Segítség a gyakorláshoz, a halmazállapot-változások felméréshez (írásbeli röpdolgozat 50%)

A mostani szöveg általános és érvényes minden halmazállapot-változásra és hőtani folyamatra

(melegítés, hűtés). A folyamatok energia mérlegének követése és számítása viszonylag egyszerű
folyamat, mert kettő összefüggéssel számolható minden. Mindhárom halmazállapotban (szilárd,
folyékony, gőz) érvényes, ha nincs halmazállapot-változás, akkor az energia értéke Q= cm∆T, ahol c a
fajhő, m a tömeg ∆T a hőmérsékletváltozás (ugyanaz Kelvinben és Celsiusban is). Amennyiben
halmazállapot-változás van, akkor Q=L m, ahol az L a megfelelő olvadáshő vagy párolgáshő vagy
forráshő stb. m pedig a tömeg.

Az energiamérleg mindig ugyanúgy számolható. Egyik oldalon a leadott hő (Q le) a másik oldalon a
felvett hő (Qfel) előjel nélkül, abszolút értékben.

Így Qle= Qfel

Ezt követően, ha végig gondoltad, hogy mi ad le és mi vesz fel energiát, azokat kell bemásolni a
megfelelő oldalra először a szabállyal (cm∆T vagy Lm). Nem kell feltétlen betűkkel, lehet rögtön
számokkal.

Próbáld ki magadtól a tankönyv 200. oldal 1. kidolgozott feladat Piroska …

„A jég felmelegszik az olvadáspontra, majd megolvad.” szöveg utáni összefüggésbe rögtön írd be a
számokat és innen magadtól számold ki!

Vagy a gőz lehűl 100 fokra, majd lecsapódik és vízként tovább hűl ….

Ezután próbálkozz a Tk. 202. 1. feladattal, majd a Tk. 207.1. feladattal.

Csatolok néhány tesztet gyakorlásra, amely hasznos lehet a röpdolgozathoz (május 11-én 10 órától,
lehet kézzel is).

Próbáljatok egymásnak is segíteni a felkészülésben, átküldeni a hibátlan megoldást, de ne az éles

felmérésben. Tudod, hogy a tankönyvi feladatoknak van megoldásgyűjteménye az interneten!

Jó munkát.

Tata, 2020. április 27.