Sejtváz, sejtmozgás

1
 Sejtváz - citoszkeleton

2
 A sejtváz jellemzői
 Eukariota jelleg (evolúció – méretbeli fejlődés)
 Építőelemei:
 Filamentumok
 Mikrotubulusok

3
 A sejtváz és elemei
• Sejtváz = citoszkeleton
– Fehérjék dinamikus hálózata az
eukariota citoplazmában

Mikrotubulusok

 Csőszerű struktúra
 25 nm vastag

Mikrofilamentumok
Intermedier filamentumok
 Vékony fonalak Motor fehérjék
 Fonálszerű struktúrák
 5-7 nm vastagságú
 Vastagsága 10 nm  Kemo-kinetikus enzimek
 Dinein, kinezin, miozin
4
 A sejtváz elemei

mikrotubulusok: zöld
aktin: piros
migration.wordpress.com/.../
 A sejtváz legfontosabb funkciói
 Sejtalkotók
elhelyezkedésének
kialakítása, megváltoztatása
 Sejten belüli
anyagtranszport
 Jelátvitel
 Sejtkapcsoló struktúrák
kihorgonyzása
 Mitózis, meiózis
 Alakváltozás (vérlemezke)
 Koordinált mozgás
(leukocita)

6
7
 Mikrotubulusok
 Nem elágazó, csőszerű struktúra.
 Tubulinfehérjéből α , β épülnek fel
A A globuláris fehérje - heterodimer:
mikrotubulus alapegysége.
A A dimerek hosszú láncokat hoznak létre,
amelyek egymáshoz párhuzamosan
kapcsolódnak - mikrotubulus.

 Labilis képződmények, stabilitásukhoz kémiai módosítások és speciális fehérjék járulnak, le- és

felépülésüket kalcium- és magnéziumionok és GTP szabályozzák.
 A mikrotubulusok párhuzamosan rendeződve vázszerű struktúrákat hoznak létre, amely stabilizálja a
sejt alakját.
 Komplex struktúrákat, organellumokat hoznak létre, ilyenek a centriolum, csilló, ostor.
 Mikrotubulus asszociált fehérjék
 Dinamikus felépítő-lebontó fehérjék (MAP, tau):
polimerizáció, depolimerizáció
 Motor fehérjék: végiglépeget a mikrotubuluson
 kinezinek: +vég motor
 Dinein: - vég motor

9
 A mikrotubulusok funkciói
Interfázis sejt

• Sejtpolaritás
• A többi citoszkeletális elem centrosoma
orientációja Csilló
• Sejten belüli szállítás
bazális test
– vezikuláris transzport
– kromoszómák vándorlása Osztódó sejt magorsó

• Csillós és ostoros mozgás

Idegsejt
centrosoma

axon
10
A
mikrotubulus
szerkezete

11
 Nukleáció az MTOC-ban
(Mikrotubulos Organizáló
Centrum, centroszóma)

12
 Mikrotubuláris expanzió

13
A MT energetikája és dinamikája

14 dinamikus instabilitás
Taposómalom

A mikrotubulus hossza nem változik, de a tubulun dimerek helyzete igen

A + vég felől a – vég felé áramlanak: dinamikus szerkezet
15
 A miktotubulus-dinamika
befolyásolása
• Polimerizáció
gátlás
– Kolhicin, Vincristin

• Depolimerizáció
gátló
– Taxol

Tiszafa (Taxus baccata) Őszi kikerics Kis télizöld

(Colchicum autumnale) (Vinca minor)
16
 Korlátozott elcsúszás (sliding)

nexin

Izolált mikro- Ostorban: elhajlás

tubulusok: elcsúszás
17
Teherszállítás a mikrotubuláris rendszer
segítségével

kinezin dinein
mikrotubulus

nehéz
lánc

könnyű láncok

kinezin dynein
 A kinezin és dinein motorfehérjék
működése

19
 A csilló szerkezete
MT= tubulin hetero-dimerek -> 13 protofilamentum
Csilló = 9 + 2 mikrotubulus

dinein kar
küllő

központi burok

központi
mikrotubulus

dinein kar
20
 Csilló (cilium) és Ostor (flagellum)
 Egyes sejttípusok felszínéről kinyúló, hengeres nyúlványok.
 Jellegzetes csapkodó, kígyózó mozgás.
 Körben kilenc mikrotubuluspár, középen két mikrotubulus
helyezkedik el.
 A mikrotubuluspárok közötti résben dineinkomplexek
találhatók.
 A dineinkomplexek talpa a mikrotubulushoz tapad, mozgékony
feji része a szomszédos mikrotubulust mozdítja el hosszanti
irányba.
A szomszédos mikrotubulusok elcsúsznak egymás mellett, ami a
csilló meggörbüléséhez vezet. Ehhez ATP-hasításból származó
energia szükséges.
 Csillótípusok
• Mozgékony monocilium (9+0 tengelyfonal = axonéma) a Hensen-
csomóban található, az ún. nodális áramlás létrehozásáért felelős. A
jobb-bal testszimmetria létrehozásához nélkülözhetetlen.
• Mozgékony csillók (9+2 tengelyfonalas szerkezet) az epitélium feletti
extracelluláris folyadék továbbításában vesznek részt a petevezetőben,
az agy ependymájában, illetve a légutakban.
• A spermium ostora egy a mozgásra specializálódott mozgékony,
megnyúlt (9+2) csilló.
• Nem-mozgékony csillók (9+0 tengelyfonal) a legtöbb nem-mozgó sejt
felszínéről kinyúlva olyan környezeti szignálokat érzékelnek, mint pl. a
folyadékáramlás és a folyadékösszetétel.
A vese tubulusok epitéliuma és az epevezeték, valamint a hasnyálmirigy
vezeték epitéliuma jó példák a monociliumok előfordulására.
A chondrocyta és osteocyta monociliumok valószínüleg a feszülés/torzulás
mértékét érzékelik.
A fotoreceptor sejtek specializált nem-mozgékony (9+0) csillói, amelyek a
kül- és beltagot kötik össze.
A belső fül nem mozgékony 9+2 csillói (kinocilium; stereocilium).
 A csillós/ostoros mozgás
• Állatok

• Egysejtűek – Csillós hám (trachea,

méhkürt)
– Spermium

23
 Intermedier filamentumok (IF)

24
Intermedier filamentumok
 8-10 nm vastag
 Fibrózus
fehérjemolekulákból
jönnek létre. -
protofilamentumok
 Sejt ill szövetspecifikus
 Intermedier filamentumok funkciói
 Mechanikai védelem.
 Sejtalak stabilizálása.
 Mechanikai ellenállóképességet ad.
 Pl. a mechanikai hatásoknak leginkább kitett bőrhám sejtjei nagy mennyiségben
tartalmaznak keratinfehérjét, az idegsejtekben neurofilamentumfehérjéből álló
filamentumok biztosítják a sejt nyúlványos alakjának a megőrzését.
 A laminfehérjékből felépülő intermedier filamentumok vékony rostos réteget
alkotva biztosítja a maghártya rugalmas mechanikai ellenállóképességét.
 Sejtmag körül – sejtmembránnal kapcsolat

26
 Mikrofilamentumok (aktin filamentumok)

27
 Aktin a baktériumsejtben

www.pnas.org/.../102/51/18602/F5.expansion.html www.stanford.edu/group/sm_cell_imaging/

A baktérium sejt membránja alatt

feladat: sejt alakja, sejt osztódása
 A mikrofilametum szerkezete
G-aktin globuláris
molekulákból épül fel az
F-aktin.
F-aktin A mikrofilamentumot
két hélixszerűen egymásra
tekeredett F-aktin hozza
G-aktin létre
(2 alegység)

29
 www.cytochemistry.net/Cell-biology/actin_fila...
-
polimerizáció

depolimerizáció

+
G aktin F aktin: 2 csavart szál
homodimerek poláris - és + vég
ATP/ADP kötés
Ca, Mg igény

Aktin típusok: G aktin és F aktin

 aktin filamentumok szerveződése

www.answers.com/topic/cytoskeleton
www.colorado.edu/MCDB/MCDB1150/ohd/overhead.
www.borisylab.northwestern.edu/.../lemfig5.html
html

Polymerizáció /depolimerizáció: polarizált struktúra

Aktin filamentum keletkezése in vitro

Növekvő aktin filamentumok

 A Mf-ok dinamikája

Felépülés

Lebomlás

Taposómalom jelenség – itt a + végen gyorsabb felépülés, a – végen gyorsabb lebomlás, ezért az
aktin filamentum azonos hossz mellett a + vég irányába mozogni látszik.

33
 A MF-dinamika befolyásolása
• Farmakológiás
– Gombametabolitok
• Polimerizáció gátlás:
Citokalazinok

Citokalazin kezelés után a kék

aktin diffúzan látható a
34 citoplazmában.
 A MF-dinamika befolyásolása

• Farmakológiás
– Gombametabolitok
• Depolimerizáció gátló: Falloidin
Amanita phalloides
(gyilkos galóca)

35 phalloidin (green)
 Aktinhoz kapcsolódó fehérjék: ABP
 Polimerizációt-depolimerizációt végzők: timozin
(polimerizációt gátolja), profilin (polimerizáció elősegítő)
 Aktin filamentumok szerveződését befolyásolók:
 Faktin stabilizálók:
 Tropomiozin
 Sapkaképző (+ vég stabilizálása – aktin méretét fixálja)
 Kötegelő fehérjék (fimbrin, alfa-aktinin); keresztkötő fehérjék

 Motor fehérjék:
 Miozinok:
 izommozgás, álláb képzés, pinocitózis.
 A miozin elmozdulása szinte mindig az aktin + vég irányába történik

36
Motor fehérjék: miozinok

Szerkezet:
nehéz lánc és könnyű láncok

globuláris fej és spirális farok

fej: motor domén ATP-áz aktivitás

 Az ABP-fajták / hatásaik

Monomer felszabadítás Sapkázás, nukleáció Keresztkötés

Darabolás
Fragment.

G-aktin kötés
Hosszú filamentum Hálózat Köteg

Pl. profilin Pl. gelzolin Pl. filamin Pl. -aktinin

38
 Kérgi aktin réteg .
(sejtkéreg, hyaloplazma)

Aktin filamentumok, két/háromdimenziós kötegek. Sejt alak, membránkomponensek helye,

ECM molekulákhoz kapcsolódás – stressz fonalak
Speciális módosulása a mikrobolyhok aktin szerkezete: kötegelő fehérjék, miozin
39
 Kérgi aktin

40
 Speciális aktin-szerveződés: mikrobolyhok

Mikrobolyhok (villin, fimbrin- kötegelő

fehérjék miozin I. – motor fehérje)

anatomy.iupui.edu/.../cell.f04/cellf0
4.html www.cytochemistry.net/.../actin_filaments.htm

Tövénél: (spektrin, miozin,

intermedier filamentumok)
terminal web (végháló)
 Aktin kötő motorfehérjék és a
mikrofilamntumok szerepe a
sejtmozgásokban

Sejten belüli mozgások

42
 Az aktin gazdag kéreg szerepe az
állábképződésben és a fagocitózisban

Pseudopodia: állábak
43
 Az állábas mozgás
• Előfordulása • Szabályozása
– Egysejtűek (pl. – Kemottraktánsok
Gyökérlábúak) • Bakteriális peptidek
– Fagociták vándorlása a – N-formil-metionin
szövetekben • Kemokinek
– Sejtvándorlás az • Gyulladásos mediátorok
embriogenezis során

44
Izommozgás

45
 Az izomrostok molekuláris szerkezete

• Vastag filamentum
Vékony
– Miosin II köteg filamentum

A többi
motorfehérje
szerkezet is
hasonló!
(Nehézlánc (fej,
farok), könnyű
46 lánc)
 Vázizom
Izomrost
(sejt)

Miofibrillum


47
 Mi van a miofibrillumok között?
• Egyéb
Tranzverzális
citoplazma elemek tubulus
– SER (szarko-plazmás
retikulum) SER
– Glikogén terminális
ciszterna
– Mitokondrium
– Stb.
SER
longitudinális
ciszternák

48
 A szarkomer
Vastag filamentum

Vékony filamentum Vékony filamentum

49
 A szarkomer keresztmetszete

Vastag filamentum Vékony filamentum

50
 A szarkomer járulékos fehérjéi

-aktinin

51
 A T-tubulus és SER szerepe az ideg-izom
ingerület áttevődésben

52
 A Ca++ konformációvátozást okoz

Miozin
kötőhely

53
 Izomkontrakció

54
 Aktin-miozin
elcsúszás (sliding)

55
 Simaizom kontrakció: hasonló egységek,
eltérő szabályozás

CaM:
56 kalmodulin, MLC(K): miozin künnyűlánc (kináz)