ÉPÜLETEK UTÓLAGOS

SZIGETELÉSE TALAJNEDVESSÉG,
ÉS TALAJVÍZ ELLEN

dr. Kakasy László

2016.
 UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK INDOKOLTSÁGA

• Régen nem • Megnövekedett

szigeteltek talajvízszint
• Szigetelés anyaga
elöregedett
• Hibásan elkészített
szigetelés
• Rendeltetés
megváltozott,
szárazsági igény
nőtt
 ÉPÜLETDIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOK, MINT A
FELÚJÍTÁSI TERVEZÉS ALAPJAI

1. Az épületszerkezetek 3. A nedvesedés
anyagának, lehetséges oka (okai):
kialakításának talajvizsgálat, talajvíz/talajnedv.
felderítése:
közművek felderítése
tervek, felmérések, feltárások
épületgépészeti vezetékek
felderítése
2. Meghibásodások felszín lejtése, vízelvezetés
feltérképezése: felderítése

károk helyének, jellegének 4. A nedvesedés mértéke:

azonosítása, bejelölése
mérések
tervekre
mintavételezések
 ÉPÜLETDIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOK, MINT A
FELÚJÍTÁSI TERVEZÉS ALAPJAI

5. A sóterhelés mértéke: 7. A leggazdaságosabb

vizuális megoldás kiválasztása
kivett mintákból, laborban

6. A védelem lehetőségei:
megszüntethetők-e a
nedvességhatások
forrásai?
az aktív védelem lehetőségei
A KAPILLÁRISOKRÓL...
 A NEDVESSÉGTARTALOM MEGITÉLÉSE
AZ MI 04-320 SZERINT

• A „nedvességtartalom” • Megítélés:
nem megbízható az – „száraz”= egyensúlyi
átnedvesedés nedvességtartalom
megitélésére és a sótartalom <0,5
tömeg%
• A „telítettség” a
megfelelő értékelési – „nedves”=20-40 %
tényező: telítettség

nedvességtartalom
– „erősen nedves”=40-
80 % telítettség
---------------------------------- [%]
telítési nedvességtartalom
– „vizes”= >80 %
telítettség
A SÓTARTALOM MEGITÉLÉSE AZ MI 04-320 SZERINT

• „sómentes” = legfeljebb 0,1 tömeg %

• „kissé sószennyezett” = 0,1 – 0,5 tömeg %
• „sószennyezett” = 0,5 – 1,5 tömeg %
• „erősen sószennyezett”= >1,5 tömeg %
 NEDVESSÉG / SÓK LEHETSÉGES
KÖVETKEZMÉNYEI

Dohos, nyirkos levegő  Biológiai kártevők

Penész képződés megjelenése (pl. gombák)
 Fagykárok,korrózió
 Egészség károsodás
 Tartószerkezeti károk
 Használati érték csökkenés
 Használati tárgyak
károsodnak
 Festés, vakolat, burkolat Vízbetörés
károsodik
 Használat ellehetetlenül
 Romló hőérzet, többlet fűtés
 Szerkezeti károk
 Romló hőszigetelő képesség
FAGYKÁR ÁTNEDVESEDETT TÉGLAFALON
SÓK OKOZTA VAKOLATKÁROSODÁS
MŰANYAG FESTÉS KÁROSODÁSA NEDVES FALON

HÓLYAGOSODÁS

SÓKIVÁLÁS
 VÉDEKEZÉS
Nedvességforrás megszüntetése
 közművek, ép. gép vezetékek javítása, cseréje

Nedvesség távol tartása

 felszíni / réteg vizek elvezetése (árok, drén)
 csapadékvíz elvezetése (csatorna, lefolyócső, árok, stb.)

Nedvességhatások, sók hatásának mérséklése

 kapilláris hatás megszüntetése (kavics, zúzottkő)
 légpórusos vakolatok

Utólagos vízszigetelések
 UTÓLAGOS VÍZSZIGETELÉSEK
TALAJNEDVESSÉG ELLEN

• Mechanikai • Kiegészítők:
eljárások – Sótalanítási
• Vegyi szigetelések eljárások
– Falszárítási
• Elektrokinetikus eljárások
eljárások
 UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK,
MECHANIKAI ELJÁRÁSOK 1. SZAKASZOS KIBONTÁS

• Falazat szakaszos
kibontása (átboltozódás)
• Szigetelés szakaszos
beépítése
• Falazat szakaszos
helyreállítása
• Habarcs zsugorodás
• Repedések, szerkezeti
károk
 UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK,
MECHANIKAI ELJÁRÁSOK 1. - SZAKASZOS KIBONTÁS

• Padlószigetelés
csatlakoztatása a
falszigetelés síkjában
• Azonos típusú szigetelő
anyagok a falban és a
padlószerkezetben
• Hagyományos,
munkaigényes megoldás
• Napjainkban nem
használják
 UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK,
MECHANIKAI ELJÁRÁSOK 2. - SZAKASZOS
ÁTFŰRÉSZELÉS

Vágás kötéllel – ipari gyémánttal

Vágás kézi körfűrésszel – keményfém lappal
 UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK,
MECHANIKAI ELJÁRÁSOK 2. - SZAKASZOS
ÁTFŰRÉSZELÉS

vágás szakaszosan
szigetelés szakaszosan
ékelés szakaszosan
vágat injektálás
szakaszosan
 UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK,
MECHANIKAI ELJÁRÁSOK 2. - SZAKASZOS
ÁTFŰRÉSZELÉS
• Vágat magassága nem
egyezik a padlószigetelés
magasságával
• Vágatba helyezett
szigetelés anyaga
gyakran eltérő a
padlószigetelés anyagától
• Statikai kérdés (pl.
boltozatok oldalnyomása)
• Vezetékek a falban
sérülnek
 UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK,
MECHANIKAI ELJÁRÁSOK 3.- ACÉLLEMEZ BEÜTÉS
 UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK,
MECHANIKAI ELJÁRÁSOK 3. - ACÉLLEMEZ BEÜTÉS
• A falszigetelés síkja
általában nem azonos a
padlószigetelés síkjával
• A síkok között függőleges
szigetelés
• Szabályos fúgát kíván
• Falvastagsági korlát:
50 cm (2x50 cm)
• Korrózió kérdése –
nemesacél kell
• Páralecsapódás a fémen
 UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, VEGYI
FALSZIGETELÉSEK

A falba készített furatokba olyan, folyékony halmazállapotú

vegyi anyagot juttatnak, melynek hatóanyagai
felszívódva módosítják a pórusszerkezet tulajdonságait:
– A./ Víztaszítóvá teszik a kapillárisok belső felületét a
szigetelés magasságában, ezzel megszakítva a kapilláris
emelkedést (szilikon mikroemulzió, sziloxán, stb.)
– B./ Elzárják a kapillárisok keresztmetszetét a szigetelés
magasságában, ezzel gátolva a kapilláris emelkedést
(cement, mikrocement, alkáli vízüveg, műgyanták, stb.)
– C./ Kombinált hatás (víztaszító és záró)
 UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, VEGYI
FALSZIGETELÉSEK

• Alapvető kérdések:
– A fúratok távolsága ne legyen túlságosan nagy
– A fúratok párhuzamossága
– Eljut-e a vegyi anyag minden kapillárisba a tervezett
szigetelési zónában
– Létrejön-e a szigetelő hatás eléréséhez szükséges vegyi
reakció a kapillárisokban (milyen a só- és nedvességtartalom
van a falban)
• Technológia:
– Beöntés tölcséren, csövön (gravitációs eljárás)
– Injektálás nyomással, pakkereken (szelepes csonk) át
 UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, VEGYI
FALSZIGETELÉSEK, FÚRÁS, PAKKEREK
ELHELYEZÉSE

Fúratok készítése Pakkerek elhelyezése

UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, VEGYI
FALSZIGETELÉSEK, INJEKTÁLÁS

Vegyi falszigetelés injektálása

UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, VEGYI
FALSZIGETELÉSEK, INJEKTÁLÁS
UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, VEGYI
FALSZIGETELÉSEK
• A padlószigetelés anyaga
mindig eltérő
• A padlószigetelés
csatlakoztatása a
szigetelt sávra
átlapolással
• A fúrat legalább 2 fúgát
keresztezzen
• Vastagabb fal két oldalról
injektálható
• Heterogén falak
problémásak
UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, VEGYI
FALSZIGETELÉSEK ALKALMAZÁSA

• Külső szigetelés védi a

szerkezetet és a belső
teret
• Külső szigetelésre nincs
mindig mód
• Külső szigetelés esetén
alul kell injektálni
UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, VEGYI
FALSZIGETELÉSEK ALKALMAZÁSA

• Belső szigetelés nem

védi a szerkezetet, csak a
belső teret
• Belső szigetelés esetén
az injektálás a terepszint
magasságában készül
• Az injektálás alatt a
nedvesség feldúsul
• Az injektálás alatt
fagyveszély lehetséges
UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, VEGYI
FALSZIGETELÉSEK ALKALMAZÁSA

• Belső helyzetű
harántfal szigetelése a
földpartos faltól:
– bontás után a belső
szigetelés
átvezetésével
– függőleges síkú
fúratsorokkal
 UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, VEGYI
FALSZIGETELÉSEK ALKALMAZÁSA,
TÖMBINJEKTÁLÁS ÉS FÁTYOLINJEKTÁLÁS

A SZERKEZETET IS VÉDI, NEM CSAK A BELSŐ TEREKET

 UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, ELEKTROKINETIKUS
ELJÁRÁSOK

• A kapillárisokban felszívódó nedvesség

elektrokinetikai tulajdonságait próbálják meg
kihasználni a falnedvesség
visszaszorításához
• Külső egyenfeszültség hatására a vízáramlás
iránya megfordítható a falban
• Az elektroozmotikus vízáramlás során a víz a
negatív pólus (katód) irányába mozog
• Csak híg oldatokban jön létre !
UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, ELEKTROKINETIKUS
ELJÁRÁSOK
Kísérlet és magyarázata Szilikátokban negatív A dipólus vízmolekulák
töltésű a kapillárisok pozitív felükkel
határfelülete érintkeznek

A vízmolekulák határrétege elmozdul

a negatív elektróda irányába
 UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, ELEKTROKINETIKUS
ELJÁRÁSOK

Vízmolekulák mozgása a katód irányába

Sóionok mozgása a polaritásukkal ellentétes töltésű elektróda irányába.
Az anódon kiváló sók többnyire maró hatásúak.
UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, ELEKTROKINETIKUS
ELJÁRÁSOK

• Az anódon kiváló sók

eltávolítására
lehetőséget nyújtó
eljárás
• Falfülkékbe rakott
poharakba gyűlnek a
sók
• Karbantartást,
felügyeletet kíván
UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, ELEKTROKINETIKUS
ELJÁRÁSOK

Polaritás cseréje: előbb sótalanít, utóbb szárít

UTÓLAGOS SZIGETELÉSEK, ELEKTROKINETIKUS
ELJÁRÁSOK

• Nem bontja meg a fal

szerkezetét
• Inhomogén falak, belső
feltöltéssel
• Fenntartási költség,
felügyelet
• Sérülékeny
• Padlószigeteléssel nincs
anyagszerű kapcsolat
 SÓTALANÍTÁSI ELJÁRÁSOK

• Elektrokinetikus • Mechanikus
módszerek: sótalanítás:
– Magas sótartalom – vakolatleverés
esetén (>1%) – felület tisztítása
– 50% feletti – fúgák kikaparása 2
víztelítettség esetén cm mélyen
• Vegyszeres
sóátalakítások:
– Magas felületi
sótartalom
– 30-50%
nedvességtelítettség
 A TERMÉSZETES SZÁRADÁS KÖVETKEZMÉNYEI

• A szigetelést követően a • A száradás során a

falak nedvességtartalma nedvesség elpárolog, a
csak lassan csökken vízben oldott sók
visszamaradnak
• A felületképzéseket a („bepárlás”)
távozó nedvesség tönkre
teheti • A sók kiválása
mechanikai nyomás
kialakulásával jár
(kristályosodási nyomás)
 TERMÉSZETES SZÁRADÁST ELŐSEGÍTŐ
MEGOLDÁSOK
• Száradási károk
• Hagyományos megelőzésére:
falszárítás:
– falszárító akna
– légpórusos
vakolatrendszerek
– eléfalazás, szellőztetett 40% körüli
háthézaggal
pórustartalommal:
– háthézagos lábazatok
• sólekötő
gúzolás
• víztaszító
kapill.
– páraáteresztő
festékek:
• meszelés
• szilikát v.
szilikon bázis
UTÓLAGOS SZIGETELÉS HELYETT: FALSZÁRÍTÓ
AKNA
 MESTERSÉGES FALSZÁRÍTÁSOK

• Természetes • Elektrokinetikus
száradást gyorsító falszárító
eszközök: rendszerek
– fűtés +
épületszerkezeti
szellőztetés eszközökkel
kiegészítve
– belső levegő
páratartalmának
kicsapatása
Az indirekt módszerek
lassúak
AKTÍV FALSZÁRÍTÁS, HÁTHÉZAGOS
KISZELLŐZTETETT LÁBAZATTAL
TALAJVÍZ ELLENI SZIGETELÉS UTÓLAGOSAN


Tisztázandó kérdések 
Épületszerkezeti

Talajvíz szintje környezet
 Víztelenítés? 
Szárazsági elvárás
 Mértékadó, építési
vízszint

Talaj szerkezete

Talajvíz utánpótlás
sebessége
 Víztelenítés módja

Vegyi összetétel
 Talajvíznyomás elleni szigetelés utólagosan


Szerkesztési elvek: 
Mech.igénybevételnek
nem kitehető anyagok

Folytonosság elve,
egybefüggő teknő 
Lágy lemezes

Teknők láncolata szigetelések

Hidrosztatikai nyomás

Kent és szórt
nem okozhat szigetelések
tönkremenetelt 
Mech.igénybevételnek

A kapillárisokban kitehető anyagok:
felszívódó 
Vízzáró vasbeton
nedvességre is 
Acéllemez
gondolni kell
 Talajvíznyomás elleni szigetelés utólagosan

Bevált megoldások:

Lágy lemezes teknőszigetelés méretezett vasbeton
ellenszerkezettel megtámasztva (1. példa)

Méretezett acéllemez szigetelés hátrahorgonyozva
(2. példa)

Lágy (kent, vagy szórt) cementbázisú
bevonatszigetelés, méretezett vasbeton
ellenszerkezet belső felületére felhordva (3. példa)
Talajvíznyomás elleni szigetelés utólagosan,
1.példa
Talajvíznyomás elleni szigetelés utólagosan,
1. példa
Talajvíznyomás elleni szigetelés utólagosan,
1. példa
 Talajvíznyomás elleni szigetelés utólagosan,
1. példa
 Elemzés:
 A vízszigetelés védett pozícióban van
 A vasbeton ellenszerkezet készítése közben nagy a
szigetelés sérülésének a kockázata
 Miért PVC szigetelés? Nem kíván száraz aljzatot.
 Milyen más szigetelés lehetne még? Felületaktív HDPE
szigetelés, vagy duzzadó bentonittal töltött geotextil
 Vízzáró vasbetonnal kombináltan biztonságosabb
 A vízszigetelés hibája utólag nem javítható
 A vasbeton szerkezetre lehet rögzíteni
 A fal keresztmetszetében szükséges szigetelés – vegyi
falszigetelés
Talajvíznyomás elleni szigetelés utólagosan,
2. példa
Talajvíznyomás elleni szigetelés utólagosan
 Vasbeton ellenfödém
bevésve a felmenő falakba
 Bebetonozott T acél bordák
 Laposacél bordák
téglafalhoz rögzítve
korracél dübelekkel és
csavarokkal
 Hegesztett acéllemez
szigetelés
 Cementtej hátűr injektálás
 Lőttbeton védelem
függőlegesen
 Talajvíznyomás elleni szigetelés utólagosan,
2. példa
 Elemzés:
 Az acéllemez erős, sérülésekre nem érzékeny
 Kivitelezése különleges szaktudást kíván
 Költséges
 A hátszerkezetre hárítjuk az igénybevételeket
 A szigetelésen belül minimális helyigénye van a
védőszerkezeteknek
 Korrózióvédelem kiemelten fontos feladat:
 Lúgos kémhatású közeg: cementtej hátűr injektálás
 Anódos védelem elektrokémiai korrózió ellen
Talajvíznyomás elleni szigetelés utólagosan,
3. példa
Talajvíznyomás elleni szigetelés utólagosan
 Lőttbeton ellenszerkezet
hálós vasalással, hátfalba
bekötve
 Vasbeton ellenfödém
felmenő falakba bevésve
 Vasbeton szerkezetű
teknő a vízszigetelés
aljzata
 Szigetelés kiválasztása:
>1 N/mm2 tapadás
>1 mm repedésáthidaló
képesség
 Injektált vegyi
falszigetelés
 Ablaknyílásokban
cementrabic aljzat falba
bekötve
 Pórusbeton hőszigetelő
lapok ragasztva
védőrétegként
 Padlón aljzatbeton
védelem
 Épített légcsatorna a
padlóban
 A légcsatornák mérete
határozta meg a
szigetelésre kerülő beton
vastagságát
 Talajvíznyomás elleni szigetelés utólagosan,
3. példa
 Elemzés:
 A vasbeton ellenszerkezet (szerkezetépítés) készül előbb
 A vasbetonszerkezet felhasználható az épület
megerősítéseként is (pl. BME Központi Könyvtár, New York
Palota, Krausz Palota)
 A szigetelés készül később, így kisebb a sérülés kockázata
 Cementiszap szigeteléssel szabad ilyen szerkezetet
készíteni
 A szigetelés belül van, könnyen javítható
 A szigetelés védelme esetenként más és más
Krausz Palotában: légpórusos vakolat; New York Palotában: 12
cm km. téglafal; BME Központi Könyvtár: 4 cm Ytong)
 Injektált vegyi szigetelés a falakban felszívódó nedvess.ellen
 Talajvíznyomás elleni szigetelés utólagosan

 Az utólagos szigeteléseket mindig tervezni kell

 A talajvíz elleni szigetelések különösen igénylik
a tervezői, szakértői előkészítést
(talajmechanika, falkutatás, alapok feltárása)
 A kivitelezés körülményei alapvetően
meghatározzák a szigetelés minőségét
 A legkevésbé sérülékeny acéllemez szigetelés
a legköltségesebb
Irodalom:
– Frank Frössel: Falak utólagos víztelenítése és
szigetelése, Terc 2006.
– Épületszigetelési kézikönyv, Verlag Dashöfer
2007.
– MI 04-320 Műszaki irányelv átnedvesedett falak
vizsgálatára
– Valinyi Dániel: Miért salétromosak a falak?,
Magyar Építéstechnika, 2010/7-8, 42-43.p.
– Dr. Kakasy László: Épületek talajvíz elleni
utólagos védelmének bevált módszerei, Magyar
Építőipar, 2005.LV.évfolyam III. szám