NEVELHETŐSÉG

PROBLEMATIKÁJA

A nevelés szükségessége és lehetősége

 NEVELÉS FOGALMA
Wolfgang Brezinka

Nevelés alatt azokat a társadalmi cselekvéseket

értjük, amelyek segítségével az emberek
megkísérlik más emberek pszichikai diszpozíció
struktúráját pszichikai és vagy társadalmi
kulturális eszközökkel valamilyen tekintetben
tartósan fejleszteni vagy a struktúra értékesnek
ítélt komponenseit megőrizni.
 NEVELÉS JELLEMZŐI

• Tipikusan emberi megnyilvánulás

• Minden korban megtalálható
• Felnövekvő generáció tagjai számára céltudatos
segítségnyújtás
• Célja: felnőttkori feladatok eredményes ellátása
• Fontos ismeretek, testi és lelki tartalmak,
képességek elsajátítása
• Konkrét megjelenési formáját a mindenkori
társadalom kultúrája befolyásolja
ÁLTALÁNOS PEDAGÓGIA
ALAPKÉRDÉSE:

Nevelhető-e a gyermek?
ÓKOR
Az ókorban általában nem merültek fel kételyek
az ember nevelhetőségét illetően
 PLATON (Kr.e.428-348)

„Az ember nevelés által lesz

igazán emberré.”
ARISZTOTELÉSZ (Kr.e.384-322)

„Az állam alkotmánya a

törvényeken és a nevelésen
nyugszik.”
• Rabszolgák nevelése
• szükségtelennek tartották, kivéve gladiátorok

• Nők nevelése
• Spárta fiúkéhoz hasonló jelentőségű
• Athén – családban nevelés
KÖZÉPKOR
• Az i. sz. 1000. év körül nyugaton a közfelfogás,
hogy az éhínségek és a járványok oka az
eredendő bűn -világvége várás
• Cél : túlvilági életre való felkészítés
• A nevelés fontosságának hangsúlyozása
elsősorban a vallás terjesztése céljából
ERASMUS

„A nevelés teszi az embert emberré”

ÚJKOR
Az emberiség felemelkedése a neveléstől függ
JOHANNES AMOS COMENIUS
(1592-1670)

„Senki sem válhat

emberré, ha nem tanítják”
 JOHN LOCKE (1632-1704)

„A csecsemő lelke "tiszta lap" -

tabula rasa -, amire semmi nincs
írva. Ezt a lapot a gyermek
tapasztalatai írják tele - az, amit
lát, hall és érez.”
„Az utunkba akadó emberek 9/10 része nevelése útján
lett azzá ami, jóvá vagy gonosszá , hasznossá vagy
haszontalanná. A nevelés okozza a nagy különbségeket az
emberek között. Zsenge gyermekkorunk csekély, alig
észrevehető benyomásainak igen fontos, tartós
következményei vannak. ”
JEAN JACQUES ROUSSEAU
(1712-1778)

• „ a gyermek, mint természeti lény

eredendően jó, csak a társadalmi
együttélés rontja meg.”

• „Az ember és az állat eleve ösztönök

sokaságával jön a világra”
ROUSSEAUI NEGATÍV NEVELÉS

„olyan nevelés amely tökéletesíteni akarja

szerveinket, ismereteink eszközeit, mielőtt
ismereteink megszereznénk”

• nevelési körülmények megteremtése

CLAUDE ADRIEN HELVETIUS
(1715-1771)

„ A nevelés – amely
szükségképpen különböző a
különböző embereknél – az oka
annak az egyenlőtlenségnek,
amely az elmékben
megnyilvánul, s amelyet a mai
napig a szervek egyenlőtlen
fejlettségének tulajdonítottak.”
 JOHANN FRIEDRICH HERBART
(1776-1841)

„ a pedagógiának alapfogalma
a növendék képezhetősége”
 XIX. SZÁZAD

• Megrendül a hit a nevelés mindenhatóságában

• Oka : kutatások eredményei ( pl. fajok

eredete, örökléssel kapcsolatos kutatások)
SCOPENHAUER (1788-1860)

„A jellem és az akarat
születésünk után alig
változik, az erények és a
bűnök velünk születnek.”
 CESARE LOMBROSO (1835-1909)

Született bűnöző elmélete

„A bűnözőknek sokszor feltűnően
nagy a fülük – írta Lombroso. – A
tolvajoknak gyakran turcsi vagy lapos
az orruk. A gyilkosoknak általában
sasorruk van, olyan, mint egy
ragadozó madár csőre.”
 NEVELHETŐSÉGGEL KAPCSOLATOS
SZÉLSŐSÉGES ELMÉLETI
MEGKÖZELÍTÉSEK CSOPORTJAI

• Biogenetikus elméletek
• A személyiség fejlődését döntően a biológiai tényezők (átöröklés)
határozzák meg pl.Mendel féle örökléstan pedagógiai
kicsapódása, Lombroso született bűnöző elmélet
• Szociáldeterminista elméletek
• Tagadják az átöröklés szerepét, a környezeti tényezőknek
tulajdonítanak jelentőséget pl. Locke Tabula rasa
• Konvergencia elmélet
• a személyiségfejlődését az öröklés és a környezet határozza
meg, de a személyiség a átöröklött és a környezeti hatások
passzív terméke csupán
A KONVERGENCIA ELMÉLET HIBÁI

• A környezet nem egyszerűen feltétele, hanem

forrása is a fejlődésnek

• A neveltet passzívan alkalmazkodónak tekinti,

aktivitás nélkül viszont nincs
személyiségfejlődés
TUDOMÁNYOS TÉNY !!

Egyetlen személyiségvonás, vagy

tulajdonság sem kizárólagosan öröklött,
vagy kizárólag környezeti eredetű
 ALLPORT ELMÉLETE

Személyiség= öröklés * Környezet

Ha bármelyik tényező 0 akkor nem alakul

ki a személyiség
 ÁTÖRÖKLÉS SZEREPE A
SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSBEN
 ÖRÖKLŐDÉS

• Az a folyamat, amely során az utódokban

megjelennek a szülőktől örökölt gének,illetve
ezek kombinációja
GÉNEK

KROMOSZÓMÁK

A test minden sejtje 46

kromoszómát tartalmaz, kivéve a
petesejtet és a hímivarsejtet,
ezekben csupán 23 kromoszóma
található.
Dezoxiribo-Nuklein-Sav: minden
élő sejtben (elsősorban a
kromoszómákban) megtalálható
foszfortartalmú, polimer szerves anyag, az
átöröklés anyagi hordozója.
GENETIKAI ÖRÖKLŐDÉS SZINTJEI

AZ EMBERI FAJRA EGYÉNI SAJÁTOSSÁGOK ÉS

JELLEMZŐ SAJÁTOSSÁGOK LEHETŐSÉGEK
(ELSŐ SZINT) (MÁSODIK SZINT)
Pl. A szervezet anatómiai és Pszichikai fejlődést nem
fiziológiai felépítése befolyásoló tényezők
Haj szín, vércsoport, testalkat
Pszichikai fejlődést
befolyásoló tényezők
Idegrendszer veleszületett
sajátosságai
• Fajra jellemző biológiai örökletes
prediszpoziciók
• Kellő külső körülmények között (táplálék,
hőmérséklet,élettér) faj specifikusan
alakulnak ki.
• Pszichikus fejlődés prediszpoziciói
• nem kész tulajdonságok csak
lehetőségek!!!!!!!!!!
• Fontos a környezet a nevelés szerepe
• Az aveyroni Victor
• 1797-ben találták
• 10-12 éves gyermek nem
tudott beszélni, állatokéhoz
hasonló viselkedés
• Jean Itard fejlesztette (5
év)
• Nem tanult meg beszélni
• Emberi környezetben
ellenséges viselkedés
 KAMALA ÉS AMALA

• 18 hónapos Amalát és a 8 éves Kamalát

az Indiában farkas-barlangban találták
1920-ban.
• Az állatoknál szokásos viselkedési
formákat produkáltak.
KRITIKUS PERIÓDUS

• fejlődése szempontjából bizonyos

életkorok különleges, kitüntetett
szerepet játszanak
• az a fejlődési szakasz, amelyben a
szervezet leginkább – optimálisan-kész
bizonyos készségekre vonatkozó
válaszminták megtanulására.
• Fogamzás után 6-7 hét:
nemi szervek kifejlődése,
hím nemi hormon hiánya -
női nemiszerv;
• Látás: szürkehályog
eltávolítás 7 hó előtt -
normál látás
LENNEBERG KRITIKUS PERIÓDUS

• A nyelvhez kapcsolódó biológiai események (féltekei

specializáció) csak egy korai ún. kritikus periódusban
történhetnek meg.
• A nyelvi lateralizáció 2-5 éves kor között zajlik le,
majd serdülőkorra teljes mértékben le is zárul.
 KÖRNYEZET SZEREPE A
SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉSÉBEN
EGYÉNT KÖRÜLVEVŐ KÖRNYEZET

• Fizikai környezet (biológiai, földrajzi, időjárási

feltételek)
• Társadalmi környezet
• Makroszociális – indirekt hatások
• Mikroszociális – direkt hatások pl. család
• Ikerkutatások – egypetéjű ikrek eltérő
környezeti feltételek különböző
személyiségjegyek, intelligenciaszint,
érdeklődés
 KÖRNYEZETI HATÁSOK
Spontán környezeti
hatások
Figyelmen kívül hagyja a
fejlesztés törvényszerűségeit
Segíthetik vagy fékezhetik az
átöröklött diszpoziciók
kifejlődését
Szervezett
környezeti hatások
(nevelés)
A fejlődés törvényszerűségeire
alapoz
Tudatosan szervezettek segítik
az átöröklött diszpoziciók
jártasságokká, készségekké
való alakítását
• Az örökletes adottságok mellett a környezeti
hatások csak abban az esetben biztosítják a
személyiségfejlődését, ha sikerül kiváltaniuk a
tevékenységbe való bekapcsolódás szociális-
pszichikai feltételeit.
A SZEMÉLYISÉG KIBONTAKOZÁSÁNAK
ALAPJA – A TEVÉKENYSÉG

• A tevékenység olyan motivált és célirányos

cselekvések, műveletek, mozgások rendszere, amely
révén az egyén hat környezetére, azt szükségleteinek
megfelelően alakítja, miközben a tevékenység révén
saját személyisége is alakul, fejlődik.
• Tevékenység :
• konkrét tárgyakkal,
• tárgyak szimbólumaival,
• és gondolkodási műveletekkel végzett
 A NEVELHETŐSÉGGEL KAPCSOLATOS
ELMÉLETEK CSOPORTOSÍTÁSA
(összefoglalás)
1. Egytényezős elméletek
1. Öröklést hangsúlyozó elméletek
1. Nativizmus (születés-kékvérűség)
2. Preformizmus (a csírasejtben benne rejlő kész utódok tana)
3. Fatalizus (születés révén végzetszerűen)
1. Biológiai determinizmus ( a személyiségfejlődése biológiailag (genetikailag)
determinált)
2. Környezet szerepét hangsúlyozó elméletek
1. Milieu elmélet
2. Szociális determinizmus
3. Nevelés szerepét hangsúlyozó elméletek
1. Pedagógiai utópizmus (nevelés mindenhatósága)
2. Többtényezős elméletek
1. Konvergencia elmélet ( bioszociális determinizmus) – az öröklődés az
alapvető a környezet csupán a feltételeket nyújtja, hogy az öröklött
adottságok kifejlődhessenek
 SZERKEZET ÉS FUNKCIÓ
EGYSÉGÉNEK TÖRVÉNYE

Az emberi szervezet egy olyan szerkezet,

amely működés következtében fejlődik.
AZ IDEGRENDSZER SZERKEZETÉNEK
ÉS MŰKÖDÉSÉNEK KAPCSOLATA

S0

S1 D0 K1

S2 D1 K2

ADOTTSÁGOK
 Adottság

• Öröklött, velünk született diszpozíciók, a

személyiség kiindulási alapja.
• Csupán lehetőségeket jelentenek a képességek
kifejlődéséhez.
• A lehetőségek csak tanulás, gyakorlás révén
válnak valósággá
 ÖSSZEFOGLALVA

A személyiséget külső hatások alakítják.

A környezeti hatások csak a személyiségben meglévő

belső feltételeken keresztül válnak a személyiség
részeivé, azaz a személyiséget érő külső hatások a belső
feltételeken keresztül érvényesülnek.

A külső hatásokat megszervezve, céltudatossá és

tervszerűvé téve formálhatjuk a személyiséget. A
NEVELÉS tehát LEHETSÉGES.
 AZ EMBER NEVELHETŐSÉGÉNEK
HATÁRAI

• Az egész emberiségre nézve -elméletileg

korlátlan

• Az egyénre vonatkoztatva – mindig korlátozott

A NEVELHETŐSÉGET KORLÁTOZÓ
TÉNYEZŐK

• A kor
• Az adott társadalom
• Életviszonyok, melybe az egyén beleszületik
• A nevelés ( korhoz, társadalomhoz kötötten)
• Az egyén biológiai adottságai
 „Minden ember nevelhető, de nem minden
ember mindenre. Szerencsés körülmények között
mindenkinek megadatik, hogy saját lehetőségei
maximumáig kiaknázza a rendelkezésre álló
fejlődési teret, de mindenki csak olyan fejlődési
pályát írhat le, amilyet az adottságaiban rejlő
lehetőségtartomány megenged.”
(Dr. Czeizel Endre)