TANÜGYIGAZGATÁSI ISMERETEK

1. tétel:
A jogi szabályozás rendszere. A jogszabályok hierarchiája, hatálya, érvényessége.
Magyarország Alaptörvénye értelmében a gyermekekkel kapcsolatos rendelkezések.
A tanügyigazgatás helye és szerepe.

IRÁNYADÓ JOGSZABÁLYOK

 A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (új Mt.)

 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló (Kjt.)

 2011. év CXC törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.)

 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról

 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény köznevelési
intézményekben történő végrehajtásáról (R.)

 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

és a köznevelési intézmények névhasználatáról

JOGRENSZER fogalma: adott állam jogszabályainak összessége.

A magyar jogrendszer tagozódása, a jogágak

Nemzetközi jog ,, Alkotmányjog, Közigazgatási jog, Közigazgatási eljárási jog,
Pénzügyi jog, Szociális jog, Büntetőjog , Polgári jog, Polgári eljárásjog,
Családjog, Munkajog, Nemzetközi magánjog, Társadalombiztosítási jog, Egyházi jog
JOGSZABÁLYOK:
A jogszabály a társadalom egésze: a természetes személyek, jogi személyek és a jogi
személyiség nélküli egyéb szervezetek számára közvetlenül és általános érvénnyel állapít meg
jogokat és kötelezettségeket, általánosan kötelező magatartási szabályokat fogalmaz meg. Az
Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek; általánosan kötelező magatartási
szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által
megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg.
Az Alaptörvény értelmében az alábbi jogszabályok léteznek: 
a jogszabályok hierarchiája
- törvény, 
- kormányrendelet, 
- miniszterelnöki rendelet, 
- miniszteri rendelet, 
- a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, 
- az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete, úgymint: 
* a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelete; 
* a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendelete; 
- az önkormányzati rendelet, 
1
- a különleges jogrendben alkotott jogszabályok, úgymint: a Honvédelmi Tanács rendkívüli
állapot idején kiadott rendelete, a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete. 
Mint a megnevezéséből következik, az Alaptörvény maga is törvény, azonban minden más
törvénynél és egyéb jogszabálynál magasabb szintű törvény, lényegében egy írott
alkotmánylevél. Az R) cikk (1) bekezdése deklarálja, hogy az Alaptörvény Magyarország
jogrendszerének alapja. 
A jogszabályokkal kapcsolatban két alapvető fogalom az érvényesség és a hatályosság,
amelyeket meg kell különböztetni egymástól: 

Érvényes a jogszabály, ha egyidejűleg teljesül az alábbi feltételrendszer: 

- az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv alkossa meg, éspedig 
* azon tárgykörben, amelyben ezen jogalkotói hatásköre fennáll, amelyet szabályozni hivatott,
valamint 
* a megalkotásnál tartsák be az előírt eljárási szabályokat; 
- a jogszabály illeszkedjen az Alaptörvény által meghatározott jogszabályi hierarchiába; 
- a jogszabályt kihirdessék. 
A jogforrási hierarchia lényege, hogy a hierarchia magasabb lépcsőjén elhelyezkedő
jogforrás erősebb, és ezért az alacsonyabb fokon álló jogforrás nem állhat vele ellentétben.
Mint látható, a jogforrási hierarchia nem új keletű jogintézmény, nem az Alaptörvény
honosította meg. A jelentéstartalma azonban az elmúlt két évtizedben - az alkotmánybírósági
gyakorlatnak köszönhetően - jelentősen átértékelődött. Az Alaptörvény konzervatív
szellemisége visszatérni látszik a régi felfogáshoz. 
A magyar jogforrási hierarchia csúcsán az Alaptörvény áll, amely egyidejűleg megadja a
további jogszabály-típusok egymáshoz való viszonyát is. 
Az Alaptörvény értelmében: 
- Egyik jogszabály sem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. 
- A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.  stb.
 Hatályos a jogszabály, ha alkalmazható, végrehajtható.A hatályosságot több
vonatkozásban közelíthetjük meg, így időbeli, személyi, területi, tárgyi és szervi hatályról
beszélünk. 
Időbeli hatály: a jogszabályt mely időszakban, azaz mikortól meddig lehet alkalmazni. 
Személyi hatály: a jogszabályt mely természetes és/vagy jogi személyek vonatkozásában kell
alkalmazni.
Területi hatály: a jogszabályt mely földrajzi területre kiterjedően kell alkalmazni.
Tárgyi hatály: a jogszabályt milyen tárgyú ügyekben kell alkalmazni
Szervi hatály: a jogszabályt mely szervek vonatkozásában kell alkalmazni A jogszabályok
hatályára a Jat. tartalmaz előírásokat; ezek közül a fontosabbak: 
2. § (2) Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget,
kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem
nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.
(3) A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő
álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE ÉRTELMÉBEN A GYERMEKEKKEL

KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK:

SZABADSÁG ÉS FELELÕSSÉG XI. XI. cikk

2
(1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.
(2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az
ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú,
valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá
az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.
SZABADSÁG ÉS FELELÕSSÉG XVII. XVI. cikk
(1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez
szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.
(2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.
SZABADSÁG ÉS FELELÕSSÉG XVIII.
(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja
gyermekük taníttatását.
(4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.
SZABADSÁG ÉS FELELÕSSÉG XX. XVIII. cikk
(1)Gyermekek foglalkoztatása – testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető,
törvényben meghatározott esetek kivételével – tilos.
(2) Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi
védelmét.
SZABADSÁG ÉS FELELÕSSÉG XXIII. XX. cikk

(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított
élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való
hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a
sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének
biztosításával segíti elő.
A TANÜGYIGAZGATÁS HELYE ÉS SZEREPE. Mi a tanügyigazgatás?
Az óvodai nevelés, az iskolai nevelés-oktatás működtetése, ügyintézése a hatályos
jogszabályok (törvények, rendeletek, önkormányzati rendeletek), valamint a helyi szintű
szabályzatok által meghatározott tartalmak alapján, illetve hatáskörök, jogkörök betartásával.
Az állam a nevelési - oktatási kötelezettségét normatívák, jogszabályok kibocsátásával,
szervezési, koordinálási, igazgatási tevékenység keretében teljesíti.
Mindezt a közigazgatási rendszerbe helyezve tanügy-irányítási és tanügy-igazgatási
tevékenységnek nevezzük.
A tanügyigazgatás szervezeti struktúrája:Központi szint: Kormány - oktatásért felelős
miniszter - Oktatási Hivatal - Kormányhivatal Fenntartói szint: Klebelsberg
Intézményfenntartó központ - Megyei - Járási tankerületek,Működtetői szint: Köznevelési
intézmények: települési-, nemzetiségi-, egyházi-, magánfenntartó és állami önkormányzat
intézmény

3
 2.tétel:
Köznevelési intézmények alapítása, az Alapító okirat (szakmai alapdokumentum)
tartalma.
A köznevelési intézmény működtetése; SZMSZ tartalma 20/2012. (VIII. 31.) EMMI -
rendelet alapján.
A 2011. évi CXC. Köznevelésről szóló törvény alapelvei, célja.

NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY CÉLJA, ALAPELVEI:

1. § (1) A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a
gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik,
ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori
sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ez által erkölcsös, önálló
életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a közérdekeivel összeegyeztetni képes
embereket, felelős állampolgárokat nevel.
Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a
tehetséggondozás.

(2) A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar

társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és
garanciáit az állam biztosítja.
A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a
szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható
fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. A köznevelés egyetemlegesen
szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat.

(3) A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való

törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak
megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek,
tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.

2. § (1) Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki

számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi
megszerzéséig, valamint az első szakképesítésre történő felkészítés a magyar állam
közszolgálati feladata.

(2) Az állami, települési önkormányzati fenntartású intézményekben, továbbá az állami

feladatellátásban részt vevő nemzetiségi önkormányzati, egyházi és magánintézményekben az
óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást kiegészítő pedagógiai
szakszolgálatok igénybevétele, valamint a kollégiumi ellátás az ingyenes oktatásban részt
vevő, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő gyermekek, tanulók számára
térítésmentes.

(3) Köznevelési intézményt az állam, e törvény keretei között nemzetiségi önkormányzat,

Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, továbbá más szervezet vagy
személy alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát – jogszabályban
foglaltak szerint – megszerezte. Óvodát települési önkormányzat is alapíthat és
fenntarthat.
4
3. § (1) A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll,
akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak.

(2) A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői

megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység
alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele.

(3) Az állami és települési önkormányzati nevelési-oktatási intézményben az ismereteket, a

vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, a teljes
nevelés-oktatási folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus
vallási, világnézeti meggyőződését, és lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, tanuló egyházi
jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatásban vehessen részt.

(4) A köznevelés érvényre juttatja a nemzetiségek kulturális autonómiájának megfelelő

oktatási érdekeket.

(5) A nevelés-oktatás nyelve magyar, nemzetiségi óvodában és iskolában részben vagy

egészben a nemzetiségek nyelve, a két tanítási nyelvû iskolában – külön jogszabály szerint –
részben a célnyelv.

(6) A köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a

sajátos nevelési igényű SNI és a beilleszkedési, tanulási, magatartási BTM nehézséggel
küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez
igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés
lehetőségeinek megteremtése.

(7) Az alapfokú, az iskolai rendszerű szakképzést is magában foglaló középfokú nevelés-

oktatás és a felsőoktatás az oktatási rendszer egymásra épülő, szerves részei. A
köznevelés bármely iskolai szinten felnőttoktatásként is folyhat.

(8) A fenntartó és az iskola a szakképzésről szóló törvényben foglalt feltételekkel vehet részt
a szakképzés feladatainak megvalósításában. Az óvoda, az iskola, a kollégium és a
pedagógiai szakszolgálati intézmény az e törvényben meghatározottak szerint vehet részt a
pedagógusképzésben és a pedagógus-továbbképzésben.

(9) A köznevelés rendszerének alapegységei a szakmai önállósággal rendelkező

intézmények. Munkájuk minőségét, demokratikus és jogszerű működésüket törvényi
szabályozás és állami ellenőrzés biztosítja.

(10) Az iskolarendszer átjárható, így a fogadó intézménynek az e törvényben foglalt keretek

között megállapított követelményei alapján más iskolába vagy iskolatípusba akár tanév
közben is át lehet lépni.

A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK ALAPÍTÁSA, AZ ALAPÍTÓ OKIRAT

TARTALMA:

A köznevelési intézmények alapítása

5
21. § (1) A köznevelési intézmény e törvényben meghatározott köznevelési feladatok
ellátására létesített intézmény.
A köznevelési intézmény jogi személy, amely – az állami intézményfenntartó központ által
fenntartott intézmény kivételével – a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel
rendelkezik.
A köznevelési intézmény a nyilvántartásba való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön
létre.”
(2) A köznevelési intézmény alapítását az alapító okirat, továbbá – ha a fenntartó a
tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el – a köznevelési közszolgálati
tevékenység folytatására jogosító okirat, a köznevelési intézmény képviseletére jogosult
személy nevének és képviseletének jogosultságát igazoló dokumentum, az állandó székhely
meglétét igazoló okirat megküldésével, nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A
bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezetõ szervnél, az állami
intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény esetében az oktatásért felelõs
miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatalánál
(a továbbiakban: hivatal), más esetben a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes
megyei, fõvárosi kormányhivatalnál (a továbbiakban: kormányhivatal) kell teljesíteni. A nem
állami szerv által alapított intézmény csak akkor vehető nyilvántartásba, ha működése
összhangban van a fõvárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és
köznevelés-fejlesztési tervben (a továbbiakban: köznevelés-fejlesztési terv) foglaltakkal.”
Alapító okirat
A közoktatási intézmény tevékenységét a jogszabályoknak megfelelően az alapító okirat
határozza meg.
Ennek kiadása és módosítása a fenntartó joga és feladata.
Az alapító okirat határozza meg az intézmény működésének alapvető, egyedi szervezeti és
működési sajátosságait.
A köznevelési intézmény alapító okirata tartalmazza:
a) az alapító és a fenntartó nevét és székhelyét,
b) az intézmény – külön jogszabályban meghatározott – hivatalos nevét,
c) az intézmény típusát,
d) az intézmény feladat-ellátási helyét, székhelyét, tagintézményét, telephelyét,
e) alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését,
f) nevelési, oktatási feladatot ellátó feladat-ellátási helyenként felvehető maximális
gyermek-, tanulólétszámot,
g) iskolatípusonként az évfolyamok számát,
h) alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését,
i) szakképzés esetén a szakmacsoportokat és az Országos Képzési Jegyzékben
meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezését és azonosító számát, szakközépiskola
esetén az ágazatokat,
„j) a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon
használati jogát,
k) az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a gazdálkodással összefüggő
jogosítványokat.”

A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY MŰKÖDTETÉSE, SZMSZ TARTALMA 20/2012.

(VIII. 31.) EMMI-RENDELET ALAPJÁN:

Nkt. 24. § (1) A nevelési-oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak.

Szervezetükkel és mûködésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet
jogszabály nem utal más hatáskörébe.

6
(2) A nevelési-oktatási intézmény mûködésével kapcsolatos döntések elõkészítésében,
végrehajtásában és ellenõrzésében – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesznek a
pedagógusok, a tanulók és a szülõk, valamint képviselõik.
(3) A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom
vagy párthoz kötõdõ szervezet nem mûködhet, továbbá az alatt az idõ alatt, amíg az óvoda,
iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötõdõ
szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.
25. § (1) A köznevelési intézmény mûködésére, belsõ és külsõ kapcsolataira vonatkozó
rendelkezéseket a szervezeti és mûködési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza
meg.
(4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét
nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a
szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai
vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el.
Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekhez a
fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a
házirend nyilvános.
(5) A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell

- a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről,

- a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről,
- gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek
keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermek, valamint a tankötelezettség
végéig az általános iskolába, középfokú iskolába járó tanuló évenként legalább
egyszer fogászati, szemészeti és általános szûrővizsgálaton vegyen részt
(6) A nevelési-oktatási intézmény, a pedagógiai szakszolgálati intézmény – a jogszabályban
meghatározottak szerint – kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket,
teljesíti az elõírt bejelentési kötelezettséget.

(7) Az óvodai csoportok, iskolai osztályok minimális, maximális és átlaglétszámát a 4.

melléklet határozza meg. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra megállapított minimális és
maximális létszámtól akkor lehet eltérni, ha nevelési, tanítási év során gyermek átvétele,
felvétele miatt indokolt. 2013. 09.01.

(8) A köznevelési intézmény tantermeiben, címtábláján, épületének homlokzatán,

továbbá az állami, települési önkormányzati fenntartású intézmények körbélyegzõjén
Magyarország címerét el kell helyezni, más intézmények körbélyegzõjén el lehet helyezni.

A szervezeti és működési szabályzat

4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és mûködési szabályzatában (a

továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni
a) a mûködés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, az alkalmazottaknak és a vezetõknek a
nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét,
b) a pedagógiai munka belsõ ellenõrzésének rendjét,
c) a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a
nevelési-oktatási intézménnyel,
d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a
tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét,

7
e) a vezetõk és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a
vezetõk közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti
egységek közötti kapcsolattartás rendjét,
f) az intézményvezetõ vagy intézményvezetõ-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés
rendjét,
g) a vezetõk és az óvodaszék, az intézményi tanács, valamint az óvodai szülõi szervezet,
közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét,
h) a nevelõtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok
ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket,
i) a külsõ kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai
szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal,
valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való
kapcsolattartást,
j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos
feladatokat,
k) a szakmai munkaközösségek együttmûködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a
pedagógusok munkájának segítésében,
l) a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét,
m) az intézményi védõ, óvó elõírásokat,
n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendõket,
o) annak meghatározását, hogy hol, milyen idõpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai
programról,
p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülõi szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési
joggal ruházza fel,
q) a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülõ fegyelmi eljárás
részletes szabályait,
r) az elektronikus úton elõállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét,
s) az elektronikus úton elõállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét,
t) az intézményvezetõ feladat- és hatáskörébõl leadott feladat- és hatásköröket,
munkakörileírás-mintákat,
u) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály elõírja, továbbá a nevelési-
oktatási intézmény mûködésével összefüggõ minden olyan kérdést, amelyet jogszabály
rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni

8
 3. tétel:
A köznevelési intézmény működtetése; Házirend tartalma 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-
rendelet alapján. Az Éves munkaterv, Éves beszámoló helye és tartalma 20/2012. (VIII.
31.) EMMI - rendelet alapján.

A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY MŰKÖDTETÉSE:

25. § (2) Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek
óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg.
Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban
meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén
kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt
viselkedés szabályait.
(3) A házirend előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt
dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését.
A házirend az óvodába járáshoz, a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból
származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét
megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti.
Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem
felel.
(4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-
oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti
értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi
diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el.
Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekbõl a fenntartóra
többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend
nyilvános.

Házirend tartalma 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet alapján.

A házirend
5. § (1) A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni

a) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó

elõírásokat,

b) a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a

tanuló által elõállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait,

c) a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem

alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét,

d) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és

formáit,

e) a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit,

f) a fegyelmezõ intézkedések formáit és alkalmazásának elveit,

9
g) elektronikus napló használata esetén a szülõ részérõl történõ hozzáférés módját,

h) az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok

alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét.

AZ ÉVES MUNKATERV HELYE ÉS TARTALMA 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-

RENDELET ALAPJÁN.
A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ
DOKUMENTUMOK TARTALMÁRA, ELKÉSZÍTÉSÉRE, ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ
SZABÁLYOK
3. A munkaterv
3. § (1) Az iskolai munkaterv határozza meg az iskolai tanév helyi rendjét. Ennek
elkészítéséhez az intézményvezető kikéri a fenntartó, iskolaszék, az iskolai szülői
szervezet, az intézményi tanács, a tanulókat érintő programokat illetően a
diákönkormányzat véleményét.
(2) …az iskolai tanév helyi rendjében kell meghatározni
a) …az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,
b) a szünetek időtartamát,
c) az iskolában a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, továbbá nemzeti múltunk
mártírjainak emlékét, példáját őrző, az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb
diktatúrák áldozatai (február 25.), a holokauszt áldozatai (április 16.), a Nemzeti
Összetartozás Napja (június 4.), a március 15-ei és az október 23-ai nemzeti ünnepek,
valamint az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok,
megemlékezések időpontját,
d)…az iskolai élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját,
e) az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák
időpontját,
f) az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú nyílt nap tervezett időpontját,
g) a tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontját,
h) minden egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdést.

(5) Az iskolában a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg a tanítás
nélküli munkanapok számát.
(6) az iskolai tanítás nélküli munkanapon – a szülő igénye esetén – az iskola ellátja a
gyermek vagy kiskorú tanuló felügyeletét.

A jó munkaterv néhány ismérve

 Tartalmazza a törvényi elvárásokat
 Épít az intézmény mérési eredményeire
 Tartalmazza az intézményi és csoportszintű (munkaközösségek, team- csoportok, stb.)
feladatait és eseményeit
 Törekszik a terhek egyenletes elosztására
 A jól használható feladat ellátási terv alapja
 Egyszemélyi felelősökkel ellátott feladatokat tartalmaz
 Az elmúlt év tanulságait felhasználja
 Az érintett munkatárs fontos munkaeszközeként pozitív irányba befolyásolja a
pedagógusok teljesítményét

10
Az éves munkaterv tartalma

 A tanév kiemelt feladatai

 A tanév fejlesztési feladatai
 Beiskolázási program
 Megbízatások
 Szakmai munkaközösségek
 Továbbképzések
 Információs és kommunikációs rendszer
 Tanulmányi és egyéb versenyek
 Nem kötelező tanulmányi foglalkozások, tanulószoba
 Kulturális, művészeti és sport tevékenység
 Szakmai munkaközösségek munkaterve
 Osztályonkénti munkatervek
 Iskolai könyvtár munkaterve
 A DÖK közreműködésével szervezett iskolai programok
 A DÖK programja
 Gyermekvédelmi munkaterv
 Minőségirányítási program végrehajtása
 A pedagógus teljesítményértékelés végrehajtásának feladatterve
 A tanév rendje
 A tanítás nélküli, valamint a nem órarend szerinti tanítási napok dokumentálása a
naplóban
 Tanítás nélküli munkanapok felhasználása

ÉVES BESZÁMOLÓ TARTALMA:

A nevelőtestület dönt a beszámoló elfogadásáról. A vezetői tevékenység mellett a

felelősek beszámolóinak az összegzését is kell, hogy tartalmazza.

4. tétel:
A pedagógiai program tartalma 20/2012. (VIII. 31.) EMMI - rendelet alapján - (a
hallgató munkakörének megfelelően).

11
 Tankötelezettség szabályai - a tanuló teljesítményének mérése, értékelése -(a hallgató
munkakörének megfelelően).

A PEDAGÓGIAI PROGRAM TARTALMA 20/2012. (VIII. 31.) EMMI - rendelet

ALAPJÁN - (a hallgató munkakörének megfelelően).

6. § (1) Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján pedagógiai programot

készít, vagy az ily módon készített pedagógiai programok közül választ.
(2) Az óvoda pedagógiai programja meghatározza
a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitûzéseit,
b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek
személyiségének fejlõdését, közösségi életre történõ felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylõ
gyermekek egyéni fejlesztését, fejlõdésének segítését,
c) a szociális hátrányok enyhítését segítõ tevékenységet,
d) a gyermekvédelemmel összefüggõ pedagógiai tevékenységet,
e) a szülõ, a gyermek, a pedagógus együttmûködésének formáit,
f) nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevõ óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és
nyelvének ápolásával járó feladatokat,
g) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,
h) a gyermekek esélyegyenlõségét szolgáló intézkedéseket,
i) a nevelõtestület által szükségesnek tartott további elveket

TANKÖTELEZETTSÉG SZABÁLYAI - az óvodás gyermek fejlődésének figyelemmel

kísérése, a tanuló teljesítményének mérése, értékelése.

23. Az óvodás gyermek fejlõdésének figyelemmel kísérésével kapcsolatos szabályok:

63. § (1) Az óvoda az óvodás gyermekek fejlõdését folyamatosan nyomon követi és

írásban rögzíti. Az óvodás gyermek fejlõdésérõl a szülõt folyamatosan tájékoztatni kell.
(2) Ha a gyermeket nevelõ óvodapedagógus a gyermek iskolába lépéshez szükséges
fejlettségének elérése érdekében indokoltnak tartja, az óvoda vezetõje tájékoztatja a
szülõt az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt kötelességekrõl, továbbá a
kötelességek nem megfelelõ teljesítésébõl eredõ következményekrõl, valamint az Nkt. 72.
§ (4) bekezdésében foglalt jogokról.

(3) Amennyiben a szülõ az óvoda döntésében foglaltaknak önként nem tesz eleget, az
óvoda vezetõje a szülõi egyet nem értést alátámasztó nyilatkozat megküldésével értesíti a
gyermek lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalt.
(4) Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét
– szükség szerint, de legalább félévenként – rögzíti. Rögzíteni kell a gyermek fejlõdését
szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat.

A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség

Nkt. 45. § (1) Magyarországon – az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek
köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.

12
(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti,
legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a
szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt
követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján
kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a
kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy
a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.
(3) A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési
igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben
a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői
bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.
(4) A tankötelezettség kezdetéről a) az óvoda vezetője, b) ha a gyermek nem járt óvodába az
iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a
szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.
(8) A jegyzõ gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek nyilvántartásáról, a
nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl a kormányhivatal számára.
A járási hivatal gondoskodik a tankötelesek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen
adatot közöl az állami intézményfenntartó központ, és tanuló lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzõje számára, továbbá
hivatalból elrendeli és felügyeli a tankötelezettség teljesítését, a szakértõi vizsgálatokon való
megjelenést (10) A települési önkormányzat jegyzõje az óvodás, a járási hivatal az állami
intézményfenntartó központ útján a tanköteles gyermekekrõl vezetett nyilvántartást
megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának,
általános iskolának
2014. szeptember 1. Ekkortól kötelező a 3 éves kortól való óvodába járás, és hatályba
lépnek az ezzel kapcsolatos kivételekre vonatkozó szabályok. [8.§ (2)]

5. tétel:
A különleges bánásmódot igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó eltérő szabályok -
Sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő-,

13
 kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók, nevelése, oktatása. Pedagógusok kötelességei
és jogai.

A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEKRE, TANULÓRA

VONATKOZÓ ELTÉRŐ SZABÁLYOK:

137/A. § Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció a szakértői bizottság

szakértői véleményében meghatározott fejlesztési területekre és a fejlesztéshez szükséges
szakemberre vonatkozó javaslat figyelembevételével a sajátos nevelési igényű gyermek,
tanuló egyéni szükségleteinek támogatására, az akadályok leküzdésére, új funkciók
kialakítására és a környezeti feltételek optimalizálására irányuló kötelező foglalkozás.
138. § (1) Az Nkt. 6. mellékletében a kötelezõ egészségügyi és pedagógiai célú
habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás megszervezésére meghatározott heti
foglalkoztatási idõkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják,
osztályonként kell biztosítani.
(2) Abban az esetben, ha a sajátos nevelési igényû tanuló nevelés-oktatása a többi tanulóval
együtt történik, az Nkt. 6. mellékletében a kötelezõ egészségügyi és pedagógiai célú
habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésére meghatározott heti
idõkeretet kilenc fõre kell meghatározni és biztosítani oly módon, hogy az Nkt. 6.
mellékletének E oszlopában meghatározottak szerint az azonos heti óraszámban foglalkozásra
jogosult tanulók számát elosztják kilenccel. Ha az osztás alapján az azonos heti idõtartamú
foglalkozásra jogosult tanulók száma a négy fõt meghaladja, akkor az Nkt. 6. mellékletének E
oszlopában meghatározott heti óraszámot, négy vagy kevesebb fõ esetén az Nkt. 6.
mellékletének E oszlopában meghatározott heti óraszám ötven százalékát kell biztosítani.

138/A. §251 Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat az egységes szakmai

eljárás érdekében munkaközösséget működtet, amelynek tagjai az utazó
gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működési körzetében foglalkoztatott
együttnevelést segítő pedagógusok.

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI,

MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ GYERMEKEK, TANULÓK NEVELÉSE,
OKTATÁSA:

A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő

gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján

•mozgásszervi,

•érzékszervi,

•értelmi vagy beszédfogyatékos,

•több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

•autizmus spektrum zavarral vagy

•egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-

szabályozási zavarral) küzd.

Megváltozott a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók körének megnevezése.

14
51. A fejlesztési feladatok meghatározása és dokumentálása

139. § (1) A nevelési-oktatási intézmény a sajátos nevelési igényû gyermek, tanuló

fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és a végrehajtásában közremûködõ
pedagógus évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét.

(2) Az többi tanulóval együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú

rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlõdési lapon dokumentálja.

A hosszú távú célkitűzések

•A pedagógiai diagnózis és vélemény szolgáltatják az alapot a hosszú távú célkitűzések

megfogalmazásához. A hosszú távú tervezés komplex és általános célkitűzéseket
tartalmaz, alkalmazkodva a gyermek képességeihez, szükségleteihez, igényeihez,
érdeklődéséhez.

•A hosszú távú célokat általában egy tanévre ajánlott megadni, de az időintervallum

gyermekenként változhat. A célok a gyermek fejlődése alapján módosíthatóak.

Az egyéni fejlesztési terv

•Az egyéni (individuális) nevelési-oktatási fejlesztési terv a gyermek pedagógiai

diagnózisának eredményeiből, az individuális célkitűzésekből, valamint az egyes
tartalmi egységek megvalósítása során alkalmazandó speciális didaktikai-metodikai
lépések konkrét megfogalmazásából áll.

•A pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM-rendelet 2. számú

melléklete alapján az egyéni fejlesztési tervet 5 évig kell az intézmény irattárában őrizni.

•A nevelési-oktatási intézménynek a többi tanulóval együtt oktatott tanuló egészségügyi

és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadottegyéni fejlődési lapon kell
dokumentálnia, amelynek külíve (Tü. 356. r. sz. „Egyéni fejlődési lap – Külív”) az
általános információkat, a változásokat, belíve (Tü. 357. r. sz. „Egyéni fejlődési lap –
Belív”) a foglalkozásokkal kapcsolatos dokumentációt tartalmazza.

52. A fejlesztõ nevelés, nevelés-oktatás

140. § (1) A tankötelezettség teljesítését a fejlesztõ nevelés-oktatásban

a) az a gyermek kezdheti meg, aki hatodik életévét május 31. napjáig betölti,

b) a szülõ kérelmére az a gyermek is megkezdheti, aki a hatodik életévét az év december

31. napjáig betölti.

(2) A fejlesztõ nevelés-oktatásban a tanulók csoportokba sorolásáról – a nevelõtestület

véleményének kikérésével – az intézmény vezetõje dönt. A csoportok létszáma nem
haladhatja meg a hat főt.

Azt a gyermeket, tanulót, aki

15
-beszédfogyatékos,

-enyhe értelmi fogyatékos,

-a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos

rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű, vagy

-beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, az óvodai csoport, iskolai

osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál kettő,

azt a gyermeket, tanulót pedig, aki

-testi, érzékszervi,

-középsúlyos értelmi fogyatékos,

- autista,

-halmozottan fogyatékos, három gyermekként, tanulóként kell számításba venni,

függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel, tanulóval együtt vagy külön vesz részt óvodai
nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben és oktatásban.

47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges
bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív
pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.
A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében
foglaltak szerint kell biztosítani. (2) A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló
számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság
szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek
figyelembevételével. (3) A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai
nevelés-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai
nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai
csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy
egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos
nevelési igényű gyermekek, tanulók – külön vagy közös vagy részben közös – nevelésében és
oktatásában részt vevõ óvoda és iskola, kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben,
oktatásban részt vevõ nevelési-oktatási intézmény) történhet.

(4) A sajátos nevelési igényû gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi

feltételek szükségesek:

- a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény

típusának és súlyosságának megfelelõ gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a
neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet,

- b) egyéni elõrehaladású képzéshez, integrált óvodai neveléshez, iskolai nevelés-

oktatáshoz, fejlesztõ neveléshez, fejlesztõ nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértõi
bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szakirányú végzettségû

16
 gyógypedagógus, a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális
gyógyászati és technikai eszközök,

- c) a fejlesztési területek szakértõi bizottság által történõ meghatározása.

(11) A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a

Nemzeti Tehetség Alap támogat.

- A Nemzeti Tehetség Program és Alap az oktatásért felelõs miniszter irányítása alatt,

jogszabályban foglaltak szerint mûködik. A Nemzeti Tehetség Program elérendõ
célokat jelölhet ki a köznevelési intézmények számára, és tartalmazza a feladatok
finanszírozásának módját is.

A PEDAGÓGUS KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI:

•62. § (1) A pedagógus alapvető feladata

–a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása,

–óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése,

–iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése,

–sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak

figyelembevételével.

a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről,

tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót,
figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét,
szociokulturális helyzetét,

b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint

együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a
bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse,

c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,

d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási

szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,

e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és

megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra,
hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat,

f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről,

magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek
tanulmányait érintő lehetőségekről,

g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden

lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és

17
betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más
szakemberek - bevonásával,

h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait

maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,

i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse,

oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve
végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,

j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel

vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját,

k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát,

l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan

irányítsa,

m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és

adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse,

n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai

ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,

o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket,

p) megőrizze a hivatali titkot,

q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson,

r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.

(2) A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak

szerint - továbbképzésben vesz részt.

Megszüntethető - munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében

az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel - annak a pedagógusnak a munkaviszonya,
közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy
tanulmányait nem fejezte be sikeresen.

Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező.

Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét.

Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett,
a vizsgák letétele utáni hét évben.

(3) A Pedagógus II., a Mesterpedagógus és a Pedagógus IV. (a továbbiakban: Kutatótanár)

fokozatból eggyel alacsonyabb fokozatba kerül visszasorolásra az a pedagógus, aki a

18
fokozatba lépését követő kilencedik tanév végéig önhibájából nem teljesíti a pedagógus-
továbbképzésben történő részvételi kötelezettségét.

•(4)205 A továbbképzési kötelezettség teljesítése szempontjából a külön jogszabályban

meghatározottakon kívül csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek programját
az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott.

•A pedagógus-továbbképzések nyilvántartását és ellenőrzését a hivatal látja el.

•(5)206 A nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-

munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a
továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között -
meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a
munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.

(6) A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással

lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el.

•A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-

oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát
el.

•(7) Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az

arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.

•(8)207 Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes

óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó
részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb
pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai
segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára.

•(9) A vezetőpedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje gyakorló óvodában a teljes

munkaideje hatvan százaléka, más gyakorló nevelési-oktatási intézményben, gyakorló
szakszolgálati intézményben a teljes munkaideje harminc százaléka lehet.

•(10) A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben pedagógus-

munkakört betöltő neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a teljes munkaideje ötven
százaléka.

•(11) A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje tanítók, általános és

középiskolai tanárok esetében a teljes munkaideje 50 százaléka, óvodapedagógusok esetében
65 százaléka lehet.

•(11a)208 Az óvoda-, iskolapszichológus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje - teljes

munkaidőben történő foglalkoztatás esetében - heti huszonkettő óra. Az óvoda-,
iskolapszichológus a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben végzi a gyermekek, tanulók
egyéni vagy csoportos szűrésével, vizsgálatával, konzultációval, tanácsadással (a
továbbiakban: közvetlen pszichológiai foglalkozás) kapcsolatos, továbbá a gyermekekkel,

19
tanulókkal, pedagógusokkal és szülőkkel való hatékony együttműködés kialakítását célzó
feladatokat.

•Az óvoda-, iskolapszichológus további heti tíz órában a közvetlen pszichológiai

foglalkozások szervezésével, előkészítésével kapcsolatos feladatokat látja el, részt vesz a
pedagógiai szakszolgálat óvoda-, iskolapszichológus koordinátora által szervezett szakmai
feladatokban, szükség esetén előkészíti a gyermek, tanuló szakellátásba történő irányítását, a
munkaidő fennmaradó részében pedig a munkaköréhez szükséges információk
feldolgozásával, az óvodai, iskolai dokumentáció elkészítésével kapcsolatos feladatokat,
továbbá a szakmai fejlődéséhez szükséges tevékenységeket végez. A közvetlen pszichológiai
foglalkozás heti előírt időkerete indokolt esetben a nevelési, tanítási év alatt az egyes hetek
között átcsoportosítható. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a koordinátorral való
kapcsolattartáson kívül a munkavégzés valamennyi időkerete arányosan csökken.

–(12) Az iskolai, kollégiumi könyvtárostanár, könyvtárostanító a neveléssel-oktatással

lekötött munkaidő keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat.
Munkaköri feladatként a kötött munkaidő többi része hetven százaléka - a könyvtár zárva
tartása mellett - a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása,
gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a
munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra,
továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál.

•(13)209 A pedagógiai szakszolgálat intézményében alkalmazott pedagógusok teljes

munkaidőben történő foglalkoztatás esetében heti huszonegy órában a neveléssel-oktatással
lekötött munkaidőben végzik a gyermekek, tanulók vizsgálatával, egyéni vagy csoportos
foglalkoztatásával, a tanácsadással, gondozói tanfolyamok megtartásával (a továbbiakban:
közvetlen foglalkozás) kapcsolatos feladatokat.

•(14)210 A nevelési-oktatási intézmény, a pedagógiai szakszolgálat vezetője a heti teljes

munkaidőnek az 5. melléklet vagy a pedagógiai szakszolgálatokra vonatkozó miniszteri
rendelet szerint tanórákkal vagy foglalkozásokkal le nem kötött részében látja el a magasabb
vezetői, vezetői megbízással kapcsolatos feladatokat.

•A nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott magasabb vezető vagy vezető megbízással

rendelkező pedagógus heti tanóráinak, foglalkozásainak számát az 5. melléklet határozza
meg.

•Az iskolában foglalkoztatott magasabb vezető vagy vezető megbízással rendelkező

pedagógus heti tanóráinak, foglalkozásainak száma az általa az intézményben tanított
tantárgynak - az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettanterv alapján készült helyi
tanterv szerinti - heti óraszámával azonos, amennyiben olyan tantárgyat tanít, amelynek a
helyi tanterv szerinti óraszáma magasabb, mint az 5. mellékletben az adott intézményre és
vezetőre meghatározott heti tanórák, foglalkozások száma

63. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy

20
•a) személyét mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és
személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és
elismerjék,

•b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit

megválassza,

•c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza

az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más
felszereléseket,

•d) a 3. § (3) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint

végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy
késztetné a gyermeket, tanulót,

•e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói

információkhoz,

•f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai

programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület
tagjait megillető jogokat,

•g) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa,
részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és
országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában,

•h) szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és
országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában,

•i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges

tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti
informatikai eszközöket,

•j) az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális

intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott
kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa,

•k) az oktatási jogok biztosához forduljon.

•(2) Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott jog megilleti azt is, akit pedagógus-
munkakörből helyeztek nyugállományba.

•(3)211 A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai

szakértői munkakörben, továbbá a szabadidő-szervező munkakörökben foglalkoztatottak
részére - kérelemre - pedagógusigazolvány kiadását kezdeményezi, a központi
adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, a KIR adatkezelőjénél.

•Annak részére, akit az első mondatban meghatározott munkakörből helyeztek

nyugállományba, az utolsó munkáltató kezdeményezi a pedagógusigazolvány kiadását.
21
•A pedagógusigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője gondoskodik.

6. tétel:
A köznevelési intézmény vezetője (megbízása, feladatai, a vezetői pályázat tartalma).
A nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumok: nevelőtestület, szakmai
munkaközösségek, szülői szervezet.
A Nemzeti Pedagógus Kar feladata, jogköre.

A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY VEZETŐJE, MEGBÍZÁSA, FELADATAI:

67. § (1) Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetõi megbízás feltétele:

22
a) az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges – a 3.
mellékletben felsorolt – felsõfokú iskolai végzettség és szakképzettség, középiskolában
mesterfokozat,

b) pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetõi szakképzettség,

c) legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlat,

d) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan idõre,

teljes munkaidõre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejûleg pedagógus-
munkakörben történõ, határozatlan idõre teljes munkaidõre szóló alkalmazás.

(7) Az intézményvezetõ kiválasztása – ha e törvény másképp nem rendelkezik – nyilvános

pályázat útján történik. A pályázat mellõzhetõ, ha az intézményvezetõ ismételt
megbízásával a fenntartó és a nevelõtestület egyetért. Egyetértés hiányában, továbbá az
intézményvezetõ harmadik és további megbízási ciklusát megelõzõen a pályázat kiírása
kötelezõ.”

68. § (1) Az állami köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetõjét – az óvoda

kivételével – nevelési-oktatási intézmény esetében a nevelőtestület, többcélú intézményben
az igazgatótanács, a fenntartó, az intézmény székhelye szerint illetékes vagy az intézményt
mûködtetõ települési önkormányzat véleményének kikérésével az oktatásért felelősminiszter
bízza meg öt évre. Az állami köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetője
megbízásának visszavonásáról a megbízási jogkör gyakorlója dönt.

(2) Az egyházi és magánintézmények vezetõjét az oktatásért felelõs miniszter

egyetértésével a fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A
miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg.

(3) Az önálló intézményként mûködõ köznevelési intézmény élén – a munkáltató döntésétõl

függõen – igazgató vagy fõigazgató áll.

Az önálló intézmény tagintézményeként vagy intézményegységeként mûködõ

intézményegység élén tagintézmény-vezetõ, intézményegység-vezetõ áll. A tagintézmény,
intézményegység vezetõje igazgatói megbízást, az intézményvezetõ-helyettes,
tagintézményvezetõ-helyettes, intézményegységvezetõ-helyettes igazgatóhelyettesi megbízást
is kaphat.

69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője

a) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért,

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat,

c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály,

kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe,

d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,

23
e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját,

f) képviseli az intézményt.

A köznevelési intézmény vezetője felel…

a) a pedagógiai munkáért, b) a nevelőtestület vezetéséért, c) a nevelőtestület jogkörébe

tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,
d) a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez
szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, e) a nemzeti és iskolai ünnepek
munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok
megszervezéséért és ellátásáért, g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos
feltételeinek megteremtéséért, h) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti
szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő
együttműködésért, i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, j) a gyermekek, tanulók
rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, k) a pedagógus etika normáinak
betartásáért és betartatásáért.

(3) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében

szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes
alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.

(4) A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a

vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan
kérdőíves felmérés alapján értékeli.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és

értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi.

A VEZETŐI PÁLYÁZAT TARTALMA:

Fedőlap címmel, készítővel, ki kapja és dátummal

Tartalomjegyzék

Szakmai önéletrajz

Bevezetés

Helyzetelemzés, erőforrás bemutatás

Vezetői program

- cél meghatározás – mellérendelt indikátorokkal

- célból eredő feladatok (szakmai, vezetői, tervezői, szervezői, minőségfejlesztés,

együttműködés, stb.)

Összegzés

24
Mellékletek

A nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumok: nevelőtestület, szakmai

munkaközösségek, szülői szervezet.

A nevelõtestület 70. § (1) A nevelõtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb

tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelõtestülete a nevelési és
oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény mûködésével kapcsolatos ügyekben,
valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési,
egyebekben véleményezõ és javaslattevõ jogkörrel rendelkezik.

(2) A nevelõtestület dönt:

a) a pedagógiai program elfogadásáról,

b) az SZMSZ elfogadásáról,

c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,

d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók

elfogadásáról,

e) a továbbképzési program elfogadásáról,

f) a nevelõtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,

g) a házirend elfogadásáról,

h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára

bocsátásáról,

i) a tanulók fegyelmi ügyeiben,

j) az intézményvezetõi, intézményegység-vezetõi pályázathoz készített vezetési programmal

összefüggõ szakmai vélemény tartalmáról,

k) jogszabályban meghatározott más ügyekben.

A szakmai munkaközösség

71. § (1) A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai

munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai
munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási
intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és
ellenõrzésében, összegzõ véleménye figyelembe vehetõ a pedagógusok minõsítési
eljárásában. (2) A szakmai munkaközösség tagja és vezetõje a belsõ értékelésben és
ellenõrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértõként nem járhat el. A szakmai
munkaközösség – az SZMSZ-ben meghatározottak szerint – gondoskodik a pedagógus-
munkakörben foglalkoztatottak nevelõ -oktató munkájának szakmai segítésérõl. A nevelési-

25
oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat
meg. (3) A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására a pedagógusok kezdeményezésére
intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. (4) Az óvodában, iskolában,
kollégiumban az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség hozható létre.
Külön szakmai munkaközösség mûködhet a tagintézményben.(5) A szakmai
munkaközösséget munkaközösség-vezetõ irányítja, akit a munkaközösség véleményének
kikérésével az intézményvezetõ bíz meg legfeljebb öt évre. !!!

43. A szülői szervezet, az iskolaszék, az intézményi tanács

(11) Az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi szék, az általános mûvelõdési

központban (a továbbiakban: ÁMK) az

•ÁMK-szék megalakulására, mûködésére, jogállására, feladataira az iskolaszékre vonatkozó

rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az óvodaszék tekintetében a
diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az ÁMK-szék
tevékenysége pedig kiterjed a nem köznevelési feladatokat ellátó intézményegységekre is, és
tagjai közé – az érdekeltek megállapodása alapján – a (3) bekezdésben felsoroltak mellett
más szerv, szervezet is delegálhat egy képviselõt.

73. § (1) Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az

intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal
rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. (2) Az iskolában a nevelő és
oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók,
továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének
előmozdítására a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú
képviselőjéből álló iskolaszék alakulhat. (3) Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek
képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti
települési önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamarák azonos
számú képviselőjéből és az intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatal
delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre.

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról:- a szülői szervezetre vonatkozó szabályok –

26
A munkaterv, SZMSZ, A házirend, A pedagógiai program Ennek elkészítéséhez az
intézményvezető kikéri az iskolaszék, iskolai szülői szervezet véleményét is.

35. A szülői szervezet

119. § (1) Ha az iskolában több szülői szervezet, közösség működik, az a szülői szervezet,
közösség járhat el az iskola valamennyi szülőjének a képviseletében, amelyiket az iskolába
felvett tanulók szüleinek több mint ötven százaléka választott meg. (2) A szülői szervezet,
közösség a) saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, b) tisztségviselőinek
megválasztásáról szótöbbséggel dönt. (3) Az iskolai szülői szervezet, közösség
kezdeményezheti az iskolaszék szék létrehozását, (4) Az iskolai szülői szervezet, közösség
figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka
eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást
kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor
képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

A szülői szervezet dönt

saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról,

arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolaszékben, kollégiumi székben.

A szülői szervezet véleményt nyilvánít az intézmény működését, munkáját érintő

kérdésekben.

A szülői szervezet véleményét ki kell kérni

a fakultatív hit- és vallásoktatás idejének, helyének meghatározásakor, óvodaszék, iskolaszék,

kollégiumi szék hiányában, az SZMSZ elfogadásakor, óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék
hiányában, az EMMI-rendelet 15. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztató elfogadása
előtt, iskolaszék, kollégiumi szék hiányában, az első tanítási óra reggel nyolc óra előtti
megkezdéséhez, iskolaszék hiányában, köznevelési intézmény vezetőjének megbízása,
megbízás visszavonása előtt, iskolai tankönyvrendelésnél iskolaszék hiányában, intézményi
munkaterv elfogadásakor.

A szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító

üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata működtetési időszakának meghatározásában.

(5) Az intézményi tanács a) jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a
hatósági nyilvántartást a hivatal vezeti, b) székhelye azonos az érintett iskola székhelyével,
c) tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat
ellátására, d) elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével
azonos településen lakik, e) ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács
dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az intézményi tanács elnöke
legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra,
(6) alapítványt hozhat létre. (7)Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol
az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével
kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára.

27
121. § (1)115 Az Nkt. 73. § (3) bekezdése szerinti intézményi tanács létrehozását
kezdeményezheti
•a) a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százaléka,
•b) az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában az intézménnyel
tanulói jogviszonyban álló tanulók legalább húsz százalékának szülei,
•c) az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába
járó tanulók legalább húsz százaléka,
•d) az intézmény fenntartásáért, működtetésért felelős jogi személy, intézményfenntartó,
•e) az intézmény székhelye szerinti történelmi egyházak képviselői,
•f) az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat,
•g)116 a települési, területi nemzetiségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó
iskola esetén - amennyiben nem az iskola fenntartója - az országos nemzetiségi
önkormányzat,
•h)117 szakiskolában és szakközépiskolában az illetékes területi gazdasági kamara
képviselője (a továbbiakban ezen alcím vonatkozásában az a)-h) pont alattiak együtt:
érdekeltek).
(2) Az intézményi tanácsot létre kell hozni, ha az érdekeltek közül legalább kettõnek a
képviselõi kezdeményezik a megalakítását, és részt vesznek munkájában.
Az intézményi tanács dönt
 működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról,
 tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá
 azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra
átruházza.
Az intézményi tanács véleményt nyilvánít
- a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.
Az intézményi tanács véleményét ki kell kérni
- a pedagógiai program elfogadása előtt, az SZMSZ elfogadása előtt, a házirend elfogadása
előtt, a munkaterv elfogadása előtt, a köznevelési szerződés megkötése előtt, a fakultatív hit-
és vallásoktatás idejének, helyének meghatározásakor, intézményi munkaterv elfogadásakor.

A NEMZETI PEDAGÓGUS KAR FELADATA, JOGKÖRE:

35/A. A NEMZETI PEDAGÓGUS KAR

•63/A. § (1) A Nemzeti Pedagógus Kar (a továbbiakban: Kar) az állami és önkormányzati
fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben közalkalmazottként
foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete
•(2) A Kar tagja az a pedagógus, aki az (1) bekezdésben meghatározott köznevelési
intézményben pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatásra szóló kinevezést kapott.
•(4) Az állami intézményfenntartó központ köteles a Kar területi szervei működéséhez a
megyeközponti és fővárosi tankerület székhelyén működő köznevelési intézményben a
működéshez szükséges megfelelő hely biztosításáról gondoskodni.
•(6) A Kar az Országos Küldöttgyűlés által elfogadott Alapszabályát köteles az elfogadástól
számított 30 napon belül az oktatásért felelős miniszternek tájékoztatásul megküldeni.

•(7) A Kar a céljai megvalósulásának előmozdítása érdekében, kizárólag a tevékenységéhez,

továbbá a tagjai által végzett szakmai tevékenységhez kapcsolódó, kiegészítő jellegű
gazdasági tevékenységet végezhet.
•A Kar gazdasági társaságnak, egyesületnek nem lehet tagja, és ilyen társaságban nem
szerezhet részesedést.

28
•(8)218 A Kar Etikai Kódexe általános etikai alapelvekből, részletes etikai és eljárási
szabályokból áll.

•63/B. §219 (1) A Kar

•a) külön jogszabályban meghatározottak szerint ellenőrzi a 4. § 15. pontjában meghatározott
közösségi szolgálat szervezését, valamint működteti az ehhez kapcsolódó tanácsadó és
információs rendszert,
•b) véleményezési jogot gyakorol a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok
megalkotása és módosítása során,

•c) a feladat- és hatáskörét érintő kérdésekben az adott kérdésben hatáskörrel és

illetékességgel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és javaslatot tehet, intézkedés
megtételét kezdeményezheti, valamint az állami szerv vezetője által irányított szerv
működésével, az általa kibocsátott jogszabállyal, közjogi szervezetszabályozó eszközzel és
egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti annak
megváltoztatását vagy visszavonását,

•d) a köznevelési intézmény magasabb vezetői megbízásával kapcsolatos pályázati eljárás

során - a pályázó kérésére - szakmai ajánlást adhat,

•e) a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben javaslatot tehet az oktatásért felelős
miniszternek,

•f) megalkotja Alapszabályát, valamint a Pedagógus Etikai Kódexét (a továbbiakban: Etikai

Kódex),
•g) az e törvényben, valamint az Alapszabályban és az Etikai Kódexben foglaltak szerint
tagjával szemben etikai eljárást folytathat,
•h) konferenciákat, szakmai napokat szervez az Alapszabályban meghatározott módon,

•i) díjat alapíthat,

•j) tagjai számára jóléti és egyéb, az Alapszabályban meghatározott kedvezményes
szolgáltatásokat nyújthat.
•(2) A Kar szakmai érdek-képviseleti tevékenysége során a reprezentatív szakszervezetekkel
együttműködik, és tiszteletben tartja a szakszervezeteknek a Munka Törvénykönyve és a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény által biztosított jogait.

•63/C. §237 (1) A Kar szervezete képviseleti és ügyintéző testületekből, valamint

tisztségviselőkből és ügyintéző szervből áll.
•A Kar képviseleti és ügyintéző testületeinek tagjai, valamint tisztségviselői és ügyintézői
kizárólag a Kar tagjai lehetnek.
•A Kar tagjának az ügyintéző vagy képviseleti szervben való tevékenysége a tag számára nem
eredményezhet a közalkalmazotti jogviszony tekintetében hátrányt.

29
•(2)238 A Kar legfőbb képviseleti szerve az Országos Küldöttgyűlés, amelyet a területi
szervek küldöttei alkotnak.
•A területi szervek ezer pedagógusonként egy fő, de maximum tizenöt fő küldöttet
delegálhatnak.

7. TÉTEL:
A nevelési- oktatási intézményben lefolytatható szakmai ellenőrzések szabályai.
(Oktatási Hivatal: Országos tanfelügyelet – Kézikönyv). Önértékelés az intézményben.
(Oktatási Hivatal: Önértékelési kézikönyv)

30
A tanfelügyelet célja: „Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja a pedagógusok
munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség
javítása érdekében.”

I. A PEDAGÓGUS MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

2. Az ellenőrzés területei és módszertana

2.1. A pedagógus pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei

2.2. A pedagógus pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei

3. Az ellenőrzés szakaszai

3.1. Előzetes felkészülés 3.2. Helyszíni ellenőrzés 3.3. Az ellenőrzés lezárása

II. A VEZETŐ MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

2. Az ellenőrzés területei és módszertana

2.1. A vezető pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei

2.2. A vezető pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei

3. Az ellenőrzés szakaszai

3.1. Előzetes felkészülés 3.2. Helyszíni ellenőrzés 3.3. Az ellenőrzés lezárása

III. INTÉZMÉNYELLENŐRZÉS ÉS -ÉRTÉKELÉS

2. Az ellenőrzés területei és módszertana

2.1. Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei

2.2. Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei

3. Az ellenőrzés szakaszai

3.1. Előzetes felkészülés 3.2. Helyszíni ellenőrzés 3.3. Az ellenőrzés lezárása

Az emberi erőforrások minisztere által 2013. november 19-én elfogadott általános iskolai
tájékoztató anyag.

31
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény elrendelte a köznevelési intézmények
egységes szempontok alapján történő, külső ellenőrzési és értékelési rendszerének
bevezetését. Az Oktatási Hivatal szakértői csoportja megalkotta a pedagógus, a vezető és az
intézmény ellenőrzése és értékelése alapjául szolgáló tanfelügyeleti standardokat.
(Egységes és nyilvános szempontokra épülő ellenőrzési és értékelési modell. A standard
ennek a modellnek a pontos leírása, amely tartalmazza:  az ellenőrzés és értékelés
folyamatának ismertetését;  a módszertanát;  az alkalmazott eszközrendszert; 
meghatározza a tanfelügyelő szakértők feladatait;  összefoglalja az ellenőrzésben résztvevő
pedagógusok és a vezetők feladatait.)
A tanfelügyeleti ellenőrzések megrendelője és egyben az ellenőrzések végrehajtásának
felelőse az Oktatási Hivatal. Az ellenőrzések operatív tervezését a megyei
kormányhivatalok végzik az intézmények által szolgáltatott adatok alapján.

Ötévenként megismétlődő, összehasonlításra alkalmas szempontsor szerint végzett külső

ellenőrzés. Nem szaktárgyi, hanem pedagógiai ellenőrzésről van szó, ezért nem
szakfelügyeletről, hanem tanfelügyeletről beszélünk.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet szól. Részletesen tartalmazza a pedagógiai-szakmai
ellenőrzés szabályait, pontosítja a szakértők és a kormányhivatal szerepét az ellenőrzésben,
szabályozza az ellenőrzések szervezését, valamint rögzíti a lebonyolítás kereteit.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 145. §-a a tanfelügyeleti ellenőrzés célja: … hogy a
nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános
pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános
pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére és az intézmények saját
céljainak megvalósulására alapozva értékelje, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez
támogatást adjon.

Az ellenőrzés a pedagógus munkájának legfontosabb területeire vonatkozik: a tanulók

szemé-lyiségének fejlesztése, a beilleszkedési, magatartási nehézségek csökkentése, a
tehetség, ké-pesség kibontakozásának segítése, a felzárkóztatás, a pedagógiai folyamat
tervezése, a peda-gógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos
értékelése, a tanítási-tanulási folyamatban alkalmazott módszerek megfelelősége vagy épp a
kommunikáció és a szakmai együttműködés.

vezetők esetében mindez kiegészül a vezetői munka speciális területeivel. Az ellenőrzés során
vizsgálni kell a vezető felkészültségét, vezetői alkalmasságát, a tanulás és tanítás, a
változások, önmaga, mások és az intézmény stratégiai vezetését és operatív irányítását.
Emellett a vizsgálat kiterjed a pedagógiai munka eredményességének, minőségének mérésére,
értékelésére, fejlesztésére és a pedagógusok, a szülők, a fenntartó és a működtető közötti
kapcsolat-építés sikerességére, minőségére.

Az intézményellenőrzés legfontosabb területei – az említetteken túl – a pedagógiai program

megvalósítása, az együttműködés, a munkamegosztás, a tanulói eredmények és a partnerek
elégedettsége. Ugyanakkor az intézményellenőrzés a pedagógusok ellenőrzésére épül, az in-
tézményértékelés gerincét az adja, hogy az ott dolgozó pedagógusokat korábban hogyan érté-

32
kelték. Ezért csak ott kerülhet sor intézményellenőrzésre, ahol már legalább a
pedagógusok 60%-a átesett az ellenőrzésen.

Évente 30 000 pedagógus, 1000 vezető és 1000 intézmény ellenőrzését tervezik 5000 szakértő
be-vonásával.

Egy pedagógus és egy intézményvezető ellenőrzését 2-2 szakértő, míg egy intézmény
ellenőrzését 3–5 szakértő végzi.

Tanfelügyelő azon pedagógusokból válhat, akik a pedagógusok előmeneteli rendszerének

mesterpedagógusi szintjét elérték, és a tanfelügyeleti ellenőrzésekre, valamint
pedagógusminősítésekre felkészítő 2x30 órás akkreditált képzést elvégezték.

A pedagógus munkájának ellenőrzése folyamán annak feltárása folyik, milyen módon és

mértékben jelennek meg a pedagógus munkájában az alábbi szakmai tartalmak:
 Az általános pedagógiai szempontoknak való megfelelés.
 A Nemzeti alaptanterv nevelési céljainak való megfelelés.
 Az intézmény pedagógiai programjának való megfelelés.

A pedagógus pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei:

Dokumentumelemzés Óra-/foglalkozáslátogatás
Interjúk
Tanfelügyelő értékelés

8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet

a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti
követelményeiről – A tanfelügyelet pedagógiai ellenőrzést végez, ebben ellenőrzi, hogyan
valósulnak meg a gyakorlatban a képzés során kimeneti követelményként elért
kompetenciák.
Ennek megfelelően az értékelés a pedagógiai munka alábbi területeire terjed ki:
1. Pedagógiai módszertani felkészültség
2. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos
helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához
szükséges megfelelő módszertani felkészültség
3. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés,
nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység,
osztályfőnöki tevékenység
4. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó
önreflexiók
5. A tanulás támogatása
6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése,
elemzése
7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

33
A tanfelügyeleti ellenőrzések során használt módszerek: dokumentumelemzés, megfigyelés,
interjú és kérdőív.
Az ellenőrzés szakaszai:
A legutóbbi ellenőrzés és az önértékelés vizsgálata, a portfólió megtekintése; A pedagógiai
munkával összefüggő tervezetek, dokumentációk helyszíni
elemzése;Óra-/foglalkozáslátogatás; Interjúk; Az ellenőrzés lezárása a szakértő részéről

Az intézményvezető ellenőrzése
Leghamarabb az intézményvezetői megbízás második, leg-később negyedik évében kerülhet
sor
A 20/2012. (VIII. 30) EMMI-rendelet 149.§ (1) bekezdése szerint a vezető ellenőrzésének
célja „az intézményvezető pedagógiai és vezetői készségeinek fejlesztése az
intézményvezető munkájának általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok, továbbá az
intézményvezető saját céljaihoz képest elért eredményei alapján.” Intézményvezetők
ellenőrzésére nemcsak a vezetőellenőrzés, hanem a pedagógusellenőrzés keretében, az ott
meghatározott standard szerint is sor kerül.

Értékelési szempontjai a következő elveket tükrözik

A vezetői munka értékelési kritériumai legyenek jellemzőek a vezetői funkciókra.

 A vezetői értékelésnek a vezetőtől függő működési elemek értékelésére kell szorítkoznia.
 A vezetői értékelésbe be kell vonni az alkalmazottakat.
 A külső értékelés épít a vezető saját teljesítményének értékelésére (önértékelés).
 Az értékelő személynek a visszacsatolás során a fejlesztés/fejlődés támogatását kell
előtérbe helyeznie.

A vezetői munka értékelésének alapja:

A vezetői pályázatban leírtak és azok megvalósítása a gyakorlatban

A pedagógiai munka irányítása és fejlesztése
A köznevelési intézmény vezetőjének feladatai

A vezető pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei

A vezetői értékelés területeit a Tempus Közalapítvány által koordinált, az Európai Bizottság
által támogatott Nemzetközi együttműködés az iskolavezetésért című projekt keretében
kidolgozott iskolavezetői kompetenciák keretrendszere, a Central5 alapján definiálták,
értelmezték.

1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása

2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása
3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása
4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása
5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása

Az értékelésbe bevontak köre:  Külső szakértők  Alkalmazotti közösség  Szülői

közösség
 A vezető maga (önértékelés)  Fenntartó

34
Kérdőíves felmérés :
pl. a nevelőtestület tagjai számára:
az intézményvezető jelenléte; az elvárások közvetítése; tájékoztatási kötelezettsége,
információáramlás; munkahelyi motiváció; innovatív légkör teremtése; egyenletes terhelés
biztosítása; szakmai együttműködés támogatása; folyamatos ellenőrző-értékelő tevékenység;
részvétel a pedagógusok értékelésében; egyéni fejlődést támogató kultúra; etikus
pedagógusmagatartás betartatása; célokat támogató kapcsolatrendszer működtetése.

Dokumentumelemzés:
Vezetői pályázat; Pedagógiai program; Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves
beszámolók; SZMSZ; Intézményi önértékelés; Vezetői önértékelő kérdőív,
Portfólió

Interjúk: A munkáltatóval, az intézményvezetővel, a vezetőtársakkal készített interjú;

INTÉZMÉNYELLENŐRZÉS ÉS -ÉRTÉKELÉS
célja „iránymutatás az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez, annak
feltárása által, hogy a nevelési-oktatási intézmény hogyan valósította meg saját pedagógiai
programját.”
A szakértők azt vizsgálják majd, hogy az intézmény a maga által kitűzött céloknak hogyan
tudott megfelelni, azok megvalósításában hol tart.
A 20/2012. EMMI-rendelet 150.§ (2) bekezdésének megfelelően az ellenőrzést legalább
ötévente egyszer el kell végezni, arra a „megyei ellenőrzési terv alapján kerül sor abban az
esetben, ha az intézmény pedagógusainak legalább hatvan százalékát már értékelték az
országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében, és legalább egyszer sor került vagy az
intézményellenőrzés során sor kerül az intézményvezető ellenőrzésére is.”
Az összegző szakértői jelentés alapján az intézményvezető öt évre szóló intézkedési tervet
készít, „amelyben kijelöli az intézmény pedagógiai-szakmai munkája fejlesztésének
feladatait.” [150. § (8)]
Az ellenőrzést megelőzi az intézmény pedagógusainak (legalább 60%-uknak), illetve
esetenként a vezetőnek az ellenőrzése is, ezért ezeknek az eredményeknek a birtokában az
intézményben folyó pedagógiai munka teljes folyamatát, a tanulók, mint a folyamat
legfontosabb szereplőinek helyzetét és az intézményt, mint szervezetet vizsgálja a szakértői
csoport.
Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei
az alábbi területekről származó adatokat és tapasztalatokat használják fel:
1. Pedagógiai folyamatok
2. Személyiség- és közösségfejlesztés
3. Eredmények
4. Belső kapcsolatok, együttműködés
5. Az intézmény külső kapcsolatai
6. A pedagógiai munka feltételei
7. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban
megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

módszerei:
Dokumentumelemzés:alapító okirat, PP, SZMSZ, Egymást követő 2 tanév munkaterve és az
éves beszámolók (a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt);

35
Továbbképzési program – beiskolázási terv; Házirend; Intézményi önértékelés megadott
szempontok alapján, illetve a rendelkezésre álló intézményi önértékelés eredménye: (Az
intézményi önértékelést a jogszabályi előírásnak megfelelően a nevelőtestület be-vonásával az
intézmény vezetősége készíti el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az abban szereplő
információkat elsősorban az intézmény alapdokumentumai, az éves be-számolók és az
intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességéről készített mérések eredményei
alapján kell összeállítani…. intézményben folyó pedagógiai folyamatok átfogó-elemző,
értékelő dokumentumát tekintik át; Mérési eredmények adatai, elemzése (országos
mérések, kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg); Elégedettségmérés:
pedagógusok, szülők – véleményt mondhassanak;
Az ellenőrzést megelőző 5 évben lefolytatott ellenőrzések eredményei és a fejlesztési tervek

Interjú: A fenntartó képviselője; Az intézmény vezetője; A pedagógusok; A szülők képviselői

A pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése folyamatos megfigyeléssel

A pedagógusellenőrzés eredményeinek összegzése

36
 8.tétel:
A pedagógusok előmeneteli rendszere.
Portfólió készítés. (326/2013. (VIII. 30. Korm. r.); Oktatási Hivatal: Útmutató a
pedagógusok minősítési rendszeréhez.)
A pedagógusok és alkalmazottak; az alkalmazás feltételei.

A PEDAGÓGUSOK ÉS ALKALMAZOTTAK, ALKALMAZÁS FELTÉTELEI:

Nkt. 66. § (1) A köznevelésben az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott

a) rendelkezzen az elõírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzettséggel,

b) büntetlen elõéletû és cselekvõképes legyen.

(2) A pedagógus,… büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.

Pedagógusok és alkalmazottak

61. § (1) Nevelõ-oktató munka – óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi
nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal való
pedagógiai célú közvetlen foglalkozás – pedagógus-munkakörben, az óraadó tanár
kivételével, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el.
Pedagógus-munkakör ellátására – az óraadó tanár kivételével – polgári jogi jogviszony
nem létesíthetõ.

(2) A pedagógiai szakszolgálatok feladatait és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat

szakirányú felsõfokú végzettségû szakember látja el.

A PEDAGÓGUSOK ELŐMENETELI RENDSZERE:

64. § (1) A nevelési-oktatási intézmény munkavállalói, közalkalmazottai (a

továbbiakban: alkalmazott) tekintetében –a munkáltatótól függõen – a Munka
Törvénykönyvét vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt e törvény
rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

(2) A nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a Kjt.

előmeneteli és illetményrendszerére vonatkozó rendelkezések – a jubileumi jutalomra
vonatkozó rendelkezések kivételével – nem alkalmazhatóak. ???

(3) E törvény biztosítja a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak számára a pályán való

előmenetel lehetőségét.

(4) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott a munkakör ellátásához e törvényben előírt

iskolai végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, továbbá a
nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori

37
cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs
tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján

a) Gyakornok, b) Ped. I., c) Ped. II., d) Mesterpedagógus, e) Kutatótanár, fokozatokat

érheti el.

(5) A pedagógus, a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével, a pedagógus-

munkakörben töltött idõ alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép.

 A pedagógust a tárgyév elsõ napján kell a magasabb fizetési kategóriába

besorolni.

 A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idõ újra kezdõdik.

(6) A pedagógusok minõsítõ vizsgáját és minõsítési eljárását a kormányhivatal szervezi.

A minõsítõ vizsgára és a minõsítési eljárásra a pedagógus a kormányhivatalnál

jelentkezik.

65. § (1) A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált
illetményt az illetményalap százalékában e törvény 7. melléklete állapítja meg.

(2) Az illetményalap fõiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér száznyolcvan,

egyetemi végzettség esetén kétszáz százaléka.

(3) A Kormány rendeletben állapítja meg a 8. melléklet szerinti, az ágazati, szakmai

sajátosságokra tekintettel meghatározott illetménypótlék megállapításának elveit

(6) A legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógus tízévenként – tudományos

kutatáshoz, vagy egyéni tudományos továbbképzésen való részvételhez – legfeljebb egy évi
fizetés nélküli szabadságot (a továbbiakban: alkotói szabadság) vehet igénybe.

(7) Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérõ pedagógus választása szerint

csökkentett munkaidõben dolgozhat, illetménye, munkabére pedig csak a munkaidõ-
csökkentés arányának ötven százalékával csökken.

A kedvezményt csak azok választhatják, akik a nyugdíjkorhatár elérése elõtti ötödik évet
megelõzõen legalább 20 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek pedagógus-munkakörben
vagy óvodai dajkaként.

a pedagógusok előmeneteli rendszeréről szóló 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendeletben

foglaltak

Miként épül fel az Útmutató? 163. old.

 A pedagógus-életpályamodell filozófiája, elméleti keretei

 A magyarországi minősítési rendszer és ennek felépítése

38
 Az eljárásrend ismertetése

 A pedagógiai e-portfólió

 Az óra/foglalkozás értékelése

Kompetenciaalapú összesítő értékelőlapok (Szakértő I., Szakértő II., Igazgató, előzetes

értékelés), Pedagógusminősítő értékelés lapja

 Az összegző értékelés súlyozásos kiszámítása

 A feltöltendő dokumentumok kapcsolati rendszere

 Dokumentumminták gyűjteménye

 Fogalomtár

csak a Pedagógus II.-re kidolgozott indikátorlista található meg; az életpálya egyes szintjein
más-más arányú teljesítményt vár el a pedagógustól ugyanazon indikátorlista alkalmazásával
(60%, 75%). Mesterpedagógus és a Kutatótanár indikátorlistájának és értékelőlapjának
elkészítése folyamatban van, ezért az Útmutató ezt még nem tartalmazza. Az
életpályamodell központi eleme a minősítési rendszer.

A szaktanácsadás célja a pedagógiai munka erősségeinek és fejlesztendő területeinek

feltárása, majd megfelelő szakmai támogatással, javaslatokkal a javítandó részterületek
minőségének fejlesztése. A szaktanácsadó arra törekszik, hogy megadja a szükséges
szaktárgyi, módszertani és pedagógiai támogatást a segítséget kérő pedagógus számára.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja a pedagógusok munkájának folyamatos és

rendszeres szakmai értékelése, valamint a pedagógusok munkájával kapcsolatos
visszajelzések eljuttatása a minőségbiztosítási rendszer számára…

A tanfelügyeleti szakértők rendszeresen látogatják a gyakorló pedagógusokat, és a

sztenderdek alapján rendszeresen értékelik a pedagógusok tevékenységét függetlenül attól,
hogy a pedagógus készül-e egy újabb minősítési fokozat megszerzésére, avagy nem.
Kiemelten kell figyelni arra, hogy a pedagógus a minősítésre történő jelentkezése előtti
évben vegyen részt tanfelügyeleti ellenőrzésben, mert ennek eredménye a minősítési eljárás
tárgyát képezi (az intézményi önértékeléssel együtt összesen 30%-ban).

39
A minősítési rendszer két központi eleme a minősítővizsga és a minősítési eljárás.
Minősítővizsgát a diploma megszerzését követő második gyakornoki év végén tesz a
pedagógus, a Pedagógus I. cím elnyeréséért. A többi életpálya-fokozat az ún. minősítési
eljárás során érhető el. A minősítővizsgát és a minősítési eljárást a kormányhivatal szervezi
meg és folytatja le. A minősítővizsga és a minősítési eljárás rendjét, ennek tartalmi elemeit és
módszertanát a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet szabályozza.

Gyakornok, Pedagógus I.
A gyakornok a sikeres minősítővizsgát követően Pedagógus I. fokozatba lép. Ezt a fokozatot
elérő pedagógus lehet osztályfőnök és vizsgáztató pedagógus. A vonatkozó rendelet szerint a
Pedagógus I. fokozatban lévő pedagógus következő minősítésének legkorábban a fokozatban
töltött 6. évet követően, de legkésőbb a 9. év során kell megtörténnie.

A Pedagógus II. fokozatba lépés feltétele a legalább 8 éves pedagógusi gyakorlat – és a

minősítővizsgához hasonlóan – a pedagógus kompetenciáinak meghatározott szintű
fejlettségét elismerő minősítés. Figyelmet kell fordítani arra, hogy vonatkozó rendeletben
megjelölt időponttól a Pedagógus II. fokozat megszerzése feltétele a pályán maradásnak,
ugyanakkor pályája végéig maradhat ebben a fokozatban.

A mesterpedagógusi fokozatot legkevesebb 14 év szakmai gyakorlat után lehet elérni. A

mesterpedagógusi fokozatba kerülés további feltétele a pedagógus-szakvizsga és a második
minősítés megszerzése. A mesterpedagógusi és a kutatótanári kategóriába való továbblépés
tehát nem kötelező, de vannak olyan munkakörök (pl. szakértői, szaktanácsadói, vezetőtanári,
mentori vagy vezetői megbízás), amelyek betöltéséhez jogszabályok előírják.

40
A Kutatótanár kategóriába kerülhet a tudományos fokozatot megszerző és rendszeresen
publikáló pedagógus. A fokozat elérésének további feltétele a legalább 14 éves szakmai
gyakorlat és a második minősítés megszerzése. A minősítési eljárás során kiemelt szerepet
kapnak a tudományos munka elvégzésére és a kutatási eredmények felhasználására vonatkozó
dokumentumok.

Az életpálya befejező szakasza A mindenkori nyugdíjkorhatár elérését megelőző ötödik

évtől a pedagógusok dönthetnek úgy, hogy alacsonyabb óraszámban tanítanak, vagy
csökkentett munkaidőben dolgoznak,…

Mit minősít a minősítővizsga és a minősítési eljárás?

pedagógusnak a mesterségbeli tudásáról kell számot adnia….a minőség legbiztosabb mutatói
a pedagógus kompetenciái…
A pedagógus személyisége, tevékenysége, gondolkodási, döntési mechanizmusai,
problémamegoldó képessége, az önelemzés-önértékelés…meg kell vizsgálni, hogy a
pedagógus a kompetenciák megfelelő szintjével rendelkezik-e. Ezeket a kompetenciaszinteket
sztenderdeknek nevezzük….az a pedagógus léphet előre az életpályamodell szintjein, akinél
az indikátorok a kompetenciák meglétét és elvárt fejlettségét bizonyítják.

A pedagóguskompetenciák a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet szerint

1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

2. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz

kapcsolódó önreflexiók

3. kompetencia: A tanulás támogatása

4. kompetencia: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése,

a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres
neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség

5. kompetencia: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése,

esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs
tevékenység, osztályfőnöki tevékenység

6. kompetencia: Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos

értékelése, elemzése

7. kompetencia: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás

8. kompetencia: Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

A Pedagógus I. és II. fokozat azoknak a kompetenciáknak a fejlettségét vizsgálja, amelyek

megléte minden pedagógus számára egyaránt „kötelező”, mert azok a mindennapi szakmai
feladatok ellátásához alapvetően szükségesek.

41
pl.: 1. Szakfeladatok…Pedagógus II. A pedagógus törekszik szaktudományi, szaktárgyi,
tanuláselméleti és tantervi tudásának minél hatékonyabb integrálására, a képességek és a
tudás fejlesztésének egységben való kezelésére. Felismeri a más szaktárgyakhoz, művelődési
területekhez való kapcsolódás lehetőségeit, és munkája során fel is használja őket. Képes
rugalmasan alakítani a tanítási stratégiákat a tanulási célokkal összhangban és differenciálni
a tanulói képességeknek megfelelően. Önállóság jellemzi, nyitott a külső változásokra,
aktívan képes részt venni az iskola szaktárgyi munkaközösségének munkájában. Gyakorlati
tapasztalatainak beépítésével képes a tananyag sokoldalú bemutatására, a gyakorlati
alkalmazhatóság szempontjainak érvényesítésére. Fontosnak tartja a formális, a nem formális
és az informális úton, tanulási környezetben szerzett tudás összekapcsolását.
Mesterpedagógus:Rendelkezik szakmai munkájához, szakterületéhez kapcsolódó fejlesztési
elképzelésekkel, ezek megvalósításában kezdeményező szerepet tud betölteni. Képes kollégái
szakmai fejlődését irányítani, iskolán belül, illetve helyi vagy regionális szinten szakmai
vezetői szerepet betölteni. Képes felkérésre szakértői feladatot ellátni. stb.(mind a 8
kompetenciánál leírja az összes fokozat elvárásait.)

Milyen indikátorok tartoznak a pedagóguskompetenciákhoz?

Az indikátorok a kompetenciákban megfogalmazott tudás, képességek és attitűdök olyan

tevékenységformákban való megfogalmazása, amely a külső megfigyelő számára lehetővé
teszi ezek megragadását a pedagógiai munka során. Egy-egy kompetencia igen sokféle
tevékenységben jelenhet meg, így az indikátorok száma is rendkívül sok lehet. A minősítés
számára a kompetenciákhoz leginkább hozzárendelhető tevékenységeket átlagosan 10
indikátor írja le.
…a jelen Útmutató a Pedagógus II. sztenderdhez kapcsolódó indikátorlistával dolgozik a
Pedagógus I. szint esetében is, de a fokozat megszerzéséhez alacsonyabb pontszám
megszerzését követeli meg. (A Pedagógus I.-be sorolt pedagógusoknál minimálisan 60%-ban,
a Pedagógus II.-be sorolt pedagógusoknál pedig minimálisan 75%-ban kell megfelelniük a
sztenderdeknek.)
A pedagógus minősítés esetében az indikátorok száma 62, portfólió dokumentumok száma4
db foglalkozástervezet, 2-5 szabadon választott dokumentum feltöltése

pl.: A Pedagógus II. sztenderdszint indikátorlistája

1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás
Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos
1.1. és szaktárgyi tudással rendelkezik.

Rendelkezik a szaktárgy tanításához

1.2. szükséges tantervi és szakmódszertani
tudással.
Fogalomhasználata pontos, következetes.
1.3.

Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső

1.4. kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi
koncentrációt).
A szaktárgy tanítása során képes építeni a
1.5. tanulók más forrásokból szerzett tudására.

42
 A rendelkezésére álló tananyagokat,
1.6. eszközöket – a digitális anyagokat és
eszközöket is – ismeri, kritikusan értékeli és
megfelelően használja.
A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek
1.7. megfelelő, változatos oktatási módszereket,
taneszközöket alkalmaz.

1.8.. Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak

alkalmazására neveli.

1.9. Törekszik az elméleti ismeretek gyakorlati

alkalmazási lehetőségeinek felismertetésére.

1.10. Tanítványaiban kialakítja az online

információk befogadásának, feldolgozásának,
továbbadásának kritikus, etikus módját.

stb. Minden kompetencia kidolgozva.

A minősítővizsgát és a minősítési eljárást a minősítőbizottság folytatja le, amely három

főből áll. Elnöke a kormányhivatal által delegált, Mesterpedagógus fokozatba sorolt, az
Országos szakértői névjegyzékben pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) vagy
pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki a külön jogszabályban
foglaltak szerinti felkészítésben vett részt.

Hogyan történik az értékelés a minősítővizsgán? Az e-portfólió és ennek védése alapján.

A meglátogatott szakórák vagy foglalkozások alapján. Az országos pedagógiai-szakmai
ellenőrzés során a tanfelügyelőnek a pedagógusra vonatkozó megállapításai alapján. Az
intézményi önértékelésnek a pedagógusra vonatkozó megállapításai alapján

a minősítési eljárás tartalmi elemei

1.) Pedagógus I., Pedagógus II.

A Az értékelés elemei %
1. A pedagógus teljes szakmai 50
tevékenységét bemutató
portfólió értékelése. A
portfólióvédés értékelése

2. Amennyiben a munkakör 20
részét képezi foglalkozás,
tanóra megtartása, a
pedagógus által vezetett
foglalkozás értékelése
Amennyiben a munkakör
részét nem képezi foglalkozás,

43
 tanóra megtartása20, a
munkakör ellátása során
keletkezett dokumentum
elemzése

3. Intézményi önértékelés 30
pedagógusra vonatkozó részei
Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, az országos pedagógiai,
szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatai
Az országos pedagógiai, szakmai ellenőrzés összegző értékelése

A pedagógiai e-portfólió tartalmi elemei:

Eredetiségnyilatkozat
1. Szakmai önéletrajz (formanyomtatvány kitöltése).
2. A nevelő-oktató munka dokumentumai, különösen legalább tíz tanóra, foglalkozás
kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óraterve/foglalkozásterve.
3. A pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek bemutatása, dokumentumai (szakmai
szervezeti tagság, bizottsági tagság stb.).35
4. Önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatása, dokumentumai (min. 1, max. 3 oldalas
összefoglalás a pedagógus önálló alkotói, művészeti tevékenységéről, munkáiról, esetleg
mellékletekben, albumokban bemutatva).36
5. A pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása (max. 1.
oldal).
6. A szakmai életút értékelése (önértékelés) (kb. 3–5 oldal).

A Pedagógus I. és a Pedagógus II. szintre történő minősítéshez összesen minimum három,

maximum öt szabadon választott dokumentumot kell feltöltenie az e-portfóliójába.

A magasabb óraszámban tanított tárgyból kell minősítésre jelentkezni, és ebből a tárgyból kell
benyújtani az e-portfóliót is.

Alapdokumentumok:
1. Féléves ütemterv, foglalkozásterv Különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel
való foglalkozás (szakkör, fakultáció, verseny-előkészítés, korrepetálás, felzárkóztatás,
hátránykompenzáció stb.) féléves ütemterve, min. 2 foglalkozás terve37, a csoport
profiljával együtt; megvalósításának dokumentumai.
Reflexió: az elért eredmények bemutatása és elemzése.
2. Csoportprofil, tanulási-tanítási egység terve/tematikus terv,
óratervek/foglalkozástervek Egy tanulócsoport profiljának ismertetése; A bemutatott
tanulócsoportra adaptált legalább egy, legfeljebb három darab tanulási-tanítási egység
terve/tematikus terv és kapcsolódó óratervek/foglalkozástervek38 (10 db) a
tanórán/foglalkozáson felhasznált anyagokkal, segédanyagokkal együtt39 (a tankönyv
oldalai, digitális bemutató, feladatlapok, kiegészítő, szemléltető anyagok, táblaterv
stb.).
Reflexió: a döntések indoklása.
3. A megvalósítás dokumentumai (a pedagógus óráját látogatják)

44
 Az előző pontban kért tanulási-tanítási egység terve/tematikus terv és
óratervek/foglalkozástervek megvalósításának dokumentumai (pl.: fényképek, tanulói
munkák, füzetlapok, projektmunka dokumentumai.) Az egyik órára meghívott
munkaközösség-vezető hospitálási naplója, visszajelzése, esetleg tanulói visszajelzések.
Reflexió:
4. Az értékelés dokumentumai
Az előző két pontban bemutatott tanulási-tanítási egységben (tanulási-tanítási egység
terve/tematikus terv és óratervek/foglalkozástervek) alkalmazott értékelési rendszer
bemutatása;
Minták az értékelés dokumentumai közül
(pl. témazáró, esszék, más tanulói munkák)
Reflexió: az eredmények elemzése, visszacsatolás a további tanítási folyamatra.
5. IKT alkalmazása
IKT alkalmazása a szaktárgy tanításában a tanulás támogatására: saját gyakorlat bemutatása,
példákon, mintákon át.
6. Hospitálási napló (a pedagógus órát látogat, vagy bemutatóórát tart)
Hospitálás vagy bemutatóóra naplója. (A pedagógus órát látogatott, vagy bemutatóórát
tartott.)
Reflexió: a hospitálás vagy a bemutatóóra tanulságai.
7. Esetleírás
pedagógiai problémák megoldásának leírása, dokumentálása

Példák szabadon választott dokumentumokra:

1. Saját fejlesztésű tananyag, pl. IKT-tananyag, feladatlap stb. bemutatása, értékelése
2. Projektterv és megvalósításának dokumentumai, értékelése
3. A pedagógus által tartott óra/foglalkozás egy részletének videofelvétele; Reflexió: a
felvett óra elemzése
4. A tanulói önállóság fejlesztésének megvalósítása az alapdokumentumok között
bemutatott tanulási-tanítási egység terve/tematikus terv és óratervek/foglalkozástervek
alapján.
5. Tanulási tréning: terve, megvalósításnak dokumentumai, értékelése
6. Kompetenciamérések eredményeinek ismertetése, elemzése és visszacsatolás a tanítási
folyamatra
7. A tanulók munkájának személyre szabott értékelése pl. félév vagy év végén. Az
értékekés szempontjai, az eljárás leírása.
8. A tanulói ön- és társértékelés alkalmazásának bemutatása példákon át. Az eljárás
értékelése
9. Szociometria készítése, eredmények elemzése; Reflexió: a szociometria alapján
tanulságok levonása, cselekvési terv
10. A Nemzeti alaptantervre, a kerettantervre és az intézmény pedagógiai programjára
épülő egész éves tanmenet, egy adott csoporthoz, tantárgyhoz kapcsolódva. A tanórák
felosztása témakörönként, főbb didaktikai feladatok, a fejlesztendő készségek és
képességek, kapcsolódó ismeretek megjelölésével.
11. Osztályprofil; Osztályfőnöki munkaterv A munkaterv megvalósításának
dokumentumai Reflexiók: a tanulságok levonása
12. Egy tanulócsoporttal közösen alkotott szabályrendszer csatolása Reflexió: a
szabályrendszer születésének bemutatása, elemzése, tanulságok
13. Egy tanuló egyéni fejlesztési terve, a tanuló profiljával együtt, és a fejlesztés során
elért eredmények dokumentálása, tanulói munkák, elért eredmények.

45
 14. Segítségre, támogatásra szoruló tanítványok, családok érdekében tett lépései, esetleg
együttműködés, kommunikáció a kollégákkal, külső szervezetekkel, szülőkkel.
Reflexió: a tevékenység elemzése, értékelése
15. Iskolai szintű szakmai rendezvény, pl. háziverseny, témanap rövid leírása,
dokumentálása, az esemény szervezésében betöltött szerepének bemutatása.
…és még 11 javasolt dokumentum, de ezen kívül más is lehet.

A pedagógiai e-portfólió értékelése nem a dokumentumok egyenkénti értékelését jelenti,

hanem a dokumentumokkal bizonyított kompetenciák értékelését.

Az óralátogatás, illetve a foglalkozáslátogatás szerves része a pedagógus-életpályamodellhez

kapcsolódó minősítési eljárásnak. A megbízott szakértő a jelölt két (Mesterpedagógus és
Kutatótanár esetében egy) óráját vagy foglalkozását látogatja meg egy előre egyeztetett
időpontban. Az óralátogatás célja a pedagógus kompetenciáinak és kompetenciaszintjének
értékelése a pedagógus tervezési és tanítási tevékenysége alapján.
A szakértő a tanítási órán/foglalkozáson a kompetenciák megfigyelésére törekszik: az
útmutató mind a 8 kompetenciáról ír részletesen, hogy mit kell megfigyelni stb.

A végén a mellékletek.

46
 9.tétel:
A köznevelés specialitásai a Munka Törvénykönyvétől eltérően. Munkaköri leírás
tartalma. Továbbképzéssel kapcsolatos szabályok.
Finanszírozás (2017. évi költségvetési törvény).

Humánpolitikai feladatok:
 Munkáltatói feladatok (kinevezés, illetmény megállapítás, munkaidő kiszámítás,
besorolás, átsorolás, jubileumi jutalom, jutalmazás, )
 Munkaköri leírások
 Közalkalmazotti nyilvántartás
 Munkaerő-gazdálkodási terv
 A munkaidő pontos betartása (túlmunka-, távolmaradás- üres álláshely jelentése,)
 Továbbképzések nyilvántartása
 Szabadságolási terv
 Egészségügyi alkalmasság
 Kollektív szerződés felülvizsgálata, stb.
 Gyakornoki szabályzat

Közalkalmazotti jogviszony szabályozása

 A személyi döntésnek jogilag, szakmailag és gazdaságilag megalapozottnak kell
lennie
 Jogilag alkalmazni kell a Munka törvénykönyvét –mely keret jellegű
 2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelési tv.
 Kjt.
 Egyéb rendeletek
 Kollektív Szerződés

Közalkalmazottakra vonatkozó specialitások a Mt.-től eltérően

 Közalkalmazotti jogviszony létesítése, formái
 Közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszer
 Közalkalmazottak jogai és kötelezettségei
 Közalkalmazottak részére járó és adható juttatások
 Közalkalmazotti jogviszony megszűntetése
 Fegyelmi felelősség és felelősségre vonás módja és formái
 Munkaügyi viták elrendezése, kártérítési felelősség
 Munkavégzés, munkaidő és pihenőidő
 A dolgozó részt vételének és érdekképviseletének meghatározása

A Kjt. Végrehajtásáról szóló kormányrendelet specialitásai:

 Pályázati feltételek
 Az intézményvezető megbízásának feltételei és eljárási rendje
 Túlmunka díjazása
 A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak besorolása

Személyi döntések:
 Munkakör megnevezése
 Alkalmazás feltételei (a személlyel kapcsolatos elvárások: végzettség, gyakorlat,
személyiség, fizikai és szellemi adottságok, stb.)
 Nyilvános pályázat kiírása (Oktatási Közlönyben megjelentetni)

47
  Személyes meghallgatás
 Valamennyi pályázó írásbeli értesítése
 Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat

Munkaköri leírás tartalma:

 Dolgozó beosztása, munkaügyi és szakmai kapcsolat-rendszere, irányítása és
munkájának ellenőrzése
 Általános és speciális feladatai (kötelező órában és a heti 40 órában)
 Döntési kompetenciái, felelőssége, egyeztetési kötelezettsége
A munkaköri leírást aláírja a dolgozó és munkáltató. Egy példányt kap a dolgozó.
Évente felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani.
Időközben kapott feladatokkal ki kell egészíteni.

TOVÁBBKÉPZÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK:

Szabályozza a:
277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-
szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről
és az ezt módosító 346/2013. (IX. 3.) Korm. r. (MK. 2013. 160. sz.)

A továbbképzési program négy részből áll.

A továbbképzési program részei:
a) a szakvizsgára vonatkozó alprogram,
b) a továbbképzésre vonatkozó alprogram,
c) a finanszírozási alprogram,
d) a helyettesítésre vonatkozó alprogram.

 A nevelési-oktatási intézmény vezetője az (1) bekezdésben meghatározott feladatok

végrehajtására, a pedagógiai program figyelembevételével középtávú, öt évre szóló (a
továbbiakban: továbbképzési időszak) továbbképzési programot készít.
 A továbbképzési programot a nevelőtestület véleményének kikérését követően a
fenntartó fogadja el.

A továbbképzési időszak
- a program elfogadását követő év szeptember hónap első napján kezdődik,
- és az ötödik év augusztus hónap utolsó munkanapján fejeződik be.
- A továbbképzési programot a továbbképzési időszak első évét megelőző év március
15-éig kell elfogadni.
- A továbbképzési program felülvizsgálatára a fenntartóval egyeztetve évente egy
alkalommal kerülhet sor."

A fenntartó meghatározhatja azokat a szakvizsgára történő felkészítéseket és

továbbképzéseket, amelyeken való részvételhez támogatást nyújt.
A fenntartó ellenőrzi
a) a továbbképzési program és a beiskolázási terv, valamint a pedagógiai program
összhangját,
b) a továbbképzési program és a beiskolázási terv végrehajtásának törvényességét és

48
 c) ha a nevelési-oktatási intézményt nem az állami intézményfenntartó központ (a
továbbiakban: központ) tartja fenn, a költségvetés terhére vonatkozó
kötelezettségvállalás szabályainak megtartását."

Ha a pedagógus a nevelő és oktató munkáját több mint hét éve ugyanazzal az iskolai
végzettséggel és szakképzettséggel látja el, olyan továbbképzésben kell részt vennie, amely
hozzájárul az adott pedagógus szakképzettséghez kapcsolódó alapképzésben
megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez.
E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a szakmai megújító képzésben való részvétel
óta legalább tíz év eltelt.
A köznevelési intézmény vezetőjének olyan továbbképzésben kell részt vennie, amely
hozzájárul a vezetői ismeretek megszerzéséhez, a vezetői jártasságok elsajátításához

A hétévenkénti továbbképzés teljesíthető

aa) a pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű vizsga letételét igazoló oklevél,
ab) a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettségnek és szakképzettségnek
megfelelő, magasabb felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusban szerezhető
további oklevél,
ac) a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség megléte
esetén további, a pedagógus-munkakör, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő
munkakör, a vezetői feladatok ellátásához szükséges, felsőfokú végzettségi szintet igazoló
oklevél vagy szakirányú továbbképzésben szerzett oklevél, tanítói szakképzettség megléte
esetén további, a képzési és kimeneti követelmények szerinti műveltségi terület
követelményeinek teljesítését igazoló oklevél,
ad) a szakmai elméleti, szakmai előkészítő tantárgyat oktató, szakmai előkészítő,
szakmai alapozó, pályaorientáció, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatást
végző, valamint gyakorlati képzést végző pedagógus esetén a szakirányú végzettség és
szakképzettség mellett felsőfokú, vagy felsőoktatási, vagy az Országos Képzési Jegyzékben
szereplő emelt szintű szakképesítés vagy az első pedagógus oklevél,
ae) az Nkt. 98-99. §-ában felsorolt végzettség, szakképzettség mellett az Nkt. 3. mellékletében
meghatározott felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség,
af) a pedagógus szakmai felkészültségét, képességeit, készségeit fejlesztő vagy új pedagógus
szakképzettség megszerzését megalapozó, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.
törvény (a továbbiakban: nemzeti felsőoktatásról szóló törvény) 42. § (2) bekezdése szerinti
részismeret megszerzésére irányuló, legalább harminc kreditpontot eredményező képzés
elvégzését igazoló okirat,
ag) a nevelőtestületi együttműködésben megvalósuló, tanulói eredményességben
mérhető, komplex fejlődési projektekben való részvételt igazoló okirat,
ah): ECDL, ECDL START vagy ECDL Select elvégzését igazoló okirat,
ai) az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön
kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő
honosításáról szóló kormányrendelet szerinti legalább B1 szintű nyelvtudást igazoló okirat,
aj) a kultúráért felelős miniszter által akkreditált továbbképzés elvégzését igazoló okirat,
valamint a felsőoktatási intézmény által folytatott, kulturális területre vonatkozó
képzések, szakirányú továbbképzések elvégzését igazoló oklevél és
ak) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában dolgozó,
mérnöktanár végzettséggel rendelkező szakmai tanár esetében a megszerzett
szakmérnöki szakképzettség megszerzésével;"

A beiskolázási terv elkészítésénél előnyben kell részesíteni azt,

49
a) akinek a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez kevesebb ideje van hátra,
b) akinek a hétévenkénti továbbképzésben való részvételét a munkáltató elrendelte,
c) aki a szakvizsgába beszámítható továbbképzésre jelentkezik és
d) akinek a továbbképzésben való részvétele a minősítéshez szükséges."

 A finanszírozási alprogramban kell megtervezni

 a) a távollevő helyettesítéséhez szükséges költségeket,
 b) az egy pedagógusra jutó hozzájárulás legkisebb összege meghatározásának
szabályait és
 c) a továbbképzésben való részvétel díja és költsége (utazás, szállás, étkezés, könyv
stb.) támogatására szolgáló összeget pedagógusonként.

6. § (1) A továbbképzésre vonatkozó alprogramban kell megtervezni, hogy tantárgyanként,

munkakörönként hány személy és milyen időkeretben vehet részt a továbbképzésben. A
munkáltató a továbbképzési program elfogadása után írásban értesíti azt a pedagógust, aki a 4.
§ (2) bekezdése alapján részt vehet a hétévenkénti továbbképzésben.
(2) A beiskolázási terv tartalmazza azoknak a nevét, munkakörét, akiknek a részvételét
betervezték, a továbbképzés megjelölését, a várható kezdő és befejező időpontját, a
várható távollét idejét, a helyettesítés rendjét.
Ha a továbbképzésben való részvétel a pedagógus minősítéséhez szükséges, a részvételi
díj teljes összege finanszírozható.
(4) A részvételi díjhoz történő hozzájárulás meghaladhatja a részvételi díj nyolcvan
százalékát, ha a) az ehhez szükséges fedezetet a fenntartó többlet-költségvetési támogatás
nélkül biztosítani tudja, b) az ehhez szükséges fedezetet - az állami intézményfenntartó
központ által fenntartott intézmény kivételével - a köznevelési intézmény saját forrásaiból
biztosítani tudja, c) a szükséges fedezetet pályázati úton biztosítják, d) a pedagógus a
munkáltató által meghatározott munkakörhöz kapcsolódó vagy más olyan továbbképzésben
vesz részt, amely a foglalkoztatási gondok megoldását szolgálja, feltéve, hogy
helyettesítésére nincs szükség, továbbá a továbbképzésben való részvétel miatt
munkavégzésének rendjét nem kell átszervezni, valamint ha a munkáltatóval tanulmányi
szerződést kötött.
Ha a pedagógus a beiskolázási tervben szereplő továbbképzésen vesz részt és a résztvevő
helyettesítésére nincs szükség, részvételi díja és költségei kifizetéséhez hozzá kell járulni,
legalább a nevelési-oktatási intézményben az adott évben helyettesítés céljából egy
személyre átlagosan fordított összeggel, kivéve, ha a pedagógus az állami köznevelési
közfeladat-ellátás keretében térítésmentesen vesz részt a továbbképzésben.
A továbbképzésben, illetve a szakvizsgára történő felkészítésben való részvétel elrendelése
esetén a (2) bekezdésben meghatározottakon túli kiadásokat a munkáltatónak kell fedeznie.
Ha a munkáltató által kifizetett hozzájárulás teljes egészében fedezi a részvételi díj és az
egyéb költségek összegét, a munkáltató kikötheti, hogy a megvásárolt könyvek,
tankönyvek, segédanyagok a köznevelési intézmény tulajdonába kerülnek.
A munkáltató - a Mt. szóló 2012. évi I. törvény 285. § (2) bekezdésében szabályozott fizetési
felszólítással - a helyettesítésre fordított kiadásai, valamint a (2) és (3) bekezdés alapján a
továbbképzésben és a szakvizsgára történő felkészítésben a résztvevőnek kifizetett
munkáltatói támogatás visszafizetését kérheti, ha a résztvevő saját hibájából nem
teljesítette az előírt követelményeket.
E rendelkezések alkalmazásában nem teljesíti az előírt követelményeket az, aki a képzési időt
is figyelembe véve a munkáltató által meghatározott ideig nem szerzi meg az 5. § (2)
bekezdés a) pontjában meghatározott oklevelet, bizonyítványt vagy a 6. § (11) bekezdésében

50
meghatározott tanúsítványt, illetve nem készíti el az 5. § (4)-(6) bekezdése szerinti
beszámolót
Mentesül a visszafizetési kötelezettség alól az, aki igazolja, hogy másik köznevelési
intézményben, illetve a köznevelés irányításában helyezkedett el, és folytatja a
továbbképzést, illetve a pedagógus-szakvizsgára való felkészülést.
A tanulmányi szerződés alapján nyújtott juttatásokra a tanulmányi szerződésben foglaltakat
kell alkalmazni."
A hétévenkénti továbbképzés a 2013. augusztus 31-éig megkezdett nevelő és oktató munkát
segítő, az OKJ-ben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítés elvégzését igazoló
okirat megszerzésével is teljesíthető.
A hétévenkénti továbbképzés legfeljebb huszonöt százaléka teljesíthető harminc foglalkozási
óránál rövidebb, nem akkreditált képzésben való részvétellel, amennyiben a képzési idő
legalább az öt órát eléri.  8. tétel: Finanszírozás (2013. évi CCXXX tv. a 2014. évi
költségvetésről – MK. 2013. 216. szám).

A köznevelési rendszer finanszírozása

(3) A köznevelés feladatainak ellátását szolgáló költségvetési előirányzat összegét az éves
költségvetési törvényben tanévenként kell meghatározni.
(4) A központi költségvetés az állami fenntartású intézmények fenntartását finanszírozza, a
nem állami intézményfenntartók köznevelési feladatainak ellátásához költségvetési
hozzájárulást biztosít.
A köznevelési rendszer finanszírozása Nkt. 88. §
(1) A köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a
fenntartó hozzájárulása biztosítja, amelyet az ellátottak térítési díjai, a tanuló által igénybe
vett szolgáltatás díja, az e törvény szabályai szerint tandíj szedésére jogosult intézmény
esetében a tandíj, és a köznevelési intézmény más saját bevétele egészíthet ki.
(2) A köznevelés – az e törvényben foglaltak szerint – az állam által térítésmentesen nyújtott
közszolgálat.
(3) A köznevelés feladatainak ellátását szolgáló költségvetési előirányzat összegét az éves
költségvetési törvényben tanévenként kell meghatározni.
(4) A központi költségvetés az állami fenntartású intézmények fenntartását finanszírozza, a
nem állami intézményfenntartók köznevelési feladatainak ellátásához költségvetési
hozzájárulást biztosít.
(5) A költségvetési hozzájárulás összege fedezi az óvoda, iskola, alapfokú művészeti iskola,
kollégium és a kötelezően igénybe veendő pedagógiai szakszolgálat ellátásához szükséges
- pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak e
törvény, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti
- illetményét,
- pótlékait és ezek
- járulékait.
(6) Az egyházi, valamint a nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézmények a
költségvetési hozzájáruláson túl kiegészítő támogatásra jogosultak működési költségeik
fedezéséhez az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről, valamint a
nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény rendelkezései alapján. Az egyházi,
valamint a nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézmények a kiegészítő támogatásra
egyoldalú nyilatkozat vagy köznevelési szerződés alapján válnak jogosulttá.
A 2013. évtől átalakult az önkormányzati feladatellátás, ezzel együtt a finanszírozási
rendszer is. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz
kerül. Ezzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett

51
források nagyobb része, illetve egyéb, feladathoz szorosan nem kötődő támogatások egy része
is átirányításra kerül a központi költségvetésbe.
Új finanszírozási struktúra került kialakításra, mely elszakad az eddigi jellemzően normatív
támogatási rendszertől.
E szempontból kiemelkedő szerepe van az ágazati feladatok meghatározásának, a kötelező
önkormányzati feladatok és helyi közügyek szétválasztásának.
Jellegükből fakadóan ugyanis az egyes közszolgáltatások eltérő finanszírozási technikát
igényelnek. Az önkormányzati szervek (jegyző, polgármester, kivételesen ügyintéző) által
ellátott államigazgatási feladatok mértéke mérséklődött, az ügyek zöme a 2013. január 1-
jétől a járási kormányhivatalokhoz került. Az önkormányzatoknál maradó feladatok
nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok: igazgatási feladatok,
településüzemeltetés, közvilágítás, helyi adóztatás, stb.) teszik ki. Ezen helyi közügyek
ellátását 2013-tól egy - az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő - általános
jellegű támogatás szolgálja.
Köznevelés
A Kormány döntése értelmében a nemzeti köznevelési rendszert azzal a céllal kell újjáépíteni,
hogy az minden gyermek számára megadja a valódi lehetőséget és esélyt a lelki – szellemi
– testi szempontból egyaránt igényes és építő neveléséhez, oktatásához. Az átalakítás sikeres
elvégzéséhez függetleníteni szükséges az oktatás színvonalát az önkormányzatok anyagi
helyzetétől, és az államnak meghatározó szerepet kell vállalnia a köznevelésben, ami az
esélyegyenlőség növelésével párhuzamosan az intézményrendszer átalakítását is eredményezi.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény kimondja az állam felelősségét, illetve
azt, hogy az állami feladatellátás az eddigi állami-önkormányzati feladatmegosztás jelentősen
megújuló formájában él tovább. Az önkormányzatok fő feladata az óvodai ellátás. A nevelő
munkához szükséges támogatást a központi költségvetés úgy bocsátja az önkormányzatok
rendelkezésére, hogy az itt dolgozó – a szaktörvény feladatszervezési (csoport átlag
létszám, foglalkozási időkeret, gyermekkel töltendő kötött idő) előírásai szerint elismert –
pedagógus és a nevelő munkát segítő létszám bérét a kereseteket meghatározó törvényi
szabályozás kötelező szintjén teljes mértékben biztosítja, továbbá hozzájárul az óvoda
szakmai és üzemeltetési kiadásaihoz. Emellett az önkormányzatok – főszabály szerint –
állják az iskolák üzemeltetési költségeit, valamint a gyermekek étkeztetését, ez utóbbi
nevesített állami támogatása mellett. Az állam jelentős terhet vesz le az önkormányzatok
válláról az iskolai oktatás területén, hiszen a pedagógusok és a szakmai munkát
közvetlenül segítők bérének finanszírozását átvállalja, közvetlenül biztosítja, ugyanúgy,
mint a szakmai munka dologi kiadásait. Ez azt jelenti, hogy ezek forrása a jövőben az
Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében szolgálja a feladatot. A szakmai
feladatokkal összefüggő fenntartói jogokat 2013. január 1-jétől a szakminiszter, az
irányítása alatt álló országos intézményfenntartó központon, illetve az ehhez kapcsolódó
megyei, járási (tankerületi) intézményfenntartói hálózaton keresztül gyakorolja. Az
iskolák szakmai dologi kiadásait az állam közvetlenül fedezi. Az iskolák üzemeltetését
(rezsi költségek, felújítás, technikai személyzet bére), – főszabályként – az ingó és ingatlan
vagyont tulajdonló önkormányzatok az állami feladatokra át nem csoportosított sajátos
bevételeikből (gépjárműadó megmaradó része, helyi adók teljes bevétele) oldják meg, ami
indokolt esetben az önkormányzati fejezeti tartalékból egészíthető ki.

Intézményi költségvetés összeállítása

 Bevételek
 Kiadások
Ezen belül:- személyi juttatások, - járulékok, - dologi kiadások.
Karbantartás , felújítás.

52
Intézményi gazdálkodás területei
 Munkaerő-gazdálkodás
 Illetménygazdálkodás
 Gazdálkodás a dologi előirányzatokkal (takarékos gazdálkodás a szolgáltatások és
egyéb eszköz beszerzések területén)
 Bevételek növelése (pályázatok, stb., melyek növelik az intézményi költségvetést)
Munkaerő-gazdálkodás
 A létszámgazdálkodásnak két fő formája van: - kötött (státuszgazdálkodás)
- rugalmas – feladathoz igazodó
 Létszám összetétel kihat az elvégzett tevékenység mennyiségére és minőségére
Személyi juttatások
Az intézmény a részére megállapított előirányzatot nem lépheti túl
 Rendszeres (bér, kötelezően adható pótlék,)
 Nem rendszeres (megbízás, tiszteletdíj)
 Külső személyi juttatások (óraadó, alkalmi munka)
Tárgyi eszközökkel való gazdálkodás
 Eszközállomány összetétele, alakulása
 Eszközök használhatósága
 Eszközellátottság és kihasználtság
 Karbantartás
 Felújítás
 Fejlesztések, beruházások

53