Patanjali jóga szutráinak magyarázata I.

rész
SWAMI VIVEKANANDA:
BKS Iyengar:
PATANJALI JÓGA-
SZUTRÁINAK KOMMENTÁRJA Light on the Yoga Sutras of Patanjali
Fordította: Andrássy Tamás Angolból fordította: Rhasoda Varga Margit

Következik a koncentráció Isten áldását kérve most elkezdődik a jóga szent

1.1
magyarázata. művészetének kifejtése.

A jóga az elmeszubsztanciák /citta/ A jóga a tudat mozgásainak lecsendesítése.

1.2
funkcióinak /vrtti/ elnyomása.

Akkor ez az idő /a koncentráció ideje/ Azt követően a megfigyelő a saját valódi ragyogásában
1.3. a saját /változhatatlan/ lényegében tartózkodik.
nyugszik.

Más időkben a történések azonos Más esetben a megfigyelő a fluktuáló tudattal

1.4.
következményeket szülnek. jellemezhető.

A tudatosság mozgásai öt részre oszthatók. Lehetnek

A funkcióknak öt változata van, ezek
1.5. észlelhetőek, észlelhetetlenek, fájdalmasak és
lehetnek gátoltak vagy gátlástalanok.
fájdalmatlanok.

/Ezek/ A helyes ítélet, a Ezeket a mozgásokat a valódi ismeretek, az

megkülönböztetés hiánya, érzékcsalódás, a tévedés, az alvás és a memória okozzák.
1.6.
szótévesztés, /szószegés/ álom és
emlékezés.

Bizonyító ereje a közvetlen A valódi ismeretek lehetnek direktek, következtetéssel

1.7. észlelésnek, a következtetésnek és a kapottak és tényként bizonyítottak.
lelkiismeretesebb kijelentésnek van.

A különbségek hiánya téves ítéletre Az illuzórikus vagy téves tudás a tényszerűtlen és irreális
1.8.
vezet, az igazi lényeg állapota nélkül. dolgokon alapul.

A félreértés valóságtartalom nélküli A verbális tudás mentes az ábrándos elképzelt dolgoktól.

1.9.
szavakból ered.

Az alvás a gondolathullámok vagy a tudás nem szándékos

hiánya.
Az alvás a vrtti egyik állapota, amely
1.10. Szanszkritból fordítva:
az üresség érzéseit zárja körül.
A hétköznapi tudatosság hiányára bizonyosság az
álmoktól és gondolat-hullámoktól mentes alvás.
 A memória a szavak és megtapasztalások változatlan
formában történő előhívása.
Emlékezésről beszélünk, ha a tárgyak
1.11 képe nem veszett el /és a róluk való Szanszkritból fordítva:
benyomás újra a tudat felszínére jut./ A memória változatlan formában történő előhívása annak
a tudásnak, ami a direkt megtapasztalásokból ered.

A gyakorlatok és a kötődésmentesség eszközök a

Gyakorlás és vágytalanság útján
1.12.
fogunk uralkodni rajtuk.
tudatosság lecsendesítésére.
Szanszkritból fordítva:
Az ismétlődő gyakorlatok célja a tudatosság visszavonása
a vágyaktól és a kötődésektől.

A gyakorlat a folytonos történések A gyakorlat maga a rendíthetetlen erőfeszítés ezeknek a

1.13.
köreit van hivatva kordában tartani. fluktuációknak a lecsendesítésére.

Szeretettel, hosszú időn át A hosszú, megszakítás nélküli, éber (odaadással teli)

megszakítatlanul, fáradtságot nem gyakorlat a szilárd alapja a fluktuációk távoltartásának.
1.14.
kímélve gyakorolni /az elérendő
célért/.

A lemondás az a gyakorlat, ami elszakadást eredményez a

vágyaktól.
Szabadulás annak lesz része, aki
ellentmondott a látható, vagy hallható Szanszkritból fordítva:
1.15.
világ utáni szomjúságnak és uralkodni A felsőbbrendű tudatosság, amely győzelmet aratott a
akar a dolgok felett. vágyakon és közömbös világi szenvedélyek iránt, a
védákban vagy a szóbeli bizonyságtételekben nyugszik.

A legvégső vágytalanság az, amikor A legtökéletesebb lemondás, ha valaki a természeti

maguk a qualitások szűnnek meg és kötőerők (tudatlanság, szenvedély, jóság) fölé emelkedik
1.16.
purusa megismerésében keresi létesítőés felismeri a lélek valódi természetét.
okát.

Az igazi megismerés az a A gyakorlás és a kötődésmentesség (függetlenség)

meghatározott koncentráció, melyhez kifejleszti a samadhi négy típusát: önelemzés (analitikus
1.17. az ítéleterő, megkülönböztetés gondolkodás), szintézis (tökéletes intelligencia), boldogság,
képessége, boldogság és az Én- tiszta létezés.
rögeszme megszüntetése társul.

Az üresség, ami a gyakorlás során megtapasztalható,

Ez egy másik samadhi. A megszűnés
tartós gyakorlásán át megszerezni az
1.18. összes lelki erőt és benne a citta, csak
a meg nem nyilvánult benyomásokat
tartja vissza.
másfajta samadhi, ez a korábbi benyomások egyensúlya,
amelyek tudatküszöb alattiak maradnak.
A rejtett benyomások szunnyadnak, de tudatosság
bizonyos pillanataiban felébrednek, fluktuációkat
okoznak és megzavarják a tudatosság tisztaságát.

1.19. Ez a samadhi, ha nem követi azt a Ebben az állapotban egyesek test nélküliséget (anyagi
külső megszabadulás, az isteni újra forma nélküliség) tapasztalnak meg, vagy elmerülnek a
 testet öltés oka lesz és ezek azok, akik természet törvényeiben (eggyé válnak a természettel). Ez
a "természetbe bemennek" elkülönüléshez vagy magányossághoz vezethet.

A gyakorlást bizalommal, meggyőződéssel, erélyesen, éles

Mások, ezt a samadhit, hittel,
tetterővel, emlékezéssel,
1.20. koncentrációval és a valóságnak a
valótlanságtól való
megkülönböztetésén át érik el.
memóriával és az elmélyedés erőteljességével kell folytatni,
hogy megtörjük a spirituális megelégedettséget.
Szanszkritból fordítva:
A bizalom, amely a bizonyosságból ered, az elme fizikai és
morális ereje, a teljes feloldódás, a valódi tudás elérése
különbözik az előzőtől.

Akikben sok a külső erő, hamar sikert A cél közel van azok számára, akik a legerőteljesebbek és
1.21.
érnek el. a legintenzívebben gyakorolnak.

A jógik sikerei különbözőek; a Különbségek vannak azok között, akik mérsékeltek,

1.22. ráfordított erőfeszítéstől függően: átlagosak és intenzívek a gyakorlásban.
gyengék, közepesek vagy erősek.

Isten iránti odaadással /fogja elérni a Vagy a cittát (egot) az Istenen való mély meditációval, és a
1.23.
samadhit/ teljes behódolással lehet megfékezni.

Isten /a legmagasabb Úr/ egy Isten, a Legfelső Létező (a végső lakóhely), teljesen mentes
különleges purusa, bánattól érintetlen, a kettősségektől, nem befolyásolják a hatások, és nem
1.24.
s tettektől, azok következményeitől és érinti meg az ok és okozat törvénye.
a vágyaktól mentesek.

Ami másban csak csíra, benne Isten semmivel össze nem mérhető, felülmúlhatatlan
1.25.
végtelen mindentudás. eredete minden tudásnak.

Ő volt a Tanító, sőt az Elsősök Isten az első, mindenek fölötti és abszolút guru, akit az idő
1.26. tanítója, igen Ő az idővel körül nem nem köt feltételekhez.
fogható.

Az Aum szent szótag képviseli, amit pranava-nak

1.27. Az Én megnyilvánult szava az "OM".
neveznek.

1.28 Ismétlés és meditáció – ez az út. Az aum mantrát állandóan ismételni kell, átérezve és
. felismerve teljes jelentését.

Istenen történő meditáció az aum ismételgetésével

Ezáltal nyerjük el a belső látást és az elhárítja az akadályokat az önvaló felismerése elől.
1.29. összetört akadályokból a
/megismerést/. Ekkor az egyéni lélek akadályok nélkül felismerhetővé
válik.
 Betegség, lelki szomorúság, Ezek az akadályok: betegség, érdektelenség (szellemi
kétségbeesés, lelki rátermettség tunyaság), kétség (határozatlanság), figyelmetlenség,
hiánya, tompultság, érzéki lustaság, az érzékek fegyelmezetlensége, az állhatatosság
1.30. élvezetekhez való tapadás, fals hiánya, és visszaesés.
fogalomkép, koncentrálni nem tudás,
lecsúszás az elért koncentrációból az
eltérítő akadályozók.

Bánat, lelkiszükség, tagreszketés, Szomorúság, kétségbeesés, a testi kitartás hiánya, a

egyenetlen lélegzés a tehetetlenség szabálytalan légzés további zavart keltenek a cittában
1.31.
kísérőjelenségei a koncentráció (intellektus, elme).
zavarainak.

Irányítás, – gyakorolni az egyetlen Az elme egyhegyűségének gyakorlásához való

1.32.
tárgyra való koncentrációt. ragaszkodás megelőzi ezeket az akadályokat.

Barátságosság, irgalmasság, öröm és A barátságosság, könyörületesség, vidámság gyakorlása

harmónia csillapítják le a cittát, által; a közömbösség által az élvezet, fájdalom, valamint
1.33. amikor a boldogság és boldogtalanságaz erény és a bűn iránt; a tudatosság hajlamai előnyösen
jó és rossz vonatkozásaiban változnak: békéssé és jóindulatúvá.
szemléljük a tárgyakat.

Vagy fenn kell tartani a elmélyült állapot érzését a finom,

/Ez pedig/ a légzőgyakorlatokkal
1.34. kiegyensúlyozott belégzés, majd az azt követő passzív
történik.
légzésvisszatartás ideje alatt.

Az elme állhatatossága teszi Vagy egy tárgyon meditálva, amely segít az elme
hatékonnyá a koncentráció azon szilárdságát és a tudatosságot fenntartani.
1.35.
formáit, melyek a rendkívüli érzék
észleléseket előhívják.

Vagy a szív fölött /meditáljunk/ mely Vagy belső stabilitás nyerhető a ragyogó, örömteli, fényen
1.36. az érzékek minden tárgyától meditálva, (ami a szívben látható).
megfosztotta magát.

Vagy megvilágosodott szenteken meditálva, akik

Vagy a sugárzó fényről meditálunk,
1.37. mentesek a vágyaktól és kötődésektől, nyugodtak,
túl minden bánaton.
békések, vagy isteni tárgyakon meditálva.

Vagy éber állapotban az álommal teli vagy álom nélküli

Meditáljunk az álomban elnyerendő
1.38. alvásra való emlékezéssel, az abban való elmerüléssel
megismerés fölött.
meditálva.

Vagy meditáljunk valami fölött, ami Vagy bármely tetszőleges tárgyon való meditációval, (ami
1.39.
megjelenésnek látszik. a tudatosság megszilárdításához vezet).
 Meditáljunk abban a lényegben, ami A meditáció mestere megkapja az erőt, hogy kiterjedjen a
1.40 az atomból a végtelenig terjed, így legkisebb részecskétől a legnagyobbig.
létrejön a gondolat, – akadály nélkül.

A jógi felismeri, hogy a tudó, a tudás tárgya, és a tudás

folyamata azonosak magával a megfigyelővel. Mint egy
tiszta, átlátszó drágakő, úgy sugározza ki a makulátlan
Ha a jógi vrtti-jén uralkodik,
elmélyedt szemléletét a felfogóra, a tisztaságot.
1.41 felfogásra és a felfogottra irányítva Szanszkritból fordítva:
elméje olyan /tiszta/ lesz, mint a A gunák által okozott fluktuációk fölé emelkedve a bölcs
kristály. (születetlen) olyanná válik, mint egy hibátlan kristály. A
megfigyelő, a megfigyelés tárgya és a megfigyelés
folyamata eggyé válik; a látás őseredeti formája jön létre.

A hangok keveréséből, jelentésükből Ebben az állapotban, amit savitarká samápattinak hívnak,

és az ebből következő a szavak, azok jelentése és tartalma szintetizálódik és
1.42
megismerésből áll elő a samadhi – a speciális tudást hoz létre.
"racionálisabb elgondolással" való.

Nirvitarka samapattiban a különbség a memoria és az

A samadhi, amit racionális intellektuális kisugárzás között megszűnik; a memória
gondolkodás nélkül valónak fogunk megtisztult és a tudatosság visszatükröződés nélkül
nevezni; – /előáll/ ha az sugárzik.
1.43 emlékezőképesség kifinomult, vagy
Szanszkritból fordítva:
mentes a qualitásoktól és már csak
a /meditáció tárgyának/ jelentését A teljesen megtisztított memória természeténél fogva üres,
fejezi ki. amilyen eredendően volt, visszatükröződés nélkül a
legtisztább formájában sugárzik.

Amíg finom anyagi dolgok megjelennek az elmélkedés

Ez a folyamat magyarázatot kínál a során, azt megfontolást igénylő állapotnak (savicara
megkülönböztetéssel és a samapatti) az ellenkező esetet, megfontolást nem igénylő
állapotnak tekinthetjük (nirvicara samapatti).
1.44 megkülönböztetés nélkül való
/koncentrációs mód/ számára, Szanszkritból fordítva:
amelynek tárgya szubtilisebb. A savicara és a nirvicara a finom anyagi dolgokhoz való
viszonyulás alapján különböztethető meg.

A természet legfinomabb szintje a tudatosság. Ha a

tudatosság feloldódik a természetben, elveszíti minden
jellegzetességét és megtisztul.
A szubtilis tárgyak pradhana-val
1.45
végződnek. Szanszkritból fordítva:
A finomanyagi dolgok, mikor már megszűnik a
jellegzetességük, megsemmisülnek.

Az előző sutrákban ismertetett samadhi állapotokat,

Ezek a koncentrációs módok
1.46
még /"magtartalmúak"/.
1.47 Amikor a koncentráció
"megkülönböztetés nélküli" lesz, a
amelyek maggal rendelkeznek (támasztól függenek) sabija
samadhinak nevezzük.
A nirvicara samapattiban való gyakorlat a tisztaságot
eredményezi. A sattva vagy fényesség akadálytalanul

citta elnyer egy szilárd állapotot.
folyik, fellobbantva az önvaló spirituális fényét.
Szanszkritból fordítva:
A nirvicara samapatti a felsőlélek és az egyéni lélek
azonosságának mély tudása, miáltal a megvilágosodás
bekövetkezik.

Amikor a tudatosság a bölcsesség állapotában tartózkodik

a direkt spirituális felismerésnek az igazságot képviselő
állapota jön létre.
Az így elnyert megismerést,
1.48
"igazsággal eltöltött"-nek nevezzük." Szanszkritból fordítva:
A bölcsesség állapotában időzve az igazság felismerése
támogatott.

Ez az igazságot képviselő tudás különbözik attól a

tudástól, amit könyvekből, bizonyítékokból,
A bizonyításon és következtetésen át következtetésekből lehet összegyűjteni.
1.49 elnyert megismerés, a közönséges Szanszkritból fordítva:
tárgyakra vonatkozik. Ennek a belső bölcsességnek más a tárgya, végcélja és
különbözik minden hallott, levezetett és bizonyított
ismerettől.

Ebben a samadhiban előhívott Az új élet ezzel az igazságot képviselő fénnyel kezdődik. A

1.50 benyomások, minden más benyomást korábbi hajlamok (ösztönök) lezáródnak és újak nem
háttérbe szorítanak. születnek.

Mikor minden hátralévő benyomás Amikor a bölcsességnek ez az új fénye is feladásra kerül, a

1.51 alól mentesek vagyunk, a samadhi nirbija (mag, támasz nélküli) samadhi jön létre.
"magtalan" lesz.
 Patanjali jóga szutráinak magyarázata II. rész
SWAMI VIVEKANANDA:
PATANJALI JÓGA-
BKS Iyengar:
SZUTRÁINAK Light on the Yoga Sutras of Patanjali
KOMMENTÁRJA
Angolból fordította: Rhasoda Varga Margit
Fordította: Andrássy Tamás

Önsanyargatás, Stúdium és a munka Égő buzgalom a gyakorlásban, önképzés, a szentírások

gyümölcsének felajánlása Istennek, tanulmányozása, és meghódolás Isten előtt, jelentik a jóga
– ezt nevezzük Kriya jógának. cselekedeteket.
2.1 Szanszkritból fordítva:
Az égő vágy minden belső tisztátalanság felszámolására, az
önvaló ismerete és megkülönböztetése a külső héjaktól, az
Isten iránti teljes odaadás jelentik a kriya jógát.

Ez a samadhi a bánat működő A jógagyakorlatok csökkentik a szenvedést és a samadhi

akadályainak csökkentésére szolgál. állapotához vezetnek.
2.2 Szanszkritból fordítva:
A samadhi eléréséhez szükséges a kötődések csökkentése
is.

A bánat működő akadályai: a Az öt kötőerő, ami megzavarja a tudatosság egyensúlyát a

tudatlanság, az önzés, a vonzódás, az következők: a tudatlanság, vagy a bölcsesség hiánya; az
ellenszenv és az élethez való ego, vagy a büszkeség, önérzet; kötődés az élvezetekhez; a
énkötődés. fájdalom elutasítása; félelem a haláltól és ragaszkodás az
2.3 élethez.
Szanszkritból fordítva:
Az öt kötőerő: a spirituális tudás hiánya, ego, vágyak,
gyűlölet, ragaszkodás az élethez, szenvedés.

Mindezek szülőanyja a nem tudás, A valódi tudás hiánya a forrása minden fájdalomnak és
2.4 legyen az lappangó, háttérbe szomorúságnak legyenek azok, akár elfojtottak,
szorított, vagy teljesen működő. módosultak, megszakítottak, akár folyamatosan aktívak.

Tudatlanság az, ami a nem Az átmeneti és az állandó, a tisztátalan és a tiszta, a

örökkévalót, a tisztátalant, a fájdalmas és az örömteljes, a nem önvalótól származó, és
2.5 szenvedéssel járót és a nem Én-t, az önvalótól eredő összetévesztését a spirituális tudás
öröknek, tisztának boldognak és az hiányának, avidyának nevezik.
Önvalónak /atman/ tartja.

Az Én-vágy az észlelő azono-sítása Egoizmus, ha a szemlélő az észlelés eszközeivel azonosítja

2.6
az észlelés eszközeivel. magát.

A vonzódás az, ami a gyönyörrel Az öröm vágyakhoz és emocionális kötődésekhez vezet.

2.7
kapcsolódik.

2.8 Az ellenszenv a szenvedéssel A boldogtalanság gyűlölethez vezet.

 kapcsolódik.

Az élethez való ragaszkodás, a Az önfenntartás vagy kötődés az élethez a legalapvetőbb

2.9 maga természetében gyökerezik, a valamennyi szenvedés között. Megtalálható még a bölcs
tudós emberben is megvan. emberben is.

Ezeket a szubtilis samskarakat, – A finom ragaszkodásokat a visszafejlesztés folyamata

2.10 elnyomásukkal, eredeti állapotukban minimalizálja és megsemmisíti.
fogjuk legyűrni.

Meditációval kell /durva/ A tudatosság fluktuációit, amelyeket a durva és a finom

2.11 módozatait visszaszorítani. ragaszkodások generálnak, meditációval lehet
lecsendesíteni.

A működések gyüjtőedényé-nek A múlt életek felhalmozódott lenyomatai, amelyek a

eredete, ezen bánatok, /zavarok/
működő akadályaiban van, melyek
2.12 ebben a látható életben, vagy a
láthatatlanban tapasztalhatók.
kötődésekben gyökereztek, megtapasztalhatók lesznek a
jelen és jövő életekben.
Szanszkritból fordítva:
A kötődések gyökere, abban a karmacsomagban jelenik
meg, láthatóan vagy láthatatlanul, amellyel megszületünk.

Amíg gyökerek vannak, gyümölcsei Ameddig a visszahatások gyökerei léteznek, születési

is lesznek az életben, mint kedv, osztályokat hoznak létre, megszabják az élettartamot, és a
vagy mint bánat-tapasztalás. megtapasztalások sorát.
Szanszkritból fordítva:
2.13
Az előző életek cselekedetei olyanok, mint egy fa
gyökérzete. Ebből sarjad ki az egyén életének fája,
amelynek gyümölcsei a társadalmi osztály, az élettartam és
a sors.

A bánat, vagy kedv gyümölcseit A jó, rossz, vagy vegyes cselekedeteink szerint tapasztaljuk
hordozzák, aszerint, hogy okozójuk meg az életminőségünket, az élettartamunkat, a születési
bűn, vagy erény volt. körülményeinket, amelyek lehetnek kellemesnek vagy
fájdalmasnak.
2.14
Szanszkritból fordítva:
Ezek a kellemes vagy kellemetlen gyümölcsök előnyöket
vagy hátrányokat okoznak.

A megkülönböztetőnek minden A bölcs ember tudja, hogy a fluktuációknak, a természet

egyformán szenvedés, mert ez vagy kötőerőinek és a tudatalatti benyomásoknak köszönhetően
mint következmény, vagy mint a még a kellemes tapasztalatoknak is van kellemetlen
2.15 boldogságérzés elvesztésének a mellékíze, és távol tartja magát azoktól.
lehetősége, vagy mint új vágy a tudat
alatt elnyomva áll, vagy mint a
minőségek ellenhatása áll elő.
 A még be nem következett A jövőbeli fájdalmakat lehetőség van elkerülni.
2.16
kényszerűséget kerüljük ki.

Az elkerülendő ok, az észlelő A fájdalom oka a megfigyelő (atma) összekapcsolása vagy

azonosítása az észlelttel. azonosítása a megfigyelt dologgal (prakrti) és az ellenszer
ezek megkülönböztetésében található.
2.17
Szanszkritból fordítva:
A megfigyelő és a megfigyelt objektum közötti kötődés az
ok, és a cél ennek elkerülése.

A tapasztalás, elemekből és A természet a három tulajdonsága (kötőereje) (sattva,

szervezetekből áll, lényege szerint rajas, tamas) és ezek következményei, a hét elem: az elme,
megvilágosult, aktív és tehetetlen, az öt érzékszerv, és az öt cselekvő szerv, azt a célt
2.18
feladata a tapasztalás és szolgálják, hogy a megfigyelő függetlenséget élvezzen.
megszabadulás. /a tapasztaló
számára/

A qualitások megjelenési formái: a A gunák hozzák létre a jellegzetes osztályokat, és ezek

határolt, a nem határolt, a csak generálják a nekik megfelelő energiákat a megfigyelőben.
2.19 jelzett és a nem jellemző. Ezek az állapotok (szintek) lehetnek láthatóak vagy
láthatatlanok, megkülönböztethetőek, vagy
megkülönböztethetetlenek.

Az észlelő a tiszta szellem, s A lélek állapota a tiszta tudatosság. Tanúja a

jóllehet tiszta, látása az értelem természetnek, anélkül, hogy támaszkodna arra.
2.20 színeitől meghatározott. Szanszkritból fordítva:
Az észlelő (a lélek) állapota a tiszta tudatosság, annak
ellenére, hogy meggyőződése az, amit érzékel.

Lényege szerint a megismerés az A természet és az intelligencia csak azért létezik, hogy a

észlelő számára elrendelt. lélek valódi célját, a felszabadulást szolgálja.
2.21 Szanszkritból fordítva:
Az atma célja csupán, hogy felszabaduljon a természet
(prakrti) hatásai alól.

A célt elértnek ez megszűnik, de A természettel való kapcsolat, mivel a felszabadult lélek

nem szűnik meg másoknak, akik számára betöltötte a feladatát, megszűnik, de hatása
még résztvevők. folytatódik, és befolyást gyakorol másokra.
2.22 Szanszkritból fordítva:
Azok számára, akik a végső célt elérték, a természet
kötőerői megszűnnek létezni, de nem tűnnek el az
átlagosak számára.
 Az ok ez egyesítettség – a kettős
hatalom megismerése, a
tapasztalónak és az urának.
2.23
A szemlélő kapcsolata a szemlélt dologgal azt a célt
szolgálja, hogy a szemlélő felismerje saját valódi
természetét.
Szanszkritból fordítva:
A természet (prakrti) és a felsőlélek (purusa) közötti
kapcsolat azt a célt szolgálja, hogy amikor a szemlélő a
kettő egységét átéli, egyszersmind felismerje saját valódi
természetét.

Ennek /összekapcsolás/ oka a nem A spirituális tudás hiánya (avidya) az oka annak, hogy a
tudás. szemlélő tévesen a szemlélt dologgal azonosítja magát.
2.24
Szanszkritból fordítva:
A kettő kapcsolatának oka a spirituális felébredés hiánya.

A nem tudás megszűnése az Mikor a helyes tudás lerombolja a tudatlanságot,

összekapcsolás megszűnte – ez
jelenti a függetlenséget az észlelő
2.25 számára.
megszűnik a kötődés, ami a szemlélőt a szemlélt dologhoz
kapcsolta. Ez a kaivalya, a felszabadulás.
Szanszkritból fordítva:
A tudatlanság megszűntetésével a kötődés hatásai
eltűnnek, és a szemlélő elnyeri a felszabadulást.

A tudatlanság megszüntetésének A megkülönböztető tudás szakadatlan áramlása

eszköze, a megkülönböztetés
szüntelen gyakorlása.
2.26
gondolatban, szavakban és tettekben lerombolja a
tudatlanságot, a fájdalom forrását.
Szanszkritból fordítva:
A megkülönböztető tudás felébredése és a benne való
zavaratlan tartózkodás a kötődések megszüntetésének
eszköze.

A hétszeres lépcsőn a legmagasabb A megkülönböztető tudatosság zavartalan áramlása által

megismeréshez jut. egyesek tökéletes tudásra tesznek szert, amelynek hét
szférája van.
2.27
Szanszkritból fordítva:
A tökéletes tudásnak hét tartománya van.

Amikor a jóga különféle részeinek A jóga különböző típusainak odaadó gyakorlása által a
gyakorlatain keresztül a salakot tisztátalanságok eltűnnek és a bölcsesség sugárzó
2.28 eltávolítottuk, a megismerés glóriában ragyog.
fényereje a megkülönböztetéshez
emelkedik.
 Yama, niyama, asana, pranayama,
pratyahara, dharana, dyana és a
samadhi a jóga nyolc fokozata.
2.29
A jóga nyolc összetevője:
morális ítélőképesség (yama), rögzített szabályrendszer
(niyama), testartások (asana), a légzés szabályozása
(pranayama), az érzékek elválasztása azok forrásától
(pratyahara), koncentráció dharana), meditáció (dhyana),
a tudatosság elmerítése az önvalóban (samadi).

Nem ölés, igazság, nem lopás, Erőszakmentesség, igazságosság, a lopás kizárása,

2.30 mértékletesség és nem elfogadás, – mértékletesség, a mohóság hiánya a birtoklásban az egyéni
ez a yama. szükségleteken kívül; ezek alkotják a yama öt pillérét.

A gyakorlatokat időtől, helytől, A yama összetevői hatalmas, erős, univerzális elvek,

körülményektől, társadalmi amelyek nem kötöttek helyhez, időhöz és társadalmi
2.31
osztályoktól függetlenül, nagy osztályhoz.
fogadalommal gyakoroljuk.

Belső és külső tisztaság, Tisztaság, megelégedettség, vallásos lelkesedés (odaadás),

2.32 elégedettség, aszkézis, tanulmányok önismeret (az önvaló ismerete) és az önvaló alárendelése a
és istenszolgálat, – ezek a niyamak. legfelsőbb Önvalónak, vagy Istennek a niyama összetevői.

A jógának ártalmas gondolatokat Azok az elvek, amelyek ellentétesek a yamávál és a

vissza kell szorítani, felidézésüknek niyamával diszkriminációhoz vezetnek.
2.33 ellen kell állni. Szanszkritból fordítva:
(Ha ezek az elvek nem teljesülnek, akkor) az ellenkező
oldal, a kétkedés és a szenvedés jön létre.

A jóga akadályai: ölés, A hiányos tudás az erőszak növekedéséhez vezet, akár

igazságtalanság, stb. – ezeket direkt akár indirekt módon követik el azt vagy bárhogyan
elkövetni okozni, vagy csak teszik jóvá. A mérsékelt vagy intenzív erőszakot a
helyeselni, – fösvénységből, mohóság, düh és az elme illúziója okozza. Az önelemzés
haragból, vagy nem tudásból – által véget lehet vetni a fájdalomnak és a tudatlanságnak.
2.34 legyenek azok könnyűek,
középnehezek, vagy nehezek és
történjen bár végtelen
tudatlanságból, nyomorúság a
következményük. Ellentétüket
gondolni, – ez a helyes metódus.

Amikor a "nem ölés" megvalósul, /a Amikor valakinél az erőszakmentesség a beszédben,

jógiban/ jelenlétében minden gondolatban és a cselekedetekben megalapozódik, akkor
2.35 ellenségeskedés megszűnik. az ő agresszív természete megszűnik, és mások ellenséges
érzülete lecsillapodik a jelenlétében.
 A jógi, az igazságban élve, eléri a
képességet, hogy a maga és mások
2.36 számára, a munka gyümölcsét
fáradozás nélkül learassa.
Ha a jógi szilárd alapokon áll az igazságban, akkor szavai
olyan erőteljesek lesznek, hogy bármit mond, megvalósul.
Szanszkritból fordítva:
Ha a jógi szilárdan az igazságban gyökerezik, akkor
cselekedetei alapokká válnak mások számára.

Ha a jógi a "nem-lopás" állapotában Ha a tartózkodás a lopástól szilárdan megalapozódik,

van, a bőség hozzááramlik. akkor a drágakő is elérhető lesz.
2.37 Szanszkritból fordítva:
Ha valakinek a vágynélküliség a szilárd alapja, annak
számára bármilyen érték elérhető.

A mértékletesség szilárd Ha valaki szilárd alapon áll a mértékletességben, akkor

2.38
megtartásán át, elnyerjük az erőket. (tudás), életerőre, (bátorság) energiára tesz szert.

Ha szilárd lesz a "nem elfogadás" Ha valaki megszabadul a birtoklási vágytól, múlt és

2.39 állapotában, korábbi életeinek jövendő életek tudása feltárul előtte.
emlékezete ébred fel.

Ha a jógi a belső és külső A test és az elme tisztasága azt eredményezi, hogy nem
tisztaságot megvalósította, teste mutat érdeklődést a másokkal való öncélú
2.40
utálatos lesz, és kerülni fogja a más kapcsolatteremtés iránt.
testekkel való érintkezést.

A sattva tisztaságából a derűs Amikor a test megtisztult, az elme kiüresedett, az érzékek

elmeállapot, a koncentráció, az kontrollja kialakult, bekövetkezik az örömteli felébredés,
2.41 érzékszervek leigázottsága fejlődik az önvaló felismerése.
ki és alkalmasság az Én-t
megvalósítani.

Az elégedettségből ered a A tudatosság megelégedettsége felsőbbrendű boldogságot

2.42
legnagyobb boldogság. eredményez.

A tisztátalanság megszüntetése után Az önmegvalósítás iránti vágy elégeti a tisztátalanságokat

az önmegtartóztatás következménye, és fölvillantja a belső isteniség szikráit.
2.43
az érzékszervek és a test erőinek
kibontakoztatása lesz.

A mantrák ismétlésével a választott Az önmegvalósítás tovább vezet az Isten megvalósításhoz

2.44
istenség megnyilvánul. vagy az egységélményhez a vágyott istenséggel.

Isvara iránti teljes odaadás A teljes behódolás (önátadás) Istennek a megvilágosodást

2.45
eredményeként létrejön a samadhi. (teljesség elérését) eredményezi.

Az ülésmód legyen szilárd és Az ászana a test tökéletes uralma, az intelligencia

2.46
kellemes. kiegyensúlyozottsága és a szellem jó érzéssel telítettsége.

2.47 /A nyughatatlansághoz való/ A tökéletesség egy ászanában akkor következik be, ha a

természetes hajlandóság végrehajtott erőfeszítés megerőltetés nélkülivé válik, és a
csökkenésén és a határtalan végtelen létezés érzete jön benne létre.
meditáción át /az ülőtartás szilárd és
 kényszerítetlen lesz./

A helyes ülőtartást megvalósítva, a Ettől a ponttól kezdve a gyakorlót nem zavarja meg a
2.48 kettősségek nem akadályoznak dualitás.
többé.

A ki és belégzés mozgásainak A pranayama a be- és kilégzés áramlatának visszatartás

uralma következik. által történő ellenőrzése. Azt követően kerül gyakorlásra,
amikor az aszanában a tökéletesség elérése bekövetkezett.
2.49
Szanszkritból fordítva:
Ez (2.47 és 2.48.) a belégzés, kilégzés, ezek visszatartása és
a pranayama (a légzés szabályozása) által lesz bevégezve.

Módosulásai vagy külsők, vagy
belsők, vagy mozdulatlanok. Hely
idő és számszerűség szabályozza és
2.50 vagy hosszantartó vagy rövid.
A pranayamának három mozgása van: elnyújtott, finom
belégzés, kilégzés és visszatartás; ezek precízen
szabályozottak az időtartam és a hely szerint.
Szanszkritból fordítva:
A külső, belső és a visszatartott légző mozgások térben és
időben szabályozottak, elnyújtottak és finomak.

Külső és belső tárgyak elgondolása A pranayama negyedik típusa felülírja a külső és belső
2.51 a negyedik módja a pránán való pranayamákat;
uralkodásnak. (és erőfeszítés nélkül, akaratlanul jelenik meg).

Ezáltal a citta fényét eltakaró fátyol A pranayama eltávolítja a fátylat, ami eltakarja a tudás
2.52
szétfoszlik. fényét és jelzi a bölcsesség kezdetét.

Az elmeszerv alkalmas lesz a Az elme szintén friss lesz a koncentrációhoz.

2.53
dharana-ra /összpontosítás/.

Az érzékszervek tárgyakhoz való Amikor visszavonjuk az érzékszerveket, elmét és a

kapcsolatának visszazuhanása tudatosságot a külső tárgyakkal való kapcsolattól, és
2.54 megtörténik és az elmeszubsztancia befelé, a szemlélő felé irányítjuk, az a pratyahara.
alakjához hasonulnak /az
érzékszervek/.

Ebből fejlődik ki az érzékszervek A partyahara az érzékszervek teljes kontrollját

2.55
fölötti legmagasabb uralom. eredményezi.