Mit?

előállítás

szerkezet
tulajdonságok
fogorvosi
felhasználás
Például:

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai mind: Al2O3 !

Bevezető
Miért?
1 2

„Mondd, és én elfelejtem.
Mutasd meg, és én eszembe vésem.
Hadd, hogy tegyem, és én megértem.”

(Kon-fu-ce)

Hogyan?

The most exciting phrase to hear in science, the one

that heralds new discoveries, is not ‘Eureka!’ (I found
it!), but ‘That’s funny…’
(Isaac Asimov)

3 4

1
Egyéb hasznos tudnivalók
o Tölgyesi Ferenc egy. docens (ferenc.tolgyesi@eok.sote.hu) Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet
o Intézeti honlap: http://biofiz.sote.hu
o max 3 hiányzás!
o Tölgyesi, Derka, Módos: Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai, elektronikus tankönyv, www.tankonyvtar.hu
o Egyéb ajánlott irodalom:
o W.D. Callister: Materials Science and Engineering. An Introduction (7th ed.), Wiley&Sons, 2007
o K.J. Anusavice: Phillips’ Science of Dental Materials (11th ed.), Saunders, 2003
o Damjanovich, Fidy, Szöllősi: Orvosi biofizika, Medicina 2006
o 2 félévközi teszt:
o 7. oktatási hét október 24. (csütörtök) 18:00-19:00, EOK Szent-Györgyi előadóterem
o 13. oktatási hét december 04. (szerda) 18:00-19:00, EOK Szent-Györgyi előadóterem
o 2 konzultáció:
o 7. oktatási hét október 21. (hétfő) 19:00-20:30, EOK Hevesy előadóterem
o 13. oktatási hét december 02. (hétfő) 19:00-20:30, EOK Hevesy előadóterem
o vizsga: kollokvium (szóbeli); vizsgaanyag: előadási anyag + a tankönyv anyaga
vizsgajegy:

1. teszt 2. teszt szóbeli összesen

+ 20 pont + 50 pont = 90 pont
20 pont
minimum: 20 pont!!

45 ponttól 2 55 ponttól 3 65 ponttól 4 75 ponttól 5

5 6

Röviden a természettudományos
gondolkodásról

1. teszt

2. teszt

fizikai mennyiség!

megfigyelés, kísérlet, mérés

7 8

2
 összefüggések, törvények Fizikai mennyiség
l
  T
l Fizikai mennyiség = számérték mértékegység

alapmennyiség származtatott mennyiség

s
v
alapegység származtatott egységek t

levegő
mgh

p  p0  e kT
skalár vektor
nem irányított irányított
alkalmazás!
9 10

prefixumok:
Nagyon pici és nagyon nagy
értékek kényelmes felírása.

normál alak:
m 10n (1  m  10)
Például egy eritrocita átmérője
0,000008 m = 8·10–6 m = 8 mm

Kerekítés: Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai

három értékes jegyre!
1.
pl.: 0,0019588  0,00196 Általános anyagszerkezeti ismeretek
Atomi kölcsönhatások, sokatomos rendszerek - gázok
11 12

3
 Kölcsönhatások, szerepük és kvantitatív
Testek felépülésének általános elvei
leírásuk

KÖLCSÖNHATÁSOK
TASZÍTÓ VONZÓ

„rendetlenség” „rend”

MOZGÁS

Hogyan tudjuk ezeket a jelenségeket

13 14
kvantitatívan összehasonlítani?

Némi ismétlés a középiskolai fizikából F F

deformáció
F
W
 m  + – – + – – + – –
mozgásállapot
megváltozása • erő (F): F  m  a  kg 2  N (Newton) r r
mechanikai kölcsönhatás!!  s  r r

• Newton 2. törvénye (a mechanika alapegyenlete):  Fi  m  a F a vonzás vonzás

• munka (W): W  F  Δr Nm  J (Joule) De itt F nem állandó, ezért: W   Fdr

• erőtörvények:
m1  m2 F • energia (E): a rendszerben tárolt munka (J)
o gravitációs törvény F  ++
r2 F q2 taszítás
Epot
q1  q2 F –– q q
o Coulomb-törvény F k q1 • elektromos potenciális energia (Epot): Epot  k 1 2 ++
taszítás
r2 r ––
r
r
1
vonzás
• mozgási (kinetikus) energia (Ekin): Ekin  mv 2
2 r
+–
vonzás
• gravitációs helyzeti (potenciális) energia (Epot): Epot  mgh +–
m m
15 Epot   1 2 16
r

4
 Atomos felépítés
KÖLCSÖNHATÁSOK o Demokritos Kr.e 5.sz
MOZGÁS TASZÍTÓ VONZÓ o Dalton-féle atomelmélet 1803
1 o Modern mikroszkópok:
Ekin  mv 2
2
Epot E pl. elektromos
r
 Ekin
q1  q2
E pot  k
r
C atomok – hibátlan Si kristály - hibákkal
E  E pot  Ekin  0 kötött e kristályrács
E  E pot  Ekin  0 szabad e

17 18

Atom felépítése Elektron konfiguráció:

o Rutherford szóráskísérlete  Diszkrét energiaállapotok pl. 11Na atom pl. 17Cl atom
o Spektroszkópiai megfigyelések  Energiaminimum
 Pauli-elv

energia

energia
főkantumszám
elektr. száma (n)

2 K-héj 1

Energiaegység:
8 L-héj 2 elektronvolt (eV), 1s22s22p63s1 1s22s22p63s23p5
1 eV = 1,6·10–19 J

18 M-héj 3
19 20

5
Elektronegativitás Pauling-skála:

Ionizációs energia (I):

Elektronaffinitás (A):
A legkülső elektron

ionizációs energia
eltávolításához szükséges
energia (eV/atom; kJ/mol)

rendszám

Elektronaffinitás (A):
Egy elektron felvételekor
felszabaduló energia
(eV/atom; kJ/mol)
elektronaffinitás

Elektronegativitás (EN):

EN  I  A rendszám
Lásd www.ptable.com
21 22

Atomi kölcsönhatások Kötéstípusok

(magok közötti taszítás, Pauli-elv)
• elsődleges (erős)
100 kJ/mol
• kötéstávolság (r0)  0,1 nm – kovalens
• kötési energia (E0)  2-1000 kJ/mol – fémes
– ionos

ionos kötés
pl. NaCl

E ~ x2 F~x

x
• közös elektronpályák fémes kötés kovalens kötés
• elektrosztatikus kölcsönhatás Hooke-tv.
(homöopoláris)
(ion-ion, ion-dipól, dipól-dipól) pl. Na pl. H2
23 24

6
 • másodlagos (gyenge)  10 kJ/mol
– van der Waals - dipólok között
– orientációs,
– indukciós, H-híd kötés
– diszperziós
– H-kötés

Példa: van der Waals

diszperziós kötés

2 nagy elektronegativitású
pillér atom (pl. O, N, ...)
időleges között
dipól
+ - pl. víz
indukált
dipól
+ - + -

25 pl. nemesgáz 26

Halmazállapotok T
vonzó kölcsönhatás taszító kölcsönhatás + mozgás T

szilárd folyékony légnemű

saját térfogat + + -
saját alak + - -

sűrűség (r): fajlagos térfogat (v):

m  kg  1  m3 
ρ   v  
V  m3  r  kg 
 
27 28

7
Gázok Mikroszkópikus leírás: Gáz erőtérben – barometrikus
• rendezetlen magasságformula:
• erős, nagy szabadsági fokú mozgás
p
Termikus egyensúlyban:
1 3
mv 2  kT 
mgh
2 2 ?
Makroszkópikus
p  p0  e kT

leírás: Maxwell-Boltzmann- eloszlás p

• nincs saját térfogat és h p levegő
alak
• izotróp
p
p, V, , T p
pV   RT
h
(ideális gázra)
29 30

Boltzmann-eloszlás
Boltzmann-eloszlás alkalmazásai:
Részecskék megoszlása energianívók között termikus • barometrikus magasságformula
egyensúlyban (T = konstans): • elektronok termikus emissziója fémekből
• koncentrációs elemek, Nernst-egyenlet
 i  0
ni i  • kémiai reakciók egyensúlya, sebessége
 ni  n0  e kT
• termikus ponthibák koncentrációja kristályokban,
n0 0
makromolekulákban
• félvezetők vezetőképessége


i



E • ...
Tankönyv Feladatok:
ni  n0  e kT  n0  e kT  n0  e RT
fejezetei: 1. fej.:
1, 2, 3 1, 3, 9, 10, 13,
E    N A
17, 19
R  k  NA Következő
előadás:
4,5
31 32