Professional Documents
Culture Documents
Unitárius Élet 2005-6
Unitárius Élet 2005-6
ÉLET
59. ÉVFOLYAM 6. SZÁM
2005. NOVEMBER–DECEMBER
A TARTALOMBÓL
Újévi pásztorlevél
Együtt az igazság keresésében
Vallásos közösség
Világi hitvallás
Pro Urbe-díj
Sófalvi Jenõ tiszteletére
Akik elõttünk jártak
Dr. Supka Magdolna
Borbély Sámuel (1842–1915)
Elfelejtett gróf Bánffy Miklós
Egyházközségeink életébõl
Unitárius vallási mûsorok
Borsiczky Imre
KARÁCSONY – ÚJÉV
Eljön a karácsony és a sok szép lapok, Majd az új esztendõ is gyorsan beköszönt,
Miket bizony több világrészbõl kapok, – Kapunk jókívánságot, akár egy özönt –
S a könyv-ajándék, mit a hazai jóság Imánkban hisszük: az Isten halhatatlan,
Küld: egytõl egyig megfogható valóság. És a jövõ, ... a holnap ... megfoghatatlan!
Újévi pásztorlevél
Ismét eltelt egy esztendõ! Elsõ szavunk az év 3. A Bartók Béla Unitárius Egyházközség XI.
hajnalán nem lehet más, mint a hálaadás és a kö- kerületi Imaházának és Kulturális központjá-
szönet szava. Hálát adunk Istenünk és köszönetet nak átadása ökumenikus istentisztelet kereté-
mondunk, hogy velünk voltál és gondot viseltél éle- ben. Ez lett Budapesten a negyedik imádságos
tünkre az elmúlt év során is. Újesztendõ elsõ napja hely, ahol az unitárius és más vallású hívek lel-
semmiben sem különbözik más napoktól, melyek küknek nyugalmat találhatnak a hitélet gya-
széppé avagy rúttá tették életünket. Még azt sem korlásához.
vesszük észre, hogy ez a nap valami ünnepet jelöl- Gondviselõ Istenünk adott alkalmat, hogy tör-
ne, és mégis emberi valónk ünnepi gondolatokkal ténjen valami szép, jó és igaz az elmúlt évben, sze-
telik meg, szívünk reményteltebben dobog, és mi- retteink, híveink, embertársaink, egyházunk és
közben boldog esztendõt kívánunk egymásnak hit- népünk javára. Tõle kaptunk lehetõséget hitre és
tel nézünk egymás szemébe és a jövendõbe. Le- reménységre, építésre és segítésre, szeretetre és
gyen ez az esztendõ valóban új, más mint a többi, békességre, de a születésre, növekedésre és elmú-
melybe lépjünk be a mai napon megújult erõvel, lásra is.
megújult hittel, megsokasodott szeretettel, meg- Ezért hát mindenkinek kívánok:
tisztult szemmel. – Szeretetet és szerelmet, jólétet, okot a neve-
Ahogy a család az ünnep idején visszatekint az tésre, figyelmet, tisztaságot, átérzést, jó válasz-
elmúlt esztendõre, a nagyobb család, az Egyház is tást, türelmet, gyermekáldást, reményt, sok önfe-
felmérést végez. Gyarapodtunk az idén is, hiszen ledt mosolyt, békét, szerénységet, önbizalmat,
kereszteltünk, egymást szeretõ párokat esket- józanságot, széles látókört, hitet, társat, bölcsessé-
tünk, és az Erdélybõl áttelepült híveket akik je- get, közhelymentességet, civilizáltságot, nyugal-
lentkeztek, nyilvántartásába vettük. Ugyanakkor mat, kitartást, rendet és szabadságot, de legfõkép-
fogytunk is, hiszen nem kevés alkalommal kellett pen egészséget.
hazánk csendes temetõiben sírok mellé állnunk. Egészséget nemcsak a gyengülõ testnek, divat-
Közös erõvel építkeztünk is, s ebben a nehéz betegségek hordozójának, hanem a gondolkozás-
munkában éreztük a közösség támogatását, segít- nak is, hogy megbírja a helyes döntések terhét.
ségét. De maradt teendõnk is: vigyázni mindarra, Szeretetet nemcsak azért, hogy vegyük észre már
amit õseinktõl örököltünk, amit mi magunk meg- egymást, figyeljünk oda családtagunkra, bará-
teremtettünk, mert így tudunk a lerakott, biztos tunkra, hanem azért is, hogy legyen erõnk elkerül-
alapjainkra tovább építkezni. ni a háborúkat, és eltûrni a másságot, élni.
Ha meg szeretnénk ismerni a jövõt, vissza kell Kitartásra nemcsak a megmaradásunkért, a
pillantanunk a múltra, és feltenni a kérdést, hogy régen várt közösségi álmaink beteljesüléséért lesz
megfeleltünk-e azon kérelmeknek, kívánalmak- szükségünk, hanem értékes emberi kapcsolataink
nak, amelyekre felhívta az élet figyelmünket az el- megõrzéséért, napi harcaink és taposómalmunk
múlt esztendõ hajnalán. Az emlékezés megszépíti elviseléséért is.
a múltat, elhomályosítja mindazt, ami benne fáj- És kívánok gyermekáldást nemcsak Magyaror-
dalmas, vagy rossz emlékû volt. Egyházunk min- szágon, de a határon túl is a magyarok meghatáro-
den idõben a lelki, szellemi, és anyagi fejlõdés, a zó lélekszámunk fennmaradásáért.
szüntelen tökéletesedés hirdetõje és cselekvõje – Életet kívánok: újabb, további lehetõséget
volt. Ma is azok mellett áll, akik a haladó hagyo- arra, hogy jobbá, többé, türelmesebbé, kitartóbbá,
mányok szellemében becsületes igyekezettel, az hittel élõbbé, emberebbé lehessen mindenki, mint
eszményi világ, Isten országa hirdetõi és munká- volt. S akkor talán ez az újabb esztendõ is jobb lesz,
sai. Sajnos tapasztalhattuk, hogy az elmúlt év békességesebb, boldogabb, eredményesebb és em-
megpróbáltatásai közepette voltak, akik szembe berségesebb, mint az eddigiek. Mert végül is: min-
mentek a hagyománytisztelõ egyházi élettel és den óránk, napunk, esztendõnk olyan lesz ezután
megpróbálták egyházi fórumokon itthon és Er- is, amilyenek mi vagyunk, amilyenné mi tesszük,
délyben Egyházunkat és annak vezetõit lejáratni, alakítjuk önmagunk és embertársaink számára.
de próbálkozásuk sikertelen maradt ami újabb Nem tudhatjuk: kinek-kinek milyen lesz az újesz-
erõt és ösztönzést adott, hogy megújult hittel az tendõ. Csak azt tudhatjuk bizonyosan: akinek
evangélium parancsai szerint, az eddiginél jobb, megadatott, annak az élet adatott meg.
magasabbrendûbb egyéni és közösségi életet te- „Az élet a gyökér, az ág, a földbe hullt mag, s ez az
remtsünk. egész Isten lelke”.
A tovatûnt esztendõben három kiemelkedõ ese- Gondviselõ Istenünk, adj mindenkinek és min-
mény határozta meg egyházunk életét. deneknek boldog újesztendõt!
1. Mindenekelõtt a tavaszi választások, aminek Újabb lehetõséget borra, búzára, békességre...
következtében egyházunk élére félig régi (püs- Azért imádkozunk, hogy Istenünk minden áldás-
pök, egyházi fõjegyzõ), félig új (fõgondnok, he- nak adója, áldja meg hazánkat, védje és oltalmaz-
lyettes fõgondnok), vezetés került, akik össze- za egyházunkat a többi egyházzal együtt, áldja,
hangolt munkával próbálták meg az elmúlt védje és oltalmazza híveinket, templomainkat, lel-
esztendõ elmaradt szükségszerû feladatait készeinket és családjukat, és áradjon ki áldása
megoldani. minden jóakaratú emberre. Az õ áldása és békes-
2. A szinte tizenötmillió forint értékû kocsordi sége nyugodjék meg mindnyájunkon, és adjon
pályázat elnyerése, melynek eredményeképpen eredményekben gazdag újesztendõt.
teljes egészében megújult, és korszerûsödött a
templom és a lelkészi lakás. A munkálatok át- Budapest, 2006. január 1-jén
adására-átvételére 2005 december hónapjában Rázmány Csaba
került sor. püspök
Textus: Mt,18,20 „mert ahol ketten vagy sedésed. A közösségben érezheted, hogy min-
hárman egybegyûlnek az én nevemben, ott denki barát és testvér, nem úgy mint otthon a
vagyok közöttük”! hatalmas bérházban, ahol még a szomszédo-
István király ünnepének árnyékában a sok dat sem ismered. A közösségben jelen van a
lelkesítõ beszédet hallgatva azt a nagyszerû jézusi szellemiség, a jóság, a szelídség, a bé-
következtetést vontam le, hogy a családot és a kesség és a testvériség. A közösség érdekében
nemzetet, valamint a kultúrát és az anya- végzett bármilyen csekély munka teszi az
nyelvet csakis a vallásos élet és tudat tudja embert emberré, testvérré és egy életre össze-
megvédeni! Ennek feltétele a szétszórtságban kovácsol, még olyan emberekkel is akikkel
élõ magyarság egyesítése. Én úgy látom, hogy csak nagy ritkán találkozol.
egy nemzetet a vallás, a hit csakis úgy tehet Jézus sír Jeruzsálem felett: Oh Istenem
naggyá és erõssé, ha van bátorságunk szem- hányszor akartam összegyûjteni fiaidat és le-
benézni a valósággal, illetve ha vannak közös ányaidat, de nem sikerült. Mondhatná
céljaink, amelyeknek mindenki részese, és ugyanezt itt az anyaországban szinte minden
nem bocsátkozunk egyéni, meggondolatlan és unitárius lelkész, akiben volt erre való törek-
felelõtlen módon, élhetetlen gyülekezetek lét- vés: – oh hányszor próbáltam meg egybegyûj-
rehozásába. Közös célok nélkül nincs közös teni, te drága Erdély, kitelepedett unitárius
felemelkedés. Unitárius egyházhoz való hoz- fiaidat és leányaidat, mert jobb lenne itteni
záállásunkat meg kell végre reformálni, hogy templomainkban imádkozni a testvériség és
mindenkiben tudatosuljon, hogy hitünk sze- a megmaradás szellemében, mint más vallá-
rint a gyermek nem teher, a munka nem ala- sú környezetben, avagy magányosan, esetleg
mizsna, a tanulás nem kiváltság, a hit és a egy évben egyszer szabadság idején az ottho-
gyülekezeti élethez való csatlakozás nem szé- ni templomban. Sajnos szavunk gyenge és
gyen. nem hallatszik a falakon túlra, pedig, amikor
Szent István királyunk egyik legmeghatá- valamelyik templomunkban az ünnepek al-
rozóbb meghagyása az összefogás, ami a leg- kalmával többen egybegyûlünk, olyankor
fõbb üzenete annak, hogy a Magyarországi még az orgona is szebben szól, még az ének is
Unitárius Egyház – vagy együtt az Erdélyi az imádság is magasabbra szárnyal és ilyen-
egyházzal fog felemelkedni és megerõsödni, kor valóban érezzük, a jézusi mondás nagy-
vagy sehogy se! Egyházunk csakis híveinek szerûségét, hogy ahol ketten vagy hárman
sokszínûségében, erõs, teherbíró egységében egybegyûlnek az én nevemben ott én is jelen
tud megmaradni a ma is dúló vallási soviniz- vagyok.
mus közepette! Jöjjetek hát, testvéreim, ebbe az otthont
A Jézus által hangoztatott közösségi szel- idézõ templomba és e hazában levõ minden
lem, az összefogás nagyszerû példája a felol- ima, és közösségi életet biztosító drága haj-
vasott bibliai vers. lékba, mert aki az unitárius hitben keresztel-
Ma már sem vallás sem egyház nem léte- kedett és konfirmált, megérdemli, hogy a szü-
zik közösség nélkül, ezzel szemben egyéni lõföldtõl távol is, megtalálja az igazi testvért
hite lehet minden embernek, ugyanakkor a a hitbeli családot, továbbá a teljes körû lelki
hit csakis a közösségben válik vallássá. Ebbõl gondozást, amit mi csonka-magyarországi
az következik, hogy téves minden olyan véle- lelkészek mindenki számára biztosítunk,
kedés mely azt mondja: – „én vallásos vagyok, hogy mindenki megérezze, hogy itt is pont
mert otthon naponta imádkozom, és meghall- olyan jó imádkozni és jó zsoltárt énekelni,
gatom a vasárnapi rádiós istentiszteletet”! mint otthon! Ezzel tudjuk bebizonyítani a vi-
Mindez nem elég testvéreim, mert a hitet kül- lágnak, hogy mi unitáriusok, éljünk bárhol is
sõségekben is kifejezésre kell juttatni. Csakis a világban, testvérek vagyunk, mind embe-
a közösségben való részvételen keresztül vall- rek, akiknek törvénye a szeretet, célja is egy a
hatod meg igazán õseidtõl örökölt hitedet, és munkában a hitben, reménységben és szere-
nem egyénileg, vagy elszigetelt kis csoportok- tetben, mert csak így lehet a miénk az a bol-
ban, mint ahogyan gyönyörû énekünk is kife- dog föld, amit Isten országának nevezünk. De
jezi ezt: – hol a hívek seregében örvendek hogy ez így legyen, jöjjetek bûnbánó lélekkel,
szép éneklésben, – és csakis a közösségben ér- imádkozzunk. Ámen !
zed az imádság Isten közelébe juttató hatá- Rázmány Csaba
sát. A gyülekezet hite által nõ hited és lelke- püspök
VILÁGI HITVALLÁS
Hiszek az ajándékba kapott életben.
Hiszek az élet Gyökerében,
a szeretõ jelenlétben, mely elkísér
születésünktõl a halálunkig és a másvilágon is.
Laudatio
Sófalvi Jenõ tiszteletére – post mortem
Amikor Sófalvi Jenõ a Küküllõ Mûvészete Szö- önbizalmat adó kedvezõ változás és változtatás vé-
vetkezet nyugalmazott elnöke, festõmûvész, a gett.
székelykeresztúri unitárius egyházkör egykori fel- Azt is tudta, hogy kissebségben élõ magyar tár-
ügyelõ gondnoka, a székelykeresztúri egyházköz- sadalmunknak szüksége van a közösségi élet új
ség tiszteletbeli jegyzõje, fõtanácsi tag életmûvé- formáinak kialakítására, nemzeti önazonosságun-
nek méltatásához kezdek, teszem ezt azzal a kat megtartó polgári életforma közös megteremté-
meggyõzõdéssel, hogy Õ mindig tudta, vallotta és sére.
élte, hogy Székelykeresztúrt a polgári értékek tar- Ezért akar már ifjúkorában kitörni az elõdök
tották meg és emelték arra a szintre, hogy megha- életformájából a városi-polgári életforma felé.
tározó legyen a Kisrégió életében és a Székelyföld Ezért választja a kereskedelmi pályát. Érzi, tudja,
számára egyaránt. hogy a polgári életforma minden buktatójával
Melyek voltak ezek a polgári értékek? Miért szemben is egy vállalható életforma, sõt a civilizá-
fontos, hogy életünk részévé, meghatározóivá te- ció és kultúra letéteményese.
gyük újra azokat, hogy az önszervezõdõ és öntevé- Azt is tudta: ha célját el akarja érni, nem gon-
keny polgári társadalom rendelkezésére álló esz- dolkozhat másképp, csakis hosszú távon és székely
közeivel erõsítse a nemzeti tudatot e térség konoksággal, a „ne add fel” tudatával kell végigjár-
magyarságában? E bevezetõben errõl is szeretnék nia, minden buktató, emberi gáncsoskodás ellené-
szólni. re a maga választotta utat.
Saját érdekünkben kötelességünk újra felfe- Ezeknek tudatában élt, tett mindent az 1921.
dezni értékeinket, megismerni múltunkat olyan május 21-én, itt Székelykeresztúron született
módon, hogy jövõnket is biztosítva szervesüljön je- Sófalvi Jenõ, akinek õsei firtosváralyai és
lenünkben. tordátfalvi székelyek.
E térségnek, amelyben élt, mozgott és életmû- Középiskolai tanulmányait a székelykeresztúri
vét megvalósította Sófalvi Jenõ, megvolt és meg- Orbán Balázs Unitárius Fõgimnáziumban végez-
van a maga önálló értékrendje, önazonosságát jól te, ahol hitben, erkölcsben, szellemiségben olyan
és markánsan kifejezõ hagyománya, kultúrája, útravalót kapott, amely kitartott a több mint négy
szellemisége. Elbizonytalanodó, kétkedõ állapo- évtizedes ateista rendszer bukásáig.
tunkban, állandó átmenetiséggel terhelt minden- Középiskolai tanulmányai után tanonc a textil-
napjainkban hajlamosak vagyunk minderrõl meg- kereskedelemben, majd segédként dolgozik
feledkezni, hagyjuk tudatunkban elhalványodni. 1941-ig, amikor Budapestre megy textilipari szak-
Ha összegezni akarnánk ennek a térségi érték- iskolába, ahol kirakatrendezõi tanfolyamot is vé-
rendszernek az egyes elemeit, a magam részérõl gez. Mint tényleges szolgálatot teljesítõ katona ra-
hármat emelnék ki: ezek pedig egyrészrõl a törté- gadja magával a háború. Annak és a fogságnak
nelmi hagyományok, a történelmi emlékezet, má- átélése után 1945 végén textil- és rövidárúkeres-
sodrészt a polgári életforma, s végül – de nem utol- kedést nyit szülõvárosában. Idõközben megnõsül,
sósorban – a keresztényi erkölcsi rend. s mint két gyermek apja találja az államosítás. El-
Mindhárom erõsen megtépázott, ami részben az veszik üzletét, mint a fogyasztási szövetkezet
elmúlt rendszer lélek-, szellem- és közösségrombo- munkása dolgozik pár évig, de innen is mennie kell
lásának, részben Székelykeresztúr város demog- – papi családból nõsült s ez fõbenjáró bûn volt –
ráfiai képének megváltozása miatt történt. Tudta Gyulakútára kerül villanyszerelõnek.
ezt Õ is. És azt is, hogy kötelességünk közösen Közben elvégzi – a „ne add fel” tudatával a tex-
mindent megtenni újjászületõben vagy éppen ki- tilfestõ tanfolyamot, s 1956-ban a Marosvásárhelyi
alakulóban lévõ önazonosságunk megerõsítéséért, Népmûvészeti Szövetkezet textilfestõ részlegének
ápolásáért. Hagyományaink és a történelmi emlé- vezetõje lett, természetesen Székelykeresztúron.
kezet felelevenítésére, ha történtek is lépések, lé- Az ötvenes évek közepére nemcsak a hagyomá-
nyegesen kevesebb történt a polgári életforma és a nyos gazdálkodási rendszer szûnt meg, helyenként
keresztény erkölcsi értékrend megteremtéséért. máról holnapra, hanem az a szemlélet is, mely a
Sófalvi Jenõ életpályája arra buzdít, hogy vál- falu mûvészetét létrehozta és fenntartotta. S
laljuk önazonosságunkat, hagyományainkat, érté- egyúttal megkezdõdött az elvándorlás máig tartó
keinket. Arra buzdít, hogy merjünk vágyni arra, folyamata, amelyet csak egyféleképpen lehetett
ami a miénk és ne csak vágyakozzunk ezekre az ér- megakadályozni: olyan munkahelyeket kellett te-
tékekre, de legyünk képesek megismerni, megsze- remteni, amelyek egész éven át megélhetési lehe-
rezni, tudatunkba beépíteni, büszkén vállalni, val- tõséget biztosítottak, s ebben a háziiparra alapo-
lani és cselekvõ élettel tenni érte. zott szövetkezeti mozgalom sok reménnyel
A polgári értékekrõl lehet a politikai retorika kecsegtetett. Ezt a helyzetet ismerte fel Sófalvi
szintjén semmitmondóan beszélni, de Sófalvi Jenõ Jenõ és nyomban munkához is látott, és mert hitt
élete arról szól, hogy alapvetõen fontos a helyzette- kezdeményezése sikerében, értékmentõ munkás-
remtõ konkrét cselekvés a városért, az emberért, a sága sikerrel is járt. Egyre-másra alakultak a kü-
kis és nagyobb régióért, az emberek mindennapjai- lönféle részlegek – festett textília, szedettes, ko-
ban, érzéseiben, életformájában megmutatkozó, sárfonás, kerámia, ágynemû, székely ruha, népi
November 26-án ismét hallatott magáról a Tudvalevõ, hogy a nem unitárius irodalom Já-
Gyula és Környéke Szórványgyülekezet, illetve az nos Zsigmond tevékenységének kisebbítése szán-
idetartozó községek unitárius vallásközössége. dékával, úgy személyét, mint uralkodását leala-
Ezen a napon tartották Gyula város Polgármes- csonyítani törekedett. Ezért jólesett nem az
teri Hivatala támogatásával és az Erkel Ferenc Unitárius Egyház tagjai közé tartozó tudóstól
Múzeum Barátainak Egyesülete közremûködé- olyan ismertetést hallani, amely korabeli idegen
sével, de. 10 órai kezdettel azt az Unitárius Konfe- anyanyelvû és nem unitárius kortársaknak való
renciát, amelyen Balázsi László füzesgyarmati lel- hivatkozással mutatta be az önálló Erdélyi Fejede-
kész, a MUE püspökhelyettes-fõjegyzõje köszöntõje lemség elsõ és egyben unitárius fejedelmét. A má-
után, dr. Németh Csaba, a Békés megyei Múzeum sodik unitárius fejedelem Székely Mózes volt
Történeti Osztályának vezetõje, az Erkel Ferenc (1553–1603) kit 1603-ban a „tábori országgyûlés”
Múzeum Baráti Egyesületének titkára tartott választott fejedelemmé, de még a megválasztás
elõadást „János Zsigmond, az unitárius erdélyi feje- évében, a Ráduly vajda ellen a brassói papírmalom
delem” címen. melletti csatában életét vesztette,
Az elõadó annak az unitárius erdélyi fejede- Az elõadást – e beszámoló írója – a Duna–Tisza
lemnek rövid életútját mutatta be, – nem unitári- közi Szórványegyházközség lelkészének „Az Uni-
us forrásokra hivatkozva – aki 1540. július 7-én tárius Egyház költészete” c. elõadása követte,
született Budán és 1570. március 14-én fejezte be melyben az unitárius egyházi énekszerzõket és
életét. azokat az ismertebb unitárius költõket – szám
A mintegy 60 fõt kitevõ hallgatóság megismer- szerint 12 egyházi énekszerzõt és 22 költõt muta-
hette a XVI. sz. Európa legszabadelvûbb uralkodó- tott be, akik önálló verseskötettel jelentkeztek.
ját, aki az önálló Erdélyi Fejedelemség élén állva A konferencián Balázsi László lelkész-fõjegyzõ
hirdette ki Erdélyben a vallás szabad gyakorlását atyánkfia – egyházalapító püspökünk Dávid Fe-
biztosító törvényeket. renc arcképének egyes villanásait mutatta be, ez-
Mi is protestánsok vagyunk!
Alkalmam nyílt ott lennem 2005. október 30-án 3. Hogyan szabad a protestantizmus, sõt
az Országos Protestáns Napok záróeseményén, a az ökumenizmus eszméjének ismételt hangoztatá-
Kongresszusi Központban megtartott Kulturális sa mellett célzatosan így agyonhallgatni az egyet-
Esten. len magyar lelkekben gyökerezett vallást: az ép-
Színvonalas volt a mûvészeti mûsor. Okos, szép penséggel protestáns unitarizmust, amely az elsõ
szavak hangzottak el több avatott megszólaló szá- kimondója és törvénybeiktatója a vallásszabad-
jából. Jó érzéssel töltött el, hogy adományokat ságnak?
gyûjtöttek az udvarhelyszéki árvízkárosultak ja- Látnivaló, hogy kérdéseimmel nem az uralkodó
vára. közfelfogásnak kívánok hódolni, vagy bárkit is
Most mégsem az a szándékom, hogy langyos meggyõzõdésében megsérteni.
méltatást írjak a történetekrõl, hanem csak felte- Mégis: ha sikerül egyeseket elgondolkoztat-
szek néhány kérdést: nom, az is jobb, mint a közöny, amely kis létszámú,
1. Hogyan lehet, hogy a protestáns estet de lélekben gazdag egyházunkat övezi.
megnyitó Krisztus-dicséretet a baptista egyházel- Sapienti sat!
nök és a metodista szuperintendens vezette?
2. Hogyan, hogy többször is hallhattuk:
csak két történelmi protestáns egyház van? „péel”
Történelmi vetélkedõ
Kolozsváron
Az egyháztörténelmi vetélkedõ témája az ado-
mányozók és alapítványtevõk élete és munkássá-
ga volt. Nemzetünk történelmébõl a versenyzõk-
Magyarországi Unitárius Egyház nek Szent László király életét és korát kellett
Fõgondnok részletesen ismerniük.
Szabó László elnök úr részére A vetélkedõre 26 versenyzõ jelentkezett: 12-en
Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet egyháztörténelembõl és 14-en nemzettörténelem-
Kolozsvár
bõl.
A vetélkedõ nyertesei:
Tisztelt Elnök Úr! Egyháztörténelembõl: I. díj: Vas Réka (Sepsi-
szentgyörgy), II. díj: Péterfi Dénes (Kolozsvári Já-
Örömmel vettem kézhez meghívásukat az Or- nos Zsigmond Unitárius Kollégium) és Mátéfi
szágos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet által megszer- Tímea (Székelykeresztúri Unitárius Gimnázium),
vezett, 2005. november 4–5. között sorra kerülõ III. díj: Dimény Hajnalka (Vargyas).
Egyház- és történelmi vetélkedõre valamint a Dá- Nemzettörténelembõl: I. díj: Ferenczi Norbert
vid Ferenc emlékzarándoklatra. Korábban beter- (Kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégi-
vezett egyházi kötelezettségem miatt azonban um), II. díj: Timár Zsolt (Székelykeresztúri Unitá-
nem tudok személyesen jelen lenni e különösen re- rius Gimnázium), III. díj: Farkas Mancika
ményteljes találkozón. (Vargyas).
A meghívóból kiderül, hogy ebben az évben a
vetélkedõ egyik fõ hangsúlya az elmúlt évszázadok
unitárius adományozói munkásságának feltárása.
Ennek a fejleménynek különösen örülök, ugyanis
azt gondolom, hogy ha egy közösség nem ismeri a
Dávid Ferenc
múltját, ha lemond õseinek megismerésérõl, a jö- emlékzarándoklat Dévára
võje is bizonytalanná, törékennyé válik. Azok az
unitárius hívõk, akik a közösség szempontjait az
egyéni érdekek fölé tudták emelni – de legalább a A verseny vetélkedõi, a teológiai hallgatók és az
személyes ambícióikkal azonos szinten viszonyul- ODFIE szervezõcsapata két autóbusszal indult
tak azokhoz – adták az egyházfenntartó adomá- Kolozsvárról november 5-én reggel. Dévára meg-
nyozók színe-javát, közülük kerültek ki a legis- érkezve a hegy aljában gyülekeztek, és várták a
mertebb presbiterek és gondnokok. többi zarándoklókat, majd gyalogosan mentek fel
Meggyõzõdésem, hogy manapság is nagy szüksége a tetõre. Istentiszteletet tartott Rácz Norbert V.
lenne Egyházunknak áldozathozatalra felkészült, éves teológiai hallgató, az ODFIE alelnöke. Kö-
az Egyházért és nem az Egyházból élõ testvérekre. szöntõbeszédet mondtak: Kolumbán Gábor fõ-
A XXI. század kihívásainak szakszerû megvála- gondnok, Patrubány Miklós az MVSZ elnöke,
szolása csak a közösség érdekében munkát vállaló Koppándi Zoltán a dévai leányegyházközség lelké-
hívõk jelenlétével lehetséges. sze és Nagy Ferenc nyugalmazott lelkész.
Elanyagiasodott világunkban különösen fon-
tosnak gondolom, hogy az individuum tudjon és
akarjon felebarátain önzetlenül segíteni. Az ada- A részletes beszámolók az Unitárius Közlöny
kozás, az ajándékozás öröme messze felülmúlja a 2005. novemberi számában olvashatók.
A Csokfalván megtartott Zsinat lelkésszé szentelte Lakatos Csilla miskolci lelkésznõt is Rázmány
Csaba püspök jelenlétében és áldásával.
Az Unitárius Élet hasábjain is kívánunk a lelkésznõnek eredményes és sikeres lelkészi munkát.
Imaház- és kulturálisközpont-szentelés
2005. december 4-én
János 16,33 „Ezeket, azért mondom néktek,
hogy békességetek legyen, mert a világban
nyomorúságotok van, de bízzatok és legyõzi-
tek a világot”.
Mindenekelõtt engedtessék meg nekem, hogy
röviden beszámoljak arról a sziszifuszi munkáról
mely a mai napot megelõzte. Sajnálom, hogy alig
egy párunknak van tudomása arról, hogy milyen
állapotban volt ez a hajlék, amikor azt bérbe vet-
tük az Önkormányzattól. Annyira lepusztult álla-
potban volt, hogy annak bemutatására nem is ildo-
mos most idõt pazarolni. Lényeg az, hogy végre,
nem kis nehézségek árán, a Bartók Bála Egyház-
község híveinek és a XI. kerület, vagyis Újbuda
Önkormányzatának támogatásával eljuthattunk e
hajlék felavatásához, hogy az elkövetkezõ idõszak-
ban mint imaház és kulturális központ szolgálja a
kerület unitárius és más vallású híveit.
Már most beszédem kezdetén engedjék meg ne-
kem, hogy megköszönjem mindazoknak, akik vala-
mit is tettek ez imaház és kulturális központ létre-
jöttéért, hogy az elnyerhette a mai formáját.
Mindenekelõtt megköszönöm Vida Zsoltnak a ke-
rület vallásügyi elõadójának támogató munkáját,
hogy Juhos Katalin polgármester asszony támoga-
tásával bérbe vehettük ezt az ingatlant. Köszönöm
Tóthné Vécsei Éva tanácsnok asszonynak lelkiis-
meretes támogatását és bátorítását, amivel ellá-
tott minden alkalommal a Dávid Ferenc utcai em-
léktábla megkoszorúzásai alkalmával. Molnár
Gyülekezetünk Lõrincen nem túl nagy, így díszeket. Természetesen meg is lehet ezeket
anyagi lehetõségeink is korlátozottak, mégis fon- vásárolni.
tosnak tartjuk mindannyian, hogy segítsünk a rá- Ám 2005. december 29-én valami teljesen újba
szorulóknak. Ezért próbálkozunk idõrõl idõre kezdtünk. A XVIII. kerületi Polgármesteri Hivatal
újabb és újabb ötletekkel. Azt már nemcsak a híve- anyagi támogatásával és a lõrinci hívek külön az
ink, de a Havanna lakótelepen élõk is tudják, hogy erre a célra gyûjtött adományaiból ételosztást
folyamatosan gyûjtjük a jó állapotú ruhákat nehéz szerveztünk a kerületünkben és annak a környé-
helyzetben levõ családoknak. Karácsony elõtt – kén élõ hajléktalanoknak. A hatvan liter babgu-
legnagyobb meglepetésünkre – három nagy, fel- lyás, mintegy százhúsz embernek volt az aznapi
címkézett csomag állt jókívánságokkal a templom meleg étele.
bejárata elõtt. A helyszín a kerületi piac egy használaton kívüli
Két éve árulunk közepesen sérült értelmi fo- helysége volt, ahol az adventi idõszakban egyszer
gyatékosok által készített kerámiákat, gyertyatar- egy héten szeretetkonyha mûködik. Ezt bocsátotta
tókat, és más apró ajándéktárgyakat, így juttatva rendelkezésünkre Hámori Tibor, a kerület alpolgár-
õket némi anyagi forráshoz. mestere, aki Bodnár János képviselõ úrral a szerve-
Szívesen mutatunk be erdélyi gyülekezetek nõ- zésben nagy segítségünkre volt. Örülünk, hogy az
szövetségei által készített varrottasokat, szalma- Óév utolsó csütörtökén segíthettünk.
Karácsony
A vers szerint akkor szép a karácsony, ha fehér ségükrõl beszélt. Az Úrvacsora vétele után
hóba lép. Az idei évben aznap hiányzott a hó, az idõ keresztelõre került sor, amely még teljesebbé tette
száraz és hideg volt. De annál melegebb és szere- számunkra a Gyermek érkezése feletti örömet. Ez-
tet-teljesebb volt a hangulat kicsi tornyos templo- után mindannyian a gyülekezeti terembe men-
munkban december 25-én, karácsony elsõ napján. tünk, ahol teázás, kávézás közben hosszan beszél-
A megtelt templomban Szász Adrienne lelkésznõ a gettünk a régen látott ismerõsökkel.
pásztorok szolgálatáról, éberségükrõl, tettre kész- (–)
HÍREK
A MUE átutalt 4 000 000 Ft-ot
a Fehér-Nyikómenti árvízkárosultak megsegítésére
a Székelykeresztúri Esperesi Hivatalnak
a Szombatfalvi József esperes vezette segélyezõ bizottságnak.
Következõ lapzárta:
2006. február 10.