A REALISTA REGÉNY

Móricz Zsigmond: Sárarany

A realizmus elnevezése a latin „realis” (valóságos) kifejezésbõl ered. Az

irányzat a valóság minél teljesebb ábrázolására tett kísérletet. Mivel az egyedi
helyett a törvényszerût, az általánost akarta megragadni, tipikus helyzetek, tipikus
események és tipikus jellemek megalkotására törekedett. A realista irodalom
alapvetõen prózairodalom. Népszerû mûfaja a regény.
A realista ábrázolásmód  abban áll, hogy a szerzõ a társadalmi-történelmi
viszonyok részletes rajzát nyújtja. A realista regények egyben társadalmi
regények is: bennük az egyén sorsa összefonódik a társadalmi-történelmi
körülményekkel, közéjük értve a kor szellemi arculatát. A realista regények
visszatérõ témája az eltérõ értékrendek ütköztetése.
A cselekmény általában egy-két év történéseit öleli fel, és
földrajzilag meghatározott térben és történelmi idõben – általában a szerzõ
korában vagy közelmúltjában játszódik. A cselekmény menetét leírások szakítják
meg: a szereplõk aprólékos külsõ és belsõ bemutatása, illetve a helyszínek
részletes ábrázolása. Ennek köszönhetõ a viszonylagos cselekménytelenség. A
realista regények jellemei átlagosak, nem kivételesek, hõsiesek. A történet
gyakran a hõs jellemfordulatával ér véget.
Az elbeszélõ korántsem mindentudó; néha többet, néha kevesebbet tud
hõsénél. Hangnemében semleges, nem ítélkezik, hanem tárgyilagosságra törekszik,
hõseit is kívülrõl szemléli.
A történetalakításra a metonimikusság és a metaforikusság egyaránt
jellemzõ, a cselekmény nem véletlenekre, hanem ok-okozati összefüggésekre épül,
és az események kronologikus sorrendben követik egymást, ugyanakkor
regényszervezõ elvként mûködnek a metaforikus összefüggések is.
A magyar realista epika egyik kiemelkedõ alkotása Móricz
Zsigmond Sáraranycímû regénye.
A regény témája a fõhõs, Turi Dani különös karrierjének:
felemelkedésének és bukásának bemutatásán keresztül a mostoha körülmények
között elsikkadó népi tehetség sorsa.
A cselekmény ideje nincs pontosan körvonalazva, de feltételezhetõ, hogy
történelmi idõben, a szerzõ korában, azaz a századelõn játszódik a történet. Erre
utal a felidézett történelmi háttér; a szerzõ említést tesz a mintegy kétszáz évvel
azelõtt történt eseményekre, a kuruc szabadságharcra és a Szatmári béke
következményeire.  A regény egy szûk év történéseit mutatja be.
Cselekményvezetése lineáris, bár az elsõ rész végén megszakad a történet
elbeszélése, a második rész történései néhány hónappal késõbb indulnak. A
megszakítást a történet ideje is jelzi: az elsõ rész történései tavasszal, a második
részé télen játszódnak. A cselekmény ideje így metaforikus értelmet kap. A tavasz
Turi Dani nagyszabású terveinek idõszaka, a tél a tespedésnek, a céltalanságnak, a
tétlenségnek az ideje.
A történet helyszíne egy fiktív, alföldi falu, Kiskara, de a történelmi háttér,
valamint a nyelvjárási elemek (északkeleti nyelvjárás) arra utalnak, hogy a Károlyi
grófok birtokán, azaz Szatmár megyében játszódik a regény
A regény fõhõse, Turi Dani, aki merészsége és rátermettsége révén a falu
legmódosabb gazdája lesz. Feleségül veszi Takács Erzsit, a falu egyik elsõ
gazdájának a lányát, és már házassága elsõ évében valóságos forradalmat visz
véghez. Az apósától kapott Tisza-öntéses földbe repcét vetett, a következõ évben
káposztát ültetett, s ezáltal – a falusiak megdöbbenésére – hatalmas vagyonra tett
szert. Minden évben újabb és újabb gyõzelmet arat az õsi beidegzõdéseken, a
babonás megszokásokon túllépni nem képes falusiakon. A gazdák irigykedve nézik
gyarapodását, de annál nagyobb a sikere az asszonyoknál a fiatalembernek. A
minden tekintetben törekvõ, ambiciózus Turi Dani az asszonyokra gyakorolt
személyes varázsából is hasznot tud húzni. Alig négy esztendõs házas, amikor
egyszerre csak szûk lesz neki a kiskarai határ, már nem elégíti ki az az élet,
amelyben korábban örömet talált. Többet akar, a grófi uradalomból szeretne földet
hódítani magának és falujának. Tervét a grófné meghódításán keresztül szeretné
valóra váltani. Dani  eléri ugyan célját, a regény mégsem diadallal, hanem
tragédiával zárul. Elpusztítja szerelmi vetélytársát, Karay László grófot, és
agyonlövi a gróf segítségére sietõ Takács Gyurit. Sorsa ezáltal megpecsételõdik, az
elkövetett bûnökért bûnhõdnie kell (valószínûleg felakasztják). A realista
ábrázolásmód sajátossága, hogy a regény vége nyitott marad, amivel a
valószerûség érzetét erõsíti az író.
Turi Dani jelképes hõs,szimbolikusságát már a mû címe is jelzi. A fõhõs
megformálásában a naturalizmus hatása figyelhetõ meg. Eszerint az ember sorsát
biológiai adottságai és társadalmi körülményei alakítják. Szintén naturalista vonás
Turi Daniban az ösztöniség hangsúlyos jelenléte. Dani cselekedeteit, gondolatait a
szexualitás, a birtoklásvágy és a gyilkolás/pusztítás ösztöne irányítja.