Politikai kommunikáció

alapfogalmak

A politika fogalmának értelmezése

– a politika a hatalom megszerzésére irányuló tevékenység

– a politikai tevékenység célja – a hatalom megszerzésén túl – valamely osztály,
réteg, csoport érdekeinek érvényesítése mások érdekeivel szemben

→ A POLITIKA érdekeken nyugvó akarati tevékenység, amely hatalomra, vagy

annak befolyásolására törekszik!
– „a társadalmi hatalom korlátokhoz kötött alkalmazása” (Goodin–Klingemann, 1996).

A politika fogalmának értelmezése

• Mai köznapi (fő) jelentései:

– a politika az, amit a hivatásos politikusok csinálnak, és ami nyomon követhető
a média segítségével. Ebben az állampolgároknak nincs befolyásuk.
– a politika a közügyek optimális eldöntésére irányuló ésszerű tevékenység.
Ebben részt venni minden választójoggal rendelkező állampolgár demokratikus
lehetősége és egyben kötelessége is.
A két végpont között számtalan árnyalat létezik.

A politikatudomány fogalomkészlete
• Alapkérdések:
– kié a hatalom, ki irányít
– hogyan születnek meg a döntések
– milyen törvények vannak életben
→ a válaszok érintik a politikatudomány alapfogalmait: hatalom, törvény, legitimitás,
autoritás, stb.
A politikát gyakran a hatalomért folyó harcként jelenítik meg.
fogalma: a possum latin szóból ered (power, pouvoir) = „valamit meg bír tenni / képes
megtenni”.

A hatalom értelmezése

• Max Weber: „a hatalom az az esély, hogy akaratunkat mások ellenállásával

szemben is érvényesíteni tudjuk, bármin nyugodjon is ez az esély”.
→ a hatalom soha nem abszolút, ellenállásra is számíthat.
A hatalom fajtái H. Popitz (1992) szerint:
1. az akcióhatalom – a fizikai erővel fenntartott
2. a szimbolikus hatalom – autoritáson alapul (jelek közvetítik)
3. az instrumentális hatalom – technikai fölény
4. az információs hatalom – inf./adat-birtoklás

1
Az uralom

• Hatalom – uralom – autoritás – befolyás.

• Az uralom a hatalom tartós intézményesülését jelenti, szervezeti és kulturális
eszközök révén.
• Az autoritás tekintélyt jelent, a törvényes, legitim hatalmat.
• A befolyás és a hatalom közötti különbségek (A. Prittwitz 1994):
– a befolyás nem jelenti az akarat teljes érvényesítését
– általában eszköz, míg a hatalom lehet öncél is
– mindig realitásként kell kezelni, csak ténylegesen létezik

Állam és állampolgárság

• Állam: a legfőbb közhatalmi szervek és testületek összessége, a főhatalom

birtokosa az országban.

• Az államforma: az állam alapját képező végső politikai alapelvekre utal

(köztársaság, monarchia, stb.).
• Az állampolgárság:
– jogi megközelítés: ki lehet egy adott politikai közösség tagja
– normatív megközelítés: a demokratikus állampolgárból kiindulva: „milyen
a jó állampolgár”, „milyen jogai és kötelezettségei vannak az
állampolgárnak”, stb.

A legitimitás fogalma

• A politikai hatalmat meg kell indokolni, amennyiben ez nincs, cselekvésképtelen.

– a történelem folyamán mindig igazolták

Kezdetben: a hatalmat az isteni (transzcendens) akarattal igazolták.

Az újkortól: általános igazolását a népakaratból (népszuverenitás) származtatták.
Jogpozitivista felfogás: a hatalom akkor legitim, ha ténylegesen (de facto) létezik (Hans
Kelsen).

Max Weber hármas legitimitás tézise:

A legitimitás az uralom elfogadottságát, a polgárok általi támogatottságát jelenti.

A legitimitás három ideáltípusa:
• A tradicionális uralom: a hagyomány és a szokás szentségén, az uralkodó iránti
lojalitáson nyugszik.
• A karizmatikus uralom: a vezér rendkívüli képességeibe vetett hitre alapoz (lehet
próféta, hős vezér, stb.).
• A legális-racionális uralom: a racionális szabályok szerint működő
tényleges/érvényes törvénykezésen alapul.

2
Demokrácia és diktatúra

• Dichotómia: demokrácia – diktatúra

• Köznapi megközelítés: vagy demokrácia vagy diktatúra, előző „jó”, utóbbi
„rossz”.
• Tudományos megközelítés: – árnyaltabb.
• Történeti dimenzió:
1. a diktatúra: a XX. sz. második felében vált ált. elfogadott fogalommá: - zsarnoki,
autokratikus politikai rendszerek megjelölése. Korábban: zsarnokság, despotizmus,
abszolút hatalom, stb.
2. a demokrácia: a XIX. sz.-ban elterjedt fogalom, előtte a nép bevonásával történő
kormányzati formának tekintették (pl. Montesquieu).

Demokrácia - diktatúra

• Önkényuralmi rendszerben: – a hatalom egy kézben

összpontosul.
• Demokratikus rendszerben: – a „nép kezében”.
1. a diktatúra: a zsarnokság egyik alfaja, akárcsak a tirannikus állam, a despotizmus, az
abszolutizmus, a totalitárius rendszer, vagy az autokratikus rendszer.
2. a demokrácia: eleinte inkább a rossz kormányzati forma egyik típusa, idővel változott
a jelentése.
– a demokrácia és a diktatúra viszonyítási végpont, köztük az átmenetek: a demokrácia
hiánya nem jelent feltétlenül diktatúrát és fordítva.

A fogalmak történetisége

A demokrácia: – kb. Kr.e. V. sz.-tól létezik, jelentése

„néphatalom”, DE kezdettől sokféle jelentés kapcsolódott
a fogalomhoz (maga a démosz is többértelmű).
– történetileg (is) változott, hogy mikor ki tartozik a néphez!
demokrácia – ha a polgárok többsége részt vesz a politikai döntéshozatalban.

A fogalmak történetisége

→ kulcsfogalom: a részvétel, amely lehet közvetlen (pl. antik népgyűlések, ma:

népszavazások), vagy közvetett (pl. képviseleti rendszerekben).
→ a részvétel célja a választás.
Ehhez: szükséges a tájékoztatás, a nyíltság, a közügyekbe való betekinthetőség.
→ a demokrácia három alapfeltétele:
– a politikai részvétel
– a választás lehetősége
– a tájékozódás/ kommunikáció
DE a demokrácia bizonyos életfelfogást és életmódot is jelent. Erényeket / értékeket
hirdet.

3
Diktatúra típusok:

• Három formája: kommunizmus, fasizmus, nemzeti szocializmus.

1. Kommunizmus: eszmeiség – Marx történelemfilozófiája
– a történelem nem esetlegesen halad, hanem szükségszerű irányát az osztályharc hat.
meg.
Cél: az osztály nélküli társadalom.
Út: ha kell, forradalmi úton.
– az egyenlőség az eszme, a forradalmi diktatúra az eszköze a cél elérésének.
2. Fasizmus: az állam mindenhatósága (pl. Mussolini)
→ az állam bármilyen területen beavatkozhat az individuális célok ellen.
– akkor hatékony, ha totális a hatalma.

Diktatúra típusok:

3. Nemzeti szocializmus: politikai fajelmélet.

– az állam hatalma/fogalma kiegészül a faji meghatározottság elméletével.
Modern diktatúrák jellemzői:
– sajátos elméleti megalapozottság
– totális állam (intézményrendszer):
– egypártrendszer
– vezérelvű
– centralizált közigazgatás
– monopolizált hatalomgyakorlás
– propaganda legitimitásuk igazolására
A modernkori diktatúrák:

Fő jellemzői:
1. a közhatalmi döntéseket a hatalmon lévők önkényesen hozzák
2. nincsenek alkotmányos korlátok
3. a hatalom autoritását nem az állampolgároktól kapja
Totalitárius: nem egyszerű politikai diktatúra, a társadalmi rendszer pluralitásának a
felszámolására is törekszik
– abszolút hatalmat akar az élet minden területén, a rendszer ideológiájával
megegyező módon

A modern kori diktatúrák:

– jellemzői a kampány és a terror

Autoriter: pusztán politikai diktatúra, nincs társadalom-alakító célja, meghagyják a

politikán kívüli szférák autonómiáját.
– a rezsim csak politikai ellenfeleit üldözi
– lehet katonai vagy polgári autoriter rendszer
– támasza az atomizált társadalom, mely ideológiailag már nem fanatizálható

4
5