27.B 27.

27.B Digitális alapáramkörök – Logikai alapfogalmak

Mutassa be a logikai függvények leírási módjait: a szövegeset, az igazság

táblázatosat, a logikai vázlatosat és az algebrai alakkal történı leírást!
Értelmezze az egy-, a két- és a többváltozós logikai függvényeket!
Ismertesse a logikai (Boole) algebra alaptörvényeit és alaptételeit!
Hasonlítsa össze a minterm- és a maxterm táblák felépítésének elvét!

Alapfogalmak, logikai függvények és leírásmódjaik

A függvénykapcsolatok jelölése
A függvénykapcsolatokat logikai szimbólumokkal jelöljük:

• A „•” az ÉS kapcsolat jele

• a „+” a VAGY kapcsolat jele

A függvénykapcsolatok száma
Mivel a bemeneti és a kimeneti változók is kétértékőek, ezért a független változók számától (n) függ a képezhetı
függvénykapcsolatok száma:

n
K=2 .

A logikai függvények csoportosítása

A logikai függvényeket csoportosíthatjuk:

• a logikai változók idıbeni függése szerint,

• a logikai változók száma szerint.

A változók idıbeni változása szerint:

• Idıfüggetlen logikai függvények:

Az idıfüggetlen logikai függvények közös jellemzıje, hogy a függı (kimeneti) változó értéke csak a független
(bemeneti) változó értékétıl függ.
Az ilyen típusú függvényeket valósítják meg a kombinációs logikai hálózatok. Jelölésük általános alakban: F =
f(X1,X2,X3,...Xn).

• Idıfüggı logikai függvények:

Az idıfüggı logikai függvények jellemzıje, hogy a függı változó aktuális értékét nemcsak a független változók
adott idıpontban felvett értéke, hanem más idıpillanatban felvett értékei is meghatározzák. Ez azt jelenti,
hogy az események sorrendje is befolyásolja a kimenet állapotát. Az ilyen típusú függvényeket megvalósító
hálózatokat nevezzük szekvenciális hálózatoknak.

A független változók száma szerint:

• Egyváltozós logikai függvényekA kimeneti eseményük egyetlen bemeneti változótól függ, a gyakorlatban ritkán
fordulnak elı.
• Kétváltozós logikai függvényekA kimeneti eseményük két független bemeneti változó értékétıl függ.
• Többváltozós logikai függvények

A kimeneti eseményük „n” számú független bemeneti változó értékétıl függ, a gyakorlatban ezekkel találkozunk a
leggyakrabban.

A logikai függvények grafikus megadása

Veitch-tábla
A függı változók értékeit egy cellákból álló diagramban ábrázoljuk: a független változókat a diagram kerete mentén
jelöljük. Azokban a sorokban és oszlopokban, ahol jelölés (súlyozás) van, a független változó igaz értékő. A változó
igenleges vagy nemleges értékét - mivel a bekövetkezés valószínősége 50% - egyenlı területrésszel ábrázoljuk. Síkbeli
Veitch-táblán 4, térbelin 6 változó ábrázolható szemléletesen. Az ábrán egy kétváltozós tábla látható, melybe
szemléltetésül a celláknak megfelelı változók állapotait is jelöltük. A Veitch-tábla a logikai kapcsolatok meghatározására
is alkalmas.

1
27.B 27.B

Karnaugh-tábla
A függı változók értékeit egy cellákból álló diagramban ábrázoljuk: a független változók értékvariációit a diagram kerete
mentén jelöljük. Az ábrán egy kétváltozós tábla látható, melybe szemléltetésül a celláknak megfelelı változók állapotait
is jelöltük.

Állapotdiagram
Az idıfüggı logikai függvények leírására alkalmas. A változók aktuális értékeit körökben jelezzük, a köröket összekötı
irányított vonalak a változás irányát jelölik.

Veitch-tábla Karnaugh-tábla Állapotdiagram

A logikai függvények megadása

• Szöveges megadási mód

A független változók összes kombinációját, a logikai kapcsolatot, valamint a függı változó értékét szavakkal
fogalmazzuk meg.
• Táblázatos leírásmód
A független változók összes értékvariációit és a függvénykapcsolat hatására létrejövı függı változók értékeit
egy sorba írjuk egy függıleges vonallal elválasztva. Olyan értéktáblázat, amely tartalmazza a függvény értékét
minden lehetséges esetben. Igazságtáblázatnak nevezzük, mert a feltételek és az események közötti logikai
igazságokat rögzíti.

Logikai vázlat
A függvénykapcsolatot az ıt megvalósító szabványos áramköri szimbólumokkal ábrázoljuk.

Algebrai alak
A független változókat a függvénykapcsolatra jellemzı mőveleti szimbólumokkal (ÉS, VAGY, …) kapcsoljuk össze.
3
Például: F = A·B+C+A·C+B

Grafikus megadási mód

A grafikus megadási módok: a változók megadása történhet grafikusan is.

Táblázatos leírásmód Logikai vázlat

Egy-, két- és többváltozós logikai függvények

Az egyváltozós logikai függvények

Akkor beszélünk egyváltozós logikai függvényrıl, ha a kimeneti esemény egyetlen bemeneti változótól függ. A
következı táblázatban látható, hogy az A bemeneti (független) változó értékétıl függıen az F kimeneti (függı) változó
milyen értékeket vehet fel. Ezt a táblázatot nevezzük igazságtáblázatnak, mert a független változók összes
lehetséges kombinációja esetén tartalmazza a függvény által meghatározott kimeneti eseményt.

A logikai függvények jelölésében a felsı index a bemeneti változók számát, az alsó index a függvény sorszámát adja
meg. Ezt a decimális sorszámot a függvény értékeibıl alkotott bináris számból kapjuk meg. Egy független változó esetén
a különbözı logikai függvények száma:
K = 2 2n = 212 = 2 2 = 4
Az egyváltozós függvények közül a negációt és az ismétlı függvényt alkalmazzuk a leggyakrabban.

A logikai függvények bemutatására használjuk fel a Venn-diagramot és az idıdiagramot is.

A Venn-diagramok a logikai változókhoz egy-egy síkba leképzett ponthalmazt rendelnek, amely egy tetszıleges
síkidommal határolt területet jelent. Az ábrázolás szabálya, hogy a függvény logikai 1 értékeinél a megfelelı területet
jelöljük (pl. vonalkázással). Hátrányuk, hogy legfeljebb három változóig használhatóak.

A logikai események idıdiagramon is bemutathatók. Ennél a módszernél a kétértékő eseményeket (a bemeneteket és a

2
27.B 27.B

kimeneteket is) az idı függvényében ábrázoljuk, így az események idıbeli lefolyása is követhetı. Elınye, hogy az
idıdiagramon tetszıleges számú változót ábrázolhatunk.

Egyváltozós logikai függvények igazságtáblázata

Egyváltozós soha függvény

F01 - Soha függvény: a függı változó értéke a független változó minden értékénél 0. Jelölése: F01 = 0 .

Egyváltozós negáció (tagadás) függvény

F11 - Negáció (tagadás) függvény: a függı változó értéke mindig a független változó ellentétes (negált) értékét veszi
fel. A negációt a tagadáson kívül nevezik még jelfordításnak és inverziónak is. A negációt az algebrai alakban a betőjel
fölé húzott vízszintes vonallal jelöljük: F11 = A .
Egyváltozós ismétlı függvény
F11 - Ismétlı függvény: a függı változó értéke mindig a független változó értékét veszi fel. Jelölése: F21=A.

Egyváltozós mindig függvény

F21 - Mindig függvény: a függı változó értéke a független változó minden értékétıl függetlenül mindig 1. Jelölése:

F21 =1.

Egyváltozós logikai függvények Venn-diagramja Egyváltozós logikai függvények idıdiagramja

A kétváltozós logikai függvények

Akkor beszélünk kétváltozós logikai függvényrıl, ha a kimeneti esemény két bemeneti változótól függ. A következı
táblázatban látható, hogy az A és a B bemeneti (független) változók értékétıl függıen az F kimeneti (függı) változó
milyen értékeket vehet fel.

Két független változó esetén a különbözı logikai függvények száma:

K = 2 2n = 2 22 = 2 4 = 16 .
Az alábbi ábrákon a leggyakrabban alkalmazott kétváltozós függvények Venn-diagramját és idıdiagramját láthatjuk.
Figyeljük meg a függvények vizsgálatakor, hogyan lehet ezeket elkészíteni!

Kétváltozós logikai függvények idıdiagramja

Kétváltozós logikai függvények igazságtáblázata

Kétváltozós logikai függvények Venn-diagramja

A kétváltozós logikai függvények igazságtáblázatának vizsgálata

Feladat
Készítsük el az összes kétváltozós függvény Venn-diagramját és idıdiagramját!

3
27.B 27.B

A kétváltozós logikai függvények igazságtáblázatának vizsgálata közben két érdekes dolgot is észrevehetünk:

• A táblázat tartalmazza az egyváltozós függvényeket is F02 , F32 , F52 , F102 , F122 , F152
• Ha a VAGY függvény F72 és a VAGY NEM (NOR) függvény F82 közé egy képzeletbeli szimmetriavonalat
húzunk, akkor a vonaltól azonos távolságra levı függvények egymás negáltjai.
•
A többváltozós logikai függvények
A gyakorlati feladatok megoldása során a legtöbbször többváltozós logikai függvényekkel találkozhatunk. A
képezhetı kapcsolási függvények száma a független változók számával exponenciális arányban, tehát rohamosan
növekszik. Például:

• ha a független változók száma 3, akkor a különbözı logikai függvények száma:

K = 2 n2 = 2 32 = 2 8 = 256
• ha a független változók száma 4, akkor a különbözı logikai függvények száma:
K = 2 n2 = 2 42 = 216 = 65536
Azért sem célszerő a kettınél több bemeneti változót tartalmazó függvényeket egyenként tárgyalni, mert minden
többváltozós logikai függvény kétváltozós függvényekbıl felépíthetı.

Antivalencia függvény
F62 Antivalencia (KIZÁRÓ VAGY) függvény: a függvény értéke akkor 1, ha vagy csak A, vagy csak a B értéke 1,
vagyis amikor a bemeneti változók ellentétes értékőek. További elnevezései: kizáró VAGY, exclusive OR. Jelölése:
F62 = A ⋅ B + A ⋅ B .

Duál tétel, duál függvény

Duál tétel: Ha a logikai ÉS mőveletet VAGY mővelettel, valamint a 0-t 1-gyel (vagy az 1-et 0-val) helyettesítjük, az
eredeti függvény duálfüggvényét kapjuk meg.

Ekvivalencia függvény
F92 Ekvivalencia függvény: a függı változó értéke akkor 1, ha a független változók logikai értéke megegyezik.

További elnevezései: koincidencia, exclusive NOR. Jelölése: F92 = A ⋅ B + A ⋅ B .

ÉS függvény
F12 ÉS függvény: a függı változó értéke akkor és csakis akkor 1, ha mindkét független változó értéke egyidejőleg 1.

További elnevezései: AND mővelet, konjunkció, logikai szorzás. Jelölése: F12 = A ⋅ B .

ÉS NEM függvény
F142 ÉS NEM (NAND) függvény: a függı változó értéke akkor és csakis akkor 0, ha mindkét független változó értéke

egyidejőleg 1. A NAND illetve az ÉS kapcsolat egymás negáltjai. Jelölése: F142 = A ⋅ B .

Implikáció függvények
F112 Implikáció függvény: az implikáció mőveleténél a változók sorrendje nem cserélhetı fel, mert a függvény értéke

csak akkor 0, ha az elıtag 0, és az utótag 1. Jelölése: F112 = A + B .

F132 Inverz implikáció függvény: az inverz implikáció mőveleténél a változók sorrendje nem cserélhetı fel, mert a

függvény értéke csak akkor 0, ha az elıtag 1, és az utótag 0. Jelölése: F112 = A + B .

Inhibitáló függvények
F22 Inhibitáló függvény: az inhibíció (tiltás) mőveleténél a változók sorrendje nem cserélhetı fel, mert a függvény

értéke akkor és csakis akkor 1, ha az elıtag logikai értéke egyedül, önmagában 1. Jelölése: F22 = A ⋅ B .

4
27.B 27.B

F42 Inverz inhibitáló függvény: az invert inhibíció (tiltás) mőveleténél a változók sorrendje nem cserélhetı fel, mert

a függvény értéke akkor és csakis akkor 1, ha az utótag logikai értéke egyedül, önmagában 1. Jelölése: F42 = A ⋅ B .
Ismétlés függvény
F52 Ismétlı függvény: a függı változó értéke mindig az adott független változó értékét veszi fel. Jelölése:

F52 = B .

Kétváltozós ismétlı függvény

F32 Kétváltozós ismétlı függvény: a függı változó értéke mindig az adott független változó értékét veszi fel.

Jelölése: F32 = A .

Kétváltozós mindig függvény

F152 Kétváltozós mindig függvény: a függı változó értéke a független változók minden értékétıl függetlenül mindig

1. Jelölése: F152 = 1 .

Kétváltozós negáció függvények

F102 Kétváltozós negáció függvény: a függı változó értéke mindig az adott független változó ellentétes értékét

veszi fel. Jelölése: F102 = B .

F122 Kétváltozós negáció függvény: a függı változó értéke mindig az adott független változó ellentétes értékét

veszi fel. Jelölése: F122 = A .

Kétváltozós soha függvény

F02 Kétváltozós soha függvény: a függı változó értéke a független változók minden értékénél 0. Jelölése:
F02 = 0 .

VAGY függvény
F72 VAGY függvény: a függvény értéke egyetlen esetben 0, ha valamennyi bemeneti változó értéke egyidejőleg 0.
Úgy is fogalmazhatunk, hogy a függı változó akkor 1 értékő, ha bármelyik független változó egyenként vagy együttesen
1 értékő. További elnevezései: OR mővelet, diszjunkció, logikai összeadás. Jelölése: F72 = A + B .

VAGY NEM függvény

F82 VAGY NEM (NOR) függvény: a függı változó értéke akkor és csakis akkor 1, ha mindkét független változó

értéke egyidejőleg 0. A NOR illetve a VAGY kapcsolat egymás negáltjai. Jelölése: F82 = A + B .

A logikai algebra szabályai

Az egyszerőbb alakra hozás

Egy logikai elven mőködı vezérlı berendezés ára a beépített elemek számával arányosan növekszik, ezért törekednünk
kell a megvalósítandó logikai függvény legegyszerőbb alakjának létrehozására.

Kommutatív szabály (felcserélhetıség)

Az azonos logikai kapcsolatban levı változók sorrendje tetszıleges.
A+B = B+A
A·B = B·A
A szabály alól természetesen az inhibíció és az implikáció mőveletei kivételek.

Asszociatív szabály (társíthatóság)

Az azonos logikai mőveletek eredménye nem függ a mőveletvégzés sorrendjétıl.
A+B+C = C+B+A = B+C+A
A·B·C = B·C·A = A·C·B

5
27.B 27.B

Disztributív szabály (szétválaszthatóság)

A+ B·C = (A+ B)·(A+ C)
A·(B+ C) = A·B+ A·C

A redundancia
Ugyanis egy adott gyakorlati problémát, ha közvetlenül algebrai alakban megadott logikai függvény formájában
írunk le, szinte elkerülhetetlen a redundancia (túlhatározottság). A logikai algebra (Boole-algebra) olyan
azonosságokat illetve szabályokat fogalmazott meg az algebrai formában megadott logikai függvények esetén,
amelyekkel ezek a függvények egyszerőbb alakra hozhatók.

A logikai algebra alaptételei

A mennyiségek kétértékőek
A = 0, ha A nem 1.
A = 1, ha A nem 0.
Negáció
1= 0
Kettıs tagadás

1=1
Mennyiséggel végzett mőveletek szabályai

VAGY kapcsolat Egy változóval végzett mőveletek Két változóval végzett mőveletek
szabályai szabályai
0+0 = 0
0+1 = 1 A= A A·(B+ A) = A
1+0 = 1 A·0 = 0
1+1 = 1 A+0 = A
A·0 = A
ÉS kapcsolat A+1 = 1
A·A = A
0·0 = 0 A+A = A
0·1 = 0
A⋅ A= 0
1·0 = 0
1·1 = 1 A + A =1

Az alaptételek bizonyítása
Az egy változóval végzett mőveletek szabályainak bizonyítása az egy és kétváltozós logikai függvények
igazságtáblázata alapján önállóan elvégezhetı.

Nézzük meg, hogyan kell bebizonyítani a szabályok és a többi alaptétel segítségével az összefüggést! A·B+ A = A

A disztributív szabály alapján

A·B+ A = A·B+ A·A.

Felhasználva, hogy A·A = A

A·(B+ A)=A·B+ A·A = A·B+ A

Most a disztributív szabályt megfordítva alkalmazzuk, emellett tudjuk, hogy B+1 = 1 és A·1= A
A·B+ A = A·(B+1) = A·1= A
Vagyis teljesül az összefüggés A·(B+ A)= A.

De Morgan-téte
A + B = A⋅ B
A⋅ B = A + B
A De Morgan-tétel bizonyítása
Készítsünk olyan igazságtáblázatot, amelyben jelöljük a független változókat, és ezek összes lehetséges
kombinációjánál határozzuk meg a De Morgan-tételben szereplı összes függvény értékét!

6
27.B 27.B

A De Morgan-tétel bizonyítása

A táblázatból látható, hogy A⋅ B = A + B és A⋅ B = A + B , így bebizonyítottuk, a De Morgan-tételt.

Alapvetı fogalmak és jelölésük

A logikai függvények szabályos alakjának ismeretéhez a következı alapvetı fogalmakat és jelölésüket kell
megismerni:

• Term
• Minterm
• Maxterm

n
A minterm jelölése: mi , ahol
• m a mintermet jelenti,
• n a független változók száma és
• i a minterm sorszáma, vagyis indexszáma.

A maxterm jelölése: M in , ahol

• M a maxtermet jelenti,
• n a független változók száma és
• i a maxterm sorszáma, vagyis indexszáma.

Diszjunktív szabályos alak

Diszjunktív szabályos alak olyan logikai függvény, amely mintermek VAGY kapcsolatából áll.

Diszjunktív szabályos alak megadási módjai

Például:
F 4 = A⋅ B⋅C ⋅ D + A⋅ B ⋅C ⋅ D + A⋅ B ⋅C ⋅ D + A⋅ B ⋅C ⋅ D F 4 = m15
4 4
+ m14 + m84 + m14
Konjunktív szabályos alak
Konjunktív szabályos alak olyan logikai függvény, amely maxtermek ÉS kapcsolatából áll.

Konjunktív szabályos alak megadási módjai

Például:
(
F 4 = (A + B + C + D) ⋅ A + B + C + D ⋅ A + B + C + D)( ) F 4 = M 15
4
⋅ M 64 ⋅ M 34

Logikai függvények hátránya

Az algebrai alakban megadott logikai függvények hátránya, egy függvényt több egymással ekvivalens módon is
felírhatunk. Ezt a hátrányt azért kell kiküszöbölni, hogy két egyforma feladatot mindig felismerjünk, ne kelljen többször
is egyszerősíteni és megoldani.

Term: a független változók azon csoportja, amelyeket azonos logikai kapcsolatra jellemzı szimbólummal kapcsolunk.

A Karnaugh-táblák típusai
1
Egyváltozós Karnaugh-tábla: Egy független változónak (pl. A) két lehetséges állapota lehet (2 ), tehát ebben az
esetben a tábla két darab cellát tartalmaz. A cella kontúrjai mellett feltüntetjük a független változó logikai értékét, a
cella sarkán pedig a változó betőjelét. Az ábrán a cellákba beírtuk az általuk képviselt termeket is.

2
Kétváltozós Karnaugh-tábla: Két független változónak (pl. A, B) négy lehetséges állapota lehet (2 ), tehát ebben az
esetben a tábla négy darab cellát tartalmaz. Az ábrán a cellákba beírtuk az általuk képviselt termeket is.

3
Háromváltozós Karnaugh-tábla: Három független változónak (pl. A, B, C) nyolc lehetséges állapota lehet (2 ), tehát
ebben az esetben a tábla nyolc darab cellát tartalmaz.

4
Négyváltozós Karnaugh-tábla: Négy független változónak (pl. A, B, C, D) 16 lehetséges állapota lehet (2 ), tehát ebben
az esetben a tábla 16 darab cellát tartalmaz.

7
27.B 27.B

Egyváltozós tábla
1
Egy független változónak (pl. A) két lehetséges állapota lehet (2 ), tehát ebben az esetben a tábla két darab cellát
tartalmaz. A cella kontúrjai mellett feltüntetjük a független változó logikai értékét, a cella sarkán pedig a változó
betőjelét. Az ábrán a cellákba beírtuk az általuk képviselt termeket is.

Kétváltozós tábla
2
Két független változónak (pl. A, B) négy lehetséges állapota lehet (2 ), tehát ebben az esetben a tábla négy darab cellát
tartalmaz. Az ábrán a cellákba beírtuk az általuk képviselt termeket is.

Egyváltozós Kétváltozós Háromváltozós Négyváltozós

Karnaugh-tábla Karnaugh-tábla Karnaugh-tábla Karnaugh-tábla

Háromváltozós tábla
3
Három független változónak (pl. A, B, C) nyolc lehetséges állapota lehet (2 ), tehát ebben az esetben a tábla nyolc
darab cellát tartalmaz.

Négyváltozós tábla
4
Négy független változónak (pl. A, B, C, D) 16 lehetséges állapota lehet (2 ), tehát ebben az esetben a tábla 16 darab
cellát tartalmaz.

Minterm táblák
Bár a gyakorlatban nem használják, de egyszerősége miatt elıször ismerkedjünk meg az egyváltozós, ezért két darab
cellát tartalmazó táblával. Az egyetlen változó (jelöljük A-val) a két lehetséges állapot (0, 1) valamelyikében lehet. A
cellákban található decimális szám a term sorszáma, a függıleges vonal az A változó logikai 1 (igaz) értékét jelzi, vagyis
A=0 és A = 1.

Egyváltozós Kétváltozós Háromváltozós

minterm-tábla minterm-tábla minterm-tábla Négyváltozós minterm-tábla

Maxterm táblák
A maxterm táblákat úgy tudunk felrajzolni, ha követjük a mintermbıl maxtermbe való átírás szabályait. Képezzük a
változók negáltját, és a cellák minterm sorszámait kiegészítjük: átsorszámozzuk a cellákat az
i M = 2 n −1 − i m
összefüggés alapján. Az ábrán az egy-, két-, három- és négyváltozós maxterm-tábla látható.

Egyváltozós Kétváltozós Háromváltozós

maxterm-tábla maxterm-tábla maxterm-tábla Négyváltozós maxterm-tábla

Veitch-táblák
A logikai függvények kétféle szabályos alakjának megfelelıen Veitch kétféle táblát vezetett be. A minterm táblát a
diszjunktív szabályos függvények számára és a maxterm táblát a konjunktív szabályos függvények számára. A független
változók logikai értékeit a tábla kontúrja mentén húzott vonallal tüntetjük fel, és a cellákba beírjuk az ábrázolt term
sorszámát.