il '"i1,l :i;,.

T
t
ill?]::: :':: Ti':i-"J: *".-" v a i ze rt
fJi, ;i. k
l l á s s a rt á s o gy
3. Limina|itás és communítas
va

Evans-Pritchard az
obszcenitást a kovetkezóképpen
mágyarázza.
t.
mi fel
teIlU$$esztése
srilyt fu :ilí: ;*':*;'"
kolcscinoz :: :':*l
i"uet."-t-l.',.J*.tllll
íti gge szt ése kk j
em e] t L6ng-
) Ugyanakkor
.)evanakLn." .r
-g JdLrdrrnl ertekenek'
ertekének.
; ^L-
^- ob.r."ll" -társadaImi
'rq'
csatornákon kereszttil
It
e az
(l0l 1;i'. "-o"'i
é.'"Á;k.;; #ff :",;i;#J':?,ffi]'";
emberi e.'ut-"r.']|.]j':": ve-

r-
Az átmeneti rítusck formája
E és jel|egzetességei

.;;g;ifr$$i:i{iffi **li-'r**;
Ebben a fejezetben visszatérek

T
ahhoz a témához, emeIyet
roviden
ffi|i:n;j:J.51*.|sái,.i:l
t
vrszonyai rendesen l' .*.
t
]
p.j. r.'."'.
I
t a nu im á
:illTÍ]il'iliá: :T f :;. :x'.:.ii
ny o z'. ;i' i
i*
ei*l**eii*rr**ll*.li',ffi #i[r#
";'.T
u,n G",,,,.p.. 0;j
:i.',''"áJil::,m:lo ri,tes de passage

t
.a
l,-
;"t*,.gÍ';i:,*ililxl***ffi ,ITT
i1tr#j*J;;*tr'#T;ffi i*ii:iítr-.t ,,állapot'' és az ,,átmenet,' kozcjtti

j'ffi ért# ll" c *"

.ll";.u;.'

I
zé sb e be
gÓbb fogalom, *,'.,',
l e
-o;,l;;;''
i" ;.li;#'H'1..T?;.
,;#:Í''"ffi"5*;;"1'.ili.:álr,tina.,-,h#;;; típust', a kultírrára i el! ".Y:Y'." ,.^gy i,,i,,u"..r,,' és
bármilyen
emző alla,,d o.íugy i,.e.iuau
alkalmazhatÓ. Van Gennep i<clrtiiményre

il:..,Í,','l#ilffi
I
megrnutatta , hog,1 azátmeneti
sokat vagy ,,átmeneteke.,' rítu.
.i"J'g ia;;i;;'
jeilemzi: elktilonti-
tt^, \..""i".i.u.,obot,,
Az első!':gl
^T.i:''":'i.á'' eient) és

':t#fi
egyesrilés'
lu^:l
fázts (az ",. ^,], j

'H:fi
*í#il*:#ffiJ**?,íT!:.:^;|;;i: elkl.ilon..ilesi olyz,'

I
. szimuolikus visel-
tartaimaz,
I I"1::f:.*í:
levalasat "*;i;.;;:.;ilJí vagy egy csoport
]elképezi, .,ugy . tá,,.d;l";'
.;.'tTff ';..kí
'':*T.j5*:}1ffi
:l;:*;]ri*l:ii* j:tt*itiT'í'fu i{gfl

I
kcszban a rituális szubjektum
nck; olyan kulturális t^. '"iiÍirlll..,ol
te..,Ieten il'i.á u;; .;,"iu.,lig,,.gy
bizonytala-
nem emlékeztet a mriltbéli egyáltalán
dik szakaszban ftitraegyes ".gy .. .|o*.,já n.oo.... A harma-

I
le!-u"gy,uo.,.Jág.ae9 az átmenet
beteljesedik. ,o'
'ií".u]n .;;;; ;.:; ;r,r;:
ismét egy
:::p:.: -
koszonhetően
vivonylagos áilandő al.po..tTt..;fi:i#:il
világosan, nreghatárczott
o,
]ogaí, kotelességei vannak másokk,l''"*l;;'l,t.,,ktu.ális,, típusri
;*iltol.;.il*
til
107
j=3!:tT:!'* -:t]..}+}
:.}|íT; ii{.$pi+;&:.T:+;:q..l'.;::Ftrp+
7-

teljes meztelenség _ egy olyan

bizonyos szokásszerrí normák és etikai mércékszerint viselkedjék,] kel - passzívitás, alázatosság, szinte
amely egyszerre jelképezi a sírt és az
amelyek kotelezóek a társadalmi pozíciő elíoglalőjára nézvéstaz ,,l.uotit"' kornyezetben,
bírő beavatásokban -
ilyen pozíciők rendszerében. a-ny.meh.t. HosszÍr elktilonítési szakasszal
sok torzsi társadalom konllmetélési,illetve d
-
a
111i.,t
".ity.nek
torténő beavatás rítusai - gyakran a liminális
.i.to' .a.'á'agokba
LiminaIitás szimbőlumok gazdag tárházát találjuk.
."r:.:r '..:
A liminalitás vagy a liminá|is personae (,,ktiszobemberek'') jellem.
z6i sztikségképpen bizonytalanok, hiszen ez a helyzet és ezek az Communitas
éJí.-.
emberek kicstisznak vagy átfolynak az osztályozások azon a hal0-
jelenségében a lealacso-
ján, amelyek rendes kortilmények kozott meghatározzák a kultu- Jelen céljaink szempontjáből a liminalítás
:rl::}..r]:.::

, .. és a bajtársias-
homogenitásnak
.:

rális térben elfoglalt állapotokat és pozíciőkat. A liminális szemé. nyodásnak és szent mivoltnak, a
t .,

lyek sem itt nincsenek, sem ott; a jog, a szokás, a konvenciő és a ,7gn.i. a sajátos keveredése érdekes elsósorban. Az ilyen rítusok
".". rl,, társa-
szertartás altal kijelolt és elrendezett pozíciők koztes tertiletén és idón kívtili pillanat,'.ot tárnak elénk az állandÓ
"láoun valő létet megmutatja - ha
helyezkednek el. Mint ilyenek, bizonytalan és meghatározatlan áalmi struktrirában, és az azon kívtil
jellegzetességeiket igen gazdag szimbÓlumkészlettel fejezík ki mégoly rovid idóre is - egy épp megszrínt általános társadalmi
azokban a társadalmakban _ s ilyenek igen számosan vannak, _, r.o.lreil valamilyen fokri érvényesrilését(szimbő|umokban, ha
.ameiyek ritualizálják a társadalmi és kulturális átmeneteket. Igy nemismindigverbálisan),deamelynekastrukturáliskotelékek
szovevényébe kell szétszőrÓdnia. Ezek a kotelekek a kaszt,
a líminalitást gyakran kapcsol;ák ossze a halállal, az anyaméhbeli
az
állapottal, a láthatatlansággal, a sotétséggel,a biszexualitással, a os,taly, á társadalmi rang vagy a politikai antropolőgusok által
vadonnal és a nap- vagy holdfogyatkozással' oly.n..yi," kedvelt osztály nélklili társadalmak szegmentáris el-
A liminális személyeket, például a beavatási vagy pubertásrítu. lentétpárjai szerint szerveződnek. Mintha az emberi kolcsonviszo.
sok résztvevő,it sokszor gy ábrázolhatják, mint akik nem rendel. nyokket.fo,egymássalszembená1lÓésváltakoző,,modell]éról''
keznek semmivel sem. Szornynek maszkírozzák 6ket, csak egy kis lenne itt szo. ALelső oiyan társadalom modellje, amely struktu-
darab ruhát viselnek vagy egyenesen mezítelenek, hogy kifejez- rált, differenciálődott és gyakran a politikai-jog i.gazdasági'pozíci.
zék: llminális lénykéntnincs státusuk, tulajdonuk, megktilonboz. ők hierarchikus rendszere, mégpedig az embereket a ',tobb,' vagy
értéke1ésitípussal' A
tetó jegytik, világi oltozettik, amiból kidenilne rangjuk vagy tár- ,,kevesebb', kifejezésében megosztő sokféle
sadalmi szereptik, pozíciőjuk a rokonsági rendszerben. Róviden, társadalomé, amely a liminális szakaszban
-asodik.,is'oni olyan
semmi oiyasmivel nem rendelkeznek, ami megktilcinboztetné válik feiismerhet vé; strukturálatlan vagy csak kezdetlegesen
óket a tobbi beavatandőtől. Viselkedéstik általában passáv és strukturált és viszonylag differenciála t|an comitatus, kozosség, sót
alázatos; engedelmesen kovetnitik kell instruktoraik utasításait, egyenló individuumok egytittvalősága, akik kozosen alávetik ma-
sző nélktil el kell fogadniuk az onkényes btintetést. Mintha egy gll". rituálét vezet'ó iáósebbek általános tekintélyének és ha-
uniformizált állapotra redukálnák, vínnékvissza őket, hogy azután "
talmának.
,3jra formázzák és rij képességekke|ruházzák fol őket, amelyek A latin kifejezést a ,,kozosségnél'' jobbnak tar.
',communitas,,
lehetóvé teszik számukra, hogy képesek legyenek megbirkőzni tom arra, hogy meg lehessen ktilonboztetni a társadalmi viszo. /

é1ettik rij szakaszával. A beavatand k egymás kozott általában erds
bajtársiassági és egalitárius érzéseket táplálnak. A rang és státus
világi ktilonbségei eltrínnek vagy homogenizálődnak. A beteg és
férje állapota az isomában' rendelkezik hasonlő jellegzetességek.
nyoknak ezt J-modalitását az ,,egyl'ittes élet terétól',. A struktrira
é, .o**'.itas kozotti krilonbség nem egyszerríen a j61 ismert
,,világi'' és ,,szent,' ktilonbsége, de nem is például a
^ poiitika és a
vallai krilonbsége. A tÖrzsi társadalmak egyes rogzített hivatalai-

1r}R :
109

r ríf n.\n^I Ánt l t':c í:t:\|nFP.^ I:t:MINÍSTA KRl.flKA ] :l;

l I
 ..3i1*íÉ1

li,;
I nak számos szent jellemvonása
mi pozíciőnak van
van. voltaképpen minden
társada|. Egy beiktatásí rítus liminaIitása
ualamiLy.en,szen.t ]i'
1ellelzetessege. De erre 3
,,szent', cjsszetevőre poziciok li.tor."'.i
I tesznek szert, amikor, megvá\tozt,t1ak "i tes cle passage sotán
"
átmeneti alázatosságnak és
i"ly,ettiket.
Ennek
Áodellnerí.'iiJg..t valamiféle szent-az
Cé|szenj lesz itt roviden ismertetni egy példát a ite d,e passage-ra
a zambiai ndembuktől, amelyben a torzs legmagasabb po.iáaia-
ségessége uralkodik el, és szeiídít] ről, a rangidós főnok, a Kanongesha státusáről van szÓ. Ei bouiténi

t hivatalt bírtok]o egyén^btiszkeségét.

|:u,,'hory,.'n
-.d;;".;'sabb pozíciőt vagy
Iti nem egysze.uen arrol van
Fortes (t962,8.9;ol állí.j;;;;;;
strukturális pozícioirany.omják a társadalom adott
fogja arra vonatkoző ismereteinket is, hogy a ndembuk miként
alka|mazzák és magyarázzák a rituális szimbőlumokat. A rangidós
vagy legmagasabb rangri főnok pozíciÓja a ndembuknál- akáicsak
rá .' ar..ra"8i legitimitás pecsét.
jét. Hanem sokkal
'
sok más afrikai társadalomban - meglehetősen paradox, mert
: '"i:i,o el,i.'or,
emberi koteléket ismernek 1"sl...gy"ieny.gi és alapvgtő
ame.ly iélrií,,^^,|aletársadalom
egyszerre képviseli a strukturált politikai-jogi hierarchia, ilietve
a
nem létezhetne' A liminal ftis strukturálatlan egységként folfogott egész tozosség csricsat. it
a:t j;|i;,.n"*' . io'. csak

I
"

font, mert r,an lent, és annak, azért.lehet magát ugyanakkor szimbolikusan a t rzs teniletének is tekintik,
uki,fi;; ;1 ;;' kell tapasztalnia,
hogy miiyen alul lenni. Kétségtelentil annak minden er.jforrásával egyetemben. A foldtenilet termé.
hatták néhány éwel ezelőtt
h;;;;i; gondolatok indít. '- kenysége és aszálymentessége, az éhínség,a járvány és
É&.'i'.;;.c'"),,, t',ogy fiát, a brit a rovarok
.

)
I
által végbevitt pusztítás mind osszeftiggeilen al| ai s
::"::::k".
egy időre elktildje ;g' .";;,"i őserdei hivatalával,
hogy megtanulja, mit iskolába, illewe fizikai és erkolcsi áilapotával. Á ndembuknál a rangidő.s.
lelent,,nyoriorogni;,.----
főnok hatalmát korlátozza' illetve abba belefolyik az o,í,t.o.
mbwelák főnokének a hatalma, aki csak hosszri harcok után
A fejlódési szakasz d|á|ektikája hÓdolt be az elsó Kanongesha álta1 vezetett lunda hődítÓkn.k.
Egy
fontos jogot órzcitt meg magának a mbwelák egyik
: .- i.. jvÍindebből aa
'
humbuknak Kafwana elnevezésrí fónÖke. Ez a
aganuk,.á
a kovetkeztetést vonom t-., r'o*,,,].,,ének, 1_og, ionot.,eg
csoportok számár a a társarlalmi íllewe Iegfőbb szimbőlumának _ a lunda eredet torzsek
él.. ;;};;;;ialektikus folyamat, ko,ott -, I
ail::
amely tarta|mazzaa to11 és a lubanu karkotőnek az adományozása, illetve esetenkénti
t:aa
lenn, .".o-.r,,.r,.,*,s és a struktrira, orvossá.
l*' az egynem ség é5 a differenciálÓ gos kezelése, amel,v embe.ri nemi szervekból
dás, az egyentdség és az és inakből késztil, és
lótlenség egymást kcivető megt.p.,zt"la.-a7 egyen- amelyet minden beiktatáskor rabszolga férfiak
és nők áldozati
tusbÓl a magasabba tcjrténó L .l..,o.,yabb stá- .vérébenáztatnak. A Kafwana rituális
áliapotán kereszttil u","t. Egi
l,,ia, , ,.a,u,"eru.ilség átmeneti címe a Chiwvikankanu volt,
'"aki fÓlveszi vagy folteszi a luharun,,- Címei kozé tartozott
mintegy i<onstituáliák erymást,
i]y." f;l;; tban azellentétek'. Mat7a yaKanongesha, ,,Kanongesha anyja,, is, mert
még a
es kolcsánosen né]ktiiozhetet]e., ó sztilte m-eg
nek. Továbbá, minihogy-úa.*"ir, szimbolikusan ennek a hivatalnak mináen rijabb
á"ii .á.á..a.,,aal birtoko,at. Á
egyénból, csoportbÓl j, k.t.go,íab;i;;;;;;.'sze, om sokféle, Kaf.,vanáről tigy tartják, hogy ő tanított meg.inden jabb
Kanon-
saj át fejlődési ciklussal s mindegyik geshát a boszorkányság elleni oruosságoká,
.",,a"li"'it.-, .'á"i."a... pillanatban s emiatt féltek tő|e
rogzített pozíciő birtoklása letezik sok vetélytársai és alárendeltjei, ami gy",,g. politikai
egyide'at.,. kozpontosítás
sok átmenettel. Más wőval, oo,i.'ők kozotti egyik jele is lehet. '
minden egyé., !]ett"pasztalatában
..
egymást váltakozva jelen*ezik
. Eredetileg a lub'anut minden lundák feje, Mwantiyanvwa
é;;';;;;..t" ii*..,'3, .. . .:TTtlnitas,
ílletve az.állapotok
..*[í,i." mányozta, aki sok mérfilddel északra Katangában
ado.
uralkodott,
majd a Kafwana részesítette rituális keze]ésben
és rejtette el a
kozbtilsó periődusokra. A luhanumisztikus hatalma
és ezze1 a Ka.
nonge.sháságé is egytittesen származott fuIwantiyanvwátől,
a poli-
tikai forrástől, illetve KafwanátÓl, a rituális rvarorLvt.
forrástől: ca !9lll
folcl (,)Í,s n
r10

,.. i ..:1'1 r., .*'4h. ' i! .

||l I rllÍl
Eí,
;-1 ,.-
.t;;t.i,
rlr'lirliff'I'l*T:':.fffi
il)'!
r.fr
:i}T*ffi ::;i:Tff

**$*ff****ffi! rufi**'t**$*ffi
"*fi;1'jff:"*:l;i',, Ífr];I ]

':,';1'"5' {i ffi
:.l*it"*ffi*i3fifift[ffi
:.5-}T:i-.J:iii1á:::|t.il;:.r'"-*.'*,J""oá."..- il,f+3fr fit+;;i:;**Ll#
;;;:;Íiti;.i";:'lffi
.F"'#!ffi l};i;:
ill.:#Tsi1i?q*;'Í[i*'ii*l"."'''**
s]z.et'. 9',
m e lv
:':
t
TÍ :l. l"jÍ: *.'..ii
rura
l1.il; ;;;;,", a l u n d a k- s a
és' nép e qvs é ges
|oqalmában.
**#lffi*:"""ffi
. :ll*l."?i3m".ff;"*|"
u, . *"*.iJ. !''*;;" :.:::n:;:[:..J'l'5lJiT'
:nÍ#f{lT'..i#*:ffikfffi
A - lundák

:"ffi *"'"..#*i'}l.lí:;#i'xi*ír j.:''.iffi '*',,:{'';lllf ffit**L*itiTii;1

i#j 1í*r'*# il" +í:i3I ff [ L i' ]*?J, ]:i
i.;;n'T.'".ffih;g.ffifrlffiffi
]

'-Í*x'.'.{***::Í"l".,:iliiifr ;''r*i:".ill.$*:{;
u'*
?;;i, j:,jj:::i:il
:' I T:'*fi : i
L1*r;":*;1i;Pi*HrTa:$ii:;5;1f::.i:r
i,..". i'"iil;; .,i,,
"r',
ilil}Tí'1j"l.iffi ;;ffi
,.;,.'5T",xi.ill.ll;;

rtott'.'?'

tff#fi'*ffffi,
h me gta
:; i;" n. * oo,ot veze t<íj é n ek,
1::::'-"'r:
jí'ff :1''i
:#
:','ff':.;.'.,{i::":.'3írg;.ri'*::ln"Í':::
'-ilii:i'-i#kÍ**lkil*'u*"':r":l'6ir;",{{'Ttr
eg .'
.. .'. : még erre a dichotőmiára

l
karkotot -,
) ''
"*iiG."et
titii',iÍ#id::,;J:.':l'Í'*tr-";:{{'.'':-ipfri
fi'lfri*!i.'ffií"i',.H"- "*",,.;;:

. ] diakrőn átmene1

112

r r'f^An^' Áct r Éc r:rvnF|?. Á t.FMINIs,fA KRl.r|K,\

I
I 9. r., .- ! , ),.

I Ezután a vehemens kitorés után

:f[:.:Í:T J, Ti:.o'1
bárkinek,
valami .";';;;.;;.,
aki g;l érzi, hosv a
ellene, ;ogaban áll

I *íi:i*f; l*;,ijitl".i.#.in-iilf
és alázatban.
]ehajtott' fei;ál,
Ekozben
rtru'':'rÍ*:l
t.i..l"il;;;
:}:? ,,teljá.
,. i a,i.oi' ao." lil;"*TJff ffi*
., uo,

I
" H ?Ji iu1: "t"",*
Sok informátor azt n
t m dz ó ., :::1.: :l
ép és é
i; ; :'" E ",!#, P,:i!rl ;; il
(,',t,,rg'ri"-ir;fi;i:T*an .pont olvan' mint. esv
I eg e l .

rabszolga

I
.

;p1n";l;ru::r[:l'#''}lT.*1*#'}Í.il
[.f":?:.Í :/: ; J.:'"í\..1 a ri' 1'"'1. u' ..*'. u', va] am n t m s
I
i á

r" r.. g i
- ; I i: i:: :"',:",: I I ::l_i:1."*,
:! ; it' l;: ;
e e

';:
parancsolják n.u'u, ; -i;;'H'
no^*l,
1;al.'J ;. más ".*ezzenek

I ::í: :-J:*:: *;* i:*iFfr n T;

i :1ffi :.T
'lil:'

I
A liminális személyek
tutalaonsegai .
í
:jtt:

.;
'
[ ebbe.n az esetben
3. l,''.#;[* *.:,1, '#,.f if,:f T ?* *llff *;m,-J."...1'.T:'isa
;;il;;i;:i:::T!.::il1:?1.ie,.,",,rna,t"i j;il_
.-x".'Jg",ha nyilvános

I h.,

;ff *ff ir'Í ji:.'; g'i L.' "s"" ;..;"' " "
egj el bb, s a. l e n t ős e

st.ii**prl}$i-i***,*ffi
r o

-
il' ffi:f i:t.J :' ;'m:
:#L ryí
:f; 1*}1::.
i:Í;:il ::.lf,
T
.
,,,) má.sndembu.*;;t#i':k*í$':ry::::t"i1t*.i':|
gaik'vannak arra, mint akiknek elójo-
l'"^q r',i..11;
T ffin***{**,;:::tT# y:,':T.T:::l:?,hf fi ;lil:*m.:}i:ü':'TiG'',:-'If.:
'kJ;;:9,

I trfff#iil:l.ii:n;il# :a:Í''ffiffilil i::r1:'::il.T,.. nyugati r....,'.u.,,i?l:J:T;#.1'#]:í:;

.

? I, A rít us .;;'#; ff í":1:*H}"!íl.',,s

''' : t
Ln$ ru m e r s e oru
i '_t'

fl*kiy,r_$ffi
aztánképeslegyenmestartőztat''"*.* **f*iinx*::lm*l
j.lr.,*1".}::7'*'.;*.!
ru
 4qr rF -U w
r'
szemben. De az alázatos íónok szerepe
csak egy szélsőséges pélfu j?íii]r,tiJ.l*:'l,ii:;,:lT.TiJu-jlilll]il;;.
a liminális helyzetekismétlődő témá1ára. Eza téma a
1iminalitás

.ráii e. után ;ellemzó jegyektői torténő.megfosztás.ft] osszetevóit.

;ffi
i:.?iI;
;*,Ti f.ll:: * l,i'l,l'J','1.J o L r l bb i íl h
'lo
t sz . .r

szemtjg}'re k,.,mubindyila rítus ill;l Jli : l]'

Vegyuk most' ^
io.^i*'ár. és |eles{e eg-vÍbrmán rongvos
ágvékkot<jt visel,
:"n.;ffi ?ai íÉi:i $:: il

ri,*:i
n I[[tx'J'',:,:x
ffiiiHilrff
Ezt a kifejezést alkalmazzák .:'."J "l: il]l
ezeket ug-vanugy n"u",i"k. ,,i,a,lyi. T;'i i
f.eleségéreis. Ez
áiáso fitrkrr, illetve a férfi legelső
a
; b.;;;;;;"" jele. A nemnélktlli.
:b"";;;JJ, személy njrtelen állapotának
renclkívtil jellem-
;;;;.k J. r névtelenségnek ezek a tuiajdonsígai típusaiban, ahol
.
..,... ni, * *,.1\"{
no u
*l l:,*ní:- ::; : ::
-i1.*
ztíek a liminalitásra. ,i b"ou,.á,
legkulonbozőbb .'"'t',;áff |,J"'.!1.;'l^1 jí:,;t.;',l\uu'.iut:';J;,ii...n.t*n.t,.,
"

a férfiak és a nok u5Yanligy onmeg:1.:"i.:::':';"",''i.a,o voltaképpen szertlr-

mindket nem beavatandői szerepeInek, térna a nemi
alkalmazzák rájuk. Ez igaz
vannak olto.zr,e, és ug-vana.Zt o l.l[";e,ést
uagv szinkretikus szekta keresztel
;dtirra*o, uL'tu]-ktt"'oenu
ffiiffi#*:i[*i$****ti*fu*
'.
kultuszra [James Fernandez
I^".il,',., pé1díula gabonl-b.r,rr,
(chilvila) temetési társular,'
személ-ves kczleseJ' .{" i;* " ndembu jf;:ilir;:il:!?"..".15,^.,,-,ár'.re."..
.J, o1van tulajdonság,
Nii.'d".' ami megktilon. ':f;i*j;:''.#''".[
ba r.alÓ bear.atásra ',.
..
.,opo,tokat egr,máitÓl a str,'kturált
bozteti a kategoriák.i
társar]iilmi rendben, n.,^*r,"ra',.n
fuggób"n van; a beavatandők
vagv pozíciti .Í]k"]
n-v e su r m i n'l a .' - ::*;;: ::;:: ;*;:i ilt*: '+i'":"i
li: l,
pusztán átmenetÍ .,l.,.l.ot, egvelőre.heiv
"-í;'.* további jegve az ,iJ..nd.lt, nregadő viseikedés és a ' r###*tlii1L't*:ni't:Tril:
:ii,i?;n}Tr tl k,i'u'a.,i', fti ge szt és é.
-" -' r'' u.'J.: "'u'
[e l g

most tárgvalt rí'-us'ban, hanem u

u
csond' Nem csupán a,fonoknet a nragukat. re n c i ál a t 1 an s á g, r.

"
:

az átmenetirituálé ,e,,*""oin.k. is alá kell rendelnírik ill.ffi

mint az egész a
.,' "r*;;"tinte1.un"í, arnelyik nem kevesebb, ,:f :fÍ:::[T"::'frTlj'::l:;:ll",',ki,ohunását,hogv
értékek,normák, viselkedés-
koztlsség. E' . kozoss!|'u ll.rt.í,;t''
i.."]Jt, u"unlitodasok?s kapcsolatok egész
Képviselói aZ eg-ves .i..,.oiuu" -
és ők
skálájának a tárháza.
rítusrÓI rítusra váltakoz. ''"f*;Í{"**:##[ffi ilff ^.iffi
testesítik meg. A h",-"-'''^:I|"
hatnak _ a hag-Yom';-; il,;lá."s
tekintélyét . a brínok azt avágyarjelentik, osztani. Egy magas
nem csupán
torzsi társadalmakra is én'ényes, hogy
a beszéd
;;
kommunikáciÓ, hanem hlt,lo. É,bolc,e,.eg. A
"oi;i;;-i (mana) nem csupán
tásban bennefoglalt bolcsesség
szent liminali-
szavak vagy
ld.xrffi ff ,'l';f;i,".'; 6 i*jf"ry
k"u';'
l::i,'
erter<.r<i1 bír, átaiakít1 a magának
mondatok e gvtittesel rítusban -
a chisungu
a beavatandő,l* u re."'J.et] a' bembák
amelyet Audrey fu.h;;;'-ii9so1
oty.t.iuatőan leírt - ezértmond.
lT*:,lil:'"'l|t[ii1ll;itT'""'..ffi í'f,:n5':..':ff
,,,'o.,yok az elktilonített leányrői, h",y. :^Y; biztositot::j:.';;.g;u'd'godast esz.
ii--, ^,idósebb strukt ra által szoigálo
iJ il"..'i?"lijdik',. Az;kn;k a verbálís és nem verbális "..:n::.:j-
l'^".?:ri,?.!-1t'' j.Tffi
''r.. *.áun
fej1ődik asszonnyá, amelyeket Parancs
elsősorban Ús-u, ahogyan
uac-v sl'm.:
azatoÍzs|
il}*í;iíffiT.'ffi ::íi"l'::-;
bÓlum formájában megkap,
j." 1]
alaki ában.
i *, oa^"ta*i f"t,,,á,- agy a gfigurák
k1ll [iil"üj;::;;:,^;:ffi:-:"'Ti..;:::;'::,!*,u'oJ".".i"ot.
] A liminalitás ái]apotau,., " il.,i.*nd6nak íabula?asának
I
116 -..'..
I
I
I
IL
ry*- '.b14'f,#ffYJ
-7@5Í

( |
'f .rr\Írn l /\/-l Í:q r:L.\|Í)t:|2. A I I \I INIS I.\ KI{I'I'IK,\ I rt\ tl lEa
'T'' ' '
^

,. F
f;t'"ttt"''

t . . 3 ,,fehérség',vl
azt"..é,eli".ifl:i-ti.;"1Ír:[.1*:::':o2,,{,fehérségjelenq
-
:'.

t
magába kell ídeálís.'"tbá" számotokra u.n, regi
Kanongesha számára, akik
foglai.i''.--;;.;. '',?::,"s
i'
u il
:.Y., -amelynek
"i', most
t' i'' n.' I itt cisszegyríltetek.
i.. 0.,
"1,,'.,' !11
:l'
i
l"',f ii
i.T ;'; :T:,;:;
Iltt név sierrnt ior'"."I;. a régi főnokoket.]
' ;, sYum.;]...i .r=l?;]et
mjnt " Puszta Es ezért ti mjnd, akik meghalt"."t,
orokotokbe lépett fó"ot.i .'etu""r, "!''.."r..u ui']*i"c,'li]
i"s'
:l**"::1 ** ; fln #:q !:,';TIi "i''
[a

I
' erds legyen. To-
;:::':: Tki .
vábbra is;ő imákat ke]l mondal
a gvermekekről, torÓdnie kell
*kl"]. Gondoskodnia kell
. hoy
-i"á""ii""r, a férfiakkal és az
t"gy.n"tl,.no*i
ij*n'T.':"x);*$íii.J:.;],#lfif ití-ri^:; l'::::':.|kal, :.o:.| u -.,u is jÓ erdben

t
leg)i en. 1tt van neked a,fehér agyag. T.on.I
.ilt.tt"r.r,,J, }o""t.
emberek, h,ngu,J.' ái.*l..e*i.

$#-ií,ffitrÍ..ffii,i{#ffi - A fdnokség meg-

;iJj.:r-'ő,
. és ezt azza|isll kell
I ,:::Tl.i,:};J:'rt-itt,nevet '.jii];l","n,
..korc,n;"','#'r:1fi
;*ffi'.-'.'.,f#'.#diii.i'#::l|.1:
A liminalitásban az
m á lo h atalm ; k;
Lij státus betoltésere a beav
;; ;i;*ku,','i t i g;;
"..ff
..#:: l Ttrj: :;
kozo5 sé g r. u lou'".r.
i::il :ntj; :|i.:
J'. g és szo rítj á k

I
o r
m e
J "."o-

.ffi
| 7-
'í.]i..':'-',T:1.:i"JJ"''; d
;:ff [':;:,"::1".Í:'i:Í:^,*. A státusrendszerreI ejIentétben

t
ge n' k e I I'l ; u' k J;''""' itTsti:till ;''lti';:' :"'.':; ui J" ni u'
á||o Iimrnalítás
.' "'r' ""
re)ezzik most ki
íff *: -Iévi-Strauss mődjára _ a liminalitás,
!ili:*;tffi*.
Á'
^
j,*iI.],:;;'"''
::: státusrendszer salá:1;ságainak illetve a
[T :: '
l.uiJ",u*gu. a bináris ellentétek
;;' vagy megkulonboztetések

ii
k iz a, ;,::,:: sorozatával. Aiouetkező
: listát kapjuk:
o, r

^[
*?ilt,:J il,'i:.l,:i, ffi :|. i :il;;
' Átmenet /á||apot
ffiY#:Íá'T'.'*.";i.,*'.,;,* *' *í:',1 il#ff *í Tot a]itás/részlegesség
n omogenitás,/heterogenitás
: , \,ommunitas/struktrjra .

*I*Fi${Jil*xi}frní::::{ffig$í ,,
I
-E5.renIríség/egyenl<ítlenség
N evt eIe nsé8,/el nevezések
iend'.'..e
t u,la] donné lkLi l iség/t u lajdon
5tátusnélktiliség,/státus

t *i**tttit",':it{{t*'.'run-'t*
;

MezteI sé8 vagy. egyforma oltozet/ktilonbozd

...'''::''íff ,*Tl"Ji:í*J;r.*ífjí''l*'..
e n

ff l':'lffi l.l e mt on megtartőztatás,/nemiség

mjnimalizá
cj]tozet

ása,/a nemi ktilonbségek

^ ;:Tj,|,:|.nbségek maxi.

: ű:: :.t i:
j
*:iTl' Í: 1,TÍ : -.' *.,ha e l1 c; t t, r,os, ro' oi,e;.
Rangnélkriliség/rangbeli
. tuazat/a
kti Ionbséeek
főnokcit,.'J'l.i..".ui'ií.:::..'f,
_./!r\ll
pozíciőbol fakado jogos
b-tiszkesée
|,r^!I:,:2"Í,;"'',='";
trs a nlyata]viselóket j.ol?o.,
#fi
m egj elenés
bekenJtlk, "ri''i'*"iu'. személyes m eg.
lt8 ^ i:' a

iilllt

r19

;: :
 o,,T,io,,,'l,o.1,,,'
fi nyu gat i k e r e szt é n y s é g S ze n t Benede k. r en
i
A vagyon szerinti megktilonboztetés hiánya /vagyon szerinti meg.
:**i'1* : ;$'1 p.x':Í. i!i' [1T iil'!ffi I
kulonboztetés .' ?l :

,)"...r"'-^c"k?::::*?Í[.'^?f '.,'|ji',rk"*l,**r:;
onzetlenség, onzés
Teijes enge-ielmesség/csak a folotteseknek tortén engedel.
messég
';;::z:::;:i::!í,:.,'";i:;,:*1,:Í,!::,:;:;t;ességgeltarto...
Szentségesség,'/világiasság
Szent utasítások,/technikai tudás '::t,i:;::,i,:,T,,|,,.,!,'íi.,.";k;;',.]b,lná,.,,aviselkedésiszabí.
Csond/beszéi
A rokonsági jogok és kotelességek folftiggesztése/rokonsági
jogok
:1::.'i.xili.,.'"..il:T'!H:il*.i:.ji":1"':"'f :fi ffi 1}Íi

*n,*,
és kote1esseqek
H*Trji:'T :$i!:*l'i::tl
j

Al1ando hivaiiozás a misztikus hatalmakra,'id nkénti

hivatkozás
a misztikus hatalmakra
ffi :

ostobasági ok:sság 'io .'

. isy.'."j;;g,'.bL]ny;lu1tság
ff*mnÜ:iffilfr-'ffi#Jtx-';
'

, .
fájdalom és a szenvedés
6lie;a.lo,.,-, és a szenvedés elfogadása/a
kerulése
i',i;,*nrq:.*li:r;y"l]itq*i#j*l:l,r,:*)i::;ii:
Heteronőrnra,.bizonyos fok autonőmia
lHii:'.fi.# ?**'J.á" i,::l i:
. Jelentósen gy'arapíthatnánk ezt a listát, ha bóvítenénk
a vizsgált É*,lt'.. *:3,.: l.il
elenítő
limináiis,'ii.-.,.iák korét. A íelsoroIt tu1aj donságokat megj *;í;nr*;;f.;;:::i',Jl',':'á:i1t"5,:[*""*;l;l:::l
.ésmegtestesítőszimbÓlurnokazonfelt-ilsokíélékésl'áltozatosak,
i.i;;;;;;oi'*:.li;" j:P':.T:'T:|;}ulu1.ji*.u.Jí1i,],..].,].'
Az olvasÓ nyil.
iíebo,,tas] pszicirolőgiai |olyamataira vonatkoznak.

) ' .'á,' ,,o.,.,,i é..,"u.i.", higy

^,idézett
a keresztény ha3-vomány vallási életére
tulajdonságok
is jeliemző.
koztii sok
Blzo.nyára a lxHt*;r',T'*Tii'ii";1ffi rilti**i;*
: .. kozriltik
m,,z,,1má.,o,k, . É.,adnlstak, a hinduk és a zsidők is sokat - n'i* [::::i::*
:*:í} #il"'''-,'' ffiTff H;;'i
:: ::.,.
.:'-sajátvallási;.il.g'et",ségeikkéntsorolnánakfol.Ugyt'jnik,az
jáva|,.. A nemesi szrjletés'j #
tortént, r]"sy l.l?'"aulo.i e, akultura novekr,ó specializáci
''
társadalnrímunkamegosztás fokoződo bonyolultságával, a torzsi
.,.. *a, ésszerrí.
''j:xilx:l"l ;'|'; Í)^ 1bt,;rv'll t '|rsl|

:'
a
&a társadalomban még csak a kultrira és a társadalom

:#lHn*"'ffilif';;;*pirr*
j. "liő,o.b,n minő. : I

* .i, . meghatározott állaiotai ,,koztes tertiletén,' lévó átmeneti

' vált' De a'
seg;k sorozata onmaga is intézményesített'állapottá és mindeg-vikiik.: "cy,"n
..vallásiéietpassageminóségéneknyomaiíelíedezhetőkazolyan "já',i-"*"'ket
. : n-'egfogai*áza,oibu.,, mint péidául: ,,A keresztény világban ide. T:,ty,;lz';"T:"n'l'i1ffiíirui.l..,",'*,t"i;i
l
.

nincs számára hely, ahol nyugovőra hajthatja

; 5 g,,;,.;,and,k, utaző, itt állandő állapottá vált A limínalitásnak ez :ií.'* jl
. a fejét.,' Az átmenet
\:- az intézményesulésesehol nem ielent meg határozottabb es'|el- 1r'';ffi 1Í;:'s:H:{.;'.*' li;[n;i
;*. ;;' ."ú:'';"u
:
.
mint' a nagy világvallások szerzetesi és kol- ;'?.;:,il%,ii]fl..i;; ;;il,
l., . l

is.;;;;;il;;il;, t| /. e' I
'i.]
rabszolgaként bánl
dulő foglalatosságaiban

120

i,i.rir""ffi
. -iiffi:.
.'\,',,.,
::';,i: i:t! :í - r: c /:il\ihts'i'..Á
.ee
v tNIStA. KR|T|NA
l
 j
il'Tx :::,*u'.1""' ;'.*k to rá t részbe n ..'''.#'i'.h##*
azér

::l|;:,;^::'::''*l]i!*íNf fi ji : mint az egészség,a termékenység és az idojarasi viszonyok' Ezek

azegyesrilések átmetszik. a világi politikai rendszer ro"...
a |eszármazást, a falut, az alfrínokséget és a főnokséget. "l.-.ii,
passzív 5zereou.,.',ii,|jj]ji1ndÓ férlét.jelenti.
r-.a, ut'ri..
^'rí,í tunk azután a strukturáiisan kicsiny és politikailag jelentéktelen
nemzetek szerepére a nemzetek iendszerében, íin. .;á';i;
-

t
Í.enntartják a vallásos és erkolcsi értékeket,például a
A mÍsztikus ue'zély é, zsidÓk az
u gy"ng"k hatalma . .1kori KÖzel-Keleten, az íreka l<orai kozepkori kereszténységben,
és a svájciak a modern Eurrípában'
Kérdezht
Számos szerzí folhjvta a figvelmet az udvari boIond
szerepére.
tr,íax. Gluckman (1965) például ezt írja:,,Az

I
il
udvari boloná .igy
'.'.,T".Í,;lii#tb#Íl}liiyi:*]":l"ii.T:"fr..u.;:. tevékenykedik, mint akinek el<íjogai uánn,k az
erkolcsi kérdese'k
::-;#:u.''i.',s,,".;;;;;.ÍTf :::":..;#:i:J..''.il megítéIésében,és engedélvezett számára, hogy
kifigurá.,^
,

t
nézfst,. #á'.l.;.ituá]isan rályt és az udvaroncokat.vagv a ftldesurat','Az ^ki.
.: . |, 1em *.'.,1][Ti"n:Ífr:::fl"j.: udvari bolondok
,,rendszerint aiacsony származásuak voltak _ a kontinentális
Eu-
rőpá-ban néha papok _ akik nvilvánvalőan

í
felhagytak ."nd", hi,'.-
,.*' tásukkal... Egy olyan rendszerben, ahol mindenki

t
lásának -.,',r.lvánu- más számára
írá s ok k
".l.l'i".ll."',i:,.:il[iii:"'Tild:.'
l, ti li,l, o t.li ;; ffi ;.[kiT
--:.. nehéz volt ellentmondani a politikai egység
fejének, itt egy intéz-
ményesítetttréfamesterrel ..'an dolgunt, at<i
ffixr l r.' **j';;
a t.
amint Mary Douglas (19661
**.egiU.n kifejtette, ' l"g.n.gu,I,bb pol-
. con mtíkodik... és aki kifejezheti azerkolcsi r"r'ito.áaa,
mindazt, amit atáij-
''
t
. nos érzését.,,Atovábbiakban megjegyzi, hogy
ffij:i'::1!soi""Ü..o."il';;'osztályozáshagyományoskrité- az eírikai.,.ult.oal
l lnt, vag.y ami a k]asszifikáciő's bolondjai ,,sokszor torpék u'gy
..:' mindentitt r'..u..li,r.á,á ,,ln.. -i, n,io,-,.o,3t.oi.,,. Hasonlo f,.,nk-
. Amint' *,:i::lJ.'d"..k,,'vagy,,veszélyesnet;;i.r.''r.'
".'i, ciőja van a barocéknél a királyi bárka dobosainak,
és udva'ra a Zambezi árterri]etén elhajőzott
amelyen a kir;ly

ilffi :ffi :il,' 1] Í;$T'l1.:J.:.jiJ#j:Yl: lyik határvidékre az éves árvizek alkalmával."

foua.osbol u,t,rn".
i#:'J:' ' tozott, ho'gy bármelyik-nemesurat behajítsák
Előjogaik kozé tar-
r"r',-"*..áil*ffr séÍtetteóket és igazságérzetriket az el<ízá
. ;'b", ,,;ki;;;.
ifi:f.'.,.":.:'."'j;-';;T';í::t{n:

t
; ve a hozzá.Juk kapcsolodo
r',"J.i'l" p.). Ezek a szegényeket és nyomorékokat
évben'' 1roá-io+
kepviseló figurak 'r.i.;
ny s'tatus Vagy pozício communitas erkolcsi értékeitszimbolizálják
vagy átment áIlandő. a legfóbb p"ot,tit.i
' sze*",oae..11szentsése.
Szilárd strukturális;;;''.^ffi;';. .
.vezetők kényszerítő hatalmával szernben.

t
szjmos dimenzioja létezik'.iVlár . A népi irodalom tele van oiyan szimbolikus alakoklcal, mint
t o.]u ko,.Tk u.,,eri.i" i"I"Ee-
szent koldus',, ,,a harmadik fi ", ".
',a
'ot
m i zt k u, ., .x:T',':l',"ffj#*i:f ' b o a os ul;;;'r. ,,a kís szabőlegé,l,,l, ,-.-
"' ".I u,, r? . "
r
s i
egytigyríek',, akik letépik ama.as ranggal
és hivatallai birok haáis
álcáit Ésa kozonséges kisembe}ek es
*,*'5?.[:.J:l,t:JilÍ'il.|H*Íffi *.Jfi
i?il;t.1'":1 óket. Vagy a hagyományos
l"alandok szintjére t.,,:,za*le
i..'
.' i... i..

I .;
ndembuknáI ."1.i:ri:i::ir.#;J;i::i1'jf#:*ru.T::
és la-híL.;t ..
lma-kban - peldául a zambiai
az otthontalan és titokzatos
,,westernben,, mindannflu.' ol.'',".tu,,k
,,idegenról,', akinek ni,,., u.gyon",
saságokra, amelyek
Í' .. tagjai koz s
morítő to*ml,''.t;?;u"-:,.,,""'";']..*.,ilj:"'é8 vagy megnyo.
''.;;::|i",.i::a-a-ku]tus
'
nincs neve, aki helyreállítja az erkÁlcsi
.:dg* helyi politikai hatalmi viszonyokban,
és torvénye,
"gy"n.iiy.
.'
.xep.,se.gí-;;iTí:l;1""i'#:*#""ilJ:íliÍ:ffi:?il*í11... mégpedig rigy, hogy
viiági ,,r*otJt"il akik elnyomják a
122
I:Illl az
,igazságta|an
KlsDlrtokosokat. A megvetett vagy tÖrvényen kivtll ielvezett
lt
tz5
 etnikai és kulturáiis csoportoknak
jelentős szeÍep iut a mítoszok. '#r?ei:lfiit"i'Hi*rJ;;1*'#';:!,*,*;1;lgffi
-it**ttq*:silag5it*
mint akik az. egyetemes emberi
ban és népszerrí*",éib..,,
Kozultik a jől ismertek ax q
értékekképviselói ",*,.i'i"'.'odései. i
a zsid6 heged s Csehov Roth.
irgalmas szamaritánus, Rothschild,
Nlark Twain szokott néger rab. '!
schilcl hegecl je címu. meséjében,
szo|gá1a,JimaHuckLei,,*pi""a"n,ésDoszto1evszkijSzonyája, .
a prostituált, ,ki *"fait1^ .
í*fiilL*}Í**ÍÍffil,:;-*l.:,rl
l"endő ,,felsóbbrendtí
s b 'nitzschei
nh é sb en.
t.o'"o t tín
a d
. J# ; n;s,tot,',;,
;, B é i
alsÓbbrenclríek vagy
lvlindezek a mitlk,-.s tlpusok strukturálisan
,' ma r gi n á 1 i

,,nvi.át.,' erkolcsiségnek
szemben, mely
sok,, a,.,',.
: :]il
nevezett Volna a ''
,,tőbbi"t"ny"*uu."
-. gi,
I ffi
&
'?'.Jff:i
a kotott, strukturált, partiku.
u'.^o.:'
:: ^::
fr[*Hffit#ütií1t.*.1*-
Bergson arrÓl beszél, hogy l.1i;i')]i,';''i:uí'l*:;.:l.'.m:?:\::::.,',":'.1!;;:::::
larista csopo..ot
::-;;"#;tj".
'lo.*.ií,J,ld,'....
o,'l *"' á.".'11'11 esY kulsó csoport
tagjaival
veszéIyeztetó
I

$fi**gf*ffi
magát az életmÓdiát
szemben, hogyan u.o.l*"i'i
'
és hojyan ljjítja mes azon normáknak
fenyegetésekk.l ,'emb".,,
a fenntartásá.n i.a,.,y'ut"o
.l-"."., .*"iy"L.., " iársadalmi éiethez
.",,"ik"désformák
-. nyugszanak. Zárt.vagy
I
sztikséges rutinszerrf
strukturált tá.s"dalmaki.n
*",,inális valy az ,,alacsonyabb
-
alla" n, aki g-vakran - David Hume

l'#**[i*fit$Í*t*.,Í[f.:.'.ffi i:
rendlí,, személy ".,.vl^"[i"ui
..'
4t.: ki f e j ezé s él,e l -
r :i:i. ::T::;"';'T'"i:1í*;
éIve "."..*u "n,
nevezett modellhez
u,
:::'T11:X.T *;i;i,i"*,''"""'snak"
r.lp.í"ioa't'

\$-'l;,,ffi*x*ffiii:
.i. '. '.;-

-' .' Mi|lenáris mozgalmak - -

-:' kozott találjuk az

A communitas legfelt nőbb megnyilvánulásai amelyek _ Norman
ílgyne\,ezett,,"',rr""a..*,tia,o. "io'g.tmakat, és eikeseredett... a

\'t,*****$*ffil
Cohn (196}),'",'"..].,o9|".:o".']=ettmargőján éló városl,és
társadaloml
társadalom |azaz ast'rukt.,.a1t
kozott jonnek létre, vagy ahol
a

l
falusi tomeg"t'' 1:i-Jz. p.)
idegen ..-
korábbi torzsl tars]aá,i*.li
Éon'ol.,lt, ip"ri társadalmak
j e11emzőít, les1ob|
uralma .la k".l',..il. r'..'r'.",
mozgalmak

*+*#*tlt*t t*gm#[{**
i.,,' t
olvasőm nvil'a^ ; oi]].. í i.í a torzsi.
o"''.un i sak emlékeztetnék egyes
li*i,',,ii.a. korábban már emiített
rítusokban osszhangban van a
"r.st",á"rá be iéptek.
' ."rl]á"".l'"'... rco'uiur. igen sok viszonylagos
egyenlósés, né|e]-e119, II
millenáris,.,.,o'g.,-.R.1. io*og..'itás,
egyenesen rákényszeríti ta5at-
*o'g"t*
tuiajdonnelktihseg isor.

124 I

Tir!
r- l .,,r^Ati^l A.| cF\ ]|rn'l FFIÜíIMSTA KRTTTK,\ I .:r ' ill!
 . --......--t

ll

Hippík, communitas
és a gyengék hataíma
.
StruktÚra és communitas a rokonságon aiapu|Ó
társadalmakban

5;i:'.ii1í53l-iil{*.""1T,,:TTfi !1i'.iii; l. A iallenszk

y1ilJ;','ffi ';,i'; : i ff ::;,,,Tln #ry**l',"rJk

. E kt-iIonbség tor'ábbi megnyilvánulásaira
rribb társadalmakban.,Ezeket nem a.z
bukkanhatunk aZ egysze.
álla|otok kozotti átmenet-
ként'fbgom megragadni, hanem mint
' binárisan ellentétes álla-
íÍTi+lryrT":"'''i.fu potokat, amelyek bizonyos t.kint.rb.n
,
':|ij*Íil'.tx:::ir;'{iííií] n s ől' ÉJ. j"T i,Til j rl':i'
r*it*
hie rarch ik u sa e l l e n t ét e ré s ze k b
J.:i.l
. társadaiom, illetve a. homogén .o.,tiJ,,l.t képzelt
**fl'5 r**r !npf:' '
kuionbségétfeiezik ki. Sok ta...dnlo*bln
terminolÓgiailag is
társadalom

=.,,:ffi
jlt!i"-::"l:
munit]so",.-.o",o..,}.*í..,:i*rii:## megkuionboztetik egvmástől az apai,'ir"i.,=
kat, és meglehetósen
az anyaiágri rokono.
ktilonbozőr',.' .*t"*knek
tekintik őket.
Ez kiváltképpen igaz az aPa' il]etue
az.,,u. fi.1t.,tuérére. Ahol
i*:*H'::**ÍfiBi:l i:*ifr
l,.*;ff [íi5l# . l egyvonalri leszármazás.van érvényben,
vaw az apátÓl száll
ott-a tulajdon és a státus
vagy az anya fiutestvérétői a

;}#tffi
1 |iÚ.1,-
fi ára' Bizonyos társadalm.i.u"" nővér
í.a'.r.!t" ]",.a,^ ágat
i nilják az orok]és s,abá|yozásár' pru*
.uu.n ^,ási
az esetben
ha sz-
is a
frl*':'.íI.jt'*}:*:'';.,,.;; . tulajdon és a státus tipu-sá, ami az
tdsen kujonbozik egymástől.
.gy.?
o/ -- ag"r."' oroklődik, jelen-
_t*,

Vegytink e]dszcir szemrigyre

Í'-'í*"t}}#'{tr:f#ifr''Hf{.l!Iffi l nalri orok]és van érvénybe-n,
csa k a gh á n ai
.,".í
t a]] enszlki ól,.,á,^
egy olyan társadalmat, ahol
-;;.';;;"
egyvo-
Ez a példa ismét
bőséges i n formá ci Ók
állnak rendelkezéstink-re. ^.ik,;l:.k.;j
a' r"sl"ji"..l. hogy va;on i.''u't.t,
*fi*$ff*fffi'.'-Tl#.'rfi*íi
talá]unk-e a,,strukturális. r"r'ÁT."'áo..e*
strukturális alsÓren-

l
dríség'' típusri, strukturális''''io-u'
megktil onboztetésben
"l,u.
ami a.,,gyengék ijtuális }l^.J-u..,,..-]ékeztet,
|,,1n'Il
.'*il"*.'ffi ****-*#*m#nJ:fr
aztán kimutathato, hogy kapcsolődik
Fortes (l949J
.. . .o--.,n,..s
amelyről
modeil'éhez.
ko,,etlezoket írja:
"
Í.:ffi:ffií;"Jr.:;t*..ij*ilx*"*|u.1ltu. u",.::.
.. l . ,,Az uralkodő leszármazási ágon oroklődnek
mélyiség nyilvánvalÓán r..á'
;"rr.*,ol -
a társadalmi sze-
a jogi státus, az
oroklési, illetve a tulajdonhoz
e. r'*,i.n"' valő jog, a politikai
elkotelezettség, a rituális
.1|]v"{t ágon. "lőj"g.k;;'.k"o1"i".....egek; a le.
[vagyis az anyaiotaato fitiacion; én inkább
stillyedt oldaln kifejezést használná.,. az,1e-
és az anya, i]letve az. ányán -'.r a kapcsolat az ego
a kerev,.ui.;; patrilineáris
IzÓ rokonsága és anyai ,oko..,i
r.o'o" "","jellegrí]
pedig
''"".áyes
127
 .-

bízonyos spirituális jellegzetességeh. A tallensziknél jől láthato, s jtotr arra késztet,

a:okat, akibet biuételes szerencsétlenség
ebben az a tény tukroződik, hogy az anyai leszármazást csak t"g':-É.i*"aatának és bizonvtalanságának mélvebb érzéseit
mtnt tisztán s:emé\les kijt dést tartják fenn. Nem szolgál any3. 'iu"t"án.
a bakologoban megtestestilő anyai képre vetítse rá.
gi, jogi vag-v rituális típusu kozos érdekeket; .' ősok kovete.
.gyén"k.t ir..iuu.' a ferfi nem azonnal tel1esíti abakologo
elhárít és ellenáll, mígnem
csupán a ko=os érdeb'eb és érdehlódés kapcsolatai mentén tarti3 .^,,;n sok,'or évekig is késlekedik,
tu.,.*
t
clssze, hasonlőan azokhoz a kapcsolatokhoz, amelyek a rni kényszeríi, hogy megadja magát és elfogadja a {
I
kult ránkban állnak finn a kozeli oldalági rokonok kozott. ^,,^ negyven ev foiotti férflaknal tízb l kilencnek van
bakologőt.A
férfi tud josolnr, ugyhogy
!
I
Noha az egi'ik olyan rényezdt képviseli, amely gyengíti az apai bn,k,I,io szentéiye, de nem rninden
nem használják
ág kizárőlagosságát, nenl hoz létre az apai ágazattal és nemzet. , ,-i"g.oiu;tiknek csak megvan a szentély,.de
ségge| uersehv:d egységet alkotÓ csoporto}eat. Mive| csu1án uará-zslásra.,' (325. p. - az én kiemeléseim')
spirituális jelIeg=etességekkel bír, ezért az anvai kotődés nem
beszámoloiát' mert rigy
tudja aláásni a patrilineáris ágazat jogi és politikai-rituális szoli. Nleglehetósen hosszan idéztem Fortes
anvrrr
daritását.,' (32. p. - az én kiemeléseim ) ;;l."" élénkenráviiágít nem csupán a patrilineáris, 'lletve fesziilt-
el1entétére és
o|,,totu Imatrilaterálisl rokonsági ko..lek.k d
Itt az apaági/anvaági ieszármszás ellentéténekag uralkodő jelle- individuumok pszichéjében keletkezcj
ségére,. hanem az egyes
gríllesrillyedt funkciÓk Felelnek meg' A prtrilineáris kotelékhez is, ahogyan folnónek a tallenszi társadalom stÍuktu-
i.J',ili,eg,.
tartozik a tulajdon, a hivatal, a politikai elkotelezettség, a kizárő- rális, illetve kommunitárius aspektusai
kozott. Szem előtt kell
lagosság, és hozzátehetjtik, a partikuláris és a részérdekek. Ez par amel-l-et Homans és
t3rtanunk, hogy az apai leszármazás dogmája,
ame1yen ke-
excellence ,,strukturá]is'' kapcsolat. Az anyai kotelékhez viszont Schneider ,,kemény'' leszármazási vonalnak nevez,
jogok oroklőd.nek,
spirituális jellegzetességek kapcsolÓdnak, kolcsonos érdekek és Íeszttil a státushoz és a tulajdonhoz flzoda
érdeklódés, valamint az oldalági rokonság' Szemben á1| akizáró. tallenszik értékeit a társadalom és a kultrira
ural;a és színezi a
lagossággal, ami nvilván azt jelentl, hogy beiogadő jelleg és nem pozíciÓkat elíog.
számos szintjén. Az apaági struktr.irában hatalmi
szolgál anyagi érdekeket. Roviden, a matrilateralitás Iaz anyai a nókon keresz.
lalÓ személyek álláspontiáről és perspektívájáből
oldai] a rokonság dímenziőjában a communitas fogalmát kép- iuiáe"y"'ulo tarsud"lmi kapcsolaioknak - amel1'ek a legszéle.
a le.
viseli. sebb tallenszi kozosséget szimbolizálják, keresztulmetszvén
A matrilaterális kapcsolatok,,spirituális,' és,,kommunitárius'' származásés a lakőheli szrík kor.j vrszonyait - rig.v
kell felt'jnn.itik,
jellegére a tallensziknél az rigynevezett bakologo vagy a varázs|ó tallenszikn(.l
mint amelyek ,o*bolo 1ellegríek. Nézetem szerint
a

szentélye felszentelési rítusában taláIunk példát. Ez a szentély. ezért létezik a bak.oloio ,,Áyakép',, ameiy ,,zaklatja,,
a felncitt
definíciőszerríen,,női,'szentély,mond1a Fortes (l949):
.' nem foga.l;a,',
férfit és ,,beavatkozik,,"anr,ak-eletébe, amíg az ,,el
a férfiak felnónek és a társada1mi kapcsolatok
Hiszen
"hogy.n
,,Ez aztjeIenti, hogy a szentéllyel tárSított císok szabály szerint...i egyre széleledo koreiben lépnek kolcsinviszonyba egymással,
tal.
a varázslő anyai oldalti ágazatábő| valő rokonai; és kozotttik az riindi.,kább ráébrednek.,,,, hogy a patrilineáris ágazatok a
ura]kodő aiak rendszerínt nó, Degy anya(' Abak,ologo... az ősok lenszi egésznek csupán részétképezik.Ami őket illeti, a szélescllll
bosszriállÓ és féltékenyaspektusának kifejezett megtestestilé- kozosse! szÓ szerint beavatkozik élettikbe, betor a szeqmentárls
se. Zakiatja a férfit, akinek é1etébekitartőan beavatkozik, amíg ágazati és nemzetségr ugyeik onállÓ és viszonylagos autonomiáiá.
azvégiil meg nem adja magát neki és ,rel nem fogadjau - vagyis .'- b"u. a. globali, é,,éset"tl,,enteolyan nagy, integrálÓ fesztivirIokon
lnisz..
e|határozza, szentélyt építa [matrilaterális] bakologo szelle- hangsiilyozzák, mint a golib, ahol mint fentebb említettem,
meknek saját otthonában, hogy rendszeresen áldozhasson ne] tlku"s hízasságra 1ép .g}..,a,.ni a namÍr hődítők, illetve az ősllk.tx
kik. A tailenszik va]lásos rendszere minden t'érfit, nemcsab ' tallenszi ősok képviáője, s ezek az érzésekegyre gazclagubb
_$
129

*ffi; .'Ttg,':". .
:.Y.. ;9'Ir T.Írí :] i|'f
.#: 1 .',it. *,;é

\. /:,:'vfiF i'ITFtrfillfl \ f.Rtrtf r-T?lfE

 jglgntésre .i
szert ,,a negyven folotti ferfiak', számára, akik
'
. . :::i1-"k io.o''z"f'iggés mutathato ki sok társadalomban a communitas
immár.családf<íként, illetve az alágazat vezetőjeként, nem pedig
nerspektívájához valÓ megtérésés az individualitás hangsr.ilyozá-
. sztilői fennhatÓság alatt állő fiatalkor ként vesznek részt ezeken
:. i,, ,íl".u. a státus birtoklása kozott. Fortes (19.{9) például meg.
a fesztiválokon. ,,Kívr.il ró|,, származónormák és értékek tornek
. be mutatta nektink a nővér fia, i}letve aza^ya fivére kozotti kapcsolat
az ágazati lo1alitás kizárolagosságába.
individualizálő jellegét a tallensziknél, ami ,,egy fontos rés azapai
ágv, |eszármazást kortilzárÓ kerítésen;egyike
azoknak a fontos
ósok, ejsósorban anyafigurák szimbolizál.1ák, hiszen ebben a viri.
kapuknak, amelyeken kereszttil az egyén a sa.1át.hemzetségén
lokális és patrilineáris társadalomban a nók.iivtilről lépnek be
az' kiu.ril más nemzetségek tagjaival is társadalmi kapcsolatokba tud
.. lépni''.(3 l.p) Az qnyai oldalon keresztril az eg;,.én a maga
ágazat apai egységébe, és amint azt Fortes megmutatta, a
.i. laterális rokonok viszont legnagyobbrészt a íeifi ,,,.,"*,....|...
matri-
eeészébenkiszabadul az apai leszármazás által rneghatározott
I rtiletén,' kít.r'il laknak' Az is érhető, hogy ezeket . szellem"eket
,,bosszuállonak,, és ,,féiteken.vnek,' teki,-,i ík: az ,,anyák', azok (a
,é,,l.g.' státusbirtoklásokből a tallensziket meghalado, s hasonlő
vallási kult rájri más torzsekre kiterjedő kozosseg szélesebb éle.

Ia dttg-okat, vagyis anyai egységeket hoznak létre), .t.ií-"sovtott' . :

ságot hoznak az apai
'ágazat
ideális egységébe. Roviden szÓiva,
tebe.
Lássunk egy konkrét példát árra, hogy a bahologo szentély
bizonyos válságos élethel-vzetek alkalmáual, mint a kamaszodás, a
.rangidőssé felszentelése miként teszi a szélesebb tailenszi kozosséget látha.
.. l.álás vagy a halál, amelyek jelentősége kultriráről '. tová és kifejezetté azanyaikotelékeken kereszttil. Nlinden rituálé

I kultrirára válto''.'k, az eg]lik strukturális állapotbál a másikba

torténő átmenetet rendszerint az ,'áitalános emberi mivolt,' erős
érzései kísérik, az az érzés,hogy a társadalom valamennyi tagját
rendelkezik ezze\ a példaadő, modell-feltárÓ jelleggel; bizonyos
értelemben azt is mondhatjuk rőluk, hogy ,,teremtik,' a társadal.
mat, ahhoz hasonlőan, ahogyan oscar Wilde szerlnt az é|et ,,a

I
.
- sőt, egyes.esetekben ez a torzsi vagy nemzeti határokon is,.
tt1lterjedhet - általános társadalmi kapcsolat frjzi ossze egymással,,
ftigg'etIentil attől, hogy milyen alcsoportba tartoznak vafr milyen
m vészet utánzása''. Az általarn idézett esetben [Fortes l 949) egy
Naabdyia nevrí férfit rigy ',fogadnák el,,, mint an-vja apjának, anyja
apja anyjának, és anyja apja nagyany1ának bakologo.óseit. Az

I
strukturá]is pozício binokosai. Szélsóséges esetekben, mínt ami. utobbi nemzetséghez tart-ozó ferflak készítettékel a'-szentélyt
lyen például a sámán hivatás elfogadása a kozep-lndlai szaoráknál Naabdyia - a klasszifikáciÓ szerint az 6 ,,unokájuk', - számára. De
(Eiwin , 795.5), e" azt is jelentheti, hogy a 1ényegileg liminális vagy ahhoz, hogy elérjen hozzájuk, Naabdyiának elószor anyja fivére

I
strukt rán kívtili fazisbol a szentség, a ,,kívtilállás', allandÓ á1lapoia rokonaihoz kellett elmennie; ezek aztán elkísértékót nagyanyja
ftvére ágazat.ának rokonaihoz, csaknem hrisz kilométerre az ő
"
. .'.
-
vrlági társadalmi struktrirán, s ez jo3osítja fol arra, hogy a minden. falujátől. lvIindegyik helyen foi kellett áldoznia egy baromfit é*
kire kotelezó erkolcsi rend nevében birai'a az osszes strukttirako.

I
egy gyongytyírkot - vagyis egy házi madarat és eg;- vadon élőt - a
.. tott embert, és hogy kozvetítsen a strukturált rendszer részei, bogar ágazatnak, vagy azágazatot alapítÓ ós szentélyének.
alkotoelemei kozott. : :..,:-'- A domináns 6s, vagy még gyakrabban női 6s, abakologo komp.
Az olyan társadalmakban, amelyekben Fortes kifejezése szerínt :.
lexum - szinte mindig matrilaterális - női óse ágazat.ának a dolga,
-.. a rokonsági viszonyok a társadalmi szervezódés
,,reáukálhatatlan
eIvét'' jelentik, és ahol a patrilinearitás a társad,almi strukt ra
hogy elkészítse a szentélyt a megÍontott személy számára. Az
. ágazat feje fo|á\dozza a beteg á1tal hozott két madarat sa.ját
,
. alapja, az^egyénkapcsolődása a társadalom más tagjaiho zazanyán, . ágazatá4ak a szentélyénél,mikozben e|magyarázza az ósoknek,
és ennélfogva tágabban és átvittebb értelemben a ,'nókon,' Ls a . .. hogy milyen természetrj eset miatt 1ott ide nóvértik fia vagy anyai
. ,,nóiségen'' kereszttil általában a szélesebb kozosséeet és annak .i.* oldali unokájuk, hogy hozzájuk forduljon segítségért.Megkéri
erkolcsi rendszerét szimboiizál;a, meiy utobbi *"gí,., foglalja, .$ őket, hogy áldják meg az i szentély elkészítését, segítsenek a
illetve mely t lmutat a Politikai-jogi rendszeren. Figyelem'J.Ét. u:. jeloltnek, hogy sikeres varázs|ó lehessen, biztosítsanak számára
I
130 . 131
ill ll i'
1!'.1 \

'
 ",itE

folvirágzást, gyerekeket és
egészségét- vagyis általános jő
dolgo. A szudini nuerek esetében a ,,leopárdbór.paP', szerepe érdekes
LT, f '.T:l. i ::fi Y:: 9 !] ;::í:;
;
L'i 1" nlődon krpcsolja ossze az anya fivérének szimbolikus értékétegv
: : n':lv tsf":t:"::l-o"jti"#.:
. -., - L i : 1Y
"
.'i'" . iJ..g".''..vsauu arKotoglg- patrilineárrs társadalomban a korábban már említett limlná]is
l
e, beteszi egy r.,
m
lil "". kicsinvke tIrtőba '.'.

haz1,
fs ma;d tegve azrij szentéI-'-b" j'j]i1''í,iT:;:y: 1nrrgrnális és politikailag gyenge figurák bizonvos egyéb tulaidon.
'be
tapinthatÓan is szjmbolizá|ja
az u1 b;;;í,, ságair.al. Evans-Pritchard (l956) szerint ,,a [nuer] dzsikanr torzs
{
I

;*::i"t,: j.i.'".t.' egves mítoszaiban a leopárdbőrt [a papi hivataj jelképét]a [he-

:. .i:i '.r1^::::.'.':*;":";;;:i:^trilateráíisn.*.'.i.l,]1i]!;1l
lgy aztán a rítusok két, egvmástÓl lyileg] uraikodÓ [apai] ágazatok ősei adták át anyai naglbtitllia-
:t:'r.
korulbeltil ii,.nt.ii,tilo'e.
i terre lévő szentéIyt _ s nem szabad ibak, hog1r azok legyenek a torzs papjai. A nemzetség strukturj.
. .
4,,.,..
_r i!: tallenszi f.old ,,aliá harmincot
elfele;teni, hog.u- az egész . lis.ln eIlentétes ágazatai tehát a nőtestvérek fiai viszonv révén
kilométer széles,, _, illetve
k9zbe1ső szentélyi,,tapinthato tobb képviseltettékhasonloan magukat a papok sorában, amelv t,iszclnv
fbr.*ib.n,il
ennéI|ogva kozvetítő szerepet játszott kozottuk', [293. p. - az én

If!', li*n*"u:,p:,ff:ff
a babologo szentélvek tiT]:#":.,: *:fi .
kiemelésem). Amellett, hogy a politikai egvségek osztálvozísa
szerint ők az anyák fivérei, a ieopárclbőr-papok ug1,'rnakkor .,.r r;11,
-zodesei..,,T7Hi;;;;.:ilff
-'Ezek a féríiakraituk kereszttil
'-1::..""'.Tí;..'fi
valamennvien tobb lakÓhelyhez
TYffi:}*li az idegenek kategÓriájában vannak, nem pedig a /ieiében, akik a
torzsi tertiletet birtoklÓ nemzetség tagjai... Nincs saját torzsi
kot ddnek. lvt asfálol, m;nden,, is teniletuk, hanem mint családok lagy kis rokonsági csoportok a
b o ga; ;;;;;1';''
sor b ah, o l o go szen. nlás nernzetségek birtokában lév<j tertileteken élnek. ol-"-anok,
: télyt kapcsol ehhez a szororális, vag.,,is
nóvérikotelékeken keresz. mint a Jákőbban megosztott és lzraelben szétszorődÓ leviták.,'
ttil. Ezek a kapcsolatok eg)rrittesin
,;;;; \-"-'í.)
í292. o.) ÍAz usandai dzsiszuk kortilmetélóinek és esőcsinálornak
mint pusztán személves vagv spirituári.
t*.reiTi
kote]ékeit 1elentik,'..ty.k a.""r".r..',...'tt.ira x;lli:l" szétszÓrocott rokonsági ágaira is rátapad valami ebbói a papr
Ezek olyan koteiékek továbbá, hasadékain. jellegból.J A nuer leopárdbór-papok ,,misztikus kapcsoiatban ál]-
,-"ly.k.. o' .,"lnyo..,.,ott,,' rokon. nak a folddel, amjnek koszonhetően átkaiknak kr.ilonleges erőt
sági ág, a jogilag gyengébb'vagy
'l..;";;' rendrj oldai teremt tulajdonítanak, lévénhogy... azok nem csupán i.alakinek a termé-
ffi: ::E::*I' il::ffi il':Í:
.''o'.o, t.. p.'" l;.;; .;";;;: sére, de általános boldogulására is kihatással l'annak, mivel min.
den emberi tevékenység a foldon zajlik,' (29l p ).A pap legfőbb
szerepe az emberoléssel kapcsolatos, amikor ls lakohelyén védel.
. 2. A nuerek- . .. met biztosít a gyilkosnak, megállapodást hoz létre a felek kozott,
; áldozatot mutat be, hogy lehet vé tegye a normális társadalmi
Á communitas és a struktrira kozott . kapcsolatok helyreállítását, és rehabiiitálja a g,vilkost. Az anya
ez az orokos fesztilt elIentét ' |ivérének ez az á\talánosított figurája tehát rendelkezik a com-
hrizÓdik meg szerintem az anya
fivére/a nőt".tué. fia kapcsolat
szent és ,,érzelmi,' aspektusának ' munitas számos, számunkra már ismerós vonásával: idegen, koz-
háttereben is
társada]omban. Ezekben a társadalmaku^n,..ni,'....asok patrilineáris. . vetítő, azegészkozosség nevében cselekszik, misztikus kapcsolat-
sámos kutatő '. ." ban á11 a kozosségnek lakÓhelyr]l szolgálÓ egész foldtertilettel, a
aZ a-nya fivére.
Iá^"..:::.
lommal
- akr e8.yébkén;;;',. torvényes hata. békességet képviseli az ellenségeskedéssel szemben, és nem kap-
bír unokaoccse folott _ art"rau.'
személyes kapcso. csolÓdik semmilyen politikai egységhez sem.
latban áll vele, védelmet ny jt
számáraa ''J1os
szulői szigorral szemben, il
aldas és átok *'...'r.''.rl".,lmávai
;:'::: ?:1.j:-*
a z e gy s é get a l k
rendelkezik * i!'

: ].:
o t ő .'
o;;; ;1 ;j ;]iH:il:"l.T5;':: -.-.
I:
natalmat -, 'j'

I
11: - erós :.--. "'"
személyes és misztikus " . .-i.-l
befolyás .tt.n,"áyo,'"..,
j32''"'"' -
r33
. ,..,.

í;:*j*e:*ii, *,.o*, *;}*:.*;";@*.

rr /,rr^t
;*. lr3}:}ií *!i i:,f^.*trP *!q!"".:: 'tlir "*.1r.:"

3. Az asantlk

j
m egértését elenség.
;::n5'*';#ji a

'lt' ",,,.*i.íuJti'+;*u''
ntoro tmutatását az
Jlt;;]:ilitrl*:5ff
' Eldszcir is, a ntoro
asanti kuitrir" ;k;;;
jii:,":::r.**;"j,;.;,;l''r:'i,r,=iJ;l,:iTi#*i:,,i':,'.,.';j;:r,
;

[''ilL#,':r.:1riíi;.".'.}::;..*:'f,:::,:tr'*i j,:
l[ni;x*j#*$"íJ..":rl{i':,".T'.';i;.ln'l*;i
;:::*:n:*'*1"":::i^'','"::!:?;.fi:,Ji::,:'J'J,:tr-
1t1;i.,4,;#:,;:{""Jf:[.,11#::i:,,,]lu1iT,n,l]**l
jáii
f,":*':,-.1;1li1l-:".xnmn:*,s,'a"g,l*,'"í
;: jil,H.rgí
:11T :'9"1.1 "l''
; :ii:l.T,'#:i :.k:
j**T ;li.m; r:f$r:'rJ
I
i *l.::*fi'ffi ;Ti

+nx*'**rnlfflffi
923) ki\"nc ntá,oosztál1zt
.^I].j'i'n.k ['1
siker
i:Hxl#::jf .'í* még tobb; l;n;.;if ff#*:j:::
ril'.':.'#'T':]#I".i:níJ':Í,::;:nT:;1**
[i:":;llii[*:ltrru:J*'#K:;i'e]s6'n'Loro'ame.
j^'hogvaz"",]i'ii*r";.{"::il#1*:TilJi:f
':i#
*á{*1fi ::'::,:,,'

,,Egyszer nagyon .un:l, .ry.'f:'rfi és egy

tt
I

es|o1'e1egy nd jott nó ereszkede alá az

I

fol a toldből.
.;j
vr'rnk.
'..ffi
,.5á fi -.-. :."l:q py
. ;olyonal,i ":amit most Bosommurunak
* Í:?"í*:}
th o n
fu i n i) s, é s
n i

hí-
férfiaknak é.s nőknek
-.TÍ:::Ti:r*s,1 nem lettek gyer.
ret]en volt elótttlk;u|li1lu,
és.a fogamzás es . sz.iles lií|-
Egy nap a python
,"'iL'.;.#""d;'fi-.rtJi.",- K1,^* L
:[:'ff í""*:::lifl ,#};:;:"''.lI:

r35
'prn#:

ó telrerbe ejtené az
asszonyoka.
pá.rokat, majd beleug,o.. szembeállította
u fot,.'^Igymással a jek én, és virágozzék ez a nemzet.'' A Bosommuru mítosz fehér
" lefrocskc
#;
.
i"., 1Ü ".':""'i:: szimbolizmusa sok más rituális kontextusban elófordul, amelvek-
,..;.
"*...'J i. i. ls *n
i :YT::I é; az Onyame-vel ben a víz isteneit imádják, mialatt a Legfóbb Isten és más szent.
kapcsolatos''.;;;;;J.,,Ki!"!],,1oval "o,i*.."r..
n"l, r, n ofif ;lT,H:i "* jo!in::,:: d .,, ségek papjai általában fehér papi oltozetet viselnek. Ktilonboző,
:1,,- :,
tcx u d, en ek ossze nlunkáimban (Turner l96l; 1962; l967) tárgyaltam már a fehér
Az assz i;;;;;.;
:
egv m ással.
szimbolizmust és osszeftiggéseit a spermával, nyállal, egészséggel,
mekeit, .,ílr"1. 3., erővel és a jő őmennel sok afrikai és más társadalomban.
á,,,o,o."n]|1l1l"*-?""il;T;il,?ff:,;,H;'i:.fl"";
!. y . !u "gy;il,jjfi1.);:;L,* :
asantik fehér szimbolizmusa nem kulcnbozik szemantikáiában 'Va

'
ndembuk fehér szimbolizmusátől.
lát fsoha nem or"e'"i,.,."" ":qi n,|':n' halott pythorit. Osszefoglalva az asantikkal kapcsolatos eddigi megálIapításo-
' "-::i].
nek rá u. ."'.T.llliil:iil:l;''":iy'en kI.győt], .,,.,",iiJ..rur-
kat: gy t nik, kapcsolat van az apa-gyerm.k kotOdes, a ntoro
(mint sperma, szeilem és társadalmi osztály nagy ten-ileten szét-
i ; Ez a nlítosz a
m'int spermát és r szorÓdott tagsággal); a férfiasság (amelvet az apakép, onyame,
. szimbo],ku..,n'o.*
;
), á l ;i'i "'...1ff }:': ils:
j ;
"'# i. ;: : J' I |iai és a mitikus python _ eg-v |erÍi szimbÓlum
-.kép;isel) á nya|,;

!
i s tová b b ^u:''a
:^
folyohoz és a ncÍk a víz; a vízfrocskoléssel vaio megszentelés; a tar,ai<; rátvot.;
" .
"j,"1'il::Tj::".T,1::r:l'-'"*.'*i.',.n]in..
NÍás ,,o,o o,.,,!ne.z,
tengerek; a fehér szimbolizmus; és a papság kcizott.' Tovabba,
fora
u.,.r* "., ".oii,,,.,",, a |őnokok és elsósorban a király
gyszinténvizteruIetekk;i;;"i"":i:&:!Íi"1H:*"i:l',: nyilvánvalő kapcsolatban állnak az ^,'
o,láe ás mas szertartásokban
ÉgIstenével és a folyőkkal,
i* : *# r..n
*' iT, íj)l elsőként a Tanővai, amint azt az adae rítusok során megszÓlalta-
;:
:: ",*i*.;
szimbő]umáhol
:; il H f*' i. . uuu
tott dobok rizenetei jelzik (Rattr av 1923, I 0l . p.).

j+*;':Í:;;}}#i!Íi' A nőiség és az abusuq mint már láttuk, a vérhez és a véren

'- ?' í:..-".1,il.:íi*Til|r....ffi
nu...ay (l923) idézi
azért ktildte,.,,o' az'.;;;'k".T."d;j
kereszttil a voros szimbÓlumok gazdag vanaciő.1ahoz kapcsolődik.
A vér és a vorosség csaknem mindenritt bír jőinduJatu és rosszin-
.??,,-.o.*u.u,,'i1."1 jJÍ'.Jl"-'#.....'":"...Él"{"'.'-.u:,l,l.ffi .r
duiatrj jelentésekke1. Az asantiknál a vorosei a hábor
val társítják {
(Rattray \9.2.7 , l3a.p.), a boszorkánvsággai (29,
30,32,3+. skí.),
fiaknak
-ina oiu," ner.rik volt, amik most fojyokcíket' [2gki.k .
''

. minden egyéb j-V:n "::.':l'::';":"n.,reszesítsék

'.* .,".t... u,
az áldozatok bosszriál1ő szellemeivel
1zz.l.; os a temetéssel (l50.
i. * i ;"í.
p.). Egyes esetekben kozv'et]en ellentét.ván a
fehér íferfli es a
az tá n ism é
t .,, u.ji }.ij"',"j"", :: y,, ?,,,: 5 1i
u ni};i, u'
: vo^ros (női) szimbolizmus kozott. Rattray
(l923) .,..i.,. pátaaui
t..
il:í ;li ;Ti',
.
a,folyÓisten Tano vagy Ta Kora
[ Íi] 5".íjlii'.]
: "
a
"...
r.-
"l "
*!,' o,* i." l; iI ,,felt'ínően ko,o.bo,, u.gy inkabb
ellenséges a nőkkel szemben. A nők háládatlan
teremté sek {bon-
*:lí:T:rn5:lÜi:'fl .*]'".'JiJ."i**1*.?""i';*
n,,
.
niaye) , mondja az isten. A nők nem érinthetik
meg szentélyit, és

egypap','1,'*u
;;;';;;"i';:: j:"-i"
gv e'n eke t *u,, l'': i: :t "
tud a víz jot tenni<,
J,|. fff, :}i
Inona." n"t;:"J'.;
H nincs saját nót akomfőja
[p"pja). Tabui kozé tartoznak a menstru-
álÓ nők', ( l 83. p.) . Ezután emlékeztet rá,
hogy a Tano folyÓ fontos
o"f szerepetjátszik a nép legfőbb főnokének, Asantehenén
ek az adae
I,Íás testi
""a'.il. is szimbolikus kapcsolatban állnak a ,'ferfi rítusában. A boszorkányság és a temetési rituálé
vorcis szimboliz- ,fi
musa az abusa tagsághoz kapcsolodik, mivei a
íí{!^ilT;:l;ffiii:ll.T:l.[jí,',':::'"'.'ol"i,)",iii*
matrilineáris roko-
nok.vádolják egymást boszorkánysággal, és a legtobb
kapcsolatos rítus alka]máuJ halált bo-
i;;;;i# szavak
; ""-^::::TT'ru.
folyÓval
kíséretében:,,Él-
szorkányságnak tulajdonítják. De .gy 8onosz jelentés rejlík
136. ;
' r.-:. ry!! . i ::: i .. . - 1'-
itt a vérségikapcsolatban. A voros ".'é!
''i.bolizáu s azAsase Ya nev6,

137

4:]]l^.t. rc,.irv^t r 'l r xITíE Í_rr.!rTJffi

''r.rr"rrrrst
 I foldkultuszhoz is kapcsolodik,
akit ,,nói iste,,ségnek; tartanak
fRattray.l927)' Rattiay .,..int ; ;; tette
..
t,.. o.t

Liminalitá5, alacsony státus és communitas

tabuvá a menstruá.
,iő',.?yiri bara);szerette az emberi vért', (3.12. p.).

: .. Még számos egyéb helyet is idézhetnek

h"";;;:-,/'Q'7.l - E|jott az ideje, hog,v figyelmesen megvizsgáljunk egy hipotézist,
szerrjen részietezett adataíbÓl amely magyarázni kíván oly látszolag ktiionféle jeleniég.kut, .nint
,.]*^1i::1l.1],l'') "1o.
h
a voros
ba n, an n a k i l l u szt rá l ás á-r., ;; ;,;; ;iTTfi lilT: jíif .::1: * a rítus ]iminális fázisában lévő beavatandok, elnvom-ott őslako.
a női mivo]tot Jralállal, a lyilkossággal'
:
, sok, kis népek, udvari bolondok, szent győgyítok, irgalmas szama.
T rosszindulattal, a menstruális-''.nny.7?,."l, " b"..;;iá;-;;;*','.
a
. valamint a férfiak
rrt{'1us,, a mj]lenáris,,mozgalmak, a ,,dharma csavargői,', anyai
vadállatok foláldozásáva]. Az kapcsolatok a patrilineáris rendszerekben, apai ota.t,i t.áp-
asantií''ui.,,-... például a,,vorc!s,,.és ..
..'
oldalu
suman vag,v ,,fétis,', ami csolatok a matrilineáris rendszerekben és a szerzetesrendek. Tár.
rni olyasmiként, "brínbak mÓdjára viselkedik, vagyis vala.
amí magára
,. sadalmi jelenségek ígencsak vegyes halmaza
".''i ;;il;
ez! Am mindeevikt]k
: gonoszságát és bríneit,,
rendelkezik az alábbi kozos lellegzetességgel: olyan szemé[ekről
;;:':?:o' ":ii ;"^'li--o[* ; lt"y'i'r'u r;'a;'
'!i*) vagy elvekrő,l van szi, akik és amelyek 1' a társadalmi struktura

il
ák, m y :.; ;;oo""I';:f .Í;::."*l á: ::'::. ? ffi n:i koztes részeiben foglalnak helyet, 2. a margÓján vannak, vagy 3.
j
ffi
a e l

használ1ák. a legalső heiyeket foglalják el benne. Ez visszavezet benn.infet

t
'\z esono menstruáciÓs vért i;.'i;Ient
is Ezt az ris.vrrever
zett kunhum tu,,,i,]l'"'l]:,:*I"r:::. társadalmi struktljra meghatározásának problém ájához.A megha-"
. m e8 é s i t atj á k'.,'.,J:í",'"'ff
:; # :run i TJT:::T:'*, *;:Í tározások egyik tekintélyes forrásába n A Dictionary of the
- SiciaL
I ,,rejtett szovetdarab (b.;"!"),
nak,, ,u-,ly.t " ."n,truálÓ nők használ.
(l3. p.). Láthatjuk ;.hát, 'Sciences
(Társadalomtudományi szótár _ Gould es kojb 1964) _
A. W. Eister áttekinti e fogalom legfontosabb meghatározásíit.
;iké;t hozzák kapcsolatba
á|dozati vért a men.struáciÓval,
il]etve a természeti és társadalmi
az . Spencer és sok modern szociolÓgus szerint a társadalmi struktrjra
rend megsértéséve.l _-,,' gono,.*ággJ
.' . brjnok]<el,,. Elegendő' "specializált és egymástől ko]csonosen ftiggó intézményekneb
lesz még egy utolsÓ p-éldit' |Eister kiemelése], valamint a beIÓlrik ko.,etkéo pozíciok áslvagy
t,tan iil-.."nnyi ktiztil a legérdeke.
sebbet megemlíteni Évente szereplők intézményi szervezeteinek tobbé.kevésbe megktiloí
szentélyt, ko'abb,,] "o''";;'.;;;Isan megsértik az ere. ; boztethetó elrendezése (amelyből tobbféle típus is leheiségesJ'
|:::::,: ' *], .*,.rl*.. Bosommuru
r"z.a ntoro gyakran magáé ntorÓt. .T"ly az eseménvek természetes menete során jott let,", *iutín
Asantehenéé. A . .d:.,.sztikségletekkelés
?;.ek; i; t; :!: ; :H'i1*l; j jilljI
b eken i k ;á;;; ;;;,, képességekke1rendelkázóe,,.'b...,opo.-
"
.' sértik a ntoro és a Bosommu.u foio feh?íseget.
Amikor később .
tok kapcsolatba léptek egymással (a kolcsonos kapcsolatfel*tel
megtisztítják a szentélyt, tobb . ktilonbozd típusaiban vagy mődjaiban), hogy meg tudjanak bir-
: szent folyőbÓl származő vizet t
kevernekosszefehér agyaggale,..'"l-to..oljákbe.,,.ntélyt' ] . . kőzni.kornyezetr.iktel,, (668_66g p j R.y*onJ nirttr 1tsst;
Sok patrilinea'is ta'sádlt-b.",-k-ál; . anaiitikusabb megfogalmazása a kovetkezoképpen hangz'k' ,,A'
azokbary ahol vérséei
ellenségeskedés áll fenn, antropolőgusok aital rendszerint tanulmányozott társadalomtípu.
re'r''l.." i.,",,..iri leszármazást
csolják ossze az ambivalens' k.p- sokban a társadalmi strukt rába beletartozhatnak olyan
De az asantiknál, Í krítii<us
ahol a'z.anyai ágri leszárm azás "u..''-i.ll'Ji,,"i.
az","nolJ .t', a férfitől férfihoz ,és alapvetó viszonyok is, ameIyek az osztályrendsze.hez hasoniő-
vezető leszármazási kapcsolatot,,i,.'t. t an a foldhoz valÓ viszonyből nónek ki. A társada|mi
t.tl mértékben jőindula- struktrjra más
trinak tartják, mint amj az ". másfajta.állandÓ csoportok, például nemzetiségek,
van kapcsolatban. Ezek.
ÉgIstenév.l é;;;"gy folyők isteneivel 'li ..
..' l,p.k.,u'ui
i!,.'"i.l i.á?i..',,u g, az egészség, ? j, kasztok, nemzedékek vagy titkos társaságok tagságán
k.'"',t,ii
az eró és az é'et minden "' jelennek' meg.^További ui"pueto uis,oniok
. ]<cizcjs ertekenek u..'.
r,.u. csak előtttink . páii, rokonsági
. áil a strukturálisan alsÓbbrendrí ;-.;;'.kolcsileg ., rendszerben elfoglalt pozíciőn alapulnak.; (32.
.'

és rituálisan .. P')-
magasabb rend , jlletve a
,itagi gy;"g.r.* szent -,"a hatalom .
.:t
. A legtobb
togalmát
meghatározás pozíciÓk vagy státusot eIrendezésének
foglalja magában. A]ta]ában intézményestilésról és cso-
r38
139

L1

n*.tr
#J;i *,f
portok, illetve vis.zonyok á1landőságáről beszélnek. A társadalom-
tudősok a klasszikus mechanikábol, az állatok és novények
mor-
íolőgiájáből és fizioiogiájáből, il1etve leg abban _ I'évi-Síraussnak
.'
;
kcjszonhetően - a strukturalista nyelvészetből merítenek fogalma.
kat, modelleket és homolőg formákat a maguk számára. fuÍind-
. egyikben kozos a részek vagy pozíciok szuperorganikus elrende-
zésénekfogalma, amely tobbé-kevésbéfokozatos mociosulások.
.4 } kal hosszri időn kereszttil fbnnmarad. A ,,konfliktus', fogalmát
, osszekapcsol;ák a ,,társadalmí struktljra,, fogaimával, mive]l
a ré.
szek e]ktilontilése a részek kozotti eIlentétté válik, és a ritka
státus
' az érte versenyző személyek és csoportok harcának tárgya
lesz.
.:., A társadalomnak engem ÍbglalkoztatÓ másik aspekt...iá. ,'o,.,.
' ban kevésbé konn1l meghatározni. G. A. Hillery (l955) a,,ko- .'.
3i zosség,' terminus kilencvennégy meghatározásár nézre át
és a
kovetkező eredményre ju.o... ,i,on tJlmenően, hogy azemberek
kozosségben élnek, nincs teljes egyetértésa kozossé!természetét
. érdemes rjj meghatározásokkal kísérletezni]ivIegprobáltam
elke.
rtj:lni azt a véleményt, hogy a communita..gy ,do.., jeilegében
; .. sokszor korlátozott tertilethez kotódik, .o[
"*l -.gh,ia,o.asban
' elófordul' Számomra a communitas ott bukkan foi ahol a társa-
dalmi strukt ra nem. Talán NÍartin Bubernek slkerriit a legjobban
:];: '. szavakba ntenie-ezt a bonyolult fogalmat _ jőlJehet ,:gy".é,..^,.'
hogy őt lnkabb tehetséges bennszti1ott inforrnátornak, riem pedig
:. ..* társadalomtudÓsnak kell tekintentinkl Buber ( l 96 t a
] ,,kozosseg',
terminust használja a ,,communitas,'-ra: ,,A kozosség az, amikor
tobbé nem egymás mellett (és hozzátehetjtik, egymás iolott es
alatt), hanem egymássa/ vagyunk az emberek ,ok*".agabun. É,
"'
. torténó odafordulást, a tobbiekkel valÓ dinamikus szembenézést.
tapasztalja, egy áramlást T6lem FeLéd. A kozossé g az, aho| a
-' J., kozosség torténik.,, (5 l. p )
Buber a communitas spontán, kozv'etlen, konkrét természetét
tapintja ki, szemben társadalmi struktrira normák által szabályo-
tl; a szerep1 átJJás,,l o.,,"f.iggó kliséktól, és igyekeznek é1etfontossá.
zott, intézményestiit,absztrakt1ellegével. A communitas azonban
. gri kapcsolatokba lépni más emberekkel a gyakorlatban vagy a
csak a társadalmi strukt rával valő szembenállása vagy azzal va|ó
. kép'.i.tb.,.'. Alkotásaikban felviilantják számunkra az emberi-
keveredése révénválik nyilvánvalőv á vagy megkozelíthetóvé.
Épp..igy, ahogy a Gestalt pszicholőgiáaui, a]ak és az alap
egyformán meghatároző, vdEY ahogy bizonyos ^.
ritka elemek a
140
]Eti
természetben soha nem Forclulnak eló a maguk
tisztaságában, I
.'
hanem csak vegyi osszetételek alkotÓelemeként, ugyanígy a com.
ragadhatÓ meg.
11runit.. is csak a struktrirához valÓ l'iszonyában
De pusztán azért, mert a communitas alkotőelem
illékony, nehéz
*eg egyáltalín nem lesz kevésbéfontos. Jől illik
I
t"tt!,, e.nl,
.
,] o,,
"tiol
Lao.ce a koisikerékről mondott. A kerék kr'illői és a
^*it
kerékag,v (vagyis a tengely-t és a kullőt tarto kclzponti
rész),
,-"rvr.'é' r.tiírot csatlakoznak, haszontalanok lennének, mond. I
"
ha nem lenne kozépen a luk, a rés, az tiresség. A communttas
ja,,n.,,g,
, strukturálatlan jeilegével, amely az emberek kolcsonos
á,,,.f,p..olőclásának',ele."'enségét'' képviseli, Buber kifejezésé. I
vel drrs Zwischenmenschliche';Ól 1ellemezhetó ,'a kozponti
iires-
séggel'', ám ez ugyanakkor elengedhetetlen a kocsikerék szerke-
zetének mrjkodéséhez. I
Nem véletlen (és nem a tudománvos pontosság hiányaJ, hogy
másokhoz hasonlÓan, akik a communitas foga1mát íigyelembe
vették, én is kénytelen vagvok metaforákhoz és analőgiákhoz
íolyamodni. A communitasnak ug.vanis egzisztenciáiis minósége
I
van; a7 egész ember viszonyát ttikrozi a tobbi egész emberhez'
A
..
strukt,jráak viszont kognitív minósége van; ahog.van Lévi-Strauss
folfo5a, a struktrjra lényegében osztályozási rendszer, az ember- I
nek a kultrirára, a természetre és a kozélet elrendezésére vonat-
kozÓ gondolkodási modell1e. A communitas a lehetségesség as-
pektu"saval is rendeikezik; van alárendeiő mődban. A
g,"-akran
'!
maguk egészében tekintett lények kozotti viszonyok szimbolu.
n,lok.t e. metaforákat, hasonlatokat termelnek; m alkotást és
vailást hoznak létre, nem jogi és politikai struktrjrákat. Bergson a
prőfétak és a nag'rr mrír,]észek szavaiban és írásaiban eg,vfajta
,,nyitott moralitás" megteremtésétlátta, amely viszont
az áItalra
:.
éIan ui t alnak, azaz ev o\uciős,, élet1endtilet,'.nek nevezett en ergi a
kifejezódése. A prőféták és mrjvészek áitalában limínális és mar.
gináiis emberek, akik a ,,határmezsgvén,' járnak, akik szenvedélyes
ászinteséggel prőbá1nak megszabadulni a st'átusbirtokláSsal és
ségnek azt a mégnem használt evolirciÓs Potenciálját, amely még
nem vált krilsóvé és nem rogztilt struktrírában.
communitas betor a strukt ra kozbljlsó részeibe a limi.
...'
A
141
'l
 ra]itásban, 3 Strukrrire l-ál^:- t. .'.'

. .
a struki r" .lor )k..ll...szelein-lép. fol
szentel.".k;;J:
a strukturált és intP7-".'.^^..'',*].,
:*:lr::*l*'#':T:áffi:."f:::
U,L9ILyara azert,
a
.kus megnyilvánulásaihoz vezetirernek' míg a communitas
nyos egyenlőségre torekvd va]]áscs u.g-u poli.ikui mozeajmakban
bizo-
mert trill- megnyilvánulo tr.ilzásait 3}'orsan kovetheti a despotizÁus, a t l.
q;-ffi ,;,'."5:-it*"'ffi l:"fl{fuJ:.ffi brirokratizálÓdás vagv a stnrkturr násia;ta megmerevedése. Hi-
szen mint a beavatandoknak a kiruimetélés helyén Afrikában,
. Goíímanhtl.ta i,]'.* ',]emezte,lenítes,', l"''l....'..#iÍ.
a'

u,
.* i, i;j r'r:1,', .T,Tj-.,: .yjln
oi o n u.
:., r*ii
ili'J'i vagy a bencés szerzeteseknek, 'u.as.,. r mrlienáris mozgalmak tagjai-
.nak, az ilyesiajta kozosségben éicknek el6bb-utÓbL valamilíen

Ii::1Txi"i:"-1'i,.T*l}*:'É.';'.j[T:ffi llT]....:J jff '

abszolrit autoritásra lesz szr.ikség.Jk. iegyen az vallásos parancsoirt,
. Órokolt osztonok biolőgiailag
isteni sugailattoi iránvítcti vezet.i .,.ani diktátor' A communitas
nem képes eg-vedtii fonnmaraini. ha meqfelelően gondoskodni
. gei( terméke, .,.....*uk.,"r.,ila em beri
.u.'",-,. i,.l",],","r"..i<tszabadult, képessel
am vek . .i.,ua"t'l ;i:'''.:".
i
akarunk az emberek anvagi és szen,'ezeti sztikseglete-iról. A com.
e]
punitas maxrmalizálása kiprovokalja a struktírra maximalizálását,
aml vlszont a maga részér<jlicrradajmi ktizde]meket indít a
r"";:;:,Í:.11:t.",.::'f.1.j,..,,:Ti..'':::.:, j..lTTi:.:í:# communitas isméteit megtereniiesére. Bármelv nagy társadalom
" politikatorténe'"e bizonvítékui ' szoigálhat .... u l.ikt.tésre. A
1'JI:::*,.1,r; i*i::
kovetkezó fejezet ennek két fontosabb példájávai íoglalkozik.
u.x, ;
y,t. . Korábban
I
:: l., :,^, ^: " _ 0.,"-u már említettem a str.rkt ra és a tulajdon kozcltti
érzésenem u.].n''iJv.n .n,n.' kapcsolodő
..;.;;''..;"Tj::l:; szoros kapcsolatot, akár egyén:les, akár csoportosan birtokolt'

;;:il:I:-:ilLk:li:T:.:"iI l'$Tlojil:t.'#:5.:' orokolt és kezelt tulajdonrői leg1.en is szo. Ezért aztán alegtobb
miilenáris mozgaiom el akarja tÓrolni a.tulajd'ont, és mi"nden
:]: : :]: il ; :i T;;#. :''::1|:': és a
:
o b re n d,ís ég1 s t ru k t u - dolgot kozosen akar birtokolni. Ez azonban rendszerint csak rovid
ideig lehetséges - a millennium vag,n azősi bárkák eljovetelének

f :#::'*TÍl!L.;:::i*:;1li.-T1#*":'ffi kitrjzott dátumáig. Ámikor aztán a prő|écia hamisnak bizonvul,

visszatér a tulajdon és a struktrira, és a mozgalom intézménv".'il,
j*A?::T-JJrTj:.,_1,'',."o..,.J,r,- '
vagy pedig szétesik és tag.1ai beolvadnak az őket
;i,-,:1,1"*,a,r;;i.ijii konilvevo itruk-
turális rendb.. Úgu vélem, maga Lervis Henry Morgan (l877)
is
#*Í'*f.i;xt::..,::^:lit**.'',"ffi .:lt!jj;T'j: .,,' Vágyott a világméret communitas el;ovetelére.
Az Ősí tcírsada.
/o,' emelkedett utolső bekezdéserben például a kovetkezőket
n',a' i'i:i:: ;'|."i *",.i. ..i ui,".l.r.]i u, ob el nt ésrí,és t bj e
tartja sztikségesnek elmondani: ,,Ha a jovőnek is a haladás
to b pszc ol u''
-.u" *"i b h lesz a
"B: :[i'.ffi;::,1l.'1'.:f í:.j: "'
"" torvénye, amint a mrilté volt, a puszta vagyonszerzés nem
]ehet
ttu' hiszen a comml az emberiség végcélja. (...] Egv cil'an pályafutás végén,
amelynek
uta! ad a stri,rktrira
U..tt a vag.yonszerzés a végcélja,a társadalom felbomlása fenyeget,
l7;y,re-ot<u.",;.;;,.i:.{:::lTty#jf #*n*,i:# mert.egy ilyen páiyafutás a saját elpusztításának eiemeit r'"ia;'
magáb'an' A kormányzat demokráciája, a társadalmi

pn i:1'..;'"{il:.T:ff ?":;í:1.[Í:.;J:#ff ÍiT.*.ffii#: "

a jog9k és kiváltságok eg,venlősége és az
egyetemes
testvéríség,
népoktatás a

ilffi
társadaiom k<jvetkező magasabb szintjének árnyékát vetik
fl É i;i"J': :' ilt.,r előre,
":[l l':; **.#''':T,Í':*;
amely felé a tapaszta}ás, azértelem és a tudás ál]andőan
l, communjtas,,torvényen toreked-
-;n,
tiwr; nek." (Morgan 1961, aZ6. p.)
-x$
f[r 142
&!E ".gr.il*!,",.,,."es,, patologi- Mi ez a ,,magasabb szint.,7 Itt Níorgan láthatőan beleesik az
rtf

IM
I!
143
 T' ..-*, .!.lL

rejlernzc n,u,l.,
ii:x :x:::i*::T. mrnt:mrl.v*en .R.ousseau
4. Communitas: modell es foly,rr,
.i,.*oli"-..;:trffi. j:
és
,r
ienbéii es ];-
:::S-es-mrjltbeli
!'ag}- primitív
tarsari:.iomm"i. tgv iJiut"t';.
g.'.en - ;;*
il.;*'"lT TT_1:
";;;, nái."''*'s k,szr ba ciságának,
e ecn. o se ::..,.. ,
"; l:::"..I':::ének
l
megrlrulása iesz.
Jmlnt ezt ma már. 'i,''a. -
és a p r es zt íz.,..'. ;.,..,T# e.-- a tá tus
társadalmakb,n k.u.. *tl.";;:j-:
#:;":.::T lT:; ::::1, :naz írás selőtti
.l-''on:'"g.'
uá i
",,
t j s,.,. k ]

ugyanÍgy kevés tér

;.';; :::1il ;.'
-,l.i9-. Y'l:
í:ix';:xi i:rl*:' r
Iddsebbek és fietaiok, f.onokok ".gl,""lő.ég..'" fé.ti,k .;;;k: A communitas modalitásai
e, io..*l.r.ek kozott;
testvériség gvakran aiárendelddik míg
.' id;;;; és iiatalabb ...tué.a
rek kozotti éles státusktlionb,égn"k Ez e i-ejezet annak a szemináriumnltk .r Ir.t ||lll .l i
mint a taiienszr,
;;]; .rmelvet a Cornell Egvetemen tartottunr ,lr,rl,
u,,u,1f.,*r.la;i,Tr;i,'i;,:.*:t":
u nu". uug_"
.-i0,..,,,,.,.u.i;;;.s". e m e n ge diszciplináris csoportja szárnárr l tjrsltl.tIttlr
;:,: ".'-"::-':
- ", g-'lr: ci i m e g: az
ilven :i
csoporttaeság a.struktrjrához
s
strr'rkturálisnak nevezhet.j aspektusarrol. .\|.rr1,ttrr,
koti o"z
konf.ljktusokho', n-"lvek .'"ái;;';h";;.r"'*"guent és azokhoz a gia ortodox, társadalomstruktr.rralista hJqy.,t
',',,.
. '

a strukturális dif-
f.erenciálodástÓl amely _ hogy egy bonvolult áiláspontot tirttr'.,'
'im még l"g*gy,,";bi társadalmakban
.a
ra- j. . .oí*t.nitas
Iétezik a kLilonbsée a strukt is - a .,társadaimat'' társaclalmi pozícir.ik rentl..r..'
szimbolikus kife1ezodest nver a liminaiita,,
kozott, ez rendszer lehet szegmentáris vagy hierarr:lrrkrr,, Il
*l.ginn]itás és als.5bb. '

; ellegzetessé3eiben. Kri]onboző,
mindkettő. itt most azt kíVánom klertrcIttt. l'.'.
l::*:9 |1lturaJis
Dan es az egves társadalmak kulonbozd
társadalmak- strukt ra egvségei státusok' szerepek és lrrvlt,'I
időszakaib"n .
t

,,h,ih;;;;. nyokat testesítenek meg. (Itt persze ncttt e |

lli'.tt;"1.t'k: (hogy freudnak e-ji",,.,l,"u*.r.-ben .

u'.],é lj ek-) egvike uug,u

-a
jlu k" *i.or.or,i,a, használt kedr.elt értelemben használom a,,struktura.. ktl,,1.
|i,|:|:iÍ. az
alkot.1ák de egytitt dalom-strukturalista mo.lellek alkalmazása retrr |l. tr tll
általános emberi á]lapo.o.,'-
embertársáh oz
*ar aml azembernek tőnak bizonyult a kultrira és a társadalont stlk lr..,,' ,I
va\o viszonyát illeti.
nek megvilágításában, ám más alapvető feIist,..',. ',
an, a strukturálís megkozeiítésből is icl vel l,..|.Iy.'. '

terepen szerzett tapasztalatok, illetve mtiv(.szrtr r.l lrrl.

olvasmánvaim arrol győztek meg, hogy a ,,tir.';r,|.rllttt l.
I a,,társadalomstrukturálissal,'' A társadaImi vtsu.,tt!ttltlr
I rf,
i más modalitásai is.
A strukturális mogott nem csak a Hobllt... |. |.
háborrija mindenki ellen',.t találjuk, hanem ll { ||||||t
amelv viszonyulásmődot mint ilyet már ro(zÍteItr,I
munk során. A communitas lényegét tekilrtvl, il h,'r,r . .

nelmi, idioszinkretikus egyének kozotti viszony.

Ezek az individuumok nem ktilonrilnek el szt.r r.1,1,1. 1,,
sokba, hanem inkább a Buber-féle ,, Én és .I'e'. t r. ,. i t l
r t
1.|
lődnak egvmással. Az emberi személyiségek e ktlrvrtlel,,..',,'

rl
\r
L