Európa és Románia népessége

EURÓPA

- össznépessége az Orosz Föderációval együtt 740 millió lakos

- az EU 28 tagállamának össznépessége 497 millió lakos.

1. A népesség számbeli alakulása

- a történelem során a kontinens népessége lassan növekedett, a XVIII. századtól

kezdődően gazdasági fellendülés tapasztalható, melynek eredménye a népességrobbanás.
- a XX. században a növekedés üteme jelentősen lelassul: Európa országai a demográfiai
átmenet lezárt szakaszába jutnak, ezt a szakaszt alacsony születési és elhalálozási szám
jellemzi.

2. A népesség földrajzi eloszlása

- kissé egyenlőtlen
- tényezők: a) éghajlat, legsűrűbben lakottak a földközi tengeri, mérsékelt óceáni és
mérsékelt szárazföldi területek (Dél-, Nyugat-, és Közép-Európa), ritkábban lakott a
kontinentlis éghajlatú Kelet-Európa valamint a hideg mérsékelt, illetve szubpoláris
éghajlatú Észak-Európa.
b) domborzat, a magasság növekedésével csökken a népesség, így legritkábban
lakottak a magas hegyvidékek (Alpok, Pireneusok, Skandináv-hegység, Kaukázus), a
domborzat tagoltságának valamint a kisebb magasságnak köszönhetően a Kárpátok
népsűrűsége valamivel magasabb.
c) növényzet, közvetlen vagy közvetett hatást gyakorol a népesség eloszlására,
pl. akadályozza vagy elősegíti az emberek letelepedését (fenyőerdők→ ← sztyeppék),
vagy meghatározza a területek hasznosítási módját, így befolyásolva a népsűrűséget.
d) társadalmi – gazdasági tényezők, a gazdaság munkaerőt igényel – ez
hozzájárul a tömörüléshez, ezzel magyarázható a népsűrűség magas értéke a gazdaságilag
fejlett Nyugat-Európában és Közép-Európában (Anglia, Hollandia, Belgium,
Németország híres iparvidékei stb.)
- a népsűrűség országonként változik:
 >200 lakos/km²: Németország, Nagy- Britannia, Benelux államok, Monaco,
Vatikán
 150-200 lakos/ km²: Svájc, Olaszország
 100-150 lakos/ km²: Franciaország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia.
Magyarország, Moldova
 50-100 lakos/ km²: Spanyolország, Románia, Ukrajna, Ausztria, Bulgária,
Görögország
 < 50 lakos/ km²: Orosz Föderáció, Fehér- Oroszország, balti államok, skandináv
államok, Izland
- a kontinens átlagos népsűrűsége 2000-ben 65 lakos/ km².

1
 3. A népesség természetes mozgása

- a demográfiai mutatók alapján az a következtetés vonható le, hogy Európa a

„demográfiai dramatizmus” színtere, mivel:
- a születések száma 11-12 ‰-re csökkent
- az elhalálozások száma 11‰ körüli átlagértékeket mutat
- ennek következtében a népesség természetes mérlege 0 körüli;

 negatív értékeket Lettországban (-7,1‰), Ukrajnában (-6,2‰). Oroszországban

(-4,8‰), Fehéroroszországban (-4‰), Romániában (-2‰) tapasztalunk;
 pozitív a természets mérleg Törökországban, Izlandon, Albániában, Írországban,
Liechtensteinban;
- a születéskor várható élettartam az országok többségében 70 év fölött van, de
különbségeket tapasztalhatunk az országok között:
* Izland, Svájc, Spanyolország: 79 év a férfiaknál és 83 év a nőknél
* Oroszország: 59 év a férfiaknál és 73 év a nőknél.
- tehát: Európára a modern demográfiai típus jellemző: az országok népessége stagnál
vagy enyhén csökken, ezért születést ösztönző törvényeket vezetnek be és anyagi
juttatásokkal kecsegtetik a népességet a gyermekvállalásra.

4. A népesség térbeli mozgása

- beleértjük az ideiglenes vagy végleges vándorlást.

- jellemzőek: * az ingázás a nagyvárosok körüli övezetekben (napi és heti ritmusú);
* a turisztikai vándorlások Európa országai nagyszámú turistát adnak,
ugyanakkor fogadnak (Spanyolország, Olaszország, Görögország, Franciaország, Svájc,
Ausztria, Magyarország stb.);
* végleges vagy ideiglenes nemzetközi vándorlások pl. munkavállalás
Olaszországban, Spanyolországban; az emigránsok a volt jugoszláv államokból,
Albániából, Bulgáriából, Romániából, Moldovából, Ukrajnából, Szlovákiából és
Lengyelországból kerülnek ki; az emigránsokat befogadó országok: Franciaország,
Németország, Spanyolország, Olaszország, Nagy-Britannia, Svédország, Norvégia,
Dánia, Hollandia, Svájc, Ausztria, Belgium;
* csökkenő falusi exodus , mely az országok többségében lezajlott, ezért
gyakran tapasztaljuk ennek ellenfolyamatát is: a népesség a zsúfolt nagyvárosból a vidék
nyugodtabb és tisztább környezetébe menekül.

5. A népesség szerkezete (összetétele)

a) Faji szerkezet
-uralkodó az europid faj, ezen belül négy fő embertípust különböztetünk meg
 északi típus, melyre jellemző a magas termet, a szőke haj, fehér bőr, és kék
szemek (Észak-Európa)
 mediterrán típus, melyre jellemző a kis termet, sötét haj és szemek, barnás bőrszín
(Dél-Európa)

2
  alpesi típus alacsony, zömök testalkattal, kerek fejformával, sötétebb hajjal
(Közép-Európa)
 szláv típus, mely barna hajú és szemű, világos bőrű egyedeket foglal magában
(Kelet- és Dél-Európa)
- az említett embertípusok mellett élnek a zsidók, cigányok, lappok, valamint afrikai és
ázsiai eredetű népcsoportok (négerek és arabok)
- Románia: mediterrán( délen), északi( középen és nyugaton), szláv( keleten)

b) Nyelvi szerkezet
- ~alapján léteznek nemzetállamok, ahol a népességnek közel 100%-a az állam nyelvét
beszéli anyanyelvként: Izland, Dánia, Norvégia, Lengyelország, Portugália stb.
- a legtöbb államban léteznek nemzeti kisebbségek , ennek fő oka a két világháború utáni
határmódosulások, melyeknek eredményeképpen jelentős népcsoportok rekedtek
határokon kívül, ilyen országok: Románia, Albánia, Magyarország, Szerbia, Szlovákia,
Írország.
- az államok egy része binacionális illetve multinacionális, a népesség két vagy több
nemzetiségű, pl. Belgium (vallonok, flamandok), Svájc (németek, franciák, olaszok),
Moldova (románok, oroszok), Észtország, Lettország, Litvánia (nagyszámú orosz
nemzetiségű lakossal).
- Európa népei két nagy nyelvcsaládhoz tartozó nyelveket beszélnek.
- az „őshonos” indoeurópai nyelveket négy nagyobb csoportra osztjuk:
 újlatin (olasz, francia, spanyol, portugál, román)
 germán (német, holland, dán, norvég, svéd, izlandi, angol)
 szláv (orosz, ukrán, bolgár, szerb, szlovén, szlovák, cseh, lengyel)
 kelta (velszi, skót, ír, breton)
- az uráli – altáji nyelvcsalásot is több csoportba oszthatjuk:
 finnugor nyelvek (finn, észt, lapp, magyar)
 altáji nyelvek (baszk, tatár -a Volga mentén, Krím-félszigeten-, gagauz)

c) Vallási szerkezet
- a lakosság nagy része keresztény, ezen belül elkülönülnek a következő keresztény
vallások:
 római-katolikus –államvallás a latin népességűországokban
 protestáns – államvallás a germán népességűországokban
 neoprotestáns (baptista, adventista)
 ortodox – államvallás számos szláv államban, azonkívül Görögországban,
Romániában
 görög-katolikus (Románia, Magyarország)
- a nem keresztény vallások a következők:
 zsidó (judaizmus)
 iszlám (arab, török, bosnyák, albán)
- terjednek a kelti vallások is, elsősorban a buddhizmus.

3
d) Korszerkezet
- ~ alapján megállapítható a demográfiai elöregedés, mivel a fiatal népesség aránya
csökken, az idős lakosság aránya pedig növekszik, a jelenség elkerülhettlen
következménye a bevándorlás vagy imigráció, melyet elsősorban a munkaerőhiány tett
szükségessé.
- a korcsoportok aránya az alábbi átlagértékeket mutatja :
 15 év alatt: 17%
 16-65 év : 68%
 65 év fölött: 15%

e) Nemek szerinti szerkezet

- a férfiak enyhe túlsúlyát mutatja: 102 férfi/100 nő, ez azonban 30 év múlva megfordul
98 férfi/100nő

f) Foglalkozásszerkezet
- e tekintetben különbségek mutatkoznak a kontinens tájegységei illetve országai között:
 Nyugat- és Közép-Európa fejlett országaiban az aktív lakosság nagy részét a
szolgáltatói szféra foglalkoztatja, ezt követi a másodlagos foglalkozási terület
(ipar), míg az elsődleges terület (mezőgazdaság) a dolgozóknak csupán 2-6%-át
tömöríti.
 Közép-kelet és Kelet-Európára a három terület hozzávetőlegesen egyenlő aránya
jellemző (v.ö. Románia).

ROMÁNIA

1. A népesség számbeli növekedése

- lassú növekedés a XIX. századig;

- a XX. században a népességszám megduplázódik: 1912-ben 12 millió, 1989-ben
kb. 23 millió;
- 1992-től a népességszám csökken: 2002-ben 21,7 millió, a 2011-es
népszámláláskor már alig 20,1 millió; oka a negatív természetes szaporulat vagy
mérleg és a negatív vándorlási mérleg (több kivándorló, mint bevándorló).

2. A népesség térbeli megoszlása

- a népsűrűség térképe a lakosság egyenlőtlen eloszlását tükrözi;

- legsűrűbben lakott területek (100-250 lakos/km²) az alföldek és dombvidékek:
* Munténia középső része
* Moldvai-hátság
* Szeret-völgye
* Maros-völgye (középső szakasz)
* a Szamos alsó folyása.

4
- alacsony népsűrűség (50 lakos/km²) jellemző a Kárpátokra, Dobrudzsára és a Duna-
deltára
- az adatok megyénként is változnak: - Bukarest 8093 lakos/km²
- Prahova 180 lakos/ km²
- Hargita, Brăila, Giurgiu, Botosán 40-50 fő/ km²
- Krassó-Szörény 40 fő/ km²
- Tulcea 30 fő/ km²
- az ország átlagos népsűrűsége 84 lakos/ km².

3. A népesség természetes mozgása

- fontosabb demográfiai jelenségek:

 csökken a születések száma (natalitás): 1989-ben még 16‰, míg jelenleg
már csak 9,5 ‰; ez a csökkenő fertilitási (termékenységi) rátával
magyarázható (2,2 1989-ben, 1,3 2004-ben és 1,2 jelenleg);
 növekszik a halandóság (mortalitás) : 11,2 ‰ 2002-ben és 12 ‰ jelenleg;
oka a társadalom elöregedése;
 a természetes szaporulat (mérleg) csökkenése : 5,3‰ 1989-ben, negatív
értékű 1992-től napjainkig (jelenleg -2,5 ‰ ); a legalacsonyabb értékeket az
ország déli és délnyugati részén (-6..-8‰), legmagasabbakat Moldvában és
Máramarosban mérik (1-2‰).

4. A népesség térbeli mozgása

- az ötvenes években a gyors iparosítással megkezdődik a falusi exodus azaz a falusi

lakosság tömeges vándorlása a városokba; leginkább érintettek a megyeszékhelyek és a
főváros;
- az 1989-es rendszerváltást követő gazdasági átszervezés véget vet a falusi exodus-nak:
az ipar összeomlása, a földek visszaszolgáltatása, a városi élet drágulása számos esetben
a falvakra való visszatérést eredményezte;
- növekedik a belföldi turizmus és az idegenforgalom, ugyanakkor egyre több román
állampolgár látogat külföldre (megnyílnak a határok, törlik a vízumkényszert);
- a nagyvárosok körül fontos az ingázás.

5. Népességszerkezet

a) korcsoportok szerinti megoszlás

- számos európai országhoz hasonlóan a népesség elöregedése tapasztalható
- a korcsoportok aránya:
 fiatal: 16 %
 felnőtt: 70 % (2005-ös adatok szerint)
 idős: 14 %

b) nemek szerinti szerkezet

- a teljes népesség 51 %-át a nők, 49%-át a férfiak teszik ki, ennek oka a férfiak korai
elhalálozása a nehéz munkák vagy káros szenvedélyek miatt.

5
c) etnikai összetétel
- a 2011-es népszámlálás adatai szerint:
 románok: 88,9 %
 magyarok: 6,5 %
 romák: 3,3 %
 németek (szászok és svábok): 0,3 %
 más nemzetiségűek (szerbek, bolgárok, törökök, szlovákok, ukránok, zsidók
stb.): 1 %

d) vallási szerkezet
- a 2011-es népszámlálás adatai szerint:
 ortodox: 86,5 %
 római katolikus: 4,6 %
 református: 3,2 %
 görög-katolikus: 0,8 %
 egyéb vallások és ateista: 4,9 %

e) településszerkezet
- a falusi exodus-t követően a városi lakosság aránya 56 %-ra növekedett;
- a XX. század elején a falusi lakosság aránya még 80 % volt!

f) foglalkozásszerkezet
- az utóbbi két évtizedben sokat módosult a gazdasági átszervezés miatt;
 mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya : 30 %
 iparban foglalkoztatottak aránya: 25 %
 szolgáltatói szférában foglalkoztatottak aránya: 45 %
- Európa iparilag fejlett országaihoz viszonyítva az elsődleges foglakozási terület
(mezőgazdaság) aránya túlságosan magas, a harmadlagos terület (szolgáltatói szféra)
aránya pedig túlságosan alacsony. Hasonló a helyzet a keleti blokk más országaiban (volt
szocialista-kommunista országok)
- nem hivatalos adatok szerint a romániai munkaerő 20%-a külföldön vállal munkát.