Előadás

Gépszerkesztés alapjai
1. előadás
Dr. Farkas Zsolt

2017.09.04
Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017
1 / 56
A tantárgy célkitűzése
• A műszaki kommunikáció nemzetközi, szabványokon alapuló

„szaknyelvének”, a 2D-s műszaki ábrázolásnak elsajátítása.
Ez magába foglalja:
• az alapvető műszaki ábrázolási előírások megismerését és
begyakorlását,
• a szabadkézi vázolókészség fejlesztését,
• a kézi rajzkészítési technikák gyakorlását,
• a legjellegzetesebb szabványos elemek és kialakítások
megismerését,
• a rajzolvasási készség fejlesztését.
2 / 56
Általános információk
• Heti kontaktórák: 3 óra előadás + 2 óra rajztermi gyakorlat,

• a tárgy kreditpontja: 5
• félévközi jegy,
• 4 db rajzfeladat (tavaly 5 db),
• 2 db ZH (tavaly 3 db),
• több tárgy és műszaki terület ezen ismeretekre épít.
• A tárgy régi honlapja: www.gt3.bme.hu/agm1
• Az új tárgy honlapja: www.gt3.bme.hu/bxga

– hallgatói tájékoztató,
– ütemterv,
– feladatinformációk, stb.
• Hallgatói regisztráció szükséges!!! (név, NEPTUN kód, születési idő, jelszó)
3 / 56
A tárgy honlapja
4 / 56
A tárgy honlapja
5 / 56
A tárgy honlapja
6 / 56
Rajzfeladatok (részteljesítmény értékelés)
Feladat Kiadás Beadás
Egy alkatrész-, ill. egy

1. feladat 1. hét (internet) 4. hét (gyakorlat)
törzsrajz másolása.
Csavar- és nyomatékkötés
4. hét
2. feladat összeállítási rajzának 7. hét (gyakorlat)
(gyakorlat - internet)
elkészítése.
Kirészletezés: csatlakozó
7. hét
3. feladat alkatrészek alkatrészrajzának 10. hét (gyakorlat)
(gyakorlat - internet)
elkészítése törzsrajzból.
Csőszerelvény szabadkézi
alkatrészrajzainak és 8. hét
4. Feladat 14. hét (gyakorlat)
szerkesztett összeállítási (gyakorlat - internet)
rajzának elkészítése.
7 / 56
Rajzfeladatok információi
• A feladatokhoz tartozó leírások a tárgy web oldalán megtalálhatók,

azokat az előadásokon és a rajztermi gyakorlatokon elhangzó
információk alapján kell elkészíteni.
• A rajzbeadás alkalmával csak az elfogadható szintű rajzokat vesszük
át.
• A rajzfeladatokat csak rajztermi gyakorlatokon lehet beadni.
• A feladatokat határidőre kell elkészíteni, a határidőn túl a rajzokra
adható érdemjegyet – függetlenül a beadás időpontjától – a feladat
pontszámának 20%-ával csökkentjük (TVSZ 122.§ (2)).
• A 12. oktatási hét gyakorlati időpontjáig az első három rajzfeladatot be
kell adni, ellenkező esetben a félévközi jegy elégtelen.
• A pótlási héten késedelmesen különeljárási díj megfizetése
(TVSZ 122.§ (2)) mellett a gyakorlatvezető által meghatározott
időpontban csak a negyedik rajzfeladat adható be. A pótlási héten
csak akkor adható be az elmaradt feladat, ha a hallgató még a
szorgalmi időszak gyakorlati foglalkozásain megszerezte a kihúzható
aláírást.
8 / 56
Zárthelyi dolgozatok (összegző értékelés)
Témakör Időpont
ábrázolás vetületekben, vetület-kiegészítés, 9. hét

1. ZH
mérethálózat felépítése (hétfő 12-15)
csavarkötés, nyomatékkötés, tűrésszámítás, 13. hét

2. ZH
kirészletezés (hétfő 12-15)
• Mindegyik zárthelyi dolgozat egyszeri pótlása biztosított

különeljárási díj megfizetése nélkül (TVSZ 122.§ (4)).
• A pótlási héten egy sikertelen zárthelyi dolgozat másodszori
pótlására biztosítunk lehetőséget különeljárási díj megfizetése
mellett (TVSZ 122.§ (8)).
• A zárthelyi dolgozatot csak a kijelölt helyen és időben lehet megírni!
(ültetéses ZH.)
9 / 56
A félévközi jegy megállapítása
Rajzfeladat / Min. Max. Pontszám
ZH pont pont
Házi feladat 60 pont
1. rajzfeladat 4 10
2. rajzfeladat 6 15 Zárthelyi 40 pont
3. rajzfeladat 6 10 Összesen 100 pont
4. rajzfeladat 8 25
Pontszám Jegy
0 - 40,0 Elégtelen
1. ZH 6 15
40,5 - 55,0 Elégséges
2. ZH 10 25
55,5 - 70,0 Közepes
70,5 - 85,0 Jó
85,5 - 100 jeles
10 / 56
Egyebek
1/2013. (I. 30.) sz. dékáni utasítás
• a tanulmányi követelmények teljesítéséhez kapcsolódó
szabálytalanságok egységes kezeléséről
• - a félévközi írásbeli számonkéréseken a megengedetten kívül bármely
más segédeszközt (könyv, jegyzet stb.) igénybe vesz és/vagy más
hallgató bármilyen segítségét kéri és/vagy azt elfogadja, a félév során
a fenti tettét követő számonkérésekből kizárja magát, az addig szerzett
eredményei elvesznek, pótlási lehetőséggel nem rendelkezik; félévközi
jeggyel záruló tárgy esetén végleges eredménye: elégtelen (1),
• - az otthoni házi feladatot bizonyíthatóan nem saját maga készítette el,

vagy abban olyan részt is saját eredményként, ill. munkaként tüntet fel
mely bizonyíthatóan nem az, a félév során a fenti tettét követő
számonkérésekből kizárja magát, az addig szerzett eredményei
elvesznek, pótlási lehetőséggel nem rendelkezik; félévközi jeggyel
záruló tárgy esetén végleges eredménye: elégtelen (1).
11 / 56
Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom
• Házkötő István: Műszaki 2D-s ábrázolás, Műegyetemi Kiadó, Budapest

2006, 45079
• Házkötő István: Műszaki ábrázolás feladatgyűjtemény (tanszéki
honlap)
• Grőb Péter: Műszaki ábrázolás feladatgyűjtemény, Budapest 2013,
45090
• szabványok, műszaki táblázatok,…
12 / 56
Bevezetés
• Egy műszaki alkotás, gép, termék létrehozásához tartozó műszaki
dokumentáció szöveges és rajzi részeket tartalmaz.
• A szöveges rész tartalmazza a műszaki leírást, tervezői számításokat,
szerelési-, karbantartási-, munkavédelmi- előírásokat, kezelési
útmutatókat, stb.
• A rajzi rész megmutatja az alkotás kialakítását, méreteit egyértelművé
teszi a szerelést és a gyártást.
– A műszaki rajz - műszaki gondolatok rajzban való közlésének
speciális eszköze, egyezményes szabályok (szabványok),
ábrázolási módszerek és jelölési rendszerek alkalmazásával. Ezek
biztosítják az ábrázolás egyértelműségét, az alak- és mérethű, ill.
méretarányos jellegét.
• A műszaki rajz jellegzetesen kétdimenziós (2D-s, síkbeli) megjelenítése
a háromdimenziós (3D-s, térbeli) alkotásnak.
– Sík – tér kétirányú „konfliktusa” → térszemlélet, térben való látás
fejlesztése.
13 / 56
Rajzkészítési technikák
• A kézi technikák közül a gondolatrögzítés leggyorsabb,

praktikus formája a szabadkézi rajzolás.
– Szabadkézi vázlatokat készítünk az előtervezés, a konzultációk, az
előadások és az irodalmi források jegyzetelése, stb. során
(pl.: begyakorló feladatok).
– Szabadkézi műhelyrajzszerű vázlatokat készítünk egyedi gyártás,
karbantartás, javítás esetén az azonnal elkészítendő alkatrészekről
(pl.: 4. rajzfeladat).
– Ceruzával pontosan kiszerkesztett és kihúzott rajzokat az un.
ceruzás technikát egyre jobban kiváltják a gépi technikás rajzok.
Előny: Hátrány:
• viszonylag olcsó, • precíz rajzok elkészítése hosszú idő,
• vázlatkészítés gyors, • kevésbé hatékony,
• nem igényel extra ismeretet, • nagyméretű rajzok elkészítése
nehéz.
14 / 56
Rajzkészítési technikák
• A gépi technikák a 2D-s rajzoló és a 3D-s tervező programok

rajzkészítési eszköztárát foglalják magukba.
– A rajzolási munka hatékonyságát elsősorban a módosítási,
szerkesztési, méretezési, rajzbeillesztési, rajzautomatizálási
lehetőségek növelik.
– 2D-s rajz mellett kifejlesztés alatt van a 3D-s rajz
szabályrendszerének kidolgozása.
– → CAD alapjai
Előny: Hátrány:
• nagyméretű és bonyolult • eszközigény (számítógép),
rajzok elkészítése is egyszerű, • extra ismeretek,
• hatékony, • térlátás/mérethűség
elvesztésének veszélye.
15 / 56
A műszaki rajzok fajtái
• A műszaki rajz dokumentum, amely valamely termék általában
elkészítés utáni állapotát mutatja a célnak megfelelő részletességgel.
• A műszaki rajzok elnevezése utal annak tárgyára, céljára vagy
kidolgozásának a módjára (pl. szabadkézi vázlat).
• A műszaki rajzok fajtái:
A rajz tárgyára utaló elnevezések: A rajz céljára utaló elnevezések:
• alkatrészrajz, • törzsrajz,
• rész-összeállítási rajz, • műhelyrajz,
• összeállítási rajz, • technológiai rajz,
• körvonalrajz, • robbantott (szerelési) rajz,
• kapcsolási rajz, • stb.
• csomagolási rajz,
• elrendezési (diszpozíciós) rajz,
• stb.
16 / 56
Alkatrészrajz
• A tervezés egyik legfontosabb

rajzfajtája, az alkatrész
elkészítése utáni, szerelésre kész
állapotot ábrázolja, egyértelmű
adatokat szolgál a gyártáshoz, a
szereléshez és az ellenőrzéshez
is.
• Az egy alkatrészről készült rajzot
– a gyártási hely megadására
utalóan – műhelyrajznak is
nevezzük.
• Jellemzője:
a teljes mérethálózat,
felületi érdességek,
tűrések,
technológiai utasítások.
17 / 56
Összeállítási rajz
• A termék összeszereléséhez
szükséges információkat
tartalmazó rajz, amelyen csak
annyi vetület, részlet van,
amennyi ahhoz szükséges, hogy
minden egyes alkatrészhez
tételszám rendelhető legyen,
valamint amennyiből az elemek
egymáshoz való kapcsolódása
egyértelműen kiderül.
• Jellemzője:
a rajzhoz precízen kitöltött
darabjegyzék tartozik,
befoglaló és csatlakozó méretek,
(felületi érdesség és „tűrések” nem).
18 / 56
Összeállítási rajz
19 / 56
(Törzsrajz)
• A termék minden részletére

kiterjedő, teljes körű
megtervezését bemutató rajz,
amelyen annyi vetület, részlet és
fontos méret található, amelyek
alapján valamennyi egyedi
alkatrész alakja és mérete
egyértelműen megállapítható, s
így az ún. kirészletezés alapjául
szolgál.
• A törzsrajzhoz darabjegyzék is
készül.
• Jellemzője:
a teljes mérethálózat,
felületi érdességek,
tűrések,
technológiai utasítások.
20 / 56
Robbantott (szerelési) rajz/ábra
• Az alkatrészek a közös
tengelyek mentén, a szerelési
sorrendben, az alaphelyzetből
eltérő távolságra eltolt
helyzetben vannak
axonometrikusan ábrázolva.
• Jellemzője:
tételszámok és precízen
kitöltött darabjegyzék,
nincs mérethálózat.
21 / 56
A műszaki rajzok alaki követelményei
A műszaki rajzok szabvány által előírt alaki/formai követelményei:
• rajzlapok méretei,
• feliratmező,
• feliratok (betűk, számok),
• méretarányok,
• tételszámok,
• darabjegyzék,
• vonalvastagságok, vonaltípusok.
22 / 56
A rajzlapok méretei
• A rajzlapok méretsorozata a
kiindulásul választott A0-val
jelölt 1m2 területű rajzlap
területi feleződésének elvére
épül.
• A különböző méretű
rajzlapokon az oldalak aránya
ugyanaz, és a hosszabbik oldal
felezésével kapjuk a kisebb
méretű rajzlapokat.
Megnevezés Méret (mm)
A0 841x1189
A1 594x841
A2 420x594
A3 297x420
A4 210x297
23 / 56
A rajzterület mérete, a rajzlapok összehajtása
• Az egyetemi oktatásban kézi
technikával készülő rajzoknál befűzési
szél, központjelek, azonosító mező és
vágási jelek nélküli rajzlapokat
használunk.
• Álló és fekvő formátumú lapok.
24 / 56
A feliratmező
• A feliratmező (szövegmező) a rajz azonosításához szükséges adatokat
(tervező, dátum, anyag, méretarány, stb.) tartalmazza.
• A feliratmezőt a rajzlap jobb alsó sarkában a keretre ráültetve kell
elhelyezni.
• Egyedi kialakításúak, a szabvány csak a tartalmukat írja elő.
25 / 56
A BME GT3 feliratmező
Feliratmezo_Darabjegyzek_Turestablazat.pdf
26 / 56
A BME GT3 rajzazonosítási rendszer
27 / 56
A feliratok
• A műszaki rajzok felirataira vonatkozó előírásokat nemzetközi (ISO)
szabványok tárgyalják, amelyek előírják a feliratok elhelyezésének
módját, betűinek, számainak, írásjeleinek formáit, arányait, stb.
Betűmagasság
Felirat
(mm)
A megengedett méreteltérések, a feliratmező egyes
2,5
mezőinek megnevezése („Név”, „Dátum”…)
Méretszámok, darabjegyzék, szöveges utasítások,
3,5
műszaki előírások.
Feliratmező kitöltendő részei (gyártmány,
5
megnevezés, rajzszám, …)
Tételszámok, hivatkozási betűjelek 7 (10)
28 / 56
A feliratok
• A vonalvastagság a betűméret tizede.
• Álló (B típusú) latin szabványbetűk, számok és írásjelek használata.
• Cél a tiszta, egyértelmű és olvasható felirat készítése.
• Minden karakter azonos sötétségű.
• Fontos! A feliratokat mindig úgy kell elhelyezni, hogy az vízszintes vagy

a fejünk 90°-os balra történő eldöntésével („jobbról”) olvasható legyen.
29 / 56
A méretarányok
• A méretarány a rajzi hosszméret és a valóságos tárgy ugyanazon
hosszméretének az aránya.
rajzonrajzi méret méret
lemérhető
M=
a tárgy
tárgy valóságos
valóságosmérete
mérete
• A méretarányt az ábrázolhatóság és az olvashatóság mérlegelésével
választjuk meg.
• Egy rajzon többféle méretarányt is alkalmazhatunk, a fő méretarányt a
feliratmezőben adjuk meg.
• Törekedjünk a tárgyakat természetes nagyságukban, torzításmentesen
ábrázolni.
Nagyítás Természetes Kicsinyítés
nagyság
50:1; 20:1; 1:1 1:2; 1:5; 1:10;
10:1; 5:1; 2:1 1:20; 1:50;
1:100
30 / 56
A tételszámok
• Az összeállítási rajzon, törzsrajzon, ill. a robbantott ábrán a szerkezet
minden alkotórészét, alkatrészét tételszámokkal kell azonosítani. A
tételszámozás sorrendje többféle szempont alapján választható. Célszerű
először az egyedi alkatrészeket, majd az önálló szerkezeti egységeket, pl.
hegesztett szerkezetet, és végül a szabványos kereskedelmi árúkat
tételszámozni.
• A tételszámok (Tsz) feltüntetésének változatai:
• Ezekhez a rajzokhoz darabjegyzék is tartozik, amely a tételszámozott

elemek további azonosítási adatait tartalmazó jegyzék.
31 / 56
A darabjegyzék
• A rajzon a tételszámozott alkatrészekre vonatkozó információkat
(megnevezés, méret, anyag, stb.) a darabjegyzékben foglaljuk össze.
• A számozás lentről felfele halad.
A BME GT3 darabjegyzék:
32 / 56
A darabjegyzék
• Külön lapos változat esetében a számozás fentről lefelé történik.
• Egyértelműen jelölni kell, hogy melyik rajzhoz tartozik a darabjegyzék.
33 / 56
Vonalfajták és vonalvastagságok
• A műszaki rajzokon különféle vonalfajtákat és vonalvastagságokat
használunk.
Házkötő 8.
34 / 56
Vonalvastagságok
• Műszaki rajzban alapvetően két vonalvastagságot különböztetünk meg:
– vékony vonal,
– vastag vonal.
• A két vonal vastagságainak aránya 2:1.
• A névleges vonalvastagságok:
0,13; 0,18; 0,25; 0,35; 0,5; 0,7; 1,0; 1,4; 2,0 mm
• A 0,7 mm-es vastag és a 0,35 mm-es vékony vonal az ajánlott.

(jól látszik és könnyű ceruzával rajzolni)
• A ceruza tartása és a ceruzabetét minőség, puhasága meghatározó.
Fontos! A vékony vonal is erős vonal!

Nem attól lesz vastag egy vonal, mert erősebben látszik
a rajzlapon!
35 / 56
Vonalvastagságok és vonaltípusok
Vonalfajta Példa
Folytonos vastag
Folytonos vékony
Folytonos szabadkézi
törésvonal vékony
Szaggatott vékony
Pontvonal vékony
Kétpont-vonal vékony
36 / 56
Vetítési módok
• Az ábrázolás feladata egy térbeli alakzat megjelenítése a síkrajzon.
• A síkbeli képkehez legegyszerűbben a vetítés (projekció) módszerével
jutunk.
Középponti vagy centrálís vetítés
A tér egy rögzített pontjából kiinduló
vetítősugarakkal hozzuk létre a tárgy
vetületét. A kapott perspektivikus kép
szemléletes, de nem mérethelyes.
37 / 56
Vetítési módok
Párhuzamos merőleges vetítés
(ortogonális)
A vetítési középpont a végtelenben

van, ezért a vetítősugarak, mint a
Nap sugarai párhuzamosak és
merőlegesek a képsíkra.
Ez a vetítési mód a tárgy képsíkkal
párhuzamos felületeit, ill. a
forgásfelületek körvonalát alak- és
mérethelyesen viszi át a képsíkba.
Párhuzamos ferdeszögű vetítés

(klinogonális)
Ennél a vetítési módnál a méretek

és az alak, illetve a szögek is
torzulnak.
38 / 56
Monge-féle két képsíkos ábrázolás
• Az alakzatot két egymásra merőleges síkban adjuk meg.
A vízszintes helyzetű az első képsík (K1), a függőleges a második képsík (K2),
két képsík metszésvonala az x12 képsíktengely (vagy képtengely). Az első
képsíkon előállított vetület az alakzat első képe, a második képsíkon kapott
vetület pedig a második képe. Az alakzat képeit egy, ill. két vesszővel jelöljük.
A pontokat nagy, az egyeneseket kis betűvel adjuk meg.
39 / 56
• Az egyenest két pontja egyértelműen meghatározza, így pontjainak
vetületével ábrázoljuk.
40 / 56
• Két egyenes kölcsönös helyzete
41 / 56
• A síkokat a síkot meghatározó térelemeinek vetületeivel ábrázoljuk.
• A síkot meghatározó térelemek:
- két metsződő egyenes,
- vagy egy egyenes és egy rá nem illeszkedő pont,
- vagy három nem egy egyenesbe eső pont.
42 / 56
• A síkokban fekvő pontok és egyenesek szerkesztése:
A szerkesztés menetéből látható, hogy az x12 képsíktengely helyzete közömbös,

így el is hagyható.
43 / 56
Új képsík bevezetése (transzformáció)
• Az új képsík alkalmazását, a térelemek, a térbeli alakzatok új képsíkon lévő
vetületeinek képzését transzformációnak nevezzük. Az új képsík bevezetéséhez
mindig a meglévő képsíkok valamelyikére merőleges új képsíkot állítunk.
A pont transzformációja:
44 / 56
Az egyenes transzformációja:
Általános helyzetű egyenes képsíkkal párhuzamos helyzetbe transzformálható,
ha az új képsíkot az egyenessel párhuzamosan vesszük fel. Az egyenesen lévő
A és B pontok távolsága itt valódi nagyságban létszik. Az általános helyzetű
egyenest képsíkra merőleges helyzetbe kétszeres transzformációval hozhatjuk.
45 / 56
A sík transzformációja:
A sík transzformációját a síkot meghatározó elmeinek transzformálásával
végezzük. Egy általános helyzetű síkbeli háromszög valódi nagyságának
meghatározásához kétszeres transzformáció szükséges.
46 / 56
Három képsíkos ábrázolás:
47 / 56
Három képsíkos ábrázolás:
48 / 56
Párhuzamos merőleges vetítési módszerek I.
1. Első térnegyedbeli
vetítési mód, vagy
első szögű vetítés,
korábban európai
(E) vetítési módszer
Az ábrázolandó tárgy a
szemlélő és a megfelelő
koordinátasík (képsík)
között helyezkedik el.
A különböző nézetek
helyzetét az „A”
főnézethez viszonyítva
képsíkjainak tengelyek
körül való forgatása
határozza meg.
49 / 56
Párhuzamos merőleges vetítési módszerek II.
2. Harmadik térnegyedbeli
vetítési mód, vagy
harmadik szögű vetítés,
korábban amerikai (A)
vetítési módszer
Az ábrázolandó tárgy a
szemlélő és a megfelelő
koordinátasík (képsík) mögött
helyezkedik el.
A tárgy nézeteit az
átlátszónak feltételezett
képsíkokra párhuzamos
merőleges vetítéssel kapjuk.
A főnézet most is az „A”
elölnézet, ennek a síkjába
forgatjuk be a többi nézetet.
50 / 56
Európai vetítési mód szerinti hat rendezett nézet
A nézetrend keletkezése: elképzeljük az ábrázolandó testet azt körülvevő függőleges
és vízszintes síkokkal (hat síkkal) határolt térben, és az egyes képsíkokra vetített
képeket, mint „dobozoldalak”-at kiterítjük az elölnézet (főnézet) síkjába.
Házkötő 12.
51 / 56
Rajztermi gyakorlat
• A4-es (A3-as) papír(ok),

• megfelelő rajzeszközök (ceruzák, radír),
• füzet jegyzeteléshez.
52 / 56
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
53 / 56

Előadás

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Előadás

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Gépszerkesztés alapjai

Dr. Farkas Zsolt

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

• A műszaki kommunikáció nemzetközi, szabványokon alapuló

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

• Heti kontaktórák: 3 óra előadás + 2 óra rajztermi gyakorlat,

• A tárgy régi honlapja: www.gt3.bme.hu/agm1

• Az új tárgy honlapja: www.gt3.bme.hu/bxga

• Hallgatói regisztráció szükséges!!! (név, NEPTUN kód, születési idő, jelszó)

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

Feladat Kiadás Beadás

Egy alkatrész-, ill. egy

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

• A feladatokhoz tartozó leírások a tárgy web oldalán megtalálhatók,

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

ábrázolás vetületekben, vetület-kiegészítés, 9. hét

csavarkötés, nyomatékkötés, tűrésszámítás, 13. hét

• Mindegyik zárthelyi dolgozat egyszeri pótlása biztosított

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

3. rajzfeladat 6 10 Összesen 100 pont

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

• - az otthoni házi feladatot bizonyíthatóan nem saját maga készítette el,

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

• Házkötő István: Műszaki 2D-s ábrázolás, Műegyetemi Kiadó, Budapest

• szabványok, műszaki táblázatok,…

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

• A kézi technikák közül a gondolatrögzítés leggyorsabb,

• A gépi technikák a 2D-s rajzoló és a 3D-s tervező programok

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

A rajz tárgyára utaló elnevezések: A rajz céljára utaló elnevezések:

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

• A tervezés egyik legfontosabb

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

• A termék minden részletére

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

A műszaki rajzok szabvány által előírt alaki/formai követelményei:

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

• Fontos! A feliratokat mindig úgy kell elhelyezni, hogy az vízszintes vagy

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

• Ezekhez a rajzokhoz darabjegyzék is tartozik, amely a tételszámozott

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

• A 0,7 mm-es vastag és a 0,35 mm-es vékony vonal az ajánlott.

• A ceruza tartása és a ceruzabetét minőség, puhasága meghatározó.

Fontos! A vékony vonal is erős vonal!

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

A vetítési középpont a végtelenben

Párhuzamos ferdeszögű vetítés

Ennél a vetítési módnál a méretek

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017

Gépszerkesztés alapjai 1. előadás Dr. Farkas Zsolt © 2017