TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS SZAK

SZÁLLODAI ÉS TÉRSÉGI TURIZMUS SPECIALIZÁCIÓ

2020. ÉVI ÁLLAMVIZSGA B TÉTELSOR KIDOLGOZVA

1. Az aktuális Nemzeti Turizmusfejlesztési Törvény és Stratégia legfontosabb megállapításai és

jövőbeli elképzelései.
2. Magyarország turizmusának jellemzői különös tekintettel a szálláshely kapacitás alakulására.
3. Az imázs szerepe a turizmusban, és Magyarország aktuális nemzeti marketing tervének
imázs-építésre vonatkozó elképzelései, a Magyar Turisztikai Ügynökség jelenlegi törekvései.
4. A desztináció menedzsment főbb területei és a magyarországi tapasztalatok. A turizmus
tervezési folyamata és a területi tervezéssel való összefüggései.
5. Az ökoturizmus kialakulásának háttere, jellemző színterei, menedzsment eszközei itthon és
külföldön.
6. Szálloda, mint rendezvényhelyszín bemutatása, szállodai rendezvények típusai, szerepe a
turizmusban, szervezésének sajátosságai.
7. A termékfejlesztés lehetőségei és irányai a magyarországi szálláshelyeket üzemeltetők
szempontjából.
8. Az örökségek turisztikai hasznosításának nemzetközi és hazai sajátosságai, a tervezés
gyakorlata.
9. Korszerű marketing és menedzsment technikák a szállodaiparban (nemzetközi és hazai
gyakorlat). Nemzetközi szállodaláncok szerepe és helye Magyarország turizmusában.
10. A turisztikai termékfejlesztés sajátosságai, módszerei, a Bejárható Magyarország Program
koncepciója, turisztikai termékei és fejlesztési lehetőségei.
11. Budapest turizmusának jellemzői és helye Magyarország turizmusában.
12. A fenntarthatóság és környezetvédelem jelentősége a szálláshelyek üzemeltetésében,
nemzetközi és hazai gyakorlat példái. A hazai zöld szálloda program ismertetése,
tapasztalatainak, eredményességének bemutatása és értékelése.
13. A szállodai munkaerő-gazdálkodás tevékenységének ismertetése, a személyzet
kiválasztásának módszerei. Értékelje a szálloda szakma jelenlegi munkaerővel kapcsolatos
helyzetét és tegyen javaslatot a helyzet tartós megoldására!
14. A szállodai ügyvitel és a szállodai statisztikák fontossága, a szálloda fontosabb
mutatószámok elemzése valamint a piac elemzéséhez használatos mutatók.
15. A közlekedés és a turizmus összefüggései, közlekedés szerepe a turisztikai termékek
fejlesztésében.
1. Az aktuális Nemzeti Turizmusfejlesztési Törvény és Stratégia
legfontosabb megállapításai és jövőbeli elképzelései.

I. Nemzeti Turizmusfejlesztési Törvény (2016. évi CLVI. törvény

a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól)

2017. január 1-én hatályba lépett Turizmusfejlesztési törvény újraszervezte és desztinációs

alapokra helyezte a turizmus fejlesztését.

A törvény – azzal hogy lehetőséget ad a kormánynak a térségi szintű fogadóterületek

határainak meghatározására, s az egyes térségek legjelentősebb turisztikai beruházásait
menedzselő, állami tulajdonú, nonprofit gazdasági társaságok alapítására – jogi és szervezeti
kereteket nyújt a helyi kínálati elemeket komplex csomagokba foglaló, térségi szintű turisztikai
márkák építéséhez. A cél egyrészt a már ma is működő, térségi desztinációk helyzetbe hozása,
másrészt új brand-ek piacra juttatása.

A törvény több alapfogalmat is tisztáz, eszerint „​a turisztikai térség (desztináció) olyan
földrajzilag körülhatárolható, beazonosítható területrész, amely a turisztikai kínálati piacon
egységes fogadóterületként jeleníthető meg, épített környezeti, természetföldrajzi vagy
kulturális értékek tekintetében összefüggő elemek alkotják, ezért egységes koncepcióban
történő tervezéséhez, fejlesztéséhez és térségi turisztikai márka kialakításához országos érdek
fűződik.”

A térségeken túl a törvény meghatároz kiemelt desztinációkat is, amelyeken kiemelt turisztikai
beruházásokat tervez végrehajtani. A ​„kiemelt turisztikai fejlesztési térség olyan turisztikai
térség, amely a beutazó turizmus szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy célzott
fejlesztések eredményeként azzá tehető, ezért koncentrált fejlesztéséhez országos érdek
fűződik.” Ilyen lesz Balaton, Sopron és a Fertő-táj, Tokaj, illetve Budapest környéke.

A fejlesztések célja a desztinációk „turisztikai célú látogathatóságának javítása,

látogatószámának növelése, turisztikai kínálatban betöltött szerepének erősítése, annak egyedi
természeti, táji, kulturális karakterét megőrizve, környezeti fenntarthatóságát nem
veszélyeztetve.”

Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (2016-os törvény és 2019-es kormányrendelet)

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) egy új, digitális adatszolgáltatási

rendszer, amely lehetővé teszi, hogy valós időben legyen látható az országban található összes
szálláshely forgalmi, statisztikai adata: azaz hány felnőtt, hány gyermek érkezett, honnan jöttek,
mennyi időt töltöttek el, milyen szolgáltatásokat vettek igénybe és mennyit költöttek a belföldi és
külföldi vendégek.
Az NTAK a turizmus fejlesztését szolgálja, a szektor digitalizációja elengedhetetlen a turizmus
versenyképességének növeléséhez.
A nem egységes, sokszor papíralapú adatszolgáltatási gyakorlat már nem felel meg a kor
kihívásainak, amely gyors reakciót vár el. A szektorban és a szektor fejlesztéséért dolgozók
csak teljes körű, naprakész adatokra tudnak hatékonyan támaszkodni.

Az új rendszer bevezetésével minden szálláshely digitálisan, szálláshelykezelő szoftver

használatával tudja teljesíteni a vendégek bejelentkezésénél előírt adatrögzítési
kötelezettségét. Az NTAK közvetlen adatkapcsolat formájában adatot fogad a
szálláshely-szolgáltatóktól, ezeket tárolja, feldolgozza, aggregált és strukturált riportokat,
elemzéseket készít, és a szektor adatszolgáltató szereplői, valamint a törvényben
meghatározott hatóságai számára ezeket szolgáltatja.

II. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia

A Kormány által 2017. október elején elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030
meghatározza a következő időszakban azt a keretrendszert, amelyben az állam és a piac
közösen gondolkodik Magyarország turizmusának jövőjéről.
A Stratégiához illeszkedő fejlesztésekhez a Kormány minden eddiginél nagyobb mértékű, több
mint 820 milliárd forint forrást biztosít 2030-ig.

Összefoglaló informatív videó:

https://www.youtube.com/watch?v=z2SMD46JzZY
0:42-től

Globális kihívások:
- Térségek turisztikai jelentőségének átalakulása
- Autentikus élmények keresése
- Demográfiai trendek változása
- A sharing economy terjedése
- Technológiai kihívások
- Klímaváltozás és urbanizáció
- Biztonság

Öt alapelv, amely áthatja a stratégia minden elemét:

1. Életminőség és környezet nem sérülhet
2. Minden generációnak szólnak a fejlesztések
3. Akadálymentesség
4. Egyértelmű információ és kommunikáció minden nyelven
5. Digitális technológiák alkalmazása
Az állam (MTÜ) szerepe:
1. Világtrendek mérése és érintettek tájékoztatása
2. Stratégiák megalkotásában való részvétel
3. Felelősséget vállal a marketingkommunikációs tevékenységekért
4. Felel az egységes minőség-sztenderdek működtetéséért
5. Részt vesz a fejlesztések megvalósításában
6. Támogatja az innovációk meghonosítását
7. Biztosítja a pályázati források hatékony felhasználását
8. Javítja a turisztikai képzések színvonalát
9. Kialakítja a hatékony ágazati együttműködést

Célok számokban:
- 500 turisztikai fejlesztési projekt megvalósulása
- 2x ennyi vendégéjszaka
- 1000 szálláshely és étterem megújulása
- 30 új külföldi városból válik elérhetővé Budapest
- 16%-ra nőjön a turizmus GDP-hez való hozzájárulása 2030-ra (jelenleg 13%)
- Magyarország 19 helyet lépjen előre a turizmus nemzetközi versenyképességi listáján

A hosszú távú márkaépítésnek és a közvetítendő üzenetrendszernek az alapját a nemzetközi

pozícionálás során megalkotott márkaüzenet és kampánykommunikáció adja. Az MTÜ ennek
keretében létrehozta azt a 360 fokos marketingturisztikai eszközrendszert az elkövetkező tíz
évre, amelyet mind a nemzetközi, mind a hazai tevékenysége során tudatosan és
következetesen alkalmazni kíván, a szektor szereplőivel együttműködésben.
Elérni kívánt cél:
Magyarország olyan beutazó közönséget vonzzon,
● akik utazásuk alatt többet költenek,
● Akik több minőségi, prémium szolgáltatást vesznek igénybe
● Akik hosszabb ideig maradnak hazánkban
2. Magyarország turizmusának jellemzői különös tekintettel a
szálláshely kapacitás alakulására

2019 ismét rekordév volt a magyar turizmusban (2020. februári információ)

2019-ben ismét rekordot döntött a magyar turizmus, a főbb mutatószámokat vizsgálva

túlszárnyaltuk az előző évet – adta hírül a KSH adatai alapján a Magyar Turisztikai Ügynökség.

Közleményük szerint kiegyensúlyozott külföldi és belföldi vendégforgalom, magas bevételek,

dinamikusan emelkedő SZÉP-kártya forgalom jellemezte 2019-ben az ágazatot.

2019-ben a vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken elérte a 12,8 milliót, a

vendégéjszakák száma pedig megközelítette a 31,3 milliót.

Még mindig kiegyensúlyozott a megoszlás a külföldi és a belföldi vendég, illetve

vendégéjszakaszám esetében. Tavaly az összes vendégéjszakaszám felét, 15,6 millió éjszakát
a belföldi turisták, 15,7 milliót a külföldi vendégek töltötték el hazánkban.

Jelentős növekedés látható az összesített bevételi adatok esetében is: 9,2 százalékkal nőtt a
kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj bevétele, és 2018-hoz képest 8,8 százalékos az
emelkedés a szálláshelyi összbevétel esetében is, amely meghaladta az 550 milliárd forintot.

A SZÉP-kártya felhasználás pedig tavaly elérte a 30 milliárd forintot, a panziókban 34,4

százalékos, a szállodákban pedig 46,4 százalékos volt a SZÉP-kártyás költések növekedése.

A korábbi évek decembereiben soha ennyi külföldi vendég nem volt még Magyarországon, mint
az év utolsó hónapjában. A beutazó turisták száma 14,7 százalékkal emelkedett, akik 1,1 millió
vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon.

Jó hír, hogy jelentősen nő a hazánkba érkező, jellemzően magas költésű vendégek száma,
tavaly decemberben ugyanis kétszámjegyű növekedés volt tapasztalható az amerikai, angol,
olasz, izraeli, kínai turisták körében az előző évhez képest.

Folyamatosan nő a külföldi vendégek száma, de mi magyarok is többet utazunk. A belföldi

turisták az év utolsó hónapjában 2,4 milliárd forintot költöttek SZÉP-kártyáról a kereskedelmi
szálláshelyeken, ami kimagasló, 93,3 százalékos növekedés az előző év ugyanezen
időszakához képest.

2019-ben a 10 legfontosabb küldőpiacunk közül szinte mindenhonnan emelkedés volt

tapasztalható a vendégéjszakák számában.
A legnagyobb növekedés az Izraelből (10,3%), Romániából (+8,3%) és Egyesült Királyságból
(+4,9%) érkezők vendégéjszakái esetében volt megfigyelhető, de tovább tart a bővülés a
Csehországból (+3,5%), Oroszországból (+3,5%), Egyesült Államokból (+3,0%),
Lengyelországból (+2,7%) és Olaszországból (+0,1%) érkező vendégforgalomban is.

2010 óta másfélszer több vendég másfélszer több vendégéjszakát töltött el a hazai
kereskedelmi szálláshelyeken, amely 2,5-szer nagyobb szállásdíjbevételt eredményezett
2019-ben – emeli ki az MTÜ közleményében.

A magyar turizmus erősödését az is mutatja, hogy bizonyos mutatószámok tekintetében a

növekedés üteme meghaladta Ausztria teljesítményét és közelíti Csehországét is – teszik
hozzá.

Az elmúlt években végrehajtott és a jelenleg is zajló összehangolt ágazati fejlesztések

Magyarországot vonzóbbá tették, ami tovább erősíti pozíciónkat a világ turisztikai térképén. A
2019-es eredmények igazolják a magyar turizmus versenyképességét. A lendület 2020-ban is
folytatódik, közelebb kerülve ahhoz a célhoz, hogy Magyarország Közép-Európa vezető
turisztikai térsége legyen – összegezi a tavaly évet a Magyar Turisztikai Ügynökség.

Nőttek az átlagárak és a bevételek

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egyébként a szállodai szobák 2019 egész évi
átlagára 7,9 százalékkal 22 ezer 400 forintra emelkedett, de decemberben 10,4 százalékkal 24
ezer 300 forintra nőtt az egy évvel korábbihoz képest – írja az MTI.

A szállodák egy szobára jutó szállásdíjbevétele (REVPAR) a múlt évben 8,8 százalékkal 13
ezer 800 forintra, decemberben az egy évvel korábbihoz képest 14,8 százalékkal 13 ezer 100
forintra emelkedett. A szobák kihasználtsága éves átlagban 61,7, decemberben 54,0
százalékos volt, az egész évet tekintve 0,5 százalékponttal, decemberben 2,0 százalékponttal
magasabb az egy évvel korábbinál.

Az egy szállodai szobára jutó összes árbevétel (TREVPAR) az egész évben átlagosan 8,5
százalékkal, decemberben 13,5 százalékkal nőtt, 23 ezer 500, illetve 23 ezer 200 forint volt.

A kereskedelmi szálláshelyek folyó áron az előző évinél 8,8 százalékkal több, 556,531 milliárd
forint bruttó árbevételt értek el. A külföldiektől 11,4 százalékkal több, 207,4 milliárd forint
szállásdíj bevétel származott, a belföldi vendégek 5,6 százalékkal többet, 122 milliárd forintot
fizettek ki szállásra.

Az összes szállásdíjbevétel 9,2 százalékkal, a vendéglátásból szerzett bevétel 12,1 százalékkal

329,394 milliárd forintra, illetve 137,234 milliárd forintra nőtt, amihez 89,903 milliárd forint egyéb
bevétel is társult, 3,2 százalékkal több az előző évinél.
A KSH adatai szerint decemberben a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken
eltöltött éjszakák száma 12,8 százalékkal nőtt, a belföldi vendégek által eltöltötteké 3,4
százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A kereskedelmi szálláshelyek folyó áron számolt összes bruttó árbevétele 15,5 százalékkal
emelkedett és elérte a 43,780 milliárd forintot.

Korona hatásai

2020. márciusban azonban a koronavírus-járvány hatására a külföldi vendégek által a

kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 68%-kal esett vissza az előző év azonos
időszakához képest, ez példa nélküli összeomlást jelent.

Idén 43-48 százalékkal csökkenhet a vendégéjszakák száma, ez közel 250-300 milliárd forint
kiesést okoz a turizmusban a Szallas.hu elemzői szerint. A magyar gazdaság a
multiplikátorhatás miatt ennek háromszorosát, közel 800-900 milliárd forintot veszít.

A nagy esést most az okozhatja, ami eddig a hajtóereje volt a turizmusnak. Hazánk
kereskedelmi szálláshelyein az elmúlt években folyamatosan növekedett a vendégek száma,
akiknek közel felét a külföldről érkezők teszik ki. A kereskedelmi szálláshelyek 2019-ben 12,9
millió vendéget fogadtak, 31,5 millió vendégéjszakára, ebből 6,2 millió volt a külföldi vendég és
15,8 millió az általuk foglalt éjszaka. Utóbbiak hattizedét Budapesten töltötték, ezen kívül
körükben a legnépszerűbbnek a Balaton, valamint a fürdőikről ismert települések térsége
számított.

A kereskedelmi szálláshelyeken a külföldiek részesedése (63%) magasabb volt a befizetett

szállásdíjak összegéből, mint a vendégéjszakák számából. Összesen 209 milliárd forint
szállásdíjbevétel származott tőlük.

Évek óta a főszezonnak számító júliusban és augusztusban érkezik a legtöbb külföldi vendég a
hazai kereskedelmi szálláshelyekre. Ez a két hónap az összes vendégéjszaka 13-14%-át teszi
ki.

A belföldi kereslet egy része még idén helyreállhat - főleg a vidéki szálláshelyeken, a külföldről
érkező vendégek viszont még hosszú ideig elmaradhatnak.

Egyéb tények a magyar turizmusról 2020-ban

- A  Nemzeti  Turisztikai  Adatszolgáltató  Központ  (NTAK)  bevezetésével  ez  év  január  1-je 
óta  már  minden  szálláshelynek  digitálisan,  szálláshelykezelő  szoftver  segítségével  kell 
rögzítenie  a  vendégek  adatait.  Az  NTAK-tól  a  szakemberek  a  szürkegazdaság 
kifehérítést  várják,  a  felszabaduló  pénzből  pedig  a  többség  bérfejlesztést  fog 
végrehajtani a munkaerőproblémák megoldására. 
 
- A  Budapest  Airport  így  kommentálta  a  prognózisokat:  „Budapesten  nincsen  olyan  trend 
2019  vége  óta,  ami  miatt  a  piac  negatív  értelemben  történő  változását  látnánk,  így  a 
kínálat,  illetve  az  utas-  és  járatszám  csökkenése  sem  várható  2020-ban.  A  járatok 
kihasználtsága  sem  csökkent  tavaly,  az  évi  átlagos  töltöttség  megegyezett  a  2018-as 
adatokkal  (81,8%).  Általánosságban  viszont  az  üzemanyagárak  növekedése  költség 
oldalról  erősebb  nyomás  alá  helyezheti  a  légi  ipart  2020  során:  a  növekvő 
üzemanyagárak  mellett  így  piaci  konszolidáció  várható  Európában,  ami  akár  a 
repülőjegyárak emelkedését is eredményezheti.” 
 
- A  vasúti  forgalom  Magyarországon  is  nő,  az  idén  rekordnak  számító  300  milliárd 
forintból  valósulnak  meg  vasúti  fejlesztések  idehaza. A MÁV adatai megerősítik a vasúti 
közlekedés  népszerűségének  növekedését.  A  nem  végleges  adatok  szerint  „a 
nemzetközi  utasforgalomban  közel  3,1  millióan  utaztak  tavaly,  ami  az  egy  évvel 
korábbihoz  képest  több  mint  6  százalékos  növekedést  jelent.  A  menetdíjbevétel 
meghaladta  a  12  milliárd  forintot,  ami  16  százalékos  emelkedés”  –  válaszolták 
kérdésünkre. 

A  legdinamikusabban,  64%-kal  az  Ukrajnába  irányuló  személyszállítás  nőtt.  Szintén 

átlagon felül, 12-13 százalékkal bővült az Erdélybe és Németországba utazók száma is.   
3. Az imázs szerepe a turizmusban, és Magyarország aktuális nemzeti
marketing tervének imázs-építésre vonatkozó elképzelései, a Magyar
Turisztikai Ügynökség jelenlegi törekvései.

A ​turisztikai imázs a desztináció tényleges, létező adottságainak elvonatkoztatott, szubjektív,

jellemzően idealizált kifejeződése, ami folyamatosan formálódik a turisták, a helyi lakosok és a
turisztikai ágazat szereplőinek interaktív, kölcsönös kapcsolatában.
A megélénkülő, globális méretet öltő piac erős versenyhelyzetet teremt a turisztikai desztinációk
számára, ezért azok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek ​eladhatóságuk növelésére, vonzó és
egyedi arculatuk kialakítására​. A nemzetközi szakirodalom a turisztikai imázst, az utazási
döntés meghozatalában betöltött szerepe miatt, az egyik legjelentősebb versenyképességet
befolyásoló tényezőnek tekinti, ezért tudatos formálását alapvető feladatként nevezi meg.

Az MTÜ jelenlegi törekvései (a honlap alapján)

I. Áttekintés

Annak érdekében, hogy Magyarországról, mint nemzetközileg releváns turisztikai célpontról

egységes és vonzó kép alakuljon ki a célzott küldőországok turistái, valamint a belföldi turisták
körében, a turisztikai márkastratégia mentén kidolgozott, folyamatos marketingtevékenységre
van szükség. Az egyes nemzetközi küldőpiacokon kialakult turisztikai Magyarország-imázs
nagymértékben eltér: minél távolabbi országot vizsgálunk, hazánk annál kevésbé ismert, ennek
következtében a Magyarország-kép is általánosabb, kevésbé részletes. A marketing & sales
tevékenység célja, hogy turisztikai növekedésre váltsa azt a tényt, hogy Magyarország, és ezen
belül Budapest Európában egyedülállóan hordozza magában versenytársaihoz képest a tradíció
és innováció kettőségét a márka szempontból kiemelt erősséggel bíró területeken (kultúra,
építészet, biztonság, életstílus, kreativitás, illetve meghatározó adottságként a víz tematikája).
A tevékenység elsődleges feladata, hogy elsősorban versenytársainkhoz képest, illetve
Európán belül pozícionáljuk hazánkat, meglévő márkaerősségeinkre építve meghatározzuk azt
az egyedi szegmentálást, amelyben különlegesek és egyedülállók vagyunk, azt az
élménykínálatot, amelyet hazákban érhetnek el. A nemzetközi pozicionálás alapján megalkotott
márkaüzenet, kampánykommunikáció adja az alapját a hosszú távú márkaépítésnek és a
közvetítendő üzenetrendszernek.

Az értékesítési stratégia megalkotásakor Magyarország küldőpiacainak kategorizálása során

olyan csoportokat hozott létre az Ügynökség, melyek tagjai hasonló karakterűek, lehetővé téve
a stratégiai irányvonalak meghatározását az adott országcsoportokra.
 II. B2B marketing

1. Szakmai partnerek felé történő értékesítés eszközei

Az országspecialisták számos olyan értékesítési technikát alkalmaznak, amelyekkel hatékonyan

tudják növelni a beutazó turisták számát.
1. Ezek közül az egyik a roadshow​, amelynek célja, hogy az adott küldőpiacon
tevékenykedő szakmai partnereket az szólítják meg egy rendezvény keretén belül:
szakembereink a roadshow egyes állomásain (workshopjain) desztinációs
prezentációkat tartanak, és a résztvevő szakmai partnerek segítségével one-on-one
megbeszéléseket is szerveznek.
2. A klasszikus ​kiállításokon és vásárokon történő részvétel
3. Tanulmányutak szervezése az egyik leghatékonyabb marketingeszköz, mivel így a
média és turisztikai partnerek, valamint a hazánkba látogató küldöttségek, befektetői
csoportok és delegációk közvetlenül tapasztalhatják meg az egyes kínálati elemek által
nyújtott élményt.
4. Jellemzőek a hazai és külföldi partnerekkel közösen megvalósuló, többnyire 50-50%-os
anyagi kötelezettségvállalással járó ​marketing akciók is, amikor azonos céllal, adott
desztináció promotálására több marketing aktivitásból álló kampány indul. Ilyen például,
mikor egy banner kampányt hírlevelekkel erősítünk meg, amelyet tanulmányutak és
közös prezentációk tesznek teljessé.
5. Mindezek mellett az országspecialisták folyamatos személyes kapcsolatban vannak a
partnerekkel, miközben itthoni tartózkodásuk alatt ​webinárokat tartanak és és
hírleveleket küldenek ki. Fontos eleme az értékesítési tevékenységnek az ún.
sales-call, értékesítési találkozó, amely lehetőséget ad arra, hogy a magyar partnereket
teljesen új külpiaci partnerrel ismertessük meg.

2. A küldőpiacok

A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak 2019-es összesített adatai alapján

Németország foglalja el az első helyet a küldőpiacok közül, őt követi az ​Egyesült Királyság,
Csehország, az Amerikai Egyesült Államok​, Ausztria, Lengyelország, Oroszország,
Olaszország, Románia, Izrael, Szlovákia, Spanyolország, Franciaország és Kína. A fontos
küldőpiacok közé tartoznak még a környező országok, így Ukrajna, Szerbia, Horvátország és
Szlovénia is. Természetesen a figyelem fókuszából nem maradnak ki a nagy potenciállal
rendelkező piacok sem, így például az amerikai kontinensen Kanada és a latin-amerikai
országok vagy az ázsiai régióból Dél-Korea, Szingapúr és Japán. Azokon a piacokon,
amelyeken nem minden esetben tevékenykedik nemzetközi piacszakértő, a hazai szakmai
partnerek számára stratégiai partnerségi programot szervez a Nemzetközi Kapcsolatok
Igazgatóság, amely folyamatosan monitorozza a piaci-értékesítési folyamatokat, és dönt a
különböző, további piaci jelenlétről is.
3. 2019 - vásárok

A 2019. évi vásárok közül kiemelkedően nagy jelentőséggel bírt a berlini ITB (Internationale
Tourismus Börse) és a WTM (World Travel Market). A hivatásturizmusra fókuszál az Imex
Frankfurt és Imex America, valamint az IBTM World (International Business & Travel Market).
Regionális jelentőséggel bír az ATM (Arabian Travel Market) és a Czech Travel Market. A luxus
célcsoportok igényeire fókuszál az ILTM (International Luxury Travel Market). A 2020-as évben
az ITB, Imex Frankfurt és az ATM a koronavírus krízis miatt elmaradtak.

4. Nemzetközi és regionális együttműködések

A Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóság feladata, hogy képviselje a Magyar Turisztikai

Ügynökséget a turisztikai szervezetekben és szövetségekben.Ezen szervezetek közül a
legjelentősebbek: Turisztikai Világszervezet (UNWTO), Európai Turisztikai Bizottság (ETC),
Európai Bizottság Turisztikai Tanácsadó Testülete (EU TAC), OECD Turisztikai Bizottsága,
Világ Utazási és Idegenforgalmi Tanács (WTTC). A regionális szervezetek közül kiemelendő a
Visegrádi Négyek (V4) turisztikai együttműködés, a Duna Kompetenciaközpont (DCC) és a
Császárok és Királyok útja (K und K)

III. B2C marketing

1. A turizmus alakulását meghatározó trendek

1. Az utazói attitűd változása:

● Az utazások fő motivációjává az élmények keresése, az élmények közvetlen átélése, az
ún. megtapasztalás válik.
● Minden utazás előtt fokozottan esik latba a lehetséges úticélok mérlegelésekor a
biztonság kérdése.
● A Mindent! Azonnal! szemlélete felgyorsítja az utazási döntések meghozatalát és
lerövidíti az élmények megszerzésére fordítandó időt is.
● A turisták mindeközben olyan utazásokra vágynak, amelyek hitelesek, autentikusnak
számítanak, és a segítségükkel lokális értékeket, atmoszférát tapasztalhatnak meg.
● Mindezek révén tudnak az adott desztinációhoz emocionálisan kötődni, amelyek aztán
hozzájárulnak ahhoz, hogy megosszák élményeiket másokkal is.

2. A turizmus mint ágazat változása:

● digitalizáció, ami meglátszik az interneten keresztül érkező foglalásokban éppúgy, mint a
turizmus által használt marketingeszközökben.
● A küldőpiacok tekintetében is átrendeződés figyelhető meg, a fizetőképes kereslet egyre
tágabbra nyitja a potenciális utazók körét.
 ● A korfa átalakulása és a modernizáció átalakítja a turistákat mint célcsoportot is. Egyre
több a szenior turista és az Y-generációs utazó, akik eltérő igényekkel vágnak bele egy
utazásba.

2. A turisztikai márkázás rendszere

Magyarország turisztikai élménykínálatának fejlesztésével párhuzamosan feladatunk, hogy

tovább erősítsük az ​ország megújult turisztikai márkáját​, mely elősegíti, hogy Magyarország
szerethető és vonzó desztinációként jelenjen meg a ​külföldi és a belföldi ​turisták szemében
egyaránt. Budapest, és ezzel együtt Magyarország egyre gyakrabban kerül be nemzetközi
utazási célpontokat ajánló listákban a legelőkelőbb helyekre, a legnépszerűbb nagyvárosok,
országok közé.

Az Ügynökség fő feladatai:
● hogy Európán belül pozícionálja hazánkat a versenytársakhoz képest
● meghatározza a meglévő márkaerősségekre építve egységesen és egyértelműen, hogy
Magyarország miben különleges és egyedülálló, a többszintű, azaz az országos, a
desztináció, a település, az attrakció vagy a termék márkarendszer segítségével
● definiálja ehhez kapcsolódóan azt a speciális élményígéretet és kínálatot, amiért
érdemes a turistáknak hazánkat választaniuk.
● A hazánk számára legjelentősebb küldőpiacok szegmentálása célcsoportok és potenciál
szempontjából, és erre épülő, piaconként testre szabott aktivitással történő támogatása.

Elérni kívánt cél:

Magyarország olyan beutazó közönséget vonzzon,
● akik utazásuk alatt többet költenek,
● Akik több minőségi, prémium szolgáltatást vesznek igénybe
● Akik hosszabb ideig maradnak hazánkban

A márkarendszer legfontosabb szintjei felülről lefelé haladva a következők:

● Magyarország-márka
● Budapest-márka
● kiemelt turisztikai fejlesztési térségek
● turisztikai termékek (pl. egészségturizmus, üzleti turizmus)
● végül az egyes turisztikai szolgáltatók, attrakciók, kínálati elemek.
A márkarendszert alkotó szintek egymásnak részelemei lesznek, így fontos, hogy a
kommunikációjukban ne legyen ellentmondás.

3. Nemzetközi márkaépítés

A küldőországok számára az elsődleges érkezési pont rövid- és középtávon Budapest, és

annak közvetlen agglomerációjába tartozó kiemelt desztinációk.
A hosszútávú marketingkommunikációs stratégia elemei Budapest vonatkozásában:
● Kiválasztjuk a releváns csatornákat, ahol az új, magasabb színvonalat kereső
célcsoportot a számukra legrelevánsabb üzenetekkel meg tudjuk szólítani
● kiépítjük a tudatos csatorna-menedzsment tevékenységet
● a világtrendeknek megfelelően élére álljunk a régióban a digitális platformok és
megoldások használatának, a kapcsolódó eszköztár teljes átalakításával.

A hosszútávú marketingkommunikációs stratégia elemei a vidék vonatkozásában:

● a taktikai desztinációk és kapcsolódó termékek beazonosítása, (egészség,
gyógyturizmus, fürdőturizmus, kulturális turizmus)
● Taktikai desztinációk kiemelése célzott marketingtevékenységgel és
desztinációmárkázással az affinis célcsoportok számára

4. Belföldi márkaépítés és desztinációmárkázás

A minél nagyobb arányú belföldi költések biztos alapot teremtenek a szektor piaci szereplői
számára a növekedéshez, tervezhetőséghez, a szezonalitás csökkentéséhez.

A magyarok utazási szokásait mérve és ebből kiindulva belföldi kommunikációnk

középpontjában rövid- és középtávon a következők állnak:
- Magyarország értékeinek, rejtett kincseinek megismertetése
- történelmünk, kultúránk megismerése
- természeti kincseink megismerése
- erős edukációs tevékenység Magyarország értékeinek megismertetése céljából
- A hazai utazások presztizsének növelése
- Erős desztinációs márkaprofilok kialakítása

IV. Együttműködő marketing a szektor szereplőivel

A Magyar Turisztikai Ügynökség marketingkommunikációs tevékenységének fontos részét

képezi a piaci és szakmai szereplőkkel fenntartott szoros kapcsolat, az MTÜ szintjénél nem
érhet véget a márkák kialakítása és a márkakommunikációs tevékenység sem. A turisztikai
márka egy ígéret a Magyarországon időt eltöltő, ideérkező turistáknak, amit tartalommal
megtölteni nemcsak állami felelősség. A helyi szereplők, városok, szállásadók, vendéglátók,
vagy egy-egy attrakció üzemeltetője éppúgy felelős azért, hogy a hazánkról sugárzott kép
hiteles legyen, ehhez szükséges az őket képviselő szakmai szervezetekkel való szoros
együttműködés.

V. Kampányok

Budapest - Spice of Europe nemzetközi kampány, 2019 ősz-tél

A Spice of Europe márka 2018-ban történt bevezetésével elindult a nemzetközi piacon
Budapest újrapozícionálása. Az Ügynökség a megkezdett kommunikáció folytatásaként, 2019
őszi-téli kampánya során arra helyezte a hangsúlyt, hogy a fővárost prémium célállomásként
mutassa be.
Az MTÜ stratégiailag meghatározott célpiacai közül az USA, Kína, Németország, Olaszország,
Spanyolország, Franciaország és Közel-Kelet országainak kozmopolita utazóit szólította meg a
kampány.

A hirdetések olyan prémium magazinokban jeletek meg, mint a GQ, Vogue, Vanity Fair, Elle
vagy épp a How to Spend it. A klasszikus médiafelületek mellett egyedi együttműködéseket
alakítottunk ki többek között a CNN, CNBC, Expedia, eDreams felületein is.

WOW Hungary nemzetközi kampány, 2018 őszétől folyamatosan

2018 őszén, az új WOW Hungary turisztikai országmárkára építve elindult a nemzetközi
kampány annak érdekében, hogy megmutassuk: Magyarország nem csak Budapestet jelenti,
hanem vannak még olyan izgalmas vidéki desztinációink és rejtett kincseink is, amelyeket
érdemes felfedezni, kiemelt hangsúlyt fektetve a vizek szerepére.

A stratégiai cél Magyarország, mint turisztikai márka ismertségének növelése, a nemzetközi

turisztikai kereslet ösztönzése, a tartózkodási idő növelése, a turizmus területi és szezonális
koncentrációjának mérséklése, a vendégek turisztikai költésének növelése, oly módon, hogy
magasabb költésű utazóréteget célzunk meg kampányainkkal.

A 2018.őszi-téli WOW Hungary kampány hirdetései 13 országban jelentek meg, a legnagyobb

hangsúly azokon a küldőpiacokon volt, ahonnan már jelentős vendégforgalom áramlott a vidéki
desztinációkba. Az Ügynökség olyan globális médiavállalatokkal dolgozott együtt a
kampányban, mint például az Expedia vagy a National Geographic. A hirdetések jelentős része
online felületeken zajlott.

Csodás Magyarország belföldi kampány, 2019 tavasz-nyár-ősz

A forgalomélénkítő kampány fő célja továbbra is a szemléletformálás, a fókuszában azok a
hazai ismert és kevésbé ismert, rejtett kincsek álltak, amelyeket érdemes felfedezni, hiszen
itthon is számos olyan kulturális, gasztronómiai, épített és természeti értéket, valamint aktív
kikapcsolódási lehetőséget találhatunk, amelyeket érdemes felfedezni mind a négy évszakban.

A belföldi turizmust népszerűsítő weboldalon (http://csodasmagyarorszag.hu) továbbra is bárki

ajánlhatja, vagy épp megtalálhatja kedvenc új helyét, és létrehozhatja saját bakancslistáját a
számára legérdekesebb hazai desztinációk megjelölésével. Az Ügynökség kampányaiban
influenszerek bevonásával is ad inspirációt a belföldi utazásra, és együttműködik azon
szálláshelyekkel, fürdőkkel, éttermekkel és más turisztikai attrakciókkal, akik évszakspecifikusan
készítenek elő különleges ajánlatokat a hazai úti célokat választóknak. Az MTÜ a partnereket a
kampány weboldalán gyűjti össze és teszi közzé kereshető formában, a kedvezményes
ajánlatokat pedig saját felületein népszerűsíti is a kampány ideje alatt.

MICE: külön honlap ​www.hcb.hu​ Hungarian Convention Bureau

4. A desztináció menedzsment főbb területei és a magyarországi
tapasztalatok. A turizmus tervezési folyamata és a területi tervezéssel
való összefüggései.

A Desztináció​: fogadótérség, avagy- a turista szemszögéből nézve – az utazási

célterület. A desztinációnak képesnek kell lennie a turisták vonzására, majd a
szükségleteiket kielégítő valamennyi szolgáltatás nyújtására – komplex turisztikai
terméket kell biztosítania. A 8 desztináció lényegében a komplex turisztikai terméket
felkínálni képes térség egésze, a kínálat helyszíne.

Desztináció menedzsment: ​egy adott földrajzi területen található vonzerők moduláris

(szabadon kombinálható) termékké alakításának, hálózatba szervezésének, a termékek
desztinációba ágyazott piac- és versenyképessége megteremtésének és
értékesítésének folyamata, melynek célja a fenntartható fejlődés megőrzése mellett a
turisztikai piaci siker elérésével, a földrajzi terület fejlődésének, az ott élők jólétének
növelése.

A Desztináció menedzsment (DM) meghatározásához a következő fontos tételeket

kell ismernünk:

- A desztináció menedzsment egy turizmusszervezési, irányítási, működtetési módszer,

-Megközelítése a coopetition, az „együttműködve versenyezni”,
-A desztináción belül fejlesztéskoordináció megvalósítása – a belső identitás
megteremtése – a desztináción belüli vállalkozások irányába a közösségi szféra
versenysemlegességének biztosításával,
-A desztináció menedzsment rendszer nem a területfejlesztési, ágazatfejlesztési
intézmények helyett, hanem azok segítésére jön létre,
-A desztináció menedzsment rendszere az alulról építkezés, s a felülről épülő
támogatás együttes érvényesülésével kell, hogy kialakuljon az országban,
-A desztináció menedzsmentre mindenütt szükség van, ahol turizmust akarnak
fejleszteni és/vagy turizmust működtetnek,
-A DM jó lehetőséget biztosít a márkaépítésre, de márka nélkül is létezik turisztikai
desztináció, ez nem feltétel, A márkaépítés a desztináció marketing feladata.
-A marketing fókuszában az egységes desztináció-márka építés, a turisztikai
termékmárka(k) és a desztinációmárka összhangjának megteremtése áll.
DM feladatai:

Jövőkép és tervezés

Mivel a turizmusban a magánvállalkozások és a közintézmények együttesen alakítják a

terméket, az elérni kívánt fejlesztési célok kérdésében is egyet kellene érteniük. Ebben nyújt
segítséget a tervezési eszközként szolgáló, közösen kidolgozott jövőkép. Ez tulajdonképpen
egy hosszú távra érvényes igazodási vonalat jelöl ki, és egyfajta „csapásirányt” ad minden
további intézkedés számára – azaz minden következő döntés a jövőkép normatív kereteihez
igazodik. Ekként a közérdek intézkedései, illetve a turizmusgazdaság számára orientációs
keretként szolgál. Jövőkép, mint irányadó célkitűzés csak akkor fejtheti ki eredményesen
hatásait, ha a desztináció minden felelős szereplője részt vesz annak kialakításában és
továbbvitelében.

Az érdekkülönbségek harmonizálása és érdekképviselet

A többi gazdasági ágazathoz hasonlóan a turizmus is különböző érdek- és jogosultsági

csoportok területén tevékenykedik. E csoportok a szolgáltatók, a piaci érdekcsoportok és a
nyilvános érdekcsoportok körébe sorolhatóak, miközben a turizmusszervezet a szolgáltatók és
a nyilvános érdekcsoportok metszetében helyezhető el.

A terveket érintő konfliktusok nemcsak az érdekcsoportok között, hanem még az egyes

csoportokon belül is jellemzőek: például a szállodaiparban, turisták csoportjaiban (a különböző
vendégcsoportok helyenként nagyon eltérő igényei és elvárásai); vagy a helyi lakosság körében
(beállítottságuk jórészt attól függ, hogy a lakosság gazdaságilag profitál-e, vagy inkább csak a
terhelést érzékelik). A desztináció menedzsment feladata az egyes érdekek kiegyensúlyozása
oly módon, hogy a csoportok továbbra is érdekeltek maradjanak a turizmusban való
részvételben, illetve készek legyenek ahhoz hozzá is járulni. A szolgáltatók, a nyilvánosság és a
lakóközösség keresztmetszetében álló turizmusszervezet feladata továbbra is az, hogy a
település és más nyilvános érdekcsoportokkal szemben a turizmus érdekképviseleti szerveként
lépjen fel. Mivel a turisztikai szolgáltatókat jelentősen befolyásolják a politikai és adminisztratív
döntések, ezért a turizmusszervezet a politikát szakmai szempontú tanáccsal tudná ellátni.
Ebből kifolyólag mindkét oldalnak törekednie kell arra, hogy a településeket és a térséget érintő
általános fejlesztési célok kijelölésekor a turizmusszervezet beleszólási jogot kapjon.

Kínálatfejlesztés

A desztináció menedzsment egyik legfontosabb feladata a közjavak és -kínálatok rendelkezésre

bocsátása. Mivel az egyes kínálati területek puszta összeadásával (szállás, ellátás, sport,
szórakozás stb.) aligha váltható ki fokozottabb ott-tartózkodási kötődés, ezért kínálati
kombinációkat, illetve szolgáltatási csomagokat kell létrehozni, amelyek illeszkednek az adott
vendégcsoportok különleges igényeihez. A desztináció menedzsmentnek éppen ezért hatnia
kell a részszolgáltatások fajtájára, terjedelmére és minőségére, hogy így egy kiegyensúlyozott
kínálati mix jöhessen létre.

Egy desztináció vagy egy település nem tud és nem is szükséges, hogy minden vendég részére
minden egyes kínálati elemet felvonultasson: mert aki mindenki kedvére akar tenni, az végső
soron egyik célcsoport igényeit sem tudja teljesen és tökéletesen kielégíteni. A kihívás éppen
abban áll, hogy a kínálati elemeket szolgáltatási csomagokba rendezve állítsuk a meghatározott
vendégszegmensek rendelkezésére. Egy desztinációnak a széles alapkínálat mellett arra kell
törekednie, hogy legalább egy területen – amelyben különleges erősségek rejlenek – sajátosan
egyedi arculatot alakítson ki, azaz ezen a kitüntetett területen pontosan azt kell felkínálni, amit a
kiválasztott célcsoport keres. Egy desztináció kínálatfejlesztésének elsődleges célja tehát nem
más, mint a már rendelkezésre álló kínálati erősségek, illetve a kulcsfontosságú gazdasági
területek meglévő potenciáljainak kiépítése és továbbfejlesztése.

Marketing

A marketing-intézkedéseknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a piac elvárásainak megfelelő

turisztikai kínálat jöjjön létre, és elérjék a rendelkezésre álló kapacitások optimális
kihasználtságát. A desztináció menedzsment feladatai között szerepelnek azok a
marketing-intézkedések is, amelyeket magas fokú vállalkozói és professzionális szinten kell
végrehajtani, hogy ezzel rugalmassá váljanak, és a piachoz idomulva tevékenykedhessenek.
Mivel a turizmusmarketing különböző szinteken megy végbe – egyes vállalatok, települések,
desztinációk szintjén –, egy átfogó marketingkoncepció kidolgozására van szükség, amely
megalapozza a közös célokat és stratégiákat, valamint koordinálja a marketingeszközök
alkalmazását. A fentiek alapján megállapítható, hogy a desztinációmenedzsment a térség
turizmusát a maga szerves egységében kezeli. Túllép a hagyományos tervezési eszközök
hiányosságain, annak gyenge pontjain (például rugalmatlanság, érdekérvényesítési gyengeség,
településeken túlmutató perspektívák hiánya, érintettek hiányos bevonása).

DM Felépítése

Helyi desztináció-menedzsment:

Ahol ezt meg lehet tenni, létre kell hozni a helyi desztináció menedzsment szervezeteket. Egy
adott település vagy kistérség turizmusával kapcsolatos teendőit a helyi desztináció
menedzsment szervezet (hdmsz) látja el – amely lehet települési, kistérségi vagy egyéb
önkormányzati társulás, meghatározó turisztikai vállalkozás, turisztikai szereplő, az adott
település, térség turizmusfejlesztésében érdekelt „vezető személyiség” által indukált
kezdeményezés. A helyi lakosság, az önkormányzatok és a turisztikai szolgáltatók szoros
együttműködésével a helyi DMSZ a helyi turisztikai termékek, szolgáltatások fejlesztését és
promócióját végzi. A hdmsz-ek felállításának és működtetésének elsősorban azokban a
kistérségekben és településeken van gyors szakmai létjogosultsága, amelyek kellő turisztikai
potenciállal rendelkeznek.

Térségi desztináció-menedzsment

​Eggyel magasabb szinten - alulról építkezve - a rendszer középső tagja a térségi desztináció
menedzsment. Ennek megalakításában is döntő szerepet kell játszaniuk az
önkormányzatoknak, szakmai szervezeteknek, civil szervezeteknek, a helyi kamarának, és
olyan vállalkozásoknak, amelyek a térségben jelentős szerepet játszanak a beutazó turizmus
szervezésében, illetve lebonyolításában.

Szakmai tevékenység súlypontjai

- Közreműködés a térségi turizmusfejlesztési koncepció, stratégia, program kialakításában, a

turisztikai prioritások képviselete a térségfejlesztésben

- Térségi turisztikai érdekérvényesítés, szakmai lobbi-tevékenység

- Szakmai kooperációkészség fejlesztése, koordinációs mechanizmusok kialakítása

- Térségi termék- és programfejlesztés, helyi projektek menedzselése

- Turizmus marketing - Térségi márkaépítés

Regionális desztináció-menedzsment:

​ zervezete (RDMSZ) Legcélszerűbben az ÉM-RMI átalakításával, tevékenységeinek

S
megosztásával, feladatainak bővítésével, a már működő közhasznú társaság átalakításával
hozható létre a regionális desztináció menedzsment szervezete. Alapítói, tulajdonosai: a
Regionális Terület Fejlesztési Tanács, Megyei Jogú városok, Megyei Önkormányzatok,
Kereskedelmi és Iparkamarák, Szakmai Szövetségek. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a
későbbiekben a tulajdonosi kör bővülhessen, illetve a pártoló, szakmai tagsági rendszer is
kialakuljon a különböző szakmai, civil szervezetek, vállalkozások közvetlen érdekeltségének,
együttműködési készségének növelése érdekében. Az RDMSZ szakmailag együttműködve
irányítja, segíti a térségi, és helyi desztináció menedzsmenteket. Képviseli, megjeleníti a régiót
országos és nemzetközi szinten. Kapcsolatot épít, és tart a megalakuló turisztikai
termék-klaszterekkel.

- regionális márkaépítés (észak-magyarország fedőmárka) -

- turisztikai k+f tevékenység végzése, kezdeményezése, -
- regionális turisztikai stratégiai tervezés - üzletpolitika, érdekérvényesítés kidolgozása
- - piacelemzés, piackutatás, regionális információs rendszer használata, értékesítést
elősegítő működtetése
- turisztikai program és termékfejlesztési koordináció (regionális termék-klaszterek
kezdeményezése, szakmai támogatása, együttműködési síkok kialakítása,)
- közösségi értékes elősegítés és kommunikáció (nemzetközi-, országos koordinációval)
promóciós-marketing eszközök elkészítése a piaci igényeknek megfelelően
- marketing szolgáltatások nyújtása (képzés, marketing stb.)vállalkozások körének
(kooperatív marketing, pályázatok, regionális touroperator szerep)
- 2007-2013 turisztikai projekt-koordinálás, turisztikai pályázati monitoring
- térségi DM szervezetek koordinációja, segítése
- Szakmai együttműködés, kölcsönös marketing szolgáltatások és munkamegosztás
alapján
- - klaszteresedés elősegítése, klaszterek-hálózatok koordinációja
5. Az ökoturizmus kialakulásának háttere, jellemző színterei,
menedzsment eszközei itthon és külföldön.

Ökoturizmus definíciója:

A turizmus minden azon természeti erőforrásokon alapuló formája, ahol a turisták fő

motivációja a természet, illetve a természet közeli kultúrák megfigyelése és megóvása.
● Oktatás és a jelenségek értelmezése is kapcsolódik hozzá.
● Általában – de nem kizárólagosan – kis csoportok számára szervezett, helyi
vállalkozásokra épül.
● Minimalizálja a természeti és a társadalmi-kulturális környezetre irányuló negatív
hatásokat.
● Támogatja a természet védelmét a következők révén: gazdasági hasznot hajt a
természeti környezet megőrzésével foglalkozó fogadó közösségek, szervezetek
és hatóságok számára,
● a helyi közösségek számára alternatív foglalkoztatási és bevételi
● lehetőségeket teremt,
● a természeti és kulturális értékek megőrzésének szükségességét tudatosítja,
mind a helyi lakosság, mind pedig a turisták körében.

Ökoturizmus kereslete:
Az elmúlt évek folyamán fokozódó érdeklődés indult meg az ökoturizmus iránt. Az
urbanizáció következtében egyre többen költöztek be munkalehetőség reményében a
nagyobb városokba, megyeszékhelyekbe. Ezzel megindult azon réteg kiszélesedése,
akik szeretnének szabadidejükben zaj- és szmogmentes környezetben kikapcsolódni.
- Egyre több turista kerüli a zsúfoltságot, így utazásuk során választásuk nem a
hagyományos turisztikai központokra esik. A teljes csend, a nyugalom, a belső
harmónia érzésének elérése elsődleges motivációként jelenik meg azoknál a
turistáknál, akik az „érintetlen‖ tájakat keresik fel. Ennek a rétegnek a növekedése
tapasztalható, így a csendes környezetben fekvő, vendégfogadásra alkalmas
települések esélyei javultak turisztikai szempontból. A napjainkban
legkeresettebb turisztikai központok kínálata mellett egyre értékesebb pozíciót foglalnak
el keresleti oldalon a vendégfogadásra még csak most készülő települések, mint
például a Baranya Zöldút mentén fekvő falvak.
Turisták csoportosítása:

1. Alkalmi zöldturista:

Ők képezik az ökoturisták többségét. Számuk a becslések alapján az összes nemzeti

parki látogató 50-60%-át teszi ki.
Jellemzői:
- rövid, egy-két órás látogatást tesz;
- fő motivációja valamely történelmi hely vagy védett természeti terület megismerése,
szórakozás;
- fő attrakciónak a különleges természeti tájat, a csendet és tiszta levegőt tartja;
- figyelemfelkeltő rendezvényekkel fogható meg, az élményszerűség vonzza, kevésbé
az ismeretekben való elmélyülés;
- elsősorban akkor utazik, amikor az időjárás is kedvező a kirándulásra;
- nagyobb komfortigénnyel rendelkezik, aktív tevékenységet inkább nem végez;
- alapvetően ismerősök, barátok véleménye alapján dönt;
- középkategóriás szálláshelyeket vesz igénybe;
- jellemzően egyénileg szervezett utazásokat tesz, de ide tartoznak a csoportos
körutazások résztvevői is, akik csak meglátogatnak egy-egy bemutatóhelyet.
E csoport által igénybe vett szolgáltatáscsomagok a következők:
- ismert, jól kiépített bemutatóhelyek, gépjárművel könnyen megközelíthető, látogatott
tanösvények;
- élményelemekkel gazdagított programok pl. pusztakocsikázás, lovaglás, szekértúra.

2. Aktív zöldturista:
Őket szokták „outdoor turista” megnevezéssel is illetni. Az összes látogató 20-30%-a
sorolható közéjük.
- egynapos, többnapos és hosszabb tartózkodásra osztható fel a csoport. Inkább
fiatalok alkotják;
- a turista fő motivációja valamely természetben űzhető, kültéri, divatos vagy
szabadidős sporttevékenység végzése;
- érdeklődési körük alapján két csoportra oszthatók: kalandtúra, illetve a kültéri sport
(elsősorban természetjárás) iránt érdeklődők, középpontban a rekreációs lehetőség áll;
- gyakran vesz részt öko- vagy ökobázis túrákon;
- időjárástól függően utazik;
- attrakciónak tekinti a különleges természeti tájat és a tiszta levegőt is;
- részletes információt gyűjt a látogatott terület látogatható értékeiről,
bemutatóhelyekről, szálláshelyekről stb.;
- felhasznált információforrások: internet, prospektusok, útikönyvek;
- középkategóriás, falusi és magánszálláshelyeket is igénybe vesz.

E csoport által igénybe vett szolgáltatáscsomagok a következők:

- látványos természeti környezetben végezhető sporttevékenységek;
- elsősorban csoportos utazásokat tesznek szervezett és nem szervezett formában
egyaránt.

A tudatos ökoturistákon belül további két szegmenst lehet megfigyelni motiváció és

tevékenység alapján:
3. Ökoturista:
​Felmérések szerint az összes látogató 10-15%-a tartozik közéjük.
- fő motivációja a természeti-ökológiai értékek megismerése és megértése;
- felelősséget érez a természeti környezet megóvása iránt és ezért tesz is;
- egyes területeket hosszabb időre is felkeres értékei minél alaposabb megismerése
céljából;
- időjárástól függetlenül utazik;
- környezetszennyezéssel kapcsolatos toleranciaszintje alacsony;
- kutatásokban, öko-projektekben aktívan hajlandó részt venni.
4. Elkötelezett ökoturista:
Ők az igazi megszállottak. Számukra az ökoturizmus a legkedveltebb turisztikai termék.
Arányuk sajnos ma még kevés, de nem elhanyagolható. Az összes nemzeti parki
látogató 5-10%-át teszik ki.
- ennek a szegmensnek az ökoturizmus inkább életstílus, mint termék;
- rendszeresen részt vesz az ökoturizmusban;
- fő motivációja az ismeretszerzés;
- a természet szeretete, a fenntartható szemlélet életének része;
- gyakran sátrazik, egyszerű, de környezetbarát szálláshelyet igényel;
- aktívan részt vesz a természetvédelemben.
E csoport által igénybe vett szolgáltatáscsomagok a következők:
- látványos, attraktív elemek helyett a természettudományi vagy kultúrtörténeti
szempontból jelentős értékek megismerése miatt utaznak az adott területre;
- helyben előállított termékeket szívesen vásárolnak, sőt ezt kifejezetten keresik;
- helyi közlekedési eszközöket gyakran kipróbálják, környezetbarát módon közlekednek,
kerékpárral, gyalog vagy közösségi közlekedéssel;
- a lehető legtöbb információforrást használják fel az utazási döntés előtt.

Magyarországi helyszínei:

Magyarország területének egytizede természetvédelmi terület, a védett területek sok

esetben gazdasági-társadalmi szempontból hátrányos helyzetû térségekben találhatók
(Országos ökoturizmus fejlesztési stratégia 2008). Hazánk ökoturisztikai kínálata – az
ország természeti adottságaiból adódóan – igen sokszínû. A 2012. évi adatok szerint 6
571 ökoturisztikai létesítmény mûködik Magyarországon (ezen belül 419 tanösvény és
28 látogatóközpont), amelyekbôl 293 részben vagy egészben nemzeti park igazgatóság
fenntartásában mûködik. A hazai ökoturizmus meghatározó képviselôje a
Földmûvelésügyi Minisztérium felügyelete alatt mûködô tíz nemzeti park igazgatóság,
amelyek – többek között – egyedülálló természeti értékeink, természetvédelmi oltalom
alatt álló területeink kezelését, turizmusba való bekapcsolását, valamint oktatási és
környezeti nevelési feladatokat látnak el. Az elsô magyarországi nemzeti park 1973-ban
létesült (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság), a tizedik pedig 2002-ben (Ôrségi
Nemzeti Park Igazgatóság).

A tanösvény​ egy olyan kijelölt, tematikus, jelzéssel ellátott ökoturisztikai túraútvonal,

mely általában állomáshelyeken elhelyezett tájékoztató táblák és/vagy kiadványok
segítségével mutatja be az adott terület természeti kincseit és kulturális értékeit. A
tematikára történő utalás többnyire a tanösvény nevében is megjelenik. Hossza pár
száz métertől több kilométerig terjedhet (a magyarnemzetiparkok.hu/tanosvenykereso
szerint a legrövidebb tanösvény mindössze 150 méter, a két leghosszabb pedig
egyenként 18 kilométer Magyarországon).
• ​A látogatóközpont ​egy nagyobb védett terület (pl. nemzeti park, tájvédelmi körzet)
központi eleme. Komplex, többféle szolgáltatást nyújtó bemutatóhely és információs
központ, mely ennek megfelelően több részből áll. Fő célja, hogy élményszerűen, de
edukatív jelleggel mutassa be a tematikájához kötődő természeti értékeket. Nem célja
a természet közvetlen megismerésének a helyettesítése, sőt inkább a közvetlen
megismerésre, tapasztalásra ösztönöz. Az utóbbi évek fejlesztéseiben előtérbe került
az edutainment, azaz a szórakoztatva oktatni elv érvényre juttatása.
• ​Az ökoporta ​egy olyan speciális falusi és ökoturisztikai szálláshely, amely általában
védett terület (nemzeti park, természetvédelmi terület vagy akár tájvédelmi körzet)
közelében található.
• ​Tematikus, helyismereti és barlangi bemutatóhelyek​, amelyek valamely témához,
szakterülethez vagy természeti képződményhez kötötten mutatják be a hely és a
környék természeti és kulturális örökség szempontjából fontos elemeit.

Natúrparkok:
Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az ökoturizmus nem kizárólag
nemzeti parki kezelés alatt álló védett területekre, hanem más (sokszor önkéntes, civil
szervezôdés, egyesület stb.) által kezelt vagy fenntartott, kisebb területû tájegységekre,
vidékekre, így például natúrparkokra is irányul. A natúrparkot mint helyi, alulról jövô
szervezôdést a következôképp definiálják a magyar természetvédelem hivatalos
oldalán: „A natúrpark a természeti értékek fenntartásán alapuló, a helyi
önkormányzatok, civilszervezetek és a lakosság összefogása, együttmûködése
eredményeként létrejövô területfejlesztési együttmûködés, amely az ökoturizmus
fejlesztésén, a helyi nevezetességek, természeti értékek, a népi kultúra, hagyományok
bemutatásán keresztül hozzájárul a természet és a táj értékeinek megôrzéséhez, a
munkahelyteremtéshez és a lakosság életminôségének javításához.”7 Hazánkban
jelenleg hét, miniszteri hozzájárulással mûködô, elismert natúrpark mûködik, ezek a
Vértesi, az Írottkô, a Sokoró-Pannontáj, a Cserhát, a Szatmár-Beregi, a Hét Patak
Gyöngye, valamint a Gerecse Natúrpark. A natúrparkokat mûködtetô egyesületek a
szélesebb értelemben vett ökoturizmus, illetve a fenntartható turizmus mellett
elkötelezett turisztikai szereplôk, turisztikai kínálatuk a védett természeti értékek
bemutatásán túl az adott tájegység kulturális hagyományaira, azok megôrzésére és
bemutatására is épít.
Geoparkok:
Különleges helyet foglalnak el hazánk ökoturisztikai kínálatában a földtani értékek
bemutatását célul kitûzô geoparkok. Magyarországon jelenleg két geopark (Bakony–
Balaton Geopark a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, valamint a határon átnyúló
Novohrad–Nógrád Geopark) található. Mind a két helyszínen az elmúlt években
kezdôdtek, illetve jelenleg is folynak az ökoturisták fogadását célzó fejlesztések,
turisztikai projektek.

Látogatóközpontok:
A látogatóközpontok olyan bemutatóhelyek, ahol a vendég a nemzeti park vagy az adott
terület (például natúrpark) képzett munkatársaitól kap tájékoztatást a védett természeti
terület bejárásának lehetôségeirôl, az interaktív kiállítások pedig idôjárástól függetlenül
lehetôséget biztosítanak a gazdag természeti és kulturális örökség, valamint a
megôrzésük érdekében folytatott természetvédelmi tevékenység megismerésére. A
látogatóközpontok sokszor egy-egy természetvédelmi terület „kapujában”, egyfajta
fogadóhelyként szolgálnak, és a turisztikai célú bemutatás mellett sokszor környezeti
nevelési feladatokat ellátó oktatóközpontokként is funkcionálnak (például Nyugati Kapu
Oktató- és Látogatóközpont – Felsôtárkány, Bükki NP; Dráva Kapu Bemutatóközpont –
Barcs-Drávaszentes, Duna–Dráva NP; Csapody István Természetiskola és
Látogatóközpont – Fertôújlak, Fertô–Hanság NP). Némely látogatóközpont interaktív és
családbarát elemekkel igyekszik egy-egy szûkebb terület egyedi természeti látnivalóját,
örökségét tematikus formában bemutatni (például Levendula Ház – Tihany, Pannon
Csillagda – Bakonybél, Balaton-felvidéki NP; Pilisi Len Látogatóközpont –
Pilisszentiván, Duna–Ipoly NP; a Szatmár-Beregi Natúrpark látogatóközpontja – Kisar).
Hazai ökoturizmus mérése:

Az ökoturizmus magyarországi keresletének mérése korlátokba ütközik. Tekintettel

arra, hogy ez a szegmens viszonylag kicsinek tekinthetô, a Központi Statisztikai Hivatal
(KSH) adatfelvételeiben nem nevesített az ökoturizmus. A belföldi utazások motivációi
közül a természetjárás kategória tekinthetô a téma szempontjából relevánsnak. Nemzeti
parkok látogatottsága is ide tartozik.
6. Szálloda, mint rendezvényhelyszín bemutatása, szállodai
rendezvények típusai, szerepe a turizmusban (MICE, VFR),
szervezésének sajátosságai.

Rendezvény fogalma:

A rendezvény egy meghatározott térben, idôszakban és témakörben, nem üzemszerû

ismétlôdéssel szervezett eseménysorozat, továbbá a folyamatos üzemeltetés keretében
szervezett egyedi esemény, amelynek során emberek egy csoportja közös cselekvést hajt
végre alkalmi, kitüntetett jelleggel.

Rendezvényszervezés fogalma:

Egy olyan összetett feladat amely lehetővé teszi, hogy egy adott helyen és időben, zömében
idegen emberek előre meghatározott célból egy adott eseményen részt vegyenek.

Rendezvények személyi feltételei:

PCO: Professional congress organizers

Hostessek, Segédek
Szakmailag tanult, képzett kongresszusszervezőket jelent.

​A rendezvényhelyszín: Terem elrendezése, jellege:

- Tágas belmagasság
- Természetes fény a legjobb
- Kívül belül hangszigetelt, előírásoknak megfelelő
- Tájékozódás fontos, táblával jelzett

Terem elrendezése:

Milyen a rendezvény?
Mi a megrendelő igénye?

Széksoros: Sok ember elfér max kapacitás, de kényelmetlen.

Iskola típusú: Csökken a kapacitás, de kényelmesebb lehet jegyzetelni, pakolni stb.
Tárgyalóasztal: T vagy U alakú
Hivatásturizmus fajtái:

- Munkaidőben történik, a vállalat költségére.

- MICE:Meetings,Incentives,Congresses,Exhibitions.

Rendezvényszervezés folyamata:

- Munkafázis, időtáblázat
- Marketing és rendezési jog elnyerése
- Finanszíroráz, sponzorálás
- Előkalkuláció

Hivatalos rendezvények:

1. Konferencia

A konferencia elôre meghatározott napirend és program szerint zajló, általában

problémamegoldó ülés, ahol a hallgatóság kérdezhet, reagálhat, kritizálhat vagy vitatkozhat.
A kongresszusnál kisebb létszámú összejövetel és kevesebb kérdés megtárgyalására irányul.
Nem hosszú idôtartamú. Nagyobb konferenciák esetében gondoskodnunk kell a meghívottak
szállodai elhelyezésérôl és a konferencia vacsoráról is. Nemzetközi konferencia esetében a
résztvevôk minimálisan három, de inkább sok országból érkeznek, ezért tolmácsolásra
feltétlenül szükség lesz. A résztvevôk számától függôen van, hogy több üléstermet kell
biztosítanunk, a vendégeket pedig különbözô kategóriájú szálláshelyeken kell elszállásolnunk.
Mivel e rendezvényeknél általában sok a kísérô, a partner, gondoskodnunk kell ún.
hölgyprogramokról is. A házigazda legyen magas rangú személy. A konferenciára a résztvevôk
egyénileg fizetik be a részvételi díjat.

2. Kongresszus

Egy politikai, szakmai, kulturális, vallási vagy más csoport több száz vagy akár ezer
képviselôjének rendszeres találkozási formája, Csak a szervezet tagjai vehetnek részt rajta.
Gyakran egy téma megvitatására hívják össze, meghatározott gyakorisággal kerül
megrendezésre. A nemzetközi kongresszusok zömében igen formálisak, általában évente
üléseznek.

3. Corporate meeting

A testületi üléseken, az ún. corporate meetingeken általában kisebb a létszám, mint egy
konferencián, maximum 50 fô alatt. Mivel közös a munkanyelv, nincs szükség tolmácsra. A
résztvevôk általában magas szintû vezetôk, ezért ôket VIP bánásmódban részesítjük. A feszített
munkatempó miatt, szabadidôs programokat kell szerveznünk. A corporate üléseket az intenzív
idôkihasználtság miatt gyakran városon kívül, csendesebb vidéki helyeken, ingerszegény
környezetben rendezik, hogy a résztvevôk maximálisan koncentrálhassanak a munkára. A
résztvevôk kis létszáma, de a VIP jelleg miatt is a szokásosnál többet kell törôdnünk a
biztonsági feltételekkel.

4. Ülés, meeting
A legáltalánosabb elnevezés, tulajdonképpen minden közepes nagyságú összejövetelt érthetjük
rajta. Kisebb elnökség és a hallgatóság egymással szemben ül, a témákhoz jelentkezés alapján
lehet hozzászólni. Ülést lehet meghatározott idôközönként, de ad hoc jelleggel is szervezni.

5. Tréning

A kisebb-nagyobb csoportok számára szervezett oktatás, továbbképzés. Intenzív

munkaülésnek számít, ezért szervezése a konferenciákkal mutat azonos jegyeket. Ma már a
vállalatok által a partnerek számára szervezett tréningek is gyakoriak.

6. Sajtótájékoztató

Tárgyalások, konferenciák, vásárok, kiállítások, szakmai bemutatók, vállalati évfordulók,

kitûntetés vagy egyszerûen a nagyobb nyilvánosságnak, vagy meghatározott szakmai köröknek
szóló tájékoztatás esetén a sajtó összehívása, informálása. Több országból érkezô újságíró
meghívása esetén sajtóértekezletrôl, sajtókonferenciáról beszélhetünk.

7. Kiállítás

A marketing-mix elemét képezi, azaz az eladás ösztönzésének egyik módját jelenti. Vásár,
kiállítás, szakkiállítás, szalon, expo és szak-világkiállításról beszélhetünk.

Étkezéssel egybekötött rendezvények:

- Bankett, fogadás, állófogadás.
- Buffet-dinner
- Koktélparti
- Egy pohár pezsgô
7. A termékfejlesztés lehetőségei és irányai a magyarországi
szálláshelyeket üzemeltetők szempontjából.

I. A szálláshely szerepe a turisztikai termék jellemzőiben

A turisztikai termék jellemzői:

- összetett, sok elem alkotja (​szállás​, étkezés, sport, szórakozás, utazás, stb.)
- a vevő válogatja össze az egyes elemeket, a vevő véglegesíti a terméket
- fontos célja a megmutatható és elmesélhető élmények szerzése
- fogyasztása helyhez és időhöz kötött
- „megfoghatatlan” a termék, mivel a célja a turista szükségleteinek kielégítése
- a szolgáltató és a fogyasztó nem választható el egymástól, egymásra interaktív hatást
gyakorolnak, és a termék minősége függ a fogyasztó aktivitásától, hozzáállásától
- összeállíthatja maga a vevő vagy egy utazási iroda

II. A szállodai termék

A termék összetevői a szállodák esetén a ​termékpolitikától függenek, melynek kapcsán el kell

dönteni, hogy milyen szolgáltatásokat és termékeket kívánunk a vendégeknek nyújtani. Ezt
befolyásolják:
· az adottságok (elhelyezkedés, méret), melyek a korlátokat jelentik (ha nincsen gyógyvíz, nem
tudunk termál medencét építeni)
· a konkurencia, mely az irányvonalat jelöli ki (próbáljuk meg felülmúlni a kínálatukat)

A szállodai termék részei:

1. A ​márkanév​. Ez könnyen beazonosíthatóvá teszi a szállodát, illetve megfelelő arculattal
párosulva megkülönbözteti a többiektől.
A szállodai márkanevek két csoportba sorolhatók:
● Személyhez kötődő elnevezések
○ A vállalat alapítójának neve (Kempinski)
○ A tulajdonos neve (Hilton)
○ Az üzemeltető neve (Trust Houses Forte)
● Fantázia nevek
○ Régióra utaló (Pannónia, Hungária)
○ Nemzetköziséget sugalló (InterContinental, LeMeridien)
○ Szabadidőre utaló (Holiday Inn)
○ Újdonságra törekvő (Novotel)
○ Építészeti megoldásra utaló (Átrium Hyatt)
○ Színvonalra utaló (Royal)
○ Típusra utaló (Vitalmed, EuropaFit)

2. Az ​épület és annak környezete​ tekintetében fontos, hogy:

· Városi vagy üdülő szálloda
· Megközelítése bonyolult vagy egyszerű
· Az épület barátságos, zord vagy éppen extravagáns
· Észrevehető és felismerhető-e minden időben
· Milyen a megvilágítása
· A homlokzat rendben tartott-e és belépésre csábít

3. A szállodai termék legfontosabb része természetesen a ​nyújtott szolgáltatások​ köre:

- A szállásadás kapcsán minden ​földszinti és emeleti terület (előcsarnok, közös helyiségek) de
legfőképpen a vendégszoba​, melynek nagysága, kialakítása, felszereltsége és hangulata az
élmény döntő részét adja. Ez a legfontosabb a számos termékelem közül, mert ez az elem a
hotel alapfunkciójának ellátását szolgálja és a szálloda összforgalmának legjelentősebb része.
A vendégszobák kiképzése, komfortfokozata meg kell hogy feleljen a szálloda osztályba
sorolásának, illetve a legfontosabb piac szegmentumok elvárásainak. A berendezési tárgyakat
minden részlet tekintetében össze kell hangolni, figyelembe véve a nők és férfiak eltérő
igényeit.
- Az ellátáshoz tartozó ​vendéglátó egységek (étterem, bár, büfé, milyensége és a konyha
színvonala (egy bőséges reggeli feledtetni tudja a kissé hideg szobát)
- Az ​összes egyéb szolgáltatás​, melyek száma vonzó lehet a vendégek megtartásában: uszoda,
tenisz, csomagszállítás, cipőtisztítás, ruhatisztítás, mosatás, egyéb vendég-megbízások
- animáció és​ atmoszféra
- A szolgáltatások kapcsán nagyon fontos megemlíteni a ​dolgozókat,​ akik a vendéggel
kapcsolatba kerülnek, mert gyakran ők személyesítik meg a szállodát.

III. Termékpolitikai lehetőségek a szállásüzemeltetésben

Ansoff mátrix: A fejlesztési alternatívák összes szóba jöhető formális lehetősége (új vagy
meglévő termék vagy piac) alapján elemzi a szervezet rendelkezésére álló stratégiai fejlesztési
alternatívákat.
Piackiaknázás (Market penetration)
A piac kihasználás vagy átitatás stratégiája arra irányul, hogy a meglévő termékekkel a meglévő
piacon a szálloda megtartsa helyét, vagy erősítse piaci jelenlétét. Ez Sales Promotion eszközök
segítségével történhet, mint a hűségprogramok kidolgozása, melynek hatására a vendégeket
magunkhoz kötjük előnyökért cserébe.

Piacfejlesztés (Market development)

A piac kibővítés vagy piacteremtés stratégiája egyrészt arra irányul, hogy a meglévő termékek
piacát bővítse pl. új szükségletek ébresztésével vagy új felhasználási lehetőségek feltárásával,
másrészt arra, hogy a vállalat új piacokon vesse meg a lábát. Ez utóbbira jó példa, hogy az
itthon gyógy- szállodákat üzemeltető Danubius Hotels nemzetközi terjeszkedésbe kezdett és
szlovák, erdélyi, cseh gyógy- szállodákat vásárolt fel és üzemeltet. (tehát a meglévő termékét,
új piacokon)
Új vendégkör meghódítását célozza, ha egy ez idáig egyéni vendégekre specializálódott
szálloda reklámkampányt kezdeményez csoportos autóbuszos utazásokkal foglalkozó irodák
felé.

Termékfejlesztés (Product development)

Ez a stratégia a kínálat és választék folyamatos fejlesztését jelenti, mivel a meglévő vendégek
számára szeretne mindig valamilyen újdonsággal előrukkolni. Jó példa erre, ha a szállodában
gyermekmegőrzőt vagy játszóházat alakítanak ki, vagy bevezetik a vegetáriánus menüt az
éttermi kínálatba.
A piaci rések feltárásának vagy differenciáló stratégiának is nevezik, mert a hiányokat, a piaci
réseket, a kielégítetlen igényeket igyekszik feltárni és megszüntetni.
A szállodai termékben (szállás, vendéglátás és egyéb szolgáltatások) a piacelemzések és
tendenciák következtében véghezvitt változtatás, melynek hatására a meglévő termékek
minősége javul vagy a kínálat bővül.

Tekintsük át a ​jelenlegi trendeket a turizmusban, illetve az azokhoz igazodó ​termékfejlesztési

lehetőségeket.

1. Az időskorúak arányának emelkedése

Fejlesztési lehetőségek: akadálymentesítés, létesítményen belüli elektromos járgányok, étlap
nagyobb betűkkel van nyomtatva, könnyen megközelíthető helyszín, főszezonon kívüli
ajánlatok, nyugodt kikapcsolódás biztosítása (esetleg gyermekmentes hotelek, vagy időszakok)
2. Csökken a háztartások átlagos létszáma, új csoportok jelennek meg pl. szinglik, melegek,
gyermektelen fiatal párok
Fejlesztési lehetőségek: zenés, táncos rendezvények, kibővített, tágas, sokrétű fitness,
wellness részleg, csoportos sportolási lehetőség, ruházati üzletek, parfümériák, fodrászat,
kozmetika a szállodán belül. Sok last-minute akció.
3. Egyre több utazás motivációjának középpontjában az egészségtudatosság áll​. Emellett egyre
több a különböző allergiával, ételallergiával küzdő ember, akiknek speciális igényeit nehéz
kielégíteni utazásaik során. Így számukra a speciális tényezők meghatározóak lehetnek az
utazási döntés meghozatalában.
Fejlesztési lehetőségek: egészségesebb, vegetáriánus, vegán ételek, juice-bar, meditációs
szoba, masszázs.
4. Az emberek a hétköznapokban egyre többet dolgoznak, egyre több a mindennapi stressz és
a kihívás. Az utazásra fordítható szabadnapok száma elérte a maximumát. Ezzel
párhuzamosan az emberek kikapcsolódás iránti vágya a korábbiaknál sokkal intenzívebben nő.
Hatás: Erőteljesebbé válik a fapados társaságok iránti érdeklődés és a spontán utazási
döntések szerepe. Ezzel párhuzamosan nő a szezonon kívüli utazások és a második és
harmadik szabadságok jelentősége. A szabadidős tevékenységek és utazások esetében a
minőségi időtöltés veszi át a szerepet. A fő üdülések hossza csökken, jellemző lesz a hosszú
hétvégés utazások preferálása.
Fejlesztési lehetőség: hétvégi programcsomagok, szálloda által szervezett programok (pl
kirándulás, városnézés)
5. Az emberek élete felgyorsult​. Nemcsak a munka, de a hétköznapok során is számos
impulzus és információ éri az embereket. A stresszes életmód, a mozgásszegény környezet, az
egészségtelen táplálkozás számos következménnyel jár, melyek enyhítésére számtalan mód
ismert napjainkban.
Fejlesztési lehetőségek: a természetes környezet és az egészségturisztikai helyszínek
növelése, a nyugalom és a béke, és a személyes ajánlat, éppen ezért a családi panziók és a
falusi turisztikai helyszínek biztosítása.
6. Az információtechnológia és a mobiltechnológia rohamos fejlődése​. A trendekkel igen nehéz
lépést tartani a kereslet és a kínálat oldalnak egyaránt. Az internet nemcsak az
információgyűjtés, hanem a megosztás lehetőségét is magával hordozza, méghozzá „real time”,
azaz azonos időben, amely legalább akkora előny is, mint amekkora kihívás a szolgáltatók
számára. Az internet a vizuális megjelenítés számos lehetőségét hordozza magában, a könnyű,
globális elérhetőség és a multimédia jelleg az egyének, a vállalkozók és a szervezetek, sőt,
akár a desztinációk számára is jó lehetőséget nyújtanak a bemutatkozásra, de akár az
értékesítésre is. Az internet mellett napjainkban a mobiltelefonok és mobilapplikációk, illetve a
táblagépek is nagy szerepet töltenek be az emberek mindennapjaiban, de akár utazásuk előtt,
közben és után is.
Fejlesztési lehetőség: Saját honlap, közvetlen foglalási lehetőséggel, és online cset-helpdeskkel
aktív jelenlét a közösségi médiában Az élménymegosztás fontos része lesz az utazási
élménynek, tehát lehessen értékelni a szálláshelyet.
A szobákat az IoT segítésgével interaktívvá tenni: légkondi, zene, redőny mobil appal való
összekötése.
Panziók esetében az ingyen WIFI is fejlesztés lehet.
7. A fenntarthatóság kérdése mára kulcskérdéssé vált. A környezet iránti felelősségtudat egyre
inkább nő az emberekben. A környezetkímélő megoldások a mindennapokban és a
turizmusban egyaránt szempontokká váltak.
Fejlesztési lehetőségek: napelem, szélerőmű, alternatív fűtés szelektív hulladékgazdálkodás. A
helyi lakosok bevonása a szálloda életébe.
Hatás: Nő a természetbarát közlekedési módok (pl. kerékpár) és a környezetbarát szálláshelyek
iránti igény. Előnyben részesülnek a desztinációválasztás során a vidéki terek, a természeti
környezet és a minősített, főként ökológiai szempont szerint minősített termékek,
szolgáltatások. A helyi lakosok egyre inkább bevonásra kerülnek a desztinációk életébe.
9. A turisztikai kereslet egyre inkább szegmentálható​. Bizonyos szegmensek számának
alakulásában intenzív növekedés figyelhető meg (pl. szeniorok). De a társadalmi csoportoknak
megfelelően a turizmus szempontjából is jól elkülöníthető csoportokról beszélhetünk (pl.
szinglik, melegek stb.). Megjelennek a divatorientált termékek, és az azokat igénybe vevő
speciális csoportok (pl. önálló keresettel rendelkező nők, gyermektelen párok).
Hatás: A különböző csoportok igényei elég eltérőek és specializáltak, így a számukra kialakított,
„direkt” ajánlatok versenyelőnyt jelentenek. Gondoljunk csak az akadálymentesített
desztinációkra. Sokszor csak apróságokon múlik az „új szegmensek” igényeinek figyelembe
vétele, ugyanakkor jelentősen meghatározhatja a vendégkört és a működést, hiszen az egyes
vendégkörökre nemcsak eltérő magatartás, de eltérő tartózkodási és költési hajlandóság is
jellemző.

Diverzifikáció (Diversification)
A diverzifikációs stratégia azt jelenti, hogy új termékkel lépünk fel a piacon, mely új vendégkört
is fog jelenteni számunkra. Ez történik akkor, ha például egy konferencia központot építünk a
meglévő szállodához, mely a rendezvényigénnyel fellépőket is vonzani fogja. A diverzifikációs
stratégia jelentheti azt is - az integrációnál leírtak szerint – ha a szálloda teljesen új
tevékenységbe is belekezd (pl. nagyüzemi ebédkiszállítás).

IV. A különleges termék

USP (Unique Selling Product) lényege, hogy valamilyen ​egyedi ötlettel áll elő a szálloda​, mely
lehet egy különleges:
· elhelyezkedés (pl. a tengerparti hegyszikla tetején, víz alatt, barlangban)
· stílus (pl. meseszálló, ahol minden helyiség a mesehősökkel díszített)
· filozófia (pl. a Feng shuinak megfelelő kialakítás és hangulat)
· luxus (pl. Hotel Ritz Párizsban, az Orient expressz, a Palace on Wheels)
· lehetőség (pl. Las Vegas és más kaszinóvárosok Nevadában, mivel az USA többi államaiban
tiltják a nyilvános szerencsejátékot)
· kialakítás (pl. Jégszálloda)
· hangulat (pl. börtön vagy kolostor szálloda)
· kedvezmények a vendégeknek (pl. Dél-Dalmáciában, Hvar szigetén visszafizetik a
vendégeknek a szobaár felét, ha három, illetve a teljes árat, ha öt napig esik az eső)
· gasztronómia (pl. látványkonyha, gulyásfőzés a szabadban, híres nemzeti konyhák)
· élmény (pl. hajózás üvegfenekű hajóban a korallzátonyok felett, részvétel tengeri halászaton,
utazás rénszarvasfogaton)

Az ötletek tárháza ugyan elméletileg kimeríthetetlen, de a vendégek elvárásai nőnek és minden

különlegességet rövid időn belül természetesnek vesznek. Ezért igen népszerűek az extrém
szállodák, melyek esetében a különlegesség mértéke nagyon magas.
Unique Selling Product, egyedi vagy különleges termék, ami a szállodák esetében lehet
különleges elhelyezkedés, luxus színvonal, egyedi ötlet (pl. jégszálloda, börtön szálloda). Így
llehet önálló vonzerő maga a szálloda is, ha valami miatt különleges és híressé válik, pl. Dubai
Burj al Arab)
8. Az örökségek turisztikai hasznosításának nemzetközi és hazai
sajátosságai, a tervezés gyakorlata.

Örökség definíció:

Thurnbridge és Ashworth (1996) szerint az örökség tágabb értelmezésében öt lényegi

aspektus különböztethető meg:

- a múlt bármilyen fizikai maradványa,

- egyéni és kollektív emlékek, a múlt nem fizikai elemei

- kulturális és művészeti alkotómunka eredményei

- természeti környezet

- jelentős gazdasági tevékenység, az „örökségipar”.

Kulturális örökségek:

az emlékművek: építészeti alkotások, nagyméretű szobrászati és festészeti alkotások,

régészeti jellegű elemek vagy szerkezetek, feliratok, barlangok és ezek alkotórészeinek
olyan csoportjai, melyek történelmi, művészeti vagy tudományos szempontból
kiemelkedő, egyetemes értékűek

épület-együttesek: egyedülálló vagy egybefüggő építménycsoportok, melyek építészeti

stílusuknál, egységes jellegüknél fogva, vagy a környezetbe való beilleszkedésük
folytán történelmi, művészeti vagy tudományos szempontból kiemelkedő egyetemes
értékűek
helyszínek: ​emberi alkotások, vagy ember és természet együttes alkotásai, valamint
régészeti lelőhelyeket is magukban foglaló olyan területek, amelyek történelmi,
esztétikai, etnológiai vagy antropológiai szempontból kiemelkedő egyetemes értékűek

Természeti örökségek:

fizikai és biológiai alakulatok​: vagy ezen alakulatok csoportjaiból álló olyan természeti
alkotások, melyek esztétikai vagy tudományos szempontból kiemelkedő, egyetemes
értékűek

geológiai és fiziográfiai alakulatok​: valamint veszélyeztetett állat- és növényfajok lakó-,

illetve termőhelyéül szolgáló pontosan körülhatárolt területek, melyek a tudomány vagy
megóvás szempontjából kiemelkedő egyetemes értékűek

természeti tájak: vagy pontosan körülhatárolt természeti területek, melyek a tudomány,

a megőrzés vagy a természeti szépség szempontjából kiemelkedő, egyetemes értékűek

Az örökségturizmus:

-dinamikusan fejlődik

- motiváció: örökségturisták nem csupán kalandot keresnek, hanem kultúrát,

történelmet, régészetet és kapcsolatot a helyi lakossággal

- helyi közösségek, helyi identitás

- fenntartható fejlesztés nem csupán az örökség azonosítását, menedzsmentjét és

védelmét jelenti, hanem a gazdasági és társadalmi hasznot is növeli

Örökségturizmus infrastruktúrája:
minimális - az "átlag" turista igényeit kielégítő – alapinfrastruktúra:

•jó megközelítési lehetőség

•a terület minimális higiénés - egészségügyi feltételeinek biztosítása, vízhálózat, a

szennyvízelvezetés megoldása (optimális esetben a csatornahálózattal való
ellátottság).

•elektromos vezetékekkel való ellátottság

•terület távközlési hálózat útján történő nemzetközi és hazai elérhetőségének

biztosítása (minimális feltétel a telefonálási lehetőség biztosítása)

Célcsoport:

Kulturális turisták: műveltebb, kvalifikáltabb, kultúra és történelem iránt érdeklődő,

fizetőképes, művelt, széles látókörű

Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út

Hollókő – Ófalu

Aggteleki-karszt

Pannonhalmi Bencés Főapátság

Hortobágyi puszta

Pécs ókeresztény temetője

Fertő-táj

Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék

A vi​lág​örök​sé​gek tu​risz​ti​kai hasz​no​sí​tá​sá​nak alap​ve​tő fel​té​te​lei

A vi​lág​örök​sé​gek hely​szí​ne​i​nek be​vo​ná​sa a tu​riz​mus​ba nagy kö​rül​te​kin​tést kíván. A

ter​ve​zés, fej​lesz​tés során a fenn​tart​ha​tó tu​riz​mus fej​lesz​té​sé​nek ál​ta​lá​nos el​ve​i​ből
ki​in​dul​va, mind​vé​gig te​kin​tet​tel kell len​nünk a vi​lág​örök​sé​gek ter​mé​sze​té​ből adódó
sa​já​tos kö​ve​tel​mé​nyek​re.

A fej​lesz​tés szé​les körű együtt​mű​kö​dés​sel, össze​fo​gás​sal va​ló​sít​ha​tó meg, ami​ben

egy​aránt sze​re​pe van az ál​lam​nak, a tu​riz​mus​szak​má​nak, a fo​ga​dó te​rü​let​nek és
kö​zös​sé​gé​nek, va​la​mint ma​guk​nak a lá​to​ga​tók​nak, a tu​ris​ták​nak is.

Az állam fel​ada​tai közé tar​to​zik töb​bek kö​zött az örök​sé​gek fenn​tar​tá​sa, vé​del​me, a

szük​sé​ges te​her​bí​ró ké​pes​sé​gi vizs​gá​la​tok el​vég​zé​se, a meg​fe​le​lő inf​ra​struk​tú​ra
biz​to​sí​tá​sa, a szük​sé​ges tá​jé​koz​ta​tás vég​zé​se, a té​má​val össze​füg​gő ok​ta​tá​si, ne​ve​lé​si
prog​ra​mok tá​mo​ga​tá​sa és a szak​em​be​rek ki​ne​ve​lé​se.

A tu​riz​mus​szak​ma fel​ada​ta, hogy a vi​lág​örök​sé​gek hasz​no​sí​tá​sa​kor hosszú távon

gon​dol​kod​ja​nak, azaz a fenn​tart​ha​tó​ság és a te​her​bí​ró ké​pes​ség fi​gye​lem​be​vé​te​lé​vel
ala​kít​sák ki a kí​ná​la​tuk​ban sze​rep​lő tu​risz​ti​kai ter​mé​ket. A ter​mék​fej​lesz​tés le​gyen
komp​lex; a ter​mék min​den ele​mét egy​szer​re, egy​más​sal össz​hang​ban ke​zel​je, és a
ke​res​le​ti ten​den​ci​á​kat kö​vet​ve, a la​kos​ság be​vo​ná​sá​val, egyet​ér​té​sé​vel jöj​jön létre a
kí​ná​lat. A ki​egé​szí​tő szol​gál​ta​tá​sok is le​gye​nek au​ten​ti​ku​sak, és har​mo​ni​zál​ja​nak a
tu​risz​ti​kai ter​mék​kel.

A lá​to​ga​tók akkor ké​pe​sek hoz​zá​já​rul​ni az örök​sé​gek vé​del​mé​hez, ha már

oda​ér​ke​zé​sük előtt fel​ké​szül​nek a lát​ni​va​lók​ból, tisz​tá​ban van​nak azzal, ho​gyan kell ott
vi​sel​ked​ni​ük, mit te​het​nek, és mit nem, és tel​jes mér​ték​ben tisz​te​let​ben tart​ják a helyi
szo​ká​so​kat.

A vi​lág​örök​sé​gi hely​szí​nek tu​riz​mu​sa meg​kö​ve​te​li a fenti szem​pon​tok alap​ján

ki​dol​go​zott spe​ci​á​lis me​nedzs​ment​esz​kö​zök al​kal​ma​zá​sát, il​let​ve a fo​lya​ma​tos kont​rollt.
Ha a fo​ga​dó te​rü​le​ten a hely​szín ke​ze​lő​je va​la​mi​lyen prob​lé​mát ta​pasz​tal, azon​na​li
be​avat​ko​zás​ra van szük​ség, a na​gyobb ve​szély el​ke​rü​lé​se ér​de​ké​ben.

Nyil​ván​va​ló, hogy a tu​riz​mus​nak nem​csak a hasz​no​sí​tás​ban, hanem a vi​lág​örök​sé​gi

hely​szí​nek fenn​tar​tá​sá​ban is je​len​tős sze​rep jut. Nem​zet​kö​zi pél​dák iga​zol​ják, hogy
ebben kü​lön​le​ges le​he​tő​sé​get je​lent az egyes hely​szí​nek​re irá​nyu​ló ta​nul​má​nyi
ki​rán​du​lá​sok szer​ve​zé​se, me​lye​ket az állam is tá​mo​gat, il​let​ve tá​mo​gat​hat. Így a jövő
tu​ris​ta​ge​ne​rá​ci​ó​i​nak ne​ve​lé​sé​vel hosszú távon biz​to​sít​ha​tó a hely​szí​nek vé​del​me.

Ter​mé​sze​te​sen a tu​risz​ti​kai hasz​no​sí​tás több​fé​le lehet: ki​ala​kít​ha​tó el​sőd​le​ges és

ki​egé​szí​tő ter​mék is a vi​lág​örök​sé​gek​re épít​ve. Ez attól függ, hol ta​lál​ha​tó a
vi​lág​örök​ség, mi​lyen a hely​szín tu​riz​mu​sa ál​ta​lá​ban, me​lyek az ott ta​pasz​tal​ha​tó
ke​res​le​ti ten​den​ci​ák, mi​lye​nek az inf​ra​struk​tu​rá​lis adott​sá​gok. Egy​ér​tel​mű​en ja​va​sol​ha​tó
a vi​lág​örök​sé​gek​nek a kü​lön​le​ges tu​risz​ti​kai kí​ná​lat​ba való be​eme​lé​se pél​dá​ul in​cen​tive
utak, za​rán​dok​utak, kul​tu​rá​lis ren​dez​vé​nyek ré​sze​ként.

A ta​pasz​ta​lat azt mu​tat​ja azon​ban, hogy lehet bár​mi​lyen kö​rül​te​kin​tő a ter​mék​fej​lesz​tés,

a kí​vánt hatás el​ma​rad, ha nincs lát​ha​tó jele annak, hogy a lá​to​ga​tó vi​lág​örök​sé​gi
hely​szí​nen jár. A tu​riz​mus mar​ke​ting​esz​kö​ze​i​nek fel​hasz​ná​lá​sá​val erre az ed​di​gi​ek​nél
jóval na​gyobb hang​súlyt kel​le​ne fek​tet​ni ha​zánk​ban, kü​lö​nö​sen azo​kon a hely​szí​ne​ken,
ahol a tu​riz​mus for​gal​ma egyéb​ként is je​len​tős, pél​dá​ul Bu​da​pes​ten. Ez​ál​tal ugyan​is az
adott fo​ga​dó te​rü​let tu​risz​ti​kai von​zás​ér​té​ke meg​sok​szo​ro​zód​hat.
 9. Korszerű marketing és menedzsment technikák a szállodaiparban
(nemzetközi és hazai gyakorlat). Nemzetközi szállodaláncok szerepe
és helye Magyarország turizmusában.

A turisztikai szolgáltatások jellemzője többek között a ​megfoghatatlanság​, amely a fogyasztó

szemszögéből azt jelenti, hogy az adott turisztikai termék előzetesen nem próbálható ki, nem
fogható kézbe. Ezt az akadályt szükséges tehát a vállalatnak a ​promóció ​eszközeivel
áthidalnia: a minőség és megbízhatóság üzeneteken keresztüli hangsúlyozása által, illetve a
turisztikai termék megfelelő szintű bemutatásával.
Az online platformok nyújtotta azon lehetőségeket érdemes áttekinteni, amelyek a vállalkozások
számára marketingkommunikációs, azon belül is imázsformáló potenciállal bírnak.
A ​marketingkommunikáció célja, hogy a szolgáltató üzenetét hatékonyan közvetítse a
fogyasztó felé, megértesse magát vele, ezzel pedig hosszú távon vásárlást és elköteleződést
generáljon.

I. Korszerű marketingtechnikák a szállodaiparban

Az egyediség kifejezése: a weboldal

Az online erősítendő imázs alapvető feltétele a szálloda minél több helyen való megjelenése. A
jelenlét alapja pedig a hotel jól felépített ​weboldala​. A weboldalak létét ma már meg sem
kérdőjelezzük, tekintve, hogy a közvetlen online foglalás fontos értékesítési csatornává vált. Egy
jól kialakított honlap magában foglalja a ​marketing-mix négy elemét, vagyis a termékeket, az
árakat, az elosztási csatornát (jelen esetben az online foglalási rendszert), amelyeket hatékony
(és hatásos) marketingkommunikációs eszközök támogatnak. Emellett egy jó weboldal a
vállalkozás imázsának online megnyilvánulása is egyben.

A weboldalak megfelelő funkcionálásához több összetevőre van szükség:

● a szálloda általános bemutatása
● a fogyasztói reakciók kezelése
● a foglalási információk minősége
● a szálloda környezetében megtalálható attrakciók bemutatása
● interakciós lehetőségek feltüntetése
● megközelítés módja

A weboldal stílusbeli megjelenése, az információk könnyű kereshetősége vagy a foglalási

rendszer egyszerűsége elsődleges befolyásoló tényezői a potenciális vendégben kialakuló
képnek, valamint a fogyasztói döntésnek. Éppen ezért a szakembernek a szálloda
kommunikációs és megjelenésbeli stílusához, sugallni kívánt minőségéhez igazodva szükséges
kialakítania a honlapot.
A vendégkapcsolatok erősítői: közösségi oldalak

1. Facebook
A Facebook-nak, amely hazánkban a legismertebb és legszélesebb körben használt közösségi
oldal, ötmillió feletti felhasználóval Magyarországon. Ez alapján a szolgáltatók számára az egyik
legnagyobb piacelérési lehetőséget ez a platform biztosítja.
A közösségi oldalak funkcióját figyelembe véve a ​jelenlét mellett elengedhetetlen az ​aktív
kommunikáció​ a kialakított közösséggel (az oldalt kedvelő felhasználókkal):
- időzített posztok
- új ajánlatok bemutatása
- rendezvények ismertetése

Az interaktivitásnál járva ki kell térnünk a fogyasztói oldalra is. A közösségi média a

felhasználóknak is platformot biztosít véleményük szabadabb kifejezésére. A fogyasztók ezen
visszacsatolási lehetősége egyszerre jelent veszélyt és lehetőséget: a szálláshelyeket érő
negatív kritika – azok megfelelő kezelése nélkül – hosszútávon a felépített arculat romlásához
vezethet.

Kifejezetten a megosztások (és közvetett formában a kedvelések és a hozzászólások) által az

adott tartalom az egyes felhasználó ismerősi körében láthatóvá, fogyaszthatóvá válik. Ezáltal az
online aktivitás – bár a médium beférkőzik a két személy közé – a ​szájról szájra történő
reklámozás újgenerációs szerepét tölti be.
Aktivitás motiválható:
● nyereményjáték a poszt kedvelői között kisorsolt nyereménnyel
● vélemény-bekérés egy fotóról vagy ajánlatról
● mini-közvélemény kutatások

2. Instagram
Több, mint egymillió felhasználó Magyarországon.
Az Instagram használata ​képközpontúsága miatt a turizmusban, azon belül is a szállodák
esetében, kimondottan előnyös, mivel a hotel minőségi berendezése és kiforrott, jól érzékelhető
stílusa – tehát összességében külső megjelenése – általában az első számú preferenciaként
jelenik meg a vendégek utazási döntéseiben. Szerkezetét és működését tekintve jelenleg az
Instagram az egyik legalkalmasabb felület az online térben történő sikeres​ imázsépítésre​.

Az Instagramon megjelenő ​fotók​ három kategóriába sorolhatók:

- az alkalmi (egy spontán életképet, pillanatot örökít meg),
- a professzionális (élénk eltúlzott színek, hangulatok)
- és a megtervezett fényképek (valóságot tükröz, letisztultabb, egyszerűbb mindennapi
hangulatok) csoportjaiba.
Címkézés (hashtag)​: A címkézés célja, hogy az adott hashtaggel ellátott képeket a platform
egy helyen összpontosítsa, így egy konkrét címkére történő keresés során a felhasználó
minden olyan tartalmat megtalál, amely (legalábbis a címke szerint) releváns a témában.
A hashtagek több ízben való használata lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a
felhasználók minél több helyen (minél több témában) érhessék el tartalmaikat, valamint hogy a
vendégek által készített fotók és videók, illetve a szálloda által feltöltött tartalmak egy helyen
legyenek megtalálhatóak.
Az Instagramon belül is van ​keresőoptimalizálás​. A jelen lévő vállalatok célja az, hogy egy
adott hashtag keresés találatain belül minél előrébb sorolja őket a rendszer. (Pl. #balaton találat
alatt hányadikként jelenik meg a hotel)

Google Cégem

A vállalkozás egységes és kiegyensúlyozott arculatának kialakítását segíti elő közvetett

formában például a Google Cégem rendszerében történő regisztráció. A platformon való
részvétel azt eredményezi, hogy
- a ​Google Térképen a vállalkozás kereshetővé és láthatóvá válik
- valamint a Google keresőrendszerében a vállalat nevére keresve annak ​adatai rögtön
megjelennek​ a találati lista legtetején
- A ​nyitvatartás megtekintése, az ​elérhetőségek közvetlen használata (hívás, e-mail
írás) vagy éppen az ​útvonaltervezés​ is lehetővé válik ezáltal a fogyasztó számára,
- akár azonnali ​szobafoglalás​ is lehetséges
- a Google Cégem rendszerén keresztül szintén van lehetőség a ​vendégvélemények
megjelenítésére.

Innovatív megoldások: audiovizuális tartalmak

A szolgáltatók ​YouTube​-on való megjelenése a videós tartalmak térnyerése miatt fontos

újgenerációs marketingkommunikációs eszköz, amely kiváló lehetőséget biztosít a potenciális
látogatók elérésére. A platform közel négymilliós hazai felhasználói bázisát tekintve, valamint
figyelembe véve, hogy a ​magyar internetezők 49%-a néz naponta videós tartalmakat, ezen
felület hatékonysága – megfelelő használat mellett – szinte megkérdőjelezhetetlen. Tekintve,
hogy a magyar felhasználók ​naponta átlagosan két órát ​töltenek el a platformon, valamint
hogy a videós tartalmak népszerűsége töretlenül növekszik, a YouTube használata egyértelmű
versenyelőnyt jelent a szállásadók számára.

Az online térben a PR egyik leghatékonyabb része az ​imázsvideók készítése. Az elemzett

szállodák imázsvideóit megvizsgálva egyrészt olyan tartalmakat találunk,
● amelyek mintegy ​mozgóképes galériaként​, központi szereplő nélkül igyekeznek a hotel
egyes részlegeit bemutatni.
● Ezen felül egy másik típus is jól kirajzolódik: ez inkább a ​szolgáltatások bemutatásá​ra
koncentrál, amelyek megismerésében narráció segíti a nézőket
 ● a csatornán megjelennek egyebek mellett azok a felvételek is, amelyek eredetileg
televíziós műsorok ​számára készültek,
● Ezen kívül találkozhatunk szolgáltatásokat bemutató ​reklámfilmekkel​, rendezvények
összefoglalóival, sőt olyan – direkten a vásárlóknak gyártott – tartalommal is, amely
például a szálloda ajándékutalványainak megrendelésében nyújt segítséget.
Mivel a YouTube is közösségi felület, az ​interaktivitás itt is alaptényező. Bár a
kommentszekció az egyes videók beállításainál letiltható, javasolt, hiszen akkor épp az
imázsépítés hatékonyságát tükröző reakciók megfigyelése és mérése válik lehetetlenné.

Influencer marketing

A közösségi felületekhez szorosan kötődő influencer marketing a marketingkommunikációs

eszközök legújabb, s minden bizonnyal ma már egyik leghatásosabb válfaja.
Az influencer​: tekinthetjük egyfajta véleményvezérnek, aki hatással van vagy befolyással bír
személyek egy közösségére. Az influencer lehet:
● a ​korábbi sztár​ (amely a filmiparban jeleskedő személyek megnevezése volt),
● illetve ​celeb​ (azon személyek, akik a tabloidizációval egy időben jelentek meg)
● egy új keletű jelenség: önmaguk teremtette „​hétköznapi hírességekként​” foghatóak
meg igazán. A hétköznapiság személyükben rejlik, tehát olyan egyénekről beszélünk,
akik amatőr, gyakran otthoni körülmények között gyártott, hétköznapi témákról szóló
tartalmaikkal tettek szert hírnévre az új médiában.

Az influencerek elsődleges megjelenési felülete a YouTube, az Instagram és a Facebook, de

influencer szerepet tölt be számos olyan celeb is, aki a hagyományos tömegkommunikációs
csatornák által, illetve más, szakmához kötődő tevékenysége során tett szert hírnevére, s ezt
építi tovább az új médiában. ​Hotelek lehetőségei:
- Meghívják egy eseményre az influencert, aki arról aztán saját csatornáin beszámol
- Megkérik, hogy a létesítményről blog- vagy vlog bejegyzést csináljon, vagy képriportot
tegyen közzé saját élménye alapján

Pozitívumok:
● Több ezres vagy tízezres követő táboruk van, ezért az influencerek bevonása garantálja
az elérések magas számát. Hatékonyságát elsősorban az influencerekbe vetett bizalom
biztosítja, hiszen általában követőik hitelesnek tartják őket.
● Az infuencereken keresztül jól be lehet határolni a célcsoportokat. ​TimmyLamm saját
példa: E​ gy vegetáriánus sportoló például alkalmasabb az öko-hotelek népszerűsítésére,
és nyilván, akik őt követik, maguk is környezettudatos, egészségesen táplálkozó
felhasználók. Viszont egy dizájner ruhás, drága órákban és ékszerekben pózoló
influencer inkább a luxushotelek iránt fogékony közönség meghódítására alkalmas.
Lehetséges negatívumok:
● Ha a véleményvezér megosztó személyiség, akinek egy adott csoporttól származó rossz
megítélése befolyásolhatja a kampány sikerességét. (​TimmyLamm saját példa: ​például
 mondjuk Döglégy Zoliról köztudott, hogy imádja a kutyáit. Viszont vele reklámozni egy
kutyabarát panziót biztos, hogy távol fogja tartani a családos, kisgyerekes kutyásokat.)
● Fennáll továbbá a veszély, hogy a két fél a kampány célját, közvetítendő üzenetét nem
tisztázza kellőképp, így az influencer az elvártaktól eltérő viselkedést és információkat
közvetít a fogyasztók felé. (​TimmyLamm saját példa: Zimány Linda egy luxus-szállóban
száll meg és panaszkodik, hogy túl kemény a csapvíz és kiszáradt a bőre tőle, akkor az
őt Instán követő luxus-kurvák nem fognak odamenni.)
● Szintén kártékony lehet, ha az influencer az adott témát természetellenesen és
feltűnően „reklámosítva” mutatja be. Erre példa Viszkok Fruzsi kapcsán, hogy az
influencer miképp csorbítja saját hitelességét azzal, hogy a wellnesshétvégéről szóló
videója elején az Orbit rágógumi kérésének is eleget téve, azt a vezetés kapcsolatos
félelme ellen hatásos „eszközként” prezentálja.
● további problémát jelenthet az üzenet sikeres átadásában, ha a szponzorált tartalom az
átlagfogyasztók szemszögéből elérhetetlennek tűnik.
● Ezen felül az influencer követői esetében megfigyelhető egy olyan trend, hogy egy
részük a feltöltött tartalmat csak szórakozásként tekinti meg, lényegi
(marketing)üzenetével nem foglalkozik. Ez legfőképp a kommentszekcióban érhető
tetten, ahol gyakran lehet találkozni a nézőközönség irreleváns észrevételeivel, amelyek
az influencereket körülvevő folyamatos diskurzus részei. ​TimmyLamm saját példa:
például, hogy milyen béna az illető haja, vagy hogy ételmaradék volt a fogában a videón​.

II. Korszerű hotel menedzsment technikák (nyereségesség a cél)

1. Online utazási irodákkal (OTA angolul) való hatékony együttműködés (booking.com,

TRIVAGO, TripAdvisor stb.)
- Fontos a kiadó szobák átgondolt felosztása a különböző online utazási irodák között,
hogy a megfelelő árakon legyenek hirdetve a megfelelő fórumokon
- Nemcsak nemzetközi, de helyi vagy regionális oldalakat is érdemes használni
(szállás.hu)
- Figyelembe kell venni a célközönséget és a szálláshely típusát (ha mondjuk panziónk
van, akkor ne csak a booking-on legyen fent a nagy hotelek mellett, hanem az airbnb-n
is a magánszállásadók között)
- Illeszkedjen a költségkeretek höz a felületen való megjelenés (ne válasszunk
számunkra túl drágát)
- Igyekezzünk minél több platformon jelen lenni: nagyobb jelenlét-több foglalás

2. Szegmentálni kell a vendégkört

Az összes létező utazni vágyót felesleges megcélozni: idő és pénzkidobás. Ezért fontos jól
meghatározni a​ célcsoportokat​ és direkt módon hozzájuk eljuttatni az ajánlatokat.
Az egyik leghatékonyabb szegmentálási mód az ​utazás oka szerint csoportosítani: családi
vakáció, esküvő, kalandtúra, lazítás-pihenés, üzleti út, stb.
Hatékony módszer az ​utazók szokásait azonosítani és értékelni: mekkora és milyen szobákat
keresnek, milyen elhelyezkedésű hoteleket preferálnak, milyen szolgáltatásokat vesznek
igénybe.
Ezek alapján lehet ​optimalizálni a szobaárakat és kialakítani a ​szolgáltatások skáláját a
szállodában.
Érdemes monitorozni, hogy melyik szegmensből jön a legnagyobb bevétel, és az őket megcélzó
csatornákra ráerősíteni.

3. Versenytárs elemzés
Alapvető fontosságú!
Segít azonosítani a saját és a versenytársak erősségeit és gyengeségeit, majd ez alapján
meghatározni a saját piaci pozíciónkat.
Viszont fontos, hogy nem minden létező hotel a versenytársunk. Fontos definiálni, hogy kik
azok, ami az alábbi paraméterek alapján lehetséges:
- Szobák száma
- Szobatípusok
- Szállástípus (panzió, hotel, stb)
- Az épület mérete
- A szolgáltatások száma
- Átlagos értékelések és vendégvisszajelzések
Ez egyrészt az árszabásban fog segíteni, másrészt a bevétel-tervezésben és a
szobakihasználtság tervezésben is.

4. Legyen modern a honlap

2019-ben a szobafoglalások ⅓-a mobiltelefonon keresztül történt. Ez a szám csak növekedni
fog. Ezért a következők szükségesek a honlapon:
- Interaktivitás és könnyű eligazodás
- Vonzó fotók és videók
- Keresőoptimalizálás (​TimmyLamm saját példa:​ha egy német turista beírja, hogy hotels
Budapest, akkor minél előrébb sorolva jelenjen meg a mi szállodánk)
- Lehetőség van a honlapon keresztül szobát foglalni - érdemes ezt a lehetőséget nagyon
erősen promótálni (például kedvezményekkel), hiszen az online utazási irodák felé
közvetítői díjat kell fizetni, ami csökkenti a saját bevételt.
- Tartalmaz minden szolgáltatást
Fontos mérni a honlap teljesítményét: látogatók száma, foglalások száma a honlapon keresztül,
stb.

5. Nem csak a bevételt, a kiadott szobák számát is figyelni kell (szobakihasználtság)

Sokan egy kalap alá veszik a kettőt, pedig nem ugyanarról van szó. Bevételt például az
egynapos konferenciák vagy rendezvények is generálnak, ami szobafoglalással nem feltétlenül
jár együtt.
A szobakihasználtság menedzselésének hatékonysága a kereslet-kínálat figyelembevételével
tud megvalósulni. A szobaárakat mindig a szobakihasználtsághoz kell igazítani. (szezonalitástól
függően). Minél jobb a szobakihasználtság, annál magasabbra lehet emelni a szobaárakat.

6. Többrétegű árstartégia
Különböző árszabási stratégiák léteznek:
1. Szegmentált szobaárak: ebben az esetben az ügyfélkör határozza meg a szobák árát.
Például:
a. A random foglalók számára ugyanazok az árak érvényesek
b. Cégekkel ki lehet alkudni alacsonyabb árakat cserébe egy garantált éves vagy
havi szobafoglalásért
c. Utazási irodákkal is lehet alacsonyabb árakat kialkudni
2. Tartózkodás hosszától függő árszabás: minél tovább marad, annál olcsóbb egy éjszaka
3. Csomagok ajánlása: a szobával együtt más terméket vagy szolgáltatást ajánlunk
(masszázs a hotelben, vagy ingyen welcome drink vagy étkezés, vagy garázshasználat)
4. SZÉP kártyás fizetés vs kp

7. Működjünk együtt más helyi iparági szereplőkkel

Kölcsönös ajánlási rendszer helyi éttermekkel, múzeumokkal vagy városnézést szervező
cégekkel. Esetleg kombinálni lehet árengedménnyel is. Pl. a helyi étterem ad egy kupont,
amivel 20% kedvezményt kap a te szállodád árából. Cserébe, aki nálad száll meg, annak meg
te adsz egy szintén engedményre jogosító étterem kupont.

8. Használjuk ki a legújabb technológiák lehetőségeit

- Honlapon keresztüli azonnali és változatos fizetési módok (PayPal, Amazon Pay,
Google Pay, Apple Pay, bankkártya nemcsak hitelkártya)
- Chatbot, ami csetelést kezdeményez és tesz lehetővé a vendéggel a honlapon töltött idő
alatt. Alapvető kérdések megválaszolására hasznos és javítja a felhasználói élményt
- IoT élmény (internet of things). Mobiltelefonról állítható szobahőmérséklet,
villanykapcsolás, ételrendelés, redőny fel-le, zene, stb.

9. Menedzselni kell a felhasználói véleményeket, kommenteket

Egy leendő vendég, aki még nem járt nálad, biztos, hogy meg fogja nézni az értékeléseket a
létesítményedről. Az online felületek térnyerésével egyre többen fognak egymással élményt és
véleményt megosztani. Ezért fontos a hírnévre és a véleménymegosztásokra odafigyelni, adott
esetben azokra hivatalosan reagálni.

10. Hűségprogramok
● Visszatérő vendégeknek kedvezményes árszabás, vagy ajándék szolgáltatások
● Hűségkártya
● Beváltható hűségpontok
III. Nemzetközi szállodaláncok szerepe

Turizmusunk, ezen belül főként a szállodaipar az elmúlt évtizedekben jelentős volumenű külföldi
tőkét vonzott, de ez a folyamat az utóbbi években sajnálatos módon lelassult.
A világban általános a külföldi tőkebefektetés a szállodai beruházásoknál. Az így megvalósuló
szállodafejlesztések jelentősége:
● tőkebefektetést jelentenek
● munkahelyeket teremtenek
● új piacok, szegmensek bekapcsolását is eredményezik
● növelik Magyarország nemzetközi ismertségét és elismertségét
● a multiplikátor hatáson keresztül segítik más ágazatok FDI (foreign direct investment)
növelését, fejlődését
● színvonalukkal, esetleges szigorúbb minőségi- és fenntarthatósági
követelményrendszerükkel ösztönözhetik a helyi szállodaláncok vagy független hotelek
fejlesztését a versenyképesség növelése érdekében

Az ágazat egészséges fejlődése érdekében szükség van külföldi befektetőkre, a nemzetközi

szállodaláncok, valamint a hazai kis- és középvállalatok intenzív jelenlétére és ezek
harmóniájára.

2020-ban az újonnan átadott szobák száma megduplázódhat, és elérheti a 2000 szobát,

továbbá a nemzetközi szállodaláncok mellett a befektetési alapok is aktívak lesznek, mint vevők
vagy beruházók.
2019-ben 8 budapesti és 3 vidéki szállodában közel 1000 új szállodai szoba nyitott meg, és a
kínálatbővülés mellett is növekedett a foglaltság, bár minimálisan. Tavaly a budapesti 4
csillagos szállodák egy szobára jutó árbevétele nőtt a leggyorsabban: a 13,6 %-os emelkedés
meg is magyarázza, hogy a folyamatban lévő hotelfejlesztések 46%-a is ebben a kategóriában
zajlik.

A fejlesztőket az sem riasztotta el, hogy az építési költségek – ugyanolyan műszaki tartalom
mellett – 40-50%-kal emelkedtek az elmúlt két-három évben.
10. A turisztikai termékfejlesztés sajátosságai, módszerei, a Bejárható
Magyarország Program koncepciója, turisztikai termékei és fejlesztési
lehetőségei.

I. Turisztikai termékfejlesztés (TTF)

Definíció:
A ​turisztikai termékfejlesztés az a folyamat, amelynek során az adott desztináció adottságait
a belföldi és a nemzetközi fogyasztók (utazók) igényeihez alakítják. A turisztikai termék kiterjed
a természeti vagy ember alkotta vonzerôkre, a szálláshelyekre, az üdülôhelyekre, az
éttermekre, a színházakra, a tevékenységekre, a fesztiválokra és rendezvényekre.

A turisztikai termékfejlesztést alakító tényezők:

● a turisztikai kínálat erősen mozaikos, vagyis az utazási élményt számos szereplő „állítja
elô”.
● Az egyes turisztikai szolgáltatások egymástól függenek és egymást kiegészítik, az úti cél
teljesítményét a „leggyengébb láncszem” alapvetően meghatározza
● A kínálat több szempontból rugalmatlan, például lassan változtatható meg a szálláshelyi
kapacitás.
● A turisztikai fejlesztések megvalósulása hosszú idôt, akár több évet is igénybe vesz.
Éppen ezért a TTF-nek mindig a kereslet valós elôrejelzésén kell alapulnia, mert nem
tárolható a szolgáltatás.
● Az utazásnak van egy megfoghatatlan része (előzetes elvárás – élmény – emlék), ami
ugyancsak befolyásolja a TTF sikerét.
● a kereslet árrugalmassága (az utazók árérzékenysége),
● a szezonalitás,
● az, hogy a fogyasztó része a turisztikai terméknek (vagyis más turisták is jelen vannak),
● illetve a közvetítôk szerepe

A TTF kilenc alapelve:

1. A ​piackutatás a TTF kiindulópontjának tekinthetô, fontos megismerni, hogy a sokféle
igénnyel jellemezhetô látogatók mit várnak el, mit szeretnek stb. Ennek két fô forrása a
statisztikai adatok és a kutatások/primer vizsgálatok. A kutatások irányulhatnak a
keresletre vagy a kínálatra.
2. A ​döntéshozókkal történô egyeztetés​t és konzultációt indokolja, hogy a számos
szereplô eltérô érdekei, céljai között szükséges egyfajta egyensúly megteremtése. A
keretfeltételeket ugyan központilag határozzák meg, ugyanakkor fontos a helyi szintek
bevonása, ideértve a lakosságot. A konzultációnak valósnak és folyamatosnak kell
lennie, hogy ne csupán a problémákat tárja fel, de megoldási lehetôségeket is kínáljon.
3. A ​turisztikai termék piachoz/szegmenshez igazítása kiterjed a belföldi és a
nemzetközi látogatók elvárásaira. Emellett fontos, hogy az adott fejlesztés hogyan
 kapcsolódik az országos kínálathoz, a központi prioritásokhoz. Ez elvezet a különbözô
szintek (helyi, regionális és országos) közötti koordináció szükségéhez.
4. A ​turizmus- és termékfejlesztési területek kijelölése során meghatározásra kerülnek
az ún. csomópontok („hub”). Ez lehet például – jó infrastruktúrával rendelkezô – város
vagy zóna.
5. Az ​emblematikus („flagship”) fejlesztések​, például látnivalók alapjaiban határozzák
meg, hogy az adott desztináció mely szegmensek számára vonzó. A fô vonzerô
fejlesztésének három – egymással kombinálható – formája az ikonikus látnivaló
létesítése, az egyéni termékek klasztere vagy az (egyedi vagy ismétlôdô) események,
rendezvények.
6. Klaszterek, tematikus utak és rendezvények fejlesztése a hasonló vonzerôk,
szolgáltatások összekapcsolását jelenti, ami a sok szereplô együttmûködésén és
közvetlen támogatáson (például támogató infrastruktúra) alapul.
7. A termékportfólió, befektetés és finanszírozás alapelv sikeréhez szükség van a központi
iránymutatásra, a befektetôket támogató információkra (például információ a piaci
potenciálokról, az úti cél erôsségeirôl és gyengeségeirôl). Ez ösztönözheti a
magánszféra szereplôit.
8. Az ​emberi erôforrás fejlesztése a naprakész, folyamatosan fejlôdô szakmai tudás
fontosságára hívja fel a figyelmet.
9. A ​marketing​. A piacra vitel alapvetô fontosságú, mert a turisztikai termékeket nem lehet
elôre kipróbálni, illetve az utazók percepcióit a valós élmények határozzák meg. Ezért a
TTF autentikus, megkülönböztető és innovatív kell, hogy legyen.

A turisztikai termékfejlesztés folyamata:

II. Bejárható Magyarország Program (BMP)

A BMP keretrendszerében öt jármód ötvöződik:
➔ Természetjárás
➔ Kerékpározás
➔ Lovaglás
➔ Túrakenu
➔ Vitorlázás
Az erdőtörvény megalkotásának köszönhetően ma már lóháton is bejárható Magyarország
számos szeglete, így a BMP kiváló lehetőséget teremt ​hazánk természeti- és kulturális
értékeinek megismerésére, feltérképezésére.
A keretprogram egy olyan aktív, szabadidős tevékenységrendszert foglal magába, amelynek
elsődleges ​célja az emberek egészségi állapotának javítása, az egészséges életmódra
nevelés​, amelyet már gyermekkorban érdemes elkezdeni.

Az akcióterv:
● 24.000 km gyalogos turistaút felmérése és fejlesztése
● turistajelzések felfestése
● turistaházak újjáépítése
● bicikliutak kialakítása és karbantartása
● valamint a hazai turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése.

A BMP stratégiai partnerei között megtalálható a Magyar Természetjáró Szövetség csakúgy,

mint a szakmai szervezetek (vitorlás, lovas, kerékpáros, kajak-kenu) képviselői is, amelyek
kiemelt szerepet kapnak a megvalósítás során.

A keretprogram fontos célja egyebek mellett az ún. „attrakciófejlesztés”, ami alatt a tematikus
útvonalak (kastélytúrák, vártúrák, gasztronómia túrák, zarándokútvonalak) fejlesztése és
népszerűsítése értendő, de nagy hangsúlyt kap a természeti örökségeink, nemzeti parkjaink
fejlesztése is.

A BMP keretrendszere megjelenik a nemzeti alaptantervben is, így a jövőben az általános

iskolákban a gyermekek már elsajátíthatják a túrázás, a kerékpározás, a lovaglás alapjait, sőt a
vízi sportok közül a túrakenuzás és vitorlázás területén is jártasságot szerezhetnek.
11. Budapest turizmusának jellemzői és helye Magyarország
turizmusában.

„Budapest az ötödik, turistákkal leginkább elárasztott város Európában Barcelona,

Amszterdam, Velence és Milánó után a statista.com 2018-as adatai szerint. Jelenleg
Budapest egészének – eltekintve az e problémára önállóan reagáló kerületektől (III.,
XII.), és néhány elszigetelt attrakcióhelyszíntől – hatályos fővárosi turisztikai törvény és
stratégia hiányában nincs ráhatása”

A 2018. évi előzetes adatok megerősítik, hogy újabb történelmi rekordévet zárt a
főváros turizmusa. A frissen publikált KSH számok minden jelentősebb dimenzióban
növekedést mutatnak: a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma
3, a vendégérkezések száma több mint 5 százalékkal haladta meg az előző évit,
miközben a kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdíj árbevétele mintegy
10%-kal, jóval 150 milliárd Ft fölé emelkedett.

A válságot közvetlenül megelőző, 2008-as esztendő óta eltelt évtizedben Budapest

turizmusa soha nem látott fejlődésen ment keresztül, és ezt a statisztikai adatok is
visszatükrözik: a főváros kereskedelmi szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák 70%-kal,
a vendégérkezések száma megközelítőleg 75%-kal növekedett egyetlen évtized
leforgása alatt! A budapesti turizmus teljesítménye – az országos trendbe illeszkedve –
2010 óta töretlenül nő, de a friss számokon már észlelhető, hogy a belföldi
vendégéjszakák bővülésének éves üteme (2018-ban +8,3%) arányait tekintve
többszörösen meghaladta a külföldi vendégéjszakák (+2,2%) növekményét. Tény, hogy
régiónként és országcsoportonként hatalmas eltérések mutatkoznak a vendégforgalmi
dinamikában, leginkább Ázsia és Észak-Amerika javára.

A belföldi forgalom előretörése megállíthatatlan

Budapest kereskedelmi szálláshelyein 2018. december hónapban 357.546

vendégérkezést és 824.170 vendégéjszakát regisztráltak. A tavalyi év utolsó hónapját is
a belföldi turizmus „húzta”, +7,0%-os bővüléssel 2017. decemberéhez képest, amiben a
Budapesti Adventi és Karácsonyi Vásár vonzereje és az ünnepi időszak minden igényt
kielégítően bőséges fővárosi kínálata alighanem kulcsszerepet játszott.

A teljes tavalyi évben (2018. január-december) 4.499.829 vendég kereste fel a fővárost,
akik mindösszesen 10.370.479 vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi
szálláshelyeken: ezzel 2018 már a második olyan év, amikor 10 millió fölé emelkedik a
budapesti turizmus – vendégéjszakákban mért – teljesítménye. A vendégszám
5,3%-kal, a vendégéjszakák száma 3,0%-kal emelkedett egy év alatt.

A belföldi forgalom előretörése ugyanakkor úgy tűnik, megállíthatatlan: a 2018. évben

676.853 hazai vendég (+9,3%) kereste fel a fővárost, 1.326.904 vendégéjszakával
(+8,3%) gyarapítva a kereskedelmi szálláshelyeket. A szállodákban ennél is
szembetűnőbb a hazai vendégkör térfoglalása (1.109.222 VÉ, +14,4%): a
gyógyszállodákban közel egynegyedével, a kategória nélküli szállodákban mintegy
30%-kal több belföldi vendég fordult meg, mint 2017-ben.

Budapest legfontosabb, legstabilabb küldőpiaca tehát továbbra is Magyarország,

ráadásul a belföldi vendégszám és a vendégéjszakák bővülése „kéz a kézben jár”
egymással: a hazai vendégek átlagos tartózkodási ideje ezáltal inkább növekszik,
semmint csökken — szemben a városi turizmus általános, nemzetközi trendjeivel.

Küldőpiaci elemzés

Az élénkülő belföldi turizmus azt is jelzi, hogy a magyarok egyre szívesebben utaznak
Budapestre, ugyanakkor néhány küldőpiacon még a belföldinél is nagyobb bővülést
tudott realizálni a főváros: a 2018-as évet végigkísérte az amerikai, a délnyugat-európai
(spanyol, portugál), továbbá az izraeli, az ukrán és több ázsiai beutaztató piac
forgalmának kétszámjegyű növekedése.

Ma úgy fest, hogy a távol-keleti szuperhatalom, Kína rejti a legnagyobb turisztikai

potenciált Budapest számára: a 2018-as évben 199.913 kínai vendég (+14,4%) mintegy
329.081 vendégéjszakát (+14,9%) töltött a magyar fővárosban, és szinte egyöntetűen a
szállodákat vették igénybe. A kínai beutazó forgalom további bővülésének rövid- és
középtávon is komoly lendületet adhat ​a BFTK és az Artificial Intelligence Worldwide
Travel Chain (AIWTC) nevű világméretű utaztatási lánc küszöbön álló együttműködése​.

Mindent egybevetve, évről évre nagyobb szeletet hasít ki a budapesti vendégforgalom

tortájából az ázsiai beutazó piac: a majd’ 1,5 millió ázsiai vendégéjszaka (+7,8%) annak
eredményeként is értelmezhető, hogy Japán és Kína után India-szerte is mindinkább
úgy jegyzik Budapestet, mint kihagyhatatlan európai úti célt — egy sorban Londonnal,
Béccsel, Amszterdammal, Párizzsal, Moszkvával. Stratégiai fontosságú
küldőországaink közül éppen India, valamint Ukrajna piacán realizálódott a legnagyobb,
20%-ot is meghaladó bővülés: éves szinten +21,2, illetőleg +27,1%-kal több
vendégéjszakát töltöttek el Budapesten ennek a két országnak az állampolgárai
2018-ban.
Továbbra is kulcsfontosságúnak tekinti Budapest a német piacot, ahol a bővülés éves
mértéke eléri a +4,6%-ot, és megkapaszkodóban Románia is (+3,6%), közel
kétszázezer budapesti vendégéjszakával. Az évtized közepére jellemző felfutáshoz
képest, némileg lassult a brit és az orosz beutazó turizmus dinamikája: ezeken a
piacokon +2,2%, illetve +2,5% a vendégéjszakák bővülésének mértéke, ami egy
moderáltabb növekedést jelent. Ide kívánkozik, hogy – a helyi politikai konstellációtól
függetlenül – Magyarország imázsa Kelet-Európa valamennyi szovjet utódállamában
(ideértve Oroszország mellett Fehéroroszországot és Ukrajnát is) rendkívül pozitív:
Budapestet a legszebb európai városnak tartják, amiből hosszabb távon is
profitálhatnak a fővárosi turisztikai szolgáltatók.

Másrészről viszont tény, hogy – több más nyugat-európai küldőpiacunkhoz hasonlóan –

hullámvasúton az olasz és a francia vendégforgalom: a két latinajkú országból 3,2%,
illetve 2,7%-kal csökkent 2018-ban a beutazó turizmus volumene. Kevesebben utaznak
Budapestre Belgiumból, Hollandiából, a három skandináv államból és
Lengyelországból.

Ugyanakkor éves szinten is figyelemre méltó a cseh vendégforgalom volumenének

növekedése (+6,0%, mintegy 150 ezer cseh vendégéjszaka), és emellett a környező
kisebb államok – Szlovákia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia – is hozzájárultak a
2018-as budapesti rekordév teljesítményéhez: nagyságrendileg 100 ezer szlovák, illetve
160 ezer délszláv (szerb, horvát, illetve szlovén) vendégéjszakával.

Budapest legjelentősebb küldőpiacai a 2018. évben az alábbiak voltak, mellette a

változás mértéke (100 % = előző év azonos időszaka):

1. Egyesült Királyság 953.935 vendégéjszaka, 102,2%

2. USA 767.795 vendégéjszaka 113,7%

3. Németország 682.216 vendégéjszaka 104,6%

4. Olaszország 571.885 vendégéjszaka 96,8%

5. Spanyolország 434.103 vendégéjszaka 111,7%

6. Izrael 395.262 vendégéjszaka 111,9%

7. Oroszország 368.854 vendégéjszaka 102,5%

8. Franciaország 366.742 vendégéjszaka 97,3%

9. Kína 329.081 vendégéjszaka 114,9%

10. Hollandia 224.216 vendégéjszaka 88,6%.

Szálláshelyi árbevételek alakulása

A budapesti kereskedelmi szálláshelyek 2018. évi bruttó szobaár-bevételei (153,4 Mrd

Ft) jelentős mértékben, 10,2%-kal múlták felül a 2017-es év bevételeit. A szállásadók
bevételeinek egytizede (15,770 Mrd Ft) a hazai vendégkörtől származik.

Egészen új jelenség, hogy a kereskedelmi szálláshelyek összesített

szállásdíj-bevételeinek nagyobbik felét (80,9 Mrd Ft) a kategória nélküli szállodák
biztosítják — 2015-ben ez az arány még nem érte el a 40%-ot, és még a 2017-es
évben is csak 46% közelében járt az arányuk. Ugyanebben a szállástípusban a
legnagyobb a bruttó szállásdíj-bevételek növekedésének mértéke is (+51,0%),
gyakorlatilag a kategória nélküli hoteleknek köszönhető a szállodai szektor szárnyaló
teljesítménye Budapesten.

Kiemelkedő eredménnyel zárták az évet a négycsillagos szállodák is: 2018. évi bruttó
szobaár-bevételük megközelíti a 47,5 milliárd forintot. A 2018. évre összesített
REVPAR Budapest kereskedelmi szálláshelyein 19.390 Ft volt (+9,6%), de a szállodák
esetében felülmúlta a 20 ezer forintot (TREVPAR dimenziójában pedig a 30 ezer
forintot!).

A 2018-as rekordévet követően, Budapest Főváros és kulturális és turisztikai cége, a

BFTK is nagy várakozással tekint a 2019-es sportfővárosi szezon elé is. Kitűnő „cégér”
és jó alap mindehhez, hogy Budapest ​első helyen végzett a „European Best Destination
- Legjobb európai úti cél 2019” szavazáson, amely immár tíz éve mutat utat a
világutazóknak.

Budapest győzelme lehengerlő volt: a több mint félmillió leadott szavazatból 62.128-an
voksoltak a magyar fővárosra, mint kedvenc európai úti céljukra — így Budapest
egymaga több szavazatot szerzett, mint Párizs, Athén, London, Firenze és Genf
együttvéve. Mindamellett egyetlen korábbi győztes sem kapott még ekkora nemzetközi
támogatást: a Budapestre adott szavazatok 77%-a Magyarország határain kívülről
érkezett, főként az Egyesült Királyságból, az Amerikai Egyesült Államokból,
Németországból, Franciaországból, Ausztriából és Olaszországból. A szavazatokban
kifejezett elismerés az elmúlt évek szakmai munkájának a gyümölcse is: ez idő alatt
Budapest Európa egyik legvonzóbb és legjobb életminőségű városa lett, amely
szabadidős és üzleti utazókat, külföldi munkavállalókat egyaránt vonz a világ minden
részéről.

A Budapest hírnevét öregbítő eredményt a Forbes, a Condé Nast Travelers, a Lonely

Planet, a New York Times és számos kiemelt nemzetközi sajtóorgánum több száz millió
olvasóhoz juttatja el. A díjjal általában az is együtt jár, hogy a győztes városokba a
korábbinál kimutathatóan több látogató érkezik.

Korona hatásai

A Magyar Turisztikai Ügynökség egy március 12-i háttérbeszélgetésen számolt be arról,

mennyire drámai helyzetbe került a világ turizmusa. Guller Zoltán vezérigazgató szerint
Európába 89 százalékkal kevesebb repülő érkezett más kontinensről, mint egy évvel
korábban ilyenkor, és húsvétra az európai turizmus 85 százalékkal fog visszaesni.

A ​Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ ​adataiból az látszik, hogy

március-áprilisban napról napra nőtt a budapesti látogatások visszamondásának
száma. A márciustól induló három tavaszi hónapra összesítve a külföldi vendégektől
érkezett közel ​163,5 ezer foglalás 24 százalékát mondták le​.

A visszaesés vidéken nem volt ilyen mértékű, a húsvéti foglalások megmaradtak, 10-15
százalékos volt a lemondások aránya. A nyári szezon a reményeik szerint
megmenthető.

Ha minden jól sikerül, akkor ​10 hónap alatt visszaállhat a turizmus a 2019-es
szintre​. Az MTÜ minden reklámkampányt leállított a járvány végéig, utána indít belföldi,
és külföldi kampányokat. Hétpontos akciótervet terveznek a kormány elé vinni, ezek
között lesz forgalomélénkítő kampány, vagy a létrehozott vis maior alap felhasználása.
Hozzátette, hogy az elkezdett turisztikai fejlesztések folytatódnak a helyzet ellenére. Az
EU-ban turisztikai „Marshall-tervet” készítenek az ágazat helyreállítására.
12. A fenntarthatóság és környezetvédelem jelentősége a
szálláshelyek üzemeltetésében, nemzetközi és hazai gyakorlat példái.
A hazai zöld szálloda program ismertetése, tapasztalatainak,
eredményességének bemutatása és értékelése.

I. A fenntarthatóság és környezetvédelem jelentősége a szálláshelyek

üzemeltetésében

A fenntartható turizmus biztosítja a természeti és kulturális erőforrások hosszú távú használatát,

megelőzi a káros hatásokat, összhangot teremt a jelen és a jövő igényeinek kielégítése között,
hozzájárul a lakosság anyagi és erkölcsi jólétéhez, elősegíti azt, hogy a lakosság ne
kényszerből őrizze meg a természeti és kulturális értékeket.
A rendelkezésre álló szakirodalmat összefoglalva a fenntartható turizmus olyan légkört,
atmoszférát biztosít mind a turista, mind a helyi lakos számára, amelyben valamennyien
kellemesen érzik magukat, és

● a helyi lakosság számára az idegenforgalom nem jelent terhet;

● a helybeliek vendégbarát hozzáállást tanúsítanak az adott desztinációba érkezőkkel
● szemben;
● a turisták pedig pihenésük, kikapcsolódásuk alatt figyelembe veszik, hogy a természetes
és mesterséges vonzerők a jövő generációja számára is használható értéket képviseljenek.

A szállodai fenntarthatóság nem csak arról szól, hogy “zöldebb” lesz a szálláshely és megóvja a
Földet ezáltal, hanem általánosságban is törekszik a közjó védelmére. Annak érdekében, hogy
egy szálloda elmondhassa magáról fenntarthatóan üzemel, több szempontnak is meg kell
felelnie:

- Környezet: hatékonyabb erőforrás-felhasználás, kevesebb hulladéktermelés

- Helyi közösség: helyi lakosok alkalmazása, munkahelyteremtés
- Örökség és helyi értékek: értékek megőrzése, promótálása

A környezeti hatásokért a tervezés szakaszában környezetvédelmi mérnök, a működtetésnél

pedig külön pozícióként, az energiafelhasználást felelős igazgató felelős a rendszerben.
Magyarországon jellemzően a szállodák műszaki vezetői felelősek ezekért a kérdésekért.

A szállodaipar fenntartható és környezettudatos működése, lassan de folyamatosan fejlődik. A

fejlődést fel kellene gyorsítani a minden szálláshelyre, ezen belül kiemelten a szállodákra
vonatkozó jogszabályok néhány helyen történő módosításával, a szállodák alapvető
engedélyezési, működési és üzemelési szabályai közé való beépítésével. Ez sokat lendíthetne
a jelenleg még önkéntes alapon működő, és a különböző minőségbiztosítási rendszerek,
pályázatok során elnyerhető védjegyek által megjeleníthető környezettudatos szálloda képről.
A fenntartható turizmus legfontosabb mutatói és jellemzői, kiegészítve a lényegesebb szállodai
vonatkozásokkal:

*IUCN index: International Union for Conservation of Nature

II. A nemzetközi és hazai gyakorlat példái

Az Accor Hotels és az InterContinental szállodaláncok voltak az első nagy nemzetközi

szállodaipari cégek, több kisebb cég mellett, amelyek már a kilencvenes évek közepén
elkötelezetten képviselték a fenntartható fejlődés elveit a szállodaiparban. A verseny ezen a
téren is elkezdődött a nagy rivális szállodaláncok között, a Marriott és a Hilton után a többiek is
hamarosan csatlakoztak a World Travel and Tourism Council 1996-os környezeti programjához,
és ezek a cégek is elkötelezték magukat a társadalmi felelősségvállalás mellett.

Egy szállodaépület energiafelhasználása és környezetvédelemi paraméterei már a

tervezőasztalon hosszú távra, de legalábbis a következő korszerűsítésig, jelentős felújításig,
átépítésig eldőlnek. A felújításoknak és az átépítéseknek viszont nagyon nagy szerepe van,
mert egyrészt minden új, és az átadása pillanatában korszerűnek tekinthető épület idővel elavul,
a kor tudományos, technikai újításainak és fejlődésének köszönhetően. Másrészt manapság
már rengeteg olyan szálloda van, amely korábban más funkciójú épület átépítésével alakult át
szállodává. Európában ennek különösen nagy hagyományai vannak, például a „Historic Hotels
of Europe” szervezetnek több mint hatszáz tagja van. Ezek a szállodák korábbi kastélyokban,
várakban, kolostorokban, és egyéb műemlék épületben lettek kialakítva.
Környezetvédelmi szempontból nemcsak a tervezőknek és a kivitelezőknek van nagy ráhatása
az épületre, hanem olyan egyéb tényezőknek is, hogy mennyi a beépített újrahasznosított
építőanyagok aránya, és hogy milyen távolságból szállítják oda az anyagokat és
berendezéseket.

Nemzetközi minősítő rendszerek:

A kidolgozott minősítési rendszereknek nagyon fontos szerepe van a fenntarthatósági

szempontok érvényesülésében és elterjedésében. A szállodák 15 nemzetközileg is ismert,
független rendszer valamelyikéhez való csatlakozással és az előírások betartásával sokat
tehetnek a fenntartható fejlődés érdekében. A legismertebb rendszerek a ​LEED​, (Leadership in
Energy and Environmental Design) a ​Green Globe​, a ​Green
Seal​, az​ Energy Star​, az ​ISO 14001​ és a ​TÜV Rheinland​.
A rendszerek, különbözőségeik ellenére, alapvetően ugyanazt a célt szolgálják, és számos
hasonlóságot mutatnak. A LEED programnak például két különböző változata is van, az egyik
az új és a teljes átépítésen éppen áteső szállodák számára, míg a másik a már működő és
rekonstrukció alatt éppen nem levő szállodáknak.
A szállodákban mérik a fenntarthatóság különböző indikátorait, az energiafelhasználást, a
vízhasználatot, a levegőszennyezést, stb. és ezeknek a mutatóknak a vendégszámra, a
foglaltságra, a beépített alapterületre és térfogatra vetített mutatószámait, amelyek
összehasonlíthatóságot is biztosítanak a versenytárs szállodák között. Egyre hangsúlyosabb a
pazarlás mérése, mert a szálloda felépítése vagy átépítése után, a folyamatos működés alatt,
minden felesleges kibocsátás jelentősen befolyásolja az adott szálloda környezetvédelemre és
fenntarthatóságra gyakorolt hatásait.

A magyarországi szállodai rendeletek, és a Hotelstars Union rendszer

A magyarországi szállodákra vonatkozó rendeletek közül a már több, mint húsz éve érvénybe
lépett ​45/1998. (VI.24.) IKIM (ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztérium) rendelettel
érdemes kezdeni, mert ez 2009-ig érvényben volt, és sok szállodát az ebben foglaltak szerint
terveztek és alakítottak ki.
A szállodákra vonatkozó részben nincs semmilyen konkrétum a fenntarthatósággal és a
környezetvédelemmel kapcsolatban. Ez a rendelet még három részre bontotta az előírásokat,
és a feltételeknek együttesen kellett megfelelni az egy - ötcsillagos kategóriához. A
felszereltség, és a kötelező szolgáltatások alapján kellett megfelelni az adott kategóriához
szükséges alapelőírásoknak, és ehhez kellett még megfelelő számú pontot gyűjteni a fakultatív
szolgáltatásokból. Ami az energiafogyasztással és így közvetve a környezetvédelemmel
összefüggésbe hozható, az például a négy- és ötcsillagos szállodákban előírt légkondicionáló.
A négycsillagos szállodában a szállodai közös helyiségeknek kellett légkondicionáltnak lennie,
míg az ötcsillagosban ezen felül már valamennyi vendégszobának is. A fakultatív szolgáltatások
listáján nem volt olyan szolgáltatás, amit plusz pontokkal lehetett volna honorálni a
fenntarthatósággal, a környezetvédelemmel kapcsolatban. A légkondicionáló azért a fakultatív
listán is szerepelt, hogy ha a vendégszobák minimum 50%-a légkondicionált volt, akkor az 20
pontot ért az egy-négycsillagos kategóriában, az ötcsillagosban nem, mert ott a légkondicionáló
alapelőírás volt.
Az akkori jogszabályoknak megfelelően még nem volt tiltva a dohányzás, 2 pontot ért, ha volt
nemdohányzó szoba, és 3 pontot, amennyiben volt a szállodában nemdohányzó emelet. A
környezetvédelmi kérdések a szobai és fürdőszobai textilváltás kapcsán jelennek meg
áttételesen.

A ​45/1998 (VI.24.) IKIM rendeletet módosító és azt kiegészítő 54/ 2003 (VIII.29.) GKM
(gazdasági és közlekedési minisztérium) rendelet, a magukat wellness szállodának minősítő
szállodáknak kilenc külön kritériumot írt elő. Ebben sincs semmilyen fenntarthatóságra,
környezetvédelemre utaló előírás, áttételesen az első és a második kritériumnak vanhatása rá.
Az első minimum egy beltéri medencét írt elő, a második pedig minimum kétféle szaunát vagy
gőzfürdőt.
A két korábbi rendeletet felváltó és jelenleg is hatályos ​239/2009. (X. 20.) „Kormányrendelet a
szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a
szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről” sem tartalmaz fenntarthatósági és
környezetvédelmi kritériumokat, előírásokat a szállodák számára a bejelentési és az
üzemeltetési követelmények között sem.

Sajnálatos, és egyben kritika is, hogy a ​Hotelstars Union rendszer 2010-2014 között
érvényben levő első és a jelenleg, 2015-2020 között érvényes második verziója sem tartalmaz
kifejezetten környezetvédelmi, „zöld” jellegű kötelező kritériumokat.
A második verzióban a rendszer, bár nem kötelező jelleggel, hanem plusz pontokkal honorálja
az European Hospitalty Quality (EHQ) a HOTREC által kialakított minőségellenőrzési rendszer
magyar megfelelőjét, a ​Magyar Turizmus Minőség díj​at, (266-os kritérium, 10 pontot ér) illetve
az „​ECO label​” minősítést, (270-es kritérium, 10 pontot ér) amely kritériumot az MSZÉSZ „Zöld
Szálloda” díjjal rendelkező szállodák teljesítik. (MSZÉSZ)
Ez már előrelépés a korábbiakhoz képest, de még mindig kevés, a jövőben, a 2021-től majd
érvénybe lépő új Hotelstars Union verzióba mindenképpen be kellene építeni ilyen kérdéseket
is, akár kötelező jellegű minimum előírásként is, hogy a szállodák jobban rá legyenek
kényszerítve a környezettudatos magatartásra, ami a vendégeik számára is előnyös lehet.

Magyarország egyetlen klímasemleges szálláshellyel büszkélkedhet: az Irota EcoLodge

Miskolctól 120 km-re található Észak-Magyarországon, egy zsákfaluban.
A három luxus nyaralóból álló fenntartható üdülőhelyet két holland vezető működteti. Külön
érdekesség, hogy a villákhoz egy klórmentes, ún. természetes (bio) úszómedence is tartozik,
ami a maga nemében szintén az első és az egyetlen az országban. „Bár a hazai szállodák
egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre, nincs másik klímasemleges
szálláshely Magyarországon.

III. Zöld szálloda program (bemutatása, hatékonyságának értékelése)

Magyarországon a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége

(MSZÉSZ) 1994-ben írta ki először a „Zöld Szálloda” pályázatot,
amelyet azóta is kiír kétévente a szövetség tagjai számára. A
pályázók 2 évre nyerhetik el a Zöld szálloda embléma viselésének
jogát. A pályázatokat 3 tagú zsűri bírálja el, szigorú szempontok
alapján pontozza, és hirdeti ki a "dobogós" helyezetteket. Mintegy
10 éve már külön kerülnek értékelésre a hazai és nemzetközi
szállodaláncokhoz tartozó, és az ún. független szállodák.
A feltételek folyamatosan fejlődnek és szigorodnak, a Nemzetközi Szállodaszövetség
iránymutatásai alapján. A pályázat iránt egyre nagyobb az érdeklődés, és a „Zöld Szálloda” cím
elnyerése a vendégek és a szakma szemében is presztízsnövekedést jelent a szállodának.
Eddig összesítve 300 körüli szálloda nyerte el a címet. Ebből kb. 2/3 valamilyen
szállodalánchoz tartozó hotel, és 1/3 független szálloda.

Az értékelés során az alábbi kritériumcsoportok alapján történik a pontozás:

1. Tájékoztatás
2. Hulladékgazdálkodás
3. Eneriga
4. Víz
5. Szennyvíz
6. Ózonréteg védelem
7. Zöld beszerzés
8. Zöld iroda

Pozitív tény, hogy egyre több szálloda pályázik akár a Magyar Turizmus Minőség díjra, vagy
jelentkezik az MSZÉSZ „Zöld szálloda” pályázatra, de az összes üzemelő szállodához, és az
országos szállodai kapacitáshoz képest az arány nagyon alacsony. A szállodákat érintő,
jövőben esedékes jogszabály módosításokba, előírásokba mindenképpen bele kellene építeni
legalább néhány fenntarthatósági, környezetvédelmi alapkritériumot, hogy ezek ne csak „plusz”
pontokat jelentsenek, hanem elvárt alapkövetelmények legyenek.

A szállodák többsége, ahogy korábban is jellemző volt, a jól felfogott saját gazdasági érdekei
miatt is odafigyelt minden olyan költségére, amely a környezetvédelemmel is összefüggésben
volt. Ilyenek az energia, vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, takarítási és mosatási
költségek. A szállodák tulajdonosai és üzemeltetői számára fontos kérdés az is, hogy egy
minősített „zöld szálloda” számíthat-e több vendégre és magasabb bevételre a minősítés által,
és a vendégek hajlandóak-e többet fizetni a szálloda szolgáltatásaiért, egy nem minősített, de
hasonló színvonalú szállodához képest.
A mostani felmérések alapján ez még kevésbé igazolható, de a jövőben egészen bizonyosan fel
fognak értékelődni a környezettudatos működés értékei és versenyhátrányba kerülhet, aki nem
ilyen alapelveket követ.

Nemcsak a széles közvélemény környezettudatos fogyasztói magatartását, szemléletét kell

még tájékoztatással, oktatással fejleszteni, hanem a turizmusban dolgozó jelenlegi és jövőbeli
szakemberekét is.
A szállodaláncoknál a tréning általában megoldott, és a szállodalánc standard-ek részét képezi
a kötelező oktatás, amely kiterjedhet konkrét energiatakarékos és környezetbarát takarításra,
szelektív hulladékgyűjtésre, a karbantartók számára az új technológiák elsajátítására.
Mindenképpen elő lehetne írni a kötelező környezetvédelmi képzést valamennyi szálláshely,
szálloda számára is, hasonlóképpen a kötelező munkavédelmi, tűzvédelmi oktatáshoz, ez csak
jogszabály-változtatás kérdése.

A szállodákban a vendégelégedettséget mérő hagyományos papír alapú kérdőíveken, ideértve

a helyfoglalási rendszerek és a szállodák saját internetes felületein megtalálható kérdéseket is,
kevés kivételtől eltekintve, általában nem találhatók környezetvédelmi jellegű kérdések. A
szállodák folyamatosan mérik a vendégelégedettséget, de ritkán kíváncsiak arra, hogy a
vendégeknek mennyire fontosak a környezetvédelmi tényezők és a szálloda ezekből mit tud
megvalósítani a vendégek által érzékelhetően, követhetően.
Javasolható a környezetvédelmi jellegű kérdések alkalmazása a vendégkérdőíveken, a
környezettudatos vendégkör fokozatos kiépítése, a témára való figyelemfelhívás és tájékoztatás
céljából.
13. A szállodai munkaerő-gazdálkodás tevékenységének ismertetése,
a személyzet kiválasztásának módszerei. Értékelje a szálloda szakma
jelenlegi munkaerővel kapcsolatos helyzetét és tegyen javaslatot a
helyzet tartós megoldására!

A vállalkozások minden erőforrásukkal gazdálkodnak a magasabb hatékonyság és eredmény

eléréséért. Nincs ez másképp az emberi erőforrással sem, mely igen megdrágult az utóbbi
évtizedek alatt. Az élőmunka gazdálkodás két kérdéskörre irányul: létszámgazdálkodás és
bérgazdálkodás.

I. A létszámgazdálkodás kérdései

Az élőmunka gazdálkodás része, mely annak megállapításával és elemzésével foglalkozik,

hogy a megfelelő mennyiségű dolgozói létszámot biztosítsa az üzemeltetéshez. A cél, hogy a
személyi feltételek biztosítását a legoptimálisabb ráfordítások mellett érje el.

A szállodai létszám sajátosságai

1. A szállodai működés létszámigényes tevékenység. Ez abból adódik, hogy
● Folyamatosan üzemel, tehát egész évben, napi 24 órán át nyitva tart, emiatt több
munkakörben is három műszakban dolgoznak.
● Sokféle szolgáltatást nyújt, melyek eltérő szakképzettségű dolgozókat igényelnek
● Kiemelt jelentősége van a vendéggel való kapcsolattartásnak, főleg a színvonalas
házakban.
2. Másik sajátosság, hogy nagyon összetett a létszám, mivel sokféle szakmájú,
képzettségű, beosztású, korú, képességű dolgozót foglalkoztatnak. Az elvárt
képzettségeket rendeletek írják elő (pl. 5/1997. (III. 5.) IKIM vagy a FEOR), de ma már
jellemző, hogy inkább túlképzett jelentkezők vannak az álláshirdetésekre. Sajnos a
szakképzetlenek alkalmazása sokkal kevesebb bérköltséggel jár, így ahova csak lehet
(mosogató, szobalány, udvaros) ilyeneket alkalmaznak.
3. A munkaerő vándorlás (fluktuáció) meglehetősen magas, amelynek okaként
megjelennek a sajátos munkakörülmények (három műszak, ünnepnapi és hétvégi
munka) és a szezonalitás hatása is (nemcsak az idény szállodáknál). A fluktuáció
kevésbé érvényesül a jól képzett illetve a vezető beosztásúaknál, mint a betanított és
segédmunkások között.

Ezért kiemelt kérdés a szállodákban, hogy ​hány főt kell alkalmazni​. Ennek meghatározásához
figyelembe kell venni a következő szempontokat:

1. A szálloda mérete
Egyértelmű kapcsolat van a szobaszám és a létszám között, mert a nagyobb szállodához több
emberre van szükség. Jó néhány munkakör azonban nem függ a szobák számától. Nem
szükséges több dolgozó a kert gondozáshoz vagy az uszoda takarításhoz, viszont a
szobalányok létszáma biztosan egyenes arányban emelkedik a szobaszám növekedésével.

2. A szálloda színvonala
A szálloda színvonala is befolyásolja a létszám nagyságát, ugyanis a minőség azt jelenti, hogy
a vendéget ellátjuk
· Nagyobb, komfortosabb szobákkal
· Egyre több szolgáltatással
· Különlegességekkel (pl. időigényesebb ételválaszték)
· Személyre szabott figyelemmel, törődéssel.
Ezek mindegyike több dolgozó felvételét idézi elő. Az igazán luxus szállodákban minden
vendégre jut egy dolgozó, míg ez az érték a kétcsillagos szállodák esetében már 8-10 vendég
dolgozónként.

3. A szálloda típusa
A szálloda rendeltetése meghatározza, hogy milyen kiegészítő szolgáltatásokból kell többet
nyújtani. A többlet szolgáltatások és a sajátos igények kielégítése többlet dolgozókat igényel.
Példák:
· Gyógy- szállodában: orvosok, asszisztensek, kezelők, gyógytornászok, masszőrök,
dietetikusok
· Konferencia szállodában: technikusok, teremberendezők, felszolgálók, hostessek, tolmácsok
· Üdülő szállodában: animátorok, sportszer kölcsönzők, túravezetők, gyermek felügyelők
· Reptéri szállodában: a 24 órás vendéglátó szolgáltatás alkalmazottai
· Wellness szállodában: masszőrök, jóga oktatók, fodrász és kozmetikus dolgozók, személyi
edzők, úszómesterek

4. A szolgáltatások száma
Hogy melyik szálloda mennyi és milyen szolgáltatást kínál, az függ a típusától, a színvonalától,
a konkurenciától, a sztenderdektől. Minél kiélezettebb a versenyhelyzet, annál több és
újszerűbb szolgáltatás nyújtására kényszerülnek a szállodák, és a vendégigények is erre
sarkallják őket.
Nem minden szolgáltatás egyformán létszámigényes, például a második telefonvonal vagy az
internet bevezetése nem jár többlet dolgozók felvételével, míg a masszázs biztosítása igen. A
szállodák tehát ilyen szempontból is vizsgálják a bevezetendő újításokat.

5. A munkaszervezés
A létszám meghatározást befolyásolja, hogy a tulajdonosok és a vezetés milyen szervezeti
felépítést alakít ki. Képesek-e úgy szervezni, hogy ne legyenek olyan feladatok, melyet több
részleg is ellát.
Fontos, hogy a vezetés tájékozott legyen a szakmai tendenciákról (pl. hagyományos vagy
modern emeleti munkaszervezés).
A szálloda elhelyezkedése lehetőséget adhat bizonyos tevékenységek „kiszervezésére” illetve
külső vállalkozások bevonására (pl. saját mosoda kialakítása helyett külső tisztító
igénybevétele).
A legkézenfekvőbb példát a helyes munkaidő és beosztás kialakítása adja, mert az
éttermekben például alkalmazhatnak osztott munkarendet, mellyel a kihasználatlan időszakokra
bezárnak, vagy a szobalányok esetében a lépcsőzetes munkakezdés bevezetésével is lehet
létszámot megtakarítani.
Vannak olyan feladatok, melyeket részmunkaidőben is el lehet végezni (pl. reggeliztetés),
ilyenkor az ide felvett 4 órás dolgozók például fél embernek számítanak létszám (és bér!)
szempontjából.

6. A gépesítettség
A technikai fejlődés vívmányait a szállodák mindig előszeretettel igyekeztek gyorsan
hasznosítani, de a vendéggel érintkező munkakörökben ezek nem valósíthatók meg. A szálloda
ugyanis személyes törődést ígér az otthonától távol lévő vendégnek. Franciaországban és
Japánban léteznek teljesen automatizált hotelek, de ezek csak egy szűk réteg igényeit elégítik
ki, tehát rohamos elterjedésük nem várható. Ezekben a vendég a hitelkártyája és automaták
segítségével veheti igénybe a szolgáltatásokat, és előfordulhat, hogy ott tartózkodása alatt nem
találkozik személyzettel. Az üzemeltetés – a szűk szolgáltatási kör miatt – néhány fővel
(zömében takarítók) megoldható.
Az átlagos szállodák esetében is található néhány munkafolyamat, mely gépesíthető:
· Takarítás: többfunkciós takarítógép
· Mosogatás: mosogatógép
· Anyagmozgatás: lift, csúszda, targonca
· Parkrendezés: fűnyíró, automata öntözőberendezés
· Mosás: ipari mosó-, szárító- és vasalógépek
· Uszoda tisztítás: vízforgató és cserélő gép

7. A vendégek száma
A felsoroltak közül talán ez a legfontosabb szempont, ugyanis ha nincs vendég, dolgozókra
sincsen szükség. Egy probléma azért nehezíti a kérdést, mégpedig az, hogy a vendégek nem
egyenletesen érkeznek. Befolyásolja ezt a szezonalitás, kiemelkedő rendezvények, az időjárás,
a politikai helyzet, vagy mint idén: a járvány. A már régebben működő szállodák az előző évek
tapasztalatai és az előrejelzések függvényében meglehetősen pontosan tudják kiszámítani a
várható foglaltságot és vendégszámot.
Ha egyáltalán nincs vendég, akkor is kell egy nagyon alacsony készenléti létszámot biztosítani.
Amennyiben a forgalom növekszik, bizonyos ideig megoldható a meglévő dolgozókkal, majd
újabbakat kell felvenni. Ettől a késleltetett hatástól a forgalom növekedését lépcsőzetesen
követi a létszám változása.
 II. A bérgazdálkodás kérdései

A bérekre és egyéb juttatásokra kifizetett összegek nagyságára irányul. Itt is arra kell törekedni,
hogy a legoptimálisabb ösztönzési rendszerben a szálloda minimalizálni tudja a bérköltségét, és
a dolgozó mégis motivált legyen.

A munkaerő gazdálkodás mutatószámai

A fent vázolt összefüggések miatt mind a létszám, mind a bérekre fordított összegek elemzése
folyamatosan szükséges. Az ehhez leggyakrabban alkalmazott mutatók a következők:

· Egy szobára jutó létszám

Ezt a mutatót főleg a szállodák összehasonlítására lehet használni. Nagysága függ a szálloda
színvonalától, tehát minél magasabb a minőség, annál magasabb a mutató értéke. Az 5*-os
szállodák esetében ez 0,9 és 1,0 között mozog, míg az 1*-os szállodákban akár 0,3 alatt is
lehet. Az 1,0 érték azt jelenti, hogy ahány szobája van a szállodának, annyi dolgozó szükséges
az üzemeltetéshez. Természetesen ez csak egy átlag, melyet sok tényező befolyásol.

· Átlaglétszám
Mivel a fluktuáció, a szezonalitás, a kisegítő munkaerő stb. miatt a dolgozói létszám
folyamatosan változik, ezért az elemzések és összehasonlítások egyszerűbbé tétele miatt
számítják ezt a mutatót általában havi vagy éves időszakra.

· Átlagbér
A dolgozók számára havonta átlagosan kifizetett bruttó béreket mutatja, mellyel a cég
munkaerő piaci versenyképességét mérik. Csak az elemzésekben van jelentősége, ugyanis
előfordul, hogy az átlagbér összegének megfelelő fizetést senki nem kap. A vezető réteg
fizetése ennél magasabb, míg a beosztottaké pedig alacsonyabb.

· Termelékenység
Azt mutatja meg, hogy egy dolgozó átlagosan mekkora bevételt termel havonta. Leginkább
azokra a munkakörökre éri meg kiszámítani, melyek közvetlenül részt vesznek a bevétel
elérésében, de az összforgalomból és az összdolgozói létszámból is számítható. Amennyiben a
dolgozó termelékenysége kisebb, mint az átlagbére, akkor ráfizetést termel.

· Bérköltség szint
Alapvető bérgazdálkodási mutató, mely arról ad képet, hogy a kitermelt árbevétel hány
százalékát fordítják a bérek kifizetésére. Bérhányadnak is hívják. A 4-5*-os szállodák esetében
ez 20-25% körül szokott lenni, és mivel a bér a legjelentősebb költségek egyike, ezért az a
szerencsés, ha a mutató értéke minél kisebb.

Jelenleg a szállodai dolgozók bruttó átlagbére 250.000-300.000 forint között van.

III. A személyzet kiválasztása

Személyzet csoportosítása
- vendégekkel érintkező (face to face, front line people) – magasabban kvalifikált
- vendégekkel nem érintkező (back office employeers) munkakörök

Személyzet kiválasztásának általános szempontjai:

- egészségügyi alkalmasság – egészségügyi könyv: tüdőszűrés, vizelet- és székletminta, EKG
vizsgálat → fizikai, szellemi és mentális igénybevétel
- személyi alkalmasság – első benyomás, objektív, próbamunka végzése
- szakmai alkalmasság
- pszichés alkalmasság – mindig fontos ahol ember a munka tárgya és eszköze

A személyzet kiválasztásának speciális szempontjai

A munka jellege szerint - könnyű fizikai munka - nehéz fizikai munka
A munkavégzés időtartama szerint - egy műszak (irodai beosztás ált. 8-16 óráig) - két váltó
műszak (délelőttös, délutános) - három műszak (de., du., éjszakás állandó vagy
váltóműszakban)
Szakképesítés szerint - betanított illetve segédmunkás – back office - szakmunka - univerzális,
többszakmás képzettség
Nyelvismeret - egy idegen nyelv ismerete (pl. a tulaj nyelve) - két világnyelv ismerete - több
nyelv, társalgási szinten

(4 vendégciklus van:
- a vendég érkezése előtt – szobafoglalás
- check-in – megérkezés
- stay – tartózkodás
- check-out és egyéb)

1. „Külcsíni” megfelelés, kényes témák

- testi adottságok (túl magas vagy alacsony)
- szépség, csúnyaság, testi hibák
- ép végtagok, sérülésmentek kéz (OKJ)
- látás, hallás, beszéd kifogástalansága
- gyógyszer, alkohol, drog kérdéskör
- fizikai kondíció
- betegségek és látható tüneteik
- kellemetlen testillatok
- tetoválás, testékszerek kérdése
2. „Belbecs” értékelése
- önéletrajz, állásinterjú, első benyomás
- motivációs levél
- jelentkező hirdetés útján
- ajánlással, ajánlólevéllel
- pszichológiai teszt, IQ teszt
- alkalmassági vizsga, vizsgálat
- próbamunka, mestermű

A dolgozókkal szembeni általános elvárások 3M+M követelmény:

- megjelenés
o munkaruha, védőruha: tisztán, jól ápoltan, ruha illetve munkaruha kifogástalan
állapotban, kiegészítő ruhadarabok előírás szerinti viselése (cipő, zokni, ing, sapka,
kabát, blúz, nyakkendő, sál, ékszerek, névtábla, kitűzők, jelvények, stb.)
o személyes ápoltság, higiénia: a divat szélsőségeitől mentes hajviselet, tiszta és ápolt
kezek, körmök, szolid smink, testápoló és kölni használata, nőknél az ajkak ízléses
rúzsozása, fogak ápoltsága, állandó kellemes lehelet, férfiaknál frissen borotvált arc
illetve ápolt, nyírt bajusz vagy szakáll
- modor
o kulturált viselkedés, udvariasság, kedvesség, köszönési formák, figyelmesség
o fegyelmezettség, tiszta érthető és halk beszéd, szemkontaktus, body language,
kulturált, elfogadott magatartásformák alkalmazása köszönés megszólítás beszélgetés
empátia
o Tiltott a bizalmaskodás, önmutogatás, gesztikulálás, személyes, üzleti kapcsolat a
vendéggel, tiltott a titoktartási kötelezettségeket megszedni
- műveltség
o általános ismereteken túl naprakész ismeretek a politika, sport, kultúra, vallás,
szálloda-szakmai, protokoll, stb. témákban, elsősorban a vendéggel rendszeresen
érintkező, többnyire face to face (front line people) kapcsolatban lévő szállodai
dolgozóknál
o bizonyos tudáson, nyelvtudáson alapuló határozottság, tapintattal, szerénységgel,
megértéssel párosulva
o kommunikációs készség és ismeret
o probléma megoldási készség
- mosoly

A dolgozókkal szembeni speciális elvárások

- nyelvtudás
- beszédkészség, jó kommunikáció
- megbízhatóság, becsületesség
- probléma megoldási készség, vitás esetek ügyintézése
- borravaló kezelése (ellenszolgáltatásként adják, az extra teljesítményre)
- türelem, kudarctűrő képesség (a vendég arról nem beszél, ami jó)
- diszkréció
- állóképesség, kifogástalan egészségügyi állapot

Közép és felsővezetők szakmai követelményei

- felsőfokú szakmai iskolai végzettség
- megfelelő szakmai gyakorlat
- idegen nyelvek (minimum kettő) tárgyalóképes szinten
- vezetési-, irányítási-, szervezési ismeretek
- tárgyalóképesség, üzleti érzék, marketingszemlélet
- kiterjedt szakmai ismeretség, ismertség

IV. A szálloda szakma jelenlegi munkaerővel kapcsolatos helyzete

A vendéglátó és turisztikai ágazat több éve küzd súlyos munkaerőhiánnyal. Már 20 évvel ezelőtt
is érződtek a szektorban munkaerő hiánnyal kapcsolatos problémák, de sem a kormányzatok,
sem az iskolák nem alkalmazkodtak a helyzethez.
A szakember szerint el kell ismerni, hogy a potenciális munkavállalók számára nem elég vonzó
a szálloda- és vendéglátóipar. Hiába ez a világ második legtöbb embert foglalkoztató ágazata,
de a kormányzatok nem így tekintenek rá! Az is gond, hogy az ágazatnak nincs egységes
hangja, hogy felemelje a szavát.
Miközben a vállalkozások kormányzati intézkedéseket is várnak, a legváltozatosabb
módszerekkel próbálják kezelni a problémát.

A MGYOSZ (Munkaadók és Gyáriparosok országos szövetsége) javaslatai szerint a kialakult

kritikus helyzet hosszú távú kezelése mellett rövid távú, azonnali megoldást hozó
intézkedésekre is szükség van a kormányzat részéről, így:
• a reálbérek differenciált emelését célzó intézkedésekre,
• kormányzati programra a külföldi szakképzett munkaerő bevonására,
• a közmunkaprogramban foglalkoztatottak egy részének átsegítésére a versenyszférába,
• a belföldi mobilitás élénkítésére további lakhatási és közlekedési támogatásokkal.

A szövetség szerint az aktív munkaerőpiaci eszközök között nagyobb arányban kellene

megjelennie a ​képzésnek​, és a közmunkások képzését a vállalati szféra által meghatározott
kimeneti paraméterekkel kellene megvalósítani.

A ​szakmai gyakorlati helyként is működő szállodák és éttermek számára a szakképzés igen

hasznos lehet. A tanulókat mint munkaerőt érdemes a napi üzemeltetés kapcsán, illetve a
munkaerő-gazdálkodási stratégia kialakításánál is figyelembe venni. Költségük igen kedvező,
bizonyos jogszabályi megfelelés esetén leírható, visszaigényelhető a szakképzési hozzájárulás
terhére, illetve azon felül. A gyakorlati idő végén pedig a gyerekek az utánpótlás potenciá​lis
forrásai lehetnek.
Több cég próbálkozik azzal, hogy az ​ország más részeiből hoz munkaerőt​. Ez főleg
szezonális üzemeltetésnél lehet eredményes kiegészítője a munkaerő-gazdálkodásnak.
Azonban a helyzet itt is komplex, egyrészt nem biztos, hogy az adott országrészben van
megfelelő képzettségű munkaerő, mivel lehet, hogy ott az oktatás más szakmákra koncentrál.
Másrészt a hazai mobilitási hajlandóság tudvalevően alacsony szintű. Harmadrészt, ha van is
szándék a költözésre, a lakhatás igencsak költséges, tehát az a munkáltató, amelyik esetleg
szállást is tud biztosítani a munkatársainak, nyerő helyzetben lehet. Kifejezetten személyzeti
szállás célú infrastruktúrája viszont csak kevés szállodának van.

A ​munkaerő-kölcsönzés kifejezetten jó megoldás lehet az átlagosnál forgalmasabb

időszakokra vagy helyzetekben, alapvető probléma azonban, hogy bár a kölcsönző cégek
száma jelentős, közülük viszonylag kevesen hajlandóak kielégíteni az olyan speciális igényeket,
mint az ad hoc megrendelések szűk határidőn belül, rövid, esetleg csak néhány órás/napos
intervallumra.

Saját vélemény (​TimmyLamm megjegyzés: n ​ émelyik a saját ötletem, némelyiket loptam cikkből)
- A probléma általános: Stockholmból is elmennek Oslóba a pincérek, akiknek a helyére
németek jönnek, akiknek a helyére meg belépnek a közép-európai dolgozók
- az ágazatnak perspektívát kell nyújtania a dolgozók számára. Egy recepciósnak látnia
kell, hogy mit fog csinálni 5-10 év múlva, különben elveszti a motivációját
- a dolgozók magasabb szintű elköteleződését kéne megcélozni. Ez nem mindig pénzt
jelent, tette hozzá. Megértés, odafigyelés, olyan látszólag apró dolgok, mint egy szabad
péntek délután, amikor valaki együtt tud lenni a gyerekével
- új toborzási módszereket is érdemes lehet kipróbálni, nem csak a hagyományos
hirdetést. Ilyen például a közösségi média (Facebook céges állásoldala, Twitter),
szakmai közösségi oldalak (LinkedIn). Dolgozói ajánlási rendszer: bőkezűen jutalmazni
azt a meglévő dolgozót aki ajánl, vagy hoz magával valamilyen szakképzett munkaerőt
(de a jutalom kifizetése csak akkor, ha az új munkaerő beválik és legalább 3 hónapot ott
dolgozik).
- kelendőbbé tenni magukat munkáltatói márkájuk vonzóbbá tételével, vagy esetleg úgy,
hogy komplex javadalmazási csomagot nyújtanak, nemcsak fizetést, hanem egyéb
juttatásokat is
14. A szállodai ügyvitel és a szállodai statisztikák fontossága, a
szálloda fontosabb mutatószámok elemzése valamint a piac
elemzéséhez használatos mutatók.

A szállodai ügyvitel jelentősége

A szállodai ügyvitel az általános információs rendszer része, amely a tények és

események rögzítésével, az adatok feldolgozásával szolgálja a szálloda üzemeltetését,
és elősegíti a döntéshozást.

Számba veszi és bizonylatolja a gazdasági folyamatokat, kimutatja a vagyoni állapotot,

és mindenféle változást folyamatosan rögzít. Részét képezik azok a gazdasági
számítások és módszerek, melyek segítségével lehetővé válik az ellenőrzés és az
elszámoltatás.

A tevékenység pontos dokumentálása a szálloda (és tulajdonosai) érdeke, mert ezáltal

pontos képet kaphatnak a vállalkozás vagyonáról és működéséről. A nyilvántartások
vezetésére szigorú előírások is kényszerítik a vállalkozásokat.

A belső információs rendszer része, mely a szállodán belüli gazdasági és egyéb

események rögzítésével és az adatok feldolgozásával segíti a döntéshozatalt.

A külső és belső információk megszerzésének és továbbításának rendszere.

Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (2016-os törvény és 2019-es

kormányrendelet)

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) egy új, digitális adatszolgáltatási

rendszer, amely lehetővé teszi, hogy valós időben legyen látható az országban található
összes szálláshely forgalmi, statisztikai adata: azaz hány felnőtt, hány gyermek
érkezett, honnan jöttek, mennyi időt töltöttek el, milyen szolgáltatásokat vettek igénybe
és mennyit költöttek a belföldi és külföldi vendégek.

Az NTAK a turizmus fejlesztését szolgálja, a szektor digitalizációja elengedhetetlen a

turizmus versenyképességének növeléséhez.
A nem egységes, sokszor papíralapú adatszolgáltatási gyakorlat már nem felel meg a
kor kihívásainak, amely gyors reakciót vár el. A szektorban és a szektor fejlesztéséért
dolgozók csak teljes körű, naprakész adatokra tudnak hatékonyan támaszkodni.

Az új rendszer bevezetésével minden szálláshely digitálisan, szálláshelykezelő szoftver

használatával tudja teljesíteni a vendégek bejelentkezésénél előírt adatrögzítési
kötelezettségét. Az NTAK közvetlen adatkapcsolat formájában adatot fogad a
szálláshely-szolgáltatóktól, ezeket tárolja, feldolgozza, aggregált és strukturált
riportokat, elemzéseket készít, és a szektor adatszolgáltató szereplői, valamint a
törvényben meghatározott hatóságai számára ezeket szolgáltatja.

Az ügyvitel területei

Az ügyviteli munka nagyon sokrétű, kiterjed például a következő területekre:

● Az adatrögzítés módjának meghatározása és ellenőrizhetőségének

megteremtése
● Adatgyűjtés és rögzítés
● Gazdasági műveletek bizonylatolása
● Könyvviteli nyilvántartások vezetése
● Mérleg beszámoló készítése
● Könyvviteli nyilvántartások naptári évenkénti zárása
● Analitikus nyilvántartások vezetése az állammal (költségvetés) és a
hatóságokkal szemben fennálló kötelezettségek teljesítéséhez

Ügyviteli alapfogalmak

Az ügyviteli tevékenység pontos megértéséhez szükséges néhány alapfogalom

tisztázása.

● Adat: a valóságról valamilyen információt hordozó jel, melyek alatt legtöbbször

számokat értünk
● Információ: újdonságerejű adattartalom, tájékoztatás bizonyos dolgokról
● Gazdasági esemény: minden olyan történés, melynek következtében a
vállalkozások vagyonának nagysága vagy összetétele megváltozik
● Könyvelés: a gazdasági események meghatározott szabályok szerinti
rögzítése, mely legtöbbször a szükséges bizonylatok kitöltésével kezdődik
● Beszámoló: a vállalkozások működéséről, vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a
naptári év lezárását követően kötelezően elkészítendő dokumentum.
 Tartalmazza a mérleget, az eredménykimutatást, a pénzforgalom levezetését
(Cash Flow), és a gazdálkodás magyarázatát (üzleti jelentés)

A valóságról valamilyen információt hordozó jelek (számok vagy más jelzések).

A vállalkozás vagyoni helyzetére ható gazdasági események szervezett megfigyelése

és számszerűsítése.

Az adatok különböző szempontok szerinti rögzítése a nyilvántartásokban.

A vállalkozások vagyonában (eszközök, források) bekövetkezett mindenfajta

(mennyiségi és minőségi) változás.

Szállodai mutatószámok:

FAIR SHARE (PIACI MEGOSZLÁS)

Az „Én szállodám”piaci megoszlását jelenti a kiadható szobák száma alapján (%)

.MARKET SHARE (PIACI RÉSZESEDÉS)

Az „Én szállodám”piaci részesedését jelenti a kiadott szobák száma alapján. (%)

ÁTLAGÁR (ADR)

Az „Én szállodám” éves átlagárát jelenti, azaz az egy kiadott szobára jutó
szobaárbevételt. (Ft/szoba)

REVPAR

Az „Én szállodám” éves REVPAR-ját jelenti, azaz az egy kiadható szobára jutó
szobaárbevételt. (Ft/szoba) 16 4
TREVPAR

Az „Én szállodám” éves TREVPAR-ját jelenti, azaz az egy kiadható szobára jutó teljes
szállodai árbevételt. (Ft/szoba)

MPI (MARKET PENETRATION INDEX)

Azt mutatja meg, hogy az „Én szállodám” foglaltsági adatai hogyan alakultak a
versenykörnyezet átlagához viszonyítva.

ARI (AVERAGE RATE INDEX )

Azt mutatja meg, hogy az „Én szállodám” átlagára hogyan alakult a versenykörnyezet
átlagához viszonyítva.

RGI (REVENUE GENERATING INDEX)

Azt mutatja meg, hogy az „Én szállodám” REVPAR-ja hogyan alakult a

versenykörnyezet átlagos REVPAR-jához viszonyítva.
15. A közlekedés és a turizmus összefüggései, közlekedés szerepe a
turisztikai termékek fejlesztésében.

Turisztikai termék fejlesztés fogalma:

A turisztikai terméknek többféle értelmezése is létezik. Legszűkebb értelmezése szerint

turisztikai termék egy adott szolgáltatás, amit a turista igénybe vesz. Ezen
(mikroökonómiainak is nevezett) értelmezés szerint egy szállásadó, ha kiadja a
szobáját, akkor maga a szállásszolgáltatás a turisztikai termék. A másik véglet szerint a
turisztikai termék maga a turisztikai desztináció, benne a számtalan színes kínálati
elemmel és vonzerővel.

Jellemzői:

-megfoghatatlanság – nem tárgyiasultak,

- elválaszthatatlanság – a keletkezés pillanatában fogyasztják el,
- ingadozás – a szolgáltatás minősége és a szolgáltatást nyújtó között szoros
összefüggés,
- romlékonyság – nem tárolhatók.

A turisztikai termék:
• összetett, sok elem alkotja (szállás, étkezés, sport, szórakozás, utazás,
stb.)
• a vevő válogatja össze az egyes elemeket, a vevő véglegesíti a terméket
• a turista szükségleteinek a kielégítése a célja
• fontos célja a megmutatható és elmesélhető élmények szerzése
• fogyasztása helyhez kötött
• fogyasztása időhöz kötött (ennek megfelelően egy ma ki nem adott
szállás elveszett a fogyasztás számára)
• „megfoghatatlan”
• a szolgáltató és a fogyasztó nem választható el egymástól, egymásra
interaktív hatást gyakorolnak, és a termék minősége függ a fogyasztó
aktivitásától, hozzáállásától
• összeállíthatja maga a vevő is, de egy utazási iroda vagy helyi
desztináció menedzsment szervezet is kialakíthatja a kínálati csomagot
A közlekedés és a turizmus összefüggései:

Az infrastruktúra megfelelő színvonala alapvető követelmény a turizmusban, hiszen a

forgalmat vonzó attrakciót valamilyen formában meg kell közelíteni. A
megközelíthetetlen, vagy a csak nagyon körülményesen megközelíthető attrakciók nem
tudnak hasznosulni a turizmus számára. Az infrastruktúra a turizmus alapfeltétele,
ugyanakkor sajátossága, hogy nemcsak a turisztikai céllal érkező látogatók használják,
hanem a helyi lakosok is, illetve, hogy kifejezetten a turizmus számára ritkán terveznek
infrastruktúra-fejlesztéseket. Bár a turizmus dinamikus fejlődése miatt egyre többször
előfordul, hogy szinte a semmiből nőnek ki úgynevezett turista gettók, azaz olyan
elkerített üdülőkomplexumok, melyeket csak a turisták használnak. Ezek akár
kisvárosnyi méretet is ölthetnek.

Az infrastruktúra értékelésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

- az adott terület megközelíthetősége,
- igénybe vehető közlekedési módok (közút, vasút, repülő, hajó),
- utak, repülőterek pályaudvarok, állomások, kikötők állapota,
- közlekedési eszközök állapota, korszerűsége, tisztasága,
- szolgáltatások színvonala (biztonság, járatok sűrűsége, gyorsaság, kényelem,
pontosság, stb.),
- érvényben lévő közlekedés-fejlesztési tervek,
- az adott ország közlekedési hálózatának kapcsolódása a nemzetközi hálózathoz
(regionális terv esetén: a régió közlekedési hálózatának kapcsolódása az országos
hálózathoz),
- benzinkút hálózat megléte,
- higiéniás feltételek kiépítettsége (WC-k, tisztálkodási lehetőségek),
- vízellátás, szennyvíz-elvezetés, csatornázás (víztisztaság, alternatív víznyerési
lehetőségek, stb.),
- energiaellátás (villamos áram, gáz),
- hulladékgyűjtés/feldolgozás,
- telekommunikáció, internet elérés,
- közösségi szolgáltatások (a turizmusban dolgozók, illetve családtagjaik számára: pl.
óvoda, iskola, egészségügyi szolgáltatás, stb.).

A megközelíthetőség, mint a turizmus versenyképességének egyik legfőbb

meghatározója

Ismeretes, hogy a kedvező közlekedésföldrajzi helyzet, a jó megközelíthetőség minden

szféra fejlődésére kedvezően hat, de az idegenforgalom szempontjából különösen
nagyon fontos. Azt is mondhatjuk, hogy felgyorsult globalizálódó világunkban egyre
fontosabb szerepet játszik. A kényelmes, gyors, nem túl drága, biztonságos utazás
minden időszakban mást jelentett. Egykor elsősorban a közúthálózat bonyolította le a
forgalom zömét. Később a vasúttal, majd a légiközlekedéssel osztotta meg a szállítási
feladatokat, miközben a vízi közlekedés térségtől függően kisebb-nagyobb szerephez
jutott.

Minden közlekedési ágnak megvan a rá jellemző átlagos, illetve a maximális

hatósugara. Fő vonásokban azt mondhatjuk, hogy rövidebb távolságokon a közúti
közlekedés a legáltalánosabb. Közepes távolságokon a vasúti és a közúti, míg nagy
távolságokon a légiközlekedés (esetleg a vízi közlekedéssel megosztva) a
legjellemzőbb. Az igen nagy távolságokra történő utazásokat pedig csaknem
kizárólagosan a légi közlekedés bonyolítja le. Természetesen ezeket a
„távszakaszokat” nem lehet pontosan km-hez kötni és éles határokat húzni az igénybe
vett közlekedési eszközök között, hiszen ha van választási lehetőség, akkor különböző
motivációk hatására az utazó eltérő módon dönthet. Azt is figyelembe kell vennünk,
hogy a technika fejlődésével az utazási idő, a költség, a biztonság és a kényelem is
változik. (Nem mindegy, hogy a célterület autópályán, autóúton, első- v. másodrendű
stb. közúton közelíthető-e meg. Az is differenciál, hogy személyvonat, gyorsvonat, IC,
illetve külföldön nagy sebességű vonaton, - mint pl. Franciaországban a TGV, v. a
japán gyorsvonaton – lehet a kívánt területre eljutni.) Mérlegelésre, vagy döntésre csak
akkor van lehetőség, ha igazi alternatíva(k) van(nak), hiszen a különböző közlekedési
pályák kiépítettsége a közlekedési ágak közötti munkamegosztás miatt nem mindig
teszik lehetővé a szabad választást.

Magyarország idegenforgalmi attrakcióinak megközelíthetősége

A továbbiakban tekintsük át, hogy Magyarország különböző turisztikai desztinációi

milyen közlekedési lehetőségekkel közelíthetők meg. (A turisztikai desztináció olyan
turisztikai vonzerővel bíró földrajzilag lehatárolható egység, amely a turista számára
vonzerőt képez.)

Az eddigiekből már leszűrhető, hogy a turizmus tárgyi feltételei közül a közlekedés

nagyon fontos szerepet játszik. Azt is mondhatjuk, hogy a közlekedés-tudományok
(köztük a közlekedésföldrajz) szoros szimbiózisban vannak a turizmussal (ezen belül is
a turizmusföldrajzzal). Így érthető, hogy e kettő disciplinái is sok hasonlóságot mutatnak
egymással.

Egy ország közlekedésföldrajzi helyzetén a nemzetközi fő forgalmi útvonalakhoz

viszonyított fekvését értjük. Ez nem egy állandó (statikus), hanem folyton változó,
dinamikus kategória, amely a társadalmi-gazdasági fejlődéssel, a közlekedési hálózat
színvonalának emelkedésével általában javul.

Közlekedési eszközök: Hajó (Bp, Amszterdam, Stockholm), gondola Velencében, Budai

Vári Sikló.

Van olyan amikor amikor az út is élmény, vagy akár önálló vonzerő, látványosság is
lehet: német autópálya, Orient Express, El camino stb.