5/B tétel

Részletesen ismertesse a résfalazás és a szekrényalapozás technológiáját!

- Résfal fogalma
- Résfal kialakításához használatos gépek
- Résfalazó berendezések (mechanikus, hidraulikus), zagy készítése és felhasználása,
víz alatti betonozás technológiája)
- Technológia (lavírsík, résvezető gerenda kialakítása, szerepe, réselés, betonozás,
betonacél armatúra elhelyezés)
- Résfal készítő gépek
A réselt fal talajba mélyített, szakaszokból összeépített folyamatos tábla, különálló pillér,
vagy ezek különböző elrendezésű és keresztmetszetű rendszere.
A rendszer építési módja a résiszap védelme alatti réselés.

Réselés menete:
- résvezető gerenda készítése
- réselés, zaggyal való megtámasztás
- vasszerelés elhelyezése
- betonozás

A folyamatos résfalat
rövidebb szakaszokban építik
– itt markolással

Réselések szélessége: 40-120

cm
Egyszerre elkészített réspillér
hossza: 8-10 m
Résmélység: 6-30 m

Titánia rendszerű réselés –

marással
A réselt falakba általában
acélbetéteket is elhelyeznek.
A rácsszerűen összeszerelt
és átlós betétekkel kellően
merevített „acélkosarakat”
rendszerint egy összefüggő
darabban, daruval emelik be
a résbe.
Betonozása betontölcsérrel
történik, miközben a zagy
kiszorul a résből.
- Szekrényalapozás fogalma
- Alkalmazási lehetőségek (hidak pilléreinek alapozása, műtárgyak süllyesztése)
- Alul zárt, felül nyitott szekrényalap
- Alul- felül, nyitott (kútalap)
- Alul nyitott, felül zárt szekrényalap (keszonalapozás)
- Előre gyártott és helyszíni kút-, szekrényalapozás gépei

A kút-, és szekrényszerkezeteket a felszínen készítik el, majd lesüllyesztik a tervezett

mélységbe. Külső faluk védelme alatt fejthető ki belsejükből a föld.

A kút és nyitott szekrény közös jellemzője az alul- és felül nyitott, zárt alaprajzú köpenyfal.
Önálló építmény is lehet, ha a köpenyfal által körülhatárolt teret nem töltik ki, hanem a
technológiai követelményeknek megfelelően zárják le, és alakítják ki. Pl. víznyerő kutak,
szivattyútelepek, szállítóaknák, földalatti garázsok.
Általában vasbetonból készülnek. Acél süllyesztőszekrényeket agresszív talajvíz esetén
használnak. Kivételesen előre gyártott elemekből is építhető kútalap.

Két fő részük:
- a vágó él
- köpenyfal

A vágó él a köpenyfal legalsó, megerősített része. Süllyesztés közben ez vágja át az altalajt, és

veszi fel, ill. szétosztja az egyenlőtlen felfekvés miatti erőket.
A köpenyfal feladata a külső talaj és a víz kizárása, valamint a rá ható erők felvétele.
Általában henger alakú, de
- a süllyesztés könnyítésére néhány cm – lefelé kúposan bővülő, vagy az alsó szakaszon –
néhány cm-es – beugrással növelt szelvénnyel.
A kitöltő anyag általában sovány beton, jól tömörített homokos kavics. Kevéssé vízzáró
talajban nyílt víztartás mellett szárazon is betonozható.

Süllyesztés:
- laza, feltöltött, durva szemcsés, vízáteresztő, vagy kemény kötött vízzáró talajban a
földkiemelést kézi, vagy gépi erővel, talajvíz esetén nyílt szivattyúzást alkalmaznak.
- finom homok vagy iszaptalajban, a talajvíz szintje alól víz alatti kotrással vagy
iszapszivattyúval – vízöblítéses módszer.
Alulról zárt szekrények: nagyobb mélységű élővizekben alkalmazható. Feltétel, hogy a
mederfenék megfelelő teherbírású legyen, a műtárgyat ne fenyegesse kimosás vagy
aláüregelődés veszélye.
Az úszószekrényeket a parton készítik vasbetonból, beúsztatják, süllyesztik

Felülről zárt – légnyomásos víztelenítés, keszonozás: a talajvizet a felülről zárt szekrénybe,

sűrített levegővel tartják távol.

A felülről zárt munkatérbe zsilipen és aknacsövön keresztül juttatják fel, ill. le a kitermelt,
valamint a beépítendő anyagot. Ugyancsak ezen az úton közlekednek a dolgozók.
A légnyomásos alapozás előnyei:
- a munkálatok során a talaj szem előtt van, bármikor ellenőrizhető
- a túlnyomás miatt számottevő víz nem kerül a munkatérbe. Az egyensúlyi helyzet
biztosítja a víz nyugalmi helyzetét, elkerülhető a bemosódás veszélye
- a talaj kiemelésének még laza talaj esetén sincs akadálya
- a nagyobb tömeg miatt a süllyesztés egyenletessé tehető
- a szerkezet minden része vízmentes körülmények között építhető meg.
- nemcsak függőlegesen lefelé hajtott aknák, hanem vízszintes vagy ferde alagutak
építésekor is alkalmazható.

Hátrányai:
- a gépek és azok állandó üzemeltetése költséges
- az emberi szervezetre egészségtelen, veszélyes is lehet
- zárt és általában nem nagy munkatérben csak kisméretű gépek alkalmazhatók
- a zárt munkatér miatt csak speciális, a levegőt nem szennyező gépek alkalmazhatók.