Etikai Rész - Vegyes

You might also like

Download as pdf
Download as pdf
You are on page 1of 72
‘eoqpa spranmaryey SpssoxiutBuo) lose HBayazsso reyNe-wor ‘rapagna sp esntioqe 1A -YPSDSSTIEASE FOYT “Bol s9 " (enouanesocuoy - suze) pig 59 4B OFIHTES YT wry suagpspzatujoup SpsupAyzsaiay w ‘yosqs Suey TAN? IPRZFZS XX 9? XIX “Ol “apqysydoyay 20984 HEH He FURANION YG cnquoydaz 59 son30H9 URGISEIA sofeespuun 959 ofa YAUyAGI! "YOUU PURE VL cuuoyeipe Zy Spspedt upon agigy “X ® APUAESOAD LA PUPAL SP aupnps ygue3yTeH soxgezs spUEISNTTUA UDHpA JOVSONTAZS HTT © TpaESTIS e|ai91 NeLIOTTZS 4. Azetika meghatéroziss, jllege etadata,Filozfa & telbgit ei ‘Arno Anzenbacher: Bevezeésazeiksba. (német) Mi az etka? Régen megillaitotak, hogy a béleseletl nem valaszthats el. Nincsiréastal teolipia és lonsia, Az let része a bélesess, Erdben il Isten oszign, nem besides Kor 420, Ha az eres letink nem hitelesit, abhor mit sem ér a tudoménjunk Ac ipes totes sletével vagy haldval pecséeli meg azt (pl. SeOkraész, Boctius, Seneca, Spinota, Ken) Szokratése cone a Willsoak az aya, Boetius a bocénben sea lgszebb tne (A lig vigasctaldsa, De Consolatione Philosophiae)- Bonhoelferné is itt szletet legkirletebb teologija. (Puarkhosz, Goethe, Bibl, szcio\gii miveketolvasot a héGnktnywareal) Avisuioteésx Nikhomakhosi etta, Nem azért fosalkozunk eit, hoes mega (ske,ptomai, mi az erény, hanem hogy jk legyink.” Nem okosakk kel teh latin pa 8k, Kriss KSvet3kk, ‘Az otk so credete: ethos ej ~ szokds,hagyomény,attdd Ethos go - karate, elle, habitus. A mordl a szokisbol ered. Az eihosz be is fogad. Régen volt scokdsrend, a oy Imegysltono (Ud. elebskbizonytalansiga) Ha nines egy ethos, azaz hogy hol kell megseoll cbben a tirsadlomban, akkor bizonyalsnség lesz a KOvetkezmenye, (-Kispoga Venton ‘ormak”-at megszintetik a kommunis-ék) Hegyoméayrend, ‘Ethos. Exy elem, aki Kialla erkbesok melle. Arstika ke0bdl ert: ethos 6 hss, azar tecoh bvgith (ar ethica).Aristoteése (ot) AE etka tudomnva a gyakorlatbl ered. Az etka at ember tihasedt meghadhere cong ‘udomenya”F8 kerdése, hogy mi aj6.(Azzl, hogy mi az ignz~ flats i asoep exicilc) Mia mérce? Sokfée vlas szletet ere. Platn is mondta, hogy a vElemény (daa «sok oy lgazegy. ‘AutonGm —heteroném, Sritcis snd és cl ekija.Exéayek etka. Heteroném etikik, = Démokritose, sito: avsaxia atarakszia. Kézbabissép. A (leek, kirnyeztihatdsok fel6szenv-telen vagyok,ekkor tudom megs jt ~ A hedonizmus ctikija. Epikurosz, Horatus. Mécékletesen carpe diem. Nem ugyanaz ami hhedo-nizmussl. Hoatasarany katja. 5 Eamtinms. A szfpséghen és az enyosstgban kersi. Az aj, ami safp (kaloagatia elves kalo, és avgago,). (Egy akasztot ember, gy keresare fect nem harmon, de eke jo) 5 Liitarizmus. Haszonelviség 18. 2, John Stuart Mil, Adam Smith ~ a kirgartessg tadoménya etka alapon nyugodot eleins. Ami hasznos, az mindenk sokméraj6. (Mes coat semen: nem miadegy, hogy kinekhasznl. Vagy a GDP nBvekedG az kine) Egaistenciis etka. Kirkegaard, Sartre, Camus, Az ember szabadsigra van five, ce « Problma a 20. sz-ra. A kOuény megjelenése ebden avlégban. A halilhorval6 véeyédés, ct nincs kict _ Pavichologia ei. Freud, mint valisalpo™ 6 béesletet aka. Jang ia ke, hogy me, ‘cet najolni elite (int egy vallsos guru elt), Az erkoles sem beunink van, A taltae temlte ki az erkStsbt,& a libidt le kellet nyomni a mélye. Ezen a midon ar etkéved ‘onontiléik Freud Autonsm tks ~ Rousseau ~ naturalists cika. Az ember civlzsei clrontota az ember. Hie ply smivé-en tar, hogy acviliéci6 nem sett az ember. A természet it mint az elev 6 ~ Kant - els torvéay, amelyet feléel parancsnak fognak el .Cseleked) ama masima seen, ainelyetkoverve egyital act ts akarhated, hogy a maxima dltalnesthrveny legen” (abot idealizmus), Azerinyek eikst Platén, Ariscioteésr, Aquindt Tamés Vannk a viselkedésinkbea, akaratnkban, celminkhen olyan eréayek, amelyek a jot sanlgljak, mint pl. bélexesée, bitordy, imériékktessés. Platén szerint mind egy iréayba fut az iguanigossiggal (litaiocahy, Ee legmagisabpcrék ecay. A legfObb jo. Anstotelész is ezen éreket trots a legnaeyobbeak Olla fur minden bileessepink, trekvésink. East mena a polite tasomnyat ipolith, ‘even egmagasabbszint (legszebb)tidoménynak, mer az az igazsigossdgtadomndayoak, Seiindeketika A saitdciok kiliabidek, eaért nem fogadhatok ef abszolitnak egy etka tirvéayt. PL. ne haz, mirtyen helyzetben wriét a vétek. A sofndék a fonios és nem ez, amit tetem, (De: A okol ial i 6 sein-déthal vennak Kkdverve, A j6 nem szentesitet az esekSct) (Marniata Teninistactikosok iyenek.) Els Piere Abelard’ volt, aki a 13, sz-ban ét. Nem a escekedet ‘udm hanem a sabe it széndék A bina szndéhbl ered, és nema eselekodet milyenségchee, ‘Teoldgal etka ‘Az edigi ektkal at nem veszikfigyelembe, hogy az ember binds, A 20. sz-ban mée {oglalkoxnak a binnel(egriszteacislis lozbfia), de Ggy, mint a Biblia nem. A j6 6s rose enibet ial Kissel van s26 az dsbinesetnél. Ennek & megmondésa nem az ember tess Ac Stine! a ember magénak ragadja meg nauk akimaondét, am stent. Az istenkvdisag Evo ‘Hncomémia etka ~ visszakapcsojaIsenbez.Isten akaratt keres6 etka. A Szentrisban a che Henyegtril: Rm 12,12; ..ne szabjdtok magatokat « vldg-hoe harem viliozetot. ol a it elnéetock meejudsa dial hogy megvissgiok, mi az Itennck j6, kedves, és tké-letes akarata”~ ex et 1-1, fejezetben a, hogy mi az (a ga). Ex eo etka save, hogy si Is-ten akarata, Barth: Mit esecksoik Item értink? Mit végee el Inten bennlnk? Mit ah Aten csdekedni dtatunk? Kész. Isten a cselekv® alany, a2 ember csak méaodlags aber ‘ekinttben, ogy Isten nit akareselekedn Mit eselekedett Isten? Tények. Jn 3,16. Megteremttt, mepvitot, ijteremtett. Ha beleutkoxink eay erkblesi problémaba, pla dészléy haboriban « katondizlteches lett 2 ‘megerdszkoltassoony. Mi tor-tnjen, mepszlje a gyermeket vagy sem? Mi aj6? Az elsb ere ‘Kereszyéntl az Kel, hogy legyen, hogy mit cselekedetIstenéxtem. En clvesctem voloa, he nen ‘nem vat meg. Uj életem van, €8 nem vagyok idetopadva e milandé vilighon, haneay ae ‘lvendé az én forrésom 6 ouhonom., igy mashogy fest a teres mi, ~ Mit végez el henmiink? Megszsatl6dés,Jlenben i folk Fi) ~ Aki elkerdote a6 dolgot sz elvégzi a Kriszms Jézus mapig. Mi vagyunk a {6 dolog horde. Befolyéslia oz 2(6i skaratomat, ~ Mit akar cselekedai dltaunk? Isten mit akar ebben helyzetben(ebben Denne van a situfcis fs), mer Isten munkatérsai vagyunk. Ez mét a jOvére vonstkozik. Az Isen orsigdba aye kines e2. Emil Brunner: Az isieni cselekvés dital meghatdrovot emberi eselelvés ae etka rgya.” ‘Nem a jovalfogalkozik a teoldgiai etka, hanem az [ten akeratval. Az inten akaratugyanis Imegielent a vibighon.Frést« 3 kéedés, Ex moghatirozza a dbatéscinkt, eclekedecihce Mit leben cu. ~ Tanulni az egyitéést Isennel” ~ Bonhoeffer. (Sics Ferenc) 1. Az egyhie ‘bndaségsn kil aehéz ext mepfni, Az egyhda Kiissépcben of van az irsmagyaris wali, £Elodb val6 a Krsztus Test engedelmessége Urinak, mist maga a személye Ethos és host biatositj az Eayhér. A misodik ex individuum, mere mindig ott esnk hiviba, hogy ax embert essa els ely. 2. Blvet a duaizmust Bonhoeffer, nines szent 6 prof, 6 6s ross, ane csak ot sent, hol Xrisz-tusjelen van. Egy fubalstadion i Iehetszent hely gy. Prof hey volt akereszt de mivé lex? Ani ge valami, hogy Krisztus hol van. Isten akarata hogyan é lik élal rvéayest! a viligban, lika Dr Saics Ferene jegyzetéock vézlata 1, Bevenetés,elvirése ‘Azelika elneverése, Ethosz és efika Goris: Ethos, Szoks,erkoes, Latin: Mos, innen van a mordl, méresszavaink. ~ Sadkratsz. az elsO erkblestlozstus. Iadividudlis €& mcioniis, a ember ceflexigia a ornyezoire = Plata az el gondolstotvszi ovabb akként, hogy mellébevezeti az igaasépfogalmé, ~ Arisatoteész: az ember zon politikon ~ kézisségi lény. Az erkoles oem essk egyéni, bane kizdsséglfogalom. (a Polis mindenek felt), Kizepertck eile. ~ A j6 &s rossz nem Snmagiban, hanem Kivetkerd Sssefiggtsben batirosédik meg: Az Inditek, ac, é a kivatoet bal ei «Az emberi cgytvelés bonyolulthélzatsban ali taléhatuak ijen lends mércét, mely mindig csahatatlanal mutans meg a rss 68 m6 ~ A viligiredalom kedvelttémsja ez. Amit az odalom a simbslumteremiés esckbzevel pb kitejezni at fogalmazza meg tadominyos médszerekicl a ilocsfai etka A flozfia etika néhany alapelve + Okor: az éivezichre és asrkézsre Gp suemalle. A ,j6”fogalmata végak kitliesedése vagy éppen az azole val6lemonddshatsrozza me. = Demoksitose (szoika) a bois a jt & a rosszat,s6t még a halt is egyformén szenvtelenil Semis ~ A hedonizmus a erkiles tatalmét ara az egyetlen cra redukilje, hogy az élvezeteket keressen 6s a szenvedéscket elke + Eidsimonizmus: az erkbles alapvetkategérisi a boldogsig Esidticizmus: a sofpstgben 6 arfayossdgan keresi aj frei Uiiitarizmas: a dolgok hasznosséga hatzozza meg ak jit Ezek az alapelvek megegyeznek abban hogy egy az emberen Kivi ényezd éclenek fe, mint 1 j6 68 vossz mérecje. Szokisezértheterondmnak is nevezni ezeket. Ennek bb syenge porta SEL ‘ail egy a viszonylagossiga Egy hibort hist és sdoztait az minds, hogy végil ki volta wyértes, Ext a relativiemustrerméscetesen nehezen tuita elviselni az ember szellem, zt a relaivizmust ‘erészetesen nebezentudtaelvislni az emberiszelem, Ha az etika nem esak kivet akarja & ‘ultra €stérsadalom viltozésait, hnem wats szeretne ruta a helyes dOntéser,akkor efpee saiksége van ara a meggybzidésre, hogy az ember képes 1 jé Felismerésére fa vilooicok, cllenére is Kell lennie egy olyan macskakirémben erkiesidlland6nak, mely minen ember velesailetett Képessége & soja. Ex az etikénak, mim alkalmazot antopologdnak gyik lewosibb é legvtatotahh Lérdése. Mint lit fogjuk. Gppea x protests cba tamasae legnagyobb kérdést azta, hogy a bineset elhesalschen cppen az etka keniée Imegfogalmazidési federi fl, A j6 és a gooosetudésaupyinis nem tremuetséglfakags ites ‘domain, harem elbukisunkbsl ered re = Kant feat dlemmst az autonémia bevezetstveloldota fel. Alalénos szbilya: Celeked} ama maxima szerit,amelyet kbvetve egyttal ati akarhatod, hogy maxim latinos lrveay legyen. ‘Teoléglal etka ‘A vevébbl eden Iter 266 tudomény. A teljes Szentiis bizonysigtécle alapin act ‘izsglja, amit Iteneselekszikértnk, amit Isten vége el beanink, és amit O aka cxcekoded ‘ita A soeotrisekoles tenete A proteins tcolégia a sola scriptura elvet vallja, Az pedig egységes abban, ami nem csak isabel €s nem esa pli, hanern amisol az St, esol 6s a Kel prot ig tudnak: hogy ‘em az ember kezd ijt, hanem Isten helyezitirvéayét az ember szfvche, E mivelet cat oe clemués idejée vatasehat6 sz megigazaliora & megszenel6desre. hia és Keosseg A ‘woldeiai etka az Isten iptjt hirdetS egyhdenak csak bel tigye, vagy cayetemesen stvényestendS? Az Gzenet mindenkit eli kar, de sont np ela felelSeege, Nosy cl8jdcon, hogy a viligelééljen. Isten agpe s6vé és vilagosaggé rendebeteta de oxi’ okies ‘ala iyenné,haeldsz is dnmagavesz!Komolyan at ami -mreayén € afelsibb tkinlykérdése: Tekintélyalsdgban Glink, A tcodgiai etka vilasza ene az, hogy az ember let eqyedsépén til felmutaja a tEayt, hogy az emberlet alapfonaa a szamélyes EN-Te kapesolatban lel irom vonstkozisban: Istensel, Snmageldal co felebardtoddal. Ez fejezi ki anagy parancsolat. 2. A teolgin etika 5 0 bb cola td ‘A teolbpiai tka a frshoz ket tudomény. 1, Az exegézs: a szdvepésszeligaés, pontos forts, a kor, a vali és a tdsedalom-rténets Ismeretek feltirisa nétkGWahetetlen segitséy az etikal jellegi biblial tanitéok. helyes értelmenéscben, Ezzel nemesak atl ett meg az etki, hogy a Biblia népe vagy szerepléi kochoe és helyhex ‘tot sims tatéoos etka; normakat vezessen le, vagy azoka itt €5 mont s26 sce, /6L allkalmazza, hanem abban is segihet, hogy mélyebbre Java valdban fontos ctika tanitésok kerjenek a felszine. PL az Osadvetség olyan kultszi slamaibl, amelyek a Kinadat Ietelepedés uni helyzete vonatkoztak, cemcsak annyitjegyezhet meg az excséta, hogy ez ma ‘nds nem ks, hanem typo\6gii analgit is taldlhat arta vonatkozéen, hogy’ ar celleges ‘ejletebb kinainitchoika” nem jlentere egystl az erkols” tweet, 2. A bibliai teoligia megtanit az Uszeligésck flfedezésére és annak a teol6giai vooulsinke ‘Gtapintisira is, amelyben elhelyezhetk azok az ctikai problémél, anelyek domagukban ‘netetlenek, vagy meghotrinkoztatGak lene, ‘A Biblia etka témsindl Ltn ella kt testamentum egységét 6 egymishor vals vszonySt. Az ‘tokzsolirokndl pl. lttatn lebetazt a magatatést,amivel az imidons még a bons gy Istenkerébe tes. Az testamentumi etka nagy segiséyIehetabban, hogy afi cet realitnat ‘omolyan vegyikés ne spiriualizlju el az erklesi danse ‘A teoldpiai tiknak a biliai tudoményok annyiban rései, amennyibea azok eredméayeire maszkodik. De egyben til is ell lépnie azok hatérain. Pla Dekaldgus eneimeatse, Ha szigorian eredet bibliai cola elentéstben vennéak a paancsoltokat, akor ta a aligha Ichete érvenyességire hivatkozni. Azoaban mt a bibliaitadomdnyok ramutatoae hogy magn 4 biblisi hagyomsiny is diragrelmente ~ vagy shogy pl. Jéaus Hegyi besesdcben Tague ‘estaura ezeket. Nem az vot kérdés, hogyen éretigk at régen, henom mi volt Isten ceded szindéka a parancsolatal, Az Ujsdvetség egyhdza hatslmas tcol6giai hermenewika nunkét végaet azSkal, hogy Jézus seavait & teeta valtons helyzeteKben eutentikisan elec (A. Schweizer szernt Jéaus az dumenet dice vonatkor /nterz eikt att) ‘A bibliatudominyok ara figyelmertenek, hogy Biblidnak nines egyctlea minden ide kése teal rendszere. Mégis van olyan GsszeiggS etikal mondaaivalja, amelsbl a hit é szeett ‘nalésijét /szably@V alkalmazva KirjzolGdnsk wzok az utak, amelyeken Isten az 0 nepet vezete 6 vezet, ‘Az ui ik hemenetksiban bbl model alahaguk mega es ehasnsnak: a. A saiseapl nicks model Er inks a mai katoi etka jellenz5,abol mind is fontos vote emnésetes tle és 4 Kegyelem harmonislsa, Eben aflfogistan az etal WonésezeGnmagdun i kepeseneira 4 Seentiban adot intent Kjeleiéveltaldonva tap Kereziyén tartdmat, Ar fe i & temmésetes énsiem elenraje, de végl is nem dle, hogy melikne va skStbsge !mésibkal semen, Protestins szempontbl neezen fogadhats hogy az snk esupén yt sacrepe legye, hogy .megtemékenyl” az ember ermésetes ek kt vce Avil mdell Er jllegztesen protestns Kise, mer ltsailag az fs mepsllisnak od elsSbbsée. Ea a biblinrelmesss egy konietsakségbol Kérdez vista a biblial Caen, de cea sat ‘last hall: Tnlen orsign azonos aziember erklesi megvilteisval vagy & tsa Teeneliedesl A telgil dell fa hells ttetiefigetve lores «it ets va. A tetra uns sense feisalfolytt piebeszédet,hanem az egy él Urival, aki koronként és felyzetenkent a fs mds és mis Uzenetit eet hangeilyoss c(t ‘A. dogmatia és stikaviszonya ‘A ket tirgyatcsak gyakoratokokbol vélasajuk sat. A reformétus teolgidtl nem idegen axa sondolat, hogy a keeszyén tants ket elemeként besten a dogmata eredend és a dogmata sgcadi6L PL. Barth Kicliche Dogmaijéhan az etka Kft is metalljuk. Ax elrakadde tmindig is azeal a veszllyel jis, hogy a ,kereseyén erkblestan™ lsdgosan. Sled Imordteolésiva vagy Alora slant Ha a Keresayén Gletet a Kriszusban marads gyimbleseként fogtuk fe, atkor er el6bbi feldtcleri az epsaségesgyOkérzetet. Gyakorlal élda a Dekaligus bevezese,ahol mie Isten ‘bimit paranciolna egyetlen szabadté Urkémt mutatorik be. © gy kivéa valamit ar ember, hogy el6bb ad és cselekszik. Ext a sorendet KSveiegyebként a lgiobb apstali ev is Pha & mai level szerkeetée gondolonk, az I-11. fejeetben mondja el Pal a meqignlss eémizenté ses extn vzolja fel, hogy mi a keresyén eet vlasaIstenigalmacsdgira Az etika taralmi megalepozisa fig atl, hogy a dogmaika mely részére épil PL. D. Bonhoeffer ara figyeimeziet, hogy a csak az inkarnéci6 vagy orak a keresee gptlé cika a kompromisszum és a radikalizmas véglecibesodrédhat ‘A dogmatika tgyel ara, hogy a Keresziyén tani trintiius egyensilye érvéayesilia az ‘tikiban is. fgy nem ker zirojtbe az a meany 6 Fld, anit stn teremtet /potol6pal a2 jg 36) fd mele, amelyetvérunk esekbatologil. AA dogmatiksi antropoligétlhalja az etka ere Kérdésre a vidas: kicsoda az ember? Innen halja meg azt is, ogy a Kereszyén Uzenet fStémija nem a bin é gonose, han Kiiscus, skinekadatott minden hatalom mennen és fldén, ‘Az etka azital hat vissza a dogmatikira, hogy megérsi a pejoativ érelemben vett opmatizmustél. Erika nélkil a dogmatika dletclen tannd, vagy Spekulatv flocofagstisd vélngk. Amennyiben az etika a hit vilaszaIstenszavér, (gy a hte hség pisteg photos cyst feteloni, szonos 6] fakadnak. A svakoriat woldvinds axcika ‘A. gyakorlti teolégia, “mint az egyhée Glejelenségeivel foglalkozs tudoméay, kettis ‘vonatkorésban is kitbdic a teol6giai etkshor. Elisa is taldnosséghan anadl ax etléciolgat teaynél fogva, hogy az 66 egyhéz eg ee ara Gil, hogy @ test engedelineskedik feck, Ex az engedeimesség vagy éppen ez engodetlenség wkrdzblk a tisziGhan, istemisctelcben, Sgehirdetsben,katechézisben ¢ a pasion szolglatban egyarént. Egészen onl 6 gyakorlat ‘don is felvetdnek etka kérdésck az emit spolglatok mindcgyikeben, ‘Az exése gph istentisztlete, Kultsei tevékenysége, ameliyel a litaika foglalkocik, val6jhan az egy epésainek és egyenként minden tgjénekadoft tka! para. ‘A Tiaparanesolat Két kitblija sszetanozik. Ari ets még jot eric, hogy tsten int ‘eotelességnknéikil nem besafhetnk a feleberdtaink int Koteessélinkrsl sem, Ezek sordban pedig eG helyen all a helyes istentsctelete és annak j6 rendjre vonatkor® tants, As Istensziele kbd tartorélai is kifejevik a halétIsten Inn. A Jakub levele szeint vigna istentszelt” szervesrésze az etiknak Jak 1271 ~ Az ctika 6 igehindetés Kapesolata szintin kézenfekv8. Hiszen az igcirdetés ner idélen fgnasigok Kizlése, hanem az it & most megsz6lalé Krisens szavénak tovébbedisa. Ez ar sktualizlis sok bulsatval jit. Két véglet a legalizmus az etikitlanség veszdlye, “A Konzevativ igehirde® szdmra kiss a kor jellgzetes blneinekostorozis, a beri pdstor sximéca peg az egyetemes tem: pl. kérmyerctvédclen, rasa. Mibdks tiptsoan a ‘moralizalés veslye fenyegst. A bint az lt felszine é nem annak knsol6giai mélyeeae fel 6/62 ‘oli meg, Eaért maradhat felsznes sz evangélium hindetése is, Ha az igehirdelés anna a ébel vnek /R. Bohrea/ a meghindiése, amelyben a mitt eltritetet, akkor az ij lett sein az igehirdet6 hivja kre, de nem is a ballget6 trem meg, hanem Krisztus, akinek a jlenétében olds és kétés ttn =A lelkigondozésban az. autorter lelkignsiors lelkigoadozouja helyett borhatja meg a dintéseket, mig a tndcsols, pszichologikus llkigondorés adés maradhat « viligos ctkal itnuiaissal. Az egyik veszéye, hogy bintudatot ébreszt floldozis nelkl, 1 masie estleg Feloidor binhinat neki. a Satechézissel kapesolatosen: minden pedagégia heteroném annyiban, aneaayiben kilsS hhatGsokkal jualom, binteté igyeksaik befolyésolni a gyemek svemelynegeack fjlbdest, iisfelot ara is trekszik, hogy nagykor, cali exkdlesi dintésekre is képes személységet foemaljon. ‘A Katechéristcsak holisoikusan scabad felfogni, thst a csalid, ‘skola, toda erklesi hatisok egyiteschen. A Keresziyén erkblesi nevelés a hitéxismerethei felodéaoekrésze Mi plintlunk és éndztnk, de a nivekedést stn adja /1Kor 3 ‘Végs0 soron azonban az eles nem tansthats meg, még a a katechévisnek sz etka része i kell, hogy legyen. Ez csak az 6 hit, a sytlekezet & cali Kézdsa6ggySkérerén ermd gymbles lebet 3. Kicsoda az ember? ‘Az ember dnmagét eres lény, ent 8. sole kérdését minden korban fetes és meg is akagja vélaszolni. (85 Micsoda a halandd - mondom -, hogy trédse vee, ex az ember, hogy gondod van ri?) Az etknak ( mey alkalmazot antropol6gia) ex keds alapvets emg. Azembersés mibenkite ‘Nemesak homo sapiens ~ clhatirol6aik az Gl6kényckvilGgabn, hanem erkiles minds is! ‘Azzal a kérdéssl fgg dssze: Hogyan lhet az ember emberibemberré? Ex egybea megvaldstani6 (eladat is, nemesak leisn az ember helyzetéeck a2 cl6léayek viligaan (Egyedl az ember kerlhetcllentmondésba nanagsvalazal, ha embeteleané vii, ‘Klaszihus ntopot6 Kiindul6pontnk tekintetek az emiper Bsszehasonltsét az ltviléggal + ex a bibl antropol6giaszempontéh6l is lebetséges, mert a Biblia wud az ember alacsony voll: - porbsl vétetet adam" = vorbsagyag) SzircfOdiletokkal egy nap teremtetet + lta (szaporods) tekinteidbenugyanazon sdsban részesi, mint eremimeéaytérsal Avemberségtdbete” 1 )Az Skor gine antrapolgik 1 gondolkodis képességtickinteté were, Ember: animal racionale (Grelemmel bir lat) ~ mennyiségKllnbség (az dlstok is képesek valamennyire ondolkodni) abesaéd képessége: FbL Aviszotelése~ dedon logon ethon (a beszédképességével rendelker5 ény) + kommunikic6, a kids Ssszefggése (A logosz~ ogika szbpir a fogalomalkots Képességére 8 utalhot) 1 kéz hasendlata: a vulgérs marxizmus tee: a munka teremttte az embert™ namo faber (= lke ember) > mennyiséyi, mechanikus kalinbség . mivel ar dllatok is Képesek tonyolult feladaok elvegaésére 2.) A djkori anropol6sisk az ember jleoséget a képesséack hiya fll Kzelette meg. ‘Max Scheler~aviligraval6nyitousig kiejerése 1 ‘Amold Gehlen Herder nyomén) me iinlénvkén fgia fl az embert, ‘Azember nem kéz programmal sailetik a iléra, satin, képességeispecalizilastanok. D exes nyitonda vil ingece iat, Herder: Az ember a termésetclirvlt gyermeke, az Get minden vezetéscl meg van fosztv Saétsx6nt, meggyengiltéraékekkel, meg nem hatéozot képessépekKel, megoszott Satinttkel salle. Upyanennek pozitiv megkSzeltése: az ember a teremiés lsd scabadonengedette”. természet nem kényszert az embert egy meghatérozot pay. > Azember képes ara, hogy egy mésodik temésneel, egy mésodickulit, egy mésodik civiliziciot alakfison ki maga Kieu; nem kész" volta jlenti az emoct sedmira az illand feladtot Ex nagyon hossa felkésilstigéayel, az Cletink Ya tnulésbo il > Ugymakior az emberi nemzedskeket is egyméshoz kapcsol, er sadist, lkimyezetink nagy részét kordbbi generéciglasl srtkoltik, és egysmt oad mi Is Grokhagy6k lesink, Ez a gondolat a kolekiv emiékezet, a trénelem tudatit tremti sig Téténelme pedig az embernek van (elletétben az dlatokkal, az 6 esikben egyedi leszérmaztscol beszélhtink). Az élethez pedig hozzéartozik az elmilis, helal (volt 15, mikor még nem voltam, 6 lesz id mikor mde nem leseck). > Ax ember viligra és trténelemre val6 ayittsiga magsban rej azt x végyat, hogy letének étlmét nmagén il, azazIstenben (wanszcendencshan) Keres. Pascal: Mi az ember a termésceten? Semi a végtelenhez Képest, minden a semeihez Igpest, Tht valami a semmi é a minden kit kOagpen. Ezek a kerdések elvezcink ‘minket ahhoz a felismerésher, hogy az emberiég stuktirijdban van vali land, hogy a léinkhiz tartoz6 fogslmakat (bin, hall, szenvedes) egyetemes fogamakkéat éthetjak, sezltal mepérhetik atl idaben és térbentivol esd Kiléseket. A nyelv a megéns chit azemberiségetexy nagy kizdaséegs kapesolja sce. 5.) A teoligisi antopol6gisk az ember helyzetée ste val6viszonyéblakarja née ‘A Kes szimsa tehdt: Kiesoda az ember? (nemessk) Kig azember? Zaolt. 8 5 Micsoda a halandd » mondom - hogy tris vele, és az emberia, hogy gondod van rd? > Mit van kiemelthelyzete,fleesége? ‘A vias: az ember istenkeplsége Gen.1, 26-28... maga képére és hasonlatassdgira tremtete” eel > szimbolikus slits; Mit dkar mondani? Nem Fizik hasonlatrl van $26, nema 1&analégia (az ember nem miiatie ite). . Westermann szerint az isenkspisg Ssszefoplaléanjelzi cz embert, annak emberségét. Ennek lfordulési helyei a kavetkenbk a alidas rhe A teremimények feet uralkodés parencsa (Ger. 1,28). Ehez kapesolédik a “celem’ (kepmés) Keorabelijelentése: az Irae: Kéctlvev8 népek esetsben a kirily a sajat képmiadt elyeee eh tala jeleként. Hasonl6 adon heiyezi el Isten az ember uralma jelekent a fbldre, EDbSL kévetkezik az urlom alé intani ‘habas” ige ~ leigée, leipor. Az ember mindent a maga ‘zolgélatba silthat. Ennek «zonban 22 a korlaja, hogy az ember maga nem ura a vilignak, ak Jain uraménak ele. Az ember tehdt a Teremt felelbs megDtaotja a foldén & aem helytarj, A megbiaot situs pedi cx jlenti, hogy s2émadésealtatozie, .mivelne c Srionc toll beret” delités 1, 27. defincisvect sts: férfind és nBvé teremtette det” . Az. ember tetit csak a mésik emberel egyit, a legbensGbb szeretet kizSsseghen ember. Ar EN-TE. apesolat az emberség alapfrmijat adja meg. Az ember-lét személyes let a kapesolaban lel formajsban. {sten meysz6lit: és monda réik™ son wht az ember az embertIgte al és Tp scimira teremi, A beszéd Oke az Lge, ard adot fleet pega feleldség, ©) acember azul Gens. Adm a maga Répire és hasonlatossdgdra nemci fdr”. Megicleaik « nemedékek felsorakorésa. Az ember ete a nemzedskek lincolatiban fly A Biblia sz emberéy eredendd eayséuét hangslyozza, Ar ember species ten 6 iddben egy, brmilyenkilabseyhizzon is ‘els hatérokat. stent vedi, A noahita svetség az ember: ett kSzvetleni Istenoltalmaaléhelyezi, Gen. 9.6 ©) nk > Azcmberég djszivetsépi neghatirozsse:Jézus Krisztus egy volt az ember k&zdt. rember istenképinége Kristusban van, Benne az ember Grdkredssoektetet steal. > heisetol6giai érelemben tet az ember nem Ichet ten lk aie tu wa, akdr oem. Az emberségtartalma biblikusancsak Isten fe kGzelthets meg, az Isen-ember (dheanirdposs) keépe fla. Ex a megillaptés az dj emberséanek is esckatl6gin ételmet a: Teremtéstink cj ae ember diesbsége, hogy Iten disbseget vsscatidchesse.” ~ Az Gj emberségrlazenban nem beszébetink moralizals ételemben (nem a mi jobbik Sninirl van st, anen Keistusd + Aa tehét valami, ami eldtink van fgéetkén. A teremis rendjeigy az teremtésben (be teljesi be, Kriszs a mésodik Aim, de egyben az els i 1 ember, nin mi 2. a bin ltl megromlott emberitermészetet state megéra ‘Az ember métésig zloga, hogy isten emberré ltt Krsznsban, 4.) A bibs atopalisia test é élekrSl besa "Nem ket prinspium vezeti le a léet, hanem a lithats ge lthatetlan vig hada «Sem a dichotimia (est-élek), sem a aichotdmia(testllekszellem) esetben nem. alkotsrészeket jelen, hanem funkciskat jelol, a2 egy & osztatalan embecét Kulénbosd simenaidira ual. Az ember élte tbh, mint annak biol anki (ay tht az enbernck keds kis van: 1a lihats villghoz (est ki 2. a ithatatlan vilighoe (sz é lek) kot ‘> Tena csakbizonyos koritok kit beszhetnk sel, hogy az ember a teremtés koroasja. ‘Nem szolgjahanem szabadonengedeteateremtetviignak. «A vilig stn diosbségének szinhelye, nom az embers. Az ember ennek a dicsBségoek Iehet ‘anja, his dade, olyanteemtméay, mely egész embertltével nmagiadl tra muta 4 EVANGELIUM 6s TORVENY. MONT, PROBLEMA Ent a témakin a filoa6tai etka is trgyala. Térsadakmat tremtsbelileg a secrete hativozza ‘meg, de ext a vissonyt az ember elrontotia Mindemaek az alapja a szeretet, de sajnos térsadalom nem ezen slapul, mert az ember elonttta. Eaén ttrvényeket kell hozai! De a hhitinket nem a wrvény hatérozza meg, hanem az evangélium. Luther Mirton és Kalvin Jénos hogvan vélekedik a tt fsa ather Wiarton [Fain nos Isten srentsége, —Tervény| ile rvényrmagyardeat vant sten _parancs tokrdat. A]. sten lente karat Tervény be van frva minden| 2. egy Beseéd ember stivébe, beledrtve a|3,természetitorény természeti tOrvényt is, mig az| és még beszélhetink exy 4 evangéium nineslt A Térvény|t8rvényra bels6 t8runyrt solbr kalapics és élet LEX INFERIOR), azaz a] keményseivd ember|elkismerets), ssetordsére, Torwény f€k 6s zablalegyen,| 15 ex mire sxtkséges? A | rend fonntartisa mite [Tewény 22 oj det irénytie.| Torvény lelkét és ele aint kell kovetnink, isten Kegyelme. EvangSium| hz evangalium aat pecsdel Evangeham ston iret meg, amit_mér a Tévény’ meghirdetet. (A torvény a) Gn iat ott be a vila ti. PAL Rémoiakhas ‘rote levelében ext ia: a torvény, tet.” i megriis uti tBevény)t LTikvény abineset elt: A toevény 63 a sanbadség egybetartozet. A teremiésnek a esa az ELSO, Az ember feladta, hogy ezt a teremtett viligot6rizze és mvele, Ere kap perancso a ember, ‘Mitventorwény kapouazember2 ‘A; ateremtet vilg tirvéaye = a kazmoszrendje (LEX NATURAE) vii fzkaislandok vannak, ha nem leanének,akkor a vilig Gsszeomana. OMEGA — végosl. Meghatirozza az iddben a fjlidésifolysmatokat, tsten 1 1 et nem tj, mert bene vagyunk. Ember (Cs azt ju, ogy a viigtrvénye él t A vilig rei vagyunk! Bet Mb Anyag Semmi (A kozmosz rendje. Augustus £6 mive: A rendrl. Ebben ira Rend & gondvisesr", Rend 65a véletlen viszonyérs”, Rend &s a toss, A hiba és a rend" és a A tans rent”) texmészet tevény (LEX NATURALIS) ec a torvény minden embert sabe be van va. Exarenkoesitrvény, az ember és az ember tievaalom tievénye = Axeldzb tievénnyeldsszekapesol6ik, de mégis kilonbszik! + Cicer” nen Ite be van a tennésvetinkbe véavel” Kalvin sbb6lindul ki, hogy Istenabszolie szuveréo,Iten- ember viszonyéban az ember @ romlonsagot hordozea magéval Az ember ugyan elromlatt a bineset uti, de méyis rendelkezik dtalénos kegyelem révén izonyos esekivdlkel, Ezek az esckzbk vezetie siazemberta helyesdontésckre, A binbeeset ember erklestsen morlis maradt! en szuvernitisa az eg tenet vldgra vonatkozik Ez ellen liza a bins ember. A termésceti trvény alapja a tiseta meltényessig, (dignity). A szertet lands sabdlySioz kel igaztant a tevéayeket. A mitinyosssgon nyugszik az epész lami rend. ; SeBvetség ievéay (LEX FOEDERITATIS) x egy specials torveny. A kuldetésre, az élet 6 & szeretetdjénak Kijelésére kjlott ‘Wevény. Benne van az Ss 6s a2 ok. “Mind a hrom Isten kijlentettéevénye (LEX REVELATAY!! 2.Tiowdny abineset uta, Résuben a szvetsgitWivény is ide tarozik. Az emberel kit saivetség ex, e2t gia fel az comber, Wer Mepmaral a fiikai trvény. fine épit ax ember a temészettomicyival, & \echnikva ~ Ethomalyosulatermészetitrvény. ltoraut a szbvertgitivény, amivel az ember viszais él + Az iri evény (LEX SCRIPTATES) 3.A mewvélfs uti tirvény: = Hews mepfordta a Wevény éelmét. Az ela helyen az evangium ll 6 una kbvetkezk a ‘very. (LK 16, 16) Istenorszighl van $2, az hindetiteteiben, a evangéliumban, Rem, 13,8 68 15,10. verse: Mert aki e miskat sere, bette a evényt.” A szeret chit a ‘Wevény betatése” A betas tevéry a bis snrete ievénye (LEX IMPLETA). ‘oss beste mind a com tvényt + _atexmésze tevényé, day hogy avetete magit neki (estttén), ‘terméseatirvényt,hiszen ot van Benne. Gs asabvestgi rvényt > Seas Kriss dal betbot tievény a2) ember torvénye! {IL Aquin6i Tamds természeti elfonisa A lex ntwalis Emil Brunaerszernt egy kapocs a tirsadlom és a2 egyhie Kat, Ezét fontoskomolyan ven, ‘A. Tams szerin van egy Orokkéval trvéay (LEX AETERNAY), ami egyeal az Isteni Dolesességel. Eat Phetelirelitsnak vagy tudésnak is nevezn. Ezek résesodck a ‘eremumények 1 tans részesedés: Lex nature =természettirvénye (minden “eremiméay észesodikebbdl. 2. Speci eészesedés: Lex naturals, Ez az tales Kényeké, azz az embers ‘els ettkal, erkdles! rend. Az ember Iteni gondvselbsl eészesedik. Eat az ‘62 tal fogjuk fel (RATIO), A360 Ratio Speculative, Ratio Practica toorsticus és + sekmunkraex «fonts! azomber egy rendszrt kot az ena cselekedetetvzspilja ismeretet sarin, elmeleteketatkot & nor. + loos, twlomnvos vizsgdatra mat ud Gra hala alkalias 62, hogy mi aj6, & mi asossz, + Tillich a teremtetisteni 6sz Logos eva gyakoriati és, amit credet, Ezéetképesek vagyunka vig 1 Kant is hasend ceayetemetvizsgéi Léa: Rev és evangeiams ‘A sorrendbelycla, mivelahelyes somend:evangélium 6 rény. Biz, Gl 3,17. verse, ‘melybenolvahatok, hogy a tevéayesak 430 év milva kivette a gérete, ‘A tirvény hasenaformailag a Gal 3, 24-re él, sol Pil a téevénytabton az entskezt ‘sbrzolgtios (psidagogosz)hasonlij, aki a kiskort gyerekeket az iskolbe kisrte. A tirvény ‘risus slétkettig ext a pedagogial szerepetrltne be. A level értelme szetnt azonhen e2 a Funkci6 megszint, mart lj hit. ‘Ax evangélium nem egyenld a téevéonyel, 6s ez foriiva is fgy van. Ha elbsrée crangélumesl 6 utina a wrvényeit beszlink, akkor ezen Inn lati étiok. Ist lasje Vigasctal, gybpyithat, megeleventhet,deibet és blethet is 1. Ison Ipse = igang besnéde, vilégossigAtyjénake bescéde 2. sen IpSje = mindig kegyetem, 3. Isa ldie 218s: Towns Klonbséget Kell tennink az evangélium é a wrvény Kézit, de nem_szabad seftvilavzanunk ket, Isten tevénye sz6lal meg ax egyhécban (igehirdstésben, hitvallésban, Sshramentimokban st... A tirvény az evangéliam szkséges forms, melynek tatalma egyelem. A vorvény bizonységot tesz a Kegjelemrél. Tarvényi erjdk csupin 2 Dizonységéeleknek van! AG 62, Ata: Vélsiguk, A neeativum, ‘Ax evangélium é a trvény a mi, bindsdk Kesshe adatot. Pal a Rémaiakhor ‘ott leveleben ex ija (Réan.5. 67. eeze): Blin Eppenatevény, xe kivind"™ A tirvényvégeatia Kise, Ez az © nogativam, amely abbél dik, hogy Isten « maga ajindéki, annak centre, hogy binds vagyunk, a keinkbe adta, Az eayikoldala az evangélium és a tievényegymishor val6viszonya valésganak, 4. 1ésa: Valsdguk. A poritfum, ‘Ao! megnivekedet a is, ott kidradt a kegyelem, megmutatkorik az 6eSmilzenet 1. ten kegyetme maga Jézus Kriss 2, Isten kegyelme = JézusKriszus megszabadit bin 6s a al tirvényétl (R6m 8.2). Ez a \Gevény nem Kithomat el minket engedelmességink hittcaségtnk mint Az ‘vanglim fog gySzodsimesedai, gy helyrediatk az evangStum forma a rv. 3. Isten kegyelme = maga Jézus Krisztus adja meg nekink, amir szkségtnk van abhor, ogy bene legyink (et, szerete,jeanségLelke). Barth Kitoly a harménihan lita atievényt 6s az evangéiumot. .Torvny a sabvetség loba volt va igy a tirvény az evangétiumban stn féreteibensdatot.” 6 Hellion és szaba sudiaforo LAzerkilesfleUissig kérdése:(S2ics F.) ‘A szabad alara & a gonose probléméja, Determinizmus és indeterminizmas (filozfia) Grakorltban, a biréskodssbanbefolydsolja az ltt a bescémihatsg és cselekvOképtleasée, Gow. Teolégiai akaratecabadsée: 1) A gonosz probléma, Miz érteime annak, hogy « Biblia az ember binét megelizéen a gonos td td? Stor Teodicea Teil —iten teremt_akartahoz hogyan_viszonyul a govosz léte? renews | (Origentsz => Az afontosabtény, hogy Isten katja a teremtés endjb ‘Augusainas-a Civies dabolt & mésodik| atesgesupsn, Reformicigban a teténet val6ségn a adele. Feiagosodas -aémontalani™; A Roses ves embeil elekvéset. (De a gonose nem nike ela individvalizlésival. Megmarad a2 ceyéoen| ‘ivi is. Romantika- traits", egzistencalinmnssrukturlis kényszer") a Biblia: Gen 3-A gonosz kvl jn avilégha, Két gondola sérmazikebbs: 8) A teemietséiGl+ ember is idegea, MAS. Nines helye a teremietségben, LkIl, 215 sn 8,44 ) A seahadulés & a gyézelem az ember Ibetdségsit felulmilja. GySzelem Kriszus halla ltl megrtént. Nem lehet et figgetlen Satanologia. HK. 32 Kf. kilt sztakbL vehetjik fel ahaeot vele, Dez nem ves le az ember a személyes feleossége. ‘Nem are neil, hanem egyéacket 6 KSatssépeketfogvatart hatalom. a lemondunk ‘a takmgstisr, kiséésckrOl Gszintéa Beszélink, mcgvellva megtagadjuk a {éleimet, kor bes bili médon 8 gon0siz 2.) rks felel6sséy: KapesoGdik az akaratseabadsg problémjaboz Teremtésben nics koran szabadsée. (leremiményi kerlétozosGg)Ax a szabad karat, hogy Inten melletszabadségban éljen, Nywepton Ker: Mi lesz srabad akaratal a binesetutén? (Rémi jog gondotkodds slapjén.) vita kt képviseije: Pedegius607-415) [Auastnnse AAO) inegijllss a TORlees egy Pal ember alain Raa 7. | | megratorisa Amit az ember aka, ate s eai” ——Tison egyelnck a veabadiga Vr a ember maga’ is KOzemkdhet az. ivtssea mepscerescbn, SI 1 via Reprise AGEL Taher rasmus | Reform eka ener [ingyen kegyiem [ber akara fete Pa soe az ene sara nim cet Semail| I. A ieset_megeyangicne az Saba | stenKegyelenélkih mer «bin foplya. | sks de nem semmisete meg 2, kilonben az ember cs sen puszaesekve ane Azenbert Wien akaraia=> svinergizmas ~Hogyan Graik azokat bibliaihelyeke, abol vilasadsra hivnak? (Deut. 30, 1519.) ‘Nem vélascunk, hanem az egyetien helyes mellett dati. A tvény bizonyilja, hogy az ember keéptelen Iston akacat tenn. (Frasmus tht nem éri a tv. & evang. Koal kllnbeceet avert ‘adatott hogy felsmerjk, em vagyunkszabadok. Osszefoglalva > Arefomnécis a szabad akaret kérdését kegyelemtankéntértelmerte. A bi s1tflb, és hema et fo6l ételmeri, > Nem pasziv az ember akarat,bérIsten munkiljabenne az akarést > A hivallésok megkilonbostetik a ,.Kuls6 dolgokat", abol a mindennapi déntésck salle a kvilaststl, Determinirmus és indeterminizmus problema a tolSgin kvl x0 readszeeé tz. (Hk 27. Kf) > A felelsseget a todicea fel6| megkizelteni hams teolégia, met Istere bérja a bin felelesséeee, > A felebsség . mint inten Wélisoéke cli sosmadés jelenik meg a Bibisben, (jog Stovetéges visaonyban is ételmezendB. A Személyes kapesolaton van a hangstly, eimen (Mt. 25.25) L.A szabadsigfogatma Goi, fl, tok. probléme) Jogisfl=> A seabadségotlehetetlen pozity fogalombéntételmezm. Viszoayfogalom. Abszolit Stelemben nem beszAlbeting rla, mert a ait agaist jlentené. Greig politi fogelom. A’ valamitl vAl6 seabodadg belyet, 4 valamire val6 saabadsig énelmerése ‘Az etka szempontjsbot nem a kdillményektl, hanem a szahad szemelyiség fel dfiidlhas, Erkolesi suabadbig: A eselekedet nem Kilsd Kényszernck enged,iletve Kepes anak ellenére ‘megirizni bes szabadségst, Ricipkor oil eon saabasiginak] féreimecése.Ixten scabadsdga Sakoritozisdbané5 emberck ir | Secretar maton me Nem amas val za | Fama gonads [Nagyobb —hanghily wk az ener sabedsigir. Az ember temészetl seabed. L _|Népekseatuiniges "A somadeay et AGL. 7 a itor Egasaencilizmas. 1PSate + Az ember seabodségra ete” A let, mint a ees Kényszere. Ee ambivalns, mort iinden| \dintés a szabadsig, feladisit is elem imibk, tet Vseinem kell anna L ———_kivetkesményeit, 0 rear Xn sash a a al eta cay ha Soc esa a a beak theca et Gr 6 szolga viszonya: Jn. 15, 13:14- Isten szabad batted vagyunk. Az fgy létrejbtr le sel pn ems tm Tier tact er canta sty da ae YA vil wfeiedelmeinck és hatalmasségainak scolgasdgatst” Kol. 2 14-15. Szabadok ‘x Ova orshaalmak kensb, a flelemt ©) Bitdl Rm 66. Felszabaduloak a bin kényszere all Krisrtusban, A szabadsig= Hare, amelyben a vb istent Fegyverzthen oiahet fe (Et 611-17), 4) Halal Rn 6 23. ‘Abin zsoldjna hal. Keistus mogigatsa da a halal is szabodokvagyunk ) Emberektil val olga fggésbi Keiszrusban epyenl6k 6 teste, 1Kor 7.23, Ne legyetek Klscolgtatva ember véleményeknek! Ennek essk a szertct szabhat hatin. Seabadségomban dll eat ne tend valet, amit mestehetnck, J) Kozmose megszabadidsa Ri 8, 19-23. Reménysgg az egész megromlot teremietsggszimdra Cj 6 Old, 85) Pal seabodségértelmenéseOsszegya ker. nagykoris4gea. Gl. 4, A posinyok & vilactw nép Kiss eljdveeleig Kskordghan eek. A tirvénykezs ext a megscerzetszabadségot adja fel, és az Grdksepe is vsseautsin, {Kor 3.13.4 gyilekentKskor, amikorKrissban valé egy bolyet eres civekods, ‘nigység van ‘Nem epyeal6 a jénusi gyermekicslekiletel.(alizatsbizalom) Nem ‘egyenld a sagykord viliggal Boeahofer jelemsi fey a felviligosodés unini nyugat kul, Felsabadut az ember a valli. gyinbodias ose Seetularzt ember let. A “60-05 Eve sakulzat teolgija Evaastota ee ites 2 apd éstriszust az ember A elhlismeret szabadsie Tors 1) Jn $8 3136 Az Igasig szabadlé tes A vin szolgdi vagyunk, ezéct sabad6 kell Lelkismereti ‘abadség Isen-fak szabadsiga,Eet a Lélekbefogadésa dtl tla\daithatuk esak menoiee (Rm 8, 21-24.) Abol az Omak like, of a szabodség "2Kor 317, AECL “A reformétorok fedeztk fel dja, -Exvéayesill némiképpen a vallésszabads6g6e folytatot habortkban, “A felvilégosodiviberalizmusban hivatkowtak a lelkismerei.szabadsigra, De ‘thomilyosult ateoldpaijellege. Szekulerislt ogalomms lt Mitjelem? 1. Vell, ten syermekcivel kivithdl nem rendetkehetnek, Megszabadultunk » tirvéay ‘ényszerétbl Onkénté comme! tudunk engedelmeskedni az Atya szavinake 2, Minden fold hatalomma (egyh.+dtlam) és embers igénnyel szemben sat lelkiismeretink hatiror meg. Istengyermekeinél a llkismeret a végs6 forum, De csak a valebanIstenlayert ge atal meghatiozot lelkismerete érvenyesek. LPC 2.19. A keresetvén ember szabadsigirst (Orsi jegyzet Kiss Georgnsts) ‘A sabe ska -A ko. ember senkinek nncsen lévetve (1Kor. 919). =A ket. ebr miadekink soldi m3, 8 _ [Silencer Tes ember "Nem kilsd dolog fsa seabadd,Hanem bold] Ellenszegulé karat Bim” Van ease, wely| szabadsign van. Ez IstenIgse al éreti el, | viszahizza a szclemi embert Eat el hit tal —__| megeaboléns. “Simul instis et peseator Gvényes az eae, A Lélek azonban Bit Atal mara Ticats A el hhatérozza meg a kis embert. 1.Az akaratszabadség probléméia: (Sebesiyén 1.) ‘Az akarat mot én dl. Ez szabod-e & mennyiben az? Mekkora a seabadsiga? Nis cl niki kari, esa indtGokkalreadelkezd van. Ekles tadat& dedok sabélyozzse Bvét az akarat csupénszolga, végrebajté serv. Milyen kerltaivanrak? lméletben mindentakarhatunk, de facto nem. Pl, szrmyaim ndjenek® Az akaris esupén megnyilatkozdsi forma aelki életnck, Mordiilonsia kt {5 énya [Determinizmus —__[Indeterminiemus [Nincsen szabad aka [Az ember akarat tlesen seabad Kulsirbels® kérllmények Tolyiéa meg van|Az emberi akaraotaicainaTRoran, hatérozva (detent) ‘nmagibanszemil,figgetlenil a semi éshatisokst, ‘A Villy ok-okozan Saszehiggésck Bacal, a |természeti 6s erkbesi kéabit e26taincsen Kilibség. = Vegreteriséy Fizika Mechanikus Metafzikat —_DETERMINIZMUS Bik [Pazichotoyii ‘Az akarat minden kérlnények kot szolgn. A szemlysége Sntudat paranca haa végre, Nem egyszer végy, hanem éxelmes megfontolssal Sszekapesolt végyakouds Cela vane 2 keigba ind. Nil Volitum nis preacognitum= Nem akarunk semi, ait tem imertink AS/6L Liberum arbitrsume Szabad dts Mien ininyban akan? Ezt dint el Enért soha nom leet kimbis sllepobaa az akert. (Pelagius azt hie, hogy leet. >Liberum arbivium indiflerentie. De ezvelelleaées Fl 2.13, ‘mer fsten acausa pri) Folyamata: ‘Aszerint dnt hogy melyik motivécié hat ré.a lgjobban. Van tral, inditGoka,célktinése. Az skardraszabod, de ara nem, hogyan akarjon. Méregethet, de nem vilogatszabadon, ‘Azember nagy ideilok szeriat aka. Annak van szabad akaata, aki mindenkor idea és erkesi idedljnak engedve rudcselekedni. Nem tes meg birt Az akaris valanilyen formiban szabad, de az ember nem seabad. A. binds ember Pszicholgaiag szabacon akara nt, de rabja a binnek. Skolusztka 3 felfogisa az akarai szabadsigrsl: | liber exeretii= vit egynk, vagy ae tytn 2 libenas specifications kt semleges dolog Kil vlasat 3 ibertas contaretats= oss 65 j koe valast A 3. teolésia vitk irgya volt. Pelagius és Augustinus kb ismet. Képesc a bins ember 6 6 rossz Kovit vélasaani? A 3. sueint KOveti a jot é& Isten akaratival szemben is kepes bitostanUavosségét Pelagius), A primétus az Gime: illeti meg. Bavinek: Az érslem tehét mindig az akaat tt ji.” A texmészati ember szabaisignolyan, mint abetcg ember, aki a betegse sla is seabod ara hogy ‘jon, de nines ereje hezza. ‘Amikor a énelem hate szorl: PI. szenvedyek hatsaalat az arbitrium hétrbe szorul CCsbknyésnel az akarat mas beteges lest Vak atarandl a duh notivaiay, boss Az erkilesiseabadadg: Exkoesilog saad az, aki eres ideslok és trvények al tudja ‘agit endeln. Rabszols= aki a bin urama alot ll. Kétldalis 1 Azakaratot mindenkor adja mozgéstiani a ce 2 arosszat pedi slandéan tae nem akarn, Teolégiai sonbadsdg: Az Isto €s az 6 torvénye dal val6 meskdtotséy fla lesz az ‘emaberigazin szabad.PEid:sinpé, amelyen a vonat& él fel haladhat. Vagy’ hal szdmira a ‘ie, amelyben szabadon lhc. ‘As ember seabadsdga &s ax stem mindenhatdudga: Fl. 2, 13, Ninesen akatunk iten ‘mindenhat6sgin Kivi. stn causa prima, ember a causa secunda. A biin és Isten terve? Felelisek vagyunk-e? ste td rl, de sem szerzie, sem oka ‘anak. bin az eres Iények saférjaban szeti, 6 fells ét. ‘MAzadiaforon (Szics .) A protestansizmuson bell dj legalizmus jlentkezett. Sctoikus filozstdb ered- egyedil 2 cxények sadanak,atibbiaiaforos= kids, Mely esetekben Ihet elles megfontolisok nélkleseleked(U. HH. 17.) “namely nem vet fal a ildgo le peranedndl + nmelikes” kédsekben, amelyek a Ker. szabodség terletéretartomake tise: saokisokr6l vals vita 20 /éL Reformicié: Kbnépkor ritulék, képek, szobrok -> luther dg, de reforndtusok 4 hitvalls ‘sszefliggésében mar dost kel om Purtanizmus: viégiassdg,szérakozis megitlse. Semi sem amagaban 6 vagy ross, hanem mindig egy dsszefigésen bell kl dOetni, hogy ‘salugyan kozimbss dologel van-e sz6, ‘A swabadsig célja: Isten adoményait minden lelkismeret furdalés 65 belsS gitlés nélkit hhasendljlcaraactlra, emive ten ada, Kor. 10: 23-26 ,Minden seabad nekem, de nem minden hisznl.."KUlGnben szabadosig lesz belie ‘A Kombi tehit az, amive szabad ethatronds szrit egyszer ink, miskorazonban gem. 2A ke ember srabadsiva & k kérdése (adiaforon) (Sebestyén i) Soa adiaforn,civero-neura, Auguszinisz-facta mel ‘A Br Flozifia ermése(ciniusok, s2t0a) Minden adiaforos,kivéve az exényt. Vannak-e olyancxelekvések, amelyek se nem rosszak, sem nem jok,hanem kivil esnek 2 erkilesitéleten? Sermegesek=>iegengetetck Aquinoi Tmis: in abstracto van ilyen, (humanae actionis medize), dein conereto, specs, eseekben,aza a valésSghaa nincsen, Reformitus eka szerint: Minden eselekedct vagy j6 vagy rosse. Melanchton seerint képet, szbrok tisteiete, Mira kultusz kizbmbés. De reormétusokndl nem. Speer (picts) suérakorts, a2 exyhizi szokésok nem atiaforos (absoluismus morals) De Jess nem volt aszkta, 5 Itenajandskaként fogadta az elvezcteket. ‘A megengedettRérdése: Csak magunknak ilhagjuk meg, mfsnak nem. Sel: OT Szik kite van, sabaiyorott UT A keresayén ember sabad, Pal tegyaja, pl dozati hs kéedése ‘De ex a szabadség onan eredhct, hogy a keresziyén ember mindenestl Krsztisé. 1Kor 3.23; Lc 15,31; Rm, 38 ‘Scubjektivkritrium az, hogy meg leet ktsaani vogy sem Istennek az élveetet. tKor 1023, 26,30. {In concreto az aposol is megkit. 1. Lelkismerethez IKor 8, 7; Ran 4 18 2: Rabséggé ne legyen IKor 6,12 5. Gyengedbek figyelembe vétele [Kor 8, 8 4, lol meg akark kot tt koeleen él kel vel, Bredmény: 1 cselekvésr6 sz 2. van megengedet (ius permisivum) a paransolt ius iusivunienllett 3. actione mediaet az tod végrenajan, aki Kristusban van ‘Reforma etban: 1 hiasség, vagy egyedil lt, hivits valantisa 2, Atvezeti ck, saseakonés (bizonyos megKtkéssel) 3. eave cereméaidk bibliai megkotésekke) bo ‘Sok Tevttniat itor orrenerrstteintéae Aan sits mécon-nete-mog-«-Rémai-Btrodstonr rent ar nytoSayr es eayetemesség-volt, 21/br 7. Reng dtumok. intézménvek et sermészetio Bizonyos adotsigok behatrojak az Geranket ‘Kérdés: ezek Kozil mi a teremtetségbeli rend, mi Isentlvalo és mi csak az ember ltl alakitote mili? Biilefelogis: §—E Brummer: rendok D.BonhootTer: mandétumole Moberg” ——_ intézmények ‘9 RENDEK -E, Brunner: Bos Get une Orange (132) 3 nagy konyvre os 1. természeteserestan: A ker, dzenetel valo kapesolata, 2 Isten akarata. mely alapia inden jonak: Uj ember, flebartrl, szeretet mankdjérbl 3. rendekteremtsi rend: egy ds hicdnég: keel rendek a teremtésben ‘Az individualizmus és kollktiviemus orok fesztsége ld Kerestre fesztés, 1. VEL ‘Az individualist nem is veszrésat a koz0sséghen, deez kllektivm nem tri el. ‘Az egyén énmagaban nem adot, mir az egyén fogalmihoztarozik a kézossea Ez teremtési rend, mert a Teremt® szerctebl,szeretet dal teremtette igy az ember. Mert Isten és ember kozt személyes viszony dll fenn. Itenel val viscony hatsrozza meg a kozosséggel valo viszonyt. [A mésikhoz valé viszony nem kommun, hanem terilemegosztis. S igy « sceretet nem mis, mint hatirdtlépés, Ez a szeretetkozosség viszot cel-eedeklSdeSi, AZ isteni ‘kbzdsségi pedegogia eszkozként rendeltetett. +a solgilaexzkze za sceretet iste adomény, a gondviselésajéndéka- de av emberi bin ext elrontote, S.flle seretethOniusée ateremtettséghen: -hizassig kur ‘munka shit +éllam ‘Hizassis, esa: letkozosseg. A hazassig krzis az iparosodéssal keaddt, Elite mindenki helyben lakort, ot dolgozot. De wz iparesodas utin az ember tobbet van egyatt massa, mint hizastarsival, A szerepekfelbomlésa~re monogim hizassig megalapozisa Ez az cetkozdsség magitl érotdd5 kotelessegeket ak az embere. Ha a hizassig csak a szerelemre éplt kor az elveszet.” A polrjog nem a hisascgr, haem sak a vlisrl beszl. a sé nem jogs kategorin” Munkas ‘A munka szolgat, ezér lehet benne Geomink, Az iperi tirsadalom atka, hogy a ‘munka szertett kid az emberb A ciulizécié démona a gig: amikor fléptjik a BabeLtarnyokat, aol «él mir az ‘once gazdagodas lesz A gazdagsig eredendéenteretéi rend NNép esjogkszbsség: Isten parancsa ali teremtési rend, Isten tirvényt ad az embernek, ami a binese dal eltorzul, s ezér ltt sails « pele torvenyekre Kulsira-tizdsety fudonény ‘A Teroan.adott ételmet sz embernck, hogy az ét ‘vészet regizilit Istennck felel6ten vilaszolon-higgyen benne “epee Ennek a hitnek az epésviligra valékiterjedese kulira ‘A hiv seimira nem az az elsb, hogy kltirit hozzon letre,hanem hogy ston ordkséget magia vegye, Mar az els emberpr a bizalomra él ‘Az egyhaz, mint teremtsi rend- az egyhiz a vilig teremtsét annak végeig van, B) MANDATUMOK Bonhoeffer ‘A teremsési rend telesen tinkrement a binesetben. Mindenki a sajét gut, kariejét. pith. Nincsenek teremtésbeli adotsigok, csak manditumok, azért hogy mezvaléstsuk ezeket a teremtésirendeket. Krisztus adja ezcket a manditumokat, O biz meg ezskkel. AZ 1 teremtés alapjn éickli a dolgokst. Aoandiquns bias csthattigitsan: “unk Xe onber Kescus mundituna ahsl Ise ita runkatéraiv vil ye ©) INTEZMENYEK - Mobers Sociogiai meghiete ‘A viligunkre jellemz5 fogalmak: stbiitis, univerzalitis, az emberi seakségesség és fide, viltozandsig, kolesondsség,egyéai serepek Eikuilag miért fontos ex szimunkra? [Az intézmeények behilzzik letinket. Sokszor az embernck felmentést ad az intézménvek rendsere- nem az én dolzom”, Az ember sokszor thir a feleltistet intezmenyre. Azirgalmes samaritanis Kozvetlendlsegtet Pozitivuma: az intzmenyek szolgiat-kozoescget alkotnak, TERMESZETIOG Melyck azok a veleszletett jogok, amelyek minden embert megilletnek, és amelyek az ember Gletet mindsitetten védik? Ezek az alapjogok tdtelesen a jogrél szblb amerikai nylatkozatban, valamint a franca forradalom Emberi Jogok Npilatkozataban fogalmazddtak meg. Ez utdbbi kimondja, hogy temméscetes 6 elveszithetetlen joga minden embernek a2, hogy a tobbietkel ezyenlGnek sailed, Joga van azélethez, a szahadsighoz és a boldogsig elrésdher. Bitetel i Wolbgind Fale Pietdcek “dete dee A Abeas Siredaton cendieh as a wilahis{ dy equhtrenly rahe meg, Snel orl kerestnytyatiadlom esd foe A hells vil tersaéaygylekemicne sane godja volta Sint vallsl os sles smb! leads Him do ete J-hitvalisokial és dopmaia formula 2 pst enone ‘Tiers doen . 1 syillezt vertices teksty eek et fmelyik mans EISZTOLAK > et mindennapjiban elgatan ak tel & az det dlgaal tapesalane ee oon leelk meta tea. Earn fost SZEMELYITEKINTELY 9 1. Rec el: Tisai verti. RGYISAGIRGYELEM >” resncny sha’ cghaceyylenme Va Engedlmessge pérhuzanba vonika Katona feyeleminl. Anat hdseegien« tnondk. gh eh eee & cngedlmeneditk 2 pspokck. Kivi minen vit, pOPOE ls fee ees repress TERTIUM GENUS > tlamadik nomzetiée, Tbtnemacsét & ‘ule, baat is maga oll King exy ae orl. Minden eg ess Napa, é aa ae Ini gen orci nck. KETTOS ALLAMPOLGARSAGHak cat oranges aad auaksinek” is novehek. Visas waherink cashsa,forebonacben tanéakos, Tenlans “> oem lebet Samegyercnt a2 Ista Se sees (lon es) Ker al sense uhh ts cuts jolee fete Rendon cskit nem is alkotak az lessabayokikntben ayaa we Sie Sirmtaokat aah Rerertael js lanpalgaak 2.sa lexandialtol6gishan KETTOS ERKOLCS > természeti exéayekre 6s természetelet asckévice Ep eka, er ‘Természetes erények: Alexandrai Kelemen > Scyomatenz (s2dayegek) c-mive. Gandagsigot em kichozztatja, csupin a pénz.szereimét. Eielek, lok menkicies Alvecte, seoelt iseedést, bor kisméréh fogyastsét megengedi. Szexualiis syemetnencis scempouebol fogada el. gnézis sigortaszkétcizmusa és a hedonizmus szabalosga koe heres iatS eskeny ua, (Grigensst > dolgozza ki a szerzetesi cit, A“ test, anyagi viégotalcsonyabbrendine, Gamagiban binre Pld” hajlamnak fog fel, 2 aignok lncoatdbanvégil is iten lesz a gybrtes. A viligegyetemet cay ‘ukal rendez: fogia fl, ameyben isten igasiga és szereetedrvnyeatl Foca havent THEOPOIESZTA kifejezést(steben részesilés). kizel dll theopoisszse (mpi hen,” Keletteologisban inegszentalidésifejenese, ‘Augustus > eredendo biordl sz6i6 tans. Korai munkéiban az ember bér megromlott hajlamokial, de a6 bizonyos képesssgével sziletk. Ibenucas > istenkepascge es istenhez val hasonldsiga kt killin fogalom (imago- similitudo), sak az utdbbi veszett el az ételem, amellye! a6 képesfelsmerni megmarade ' XKreécionist aléspont > smal katoliku hivatalosfaniiséva vl hogy az ember leet isten terem « megszletendd Gltekbe. A kredcinalsta Alléspont logikaibaktatdja at eredendS btn, Iiseen ba Tsten teremt, akhor ex a teremiés csak bin aélkil leet “Augustine 6. eek Procoxisatenci valla, eek olan, mint az elvesrotdrachma: bata prin hulle a ily ‘pe mégis rain mared Keseus vee tsija meg as eonek Karel a kewsates 22 /ee sy Go ‘ozépkorban miko van eke az embernek? (nr tudni) | Teralliamas > rducianizmus: a lélek a nemzés dial hagyoményoasdic Addl kezdve Temeésetesen Adinban val6 megromlis is, mint a ossank « vieya, Kissis sesplicen Fogamatisénak hasan afi kizdrisval dj le, tht eedendd bn nll sete, onstatinseifordlt a keresztény etki is érini: .pogdayséeboI nasyobb times tétek a Acreanény bine, kléusha kets fle bizomyos proba kétek ki. Viligh letben val. sane katona ihe de éfiak 6s ndk egyttesfUese,lakodalomban val te tos Maypatlhstsesetén Nagy Basiciose tz eves veeklest it el, kivénsdgban lta, Amor Dei, a legfO0b boldogsig tin sovangag as 2, Minien eseekodetink valamilyenszeretethé fakad: (di dolgok birobléee i végy, Intern saeretebd.Igacierény Isten sertete tend), mint Gebkszertetkapesolatrat fone nénlemscemllet22 Kay dé De ciate Dee. mveen ff Ki 16 és goon oznikus hareinak a szitee, mindket test ol atinéneini hatalmakban fa serene Eat rem sabe spiriseralmnakelgondlnunk, haem ez zene fod nen aleag lesz SKOLASZTIEA sit: facies €: Ati a unm be HA dk a fos, Eye a <6 a Mindi megitélésében a bona vagy a mala intento fontos. Semami sem j6 Snmagiban, hanem. *"~ Aleks sata tat feat mepmunoa aft fe Negocios ene ‘eee coke! tock cpl tnebutea eee eae Aquini Taiés > tormészeti tevényre épilé erkélcson belill is meghtilénbitette ad “' ins mors remeet Az sew sar sa sal nen bolas, init, ncn, bri. Eee minder cane ane, ole ees ‘sete bal tajaméppent moxlcogl nets aneheks Keauis ES Unt erdnek t reminy sete Ht wan tay te ee Kezyinct lopla, EAe vey Ek (ex sero eaben Esker niger etic illeipe > ‘lori cafe patria ee aigak ogy vt rl eet yak sl tachasn map ls pans isha ae 19) Tug Del ies Ue en men benaeae Pe Be ten aul erent np bore 9A protestins etika Max Weber felfogésiban Max Weber a 20, szézad cay legnagyobb térsedslomtudésa volt, cki megalpoztara huszaik szizad mésodik felének « legfontosabb tudoményt, a S20cioligiai’ Emel ‘udominynak dgyszdivén inden dpi, 6 fogalmaria meg: nemesak a megteelS kédéscket problémdkat, nem a legbbre olyan megolst tli, amelyek érvenyessége ma is a XX. ‘tzadan is mepSraidt, Weber sais tudomsinyelnele & gondlkodastoract elcavegs ‘ee szart a proestins etka részesedésédl 6s a moder kapitalizmus Kalani, Max Webs, roves etka és a kapitalizs selleme -cim mile, egy hatalmasreittént folyanstet le, wnéneti- scocologlal meaKtzelitsbsl, melyben egy etal Koncepist iligiecion sSzerepinek meghatérozisben fei Ler Max Weber gondolamentsben a protestns eka néncimi szerepének clematis sor hort, az gondolatnenete nem mobilizlsajstonan é kineagosan eta taamalat, A hie 6 mi, svete nagytematikaeayscasket vrs gl RRR Tajizmas specimen eine eke leat Guan Gets roesaizmay vlitja saKaptazans Raposo Toneoc engenibce sec ‘ssa Weber azt a saute adsiot, miszviat felkezetiseempontbl a Vegyes orszigoKins 6 ksulsidomak a vallozSnak, sa munkiség trl segtoek ttsepe proteins New & dass jolemégck ola vol a feekezeu ovatatozs, hanem solial Mkaio teoah & oveteamenye ‘Kein kde ax ami aso statistika adit lesz, hay a Jobb. a vagyonihelyzetik, mint » kaokwsoknak, 6 hogy a proteins es keine eae ayemacksi mis 6 mis irtayba tanslak tovbd. A gardasgh taionalioninen meyooh ~~ huilandéséent muatak apotstinsok,egyenck aki alse vagy waka hlorhce ong iget a katliusokndt em fgyeleting meg. Er az ogyik aagy kilénég a katlitus co ey froestins gondolkods Asa. kiana sell fol6stlegetelenebten a Kavninas Ionita el8. Edben a dszefgetsben megllapithak ez, hogy a maga 8 kaptlionss 2 Nyuzat satosségsnakkonkretizScijakétjelenik me, ehbdl Kiolylag ext tay éreimeseyal, ‘ogy a Nyugata kia tei azz ai, S a Koveiez0 mondat nay Keres, ami a mobil kisjzolik, 6s lhe, hogy ex Weber ctkéjéak val alepkendse, mégpedig: a Kapitaizmus elematse éreimeric a Ryuewee a just érelmenéieécinezi- a kaptalizmust a ket Osztartocisaakérelnetése oss oe ‘xszchasonls apie? Erdekes a Nyupatmak és a kapllamsnak ea a klesoade ayer "cen és egymis determing megilee Leh, hogy Weber nem ax etkSbl Kindulva Kézeledik 2 kptlizmusor, hanem a ? sah Ean rato wi ot = Anat na celhiriotta azokat a nézeteket, amelyek a puszta péaz/vagyon példdul: (kereskedclos. ee s sei tae a amen cede Pa te ee tal ne i at Ea ac Tein ten ay Se uot ac nee ay SSRIEIS Np ie eh las ee Gee felfogés ¢s szellem elébb iétezett, mint a kapitalista fejibdés. S eanck a szelie eményen Sr Cmte oe lt le lime cap ep ins tb, thes Seyszeriien esak életet, lt ‘akar, dgyhogy annyit kereSs, hogy az ehhez az egyszeri élethez clég. Sc Shan Ca cotton pe Bees tia en oct ony ma a ake eae cay Hh Ser ae” ere: eam enn mink «en cians MES 008 Ss te ii dent eh SSR eri oc ie eae inna a eee td hie tte sels se cng eee SeageeL Tpamcrume a geeest enact tym ae spas en es hr bce bam iS ea ya, NRE ee Rtn, a ate et oe ice a mee ‘thhiveids acy amit az ember, mint isieni rendelést elfogad, s amihez alkalimazkodnia kell az a ‘Ht 2G /6R * p feladat amit Isten Kiser, Beruf azt mondja, ogy 2 hivatis Ison dita kt felada A. luther vallisosig meghagyta az dsdnds cselekvés esa nai Grazimi elt termeératesdger nema ‘ovetelt Skis Goellendraés, tervszerd rendszabdlyordst. A Kalvinisia purtaneasata ce ‘ayiltain em jellemz, inkabb az anplikénokra Tértéelmi szempontbél néave, a predestnicid wolta kindulisspont annak az aszketikus irdnynok, amit pitizmusnak nevestnk. Exyebkent ue lehet tldnbsége enn a reformétsegyhizon bell, a taelmileg pitta een petite ‘alvinistc zt. Ehmondhatjukazt, hogy Luther csak kiszabodfotaaszellemet a palecLbol as gunak tovbitnykedset nem 8, anem a reforméci reiklisabd dramlatal hatroodk en Eack voltak (iA kilvinizmus abban afoomsban, ahogyan Nyugut-Eurdpa f terletin fksot XVI. szzad folyamin uralkodot, (@). A pietiamss, (A metodizmus 8. A elsotckoek Kereitelk mozgalmibdl Kf soekcak. Az asketkn peotetantianh valet Malakltssban a kilvinizmus leselentisebb hozadéka a..kegyeimi Livlasase” dopmdje ot amit Weber az 1647-b0iszérmazs, hires , Westminster hivallae"-bd dex, ‘ERATE ljesitménye az, hogy megndvelte az evilégi hivatiswerint végzet munka {is képes vot rendszert alkotn.a a hllenizmas Geksépe Sutisatikailag Kimutara, hogy a polgsrosodés. dsszeflggée a protestantizmus ‘egicenescvl pl. az shoots jlegtvel Fels €skinpfokd végactutg pélial mecca ardayban van aprotestinsok kbzdt ‘A Kapiti sceliemét a sets gondola, ha j6lérelmezem, Weber szernt kit dolog.motiviia. Az ezyik hivads-anat. Ez a sz6 (ivatis) Luther Wblifodihice oor /nasnélatos a vilgi munkra is. Addi esak a papnak és a szerzetesnek volt hineron ‘Kalinna ex a-hivatisdinamBssabb alakot Ot, ez az eleveeleadeléstl fg Sse as hogy kit vilasat ki az Ur, azt 0 tad De a gyimalesct a Kvalasasnak lthasek oa {ietnktn. A seres ceben igaoldic be, hogy ki vagyunkce vast, Weber stant ‘flviniamus.ezzel_visszatéra csclekedeeibst valé” megscentl6déshen, As erseet Mit flggelent méshetik igy lea mi .hatkony hitiak” kifejecidéate, a mi megsccntelodesioke (ce vezothet cselekedetekb6! val6) megigazlishoa, de lapjaiban mem sel wel ens Kélvinnl, Meg scerintem Kalvianl a gyimélesdk nem fetétenilasiteres mut creer pusztén.) hogy a Keresayénséget nemesak mint teoldgiat lity hanem a. tirsadalormmal veld Kolesinhatisiban szemill. De hozzieszi hogy pemesak a gazdasigistikira vot hassel. 2 froesins ike. Més hatisai (coli felel6ssg) cienstlyazhajak pal egy kiveGlag aa veraonzes apttairny riedales wndiaedoak pelea ty _sessmeopimuscaraamerantstorsgyultahicass, SRSA Gee Fer=neonONSavaPEIna 10, XIX. 65 XX. srézad ake a Ertelmenéstben (Sates: Teoiigia etka: 101-119. old) -Kantteol6eiaictikia gyakorolthatisra a protestinstolign a 18-19 Isten ore, mit ‘lepfobo jot gondola el, amelyet a keresztyén egyhdanak kell megvaldsitana a Toldon « 20, sud a keresztyén Genet individudl-etikaiértelmezésétol exyreinkabb 1 acal-eikal ‘emi ininydbe mend a Gdeklodes “Adolf vom Harnack(s etesasyénségevangélium mint individual etka) + jelents opyia-és dogmatintense —~“Refesanenség sellemionéneti Gifinak felvézolésdban is eredetit alkotot-> A KRezesiyénsey ayege c elSadtscoraato att «berlin eayetemen ‘mia Keres yen vals kérdéce a vilasza:, Egyetlen dilog Greet az id8 kévepcben, Isien erejével é6 az O szeme elét™> a kerenzyénség nem mordlssktvitis pettin ‘orn, baie vals amely éppen xz emberben alld belsderokent syimolessaher azerklesbea 1 akeresyén vali cay sajstossiga az ember Heus> a keresryéseglenyegéck Imegénésher meg kl tenink, mien jt borat zis Wence stern tene 2 azaens az stn orci 616 evant, melynek kets iain ase ‘> ten osaga beni van. ten az Arya az eer let Orders >sveree pafanes a lehiagabGrend garségnsty ~Isten esdga thd Hamackfelfopisdban 3 jelen vals zu rcaténk nyege a scemélyes stenkbrvellenséy, mely kovetkeaében 2 ember eh, hogy: we elt. leenagyobb én ten szendhen, Harnack sctnt a Leresctyen vals sla enc elk eapodigs ~ hangstlyorza,hoay Jus sere eikja nem vol tetsu, td even az let sen ado java, se Somegiagadsseerntelnyink ign megaliisa worcetnt vvancsakerelme ~ Haus viszony a saopényeer 6 a senciis Késsekber:Jérs nem volt tcsadans foradaimés, de nem i volt kbebmbos az ember fll Eletvel seemben> nem hate seocilis programot, de meghinete a seerett solaris sremvedokke Sen szegényekkel ‘és sab volt a fo atalmalil is, nem tsetse eke et: de megvetére ‘vagy ellen sem ito Hamack sornt eas szllemét Pl ite a eghvebben 8 nem hvalésokat hagyomsényozot ak, banem Kets io rat Troeach és Max Weber (a keresiyenséy zoel poloyile) Ext Drotchl lose 6s civiliécinbtact provenszra vot a beri egyetemen + a terestyénséy Weténete 6, mint tarsal fl6des Gs 0 ulicéval val lllkozss deickle Le/(ee ‘akeresatéa etka meyprobliakomolyan venni trsadalmi vltozisokat ~ _hrom ideltpust kildabdctt meg: exyhira.szektit & misrictzmust az egy: kegyelem és idvésség intézménye, maga is igazodik a vléghon, a szubjela(y sueatsgeie igy kevés hangsilyt lye. seamdra Kesar vide megvalsj, pecs ramentumok cal az eayént elec univezalis ilsgmegyilto minke, A ecghis leginkabb a timegek valle sceta:volantarsa kinds, tgs szemelyes deat alain, elkionuls, sembendlis 4 Tendo tend. Krisctusfeélen Li, eckesi példa Gs trvényads, AGH osstlyok vals miszciomas: mind tipuban leeabet, kegyességspontén.éésén van a hangs. Kriss abled veztes, lek VallésosGztstben megtpasalas valésig, Enehacy vals, ‘mindhirom pus atspprobléméje a kultictbor valéViseonyulés ~ Keay sretnte nem akart egyhizat alopteni> ctksja a hamarosan ejovend8 ten osszégiracldkéstSheroikus program-> seretet & egyenlbtg etka cz> grueatned sskomunizmusbaa" valésil ee meg Troetschltirténeimifejtegtéseitazal zéra, hogy ajlen szciletikaiproblémairanince ‘indent megold kizérlagosan Keesztyen etka vélasz a keresziyéstg, mint sadaimt képzddméay nem het szonos Ite oraiival ‘Max Weber + aallsos megeySebdés szksfeképpen 6lt teste valamilyen guzdaségi ctiksban is ~ fede: vajon mir éppen a ezesziéa nyugat sa benne lev protestntizmas jot ck a Baudet tirs-i felddésnek ara a fokéra, ahol cpyen all> a valet a Straorcnttsggban lita «sak ayugaton van racionlismivéscet és szerveet ivatli” rendscere az ballamnak é& 2 trsadalomnak Stotisatkilag Kimutat, hogy gyugnton tell az a. polgirosodés taszeRige a protestantizmus megielenésével, 8 potestins lakossg kécében mogasabb a felsSfoki végzetség 6s a reiskolékban val6 seve artaya ~ prodestinéeidtanal is kapesolatba hozza mindect:kivilsotsigunk egyedtl ten kezben van a sikeos ete igazolit ba kgyeleBl hth sald epee as W. Rauschenbusch baptist elkész -munkismozgalmak rin édetd6dtt ~ Social Gospel mozgalom préfétai médon hia fel a Migyelmet a vals privaisl6dscak veszélyée, az eredendb bina ‘rsa strulktrkban is tstet it = hata flvrdgzon a vallssociolia ats, olgtjogot nyet a gazdas eka” Istenorsziga= Regnum Clristianom megvalésuliea vallsos scocalizmus mocgalma se evangélium szerintikradikilis viltords, elsisorban az egyhizak scemléletében kell ‘mepmutatkoznia * sazegyhzaknak Istenat kell ela enna viligban lst Johann Christoph Bhunhar Christoph Blumhardt = _magyar képvselije énossy Zoltin volt Reinhold Niebuhr 2e(6U Nerdée: ezhete | nemzetkici vagy politcal mocél? Maradhate hata tkolestelenséghen erkblesds az egyén? Tem ieBead ax egy simi a vil maradis ct, msl ax embers egsze sem nyugodhat ble azigazsigalansdgstarus quoi seyther finddik' még a szcilenka & a radikalzs6 reméaynég dxsoekapesoiae > ics ne veto fla global eikasoukségesatget 4, lata (uberali situscié-etikas * a kontextulis etka egyik végletesfornsja ‘ogadja ae erkblesi normakat ‘ete lp au, me nya dnt az eet vltons lynn (pl. sere) ldzményels * pyallamus és azul (a tevény alkalmazs tees i aprétosenminden situs, FE Se, 00 lOrvényt il: ba més ézag mare, akkor analog aepjon ae Icenagyobb mestere a arzeusok volta, il a kzépkorban a jezsuitk, Jee sal ane aloes mbdszor: veembe eset ju st, -ezzel azonbaa nem galas karte hans ppen annakvisedssSeét motatta meg) ‘ox6fias gyokereis + egasaencializmus Segeeuet green ea nem az igazsgon mint sme, ane a Mester seme: & teuadon els Keb tapuk nem ttécini kizvetisenkeresatlr az embed epee 2.22 cues treme meg; «bin: az idoben elvesctetem az orokkSvaldsipe Cokes ee seatetiml, ehOvetck), tehitevesateem azt aki vegyok ~ canek vassaneeee een ital leetséges: a szcretet oj parancsoatazaz mega lcelisey a tvéay Poot ‘ulesfogalom a saad, ez teremt érkeke, ez enéhek sore, A seabadsgérelmezts azonbanpesszimistal-zabodsdgra vagy lve eresztyén megietenés: + kerectyéa éxelomben ses Bul cselekedeteinket, fy elbferduthat, ‘ell ern a seeretet mats asec ‘Gevény-etika pp ext flelésséget zijn ki, hiszen nem ell deni) sitikas © fealetes forit Keil tasitanunk: a ser alapelviek leple lat sis eltstands magatanésforma is igazolist nyerbet vosztly, hogy a kivétles este tebe szablys Henge tibia. hogy a keresayénségnek Iehetek kazsenfelismest és vial ddatése bizonyos kérdsekben sada cagedkenyg dszetévewatet a kereszyénsvahadsiggal Seer ainises a Wrvayestedés aalnossxticisjben volt mepbotrnkoraéan mis ~ az nem ne a ipa laden eaves semis ama een hod hay hem merjk villain a zusi mdse” coe eM YEE mit mind Ki Kell epson a tray hismas hasnd! sz tanita, eases let a seretetérelmeats is (pl. erése vagy agapé) rimsiiatt mind konkrétscndciset halk me, de nem maga a ssiuicisost eneyite meg! 12 Auelsé paranssolat Dr Sates Ferene: Teoldgiat eta anneal compen ax esd parasols gy ételnested, mint trict yt Gres. pat. Nem von ketséabe més Isteneket. de fraclack JVI af ose Ge Ezy polteista Rovyezeten Kelle megiljon 7 hccoten * Adealigus forma sete: bei saves frmulsk vend dnjn o b) saovetséapoees ©) avalapveté lids moguarizata © sitos merllapedssok 2 i Ce sobs maggie Inset) * A teat ldo bony sem ce fl wings Leola — ney, seremetees Kbaet tet Meme lerah lin Wee's wave, wanton Gh Dba’; hed A arenathods kulssmomentams: a wtégeimi sabadlés tye & a2 9" fomtedg ADT. Seemavenege aeemamee sven Be Ua rn ST eck Jaa eptez exzszenciit za te" batozea neg Bl Sea doe RE * A Snéciom (Exyiptomi ites megkiliboze az is hogy 6a bad Kin, az crane Ska nde cl. Tenleyne kl) eae, Sr sm raion neg OH Stab siy ellendber,, Usken ere: mod meth; bisa a yada ‘senel emebadsly Metside ceprerestal se, 30/6 L bier oe eedily oe orth ace So 2 Adnegelisi Sten . + Bla sum a lege keds: Kicsda or Tsten™2°végs & egy dncive i el melt akinok tote megeldik as enyeme, + Ex amegeliaésegyscere ign a teremiés, 9 gndvisits és a senha 6 ndve i gaze tnt link fel, hsze nen Abe, Jak ntene-> Eee one bb fomilia Iten népét (generdcikon st val6 gondoliodis) A péska-ltrgcben oo cyl et mete eS Sool) A. dst ingi ‘pile + iccda tehit ex az Iten?—+ az, aki eet 5 trénelmet formal. Use: ex ax lowed egylem ez meg minket a megdsban Das Stes lent dd nl a of + _ sen 20 vagy” ja ltt hatiozza meg elise, Abol eta leet mghatrous . sexys tag mega 0 Oya spans ase ee Ee ay fe sete ald minha ae onan oven Farge tne : vt : pee eh ‘Abin ps Sodonh tao Aa gg WA ot i Segre, Saat + sen ceyeten Urkét valé hemutaorén art jolene, hogy vce szembey sem ra brs ih, & a dnt wt Bemus mona slit, de mit mnt egy vallmsese Os nino Cf, (Deut 6,4)» az hogy kiexoda leat see ivallsoedeestidnyel = PARE le 4 + Uryatez fyetiet meg az Use ivallsok silts! is Hane potest vane mk ogy ali” svankan (em ely haem cefesi) P A.A seb ten. fleas theolttiy depp’ ote TP + A Bia nipe a maga nent az sab és Gab szabadtisotban sna ol. lame, ‘Golidartésa a hrényos helyzetickkel, és az elnyomottakkal dj megvldgishakerilt az ~. °F Gjker lszabaidst morgamatal vad tdlordtbn + Trthas-< csak wei moon” éntelmezotsabas a keresyéa theokhan? bo az ‘cayhéa helye?_- Barth: Ison mindig felitelnélkil és szenvedélyesen ezen az oldalon Fema] Ak: a pbg6sObkel szemben.a kicsinyek oldalén, azokkal szemben, akil a jogot €4 a 27%, KivalsgoreWverik,azok olalé, aiktl at mepagadj, & alk mney vanes Seah fosawe + Aleliets woii knestsbe onion rate 2) Lai: Ameshant Gustavo Gute, Leonréa Boi on Scbona, A. rénaikabolue $agyominokzaksepfeteien a sznioanalitest mdisact hazel sddhgnes a as feels nem aeszyen ac abst emminoloijdan kell ilgjeon, eas sisor pola ¢s taint sins tonetgie) Namba guinne e ‘skugpond gg frscoliia int” inl Gdns 0 wabadaar S Eieia setttbned le flier reguioue wl gover ae gne ‘wisnolgi tte, fd Jena ens, de a Tents batsundesee cai 6s az obtedolghan yaa secatnyk ety” ll gjen, gy Ws ae tae hogy a fliabads rela sstmetunakcat lena vighea A Fetabalts tholiglnem tga meg a jogos gee. hogy afeltads sen vamglumi tonzen, gy jen HowextndunCcneryy snag an 34/6L ‘esl « de tad fomnatalm Beausi dé: todas fowoet hermenettlival .amely nem ison a murzma ming iplaton nun dan platy clk s lei nalopsba sonic ts Dita olin ep onion epeck ee sae by A th! fone cert flee lia mkt «wd. haya heget con cabal ena eA ia. soy ad Atoka timas henge reel less en tayonotabal vata te DEE kazossége inten seeottt a feket Jem" villa kintetjec,soriloge te stenvedés_ 4. . amelyben éppen egy hove strukrévalseembeni védekezés fejezbdik Hi Ce (Qgakes| Ae esteeetog vals aks) - egy sito hevzethen Ques) “fl ane lorax oa kjelemtése vagy fogadalmat ‘A felvtilse jel Desai salnos megayengilest.Ezét mond Kaus a Hegi Beszsben, hogy feealeges ot, bol w beet egyebuent isnt megbaha sepyetciad ak Sek a Mésiséspen a bestiten megmuatkoeb binds gyengsiég mil va selksegess. hogy os Set 87-29 fonoshatiekSvéntl a beszéd sos Uanepéyes format ols, és shinee as cote ee ‘iva tan ‘Ax eskdek hit shen van alerts, hogy ax ember ether iste ant hiv septggre ‘AzOszbvetseg esi alopformaj a sBvetégl Hogyan tell aor ertentink akkor& Heyy Besztd tilalnér? gpfel gy is eet, mint a rus korabeligyakolatraiklis rt. A seokisoseskeés, @ zara nlc jlo, Eze semben leas inden besaddet len veg letcnek eaves heveret Upyanakior maga Kas sem tata magts26 sai ete a tlslomhor,ugyanseogada imagiranéve az sk tere sat vallomast, ator megellt a fSpupnak ara hemp eee tly a EN sere hivatkozowt (Mt 2663-64). ~ [ten oseea agyobo iensga nes lpr ‘mindenesil a wsfvek keméaysége” mia fli rendet (Mik 10.5). ezusefelet heer mons oe ‘ugyanakior lds vet magi rvenyeinck 35/67 ‘A ‘seformstor tol6gialényegében ennek a ketisséighen Ge nem formai szempontok szerint ithe reg az eskvést. Luther é Kalvin is elitéick-a maginjelegi exit, de helyeschet & hasty elt eskittel, Esk heck a fejedelmet, amor sdvetséget Litsk, vagy a np smikorfjedelme szolgiatia eleskiszik, mertilyenkor az exkitte akg érdekéhon cone ‘A sefométorihermeneitik helyesen jirt el, amikor az iris szelemében érelmente ne kil ‘opal, sa jéausimondés Sit im Lebene kB26t kilabséget. yen ossoeflggeaben uesens tines étslme az eski 6 a fogadalom kulinbsététlnek sem. Ha Ist aevet hivjuk sepfagpl, ha az O lenléérehivatkozunk Getink egy-gy fontos batrkinén, aor eskit az, akin is revezzk. A Biblia nem nyeli tabuk teveryeskeds sayérsira ad peldd, hanem llkinire Koti Iten nevéack nagy fenségee amiker eeyutal & runcolat megsértdire,iléiais megtorist” ryond li {4 Wstes neve sere Feleltyugyanakkorkorlozza is mindazon ekiket, amyekkel ‘melybetlom, vagy tkinly Ite trvényévelellentes médon él vissra A tétérelem szimos nagy .esklje” szomor példja az eck devalvilédésenak. ‘hz Ist eveben,megsdot feayverek éelkGveet guteteknemciak teestyésésink ‘zégyem, hanem olyan binok i, amelyekre vloban Alla parancsca nom hagyla eckae se ck umes ne 1S. A szombatértelme, az ids és 9 munka eikiia ‘Aszoaabalapspe nem eyyedialGan ise a shpat ababilonipérhuzama. A ‘ems betedik-napja, mely belejezeton: nines este és regge, Isten salt nyugalndbol sjindékoz az embernek, «parancsban nem elvisorban 8 munka wei pibendetl oan eke nap mepsrenteléseo. ‘A Dekaligus tile elforduldsi elyén tle magyarszatot olvasunk. AZ Ex a teremiésse) ‘ti ase: Isten megnyugodory, immér minden kész. A Deweronomista magyardeat sels elmer, za. scombathor,, traci. 22 cgyiptomi szolgaségra kell mleRezney abol som ‘achata.meg.a.szombato. A szombatnaphoz kaposolGdik a jobel év, iely ac Slodorcang ‘bszolgk felzabuditésit is magival hovia A sabbat az jeleti, hogy’ embornek, dio ce ‘em fbldackenyarént résesedaie kel a Teremt6 Sréminnepsben és nyweainsbun, A szombamak ebb6l a mélyebb teoligiatjelectseb6l sok minden elveszett ar idk soréo, a Kazuisauswiovények kizdt inkibb a klOnbdcd munksktlalmévaltaldikozunk Nem coode: hogy Jéeus ppen azokat hivta, aki belefiadtak a Wray tetheinck hordosisiba. Ae \isabvotégh tcol6gia felfedezése, hogy Jéaus demonsirativ madon szegte meg. « sasuben (Grvéayt Opdgyfiséval nem via meg a szombat elit, sb tnivinyainek i egensedie @ kaldsaépst. A szombatnak ez az Gj & szabad felfogisa adott ap else syllekemicknet, hogy a szombat mellet a. Ur napja egye nagyobh-hanesiye kapioe A {eltimadis dnneplése ugyanakkor mar egy mésikteoldgiai Koncepeit i tke Az let nyugalom € tunka rimusdban folyik, a monka sar nem embertlen robot, mert a szombat negelizi A munka éppigy nem a bineset kivetkezménye. mint ahopy a sem some hiszen mindket a Teremt Isto rendelese, suis at “A szombunol az eabemek meg ell eidkemi, hogy megszenelcie al Az ember et ck gy let nytt vl, ha ne feljteike nen soktlejttemenyrdh. Uanepetnt so, Toke parca crake amegemiéhezésdhitaban dja ra feldéove a Teremts Caney aed} i ve/er ead, a feltimadist, A Petes sam az itn teessg suimboluma. A girdg mitoligia Kronos iene felflja syeemekeit. Ember és i trgikus szembenlist feerikiez a mitose. A bili semigie oo ‘zz is agndia ext a felfogSst, hogy Isten cselekvéscben az id8i joleger hanpsalgoose, Ae \inBvetség nyelvén ex a Kairos. Az ember ext megragaitatja é elmulasteje. Acning “riserusban megtapascaljuk Isten ide, akkor a fie eledezban valk. heen » jovendot weresstk,Abol amegszemclt i parancsira fgyeloek, ot szetel6dnek meg a mukarapok sot anchée Gus On valk valésig, hogy Jéaus ipa syenyérlséges sa O tether A stombathor az Oxzovelséyben, a vasimnaphor az Ujscivetsaben hozzitatonie az isentsaelet-A mankaszinet mie nines Ie dieses, hanem ck kor lesz a, haat te Yalan lesés az igcinets és sdiramentumoktal valé dle Gssegyicheck: Tis ef ene ‘énbsséget tcrcmt Isten & a gyllekezet tagiai Kiet, aklor bette voniekuesee a, istensaeleten ston bekességcben részesedic a gytilekezet. A. sotmbat_{elol enelnene intentsecletben nem az ember akivitis az elsdleges. S8t az igaciisenarelten as cohen nagy meuyega veg, aol semeni mist nem thet, mint a meghivéstelfogadva egy ilo sedsval. fel Le A bili ee éppvigy.. mint.a_ negyedik. parancsolat)a. munkdt_a Teremtd Isten tendeléscnek fogadia cl, Csak a bineset Kivetiamtayeképpen tapad honed finding a ibavalosig rss sunk ered mandanindt ex a ket 528 foes vel 6 Oe ‘wolglt & heat aktvids. A munkinak ex felenékeléce x Bible Ll tee ‘allsokna nem elena elem. args fefogiban/ a ke munkdoak.egvlt a becslete,Jéus is fd dete sayobbik fle iendes mukdval ok. Anal vino, hogy alvnjal nea agi 8 munknak oj értnet & tilt is ad. Az élet tb, mit « megchcts, & enka rn oe ‘sak ait a elle ame elvene Amu a lds jer el vgs eet 5 mesg ms kde than tse be, ony elvieae “az Ata lal ribion mkt muna ‘lla, kee wl seme . ~o A munka jee messi ene POW A para Ki vicsa Ksenyen estbetet ln & readelen elewe. Az elsbkereszivengytlelentckben cont seeehe ee fogialhozsokatvéhowatat, haem mis lle eck cs saaledtak onsiaeeen rece A Kiaépkonban oz imide sounke Gsszetatozsriumusét a szrzctesendel. Képvisltk A reforméci6 aban hozot dist bosy a vil hi ne eyetemes papsig swerint minden ernber lhivout es ez nem esck meaner china ta Bia mks vonatorik A szetés prota Lither Gta. aki elészbe Beal Toda vgh bivast, nem wilik el élesen egyméstl, hszen szentlebeett a vilig huatésgyckoris soe clhivatis €s hivatisilyen ezonostisa modem tisadalomban aligha leheségee A iscclang sunkamegosztdsban még mais hironyos foglalkozScok scsmélységstecrye tinal, Aree tant lelkix, birt st. foglalkozsaszeri sljuk meg. Mara tir szenban sr po sete A magasab munkabér, a sker, az clismorts job munkira osetinzi az emben, az * igazsigtalanség és megalizotsig elveszi a mutbakedvet. Az akozosaég,amely em ,? var tljesitmenyt az egyéntl, demaralzalbdik > Erkélesi déntés a munkahely és munka megrlasatisa, ill, vitortatisa. A_cssie snyagiekon tjgkozddo ember ,béressévalik” Qr 10,12) —> amikor Jéaus a pészior 6 a betes Képet hascdlja, szorosun KOWdik ex a lelkipésctorsighor. az anyagias Tetkipasztor bess vil cRiengGAW Tet ha a. letkipisztorjobban. él mien gyilekezetének tobbadge, az. a. 6 ‘s2égyene, ha cosszabbul,akkor 2 gyilokezets > Biikai szempontbél & munka nélkill gyeskedéstel serzatt jovedelem megkérddjelezhet Osszefogtatis: Altainos. Orokérvényi: munkabie-etile nines: A helyzst fggvénye, hogy mi igazsigos é ‘meltéoyos. Altalinossigban az emberijogok flo! kell megkazelten a kerdétjopunke van a ‘munkihoz, az emberséxes munkakorulményelhez és a dijazishoz Nem ax ember van « ‘munkidrt, banem a munka van az emberer ‘A mai ember dleténck nagy réseet a munkshelyén tk. Barta bili felebaritfogalmat ‘munkatirsnak is kell forditanunk. A keresztyén ember mankijét Ura szemeel6t végzi \Gitth, seabadids, brats’ ‘Az europa kultire nem tarota sokra, a syerekkor veejréjanak tekintette. Ex potest usin wyokerekre vezethetvissza:azidb ,hasznos eleltsére” torekedtek, Natok Kula ESZBVEVAU a munkaid lecsokkant a fjlet orszdgakban, a pihents is 4 shasznos” kategéritba lerul. A szorakozis iparszeri megielendsével problem is felbubkancak. Mit mond er a Biblia? ‘A Szentirésban a jtéh, és drém szintén megialithats, = Ténus a korabeli asckétkus vallisossig szemeben viligiasan seabed vol. ‘+ Els csodst egy akodalomban tes (In2) — ‘+ llenfeei szerint nagyetki €srészeges ember (Mi. 19) 1+ A.gyermekek onfoled vidémsigitt5bbsesr peldéu litotataitvinyai cle Sas rene Teak 18-12, ar /ou ka sige, 18 te Muntbérjd, sabada, stators “Kove Ent + Jézus azétkorhola tantvnyait, mert azokhoz a beteplelki ayerekebhes hasonlitak, ‘kik a piacon lve nem hajlandbkegymissaljtszan. (Mt 11,16-17) ‘Pil az 6kor sportok tried vet képeket hasondl, keresetyén metaforihkA alia ket + lsmerte« mest binds matt drbmet. (Lk 15, 10) (Git megjegyzés: Ax orem és a szbrakozts, jth ugyamez? Ord jek nll iste... A teologia metaforitus nyelvében Isten drome péshuzamban dl Isen fajdalmaval, Mindkesté a szeretet hifejerddice ‘Baths toll, mint ian RAO MNG TS Des 1» Az ember jétika is et az Onfeledt drdmetkellene, hogy thkrézze. A transzcendentild Kképzslet szatadsiga a jaték, amelyben ugyanaz a kreativits jelenik meg, mint a imiveszeben. > A jatek az empitinkészség kifejezbje. Aki nem tu jtsrani, az nem tudtrs len > A jitokot a munkst6l az kulonbozteti meg, hogy a sporteantés nines lérendelve bene arendeek spa elena amv eons NA jee ‘> Van fesziségeketoldé pyakorlatihaszna Van alantasndulatokat gereszt hatsa i, (4 fiball-huligénok) > A szbrakorat iparban megjelennek a tiszavirdg él sztrok, zenckarok, akik a robb embert arctan tome Formal, > A.elevizibskonzerviultira zisrombolohatésait mindenkiismeri, ‘Saaz ARE szorakncdis, rem teljesen sernleges telat) Fonts ezen a téen isa seabadsig messresse > Kulonbséget all tenn’ a pihenes, és az énékeket fekorbicsolsszbrakozss Koz A szabadidé, munka, szérakoris (kori sxétviliea kultivink hasadtségarél is fntkodie A munka é& tzahadaig cembeilitin art sugalia, hogy ae gyi kKenyszeri, firasztékoteesseg, a masik fleltlenség, aminek ninesenek hort > Akkeresayén Orom nem kevesebb, mint a saérakozis, hanem lényegileg. mindségiteg {bb. A szorakozisnak hatira van, az orm hatétalan, (Fl 44) Az Oromanek mind itt van a7 ideje, a szbrakozésnak nines mindig ideje. A mindenkor Orljetek sem dllandS {elfokozot dlapototjelent, sem elmenekilest a gondok el > A keresayén ctikanake ezért nem annyira a szbrakozis a témdj, caak az rom figgelekekén: that rola A szbrakozis és a vallisos enthuziazmus 020s veseélye, hogy mindkettd fl a ‘szenved Sst a halite, és Ugy tesenek, mintha ezek nem leteznenck > Van idgje a sirésnak, seomorisigmak i. (Zsolt 137,1-2) Osseatotain a A\keresién etka it sem Ali fl vseeedehalykat. Kons ktlességink mein a ite es seérakocds tisasigit & embeaicat Egy sem vilat erhcket, lovee rombolovi, de eletzmennye sem a munkval szemben Ervenyes na is kl new alr dhlgoam, ne ise (2TH 3,10) 4b (be 4 it igen 19. ttl: Sa, perme nonce, haacereet Nétube Sabot tr 19, tétel ailldk, gyermekek, nemzedékek, hazaszeretet ‘Ses Feu szeint a csi az emberi euyutilés amaz bsi 6s elsOdlegesformija, amely a fer nd KOzGtd nomi Klonbségekre épUlve, az emberi_nemzetség tovabbplintalisira és felnevelésére, tovsbbs a fei ét nb lelkének kibontakorisn, & az egyuttlés dal életre hivot specilisboldogsig elrésecljabl. (A-calid lap es ch csalidot IES sets Gyerokek néleil nines igai esalad Ebbdl faked, hoay « magyar ember a gyermeket nevedi coalidnak. A kereszény caalid Isten rendclése szerint monogam. Amikor egy gyermek Iegsobletik, a hizassaghen oj Relyzet all eld. De az biztos, hogy eay hazassigmak termekenynek kell lenie. Az hézassig,amely sant seindélaltemékellen az ellentmond & hizassg értelmének. AHAB XKOIGT Kaposlg_de a sail. gyerek koz0tclssorban, sexméseeti, A sailéndl van ateKintly elssorban azé, hogy a ayecck ne taye at, amit aka. ‘A could irinyitsdnak a fata a fr} Kezdben van, intezkedesijoga a flesGgaclszemben sk erklestjllegh leet Természetes azonban, hogy a ayerck fele az anyhnak is van \ckinelve. Tait a patria potestans relict van matra potestans is. EsiGz Revert slaponr bontakozik kia leaszrbben Tx qt elent hogy syemeksinket nem emészetszeette kel szereindnk,-hanem-tstenec-keeszl aramlo_sescetete, A_gyermeknek 6 a szulbknek Klesondsen euyforina szercetl kell readelkeziuk egymas irant Flt a keresctenysep 2 Imajomsreresit_ a. sauldk részér6l, mert_s keresteny.szempontok hiényét jelen & syermekbaivanyoris. A keresziény saaloknek tudniuk kel, ogy ayermekikkel egyatt Ok is syermekeIstennek. Tuc kell azt js, hogy a syermekc a Isten Kegyei szvelsegénk sgyermeke is, tehit sub specie acternitatis kel &tnézni,seeretn,neveln és megsiati. Ezéita eek eayelme72-nemboay_sevtlensés, hanem egyenosen ‘steniparancs. A csalid ‘mindenkor kozbssegéepedis(ezintimehb koznsscg az ember ccichen, A kerertény ember életeben pedin megszentlt kOzosseg is. A csaladnak van like és szelleme is, de nem minden csalédnak egyforma, Kereszényséninkneks meigkell Titania eslid-cletankon iA keresstny calidnak «legideliab cal clett kell ebmlaiia. etek bescédt” kell a vig el elma ‘ark nervim szernt a havasseg 6s uyorekildis kezdet6l fogva egyave tartozik. Az ‘asgonyseiemiese nem a.svapocodés.miait sol, banom-hogy-Legyen a érimellett megteleld {gepitiieg alive: tos eli kizonséghen Jehes. A Biblia észrevlenal kalonbseget tesz & Inicasshg & a eyerekildds kore, A gyermektolon hizasedg is hizassi, bar celadda csak & ayermelcek altal vilik, A tendencia szerint a ctaliddé cose valt hizassigok bomlanak fel elsisorhan, Silyos probieina az epykeség,amely a gazdagabb trsadsimi eéteghen ute fel a fej. Az egyktkkel az is a probléma, hogy elkényeztetet. voluk miatt nem tudak a tarsadalom Teles, hasznos kozbsségiéettel6, lemondést és Sncemtesaldozathozatlt hoz tagiaifenni, Gvermekeinket nem tekinihetik’“azonban sa)" wlajdonunknak.Test-lek {ejlbdésééetfeeldsséngel-trtonunk, Ha a. szil6 munklje cstk © testi gondviseesre soitkoak, akkor egyre kevésbé bees meg a sli gondoskodist. [Sais beszél a FHLB haze, nép kéedéskorSl, Tabb nyelvben a sold és haze fogalma az apa szoval fig ossze. Ez mar ual is ri, hogy nem szuletésink fldjé, bane Sseinkkel val6 Kapesolaturkr6l is s26 van a hazsban. A magyarban a biz, haza Kifejends tutalnak ere, vagyis a haza 2, aol igazdn otthon vagyunk, ‘ila pie neem jogs van SAOTOMOJeR ERAN Minden nyely és kara ertoket és sajitos sins képvse, amely guedagihayja az emberiséget. S16 ke igre, 19. st: See, germolek, nomcedtok,haasereet ‘Nand Sebo Fter ATK WRPBORDA IG AEVATOK scimira magyarsigés self ugyan.egybe ‘sik, de minder egy mask slam rendjchez kit Ske, amelyek nem mingig és nem ezyformén, toletinssk. A masik esoportba a vilig inden tira vészocodott mauyarsg tazik. _SebesipGn HTD MU tO alk, Ei szeintllam & nép objelaiv ‘ogalmak, és.haza-azoaban-szubjeti.szinezetiek. A szl6feldde kapcolatban azutin mar a Ga) lokalpatronzms is jelentkezk. Nem mindeakinck van haze szbjektive, mmert nem pes hazasceetetet rez, ez iyen_emberek cstk. sraz alattvalo, vagy ‘llampolsirok, de nem meleg é tizes lek huzafiak De beseflhesink illamellnes hszasrectetdl is, (pl ndlunk a Bach-korsak) és van hazallenes éllamszeretet is, (pl. nun sz osctrak-magvar hadsereghlikatonatizckIelilete @ magyar vérosok helvGrséueiben JN sce apt az, haw hazy Oatdat & Hlampolgars nxn Tek ens A Sseul6bld seeretee azert fonlos, mert hazasecrcteinck is ez az alapja. Abaca misctkus fogalom méty tiki trtalommal Jelent fi, nyeli, svi, leet. sb, essetatozist 3 sornkzdméuet. Nema leki valami. Hanem frais. De lit ramon! béke uiin mmegszallow tedletcken az Gn. optansok pl. ezrévelhagytdk cl seil6fldjuket, hogy legyen hneijuk. Azar kereatch 0 leiki kézOsséget, az cletkoziaséget és sorkosSisge a sajét epee! még a sall6fbldjok és othonuk elhagyésival is, sorrel neni er enat_nemesak Kemesztss nanem hkl raésh) Mes: esi Sasser is jelent A hazaszertt chit Ktelessee, mera ‘Gichizartacsiticnlie: A magyar hazaszerce thi len a magyarsgunk funk, epink,serectes,szolglali, timogatns,véllmet. Ez a belb ets amelynek az 218 je, hogy magyarségunktckntetében is népnk és nemzxtank a maga fl nagykorsighra jusson et De van & Barssreretetck kak feladats is Ex a2 Gavedolem eppen ect @ thvelen etal bile A hazaszeretetteitpovitiy hatalmas Syit6 etka eré. A legellenszenvesebb forma ez, ‘in. Vina) a nagyhangis hetvenked6 Razaiasig.amely semmilyen épi6, munkit sem ‘yégez. Megillapithatjuk, a magyar hazafisiy igen nagy eformacia szonl, mert nem elégaé ‘Kovelesseutus ktarté es edltudatos, Ex a munkitpodig a reformatus kereszténységnek kell elvégeznie, Biba és polka a klvinizmusbaa nemesak, hogy nem zark ki egymast,hanem a legszorosabban osszetartoznak. Egy kalvinista politkus megilaptisa az, hogy a kilvinizmas megtetteazt, ami egyike a legesodilatosabb dolgokrak a viligon, ti nemzetcket feremiett Mert nemesak egyéneket, harem epész népeket tudo ij lire creszteni &$ Isien szoladlatéba dlitani. Ebbol kovetkezik, hogy nekink reformituenak, nemesak a magunie cegyéni, csalidi és egyhizi éltével kel tard, hanem a emzetiéiettel is. azaz Istenen Keresziul kell szeretnink hazankat. fajunkat, torénelmonket. ayelvanket és ortenelmi hatirainkat is, azaz neki reformétusoknak, éppen hitink ‘lyen taralmibsl kifolyolag rgyon ers nemzeti ett is kell élnunk. ‘A kozigyekke! tchit a veformaitus embernek tore kell At 46/60 e ata sigoret, 20 ek: Htalom é lam Bit og, 20, tétel: Hatalom és allam, etika és jog 1. Ac illam iscvetsifelfogdsa’ ena HARI’ Dr. Szies Ferene rémutat ara, hogy a siménet| Jeans ‘Rtatisiowk hatzna volt, hogy tiszzizn igyekeatek a Messés-kérdés é¢ a polikai hatslom kéedését Jézus kocinak specalis polka belyzete: a megszillo rémai hatalom uralme, valamint Kegyeikb6l uralkod6 Herédes-dnasziia.Jémus korérsi scdmara ex volt probléma, és nem az allam, mint reokratikus Ize. Eaymissal civ6d6, kalinboeS poltkai ‘megoldésokat keresé pirtok jellemet&k a zidésigot. Jézus polithai perében isa 2élétizmus vadja szerepel. Megs hallre adésinak emberi oka a benne valé csalodas (Culmann szernt ‘adden is) Maga Jes ics fogadta ea vilagorszigai fle hatalmat (megkisérés), sem a Fegyveres vedekezést NARS VANE TRA. akkor Utjuk, mikor meghérdezk a2 adépénz6 Ethativoja magit mndké: csoportsl: ) «28s és a seaddioous croporkisértéss, ) a romabarit herddespaialsol, Leleplezi a kepmutatist: a keptlalom ellenére haszndljk & csasrir képével litte péact (litszblag telogii vtét Kezdeménjernek, de kézben tmegélnk a birodslom gazdasigirendjéb6)) > ,adhiok meg a esdszarno, ami acai” ‘Az érme mask oldal: és az Istenmek, a az Intend”. Teh Jus vissautasata a csbszii hatalom istenjellegt de efosadtaannak gxzdasigi és polkas hatalmity Az Skereszzyének 8 csiszér mepilletd poli tiszteletet még a vértaniség villlisa dr sem léptk tl, 65 nem ‘omit azt madi Pitdtus clot ava Yézus bizonysigot tes rl, hogy aTielhatalaHISKeAKO ve bir nem korlitlan), Mist a pognyok hatalms ellenpélds is: Azok uralkodnak alattvaloikon, se tact ney eye” (Uk 2.2526) > aaa hat li alban sgt B.A hatalom kriztligiai& angelolgial dsszefilggése Nehézste a vizseilat son: ax USZ. logtbbazor ugyanat a kijezést haar Kriszus hatalmara, 6s a fold hetalomra nézve is, Achaloma. voatkonb laiwetéul Aitejezesek irom GaseeRigutshen szerepelnek: @Keszys.(lseo.balalma) d-sellem, ‘idol hatalmassigok bli, ember faalom, Helyenkent felfedesherd gondokkodismbd 4 oldon tonénd esemenyeknek van fldan ti vetletak i, a viligtonénelem esemenyet tmennyei drima eli meg. Pilnil_az_angyalok 320 leptobbsabe negaty azlleierSk frclemben all. Az eayhaz iyen «rok kizdoterében @l, Krisztsa keresvten iadalt arto ‘owt: mdr neki slivewve élnck a Rjedelemséuek is, Ove mindenhatalom mennyen és ‘don. Ke ives élaesbet Az allan hatulom mindenstlfogva démoninak Sekiossse @) Krisetu. kicks yralménak hangstlyoztstbbLa,riumphate peyhis colbuajanak -saaltse (honstatincrdla) Az Ujsedveség a llamo magat nem tek démoninak, bir ‘ud al hogy shatadomban megvan a démonizilodis Kisenése ‘Sits dita pi flfogisa ‘Kriens nemesak az euyhaznak, de a vligna is Ura > a kerestvének élete nem « vil hatalmassigok kezdben van. Ez méusem vesz ki Oket a vilg rendjebd, Pil Kotele a ‘lg Fels6bbse inti engedelmességre(Istennek clja van vele) Mies san ISMIA® A 4J6k-meg{utalmazdsira.annoszok_ bintetésére (Rém.13,3-4) @ A, may. vistatarine fe, nikritvnsi_tOrvénvclenségmeggatoja, Az engedelmességet ex” pozitv.allamiep Waler ia igor 20 tel Hscom lam Ea so, Grito ‘magyarizza. Ahol az éllam igy mikodik, ot a keresztyéneknek nincs oka ellene tama, A ‘gyakorlatban Iohet Korrupt de kulonbség van a2 isteni endelés és a megval6sulds ember forma kozott A pli modelbenegyhiz€s alam nem akarjaelnyeli egymist HA sfenevad” kipe ‘A hatalom konnyen magira dtiheti a bests aula is (Astra, Babiénis), A Din 7,13 szerintesak az emberarci hatalomnak lesz jovbje. A ayers hatalom brualitsira itelet vir. Az apokalptika a tle srenvedbket vigaszalja, 5. Axillamefelfois trténei és teoldgiarbrténet wikia’ ORI HIRWATOID ap. slam. fogalménak_sotvacatisa.Torekvés 2 cqységes oikumené megieremtésére A Biidai/SUGk azoaban tem terete mes, A sizetatoris. extset Nagy Konstantin feismene a keresivenségben az egystemessts “gondola 6s srOvelsgre lipet vel. > A kernryinaeg llamallssh eel fee lp. Eredménye) A) bizonsig a keresyénsignek b) veszily, hogy a caéssie Ponilex Maximuskeo beesoladolgokb. Corpus Cristian > egy haa, egy trvny, ey vals A keresayén illam és az egyhéz egyttumikodéséoek teoldpii alapot a {Ket Kad imal” szolgaiator, Ez vezetet késObd az jivesiuea harGhoz is. A nyugas teolégia illamelmsletben érvéayesilt az austin tanita: az allam a nép egészével egyenls. A ssiszirsag birodalmi egéscén (regnum) bell kulon Iétezik a civits. Az allamelméletbe betpiteték a monarchist korltoz6 alkotminyos garancikat. ‘RETGHARKOEEOIUEnem,doleonont ki clméle.alamvany, harem. a Sis beset, A felsbbseg nem az allamformahan, benem abban az Oszefuggésben énekelends, hogy Betdive Iteni6l kapo hivatsit. Luher & Kalin, sedwvélasaik az egyhtvat es a2 ‘lamot (meakilenbézieik- kormanyzisi-cendjoke). Az lambatalom termésetdhee valamiképpen hoz tartozik az erdszak és véronts i. Kets fefogasiban a leglescbb ealbnbség. a jus resisted megieléséhen jelentkere. Kalvin. szerint a trnnnizmus mestékezesre van alkouinyos lebetdség” & magisertusnak jogn .Ketlessepe az ‘walkodi onkény megfékezése. A reformiciénytot a seckuléis llamfocmdk cinydban, NICU CHEAT RIBORIRAE (Cl vilégosodss, 19_ si lberlizwus) > az illam ijszckuliisérelmezése.Polgéi demokricisk: a hatalom egyeduli szuverénje a nép. Sajnos a akorlatban manipulilhat, 1. Teotigia kal reesio 2) la eR Ichet az ember kizOsségre teremtettségchez kapesolni, & ali) “efedertetni, Exért swoltsk az ctikak az todik paranctolathoz ‘ketodden targyalni. Ebben a felfogisban az allan a gaadasigi, poliikai és kulturls kozossén rmegservenidése. Az ember Kozbsséghen él, ennek zavaralenségit Kellene biztositant a2 allamnak, b) A misik felfomis sUbinibiak saz iSU8 RIF BSINeg fekerd, gyelmenes, funkciisbol vezetile. > A tatalom saikscyrend. Vesative a hatalom absroluzlésn ‘iclombolts,elnyoms exzkdzrendszerének hozzfkapesolsa [A teologii etikinak e Ket képet egyitt €S eajmést Kiegéscit6 modon ell interpretiia, A hatalom a k6zj6 mukilsira és az emberéy és rend védelmée adatot solee a porta 20 tc Hascom dam Fak jog Sajnos Konnven vithat az embertelenséy esckozéve is. Az egy és allam kdativilasfal rmindig élesen ki ell, hogy rajzolddjon: Az euyhiznak sem isteni, sem ome sditoma hes hatalom kozvetlen vyakorlasra (tésadalomnak azonban sect ves vésze marad), Aerascoion th figuelmeztlésel a lamisil kapesclatbe: @ A nine sera oss, towy ies iy dns stdsin, nye bs ais {hits slopanfgsetonatomsaghantensertk mee de) cenke © =a Aggetensg ma mir nem, jelenthti sem alot fOld_hoanssges_ val ‘ugectonsge, sem kisebbnégehetcinyom6 nemzt dllamok mikoaés @ _inélibsig,.€s.emberi jogok,.a-telkiismereti és vallasszabadsig ‘Bilt ine enter etching pit file rn lone he Ktesynk yada lam dl ies ook, de elfeletkeznének otelességikr6 (adizetés, kanal szolglat..) Tx cirssdsioonlaz attam 616 organizmuse, faz lama tirsadalom mikedéet védi’ és ‘lai intzmnyrendszer. Nem tudja maradék{TaRal egoldan a tirsadalm problgsskt, sak a keretet és a lehetSséuetbistositiaannak megoldisshoz. Statikusintézmeény Nem lebet ‘eremtésirendkéat alta, ahaza, szl6Old, nép, nemzetfogalmai nem s2ikséeképpen esnek ‘egybe az illamisiy tortéelmi fogalmival. Inkabb csak, mint Korminyzisrél bespélhetnk roa Sem a Biblia, som htvallasenk nem haszndljak az diam set, 7. ke és 08 (natal ea ogy a jogrendet, &s.cnnck alapin a ticvénykezést megalkossa és _védje. Maga a lam azoaban nom azonos& joggal. A fuggetlenbirdsigok” fellitisdval er Alam azt demonstraja, ogy a torvénykezés a hatalom téayleges gyakorliitel uggetien. Ez az elvben részrebajlis néleiligazsdgszolglttis sajnos csak tSredékesen valdsulhat meg Mars rémutat: a jog az urlmon levOk jogs sont mene at» BOS py Kl te no, semester pm sams st az eos tcgctbate a jogoe(A polite scabta meg az egyén sedmirn a hlyes ts helytlen Koei domes norma} Ee rnat oxo 198) A ews Getta i protina. Ezzl a eta jogo + Kote end kompromisezumnak, az ethos az eayén, vagy egy idedl nem kodikilhatértékgendcként Grtclmeci Ez &sedtvllis mar az dantvetségi wrvenyekben is ribet: punk oven ketSodge. A HORNE Learn owen Cr er ate 22 ethossa, Eny idO un megielenik benne a pillanstny hata. deh, vagy a korszelem sfvardsa, Ket veszly: ax lett tlszaily0z0 rend, 6 a tény, hogy 2bbségi velemeény alapjan rkolcsileg kétes magatartsformak i oevenyesithetbk, A tologiai etka a torvény szelemere hivja fl a figyelmet. A gyenge jogot éppugy elt, mint az emberclen é konyortelen seankciondlis. Tudnusk tall, hogy a lejobh jgtend sem neve eislsds embereket,&b nem vaitortaja meg az ember exivet | ini cs atin, Ez aztjleni, hogy az esvhézi solu végatse koabes i siztlaben all trtanunk 1 polghi jogsendct. Hit jou nem Iten és emberellnes alkor nem nvithatnk kskapukat (veges esctek). Nem adhato kilonfloldoeas ot, shol a pol iguzsigscolgatasra is tartoze buncslekméayrl ven 526 ie | Eka sigort 21. Wel A. Ne pranesoat— lei coefggtek; mil abortus ethane 21. tétel: A ,Ne Olj” parancsolat—Bioetikai Usszefggések; mivi abortusz és euthandizia 1. Abortusz a trténelemben! alin nem gondolnink, hogy pr saz évelezeétt dais foglalkcatak ezzelatémival, pedig mir az els6 irios emiékek is beszdinek r6la A mindanayiunk seamira ismerds Hammurabi volt az els, ai trvenykinyveben (kb. Kre, 250) emitette a mivi vtéest, és i6l a, szemet szemért elv (Talo ev) alapjén a legslyosab ile alt bee Az egyiptomi horzédllsrl legréseletesebbforrisunk a Kr e 1500, kor keethezett hers papyrus. Ez a2 orvos rat az abortivszere tirhizinak ekinthetS. Az ismeretek melt erkolesiitletet is olvasunk a turini papyrusban, mely egy olyan ad ellen fogelmaz meg édakat, aki terhességét megszakitowa itéi, Susrta 65 Charaka (Kr, ¢. 1000 kel) & legnagyobb binok kozé sorlja wz aboruset, Usyanebben az idében saletett a szomszédos Kindban Vang Dui Me mive, aki mar Dizonyos esetekben megengedi a mivi vetélést Ezek az esetek & kovetkezak ha a fatlasszony gravida betegségben szenved, ha szik a medencéje, vagy ha til fistal a szaleshee, A girdg vélemény megnyilvinulésinak legsatlsségesebb példija a gyermekkitevés szokisa, melyet a spdrtiok vezettek be, + amelyrl mindenkinek esckbe juthat a Taigetase hhegy. Uigyaneikor jlen vannake mis vélemények is. A hippokrdtestieshi’ harmacik soraban zt olvassuk: nem fogok adn ndnek sem magzatelhaj szert, vagy esapot." Hesiodos az ahortuszi megengedhetinek tara szegénysey esetén, Plasin allamerdekb, tilezaporodis ellen, Arstotelése ba pl. magzatmorgis megsntéve) valoszind az intrauterin elhalés, a ‘toikusok pedig mindaddig, mig a mageat meg nem siete. ‘A rémaiak koréhen sem urakodott minden id&ben exység ebben a kérdésben Juvenalis seats szerin a vetelés elssrban a gazdagok korében divott Ovidius tudnivéle, hoay a rémai ndk vdokoztele a torhességi lakvilkozis ellen, Juli Caesar dohogott, mer. Jassan esak a provinciakb61 kerlek ki légick marcona harcoss, Augustus pedig, mir = alifilt flotta Tegénységet sem tudta az Urbs komyékerdl osezetoborozn East az 8 ‘dejben, Kr. 9-ben Papianus jurdts irknyitisival megszuletett a Lex Jlia et Papia-Poppes, amely anyagilag Osztonozte a gyermekvall Az eayhizatyaik és a kozépkori ,keresztény"gondolkoddk véleményét a 4. pontban Magyarorszigon cliscor az 1279-c8 budai zsinat helyecte torvényen kival a magzatizé néket, melyet Werbdeay harmaskinyve kévetet, amely fOben jird binnek ite faz abortuszt. A mésodik konyy 43, paragrafisaszsrint ,az astzonyok & nok ellen abban a2 eseben, ha koale valamelyik a fee, svldjét vagy a sajét magzatét gonoszal megoi, _megoeti(mivel-hogy ex a hitlenségvétkének sedmaba esl), fobenjiroitletet kell hoon! €& kKimondani”. Méria Terécia esak annyiban rendelkezik, hogy megtika a babakrak, hogy bismiben is segitsck azokat a néket,akk hasoni6ra késalnek, tSrveniiéletet nein hor. De hogy etikailag nem tamogatta az abortus, arrl szdmos gyermeke taniskodik Az 1878-15 kelteztsl Chemegiféle kidex V. trvénycikkelyenek 285. paragrafusa erin yA tcherben "Bat ont este deem Dr. Sell Arp tz abrtmrendte rice ln muni, ely 2 Ones: Henlap 14, 12 641645 olga aca 2/6. Pi igerot 2. te Neo” parasol Bota scfigl sk; ma aborts eatandta lev nb, aki mébmagzatat szindekosan elhatja, megoli, vagy azt més aha esekbzsltel, ha hizassizon kivl eset: tehebe: kt évig trjedhet ellenkezd esetben hirom évig txjedhetS brtonnel bantstendé.” In mir érskelhetS az enyhilés, Ratké rendelete (a 8100-21953 zim utastés) 1953, febr. Ljéd Iépett cvenybe, Ez tulidonképpen bajelentesi és nyilvantartsi kotelezetsége:jelentett, de nem tod lalmat. Megs gy erteimezték. Lamp Liszl6 professor és munkatirsai egyk dolgozataban meglepO statiszikai adatokat tala PL amig 1938-ban 508 személy ak bértinben egilis abortuse mia, addig 1953-ban 1307, vagyis.kozel a hiromszorosa. Az 1956-05 év hoza az elsS igaran nagy AMorést. Az 1047/1956, VI 3, szimiminiszeranicsihatarazatban a betegségi és s20clisindokok mellé (imelyek eddig az egyetlen indokokat jelentették)felveték a ,megszaktéshoz mindeniron alo ragaszkodist™ [apjainkban az 1993. januar 1- ta érvényes Magzatvédelmi tHrvény a hatélyos. A ‘orvény valoban magzatvédsimi célok megfogalmazisival Kezdédot, Az MDF cis kezitet cay javasatot, mely szerintsbortuse csak abban az eselben engedélyezhet5, amennyiben az anya élote vesatlybe keril, Bgytlen mask tervezet volt, amit az SZDSZ fogalmazott meg [Eserint ltezik ,silyos valsighelyzet”, mely elegend6 ok. He az anya ennek itl helyzeet, tz mar elég. Magyarul kortlanliberalizcion est az abortuszkérds, minden virandés nb faz tes, amit jk lt 2. Mit mondanak az abortuse-pértia (Az) abortuse az Aletét (a2) abortusz-ellenesség az let ellen (van) Azabortuszdefiniélisa: Az abortusz egy magzat chivolitisa a gazdatesthél (erher m5 habs), mely mindon esetben a mageat hldlt eredmenyeri Vane a magzatnakelidegenithetelen jogs shor, hogy a gazdatestbenlegyen a paza karate ellen? mdhshen lenni? Pay magzatnak nincs joga egy nd méhsbon lena, akkor leet ott, ha ehhez @ 06 hhozzijarulisit adja. A n6 ert a hozeijérlést birmikor megvonhst A jog nem hozzjarulas, a hozzAjérulés nem jog. Ext a hozzAjrulista nd adja, mer. ez a2 8 teste, nem @ rmagaaté és még kevésbé az llamé ebb ,jogot” adn egy magzatnak egy teres nd ellenében a nének a sat testehezval6 joginak radikilis megsénesétjelent. Az alapelv a kOvetkezS: birmely jog, melyellenetbe kero valaki mis jogival, nem lehet jog, Az cle-llenesck(akiket tévesen neveznek élet- Pistiaknak, mivel egy valasigos emberiIény éete ellen vanaak) véleményévelellentéiben & nem tenyészkoca, Miért nem gyitkossdg mz abortusz? A gyilkossig cay misik ember életinek elvétele ficial erdszak dltal Az abortus nem gyilkossig, mert a magzat nem ember, hanem csuk egy lehetges ember, azaz and ey része. A gyilkossig fogalma ceak ara vonatkozik, kor Riki erdscakotalkalmaznak lees emberi lények elpuszttisa cljabol, peldiol ha ,¢let-piri™ terrorisik lebombienak egy ahortusz-linikit (A példa sem Siti.) ® Amick onan avokaak 2 wlemdayé menate ike bora prot sci bps apa orfalitertion hing "ae aborus engedaperze len tore t tevin ezaks fortis ta beens vd ‘nak lien egvers pak ppes merece Forman 6 seme ey orvest ee lick 53/6. ‘ete nem ks) ‘A.magzat nem yélet" akinekezértjoga is van az élethez? Melldbesscés az wet” szct hasan, mere a kifeeaés mindent mapsbanfogll, ami él A kayak is enck: my cincsene jogsik. Es mi van a hangyakkal? Meg a fi nck, wg sinesenek jogaik (ellentéiben a nagyszii, embergyll6l6 komyezctvéddkkel,Jogok orale cemberiellényeterilletik meg, ember sadvetcket net Jomok essk emberi Kényeke letnek meg, ment csak emberi layek Slack és altaimazisival (ellemeben kutykka, fal, hangyékal&s mogzatokdaD, Jogokesak ember! Lanclor iene meg, met csak ember nyek (6s nem azoknak rései) nek sel. Kéeem, tad. fedten ot log Jog eres szani6, mely a xeekvesszabadsigit biztona szocdiskotenusbo, ey Iagzainak nincseork jog, met nines skséye szbadsSgrasemmiflecslekvetes,& race ‘plisava el, Semmic nem kell enne,esupdn elbdaiea garda pllésa kovettencten Mi az abortuse kapitalista nézdpontja? A feck surint tet ax aboruse a kopitizmus seerntcidegentteelen jog. Bi, aki mogata x abortus tievényen kil helyertsét ~ mint pl. Steve Fobes~ ellenepe ar aye ogainak 65a kapitalizmasoa is 3. Humanista,fet-prtiak” ‘Az érveléskizéppontjban az a kus Al, hogy a magzat vajon més embernek tekintheté-e {iz borusz pik ene nema, a humanist igenelfelenck. gb enaigtinesoherta ‘ies allspontot bépvsel. Eszriot 12 betes korg (I. times) mg em eben eeete oa igen. caf akkor mir tls a beavatkonis, Perse cz all is hveeltképez nthiny coe aed es, os. 43. vay 6 honpig még er ember ax emis Ete digportet Sr Merrnnes sokak szemében maginvélemény,hipotéis. Hogylapaalatag is atieaneds, ect Ub escdchbefelyamedia ~ 7 - ‘Azsayik eles: Eat a iad x egyk magyarrstg sg: fim yo hom le Benard N- Nutanson Sas nbeyogyise. profesor 196ba elk pe ee ‘Gszerveate volt a Nemzet Lige az Aboruseét nevi morgalomme. Nemeattn lot vig cay legnagyobb abortsckiniksjse. Kééves mlkdse tat 35 onvoeal ee ene, rintgy 60 exer tecbességimegiakitis hgto vere. Jlentbs fords skies Lares amikormegvéastondk a New Yori sales és Kise Hina iptopyinn i ase lehetisége, hogy figyelemmel kde a magrat fel6d6sc wz anyamchton A Uhdeaae nae ‘elses, hogy a magatrlsjdonkppen az 0 umeg nem sitet” paciense Rov ee hank Abort Amerika cimnel wonyvet ist maj eligetete Nema sty c thane Alm coy tzenktt betes magzat sori” OKI meg. Az mye hate vaeogeskkstléet elven. flea jl tha, bony a magma bktsn begs ayamctben Isaken ace lonai. Miveyhujit s2ijtoe’ Kiet, tele bizensighan eens. seat Meet 116L Nfznegyenet it percenkéat. Az orvos a méhnyak tgitsautin bevczeti a sevdszerkezetet az sabe, Amir a miszer Kozel a mayzathoz, a megprbiletévolod& wean meee leet. A ores egos meskes a nagratt, amljne sje mines ama aia ny A pusculsal ven enyegetent apeeska cer eny clipe se, Teulon ez Ove! jelak a haldveszedelmet, sziverie felgyorsu,hevechion nese LEpzZaL percenként magzat a méh mii felébe hizéik,kesegbeesn kwtoes weeks Jraiy a near fooraonan drab fl magzat, sg nem mad mils ca we Tait aio hog beijen a masse. koponydr seta maga shrany darabokban sz ki méhb3l Az sbortaset ezze beleeatnek ladon = A film ieveitése un tbben kirobantak, és soha Obbé nem végeraek yen mite. Az elGab ‘épeterbsti meg ail is: maga Igens enor! oben mond ee, hogy cat log dea helyzt nem jen egyszeri. Nem eet jen ‘oematikusan védelmezni az Eett. Vannak esctck. btegaierk. mete indotoey gee beavathordis A bumanistik er sokszor sak a kOvetker9 példabeszeddel” anon nc ia mend x) mt aki ppen es, van 8 gyre, ak Kal ae 2 vk egy FGaRIile vssramarndt, neki peg suiise van, alélandd neki az shores te eee, Felis, akkor épp most oled meg Beethoven. ce oes sok esciben hitsosnak, de alpen chibeotnakltom, Aa ape, hogy a teendd let értéhs leet. Na de mi trtéik ha nem Beethoven slik meg? Akker keno A ccreziényeknek a humanist gondoiat, tet sem szabadsbsrohsligk cha ronltank a bbls lpn. De annyttanalatunk tak, hogyan tegyik spear nee ‘inet lead ptencilisédesanyat & rvosokat, mie is we Avene donee 4. Reresztény hoszséilis, jevezrgsként anny hogy amikor emol_s kériés! gondolkozunk, egyszeme kell Euneeannk Lele ozs a eng, ely ell bint cz evangninee eet ce 6 flépt anyomorult helyzetben kiszkéd8 embert Ez kistus lelbalce tl az sortuz Léa tb pontn is rink ib tanta, ce az egyes bib SEEM szetnt foglalkozom erek és a magratlhatés kapesolatval Somendben wc cee a et Kérdés, melyr6 Biblia sokat mond, ilaszétok are az leet” airktebo médon 8 2M6x21,22-23fpialkork azal a Kérdéssel, vajon a mapa etn tekinthetd-c Ha erik verekednek,€5 gy megloknekeyyterhesaszony, hogy az elit megszl, de ebb sreneslenseg nem tri aor bgt kl etn atin, aogyan sero Si.merabia és bie elt kell ext megan. Ha viszom aagyobh serenselemey wane skkor életet kell adn lei" 2 bbls teh Clete tein a mage, mely ugyanannyi eee va jopglredeteni, Fin pdmnly flat mber, és ognit maga ten gral Mivel pee az fers eejocce, tapem Istené (Heidelberg Kité I, herds flelet) nem tchetdak vee at amit akon cxak az, amit Isten mond. ss lu Ele ist, hogy mit godotkugyane0l a egy, Tenlians egyhonya Sag geetemetenyt magzanak 40 naps nines ke: Aigstine set 29 bis sara ite 2 mazaiak ay nem kéve ol ayilkosige ski cee: Kalvin seat az vast eat née ember” V, Situs papa I3SH ban aterhesség-meysrakts clon ‘vakasziro elitlbenayilatkozot lines Pl pina idevigs wylathonaan ApSEINE shiva, toy mind ee sméteenkfjerze art kaa hogy prandcneejvel és minden veszedelemmel saemben védi és olalmarsn az onbestahne ‘bimilyes fokon vagy karméayek Keats legyen az ns eat a ee Mn Ns thor titént scone, ely szzrn wsyanaz se ember ak ae bap inzammameibn, mos it az skola pan fog maj dolgoet pak na EE by flvamatbon lini az ltt, a seme az, ali zoho a née ooo TRUE timeltsecrin az sit szemelynet, aka Kovetheelrendlioo tg omérst eae apse Keperra, relem enlekeedkéesty Kees apn henge kKomaban évd ember megfeel-e ennek. Senarsk ste a meperiszaolis estén fognt ishabe ext, mel ata spoe Salina nds. A Protsécsck finomebban fogalmamak, ner az ysesas sulOt ant Siu ist leyelmezet Nem ax egyeenihetsts megszaktaniaerheségt Gk g dni egos mae, neve: megmenik az anya Gets minteay szndéko kil est hogy ‘eghalt agra, mint egy bombatémadssnl a haboriban: valamin aaa a Present meghalak srattanokis, Ezek nehéz kérdések, és ehher me ceva verde Fee gd rit, it pla abet gyenmek estén. Seamunra az letuncer ot edna De gBesoa een, én nem etm meg az, hgy ade maf ees cae dat éldal Down-kérosan. seelkéltSes ez lee betelve tivonss Fogalmat (Filippl 1-23 roemeucesen mind kereszyénség elt, mind & mis civilian ismeres volt az Snopes CewOviliéénck gykeriaa's, mind pla saamedse mepowne refer we Eee ml nyt epseget a hall hekGvetterdhez, Az el ket velojdbas cag nem kérdéses(Peldabeszedck 31,6 Mite 27,34) jh alti euthanasia a zsidG, a keresztyéa és ax ise vals seri clentmond ax et Him Bllaénck: exe tos. Az kor Alonsus KO Francis Bacon David Huns & tose Kant foglkoznakshalioz vas szabadsg kérdésvel.193S-ben Anghban, mjd kenny ae (auitim iasdgok tek léte, hogy iadjnck a. szabadon. vélahald cates Gzuladlissen. Eig jogalkotis een ezeknek az indvinyoknak &5 ray cohent Diinesetebméaynck mini jAminden ron mephosszabitor lt szonban csi vilazoka is srge, Mi az él a Meavedé: meghowzabbiisinak, az dn. gyégyithatalan betemégck “eeten? Senne Cezattenl vaakie a haldolds tint hata? Kinck'a feelowege iyenlor @ dens {RAE az orvose, vagy a eal) Jian felkdstlelenk vagyunk ereke 9 Kenko, hiszem atudomény ezere semmilyen viaset nem adnan A Aemeryén thwoligia a szenveiks okira € telmée nem ketes okvelleath ‘magyarizatot. Nem dunk inden tiokra raciondlis vila adm ‘wolgsatéoan rszesedve azonban sem a szenvedések prolonglsa, sem 1 Gar a sisszatérsnok mir semi eseye nem lehet, 6 Puszn a vepetay slewing femfandsi van s26,lyenkoré csak ilyenkor ibe mien utliarzmusl sce eet hoen, hiszn az clot ebben az eseten is 1b, mint a biologalag detten toro were SERINE AF grr, ak yen dentro kenyscerl, ogyanalyan eve sarval tell, teot Epeilon az let ka elit, mint minden mis esetden.atol a gySaynr kane, aed {Ghextleaek bizonyul MstelGlazonban valohan fel Kell vetink a tinden fron soe hee deni a boli let batvényozdsénak problems, anellyel seemben hee van v hanes ‘vesagel tnd elbositsénak. Az aiiveuthanaziaazoban lens muondaos oy Se os ‘oltnak, exit megengedbetetien. A alot atating bs (Saics Ferenc: Theolgia tka; Bora Kristof Fesyzee) A yas OW" parancioluteredetileg a talioelnck steretett vlna géttszabn, mrt az ‘strep ber ige (het) ink&Db a személyesellenfel megdléstjeenth mow ae F2/6L ‘Ssaivetsiszemiket klbabséget tes és 6 gyilkolis kz (véletln Os). A nodhita ‘wovetsegben szdmonkér Ite az egyik ember a mask ember ve (Get, 93) heart ember Isten képe, test a7 istenképasés védeay, roms ogo a vir, int mits lehondo7sflfopisa is moti, Eni itja ‘az Osziveség az emberildozat mindea formal, dea helyttes ldozatlterik, mex ts * Usovetse a2 Olin spirinilisjlegt ad, amikor a Sint kerdtslfogva Toungclnek” nevi Ua. 8:4), dea test megOlésénélnagyob vesedclem is van Qt 10.28), lézusszernt a harag me a gyilkosig gyokere, eae fonos a megbeedee ne let wédelme azochan mindig hangslyosab (Deut. 24:19 kk. 2236-7), ew as ne istene, Kriszns gylekezeteesak az cet ldalén lla a halal semen nis ar ellenséggel, Acembert let ** Mikonal meddig enber az ember? Amibenkilbnbisikazid6-Leresziyén aii a bb ldevalistol wz et ajéndekként val6 felfogissban az az, hogy nh we saat indiidaum egyellszert, mepismethehcelen énckéet vals vol, en minden core ember | lekst tecmd haaiméval oma lee (kredconiaman, noecbese traducifsigmustl, ely szerint Adérsban mi minden egyes Idek megicmennr co nema ja safrmazak a) A természenudoményos gondotkods az éett a biolginifunkidk fel6t énelmeri. A Kinikal és biol halal detinisns thet Pld It beljeeses, de hogy mca Acinaviltond, * A fopalom em define opyénctnin (Ongyitosg ax alioholizms, og, sh) Teolgiai szmponthil az Gnflildacés és a mintség kerdése le flvebele Mic {pitta clk a ngyikosokat de vanak ivéeles helytek Gara Hamels Seneca serint az ember adtig 61, ameddig tell Az Ossoveacy seinea eee meyikossigot, do & mascadaakat feimentt, mer hisdinck tkinsh, Shee’ AZ Gsaovetség nem fopllkorikevvel a kédéssl (Live Ids), do az Gopyhisins ae [pobléma, mintbogy sokan elébe menick a mirtiségnak, mint pana Popronc Asosion sa kph sinatok elt akozlmatig nem Lapbatak epyhec eo Durkibcim francin szocioldgus.foplalkozottbehatban Qe svempontbl a depressséval &s a pillnainy! elmczavaral horhas wane, leetSbb, amit mepthstink, hogy & gySgyités & a mezellzes oldie dual Usienact Szzmpontl a szemysésGnogreszigja. Elide25 klar) seis eck Gan ‘meamtatsok, somvedstl vals fem, sib). a Biblisha is tasosa Gee, SEOUL aktor ez ate cmberileg tnyeg véps5, de egy temets!predkscohan ell halon cami a Ita ai nagyobb a mi sivGnknél (én. 3:20), thd a Kleist prleken insassa mega szretet a bjbjusotaal val szolidrtsban 63 meelontsbey Aha sak a2 ols elét 26, azul itené St © A pulabinttes ex embers egy thi gyakorlata, melyben az am hafta végre az SmumUlest~ ezlnn, ker: Van ez joa? Aza ony. ogy mint is eee {Grtnsimi analégiktal nem igazolhat6annak helessge. Az Oxabitse rears * Tooling Moore vias an. A hldbnets, mit ves exe a lam jga, Fmedaan mint cetents, 2. Kiss mir elsenvede a halos Dita 3. gen Steven tray, az egyhicban pedi a szeeet (Lather exe! Kimonija eee Gabirskodds megakaclyortsa véget. Az engedheaység Is ugyenyan Bone ther ‘mint vereskeztseg. Hébort, béke, pacifimus % G.iborik nem inten akaatabst vannak, hanem emberck bine mia. Mir az ztvetéghen (bb ijcleat is a Uékekoscak tin vigjeik (Ee 4 oak. na Aids Kes halt békességaenéskntacimen 2Kor. $19,EE 212.2, 0, seekaypila sa megs figyelmenet. nem a hibonk eertibetctceron, hhangslyezza * Az ieszsigos hort fogalma a rémai_jopbél ker a teresrtyéasghe, misceint a Reruzpéneknek is ell katoi szolgsatot vegeraitk. Augutinus sseeet ac enc ‘rian ral ese mindenki amply Koclesége de ar igesgoseig oon ‘elislekéopen érelmezick fleg a kizépkorban (ecclesia litany) Arctsoaecokn (Siims Mborit neverk igasigosaak, de elite minden leheiséger moe ot ‘erin eat Az alibi kitériumoknak kell megfeein egy igeasigts hibeed axed 53/62 {modemeb fogalom): 1. Legitim hatisignak tell bejckntenic 2. Célja a béke lomozltésa 3. Csak mint végs6 megoldés 4. A célnak és az eskpSkaak weeyben eel fenniok 8. Csak bizts siker esetén van éxeime 6. A pus tantzkodny el ag inkdp nem az igzsSgos hbo lent az erkles problem, han ar igarsiptaon made % AZ ‘cSszakmentssg és pacifiamas ‘megkiloobézctendS, Az egyik_poisjogh Imorgalom. a mésk a fegyeresszolgiat megagulisa. Az wtbval a sorebleas Fae, nines bidkiai analidja, misrszt igy kell Greaunk a sllanhutaommat ees ‘magatarsunkat? Megtagadhatuk-e a szlidrtést a tObbifolgértimunkter” Valanans Gta kell dovatolat hoa, de a paranesta tem” soa nes chet Kv, Veges see nem neveahet8pacifizmusak egy agresszivhibortban valériszvtelt min alsey soe bevezets: + Bitkapesoltoit minden rsadalombanszabdlyozza a jog is ~nemesak az exes! {nem magdntgy = eleve ket ember kapesolatidl van benne ss! co a aradicionlis normast za folyamat a felvildgosodéseal adult Selgyonitoa.a. tudoményos.forrdaiom (Freud - a nemi eet korsbitsl eles Segments) &5.bizonyos.trsadaimieéyeni (nk emancipsiga ~ réscben seikegeen hbo alt) nemiség, hézasség a Bibliéban és a trténelemhen: / + aii nts etre a Gone eres lbolecien lca “pena smi ioe! ae enter Ista stink tals tempt exak « mésik oer ls apsntn a mee cP sateen mes ti rm is + sathea i ancvis eiyeseeta selena . a hizassig mér az OSZ-ben is a scbinetséei rend szimmbéluma * sag. SERENE pesolr mesronlse slats bicet flyin st enbemek ‘lagi ll mgt lees, togy een ae vibe ee ase “yan asst ny Sgr hall nee, Set See La ck ax Zesonjon ee son sng hls 4 Set been a puieagen vom egy metic eseméay és, hanem ‘nase heen nl rion + aa gZ| 528 Richt at Cee alma, hem eck aoa a hivagnt — svosban's et mephesite gia Netter maga ae seeders shank et esas “aya zt ets Yona ri penak ye vol, gy éad, hoxy agen Lorde ieplogsnadak eee! Epos Ua I pee a nila seme) “sat Gira an valle boy a er ketene sk Hint emp Inari, etl ax enbek gy saprodakwl iar Spel ine a {Zeparodnak’)~ ena a felfogsmak a Kivetezményeképpen a scents még a hizasigon Delis esak afflehocsnatos Pin tt. + Signal a gem egyesés nem bin csak anemass kizirsa Spang zit A hzasieok védelmének jelszavival az esha is elfogata a pst ‘wing Ez oiyanaetbulizetten, mint aplotan ed suentyvGeics pensar stalmatel lice sdbaios neil arene 6 a nkOzisse Aiesesével (lami anabapista) 1 eave ekdaben st trot, hogy ascesnéy magaabb rend, mint a héasng moro Win sySker a katt nem a nomi dass a atalect cient sponyscer: Lather: nek alt kell vemie apt vigil; Rd alesse eee sa fri enfegyeimet hangsilyozza, seep alanine: poles elle: a. Niassa nemis ten is nnck trvéytten fellege cs nem magt a tent fe ea sexual maganlgynck teint, melo is Desélai 1 Pltonus:hasoal prada; a nemiséget mest dologak tata ei kapesoat mele Pomanika okszoe vlSganegy Sts rangra emeli a szercmet saat Pemlstet Kbzpont Kies tee, a elzaija a Niassa fogyast ‘srsadlom problémajvé valk Kereslet Mindat reve lesa hizassig, hézassghtts, vélis + etek exyaey a hézassdgon bell valésulhat me, em oh molan Kl veal hogy Isen sa pins —ugyanaikr a dons fllbstaée nem leet mechanikusan Istere Réant ana Rizasshtts ks cmber dntése,de-nem csupén. 26 gyi ~ pols tevények is ‘stahilyozzik, 6 az Evangélinmanak is van belesadsa + tenet fOUik a2 exyhézi hioasghstés is: nemesak Isten éését fect ki, hanem a ‘lls ks met is, Faposo i ZB 92 sramentum, de aay tok —kisrizldikhenne Krista 6 az yh ‘epesolata + liberi dt gyakorfval gous redklisn szembefordl Thowecnm (2st Mrs Hogy ax euyhds mepengedie a vids ~ a kéiés hogy a végleg ve is teayt okllinbsrtete a bin és a bndst ~ez azonban nem vilhat ols feloorSssat + abdzasségok eySgyuliséért mindent mog kell tna ‘salddterverts,siletésezabélyozis, ae «8 Suentiris szeriat ae anyaméh gyiimolese juratomt” [9 tel 8.5) + a20SZ-itorvéayek a szaporodés szolgsataban dla aga SF O87 is talkie setlesen a Slleteabiioasal (Gnén este) de vildgméretivénapjsinkban vile + Togamcisgilis’ a suletésseabalyocks médscere “potest KetHéskéat vetidik fel, hogy a csalidervezés, szlletészabilyozds lhete a ‘megoidis az emberiség probléméire { Segmbes gots kaporcatremtéskor: nines kivnlgitavayakon a temesze Gvénysink Tomo gare teakaddlyorisiak lehetsége kenyelms szempoatckat sept elles pag fontosabbakks vihatnak a térgyak az életnél + nuke essa a seletessrabilyodsescktzel a pro. tkik az epesraégre nem kiro, mina (81 sziméra elfogadhatd, a hézasségi Kapcsoitot nem rombol6 eacktnch heaaoon, Leesan tk Lelseéege piromuva lehet etklesieg elfogchat6 ~ footos a nagyobb ovbsségét Gert felelisség is: még ma is érvényben van a seaporodatt Ws sokaretionr Paransal(ehhezlgalabbhiromgyerckescslddmodelirelenne sake) + mv aborts: nem tekinthets a siletéseabilyords exskorénee oe eS Misco. tablet seb. - ezek nagy része a nOket sia: Sues scent nem kéoe ‘inden ferhetanbk vga ean ezen a téren 2 elviligosité munka és a nem Kine terhességek megel6zése minden szempontbl ‘hasenosahb, mint a teruesség-megwakités Near euic0.19 bite art A hatodik paranesolat; 7H ND ,Ne it” Mz 2013) Az élet védelme m9 6, gy, ems ala sit avaboka i, Sszcaic ay atk asl plasm: 227-8. ao alts eels vt Os lense indents) TEP lee Cpls web ly — Midge nie wares = Leathe) FED —clpasat, levis Heldetberg! Kate 105, Kérdés: Mit kin Item a hatodikparanesolatban? Fleets Avi hogy flebartomat sem gontolahen, sem.s6vdh vagy magaviseleemme még kevesbs cslekedetemmel sem magan, sem mésik dal ssvelelensegel ne esse, ne, gloom, se pe incalmazzam, vagy cg.ne, jem. Hanem, hogy ‘inden ‘tbossztvéggyal felhagyjak. Magamban Kit ef tezyek. vagy. ahaa veszedelemibe ne rohanjak. Ez oll sdntot poe ileibbsegnck hevébe meg fegyvereshtalom is, hogy agyilkosségot mepakadalyrza Mi 522.262; BF 431; 4M6e 35,16-18, Zot 181-5 IMB 19, IME 9.6. 106, Kérdés: Fc poranesolatazonbon mintha csak a gyilhsségr zélna? Felelets [gen meyivén a gyilkossgot, ara i tant minke, hogy O gyi esvilkosyéenak még. ayOkeré. it mint amilyenek a2 icgpséy, eye, harag & bossavigy « hogy mie eves is gyikowsgnak tar. Me 374.1118; Gal 5.19.26; Pld 10,12.14:305 Jak 119; Rom 12.195 1 EF 3.29; on 3,15; M52. 107. Kees: De lég-e az, ha felebardtunket ax ebb eet mSdon meg nem ijk? Felelets Nem. Mer midi Jen metita a. iigséget elles borage, uayanskkor rnsgparancsolia ati. hogy. felebarunka, gy szerestk, mat maginkal isnt ‘rslemme.. bbesséugel.szelisfage..KOnyOcleteséggel es _suveseaeel ‘selesink. Ker t6lnk Talbtbleg elsrisuk €+ mp az elesegeinkhel i fot ‘epylnk. 3Mée 19.18; Kol 31245; Ef 41-3: Bas 58,7; Ped 24,11; Mt 544-45; Rén 12,1020; Mt 22,59; L636. Neo Mee 2015 te ago 08am Dr. J. Douma: A Tizparancsobt, Kapmen, 1988 Minsen lo wssete AG parancsolat az embesést tt; az emberéletvédelmére irl A nia s dltok et sendelkedhetink; Eten! kaptuk et jogot ainda. (M62 1.29; 1Mé29.3) ~Inten mine Ere gondoe fed, (Mt 6268-29) ~ A nivéayek 6 sllatok dssorbun Inten dicsségére vannak, 5 cstk misodsorban az ‘ember atone, ‘Az eljovendo bekebirodulomban megyan a helye a nbvényeknek 6 a dltoknak (Ses 116.34222) ‘Bizonyos llatoknak Kieneltszerepe van uz OSZ-ben; Isten elfogadj exeket doz vember sete, ‘A vér a let szktelye” (IM 9; 3M 3,17; 3M 17,10; SMe 12.23. Aw et Shwe, az ember nem rendelkezhetvele (pl nema chet v6). Tissteloink Kell mindent ami él. Az embernek gondoskodnia Kells Alatoknsl. Next inden escben het me Alatokat az ember. fat sem Icet mindenestbenkivisn (Gl habort obs nem), ‘Acembari det islets ‘Az ember Isten képere teemtetet (IM6z 1,26). Edben egyedilils. Intent képviseli Fldin, stn Denne aka Taki, lala akayja halmét & dlcsOségée mgmt viligbn, ‘Az ember rendeitése hogy Ist emplom legyen. Ere kapta a. Grtelem 6 az akerat ‘alomany. “Aki ember véét ona annak vé ember on, mec Isten & maga képmisira slkota rember.” (IM629,6) Nem szabed megdtkozn sem sz ember. (Jk 39) ~ Azember letéack tisztltefggetle kllegyen atl, hogy ale egyén lege tese- e Istentl sendelthivatsdeak és viligban bet helyének, vagy sem, gyedilIsennek van joga rendekezai lt 6s hall foe. Nekink ee sem esere snes junk: Seahodelg, et és masastalés ~ A 6, paranesolat a Tizparancsolat beveretése lf tartoik ~ a 6s iam az exodus hiterével het: .AKi mas dest nem kineli, mikichen ssi ahve egyptom svabadiisénak sc Soh az Jave kegyelne ellen vékerik'. (PW. Maras) LL Kole: Ax embesi Get efha iste magasilis Az embert axét nem szabad megoln, ment ~ val6sigosan vagy lehetségesen ~ olyan valk, ak sent desi, e26r aU amsikat mepol azz! ston ish” Near amie .19) ita ater ot Aceletuariciter ‘Acemberélete Iten és a elebart slg etal. Absaolt érelemben véve nem besasthernk az let tstletéaek KOelexdségé, ert Istenrendelkeéstinkrebocsétota (pl elem) a nbvényekat 6s lato ‘Vannak olyn helyztch, amikoroga van ar egyik emberack meg ans, = Tistelai Itont Kell, a2 letet meg kell becsini. (ex Douma szerint Korektebb fogalmazs) > Ha Inten az et tistleben trtésétkivénja tSllok, kor nem seabad azt smegsvaktanink, ‘> Ha inten wovényeket A latokattpllékul adj, akkor megetheyk azokat © ‘él, = Ha Istenkardot ad valamely flsiség Kenthe, azaljogot is ad annak az et Koreorasia vagy eve. (pl. Bindsdk ltée) Albert Schuster suémira az lt tisztelete ax etka legbb normija vol, (evil, rigs, rovar tapos, st.) ‘Nec joellenesen ‘ie tevényellenes és vans; joggalellenkezb ol ‘A mS) ig sobsem fondu el6akkor, a sen 6 meg valait vagy amikor a elleséaet ‘ik meg a habordban. Dea bir paanesira vgrehatt Olé sem érend8 ez lat. ~ Jogi ktepis a gylkosa: > Gyilhossig; lire mepfonolt sxéndekhal, sendkosan as, (IMO2 3425; 49,6~Sikemi vrtird) > Embertles: lve eg cif neal, de vindéhosan OS. ipl eves ‘elindléb)) "> Gonalansil etkovett ls; Pl. Spol6n8, ores, soft, vast valskezel6, természetvedclem (oukleds eximbvek hulladéha, Kienyezezennyezés), operesis, st, figyelmeddensége (v0: 2M62 219 — vad kay SMGz 228 hineptene > Yéllen ae: SMé 19.5 ~ nye lecepal bala foe hala ses val ~ lareten clismest vol vérbosses (okonijogon). 2M6x 21,13; 1Kir 228: haa lat lens okort,akkor Ihetsé vot elmenekali ahve oltéroz, menedekvSrosba (M6235 9k; 5M 19.3489). Nea (Mee 2019) ate Phar lin Abortus provocatus [Regen a leresziyén egy a polgélsevényhozds egyario elite az aboruszt. (16 1,8kk: Zsolt 130,1388) Mira megyattozot a helyzet. Keresrtyén ekusoksténheligk az ember let fogalm & rmagzat Kowal kapeslatosan. A magzt ya ana (sigerel) rése",.meg em sleet cembri",wnbi test egy darablia, csdppnsl mylka”,ybdcsscerd le, sth cxée rola azany szabacon She, mint ajdonos. ‘Terllions; .Amibsl ember lesz 2 mae ember” (sen képe elpusztiinak” novi sz aborusat végrehgskat Miko kanin mega mages. elke? > Aregyik vélekes szerin Fitkndl 40, anyokndl 980, npn, > Kalvin: az anyamee née magzat mér ember. Ha pedig méltalanabb dolog egy embert a saat hazban megdl, mint a mexin, mer! mindenkinc a sajdt Ihéza a legbictosab menedéthely, mennyivel simytségesebonek ell alr {aldlnunk, ha egy mageton aki még meg sem Udita az det vilégosedgd, megélnek az anyjarmaitben.” = VL Pal pipe 1968-as Humanae via encisjdban megerstete az egyhdz shorts elas slsfopaes. ~ Inde and abortus: = Epésrségugy indiscié: —Olyan tetepsés All femn, mely az anya ele ockénatja. Ax anya élete chit eldbbre valé; 2 leanenésnektkiatendd. = Pricho-szocilisindikiis: Az anya pzichikal let vesaAlyezttet (nehér gy!) = Bigenetkusindkécié: Nyomorék gyermek szbletséack vestlye. (Az ealigiek aapjin ekkor sem rendelherhetink Shatalmdan, A vzsglatk ~ pl. mageatie-vétel - nem birtonsigosak 100%-ban: sem eredmény, som aanyasirellensépe tekimeidben.) > Jogi etka ndikicis: Eszakos bUneslekméay (pl. megerinzakolés, iskorival alo Kovbsiés, incens) kort terhesség megszakitése, Dilemma: = magzat i bonis, vagy th, Ondll6 let, amit védent kell? (Douma szzrnt magas eekblesi seiavenal ar yen ayer védelme az anya 6 a cal rsa.) > Stociis indi: ‘Az anya nagy seocdsnebéaségekbe keri a sas mat. (egoldas leet az anya segise, vagy véps0 sthen ar adopts) {A balan lev asszonyoknak nytt segiség ktzben nem Doles dolog gyilkossgnak neverni az aborts, hisen érelmileg isvonyt text jleatet ae anya gyerncke ‘Svonrae ‘Ax abortuszt végz8 orvosok dilemumsba. herlnck hivaésieskjlkkel Az abortszt _itistlanal, ,fueszalagon” végz8 ervosok hitenné vk hivatnukhos, melyet a2 ‘het véselmére vata. Nec e218) ila ase Zt uthaniia Régencluastttk, masz kben lfogadot. ~ Randi, > Avélet széndshos megscimetése a inten szemly mepkérdezse nil 1 PL sys hidnyossigokkal viigra jot csecsems, vagy szellemileg leépal ls ember esetben ezek megvalasolhatatlankerssek) * Douma véleméaye: Krsrus helyet ado Kidlységdban lepésoknak, egszilonaknak, holdkrsaknak, vakoknak, skeet, héndknak (CsskIsen herhet = Ax Get szdndékos megsztneése az érniet emily aka, Kérése alain (Gnrendelbexés) Nem rendelkezhetink Isennel szemben sat sorsunhl, Bat test ‘all uti keresrayéavirakords (Fil 1,25), cak iméhorhatunk ére; 3 egrets Ito +A kezelés mepsziniese Douma szerint mis kategori. Ekkor nem ‘Weak es, sak lemons, Tadatos dts; ytines mit tenn. Ongsilhossig [Az epyhix vegyesen fie mep. Ambrosivs pl. jovéhagyta mepsoplistIényok de tiszitalann et asszonyok dngyilkosségt, Augustinuseluasiota ‘sin hatiroratok totdk a ngyilkos eemetét, 6 példa van ere a Biblisban: = Sémson halila (Bir 1623b4) — A Zid 11,32 a it ise Kbvé sora!!! “Onfelldozis (v6. Jn 15,13. yiner anna agyobb szeete.") s+ Saul és fegyveshordzsja (18m 13.348) > Abie ~ Absolo isa (286m 17.23) = Zim ere krly (1K 16,84) Js skies (M6 27,348) Az ngyilkosig nom ms, mot sepsykidhls 2 tljes mapinyosséeh, reménytelenségbil kilaéstalansigh ~ Ax ongyilkos vétkevik a rsadalom ellen, de a trsadalom is vtkes az bngylhos halla Jogos née 2M 221-2: Ha egy tlvat el betorésen ének, & day megveik hoy bela, nem ‘amit verontasna. Ha viszont nappa otek az est, aor vronsnak cami = A moder bntesijogban van méa a jogos Gavédelemre, Neo use 2013 ita at dotan albums Aki ember vet ontja, anna véét ember on, mer Tsen a maga Lépmdsér kota rember.” (M629) [Rém 15,45: Ison szolgélatsban hase) kardot baragns bosses, De a kardeak smegeliad szerepe i van (HK 105K.) ~ Kb, 30-ele eset sorol fel a Biblia, amide halibantetsjé. (pl. bélvdnyimsess, hivassities, srk ellen! sas, homoszexualiis,szombc mepszegée, sh) ~ Isten étshat dit a ilégban ar let v6deimére. (menedskvdronok, vtlensée, tad, bi felis, sb) ‘A mai joprendbon es kerstorssa, vagy sities van a hallbanteténck. (wgyee ‘orsrdgokan visont trmszetes dlogaak sz) Mabon ~ Istenszénoshabonit ovahagyot; ezén nem neverhetUk a habortstaldnosan bine. ‘A bor cela mindigbéke kell leayen. (Qukleris fegyverek kere!!! Az ember em ‘ud meglennifegyverei nek Bs nyomorisiga ‘A hers jogit nem lehet ktségbe vonni a sat ert védeLnéed vans, ~ Céak pacifsa alapon leet szembchelyerkedi a felszabadt bora ~ Gyilkossig = Ongyihossig alte — Hors ~ Paciiamas [ desdy) - deb eee ee te ya te abl ce GD + GED beens ot bse a —spee poses Ean ton, nb, fge Bes het Cuan) Dy, prpery, We dete Lenn: ter giles mh, felltndy , Lele, eed , mec we) fale ot ah (Bey ont Mb Ste gE Mee ee eel, Nef peut Cait 3,3. crcl a I daabennhe cere ok cc eqpucted fk, ls be CN eS OL OIE tes) “we ee Re \ Cir eg pe em het (GM lohan) [ee irs [eek We agletbuntet poh ten af oe olan * me digs entany Lfeabete Patt) UR alc Helen Pecgteme e e Te ats eBay he YE arte one eM oee ase tTe ‘CLilicmedly Bho] verte! dened t” - fe “Ce fH) w Lzwiglen napeest> cleat TOIT panto Cote) ree es MH = spl Cuipho -ba) Bate aglak ses amit C aegis ~ ee Lost) EE ae (a -ae ge Heth ont Sepa et oa, Gl es —_ a 4 oe 2) ach ree Lae Congitt) Cae paler yd drdite (EAR)

You might also like