1985 Papp Szabolcs dr. gk. pap Ph 1986
Nyikes Nándor 2006 Parászka László
Nyirati Csaba dr. Ph 1986 Parászka László dr. Eg 1950
Nyíri-Szabó Attila Ph 1984 Páros Zoltán Gy 1943
Obbágy László gk. pap Gy 1967 Pásztó Péter dr. Bp 1948
Ódor Tamás Ph 1978 Patkó Márton Ph 1958
Ohetring Pál Ptl Pauer János
Oláh András László Gy 1991 Pavek László Gy 1942
Oláh Gyula Pecze Tibor Csongor Ph 1989
Oláh Lászlóné dr.-né Thomschitz Sarolta Ko Pécsi Márton dr.
1930 Pék Győző Ph 1973
Oláh Zoltán Péter Ph 2003 Pellionis Péter Ph 1963
Olajos Csongor Ph 1959 Perényi Ádám Ph 2000
Olasz Imre Ph 1955 Perger Gyula sac. Gy 1998
Olgyay György prof. PhD Ph 1948 Péringer Miklós Gy
Olosz Gergely Ph 1995 Perlaky Péter Gy 1984
Orbán Balázs Ph 2004 Petán Imre Bp 1948
Orbán István sac. Gy 1968 Pete András Gy 1969
Oross Imre dr. Gy 1949 Petényi Márk Ph 2000
Orosz Ferenc Ph 1981 Petényi Mirkó Gy 2004
Orosz Imre Gy 1988 Péterfi Árpád Gy 1952
Orosz Lajos Ptl Pethes Flórián Gy 1956
Orosz Lajos gk. pap Ptl 1954 Pethő Szilveszter dr. Gy 1942
Orosz László Atanáz gk. pap Ph 1978 Pető Klára
Osvald Árpádné Melcher Edith Ko 1944 Pető Vilmos Bp 1944
Osztermayer László Gy 1989 Pető Zoltán Ph 1987
Osztovics Dénes Gy 1948 Petőcz Miklós dr. Gy 1938
Osztrosits László Gy 1983 Petőfalvi István So 1950
Ott Gergő 2007 Petresné Appán Ágnes Ptl
Ott György dr. Gy 1952 Pintér Máté Ph 2007
Ott Gyula dr. Gy 1936 Pintér-Povázsán András 2004
Ősz István Ph 1963 Pirót László dr. Ph 1978
Pacz Bence Tamás Gy 2001 Plander László Ph 1984
Padeczky Józsefné Ptl Pletenyik Zoltán dr. Ph 1995
Paiger István Gy 1977 Pock Vilmos Gy 1968
Pákh Tibor dr. Ko 1942 Pogátsnik Olivér Ph 1984
Pákozdi József Ph 1981 Pohárnok Péter dr. Gy 1949
Pálffy Balázs Gy 2006 Pohl Tibor dr. Ph 1968
Pálffy Tamás Gy 1999 Polán Hildebrand OSB sac. So 1948
Pálfi Antal Gy 1952 Ponory (Klimó) Viktor Bp 1940
Pálhegyi Sándor Gy 1987 Pór András Gy 1982
Palikó Barna dr. Ph 1994 Pór Péter Gy 1987
Palinay László dr. Ko 1933 Pósfai László sac. (szalézi) Eg 1942
Pálinkás Péter Ph 1998 Posgay Györgyné Rády Mária Ko 1947
Pálla József dr. Ph 1984 Póta György
Pallós Henrik Ph 1989 Pozsgai Jenő dr. Ph 1967
Palócz András Pozsgai József
Palotás Árpád Ph 1965 Pozsgai Zoltán dr. Ph 1950
Palotás Tibor Ph 1964 Prédl Tamás dr. Gy 1998
Pap János Prohászka János Eg 1948
Pap János dr. Gy 1979 Puchner Károly Ph 1960
R EGISZTRÁCIÓ

Pápai János Gyula Gy 1946 Pucz (Putz?) András Gy 1981

Pápay István Gy 1946 Puhovics Mihály Gy 1950

318
Puskás Elza dr. Ruff Viktor dr. Ph 1987
Putnoki Péter dr. Ph 1975 Ruszina László Ph 1965
Rába László Gy 1950 Ruzsics Balázs dr.
Rábel Kristóf Ph 2000 Sági Péter dr. Ph 1987
Rábl Ferenc Antal Ph 1955 Sailer Mihály Kg 1950
Rácz Béla Gy 1950 Sal Máté 2011
Rácz Béla Gy 1969 Salamon Ákos dr. Bp 1949
Rácz Miklós Gy 1993 Salamon András 2009
Radán György dr. Bp 1942 Salamon János Ph 1977
Radda István Ph 1957 Salgó Ferenc sac. kanonok Gy 1963
Radics János dr. Ph 1958 Salgó László Ko 1924
Radnai István Ph 1975 Sándor Botond 2007
Radnai Márton Gy 2001 Sándor György Ph 1974
Radó András Gy 1964 Sánta Bendegúz Ph 2006
Radó László Sánta Szabolcs Ph 2003
Radziwon András Gy 1988 Sántha Tamás Ph 1994
Rapkay László Gy 1950 Sára Botond Ph 1998
Ratatics Mihály Gy 1976 Sárai László Ing. Ko 1950
Rátkai Imre Gy 1986 Sári Gyula Ph 1960
Rátkai László dr. sac. Gy 1962 Sárosi Zoltán Gy 1952
Ratkóczy Péter 2010 Sas Ágnes
Rauchmarter Tamás Gy 1966 Sas Rudolf sac. 1978
Rausz Ágoston Bp 1950 Sasvári Zoltán dr. Pp 1941
Rechnitzer Hubert Gy 1952 Schéder Ákos dr. Gy 1974
Rédly Dénes ifj. Ph 1986 Scheffer József Gy
Réfy Imre Bp 1940 Schlemmer Tamás ifj. Ph 1982
Reichardt Gyula Aba OSB sac. Pp 1941 Schmidt László Gy 1983
Reichhardt Ákos Ph 1973 Schmidt Pál dr. Bp 1948
Reichhardt Tamás Ph 1975 Schmidt Péter dr. Gy 1970
Reményi Ferenc Ph 1985 Schmiedel Ferenc dr. Gy 1984
Rendi László Gy 1947 Schönberger Rajmund 2008
Rendi Tibor dr. Ph 1954 Schőnweitz Tivadar dr. Ph 1962
Rendi Zsolt Ph 1975 Schubert Miklós dr. Gy 1985
Rentenher I. dr. Schwarczenberger Ferenc Cs 1954
Répássy Csaba Ph 1958 Scsaurszki Péter Ph 1965
Rettesi István Gy 1978 Sebestény Andor Bp 1949
Ribiánszky Miklós Ph 2003 Seith Tamás Ph 2007
Riedel René Ph 1984 Seleznik Tibor Gy 1968
Rieger Tibor Gy 1958 Sellyey Tamás Ph 1988
Rigó Gyula dr. Ph 1970 Siegler Péter Ph 1958
Rigó Máté Ph 2003 Sik Miklós (Nicholas Schick) Ph 1948
Rimfel Ferenc sac. Ph 1978 Siminszky Zsolt Bp 1952
Ripszám István Gy 1983 Simon Gábor dr. Eg 1942
Ródler Miklós Ph 1971 Simon György dr. Gy 1948
Róka László Gy 1969 Simon Miklós dr. Ph 1980
Roll Kristóf 2009 Simon Tamás dr. Ph 1986
Romada Péter Ph 1998 Simonsits István Gy
Rónaszéki Aladár dr. med. habil. Ph 1974 Singlovics Béla Ph 1964
Rónaszéki Áron dr. Ph 1997 Sinka András Ph 1968
Rónaszéki Gábor sac. Ph 1981 Sipos András dr. So 1950
Rongits Ferenc Gy 1954 Sipos Arnold Ph 1998
Roÿkó Ádám dr. Ph 1980 Sisa Ferenc Eg 1954
Rozmán Miklós Gy 1968 Siska Imre Ph 1997
Rozmán Vilmos Kg 1949 Sivadó János gk. pap Ph 1981
Rózsa Attiláné özv. Ph 1973 Sivadó László Ph 1983
TAGSÁGUNK – II.

Rubovszky György dr. Ptl 1962 Sivadó Miklós gk. pap Ph 1980
Rucz Károly dr. Ph 1980 Sója Kenéz Ph 1962
Rudolf Zoltán Ph 1998 Sója Miklós Ph 1990

319
 Soltész László Ptl Szántó András dr. Ph 1967
Solti Balázs Ph 1999 Szaradits József dr. sac. Gy 1969
Somfai György Eg 1939 Szárnyas Tibor Ptl
Somody Endre Szatmári József dr. Bp 1940
Somogyi Csizmazia Zsolt Ph 1969 Szatmári-Satmer Ferenc Gy 1947
Somogyi Imre sac. Ph 1982 Szederkényi Miklós Eg 1950
Somogyi István dr. Ph 1977 Szeifert Ferenc dr. sac. Eg 1949
Somorjai Ádám dr. OSB Ph 1974 Székely Béla Gy 1961
Soóky Júlia Ko 1935 Székely Gábor Balázs Ph 2001
Soós Balázs Gy 2006 Székely Tiborné Ptl
Soós József Gy 1974 Szekendy Szaniszló So 1948
Soós Pál Zoltán dr. Pp 1948 Szeleczky Gábor Gy 2006
Soproni Zoltán Ptl Szeleczky József dr. özvegye Pp 1929
Sopronyi János Pál Ph 1974 Szelencsik Gábor Gy 1988
Springer Ferenc dr. Szelestei Tamás Ottó dr. Ph 1985
Stefán Ádám Gy 1991 Szelid Zsolt dr. Gy 1958
Stefánich Jánosné Szerdahelyi Éva Ptl Szénási Tünde Ptl
Stifner Gábor dr. Ph 1973 Szendrő Zsolt dr. Ph 1974
Stipkovits István Ptl Szendrődy Gábor Gy 1982
Stolcz Tamás Gy 2006 Szendrői Péter Kg 1950
Strnovsky Mária Ko 1933 Szenes Márk Ph 2002
Strohmayer János ifj. Szenkovits Zoltán Eg 1949
Stummer László Gy 1979 Szent Benedek Leányai Ptl
Sudár János sac. Gy 1972 Szentgyörgyi Miklós Gy 1965
Sugár Miklósné Szentimrey Gábor Pp 1942
Suhai Ferenc Imre Gy 2006 Szentirmay Szabolcs Ph 1960
Surányi Béla dr. Ph 1961 Szentjakabi Lázár dr. O.S.B.
Surányi Gyula dr. Ph 1976 Szentpéteri Róbert Ph 2000
Surányi Richárd Gy 2003 Szepes Béla Gy 1972
Sümegi Mihály dr. Gy 1960 Szerdahelyi László Bp 1964
Swegler Pál (M. Parncy) Kg 1948 Szeri István dr. Ph 1972
Szabadi János Gy 1967 Szeri István dr.
Szabadváry Ferenc dr. Kg 1941 Szigecsán Pál Tamás Ph 1966
Szabó Attila Ph 1998 Szigeti Miklós Kg 1952
Szabó Csanád István Kremsmünster 1996 Szigony Gyula Ph 1974
Szabó Etele Dipl. Ing. Bp 1950 Szijártó Ottó Ph 1979
Szabó Ferenc Gy 1985 Szíjjártó János Gy 1974
Szabó Gyula Gy 1948 Szikla Károly dr. Ph 1960
Szabó István dr. Ph 1986 Szikora István dr. Ph 1970
Szabó János Ph 1966 Sziládi Ferenc sac. Gy 1979
Szabó Jenő Gy 1945 Szilágyi Béla Gy 1958
Szabó József Cs 1950 Szilágyi Csaba Gy 1978
Szabó Máté Lajos Ph 2006 Szilárdi Ferenc
Szabó Örs Gy 1990 Szily Kornél Ph 1991
Szabó Péter Gy 1975 Szita Balázs Ph 1998
Szabó Sándor dr. Ph 1959 Szita János Ph 1976
Szabó Tamás Ph 1998 Szkalák Attila Ph 1993
Szabó Zoltán Ph 1993 Szokoly János Ph 2006
Szabó Zoltán Ph 2003 Szombatfalvy Rudolfné dr.-né Ptl
Szabó Zsolt dr. Ph 1989 Szomor Attila Gy 2004
Szakács László Szórád Antal Ko 1941
Szakács László dr. Gy 1947 Szögi András Ph 1999
Szalai Lajos Gy 1950 Szőke Gábor Ph 1984
Szalay Béla dr. Ph 1964 Szőke Tamás Gy 2006
Szalay Endre dr. Ph 1962 Szökendy Tamás
Szalay László Ph 1998 Szőnyi László Ph 1996
R EGISZTRÁCIÓ

Szalóki Tibor Sztaics István Bp 1936

Szalóky Tibor Gy 1969 Sztankay Árpád dr. Ph 1974

320
Sztankovszki Ervin Ph 1973 Tirnitz József So 1944
Sztankovszki László Ph 1976 Tkálics Ferenc Gy 1947
Sztrányóczki Dávid Ph 2002 Tok Miklós Ko 1940
Sztrányóczki Imre Ph 1994 Tombátz Lajos So 1943
Szuchentrunk Mihály sac. Gy 1950 Tomka József dr. Ph 1964
Szucsányi Károly Gy 1945 Tomka Péter Ph 1964
Szűcs Balázs Gy 2006 Torma Tamás Ph 1984
Szűcs Bertalan Gy 1967 Tóta Tamás Ph 1973
Szűcs Imre Ph 1982 Tóth Ádám dr. Ph 1984
Szűcs János Ph 1984 Tóth Ákos
Szücs József dr. Kg 1946 Tóth András Ph 1989
Szücs László Kg 1946 Tóth András dr. Ph 1990
Tabányi György Ph 1967 Tóth András gk. pap Ph 1986
Tahy Ábel Ph 2000 Tóth Bálint Ph 1948
Takács Ervin Gy 1983 Tóth Béla Gy 1990
Takács Ervin dr. Bp 1950 Tóth Csaba 2003
Takács Imre Ph 1978 Tóth Gábor Gy
Takács Krisztián Ph 1990 Tóth Gergely Ph 1998
Takács Lajos Tóth Imre Ph 1964
Takács Lajos Ph 1994 Tóth István Ph 1989
Takács Lajos dr. sac. Pp 1955 Tóth János Gy 1971
Takács László Kg 1953 Tóth János Ph 1998
Takács László Ph 1987 Tóth József Gy 1986
Takács Péter Gy 1979 Tóth József Ph 1998
Takács Tibor Ph 1986 Tóth Károly Ph 1958
Takács Zoltán ing. dr. Ko 1945 Tóth Lajos dr. Ph
Takáts Lajos Gy 1949 Tóth László Gy 1941
Takátsy Péter Tóth László Gy 1967
Takátsy Tibor Tóth László Ph 1973
Talián János Ph 1972 Tóth László dr.
Taller Balázs 2009 Tóth Márton Ph 1989
Tamás Gábor Ph 1967 Tóth Péter-Pál Ph 1991
Tamás János Bp 1938 Tóth Rudolf Ko 1948
Tamása Róbert Gy 1982 Tóth Sándor Gy 1993
Tánczos Tomaj 2004 Tóth Sándor dr. Ph 1955
Táncsics Jenő Adorján O.Praem. sac. Gy 1946 Tóth Szabolcs Ph 1966
Tanyik János Cs 1954 Tóth Szabolcs Gy 1990
Tarcsay József Ph 1955 Tóth Tamás Ph 1959
Tari Zsolt sac. Ph 1987 Tóth Tamás Ph
Tarnai Gergely Ph 2007 Tóth Tibor Ph 1960
Tas József Ph 1964 Tóth Tibor Ph 1981
Tászler László Ph 1973 Tóth Zoltán Ph 1987
Tauer Oszkár Ph 1967 Tömör László Ph 1977
Tavaszi András Ph 2009 Török Lajos Sándor Ph 1957
Temesi Tamás Ph 2001 Török Péter Ph 2006
Temesy Imre Gy 1974 Török Péter Pál Gy 1981
Terdik M. Gergely Ph 1992 Troják István Dániel Gy 2006
Terdik Sebestyén gk. papnöv. Ph 1988 Trombitás Andorné (Lívia) Bp
Terplán Zénó dr. özvegye Gy Truka Vajk Gy 2004
Tersztyánszky Andor Ph 1968 Tullner János Gy 1942
Ther Antal Ptl Tullner Mátyás Győző Kg 1947
Tibold Csaba dr. Ph 1975 Tulner Gábor Gy 2006
Tihanyi Kálmán Gy 1947 Turchányi György dr.
Tihanyi Sándor Gy 1979 Turner Ferenc Pp 1943
Tilai László Ph 1999 Udvarhelyi Miklós dr. Ph 1991
TAGSÁGUNK – II.

Till János dr. Ph 1960 Udvarnoky Lajos (Lewis Royes) Ko 1941

Tima László Pp 1947 Újfalussy Kristóf Ph 2005
Tiringer Imre Ph 1973 Ujfalussy Miklós Ph 1974

321
 Újj Írisz dr. Ptl Vértesaljai Péter Gy 2006
Ujszászi Ákos Ph 2004 Veszeley József dr. Gy 1965
Unger Endre dr. Pp 1947 Vezenyi Pál dr.
Unger Ilona Ptl Víg Gergő Ph 2005
Üsth Ágoston Gy 1987 Világhy András Ph 1998
Vadász István Ph 1966 Villányi Árpád dr. So 1945
Vadászi Jenő Pp 1939 Villányi László Gy 1960
Vágvölgyi Ádám dr. özvegye Bp 1940 Villányi László Ph 1964
Vágvölgyi Szilárd Ptl 1954 Vincze Imre Ph 1971
Vajda Antal Ph 1975 Vincze Tibor Gy 1984
Valicsek László Viola Ernő Ph 1981
Valkony Károly Bp 1947 Virág József Ph 1984
Vámos Sándor dr. Ph 1986 Virág Miklós Ph 1971
Vámossy Béla Gy 1982 Virágh Imre Gy 1954
Vancsura Gábor Imre Ph 1986 Virágh Imre Zsolt Gy 1985
Vancsura Miklós Ptl Viski József Ph 2000
Vándor Tamás Ph 1993 Visontai Kovách Zoltán Ph 1963
Vannay-Skody Tamás dr. Gy 1986 Viz István Bp 1950
Vans Aurel Ko 1949 Vizkelety Imre Ph 1947
Váradi Szilárd Gy 1990 Vízúr János dr. Ph 1973
Várady Gábor Ph 1998 Vízvári Endre dr. Gy 1953
Varga András So 1935 Volf Kálmán Gy 1969
Varga Gyula dr. Gy 1977 Voltolina, Mária Amália Ptl
Varga Imre Bp 1944 Votin József Bp 1954
Varga István Ph 1964 Völgyi Gábor Balázs
Varga István Vörös János Gy 1988
Varga József Ph 1972 Vörös Zsolt Gy 2006
Varga Konstantin dr. Ph 1988 Wachsler György Ph 1985
Varga László sac. Gy 1977 Wágner Tibor Ph 1978
Varga Márton Ph 1997 Wallis Jánosné Tóth J. Cs 1953
Varga Miklós dr. Gy 1985 Wessely Antal ifj.
Varga Tamás Ph 1998 Wilhelm Gyula Bp 1948
Várhegyi Viktor Ph 2006 Wittmann Mihály Ph 1957
Városi Lajos Wittmann Tibor Ph 1969
Varsányi Tamás Bp 1953 Wolleszky Tibor sac. Ph 1975
Vas László Yang Zijian Győző Ph 2006
Vaskerty György Zagorácz István Márk 1980
Vass Gábor dr. Ph 1963 Zágorhidi Czigány Balázs Gy 1984
Vass Gyula Bp 1950 Zapf István
Vasvári Gergely Pál Ph 1998 Zatik István dr. Ph 1985
Vattay Gyula dr. Pp 1939 Zatik János dr. Ph 1980
Vavrovics Máté 2009 Zelecsényi Béla
Veidinger Ottó Pp 1941 Zoltai Zsolt
Venczel Ferenc Eg 1939 Zoltay Tamás Gy 1991
Venesz György Gy 1970 Zotter Alajos Pp 1945
Verdes Miklós dr. gk. pap Ph 1963 Zotter Tibor Pp 1942
Veress Dávid Ph 1989 Zsávolya Zoltán (Grudl József) Gy 1986
Veress Gábor dr. Ptl Zsigmond Balassa Gy 1960
R EGISZTRÁCIÓ

322
 A BDSZ halottai,
AKIKNEK HALÁLÁRÓL 2006 OKTÓBER 11-TÕL
2009. JANUÁR 10- IG SZEREZTÜNK TUDOMÁST.

K EDVES B ARÁTAINK , NYUGODJATOK BÉKÉBEN !

Ágh Zoltán Gy 1928 Gergye Péter Pál Kg 1944

Altai József Kg 1935 Gintl József Gy 1939
Árvay László Bp 1947 Goda Miklós dr. Gy 1941
Baán Lajos SVD sac. Kg 1950 Győrffy Lajos Ko 1946
Babik Zoltán Cs 1952 Gyulai Oszkár E 1946
Bagó László Ph 1957 Hajdú József dr. Bp 1934
Bartos László Gy 1938 Halmos István dr. So 1947
Bélné Rohonyi Vera Ko 1939 Hamrák Sándor Bp 1946
Benes László Gy 1928 Hanauer Zoltán Pp 1949
Beran Lajos Bp 1935 Héjjas Iván Ph 1955
Berg Tasziló Gy 1950 Henczi László Ph 1973
Bernáth Jenő dr. Ph 1964 Horváth Attila dr. Bp 1946
Bértics Lajos So 1934 Horváth Gyula So 1935
Binzer Károly Bp 1944 Horváth István So 1941
Birinyi Lajos Ph 1969 Horváth József So 1937
Bogáthy Ferenc dr. Gy 1935 Horváth Zoárd dr. Ko 1935
Borka József Bp 1942 Jáky György Gy 1948
Boromisza Gyula Eg 1932 Jankovits Gyula dr. Gy 1938
Brayer Gyula dr. Bp 1945 Janovich István Ph 1955
Bujda Miklós Bp 1943 Jávor Egon dr. OSB sac. Kg 1935
Burkus Béla So 1939 Juhász András Ph 1955
Csala Benedek Gy 1956 Kaszap László Bp 1947
Csizmazia Antal Gy 1935 Kecskés Endre Eg 1947
Csudai Sándor atya Ko 1944 Kehrling Béla Bp 1935
Dax Károly Cs 1950 Kelényi Gábor dr. Bp 1944
Dénes Andor Kg 1926 Keresztes Gábor Ph 1956
Dobos Imre gk. pap Ptl Kiss Miklós Kg 1953
Dobra Modeszt OSB Kleininger József Kg 1954
Dombi Sándor Ph 1953 Koller Rezső Keve OSB
Domonkos Dezső dr. Gy 1943 Kondé László Gy 1946
Drevenka József Cs 1953 Kovács Ferenc Kg 1938
Endrédy Csanád dr OSB Ph 1947 Kőhalmi László Eg 1934
Endrédy László Gy 1936 Könyves Tóth Kálmán Ph 1947
Faragó Gábor Bp 1944 Laborci Jenő Kg 1945
Farkas Gyula dr. So 1944 Lami Jenő Ko 1949
Felcser István dr Ph 1972 Lénárd György dr. sac. Bp 1943
Fertsek Miklós Bp 1942 Lévai Flórián dr. Ph 1974
Frittmann Gyula Cs 1951 Lohr Ferenc Ph 1961
Furtner Mátyás So 1926 Lóránth László Ph 1947
Gábriel Lajos dr. Kg 1925 Lőrincz Krizosztom
Gacs Jenő Pp 1945 Madaras Jenő Bp 1940
H ALOTTAINK

Galambos Ferenc Iréneusz dr. OSB Bp 1938 Marton Ferenc Ph 1959

323
 Matuz Károly Bp 1944 Sólymos István So 1942
Maurer Konrád Gy 1952 Soproni Géza Bp 1948
Ménes Előd Dr Ko 1939 Szabó Dezső Ko 1938
Mensáros Zoltán Bp 1939 Szabó János dr. Eg 1943
Mohácsi Károly dr. Eg 1943 Szabó Kornél Ph 1954
Molnár Ernő Bp 1934 Szakács Lajosné Garancsy Julianna Cs 1951
Móri János Bp 1936 Szalai Béla dr. Gy 1946
Muzsay Géza dr. Gy 1949 Szentgáthi Péter Gy 1958
Nagy Antal Ko 1939 Szentkúti Gyula dr. Eg 1927
Nagy Gáspár Ph 1967 Tancsics Jenő Adorján Gy 1946
Nagy Imre Eg 1953 Tarnay Brúnó OSB
Nagy Jenő dr. Gy 1946 Tirnitz József So 1944
Német Ádám dr. Bp 1944 Torda Lajos Tiszteletbeli
Palinay Gyula Ko 1930 Tóth Antal Gy 1939
Pálinkás István SVD Kg 1948 Tóth Kálmán Ph 1949
Pardavi Andor dr. Gy 1943 Tóth László dr. Ko 1939
Pleidell János Ko 1935 Unger Endre dr Pp 1947
Prauer János Gy 1957 Vadkerty György Pp 1942
Pregun István dr. gk. pap Ph 1961 Varga László Ko 1931
Puster Ernőné Kaubek Sarolta Ko 1946 Vass Gyula Bp 1950
Rigler Richárd dr. Bp 1935 Vidos Árpád Gy 1950
Salamon János Ph 1977 Vigyázó György dr. Bp 1947
Schneider Ferenc Pp 1938 Voltolina Mária Ptl
Serényi Tibor Kg 1950 Zsiga János Eg 1945
Sója Csaba dr. Ph 1956

A NIMAE EORUM ET ANIMAE OMNIUM

FIDELIUM DEFUNCTORUM

PER MISERICORDIAM D EI REQUIESCANT IN PACE !

R EGISZTRÁCIÓ

324