ae M Let DIAC iaavzeyy, =OTartalom Bevezetés 9 . 1. A diagnosztika alapfogalmai 13 L.1.A mészaki diagnosztika 13 1.2.A gépjarmii-diagnosztika 14 2. Az dramellats és indit6rendszer diagnosztikai vizsgélata 16 2.1. Az akkumulator inditéképességének vizsgélata 17 2.2. Az indit6rendszer komplex diagnosztikai vizsgélata 20 2.3.A generator vizsgdlata 21 2.4. A szabilyozott fesziiltség mérése 24 3, Hengertémitettség és hengeriizem dsszehasonlit6 vizsgélatok 25 3.1, Hengertémitettség és a hengeriizem dsszehasonlito vizsgdlatainak csoportositésa 25 3.2. A kompresszié-végnyomés mérése 26 3.3. A nyomasveszteség mérése 27 3.4.A szivées6-depresszié mérése 29 3.5. A kartergdz mennyiségének mérése 31 3.6. A hengerteljesitmény-kiilonbség mérése 31 3.6.1. Az tiresjérati hengerteljesitmény-kiilénbség mérése 31 3.6.2. A terheléses hengerteljesitmény-kiilénbség mérése 34 3.7. Azelektronikus relativ kompressziémérés 35 4. A levegéellaté és a kipufogérendszer vizsgélata 37 4.1.A levegGellété rendszer 38 4.2. Akipufogérendszer vizsgélata 41 4.3.A turb6feltlt6 ellendrzése 42 5. Gytijtasvizsgélat 45 5.1. Bevezetés 45 5.1.1. A gydjtasienergia-valtozas ellenérz6 vizsgélata 45TARTALOM 5.1.2. A gydjtasid6zités ellendrzése 48 5.2. A gytijtorendszerben a villamosenergia-viltozds folyamatanak diagnosztikai ellendrzése 48 5.3. Az oszcilloszk6pos gyijtasdiagnosztika dttekinté mérési technolégidja 51 .1. Mechanikus megszakit6val vezérelt gyi 5.3.2. Primer dram vezérelt, elektromos gyjtés 56 5.4. Az oszcilloszk6pos gydjtésvizsgal6 miiszeregység csatlakoztatésa 59 5.4.1.A gydjtasvizsgalé analég oszcilloszk6p felépitése és csatlakoztatésa a hagyomanyos gytijt6rendszerhez 60 5.4.2. Csatlakoztatés eloszté nélkiili gydjtérendszerekhez 61 6. Irnyitott rendszerek diagnosztikai vizsgélata 65 6.1. Bevezetés 65 6.2. Soros diagnosztika 68 6.2.1. Ellen6rzési feladatcsoportok 68 6.2.2. A rendszerteszterek és a diagnosztikai csatlakoz6 70 6.2.3. Vezet6tdjékoztatis 72 6.2.4. Az dllapotfeliigyelet éramkérvizsgélata_ 73 6.3. Parhuzamos diagnosztika 78 6.3.1. Beavatkoz6 teszt 80 6.4. Perifériadiagnosztika 81 7. Dizeldiagnosztika 84 7.1.A dizeldiagnosztika meghatérozésa, sajétossdgai 84 7.2. Nem fedélzeti dizeldiagnosztika 85 7.2.1. Fordulatszmmérés 85 7.2.2. Az adagolis id6zitésének mérése 90 7.2.3. Nyomashullm elemzés 92 7.3, Fedélzeti (EDC) diagnosztika 95 8. Az Otto-motorok gazelemzése 98 8.1.A gazelemzés elvi alapjai 98 8.1.1.A vizsgalt emisszis komponensek 98 8.1.2. A mérdmiiszerek felépitése és miikédése 99 8.1.3. Mért jellemzok 104 8.2. Hatdsdgi kérnyezetvédelmi feliilvizsgdlat 104 8.2.1. A hagyomanyos Otto-motoros gépkocsik feltilvizsgdlata 105 8.2.2. Szabalyozott keverékképzésti, katalizatoros gépkocsik felillvizsgdlata 106 8.2.3. Szabilyozott keverékképzésti, kataliztoros, OBD rendszerrel felzserelt gépkocsik feliilvizsgalata 107TARTALOM 8.3. Gazemisszid-diagnosztika 108 8.3.1. CO-korrigdlt mérés 108 8.3.2. AHC-mérés 108 9. A dizelmotorok fiistélésmérése 110 9.1. A fiistélésmérés elvi alapjai_ 110 mérészémai_ 110 9.2. A istélésmér6 mfiszerek felépitése 111 9.2.1. Mintavevé szonda 112 9.2.2. Elektromos id6éllandé 112 9.2.3. Programozott mérés_ 113 9.2.4. A vizsgalathoz sziikséges jarmtfadatok 115 9.2.5. Elektronikus tantisitvany 116 9.3. A fiistélésmérés technolégidja 116 9.3.1. Szemrevételezéses ellenérzés 116 9.3.2. A mérés eldkészitése 117 9.3.3. A kornyezetvédelmi dllapot ellenérzése 117 10. A tiizeléanyag-fogyaszt4s mérése 119 10.1. Az elfogyasztott tiizeléanyag-mennyiség mérése 119 ds arburatoros motorokon 120 10.1.2. Fogyasztasmérés L-Jetronic-kal felszerelt motorokon 120 10.1.3, Fogyasztasmérés forgéelosztés adagoléval felszerelt dizelmotorokon 121 10.1.4. Fogyasztasmérés K-Jetronic, kézponti befecskendezéses, keverékképzé rendszerrel ellatott, soros adagoldval felszerelt dizelmotorokon 122 10.2. A megtett tit, ill. a sebesség mérése 123 10.2.1. Az orszaguti tiizeldanyag-fogyasztas mérése 123 10.2.2. A probapadi tiizel6anyag-fogyasztés mérése 124 11, Futémii-diagnosztika 127 11.1. A futémébemérés vonatkoztatasi rendszere 128 11.2. A kerékbedllitési paraméterek 128 11.3. A tengelyhelyzethibak 132 11.4. Fut6mébedllité miszerek 134 11.4.1, Méréstechnikai alapelvek 136 11.4.2. A korszerti futémiellenérz6 miiszerek felépitése 138 11.4.3. A mér6fejek felfogatdsa és a tarcsaiités kiegyenlitése 139 11.5. Futémfivek bemérése 140 11.5.1, Blékészité munkak a fut6mibemérés elt 140 11.5.2. Keréktéresatités-kompenzécié 140TARTALOM 11.5.3. Futoméimérés 141 11.5.4. Killénleges mérési eljarasok 142 11.6. Kiilénleges mérémfiszerek 142 12, Lengéscsillapité-diagnosztika 144 12.1. Lengéscsillapité-vizsgalat a gépjarmt ejtésével 144 12.2, Lengéscsillapité-vizsgalat a kerék lengetésével 145 12.3. A dinamikus talper6ingadozés mérése (EUSAMA) 147 12.3.1. A mérés eredményét befolyasol6 tényezdk 149 12.3.2. EUSAMA rendszerti lengéscsillapité-vizsgal6 probapad felépitése 151 12.3.3. EUSAMA rendszeréi lengéscsillapité-vizsgalat 151 13. Fékberendezések diagnosztikai vizsgalata 153 13.1. A fékvizsgélat médszereinek csoportositasa 153 13.2. A minésités elméleti alapjai 155 13.3.A g s fékerSmérs probapadi méréssel végzett fekmindsités 160 13.4.1. A kerékfékszerkezet miikédésének hatdsossdga 161 13.4.2. A kerékfékeré-eltérés 164 13.4.3. A kerékfékszerkezet erdingadozdsa 165 13.5. A fékvizsgalat végrehajtasa 165 13.6, Hasznos tudnivaldk 166 14. Kerékkiegyenstilyozés 168 14.1. A kiegyenstilyozatlansdg fajtdi, és megsziintetésének lehetdségei 169 14.1.1, Statikus kiegyenstilyozatlansig 169 14.1.2. Kvazistatikus kiegyenstilyozatlansdg 170 14.1.3, Nyomaték-kiegyenstilyozatlanséig 170 14.1.4, Dinamikus kiegyensiilyozatlansdg 172 14.2. A kiegyensdilyozatlansagot meghatérozé mérészamok 172 14.3. Kiegyenstilyoz6 gépek szerkezete és haszndlata 173 ~ 14.3.1, Stabil kiegyenstilyoz6 berendezések 173 14.3.2, Mobil kiegyenstilyoz6 berendezések 175 15. Fényveté-diagnosztika 178 15.1. A fénykéve optikai tengelyének el6irasos helyzete 179 15.2. A diagnosztikai ellen6rzés technol6giaja 180 15.2.1. A mérdhely és a gépkocsi eldkészitése 180 15.2.2. A kamera tdjoldsa a gépkocsihoz 180 15.3.3. Az ellendrzés méveletei 183TARTALOM 16. A hidraulikus rendszerek diag} 16.1. Zart rendszeré hidraulikus ki 16.2. Nyitott rendszerdi hidraulikus k6rdk ellenérz6 mérése 188 17. Szervokormény-diagnosztika 192 17.1. A SZERVOTESZTER® szervokormény-diagnosztikai berendezés 192 17.2. A szervokormény-vizsgélat végrehajtésa 193 17.2.1. A berendezés dsszedllitésa 194 - 17.2.2. Métés a szervokormanyt vizsgél6 berendezéssel 194 18. A gépjdrmifivek idészakos hatésdgi vizsgélata 197 18.1. A forgalomba helyezés és forgalomban tartés dokumentumai 197 18.2. Idészakos hatdsdgi vizsgalat 199 19. Munka- és balesetvédelem 204 19. 1, SzerelGakna Iétesitésének és haszndlaténak feltételei 204 19. 2. Aknéra, emel6re, vizsgaléeszkézre Allds, lehajtds feltételei 205 19. 3. A gépkocsi felbakolsdnak feltételei és menete aknés javit6dlldsnél 205 19. 4. A gépkocsi felbakoldsdnak (felemelésének) feltételei, helyes menete, cs4pos emels javit6dlléson 206 19. 5. A mékéd6 motor melletti munkavégzés feltételei 206 19. 6. Munkavédelmi szempontok gorgds fékhatésmér6 probapad haszndlata esetén 206 19. 7. Teend6k villamos hiba kovetkeztében keletkez6 téiz esetén 207 19, 8. Az érintésvédelem célja, és fbb médjai 207 19. 9, Teend&k porlaszt6tiz, (dltalaban) benzintiiz esetén 207 19.10. Teenddk a baleset bekdvetkezése utan, a sériilt elldtasa 208 19.11. A sériilt ellétdsénak Altaldnos szabélyai 208Bevezetés (Ne hagyja ki, mert mar itt is fontos dolgokat mondunk el!) Tankényviink feladata az, hogy bevezesse a tanulékat — megfelelé tandri titmuta- tas alapjan ~ a gépjérméivek mfiszeres vizsgdlatdnak egy specidlis teriiletére, a di- agnosztikai mérések vildgdba. Megismertesse a mérési célokat, médszereket, mérési technolégidkat és a mér6mfiszereket. A gépjérmtiveket élettartamuk, iizemeltetésik sordn dltaldban két okb6l vetjiik rendszeresen vagy idészakosan méiszeres — ezen beltil diagnosztikai médszerek- kel végzett — vizsgélat ald. Az egyik, ha a fenntartas (karbantartds és javités) so- rn valik ez sziikséges: masik a hatésdgi mfiszaki ellenérzések alkalma. A fenntartds (karbantartds /szervizmtiveletek és javitds) feladatkérébe tartozé méiszeres mérések az ellenérzés, hibafeltérés, bedllités-beszabdlyozas céljait szolgaljak. A térvényes el@irésokon alapulé rendszeres hatdsdgi elienérz6 vizs- gilatok a kézlekedésbiztonség és a kérnyezetvédelem érdekében térténnek Egyéb szakmai teriileteken is alkalmaznak diagnosztikai méréseket. A gépjarm6- gyartésban (e tertilet jegyzetiinknck nem térgya), a szalagvégi beillit6, besza lyoz6, ellenérz6 diagnosztikai mérések dsszessége az autégydrtés elemi része. A miiszeres mérések nélkUilzhetetlenek az igazsdgiigyi miszaki szakért6i célti izsgélatoknil, a gépjarmiivek Atépitése sordn, az azt kévet6 forgalomba-helye- zési eljérasndl és a tuningolds technolégidjaban. A gépjdrmii rendkiviil ésszetett mechatronikai rendszer. Gépészeti egységei és rendszerei irényitottak. Példdul a motor, az eréatvitel, a futmd, a fékrendszer, a komfortrendszerek, valamint a jarmtiviselkedés feliigyeleti rendszerei. Az irényi- t4s azt jelenti, hogy a mikédés (makédtetés) — részben vagy teljesen — programo- zott; funkcidik vezéreltek vagy szabdlyozottak, azaz irdnyitottak. Mechanizmu- saik — csak a rendszer egészét6l és az alrendszerekt6l kapott, bemeneti informaci- 6k feldolgozasa utan kiadott mékédtetési — parancsok alapjin mtikédnek. Ezért ezeket a rendszereket — fgy az egész gépjarmiivet — irdnyitott mechatronikai rend- szernek nevezziik. Az lizemeltetett gépjarmfivek vizsgdlata — tehdt az iizemeltetéi vizsgalatok — ma hatarozottan két alapveté teriiletre oszthatéak. Az egyik a gépjarmi autoné6m Allapotfeliigyeletével valé kommunikacié, mig a mdsik a fedélzeti diagnosztika altal nem feliigyelt rendszerek, ill. az alkatrészek, alkatrészcsoportok egyedi vizsgalata. E teriileten végzett méréseket ma mdr nevezhetjiik hagyomanyosBEVEZETES diagnosztikénak, hagyoményos diagnosztikai médszerekkel végzett vizsgélatok- nak, A hagyominyos sz6 emlitése indokolja, hogy a diagnosztika technikatérténe- tére par sz6val utaljunk. (A részletes kifejtésre kérjék meg tandrukat!) A diag- nosztika mint szerviz-méréstechnika gyokerei a mult szizad harmincas éveire nyéilnak vissza. A II. Vilaghdbord harci- és szaillitéjérmiiveinek karbantartésa is Sszténdate a gyors vizsgélati médszerek kifejlesztését. Az dtvenes évek elejét6l kezdéd6en az USA-ban, majd a hatvanas évek elejétél Eurépaban is — elmond- hatjuk, hogy e folyamatban Magyarorsz4g sem maradt le ~ dridsi Iépésekben ha- ladt elére a mérdmészerek és -berendezések fejlesztése és alkalmazasa. Ezek azonban megmaradtak egyedi_,,mtiszerszerszamként”, a gépjarm@hoz a feladat elvégzése érdekében csatlakoztatott eszkézként (pl. fesziiltségmérd, gézelemz6 vagy fékvizsgal6 probapad). Lépjiink at a muiltbél a maba. A nyolcvanas évek eleje — az irdnyitott rendsze- rek megjelenése ~ hozta meg a nagy valtozést. Az Allapot-ellenérzés kiviilr6l be- lilre kerilt, esetenkéntibél folyamatossé valt. A fedélzeti allapotfeliigyelet infor- mécidit maga kindlja fel a karbantartast, javitdst végz6 szdméra. Az elektronikus irényitds integrélt feladata énmaga folyamatos (azonos idejéi vagy nagy gyakorisdgu id6szakos) ellenGrzése, dllapotfelligyelete. K6zismert ki- fejezéssel fedélzeti (on-board) diagnosztikaja. Kedves tanul6k! A diagnosztika az egyik legdsszetettebb ismeretegyiittest magaba foglalé — azt integr4lé — tantargy. A szakképzésben ,,csak” egy tantérgy, az autdjavitasban azonban ma mar a kiindulé pont! A diagnosztika a vizsgalt objektum teljes kort, mély ismeretét feltételezi: a szerkezet- és a mikédésismeretet egyardnt. A diag- nosztikai médszerekkel nyert informdci6k értékelése, az okok feltérdsa a vizsga- latot végz6 széleskéréi szakmai tuddsét igényli, amelybe tbbek kézitt beletarto- zik a méréstechnika, a dokumentdciés ismeret, a sz4mitdstechnikai ismeret, az idegen nyelv ismerete és a logikus gondolkozés. A diagnosztika lényegesen nagyobb ismerethalmaz, mint amit e tankonyvben leirtunk, és a rendelkezésre 4ll6 tanérdk alatt el lehet mondani. A gépjarmti-diag- nosztika ennél sokkal tébb ismeretet foglal magaban, részben térténelmébél szar- mazkat, amelyek tébbnyire még nem avultak el, részben ~ és ez a fontosabb — a napjainkban sziilet6ket, mert a diagnosztika dinamikusan, rohamléptekben fejl6- dik. Objektiv okok miatt ennyi a tantargy rendelkezésére AlI6 keret. Ezért a tan- kényvben a viszonylag dlland6 értékii, valamint a ma mar létez6, de inkdbb a ké- zeljévét meghatéroz6 diagnosztikai feladatokat, médszereket ismertetjiik. Szé- mos régebbi tankinyv és szakkinyv segit a bovebb ismeretek elsajétités4ban, a szakfolydiratok pedig a naprakész tudas megszerzésében. 10BEVEZETES Legyenek barmilyen segit6, tin. szakért6, tandcsad6 elektronikus informéciés segitségeink is a munkavégzésben, a tényleges érdemi munka a szakemberekre var. A szakemberekre, akik ezekkel élni tudnak. A felkésziiléshez kivanunk a tanuléknak sok sikert! Ellenérz6 kérdések 1. Mit jelent az, hogy a gépjérmt mechatronikai rendszert alkot? 2. Melyek a gépjarmti-diagnosztika alkalmazasénak teriiletei? 3.Milyen ismeretek Gsszességét kivanja meg az credményes diagnosztikai munka? an)1. A diagnosztika alapfogalmai A diagnosztika, azaz a gordg diagnosis sz6 eredeti jelentése megkiilénbéztetés, valamely folyamat elindité okénak megillapitasa, felismerése. Az orvostudo- many a diagnostica szakkifejezéssel a betegség felismerésének és megallapitasd- nak tudomanyat nevezi. 1.1. A ma&szaki diagnosztika A miiszaki diagnosatika gépészeti (mechanikai) és mechatronikai rendszerek l- lapotmindsitéschez szilkséges mérések és a mérésadat-értékelés dsszefoglalé megnevezése. A miiszaki diagnosztika mérési eljérésainak specifikuma — az Alta- lanos vizsgalati eljarésokon beliil — az, hogy az informacidszerzés a rendszer vagy objektum megbontésa nélkiil, annak hatérfeliiletérél trténik, A fizikai ha- tasnak a szerkezeti elem, a rendszer hatérfeliiletén vals jelelvételével (pl. rezgés, sugérzés), a belépé (input) jellemz6k (pl. tomeg- és térfogatéram) mérésével, a rendszer elemét képez6, beépitett jelads jelének felhaszndldsdval, a rendszerb6l Kilép6 vagy kivett kézeg (flistgdz, hUit6-, kendfolyadék) elemzésével, kimené (output) munkajellemz6 mérésével. A mechanikai és mechatronikai rendszerek dllapotfeliigyelete (folyamatos, ill. kv4zi-folyamatos), valamint dllapotvizsgdlata (eseti) az allapotmindsités- hez sziikséges informaci6k megszerzését és azok értékelését jelenti, nevezete- sen: + akomplex és egyedi tizemi jellemz6k és + a szerkezeti elemek, alkatrészesoportok elhasznalédasat leiré allapotjelz6k mérését, a mérési adatok értékelését. Az Allapotminésités célja: + anévleges mikédési jellemz6k, ae meglétének ellensrzése; 13A DIAGNOSZTIKA ALAPFOGALMAI 1.2. A gépjarmi-diagnosztika A gépjarméi-diagnosctika a gépjarmé Allapotmindsités¢hez sziikséges, diagnosz- tikai médszerekkel végzett mérések és a mérésadat-értékelés dsszefoglalé meg- nevezése. A gépjarmti-diagnosztika a mfiszaki diagnosztika alkalmazésa. A mfiszaki diagnosztika fejezetben lefrtak — jarmtitechnikai behelyettesitéssel — természetesen érvényesek a gépjérmiivek diagnosztikai vizsgélatara is. A gépjarmii-diagnosztikaban — mint dltaléban a miiszaki diagnosztikaban — a mérendé jellemzéket a feladat ismeretében, az objektum miikédésének, iizemi folyamatai sajétossdgainak megfeleléen valasztjuk ki. Nem tesziink mast, mint a névleges iizemet jellemz6 mGkédési paramétereket mérjiik, és azok értékeit a normélfolyamatok értékeivel dsszehasonlitjuk. Az iizemeltetett gépjarmtivek mfiszaki dllapotfeliigyelete, iizemdllapot-re- gisztracidja, a gépjarmd egyes szerkezeti alrendszereinek Allapotmindsitése tor- ténhet: + rendeleti eléirds alapjan (forgalombiztonségi, kérnyezetvédelmi dllapot- ellenérzés, menetéllapot-regisztrici6); + fenntartads céljabdl (hibamegillapités, hibamegelézés, ill. bedllités, besza- balyozas); + forgalmi iizemi jellemz6k gydijtése a szdllitdsi feladat végrehajtésdnak komplex értékelése szempontjabél. A gépjarmti-diagnosztika két f6 csoportra oszthat6: + nem fedélzeti diagnosztika (off-board diagnosztika); + fedélzeti diagnosztika (on-board diagnosztika). Anem fedélzeti (off-board) diagnosztikai 4llapotvizsgélathoz sziikséges hard- ver- és szoftverelemek (mérémi,, ill. jelad6, mérésvezérlés, mértadat-kiértékelés) a gépjarmé,, ill. alrendszereinek nem integrdlt elemei. A méréeszkézdket a rend- szerhez — a vizsgalat idétartaméra — csatlakoztatni kell. A fedélzeti diagnosztikai Allapotvizsgélat a gépjarmt irénystott rendszereinek sajét feladata. A diagnosztikai Allapotvizsgélathoz. szikséges hardverelemek (mérémié, ill. jelad6) és a szoftver (mérésvezérlés, mértadat-kiértékelés, informa- cidtérolés) a gépjérmai egészének, ill. alrendszereinek integralt elemei. A mérések a rendszerben folyamatosan vagy periodikusan torténnek, a mérés- adatfeldolgozasra és kiértékelésre idkézénként keriil sor. A felismert hiba azo- nosit6jat (a hibakédot és paraméter kirnyezetét) a hibatarban, kés6bbi kiolvasds céljabél, megérzik. A rendszerteszter a gépjarmd irdnyitéegységeit egy, kézbs dia; lakoz6n keresztiil éri el. A rendszerteszter és az iranyitéegységek k nikdcié funkcionilis tipusai: « kapcsolatfelvétel; * hibakéd-kiolvasds, hibakéd és adaptiv memériatirlés; 14AGEPJARMU-DIAGNOSZTIKA, * az tizemi paraméterek on-line kiolvasdsa; a programozott adatgy{ijtés; a beavatkoz6k mfikédtetése; a szerkezeti elemek beidllitasa, illesztése; az iranyitéegység kédolasa; az irdnyit6egység (adat)feltdltése. Ellenérz6 kérdések 1. Mia diagnosztika gorég sz6 eredeti jelentése? 2. Mia maiszaki diagnosztika meghatérozdsa? 3. Mia diagnosztikai vizsgdlati médszer lényege? 4, Mi az dllapotmindsités célja? 5. Mia gépjarmé-diagnosztika meghatdrozdsa? 6. Milyen célb6l végziink gépjérmi-diagnosztikai méréseket? 7. Melyek a gépjérm@-diagnosztika f5 csoportjai, és mi jellemzi azokat? 152. Az aramellat6 és indit6rendszer diagnosztikai vizsgalata A gépjérmé energiahdztartasa és fedélzeti energiatérolasa ma az iizembiztonség kézponti kérdése. Az autdk alapvetéen villamosenergia-fiiggéek, mert irényi sukat — ezen beliil a nagy energiaigényd végrehajtdst — villamos rendszerek latjak el. Mindezt csak tetézi, hogy a szériafelszerelésként beépitett biztonsdgi, kényel- mi és sz6rakoztat6 berendezések villamosenergia-igénye messze fellilmiilja a ko- rabbiakét. Az dramellaté rendszer kulcsszerepe miatt az energiahdztartas feliigyelete a fi- gyelmezteté jelzés szintrél egyre inkabb a ,,gazdalkods” intelligens szintre emel- kedik. Ennek megfeleléen a fedélzeti dllapotfeliigyelet, a fedélzeti diagnosztika figyelme is kiterjed ra. Ezek az intelligens feltigyeleti rendszerek a 2000-es évek els6 évtizedében dltalénossd valnak, amelyek a diagnosztikat is Gj utakra terelik. A nem fedélzeti diagnosztikaban ~ amelynek jelentésége nem csékken, mert az on-board diagnosztika informdcidival ezt csak tamogatja - az dramellit6 és az inditérendszer, tehét a generator, inditéakkumulator a fesziiltségszabdlyozas, az indit6motor és a hozzéjuk tartoz6 vezetékhdlézat, valamint kapcsol6k egyiittes és egységenkénti diagnosztikai vizsgélaténak igénye meriil fel. A vizsgélatokra el- sdsorban akkor keriil sor, ha barmiféle inditasi nehézség lép fel, de az idészakos ellen6rz6 szerviz sorén sem haszontalan a méréseket elvégezni a rejtett, még funkciézavarokat nem okoz6 hibdk feltdrasa érdekében. Az dramellaté és inditérendszer elemeinek szerkezeti kialakitasa az ut6bbi év- tizedben jelentés dtalakuldson ment keresztiil a karbantartdsi igény csékkentése és a szerkezetintegracié miatt. Ez azt jelenti, hogy a diagnosztikai vizsgdlatok egyszeriisddtek, lehetéségei a gyakorlatban nagyon besziikiiltek. Gondoljunk a gondozasmentes (tobbnyire zrt edényi) akkumuldtorra, a generdtorba vagy a motorelektronikaba épitett elektronikus fesziiltségszabdlyozéra, az dllandémag- nesti inditémotorra vagy a teljesen zart, cstisz6gydird nélkiili generdtorokra. Az igazi valtozdst azonban az inditégenerdtor megjelenése fogja jelenteni. 16‘AZ AKKUMULATOR INDITOKEPESSEGENEK VIZSGALATA 2.1. Az akkumulator indit6képességének vizsgalata Az akkumulator dndll6 vizsgélata pillanatnyi toltéttségének és miiszaki dllapoté- nak (téroléképességének) megallapitasat jelenti. A mérésre inditdsi problémak, garancidlis elbirlés, hosszabb tarolds utdni ellenérzés, nem ismert eldéletii akku- mulatorok minésitésénél keriilhet sor. Az akkumulator legnagyobb elektromos igénybevételét (4ramkivétel) a motor inditési idétartama jelenti, amely alatt a fesziiltségérték nem eshet egy magadott érték ald. A diagnosztikai vizsgdlat mérési paramétereinek célszerii ehhez a nagy igénybevételd Allapothoz igazodnia. Az akkumulator dllapotarél, kapacitésar6l biztos képet csak dramterhelés alat- ti vizsgdlatokb6l nyerhetiink. Mivel a zart edény(f akkumulatoroknél a cellak kii- lén-kiilén nem terhelhetéek, igy csak a terhelt kapocsfesziiltség alakuldsénak is- meretében minésithet6 az inditéakkumulator. (A celldnkénti fesziiltségmérés és az elektrolit stirtségének mérése, ha az végrehajthat6, természetesen fontos in- formacidkat szolgaltat. Nem ezek a mérési médszerek avultak el, hanem a hozzé- férés lehetetleniilt el.) Az akkumulétorok kapacitésdnak, inditéképességének — gydrtét kételez6 — tf- pusvizsgalati el6frdsait szabvényok rogzitik; amelyek Altalaban -18 °C hémér- sékleten az akkumulétor kiindulé héallapotara vonatkoznak. A hazai el@fras sze- rint az indit6képességet az akkumulétor névleges Ah kapacitasérték hdromszoro- sdnak megfelelé terhelé4ram, azaz 1=3+ Cop mellett kell mérni. A vizsgalat soran a terheldaramot kézel dlland6 értéken tartva, a kistitést a név- leges fesziiltség feléig kell folytatni. Az akkumulétor startkapacitasdnak értéke akkor megfelel6, ha a kisiités ideje nagyobb harom perenél. A DIN 72311 szerint -18 °C hémérsékleten kell terhelni az akkumulatort az Un, hideg vizsgdlati dramerésséggel, amelyet az akkumulétorokon feltiintetnek. Ertéke hozzavetélegesen az Ah kapacitds négyszerese. A terhelés elsé 30 mé- sodpercében a kapocsfesziiltség nem lehet 8,4 V-ndl kisebb, és 180 mdsodpere utn pedig 6,0 V érték lehet minimal ‘A szabvanyba foglalt értékek a diagnosztikai vizsgdlatokhoz. irdnymutatéak, amelyeket természetesen praktikus okokb6l nem lehet -18 °C hémérsékleten fel- venni.AZ ARAMELLATO ES INDITORENDSZER DIAGNOSZTIKAI VIZSGALATA A kévetkez6 tablazat néhdny diagnosztikai vizsgélati paramétert ad meg, a jel- lemz6k 25 °C indulé elektrolit-hémérsékletre vonatkoznak Terhel6éram, A Terhaléstid6, s ‘A kapocsfesziits6g minimalis rtéke, V (12V-08 akkurnulétornal) 4 3-Cxy 18 2 10,2 (megfelel6) 6 (még megfetel6) 9,2 (nem megfelel6) 4-Cxy 40 29,0 (megfelelé) d 5-Cay 5 26,6 (megfelel6) E A3 - Cop terhelédram-értéknél és a 15 mésodperces terhelési idénél egyes iro- dalmi forrésok kézlik a hatarérték hémérsékletfiiggését is: nc | 425 +20 | +15 | +10 +5 0 5 10 -5 Uv | 96 958 | 95 94 93 915 | 895 | 375 86 Amennyiben a fesziiltségesés meghaladja a hatarértéket, tigy ez két okra is visszavezethet6: a hibds vagy a nem kelléen feltéltott akkumwulator mészaki dlla- potara. Ha nem volt kelléen feltéltve az akkumulétor, akkor természetesen na- gyobb a fesziiltségesés, Ha a startkapacités-mérés elétt médunkban All nyugalmi kapocsfesziiltséget mérni (a hangstily a nyugalmin van!), akkor annak értékéb6l mar kévetkeztethe- tink a pillanatnyi toltdttségre. Alacsony toltottségi szintnél (Ujgy < 12,3 V) nem célszerti a startkapacitds-mérést elvégezni. Ahhoz, hogy a nem kellden t6ltétt (és fgy hibasnak mindsithet6) akkumulétort a ténylegesen hibést6l (pl. zdrlat, a meg- engedettnél nagyobb belsé ellenallas, szulfatosodds) elvalaszthassuk, az akku- mulatort gyorstéltés ald kell vetni. (Mit értiink gyorstéltés alatt?) Az akkumulatorteszter egy valtozatat a 2.1. dbrdn léthatjuk. A nagy dramterhe- lésff akkumulatorteszterek automatizdlt mérési programja, értékelé algoritmusa és mindsité hatdrértékei a kezelé szamara dltalaban nem ismertek. Ezt a tudast a mfiszerbe beprogramoztak (I. az 5 egységet), igy a mindsités eredményét el kell fogadnunk. A vizsgilatra keriilé akkumulétor hidegindit6 dramat vagy névleges kapacitésértékét a miiszerrel kézélIniink kell (bemené adat). Mivel az / terhelé- ellenallas vagy ellendllasok diszkrét értéktiek, ezért a mfiszer az akkumuldtor névleges adatainak, valamint a 2 ponton mért akkumulator-hémérsékletnek és a vizsgalati dramnak a fiiggvényében hatérozza meg a mérési idét és a mindsit6 ha- tarfesziiltség értékekét. Egy még megfelel6 startkapacitasti (indit6képességti) akkumulator feszilltség- valtozdsdt a 2.2. abra szemlélteti. A mindsité érték a ty mérési id6 végén kialaku-‘AZ AKKUMULATOR INDITOKEPESSEGENEK VIZSGALATA 2.1. Abra. A MotoMeter BZS 10 tipust akkumulatorteszter Uy 4 Ysey Megfelels Uys Use Nem megfeleié t tu ts 2.2. dbra. Megfelelé startkapacitasu akkumulator feszilltségvaltozisa Paraméterek: — terheldaram, — elektrolit-hmérséklet 16 terhelt U;, kapocsfesziiltség, A terhelt kapocsfesziiltség Uys, és Up hatdérértékei az dramterheléstél, a hémérséklett6l, a tethelési id6t6l és az akkumuldtor névle- ges értékét6l fiiggenek. A j6 mtiszaki Allapotot tehat a fy, mérési id6 végén mért, az Us, hatarérték feletti fesziiltségérték és a mar elétte kézel dllandésul6 fesziilt- ségszint jelzi. 19AZ ARAMELLATO ES INDITORENDSZER DIAGNOSZTIKAI VIZSGALATA Megfolels ‘Nem megfelelé to ty ts 2.3, abra, Alacsony tultéttségii és hibas akkumulitor fesziltségesése Paraméterek: -terhel6aram, - elektrolt-hémérséklet A 2.3. dbrin az A jeli grafikon kis tltéttségd, de nem hibds akkumuldtort mutat, mig a B grafi- kon egyértelméien hibas akkumulatort jelez. Az A Allapott: akkumulétor gyorstéltés utén valészind- leg j6 mindsitésti lesz. Egyes m(iszereknél a terhelés utdn, egy adott idéablakban (~20...30 s), a kapocsfesziiltség néve- kedésének mértéke és a visszaallé fesziiltségérték is szolgaltat adatot az értékeléshez. A 2.1, bran lathaté méiszer az akkumulator té]- téttségét (Ladezustand) és __ inditéképességét (Startfahigkeit) a teljes toltéttség, ill. az akkumu- 2.4, dbra.A2.1, abranlathato ‘ldtor névleges inditképességének akkumuldtorteszter regisztratuma adja meg (2.4. bra). 2.2. Az inditorendszer komplex diagnosztikai vizsgalata A gépjérméimotor inditérendszere annak miikédtetése kézben, tébb jellemz6 egylittes mérésével vizsgéland6. Akaddlyozzuk meg a motor beinduldsdt! Otto- motorndl a tépszivattyd relé eltavolitasaval (ne a gyUjtast sziintessiik meg!); EDC dizelmotorndl a gydrté eldirdsa szerint jarjunk el. Mérendé paraméterek (amelyeket diagnosztikai padok az déramellaté és indit6- rendszer vizsgalati meniipontban felkindlnak): + azakkumulator kapocsfesziiltsége; * azinditémotor dramfelvétele; * az inditasi fordulatszam; 20A GENERATOR VIZSGALATA + fesziiltségesés az akkumulator pozitiv polusa és a motortest kézitt; + fesziiltségesés a motortest és az akkumulétor negatfv pélusa kézétt; * fesziiltség a gyUijtdtekercs 15-6s pontjan. A mérési kapcsoldst a 2.5. dbrdn tanulmanyozhatjuk. Az indit6motor dramfel- vételét egyrészr6l a belsé égésti motor forgatasi ellendlldsa hatérozza meg. A for- gatdsi ellendllasra befolydssal van a motor mechanikai ellendllaésa, a motorhé- mérséklet (Kenéanyag és hiitékézeg), a fojtészelephelyzet (esetleg a gytijtégyer- tydk vagy porlaszt6k ki- vagy beszerelt helyzete), a motor tényleges komp- resszi6-végnyomésa stb. Az dramfelvételt masrészr6l az inditémotor méiszaki lapota is befolyasolja, tehat az akkumulétor terhelése igen sok tényez6 egyiittes alakuldsat6l fiigg. Az akkumulator kapocsfesziiltségének 20+5 °C hémérsékleten, 10 masodper- ces inditémotor-mfikédtetés utan nem szabad 12 V-os rendszerben 9,5 V ald esnie. Kifogdstalan dllapotban 4...7s idejti indit6zas utdn dllandésul a kapocsfesztiltség 10,2 V érték felett, ekkor a vizsgalat befejezhet6. Az dramfelvétel személygépko- csi 2 liter lékettérfogatti Orto-motorjéndl 90...130 A, a fordulatszém 280...350 mine! k6zott varhaté. Max.0,2V Max. 0,2 V (az indit6 kabelen} Motor Akkumuldtor Aramtalanits |_— Amotor testvezetéke Test * 2.5. Abra. Komplex inditérendszer vizsgalat mérési kapcsolésa 2.3. A generator vizsgalata A generator diagnosztikai vizsgalata a tolt6aram névleges értékének ellendrzésé- re, és az egyeniranyit6 diddék, valamint a fazistekercsek Allapotvizsgélatéra ter- jed ki, Mindenek elétt azonban a generator villamos csatlakoz0it, testvezetékét (), az éksafj és az éksz{jtéresak Allapotat, a generitor hangjét vizsgaljuk meg. Vizhéitésti generdtorndl az esetleges szivargdsokat is deritsiik fel. 21AZ ARAMELLATO ES INDITORENDSZER DIAGNOSZTIKAI VIZSGALATA Pro My 2.6. Abra. A generator télt6aram-karakterisztikaja Paraméterek: ~ éllandé Uzemi feszUltség; -teljes gerjesztés A generdtor /, = fin) t6lt6dram-karakterisztikajat a gyarté megadja, kittizve raj- ta anévleges iizemi pontot (2.6. bra). Altalaban egy karakterisztikat paraméterei azonositanak, tehat azokat a karakterisztika vagy akar annak csak egy pontja fel- vételekor be kell dllitani. fgy van ez esetiinkben is: a névleges pontot a névleges fordulatszém, a rendszerfesziiltség és a teljes gerjesztés azonositja. Diagnosztikai médszerekkel — a diagnosztikat6l megkévetelhet6 pontosséggal (+5%) — mé- dunkban dll a névleges pont felvétele. A motort jérassuk a névleges fordulats mon. Ha a gydrté a névieges fordulatszdmot a generdtortengely fordulatszémé- ban adja meg, akkor a fétengelydttétel ismeretében azt motorfordulatszdmra at kell szdmitanunk. Az dramméré fog6val a tltSaramot mérhetjiik a generator t6l- tévezetékén, de nagy hibét nem okozunk, ha az akkumuldtor testkabelén mériink. A teljes gerjesztést ki kell kényszeriteniink. A generatorba épitett korszeréi elekt- ronikus fesziiltségszab4lyoz6k elérhetetlensége miatt nem tudjuk azokat, kapeso- lési triikkel, maximAlis gerjeszt6aram kivezérlésére birni. A rendszerfesziiltséget kell csékkenteniink, mert a fesziiltségszabdlyozas ezt érzékelve, teljes gerjesztést ad. Erre alkalmas megoldas, ha a vizsgalat alatt terhel6villaval az akkumuldtor- b61 50...80 A dramot vesziink ki. Teljesitettiik tehat a névleges drammérés két pa- raméterét: a mérési fordulatszémot és a teljes gerjesztést. A harmadik feltételnek a gépjarmtivin nem tudunk maradéktalanul eleget ten- ni, nevezetesen nem tudjuk pontosan beillitani az eldirt (pl. 14 V) tizemi fesziilt- séget. Az ebbél eredé hiba részben korrigdlhaté, részben — a diagnosztikai értéke- lés szempontjabél — nem okoz nagy hibit. A generator egyeniranyité diddainak és fazistekercseinek esetleges hibdit az egyeniranyitott fesziiltség oszcillogramjanak segitségével azonosithatjuk. Az egyenirdnyitott rendszerfesziiltség — a haromfazist, kétutas egyenirdnyitas ered- 22A GENERATOR VIZSGALATA ményeként ~ ingadoz6, Az ingadozés periodikus fesziiltségjelalakja az egyenira- dsban részt vevé félvezetk szabdlyos mikédésének ,,ujjlenyomata”. A fe- ségingadozds (hullamossdg, fodrozédés, angolul ripple) amplitédéja annal nagyobb, minél nagyobb a rendszer dramterhelése. A méréshez az oszcilloszk6p mérdvezetékét az akkumulétor pélusaira csatlakoztassuk (de megtehetjtik a D+ helyen is). Jérassuk a motort kb. 2500 min“! fordulaton, kapcsoljunk be villamos fogyasztdkat (ablakfiités, vildgitds). A hibtlan dllapotot tiikréz6 képhez viszonyitva (2.7. dbra; forrés: BOSCH) kénnyen megillapithatjuk a hibés esetet. A 2.8. dbrin (fords: BOSCH) lathat6 jelalaktorzulést egy szakadt negativ diddéra vezettink vissza. Oszcillogramgy tj teményekben szinte valamennyi érintett dramkéri elem hibdjénak megfelelé ké- pet megtaldlunk. A diagnosztika szempontjab6l ennek nagy jelentésége nincs, mert barmilyen rendellenesség esetén a generdtort ki kell szerelni. Spez 10 2.7. dbra. A hibatlan Allapot oszoillogramja (forras: Bosch) [Spez 10V io 2.8. dbra. A hibds dllapot oszcillogramja (forras: Bosch) 23AZ ARAMELLATO ES INDITORENDSZER DIAGNOSZTIKAI VIZSGALATA. 2.4. A szabalyozott fesziiltség mérése A fedélzeti fesztiltségszabilyozis értéktartdsdnak és megbizhatésdgénak ma kti- Tonds jelentésége van. A rendszerfesziiltség fels6 hatarértékének biztos betartésa alapvet6 fontossdgti a karbantartsmentes akkumulatorok és az elektronikai dramkérdk szempontjébol. Az akkumulétort semmi nem védi a tilfesziiltséggel szemben. A névlegesnél nagyobb feszilltség esetén a karbantartésmentes akku- mulétornal is megindul az intenziv vizbontas és gézképz6dés, amely szikrakép- z6dés esetén az akkumulétor felrobbandsahoz is vezethet. Az elektronikus rend- szerek tbbsége ugyan tilfesziiltség ellen védett, de amelyik nem (van ilyen ECU is!), az menthetetleniil ténkremeg: A rendszer szabélyozott feszilltségét az akkumulétor pélusaira csatlakozva mérjik. ‘A motor fordulatszdmat Allitsuk be kb. 2500 min" értékre, és tartsuk ott a mé- rés alatt. A szabdlyozott fesziiltség viszonylag lassan Allanddsul, tehét hosszabb ideig kell mérniink. Két dramterhelés mellett is ellen6rizaiik értékét, 10 A-nél ki- sebb, és kb. 25 A értéknél. Az 4ramot egyendramméré (Altaléban Hall-elemes) fo- goval, az akkumulétor testkabelében mérjiik. Ezt a mérést hasznaljuk ki arra is, hogy a villamos rendszer ,,nyugalmi” hely- zetében ellendrizziik az dramfogyasztast (4ramszivargas-mérés). A gépjérmiiben a gydjtaskulcs kivétele utén is van fogyasztds (Allandé fogyaszt6k). A mérés cél- ja, hogy a nyugalmi fogyasztés normilis, ill. rendellenes értéket megéllapitsuk. ‘Az akkumulator nyugalmi kapocsfesziiltsége hosszabb id6intervallumi (akar 10 6ra) mérésének is van jelent6sége, mert nem vart médon fogyaszté bekapesolhat, amely lemeriti az akkumuldtort. Ennek az eseménynek a felderitése érdekében van sziikség fesziiltségszint-atlépést regisztral6 multiméter alkalmazaséra, Ellenérz6 kérdések 1. Miért van napjainkban kiiléndsen nagy jelentésége az dramellété rendszer vizsgélatanak? 2. Allitsa dssze egy korszerti akkumulitor inditéképesség-vizsg4l6_miszer blokkvazlat szintii kapcsoldsi rajzat (terhelés, terhelés-id@zités, jellemz6k mé- rése, adatbevitel, mérésvezérlés, szmitas, kijelzés, nyomtatds)! 3. Regisztrétum segitségével mutassa be az akkumulator startkapacitas-mérést! 4. Ismertesse az ind{térendszer komplex vizsgalatat (mérémfiszer csatlakoztatds, mérés, kiértékelés)! 5. Hogyan hatdrozzuk meg a generdtor /, = fi) karakterisztikdjén a névleges tél- t6aram értékét? 6. Ismertesse a generator oszcilloszkdpos diddavizsgalatat! 7. Milyen médon végezziik a szabélyozott rendszerfesziiltség mérését? Mi a sza- balyozott fesziiltség j6 értéktartomanya? 243. Hengertémitettség és hengeriizem 6sszehasonlit6 vizsgalatok A belsé égésii motor hengerterének témitettsége (,,g4zt6mérsége”) alapvetéen meghatérozza a motorbél nyerhet6 munka nagységét. A hengertér gaztémorsége a kovetkez6 tényezOkt6l fligg: + a motor fordulatszdma; + a motor terhelése; * a motor héallapota; + ahatarolé elemek, témitések miiszaki dllapota. A gaztémorség természetesen soha nem tokéletes, hiszen a dugattytt hengerhiively kézott gazatfijas lehetséges, amely egy adott értékig természetes. Ezt a gézmennyiséget hivjuk kartergéznak (angol-német terminoldgia szerint blow-by-gas). Ha a diagnosztikai vizsgélatoknal az elébb felsorolt tényezdk kéziil az elsé harmat peremfeltételekkel régzitjiik, akkor az utols6 tényezére (mészaki dllapot) vonatkozéan egzakt eredményeket kapunk. 3.1. Hengertémitettség és a hengeriizem 6sszehasonlité vizsgalatainak csoportositasa A vizsgalatok lehetnek szelektivek, ami azt jelenti, hogy csak a hiba tényét tarjak fel vagy mélydiagnosztikai jellegtiek, amelyek mar a hiba helyét és mértékét is kimutatjak, ill. léteznek dsszetetten értékelé eljardsok is, amelyek a henger iize- mét dsszetetten értékelik, és az eredmény csak részlegesen jellemzé a hengertér gaztémorségére. Az informacishordoz6 fajtdja szerint kézvetlen és kézvetett médszereket kii- lénbéztetiink meg. Kézvetlen eljaras esetében a hengertér nyomésit, ill. nyomas- veszteségét mérjiik, mig kézvetett esetben egyéb mért jellemz6 alapjén kivetkez- tetiink a géztémorségre. A tovabbiakban targyalt mérési eljérdsokat ldssuk tehat a 3.1. tablazatba (1. a 26. old.) foglalva. A tovabbiakban részletesen is ismertetjiik az egyes médszereket. 25HENGERTOMITETTSEG ES HENGERUZEM OSSZEHASONLITO VIZSGALATOK 3.1. téblézat. A hengertémitettség és a hengeriizem dsszehasonlité vizsgalatainak csoportositasa Mélydiagnosztka Szolelav olarés| Osezetetionértékeis | Kézvetlen | * akompresszié csucsnyo- | a kartergaz mennyiségének LE masénak mérése mérése : + anyomdsveszteség : mérése : Kézvetett elektronikus rolatlv kompresz- | + aszivécs6-depresszié |. sziémérés mérése *ahengerteljesitmény- [> \dionbsigmerice | TE z A RET TTL 3.2. A kompresszié-végnyomas mérése A hengerek témitési hibdinak kimutatdséra régota hasznalt médszer, amelyet més néven sfirités- vagy kompressziémérésnek is hivnak. A kompresszi6-végnyomds fiigg a motor fordulatszdmatol és hédllapotdtdl A mérés sorén a motort inditémotorral forgatjuk kérbe, tgy hogy elinduldsat meggatoljuk. Az akkumulétor Allapota és egyéb mechanikai tényez6k tehat er6- teljes befolyast gyakorolhatnak a mérés végeredményére, hiszen ezek hatnak az inditémotor fordulatsz4mara. A motor hémérsékletével n6 a kompresszi6-végnyomis értéke, a kendolaj t6- mit6 hatdsa és a kenés miatti fordulatszam-novekedés miatt. A mérések eredményét a mérémiiszer témegtehetetlensége is jelentésen befo- lyasolja, A sfiritésmérés eredménye abszoltit adatként nem hasznélhat6 fel, csupén a motor hengerei kézitti ésszehasonlité mérésre alkalmas, 5 8 ren 3.1. bra. Kompressziéméré miiszer és regisztratum 26ANYOMASVESZTESEG MERESE A kompressziéméré miiszer kialakitasa A miiszer kialakitasa a 3.1. dbran lathaté. A mészert gumikdpon (timitdktip) keresztiil szoritjuk a vizsgalt henger gyertya-, ill. porlaszt6furatéra. A hengertérben ndveked6 nyomés kinyitja a miiszer als6 ré- szén elhelyezett visszacsapo szelepet (ez gatolja meg, hogy a méiszer térfogata je a mot mérédugatty szerkezete. kompresszi6-térfogatat), majd megemeli a miiszer rugoterhelé Ennek elmozdulisat regisztrdlja a mérOpapirra a mtiszer kiiré A mfiszer két mérés k6z6tt a visszacsapé szelep lenyomasdval tehermentesit- het6. A mérést izemmeleg motoron hajtjuk végre a kévetkez6 sorrendben: + Minden hengerbél kivesszik a gydjtdgyertydt, ill. a porlasztot. * Orto-motoroknAl teljesen nyitjuk a fojtészelepet. + A kompresszidmérot a gydjtégyertya, ill. a porlaszté furataba szoritjuk (ill. csavarjuk). + Inditémotorral kérbeforgatjuk a motort, mindaddig, amig az frétti mér nem mozdul tovabb. + A visszacsapé szelepet kézzel lenyomjuk, {gy nullaézzuk a miiszert. + A papitt léptetjik, majd a mérést megismételjiik a kovetkez6 hengernél. A mérés kiértékelése A mért eredményeket felhasznélhatjuk a gyérilag megadott értékekkel térténd dsszevetésre, de ilyenkor csak az eldirt peremfeltételek (vizsgélati motorfordulat- szém, kendolaj-hémérséklet, adott miiszertfpus) szigoré betartasa mellett kapunk megbizhat6 eredményt, Ezért leginkabb a hengerek kézotti eltérések dsszehason- lité értékelése terjedt el. 3.3. A nyomasveszteség mérése A nyomésveszteség mérése esetén Allé motorndl, hengerenként értékeljtik a munkateret hatérolé tomitések fojtasdt. A fojtasokat a vizsgdlat szempontjab6l két csoportba osztjuk (3.2. bra): + megengedett motorfojtasok: a dugattydgytird, gydrdhorony, hengerhiively kézotti fojtas; + nem megengedett motorfojtdsok: rosszul zar6 szelep-szeleptanyér, henger- fejtomités. A nyomésveszteség-méré miiszer a motorfojtés nagysdgét hatérozza meg, mégpedig tigy, hogy dsszeveti egy, a mtiszerbe épitett tin. etalonfojtassal (3.3. ab- ra). 27HENGERTOMITETTSEG ES HENGERUZEM OSSZEHASONLITO VIZSGALATOK Nem megengedett motorfojtas bo T fp Mevenaecett motortotés 3.2, Abra. A munkateret hatarold fojtésok | Nyomasmér6 | “OH_] I! Il Etalonfojtas I i | Nyomasszabélyozd | \ 3.3. Abra. A nyomasveszteség-méré miiszer felépitése ‘Amiszer szaggatott vonallal bekeretezve 2. ee 0% 2bar Q a Py P Motothen- jp, Obar gertér 100% 3.4, Abra. A nyomasveszteség-mérés 3.5. dbra, A nyomasmérén kijelzett modellje érték értelmezése A hdlézati levegSnyomast a miszer a beépitett nyomasszabilyoz6 segitségével 0,2 MPa (2 bar) értékre csdkkenti. A szabdlyozott nyomdsti levegé halad at az eta- lonfojtason, majd a motor hengerterébe jut, és annak fojtdsain keresztiil tavozik a szabadba (3.4. dbra). Mivel az etalon- és a motorfojtésok sorba vannak kétve, a nyomasméré a ketté arény4nak megfelelé értékre fog bedllni 0 és 0,2 MPa k6zott (3.5. dbra). 28ASZIVOCSO-DEPRESSZIO MERESE A mérés végrehajtasa és kiértékelése A méréseket iizemmeleg motoron, kompresszié titemben (forgdsiranyban forgat- va), a fels6 holtpont el6étt megéllitott dugattydhelyzetben kell elvégezni. Ennek az az oka, hogy a szivé- és kipufogészelep egylittesen csupdn ebben a helyzetben att. A hengerkopasok feltérképezése céljéb6l lehetdség van arra is, hogy a mérést az als6 holtponttél (a szivészelep zérdsdtél) a felsé holtpont felé haladva tébb ponton is elvégezziik. A mérést fonendoszképpal kiegészitve a levegészivargas helye is felderithet6. Igy pontosabba tudjuk tenni a diagnosztikai informaciét. A nen Altalaban %-os mérdszdmmal értékeljiik ki: Ap% = —— -100%, mas ahol Ap a nyomascsikkenés értéke; p,jay= 0,2 MPa a mérés el6tti kiindulési nyo- mas. A csikkenés szazalékos értéke azonban hengerfuratfligg6. Nagyobb hengerfu- rat-dtméré esetén ugyanis nagyobb az a henger koriili krgyGré feliilet, amelyen a levegé normal esetben is megszikhet, ezért itt nagyobb szazalékos nyomasesés engedheté meg. Ezzel indokolhaté, hogy a mérés kiértékelése hengerfurat-intervallumok sze- rint torténik. A 3.2. tablazat a kiértékelési hatarértékeket sszegzi. 3.2. tablazat. A nyomasveszteség-mérés kiértékelése Hengeratméré, mm 6, % Még elfogadhat6, % Hibés, % Ee 250...75 O75 7,5..25 25...100 P 275\1...100 12,5 12,8..82,5 32,5...100 2100,1...130 0-20 20...55 55...100 e 3.4. A szivécs6-depresszié mérése al szabdlyozott O1ro-motorok szivécsévében kialakulé nyomas légkéri nyoméstél val6 eltérése a szivécs6-depresszi. Ennek értéke jellemzé a motor iizeméllapotara, terhelésére. Emiatt, mint ahogyan a fogyasztasméréssel kapcso- latosan mar emlitettiik, a motorfordulatszémmal egyiitt a szivécs6-depresszié ér- téke munkapont azonositdsra is alkalmas. A szivécs6-depresszié értéke a kivetkez6 tényez6ktél fiigg: ritési viszony; -amlasi ellendllds (a szivéleveg6 titja); 29HENGERTOMITETTSEG ES HENGERUZEM OSSZEHASONLITO VIZSGALATOK + adugattytk témitettsége; + asziv6oldali szerkezetek timitettsége, a szelepvezérlés bedllitasa; + akipufog6-oldali szerkezetek dramlési ellendllésa; + amaradékgdz nyomésa. A 3.6. Abra a motor terhelési jellegmezéjében Abrézolja az dlland6 szivé- cs6nyomis- (a szivécsben mérheté abszolit nyomdsérték) vonalakat és az dllan- dé fojtészelepnyitas-girbéket. Abra arra mutat r4, hogy bar a szivécs6-depresszié értéke nagyon sok té- fig, kifogdstalan mffszaki 4llapotban adott fojtészelepallashoz és mo- torfordulatszamhoz egyetlen szivécs6-depresszié érték tartozik. 500 150° 1000 2000 3000 4000 5000 6000 —-n, f/min ———— Foiteszetepnyitas Szivéesé-depresszio 3.6. dbra. Szivécs6nyomas-értékek a motor terhelési jellegmez6jében Terhelt motoron (gérgés pad) torténé depressziémérés esetén referenciaérté- kekre van sziikségiink az adott tipusra, hogy kiértékelhet6 eredményt kapjunk. Uresjarati mérés esetén lehet6ségiink van az tin. hatardepresszié meghatérozé- sdra. Iyenkor a motor dltal létrehozhat6 legnagyobb depresszidértéket mérjiik : a motort a névleges fordulatszdm kézelébe gyorsitjuk, majd hirtelen zérjuk a fojtészelepet. A motor lassulésa kézben leolvassuk a maiszer dltal mutatott ma- ximilis értéket. Ennek értéke: 70...85 kPa. Alapjérati vizsgdlatkor tovabbi informéciét nydjthat a mutaté viselkedése: a pulzal6, rezg6é mutaté utalhat ugyanis keverékképzési, gytijtési vagy vezérlési hi- bara. 30AHENGERTELJESITMENY-KULONBSEG MERESE 3.5. A kartergaz mennyiségének mérése Négyiitemi motorokndl a dugattydgytirtik és a szelepszdrak mellett a forgattyd- hazba draml6 gézmennyiséget nevezziik kartergaznak. Ez a gazdram bizonyos hatarig normélisnak tekinthet6. Uj motorokndl a kartergdz mennyisége nem haladhatja meg a motorba jut6 tér- fogatdram 0,5%-at. Azaz a megengedett kartergdz-térfogataram: V =Vioket to -0,005 dm?/s, ahol Vigpet 2 motor ldkettérfogata, dm?; n vizsgilati motorfordulatszim, min“!; A, téltési fok. A kartergdz mennyiségét rotaméterrel vagy lebegdtestes dramldsmérével mér- juk. A gaz a mérécsébe alulrél érkezik, és a térfogatéramat6l fiiggé mértékben megemeli a lebegétestet vagy a lemezdugattytit. A magassdgi méret adja a térfo- gatdram mértékét. A méiszert a forgattydhdz teréhez Altaléban csillapitotartély kézbeiktatasaval kotik be, hogy a gdzdram liiktetését csillapitsak. 3.6. A hengerteljesitmény-kiilénbség mérése Az eljards alapelve, hogy a vizsgalt hengerben megsziintetjiik az égést, Otto-mo- toroknél a gytijtds kiiktatdsdval, dizelmotoroknal a befecskendezés megsziinteté- sével. A médszer a kikapcsolt henger munkdjat dsszetetten értékeli, a + hengertmitettség, + keverékeloszlas, * gytijtds és + mechanikai veszteségek tekintetében. A hengerteljesitmény-killinbség mérése elvégezhet6 tiresjérati és terhelt mo- toriizemben egyarant. 3.6.1. Az Uresjarati hengerteljesitmény-kiilénbség mérése A médszer elsésorban az Otto-motorok esetében terjedt el, mivel dizelmotorok- nal jval bonyolultabb a megvalésithatsdga. Alapelve, hogy az adott hengerek gytijtésat sorban megsziintetjiik (iigyelve arra, hogy a tils4gosan hosszan kiikta- tot henger miatt a katalizator tulmelegedhet), fgy a motorfordulatszim csikke- nésébél tudunk kévetkeztetni az adott henger Allapotdéra. Ennek magyardzatat a 3.7. Abra alapjén érthetjiik meg. 31HENGERTOMITETTSEG ES HENGERUZEM OSSZEHASONLITO VIZSGALATOK Pe Mind a négy henger a MukBdésekor 3.7. Abra. Uresjarati hengerlizem ésszehasonlitd vizsgalatai A vizsgilat alapelve, hogy iiresjérati (ebben az esetben emelt alapjérat, Altalé- ban 2000 min-') iizemdllapotban a motor nem ad le munkat, csupan belsé ellenal- ldsait fedezi. Ez azt jelenti, hogy az indikalt teljesitmény minden munkapontban megegyezik a stirlddési teljesitménysziikséglettel. Lassunk erre példat egy négyhengeres motort alapul véve: A 3.7. dbrén az M, munkapontban, tehat a vizsgdlati fordulatszdm (n,=2000 min~!) esetében a mikéd6 hengerek dsszes indikalt munkaja megegyezik az adott fordulatszdmhoz tartoz6 strlédasi és mechanikai veszteségek teljesitmény- igényével. (A vizsgdlatot minden esetben rdgzitett fojtészelep-dllapot mellett kell végrehajtani!) Ha kiiktatunk egy hengert, akkor az indikalt teljesftmény kisebb lesz. (hiszen mar csak hérom henger mokédik), a stirlédési teljesitményigény gérbéje viszont nem valtozik, hiszen a motor ,,vonszolja” a kikapesolt hengert is. Ebbél adédéan bedlll egy Gj M, munkapont, de természetesen alacsonyabb mo- torfordulatszdmon. A csdkkenés An értéke jellemzé a kikapcsolt henger mfiszaki Allapotara. A korszerii diagnosztikai miiszerek automatikusan kapcsoljak ki és vis a hengereket (AUTOMATIC POWER BALANCE), amely nagyon Iényeges a ka- taliztor védelme szempontjab6l. J6 miiszaki Allapoti hengerek esetében a fordulatszim-csékkenés mértéke nagy, mig a ,.gyengébb” hengerek hidnyat kevésbé ,,érzi meg” a motor. A kiértékelés alapelve, hogy az egyes hengerek eltérése nem haladhatja meg az 5...7%-ot. A ,delta-HC” diagnosztika Az iiresjérati hengeriizem dsszehasonlité vizsgalatait kiegészithetjik tn. delta- HC méréssel is, Az elnevezésben a HC természetesen a szénhidrogén-kibocsatas mérését jelenti, mig a delta a kibocsatdsi koncentracidkiilonbségre utal. 32AHENGERTELJESITMENY-KULONBSEG MERESE Killonésen fontos ez a diagnosztikai médszer az egyedi (hengerenkénti) szivo- torok-befecskendezésé motoroknil, ahol fgy j6 kézelitéssel ellen6rizhetvé valik a porlaszt6k tiizelGanyag-szillitasa is. A vizsgdlatkor az iiresjérati hengerteljesitmény kiilénbségének a mérése annyiban egésziil ki, hogy a motor fordulatszima mellett a HC-kibocsatas mérjiik. A mérés sordn elészr a gazelemz6 Allandésult tizeméllapotban megméri a HC-emisszi6t, és az adatot eltdrolja. Ez az érték az tin. HC, 4,;,- Ezutén automa- tikusan kioltja az /-es henger gytijtasdt. Ekkor természetesen csdkken a fordulat- szém, és jelentésen megné a szénhidrogén-kibocsatas, mert a kikapesolt henger beszivja a szénhidrogén-levegé keveréket, de azt a kipufogasi titemben ki is tolja. A gézelemz6 megméri a megnévekedett kibocsatast és az adatot eltrolja. Ez az érték a AHC,, azaz az elsé hengerhez tartoz6 HC-emisszié névekménye. Ezt kévetéen a diagnosztikai prbapad visszakapcsolja a gyGjtast, a motor is- mét valamennyi hengerével tizemel. A maszer megvarja, amfg stabiliz4lédik a motorjarés és a HC-kiboesdtds. Ekkor a diagnosztikai probapad kikapcsolja a gydjtdsi sorrendben kévetkez6 henger gydjtasat, a gazelemz6 pedig megméri a HC-emissziét ebben az esetben is, és természetesen ezt az adatot is memorizalja. A folyamat mindaddig tart, amig ezt a vizsgdlatot minden hengeren elvégzi. A,,delta-HC” mérése a kévetkez6 hibdkra hivja fel a figyelmet: © gyiijtéshiba + szelepvezérlési hibak; « tiizeléanyag-bejuttatasi hibak; + hengerenkénti dézishibdk vagy keverékelosztasi hibik; + hengertémitettségi hibik; + hengerenkénti olajfogyasztds-eltérési hibak. Vegyiink két egyszerti példat (3.3. tablazat)! A ,delta-HC” mérés azért, hogy megbizhaté eredményt szolgéltasson, csak programvezérelten futhat le, tehat ezt a gizemisszid-diagnosztikat csak az erre 3.3, tablazat. A AHC mérés kiértékelése Keverékképzési hiba Gytitést hiba Ee Ahibaleirésa | A ,hibas” hengerbe nem térténik Aiibas hengerben nincs ayuités : tzelSanyag befecskendezés Ee HC nse alacsony (kb. 100...200 ppm) ‘magas (kb. 1500...2000 ppm) (mivel a hibés | hhenger alapéilapotban is elégetlenti ,13ki ki a tizeléanyago!) ‘AHCyastsnanger | 0 ppm alacsony ppm - alacsony AHCysoninanger | normal (kb. 1500...2000 ppm) normal (kb, 1500...2000 ppm) Megallapitas | Keverékképzési hiba esetén a HCyux, | Gytitéshiba esetén a HCyin 6rték magas, erték alacsony, és ahibashenger —_| és ahibas henger AHC értéke alacsony AHC értéke is alacsony 33HENGERTOMITETTSEG ES HENGERUZEM OSSZEHASONLITO VIZSGALATOK felkészitett diagnosztikai probapaddal végezhetjik el. Ma minden nagyobb, komplex tudasti probapad alkalmas erre a mérésre. Katalizatoros kialakitésndl kiiléndsen fontos a programozott mérésvezérlés a katalizdtor védelme érdekében. Katalizatoros motorndl a kipufogégéz-mintavételnek a katalizator elétt kell megtérténnie! Ha nincs kiilén mintavevé cs kivezetve, akkor a lambdaszonda kiszerelése utén, annak furathelyénél vegyiik a mintat. 3.6.2. A terheléses hengerteljesitmény-ktilénbség mérése A terheléses hengerteljesitmény-kiilénbség mérését_girgés padon végezziik. A médszer elve itt is az, hogy a kikapcsolt henger vonszolasdhoz sziikséges mun- kat a tobbi hengernek kell szolgdltatnia. A hengerek kikapcsolsa ebben az eset- ben teljesitmény-csikkenésben nyilvanul meg. Ezt gorgés padon a hajtaslinci veszteségeket is besz4mitva tudjuk megmérni, mivel: Presék = Prot, eff. — Phajssma + Peumi det. A mérés soran a motorteljesitményt csdkkent6 tagok dllandéak, fgy a tovabbi értelmezést mar elegend6 a motorra felimni. Az egyszertiség kedvéért vegytink alapul egy kéthengeres motort: Prrot, eff. = (Pit — Ps.) + (Pi2-Ps2)s ahol P; az indikalt hengerteljesitmény; P, a stirlédasi hengerteljesitmény. Py ap Ps hengor Pahonger 3.8. abra. Terheléses hengeriizem vekonst. ésszehasonlité vizsgalat Ha az 1. hengerben megsziintetjiik a gyuijtast (munkavégzést), akkor az elébbi egyenlet a kovetkezOképpen médosul (3.8. abra): Prot. eft, 1 = (O- Ps.1) + (Pia Ps2)- Ha a két egyenletet kivonjuk egymasbél, akkor a kovetkez6 eredményre ju- tunk: Pua mot, eff ~ Prot. eff.1+ 34AZ ELEKTRONIKUS RELATIV KOMPRESSZIOMERES A motor mechanikai hatdsfoka a mérési eredmények alapjan kiszdmithat6: Fraotaeft = —metsell 100%, n= SP, jo. A mért adatok alapjan a motor mechanikai veszteségteljesitménye is meghata- rozhat6. A kikapcsolt henger mechanikai veszteségteljesitménye: -1 (=), ‘mot., eff. —/mot,, eff. 1° Ennek alapjan a teljes motor mechanikai veszteségteljesitménye: Pa = Dear Pini ahol za hengerek sz4ma. A médszert grg6s jarmiifékpadon legcélszertibben a v = dllands szabilyzasi karakterisztika mentén lehet végrehajtani, mivel a mérés feltétele a motorfordu- latszdm alland6 értéken tartésa, 3.7. Az elektronikus relativ kompressziémérés Az elektronikus relativ kompresszimérés azon a felismerésen alapul, hogy a motor dtforgatdsi ellendllsa az egyes hengerek mikédési fézisainak megfeleléen véltakoz6. Ha az dtforgatdsi ellendllas valtozdsat az id6 fiigevényében vizsgaljuk, akkor a maximilis értékek az egyes hengerek kompresszidiitemeihez, kétdnek. Ha a motort az inditémotorral forgatjuk korbe dgy, hogy az elindulast meggatol- juk, akkor az indit6motor dramfelvétele, ill. az akkumulitor kapocsfesziiltsége is a torvényszertiséget kéveti (3.9. abra). A mérés tehat alapveten kétféle médszerrel torténhet: * az inditémotor dramfelvételét, ill. + azakkumulétor kapocsfesziiltségét mérjiik kis idGdlland6jd regisztralé miiszerrel az idé fiiggvényében. Uses Uy Hengerenkénti fesziltségesés Inditézas kezdete —_befejezése. 3.9. bra. Az akkumulator kapocsfesziiltség-valtozasa az elektronikus relativ t t=10s t kompressziémérés soran 35,HENGERTOMITETTSEG ES HENGERUZEM OSSZEHASONLITO VIZSGALATOK A kapocsfesziiltség regisztratumon az egyes Ui, értékek, mig az inditéaram id6fllggvényén az Ingy értékek jellemz6ek az egyes hengerek kompresszié-vég- nyoméasdra. A mérés kiértékelése tehat ezen amplitiddk meghatérozésat jelenti. ‘A hengerek azonositésa ebben a fézisban még problémit jelent, hiszen csak a sorrendet tudjuk (gydjtasi sorrend), az 1. hengert azonban az egzakt azonositas- hoz meg kell jeléini. 12 10V VARADA 3.10. Abra Erre nagyon egyszerti médszer ad6dik: az 1. henger gytijtékabelé szondaval felvehet6 a gydjtasjel id6zitése. Ez kétcsatornds regisztricié esetén az 1. hengerhez tartoz6 amplittid6 alatt rajzol ki egy ,,tiiskét” (3.10. ara). Ez.amérés is csak hengerek k6zotti dsszehasonlitasra alkalmas. Erre utal nevé- ben a relativ jelz6. Ellenérz6 kérdések 1. Csoportositsa a hengertémitettség és hengeriizem dsszehasonlits vi 2. Ismertesse a kompresszid-végnyomas mérésének elvét és technolégidjat! 3. Rajzolja le a nyomasveszteség-mér6 miiszer felépitését, és ismertesse a mérés menetét! 4. Milyen tényez6ktdl és paraméterektol fiigg a szivécsd-depresszié értéke? 5. Elemezze az tiresjarati hengeriizem-dsszehasonlit6 vizsgalatok elvi alapjat, és ismertesse végrehajtasi technolégidjat! 6. Elemezze a terheléses hengeriizem-dsszehasonlité vizsgélatok elvi alapjat, és ismertesse végrehajtasi technolégiajé 7. Ismertesse az elektronikus relativ kompressziémérést! 364. A leveg6ellato és a kipufogoérendszer vizsgalata A motorok levegéellat6, valamint kipufogégaz-elvezetd és -utdkezel6 egységei ma mir tobbnyire irényitott rendszert alkotnak. Rendszerben mikédik a feltdltés ~ mind a dinamikusan, mind a stirit6vel -, térfogatkiszoritast, ill. aramlistechni- kai géppel. A kipufogégaz-utkezel6k ma minden belsé égésti motor katelezé tartozékai, fgy a folyamatos és a szakaszos tizemti katalizétorok és a részecske- csapdék. Az irdnyitott rendszerek a fedélzeti diagnosztika dllapotfeliigyelete alé tartoznak, igy a legtsbb tizemi paraméter értékét és a hibainformécidkat a rend- szerteszter segitségével olvashatjuk le. A levegéelldté rendszer diagnosztikai vizsgdlati igényii elemei: a levegosztir6, a szivévezeték, a fojtészelepegység, a turbotélts kompresszora, a leveg6-vissza- hiitd, a szivasi ithossz valtoztatasara képes szivorendszer, valamint a perdiiletkel- t6 tereldelemek mGkédtet6 mechanizmusa. Ez ut6bbit a kéizvetlen benzinbefecs- kendezésti Otto-motoroknal taldljuk. A kipufogérendszer diagnosztikai vizsgdlat szempontjdbol fontos elemei: az eld-, a f6- és a téroldkatalizétor, ill. a részecskecsapda, valamint ezek jeladéi A kipufogérendszerbe tartozik a turb6tolt6 turbindja, hozzavéve a turbindra juto kipufogégdz mennyiség- vagy sebesség-szabdlyoz6 rendszert, a hangtompités szerkezeti elemei, egyes kialakitésoknal a kipufogéfek. A kipufogégéz visszavezetés, a forgattythaz szell6ztetés és a tiizelGanyagtar- tély-szell6ztetd rendszer is — az anyagéramlast tekintve (forrds és nyelés) — a tol- tetcsere-rendszerhez sorolhats. A fejezetben kiilénféle kialakitdsti Orto- és dizelmotorok levegéellét6 és kipu- fogérendszereinek elemeit egyszerre targyaljuk. Az elemek egyiitteséb6l az egyes alkalmazdsok konkrét eseteit értelemszertien kell kivalasztani (pl. Otto- vagy dizelmotor, feltéltéses motor, a benzinbefecskendezés tipusa). A tankényv keretei kézétt a felsorolt hatalmas diagnosztikai feladatcsoportbol csak néhény kérdésre tudunk roviden rdmutatni. 37ALEVEGOELLATO ES A KIPUFOGORENDSZER VIZSGALATA 4.1. A levegéellaté rendszer A levegGellat6 rendszer diagnosztikai szempontbol fontos jellemz6i: a leveg6ellaté-rendszer ellendllasa, a leveg6sziir6, a visszahtité éllapota; a levegéellaté-rendszer tomitettsége; a fojtészelepegység mitkidési/fojtasi jellemz6i; a szivasi tithosszt Allité és a perdiiletkelté mechanizmusok miikédése; a motorba belépé levegé hémérséklete; a kompresszor uténi nyomés értéke. A szivorendszer ellendlldsdnak, témitettségének ellendrzése A szivérendszer ellendllasa (fojt4sa) mindkét motortipus alapveté tizemi jellem- z6je. Ezt a nyomésértéket jellemzéen a légsziiré ellendllésa hatérozza meg. A sziiré bizonyos haszndlati id6 utdn eltémédik, az dramldsi ellendllésa megné, aminek kévetkeztében nének a motor veszteségei, csékken a forgatényomatéka, romlik a turb6felt6lt6 kompresszor hatasfoka. A dizelmotorok szivévezetékében kialakulé nyomas (ami a depresszié értéké- vel vagy abszoltit nyomassal adhaté meg) a gyrté dltal meghatérozott érték, a motor névleges teljesitményének fordulatszaman hatarozzak meg. Feltéltéses (turbétéltétt) motorokndl a mérémtiszer csatlakozdsi helyét a kompresszor elétt kell kialakitani. Otto-motornal a fojtészelep eldtti nyomis, ill. teljes fojtdszelepnyitasnal a szi- vérendszerben kialakulé nyomas a rendszer jellemzdje. A fojtészelep utdni szivécs6nyomés érték a (rész)terhelés mértékére jellemz6, segitségével mds para- égnyelési érték képezheté. beépitést6l, a dinamikus hatésoktél figgden — el6bb-utdbb at- ereszti a port. A por (részecskék) a dinamikus igénybevétel (levegé-nyoméslen- gések) hatiséra a sztirSanyag belsejében rostrél-rostra éttelepitlve vandorolnak a szennyezett oldalrél a tiszta oldal felé. Egy kritikus id6 utén a részecsk¢k Atérnek a tiszta oldalra és bejutnak a motorba. Az ellendllés megnévekedése és az »dtporzédas” miatt a papirbetétes levegésziiré papirbetétjét meghatdrozott futds- teljesitmény utan cserélni kell. A sztirés hatasossdganak ellenérzése a nyomas- esés mérésével, ha van, akkor a beépitett eltémédésjelz6 megfigyelésével lehet- séges. Az Otto-motor sziv6rendszerének témitettségére és a motor szivasi hat ginak (dugattytigytird témités, szelepek tdkéletes z4rdsa) ellen6rzésére alkal- mazzak a motorfékiizemi maximilis (az tn. hatérdepressziéhoz kézelité) dep- resszidmérést. A nyomasmérét kis bels6 atmér6jdi cs6vel, a fojtészelep utén csat- lakoztassuk a szivécs6hiz. Jérassuk a motort iiresjératban, kb. 4000 min“! fordu- latszémon. Hirtelen zarjuk a fojtészelepet, és figyeljk meg a depresszi6 legna- gyobb értékét. Ha nincs fojtészelepzérds-lassité (dash-pot), akkor a stiritési vi- szonytol fiiggen ez az érték 7 - 10-2...8,5 - 10-2 MPa (520...640 Hgmm). 38ALEVEGOELLATO RENDSZER A szivorendszer tmitetlensége egyrészr61 a sztiretlen levegé bejutasét okozza, mésrészr6l a légnyelésmér6 uténi levegdbelépés keverékésszetétel-szabélyozési nehézségeket okoz. A témitetlenség helye kimutathaté egyrészt égésserkentd vagy égésgatlé anyagnak a szivorendszer kiils6 feliiletére t6rténé felvitelével, pl. spray formdjaban. Ha az anyag ({iresjdrati motoriizemben) a tomitetlenség helyén bejut a motorba, akkor a motor vagy felpérdg, vagy gytijtaskimaradast észleliink. 4.1. dbra. L-Jetronic levegéellaté rendszer (Peugeot grafika) 39ALEVEGOELLATO ES A KIPUFOGORENDSZER VIZSGALATA Mésrészt a tomitetlenség helyének megkeresésére ajanljak a gyartok a szivérend- szer levegGvel térténé megnyomatasat. A 4.1, Abra turbéfeltéltétt, L-Jetronic keverékképz6 rendszerti, meglehet6sen Ssszetett levegdellétd rendszert abrézol. A nyillal jelélt helyeken lehet témitetlen- ség. A javasolt vizsgdlati médszer szerint — a levegésztiré betét kivétele utdn, megfelelé témitett csatlakoztatas mellett — leveg6t nyomjunk be a légnyelésméré egységen keresztill a szivorendszerbe. A I] csdvezetéket (karterszell6zés), vala- mint a kipufogécsévet zarjuk le, a fojtészelepet nyissuk. A szivargésgyantis he- lyeket szappanlével kenjiik be. Légnyelésmérés Ha a motor irnyitérendszere megadja az adott munkaponti tényleges (mért) és megkivant (kell) Iégnyelésadatot, akkor ennek dsszevetése diagnosztikai infor- maci6t jelent. A téltdlevegé visszahiitése A jelenlegi curdpai emisszids eldirasokat kielégité dizelmotorokat turb6t6lt6vel és leveg6/leveg6 visszahtitvel latjék el. A turb6télté kompresszora dltal a sfirités kévetkeztében felforrésodott télt6levegét az égéstérbe valé belépés eldtt leve- g6Mitéfolyadék vagy levegd/leveg6 hécserélében a ventilétor vagy a menetszél Altal szallitott leveg6vel visszahiitik. A hécserélé feliiletén a kiilsé szennyezédé- sek feltapadnak, és annak hatdsfokat rontjdk. Ezért idér6l-id6re ennck tisztitdsa sziikséges. Mivel a beépitések zstifoltsiga miatt nehezen hozziférheté helyen van, ezért sziikséges a hdcserélé utani levegé h6mérsékletének, valamit a ventila- tor miikédésének ellenérzése. Abban az esetben, ha a motoron nines fedélzeti diagnosztika ~ amelynek érzé- keldje mar beépitett —, a mérés csatlakozasi helyét a hécserélé utan kell kialakita- ni. Minden esetben meg kell ismerni a gyart6 dltal el6irt hémérsékleti értéket (ez Altalaban a hécserélé utan 40...50 °C), A kompresszor utdni nyomds értéke A turb6télt6 kompresszora a terhelés és fordulatszam fiiggvényében szabalyozot- tan biztositja a sziikséges levegémennyiséget. A kompresszor utdni nyomasmé- réssel lehet meghatdrozni a turb6tolté mechanikai dllapotat, valamint, hogy a tébbnyire turbinaoldali szabélyozéberendezés megfeleléen miikédik-e. A befecs- kendezészivattyé tolt@nyomis fiigg szabélyz6janak (LDA) megfelelé miikédé- sére is ez a mérés ad elézetes informaciét. A nyomasmérés a levegdgyitjtécs6 ki- alakitott csatlakozdsi pontjan végezhet6. A mérést minden esetben ~ megfelelé terhelésné! — teljesitményméré probapadon vagy tizemmenetben lehet elvégezni. A 16tt meg kell ismerni a gydrté Altal el6irt nyomasértéket. mbk hémérséklet-eloszlasdnak vizsgdlatahoz j6 segitséget nydijt az infra (érintkezésmentes) tavhémé: 40AKIPUFOGORENDSZER VIZSGALATA. 4.2. A kipufogérendszer vizsgalata A kipufogérendszeren dtaramlé fiistgdzok nyomdsveszteséggel jutnak a szabad- ba. A gazaramlasb6l ered6 nyomésveszteség, amely a motor hasznos teljesitmé- nyébél fedezédik, nem lépheti ttil az effektiv teljesitmény 5%-at. Hiba esetén a megnovekedett dramlési ellendllds legy6zésére forditott energiat a motor kényte- len fedezni, nének a veszteségei, csékken a turbétélté hatasfoka, és megn6 az égéstérben lévé alkatrészek h6terhelése. A kipufogérendszer diagnosztikai jellemz6i: + akipufogérendszer tomitettsége; + akipufogérendszer ellendllasa; + amotorbél kilépé kipufogégazok hémérséklete; * aturbina uténi nyomds értéke; + a kipufogégazt utékezeld berendezések és jeladdik mikédési paraméterei; * a gdzemisszié és a fiistélés mértéke; + akipufogasi zaj. A kipufogorendszer tomitettsége, ellendlldsa A témitettség vizsgdlata nagyon fontos a rendszer ellen6rzésekor. A kipufogégaéz idészakos vizsgélatanak is egyik miiszaki el6feltétele a kipufogdrendszer tokéle- tes tmitettsége. A katalizator eldtti csatlakozécsivek mozgasat is megengedé t- mitésekre ktilén legyiink figyelemmel. Rossz témitettség kovetkeztében a kipu- fog6gézok a jarméi belsé terébe juthatnak, és gdzmérgezést idézhetnek eld. A kipufogofék zart pillangészelepe eldtt, a motor legnagyobb fordulatszémé- nal a mért nyomas nem haladhatja meg a 3 bar értéket. A rendszernek ebben az esetben még témitettnek kell lennie. A kipufogérendszer ellendllasat az atvezetécs6vekben eldallé turbulens dram- lasb6l ered6 veszteségek, a turbina ellendllasa, a kipufogdgaz utokezel6 eszkizei és a dob kamrdiban fellép6 veszteségek okozzék. A kipufogasi (ellen) nyomas a gyarté altal meghatarozott érték, amely a motor, clsésorban a turb6feltéltésti mo- tor megfelelé miikédésének egyik legfontosabb jellemzdje. Ertékét a motor név- leges teljesitményének fordulatsz4man hatérozzdk meg. A mérés eldtt meg kell ismemi a gydrté dltal eléirt nyomasértéket. A mérémtiszer csatlakozdsi helye a turbina utan kialakitott méréhely. A motorbol kiléps kipufogdgdzok hémérséklete A motorb6l kilépé gaz homérsékletmérésére hérom lehet6ség terjedt el. A mérést minden esetben - megfelelé terhelésnél ~ teljesitményméré probapadon vagy iizemmenetben lehet elvégezni. Nagy dizelmotoroknal - hajé, vastit, aggregét-al- kalmazas - de néhdny haszongépjarmd-motorndl is lehet6ség van a kipufog6- esonkokba beépitett termoelemekkel az egyes hengerbdl kilépé kipufogogaz h6- mérsékleténck mérésére. {gy meghatérozhat6 a hengerek egymashoz viszonyitott 41ALEVEGOELLATO ES A KIPUFOGORENDSZER VIZSGALATA mikédése. A kipufogées6 gytijtd szakaszaba (szakaszaiba) — als6 furatok — torté- n6 beépitésnél a hémérséklet dtlagértéke mérhetd. A turbotlt6 turbindja eldtti hémérséklet hatarértékét a gyartok szigordan eldirjak. A legelterjedtebb mérési méd a turbina utani hémérséklet mérése. Ennek meg- novekedett értéke utal a kipufogdsi ellennyomas ndvekedésére, a koromesapda, a katalizétor vagy a kipufogddob eltémédésére. A mérés el6tt meg kell ismerni a gyarts dltal eldirt hOmérsékletértéket. 4.3. A turbéfeltéIté ellenérzése A turb6feltlt6nek, mint gépészeti egységnek az ellenOrzése a gépjarmtimotoron tébbnyire szemrevételezést és mechanikus mérést jelent. A csatlakozGvezetékek bontdsat természetesen a télt6nyomds-szabélyozds alapos ellenérzése elézze meg. Egyes kialakitasokndl a turb6feltélté fedélzeti fordulatszammérésére is van lehetdség, mert fordulatszdmmérét jeladdval latték el. A turb6feltéltének — j61 mtikédé és rendesen karbantartott motorndl — tobb szdzezer kilométer futés telje- sitményig megbizhatéan kell mikédnie. Ha mégis nehézségek Iépnek fel, akkor legtébbsziir kenGolajhiany, a ken6olaj elszennyezédése, ill. idegen test rendszer- be keriilése okozza a hibat. Ha a gépjérmiivin ellenGrizziik a turbétoltét, hiizzuk le a kompresszor mind- két csatlakozécsévét. A nyoméoldalon mind a kilépécsonkndl, mind az elme- nécsivekben olajszennyezést, olajlerakéd4si nyomokat keressiink. Azoknél a konstrukcidkndl, ahol a kartergéz-visszavezetés a tlt elt van, ott a kartergdz olajfelhordésat a t6lt6 belépScsonkjandl is vegyilk szemiigyre. A turbinahaz kiil- s6 részén az.olajfolyas nyoma, az olajkokszosodéds viszonylag kénnyen felismer- het6, mert a turbinah4z dntvénye, a hénfutds miatt, vilégos szind. Gy6z6djtink meg a tengely kinnytjarasér61 és arrél, hogy a jérékerekek nem érnek-e valahol a hdzhoz. A radidlis és az axidlis csapdgyjéték tapasztalat alapjan, szubjektiv médon, kézzel torténéd megmozgatdssal ,,érzett” értékelése lehetetlen. A jatékot mér66rdval kell ellenérizni axidlis és radidlis irnyban a 4.2a) és 4.2b) bra titmutatasa szerint. A gydri érték pl. VW Transzporternél, Golfnal 0,35 mm, ill. VW Passatnél 0,42 mm, tehergépkocsi-t6lt6knél a radidlis jaték 0,45...0,72 mmis lehet. A jaték ellendrzésére vonatkoz6, a gydrt6 dltal javasolt vizsgélati pe- riddust érdemes betartani, nevezetesen a 100 000 km-t vagy a 3000 iizemérat. Ellen6rizziik tovabba a megkeriilészelep-, ill. a vezetélapat-mfikédteté mecha- nizmus mozgasképességét. Ezek dltaléban vakuum hataséra mozdulnak el. A turbéfeltélté kiegyenstilyozdsa A turbofeltélté forgérésze tipustél, nagys4gtél, az alkalmazisi teriilett6l fiiggéen 30 000 és 270 000 min! érték k6z6tt forog, ezért a kiegyenstilyozasnak — az eldirt értékeket teljesitve — tokéletesnek kell lennie. 42ATURBOFELTOLTO ELLENORZESE 4.2. ara. A csapagyjaték ellendrzé 4) axidlis iranyban; 6) radialis iranybanALEVEGOELLATO ES A KIPUFOGORENDSZER VIZSGALATA, Személygépkocsi turb6felt6lt6inél, a forgérész kiegyensiilyozsa utén egy mé sodik kiegyenstilyoz6 eljards is sziikséges lehet, amelyet finom kiegyenstilyozd: nak neveziink. Ez az ellendrzés, ill. masodlagos kiegyensiilyozés specidlis beren- dezésben térténik. A forgérészt készre szerelik a csapdigyhézban, és az tin. kézép- részt fogjak be a berendezésbe. A kendolajkirbe bekitve, levegével kb. 100 000 min fordulatra felporgetve miiszerrel ellenérzik a nyugodt futdst. Ellenérzé kérdések 1. Tekintse dt a levegéellaté rendszer lehetséges szerkezcti egységeit, rendszereit, feladatait, majd ennek ismeretében hatérozza meg a diagnosztika szempontja- bél mérheté és értékelheté Allapotjellemz6 paramétereket! 2. Tekintse at a kipufogdrendszer (kipufogégaz-utdkezel6 rendszer) lehetséges szerkezeti egységeit, rendszereit, feladatait, majd ennek ismeretében hatarozza meg a diagnosztika szempontjab6l mérhetd és értékelhet6 Allapotjellemz6 pa- ramétereket! . Milyen céllal és miként kell elvégezni a szivécsSnyomas mérését? Milyen di- agnosztikai informécidkat nyerhetiink a szivécsSnyomas mérésének eredmé- nyéb6l? 4, Miért szlikséges a toltlevegé visszahiitése, és miként végezziik el a visszahii- tés ellen6rzését? Milyen médszerekkel Allapithatjuk meg a szivorendszer tmitetlenségét? Mely rendszerek diagnosztizélésahoz sziikséges a kompresszor utdni nyomas- mérés? 7. Hol és milyen diagnosztikai céllal mériink a kipufogdrendszerben nyomést? 8. Milyen mGveleteket kell elvégezni a turbofeltdltés és a turbéfeltélt6 ellendrzé- se soran? w au 445. Gyujtasvizsgalat 5.1. Bevezetés A bels6 égésti Orto-motorok (benzin- és gézmotorok) gytijtasénak a feladata a égési folyamat megfelel6 f6tengely-elforduldsi helyzetben torténd, biztos kezde- ményezése, Tehat a gytijtérendszerrel kapcsolatban két Iényeges paraméterrél van sz6: rgiabevitel id6zitésérdl. sdiagnosztika alapfeladata is ¢ két paraméter ellendrzése, a rendszer miikéd6 (megbontatlan) dllapotéban. A diagnosztika feladatkérébe tartozik to- vabba a hiba egységszintti behatéroldsa is, nevezetesen annak a megéllapitésa, hogy a hiba pl. a jelad6kndl, a modul(ok)ndl, a vezetékezésben van-e (szelektiv diagnosztika). Meg kell jegyezni, hogy komplex (motronic t{pusti) motorme- nedzsment rendszereknél a hagyomdnyos gydjtisdiagnosztika egyre inkabb el- veszti gyakorlati jelentdségét. A gyujtésdiagnosztika is, kiemelten az EOBD fel- iigyeletti rendszereknél, a fedélzeti (on-board) diagnosztika feladatava valik. A gydjtérendszer clemeinek hibdja esetén a rendszerelemeken (jelad6k, mo- dulok, vezetékek stb.) sziikségessé valé tovabbi, dndll6 vizsgdlatokat, méréseket mar az aut6villamossag kérébe soroljuk. 5.1.1. A gyujtasienergia-valtozas ellenérz6 vizsgalata A napjainkban az dltalénosan haszndlt gydjtds a tekercsgytijtds (induktiv energia- tdrolds). Ebbél kévetkez6en a gydjtrendszerekben az energiatdrolds és a gyij gyertya szikrakézében az iv létrehozdsa — a szdmtalan kiviteli valtozat, gyarté és gyartmdny mellett is - alapelvében azonos. A gytijtérendszerek megvalésitisa, felépitése — az emlitett kiviteli véltozatok miatt — azonban nagy kiilénbséget mu- tat, amelyek kovetkeztében a vizsgélat médja— elsdsorban a jelelérés ktilénb6z6- sége miatt — jelentdsen eltéré lehet. ‘A gyjt6rendszerben a villamos energia valtozasat — igy pl. a betaplalast, a transzformélést, a kisiitést — a rendszer kiilénbéz6 pontjain mért fesziiltség- 45GYUJTASVIZSGALAT és/vagy dramvaltozdst oszcilloszkdp segitségével jelenitjiik meg, és a képek elemzésével — tudasunkra alapozva— mindsitjik a végbemené folyamatokat. Ezt nevezziik oszcilloszképos gytjjtésdiagnosztikanak. Méd van arra is, hogy a jel- legzetes rendszerparamétereket gytijtasdiagnosztikai elemzdmiiszer gyiijtse, majd azokat szémszertien, szdrdsértékiikkel egyiitt megadja (pl. 1. henger sze- kunder csticsfesziiliség: X kV + Y kV). telének fazishelyzete — a mdsik alapvetd ayaitési jellemz6. Uzemi értékének megillapitésa (ellendrzés, bedllitas céljab6l) a diagnosztika (on-board vagy off- board) feladata. A gytjtdsid6zités fazishelyzete (Altalénos szdhaszndlattal el6- gytijtds) alatt a forgattydkarnak a motor felsé (kiilsé) holtpontjahoz viszonystott szoghelyzetét értjiik. Ez a szdghelyzet, forgdsirany szerint ha az FHP elétt van, el6gydjtasrél, ha uténa, ut6gydijtasrdl beszéliink. (Van olyan alapbedllitasi érté! méd is, amikor a dugattyti FHP-t6l visszamért titja adja az eldgyti helyzetet.) Az eldgydjtds (utdgyuijtds) értékét a teljes motortizemi tartoményban a gyarté adja meg. Ez lehet mechanikus rendszereknél a rdpstillyal bedllitott egyet- len karakterisztika, elektronikus rendszereknél peremfeltételekkel azonositott karakterisztika sor vagy jellegmezdként megadott értéktablazat. A gydjtasidézi- tés tényleges értékét tizem kézben szmos motorparaméter médosithatja, igy pl. a motorhémérséklet, a motor kopogdsos égése, a kipufogégaz-visszavezetés ténye stb. A gyijtasidézités egy jérulékos funkcidja — az eldgytijtds értékének valtozta- tdsa révén — az. alapjérati fordulatszdm dllandésit4sa. Hagyomanyos gytjtérend- szemnél nevezetes érték a bedllithaté alapjérati alapeldgyiijtas. Irdnyitott (motronic tipusti) rendszereknél a fordulatsz4m-dllandésité eldgyt zabalyo- z4s miatt nincs értelmezve az tizemi alapelégydjtas névleges értéke, csak az ér- téktartomdnya. (Az eloszté behelyezésénél az alapbedllitashoz sziikséges érték természetesen meghatérozott.) A stroboszk6p lémpaval, valamint a vonatkozdsi jelad6 alkalmazdsAval torténd elégyGjtasmérés méiveleteinek ismertetése a gyakorlati Grdkon térténik. 5.2. A gyujtérendszerben a villamosenergia-valtozas folyamatanak diagnosztikai ellenérzése A kévetkez6kben részletesen csak a nem mechanikus primerdram megszakitist, primeréram-vezérelt, ill. elektronikusan irdnyitott gydjtérendszerek diagnoszti- kai vizsgdlataval foglalkozunk. Feltételezziik az ere vonatkoz6 aut6villamossagi alapismereteket. A hagyomanyos gytjtas vizsgélatat, a lényegre szoritkozva, 46AVILLAMOSENERGIA-VALTOZAS DIAGNOSZTIKAI ELLENORZESE csak tdblazatos formaban mutatjuk be (lasd az 5.3. fejezet tablazatait), mellézve a részletes magyardzatot, mert azt sz4mos kival6 szakkonyv és kézépiskolai tan- konyv targyalja. A gylijtds eredményessége (tibb tényez6 mellett) a keverékbe bevitt aktivalisi (gyuijtasi) energia jellemzdin milik. A gydjtasdiagnosztika egyik feladata annak ellenérzése, hogy az energiabevitel el6feltételei, nevezetesen az energiabetarolés, majd az ivképzés megfelel6ek-e. Ezt a felkésziilés (primerdram-kialakulds, ve- zérlés), a megszakitds, majd a kistilés folyamatainak nyomon kévetésével ellen- Srizhetjik. hy, Aramkorlatozas vr Alland6 primer dram 1p 9. ft Zarassz6a, | hb he Aramkorlatozas Alland primer dram Ivid6, ms 1m, “ft ») 5.1. abra. A primer fesziiltség és a primer aram valtozasa 4) kis fordulatszamon; 6) nagy fordulatszamon 47GYUJTASVIZSGALAT Az induktiv energiatérolésndl a gydjtétranszformator (gytjtétekercs) primer oldali tekercsét éramjérttd kell tenni, a megszakitds el6tt kozvetleniil pedig - fiig- getleniil a motor fordulatsz4matol — Alland6 dramértéket kell bedllitani. A gytijtas primer kérében lezajlé fesziiltségvaltozds valamennyi jellegzetessége az oszcil- loszk6p tin. primer képén (5.1. dbra) figyelhet meg. Az dbraba a primer dram alakulasat is berajzoltuk (ilyen elrendezésben természetesen az oszcilloszk6pon nem jelenithet meg!). Az 5.1a) dbra kis fordulatszdmon (=alapjérat), az 5.16) Abra nagy fordulatszémon (=4000 min-!) mutatja a primer fesziiltség és a primer dram valtozdsat. A primer kép elemzésénél a mért (meméridban eltdrolt) képet a j6 dllapotot tiikr6z6 Gn. normal alakkal kell egybevetni, nevezetesen megvizsgaland6: + aprimer dram bekapcsolasdnak a sz6ghelyzete (a z: 6g), az dramindulds kezdetének nyugodtsdga (zavarmentessége, esetleg kis amplituid6ja fesziilt- séglengése); az, dramkorlatozas bekévetkezésének ténye és nyugodt dtmenete; a megszakités ,,éles sarka”, majd a primer onindukcids fesziiltség meredek felfutasa; a primer csticsfesziiltség értéke, a csticsértékek sz6rasa;, az ivfesziiltség lefutdsa (szekunder oldalrél transzformaléd6 jel), az fv id6- tartama; az ivkioltds utén a fesziiltséglengés mértéke; a ,,nyitdsi szdgtartomdnyban” a zavarmentes, Alland6 feszilltség (U3). Mindennek kis és nagy fordulatsz4mon azonos jelleggel kell végbemennie. A fordulatszam fiiggvényében a primer dram bekapcsoldsi széghelyzeténck meg- valtozasa a zardsszégvezérlés tényét mutatja. Célszerti a primer fesziiltségvalto- zast a zdrdsszbg tartomanyaban, a primer kép nagyobb filggdleges erdsitése mel- lett is vizsgalni, mivel fgy tudjuk a részleteket j61 megfigyelni, a primer dram ala- kuldsdra, ill. az ezt vezérl6 dramkir helyes mlikédésére kévetkeztetni (5.2. Abra). A szekunder fesziiltség képe (szekunder kép) a fesziiltség-transzformacié k6- vetkeztében, a maga t6rvényei szerint tiikrézi a primer folyamatokat, a primer ké- pet. Azonban a szekunder kéri események: az fv kialakuldsa, fenndllasa és kialva- sa visszahat a primer oldalra, a primer képre. Az 5.3. dbran bemutatott szekunder képen feltiintettiik az értékelésre alkalmas jellegzetességeket. A szekunder képen megfigyelhet: a megszakitas ,,éles sarka”, meredek felfutasa; a szekunder csticsfesziiltség (Us,.csies) értéke, ingadozdsa; az ivfenntart6 fesziiltség, annak egyenletes alakulésa, az iv idétartama; s indukciés fesziiltsége, a fesziiltséglengés; értéke, véltozdsa a fordulatszim filggvényében; az dramkorlatoz4s bekévetkezésének ténye és lefolydsa. 48A VILLAMOSENERGIA-VALTOZAS DIAGNOSZTIKA! ELLENORZESE Urs Zarasszbg Primer énindukciés feszultség Megszakitas Aprimer aram korlétozdsa A primer aram bekapcsolasa, S| 5.2. abra. A primer gyujtaskép zardsi tartomanya Ugg KV cesokken ivfenntarté Aram- Megszokit gecalitie feszitség | orlétozis\. X\ Ividétartam Zarassz6g 5.3. dbra. A szekunder csticsfeszilltség idénagyitast képe 49GYUJTASVIZSGALAT Célszerti erre alkalmas oszcilloszk6p birtokaban hirtelen gazadés (ezzel egytitt jéré terhelésnévekedés) hatasdra kialakuld szekunder gytijtasképet is megvizs- galni (1. a tablézatban foglaltakat). Az oszcilloszképos gydjtésvizsgalat Gj irnyzata szerint az ivkisiilést megel6- 26 szekunder kori eseményeket kell vizsgdlni. Ezek az események a megszakités és az iv létrejotte, a szikrafej kialakuldsa kéz6tti id6ben jétsz6dnak le. Uszesics Gyditetv Aa 16, ns 5.4, dbra. Szekunder gyujtaskép Tehat az eddig csak fesziiltségimpulzusként (tiiske) megjelenitett szekunder csticsfesziiltség fel- és lefuté oldaldnak fesziiltségvaltozdsat kell léthat6va tenni. A keverék gytjtésa (a reakcidképes kézeg molekulinak aktivaldsa) a szikrafej energidjanak hatasdra kivetkezik be. A szikrafej fenndllésanak iddintervalluma ~30...50 us. A megszakitést kévetden a szekunder kéri kapacitésok [szekunder kabelek, eloszté (ha van), gyujtégyertya] téltédnek fel, az fv Iétrejéttekor a sze- kunder kapacitésokon felhalmozott téltés siil ki. Az uj vizsgdlati médszer szerint a megszakitast kévetd téltésfelhalmozédast, majd a kistilés elsé, kb. 10 pss tarto- ményat kell megfigyelni. A gydijt4s szempontjab6l Iényegi folyamatok: a szekun- der oldali energiabevitel, és a szikrafej kialakulds ekkor trténik meg. Ha ebben rendellenességet figyeltink meg, at kell vizsgdlnunk az ezt a folyamatot eldk (6 primer oldali fesziiltségviszonyokat, valamint a szekunder oldal dramké meit. Az 5.4. 4bran gyertyakAbelen, kapacit{v fogdval mért fesziiltséglefol: 6t a jelalak normél alakkal valé dsszehasonlitas4bél, id6beli alakuldsabol nyerjiik, és kevésbé a fesziiltségértékeib6]. Ez utébbi adatot a sze- kunder kép hagyomdnyos megjelenitése szolgaltatja. 50AZ OSZCILLOSZKOPOS GYUJTASDIAGNOSZTIKA ATTEKINTO MERESI TECHNOLOGIAJA 5.3. Az oszcilloszképos gyujtasdiagnosztika attekint6 mérési technoldégiaja 5.3.1. Mechanikus megszakitoval vezérelt gyujtas Rendelienes vizs- | Aviesgélat Avizsgalat caja | V2206lat! Noméls vizsgélat | gélat eredmények, | megnevezése kSrdimények eredmények lehetséges hibak = 6s olharitasuk : 1. Maxims zomi_| A gyltérendszer@t- | 1, Jérassukamotot | Aszokundercotcs- | 1. Hibs gyité- szokunderesies- | fog8 dlapotvzsga- | 1000,,1500min | feszUtségnek mini | transaformétor fesztség ves- | lataszewunderter- | kazottbedlitott | mum20kV.nak kel_|2 Nem mogtoienS galata heletien csucsfe- fordulatszamon. | lennie. zarésszogertek, | szultég étéhelést- | 2, KV ied izomméd .Rendeenesen | vel alta, gy primer kori (Aszekunderterne- | 3. 5kV mérésitato- onmis le Figyele latin cotesteszut- | many alitésa ais, E Avizsgalat csak ak- | séget Ugy hozzuk 4, Sorozatkép-iizem- 4, Hibas szekunder [7 ‘kor hajthaté végre, | létre, hogy a gyertya méd allitasa. kéri szigetelés, | naagyénsenge- | szekunderkorében | 5 Sziget fogéval 5. Aprimerfosztl- daiyezia gyerye- | nemengecikmeg | egy avitéayertyar 6g his kabel dzem kézbeni | azvalakuldst hizzukle a vezeté- levstestagyiité- | Latectnotégat) | ket, tartsukmesszo gyeryar amotorestsl 6. Ovascuile aképer| ry6x6\a maxims | szekunderesccs- fesziteége. 7. Csatlakoztassuk a Ee gyertyakabelt a gyi 4 tSoyeryra, : 2. Szekunder éram- | A szekunder kéri ‘1, Azeldz6 1...6 mi-- | Aterheletien szekun-|Haahibanéhany | kor szigeteiévizs-| szigetelésibak | ”veletilépésak vegrey der feszulségrezaes | hengornéelonthe- gilata Dehatéroisa raitsa, lefoaranjuid | zk : 2.Arépernyénietelé | csicsétéknekaz | 1.Hibéselosae- | irdnylé maxima | els feels mutatds- | fede feszatségcaics | naklegalabb.afele- | 2. Hibs oyitooyer mmeatigyelsse. | nek ke enna, tyakabel 3. Aaytitégyeryaka- | A csceshidnya vagy | Ha a hiba vale belvisszacsatolisa| rendelenes cates: | mennyinengerél holyek sigetelési | jtntkozik: hibérautalnak. | 1. Tortt vagy ‘szennyezett gyuj- | totransetomator | fedel, 4 2. Has forgoelosz- {6 (eloszt6pipa). 3. Has ayito- transeformator tokeresek, 4. His elost6- fed 51GYUJTASVIZSGALAT Rondellenes vizs- Avizsgélat Avesgéatcsje | M220slat Normélis vizsgélati | gélateradmények, |. megnevezése 12 | kertlmények ‘eredmények lehetséges hibdk f éselhériésuk | ‘3. Aszekunder aram-| Annak megallapitasa,| 1. Jérassukamotort | Agyujtészikrakisu- | Rendellenes,haa |. kor ellendlés-vizs-| hogy rendellenesen | 1000..1500 min-' | ésének megtelelé | szikrakisiés Kezde- Aleta nagy-easzekunder | —koz6tt bedlltotfor- | szokunderfesziltség¥ ti fesziltségérteke kor ellendilisa, Gulatszémon, | jelatakk6zel lands |4 kV lett van,afe- | 2.AlitsukakV jets | 2..aKVKéz6tt érté- | ezitséglefolyas izemmédot ki, idétartama | s6 68 az id6tartam 3.Alltsuk a 25 kV-08. | 0.5..1,5 me. ‘videbb, mint a mérési tartomanyt, normilis érték, E 4. Alltsuk a raszterel- 1.Elosztopipa-be- térés dzemmédot. oes. q 5. Vizsgaliuk meg az 2.Rendellenesen | egyes gytitészikra- nagy ellenallasi | isléshez tartoz6 gwitekébel. {esziltségjelalakot. 3, Beégett eloszté- fedél-csatlakora- | sok. [ 4. Hibas gyité- gyertya. 4. Agyiitétekeres | A gyijtétransaformé-| 1. Jdrassuka motort | A nyités tatomany- | 1. Gydtétransztor- ésakondenzétor | tor ésakondenzator | 1000...1500 min-+ | bana primer képen a| métortekercszar- vizsgdlata Ailapotviesgalata. | kéz8ttbeditotfor- | szkrakistés alatt és | lata, . E : Ee LC culation. | aztkovetGen, asze- |. Kondencétoriba | 2. AllitsukaV vagy a | kunderképen az iv- | 3. A vezetékek nagy E kV Gzemélapotot. | kisilés van, fokoza- | ohmitusellenal- | a.Atsukaz S0KV/ | tosanesitapods, | tsa. : 500 mérésitarto- | nyugodtiefolyésti |4. Akondanzator |) manyt fesziltségrezgésnek | csatlakortatés 4, Altsuk a szuperpo- | Kell kilakulria. ibaa E néltkép Uzemmédot| Ee 5, Figyeljuk meg a a nyidsi sz6gtarto- L rmanyban a primer E és szekunderfe- sziltségelet. Ly gilat szakitébityakésa | 1000..1500min-* | rozottfeszltségesést| pacsrugéhibaja. | kondenzétordllapot- | kbz6t bedltottfor | -ugrds)aszekunder |2.Rendolenesen |) vizsgalata. dulatszdmon. képen feszilitségug- nagy elosztérez- 2, Alitsuk a kV vagy 2 | rast és aztkévet6 né-| és. Vield Gzemattapotet vekv6 feszitséqvél- |. Megszaktébo- 3. Alltsuk a 25 kv/25 V | tozésra szuperponalé| — tydk-kopas. méréstartomanyt. | rezgést éthatunk. A | 4. Megszakitéérint- 4. Alitsuka szuperpo-|zérésitartoményban, | _kezé-hiba, L ndlt Gzemmédot. | a szekunder képen | 5. ibas Konden- | 5.Figyelokmega | feszitségvattozasra | —zétor E | megszaklt zérési_ | utald jel, feszuitség- E ponthor tartozé | rezgés, feszUltséqug-| . feszUtségjel rs nem ehet. | | alakot. 52AZ OSZCILLOSZKOPOS GYUJTASDIAGNOSZTIKA ATTEKINTO MERESI TECHNOLOGIAJA Rendellones vizs- Avizsgélat VizsgAlat Normals vizogélati | gélat eredmények, megnavezise | AVsaélatofla | ssimények Jeredmények lehetséges hibak 6s olhértéouk 6. Gyuitésirendszer | Az egyes gytitégyer- |1.Motorizemettetés | Minden egyes henger! Ha a szekunder fe- dllapotvizsgalat, | tyak Uzemének ellen-| alapjératifordulat- |hez tartoz6 szekun- | szUltségestics eré- tethelés sat, hint érzése tereiésalatt. | _sz4mon. clr teszitségesics- | tljesen kiugréan) len motorforduat- 2.AlitsukakV jet nak mérséketten 6s | novekszik : sxdm-ndveléssol dzemélapotot. _egyenletesen ndve- |1.Nagyagyiitd- | 3.Alitsuk az50 kV |edrio kella motor: | gyertyaeiekts- 500 V méréstarto-_|gyorsités sori dahézaga Q many, Nemiehetnekkiug- | 2. Tilzottagyiité- 4. Altsuk a sorozatkép|t6an nagy vagy kis | — gyertya elektro- Gzemalapotot. jesicsértkekazat- | dafogyésa, =| S.Hitelon york llaghozképest. |, Szakactszekun- | fel a motort hozza- der vezeték. : vetbiegesen 4. Nem megtetei6 4000 min fords keverékessze- | szfmig, maj enged tate : jk vissza a gazkar 5. Avakuumos E eleresztésével alap- elbgyiitissze jdrati fordutatszamra. balyz6 hibdja. 4 6. Figyellk meg a sze- under feszitség- : estes étékének vé- P tozdsétafordulat- : szdm-vtozés alt D 7.Hergenkini | Aepyeseazitodg: [¥oJdrasucamatort |Anonnaleiiakax | elonde anos gybitasfesziltség- | képek (nagyitott) rész-} 1000...1500 min-_|ismeretében az egyes) esetén az eldz6ek- [> lefoyésok bssze- | eteinek Osszoha | _kézéttbedlittt for ljeészetek elomzéso, ben résretezett hasonité vizsga- | sonitévizsgalata | dulatszdmon, az etrések megaila-|vizsgalatokat kell | tata 2.AlltsukaV vagya_|ptésa értelem szerintvég- | kV azemalapotot rehajtan: . 3. Alituk az 50 KV a 500 V mérésitarto- L ményt LE 4. Alitsuk a sorozat- S kép Gzemillapotot. 4 5. Avizsgilandé hen- | ger primor vagy s20- : kunder képét emet- : 10k, gy hogy a gytitsi sorrendnek : megfelelé sorszamat| : adjuk be akezel6- pulton 6, Figyelidk meg ajelet, hhasonlitsuk 6ssze a részleteket a tObbi henger gyuitské- peivel. 7. Akezel6pulton alit- suk vissza az eredeti képelrendezést.GYUJTASVIZSGALAT Rendellenes vizs-_}F Avizagélat Vizsgélat Normals vizsgélati | gélat eredmények, mogneversso | AV#804Bt CEA stiményok eredmények lehetséges bak | Gselhértéeuk | i 8.Az5...7 miveleteket valamenayi henger- | elvegezhetiak. 9. Ha a kezel6putton ket szdmot adunk ba akkor az annak meg tot nt gata szuperponaitanke- : rulkiemeese, : 8. Gyitésidéziés- | Annak megallaptésa,| 1. Jérassuka motor | Azegyenl6ienség | Agyitéseloazté és eayenletesség | rogy ahengeren- | 1000..1500 min-’ | nemhaladhata meg |agystéseioszt6 kent gyotsidéztés | kore beattot for | a2 fokot, aminégy- | has hide. eayenietessége ulatszémon. | engerd motornal megfelelé-e. 2. Allitsuk a szuperpo- | 2%-ot, hathengerd Ee nat kép Gzemmédot| motornd 96-ot, : 3. AlitsukaVvagya_| nyolchengerd mo- : kv Gzemmedot, | toma! 6%-ot elon. 4 Aliteuk a 25 kV/ : 25 mérési tarto- manyt E 5. Figyelik meg ameg, : szakitéshoztartoz6 Jokésaletet, dapt- : ‘suk meg az esemény - hengerenkentisz6g- : helyzetét, i. s26q- / helyzet-azonosségt a S.Agyiitétekercs | A gytjtérendszer pri- |1. HUzzuk kia kbzponti| A szekunder feszit | 1. Kis akkumulétor kimen6 (szekunder] mer kor és agytité- | szekunderkébett | ségesucsnakmeg | kapocsfesziltség. | feszUltségének | transzformétoreellen- | a gyijtéseloszt6fe- | kell haladhnia a 2.Rendellenesen f Vzsgalata (motor | érzése. Avizsgalat | deléb6l, dgyeliink | 20 kV ertéket nagy inditémotor forgatés!dilapot- | elvégzése akkor ajén-| _arra, hogy ne teste! ~éramfelvétel ban) lott,haamotornem | jente. 8. Hibas gyijtés- Figyelem! vagy nehezen indul. |2. Alitsuk a KV jet kapesois Avizsgalat osak ak- ‘zemmédot. 4.Hibds az etter kor hajthaté végre, 3. Allitsuk az 50 kV ellenaliés aram-— haa gyarté engedé- méréstartoményt. ore, : lyezia szekunder 4, Alitsuk a szuperpo- S.Rendelienes FE kéc terheletien| nit kép Gzemalla- zardsszégérték. [ dems. potet. 6.Rendellenesen | 5.Azinditémotorral nagyeloszié- | forgassuk mega ellenatis, motor. 7. Hibds gysité- 6. Figyeliak meg afe- transzfornator sziltséggel max. és/vagy konden: mali értéxet tor. 7. Alltsuk helyre a B.Kontakthibaa | ayiitérendszer be- primer korben, | kotését E Sa ELE 54AZ OSZCILLOSZKOPOS GYUJTASDIAGNOSZTIKA ATTEKINTO MERESI TECHNOLOGIAJA Rendellenes vizs- |: Avizsgélat Aviesgéiat cea | V2 Normals viagélat | gat eredmények, | megnevezése viesgélat CO raimények eredmények lehetséges hibak | ésolhértésuk | 10.Aoytitétekeres | Annakmegallaitésa,|1.Jérassukamotort [Amogszakiést KO- | Cseréhak mega pr- | polartésviesgalata| hogy a gytitétekeres| —1000...1500min~’ | vot6eis6feszits6g- | mer kari vezetéke- | alse outse| teaibesmtio [eiesnae tener [ietagyovene. sal dlio-eelbasze-| uatszémon. _|ryéntetielékell—_|formétorkapcsain, | underteszutség | 2.AlitsukakVjotd | mutatnia : ie. aizemmédot : 3. Alltsuka 25 4 méréshatart / 4. Atsuka szuperpo- naltkép Gzemmadot. : 5. Figyelak meg a mog- : szaktést KOvetS : ‘szekunder fesziilt- EB ségjelet, afeszilt- Q ségcsics heyzeté. : T1.Aszekunder | Annakmegdllapitésa| 1. Jérassukamotort [Azegyeshengerek- |1, Bhaszndlédott | csicstesz0ts6g | hogyaszekunder | 1000..1500min-' | heztartozé szekun- | gyitégyerya, vizsgélata csticsfesziltség a kez6tt beailitot for- | der cstcstesziltség |2. Hibés gyuito- | megadott értéktarto- | _dulatszdmon. ‘értekei3kV-ndina- | gyertyakébel. fF ményoanvan-e. —_|2.AlitsukakVjelG | gyobb mertékben |. Hibés eloszt6- GéxQ6s jérmitékpadi| Gzemmédot. __|nemtérhetnekel | fed / terhoéses vzsgdlat |9.Altauka 25k fegymisto\és 56s |4.Hibés vékuumos | Kévdlmények kézott | méréshatért. | 15kV rtéktartoma- | ol6gytés-saa- | aszekunder csiics- | 4. Allitsukaszuper | nyonbelilkellelhe- | _balyoz6. Eo fesziltség a terhelet-| ponait képizem —_| tyezkedniak. E len dllapotban mért- | médot. : hez képest2—4V | 5. Figyeliikmega : éstékkel nbvekedhet. |" megszaktist kove- : ASKV értékttirés- | 18 szekunder feszt mez6 érvénye ekkor | ségielot,afeszit- is tenn. ségeaics helyzeté. 55GYUJTASVIZSGALAT 5.3.2. Primer dram vezérelt, elektromos gyujtas i Rendellenes vizs- Avisgélat ‘Aviesgtat cya | V0 Norms vizagat | gat eredményok, | mognevezése éruimények oredményok | Iehetséges hibdk 6s elhartéauk 1. Agybitovidétar | Annak megallapitasa | 1. Altsuk az 5 ms a- | Az Md6tartamnak | Azid6tartar tl tam-vzsgalata | hogyagwiteivid6- | szintesotéritést. |0,8..20ms kazott | rove ] Meciogyz6s tartama megtoeté-e?| 2. Alitsuk a szekunder| kell lenni. Az 1.5 ns | 1. Nagy primers [E eee ieee pera once altémotorealfrgatott médot. ails. / 63 dzemelS motorndl 3, Vilasszuk a 2.Alacsony agyi | is evégezhotiik az 0.25 kV-08 mérési totokereskie (88 médszer szeint tartomanyt mené szekunder | ‘akkor drunk el, haa 4. Jérassuk a motort feszitsége, | motor nem indul be) 4000...1500 mir Azicétaramtal | fordulaton, 6 olvas: hosszs : sukle az Wd6tarta- 1. Hibas oyiits- mokat. ayertya L 2.kis kompressai6- | wéanyomés, 3. Gytitogyertya elektrodanézag [E Kes : 2, Szekunder esucs- | Anrak megallapitésa 1. Indteuk bea motort | A szekundercstcste-| A szekunder cooos- | feszbitség- hogyaszekunder | és 1000..1500 mir szitségnek feszitség-értékek | viesgalat csicsfoszuitséga | Kozsttbeiitott | 7..18 KV tartomany- | egyeniétlenek(é- |. normals értéktarto- | forduatszimmon | ban kelliennie,a | hénynagy erteka | mAnyon bell vane? | _jressuk csicstesziltség-el- |. Ethaszndlodott | 2. Altsuka szekunder|térés az eyes her- | gyitégyerya, képvizsgdlatizem- | gerek kézattkisebb |2.Gyuitékabel. | médot. legyen, mint 3 kV, szakadés. : 3. Allituk a0..25 kV 3. Bhaszndlédott rmérésitartomany gytitéselossts- | 4. Alitsuk a sorozat- fee : 9 Uzemmedot. 4.Vékuumos ois 5. Olvassukle a sze- gyiités-aito under esteste- rendetenes mére | szitsdgértéket. tékben tomitet- len ‘Aszekunder csics- | feszuitség-étékek |. ‘egyenlék, denénany |) zemeikeden nagy tent : 1. Szakadt gyiité- transaformétor szehunder FE tekeres. : 2.Elhasznalddott | aytitogyertyak. 7 : me sens i 56AZ OSZCILLOSZKOPOS GYUJTASDIAGNOSZTIKA ATTEKINTO MERES! TECHNOLOGIAJA, Avizsgélat mognevezése Avizsgilat célia Vizsgélati keralmények Normalis vizsgélati eredmények Rendellones vizs- ‘gélatl eredmények, lehetséges hibak 6s olhdrftésuk 3. Elosztéban nagy hézag arotor és aszegmensek kézott. 4. Takis elbgyti- tasertek, 5. Rendellenesen szegény keverék- osszetétel. Aszekunder esucs- fesztitség-értékek egyeniétlenek, né- hainy kis 66k 1. Kis kompress2i6- cesucsnyomas ér- | 16k. 2. Hibas gyuits- gyertya. 8. Helytelen a gyij- tégyertya elektro dahézaganak ertéke. 4. Agytitégyertya kabelének rovid- ‘zarfata {testelés), 5. Agytitéayertya szigeteléjének torése. 8, Aszekunder Ker vizsgalata ‘A szekunder kor sz getelési,testelési hi- binak fetérasa. 1. Jérassuk a motort 1000...1500 min! kGz6t edlitott for- dulatszdmon, 2. Alitsuk a szekunder| képvizsgélat dzem- médot. 3. Allitsuk a sorozat- kép Gzemmédot. 4. Altsuk a 0..25 KV mérési tartomanyt. 5. Alkalmazzunk szi- gotelt fogdi teste vezetéket. 6. Vezessilk végig a testelOvezetéket a kévetkez6 gytitd- rendszeri elemeken, rmikézben figyeliik nol szigetelési hiba van, a2 oszcilloszk6- pon megfigyethets a szekunder csiicste- sziltség értékesok- kenése, Anibas gytjtérend: ‘zor alkatrészt ki kelleseréini, TT 57GYUJTASVIZSGALAT /Rendellenes vizs- Avizsgélat A lat célja Vizsgalati Normélis vizsgélati | gdlati eredmények, megnevezése a kériiimények eredmények |lehetséges hib&k és elharftasuk ‘meg a szekunder csicsteszltség ert: a) oytitetranszforma- tortedel b) szekunder vezetdke csatlakozasok: ) ovtitéseioszt6-ed 4, Szekunder kériel- | Améy elfogadhaté [Mint az el6z6 vzsgéat Az ivfenntatfeszit-| 1, Zavarsziré olon- lendlds-vizsgatat | szekunder kar elen- |r séglegyen2..4kV | Alldsok hota, ailés megilapitésa kezbt @s viszonylag | rossz qyertya- az ivfenntart feszilt- legyenletes szintG | kabel 569 elamzésével 2. Agytitéseloszté- fedél hibaja, rotorhiba 3. Hibs oytito- gyertya. S.Gyiitétekercs- | Agytitotekers alla |1.Jrassukamotort [A festitséglengésnek| 1 gyitetransz- viesgélat potviesgtiataasze- | 1000..1600min-' legyenletesen ceita- | formétortkercs- under fesziitségie- | kézétt bedlitott | podénakiklliennie. | zérata folyas kBzbonséfe- | fordulatszémon, s2itséglongése _|2,Alltsuk arasztere- alapién 16rtés Uzemmédot 3. AlltsukaV vagy a kV mérési tartoményt. 4. Fgyoliikmeg akéz- boned feszitség- reget S.Agyitésidécités | Annakmegalanté- |1.Jérassukamotort |Az egyentéienség [Agydjtaseloszt6 eayenletessége | sa,hogyahengeren- | 11000..1600min* nem haladhatameg [és agyitésoloszté- kénti gyujtsidézites k62tt bedilitott for- | a2 fokot, ami négy- | hajtds hibja. eayenietessége meg- | dulatszamon. | hengert motor fell. 2. Alitsuka szuper- | 296-0t,hathengort Ponditkép Uzem- | motor 4%4-ot, médot 3.Alitsuk aV vagya_ | nyolchengeet mo- iV mécél tartomanyttomdl 6 jlet. 4. Figyelok meg a meg szaktas (kapcsolo tranzistorarambe- kapesolsi let, - laptsuk meg az ese mény hengerenksént széghelyzetdt. s2bghelyzet-szonos- ségat 58