NYIR� J�ZSEF:

�letet tanultunk
Tartalom
�r�s r�gi dolgokr�l
A zsombori v�r - Ahol gyermek �s boldog voltam
Eladjuk a h�zat
Be�lt�z�skor
Ar�n�ba �zve
Mis�n
�letet tanultunk
Az igric
Ny�rf�k alatt
A heged�m sorsa
Lopj�k a gy�m�lcs�t
Sz�p vas�rnap reggel
Im�dkoz� malmok
Vezet� n�sznagy
Ugye mondtam, K�roly?
Hazat�r�ben a v�s�rr�l
B�k�ben is t�megs�rban
Pesti noteszk�nyvemb�l
K�t kritika
Hov� lett a vir�g?
M�jusi vir�g�nek
Az eke indul
M�sk�ppen sz�p az �let falun
Uz Bence utols� tr�f�ja
Ildi iskol�ba megy
Az �r�k
Rom�n-magyar k�zeled�s
N�talesen
Az utols� n�ta
Falutanulm�ny
A konverzi�
Az utols� hitvit�z�
B�ni b�csi
A tapl�s ember
A m�hek
A titok
Dr�mai pillanat
A hang n�lk�li k�ntor
A gy�szhusz�r
Vonaton
�szi erd�ben
A kir�lyn� szomsz�dja
K�zdelem a hal�llal

�r�s r�gi dolgokr�l

�n�letrajzi bevezet�
Az �n�letrajzoknak nem vagyok bar�tja, de n�ha k�nytelen az ember n�h�ny fel�tl�bb
momentumot kiragadni az �letb�l az �n. �ut�kor"-nak, amely val�j�ban �deskeveset
t�r�dik vel�nk.
�ll�t�lag 1889. j�lius 28-�n sz�lettem Sz�kelyzsomboron. Az�rt �ll�t�lag, mert b�r
ott voltam, egy�ltal�n nem eml�kszem a sz�let�sem pillanat�ra, �s sokkal
fiatalabbnak is �rzem magamat. Magam is csak elhiszem a sz�leimnek, hogy ez a fene
nagy esem�ny akkor volt. S�t a falu se biztos, mert akkor Homor�d-Zsombornak h�vt�k
ezt a Rika-rengeteg t�v�ben �p�lt sz�p falut. Biztos, hogy itt van R�ka kir�lyn�
s�rja, de �n nem l�ttam. Pont a falu felett egy fest�i v�rrom emelkedik, ahol a
zsomboriak a szalonn�t tartj�k, �s amelyr�l J�kai a Minden poklokon kereszt�li
�rta. Ezt a j� t�m�t is elszedte az orrom el�l. �gy a v�rral kapcsolatosan csak
annyi romantika maradt r�m, hogy di�kkoromban, turista�tra indulva, szalonn�t
loptam bel�le.
�letrajzomat tulajdonk�ppen a v�zbefullad�sommal, teh�t hal�lommal kellene
kezdenem. A Homor�d vize az udvarunk k�zep�n folyt, �s �n a meg�radt foly�ba estem.
A h�gom sikolt�s�ra az ap�m ut�nam ugrott, s e meggondolatlan cselekedet�nek
k�sz�nheti az ut�kor �s az irodalom, hogy a nyak�ba szakadtam. Mindebb�l azonban
csak arra eml�kszem, hogy az �gyban �bredtem fel �t-hat �ves koromban. Irodalmilag
akkor V�r�smartyval �llottam rokons�gban, mert b�r se �rni, se olvasni nem tudtam,
nekem is volt �Sz�p Ilonk�m", mert hal�losan beleszerettem az erd�sz valamivel
id�sebb le�ny�ba, �s ma is csod�lkozom, hogy az erd�sz le nem l�tt a le�nya ilyet�n
megront�s��rt. Mulaszt�s�t azonban kip�tolta az �desap�m, aki minden�ron azt
akarta, hogy els� tanul� legyek, �s ha m�s nem tudta a leck�j�t az iskol�ban, akkor
is �n kaptam ki, aki pedig nem pap vagy pl�ne
vS�5Qi�
erd�lyi �r�, hanem asztalos szerettem volna lenni. Csak sajn�lni lehet, hogy �gy
f�lrefejl�dtem.
P�r sz�p �lm�nyem azonban ebb�l a korb�l is maradt. Egyik az Ezer�ves Millennium,
amely az�rt nevezetes, mert akkor vertem be a luther�nus pap fej�t. Az ap�mmal
ketten rendezt�k az �nneps�geket. Engem kor�n fel�lt�ztetett az �desany�m, �s
vas�rnapi g�ny�ban, t�szlival a nyakamon �ntudatosan �llottam a tiszt�ra s�p�rt
�ton, mikor szembej�tt velem a k�tm�teres, borzaszt� sov�ny pap, aki �lland�an
g�nyol�dni szokott velem.
- Dics�rtess�k az �r J�zus Krisztus - k�sz�nt�ttem illedelmesen.
- Mind�r�kk� - fogadta K�llay tiszteletes �r. - Otthon van �desap�d?
- Igenis.
�t-hat l�p�s ut�n az �rd�g nem hagyta nyugton a tiszteletes urat, visszafordult,
k�t rengeteg hossz� csontujj�b�l oll�t form�lva elkezdte a cs�fol�d�st:
- Tudsz-e ny�rni, Ny�r�? Tudsz-e ny�rni, Ny�r�?...
A k�vetkez� pillanatban k�vet ragadtam, mire a pap beugrott a kapun, de olyan
szerencs�tlen�l, hogy a feje behasadt, �s eszm�letlen�l zuhant el.
Mint a vill�m, rohantam fel a szemben lev�, M�ria Ter�zia �p�tette templom
torny�ba, bez�rva magam m�g�tt az ajt�t, �s a toronyablakb�l sz�d�lve l�ttam, hogy
k�t�zik az udvarunkon a papot... Azt�n keres�semre indultak, mire j�nak l�ttam
leki�ltani a toronyb�l.
- Ha megver �desap�m, abbahelybe lesz�k�m a toronyb�l.
- Jere csak le, kicsi J�ska! - �lnokoskodott ap�m. - Nem verlek meg.
Hi�ba mondotta a hal�ls�padt pap, hogy: �Ne b�ntsd, k�rlek, �n vagyok a hib�s!",
alaposan megkaptam a millen�ris leck�t. �gy jutottam el�sz�r �rintkez�sbe a magyar
t�rt�nelemmel. Egy �ra m�lva m�gis lelkesen kellett szavalnom az igaz�n nekem val�
verset, a Talpra magyart, amit�l csak Pet�fi fordult meg a s�rj�ban, de a falusiak
j��z�t k�romkodtak a tetsz�st�l:
- Emma gyermek, az �dv�ss�git neki! Szusz n�lk�l elmondta.
A millenniumi diadalt p�r nap m�lva elfeledtette a m�sik kedves eml�k, a falu
�g�se.
*Sf�6Qi>
Egy ideig seg�tettem f�lreverni a harangot, majd siettem a t�zh�z. Pomp�s l�tv�ny
volt. K�l�n�sen, amikor a Virgon�s h�za �gett, akir�l mindenki tudta, hogy az
�rd�g�t az �gy alatt tartja, �s eg�sz �let�ben s�t�t hatalmakkal cimbor�lt. Mint a
dug�h�z�, �gy csavarodott fel az �gbe az �g� h�zb�l a v�r�s l�ng. A szolgab�r�, ki
a kocsij�b�l dirig�lta az olt�st, borzadva felki�ltott:
- K�rem, ez nem tiszta dolog!
Felragadta a t�rde k�zt �rz�tt pusk�t, �s belel�tt a t�zbe. Alig d�rd�lt el a
l�v�s, az irt�zatos l�ngoszlop lehajlott, �s elbor�totta a szolgab�r�t, kit
r�m�lten ragadtak el a lovai. (Bizony Isten l�ttam!)
A t�zn�l sokkal jobban megr�m�tette a falut a Virgon�s �rd�ge, aki a falu �s a Rika
k�z�tti r�ten bolyongott, �s eg�sz �jjel h�tborzongat�an b�g�tt:
- Ka�!... Ka��L. Ka���!...
Senki sem csod�lkozott a faluban, hogy els�nek az egy�bk�nt vagyontalan Virgon�s
�p�tette fel a cifra h�z�t. Alig sz�rt�k bele az �st�kibe a z�ld gallyat, az
�rd�g�v�lt�s megsz�nt. A sz�r�s, b�d�s �rd�gnek volt m�r hol laknia.
Az utols� r�m�letes esem�ny, mit sz�l�falumban meg�rtem, a boszork�nytemet�s volt.
A kapunkt�l nem messzi lakott a tejront�, sz�zesztend�s �Kata n�n". Hal�la el�tt
felkunkorodott az �gyban, �s ezt mondta a hitetlen embereknek:
- Jegy�zz�tek meg, hogy a testemet addig az �letr�l ki nem viheti-tek
semmilettek�ppen, am�g azt a v�zbe g�rbedt v�n ficf�t ki nem v�gj�tok.
Erre h�trahanyatlott �s meghalt.
Elk�nt�lt�k, pr�dik�lt�k annak rendje-m�dja szerint, �s a temet�si menet indul�ban
volt. A testhordoz� f�kat bedugt�k a kopors� al�, n�gy er�s ember nekifesz�lt, hogy
ind�tsa. Emelik, emelik, hogy szakadnak meg, de a kopors� csak nem mozdult. Nem
akartak hinni a szem�knek.
- Allehetetlen, hogy ez az esszesz�radt v�nasszony ilyen neh�z legyen!
M�sik n�gy Toldi Mikl�s �llott neki, de a kopors� csak nem mozdult, hi�ba
k�romkodtak.
<�f�7f�^
- Majd kih�zatom �n! - fogadkozott a sz�gyent�l pirul� egyik rokon. - El� az
�kr�ket.
N�gy �kr�t fogtak egy kem�ny szek�rbe. De hogyan tegy�k r� a kopors�t? Az egyik
ember a tan�cstalans�g�ban v�letlen�l megbillenti a kopors�t, s h�t k�nnyen billen.
A f�ld�nt�li hatalmakt�l megtr�f�lt emberek borzadva helyezt�k el a szek�r derek�ba
a csontra fagyott v�n Kata n�nt.
- Bog�r, Rendes, h�, ne! - ind�tj�k az �kr�ket, amelyek nekifesz�lnek a j�romnak,
de a szek�r csak nem mozdul.
J� nyolc�g� ostorral k�tfel�l ny�rni kezdik az �kr�ket. Ezek inasza-kadtan h�znak,
csavargatnak, a j�rom �sszet�rik, de a szek�r az Istennek sem mozdul.
A kopors�t�l mindenki r�m�lten h�z�dott el, �s b�multa az ember nem l�tta csud�t.
- Megmondta Kata n�n!... Megmondta Kata n�n.
V�g�l is k�t ember fejsz�t ragadott, �s kiv�gta az �reg f�zf�t a v�zparton. Mikor a
korhadt fa a Homor�dba zuhant �s elcs�szott a v�zen, �gy ki tudt�k vinni a
kopors�t, mintha Kata n�n csak egy hathet�s gyermek volna...
Ezt az esem�nyt csak hallom�sb�l tudom, mert m�r a temet�s kezdet�n �desany�m
megfogta a kezemet a bal kez�vel, a jobb kez�vel a kapun k�v�l n�h�ny biztat� �t�st
m�rt a kicsi... iz�mre, �s ellentmond�st nem t�r� hangon r�m rivallt:
- Hazatakarodj! Ez nem gyermeknek val�!
Ilyen nem gyermeknek val� dolgot sokat l�ttam az �letben, s�t ami ezut�n t�rt�nt
velem, az eg�sz �let nem volt gyermeknek val�.
Utols� gyermeki cselekedetemet az ap�m hal�lakor k�vettem el.
Mikor az �desap�m szak�lla h�feh�rr� lett, � maga elsz�tlanodott, s az �desany�m
titokban sokat s�rt, valami furcsa hatalom nehezedett a h�zunkra, �s megzavarta
j�t�kainkat; egyik napon idegen l�szeke-rek �llottak be az udvarunkra, felpakoltak
mindent, �s Udvarhelyre k�lt�ztettek. A R�zsa, n�piesen �Gatyasz�r ucc�ban"
b�reltek h�zat, �s megkezd�d�tt a szeg�nys�g. A nyugd�j kev�s volt, �s ap�m terve,
hogy �hivatalt v�llal", nem siker�lt. Testv�reimmel egy�tt j�rtunk az iskol�ba, �s
�szre sem vett�k, hogy �desap�m egyik napon nem k�l
<�f�8S2>
fel az �gyb�l, mint m�skor. D�lben, mikor hazaj�tt�nk, el voltak s�t�t�tve az
ablakok, �s nyomaszt� csend �lte meg a h�zat.
- �desap�tok nagybeteg - figyelmeztetett anya. - J�l viselj�tek magatokat! Csendben
legyetek!
Furcsa betegs�g- �s orvoss�gszagok terjengtek a leveg�ben, l�zk�d�k �sztak a
szob�ban, �s mi megriadtunk - el voltak s�t�t�tve az ablakok - a nyomaszt� csendt�l
is.
- Csend! - csattant a f�l�nkbe �s a lelkiismeret�nkbe valami bels� hang.
A macska az asztal alatt �lt szakadatlan, �s s�t�tt pokoli szeme.
- V�rja a hal�lt - jutott eszembe �nk�ntelen ez a soha nem hallott gondolat, �s
f�ltem.
Sokat t�prengtem, �s t�zesztend�s f�vel szerettem volna a lehetetlent legy�zni,
�desap�mat megmenteni, akir�l biztosan tudtam, hogy meghal.
Borzaszt� buzg�n im�dkoztam - nem seg�tett...
Kit�n�en tanultam - semmit sem �rt...
A sz�vem pedig fogyott napr�l napra.
V�g�l azt�n elk�vettem �letem legnagyobb cselekedet�t.
J�s�gt�l, sz�ps�gekt�l, hitt�l, Istent�l elt�lt�tt l�lekkel elsz�ktem hazulr�l, �s
kimentem a �papkertbe", ahol senki sem l�tott. B�k�s, sz�p j�niusi nap volt.
Bolyongtam a vir�gok k�zt. Gyermek, maga is akkora, mint egy vir�g, ki
megelevenedett. Hirtelen szakad�khoz �rtem. T�bbm�teres, veszedelmes szakad�khoz.
�s ebben a pillanatban fogamzott meg a gy�ny�r� gondolat. Feln�ztem a sz�p k�k
�gre, �s l�ngol� hitem minden erej�vel azt mondottam:
- �des j� Istenem! �desap�m er�s beteg, �s meg fog halni. Egyezz�nk ki. Itt van ez
az �rok. Olyan sz�les, hogy m�g egy �t�dik gimnazista sem tudn� �tugrani... de �n
�tsz�k�m. �des j� Istenem, ha �tsz�k�m, gy�gy�tsd meg �desap�mat, ha nem sz�k�m �t,
nem b�nom, haljon meg! Rendben van?
Szent�l hittem, hogy egyezs�gre l�ptem Istennel, �s � becs�letesen betartja a
meg�llapod�sunkat. T�volabb vonultam a szakad�kt�l, hogy a nekifut�s j�l
siker�lj�n. Minden er�met, energi�mat v�kony l�bamba gy�jt�ttem. Hideg borzongott
�t rajtam, �s pillanatokra fel*iQ9Ql>
r�mlett a gondolat: �Ha nem siker�l az ugr�s, �desap�m miattam hal meg..." De nem
ett�l f�gg az �lete. F�nyes k�dbe borult minden k�r�l�ttem, �s nekilend�ltem, fut�s
k�zben a f�lemben z�gott a v�r, �s hirtelen elib�m meredt az �rok fekete fala, mint
a betemetetlen s�r. Fellend�ltem a leveg�be, �s rep�ltem... Csak most tudom, hogy
nem egy �rkot, egy vil�got ugrottam �t...
A t�ls� parton elzuhantam. Az ugr�s siker�lt. Boldogs�g, �r�m, rem�ny ig�zott le,
�s futva siettem haza az �r�mh�rrel.
Tudtam, hogy �desap�m meg van mentve...
�s �desap�m m�snap halott volt...
Eletem tov�bbi foly�s�t meg�rtam Isten ig�j�ban c�m� reg�nyemben. Aki k�v�ncsi,
elolvashatja.
Amit meg nem �rtam meg, arra ezut�n is r��rek, mert egy cheiro-mantista megn�zte a
tenyeremet, �s kijelentette, hogy sz�zh�sz �vig �lek.
Meg�rdemelte volna, hogy lel�jem.
*SLWQlf
A zsombori v�r -Ahol gyermek �s boldog voltam
(r�szlet)
A GYERMEKKOR NYOMAIN
Zsombor Udvarhely megy�nek utols� faluja. Ezent�l m�r a sz�sz f�ld kezd�dik. A
sz�sz szomsz�ds�g a k�zs�gen is megl�tszik. Nemcsak a h�zak st�lus�n, hanem m�g az
embereken is. A lakoss�g nagy t�bbs�ge magyar luther�nus, de templomuk van a r�mai
katolikusoknak is. M�ria Ter�zia �p�ttette nekik, �s itt volt Erd�ly egyik legszebb
�s leg�rt�kesebb sz�rnyas olt�ra, testv�re a cs�kmenas�ginak. P�r �vtizeddel
ezel�tt szerencs�re m�zeumba ker�lt, �s megmentett�k a pusztul�st�l. Ehhez az
olt�rhoz gyermekkorom legels� eml�kei f�znek. El�tte kereszteltek meg, �s b�r
feltartott kezemmel se �rtem fel asztal�t � sokat ministr�ltam. A papot oldalba
b�ktem, leadta a misek�nyvet, a m�sik oldalon feltette. A p�tt�m leg�nyk�nek el�g
teljes�tm�ny volt egyik oldalr�l a m�sikra �tvinni. A rongyos sz�nyegben �gy is
sokszor orra buktam, �s az alaposan a h�nam al� k�t�z�tt piros ministr�nsruh�ban
csak a h�vek seg�ts�g�vel b�rtam talpra �llani. Sz�gyelltem magamat, de az
aranyhaj� M�ria j�s�gosan mosolygott... De az�rt sz�p volt minden, m�g a
nedvess�gt�l z�ld falak is, a sz�jjal r�ngatott v�n orgona, melynek billenty�i az
ap�m szemei k�z� pattogtak, mikor j�tszott rajta, �s a padok al�l kellett
�sszeszedni. F�l k�zzel visszarakta, m�sik f�l kez�vel pedig megh�zta a f�lemet,
mert a sz�zados port mind felszedtem a vas�rnapi g�ny�mmal... Az�ta a templomot
rendbe hozt�k, kimeszelt�k, mosdatt�k, de eml�keimet nem tudt�k ki�zni bel�le. Azok
�gy megmaradtak, mint az els� mes�k, melyeket a Rika termett r�szemre, az erd�k, a
hat�rr�szek nevei, melyeket
vSf�llQi*
"It � �'NMHiW*
ma is tudok, b�r t�bb mint harminc �ve elker�ltem innen. Ma is meg tudn�m mutatni a
f�ldjeinket, melyeket �desap�m eladott, hogy j�s�gos elt�velyed�s�ben tan�ttasson
benn�nket. Kem�ny, igazs�gos ember volt - Isten nyugtassa! L�tom arr�l a
�sz�piskolai bizony�tv�ny"-r�l is, melyet � adott nekem, �s amelyben t�bbek k�z�tt
az �erk�lcsi magaviselet" kett�s. Hogy az erk�lcs�k ellen kilenc�ves koromban mit
v�thettem, azt nem tudom, hacsak azt nem, hogy szerelmes voltam az erd�sz
kisl�ny�ba, de akkor m�g csak h�t�ves voltam, �s nem hiszem, hogy ap�m tudott volna
a �viszonyunk�r�l. K�v�ncsi vagyok, hogy most milyen jegyet adna a �viselet"-b�l,
ha most j�rn�k itt iskol�ba, mert sehol sem l�ttam annyi sok sz�p feh�rn�pet egy
rak�son, mint Zsomboron... Tiszta, ragyog� n�pe van, megl�tszik, hogy ismeretlen a
faluban a p�linka. Bort iszik itt mindenki, de a bor azt�n kit�n�.
A VEN VAR �RNY�K�BAN
�rthet� �s megbocs�that�, hogy mindj�rt nem m�sztam fel a v�rba, �s nem dugtam a
fejemet a v�rcs�k sz�rnya al�, de mikor r�tettem a l�bamat erre a f�ldre, hirtelen
�rosszul lettem", sz�d�lni kezdett el�ttem �g �s f�ld, s mintha ezer cig�ny
hangfog�val muzsik�lt volna a f�lembe r�g elhagyott, dr�ga �reg n�t�kat, melyeket
az any�m d�dolt a b�lcs�m f�l�tt... Hi�ba, ha sz�z esztend� m�lva t�r is haza az
ember a sz�l�f�ldj�re, az �t pora aranny� lesz, a h�zak az �gig �rnek, mennyorsz�gi
naps�t�s veszi k�r�l, s a sz� �gy cseng az emberek sz�j�ban, mint az ez�st. �ldott
az es�, �ldott a jaj, �ldott a dal, a r�m ugat� kutya, a r�m b�mul� sok t�tott
sz�j� gyermek - �k k�l�n�sen �ldottak! -, �s �ldott a hal�l is...
Reszketve kerestem a r�gi eml�keket, de bizony m�s ruh�ban fogadott a falu. Egy-egy
mohos k�re �az udvarunkon" r�ismertem, �s �ppen olyan forr� teny�rrel simogattam
meg, mintha �desap�m borost�s arca volna... M�g megvan a h�d, melyr�l a meg�radt
Homor�dba estem. Ut�nam ugr� ap�m is szinte ottveszett. Sokszor sajn�ltam, hogy
kih�zott, olyan sz�pen meg voltam m�r halva... Egy-egy r�gi fa is akad a kertben,
de a �csengetty�s k�rt�ve" bizony kipusztult...
vS�12Q2>
Nini, m�g megvan a helye az aszal� h�z�nak, amelynek v�g�b�l sz�p �szi est�n a
f�lig s�lt szilv�t kiloptuk... Az�ta se ettem olyan j�t.
Bizony kev�s nyoma van a r�gi vil�gnak. A h�zak m�g ugyanazok, de keser�ek,
kedvetlenek azok is, mint a gyomorbajos ember. Bels� d�sz�knek, a r�gi bok�lyoknak,
�rt�kes csemp�knek, �si �rott fali �t�ngy�rtart�k"-nak, aranyos p�rt�knak, h�s �bl�
kancs�knak, d�s, dr�ga g�ny�knak nyoma veszett. P�r esztend�vel ezel�tt - �gy
hallom - teheraut�sz�mra vitt�k potom �ron m�zeumba a sz�szok. Csoda, hogy m�g a
v�rat meghagyt�k.
/
A V�R
Az els� benyom�sok �des k�bulat�ban meg is feledkeztem r�la, pedig r�m n�zve ez a
v�r a romantika m�ly titk� f�szke. Fest�i komors�ggal magasul a falu f�l�.
L�bain�l, a hegy eg�sz oldal�n haragosz�ld fenyves h�z�dik a faluig. Az �n id�mb�l
val�. �gy n�zek fel a v�rra, mint egy elpuszt�thatatlan �ssz�kely Istenre, kinek
f�rtjei f�l�tt a misztikus hajnalmad�r vad testv�rei, v�rcs�k repdesnek, k�l�n�s
ig�zettel. �gy d�bbenek r� most is, mint r�gen, mikor kigyulladt, �s v�gigriadt az
ijedt sz� a falun:
- �g a v�r!
L�ngokban �llott az eg�sz hegyoldal, de a b�szke falakon nem fogott a t�z; az ajt�k
ki�gtek vassarkaikb�l, �s a tet�gerend�kba v�r�sen, szenved�lyesen beleharapott a
t�z, vastag kormot k�p�tt a m�lt orc�j�ra, de a v�r meg nem rend�lt, mintha azt
mondta volna, hogy: �Nem tudj�tok, mikor sz�lettem, �s nem sejtitek, mikor fogok
meghalni."
�s val�ban. Mindm�ig nem siker�lt �p�t�si kor�t meghat�rozni. A kapu f�l�tti
felirat r�ges-r�gen elt�nt, amint leomlottak a v�rat h�rmas gy�r�k�nt �vez� falak
is; csak az �n. fellegv�r maradt meg. �tven l�p�s �tm�r�j�, �tsz�g� burj�nos udvara
van. Jogrov�tkos �s l�r�ses falak k�r�tik. Az �szaki oldalon kis b�stya ugrik ki,
amelyhez az emeletes v�r�p�let t�maszkodik. Sz�rke ajt�k vezetnek az apr� cell�kba,
melyeken nagy, darabos lakatok l�gnak, mintha neveletlen kir�lyok
��f�l3L2>
bull�in lev� f�gg�, fekete pecs�tek voln�nak. Magamfajta bolond n�zi csak
bullapecs�teknek. J� cig�nylakatok azok, hogy a bel�l lev� avas szalonn�t �s
gabon�t a tolvajok ne lophass�k, mert bizony �l�st�r lett a fogh�jas m�lt e b�szke
eml�k�b�l. Ugyanaz a sorsa, mint a kiv�nhedt, semmire sem haszn�lhat� �regember�:
unok�ira vigy�z f�lig halva, f�lig alva. Befogj�k a zsombori v�rat is a modern �let
j�rm�ba. Ugyanaz a gondolat, mintha b�l�nnyel menne valaki sz�ntani. A r�gi patin�t
se nagyon k�m�lt�k rajta. M�szhabarccsal v�gigpofozt�k a falait, �s feh�ren
vir�tanak. Annyi t�rt�nelmi �rz�k van ebben is, mintha atill�ra frakkot h�zn�nak.
AMIB�L J�KAINAK VOLT HASZNA
Ennek a praktikus gondolatnak k�t oka lehet. A zsombori n�p eg�sz Erd�lyben az
els�k k�z�tt volt, mely elment Amerik�ba szerencs�t pr�b�lni. Lehet, hogy onn�t
hozt�k ezt a praktikus �rz�ket, de az is lehet, hogy J�kait�l l�tt�k, hogyan kell
az ilyen v�n v�rakat hasznos�tani. A zsombori v�rr�l �rta ugyanis J�kai Minden
poklokon kereszt�l c�m� reg�ny�t. Egy�bk�nt pomp�s t�ma �llott rendelkez�s�re.
Direkt J�kainak val�. Romantikus, fantasztikus, t�rt�nelmi �s ellen�rizhetetlen
cselekm�ny �s mozgalom pedig annyi van benne, hogy csak az okozhatott gondot a nagy
�r�nak, hogy mit hagyjon ki bel�le. Mind�ssze gy�r�teni kellett, mint a kukoric�t.
A zsombori luther�nus par�kia lev�lt�r�ban van egy r�gi regek�zirat. C�me: A
h�s�gjutalma. Lebei J�nos gr�fnak s�gorn�je ir�nti b�n�s szerelm�nek, szarac�n
fogs�g�nak, mennyei lelk� feles�ge csodat�tel�nek, felszabad�t�s�nak,
szenved�seinek �s tragikus sors�nak t�rt�net�t besz�li el az 1421-ik esztend�b�l. A
reg�t a m�lt sz�zad elej�n �rta le egy �reg zsombori gazda elbesz�l�se ut�n az
egyik lelk�sz. A k�zirat alatt T. M. bet� van, a pap nev�nek kezd�bet�i. Ut�na,
mint mond�m, szabadon elbesz�lte J�kai is k�t k�tetben.
vSS14 2i>
A V�RCS�K MENEK�LNEK
Ha igazs�gos akarok lenni, be kell vallanom, hogy nemcsak J�kai vette haszn�t a
v�rnak, hanem j�magam is. V�s�rhelyi di�kkorunkban egy Fl�ri�n Ger� nev�
oszt�lyt�rsammal turista�tra menve szalonn�t loptunk bel�le, am�g a v�r �re
mutogatta. Szeg�ny Fl�ri�n Ger� p�r �vtizeddel k�s�bb meg is adta az �r�t. Mint
lugosi vas�ti p�nzt�ros, egy nagyar�ny� gabonapanama gyan�j�ba keveredett.
Letart�ztatt�k, �s az egyik reg�ti b�rt�nben vetett�k vizsg�lati fogs�gba.
Term�szetesen teljes �rtatlans�ga kider�lt, de az �rz�keny lelk� ember ugyanazon
nap v�gta fel az ereit �s halt meg, amelyiken megj�tt a b�r�s�gi v�gz�s, mely
szabadl�bra helyezi, �s minden elj�r�st megsz�ntet ellene.
Mikor trag�di�j�t hallottam, a zsombori v�rb�l egy�tt lopott szalonna jutott
eszembe. Tudom, hogy az �reg v�r is sajn�lja, pedig �vsz�zadokon kereszt�l csak
magyar trag�di�kra n�zett le a hegy tetej�r�l. Nem csoda, hogy megv�n�tett�k, nem
csoda, hogy s�rj�ba v�gyik. Ez�rt t�mad annyi reped�s rajta, ez�rt hullanak le r�la
a k�vek, ez�rt semmis�l meg lassan. A hozz� f�z�d� reg�k, legend�k elhalv�nyulnak,
mert sokkal nagyobb hatalom, az �l� trag�dia l�pett hely�kbe, �s �rt� fekete kez�t
kiterjesztette f�l�.
�s a vad v�rcs�k eliszonyodva, borzongat� vijjog�ssal sz�llnak, menek�lnek a magyar
m�lt agg templomai f�l�l.
vS2 15Q2>
Eladjuk a h�zat
V�ratlan h�r hullott a nesztelen �let� csal�dunkba. El kell adni a h�zat. Nagy
rian�st okozott k�zt�nk, mint amikor valami f�v�ny k�z� �kelt meleg tavacsk�ba a
s�tk�rez� apr� halacsk�kra r�csap valamelyik f�rd� gyermeknek a keze.
Elej�n csak k�s�rtett a gondolat. Nem is akartunk hinni neki. Mint az apr�
halacsk�k, meleg b�kess�gben �lt�nk, az �letnek, ennek a nagy v�znek csak a z�g�s�t
hallottuk. Engem ugyan sokszor sarkallt az �bredez� f�rfias v�gyam ut�na, de nem
volt m�g b�tors�gom kil�pni fel�je; �, most, hogy egy l�p�s t�vols�gra volt t�lem
az er�pr�b�l� val�di �let, valami remeg�s fogta be minden gondolatomat. A h�z feh�r
homlok�n a k�t firhangos ablak k�z�tt l�gott a t�bla.
- Ez a h�z elad�.
Mindennap eln�ztem a ki�lt� fekete bet�it, amint zizegve, himb�l�zva k�n�lta a
j�r�kel�knek a h�zunkat. Mintha ny�lt vallom�s volna. N�zz�tek, emberek, el kell
adni ezt a h�zat, mert a tetej�re f�szket rakott a k�nyszer. Megroppant a gazda
er�s marka, izmaib�l kik�lt�z�tt az �nbizalom, hatalmas, mindent leb�r� ereje nem
sz�guldozik v�gig az ereken, mint r�gen, ha felindult lelk�t pr�b�lt�k az emberek
�s a nyomor. A r�gi vil�gb�l csak a szeretete maradott meg, s az is csak neh�zs�g.
Mintha mi is mind elgy�ng�lt�nk volna, sz�tlanul l�zengt�nk, a szeretet neh�zs�ge
keser�tette perceinket. Szeretem azt a nyomott kis h�zat, aminek minden pontj�ra
jutott az �letemb�l egy-egy eml�kdarabka. Ismer�s�m minden p�kh�l�ja, minden kis
porszeme, sok-sok �vnek, boldog �lmodoz�snak ezernyi sz�nhelye; a b�torok, a l�mpa,
a sz�ttes �gytakar�k, J�zus- �s M�ria-sz�ve-k�p, minden.
Mindennek egy-egy t�rt�nete.
�s �n k�z�tt�k megel�gedett voltam, sz�p volt el�ttem mindenik... a legszebb, a
legjobb.
<S2 16Sܻ
A legels� t�rgy, amit meggy�l�ltem, az a himb�l�z� t�bl�cska, amely a j�v�-men�knek
a h�zunkat k�n�lgatta.
Ez a h�z elad�! Vegyenek h�zat!
Nagy k�s�re j�tt egy ember, mosolyg� hat�rozotts�ggal b�r� arccal. K�v�r keze h�t�n
divatos feh�rs�g, eg�sz alakj�n a j�l�t unatkozott. Hangos f�ll�p�se szinte
parancsolt nek�nk. Mi pedig al�zatosan k�s�rt�k szob�r�l szob�ra. Ma is bosszant,
ha r�gondolok, hogy milyen �lhetetlenek voltunk vele szemben. Mindenen mosolygott,
a b�torokon, rajtunk.
Nagy j�akarattal n�zegetett k�r�l, �s tal�lgatott.
- Ez a kisasszony�, persze! Ez a nagys�gos asszony�, ugye? - mutatott r� egy
hintasz�kre g�nyosan, mintha nem tartan� hely�nval�nak, hogy az a hintasz�k is
belet�vedett az egyszer�s�gbe. - K�nyelmes kis valami - f�zte tov�bb.
Mikor mindent �tkutatott, �gy �rdekl�d�tt az �ra ut�n, mint akinek semmi a p�nz.
- Szabad az �r�t?... 4000 korona!... �gy?... Ha kiss� nagyobb volna a lak�s,
�r�mest... Roppant sajn�lom, de �gy bajos megf�rni... K�l�nben tal�n m�g
meggondolkodom...
�s elment. Neh�z szag� b�rszivart sz�tt. Ut�na kinyitottunk ajt�t, ablakot, hogy
szell�zz�k a kis szoba.
*
...Sok� tal�lgattuk, hogy visszaj�n-e, megveszi-e, �s l�ttam, hogy a szemeinkbe
valami k�bor f�ny sz�k�tt, a bizonytalans�g, �s a lelkembe csapott az �j gondolat.
- Mi�rt kell lesn�nk annak az embernek az akarat�t? - Hatalmas ellenkez�s
kem�ny�tette az �rz�seimet. - Az�rt sem enged�nk, nem al�zzuk meg magunkat senki
el�tt! - Biztatott valami.
- Eredj!... Dolgozz!... �p�ts magadnak nevet!... Gy�jt�gesd a p�nzt!... L�gy nagy
�r!
Mintha �reztem volna m�r, hogy nekem csak akarni kell, mintha a j�v�m t�rt�net�ben
nagy dolgokat l�tn�k! �s �gy �reztem, hogy kegyetlen lenn�k, a kapott szenved�seket
sz�tsz�rn�m magam k�r�l. Megingott erre a tervem. A szob�ban a csal�d t�rgyalta az
eshet�s�geket.
- B�resh�zba megy�nk. Sokba se ker�l. Ad�, t�zbiztos�t�s, jav�tgat�s elmarad. A h�z
�r�b�l tan�ttatjuk a gyermekeket, ruha, cip�, �lelem, minden meglesz.
Sz�tlanul hallgattam, de inger�lt voltam. B�ntott ez az �lmodoz�s. Az �n szilaj
akarater�m kellett ide.
Nem hagytam annyiban. Megk�rdeztem:
- �s ha a p�nz elfogy p�r h�nap alatt?
�desap�m feltekintett, kopaszod� fej�n meglend�lt a haj:
- Akkor is megseg�t az Isten, fiam! Helybenhagy�an intettek r� mindny�jan.
Ezekkel a szavakkal fel�p�lt egy nagy, sz�p h�z az �n sz�momra, az �n �r�ks�gem.
Egy nagy palota a lelkemben, ahol minden nyugodt, minden zavartalan, legfellebb az
�desap�m szelleme ha megjelenik n�ha, s apai szem�vel v�gigm�ri a falakat, s
let�r�l egy-egy piszkot, ami �gy r�p�lt be a k�lvil�gb�l a k�v�ns�gok'sz�rny�n...
<4S18L�>
Be�lt�z�skor
(Kuty�nk, az idegen emberek n�vjegye meg se moccan, a ribizliszem�galambok itt-ott
felhessennek. �l�lkodva kij�n a kish�gom, t�r�kb�z�t hint maga el�, mire az egy�gy�
ty�kok fejvesz�tve d�c�gnek a l�bai el�. Egy j�rcik�nek hirtelen a h�t�ra teszi a
kez�t, h�rom �reg is meglapul a mozdulatt�l. A kakas felkacag: - Nono-no-o-�! -
Bicsakot k�r a h�gom t�lem; a ty�k nyugodtan hunyorgat a karj�n.
Mam�csk�m a gall�rt gombolja az �desap�m nyak�n. A rongyos vend�ggomb sokszor
elsiklik az ujja k�z�tt. �ltal�ban remek a hangulat.)
�desap�m (�g fel� tartott arccal): Megfojtasz, feles�g!
Mam�csk�m: Ott a sok sz�p l�gymell� ing, m�rt nem veszed azokat. (A gomb �tb�jik.)
Na, siker�lt.
�desap�m (�reg mell�n igazgatja a p�nc�lszer� ingmellet): Hagyd el, legyek egyszer
�n is �riember.
Mam�csk�m (tapogatja a v�rhajsz�lat az arc�n): Mi ez itt? M�rt nem vigy�zol azzal a
rossz beretv�val.
�desap�m: A h�res fiad igaz�totta meg a szak�llamat. (Fel�m.) K�sz vagy-e?
�n: Hogyne! (�gyesen megsz�jaztam a b�r�nd�ket. A sz�kre tett cigarett�m kialudt.)
Hol a doh�ny?
�desap�m: Ne szivarozz �r�k�sen, most is akkora a t�d�d, mint az �kl�m. (Enyh�n.)
T�n az asztalon a t�rc�m.
(Az �r�asztalon ap�ca�r�s� lev�l, roppant gondos. Bej�n a h�gom, Veronika, keze
nyel�n felgy�rve a bl�z, ujjain ty�kv�rgy�r�k. Az elv�gott cs�r�, l�b� �llatot mama
el� tartja.)
Veronika: Megt�lts�k-e, �desanya, vagy pr�zlibe hempergess�k?
Mam�csk�m: J�zus M�ria! M�g nincs k�sz? Elk�sik a csirke. (�nn�n-maga fut v�le.)
�desap�m: Nyugodalom. (Tesz-vesz.) Nem hajt a tat�r.
^19QL>
(Szek�rd�rg�s. Az udvarra be�ll az alkalmi szek�r, a kutya agyarkodik a k�ll�ivel.
�cs�m a gyepbe v�gott ker�knyomba pr�b�lgatja bele a mez�l�bait.)
Szekeres ember: Adjon az �risten! H�t indulunk-e?
Hatan is felelj�k: Igen. Azonnal, Istv�n b�csi.
Szekeres ember: Sejess�nk egy szikr�t, messze van m�g Udvarhely.
(K�z�ns�ges p�link�t itatnak vele, att�l elcsitul. Meghurg�lja a lova f�leit, azt�n
k�vet szagoltat a kuty�val.
J�f�l�ra m�lva a k�vetkez� �l�k�p alakul ki. El�lj�n �desap�m, orc�ja f�nylik az
elj�vend� dolgok gondolat�ra, mam�csk�m sir�nkozva hagyogatja j� tan�csait. H�gom,
�cs�m ugyanezt cselekszik velem. A v�g�n - mit titkoljam, kisasszonyszok�s az �gyis
- �sszecs�kol�ztunk.)
�desap�m (magasztos�n): Isten veletek!
�n (demokratikusan): Szervusztok!
(Lagymatag ki�lt�sok, az apr� l�p�s� lovak eliramodnak.
Vonaton �l�nk, hosszat utaztunk. Fej�nk elf�radt, szemeink beestek, s�rtette a
f�ny, a villany, a hang, a d�b�rg�s, a durvas�g. Csod�latos, minden benyom�s
neh�zs�gg� lett.
El�gedetlen kedvem t�madt a vonat fut�s�t�l. Ut�ltam a sok s�rga, behullott mell�
utast, akik s�v�rogva gy�l�lt�k a feh�r kenyer�nket. K�bultak voltunk, mintha
�sszekoccantottuk volna a homlokunkat. �desap�m elszunnyadt, f�l�lomban is besz�lte
a gondolatait.)
�desap�m: Kicsik�m. (Ajka bec�z�n mozgott.) Boldog vagy-e?
(K�t mesterleg�nyf�le �lt kiss� t�volabb.)
Egyik (s�gva): Hallod? Besz�l az �reg.
M�sik: Remek. N�zd, a szak�lla is mozog.
(Bel�m nyilallt a g�ny. Felugrottam, elt�ntorodtam a vonat himb�l�s�t�l. R�t�ztem a
szemeimet a k�t alakra.)
�desap�m (felrezzen): Mi az, fiam?
�n (g�tja szakadt indulattal): Kir�l besz�l az az �r?
(Az egyik alak fel�ll semmibevev�ssel.)
�desap�m: Mi t�rt�nt? Mi az? (Izgatottan.) �lj le! (Hossz� ujjait a mellemre
nyomta. Leroskadtam.)
(A vonat meg�llani k�sz�l. Ahogy sz�nik a l�ktet�se, mintha a tehetetlens�gemet
ut�nozn�. Megadtam magamat. Az ernyedt vonat pedig �j, �r�lt iramba kezd ism�t.)
<if�20aL>
(Reggel hat �ra. Gy�r�tt, s�padt azarcom.)
�desap�m: Nem vagy beteg?
�n: Nem. (Es kifesz�tem magam.)
(A Kossuth-kert poros lombjai mellett elkocsik�zunk a z�rda el�. Titokv�rva siet�nk
r� az ajt�ra. Egy ap�ca kinyitja, a lelk�nkbe f�l�nks�g oson.)
�desap�m (nagy tisztelettel a feh�r ap�c�hoz): A le�nyomat keresem, Am�li�t.
N�v�r Igen?... A M�lcsit? Sz�veskedjenek bef�radni. (Ut�nozhatatlan kedvess�ggel.)
A be�lt�z�s�re tetszettek j�nni?
�desap�m Igen. R�gen l�ttam a le�nyomat.
N�v�r: Alig is tetszik r�ismerni, eg�szen megn�tt, elv�ltozott. Sietek, ha
elh�vhatn�m.
�desap�m (�h�tatosan): Isten fizets�ge �rte.
(Csod�lkoz� ap�c�k z�r�gnek el r�zkeresztes olvas�kkal, megriadt kosztos-l�nyk�k
h�z�dnak be az ajt��bl�kbe. Furcs�n vagyunk. B�tor ember vagyok, de ott nem mertem
az �desap�mhoz sz�lani. Soha az�ta nem �reztem �gy, milyen b�n�s ember vagyok.
K�r�s-k�r�l fesz�letek, szenved� J�zus-arcok feddettek. V�gre az ap�ca visszaj�tt
halkan, mint a lehelet.)
N�v�r: Igen sajn�lom, de nem j�het. Im�n vannak. Neh�z vele most besz�lni, hanem a
be�lt�z�s ut�n, no akkor lesz csak igaz�n boldog a M�lcsika. Sok�ig k�sz�lt erre a
napra.
(�ldott arc� n�v�r j�n �t el�tt�nk, mosolyg�sa szinte visszaf�nylik a falakr�l. Az
ap�ca al�zatosan k�sz�nti: �Tisztelend� n�v�r Alcant�ra.",)
Alcant�ra (fel�nk ny�jtja a kez�t, moh�n fogjuk el az ajkunkkal): A kis M�lcsika
�desatyja? �s a kis�csik�je, ugye?
�desap�m: Azok vagyunk, kedves tisztelend� n�v�r.
Alcant�ra: Elj�ttek a gy�ny�r� napra? �r�l�nk. K�r, hogy nem besz�lhet most a
kedves l�ny�val. No, hanem a szentmise ut�n ann�l boldogabban.
(N�h�ny szav�val megnyitotta a lelke m�lys�geit, �s m�r csak �gy �tment�ben is
�rezt�k, hogy nagy az � m�lt�s�ga.)
�desap�m (ideges szor�t�ssal a kezemet fogja): L�tod, fiam? Milyen j�k, Istenem!
L�tod, milyen kedvesek?
�n (mindenkit elfeledve, a vil�got, a k�rnyezetet, csak az �j vil�g illet�-seit
�rzem; mint a l�zas ajk�, s�gom): Menj�nk a templomba, �desap�m!
*S�21La>
(Hirtelen elkondul a z�rdaharang a fej�nk f�l�tt, s a h�v�s folyos�n lassan,
k�kock�kra vetett tekintettel elindultunk... B�cs�j�r� k�t ember.)
*
(S�r� embert�bor. A templom padjaiban egyforma, f�tyolos ap�c�kjel�ltek
hajadonf�vel, a Szent Vince apr� szolg�l�le�nyk�i. Elt�n�d�tt arc� katonatisztek,
h�lgyek. Az olt�ron az impoz�ns p�sp�k sz�tt�rt karokkal gy�jti a hitet. Orgona,
l�gy le�nyk�rus besz�vik a hangulatot, mint az arany a kelyhet.)
�desap�m (a szent�ly perem�n �ll, mint a szik�r pr�f�ta, ki a beteljesed�st n�zi):
Nem �lem t�l... Meghasad. (Csontkeze remeg.)
�n (b�tor�tva k�rlelem): �desap�m! Az Isten�rt, ne engedje �gy el mag�t! Felt�n�st
kelt�nk!
(Felelet n�lk�l hagy. A hangok �sszet�rnek a falakon, �gy hullanak a sz�v�nkbe.
Alig l�tjuk a mis�t. Az �ldoz�s cs�ndje �ll. Lehajlott, f�ldre ny�g�z�tt test�nk�n
diadaloz a mennyorsz�g.
Egyszerre megnyomul az ember�radat. Feh�r koszor�s jel�ltek l�pnek be sorban.
Mindenki eltikkad, szinte �rzem, hogy s�t a szomsz�daim arca melegs�ge. Szemem
eler�tlenedik a l�t�sban, piros karik�k szakadoznak r�la. N�gy jel�lt hull a p�sp�k
el�, k�zt�k a n�v�rein.)
�desap�m: L�tod?
(Nem felelek.)
P�sp�k (el�mondja a szenved�lyk�t�z� szavakat): Le�nyom... �g�red?
Jel�lt: �g�rem.
(Es megkapta az al�zatoss�g kegyelm�t. Fecske koccant az ablak�veghez. Azt hiszem,
nem tudtam volna azt a sz�t olyan b�tran elmondani.)
P�sp�k: �g�red?
Jel�lt: �g�rem.
(�s a keze a szeg�nys�g k�tel��rt ny�lt. A gyerty�k ujjongva lebegtek az
ez�sttart�kban.)
P�sp�k: �g�red?
Jel�lt: �g�rem.
(Es a sz�zess�g kegyelme el�nt�, mint illat a liliomot.)
P�sp�k (r�teszi a nevet): Virg�lia.
�desap�m (fel�m kap, mint a sz�ven sz�rt): Hallod? Virg�lia. A neve. Az �v�, a
le�nyom�.
v��22 2�>
(�s a testv�rem fel�llott, a szerzetesi ruha a karj�n, koszor�s homloka csill�mlik.
Olyan volt, mint a szirtre �llott mad�r.
J�n a fogadalom t�tel. Fiatal ap�c�k fesz�letet kapnak, z�rren a s�rga,
r�zkeresztes olvas�, mint a l�nc.
Ls �j benyom�sok, �j ig�zetek k�tnek meg. A j� Isten visszamarasztal� keze van
vel�nk.)
(Oltogatj�k a gyerty�kat.)
�n: J�jj�n, �desap�m, elment m�r a sok n�p, magunkra vagyunk. J�jj�n h�t, keress�k
meg Virg�li�t.
(�ntudatlanul engedi, hogy vezessem. K�v�l az oszlop m�g�tt ny�l�nk ap�ca �ll.
�gyel valakit. Fekete k�nt�s�, gyolcsba k�t�tt sz�p arc� l�ny.)
�n: N�zze! Ott van, v�r. � az, a mi le�nyunk... Virg�lia.
�desap�m: Kicsik�m! Le�nyk�m!
Virg�lia (r�kapcsol�dik a sz�tt�rt kar� emberre, mint egy keresztre): �desap�m!
Olyan boldog vagyok! Istenem!... �desap�m!... J�ska!
*
�desap�m (feh�r szak�lla, mint az ez�stk�ve, el�mlik a f�tyolon): Kicsik�m! Boldog
vagy, angyal vagy.
(Hirtelen �j gondolata hasad. Lehajlik, �s megcs�kolja a le�nyk�ja kez�t.)
*
(Senki nem l�tta, mit cselekedett. K�r�l csend van, b�ke. Az ablakokon ap�cafejek
�t�dnek ki. A geszteny�k alatt elb�gyadt, boldog emberek. A Szamosb�l iszik a d�li
nap, az ajk�r�l hossz� sugarak csorognak vissza...)
*�L23Ql>
Ar�n�ba �zve
i.
Tavaszi id�fesl�s volt. A f�zfa kioltotta m�r a lombj�t a v�zparton, a hangy�k
el�m�sztak a h�zfalak t�v�b�l, az �j legyek elk�bulva �ltek a f�nyben a torn�c
t�j�n.
Mennyit j�tszottunk mi akkor!
F�lm�teres le�nyka volt a h�gom, eg�szs�ges, h�lyagos szem�. �n se voltam
el�bbval�. Azt�n �sszebesz�lt�nk, hogy megn�zz�k Gabit, az �cs�nket. Valahogy
bejutottunk a szob�ba. A tejtest� emberke a b�lcs�ben fek�dt, izgett-mozgott a
sz�ja, mint aki j��z�t evett. Kacs�ival, melyek nem nagyobbak a mad�rka l�bain�l,
az orc�nkon b�bel�d�tt. Szuszogott k�v�ren, mint a nyugodt beteg.
H�gomnak - ma sem tudom, mit�l - �ldatlan gondolata t�madt.
- Te. Vegy�k ki az �l�nkbe.
- Mi�rt ne.
A k�r�lm�nyek kedveztek. �gyesen al�ny�ltam �s kiemeltem, hint�ztattam a karomon.
H�gom megirigyelte.
- Add ide.
- Nesze.
Addig-addig cser�lgett�k a Gabit, am�g elejtett�k, �s begurult az asztal al�.
Elfeh�redt�nk, mint az �rkuspapiros az �r�asztalon. Sietve visszaraktuk a b�lcs�be.
�ldott szerencse, hogy nem s�rt, biztosan az �rz�angyal kez�be esett. Mi azonban,
�rz�angyal ide, �rz�angyal oda, �ppen el akartunk illanni, mikor nagy szomor�an
bej�tt �desapa.
M�g a l�gy is megk�v�lt az ablakon, de nem t�rt�nt semmi. Le�lt, benn�nket n�zett.
M�r-m�r el�rultuk, hogy elejtett�k a Gabit, h�gom b�kte is az oldalamat, de
�desanya is bej�tt, �s �desap�hoz fordult.
- Mit v�gezt�l, fiam?
vLG24Ly>
S�hajtott.
- Hi�baval� minden.
- Ne b�sulj az�rt - �gy bec�zte.
Milyen sz�p volt akkor �desanya! Fiatal, mint a kir�lyn�, �de, tisz-tas�gos, mint a
reggel t�madt gondolat.
Gabi hirtelen f�ls�rt, a mell�hez emelte, benn�nket azonban perc alatt kivitt onnan
a lelkiismeret. V�gigmenek�lt�nk a hossz� udvaron, a kaszajfa h�ta m�g�, hol a
h�gom �desen elkacagta mag�t.
Egyszer csak idegen zaj t�madt; ki�tj�k a fej�nket, h�t �n Istenem, h�rom l�szek�r
is be�llott az udvarunkra.
- Itt vajon mi lesz?
A k�v�ncsis�g el�vitt. A lovak ford�tva voltak neki�llva a szek�rnek, �s sz�n�t
ropogtattak a sarogly�b�l. Kev�ss� csod�lkoztunk rajtuk, de akkor m�r jav�ban folyt
a munka a szob�kban. Idegen emberek j�rtak-keltek durva zajjal, mindent
felforgattak. �desapa sorra mutogatta a b�torokat.
- Ezt. Azt�n a szekr�nyt. Az asztal is mehet. A f�gg�ny�ket el�bb le kell szedni.
Itt seg�tsen, J�nos.
- Hova viszik? - t�n�dt�nk. �desapa r�nk pillantott.
- Takarodjatok j�tszani!
H�gom f�lt, fogta a kezemet, �s a sz�p h�lyagos szemecsk�ivel agg�dva leste, mint
veszi le a t�kr�t, a k�peket egy h�rihorgas ember. Aznap nem tudtunk j�tszani sem a
�begycsontokkal", sem a f�z�ed�nyk�kkel, a v�zpartra sem ment�nk n�zni a sok apr�
�rv�nyt, amikben pedig bizonyosan kisebb-nagyobb halak utaznak. Est�re �res volt a
szoba, el-elki�ltottuk benne magunkat, nagyokat visszhangzott. Szomor�an �lt�nk a
t�z mellett, lefektettek.
Hajnalt�jon �desanya hideg �jjeli ujjaival hozz�nk �rt, fel�lt�ztetett �s kivitt az
udvarra. Nagyl�ng� viharl�mp�k �gtek a szekereken.
Fel�lt�nk, az �j cs�ppjei az arcunkra hullottak, amit�l megf�zott az orrocsk�nk.
Udvarhelyre k�lt�zk�dt�nk.
^�25Q^
II.
Elhagyatott utc�ba vittek, f�lig d�lt h�zak k�z�, amelyek olyanok, mint a mellen
l�k�tt ember.
�desapa csak meghajolva b�rt j�rni a t�rpe szob�kban, �s ezt �gy megszokta -
legal�bb mi azt gondoltuk -, hogy a szabadban, az �ton is meghajtotta a fej�t,
pedig j� magasan van az �g, nem �t�tte volna bele a homlok�t.
Kev�s id� m�l�s�val megtudtuk, hogy m�g sincs olyan magasan az �g.
A �papkertben" gy�ny�r�, hossz� sz�l� iboly�k ny�ltak abban az id�ben, ami minden
id�nket lefoglalta. �desap�hoz rontottunk be vele, de visszarettent�nk. Az �gyon
�lt, egy �r tapogatta a l�bait. H�gom m�gis k�zel mer�szkedett.
- Ni, �desapa, milyen k�v�r a I�ba. �desapa h�zik. - O szomor�an mag�hoz
kanyar�totta a le�nyk�j�t.
- T�nyleg h�zik - vallottam meg �n is.
Az orvos, mert az volt az az �r, elv�gezte a tapogat�st.
- K�rem, csek�lys�g. Ne tess�k agg�dni. - H�gommal incselkedett, am�g a receptet
karcolta. �desapa m�gis nyugtalanul f�lrevonta.
- Orvos �r, tudnom kell. Ne tartson semmit�l. Mi bajom? Az Isten�rt, mondja meg
�szint�n.
Sokat vonakodott, v�g�l el�rulta.
- V�zk�rs�g. Sokat b�sul, agg�dik, a sz�vbajb�l t�madt. Es mi nagy �r�mmel
szaladtunk ki.
- �desanya! �desanya! �desapa - h�zik.
III.
�desapa tov�bb h�zott. Mikor az almafa elhullatta a piros eres vir�gj�t a
papkertben, j�rni se b�rt. Ki�lt az udvarra, a ver�f�nyre. Iskol�ba j�rtunk, d�lre
j�tt�nk csak haza, minden nesz elsz�nt. A n�v�rk�m tanul�sa zavarta csak meg a
cs�ndet.
L�pkedett.
v&2 26f��>
- Szolim�n, a t�r�k�k vez�re... Hossz� l�legzet, �jra kezdte.
- Szolim�n, a t�r�k�k vez�re nagy sereggel... M�ly l�legzet. Tov�bb s�t�lt.
- Szolim�n, a t�r�k�k vez�re nagy sereggel k�zeledett Magyarorsz�ghoz...
A szilvafa alatt, az �gy�sok mellett hallgatta �desapa. N�h�nyszor felvidult, de
naphanyatl�skor mindig le kellett fek�dnie.
Egy napra k�l�n�sen eml�kezem. A latin-magyar vizsga el�tti est�n egy�tt �lt a kis
csal�d a petr�leuml�mpa alatt a konyh�ban. Odah�z�dtunk, hogy ne zavarjuk. Az ajt�
megny�lt, �s �desapa �llott az ajt�ban, mint a feh�r hal�l, kinek ez�st�s a
szak�lla. Sz�raz kezeivel a b�torokba fog�zott, �desanya seg�ts�g�l futott.
- Jaj, az Isten�rt, m�rt kelt�l f�l! �rces hangj�n azt felelte:
- Az irom�nyokat hozom. Nem lehet tudni a holnapot se. Sz�tteregette.
- Ez a m�k�d�si bizony�tv�ny, a keresztlevelem, v�gz�s. Ha le tal�lom hunyni a
szemeimet, legyenek k�zn�l. Ti ne n�lk�l�zzetek, azonnal f�l kell terjeszteni a
nyugd�j�rt.
Gyermekeihez fordult, rajtam fejezte be.
- Mit tanulsz?
F�lve pillantottam f�l.
- Latint. Vizsga van holnap. Megsim�tott.
- Csak tanulgass j�l, kicsi fiam, mert abb�l kell meg�lned. Legyetek j�k, any�tokat
ne keser�ts�tek.
Mit tehett�nk egyebet, s�rtunk, m�g �desanya ism�t bevezette a szob�ba. Ott
lehunyta a szemeit, �s n�zte, n�zte j� sok�ig a - j�v�t.
IV.
R� egy napra ugyanazon �r�ban nagyokat roppant a sz�k a cs�ndben virraszt�k alatt.
A falakat k�rpitba vont�k, a sztaniolos angyalokat f�l�ll�tott�k, egy asztalk�ra
r�tett�k a mi urunk J�zus Krisztus fesz�let�t.
v$�27La>
�desapa �r�kre meghalva fek�dt fekete ruh�j�ban, olvas�j�val �sszek�t�tt keze a
mell�n.
V.
�s elj�tt az �let s�lyos flagellummal,1 �s be�z�tt a t�gas ar�n�ba minket, a b�k�t
szeret�ket �s szeretet�lvez�ket.
N�v�gett�nk. Amennyit pedig mi gyarapodtunk, �desanya annyit fogyott, mert ��ltala
�lt�nk mi.
Szeml�tom�st pusztult. Orc�j�r�l elt�nt a k�v�rs�g, a r�zsasz�n, a szemei m�lyre
estek, a mement�vonalak pirosan, mint a t�z�r, belev�gtak a tenyer�be, �s a
szor�t�sa l�zasan forr� lett, mert a lelk�b�l j�tt.
Aranyos j�t�kaink elmaradtak, mert vel�nk j�tszott az �let, a nagy, a rettenetes.
�gy er�szakoltunk ki mindent t�le: a cip�t, a bl�zt, a keny�rfalatot. Priv�t
tan�tv�nyokat kerestek nekem, �gy v�rtam, m�g az �vek el-tovamennek, azon id�re, az
�retts�gi napj�ra.
Mikor az is megt�rt�nt, ism�t �sszegy�lt�nk a kicsiny szob�ban. Mam�cska a t�zhely
k�r�l forgol�dott, a testv�rk�k a karomat fogt�k, Gabika pedig, kit elejtett�nk
r�gen (ugye, eml�keznek r�?), az �retts�gi p�lc�n lovagolt.
Azt�n tatarozni kezdett�k a ruh�imat, stoppoltak, gyolcsot has�tottak. Gondosan
elrendeztek mindent a l�d�csk�mban, sz�mba adt�k.
- N�zd, fiam. Itt van tizenk�t zsebkend�, ezek a gall�rok, ezt ideteszem, azt oda.
J�l vigy�zz mindenre.
J� ismer�s�k �rkeztek.
- Mikor indul J�ska?
- A f�l �t�ssel.
Szomor�ak voltak az eny�im, �n b�tran nevettem, m�g az id� el�rkezett. Kezembe
vettem teh�t a neh�z �tit�sk�t (az �retts�gi p�lca otthon maradt, most is ott f�gg
a szekr�nyben tal�n). �desanya sajn�lt, azt gondolta, sz�gyenlem vinni.
- Embert fogadok, aki elvigye.
1. Ostor, (latin)
vS2 28Si�
- Minek? K�r a p�nz�rt.
Az �ton m�g sokszor megk�rdezte:
- B�rod-e, fiam? Istenem! Istenem!
- Ugyan, �desanya! - vigasztaltam, �s �sszeharaptam a fogaimat. Ott tettem le a
neh�z �tit�sk�t a peronon.
Felsz�ll�skor �desanya �t forintot tett a kezembe.
- Vedd magadhoz, fiam!
Sokszor visszaadtam, mert tudtam, hogy az utols� p�nz a h�zn�l.
- Nyugodtabb leszek, ha elveszed - s�rt, �s er�szakosan a zsebembe gy�rte.
Lehetetlen volt ellen�llni, a legk�zelebbi �llom�sr�l m�gis visszak�ld�ttem, mert
nem tisztess�ges ember, ki az �desanyja kez�b�l kifejti az - orvoss�g �r�t.
Ugye?
VI.
Most hazah�vnak. A kish�gom �rt, az aranyos, a h�lyagos szem�, hogy: �Jer haza,
J�ska b�csi, �desanya nagyon beteg. Te tudsz hozni eg�szs�get, �r�met is."
Azt hiszik, szeg�nyek, amerre �n elj�rok, boldog, f�nyes az �let, mint a mese.
Pedig az �n lelkemb�l is kifogyott a rem�ny, az arcom mindig tele van
szomor�s�ggal, az orvos is meg�rta, �desany�t csak enyh�teni lehet, gy�gy�tani nem.
M�gse tudom hinni, mert �n olyan sz�pen elterveztem a j�v�t, ha p�nzem volna.
Gy�ny�r� h�zat �p�ten�k valahol egy erd� t�v�ben, sz�p vil�g� otthont. Berendezn�m
minden j�val. Aranyb�l volna m�g a rozsda is a k�sen-vill�n. De legel�sz�r
megfestetn�m az �desapa �s az �desanya k�p�t. Kis h�gommal megtan�cskozn�k, hogy
melyiket. Azt-e, amelyiken �desanya fiatal, mint a kir�lyn�, sz�p �s tisztas�gos,
mint a reggeli gondolat, avagy a mostanit, a behullott arc�t, a kopott ruh�j�t. Ezt
festetn�m meg, mert ez olyan, hogy a szoba ak�rmelyik sark�ba �ll az ember,
�desanya minden�tt n�zi, mert ezen a szenved�sek mind rajta vannak, mint a
Veronika-kend�n. Ezt festetn�m meg.
v��29 2i>
A konyh�t f�lszereln�m dr�ga ed�nyekkel, krist�lypoharakkal. Majors�got is
keltetn�k, m�rciusi csirk�t, pelyhes pip�t. Azt�n egy napon - legjobb volna a nevem
napj�n - kocsira �ln�k, �s elhajtan�k a kis megl�k�tt h�z el�. M�r a kapub�l
ki�ltozn�k:
- Hamar! Hamar! Sietni. Elh�l otthon a leves.
Ok kifutn�nak, megcs�koln�nak, szeretn�nek, �s magammal vinn�m az elhagyat�sb�l. Az
izmos lovak, ejh, hogy menn�nek az �ton, azt�n kicsapn�nk a rossz emberek k�z�l, �s
meg�rkezn�nk az �n h�zamba. A sz�p szob�ba vezetn�m, hol az �desapa �s az �desanya
k�pe f�gg a falon. �desanya s�rna a l�t�s�ra, �s csak ennyit tudna mondani:
- Fiam! Fiam! Fiam!
A gazdas�gomba h�vn�m.
- Mindenem a tietek legyen!
Ahogy pedig a konyh�ra menn�nk, h�t egy pici csirke bemer�szkedett a nyitott ajt�n
csipegetni. Kish�gom felkapn�, megcs�koln� a homlok�t...
- Jaj, de hercig!
Az �gyetlen csibe arany l�bacsk�ival kapargatn� a h�gom tenyer�t.
�s mikor a legboldogabbak, mindenr�l elfeledkezve, elsz�kn�m mell�l�k, �s
felgy�jtan�m az elhagyott szeg�ny h�zat, a mi odahagyott ar�n�nkat.
Vagy m�gse gy�jtan�m f�l, hiszen oda kell hazamennem, mert nekem nincs p�nzem, se
h�zam.
De az�rt j�l k�sz�ljetek, mert �gy megy�nk haza m�gis, mint a fejedelmek, kik
ketten lesz�nk, �n �s - J�zus �nvelem.
*SQ30Ql>
Mis�n
�nnepet �lt�nk. A t�mj�nf�st k�r�lfogta a papot, r��lt a neh�z selyemvir�gokra,
v�gigter�lt rajtuk feh�ren, mintha a bibliai mez�k liliomait �leln� k�r�l a p�rolg�
harmat k�de...
Cs�nd volt... A legmagasztosabb cs�nd, aminek a nyom�n igazi ima k�l, ami befogadja
a k�zvetlen megjelen� Istent.
�s ezekben a pillanatokban ingerked� gondolatok r�pk�dtek k�r�l. Gondolatok j�ttek,
s csak �gy �trohantak befejezetlen�l, felelet n�lk�l, sejt�sek k�nt�s�ben, amibe az
�rzelmek �lt�ztek nagy �nnep idej�n. Nem hallottam t�bb� az orgona hangj�t,
elnyomta az �let. Meg�reztem �nmagamat. Valami k�l�n�s �rz�s az. Valami saj�ts�gos
sz�vev�nye azoknak a m�ly, l�lektani mot�vumoknak, valami fantasztikus h�l�, amihez
a sz�lakat a nagylelk�s�g sugar�b�l, a t�rekv�s, az akarni v�gy�s �s az irigys�g
erej�b�l veszi a m�v�sz.
Mintha a finomod� l�lek durva r�sze megl�tn� mag�t a megtisztult arcban, s irigy
tekintete �sszevegy�lne az angyali mosollyal.
Megj�nnek a v�gyak, kiny�lik a l�lek. K�vetel�z�, er�szakos v�gyak, mintha egy �let
n�lk�l�z�seib�l mer�ten� hozz� az er�t, a b�tors�got a l�lek.
Bizarr k�pzetek, az ide�lis vil�gi �let kimagasul�sa j�l�tben, boldogs�gban, az
�r�k mosoly jegy�ben. De mindez csak pillanatig tart. Sz�trebbennek, s �jra
visszat�rnek egy �des k�ppel, egy sz�nes kedvenc ide�val. �szrev�tlen gy�ny�rk�dik
benn�k a l�lek, de j�n ism�t a j�zan val�s�g, s el�zi mag�t�l. A jelens�g eloszlik,
a sz�n sz�rkes�gbe m�lyed, s valami keser� hangulat keres letarolnival�t.
*
A leggy�l�letesebb sz� a vil�gon a �nincsen". Ez �letben g�zol, v�gyakban f�rdik, s
kegyetlenked�sben tal�lja �r�m�t. Nyom�n a zordon k�lt�szet vir�ga k�l.
<�q31Q�>
� �tfWMWWI*"
Az orgona remeg� mel�di�ja mintha meg akarn� jelen�teni, megbolygatja az elm�lt
id�knek gazdag gy�jtem�ny�t. Meg�julnak az �desanyai h�z szenved�sei, a
n�lk�l�z�sek, egy-egy esdekl� szemp�r mintha megvillanna azok�rt, kiket a legjobban
szeret�nk.
Meleg l�g�ram nyomul az arcomba, beteg testv�rk�m l�zaira gondolok.
Minden�tt k�s�rt a �nincsen".
F�lek t�le, haragszom re�, �s m�gis sz�ks�ge van re� az igazi f�rfinak.
Ez adja az �rt�ket, csak ki kell csikarni t�le. Mindenhol k�s�r, elragadja a
l�tez�t, a k�szt. K�zdelemre szoktat, gondolatokat �d, �s hull�mz� mellkas, izmos,
er�s karok a d�j.
�s �szrev�tlen�l az antik szobrok szelleme suhan �t el�ttem.
F�lriadtam. K�r�l�ttem f�rfiak �llanak, egyszer� iparosemberek. N�zik az olt�rt
sz�talan im�val, �s �szre sem veszik, ha egy-egy h�lgy megy el k�z�tt�k. Nagy barna
kez�ket r�teszik a padra, �s ekkor impon�l nekem a legjobban a nyugodt, eres
f�rfik�z. V�r�s, kiss� s�padt arcukon kem�ny, energikus az arc�l, m�g a legbens�bb
�rzelmek se k�pesek kisim�tani, tal�n m�g jobban �sszekusz�l�dnak, de ki is
tudhatja, mit �rez a sz�v�k.
N�zem, �s szinte �n is �rzem az arcomon azt az �les profilt, a zegzugos l�lek
mozg�s�t, �s megszerettem a szoborarcot, a barna kezeket, �s tisztelni tanultam a -
munk�t.
V�ge a mis�nek. Kil�ptem az ajt�n, az �szi sz�l fogadott. Koldus �llja az utamat,
�s k�l�n�s benyom�sok eml�k�t kelti f�l bennem. Mindig eszembe jut, ha koldussal
tal�lkozom.
Nemr�gen t�rt�nt. Az a koldus is kiny�jtotta a kez�t az alamizsna ut�n, s hervadt,
f�lcserepzett ajk�n ott vonaglott a k�r� sz�: �Isten megfizeti!"
Egy munk�sk�lsej� ember re�n�zett, az � arc�t is az �let mint�zta, az is kem�ny
volt, de valami kimondhatatlan cinizmus �rny�kolta be. A komoly meggy�z�d�s hangj�n
besz�lt:
*Sf�32Si�
- Ne k�rj�nk egym�st�l!
Komor tekintete megr�zott. Nagy, er�s ember volt. Valami nevetlen f�lelem tartott
fogva. Elemezni pr�b�ltam a benyom�saimat. �j t�pus, �j vil�gn�zet, a rideg
k�ts�gbees�s jelig�j�vel.
Szeg�nys�g, n�lk�l�z�s, nyomor �rz�sei m�g�tt kerestem a szavak jelent�s�t. Ez
ismeretlen volt el�ttem, nem tal�ltam, de tal�lkoztam egy �rz�ssel, mi visszavont.
K�r�ln�ztem, bizonytalanul, �vatosan. P�nzt dobtam a koldusnak, s �jra bel�ptem az
�gi cs�nd h�n�ba - bocs�natot k�rni...
v4S33L2>
� �( �MHItlwVf mm
�letet tanultunk
Minden ny�ron el-kij�n egy-k�t kisasszony k�z�nk, a f�st�s fog�, szak�llas nemes
emberek valamelyik�nek hajl�k�ba. �gy nyiladoz� reggel vessz�k �szre, mikor az
�k�ritat� v�lt�b�l keleti k�teless�g�nknek, a mosd�snak tesz�nk eleget. Lengeteg,
sz�nes g�ny�ban, p�kh�l�v�kony es�tart�csk�val v�gigsietnek az �ton, ki a
term�szetbe. Nagy megbecs�l�sben �llanak �k min�lunk, mint a kutak tetej�n l�gy mo-
harv�zban a halov�ny k�r�zsa.
De ehhez a leghasonlatosabb mindannyiuk k�z�tt m�giscsak Szab�y Ilike volt, ki
mikor lek�pes�tett valami klastromban, hozz�nk j�tt ki, megn�zni, milyen is az
�let. Tal�n az orvosok is k�ld�ttek, hogy j�jj�n meg kiss� a v�re. �n nem hiszem,
hogy v�rszeg�ny lett volna, hiszen olyan �l�nk szembogara volt, az arca szirma
pedig, mint a ma sz�letett r�zsalev�l, a lelke feh�rs�ge, mint... az udvarhelyi
ap�c�k f�tyola.
Mikor besz�dbe elegyedtem vele, majdhogy �ssze nem kulcsoltam a dolgos kezeimet a
megillet�d�s miatt. Nem tudom, mit�l, de �rvendezett az �n lelkem, mint r�ges-r�gen
gy�nge gyermekkoromban, mid�n az els� fecske a f�szeksarat cs�kolgatta a h�zunk
fal�hoz.
Napok eltelt�vel mertem csak kieszk�z�lni az Ilike megsz�l�t�st, merthogy �gy az
�ri szok�s. �zvegy �desany�m nem is vette az�ta sok hasznomat, pedig a jobbkeze
voltam, a gazda, de azon egyn�h�ny h�t alatt az �n szemem nem sokat hizlalta a
marh�t. Kinn �gyelegt�nk a mez�k�n, erd�b�v� n�p lett�nk, folytonos kir�ndul�sok
terve izgatott, mintha mindennap vas�rnap volna.
Ilike is kedvelte ezt a boh�m �letet. M�g a falat kenyeret is megvontam volna a
sz�jamt�l, ha a nevemet az ajk�ra vette.
- Hov� megy�nk ma, J�ska?
- Hov�?... Tal�n ordaenni az eszten�ra, vagy menj�nk hal�szni, szalonnas�tni a
b�kk�sbe!
*�f�34Qi�
�s ment�nk, mendeg�lt�nk h�rman-n�gyen.
�les f� gy�r�zte el a l�bainkat, zuzm�s, duzzadt k�rg� sz�lf�kat d�ngett�nk az
�kleinkkel, iszalag ut�n igyekezt�nk, fagy�ngy�t t�rdeltem a kedv�k�rt.
P�sztorgyermekek kebel�b�l kivellegettem az elszedett s�rga sz�j� mad�rfi�k�kat.
Avarb�l gy�rtak neki f�szket, s sz�ll�tottam a b�kkf�k tetej�n.
Csordal�togat�skor egy-egy b�trabb �k�r fel�nk igyekedett, azonnal odaid�ztek.
Tartanom kellett a f�nyes szarv�n�l, nehogy bekanyar�tsa a vir�gnak gondolt bl�z
ujj�t. Margar�tasz�rral kergett�k r�la a zom�ncos legyeket, �s �lvezt�k a b�re
futkos�s�t.
Haza�rkez�skor zsibongott a fej�nk, az erekben a v�r nagyokat mozdult, mint a
gy�kok a sz�raz cserefa lapikban. Ami napt�zet bevett reggelt�l estig az orca, azt
a l�mpa mellett mind is visszaadta. Okos besz�d ilyenkor nemigen fogamzik meg az
�rtelemben, hanem az�rt az �des any�masszony sz�zata nem hullott a Bibli�ban
emlegetett k�szikl�ra.
- Abb�l, fiam, nem �l�nk meg, hogy ti folytonosan Ilonk�val csavarogtok, s pr�d�lod
r� a sok dr�ga id�t, mozd�ts valamit az �let k�r�l is!
A lelki szemeim nyiladozni kezdettek. T�nyleg, ha ez �gy tart, l�bon sz�rad a
gabona, kipereg a magva. Aratni kell felt�tlen�l. Kal�k�t gy�jt�k. Szennyes, nagy
kalap� v�nasszonyt, rogyott v�nembert kaphattam volna eleget, egy igen szavamra ott
hagyn�k minden�ket, de nekem a fiatalja kellett, sok leg�ny, sz�mtalan le�ny.
Gy�ny�r� tervem volt vel�k. Ilike pedig m�r nagyon is hozz�szokott az �let ilyen
k�nny� tanul�si m�dj�hoz, alig v�rta m�r az �j napot, hogy egy-egy �rdekesebb
leck�t felvegy�nk.
- Mit tanulunk holnap, J�ska?...
- Sok mindent megtapasztaltunk imm�r, a holnapi �ldott napon azonban nem megy�nk
sz�lt�l h�nytatott n�dat l�tni, hanem olyan fejezetet mutatok ebb�l a sz�ps�ges
sz�p falusi �letb�l, hogy a csud�l-koz�s miatt m�g az �riz� angyala is elfeledi
egyn�h�ny percig a sz�v�t vigy�zni.
Hamar �rtelmit vette a besz�demnek, el is t�z�lt t�le. Mikor m�g arr�l is
felvil�gos�tottam, mint kell megl�gy�tani az emberek sz�v�t, hat�rozott
�rdekl�d�ssel ny�jtotta be folyamodv�ny�t.
*S2 35 22>
- �! Vigyen el engemet is!
- Sz�m zokon ne ess�k - sz�ltam vissza -, de elf�rad. Sokat kell �m �gyelegni
alv�gen, felv�gen, v�z mellett, kertek tetej�n. Nemsok�ra j�n a csorda is,
naperny�vel bizony neh�z l�szen utat venni a szarvak k�z�tt. Kuty�kkal kell
megk�zdeni, ki kell gyalogolni a Cekend hegye al�, hol a rengeteg erd� hitv�ny
bokrokk� semmis�l ugyan, de az�rt a h�zfalak t�v�b�l p�fr�ny t�pl�lkozik, aminek
megint k�gy�k r�gj�k a tar�j�t.
- �n nem f�lek, ha maga ott van.
Amennyi eszem van, erre a h�zelg�sre nem ellenkeztem volna sok�ig, hanem �zvegy
�desany�m nem l�tta c�lszer�nek az �st�li j�rk�l�st, s �gy egymagam indultam ki az
�gen �sz� holdvil�gban, k�r� sz�val illetni a falu fiatals�g�t, hogy: Andr�s te,
Zsuzsika lelkem, holnap legyen szerencs�m!...
Mikor m�snap az �gi madarak t�kr�r�l az �ji leheletet t�r�lte le a napsug�r,
szorgoskod� �zvegy �desany�m csud�sat l�tott.
Kl�n�t�s, muzsik�s �s gordonk�s cig�ny �llott be az udvarra, nem sz�lva senki
fi�nak, vigadoz� muzsik�l�sba kezdettek - az �n j�vol-tomb�l.
�gy megzavarodott t�le a reggeli �lom, mint a harmatgy�ngy�s p�kh�l�, ha dong�
botlik bele. Nyilogatott a kapucsk�nk, s rongyba csavart �l� sarl�kkal a v�llon
cifra feh�rn�pek, vir�gos kalap� leg�nyek ver�dtek �ssze a gy�p�n.
A f�lvil�gos�t�st alig gy�ztem.
- Mit csin�lt�l, fiam?...
- Kal�k�t.
- De ez a sok leg�ny, le�ny?
- Jobban b�rja a munk�t, hamarabb megl�szen az arat�s. - Vil�gos magyar�zat volt
ugyan ez, de nem el�g�tette ki �zvegy �desany�mat. Fejcs�v�lva sietett reggelit
teremteni.
Kicsik�t furdalt a lelki�smeretem, de el�lt, mihelyt az �els� h�z" v�r�s eres
firhangjaihoz fordultam.
Ott kukucsk�lt a lelkem, ki�rt ezen cselekedetemet elk�vettem. K�sz�nt�ssel. -
Cs�koltam a kezeit! - Ablakot nyitott, elismer�s�ben r�szeltetett.
*��36 2�>
- Igaz�n sz�p volt mag�t�l, J�ska!... - Mit feleljek? Nagylelk�s�g �ml�tt el az
�br�zatomon.
- Ugyan... Hogyisne... Roppant gy�nge szeren�d ez, k�rem. K�r volt, hogy
f�lzavartam vele... Ilik�t.
P�lya J�nost, a legeleg�nsabb sz�kely leg�nyt kineveztem munkafel�gyel�nek.
- R�d b�zom a sereget, J�nos! �gyesen igazgass mindeneket!
- Hagyja csak re�m, �rfi! - fogadta el a mand�tumot. - H�zd b�!... - esett neki a
cig�nynak.
A klarin�t sikong�sa egy als� hangra futott le, s hosszan elny�lva utols�nak sz�nt
meg.
Az arat�k elindultak, �desany�m egy sebes mozdulat� le�nyt ki�ltott mag�hoz, kinek
a szeme, mint a megfogott vad mad�r�, mindig nyugtalan. � majd a fr�st�k�t seg�ti
ki a mez�re.
A majors�gette h�v�s gy�pfoltok az udvaron - melyeken az im�nt p�rok is illegtek -
magukra maradtak, a korai nesztelenseget pedig fecske-, ver�b- �s m�s mad�rk�rus
kezdette kit�lteni...
�tellenb�l, d�l� tetej�r�l n�zt�k, amint egy-egy marok s�rga vesz-szej� gabona
meglibben, s kiszakad a tengerb�l pipacsostul, b�zavir�gost�l egy�tt.
L�gyan simul� besz�dbe fogtunk, mi elkezd�dik a term�szeten, vir�gon, arat�son, s
valami bolond �rtelmetlens�gben pusztul el.
- L�tja azt a leg�nyt Ilike, aki kalangy�i?
- Igen.
- Azt a fiatal le�nyt, ki vizes zs�pszalm�t rakosgat a k�vemarkok h�t�ra, szint�n
ismeri.
- Hogyne, egy�tt j�tt�nk ki... Mi�rt?
- Azoknak nagyon �rdekes t�rt�net�k van.
- Elmondja? - sz�lott a szemeivel Ilike.
- Ha nem unja... - mivel hajlama volt a meghallgat�shoz, elmes�ltem, mint j�tt haza
P�lya J�nos a katonas�gt�l, s �p�tett egy csinos hajl�kot. - �ppen padolni kellett,
mikor elfogyott a decka. Ki�llott h�t a sz�p tavaszi naps�t�sben az �tra. J�tt is
szerencs�re egy ol�hfalvi szek�r, meg�ll�totta. Azon szek�rben a sz�nap�rn�n
�ld�g�lt a Kal�ri,
tS�37Q*>
ki most ott incselkedik a tollon.2 - Tetszett a kis t�rt�net, a folytat�s�t P�lya
J�nos cselekedetekben magyar�zta eg�sz d�lel�tt. Csoda-e, hogy mi is beleszoktunk a
gondolatk�r�be?
Friss keny�rre m�rte m�r a keresztet egy hajadon, mikor asztalhoz ker�lt�nk a
vackorfa alatt. A gy�nge harangsz�t hallgattuk, amib�l csak n�h�ny �lesebb hang
vet�d�tt el ide. Azonk�zben az �g habfeh�r csukros felh�g�ny�val sz�p�tgette mag�t,
mit�l percig elernyedt a h�s�g sz�ne, de csak �jra felvillant.
- Es� lesz.
- Nem a - semmis�tett�k meg egym�s v�lem�ny�t az arat�k. Kiss� tartottak az Ilike
jelenl�t�t�l, csak �gy nagy tisztelettel felelgettek a k�rd�seimre.
- Noh�t, J�nos, P�lya J�nos, h�zasodunk-e?
- Igen, az �sz�n, ha megseg�t Szentfels�ge.
- Rem�lem, a kisasszonyt is megh�v�d a lakodalomra?
- Ha meg nem veti a mi szeg�nys�g�nket. - Pedig nem vetette meg, roppantul tetszett
az eszme. V�llalkoztam, hogy ut�naj�rok az �gynek, ha odajutunk. A t�bbieket is
pr�b�lgattam, de ilyen kimondottan nyilv�nos v�lem�ny t�bb nem volt kialakulva. -
Hej, messze van az m�g. A j� Isten a megmondhat�ja!
- De akarsz... - er�s�tgettem az elhat�roz�sukat.
- Hiszen h�t akarni akarn�k, de abba m�g soknak van belesz�l�sa. Sok hi�baval�s�g
megesett m�g a pihen�s alatt, azt�n megint munk�ba fogtak...
�szre se vett�k, mikor m�lt el a fej�nk f�l�l a k�nikula, csak egyszerre a
cs�ndesen szuny�k�l� falevelek pilink�zni kezdettek, a rekken� h�t�l sz�rke porr�
m�llott vakondt�r�sokra harmat is esett. Egy p�szma volt m�g aratatlan, s akkor a
legkal�szosabb r�szb�l kikanyar�tott egy sarl�val a Kal�ri, s f�lre�lt vele a
kisasszonnyal egy�tt koszor�t k�tni.
A cig�nyaim is megj�ttek. Mikor az utols� k�v�t is felmutatt�k a t�voz� napnak,
t�nc kezd�d�tt.
Hazasiett�nk h�rman: Ilike, Kl�ri le�nyz� �s �n.
2. Tarl�.
vSS38Qi>
M�r hallszott a hazat�r� kal�k�sok zaja. Az udvaron �llottunk n�zni, mint vonulnak
be a kinyitott nagykapun.
El�l kiegyenesedve, a koszor�val a fej�n P�lya J�nos l�pdelt. Cs�p�g�tt a v�z a
fej�r�l, mert szok�s szerint a koszor�s leg�nyt megf�-r�sztik falu hosszant. Kl�ri
is felragadott valami sajt�rt a k�t mell�l, s elb�jt a kapu m�g�.
A v�zsugarakt�l menek�lt be a kapun P�lya J�nos, a le�ny �les perem� b�dogsajt�rja
�ppen homlokon tal�lta.
Elfutott a v�re az arc�n. Kal�ri elfeh�redett, mint a k�fal, a nagy izgatotts�gban
�szre sem vettem, mikor Ilike mag�hoz kapta a kezemet. A leg�ny, m�g a fej�t
k�t�zt�k, csak mosolygott, b�tor�totta az elv�ltozott m�tk�j�t.
- Kicsinys�g az eg�sz.
Tal�n meg se gondolta Ilike, mit besz�l, elfeledkezve sugdosta:
- Hogy szeretik egym�st. Sz�trezzent�nk r� mind a ketten.
M�snap h�rem-tudtom n�lk�l �zvegy �desany�m kocsira �ltette, hazavitte Szab�y
Ilik�t, mert m�r igen sokat tudtunk az - �letb�l...
*S�2 39Qi>
Az igric
R�gen v�ge a kedves id�knek, mikor n�gyen, cimbor�k egy le�nyhoz j�rtunk; de az
eml�kezet�nkben tov�bb �l, mint a K�k�ll�be esett csillag f�nyl� cserepe a v�z
m�ly�n. �rj�tok meg nekem, lelkem ecs�m M�t�, �lnek-e m�g a Jucik�k, Mancik,
leeresztett haj� huncut feh�rn�pek, sz�pet sugdos� �des gyermekeim, di�korsz�g
t�nd�rei; kiket szeren�ddal k�lt�gett�nk, kik�rt annyit megszenvedt�nk tan�rnak
szav�t�l, ap�knak mark�t�l.
Akkor m�g csak egy kisl�ny volt a vil�gon, akihez �h�tattal j�r�nk n�gyen, orrunk
al� baj szert im�dkoz� nevezetes fi�k. K�l�nb�z� dolgokban jeleskedt�nk a le�ny
k�r�l. Magam az �sszes bogarak tudom�nyos nev�t �s lel�hely�t ismertem tan�rijeszt�
pontosan. Sanyi, a cig�ny muzsik�lt olyan sz�pen, hogy ma is sz�vesen fej�be vern�m
azt a festett feny�f�t.
A le�ny a l�mp�t f�ll�ngra h�zta, �s a k�lyha k�r� telep�tett.
- Most, Bandi, maga besz�ljen valamit.
Semj�n Bandi csak a f�l arc�t ford�totta a le�ny fel�. (Tudta, hogy � �profilban
nagyon �rdekes".)
N�mi t�preng�s ut�n szok�sa szerint s�hajtott, �s a homlok�ra �rny�kolta a kez�t.
- Ibn Rostehn�l, az arab t�rt�nettud�sn�l olvastam nagyon �rdekeset az igricekr�l -
hazudott a gyal�zatos.
- Ibn Rosteh? - csicsergett k�z�s Jucik�nk. - Jaj, az nagyon sz�p.
- Csak maga sz�p - b�sult Semj�n Bandi.
- Halljuk az igricet! - jajdultunk k�zbe.
- Az igricek? - mosolygott fel�nk. - Azok - tudja Jucika, �des -p�nz�rt n�t�z�,
ablak alatt cs�k�rt lesk�d� nagyurak bolond�t�i voltak. K�l�n�sen ez a Tomok nev�.
Ez a lelk�t el�rul�, im�ds�gveszteget� rongyos szolg�ja a dalnak. K�nnyet,
lelkesed�st kicsal�, m�mort
<SQ40Ql>
�s lelkesed�st - az �let k�t sz�nes f�tyl�t re�nk tereget� fiatal hun leg�ny.
Neh�z, de gy�ny�r�s�ges �let volt akkor is az igricked�s - besz�lte tomp�n Semj�n
Bandi, �s a szeme k�dleni kezdett. - Te teremt� Isten, mondd meg nek�nk nyilv�n:
hov� rejtetted ennek az �rz�snek titk�t? F�nek �z�be-e, vagy mad�r tolla meleg�be;
k�nek �rny�k�ba-e, avagy �letbe-hal�lba? Mi�rt van, hogy egyszerre nem b�runk
magunkkal, kev�snek �rezz�k a sz�t, �s sorvad� sz�jjal b�mulunk az �g m�lys�g�be?
A hunok tal�n tudt�k. Ritk�n, nagyon ritk�n egy-egy sz�kely - r�g elfeledett
igricivad�k - m�g vissza�rzi szavak cseng�s�b�l, t�znek szesz�lyes j�t�k�b�l, a sok
f�ld�n alv�sb�l, r�hullott falevelek s�ly�b�l.
G�nyosan n�zt�nk a fi� szeme k�z�, de �t nem zavarta.
- M�s is hallhatta - folytatta inger�lten -, hogy �gy kezdik a sz�kelyek a mes�t: -
Mikor a nap m�g dereng a vil�g sz�l�n, �s az apamad�r temetni viszi �jjel elhalt
fi�k�j�t...
Mi csak azt l�tjuk, hogy a sz�p le�ny fels�hajt. Semj�n Bandi h�l�san csak hozz�
besz�lt.
- Ne higgye, Jucika, hogy mag�t�l tal�lta ki ezt a sz�kely. Ki tudja, melyik �s�nk
hozta mag�val valahonnan a Himal�ja al�l, hol kuty�k r�gj�k el a holdat, a
felsz�ll� k�db�l gondolatok lesznek, s furcsa k�p�r�sok megsz�letnek. Sz�ba vermelt
sok sz�p dolog bizony mindez. El lehet k�pzelni, hogyan szerettek az igricek,
kiknek �jjel�k-nappaluk tele volt vel�k.
Barna-piros, izmos fi� volt Semj�n Bandi. B�szke j�r�s�, �sszeszor�tott sz�j� �s
g�nyos term�szet�. Csak most l�ttuk, hogy milyen meredek l�pcs�k�n j�r a sz�ve
egymag�ban.
- A le�nynak Isla volt a neve, �s �ppen olyan volt, mint maga, Jucika. Csak a t�z s
a hajnalcsillag tud �gy ig�zni, mint a szerelmes f�rfi
szeme; besz�d n�lk�l, puszta �rint�ssel, szabadul�s n�lk�li �des ingerrel.
- Mondom, a nap m�g derengett a vil�g sz�l�n, �s az apamad�r temetni vitte �jjel
meghalt fi�k�j�t. A hold r�esett a f�k t�rzs�re, �s rajta remegve hallgatta, hogy
mit besz�l a le�ny �s az igric.
Bolond igric mondotta:
v�t�41QJ>
- Amerre velem j�ssz, csak ott sz�p az �let. Sz�p, f�zes mez�ben, nap jelenl�t�ben
elmegy�nk a csendbe. �jjel, ahol j�runk, el�d j�nnek a csillagok, �s kereken
gy�lnek az �g alj�n, hogy re�nk vigy�zzanak.
Szeg�ny le�ny mondotta:
- Hiszem. Bolond igric sz�lott:
- K�t er�s karomnak meleg�ben viszlek. Szeg�ny le�ny hitte.
Igric csak folytatta:
- �des r�zs�m, visszafel� menj�nk. Jaj, ne a h�d�t�s �tj�n, amit karddal vernek. Az
�n kenyeremre ne hulljon t�bb� v�r. F�lek, hogy megfog az �tok. Azt mind
elker�lj�k. Itt fekete k�nnal sz�letik a gyermek. Az �n fiam �gr�l k�nnyen
leszakad� aranyalma legyen. Isla, �n r�zs�m, cs�kold meg a f�ra esett holdat, ezzel
esk�dj. Menj�nk.
A hun le�ny belek�bult. Szemeit a f�ra, kez�t kebl�re vetette.
- Megcs�kolom a f�ra esett holdat. Menj�nk Hadisten nev�ben, h�t sz�z �tj�n, Ist�r
asszony, istenasszony �neke fel�.
Lehanyatlott a Semj�n fi�.
A mi sz�p le�nyunk r�n�zett lelkesen, a leg�ny kez�t meg�rintve ut�namondotta:
- Megcs�kolom a f�ra esett holdat...
K�z a k�zben maradt. A lelk�nk f�jt. A m�s ember boldogs�g�nak mindig szomor� a
tan�ja.
K�z a k�zben maradt, fej�k �sszehajlott. Semj�n Bandi r�nk mosolygott, hiszen
aranykereket g�rd�tett maga el�tt.
Hirtelen elsz�gyellte mag�t.
- A t�bbit el is hagyom.
A le�ny megsim�totta a fi�t.
- Akkor szomor� leszek. Semj�n makacskodott.
A le�ny kedv��rt irigykedve s�rgett�k.
- Fejezd be, ha elkezdetted.
- J� - set�t�lt el a szesz�lyes sz�kely, �s az arca fonnyadni kezdett. - Magatokra
vessetek. �n elmondom. El �n.
Ilyen dacosan sz�nta el mag�t. N�h�ny k�l�n�s jelet csin�lt az ujjaival.
*K2 42Qi>
- Mind a ketten megcs�kolt�k a f�ra esett holdat, �s mentek, mendeg�ltek n�m�n,
f�radtan. M�g�tt�k a k�t kimer�lt l� �sszegabalyodott saj�t �rny�k�val.
Nev�t se ismert�k, ahol j�rtak; de a n�pv�ndorl�s �tja volt. �llat-pat�k lyuggatt�k
�ssze a vizes r�n�t, agyig f�ldbe rekedt otromba kerekek romjai maradtak vissza,
magas sugar� k�ll�ikkel kietlen�l fenyeget�zve. Az emberhull�k t�v�ben hevertek
szertesz�t.
- A kv�dok kegyetlenkedtek - d�rm�gte Tomok, az igric.
Undorodva ker�lgett�k a kopony�kat, amelyek sz�trugdosva v�rt�k elm�l�sukat, mintha
borzalmas hitt�r�t� bar�t elszakadt olvas�l�nc�r�l peregtek volna szanasz�t.
Ragadoz� kesely�k is rettentek fel, magukkal r�ntva az izmos l�bukra csavarodott
holttestr�szeket a hetedik atmoszf�r�ba, hogy nyugodtan k�lthess�k el.
A sz�l �sszesepri �s hordozza mag�val a langyos fanyar �z� pestist, mely a
sz�tkapcsolt sz�jakb�l d�lve, rond�n fert�zve hull�mzik a v�lgy torka fel�, ahol
v�r�s, meredek szikl�k l�tszanak a rajok hull� napf�nyben, mintha az infernum �g�
falai integetn�nek.
Isla, a l�ny a szikl�ra b�mult. Finom orc�ja f�radts�gt�l l�zasan, sz�ntelen�l
�sszeesett, nagy szemei f�nytelen�l v�r�sl�ttek, mintha a k�r�s-k�r�l kioltott �let
piros hamma fedn�. R�gen elejtette lova f�kj�t, �s b�gyadtan h�r�tgatta k�d�s
fejecsk�je f�l�l az �lom sz�rnyait. Nem is l�tta a borzalmakat, csak az igricet.
- Nyugodjunk, �desem, f�radt vagyok, nem b�rom tov�bb - k�rlelte a leg�nyt.
- Mindj�rt. Er�s�tsd magadat. Erd�t �s csendet l�tok, ott megpihen�nk. Itt - hiszen
n�zz k�r�l - f�lek meg�llani.
A le�ny r�ejtette fej�t az igric v�ll�ra. Gyenge volt, gyermek m�g. A r�rohant
k�pek k�r�lsz�llott�k, mint a vir�gz� kal�szt az aranypor. Az igricnek engednie
kellett. Fekv�helyet vert a k�zeli f�k alatt.
- Aludj h�t, Isla.
Semj�n Bandi egy kev�ss� mag�ba m�lyedt. A mi kis Jucik�nk elborzadva csak �t
n�zte. Most megakad�lyozhattuk volna a l�lekront�st, de egyik�nk sem gondolt r�,
hogy a b�nt seg�tj�k. Csak a magunk rem�nys�g�t l�ttuk, egyik�nk se sz�lott:
*SQ43Ql>
- Aludj h�t, Isla.
K�s� is lett volna. A Semj�n fi� tov�bb cselekedte a rosszat, mintha maga Ibn
Rosteh vagy a biz�nci Priscos Rhetor d�mona volna.
- Ahol megtelepedtek, avult rongyok, �jelkend�k", a z�szl�k �sei voltak a f�kra
bogozva, �st�knek v�jt f�st�s g�dr�k, elh�nyt csontok, szenes fav�gek, �llatalom �s
piszok hevert. De a csend ugyanaz maradt, ami el�b�jt a holtak s�ket f�l�b�l.
Lehet, hogy este lesz a t�nc, ha a megn�tt sz�r� �s k�rm� vit�zek fel�lnek
�lmukb�l, hogy seb�ket h�s�ts�k.
Az igric maga is elny�jt�zott k�t mark�ba eresztett f�vel, amir�l a hunok azt
tartj�k, hogy a hanyatt alv� istennel diskur�l, �s l�tja, mikor a felh�k m�g�l
megfenyegeti a vil�got.
Hiszen volt itt, mit megbesz�lhetett Isten�vel, ha ugyan nem egym�st fenyegett�k,
mert a csataterek�rt akkor is egym�st v�dolta az Ember �s az Isten.
Aszondom - r�zta az �kl�t a sz�kely -, hogy a hadak f�ldj�t nem lehet t�bb�
�dv�ss�gre sz�l�tani. Minden er�t felpr�d�ltak rajta. Hi�ba j�n a tavasz
serkenteni, egyetlen gy�k�rsz�l se hagyja abba �rte �r�k �lm�t. A ki�gett f�k
belseje hamut�l vakult. Hideg es�k, meleg es�k hi�ba tisztogatj�k, hordj�k a porr�
omlott embert az alvil�g tork�ba. Ak�rh�ny napfordul�s k�lt�gesse, ak�rmilyen
holdv�ltoz�s szeretgesse, sz�z ember�lt� csillagk�pei j�solgass�k; itt a j�v� s�rja
van, amib�l nincsen f�lt�mad�s.
Az igric is elszenderedett.
Mikor f�lriadt, a lovak h�t�n m�r a s�t�ts�g �lt. Isla le�ny a fej�n�l z�gol�dott.
- Hova vezett�l? Ez nem a H�t-Sz�z �tja, istenasszony dala helye... A mi
kisle�nyunk ut�na panaszkodta.
- Ez nem a H�t-Sz�z �tja.
- A h�t-sz�z �tja itt van. - �s a saj�t kebl�re mutatott Semj�n. Csak mi nem
tudjuk, hogy melyik igric mondja.
Tov�bb m�r b�k�l�kenyebb volt a sz�kely fi� hangja.
- Alomt�l �lomig vezette az igric a le�nyt.
A k�vetkez� napon vad, nom�d f�rfiakat l�ttak, kiknek a soha-el-nem-m�l�s ragyogja
be arcukat, hatalmas l�buk mindig k�sz az eltipr�,
*SQA4Q�>
s�lyos l�ptekre. Csak a meghal�s�t, de a mag�t-megad�s �rz�s�t nem ismerik. B�szke
tart�suk az id�t nem veszi tudom�sul, �s l�nyegtelen, hogy melyik �vezred
k�vetkezik. Hivatva vannak, hogy a vil�g romja k�zt turk�ljanak, �s megments�k
ennek a vil�gnak piszk�t a k�vetkez� sz�m�ra. Val�di �lomagy�, sz�nes h�semberek.
N�h�ny a f�ben fek�dt, �s olyan hossz�ra ny�l�ra t�nik fel alv�sa, mintha azalatt
n�tte volna k�r�l tagjait a f� �s vir�g. A rablott asszony fej�t rengeteg szak�lluk
�rny�ka al� rejtik, hogy majd otthon csalj�k ki a var�zsig�t bel�le; amit a karjuk
k�zt szor�tott test sejtet.
Isla, a le�ny felsikoltott a l�t�sukra, �s ell�kte az igricet.
- El�m�tott�l, gy�l�llek.
Kiegyenesedett, kev�lyen ler�zta mag�r�l az igricig�zetet. �jra a h�d�t�, kem�ny
fajnak nem retten� sarja lett. A l�ra ugrott.
- Ne k�vess! - �s a l�ra v�gott.
A l� r�f�jt a f�ldre, s a pusztul�s szimatj�n elindult t�gul� orrcimp�k-kal, a
t�vol�rt reszket� sz�ggyel, �s t�bb� le sem t�rt a h�d�t�k �tj�r�l.
- Az elpuszt�tott vil�got valahogy elviselte, de az elpuszt�t� embert�l
visszarettent.
�gy halt meg az igric, mihelyt nem tudta a le�nyt �lomt�l �lomig h�vni, hanem
fel�bresztette.
Ak�rh�nyszor derengjen a nap az egek sz�l�n, az apamad�r mindig temetni viszi
elhalt fi�k�j�t.
Mert - hej! - keser� az igricek �tja, �s a sz�vok f�jdalmaknak k�tja.
*
Hazamenet mind a n�gyen t�molyogtunk, a le�nyt sajn�ltuk. Sem-j�nre d�h�ngt�nk.
- Elrontottad a sz�p est�t.
M�g a kapu el�tt tan�cskoztunk, mikor megny�lt az ablaka. Semj�n odaugrott. K�zel
hajtott feje f�l�tt hozz�nk is eljutott a rejtelmes besz�d.
- Bandika. �n... �n m�gis megcs�kolom a f�ra hullott holdat... Sanyi, a cig�ny a
Semj�n fej�be akarta verni a heged�j�t, de letett
r�la. Halkan r�k�romkodott Ibn Rostehra, igricekre, re�nk is, �s nagy m�reggel
hazasz�lling�ztunk.
v��45ai�
Ny�rf�k alatt
Van itt a leg�nyeknek egy b�jos, r�gi szertart�sa, a z�ld�g-eljegyz�s. Magas, sud�r
ny�rfasz�lat vernek a l�nyos h�zak kapuj�ba p�nk�sd hajnal�n. Nem v�letlens�g, hogy
�ppen a ny�rf�t v�lasztj�k, s a hagyom�ny sz�v�ss�g�val ragaszkodnak hozz�. K�pesek
t�ml�c�t �lni �rte. Olyan tilalmas nincs is, mint a ny�rjes, a S�g�s nevezet�, hol
z�ld, arany �s feh�r sorban, mint �g s f�ld k�z�tt fesz�tett lanth�rok �llanak
v�konyan. Sz�ps�g, tisztas�g van k�zt�k. Tavaszi nedv�k, a virics, �des �s h�s.
Micsoda feh�r haj� agg sz� ez! �gy cseng, mintha eleink a zs�km�ny arany peng�s�t
pr�b�ln�k a k�v�n. Javar�gyez�skor n�vend�k leg�nyk�k l�ket v�gnak a ny�rfa l�b�ba,
s a szekerce fok�val meg is kopogtatj�k a f�t. Z�rk�zott hatalom l�tszik a
szem�kben, sejtelmesen hajtogatj�k.
- Vir�ts, ny�rfa, vir�ts.
A fa s�rg�s �letmustja meggy�lekezik a v�gott g�b�ben, nekihaj-lanak, �s sz�rcs�lik
�lvezettel. A f�kkal val� ezen k�z�ss�gnek, egyes�l�snek m�g�tte sok minden
rejt�zik. Az emberi �ntudatnak nem p�ld�tlan mer�szs�ge-e villog� balt�val
meg�llani a kop�r fa mellett, �s �letre parancsolni: - Vir�ts ny�rfa, vir�ts!
Tud�l�t�, j�v�t�r�, bel�thatatlan fej� el�d�k �r�ks�ge ez is, kik felt�rt�k a fa
eredet�t ezen mond�sban:
�Nap volt �desany�m, hold volt �desap�m, kerek f�ld sz�lt engem."
A nagy h�roms�gnak elfedezett n�sz�ra r�parancsol� �rtelem, ha el is porladt vel�k,
a ny�rfa nedv�ben m�gis felforr tavasszal, s viricsivo fiak cselekv�s�b�l
visszal�tszik. Sz�nni lehet, aki nem hiszi.
Ott van a m�sik is - a furulyahallgat� leg�ny. Nem az a leg�ny, aki bor mellett
hallgatja a tilink�t, kl�n�t�t, vagy ennek el�tte a t�rogat�t; hanem az az
�gyibeval� sz�kely gyerek, aki az elk�sz�lt hangszert legel�bb a f�l�hez tartja, s
hosszan t�j�koz�dik. Van, aki nem tudja, hogy
*JS46Qi�
a furulya t�nd�rkopors�, f�nyes nyoszolya, melyben a sz�p n�ta alszik, s kilenc lik
az ablaka. Az a leg�ny pedig ilyenkor az ablak alatt hallgat�zik.
A z�ld�g-eljegyz�snek akkor van ideje, ha m�r a sz�zek saruja, a szarkal�b is
kiny�lt, a tavaszvizek felfakadnak a l�bnyomok ut�n; s�rga kis vir�gban s�rga kicsi
m�h �l, piros kis vir�gban piros lesz a m�h is; a ny�rjes sz�l�n pedig meg�ll a
v�r�s r�ka, beleb�mul a feh�rs�gbe, �s szomor�an elford�tja m�ltatlan, ravasz
terveket sz�mig�l� okos fej�t. Csak a tiszta sz�nd�k� �z �ll meg a lehajl� �gak
alatt, s a napf�nyben az arany lev�lk�k pici rebben�ssel pilink�znek. Ilyen
hajnalhasadt�n, mikor az �g aranydeszk�i repedeznek, a r�gi n�ta k�lti fel a
ny�rjest:
Kerek erd�t j�rok, Marokvessz�t v�gok.
Az als� vessz�ket letakar�tj�k, gondosan �polj�k, eljegyz�si jelt v�gnak a
t�rzs�re, m�v�szfarag�ssal d�sz�tik, a lombok k�zt munk�lva �gy titkol�znak a le�ny
fel�l.
Hej, sokszor titkol�ztunk ny�rfa level�vel!
K�l�n leg�nyb�r� int�zi a dolgot, mert t�rv�nye van az �gmetsz�s-nek, kapura
t�z�s�nek. Teh�t este, ha m�r matoll�l a denev�r az ember feje k�r�l, megkoppan az
ablak.
- J�n-e, �rfi?
N�gyen-�ten v�rnak, k�zt�k olyan is, kinek az els� z�ld�g-ver�se most lesz. Szemes,
eleven, a kamaszerjed�sen frissen �tesett fick�k. A cig�nyhoz r�g kiment a
parancsolat.
- Oszt�n akaszt�s lesz, ha valamelyik elmarad.
M�r a t�bbiek kis t�z mellett �lnek, nem messze az �tokf�t�l, amely a legdali�sabb
fa t�z hat�rban; de ott fog elkorhadni a saj�t l�b�n k�s� v�ns�g ut�n, miut�n a
hark�ly v�gigoper�lta az oldal�t. Az �tokf�n ugyanis v�rtilalom van �s �desanya
�tka. Alatta �lt�k meg a nagyobbik Kos�t egy le�ny miatt. Ma sem k�rdi egy se: -
H�t te kinek v�god? -csak �sszeszikr�znak a szemek, �s megs�jtj�k a szekerc�t.
Megitilik a le�nyt is �rte, az utc�n lobog� hajjal fut a feh�rsz�j� r�mh�r.
*4G47 2i>
MMalll�IMMi�MMM�
- �va Julisnak �tokf�t hoznak.
Harmad�ve t�rt�nt, hogy Becze S�ndor nem k�lt fel a t�zt�l. Felt�nt.
- Dologra, S�ndor. Dacosan elkomorodik.
- Az id�n nem jegy�ztem.
Megesik, hogy egyik-m�sik nem jegyez z�ld �gat, csak a t�zbe b�mul. Mit l�t benne?
V�r�s semmi a l�ng. - Furcsa mad�r sz�rnya n�lk�l, �gat eszik sz�ja n�lk�l... Ilyen
mad�r az �let is. Embert eszik sz�ja n�lk�l. Csak a becs�let j�r sz�jr�l sz�jra.
Tavaly m�gis m�st hat�rozott a leg�ny. Z�ld �gat vert az �va Julis kapuj�ba.
- Leveszem az �tkot r�la!
Reggelre der�kon t�rve, csonk�n, megz�zva, legyal�zva az �ton hevert a gally.
A bandasz�ba, forr� kedvbe az �t kell�s k�zep�n belek�romkodott Becze S�ndor.
- �lljon el�, aki tette!
A falut j�r� fiatals�g visszad�bbent, de azt�n visszav�gtak.
- �gy �gyelj, hogy megb�sulod!
Feln�ttek is belekeveredtek, s az asszonyok addig j�zusm�ri�ztak, hogy a t�bbi
akkor abbamaradt. Z�gt�k ezt is, azt is, hogy Becze �gy, hogy Becze �gy; de Becze
csak azt mondotta a k�veteknek.
- Az �n dogom.
Az�ta egy �v telt el, �s most v�rjuk a holdat. N�ha vetnek a t�zre. �ket n�zem.
Kedvesek vagytok ti, fi�k, a t�z mellett. Most szerettek mindent, ami van, mert
minden a tietek, �s sz�p a minden. A bab�tok szeme a csillag, a t�z meleg�ben �t
�rzitek magatok mellett. Csak � sz�p, csak � �des mindenekfelett. �g, f�ld foly�sa,
a tej�t pataka �rtetek van. A l�tnek dermeszt�en fens�ges k�szk�d�se, f�l�ttetek
val� puszt�t� sz�guld�sa, a bolyg�repeszt� d�rej csak �gy hallszik ide a kis t�z
mell�, mint a n�szmuzsika, melyet a tilink�ra hajtott fej� leg�ny ismer.
Ti, kis leg�nyek, nagy boldogs�ggal siessetek, mert telik az id�! P�r �v el�tt m�g
ficfa furuly�t, most z�ld �gat, p�r �v ut�n majd csak pipasz�rat v�gtok.
vSS48Qi�
A t�z hamvad�ban, az id� halad�ban, a leg�nyek felkelnek.
A ny�rjes hangos lesz, fejszecsap�sok alatt ingadozik a f�k ez�st�s teteje. M�r
csak egyed�l �polom a t�zet, mintha apja voln�k, s - tal�n az is vagyok.
A S�g�sban zuhantak a f�k, mikor a t�z f�ny�be l�pett harmadszor is Becze S�ndor.
Eld�bbenek:
- M�gis kij�tt�l, S�ndor? Szembe�lt.
- Musz�j v�t, otthon nem nyughatom. Megsajn�ltam.
Milyen m�s, mint a t�bbiek!
Semmit meg nem �rint. Embert�l nem f�l, de ezek a f�k, ezek a feh�r pihegy�r�s,
foszt�s k�rg� �tkos f�k b�ntj�k. Az �gak szomor�ak, a t�zzel, l�ngvet�d�ssel
t�nd�kl� lev�lk�k f�jnak. Susog�suk r�galom, hallgat�suk k�tsz�n�s�g, �des nedv�k
m�reg.
Nap ha r�s�t, hold ha r�hull, mad�r r�sz�ll: sz�nben, �zben, hangban, illatban
meggyal�zottak, mintha a f�b�l is ember lett volna.
A fi�k elk�sz�ltek, ind�tj�k a szekeret. Mehetn�nk.
Meg se l�tj�k Becz�t. �llnak.
- Tegyetek a t�zre. Csod�lkoznak, hogy mi�rt.
- M�g egy fa hi�nyzik.
- Hi�nyzik-e?
Mind �llunk a t�z mellett. Fesz�lt, kem�ny, testzsibbaszt� mereven. A t�z megfesti
a sz�talan tan�cskoz�st. A sz�k k�r k�zep�n pirosl� zsar�tnok, lehet, hogy hal�lt
sz�l, ha a markok sz�tny�lnak. Becze nyak�n kih�v�an fesz�lnek az erek, az
el�vetett l�b m�r-m�r felr�gja a kis t�zet, s akkor megtelik a ny�rjes piros
r�zs�kkal, sz�mos t�zvir�ggal; de egy-k�t sz�j is megtelik csendess�ggel. J� lesz
megel�zni. Ny�lok az egyik fejsze ut�n. V�dol�n elpillantok felett�k, kicsibe
vev��n, �s f�t�l f�ig n�zel�d�m, szemm�rt�kkel becs�lgetem, v�logatom. Ny�l�nk,
sz�p lomb� kicsiny f�n�l meg�llapodom. A leg�nyek �rdekl�dve, de mozdulatlan �llj�k
a t�zet.
- A zsenge lesz - hallom egyszerre.
<if�49L2>
- Ha zsenge is, de az �n becs�letem rajta van - v�gok vissza. Becze megmozdul.
- Pedig azon az �n becs�letemnek kell rajta lennie - panaszkodik. Erre m�r
leeresztem a f�nak vont fejsz�t. Most m�r �t�st se szabad
a f�ra tenni, olyan pr�bakoppint�st a t�v�re.
- Ez �gy van, S�ndor. Ny�ltan a leg�ny p�rtj�ra �llok.
- Jere, S�ndor, itt ma m�s veszti el a becs�let�t.
Kem�nyen megpirosodnak. Ez s�rt�s. Annak sz�ntam, de morognak is kedvetlen�l.
A leg�nyb�r� k�zell�p.
- �rts�nk sz�t! �n megbizony�tom a becs�letet.
Minden mozdulata er� �s sz�ps�g, nagyszer� m�lt�s�g, ahogy kell a becs�let
megbizony�t�s�hoz.
- Nek�d adom az �lelkez� f�mat - fordul Becz�hez megindult k�ppel.
A sz�ntelen egyszer�s�ggel tett aj�nlat nagys�ga elb�d�tja mindannyit. Nah�t ennek
h�re lesz, de lehet is, ha egy ilyen els� leg�ny az erd� b�szkes�g�t, a h�res
�lelkez� f�kat oda�ldozza, csak hogy a leg�nys�g becs�lete megbizonyosodj�k.
A ny�rjes magas pontj�n, a sima lap�lyon �ll az �lelkez� fa. Kitart� munk�val k�t
egyenes ny�rfa �sszefonva �s �gy csavarva fel az �gig, mint k�l�n�s torony. Csak a
feh�r m�nl� hi�nyzik a t�j�k�r�l s a soksz�glet� term�sk� f�lig megbillentve,
beroskadva, z�ld mohaabrosszal s f�stt�l v�r�sl� szem�, �gett nyak�, tagbaszakadt,
m�nf�kez� k�t �sl�t� a kez�kre fr�ccsent m�ntajt�k k�nny� d�sz�vel.
A t�z vill�ncsol, az erd� megvil�gosodik, kisv�rtatva a ny�rf�k alatt felvet�dik
egy kar, k�t kar, minden kar, s aszongya, hogy: �Ha meg�bredsz, ne v�gy �szre."
A n�ta fel�bredt a tilink�ban.
Minek ide �sl�t�k.
Majd kij�nnek egykor a fiaink ny�rfakopogtatni, viricset ereszteni. A v�n f�k alatt
elb�kl�sznak, s itt ezen a helyen a l�bukkal r�toppannak a t�z hely�re.
- Itt bizony�t�k meg ap�m�k a becs�letet.
Hanem akkor m�, testv�rek, m�r a bor mellett is el�lmosodunk.
v��50 2i>
A heged�m sorsa
Az els� csendes �r�n kezembe akartam venni a heged�met, hogy r�hajtv�n fejemet
megtudjam, mi t�rt�nt velem.
A heged� nem volt sehol. Elveszett, elt�nt az utols� is, kinek hozz�m sz�ve volt.
S�r� csecsem�m, kinek f�j bel�l, �s nem tudja megmondani.
Van egy �vtizede, hogy �gyetlen, de meleg, �des, barna fi�sz�val �tsz�ltam H�shoz,
ki akkor m�g ikercseresny�t aggatott a kis f�l�re, a m�hek rajz�s�ra vigy�zott, �s
csipk�t horgolt az apai kertben.
- Mi az, szomsz�dasszony?
Fel se n�zett, csak megpirosod�nak f�le cseresny�i.
- Cs�pke.
A m�hek el�j�t�kban t�rtek ki, cik�ztak, ragyogtak, �r�m�kben ler�gt�k a vir�gport
a l�bukr�l. A kisle�ny elfutott.
- Kivertek a m�hik�k.
A fi� �tugrott, a k�t�st felvette.
- Jere hozz�nk, cs�pke.
�s �ste m�r sz�lott a heged�m, de az ap�m lesz�lt.
- Ne kornyik�lj, vagy tedd be az ablakot.
Tan�cstalanul �llottam, mint a puklisai ember hal�l ut�n, kinek a lelke nem b�rta a
bund�t.
Ez volt az els� dalom.
A v�gs�t a h�gom ravatal�n�l j�tszottam, virraszt�sul k�t sz�l gyertya vil�g�n�l.
� se, a fal se �bred fel �gy soha t�bb�.
Mikor ism�t hallani fogom, akkor m�r �n is alszom.
Im�dkoztunk vele, mint apavesztett mad�rfi�k�k; magas fa tetej�n a f�szek sz�l�re,
k�rbe kihajolva eledel�rt ki�ltoznak.
*S�51 <t�>
Sokszor hideg f�ld�n �lve csak �n voltam �bren, �s az �j fekete p�ly�ba takart,
mint az �desany�m. Kerestem, hogy hol van az �sv�ny a csillagokhoz, melyek
lereszketnek a fejemre, a szemembe. �gy tudtam meg az igazs�got:
- Ha nem akarod, hogy megb�ntsanak, akkor menj az emberek k�z�, mikor m�g a v�z is
alszik.
Kopogtam s�t�t kapukon, a m�lys�geket tapogattam a r�zsafa von�val, mikor f�l�ttem
is sz�t�ml�ttek a vizek.
Feny�t� vessz�m volt, de csak �nmagamnak parancsoltam vele.
�r�mn�l is h�rra dermedtek az ujjak. Volt �gy is. H�nyszor?
Soha senki nem l�tott fekete vill�mot, soha senki nem ismert k�v�le, �s ki t�lti be
majd a v�gyaimat?
Ki �rti meg, hogy �letemnek els� �s egyetlen cs�kja ut�n mi�rt nem mertem h�rra
bocs�tani a von�t? Pedig nem l�tta m�s, csak az, aki csillagnak form�lta a
h�pelyhet. Akkor �reztem, milyen durva az anyag, �s lehetetlen magunkat az �letben
kifejezni.
Ki tudn� �rtelm�t, mit jelent a k�t k�rd�jel a heged� mell�n?
�gy volt.
Most pedig valahol utc�n �v�ltve gy�jti a t�ncot, vagy kocsm�kban nyaggatj�k
ringyrongyok. Durv�n fesz�tett von�ja eddig megg�rb�lt, mint a beteg �llat h�ta.
Nem baj.
Nyugalmas kedv� sz�kelyek biztatt�k, hogy: - Muzsik�t, harismadarat a sz�ja ut�n
fogj�k meg.
A cig�nyokra gyanakodtam, mert ki lopna heged�t falun m�s, mint a cig�ny. �gy is
volt, de csak h�napok m�lva b�rtam nyomra akadni.
J�nius v�gi reggelen r�m j�n a zsand�r hadnagy. L�ra, l�f�, szokatlan az eset.
Minden hivat�s�hoz tartoz� eset k�l�nlegess�g�t be szokta mutatni.
J�voros-hegyen holtan leltek egy fiatal, ismeretlen leg�ny cig�nyt, felt�n�en
szokatlan k�r�lm�nyek k�zt. K�t keze ujjai csontig voltak lev�gva. Az eg�sz vid�k
felh�borodott, �s meg volt d�bbenve. A friss szalm�val hintett szek�r ott �llott a
holttest sz�m�ra. A v�lgy�n �t �rz�ketlen csend�r�k a zajong� cig�nyband�t terelt�k
a faluba. A nagy k�zdelem nyomai l�tszottak. N�h�ny sarjbokrot sz�ttiportak, m�g
ellenOG52Q2/
fele kimer�tette, maga al� gy�rhette. A darabos agyags�rga sz�n� hulla mellett,
mint kellemetlen f�rgek, �sszevissza hevertek az ujjak. Vil�gos, hogy csak ezt �s
ennyit akart a tettes, mert m�s sebet nem ejtett, holmij�t el nem vette.
- Lopott, az�rt v�gta le a t�z k�rm�t - v�lt�k.
Val�sz�n�nek l�tszott, de csak m�g odal�pett a feles�ge, egy �de, felt�n�en ar�nyos
cig�ny n�. Figyelmesen megn�zte a holtat, r�hajlott, babr�lt arc�n, bajsz�n, haj�n.
Az ujjak seb�t k�l�n-k�l�n megtapogatta.
Mindezt sz�tlanul. Egyszer hirtelen �tmenet n�lk�l felugrott. K�t barna kis �kl�t a
kebl�hez kapta, fell�kte a leveg�be, felvijjant, �s �tkoz�dni kezdett borzongat�
v�szesen, �lesen, m�g elvezett�k onnan.
Mikor sz�ks�ges volt, egy esk�dt tekint�lyesen r�sz�lott:
- �llj a t�rv�ny el�.
A cig�ny n�p fenyeget�en, �k�lr�zva r�morajlott a n�re. Az asszony k�z�mb�sen a
t�rv�ny el� �llott, �s k�rd�s n�lk�l sz�ntelen�l bemondotta a gyilkos nev�t. Semmi
m�s egyebet, minden k�rd�sre sz�ntelen csak a nevet, m�g ebbe is belefulladt. Akkor
b�k�sen le�lt az eperfa t�v�be, szokny�j�t kisl�nyosan elrendezte, saj�t �l�be
k�ny�k�lt, �s sz�p, keleties sirat�verset jajgatott.
A vallat�s k�nnyen ment.
- Mi�rt tetted?
A m�sik cig�ny is fiatal volt, izmos, plasztikus �s s�t�t.
- Mert elvette t�lem az �n�t. Elheged�lte.
- Mit besz�lsz? Megism�telte szil�rdan.
- Hidd el uram, elheged�lte, mert nincs t�rv�ny az ellen. Kacagni kellett a cig�ny
t�rv�ny �rdekes invenci�j�n: �M�snak feles�g�t el ne heged�ljed."
Kioktatj�k, megnyugtatj�k.
- Van olyan t�rv�ny. Reszketve bizonykodott a cig�ny.
- M�gis elheged�lte. A csend�r biztatja.
- Mondj el mindent.
v��53Si>
A szerencs�tlen megt�rli �st�k�t.
- Augusztusban lopott egy heged�t. Fajin, fekete heged�t.
- Kit�l lopta?
Megmondja a nevemet, �s tov�bb vall.
- Mikor legt�bb volt a csillag, �n�val ki�ltek a t�zh�z. Ma is ki�ltek, holnap is
ki�ltek, mindig ki�ltek.
� pedig elv�gta az ujjait, hogy t�bb� ne �lj�n ki az �benfa heged�vel a t�zh�z, a
sz�p An� l�baihoz, mikor legszebb a csillag.
A cig�ny szemei most is izzanak, mint a megf�jt sz�n, �s azt hiszem, ha a
tenyerembe vehetnem, hogy k�zelr�l tal�lkozzam vel�k, a pokolig l�thatn�k a
f�ny�kn�l. Milyenek lehettek a m�sik�i, hogy An� azokba bukott bele? Most le vannak
z�rva v�g�rv�nyesen, de azok is v�rbe �s v�gyba voltak �gyazva.
Mi forrott a finom fekete ujjaiban, hogy a nyomukban lobot vetett a sz�raz fa,
mikor az �jben az eped�st�l sz�tny�lt villog� fokkal r�tette k�ba fej�t a ronda
cig�ny?
A v�r.
A s�r�, a forr�, a csillog�, �thatott, szilaj emberer�, mely elfolyt az ujjak
csontcsatorn�j�n, s az a m�sik k�jjel szagolta, mint a most fakadt vir�got. K�t
kez�t lemarkolva t�rdelt ellenfele mell�n, �rz�keit fesz�tve leste a v�r szesz�lyes
�tj�t, m�g az utols� cseppek nem b�rnak lecseppenni az ujj csontokr�l, �s t�z piros
pecs�ttel lez�rj�k az �letet.
Kegyetlen�l f�nyes eszme.
Csod�latos az er�, mely a f�ldet az �terben tartja, de ki l�t bele abba a f�lnom�d
kopony�ba, melyben ez termett?
Egyszerre reszketni kezdenek a cig�ny alatt a l�bak, �tv�ltozik, kez�t finoman
el�reny�jtja, mintha a leveg�t �rz�keln�, v�dekezni akar, de csak a fel�t b�rja
kihozni, egy sz�d�t� sz�p gondolatot.
- ...sz�vem van nekem is.
A zsand�r hadnagy s�padt szigorral hallgatja. Most hozz�l�p, test�ben indulat
fesz�l, mintha sz�t akarn� roncsolni, azt�n - sz� n�lk�l kimegy.
M�g megk�rdezem:
- Hol van a heged�?
A heged�t eladta. Ki tudja, mi lett vele.
vSS54 2i>
M�g sz�j t� t� fi�cska koromban hallottam, hogy az �vegheged�t�l meg�r�l, aki
hallja. Minden heged�nek v�gzete van.
Nos h�t.
Aki erre k�v�lem kezet tesz, azt utol�ri, mert az �n sorsom a sorsa, �s azt m�s nem
b�rja el. J� is, hogy elveszett. Soha a kezembe nem venn�m, mert v�rt vir�gzott a
heged�m.
A hadnagy idegen�l sz�l�t.
- J�ssz?
Az Olt sz�l�n asszonyok mostak, a porban verebek f�r�dtek, Bed� Iluska vizet
t�lt�tt a vir�gainak. A zsand�r els�t�tedett a h�z el�tt.
- Bem�gy?
- Ben�zek.
Kem�ny tekintetet v�ltottunk, �s t�tov�n elfordulva t�bb� nem �rintett�k egym�s
kez�t.
^��55L�>
Lopj�k a gy�m�lcs�t
Gyal�zatosan megszedt�k a gy�m�lcsf�imat. Az arany parmen alatt eg�sz halom
lehas�tott �g, k�nnyez� lev�l hevert. Magamnak kell meg�riznem �s r�sz�nnom az
�jjeli nyugodalmat.
�szies, h�v�s az �ccaka. A szarvas m�r beleivott a vizekbe, jut eszembe a
gyerekkori magyar�zat. �des, teremt� nedvek hulldog�lnak, mintha a csillagok s�rn�k
titkos, hom�lyos f�nnyel. N�h�ny gondolaton v�gigfutok, �s behunyt szemekkel
k�pzel�d�m a keserves egyhang� t�cs�ksz� mellett. A k�pzelet, ez a feh�r le�nyka,
idekapkod, odany�l vir�g ut�n, �s minden f�rfi k�pzelet�nek van feh�r le�nyk�ja.
Huny�k�lnak az ablakok a faluban. Valahol egy leg�ny kil�pett a kapujokon. Faluba
megy, �neksz�val megjelezi.
�Piros r�zsa, feh�r r�zsa, kiny�lott egy kis ablakba."
Ez az.
T�vol utc�n, k�zel utc�n a kuty�k beleorgon�lnak. Majd f�lbeszakad a n�t�z�s,
valakinek k�sz�nt.
- J'est�t.
Igen meglepetten, igen b�tors�gosan hangzik. Val�sz�n�leg zsand�r-ral tal�lkozott.
T�z l�p�sig tisztess�gb�l csend. Sz�v�lt�s nincs. M�gse zsand�r.
Kit�j�koz�dom az �tra. K�zi villanyl�mpa lid�rckedik rajta. So�s �rp�d szokta a
mell�nygombj�n hordani, teh�t �rral tal�lkozott. Kiss� megsz�r a gondolat. Arra
laknak Bed� Ilus�k.
Fuvallat b�vik a levelek k�z�. A gall�rt felhajtom, �s elpletyk�lok magamban.
J�lesik a megsz�l�s az emberi term�szetnek.
A leg�nyr�l megfeledkezem. M�r fel�m hangzik:
�Folyton �lmodozom r�la"...
Ez nem igazi n�t�z�s, csak az �rz�sei hajtanak bimb�t szesz�lyesen, mint a
szegf�bokor �ga; ide egyet, oda a m�st.
v$�2 56La>
Sodrott szivar pislog a leg�ny kez�n, mint az �kk�. Vigy�zkodik. Most megismerem.
A sz�ls� almafa a ker�t�sre hajlik, a lombja k�z� burkol�zom csendesen.
Egy kis zs�pos h�zn�l meg�ll, fejmagass�gban az ablakkal. K�zel arccal belesz�l.
- Ny�lj meg, set�t ablak. Melegen, kedvesen tudta mondani.
Megt�rt�nik zajtalanul, �s m�gis �gy r�mlik, hogy � alkotta mag�nak az anyagtalan
s�t�ts�gb�l azt a feh�r, csinos le�nyfejet, melyen m�g frissen rajta van az els�
�lom hamvas melegs�ge, kusz�ltsaga, �s mintha hatalma volna felette, hogy �jra
fekete semmiv� eny�sz-tesse, ha m�r nincsen gy�ny�r�s�g�re.
A v�ltoz�sok titkon t�rt�nnek, mint a f� n�v�se, a le�nysz�v rejtett �s mag�ba
m�lyedt, mint az �j, mely a f�ld m�g�tt lakik, �s nem lehet harcolni ellene.
K�v�ncsian v�rom az�rt els� �rz�s�ket, fiatals�guknak els� mer�szs�g�t, vir�gterm�
fej�knek �gyefogyott igazs�g�t.
De csak susog�s.
- Emri.
Emri, �s tov�bb semmi.
Ism�t egy csendes �Maris", egy halk �Emri", �s ism�t semmi.
Megzavarj�k. Nagyra n�tt f�rfi�rny�kok j�nnek ki a s�t�t�rb�l, csak �gy l�bolj�k a
fekete k�oszt. V�llukon fejsze. A mez�re mennek. A vaddiszn� igen t�ri a kukoric�t,
�rizni kell. Nagy, vadijeszt� t�zeket szoktak gy�jtani az erd�sz�len.
Egyik�k elment�ben odasz�l.
- Te vagy-e, Emri?
- Ez �n.
Od�bb�llanak. Az utols� azonban hosszan, felt�n�en visszan�zett. A l�ny visszab�vik
az ablakhoz.
- Jaj, most megtudt�k!
- S h�t oszt�n.
*S�57Sa>
V�gigfekszem az �szi hervadt f�v�n, �s �gy tetszik, hogy hallom az �let
megdermed�s�t, ahogy a teny�szetb�l az �letnedvek a f�ldbe visszacs�rgedeznek, �s
sz�ntelen�l megszakadnak a l�thatatlan �letfonalak az anyag tehetetlen
�sszeoml�s�ban.
R�gy�jtok �s hallgatok.
Kezem h�t�n - �rzem - bog�r m�szik. Megn�zem a szivarpar�zzsal. Picike orm�nyos
bog�r. Finoman k�k �s sz�pen zom�ncos, mint a Bed� Ilus selyemruh�ja.
T�nik az ifj�s�g a f�ldr�l.
Az �tl�tsz�, tiszta, z�ld levelek megzavarodtak, mint az aggasty�n szemei, kinek az
�vek k�bults�ga agy�ra sz�llott. A f�ld tehetetlens�ge mag�hoz sz�vja a testeket,
�s a f�k hajladozva b�nk�dnak felettem. J� elaludni.
De mit csin�ltok ti ketten odak�nn?
Vagy �gy?
Egym�s kez�t fogj�k.
Tegy�tek azt, de tiszt�k maradjatok, mert jeges v�zbe doblak benneteket, mint az
eszkim� asszony a gyermek�t. V�dekezzetek, mert nektek adom a vil�got.
Mit susogtok?
K�l�nben susogjatok. L�tom, tiszt�k �s j�k vagytok, �s �n egym�snak adlak.
A leg�ny k�sz�l�dik. Itt a b�cs�z�s. Meg�ldom �ket.
Nyugodtan mehetsz, �n �rk�d�m. Tied m�r kiz�r�lag ez az ablak.
Kisle�ny, holnap m�r kiteheted a fukszi�t, musk�tlit, �s mikor elfogyott r�la a sok
t�zes vir�g, te fi�, j�jj el �rte f�nyes nappal, zenesz�val, �s h�vjatok engem is.
Arra m�gy? J�. De vigy�zz! A Bed��k ablaka alatt csendesen j�rj.
*
Hideg m�r a f�ld. F�zom.
�nz� vagy, f�ld, irigy vagy, magadra t�ped a f�kat vir�gost�l, levelest�l, hogy
hi�s�godban minden illatot magadra pazarolj.
Vagy lehet, hogy te vagy a mindens�g sz�ve, ki minden sz�ps�get magadba z�rsz.
<4�58Q2>
K�nnyelm� le�ny vagy, elcs�b�tottad a napot; t�z�t kisz�vtad, �s most ell�kted
magadt�l.
Hideg vagy, mint egy �reg tud�s r�ncos keze; az�rt �lt�tted magadra minden
sz�ps�gedet, de � elfordult, �s most kih�lt a sz�ved.
Valaki meghalt, akit nagyon, igen nagyon szerett�l. A legkisebb csillag, gyermeked.
Boldogtalan vagy?
Sajn�llak, f�ld, vedd a sz�vemet, �s melegedj �t t�le.
Elszund�tottam.
Mi az? M�r hajnalodik, vagy a vadijeszt� t�zek lobogtak fel t�ls�gosan?
A torony �lesen meg van vil�g�tva.
- �g az erd�! - ki�ltj�k.
T�zben az �g nyugaton, mintha a nap elt�vesztette volna, hol kell felj�nnie.
De ni! Ember j�n az �ton orozkodva, a v�ll�n durva, kinnalv� dar�c-k�penyeg.
Szembefordul a Maris�k ablak�val, mintha t�pel�dn�k.
Most m�r mindent tudok.
Ez a fejsz�s ember, ki visszan�zett.
K�bult a fejem a sok virraszt�st�l, zavarosak a gondolataim. Hi�ba, szokatlan.
A t�z vil�goss�g�n�l m�g megeszem egy hideg alm�t, �s holnapra mindent elfeledek.
v��59Qi�
Sz�p vas�rnap reggel
Vir�g�nek
Sz�p vas�rnap reggel a szeret�m kimene a b�zamez�be.
M�g nem volt eg�szen fel�bredve az �j, de m�r a csillagok sz�jjel-bolyongottak, s a
madarak szavokkal az eget vert�k, a r�k�k kebel�n aludtak a fiak, de az �gi t�z m�r
megtiszt�totta az �llatok m�h�t, s a felett�nk virraszt� Isten is led�lt �gy�ra,
hogy egy cseppet szund�tson.
Mene, mendeg�le az �n szeret�m, s dics�rte az eget.
- Sz�pen harmatozol.
Sz�p vas�rnap reggel volt a mez�n. Ahogy virradt, a f�knak bimb�i terjedtek, mez�k
megz�ld�ltek, f�vek �bredeztek, madarak pittyegtek, sz�rnyakon repdestek... - �s
minden gy�k�ren vir�gocska! Mennyi vir�gocska! A v�zen �l� r�zsa is kiny�lt olyan
teljesen, hogy �ssze kellett csapnia a kez�t:
- Ni, az Isten neked tavat �sott!
Az �let jegye f�nylett a mez�n, �s boldog volt minden, mert mindennek volt egy
k�ny�knyi p�ly�csk�ja, �s m�g nem �rt hozz�juk a sz�raz kez� ember.
K�nny� p�r�hoz kev�s f�nyt tenni, ez a reggel.
A reggel, mikor m�g semmit sem fed be az �rny�k.
Boldog volt a mez�, mert vas�rnap volt, �s nem kellett t�zet, vizet szenvednie,
szelek nem kergett�k, �s nem fek�dt mez�telen szeg�nys�gben. M�skor a beteg vir�g
azt mondja:
- �Isten sincsen, ki seg�tsen!" - �s a f�ldre hajtja szomorodott orc�j�t. Vagy �gy
panaszkodik a kasza el�tt meghajolva:
t�f�60 2i>
S�r �nrajtam a hegy �s v�lgy, A nap �s hold engem sirat, Orc�j�t hom�ly befogta.
Elvesztemet az is sz�nja...
Ma nem volt semminek egyetlen zokszava, �s tetszett a vil�gnak f�nye.
Ment a mez�n az �n szeret�m, �s olyan sz�p volt az � k�t orc�ja, mintha k�t sz�p
piros r�zsa volna belev�gva. Csak �llott elk�pr�zva, �s ha valaki megk�rdezte
volna, hogy mit csin�l, azt felelte volna:
- Ebben a pillanatban J�zust mennybe eresztettem...
Ism�t ha lehajlott, hogy megsimogassa a kicsi f�ldi teremtm�nyeket, �gy sz�lott
hozz�juk:
- Vir�gom, �n v�led elmegyek!...
A s�sk�k m�r egym�st kergett�k, �s �r�m�ben minden h�ta meg� vet� a vil�g gondj�t,
mert vas�rnap volt, �s az �n szeret�m j�rt a mez�n. A friss b�z�k szem�rmesen
n�zt�k �vegt�rd�ket, a var�zsvir�g, mely sz�zesztend�nk�nt vir�t, nem tud� megv�rni
a sz�zadik esztend�t, �s azonnal kiny�la, mert az �n szeret�m j�rt a mez�n. A
hegyek is ny�jtott�k a nyakukat, hogy egym�s feje f�l�tt �ttekinthessenek, �s �t
l�thass�k. A harangvir�gok azonban megkondultak - mert vas�rnap volt -, �s a mez�
im�dkozni kezdette azt az im�ds�got, amely �gy kezd�dik:
��, �n k�t szemeim, az �rra n�zzetek..."
Ut�na elmondott�k azt is:
�Re�m vigy�zz a sz�p felvont egekb�l!..."
Akik v�tkeztek, b�nb�n�lag hajtogatt�k:
�Adj siralmat szememre, hogy t�rhessek eszemre!..."
A legszebb az volt azonban, mikor karban a sz�razs�g idej�n val� hathat�s
k�ny�rg�st zengett�k:
�Adj minek�nk, �risten, nagy, sz�p, zs�ros es�ket �s gy�ny�r�s�ges harmatokat �s
sz�p nedvess�get. Ne rekeszd b� az �g csatorn�it �s dr�ga sz�p foly�sit... Ne tedd
�rcc� fej�nk felett az eget, �s kem�ny vass� l�bunk alatt a f�ldet, honnan v�runk
eledelt. Ne verj minket szertelen ap�llyal, rekken� h�v-s�gekkel, haszontalan
szelekkel, se nagy porral, se ragy�val, se egy�bf�le f�rgekkel, �rtalmas
k�es�kkel..."
v��61 L�>
n
Az �n sz�p szeret�m let�rdelt a f�re - Isten ruh�j�ra -, �s esedezett.
F�, fa, vir�g, minden �rvendett, hogy l�tta. �s csend lett a mez�n, mert vas�rnap
volt. �n pedig elindul�k az �ton, hogy megkeressem. Aki l�tott, �sszecsapta a
kez�t, �s csod�lkozott:
- No, emberek, szeml�lj�tek, ki l�tott ilyen vert embert! O azonban szel�den el�m
j�tt a mez�n, �s azt mondotta:
- Ut�nad v�gytam, azt hidd el!
�n pedig megfog�m kez�t, �s elindul�nk a templomba... A vir�gok mind ut�nunk j�ttek
a templom k�sz�b�ig, �gy lett a feles�gem a feles�gem, sz�p vas�rnap reggel...
M�snap m�r a meg�l� angyal sz�llott a mez�kre...
<4S62a2>
Im�dkoz� malmok
�rett b�za sz�n� magyarok �lnek a zs�kokon az ez�st�s v�z partj�n a f�zf�k k�zt
fennakadt kis malomban, �s kev�s sz� fordul err�l-arr�l, mint illik olyanokhoz, kik
a mez�t ruh�zz�k csod�latos er�vel �s hatalommal. A malom feh�r ablakai lassankint
beestelednek, a gabon�szs�kok mint feh�r kir�lyi tr�nusok l�tszanak, a sz�
csendesedik, a kis malom im�dkozik, mert �gy lehet k�pzelni, mintha a k�t egym�sra
tett malomk� k�t egym�sra fektetett emberteny�r volna, amely komolyan d�rgi az �g
fel�: �Mindennapi kenyer�nket add meg n�k�nk ma."
A garatban nagyfej� cig�nyszegekkel van megjel�lve, hogy meddig telik egy v�k�val,
k�t v�k�val... A felfesz�tett Krisztus teste nagys�g�t is a belevert szegek ilyen
n�m�n jelezt�k, pedig mennyi f�jdalom �s keser�s�g, j�s�g szenvedett ki k�zt�k, �s
mennyire hasonlatos hozz�nk, kik egy-k�t v�k�nyi eles�ggel, teh�t egy-k�t szeggel a
malomgarat oldal�ra felszegezz�k teljes nyomor�s�gunkat! Azt a ki�r�tett kis
tariszny�t pedig, amelyb�l kir�zza a szeg�ny ember az utols� gabonaszemet, b�tran
el lehetne nevezni szomor� b�kez�szl�nak, mellyel nyugalmat k�r az �gt�l �s a
f�ldt�l egyar�nt a maga �s neh�z sorsa sz�m�ra.
Most a garathoz l�pnek a t�bbiek, megn�zik a fel�nt�tt gabon�t. Ha sz�p, tiszta,
embernek val� t�pl�l�k, az � arcukon is megcsillan az �r�m; de bizony legt�bbsz�r
szemetes, aszott, szeg�ny �l�s az. Ilyenkor sz�gyen�lten, titokban ejtik vissza a
kez�kb�l, de senki le nem becsm�rli, csak csendesen vissza�lnek a zs�kokra, �s
tov�bb hallgatj�k a malom panaszos im�j�t.
J�n a v�mol� moln�r.
Az emberek fel�tik fej�ket, r�pillantanak a cselekedet�re, a k�vek inger�lten
zs�r�mb�lik: - Ne sokat! Ne v�gy minket a k�s�rtetbe!
42 63 2i�
Igazs�gosan vedd! - A moln�r t�tov�z� keze erre visszacsord�t a v�mb�l, az �rl� n�p
megnyugszik, �s ugyanaz az �rz�s�k van, mint ha izgalmas t�rgyal�son valakit
felmentenek. P�r visszahullatott gabonaszem megnyugtatja �ket, mert �szrevett�k a
sz�nd�k j�s�g�t �s az �t�let igazs�g�t.
A sz�p, feh�r liszt lassan �mlik, sodr�dik. Finom, k�nnyen sz�ll� pora mint feh�r
f�st sz�ll, �s mindent belep. A f�l�be hajl� ember csakhamar tele lesz vele, mintha
a malomban havazn�k. Az arany b�za feh�r lelke ez, ami a besz�des sz�jat
meg�des�ti, arcot, bajszot, foltos ruh�t elleplez, csak a gondok �s a neh�z �let
zavarg�, k�nz� gondolatait nem festi be ilyen feh�r megnyugv�ssal. A fogyat�k
gabon�val fel�n-t�tt�k a konkoly�t is, �s a kicsi malom ijeszt� hamar lez�rgeti a
mi szer�nket, hej, pedig b�zaszemb�l �p�tik, n�velik a gyermeket, s a sokszor
lev�gott keny�rkarajoknak nem szabad megfogyatkozniuk, nem szabad elmaradniok, mert
az �rte hangz� s�r�s mint hal�los harap�s puszt�tja az �letet. Az a legborzaszt�bb,
ha a keny�r n�lk�l, �resen hagyott gyermek kez�vel ver meg az Isten. M�gis h�nynak,
de h�nynak kell kiny�jtania sz�gyenkezve a koldus kezet! A sz�tlan, �res k�t
teny�ren figyelmeztet� �r�s van, k�t nagy �M" bet�, a �Mement� Mor�", aminek
rettent� magyar jelent�se ez: �Eml�kezz�l a hal�lra!" �s ma n�pek, nemzetek
mutatj�k a vil�gnak ezt a kez�k�n �g� v�szki�lt�st, amit sem kincs, sem tudom�ny,
csak a r�tett keny�rkaraj tud bef�d�zni.
S�hajt�sb�l hajtott sok kicsi malom magyar vizek mellett. El ne cs�ggedj, szavad
meg ne sz�nj�n!
v42 64Qi�
Vezet� n�sznagy
- Posta!
- Na, mi j�tt?
- �Felad�: ifj. S�r Benedek f�ldbirtokos" - olvasom, �s m�r dugom s az ujjamat,
hogy felszaggassam a levelet.
- H�t ez mit akar? - d�rm�g�m a feles�gemnek, aki n�zi, v�r fesz�lten, de nem b�rja
meg�llani, hogy id�nap el�tt ki ne kottyintsa:
- K�pzelje, h�zasodik! N�sznagynak h�vja!
- H�t ezt maga honnan tudja?
Ahelyett hogy legal�bb elpirulna, m�g � t�mad r�m:
- V�llalni kell! Az eff�l�t nem lehet visszautas�tani. K�l�n�sen egy Tlyen r�gi,
kedves bar�tj�nak. R��r folyton itthon �lni majd, ha �tvenesztend�s lesz.
Fiatalembernek mozognia kell az emberek k�z�tt, isnerets�geket, �sszek�ttet�seket
szereznie. Mind a ketten megy�nk, l�gg� eltemetkezt�nk �gyis ebben az istenverte
faluban.
- Legal�bb k�zelebbr�l h�zasodott volna a szerencs�tlen. De hogy �n innen romoljak
be a legset�tebb Cs�kba, d�c�gjek hatvan-hetven
ilom�tert, onnan vissza a Benci�k birtok�ra p�tlakodalomra, egy ki-sit m�gis sok.
Ennyit nem �r meg egy feh�rn�p. Legal�bb azt tud-�m, hogy ki a, mi a ez az �Incze
Manci".
- Csinos, sz�p le�nynak l�tszik - mutatja a f�nyk�pet, amit elfeledett
visszaragasztani a felbontott levelembe. - Mit adunk n�szaj�n�kba? - izeg-mozog,
virul az asszony �r�m�ben, hogy lagziba mehet.
- Egy csecsszop� teny�szbik�t! - m�rgel�d�m. - F�ldbirtokosnak az duk�l. Cig�nynak
heged�, f�isp�nnak hajd�, miniszternek semmi,
ert az m�r meg van h�zasodva. Az asszony kacag.
- T�nyleg nem �rtana valami j� heccet csin�lni. Mag�t is el�gszer egtr�f�lt�k.
*i2 65S2>
- Engem?
- Elfeledte a vagon dughagym�t, amit a maga nev�ben �ppen Benci rendelt, �s a
haszn�lati utas�t�st, hogy: �Szak�ll�val f�lfel� �ltetend�?!..." �n kaptam a
�k�z�pkor�, h�zias" v�nasszonyok f�nyk�peit a h�zass�gi hirdet�sre, amit a maga
nev�ben h�rom pesti lapban feladtak?
- R�gi, boldog id�k! - s�hajtok, hogy bosszantsam az asszonyt, de � m�r az
�lt�zk�d�sn�l tart, hogy a neh�z brok�tot vegye-e fel, vagy a borv�r�s b�rsonyt.
- Mit gondol?
- Hagyjon nekem b�k�t: �ppen el�g gondom van. Ez a nyavaly�s is hamarabb �rhatott
volna!
- Tehet � r�la, hogy egy h�ten csak egyszer kapunk post�t? K�l�nben is van m�g el�g
id�nk!
- Mi az az �el�g id�"? - d�h�sk�d�m. - Legk�s�bb holnaput�n hajnalban indulnunk
kell, ha idej�ben ott akarunk lenni. Sz�p volna, ha �ppen a vezet� n�sznagy k�sn�k
el!
- De nagyra van azzal a �vezet� n�sznagy"-s�ggal!
- M�rpedig az nem kicsi dolog! - igyekszem bel�t�sra b�rni. - Az eg�sz felel�ss�g
az �n v�llaimon nyugszik. Ha S�r Benedek h�zasodik, annak nagy h�re kell hogy
legyen. O nem teheti meg, amit a maga kedves �ccse, hogy egyszer�en bemegy a
f�szerkeszt�h�z: �Egy �rai szabads�got k�rek, f�szerkeszt� �r! �ppen csak annyi
id�t, am�g �tszaladunk az anyak�nywezet�h�z az esk�v�re. Egy �ra m�lva, szavamra,
itt leszek, f�szerkeszt� �r!"
- Ne b�ntsa B�l�t! �k legal�bb boldogok! - �szik bele a b�natba az asszony szeme.
- T�n maga nem boldog, mi?...
Az asszony k�t melle megr�ndul, mintha koccintani akarn�nak.
- H�t boldogs�g ez?
V�laszolni se tudok, mert J�nos �vakodik be, a mindenes. Maga el� eresztett karjai
l�gnak, mint a gorill��.
- Menjek-e a malomba, vaj ne?
- Nem m�sz sehova. A k�t l� ma �s holnap eg�sz nap pihen. Annyi zabot adsz nekik,
amennyi bel�j�k f�r. Lemosod, megkef�led, kitiszt�tod �ket, hogy ragyogjanak. Kocsi
eleibe val�k legyenek.
*S2 66 2i�
J�nos r�h�g. Ahogy az a k�t v�n ig�s ragyogni fog.
- A fejeddel felelsz, hogy a gyomrukat el ne ronts�k... A kov�csot elh�vod, hogy a
s�rga kocsit, amennyire lehet, hozza rendbe. A vasr�szeket �jra kell lakkozni,
cifra h�mokat meg kell zs�rozni!
- Hova megy�nk, inst�lom?
- Lakodalomba!
J�nos �jra r�h�g, s kimegy. Az ablakon behallatszik, hogy a le�nynak �js�golja:
- Lakodalomba meny�nk, R�zsi!
Az asszony sz�tlanul a szekr�nyben turk�l, �n pedig fel-al� j�rok a szob�ban, mint
az �rm�ny az �res boltban. Sz�mig�lok, t�prengek. Cs�t�rt�k�n d�lut�n ott lesz�nk
Benci�kn�l. Egy nap pihen�, illetve amint �rja, leg�nyb�cs�, a r�szletek
megbesz�l�se. Szombaton indul�s be Cs�kba. Vas�rnap d�lut�n lesz az esk�v�, ut�na
vacsora a le�nyos h�zn�l. Reggel a n�szn�p felkerekedik, �s meg se �ll
Szentm�rtonig. Illetve a Hargit�n meg�ll, mert ott eb�dre nagy flekkens�t�st
terveznek, ha alkalmas lesz az id�. A �m�sodik lakodalom" Benci�kn�l. Ezt az �reg
Benedek b�csi, az apja el nem engedi. Ha m�r nem tud j�nni, mert a l�bait �gut
�rte", legal�bb ennyi r�sze legyen a fia menyegz�j�-b�l. M�sk�ppen j��z�, er�ben
lev� �regember. A feles�gem k�v�l, � bel�l veszi fel a �borv�r�set". J� K�k�ll�
menti borv�r�set. Mire t�l�k hazaszabadulhatunk, ism�t eltelik k�t-h�rom nap. Ez
�sszesen t�bb mint egy h�t. �n azalatt elk�lt�m azt a kev�s p�nzt, amit az
arat�sra, cs�pl�sre tartogatok, elnevezem �honor�rium"-nak, amit a jegyz�re, papra
bor�t�kban, a cig�nyra bor�t�k n�lk�l er�ltetek r�, s megk�rem azt a fennval�, j�
Istent, hogy azalatt vigy�zzon a gazdas�gra, mert m�s ebben a s�r� dologid�ben nem
�r r�. Mindenkinek el�g a maga baja.
K�zben olyan kedvesnek, v�gnak, gondtalannak l�tszom, mintha minden reggel a
ker�ksz�gb�l fejn�m a tejet. Az asszony k�t napig egyebet se csin�l, mint
k�sz�l�dik, csomagol, vasal �s �lmodozik. Ha p�r percnyi szabadideje van, azt
rajtam t�lti ki:
- Ezekkel a kezekkel akar maga vezet� n�sznagy lenni? Menjen, menjen, az Isten�rt,
mert olyan, mint egy elszalasztott! Messzire �rzik mag�r�l az ist�ll�szag! Maga
amm�ni�k-ember! Alig b�rom kiszedni a tr�gy�b�l.
vS2 67 2i�
M�g az �l�sen is f�lreh�z�dik, amikor lelkileg teljesen kimer�lve valahogy
felm�szunk az �reg kocsira, ami nem fel-al� rug�zik, hanem oldalra, de m�gse b�r
�sszeszit�lni benn�nket. M�r csak l�tszath�zast�rsak vagyunk. J�nos fejezte ki
tal�l�an a helyzetemet, akit a harmadik faluban egyik ismer�se megk�rdezett: �Hova
�gyek�zt�k, J�nos?" �Vissz�k bar�tnak a tek�ntetes urat!"... Csak ne lehetne olyan
nehezen csel�det kapni!...
Mire meg�rkez�nk, kord�t lehetne k�tni a hasamra, olyan k�sz cellaf�regnek l�tszom.
- Fogadd �szinte sz�vb�l j�v� j�k�v�nataimat, kedves bar�tom! Benci eg�szen meg van
hat�dva, hogy ennyire el�rz�kenyedtem.
- Boldog lehetsz, lelkem, hogy ilyen dr�ga, finom urad van! - �leli meg Bella
n�ni, a Benci �desanyja a feles�gemet. - De �gy-e maga se panaszkodik, J�ska?
Az asszony olyan kedvesen n�z r�m, hogy a szilv�rium a poh�rb�l a kezem h�t�ra
loccsan. �n a tolhat� karossz�kbe kik�sz�tett Benedek b�csihoz menek�l�k, de az
�reg r�m ki�lt:
- �res k�zzel ne jere hozz�m!
- Benci! - villant r� Bella n�ni, �s �n ijedten kapom vissza a kezemet a
szilv�riumos �vegt�l, de a n�ni m�r azt magyar�zza a feles�gemnek, hogy harminc
esztend�t �ltek le az ur�val b�kess�gben, sz�p egyet�rt�sben. Egy rossz sz� nem
volt k�zt�k sohasem.
- B�rcsak ez az �n fiam is!...
- Bencit nem f�ltem - csicsereg a feles�gem. - Bizonyosan mag�hoz ill� �lett�rsat
v�lasztott.
- H�t tudod, dr�g�m, nem mondhatunk semmi rosszat r�la. Der�k, h�zias, j�l nevelt,
intelligens, valami birtoka is van, nagy f�r�sztelep�k...
Az �reg Benedek titokban int, hogy most van a j� alkalom belelopni a szilv�riumot,
ami siker�l is. Igaz, r�lam se mondta t�bbet Bella n�ni a feles�gemnek, hogy milyen
�dr�ga, finom urad van, lelkem". Helyette az �n asszonyom suttintotta oda Bencinek,
amikor estefel� beszaladtunk a v�rosba leg�nyb�cs�ra: �Nagyon vigy�zzon az uramra,
Benci!"
Ez az akaszt�f�raval� megcsin�lta velem azt a sz�gyent, hogy a r�gi cimbor�k szeme
l�tt�ra cuclis�veget t�tetett elembe, aminek az eredvSS68Qi>
menye az lett, hogy �jf�l k�r�l mind a t�zen cuclib�l szoptuk a bort, reggel nyolc
�rakor pedig, amikor Bella n�ni s a feles�gem kiv�logattak a t�bbi k�z�l, hogy a
kocsira tegyenek �s beind�tsanak Cs�kba az esk�v�re, mindenik�nknek a fej�n
csecsem�f�k�t� volt, s kedvesen g�gy�gt�nk a h�lgyeknek. Bella n�ni t�st�nt vissza
akart fordulni, mintha meggondolta volna a h�zass�got, a feles�gem jobb id�kre
halasztotta a v�lem�ny�t, �s csak n�h�ny t�m�r jelz�t sziszegett.
Szerencs�re a h�v�s hargitai leveg� annyira helyrehozott, hogy seg�ts�g n�lk�l �t
tudtunk �lt�zni az esk�v�h�z. Azt mondj�k, hogy Benci helyett �n cs�koltam meg a
menyasszonyt, de ez k�teless�ge egy vezet� n�sznagynak. �ltal�ban azonban nagyon
illedelmesek voltunk, �s nem t�vesztett�k �ssze a jegyz�t a pappal, pedig mind a
kett� �sszeadta a fiatalokat. Az eredeti tervt�l elt�r�en azonban nem a templomban,
hanem a h�zn�l. Az �r�msz�l�knek nem volt t�ls�gosan nagy kedv�k, ami �rthet� is,
hiszen egyetlen gyermek�ket ki tudja, milyen sors el� viszi ez a rossz Benci. A
helyzetet t�k�letesen fel tudtam fogni, mert a Benci pasztill�jat is �n vettem be,
amit a helyi doktor diszkr�ten r�nk tukm�lt. A felel�ss�gt�l is siker�lt
megszabadulnom, mert az ir�ny�t�st tapintatosan �tvette a le�ny n�sznagya, mint aki
a helyi viL szonyokkal ismer�sebb. Becs�letemre, csak az�rt!
| A helyi intelligencia hozz�m is igen kedves volt. A pl�b�nos �r azt
f. is megk�rdezte, hogy mekkora birtokom van.
- H�sz hold, aty�m! H�sz hold! - v�gtam ki diadalmasan, mire gy �regember a
szomsz�dj�nak halkan megjegyezte, hogy: �Csuda, ogy m�g annyi is van!..."
- Ki ez a v�n... - akartam �ppen k�rdezni, de a doktor bizalmasan megr�ntotta a
szmokingomat: �Vigy�zz! Az �r�mapa!"
Incze b�csi kiss� t�nyleg h�v�s volt hozz�nk, de csak eleinte. A vacsor�n�l olyan
besz�det mondtam, hogy m�g a pap is k�nnyezett a meghatotts�gt�l, �s t�bbsz�r
elism�telte:
- Val�s�gos Aranysz�j� Szent J�nos! Jere hozz�m, �cs�m, k�pl�nnak!
- Vigye, vigye, f�tisztelend� �r! - egyezett bele a feles�gem. A nagy kacag�st
hallva a cig�ny tust h�zott.
A hangulat fokr�l fokra javult. R�m j�tt a bolond�r�m, s olyan j��z�en viselkedtem,
hogy a n�k egy�ntet�en meg�llap�tott�k: - �Aranyos fi�."
*S� 69 Q2>
N�sznagytarsam eg�szen h�tt�rbe szorult. Kora �s hasa miatt a t�ncra is
alkalmatlannak bizonyult. A szellemi r�szt �tengedte nekem. Arra vigy�zott, hogy
�tel, ital, cig�ny rendben legyen, s a vend�gkocsisok sokat ne lopjanak.
Benci �s a feles�ge �nnep�lyesen �ltek egym�s mellett, d�szbe szor�tva, mint k�t
merev szobor. Az anyat�rsak kifogyhatatlanul kedvesek voltak egym�shoz, �s el is
t�ntek a vacsora v�g�n, hogy sz�mba vegy�k a perefernumot.3 A feles�gemet az
asszonyok foglalt�k le, a f�rfiak k�r�m csoportosultak, �s megkezd�d�tt a
poharaz�s, t�nc. Az �j p�r t�nc�t megtapsoltuk, azt�n p�rat �n is ford�tottam a
friss menyecsk�n, ahogy illik.
Egy �ra m�lva a le�nyok, fiatalasszonyok egyszer�en csak �J�sk�nak" sz�l�tottak. A
feles�gem egy�ltal�n nem sz�lott hozz�m. N�ha a felharsan� kacag�s eg�szen elnyomta
a zen�t. Incze b�csi a csoport sz�l�n bizalmatlanul �s sz�tlanul figyelt. Azt�n
v�ratlanul fel�m ny�jtotta a pohar�t:
- F�lreismertelek, �cs�m!
Kider�lt, hogy �n ismertem f�lre, mert ha h�tratette a gondj�t, senki
hangulatosabban nem mulatott, mint �. Neki k�sz�nhetik a cs�kiak
- mint k�s�bb megtudtam -, hogy a h�romsz�kiekkel szemben megnyert�k a versenyt a
k�szoni fered�n.
- K�r, hogy nem ismertelek kor�bban! - gy�ny�rk�d�tt bennem.
- Neked adtam volna a le�nyomat.
Nem v�laszolhattam �rdemben, mert n�sznagyt�rsam aggodalmasan f�lreh�vott.
- K�rlek, valami urak �rkeztek k�t kocsival.
- Mif�le urak? Most? �jf�lkor?
- K�rlek, �n nem ismerem �ket, de r�tok hivatkoznak. Be akarnak j�nni. Felt�n�s
n�lk�l kell a dolgot eligaz�tani.
- B�zd csak r�m!
De m�r ny�lik is az ajt�, �s omlik be rajta nyolc cimbora, a tegnapi leg�nyb�cs�
r�sztvev�i. A k�t kez�kben k�t �veg pezsg�, minden �vegen csecsem�cucli.
3. Hozom�ny.
<iL70Q}>
Merthogy �k bocs�natot k�rnek, de nem mulaszthatj�k el a nagy pillanatot, hogy
sz�vb�li bar�tjukat, mondhatn�k testv�r�ket, ifj. S�r Benedeket ne �dv�z�lj�k
�let�nek e gy�ny�r� pillanat�ban, �s az �j h�zasoknak a legnagyobb boldogs�got ne
k�v�nj�k.
Mindenki fels�gesnek tal�lja az �tletet a t�rsn�sznagyon k�v�l, akinek
megszaporodtak a gondjai.
Az eredeti programon �jra v�ltoztatni kell. Most m�r az �j vend�gek miatt nem lehet
hazamenni, ahogy tervezte volt. Nyolc embert nem lehet elhelyezni �jf�lkor. Az
intelligencia am�gy is el van l�tva vend�gekkel. A n�sznagynak pl�ne k�teless�ge
fenn maradni ilyen esetben, hogy az �j vend�geket sz�rakoztassa. Benci is k�nytelen
m�g n�h�ny �r�t vel�nk t�lteni, legal�bb addig k�teles maradni, am�g a feles�g�t
sorra megt�ncoltatj�k. A pezsg�t�l egy�bk�nt is mintha megfiatalodott volna
mindenki.
- Nem, nem, nem! Nem megy�nk mi innen el, m�g a gazda, h�zigazda, furk�sbottal ki
nem ver.
A j�kedv tet�fok�ra h�g. Csak b�mulom, milyen �d�k, frissek, virulok a cimbor�k.
- Ti aludtatok, gazemberek! Az�rt �rkeztek ilyen k�s�n.
- Soha sincs k�s�n! - s�jtja be az �kl�t az asztalra az �r�mapa.
- Te Incze, te Ign�nc! Ne menjen el a sz�peszed! - rosszalja a feles�ge, de Ign�nc
b�csi a vej�hez fordul:
- Sohase engedd, hogy az asszon uralkodj�k a h�zadn�l! Ezt az egy j� tan�csot
adhatom, fiam.
Benci but�n mosolyog, mert olyan �lmos, hogy ragadnak le a szemei.
�n is egyszerre elcsendesedem. Ezek a tekerg�k eg�szen h�tt�rbe szor�tottak. A
le�nyok m�r nem mondj�k bizalmasan, hogy: �J�ska!" - a menyecsk�k is ink�bb a friss
�z� sz�t k�stolgatj�k. M�r a feles�gem se haragszik r�juk, �s Bella n�ni is azzal
dicsekszik az anyat�rsnak, hogy: �Annyi sok j� bar�tja van a fiamnak! Nem is
k�pzeled, hogy mennyire szeretik! Csak adn� az Isten, hogy boldogok legyenek!"
Az anyat�rs szer�nyen visszapusmogja.
- Szeg�ny le�nyom! Nem is k�pzeled, �desem, hogy mennyire agg�dtunk miatta, de
milyen az �desanya!...
vi�� 71 22>
Bella n�ninek nincs alkalma v�laszolni, mert a jegyz� �szrev�tlen�l sz�kik, �s
titokban b�cs�zik. Kisz�ll�sa van Kotorm�nba, mennie kell.
A pap is lehull a vir�gos f�r�l. El�veszi az �r�j�t, pedig pontosan szemben �l a
fali�r�val, �s sajn�lkozva azt mondja:
- Sajnos, nekem m�r h�ra canonica!4 Pedig n�gyre j�r az id�.
- Hadd hulljon a f�rgese! - leg�nykedik Incze b�csi, amikor az �j p�r is
visszavonul, hogy �egy cseppet m�gis pihenjenek, szeg�nyek".
Pillanatnyilag a muzsika is sz�netel. A nagy has� n�sznagyt�rs aggodalmasan ism�t
hozz�m �vakodik:
- K�rlek, hogy lesz a holnapi program? Hogy tervezt�tek?
- Reggel hatkor indul�s - magyar�zom. - A Hargit�n flekkens�t�s, eb�d otthon.
Kimondott n�sz�t nem lesz.
- Dehogynem lesz! - avatkoznak bele a fi�k. - Azt mi rendezz�k meg. Az eb�d nem
otthon lesz, hanem Udvarhelyen. M�r �rtes�tett�k is az �reg Benci b�csit. Eb�dre
mindenki a mi vend�g�nk! Punktum s p�sz!
Mindenki el van ragadtatva. Bella n�ni a sz�v�re szor�tja fonnyadt kezeit: - Hogy
szeretik a dr�ga fiamat! Csak boldog lenne! - Csak �n pr�b�lok meg ellenkezni:
- Mint vezet� n�sznagy... Elv�gj�k a szavamat.
- Mint vezet� n�sznagynak k�teless�ged eszerint ir�ny�tani a dolgokat. Elfeledted,
hogy az este megbesz�lt�k? T�ged tesz�nk felel�ss�, hogy minden sim�n menjen. Most
mutasd meg, hogy mit tudsz!
A feles�gem titokban int, hogy ne mutassam meg, mit tudok, de �n b�szk�n v�gom ki:
- B�zz�tok csak r�m!
A j�kedv �jra fellobban, �s a k�vetkez� pillanatban megfeledkeznek r�lam. Arcom
ellaposodik, fejem boldog lend�letet kap, orrom a poharamba ny�lik, s csak t�volr�l
hallom az Incze b�csi suttog�s�t.
- Eredj, fiam, a szob�mba, s d�lj le egy f�l �r�ig a d�v�nyra! �n majd idej�ben
felk�ltelek.
4. Az el��rt im�dkoz�s ideje, (latin)
>SL72Ql>
Erre csendesen kisz�d�l�k.
A tompa zenesz� a betett ajt�n kereszt�l is bever hozz�m, de olyan j� forr� a
szempill�m, amikor lez�rom...
Negyed�r�t se aludhattam, amikor ijedt sikolt�st hallok.
- Mi az, mi az? - ugrom fel. A csel�d �ll a szob�ban.
- S�j egye meg, beh megijedtem a tek�ntetes �rt�l! A napf�ny �rad be a szob�ba.
- H�ny �ra?
- Most �tte el a tizenegyet!
- H�t az �j p�r, a vend�gek?
- Hateha! - legyint a csel�d. - Hol j�rnak azok az�ta!...
vS�73L^
Wgye mondtam, K�roly?...
1920-ban vagy 21-ben, amikor m�g moln�r voltam Kid�ben, egy rossz, h�bor�s feh�r
l�val behoztam n�gy m�zsa v�mgabon�t a piacra. Gyeng�n �n�zt�nk ki", a l� is, �n
is. �n se eml�keztettem az �rra, a l� sem t�ltoseleire. Szeg�ny Sz�rcs�nak azonban
megvolt az az el�nye velem szemben, hogy nem kellett az �letr�l gondoskodnia.
Egy�bk�nt is gyomorbaja volt, s a hasmen�sit sem �n, sem ut�dom, hal�l�ig nem
b�rtuk meg�ll�tani. �gy m�g�tte a rozoga cig�nyszek�ren csak arra szor�tkoztunk,
hogy a l� gyenges�g�ben, amir�l nem tehetett szeg�ny -ne legyen r�sz�nk. Ezt
azonban nem mindig siker�lt kiker�lni. Valahogy �gy is eljutottunk a Honv�d utc�ba,
ahol a b�zapiac volt, �s leraktam a zs�kokat. Kioldottam a sz�jukat, s v�rtam a
vev�t. Falusi ember elt�tja a sz�j�t v�roson, s �n is csak akkor rebbentem meg,
mikor valaki r�m reccsent:
- Mif�le szemetet hozt�l?
Akkor l�tom, hogy K�s K�roly v�jk�l a zs�kban.
- Vedd meg! - biztattam, de b�szk�n kijelentette, hogy ilyen neki is van. Az igaz,
hogy jobb neki se volt. Nem is v�rhatott jobbat azon az istentelen szt�nai
kavicson.
- Fontos besz�dem van veled, hol tal�lkozunk? - sietett, mert Kosnak mindig
�fontos" besz�lnival�ja volt, �s �letiben mindig sietett.
- Turgy�nn�n�l! - inform�ltam, de t�bb id�m nem volt vele diskur�lni, mert k�zben a
zsid�n� meggondolta mag�t, s m�gis megvette a b�z�mat, be kellett hordanom a
m�zs�ra. Kosban nem volt annyi tisztess�g, hogy a neh�z zs�kokat felseg�tse a
v�llamra. Mire a szememet elpillantottam, m�r az opera el�tt karik�zott lefel� egy
kopott aktat�sk�val a h�na alatt. (Az�ta sem vett m�st, ha most a jubileum�ra a
tisztel�it�l nem kap egyet.)
D�lben azonban m�r Turgy�nn�n�l volt.
Ez a �Turgy�nn�" - Isten nyugtassa! - a kideiek fogad�sa volt lenn a
legelhagyatottabb H�st�tban, a vas�t k�rny�k�n. A h�za tetej�n �t
vJf�74Q2>
lehetett n�zni, �s ha kicsit magasabb ember a fekete zsindelyre k�ny�k�lt �vatosan,
k�nyelmesen besz�lgetni is lehetett azzal, aki az udvaron volt, de csak �t lej volt
a sz�ll�s.
- Pa�l �rp�ddal, Z�gonival, Jen�vel (Szentimrei) �Kal�ka" c�men egy bet�ti
t�rsas�got tervezt�nk - titkol�zott Kos, egyik l�b�t k�nyelmesen a ker�kfent�n3
nyugtatva -, n�p�js�got adunk ki...
- Mi a tet�b�l, K�roly? - akasztottam meg az �lm�t, de K�s len�z�en mosolygott,
mondhatn�m diadalmasan kacagott.
- P�nz annyi lesz, mint a polyva. Az �reg Ferenczy v�lt�ra foly�s�tja a
Mez�gazdas�gin�l. �t�n felvesz�nk �t-�tezer lejt. Benne vagy-e?
- �tezer lej? - hebegtem, de f�rfiasan t�rt�ztettem magam, hogy az ijedts�g ne
l�tsz�dj�k meg rajtam.
- A j�vedelemb�l sz�pen let�rlesztj�k! - nyugtatott meg K�s. (Ismeretes, hogy a lap
mindj�rt kezdetben megbukott a politika
miatt, �n t�z �vig t�rlesztettem az �tezer lejt. Istenben boldogult Ferenczy Gyula
bar�tom nem is tudta bev�rni. Egy�bk�nt b�zott benn�nk, de egyik �szinte
megnyilatkoz�sa alkalm�b�l kijelentette, hogy a v�lt�n szerepl� al��r�sok k�z�tt a
K�sn�� �r a legt�bbet. Ez a meggondolatlan K�roly a feles�g�t is belekeverte a
lapalap�t�sba.) Ott Turgy�nn�n�l azonban mindketten lelkesedt�nk.
- Igazi demokratikus lap kell a n�pnek - szavalta K�s. - Te, aki ott �lsz a n�p
k�z�tt, legjobban tudhatod, hogy erre �get� sz�ks�g van. Aktivit�sba kell l�pn�nk.
A passzivit�s meg�li az erd�lyi magyars�got... Itt Erd�lyben nem az urak, a n�p a
fontos...
- �jjen! - kurjantott fel mellett�nk lelkesen �rsek Anti, szint�n kid�i ember,
valami koszos malacokat hozott a piacra.
M�sok is j�ttek oda, �s igen kellemetesen elbesz�lgett�k az id�t. Term�szetesen a
lapalap�t�sba belementem, de hazafel� nemcsak a l�nak, nekem is f�jt a hasam.
A feles�gem csak akkor tudta meg a lapalap�t�st, mikor az els� v�l-t��vatol�st
megkaptam.
5. K�ll�.
vili 75 La>
M�sodik tal�lkoz�som akkor t�rt�nt K�s K�rollyal, mikor leszerz�dtem a Keleti
�js�ghoz. Lak�st nem lehetett kapni, akkor d�h�ng�tt legjobban a rekvir�l�s. A
csal�domat kinn hagytam Kid�ben, alig negyven kilom�terre a v�rost�l. �n Gy�rgy
D�nes kom�mn�l a f�ld�n aludtam f�l esztendeig. H�rman voltunk ugyanis egy szob�ban
szalma�zvegyek: D�nes, lovag Orb�n Elem�r dr. �s �n. Kett�n�l t�bb �gy pedig nem
f�rt a szob�ba.
- Mit csin�lsz Kolozsv�rt? - fogott meg az utc�n K�s, �s gyan�san n�zegetett, mert
nem csizma, bricsesz, ujjas �s b�r�nyb�r sapka volt rajtam, hanem a k�r�lm�nyekhez
m�rten el�g tisztess�ges v�rosi g�nya.
- Leszerz�dtem a laphoz - feleltem szem�rmesen.
- El�g marha volt�l! - robbant fel K�s, �s sz� n�lk�l otthagyott.
*
A fennebb eml�tett kid�i szekeres embert�l, �rsek Antit�l levelet k�ld�tt a
feles�gem, amelyben azt �rta, hogy igyekezzem haza, mert a J�isten �jb�l
gyermek�ld�sban k�v�n r�szes�teni benn�nket. A bet�ib�l l�ttam, hogy nem lesz j�
sokat teket�ri�zni. A szerkeszt�s�gb�l elj�ttem este f�l nyolckor, �t�lt�ztem
csizm�ba, bricseszbe, sapk�ba, mert a kasz�l�kon kereszt�l a fej �rdi fogad�k fel�
gyalog szoktam megtenni az utat. K�s a Ferenc J�zsef �ton szint�n haza igyekezett.
- Hova m�sz? - tal�lkoztunk. Mondom neki az �gyet.
- Erre megiszunk egy poh�r sert! - �rvendett K�roly is velem a csal�di esem�nynek.
- No m�g egyet! - aj�nlottuk egym�snak a vend�gl�ben.
- Mit v�rsz? Fi�t-e, vagy le�nyt? - igyekezett a habot ler�zni a sz�j�ba l�g�
bajusz�r�l.
- Fi� lesz! - mondottam b�szk�n.
- Az�rt is le�ny lesz! - ellenkezett K�s.
- Ha mondom, fi� lesz! - k�t�ttem meg magam.
- Fogadjunk egy liter borba, hogy le�ny lesz!
- Fogadjunk!
Mindj�rt ki is hozattuk a bort.
�jf�l ut�n visszaj�tt�nk a Pallaszba �egy feket�re".
vSG76Q�>
Veszedelmesen virradt, mikor sz�tlanul ment�nk egym�s mellett a Br�tf� fel�, ahol
K�s lakott. A Marianum k�rny�k�n Gy�rgy D�nes j�tt szembe vel�nk egy m�sik kid�i
emberrel.
- No, tek�ntetes �r! Ojjan fia sz�letett az este, mint a makk! - gratul�lt a kid�i
ember.
- Ugye megmondtam, hogy fi� lesz! - kacagott diadalmasan K�s K�roly...
*
Sok�ig nem l�ttam az eset ut�n K�s K�rolyt, de �rtam egy gy�ny�r� sz�p cikket a
szt�nai otthon�r�l, a csod�latos v�rr�l, melynek kertj�ben f�lemil�k dalolnak, �s
falai alatt patakok futkosnak, a sz�nt�vet� K�s K�rolyr�l, ki fogja az eke szarv�t,
mik�zben a f�l�tte csattog� pacsirt�k �s m�s �gi madarak ambr�ziaszer� anyagot
cseppentenek a v�ll�ra, arr�l a csod�latos �de, term�keny �s tehets�ges �letr�l,
amelyet a szt�nai hossz� haj� remete folytat, ki �neket �r Atila kir�lr�l, saj�t
m�hely�ben feles�g�vel, gyermekeivel egy�tt kiszedi, k�zi sajt�n kinyomatja,
illusztr�lja, saj�t kez�leg bek�ti �s dedik�lja. �n is, m�s is, mindenki el volt
ragadtatva a cikkt�l. Egy-k�t nappal a cikk megjelen�se ut�n a k�vetkez� c�dul�t
feledte a szerkeszt�s�gi �r�asztalomon.
�B�r mindig odahaza vagyunk, rendk�v�l sajn�ljuk feles�gemmel egy�tt, hogy a
cikkedben jelzett l�togat�sod alkalm�b�l m�gsem tal�lt�l meg minket."
Egy�bk�nt - ha j�l eml�kszem - igen j�lesett a cikk neki, �s ett�l az �r�t�l kezdve
tehets�ges embernek tartott, b�r akkor is, most is tagadta �s tagadja, amiben lehet
n�mi igaza. Ennek ellen�re nem �tal-lotta velem sz�ba �llani, �s az Erd�lyi
Sz�pm�ves C�h megalap�t�s�ban velem is egy�tt dolgozni. A Kal�ka, majd a Halad�s
m�r a m�lt� volt, de nem okultunk bel�le.
Haton voltunk, kik kotolgattuk a C�het: Pa�l �rp�d, Z�goni, K�s, Ligeti, K�d�r Imre
s csek�lys�gem. Hol itt j�tt�nk �ssze, hol ott j�tt�nk �ssze, de legink�bb a Sz�nt�
Mikl�s bar�tunk �ri h�z�n�l, amely a k�s�bbi �js�g megalap�t�s�n�l is legal�bb r�nk
n�zve igen kedves, kellemes tany�nak bizonyult. Meleg, kedves id�k voltak azok, a
kit�n� borral, lik�r�kkel terhelt gun�r�dlis kocsit csak taszig�ltuk egym�s
vit�77La>
el�be. Olyan leg�nyek voltunk mi akkor, hogy az egyik alkalommal itt vacsor�z� �reg
Costa Foru is elfelejtett k�zt�nk rom�nul. Mit mondjak? A Sz�pm�ves C�h alap�t�si
munk�latait �gy beosztottuk, hogy min�l t�bb id�re jusson bel�l�k. Hossz� h�napok
teltek el, de v�gre m�giscsak k�szen volt a C�h. Mikor ezt az �rvendetes t�nyt
lesz�gezt�k a �Muki" feh�r asztal�n�l, Kos a szem�be hull� nagy haja al�l
fels�hajtott.
- Milyen k�r, hogy k�szen van az Erd�lyi Sz�pm�ves C�h!
Mintha tudta volna, hogy neki is majd k�nyvet kell �rnia a C�h sz�m�ra. H�t azokat
a k�nyveket nehezen tudtuk kih�zni egym�sb�l. Soha �let�ben K�s annyit nem
k�romkodott, mint abban az id�ben. V�gre megd�h�d�tt, �s � �rt k�nyvet, a Varju-
nemzets�get. Pomp�s, zamatos, fajin erd�lyi �r�s volt. A k�z�ns�g bolondult �rte.
�n is.
A k�nyv megjelent, de K�s nem mutatkozott. V�g�l Szt�n�n, az otthon�ban
megszor�tottam. Nem menek�lhetett el.
Irult-pirult, nem mert a szemembe n�zni, zavart volt, gyermek volt, a furulikba is
beb�jt volna.
Sz�gyellte, hogy ��r�sra vetemedett" �p�t�sz l�t�re, �s m�g jobban sz�gyellte, hogy
ilyen nagy sikere volt.
s�-Sok mindent el lehetne m�g mondani a r�gi j� id�kb�l, k�z�s harcainkb�l, k�z�s
�lmodoz�sainkr�l, politikai csetepat�kr�l, lelkes, �hes has� munk�inkr�l, hogy
hogyan tan�tottuk meg �rni M�ricz Zsigmondot az �js�g�r�klubban, hogyan forraltuk a
sz�v�nkben k�z�sen az erd�lyi magyar gondot, em�sztett�k magunkat; de minek. Ez
volt a v�gzet�nk. M�r akkor tudtam, hogy K�s is el�bb-ut�bb megadja az �r�t. M�r
akkor tiszta csont-b�r ember volt ez a furcsa tur�ni k�p�, kelev�z kar�, biztos
kez� �s biztos fej� ember, ki pillanatig sem tud nyugodni. �p�t, mindig �p�t, s
k�b�l, sz�nb�l, vonalb�l, bet�b�l, sz�b�l, l�lekb�l. Egyetlen tragikuma, hogy
sohase lesz k�szen ez a mi magyar D�va v�runk, de nem hi�ba h�nyjuk a fal�ba
magunkat, asszonyunkat, gyermek�nket, minden�nket. Mindig K�s volt az, ki sohasem
cs�ggedett. Mindig K�s volt az, kinek soha sincs igaza, �s mindig igaza van.
Most hallom, hogy jubil�lsz, K�roly. Ugye, mindig mondtam, hogy nem lesz j� v�ge,
ha nem f�rsz a b�r�dben?...
*SS78 2i>
Hazat�r�ben a v�s�rr�l
T�ved, aki nem hiszi, hogy m�r a teljes b�ke�llapot vissza nem t�rt a vil�gba.
Csalhatatlan jelei vannak m�r ennek. J�l�tben, b�s�gben �l�nk, nincsenek politikai
probl�m�k, ad�k, lak�shivatalok, gondok �s az �let ezer megd�bbent� trag�di�ja.
Val�s�gos aranykor ez a mostani. A nagy nemzetk�zi konferenci�k �s Eur�pa
t�leked�se, szl�v korridor, minden csak vihar egy poh�r v�zben. Bizony�tja mindezt
a kolozsv�ri v�s�r. Tess�k csak ut�nagondolni, hogy ez a mostani kirakod�v�s�r 1914
�ta, a nagy h�bor� kezdete �ta az els� Kolozsv�ron.
N�mi gunyoross�ggal mondva, m�r a baromv�s�ron megmutatkoznak a jelei, hogy az �let
fellegtelen, �s a t�lnek a riaszt� bajait�l nem kell f�ln�nk. A felhajt�s olyan
sz�p volt, hogy feledve a h�spanam�kat, maxim�l�si rendeleteket, az �rak �nk�nt
leestek annyira, hogy a szeg�ny emberek tan�cs�rt fordultak egym�shoz: mit
kezdjenek a f�l�sleges p�nz�kkel. Sok okos �s hasznos dolgot tanult itt az ember.
Akinek nem futja zs�rra �s malacpecseny�re, az is megtanulhatta, hogyan lehet egy
k�v�r diszn�t megk�zel�teni. Az ember egyszer�en r�l�p a malacot tart� k�t�lre, �s
l�p�sr�l l�p�sre k�zeledik hozz�. Val�s�gos iskolap�ld�ja ez a - politikai
taktik�nak is.
Mikor �gy kivettem a r�szemet a t�lire val� k�v�r diszn�b�l, akkor a b�zak�szletet
biztos�tottam. Gy�ny�r� �s fajs�lyos b�z�k, kukoric�k, �rp�k �s zabok k�n�lt�k
magukat. T�nyleg meg�rdemlik a pr�miumot. Ezt a pr�miumot magam is felaj�nlottam a
termel� gazd�knak, de a sz�ks�ges mennyis�get csak a pr�mium�rt nem bocs�tott�k
rendelkez�semre. Hirtelen �s megc�folhatatlanul bebizony�tott�k, hogy a b�za otthon
t�bbe ker�l nekik. Megnyugtattam, hogy a f�ldm�vel�s-�gyi miniszter esetleg
lehet�v� teszi, hogy nekik legyen b�z�juk, de nekem ne. Ebbe mind a k�t f�l
belenyugodott. �n elj�ttem, mert l�ttam, hogy vannak, akik r�szemre is vesznek
b�z�t vagont�telben.
*Jl�79Q�>
R�gi gyermekkori kedvem visszat�rt, �s f�ttyre k�nyszer�tett. Olyan boldog voltam,
mint akkor, amikor a szek�rsarogly�ban a kisborjak k�z�tt el�sz�r hozott ap�m a
v�s�rra.
Feles�gem n�mi megb�z�ssal �s azzal a s�lyos megjegyz�ssel terhelt meg, hogy ha nem
hozok j� t�z�ll� cser�pfazekat, eg�sz t�len nem eszem �zletes t�lt�tt k�poszt�t.
Bizonyos vagyok benne, hogy am�gy sem eszem, de a Kossuth Lajos utc�ban m�gis
sz�ltam F�rge N�met Ferenc als�j�rai fazekasmesternek. Kaptam is egy hatalmas,
szomor�an tompa zeng�s� fazekat, aminek m�r most sz�p f�st�s az �dala, mintha pont
ebbehejbe emelintett�k volna le a t�zr�l. Ha �hes leszek t�lt�tt k�poszt�ra, csak
r�n�zek erre a k�korszaki kincsre, �s megnyugszom. Ezenk�v�l vettem a gyermekek
r�sz�re egy higi�niai eszk�zt. Mikor elt�voztam, az �sszes als�j�rai fazekasok
szerencsek�v�natuk-kal halmozt�k el F�rge N�met Ferencet.
�tba ejtettem a mnemotechnikai m�v�szet v�lasztottj�t, Sybill�t, hogy megtudjam,
mit csin�l a feles�gem odahaza. Krausz Erzs�bet, a Sybilla (k�rem �ssze nem
t�veszteni az ut�nz� gondolatolvas�kkal) a f�t�ren fogadott. Felk�rt, hogy
bizalommal forduljak hozz�, mert miut�n bel�ptem, mindj�rt tudta, hogy �n vagyok.
R�n�zett a higi�niai ed�nyre, �s megeml�kezett gyermekeimr�l. Ezenk�v�l megmondotta
a tulajdonomban lev� h�szlej esnek az anyak�nyvi sz�m�t, �s jelezte, hogy nem
sok�ig marad a tulajdonomban. Megd�bbentem, �s atyj�t�l, Krausz M�rton nagyv�radi
fest� �s m�zol�t�l �rdekl�dtem le�ny�nak meglep� bels� tulajdons�gai fel�l.
Ne tess�k megd�bbenni! Krausz �rnak nem egy, hanem h�rom ilyen j�sle�nya van. Sz�
sz�t k�vetett, �s elmondta az �letsors�t, hogyan fek�dt mind a h�rom t�fuszban a
budapesti Szent L�szl� K�rh�zban, �s hogyan vizsg�lt�k fel�l az orvosok. A t�bbi,
amit mondott, szomor� emberi verg�d�s a keny�r�rt. S�lyos, igaz emberi �let mindez.
Pillanatig elgondolkodtam, �s nem voltam k�v�ncsi a j�v�re. Krausz �r pedig
biztatott.
- Tess�k pr�b�lni. N�lunk direkt ki van mondva, hogy mindez m�v�szet.
Vend�gek j�ttek. A beteges, v�zna fiatal le�ny �jra elmer�l tehets�g�ben, �s
bolygatja tov�bb az �let eltemetett, sok szomor� bels� titk�t.
v��80Qi>
A b�d�sok, az �rul�k port�k�jukat k�n�lt�k. Szerencsej�t�kok k�r� nagy t�megek
csoportosultak, �s zajlott tov�bb a v�s�r. Falusi leg�nyek, falusi l�nyok csak �gy
d�sk�ltak a sok f�nyes, aj�nd�knak val� port�k�ban. M�zeskal�cs, j�t�k, ezerf�le
sz�ks�ges dolog cs�b�tja a szemet. Egy condrakab�ton �kes rigmussal �n�t�t", dalt
�rul egy rom�n atyafi. Megr�z� havasi trag�di�k, b�jos �s szenved�lyes havasi
szerelmek nagyszer� hist�ri�ja hever a p�sztort�z �gette kopott condr�n. Hej, ha
otthon kibet�zik mindennek az �rtelm�t, tudom, istenem, hogy sok sz�vf�jdalom lesz
miattuk.
Kicsit tov�bb m�k�dik ez az eml�ksorrajzol�. Aranytint�val fel�rja mindazt, amit a
szeret�mnek mondani szeretn�k.
Amott csod�s ed�nyforraszt�k mesterkednek. Akinek kedve telik benne, sok elk�peszt�
kom�di�t l�that.
Lassan alkonyodik. A zaj csendes�l. Hirtelen�ben �n is megveszek k�t jut�nyos�n
sz�m�tott m�zeskal�cssz�vet, hadd �r�ljenek a porontyok. �s hazaindulok.
Ha most fiatalabb er�mben voln�k, k�t heged�s cig�nyt is inten�k a h�tam meg�. �gy
azonban lassan bandukolok haza.
K�t kicsik�m megpattan� izgalommal v�r r�m, hogy mi a v�s�rfia, �s mikor l�tj�k,
elszontyolodnak.
- Csak sz�vet hozt�l?
- Csak sz�vet hozhattam a nagy emberv�s�rb�l, csak sz�vet - b�lintottam r�
komolyan.
vJ�8iai>
B�k�ben is t�megs�rban
A H�zsong�rdi temet� tetej�n a sz�nt�f�ldek szomsz�ds�g�ban nyugszanak az ingyen
halottak, akiknek annyi sincsen, hogy ezt az �les s�rocsk�t megv�lts�k, akiket
k�zk�lts�gen hantolnak el. Ezek azok az emberek, akiket az �g is h�z, megfojt a
nyomor, az �res gyomor. Rendesen h�t gyermek�k van, �s szennyes visk�kban,
pincelak�sokban szikr�zik a szem�k a sok keser�s�gt�l. Im�dkoznak �s k�romkodnak,
Istennel �s �rd�ggel egyszerre cimbor�lnak. �heznek �s titokban k�nnyeznek. M�g a
f�r�szt tolj�k keser�en. Avagy az alomszalm�ba f�rj�k meggy�t�rt test�ket
vigasztalan j�v�j�k r�mk�pei el�l, elt�prengenek a vil�g probl�m�in is:
- Mire val� ez az �let?
Ez az �let mind�ssze arra val�, hogy Gorkij �jjeli mened�khelyei �rjon r�la. Ok az
emberis�g salakja, �a himl�s �gy piszokja, limlom a templomfi�kban", de Rilke
verset �r r�luk, �s h�ress� lesz a meztelen h�tukon. Prolet�rgyermekek k�nos
jajong�sa, s�r�sa n�ha felver a palot�k k�sz�b�ig, �s J�zus k�nnyes parabol�t mond
r�luk - utols� L�z�rokr�l. �ket n�zve a nap is elhervad az �gen; de mindez nem
menti meg m�gsem a holtbizonyos pusztul�st�l.
V�g�l meghalnak. Enn�l okosabbat �gysem tehetn�nek. Mondva van, hogy �odalent m�r
nem f�j semmi". �s ezzel �ri �ket a legnagyobb csal�d�s.
K�pzelj�k csak el.
Sz�v�s �s hosszas betegs�g ut�n az oblig�t szok�s szerint v�g�rv�nyesen nyitva
feledi a sz�j�t-szem�t, �s m�r nyugodtan m�szk�lhat a l�gy a szeg�ny ember h�tszer
szent orc�j�n.
Becs�letesen ki�llja a halottk�mpr�b�t, �s a t�rv�nyes h�rom napot kifekszi a saj�t
h�t�n. Hivatalos sz�j�r�s szerint �hulla" lesz bel�le, a rendes feket�be hajl�
violasz�n hulla. �sszes hagyat�ka valami ante^82 0^
diluvi�lis bakancs, melyet legnagyobb fia sem b�r a f�ldr�l felemelni. A csal�dja
k�nnybe l�badt szemekkel �rzi, m�g szabad, �s k�zigazgat�silag meg nem adj�k neki a
v�gtisztess�get.
Az �zvegyet a t�bbi megszomorodott szeg�ny ember �gy vigasztalja:
- Hagyd el. J� neki, t�bbet nem szenved. A lak�s k�rd�se is v�gleg megold�dott. -
Sokan tal�n irigylik is �rte, de most j�n a fenn jelzett csal�d�s.
A halottat sz�pen besz�gezik a kopors�ba, �s megindulnak vele az �r�k nyugalom
h�n�ba. Jelen esetben papostul felm�sznak a H�zson-g�rdi temet� tetej�re, ahol m�r
v�rja a meg�sott s�r.
Gy�ny�r� id� van. (Ez a november kitesz mag��rt.) A dr�ga falevelek puh�n hullanak
a halott �tj�ba. A halotti ima messzi hangzik, a s�r�s eltikkad. V�g�l a
kenderk�t�len lebocs�tjak. Hantot sz�rnak ut�na, �s a halott �rdemeit csendesen
m�ltatva eloszlanak az emberek, a k�t s�r�s� betekint, ha el�g-e a kegyelettel
vetett hant. No, nem l�tszik a kopors�. Ha l�tszik, az se baj.
A k�t, lap�tos �r tov�bb vigy�z.
Nemsok�ra �jabb menet kapaszkodik fel a magas, �rnyas dombon. Az apa h�nalj alatt
szorongatja a kopors�t. Csecsem�t temetnek. Nem csoda, �skarl�tj�rv�ny" van a
v�rosban.
Mivel arra s�t�lok, megk�rdem a pip�t elrejt� s�r�s�t.
- A kicsik�t hov� temetik?
- Van itt m�g hely, uram - mutat az el�bbi s�rra az ember, �s m�r �t is veti a
k�t�lhint�t a m�lys�g sz�ja f�l�tt.
A jelenet ugyanaz. N�h�ny falev�l �jra lepilink�zik, de a s�rt m�gsem hantolj�k.
- V�rnak m�g valakit? - teszem a k�rd�st. A s�r�s� belev�gja lap�tj�t az agyagba.
- M�g h�rmat temetnek.
- Mind ide? Ebbe az egy s�rba?
- El�g m�ly, elf�rnek - nyugtatnak meg mindketten.
A pap v�ltozik, m�s ima k�l sz�rnyra, turibulum, szentelt v�z, �nek. K�sz.
Bev�rom az utols�t is.
s!LH3Ql>
Az �t temet�snek v�ge. A kopors�hekatomba majdnem kin�tt a m�ly s�rb�l. Alig egy
arasznyira van a f�ld sz�n�t�l. A s�r�s�k komoly munk�ba fognak. Bef�ldelik. A
tetej�re f�ldb�l imit�lj�k a kopors� form�j�t, lap�tjukkal led�ngetik, �s
odasz�rj�k a s�rsz�mot. 60.
Hanyatlik a nap is. Kor�n s�t�tedik. A temet� csakhamar eln�ptelenedik. Bez�rj�k.
Holnap is van nap.
�s holnap �t �rva halott �rv�i kizar�ndokolnak a t�megs�rhoz, a prolet�rokhoz, akik
az �let szeg�nyei voltak, �s holtukban sem kaptak egy csendes kis helyet, amelyet
maguk�nak mondhattak volna. �t kis csal�d hajlik �ssze a szent porok felett, �s
faj, vall�s, nyelv k�l�nbs�ge n�lk�l megb�k�lnek ottan, mik�nt alant is, a koldusok
feketegy�m�ntpalot�j�ban j�l �rzik magukat a r�vbe jutottak.
T�boly�t�an sz�p a szeg�nys�g nagy k�z�ss�ge ott - lent �s itt - fent.
vS2 84Q2>
Pesti noteszk�nyvemb�l
B�r nem kell felfedezni senkinek Budapestet, ma m�gis tal�n nagyobb �lm�ny az
Erd�lyb�l felker�lt embernek, mint valaha. P�ratlan fekv�se, sz�ps�ge, vil�gv�rosi
leveg�je, ragyog�sa, l�ktet� �lete, k�b�t� var�zsa az �lmok hat�r�ra ragad
mindenkit, aki r�gen nem l�tta. Mikor pedig n�mileg a f�nyt�l vak�tott szem l�tni
kezd, �s a zsong� agyb�l kiv�lt�dik a gondolat, �nk�ntelen�l is felvet�dik a
k�rd�s, hogy vajon egyed�l vagyok-e, idegen vagyok-e, vagy �reznek-e valami
k�z�ss�get velem az emberek! L�tsz�lag nem. H�v�s pontoss�g, eur�pai modor,
szigor�s�g, kifog�stalan udvariass�g jellemez mindent, �s szinte l�tni lehet a
korm�nyz�s ac�lg�pezet�t, amely hib�t nem ismer �s nem t�r. Ebbe a g�pkonstrukci�ba
pedig mindenki beletartozik, ha akar, ha nem. Az eg�szet �that� egys�ges gondolat,
mely ir�ny�tja, megl�tszik mindenen �s mindenkin. A form�ban �s k�ls�
megjelen�s�ben prec�z, l�tsz�lag mindent elsodr� szigor �s ped�ns rend m�g�tt
azonban izz� l�lek rejlik, amely adand� alkalommal teljes m�rt�kben revel�l�dik kis
dolgokban �ppen �gy, mint nagyobb esem�nyekn�l. Ezt az embert megmutat� lelket
el�sz�r a pesti rend�rn�l l�ttam meg.
A Ferenc J�zsef h�df�n�l t�rt�nt. Azt m�r a fel�r�sb�l megtudtam, hogy az egyik
gyalogj�r�n csak �tmenni szabad, a m�sikon csak visz-szaj�nni. Azt azonban m�r nem
�rulta el semmi felirat, hogy a villamosra csak bal oldalon szabad felsz�llani.
�ppen j�tt is a megfelel� vi!lamo,s �s alig kapaszkodom fel jobb fel�l, valaki
meg�rinti a v�llamat.
- Uram! Sz�lljon le!
Hatalmas sz�l szigor� rend�r volt.
- Fel fogom �rni. - �s vette is m�r a notesz�t.
- De mi�rt?! - igyekszem t�j�koz�dni. A rend�r ridegen megmondja:
- Mert jobb fel�l akart felsz�llani a villamosra. Hogy h�vj�k?
*it�85 2i>
Mosolyogva vallom be.
- Nyir� J�zsef.
- Hol lakik?
- Kolozsv�rt.
- Kolozsv�rt? - �s a rend�r kez�ben megremeg a ceruza. Gondolkodik. Kiss� m�g
g�nyol�dom is.
- �rja csak, biztos �r. Magam is k�v�ncsi vagyok, hogyan vesznek el� Kolozsv�rr�l.
A rend�r rosszall�an, bor�san n�z r�m, csak az arc�n l�tszik, hogy lassan
�tt�zesedik.
Hirtelen elhat�roz�ssal kit�pi a lapot, alig hallhat�an ism�tli: �Kolozsv�r..." -,
majd elborul� szemmel fel�m fordul.
- Menjen, uram! Nem b�nom, ha a tetej�re m�szik is fel a villamosnak...
A m�sik eset a kalauzzal t�rt�nt. Szigor�, k�teless�gtud�, ped�ns ember volt ez is,
Cegl�dre utaztunk, de �ppen az utols� pillanatban �rkeztem, �s m�r nem volt id� a
jegyet leb�lyegeztetni. A m�r mozg�sban lev� vonat utols� kocsij�ra siker�lt
felugrani, a kalauz karjai k�z�, aki mindj�rt meg is kezdette rajtam az
ellen�rz�st.
- Szabad a jegyet?
- Tess�k. Megn�zi.
- K�rem, ez a jegy nincs rendben. Hi�nyzik a leb�lyegz�s.
- De kalauz �r, l�thatta, hogy utols� pillanatban �rkeztem, futottam, id�m nem
volt.
- Mindegy. Meg fogja fizetni a menetjegyet.
- A menetjegy itt van. Mi�rt fizetn�m meg m�sodikszor...
- Ez a szab�ly.
Hossz� vita ut�n meggy�ztem, hogy ilyen kis formalit�sra nem terjedhet ki a
szab�ly, �s kijelentettem, hogy nem fizetek, �s m�s b�n�smodort v�rtam. A kalauz
megh�kken, l�tszik rajta, hogy neki kellemetlenebb az �gy. Kit�r bel�le az ember, a
k�zd�, �ll�s�t f�lt�, ki tudja, milyen k�r�lm�nyek k�z�tt �l� szeg�ny, �rz� ember.
Hangja ell�gyul, �s melegen azt mondja:
�4S86Qi>
- Ne sajn�lja, uram, azt a kis p�nzt, fizessen, k�rem, mert nekem az �ll�somba
ker�l a szab�lytalans�g...
- Cegl�den bemegy�nk az irod�ba - nyugtatom meg -, �s ott majd elint�zz�k, �s ki
fogom jelenteni, hogy �n teljes m�rt�kben teljes�tette k�teless�g�t...
Mikor Cegl�dre befut a vonat, �s Benedek Elek vezet�s�vel kisz�l-lanak az �r�k,
felharsan a zene, a p�lyaudvaron ezer �s ezer ember szorong. A gimn�zium igazgat�ja
�dv�zl� besz�dbe kezd, hogy Isten hozta az erd�lyi �r�kat...
Egyszerre valaki meg�rinti a v�llamat. A kalauz volt, ki lelkes�lt szemekkel csak
annyit mond:
- Bocs�nat, uram.
A k�vetkez� pillanatban elt�nik a vonattal az ismeretlens�gbe...
vS2 87Qi>
K�t kritika
J�t, rosszat eleget mondottak r�m kritikusaim az alatt a p�r �vtized alatt, mi�ta
�rogatok. Megdics�rtek olyan dolgok�rt is, ami nem volt benne az �r�somban, �s
kifog�soltak olyanokat is, ami - szint�n nem volt benne az �r�somban. Tisztel�im
tal�n n�h�nyszor t�bbre tartottak, mint �n saj�t magamat, �irigyeim" - ahogy a
sz�kely n�pdal mondja - n�ha azt is kifog�solt�k, amivel meg voltam el�gedve. No,
nem haltunk bele: �k se, �n se. Ha nem volna ilyen tarka agy� az emberis�g, szeg�ny
ember mivel sz�rakozn�k. Ir�embern�l abban nyilv�nul meg az �isteni gondvisel�s",
hogy ebb�l a �kritikai" z�rzavarb�l is valahogy kil�bol.
Kaptam azonban k�t olyan �kritik�t" �letemben, amire ma is a legb�szk�bb vagyok.
Pedig nem voltak megfellebbezhetetlen szaktekint�lyek, orruk hegy�ig dohos tud�sok
vagy ijeszt�en �entellekt�elek", modernek, eur�paiak, olvasottak, az emberis�g
fej�n tr�nolok, akik megtiszteltek vele; hanem csak aff�le k�tk�z-egyszer� emberek.
Egyik�k kicsi kerek sz�ken �l� csirizes csizmadia, a m�sik feh�r harisny�s falusi
sz�kely ember. Nem is azt mondott�k nekem, mit a Miksz�th f�tt mell�, k�v�r
gazdasszonya, hogy �ilyent �n is tudn�k �rni", hanem -m�sk�ppen t�rt�nt.
A Raps�n� r�zs�ja �s a cip�sarok
Az �regebb rend� emberek m�g eml�kezhetnek arra a t�rt�nelmi novellap�ly�zatra,
amelyet igen sz�pen megindokolt c�llal - m�r nem eml�kezem pontosan, 23-ban-e, 25-
ben-e, de val�sz�n�leg 23-ban -az Ellenz�k hirdetett. K�pr�ztat�an nagy �sszeg,
�tezer lej volt a p�lya*iQ88Ql>
d�j a dics�s�gen k�v�l, ami sz�p �s a leggyakoribb nemzetkisebbs�gi fizet�si
eszk�z.
Nosza, nekirugaszkodtunk k�zel sz�zan, �tezer lejre t�rekv� szeg�ny emberek, �s nem
vala olyan eldugott vagy elrejtett fejezete t�rt�nelm�nknek, amelyet fel ne
turk�ltunk volna. Csak az bosszantott, hogy l�pten-nyomon J�kaiba �tk�zt�nk, akihez
�gy hozz�ragadt minden j� t�ma, amerre megfordult, mintha m�zzel lett volna
megkenve a l�ba.
Valahogy m�giscsak r�akadtam a Raps�n� r�zs�j�ra, �s ill� szer�nys�ggel legyen
mondva, meg is nyertem vele az �els� d�j"-at. M�sodik d�j ugyan nem volt, de �els�
d�j"-at kell �rnom, hogy ann�l ink�bb kiemeljen �dics�s�g"-emet.
Szerencs�re ez a dics�s�g nem nekem, hanem azoknak �rtott meg, akik a titkos
p�ly�zat n�vtelens�g�ben maradt vagy csak �dics�retet nyert" bar�taiknak szerett�k
volna juttatni a p�ly�zatokn�l k�zismert �p�lm�t". A cikkek �s �tanulm�nyok"
�radata indult meg a Raps�n� r�zs�ja ellen �s mellett, nem is sz�m�tva a szem�lyes
vitatkoz�sokat. Az �tezer lej m�r r�gen elkelt, a h�r�t is elfeledtem, de a vita
hetekig, h�napokig tartott, �s alig volt �js�golvas� ember haz�nkban, aki akarva,
nem akarva tudom�st ne szerzett volna r�la.
M�ly hat�s�r�l azonban v�letlen�l gy�z�dtem meg.
Hazaigyekeztem, �s az a kellemetlens�g �rt, hogy lev�lt �s elmaradt a cip�m sarka.
Szerencs�re alig p�r l�p�snyire eldugott, s�t�t kis cip�szm�helyt pillantottam meg.
A mester gyorsan visszaverte a megsz�k�tt cip�sarkat. K�zben besz�lgett�nk. Valami
gyan�t foghatott a mester, mert megk�rdezte, hogy ki fia-borja voln�k, �s mi a
becses nevem.
- Nyir� J�zsef! - mondom.
- Aki a Raps�n� r�zs�j�t �rta?
- Ugyanaz! - vallottam be. - Mivel tartozom a munk��rt?
�t-hat lejes munka volt az eg�sz, de a mester arca b�szk�n lobogni kezdett, kih�zta
mag�t, sz�les tenyer�t elembe tette, �s igaz meggy�z�d�ssel azt mondotta:
- Aki a Raps�n� r�zs�j�t �rta, az nekem ne fizessen semmit!... Ezt csin�lja valaki
ut�nam!
*JG89 22>
A sib�i b�l�ny �s a sz�kely atyafi
Ez se rossz.
Nyolc esztend�vel ezel�tt esett meg velem az a sz�gyen, teh�t besz�lhet�nk r�la,
mert megvan a �sz�ks�ges t�rt�nelmi t�vlat".
Sok nyomor�s�g ut�n, v�gs� nekikesered�semben hazak�lt�ztem feles�gem
sz�l�faluj�ba, Als�r�kosra, az anyaf�ld�n gazd�lkodni. El�g volt a kincses
v�rosb�l. Sz�ntottam, vetettem, f�t v�gtam, marh�t tartottam, hordoztam az �let �s
a f�ld ezer dr�ga gondj�t, hajnali �r�m�t �s esti hal�los f�radts�g�t, ezzel a
munk�val egy nagybirtokos milli�kat szerzett volna; de az se volt kutya, hogy �gy
is, t�z sov�ny holdacska mellett, felvittem hat teh�nre az ��llat�llom�nyt".
- Kicsit sok nek�nk hat teh�n! - mondom a feles�gemnek, mert az ember mindent
besz�ljen meg az asszonnyal. - N�h�nyat el k�ne adni!
- Csin�lja, ahogy jobbnak l�tja, Kicsisz�vem! - ijedett meg az asz-szony az
elhat�roz�s mer�szs�g�t�l, mert - tess�k csak meggondolni - m�lyen belev�g az ember
�let�be, ha hat marha k�z�l n�gyet elad. Ha a megmaradottak k�z�l valamelyik
�elr�g", nincsen tej a gyermekeknek, ha valami baj esik, mivel a fen�vel folytatja
a gazdas�got. A p�nz elv�sik, sohase is szeretett megmaradni a h�zunkn�l. Ki tudja,
mi lesz, �s akkor mi n�zhetj�k az eget. M�gse ellenkezett az �n �Kicsisz�vem", de
nem is biztatott, csak r�m hagyta, hogy csin�ljam, ahogy j�nak l�tom. Ut�lag
mondj�k meg az asszonyok a v�lem�ny�ket, ha valami nem siker�l, de mikor hat�rozni
kell, b�tortalanok, mint a csiga szarva.
- Tejsz�vetkezet nincs, nek�nk sok, amennyit fej�nk, �rt�kes�teni nem tudjuk,
v�rosba nem sz�ll�thatjuk, vajgy�rt nem csin�lhatok, koszttal se gy�z�k hat
tehenet, �j borjakat is v�runk, �n biza feladom! -b�tor�tottam magamat. - Ad�t kell
fizetni, ez kell, az kell... Holnap �ppen v�s�r napja...
- Csin�lja, ahogy j�nak l�tja! - hajtogatta az asszony, de m�r �Kicsisz�vem"
n�lk�l.
- B�zza r�m! - b�lcsk�dtem, de az asszony aggodalma kiss� megingatta f�rfias
biztons�gomat. �vatos lettem. Gondoltam, j� lesz el�bb t�j�koz�dni az �rak fel�l.
vS2 90La>

Am�gy mez�re k�sz�lve, gyenge ruh�zatban, zs�ros kalappal, viharvert l�bbelivel,

borotv�latlanul �gyelegtem m�snap d�lel�tt a barompiacon, hogy l�ssam, �hogy j�r a
marha". Ha megadj�k az �r�t, akkor eladom, ha nincs �ra, akkor ki se hajtom a
teheneket.
J� �r�ig j�tszottam a vev�t, hadd l�m, mire lehet jutni. Alkudtam, lesz�ltam,
izzadtam, parol�ztam. �Adja-e? Nem adja? No, tartsa meg... M�g mondok egy sz�t!" -
j�rt a sz�jam, f�rasztottam az embereket, ahogy v�s�rn�l szok�s, teh�nszag� lettem
magam is a sok tapogat�s| t�i, teh�neml�-fogdos�st�l, am�g r�j�ttem, hogy nem
�rdemes az �n
| gy�ny�r� �llataimat elpr�d�lni.
' �ppen f�lre�lltam a sokadalomb�l, hogy kicsit szusszanjak, s legal�bb egy szivart
sir�tsek, mikor l�tom, hogy az Olt partj�n, Erd�ly egyik legszebb r�nesz�nsz kori
m�eml�k kast�ly�nak kiv�gott parkj�ban egy megmaradt feny�sz�lhoz k�tve k�t olyan
gy�ny�r� fekete csik� fic�nkodik, amilyeneket nemigen l�ttam �letemben, pedig eny-
nyire megv�n�ltem. Nem lehettek t�bbek n�gyesztend�s�kn�l. Feh�r harisny�s, t�mzsi,
t�kmag ember kev�lykedik mellett�k.
- Maga hov� val�, b�ty�m? - ker�lgettem a csik�kat.
- �n j�nosfalvi! - hunyor�tott oda a csik�knak, mert - tudta � m�r, amit tud -
l�tta, hogy nagy bolondja vagyok a sz�p l�nak.
A sz�kely hamar megszagolja a �j� v�s�rt", s ilyenkor m�g a legta-pasztaltabbnak is
felvillan a szeme, de engem se a g�lya k�lt�tt, l�ttam rajta, hogy tudja: k�r velem
a dr�ga �d�t t�lteni. Sz�kszav� �s megvet� volt. F�lremorgott a l�ttomra.
- �letemben nem l�ttam k�t sz�p ilyen csik�t! - lelkendeztem neki-t�z�lve.
A sz�kely kev�lyen m�gis sz�ra m�ltatott, �s aszondja: | - Ilyen�ket nem es
l�thatott az �r, mert ily�n k�t lova m�g a zsib�i * b�l�nnek sem volt!
- Kinek? - h�kkenek meg.
\ - H�t a zsib�i b�l�nnek... Wessel�nyi Mikl�snak! - d�fi fel�m az ar-� c�t
az atyafi, de mintha m�r megb�nta volna, hogy ennyit is r�m paff z�rolt a
tudom�ny�b�l: v�gigut�lkozott rajtam. - Mag�nak k�l�nben b besz�lhetek!...
I *S� 91 Ql>
- Nono! - pattanok el�be. - T�n azt hiszi kend, hogy nem tudom, ki volt Wessel�nyi
Mikl�s.
Az atyafi legyint a keze fej�vel, hogy hagyjuk. �gy teszem, mintha megs�rt�dtem
volna.
- Tan�lt ember vagyok, h�! - j�tszom az �n�rzetest. - Iskol�ba j�rtam! Hogyne
tudn�m, hogy ki volt Wessel�nyi, a sib�i b�l�ny... H�t az �rv�zi haj�s, aki...
- Az a sz�me vil�ga! - akaszt meg az ember szinte boldogan. Pillanatra azt hitte,
hogy t�ved, de m�r l�tja, hogy m�gse t�vesztette el n�lam a h�zsz�mot. - Annak az
apja, a z�reg Wessel�nyi, a l�tart� Wessel�nyi! - magyar�zza, hogy eg�szen
tudatlanul m�gse t�vozzam.
Ritk�n esett ilyen j�l a len�z�s.
M�r l�ttam, hogy az ember az �n reg�nyemb�l besz�l. Isten tudja, hogyan jutott
hozz�, hiszen J�nosfalva a k�t hegyen t�l eldugott kicsi sz�kely falucska, ahol
nemigen emlegetik az erd�lyi irodalmat.
- Vajon mit sz�lna hozz�, ha megtudn�, hogy kivel besz�l? - j�tt a k�s�rt�s.
Gyenge az emberi term�szet. �n se b�rtam meg�llni, hogy az �n sz�kely testv�rem
elismer�s�t le ne arassam.
Tudni kell azonban a m�dj�t, hogyan besz�ljen az ember.
- Netene! - mondom az � nyelv�n. - Jobb lesz, ha egy cseppet megbecs�li mag�t...
Tudja-e, hogy kivel besz�l?
Nem sz�lt, csak a mozdulata mutatta, hogy: �� l�tja."
- M�rt ne! - h�zom ki �n is magamat el�tte. - Tudja-e, hogy azt a k�nyvet -
amelyikb�l a tudom�ny�t szerezte - �n �rtam?!
�nk�ntelen meglep�d�tt az atyafi, de csak pillanatig. Azt�n m�g egyszer
v�gigut�lkozott rajtam, �s tiszt�n l�tszott, hogy azt gondolja: - Mit, hogy ez a
v�kony, tekerg� g�ny�j� nyavaly�s �rta volna azt a sz�p k�nyvet?...
- Maga? - k�p�tt ki. - Menjen innen... - �s t�bbet sz�ba se �llott velem.
Hetek m�lva tudtam meg, hogy eg�sz t�len a papjuk est�nk�nt a gazdak�rben A sib�i
b�l�nyt olvasta fel az atyafiaknak. Innen ismerte az �n emberem.
vSL2 92ai>
I Hov� lett a vir�g?
II Beharangoz� el�tt a cinteremben �lldog�l� sz�kelyek el�bb v�gig-�l mustr�lnak,
hogy bevegyenek-e maguk k�z�. Nem csoda, ha eleinte 1 bizalmatlanok, hiszen
deresed� f�vel ker�ltem haza, s h�sz-huszon�t
esztend� ut�n megv�ltozik az ember �erk�lcse". Az els� megjegyz�sek
kedvez�tlenek.
- Cs�ful leromlott a v�rosban - m�r v�gig a kur�tor. - �gy l�tszik, 1 gyenge ott
is a keny�r.
l - Cseppet bizony �r�asztalszag� - n�z le a m�sik.
I - Kisz�tta a folytonos sz�ken �l�s - kacag Magd� J�nos.
|| Az �reg F�zi a foglalkoz�somat morogja le:
- Hiszen sz�p mesters�g a mag��, ha azt kell meg�rni, ami van, de hej, keserves, ha
arr�l kell bet�t vetni, ami nincs.
Keserves, nagy igazs�g van ebben a furfangos mond�sban, mert bizony Sz�kelyf�ld�n
arr�l kell bet�t vetni, ami nincs. Ami van, j� volna, ha nem volna, ami nincs, j�
volna, ha volna.
Van Iorga-korm�ny, csend�r, utols� csepp v�r�nket kisajtol� terhek, magyarpuszt�t�
politika, sz�v�nk�n tapos� vak sovinizmus, �let- �s j�v�bizonytalans�g, teljes
kiszolg�ltatotts�g, k�ts�gbeejt� tehetetlens�g, soha nem sz�n� sok f�jdalom, sz�mon
sem tarthat� sok ad�ss�g - a hajunk sz�la se a mienk m�r -, minden perc �jabb bajt
�s megpr�b�ltat�st sz�l; van k�ts�gbees�s, s�rj�ra zuhant n�p, gazdas�gi,
kultur�lis �sszeoml�s, �s ki tudn� felsorolni, hogy m�g menynyi hal�lnem.
Nincs keny�r, p�nz, ruha, �letlehet�s�g, b�k�s otthon, biztons�g, rem�nys�g a
j�v�ben, az �let ezer n�lk�l�zhetetlen sz�ks�glete, megbecs�l�s, emelt fej�
n�p�ntudat, megk�l�nb�ztet�s n�lk�li jog�lvez�s, legal�bb az �ltal�nos emberi
jogokat elismer� f�ggetlens�g �s - hiszen mindenki tudja, mi nincs; de nekem nem az
f�jt a legjobban, mikor
v�f�93 22>
hazaj�ttem, hanem az s�pasztott hidegre, hogy v�gigmehet�nk j�form�n eg�sz
Sz�kelyf�ld�n, �s nincs az ablakokban vir�g.
Egy�b �nincs" csak a test �s a meg�lhet�s k�lv�ri�j�t jelenti, de az m�r a l�lek
hal�la.
Mert:
A vir�g n�lk�li sz�kely h�z csak kopors�, befagyott sz�j, melyen a s�r pen�sze
rothad. Az �let pokolba s�llyed�se, a j�kedv, der�, bizalom, szerelem, �letakar�s
gy�szjelent�se, a k�ts�gbees�s �ress�ge, a bels� �sszeoml�s n�mas�ga, az ifj�s�g
porr� semmis�l�se, elj�vend� �let�nk �j sz�zadainak el�re s�rba h�ny�sa. Az �rd�g
k�p�tt be m�r az ilyen ablakokon, ahonnan utols� jajsz�val �r�kre elment az �let...
Minden magyar - b�rhol �ljen a f�ld�n -, ha a v�gzetes h�rt megtudja, kezeibe
temetheti arc�t, �s gy�szt �lhet f�l�tt�nk, vagy t�rdig koptathatja a l�b�t az
Istenhez-j�r�sban, hogy �jra kiny�ljon ablakunkban, kis kert�nkben a vir�g; mert a
vir�g, a magyar vir�g mi magunk vagyunk, a n�p, a nemzet. Nemcsak szimb�lum, hanem
val�s�g �s t�rt�nelem. Ahogy szelek, viharok, madarak h�t�n, arany cs�r�ben
vil�gokat rep�lt �t, hogy az erd�lyi b�rcek f�l�tt lehullva csod�latos pomp�val
v�rjon, �gy vet�d�tt ez a n�p is v�rviharok sz�rny�n a K�rp�tok t�v�be az �zsiai
puszt�kr�l csillagutakon, �s eg�sz t�rt�nelme ez �r�t�l fogva �ssze van n�ve a
vir�ggal. A vir�ggal, mely Isten megtestes�lt kacag�sa... F�ljegyezte a t�rt�nelem,
hogy a csat�ba indul� vit�zek s�vegeik mell� vir�gcsokrot t�ztek, melyet sz�p
le�nykezek k�t�ttek, az otthon illat�t jelentett�k, hogy a szerelmes dalia
hal�losan sebes�lten se �rezze a hal�l ronda szag�t, hanem csak �des illatot, �s
szemei a szenny n�lk�li, tiszta bimb�k dr�ga t�kr�ben t�rjenek meg a v�gs�, nagy
�lomra. A vil�gt�rt�nelem �r�lt t�rv�nye volt �vezredeken �t az �si k�zmond�s: �Ha
b�k�t akarsz, k�sz�lj h�bor�ra" - de esk�dni mern�k r�, hogy eleink m�g a ny�l
hegy�re is vir�got k�t�ttek a l� s�r�-ny�b�l t�pett sz�rrel, hogy az idegen testen
�t�tt seb ne f�jjon annyira.
�s ezer�tsz�z esztend�n kereszt�l nem volt id� mostanig, hogy a vir�got meghalni
hagytuk volna. �letval�s�gunk Volt, a magyar pszich� b�mulatos �tl�nyeges�t� hat�sa
szinte testr�sz�nkk� avatta, ak�r kalapunkon, ak�r sz�p le�nymellen d�szlett.
Egyetlen n�p sincs, amelynek vir�gair�l olyan saj�tosan nemzeti �s faji t�rt�nelmet
lehetne �rni,
v�S94 2i>
mint a magyarok vir�gair�l. Nemcsak szemnek, �rz�keknek tetsz� sz�p valami volt,
hanem az �let�nk minden v�ltozat�nak, szak�nak kieg�sz�t� r�sze a f�r�szt� v�zbe
dobott �kes vir�gocsk�kt�l kezdve a kopors�ra ejtett b�natos gy�szjelig.
K�lt�szet�nk, m�v�szet�nk sz�ps�ges kertj�ben mindig �s minden�tt ott a vir�g, mely
k�nny�, mint a l�legzet, titkos, mint az �let, �s olyan sz�p, hogy �tj�ban a
h�rviv� angyalt is meg�ll�tja. A mi vir�gunk nem n�v�ny, hanem �l� test, �rtatlan
csecsem�test. Nem v�letlen, hogy r�gi k�dexek f�veink, vir�gaink sz�p magyar neveit
meg�r�k�tek. A legr�gibb �r�sbeli feljegyz�s a Casanata-k�nyvt�r Corvin-k�dex�ben
van, �s a 87 magyar bejegyz�s k�z�l 77 maradt �ps�gben. A besztercei, schl�gli
sz�jegyz�k, a XII., XIII., XIV., XV. sz�zad oklevelei, a M�ncheni K�dex eg�sz t�meg
magyar vir�g-�s botanikai nevet �r�k�tettek meg a kereszt�nys�g els� idej�ben,
ak�rhonnan vet�dtek ide talpas k�p�r� bar�tok, az inici�l�k ragyog� labirintus�ba a
magyar vir�got rejtik el. M�r az �rp�dok idej�ben voltak kir�lyi v�rkertek, �s a
t�rt�nelem folyam�n mindig nevezetess�g volt a magyar kerti m�v�szet. A kult�ra
olyan dokumentumait tal�n egy n�p se mutathatja fel a vir�ggal, a botanik�val
kapcsolatban, mint a magyar, amely a legortodoxabb vall�si rendszer mellett is
Istent �s orsz�got vir�gokkal szem�lyes�tett meg. Ak�r a kereszt�nys�g felv�tel�nek
els� szak�ban vall�si szertart�s lett a gy�m�lcsolt�s. Az egyh�zi k�lt�szet is
magyar vir�gos mez�n indul el. Viol�nak nevezi Sz�z M�ri�t, J�zust pedig meghervadt
arany�g�nak. A n�v�ny �letviszonyait �tvitt�k a vall�sra, magyaros zamat�v� tett�k
a teol�gi�t is �ppen �gy, mint a mindennapi �letet. A medd� asszony vir�gtalan fa,
a fiatals�g a falu vir�ga, a megesett le�ny hervadt vir�g...
Az irodalom els� megnyilatkoz�sa pedig egyenesen vir�gd�s, �s tal�l�bb nevet nem
adhattak volna az els� verseknek, a po�zis legels� b�tortalan hajt�sainak, mint
�vir�g�nekek", mert az els� r�meket vir�g harangozta, lopta a magyar f�lekbe. Az�ta
is a n�pk�lt�szet vir�gk�lt�szet. A Weszpr�mi-k�dexban a szeret�: �sivem, l�lh�m,
vir�gim, cinegem, araniom, �gam, levelem" s az�ta is a �vir�gterm�" sz�, m�g a
pal�cokn�l is, a szerelem. A leg�ny �kes vir�g, menyasszony, v�leg�ny aranyvessz�,
m�g a gyermek �kes bimb�. N�pdalunk alig van vir�g n�lk�l.
<i�95 2i>
A k�pz�m�v�szet pedig �sid�kt�l fogva val�s�gos t�rh�za a vir�goknak, ak�rmilyen
anyagra m�velt�k. Iratos, sz�nd�s, eredeti tervez�s� magyar kincseinkr�l lehetetlen
let�r�lni a vir�got. A k�s, t�, ecset nyom�n vir�g termett. Ha n�p�nk sz�pet akart
teremteni, a koroml�be m�rtott sas-, �l�- vagy l�dtollal valami sz�p vir�got
rajzolt fel, �s a k�r�lvev� gy�ny�r�s�gek vezett�k fant�zi�j�t, sz�v�t �s kez�t. Ma
az eg�sz vil�g gy�ny�rk�dik benn�k.
Csak teljesebb� k�v�nom tenni a vir�g magyar jelent�s�g�re val� utal�st azzal, hogy
feleml�tem a f�vekkel iral�st �s boszork�nymiess�get. A pog�ny eredet� n�phit
ismeri a f�vek, f�k b�v�s erej�t. A t�ltosok, �ldozattev� j�sok iral� papok voltak.
Javasasszonyok, f�rfi javasok b�b�joltak illatos f�vekb�l k�sz�lt szerekkel,
csudat�v� illatokkal, f�szeres ken�cs�kkel. A gy�gyf�veket m�ig is haszn�lja a n�p,
az �s-polg�r recept szerint, amely m�g a nev�kbe is beleolvasztotta a n�v�nyek
erej�nek b�mulatos titk�t: �bolond�t� asszonyok five, var�zsvir�g, mely
sz�zesztend�nk�nt ny�lik, boszork�nyk�sa..." Nagyasszonyaink maguk p�rolt�k vir�g
viz�t, f� viz�t �s k�l�nb�z� hathat�s orvoss�gaikat. Hajukat szagos vizekkel
�nt�zt�k, arcukat illatban feresztett�k. R�zsa, major�nna, gy�ngyvir�g, fodormenta,
fej�rliljom, levendulabor �s m�s �szagosvizek" ki nem fogytak a patikal�dik�b�l. J�
csudaszerek val�nak �s - magyarok.
K�nyveket lehetne ezekr�l a dolgokr�l �rni - s nagy k�r, hogy nem �rnak -, de e
fut� megeml�kez�s is el�g, hogy a vir�gnak a magyar �ntudatra gyakorolt l�nyegi
hat�s�t ne feledj�k, �s megd�bbenve bel�ssuk annak az igazs�g�t, hogy a vir�g
elt�n�se a n�p �let�b�l val�s�gos nemzeti veszedelem, mert a vir�g nek�nk,
magyaroknak m�sodik anyanyelv�nk. P&. els� anyanyelv let�rl�se az ajkr�l �gy hozza
mag�val a m�sodiknak pusztul�s�t is. Pr�b�t tettem, �s szomor�an �llap�tottam meg,
hogy az �j nemzed�k csak l�tja, de nem ismeri a vir�got. Sejtelme is alig van, hogy
minden f�sz�lnak k�l�n magyar neve van, amelyet �les megfigyel�s �s saj�tos
tulajdons�gainak mondhatni tudom�nyos ismerete alapj�n adott a sz�zadok alatt a
n�p. Magyar tud�sb�l, gondolkod�sb�l, szellemb�l �s k�lt�szetb�l val�k ezek a
nevek, amelyek a magyar nyelvkincsnek is �r�k �rt�k� alkot�r�szei. A r�gi magyar
oktat�st is b�n terheli, hogy ezek a magyar-sz�kely vir�gnevek
vS�96 2i>
feled�sbe mentek csak az�rt, mert a nemzetk�zi tudom�nyoss�g indokolatlan
er�ltet�s�vel olyan �tudom�nyos nevek"-kel, terminus tech-nicusokkal t�mt�k tele a
gyermek fej�t, amelyekb�l p�r �v m�lva alig eml�kszik n�h�nyra. A n�pn�l a vir�got
pedig a v�ltozott �let �lte meg. Az agyonsanyargatott szerencs�tlen falusi embernek
sem ideje, sem kedve nincs a vir�g �rny�k�ba letelepedni. K�t �vtizede tart m�r ez
az �let�re men� �lland� hajsza, melyet �llati er�fesz�t�ssel sem k�pes kib�rni.
Hajnalt�l k�s� estig tart� baromi munk�t kell v�geznie m�g a gyermeknek is, hogy
legal�bb a sz�k�s keny�r meglegyen, minden talpalatnyi kicsi f�ldre sz�ks�g van,
hogy az ad�t, a bankk�lcs�n kamatait, a g�ny�t, az �telt, az orvost, iskol�t stb.
megteremje, �s nem jut m�r hely se, ahov� egyetlen vir�gsz�lat lesz�rjon. Csoda-e,
ha amit tudott r�la, azt is elfeledte, nem �rzi lelki sz�ks�gletnek a sz�ps�get,
illatot, sz�n- �s formasz�ps�get, a haldokl� ujjak k�z�l kiesik a vir�g�r� k�s, t�,
p�lca, ecset; a z�gol�d�s mellett nem jut sz� a vir�g�nekre, �s a Bukarestbe,
idegen v�rosokba szeg�d�tt ifj�s�g buta tang�kat, jazzt, pesti tinglitangli �nek-
�s zenerondas�gokat, h�lye kupl�kat hoz haza, amelyek nem ismerik a vir�got. A
le�nyt lehervasztj�k a v�rosok, lelke ki�g, f�radt �s eldurvul. Ilyen l�lek mellett
pedig v�ge a vir�gnak, �s v�ge a vil�gnak, a sz�p magyar vil�gnak. Akinek a b�n a
kez�t megfogta, annak a kez�ben elhervad a finom, �rz�keny vir�gp�rta is,
term�ketlen marad a vil�g�kes�t� fekete, arany �s ez�st mag-vacska.
Pedig �kib�v�tett lak�sunk a kert", a vir�g a lelk�nk p�rn�ja, er�nknek forr�sa,
k�t�szet t�rh�za, kult�r�nk alapja, magyar voltunk dr�ga csodaszere, gyermekeink
dajk�ja, szerelem �s �j �let k�s�r� harm�ni�ja. A f�radt ember vir�ghoz
t�maszkodott mindig, illata �lmot �bresztett, �tj�rta test�nket, term�keny�tette
agyunkat, leplezte a vil�g szenny�t, k�bulatba ringatott, er�t, eg�szs�get adott;
hozz�k�t�tt az anyaf�ldh�z, melyen mi magunk is valaha vir�gok voltunk.
�s ma �resek, vir�gtalanok a sz�kely ablakok...
Az �let nagy magyar val�s�ga - a vir�g let�r�tt.
A vir�gtalan h�zak pedig �ssze fognak omlani, mert l�nyeg�kben halottak, mint a
megn�mult f�lemile.
Az �sszeomlott h�zak pedig maguk al� temetik a j�vend�nket.
*S�97 22>
Vil�gviharokat kib�rtak ezek a farkasfogra eresztett �si, dr�ga hajl�kok, �s az
utols� elfonnyadt sz�kely vir�gsz�lat ha zsindelyes tetej�kre dobjuk: el fognak
t�nni �r�kre.
A magyar vir�g utols�, fekete csodat�tele lesz ez.
Eddig halottaink mell�t, kopors�j�t d�sz�tette, ezut�n az � holttest�t kell egy
n�pnek s�rba k�s�rnie.
Istenem, mi lesz vel�nk?
Hej, ti idegen n�pek, nagy J�isten, k�ldj egy sz�l vir�got, hogy d�ledez�
hajl�kunkat �s otthonunkat �jb�l felt�maszthassuk vele!
vSG98Q2>
M�jusi vir�g�nek
K�tsz�z le�ny �l a s�k�i vir�gz� cseresnyef�k alatt. A sz�kelyudvarhelyi reform�tus
tan�t�k�pz� n�vend�kei. S�k� pedig a hegyek oldal�hoz ragasztott kicsi sz�kely
falu, igazi cseresnyefalu. Err�l h�res. Ezersz�mra �llanak a hegyoldalban a talpig
vir�gba borult cseresnyef�k, k�pr�zatos feh�rs�gben. A h�zak alig l�tszanak ki
k�z�l�k, �s a kertek kiny�lnak a hat�rra, a v�lgyekbe, a hegyek, dombok tetej�ig,
mintha feh�r t�zben �gne minden k�r�s-k�r�l. Csend van, mintha feh�r szemfed� alatt
aludn�k a halott falu. A le�nyk�k tehetetlenek ennyi sok sz�ps�g �s tisztas�g
ig�zet�ben. Egyik-m�sik �nk�ntelen�l dalra fakad, m�sok hirtelen megfutamodnak,
mintha sz�rnyuk n�tt volna, a szemek issz�k a vir�got, lihegnek a finom
illattengerben. �rzik, hogy valami t�rt�nt vel�k, de nem tudj�k, hogy mi t�rt�nt
vel�k. A sz�ps�g zuhatag�ban, nevetlen �rz�sek k�l�n�s inger�ben t�j�kozatlanul
t�velyegnek, �s vil�gosan l�tszik, hogy nem tudnak magukra tal�lni. Olyanok, mint
akik a s�lyos magyar katasztr�fa miatt elvesz�tett�k eml�kezet�ket, �s nem ismernek
r� az otthonukra. Valami dereng benn�k, ami ismer�s �s �des, aminek a sz�ve fel�j�k
s�t, de nem tudj�k, hogy mi az. Valami besz�lni ingereli, de nem tudj�k a szavait,
mintha az anyanyelv�ket elfeledt�k volna. A vir�g�hs�g b�ntja, nyugtalan�tja, de
nem tudnak r�la. Az elfeledett �s eltemetett �si magyar vil�g �tk�zik ki benn�k,
melyet nem ismernek. Honnan is ismern�k!
Szomor�an n�zem egy csonka-bonka, ez�st moh�t�l megfojtott, haldokl�, v�n fa al�l.
L�tom, hogy tan�raik is gond�t�ttek �s hallgatnak, de senki, sem �n, sem m�s nem
meri megmondani nekik, hogy a vir�g, a magyar vir�g mi magunk vagyunk. Nemcsak
szimb�lum, hanem val�s�g �s t�rt�nelem. Ezer�tsz�z esztend�n kereszt�l a vir�g
�letval�s�gunk volt, a magyar pszich� b�mulatos �tl�nyeg�t� hat�sa szinte
testr�sz�nkk� avatta, ak�r f�inkon, f�ld�nk�n, ablakunkban,
�A2 99La>
kalapunkon, vagy sz�p le�nymellen, b�lcs� viz�ben vagy kopors�nkon d�szlett.
Egyetlen n�p sincs, amelynek a vir�gair�l olyan saj�tosan nemzeti �s faji
t�rt�nelmet lehetne �rni, mint a magyar n�p. Aranymad�r aranyh�t�n hoztuk magunkkal
a vir�got �zsia puszt�ir�l, eleink s�vege mell� �s a kopjaf�k hal�los hegy�re is
vir�gcsokrot k�tve l�s�r�nyb�l t�pett sz�rrel (tal�n, hogy m�g az ellens�g test�n
�t�tt seb se f�jjon annyira, �s a dali�k ne �rezz�k a hal�l ronda szag�t). Az�ta
nemcsak szemnek, �rz�keknek tetsz� sz�p valami a vir�g, hanem �let�nk minden
v�ltozat�nak, szakasz�nak kieg�sz�t�, l�nyegi r�sze. A k�dexek vir�ginici�l�s
sz�zados feljegyz�seit�l kezdve kult�r�nkban, vall�sunkban, m�v�szet�nkben �s
k�lt�szet�nkben minden�tt ott van a vir�g, amely titkos, mint az �let maga, �s
olyan sz�p, hogy �gi �tj�ban m�g az Isten angyal�t is meg�ll�tja. M�r �rtam vagy
mondottam valahol, hogy a vir�g nek�nk, magyaroknak m�sodik anyanyelv�nk, �s az
els� anyanyelv let�rl�se az ajkr�l mag�val hozza a m�siknak pusztul�s�t is.
Ez�rt lesem olyan feh�r arccal a s�k�i hegy oldal�ban a k�tsz�z le�nygyermeket �s
�ltaluk �s benn�k az �n n�pemnek sok sz�zezer gyermek�t, hogy vajon r�ismernek-e a
vir�g magyar igazs�g�ra, a m�sodik anyanyelvre �s annak n�pteremt� jelent�s�g�re.
�gy k�pzelem ezt a k�pet itt a s�kei hegyoldalon, mintha ez a k�tsz�z gyermek a
vir�gokb�l vetett h�feh�r hal�los �gyon fek�dne, �s az ap�k, �desany�k a hegy
tetej�r�l f�lib�k hajlan�nak r�m�letesen elny�lt szemekkel lesve, hogy a j�v��rt
k�zd� gyermekek megmaradnak-e?
Minden kis vir�g t�k�r is, melyben �nmagunkat �s magyar sorsunkat kell megl�tnunk.
Tudj�tok-e, gyermekek, hogy �kib�v�tett lak�sunk", a kert, az erd�, mez� �s a vir�g
a lelk�nk p�rn�ja, er�nknek forr�sa, kult�r�nk alapja, k�lt�szet�nk els� b�tortalan
r�meit vir�gok harangozt�k, �s �gy sz�lettek a vir�g�nekek, �s iratos, sz�nd�s,
magyar kincseinkr�l lehetetlen let�r�lni a vir�got. Ha n�p�nk sz�pet akart
teremteni, a k�s, a t� �s a koromba m�rtott l�dtoll vagy �l�toll nyom�n mindig
vir�g termett, �s az �t k�r�lvev� gy�ny�r�s�gek vezett�k k�pzelet�t, sz�v�t �s
kez�t.
Ismeritek-e a f�vekkel, vir�gokkal iral�st, boszork�nymiess�get, b�-b�jol�st,
gy�gyf�vek csud�s ereit, az �si pog�ny recepteket, amelyek
vSf�l00 22>
IIIIIIilIIWMIIWillffiffil
m�g a vir�gok neveibe is beleolvasztott�k a n�v�nyek erej�nek b�mulatos titk�t?
Magyar tud�sb�l, gondolkod�sb�l, szellemb�l �s k�lt�szetb�l val�k az �si
vir�gnevek, amelyek a magyar nyelvkincsnek is �r�k alkot�r�szei.
Tudj�tok-e, hogy a kult�ra olyan dokumentumait tal�n egy n�p sem mutatja fel a
vir�ggal, mint a magyar, mely nemcsak a szerelmet nevezi �vir�gterm� sz�"-nak,
hanem Sz�z M�ri�t is viol�nak, J�zus Krisztust pedig �meghervadt arany�g"-nak, a
gyermek�ld�st�l megfosztott asszonyt vir�gtalan f�nak, az ifj�s�got a falu
vir�g�nak, �s a n�v�ny �letviszonyait �tvitte nemcsak a mindennapi �letbe, hanem a
hit�re, vall�s�ra is, �s �ltaluk a J�istenb�l is magyart csin�lt?...
A falu n�pe n�zi a kir�ndul� le�nycsapatot. N�zi szeretettel, �s �regasszonyok
k�n�lj�k j� friss forr�sv�zzel. A ker�t�s tetej�n rongyos kis sz�kely fi�csk�k
f�ggenek, a �leg�nyk�k", kik t�tott sz�jjal b�mulnak be a kertbe, p�r�ves le�nyk�k
tipegnek a f�ben. A f�rfin�p kinn sz�nt a hat�ron. A k�tsz�z le�ny n�zi �ket, de
vajon l�tja-e?
Valahogy fel kellene vil�gos�tani �ket arr�l is, hogy kik ezek az emberek. A
tan�rok sem merik, senki sem meri. Beleborzong az ember a felel�ss�gbe. Tal�n el se
b�rn� a lelk�k a val�s�got. �gyis el�g kor�n megtudj�k, hogy ezek a sz�kely h�zak
m�r-m�r kopors�k csak, az ablakok befagyott sz�jak, melyeket a s�r pen�sze kezd
kiverni, �s az utols� jajsz�val elmen�ben van az �let... El�g kor�n megtudj�k, hogy
az�rt van csend a faluban, mert a bels� �sszeoml�s n�mas�ga hallgat benne, �s a
szerencs�tlen embereknek sem idej�k, sem kedv�k nincs a vir�ghoz t�maszkodni.
Hajnalt�l k�s� estig tart� baromi munk�t kell v�gezni�k, hogy a sz�k�s keny�r
meglegyen, minden talpalatnyi f�ldre sz�ks�g van, hogy az ad�t, a g�ny�t, az �telt,
az orvost megteremje, �s nemigen jut hely arra se, hogy egyetlen sz�l vir�got
lesz�rjanak benne. Csoda-e, hogy amit a vir�gr�l tudtunk, azt is elfeledj�k, �s a
haldokl� ujjak k�z�l lassan kiesik a vir�g�r� k�s, t�, ecset, �l�toll �s p�lca; s a
z�gol�d�s, k�romkod�s mellett nem jut sz� a vir�g�nekre... Csuda-e, hogy ilyen
l�lek mellett v�ge lesz a vir�gnak �s v�ge a sz�p, �si magyar vil�gnak is. Akinek a
b�n a kez�t megfogta, annak kez�ben elhervad a vir�g, �s term�ketlen marad a
vil�g�kes�t� magyar arany�g.
vSf�l01f�2>
...De ne sz�ljatok m�g ezeknek a gyermekeknek ilyen szomor�, sz�rny� dolgokr�l!...
�gyis t�ls�gosan kor�n megtudj�k, hiszen tan�t�n�k lesznek.
Tan�t�n�k lesznek, de ma m�g �k is vir�gok. Feh�rek, mint a s�kei cseresnyevir�gok.
Hadd �nekeljenek �s besz�lgessenek testv�reikkel, hiszen m�jus van, vir�gos, d�s
m�jus, �s az �let ilyenkor mindig a legszebb oldal�t mutatja.
...Annyit azonban m�gis meg kellene nekik mondani, hogy mindenki szak�tson egy sz�l
vir�got, �s azzal pr�b�ljuk meg hazamenet megt�masztani ezeket a d�ledez� szeg�ny
sz�kely hajl�kokat �s d�ledez�, roskadoz� szeg�ny sz�kely embereket.
Ha elk�st�nk volna vele, akkor is adjuk csak oda nekik, mert koldusbotnak is a
legink�bb tal�l hozz�nk - a vir�g...
<iQ102Qi<
Az eke indul
�llok a hegyen, az eke mellett.
A f�ldnek a m�lys�gekb�l felsug�rz� nedves, fekete f�nye van, mint a most �bredt
le�nyszemeknek, melyek az �let nyugtalans�g�r�l besz�lnek. A reggeli vil�goss�g
dereng�s�ben a f�l�ttem �ll� fa v�kony, r�gyez� �gai felbomlott hajk�nt hullanak
al�, �s finom k�d permetezi a mez�k �rtatlan meztelens�g�t. Ott f�nylik az �n
homlokomon is, �s az �kr�k feh�r h�t�n is ez�st harmatk�nt. Az �g torn�cai m�g nem
l�tszanak, de m�r a fecske a felh�k alatt j�tszik. A f�ld test�nek k�l�n�s, hideg
illata felsz�ll, �s remeg�se l�tszik a v�lgyek friss tavainak t�kr�n. A kopasz
cs�csban v�gz�d� Tepej hegye �jtatos francisk�nus bar�thoz hasonl�t, ki most v�gzi
matutinum�t, �s rozsd�s cserefa ruh�ja van. V�res er� szikl�k fekszenek a
legel�k�n, �s t�v�kben a friss f� f�zik. Az �let meg olyan, mint a most felt�madott
ember, kinek m�g remegnek a l�bai.
A bar�zd�ba vetem az ek�t.
- No, Rendes! Szilaj!
Az �llatok izmai megfesz�lnek, az er� hatalmas �rama megindul. Az ekevas beleszalad
a f�ldbe, a zs�ros, f�nyl� hant megfordul.
Sz�ntok. A nagy keny�rb�l, mely f�ldnek neveztetik, egy karajt szelek le magunknak.
Eg�sz testemmel r�fekszem az eke szarv�ra, hogy a hant magasra tornyosuljon.
V�d�falat alkotok magamnak, hogy a vadvizek be ne t�rjenek. Homlokom s�t�ten
megt�r�dik, mert l�tom a veszedelmeket, melyek f�ldecsk�m sz�l�n kuporognak,
leselkednek. Az els� indul�ssal ellen�k v�dekezem. Az �kr�k is leszegik fej�ket, �s
a j�rom csikorog a nyakukon. Ok is tudj�k, hogy ez m�g nem bar�zda, hanem
l�v�sz�rok. Mikor a v�g�re �r�nk, a borzong�s �tfut a b�r�k�n, de �n m�r mosolygok:
- Siker�lt!
<S2103Q�>
Lassan megfordulunk... De ki� legyen az els� bar�zda, a keny�r els� fekete
b�lcs�je? Csak gondolattal �s l�lekkel szabad hozz�ny�lni a f�ldh�z, vassal
felv�gni arc�t, �zenetet �rni r� az Istenhez, hogy �ld�st hozzon. Az �kr�k is
visszaford�tj�k fej�ket, mintha k�rdezn�k, hogy kinek sz�ntam az els� bar�zd�kat.
Csak amikor megmondom, hogy a gyermekek� lesz, akkor nyugszanak meg, �s teljes
igyekezettel belefekszenek a munk�ba, hogy egyenes, sz�p, term�, �v�tek" n�lk�li
legyen.
�s �gy omlik egyik hant a m�sikra.
A reggel m�r teljes. Az �llatok is kedvre kaptak. Z�ld f�vek tenger�r�l �lmodoznak,
mikor a napsug�r is z�ld, mint az Aldebaran sugara. Ezek a mez�k m�g ugyanolyanok,
mint a korinthusi bronz, de �k m�r �rzik a csod�t, mely a m�lyben sz�mukra k�sz�l,
�s az �rd�g csupasz h�t�n is vir�g termik majd. Nagy, neh�z szemeiket a f�ldre
vetik munka k�zben, �s erre gondolnak. Nyugodtak, mozd�thatatlanok �s hatalmasok,
mint k�t Michelangelo-szobor. A gyermekeim kenyer�t h�zz�k ki a j�vend�b�l, olyan
f�l�nyesen �s egyszer�en, mintha nagylelk� j�t�kot j�tszan�nak az �lettel.
Csak �n t�prengek kislelk�en m�g�tt�k, �s sz�molom a felsz�ntott sorokat. �Egy...
kett�... �t..." Vajon el�g lesz-e a kisfiamnak? Nem fog-e idegenben �hezni? Vonjunk
m�g egy bar�zd�t neki!... De v�rjunk, hiszen m�g k�t gyermekem van, nekik marad-e?
Azt�n az asszonynak... Magammal nem is t�r�d�m. Hajr�, Rendes, Szilaj!
A f�ld forrong az ekevas el�tt. Egy-k�t mad�rka is odalebben. �k is bar�zd�t k�rnek
t�lem, legal�bb akkora helyet, amekkor�t kis test�k �rny�ka eltakar.
- Majd a v�g�n osztozunk - biztatom �ket mosolyogva.
�k is ismerik a f�ld szent t�z�t, melyre magot hint�nk, �s amely soha meg nem
csalja gyermekeit. Mikor markomb�l kisuhan az �ld�s, agg�dva lesik, hova hull. �gy
t�nnek el a r�g�k k�z�tt, mint aranyszemek, melyeket visszavetettek a f�ldbe, �s
n�ma im�dattal tapadnak hozz�. Az �let �r�k var�zslata akarja �gy.
A nap szel�den k�veti az eke �tj�t, �s az izgalom el�rad mindenen, amire r�tekint.
Az �n sz�vemen is. �rzem �dess�g�t, �s dal nyugtalankodik ajkamon.
��f�l04Qi>
...Milyen j� megfeledkezni mindenr�l �s mindenkir�l, besz�d�lni a f�ld forg�s�ba, a
munka l�z�ban a teremt� er� b�szke �ntudat�val eln�zni a vil�g f�l�tt, �s az els�
ember boldogs�g�t �rezni. Az els� ember�t, kinek mindene volt, mert semmije sem
volt, �s m�g nem �rintette meg homlok�t a gondolat.
- Hijj, Rendes, Szilaj!
A bar�zd�k �sszefutnak k�pr�z� szemeim el�tt, s a k�t �k�r is csak k�t feh�r
foltnak l�tszik.
Ezek a percek meg�rdemlik, hogy megsz�less�k �rt�k az ember.
- Sz�ntsunk, Szilaj, Rendes!
M�gse kezdj�nk �j bar�zd�t. Ki tudja, nem nyitunk-e utat �j veszedelmeknek, fekete
bajoknak, nem a hal�l f�szk�t bolygatjuk-e meg vele? Haladjunk csak ezen, mert csak
ebben �rzem az �ld�st, mely s�lyos �let�nkre ki�rad. H�tra se n�zzetek, csak
menjetek el�re. El�re!... �n tov�bb sz�ntok, �s addig nem hagyom abba, m�g meg nem
h�ztam az �let, az �ld�s, a b�ke halhatatlan vonal�t, az �jvil�g orsz�g�tj�t.
Akkor, de csak akkor kiveheti a k�ny�r�letes Isten halott kezeimb�l az eke szarv�t.
vS�105Q�>
M�sk�ppen sz�p az �let falun...
Aggaszt� vil�g van erre fel�nk. Hetek �ta csorog az es�. A fene egye meg a
kalend�riumcsin�l�kat, eg�sz esztend�re nem tudtak egy csepp j� id�r�l gondoskodni.
Es�, zivatar, rossz id�. A tenyeremen elf�rne az a naps�t�s, amit bej�soltak.
Tavasz nem is volt. �gysz�lv�n a ny�r sz�j�ba csurgott az olvad� h�, s a gabona
eg�szen kip�llott. A f�ld gondja nyomja az embereket. Nem lehet dolgozni. A neh�z
fellegek a h�zak tetej�n j�rnak, s nedves, sz�rke k�d�k gomolyognak a f�ld�n.
M�gis er�ltetj�k a dolgot, ahogy lehet. Hajnalban kimegy az ember a mez�re, p�r
�r�t mocskol�dik odak�nt, nyolc �r�ra pedig hazaveri az es�. Fenesi szomsz�d
keser�s�g�ben mindennap megveri a feles�g�t.
- Mire sz�p id� lenne, teljesen kifogyok az asszonyb�l - ismeri be maga is -, de
mit tudjak csin�lni.
A kapuk el�tt tatjuk a sz�junkat, s cs�fol�dunk egym�ssal. S�t� J�ska elk�vette a
term�szettel azt a cs�fs�got, hogy sz�v�t t�tetett, �s be�lt az osztov�t�ba.
- Ha az a sok k�romkod�s, amit a sz�ttesre re�tettem, mind megfoganna, ezer �rd�g
ugr�lna a feles�gem rokoly�j�n - tr�f�lkozik.
Sz�kd�sik �gy is el�g minden feh�rn�prokoly�n, de kinek van kedve ilyenkor fogdosni
az �rd�g�ket.
�ppen most jelenti a polg�r, hogy a medd� csord�t is haza kell k�lt�ztetni a
havasr�l, fogassak be, mert �n vagyok a soros �l�zival. Hajnalosan kell indulnunk,
hogy kell� id�ben a havason legy�nk.
Mogorv�n �l�nk a szekerekre, �s lehajtjuk a fej�nket, mint a szomor�, vizes f�k.
�tk�zben alig v�ltunk sz�t.
M�r messzir�l l�tjuk, hogy a csorda t�tlen�l szenved a felfakadt, kop�r, fekete
mez�n. A p�sztorok is lesov�nyodtak, �s s�t�ten n�znek
v�2 106Si�
maguk el�. A condra megpen�szedett rajtuk, �s h�zza-h�zza a f�ld az �r�k �lomra.
V�gre ott vagyunk a neh�zkes szekerekkel a kalyib�k el�tt.
A p�sztorok m�r v�rnak.
- No, mi �js�g? - sz�lok, hogy mondjak valamit.
- Ideje volt, hogy ut�nunk j�jjenek - m�rgel�dik a p�sztor. - Ha �gy tart, idekinn
megd�glik a marha.
T�nyleg szomor�an n�znek ki az �llatok. �zottak, s�kosak, az orruk s�ros, s a k�vet
is kik�h�gik a f�ldb�l. �gy reszket az inuk, mintha nekik kellene kih�zniok a
vil�got b�neib�l. Ha valamelyik meggonI dolatlanul lend�t egyet a fark�n, a
h�t�hoz ragad a bojtja. A p�sztorok is olyan rekedtek, hogy besz�lni se tudnak, s a
h�g s�rban foly ut�nuk i a kapcabocskor. � - N�, mozogjatok! - biztatja
�l�zi mogorv�n.
A p�sztorok sz�tlanul felh�nyj�k a szekerekre a rongyos, szeg�ny holmit: t�zette
pokr�cot, a fejsz�t, szek�rc�t, m�s apr�szersz�mot, kis marad�k lisztet, a
f�z��st�csk�t �s egy�b vagyonk�t.
A kifosztott kalyib�t v�g�l lek�csolj�k, hogy farkas vagy m�s �llat ne verhessen
tany�t benne, de ha ember j�ne, valaki bujdos�, t�rv�nyt�l �ld�z�tt, szerencs�tlen
ember, k�nnyen kiz�rhassa.
M�gis j� lesz ott hagyni a marad�k lisztet, s�t, egy rossz pl�hfaze-kat, a kisebbik
fejsz�t, t�zre val� sz�raz�gat, hogy legyen k�z�gyben a szeg�ny embernek. Sohasem
lehet tudni!...
- Oszt�n �rdemes-e hazamenni? - k�rdezi az id�sebb p�sztor, csak �gy tr�f�b�l.
�l�zi egykedv�en n�zi, nehezen felel, s el�bb megvet�en k�pik az avarra.
- A ti dolgotok, hogy mit csin�ltok! El�g nagy a nyomor�s�g. Nem is j� besz�lni
r�la... Tizenk�t embern�l ad��rt foglaltak... A diszny�k d�glenek. T�r�kb�za nem
lett... �hez�nk a t�len...
- Nem baj, csak p�nz legyen! - mondja tapasztalatlanul a fiatalabb p�sztor.
- P�nz? - h�zza el megvet�en a sz�j�t �l�zi. - L�tszik, hogy cs�r�sz�j� gyermek
vagy m�g... No, e j� k�rd�s! - kacag keser�en �l�zi. - H�t tudd meg ecs�m, hogy
p�nz, az nincsen, s nem es lesz!
;� ^�i07La>
Lassank�nt �l�zi is belemelegedik az esem�nyek sorolgat�s�ba.
- H�t azt hallott�tok-e, hogy Csicses M�zsi megh�t? A h�ten temett�k...
- Annak j�, ki a f�ld alatt van! - b�lint az �regebb p�sztor. Ezen kicsit
elgondolkodnak.
- Tib�d Ferit is elvitt�k a csend�r�k - �js�golja tov�bb �l�zi.
- H�t azt m�r'? - lep�dnek meg a t�bbiek.
- Pisti J�ska a m�lt h�ten eladta az �kreit, s az �rukat ellopta M�zsi. Az�rt... De
- mit sz�ljunk. Nem volt m�r betev� falatjuk se... Mindenki maga tudja a maga
baj�t.
A p�sztorok sz�tlanul hallgatj�k. Neh�z h�rek ezek a falub�l.
- Nem j� hazamenni! - mondja Urus L�z�r.
- Nem j�, de mit csin�ljunk? - feleli a t�rsa.
- Itt is baj, ott is baj - �t�lkezik �l�zi, ki a szek�rrel j�tt.
- H�t az �gy van, menni kell! A marh�val be kell sz�molni!
A p�sztorok tan�cstalanul sz�tn�znek. A hegyek m�r elmer�ltek a fekete k�dben, a
hal�l �s�t v�gig az erd�n, m�r minden lefek�dt a nagy szenderg�sre. Ilyen id�ben ki
tudja, hogy hol van maga az Isten is.
Neh�zkesen felveszik az �zott ostort, s f�ttyentenek a lompos kuty�nak.
�l�zi ind�tja a szekereket.
A magasabbik p�sztor - sz�jas, fekete ember - ki�ll a t�rs�gre, feje felett
megkanyargatja a nyolc�g� ostort, nagyot rittyent vele.
- H�hah�! - b�gi.
Azalatt a fiatalabb hozz�m somford�l, �s bizalmasan r�m n�z:
- �rfi!... Nem tudn� megmondani, mit csin�l R�za? D�nes R�za.
- D�nes R�za? - d�bbenek meg.
Csak most veszem �szre, hogy ez a fi� nem tudja, mi t�rt�nt a sz�p, fiatal
le�nnyal. Cs�pl�skor �gy szedt�k ki darabokban a g�pb�l. Megette a keny�r. Mi m�r
el is feledt�k. Ki �rne r� szeg�ny, senki kis le�nyk�k sors�t sok�ig hordozni? De
ez a leg�ny! Csak most jut az eszembe, hogy a szeret�je volt. �ssze akartak kelni.
�gy tervezt�k, hogy ha P�ter, a p�sztor megkapja a konvenci�t, a farsangon m�r
megtartj�k az esk�v�t. Re�n�zek. L�tom, hogy izgatott a mosolyg�s m�g�tt, �s v�rja
a j� h�rt arr�l, akit szeret.
vS2 108Qi>
- D�nes R�za?... - gondolkodom fels�hajtva.
Ki tudja, mennyi �lom, mennyi sz�ps�g sz�letett ennek a fi�nak a sz�v�ben idekinn a
havasok tisztas�g�ban, ha re� gondolt. Mennyi bolondsz�p �letvir�got t�pett �ssze a
g�p!
Nem merem megmondani az igazat.
- �n biza nem tudom, �des fiam! Ny�r �ta nem l�ttam!
- Nem baj! - mondja ragyog� arccal a fi�. Arra gondol, hogy mindj�rt �gyis
megl�tja.
�l�zi, a velem j�tt ember sem mer sz�lani. Mogorv�n, kem�nyen szidja a lovait, hogy
meghatotts�g�t leplezze, �s r�t�mad a p�sztorokra.
- H�t m�r sohasem megy�nk?!
Most a fiatal leg�ny kapja kez�be az ostort, izgatott, meleg kicsattan� orc�val
gondol a tal�lkoz�sra, behunyja szemeit pillanatig, �s csak azut�n cs�rd�ti a
riaszt�jelt az ostorral.
- H�hah�!
Olyan tele van a sz�ve, hogy �nk�ntelen�l fakad ki a n�ta a sz�j�n. A n�ta rekedt,
hiszen a leg�ny maga is alig tud sz�lani a rekedts�gt�l, de � ezt nem tudja.
Sz�pnek, eget-f�ldet �that� meleg, nagy �rz�snek �rzi az �nek�t, �s alig b�r
mag�val.
A f�ldre roskadt neh�z �llatok csendesen felkelnek a s�rb�l. De nehezen mozdulnak.
A kuty�k azonban a l�buknak ugranak, s a feh�r �llathalmok lassan megindulnak az
�gig �r� hegy teteje fel�. Rekedt b�g�s szakad fel torkukb�l. A havast�l b�cs�znak.
Amerre elmennek, pillanatra felverik az erd� n�ma csendj�t.
A sov�ny p�sztorok a nyomukba �llanak. Csak egy marad vissza a havas tetej�n. V�n,
cserefa ember, van m�r sz�zesztend�s.
- Maga nem j�n, Marci b�csi? - ki�lt vissza neki a fiatal leg�ny. A v�nember csak a
fej�t r�zza.
- Nem �rdemes.
Senki sem meri megk�rdezni, hogy mi�rt nem �rdemes.
A leg�ny izgatottan, cserefa bottal riasztja a csord�t el�re, �s csakhamar ott
�llanak a hegy tetej�n. Innen t�volabbr�l �gy l�tszanak a hegy tetej�n feh�ren,
mintha a h�tukon, f�rt�s homlokukon tartan�k a roskad� eget. A magas, vad
p�sztorfi� pedig �gy l�tszik m�g�tt�k, mintha g�rcs�s bottal kiny�lva a hal�l maga
riasztan� hazafel� a csord�t.
vi2109f�^
Mi is indulunk a szekerekkel. Egym�sra n�z�nk, de nem sz�lunk semmit. A leg�ny
sorsa j�r az esz�nkben, aki a d�b�rg� csord�val sietve sz�ll hazafel�, v�gzete el�.
Az �llatok egym�sra torl�dva, nagy, ijedt szemekkel a k�d por�ban f�jva torl�dnak
v�gig a mez�n. A v�n v�r�s r�ka elugrik �tjukb�l, s az �zek r�m�lten �j erd�be
futnak. A neh�z �llatok bokrot t�rve, z�zva robaj lanak �s t�nnek el a s�ros �ton.
V�g�l csak a leg�ny n�t�j�t halljuk...
S�hajtva visszan�z�nk. Az �reg, sz�zesztend�s p�sztor, aki ott maradt a havason,
m�g mindig �ll a hegy tetej�n. Nincs, aki k�rdezze, maga se t�r�dik, hogy mi lesz
vele.
- Vagy meg�l, vagy meghal! - von�t egyet a v�ll�n �l�zi.
Az is az � baja. Ezen a vil�gon �gysincsen senkije. A szikla az apja, az erd� az
anyja, a vadak testv�rei, a f�k gyermekei.
- Gy�! - riasztja a lovakat �l�zi, �s a szek�r el�rerobog. Lassan s�t�tedik, hegy,
v�lgy, patak, minden sz�pen eleny�szik. M�r csak a leg�ny �neke hallszik, aki siet
haza a bab�j�hoz.
- Szeg�ny!...
Megr�ntom a gyepl�t, �s f�lek hazamenni, hogy ne kelljen hallanom, mikor a leg�ny
dala megt�rik �s meghal...
- Hadd �nekeljen addig! Legal�bb addig!
Szerencs�re s�t�t van. Felt�mad�s n�lk�li, m�lys�ges, szomor� s�t�ts�g.
M�sk�ppen sz�p az �let itt falun, �s k�nyelmes. �gy �l�nk, mint az urak. Nem
csin�lunk semmit. Igaz, hogy nincs is semmink, de nekik se igen van.
Azt azonban mondom, hogy ha fel nem pillant az id�, er�st b� lesz a nadr�g az
urakon a t�len...
vSSllOQ�/
/
Wz Bence utols� tr�f�ja
Az els�, aki megl�togatott, mikor h�sz esztend� m�lva hazak�lt�ztem, Uz Bence volt,
az erdei ember, az �n m�k�s, kedves, dr�ga testv�rem, akivel �letem legszebb idej�t
t�lt�ttem a havason. �ppen a t�rdein m�szk�ltak a gyermekeim, mikor a falub�l
hazatoppantam.
- Szentkereszt legyen vel�nk, csak nem te vagy, Bence? - sz�k�m a nyak�ba.
- Ez �n! - igyen�s�dik fel zavartan a sz�kr�l, �s olyan elfogult, meghatott, hogy
szinte csordul ki a k�nny a szem�b�l.
- Nem is tudom elhinni, hogy te vagy! - forgatom, simogatom, �lelgetem.
A h�sz esztend�vel ezel�tt itt hagyott dr�ga, �des vil�g fel�jult bennem,
elfeledtem minden b�mat, bajomat, hogy engem is meg�lt a neh�z id�, se �ll�som,
semmim sincs, �s csak v�gs� k�ts�gbees�semben vet�dtem haza.
- Engedelmet k�rek az alkalmatlans�g�rt - szer�nykedik Bence.
- Ezer forint sok p�nz, de ez�rt se adn�m, hogy �jra l�thatlak! -nyugtatom meg, de
hi�ba �t�ttem a v�ll�ra, k�zvetlenkedtem, mint r�gen, Benc�b�l csak nem akar
kit�rni a r�gi tr�f�s, �zes, m�k�s, ravasz j�kedv. �gy l�tszik, megv�n�lt,
elnehezedett, b�r azt mondom szemibe:
- Semmit se v�ltozt�l!... M�g mindig a havason lakol? -Ott!
- Asszony, gyerek van? Kicsit elpirul:
- Nincs!
Ezzel az emberrel valami t�rt�nt! - gondolom magamban. Ez nem a r�gi Uz Bence.
Mintha a keze kicsit reszketne, hogy az Ildik� fej�t simogatja. Van valami k�l�n�s
melegs�g az �rint�s�ben, mintha a lelke �ld�sa sug�rozn�k ki a tenyer�b�l.
*J2111L2>
- Sz�p sz�kely nev�k van a gyermekeinek! - csillan fel a szeme.
- Az! Csaba, R�ka, Ildik�.
- Tartsa meg az Isten �k�t! - k�v�nja Bence. Keser�en felkacagok.
- H�t �k csakugyan az Istenre maradtak, testv�r!
- Hallom, minden�t eladta - komorodik el Bence.
- Ezen az �reg h�zon k�v�l!
- Musz�j volt?
- �rd�g�d van, hogy �gy eltal�ltad! - g�nyol�dom sorsommal, de Bence r�m pir�t:
- Ez nem tr�fa, tudja! V�llat vonok.
- H�t azt�n, mib�l �lnek ezut�n?
�jra v�llat vonok, de Bence nem is l�tja, az alig t�rdig �r� le�nyk�t n�zi komoran.
- Sz�lok az asszonynak, hogy hozzon valami harapnival�t! - ugrom f�l.
- Egyet se! - legyint Bence. - Nem ehetn�m!
- De egy poh�r bort! Eml�kszel, amikor megittuk volt a k�z�s teh�n �r�t?
Bence hallatlann� teszi, �s azt mondja:
- K�sz�lj�n, �rfi, mert velem j�n!
- Hova?
- A havasra.
- A dolgomt�l mehetek!
Az asszony is el�ker�l. � is biztat:
- Menjen! J�t tesz az idegeinek!
Mindj�rt zavarba is j�n, mert akkor jut esz�be, hogy nemigen van mit
feltariszny�lni. Valahogy m�gis �tra kereked�nk.
Ildik� nyomban �t�leli k�t kicsi karj�val a Bence feh�r harisny�j�t:
- Maradjon m�g, b�csi!
Bence len�z r� szents�ges �r�mmel, �vatosan �l�be veszi, a sz�v�hez szor�tja,
mintha kicsi puha m�kus volna.
- Cs�kold meg csak nyugodtan! - biztatom, mert l�tom, hogy erre v�gyik.
<�f�ll2La>
Az esetlen, darabos erdei ember finoman hajlik r� a gyermek arc�ra, az � arca is
l�ngba borul, �s olyan �tszellem�lt, t�lvil�gi, mintha a szent osty�t vette volna
mag�hoz.
- Milyen sz�p, dr�ga gyermek! - suttogja, �s zavartan kifordul az ajt�n, mintha
rosszat cselekedett volna.
Eg�sz �ton sz�talan. Valamin t�preng. Az �n sz�vem is elszorul, mikor felhaladunk a
r�gi �sv�nyen a havasba.
Minden a r�gi: a kaliba, a t�z, a patak, az erd�. Csak a K�ntor �r, a medve
hi�nyzik. A r�k�k, szel�d �zek sincsenek meg.
�l�nk a t�z mellett, de �ppen csak megpihen�nk.
- Menn�nk kell, mert mindj�rt este lesz! - aszondja Bence, akin valami elhat�roz�s
l�tszik.
- Hova megy�nk?
- Majd megl�tja.
Kapja a fejsz�t, �s elindul.
Elvadult, j�ratlan, neh�z �serd�n v�gunk kereszt�l, m�g meredek, �gig �r�
sziklafalba �t�d�nk. Azt hiszem, hogy nincs is tov�bb �t, de Bence befordul k�t
sziklalap k�z�, mintha eldobott sziklak�nyv k�t lapja k�zt m�szott volna be. A k�
t�v�ben a patak k�nl�dik. Vihart�l let�rdelt sz�lfeny�k, lezuhant k��z�n k�z�tt
bukd�csolunk. B�n�t� csend van. Csak n�ha pilink�zik le a tet�n kapaszkod� nyomor�k
ny�rf�r�l n�h�ny piros lev�l, mintha lefel� tartott cs�rrel, f�lig nyitott
sz�rnyakkal kicsi hajnalmad�rk�k hullan�nak le a szikla t�v�be.
Bence �rz�ketlen�l halad �t k�zt�k, �s szinte az orromn�l fogva vezet az alig
l�bnyomnyi �sv�nyk�n, m�g nyomott, rejtett f�lbarlangba jutunk, melynek lapos,
sz�rke boltozata alatt k�v�r, s�lyos viz� t� csillog.
- Ez az! - lihegi.
Bennebb olyan s�r� a s�t�ts�g, hogy Bence szinte beleragad, m�g a szikla l�b�t�l
el�veszi a vil�gl�t. Szinte �rvendek az els� felpattan� csillagnak, melynek a v�zre
hull� kicsi f�nye �gy csalja fel a halakat, mint a belecseppent v�r.
Bence kez�ben fellobban a szurkos kal�n, az erdei f�klya. Temp�san belesz�rja egy
reped�sbe, mell�m cammog, le�l egy k�re, �s n�zi a vizet.
<42113Ql>
�n se sz�lok. A k�p elb�v�l. A patak v�gta a szikl�ba ezt a rejtett tavacsk�t; a
boltozat tomp�n borul f�l�nk. A durv�n v�sett k�erek k�z�l h�n�rrojtok cs�ngenek
al�. A f�klyaf�nnyel megtelt v�z, �vegszer� �s b�v�sen �tl�tsz�. A f�ny fennebb
csalja a pisztr�ngokat. Oldalukon a piros pettyek �gy l�tszanak, mintha
kivil�g�tott haj�k vesztegeln�nek a v�zen. P�rhalak, m�rn�k, balinok is j�nnek, �s
csakhamar az �sszes dr�gak�vek f�nye csillog a t�ban. Van olyan hal is, amelyik
felugrik a f�ny fel�, �s fark�val lefel� esik vissza, mint a nemes ez�st. M�sok �l�
k�vekk�nt a fen�ken hevernek, vagy n�h�ny finom mozdulattal b�v�rkodnak, elriadnak,
�s ilyenkor olyan az �sz� sugarak meleg, piros villan�sa, mintha a f�klyat�zb�l
ellopott f�nyecsk�t vinn�k magukkal a sz�rnyukon. Ott-amott s�r� gy�ngysorok
sz�llanak fel a m�lyb�l, mint a n�ma halkacag�s.
Sohasem l�ttam ilyen sz�pet.
Bence is megenyh�l, �s azt mondja:
- Ez mind az eny�m! Senki se tud r�la. - Kez�t belem�rtja a v�zbe, �s akkor l�tom,
hogy a halak �sznak a keze ut�n, j�tszadoznak az ujjaival.
Azt�n besz�lni kezdett a halr�l. Nem a buta iszapszop�r�l, hanem a nemes halr�l, a
z�ld szem�r�l, a titokzatosr�l, aki f�l a mennyd�rg�st�l, �s agg�d�s�ban a sz�j�ba
rejti el kicsinyeit. A halr�l, aki megk�zd a hal�llal. Ilyenkor b�borsz�n� az
er�lk�d�st�l, �s haldokl�sa k�zben csod�latos sz�n�rnyalatokon megy �t... De ezzel
m�g nincs v�ge. Van olyan hal is, akinek z�ld sz�n�v� v�lik a csontja, amikor
meghal, s �gy t�nik el a v�zben, mintha piciny aranycserepekkel fedett h�zik�
s�llyedne el... Irigyeltem ism�t Benc�t, aki l�tta, hogyan hallgatja sz�jt�tva a
pisztr�ng az erd� muzsik�j�t, n�zi a v�z t�kr�ben a f�l�tte elvonul� vil�gok
v�ltoz�s�t.
- No, most j�tsz�djatok! - sz�lt oda a halaknak, s ak�r hiszik, ak�r nem, a halak
meg�rtett�k a szav�t. Egyszerre megbolydult a sok hal, sz�ntotta a vizet, pip�lt,
szip�kolt, legelt, barangolt, siklott, sz�triadt, has�tott olyan vill�mgyorsan,
hogy porzott t�le a v�z.
- Mif�le mennyorsz�gba hozt�l, Bence?! - �radoztam a gy�ny�r�s�gt�l, de az erdei
ember csak r�m pillantott, s arra valahonnan el�vett egy szigonyt, a horgot is
el�r�ntja, amelyen ott fityeg a pisztr�ngcsali,
vJS114Qb
sz�nes kakastoUb�l, ami ut�n m�terre is felugrik a hal, �s mindj�rt meg is
magyar�zza, mutatja, hogyan kell vele b�nni.
- �gy kell hordozni a v�z felett, mintha rep�l� vir�g volna.
- Rep�l� vir�g! - ism�tlem megbabon�zva. Bence kiegyenesedik, s azt mondja:
- No �rfi! Ez az �n kincseskamr�m. Ebb�l �ltem �n h�sz esztendeig. S ezt az
eg�szet, horgostul, szigonyostul, mindenest�l mag�nak adom!...
- Mit besz�lsz, te! T�n megbolondult�l? Mi�rt adn�d nekem! Bence nem is hallja.
Eln�z a t� felett komoran. Ki tudja, merre gondol. Csak a suttog�s�t hallom, mintha
a gyermekeim nev�t suttogn�:
- Csaba, R�ka, Ildik�!
�szre se vettem, mikor elsz�k�tt mell�lem. Nem csoda, mert el voltam eg�szen
fog�dva.
Valahogy hazaverg�dtem a kalib�hoz, de eg�sz �jjel hi�ba v�rtam vissza Benc�t.
Csak m�snap d�lut�n j�tt arrafel� a v�n �lkei �d�m, s � hozta a h�rt, hogy Benc�t
ne v�rjam, mert m�sik havasra k�lt�z�tt.
- Azt �zente, hogy a kalyib�t es mag�nak adja!
H�t �gy megtr�f�lt az a tekerg�, nekem adta a saj�t kenyer�t, �s megsz�k�tt, hogy
ne adhassam vissza.
- Csaba, R�ka, Ildik�! - suttogtam el �n is utols� szavait, �s sz�tlanul lerogytam
a t�z mell�.
*Sf�ll5La>
Ildi iskol�ba megy
Ildik� h�tesztend�s, nagy fekete szem�, dr�ga kicsi hun le�nyka. Ezeknek a sz�kely
rengetegeknek, harmatos mez�knek a gyermeke. A f� k�z�l csak a feje l�tszik ki, ha
pedig a rengeteg hatalmas f�i alatt valami erdei csod�n elb�mul, vagy farkasszemet
n�z a m�kussal, �ssze lehetne t�volr�l t�veszteni egy nagyobbacska, sz�p gomb�val.
Cselekedetei is val�s�gos �ssz�kely k�lt�szet. Felm�szik a f�kra, hogy
keny�rmorzs�t vigyen a f�szekben t�tog� mad�rfiaknak, �s a r�ten k�t vir�g fej�t
�ssze�rinti:
- Sz�pen cs�kolj�tok meg egym�st!
A bicsk�val kit�n�en b�nik. F�b�l id�tlen bub�kat farag. Sokszor eg�sz nap
elb�bel�dik vel�k, de ha estefel� a csorda j�n, mindent feledve rohan ki a
bivalyok, tehenek k�z�, melyek ismerik, �s akkor�kat nyalnak rajta �rdes
nyelv�kkel, hogy a v�r kiserked az arcocsk�-j�n. R�m�lt anyj�nak alig siker�l a
d�b�rg� bivalymenetb�l, a t�ncos l�b� bik�k el�l kiszak�tani. Cs�ny�n r�mordulnak,
s csattog� szarvakkal az �t por�t f�jva, �kl�mnyi szemekkel nyugtalankodnak, hogy
kicsi j�t�kszer�ket elrabolj�k t�l�k. Gy�ny�rk�d�m benne, hogy a mi nyavaly�s
modern �let�nk mellett az �si hun v�r �gy ki�tk�z�tt bel�le, �s hogy teljesen
st�lszer� legyen, a m�ltkor hun ruh�t is terveztem neki: bikafejh�mz�s�
b�rpruszlikot, kecskesz�r rojtos rokoly�csk�t, mire a feles�gem kijelentette, hogy
t�k�letesen bolond vagyok. Nem vagyok azonban olyan bolond, hogy szembesz�lljak
vele, s �gy k�nytelen voltam a hun restaur�ci�r�l letenni. Sajnos, most � bolondult
bele a hunokba, mert ha egynapi sikeres bosszant�s ut�n a vacsor�mat k�rem, azt
feleli:
- A l�tej m�g nem f�tt fel, s a h�s is most puhul a nyereg alatt. V�laszom erre az,
hogy b�r adna Had�r egy kis porty�z�st a n�metekre vagy r�maiakra, hogy egy kiss�
pihentetn�m ki az idegeimet.
^S116Qi�
- Sohasem �rem meg, hogy �zvegy legyek! - foh�szkodik fel az utols� sz� jog�n.
�gy �ldeg�l�nk csendesen. Tegnap azonban a hegyr�l kiki�ltott�k, hogy h�tt�l
tizenhat �vesig minden gyermeket be kell �ratni az iskol�ba. M�ra azt�n az eg�sz
csal�d d�sz�tette Ildik�t, aki hirtelen keserves s�r�sra fakadt. Ahogy G�rdonyi is
meg�rta, szok�s az ilyenkor. Mosolyogva ajn�roztam a kicsit:
- Mi�rt s�rsz, lelkem?
- Hogyne s�rn�k - szepegte -, mikor se �rni, se olvasni nem tudok, s m�gis iskol�ba
akarnak adni.
Feles�gem mindj�rt kiszaladt a kapun, s az�ta ezen a �b�mulatos mond�s"-on
csod�lkozik a falu. Ismer�seink az�ta cukorral pr�b�lj�k m�g egyszer kicsalni
Ildit�l a mond�st, �s �n b�szk�n seg�dkezem, mint az olyan ap�hoz illik, akinek
ilyen okos le�nya van. Feles�gem szend�n les�ti a szemeit, mikor bar�tn�i a �pipi,
meg nem ig�zem" szavak ut�n kijelentik, hogy t�k�letesen az anyja le�nya a kicsi.
Csaba fiam - mint modern els� gimnazista - csendesen len�zi az eg�sz jelenetet, de
a cukoraj�nd�kokra val� tekintettel �jabb j� mond�sokat tan�csol a h�g�nak.
Mi, sz�l�k teljesen meg vagyunk hatva. Minden f�l�r�ban felpr�b�ljuk a kicsi
le�nyka h�t�ra az iskolat�sk�t, �s biztatjuk:
- Menj egy kicsit vele!
Az asszony term�szetesen k�nnyezik, mintha neki kellene iskol�ba j�rnia, �s �n
figyelmeztet�n k�h�g�k. V�gre annyit siker�lt el�rnem, hogy m�r csak titokban meri
megcs�kolni a palat�bl�t, amelyre csemet�je m�r r� is k�t�zte az anyja legszebb
csipk�s sz�l�, selyem zsebkend�j�t. (Akkor szerezte � is, mikor a r�di� a hozz�val�
n�t�t divatba hozta.) A palat�bla�gy - megvallva az igazat - nekem is tetszik.
Hogyne, mikor az �n gyermekem els� szellemi megnyilatkoz�s�t mintegy k�be v�si,
mint �seink ma is csod�latos t�rv�nyeiket, s m�g r�gebben M�zes...
- Praktikus - zavar meg a fiam -, csak r� kell k�pni, s mindj�rt tiszta...
V�gre el�rkezett a v�rva v�rt, romantikus nagy nap. Reggel �t �rakor m�r talpon
volt az eg�sz h�z.
sS&U7Ql*
- Milyen id� van? - agg�dott az asszony. Hirtelen �s �lt�zetlen az ablakhoz l�ptem.
- M�r ny�lnak a v�lgyben a kerti vir�gok, m�g z�ldell a h�rsfa az ablak alatt -
feleltem Pet�fivel.
- Nem �m�r", hanem �m�g" s nem �h�rsfa", hanem �ny�rfa" - riadt r�m a feles�gem. -
Csoda, hogy azt nem mondja, hogy a gomba cig�ny-n�t �rul.
- �n m�g �lmos vagyok - menteget�ztem, de szerencs�re m�r negyed hatkor ki�ll�tott
a kapuba, hogy figyeljem a nyolc�rai csenget�st, nehogy a gyerek elk�ss�k.
V�laszul a csordap�sztort egy cigarett�val felbiztattam, aki illedelmesen j�
reggelt k�v�nva, rekedten eld�rm�gte:
- A tek�ntetes �r azt �zente, hogy a furustokj�t es k�dj�k ki a kapuba.
- J�, j�, J�nos b�csi - felelt m�z�desen a feles�gem. - Mondja meg a tekintetes
�rnak, hogy r�gt�n megyek.
�s j�tt is.
- Nem sz�gyenli mag�t - sziszegte -, csal�di �let�nknek ilyen fontos fordul�pontj�n
ilyen botr�nyt!
- Marhas�got mondott az a p�sztor - menteget�ztem. - �n semmi aff�l�t nem �zentem.
- Sohase n� be a feje l�gya - korholt szel�den n�m.
- Nekem is csak az az egyetlen b�natom - hagytam helyben.
- Ne feleseljen, hanem hozza a f�nyk�peket!
- Milyen f�nyk�peket?
- Az eny�met, a Csab��t, a R�k��t, �s a mag��t is hozhatja.
- R�m�st�l vagy an�lk�l?
�des anyanyelv�nk egyik rendk�v�l tal�l� kifejez�s�vel illetve engem, maga sietett
a f�nyk�pek ut�n, melyeket szint�n bepakolt az Ildi t�sk�j�ba, �l�sd, dr�ga sz�leid
m�g az iskol�ban is veled lesznek" magyar�zat mellett. Ravasz pedag�giai fog�ssal
mindj�rt meg is k�rdezte:
- Most mondd, kicsik�m, mi a leg�rt�kesebb a t�sk�dban?
- A m�zes-vajas keny�r - felelte Ildik� �rtatlanul.
Szerintem meg�rdemelte volna, de ez alkalommal nem kapott cukrot tal�l� mond�s��rt.
<I�118L2>
- Lehet indulni! - mentettem meg a helyzetet. A pillanat tagadhatatlanul nagyszer�
volt.
Ildik� r�nk n�zett. Dr�ga szemei k�l�n�s f�nyben �sztak, aranyhaja reszketett, kis
arca elfeh�redett, �s sz�vecsk�je l�that�lag vert. Egyetlen sz� el nem hagyta
ajk�t, valami furcsa aranym�mor k�b�totta el, �s felny�jtotta karocsk�it, hogy
fej�nket ajk�hoz h�zza. A cs�kja is reszketett, mint a megfogott mad�rka, �s apr�
l�ptekkel elindult... Ment, ment a t�sk�val a h�t�n, �s minden l�p�sn�l kisebb
lett, m�g v�g�l az �thajl�sn�l elt�nt.
Ment, ment az �j vil�g el�be...
Az �j vil�g el�be, amely, ki tudja, mit hoz neki. �r�m�t, b�t, boldogul�st vagy
nyomort, �letet vagy hal�lt?
Kicsi asszonyommal megrend�lten egym�sra n�zt�nk.
- Milyen borzaszt� sz�l�nek lenni! - s�hajtotta... ...De a k�vetkez� pillanatban
feln�zett az �gre.
�s ez a pillant�s volt a legszebb im�ds�g, amelyet �letemben l�ttam...
v!�ll9Si>
Az �r�k
Nem igaz humoreszk
(Az erd�lyi �r�n� a szok�sos irodalomt�rt�neti leck�ben r�szesiti fiacsk�j�t, �s
egy p�lc�val mutogatja nagyjaink arck�p�t.)
�Ez Aprily b�csi, ez Bartalis, B�rd Oszk�r, Kuncz, Ligeti, Nyir�, Ta-b�ry, Rem�nyik
b�csi..."
Kisfi�: Ezen a k�pen mi�rt van gy�szf�tyol?
Ir�n�: Az nem gy�szf�tyol, kicsik�m, hanem apuka kritik�t gyakorol. Mikor
valamelyik b�csi k�nyvet ��, akkor apuka a lapokba sz�p, elismer� cikket �r, s
lelkiismerete megnyugtat�s�ra itthon a k�p�re gy�szf�tyolt akaszt.
Kisfi�: Mama, mi van a k�pekre r��rva?
�r�n�: Azt �gy mondj�k, hogy �dedik�l�s". Mikor az �r� b�csik ki nem �llhatj�k
egym�st, akkor a k�p�kre vagy a k�nyv�kre r��rj�k a nev�ket, �s elk�ldik, hogy a
m�sikat egye a m�reg.
Kisfi�: Kik ezek itt k�l�n akasztva?
Ir�n�: Ezek Gyallay b�csi, Szentimrei �s Tam�si b�csik.
Kisfi�: �s mi�rt vannak k�l�n akasztva?
Ir�n�: Mert most �k szeretik egym�st a legjobban, �s ha megtudn�k, hogy apuka k�l�n
akasztotta �ket, apuk�t felakasztan�k.
Kisfi�: Ezeket a vastag, sz�nes kr�tavonalakat ki rajzolta a k�pek k�r�?
Ir�n�: Korai megtudni neked ezt, kisfiam. Azt �gy h�vj�k, hogy �vil�gn�zeti
k�l�nbs�g". Ezt a vonalat egy �r�nak m�g meggy�z�d�se ellen�re sem szabad
�tl�pni... Volna m�g egy ilyen vonal, a tehets�gvonal, ezt viszont kev�s �r� meri
�tl�pni... Neh�z k�rd�sek ezek neked m�g, kisfiam. Majd a �csoportosul�sok"
t�rgyal�s�n�l b�vebben ki fogom fejteni.
Kisfi� (durc�san): �n most akarom hallani a csoportosul�sokat.
vi2120Si>
Ir�n� (megrettenve): Eml�teni sem szabad most m�g, mert megharagszik Kisb�n b�csi.
Kisfi� (k�v�ncsian): Melyik ezek k�z�l Kisb�n b�csi?
Ir�n�: Ez itt legf�l�l. � vezeti ezt a sok �r�t... El se tudn� vezetni, ha nem
seg�tene neki Kem�ny b�csi... Kem�ny b�csinak van egy var�zsszava, �s csak
kimondja, hogy Helikon! Erre ez a sok �r� otthagyja a feles�g�t, gyermekeit,
foglalkoz�s�t, ha van p�nze, ha nincs, mind megy V�csre �helikonozni", ahol Kem�ny
b�csi nagyon j�l b�nik vel�k, �s nem dobja a kasza t�ml�cbe.
Kisfi�: S mit csin�lnak V�csen?
Ir�n�: Mondhatn�m semmit, csak hallgatj�k K�s b�csit, aki egy sz�p nagy kertben a
vir�gokr�l besz�l nekik h�rom napig. (Mit is besz�lhetne egyebet?) Erre mindenki
f�lre�rti K�s b�csit, �s veszekednek, az �js�gok pedig azt �rj�k, hogy �fontos
irodalompolitikai �s kultur�lis k�rd�seket vitattak meg".
Kisfi�: H�t az �r�n�k azalatt mit csin�lnak?
Ir�n�: - Ad�ss�got... Most legal�bb tudod, mi az a csoportosul�s.
Kisfi�: Jaj de j� dolog! Ha megn�v�k, �n is csoportosulni fogok.
Ir�n� (els�pad): �vjon t�le kisebbs�gi szellem�nk, �s ha �lek, ink�bb kitekerem a
nyakadat.
Kisfi� (�rtetlen�l): Mi�rt?
Ir�n�: Mert �n m�s irodalmi csoporthoz tartozom.
Kisfi�: Te is �r� vagy?
Ir�n�: M�g nem, de tudnod kell, hogy Erd�lyben sok �r�i csoportosul�s van. Apuka
mindenikhez nem tartozhatik, az�rt �gy egyezt�nk meg, hogy megosztjuk egym�s k�zt.
Neked pedig hozz�m kell tartoznod. Apuk�dnak is �n parancsolom meg, hogy hova
szabad tartoznia.
Kisfi� (�szint�n b�mulja anyj�t): �s hogy tudsz naponta f�zni s annyi irodalmi
t�rsas�ghoz tartozni?
Ir�n�: Azoknak nem musz�j dolgozni, csak odatartozni... S az k�nny�.
(A kisfi� elgondolkodik... P�r percig mind a ketten hallgatnak. A nagy csendben a
szomsz�d szob�b�l pattog� n�i hang hallatszik �t.)
�Azt nem �gy mondj�k, hogy �mell�ny�, hanem �gy, hogy �l�jbi�."
F�rfihang: A Kriza-gy�jtem�nyben nem tal�lom. Ha maga nekem nem besz�l prec�z�l
sz�kely�l, elsej�n mehet is, R�zsi. �n az�rt fo*S2 121 L2>
gadtam fel mag�t, hogy perfekt besz�ljen sz�kely�l, ahogy otthon, L�v�t�n szoktak.
Kisfi� (nyugtalanul): Ki veszekedik ott benn, mama?
Ir�N� (megnyugtatja): Semmi, semmi, fiam. Apuka tanulja a sz�kely dialektust, mert
k�nyvet akar �rni ellen�k. Az�rt fogadtunk sz�kely csel�det.
Kisfi� (k�v�ncsian): Kik azok a sz�kelyek?
Ir�n�: Az valami veszeked�, b�k�tlen n�p, akik eg�sz h�ten dolgoznak, vas�rnap a
templomba mennek, s ott fuszulyk�t esznek, ut�na pedig megbontj�k az erd�lyi �r�i
egys�get.
Kisfi�: Mi az az �erd�lyi �r�i egys�g", mamuka?
Ir�n�: Az erd�lyi �r�i egys�g? Hogy is mondjam csak? Az egy gy�ny�r� p�lda, amit a
magyarorsz�gi �r�k el� szoktak �ll�tani, �s azt mondj�k a cs�f veszeked�
magyarorsz�gi �r�knak: - �N�zz�tek az erd�lyieket. Ott nincs magyar, zsid�,
sz�kely, katolikus, reform�tus, unit�rius �r�, gr�f �r�, b�r� �r�, progressz�v,
konzervat�v, agressz�v �s hitbuzgalmi �r�. Ott csak kisebbs�gi �r� van..." Ezen
azt�n itthon apuk��k nem mernek kacagni.
Kisfi�: Ugye, a �kisebbs�gi �r�" azt teszi, hogy az itteniek kisebb �r�k, mint az
ottaniak?
Ir�n�: Azt, fiam, azt, illetve bolondot besz�lek. Nem, fiam, nem. A kisebbs�gi �r�
olyan �r�, aki t�z esztend� �ta k�zd a penn�j�val n�pe sors��rt, �s n�pe ez�rt
h�l�b�l nem veszi meg a k�nyv�t.
Kisfi�: Akkor mi�rt k�zd?
Ir�n� (elsz�lja mag�t): H�t mit csin�ljon, ha egy�bre nem val�?... Illet�leg ez a
hivat�sa. Sz�p, nemes, mondhatn�m t�rt�nelmi hivat�s...
Kisfi� (lelkesen csillog� szemekkel ism�tli): Sz�p, nemes, mondhatn�m t�rt�nelmi
hivat�s!
Ir�n�: De m�ra el�g volt, mehetsz j�tszani... (A kisfi� igazi intellekt�el
komolys�ggal t�vozik. Az tr�n� leemel egy �r�k�pet a falr�l, sz�v�hez szor�tja.)
Dr�ga f�rjem, igazi, egyetlen nagy �r�m! Milyen boldog, h�l�s vagyok, hogy a
feles�ged lehetek...
(Hosszasan el akar m�lyedni a zseniboltozat� homlokban, tehets�gsug�rz� arcban, �s
csak akkor veszi �szre, hogy az ura legd�h�sebb ellens�g�nek az arck�p�t cs�kolta
meg...)
<i�2122Q�>
Rom�n-magyar k�zeled�s
Falusi bukolika
Az �r� �jf�l ut�n n�gyig ford�tott rom�n k�lt�kt�l, ut�na � is, a leford�tottak is
sokat forgol�dtak �gyukban, ez�rt kiss� f�radtan �bredt, �s �ppen azon t�prengett,
hogy reg�ny vagy versesk�tet meglepet�sben r�szes�tse-e k�s�bben az erd�lyi
magyars�got, mikor �gya el�tt megjelent egy magas, egyenruh�s f�rfi:
- Hai, hai Domnule!6 El� vagy vezetve! Repede, repede,7 az �rsre!
Az �r�nak arc�n �rdekes s�padts�g suhant �t, �s idegeiben azt a zsibong�
transz�llapotot �rezte, amit k�z�ns�ges nyelven f�lelemnek, �r�i helyzetben lev�k
pedig ihletnek neveznek. N�mileg hi�nyosan �lt�z�tt a csend�ri aktivit�s ir�nti
k�l�n�s becs�l�sb�l, kutyafutt�ban meg�ldotta csal�dj�t, �s suttogva int�zkedett
nej�n�l arra az esetre, ha hosszabb ideig nem t�rne vissza, �s k�v�l-b�v�l f�zva,
rezign�lt�n k�vette a hivatalos embert, aki oda�ll�totta egy asztalhoz, amelyn�l
egy m�sik hivatalos ember dolgozott. Ez, fel�ltve legszigor�bb modor�t, vez�nyl�
hangon r�d�rrent az �r�ra.
- Drepts!8 Hapt�k! Ce vrei?9
- K�rem �n el� vagyok vezetve... - sz�lt l�rai hangon �r�nk.
- Hogy h�vnak t�ged?
- Kisebbs�gi �s legkisebbs�gi �r� Ign�c k�lt�.
- Vall�sod?
- A szabad gondolat... az egym�st meg�rt�s, a n�pek egym�shoz k�zeled�se...
6. Gyer�nk, gyer�nk, uram! (rom�n)
7. Repede, repede = gyorsan, gyorsan, (rom�n)
8. Vigy�zz! (rom�n)
9. Mit akarsz? (rom�n)
*J� 123 Qi>
A hivatalos ember felcsattan.
- Nincs k�zeled�s. Maradj csak a helyeden. Hol a Certificat de na-tionalitate?...10
Mit?... Nincs? Nem zsid� maga?
- Nem. �n az erd�lyi gondolat harcosa vagyok.
- Asa...11 harcos... Bine...12
El�gedetten le�rja: �Gyan�s n�zetet vall, az �llam nyelv�t gyeng�n besz�li,
megfigyel�s al� helyezend�."
Az �r� nem tudja mire v�lni a dolgot, de a hivatalos ember nem engedi sokat
t�prengeni:
- Na aici Proces verbal...13 �rd al�.
Kisebbs�gi �r� r�reszketi nev�t a pap�rra. A hivatalos ember g�nyosan felkacag.
- Ilyen �r�s, �s �r�!... Sz�p �r�... A fiam szebb bet�ket vet.
- Mehetek? - pr�b�lkozik �r�nk.
- Nu. Immediat vine Domnu Sergerit!14
Az �rmester �r t�nyleg meg�rkezik, �s bar�ts�gosan �dv�zli az �r�t.
- Ah s� tr�i^i Domnu M�rcius!15 Kisebbs�gi �r�nk szer�nyen jegyzi meg:
- Az nem �n vagyok, az a koll�g�m, �prily...
- Mindegy. No poftij: ocupati loc.16
A hivatalos ember jelent�st tesz f�n�k�nek.
- M�r ki is hallgattam �rmester �r. Itt a jegyz�k�nyv... Ez egy k�zeled�, egy
irredenta, egy harcos.
- Bine, bine - megl�tjuk... Spuneji Domnu17 Ign�c... maga traduci18 rom�nb�l?
Boldog mosoly hatja �t �r� Ign�c arc�t.
10. Nemzetis�gi igazolv�ny, (rom�n)
11. Vagy �gy?.-- (rom�n)
12. J�l van (rom�n)
13. Na, itt van a jegyz�k�nyv, (rom�n)
14. Nem. Mindj�rt j�n az �rmester �r. (rom�n)
15. Ah, maga a M�rcius �r. (rom�n)
16. No k�rem, foglaljon helyet, (rom�n)
17. Mondja csak. (rom�n)
18. Ford�t, (rom�n)
v��124Q^
- Igen, k�rem, sokat ford�tottam �n kezdet �ta, a k�zeled�s h�ve vagyok... de
ann�l kev�sb� �rtem, hogy mi�rt vezettek el�...
�rmester meglepetve: - El�vezett�k? F�lre�rt�s. �n csak hivattam, mert maga szokott
ford�tani, �s �n is k�lt� vagyok, mar� poet...19 Kollega. Szervusz!
- Szervusz.
Az er�teljes k�zr�z�s ut�n bizalmasan v�llon �ti az �rmester a koll�g�t.
- Akarom, hogy te traducs�lj20 n�h�ny vers.
A f�l�nyes mosoly meger�s�dik k�lt�nk �br�zat�n.
- Hogyne, hogyne, bucuros.21
- Na de nemcsak �gy. Csin�lunk el�bb egy pr�b�t. Hogy ford�tan�d le mondjuk e
n�pdalt?
�Spune m�ndru adev�rat Cu ce apa ai sp�lat."
�r� Ign�c slagra kiv�gja:
�Mondd meg, bab�m, igaz�n, milyen v�zben mosakodt�l..."
Az �rmester �r kedvetlen�l visszas�llyeszti a verseket a zseb�be.
- Mi, ez mag�nak ford�t�s? 'Sze maga nem tud ford�tani! Hol van a r�m, a ritmus, a
sz�ps�g, az ir�ly �s az el�kel�s�g... Menjen haza maga, tanuljon meg el�bb
magyarul... Hozz�m ne k�zeledj�k... Majd megk�rem Szab� Dezs�t, az majd
leford�tja... az igen... az tud k�zeledni... Nu in revedere...22 Szervusz!
K�zeled� Ign�c lehangoltan:
- Szervusz...
19. Nagy k�lt�, (rom�n)
20. Ford�ts le. (rom�n-magyar kever�k)
21. Boldogan, �r�mmel, (rom�n)
22. A soha viszontl�t�sra! (rom�n)
*��l25 2i>
\
N�talesen
Egyik r�gi v�gyam volt, hogy �gy sz�p �szi est�ken halljam a bab�j�hoz guzsalyosba
men� szerelmes sz�kely leg�ny �de f�tty�t, lelk�b�l felvir�gz� n�t�j�t, melyeknek
mindenike �val�s�gos gy�ngye a n�pk�lt�szetnek", ahogy az iskol�ban tanultam,
novell�kban �s lelkes cikkekben olvastam. A n�t�hoz adva van a teljes falusi
romantika, a sz�p csillagos �jszaka, �zond�s havasi leveg�, a megb�j� �des kicsi
h�zakb�l kisz�r�d� l�ny, a f�ny, a szerelem, a cs�k, a suttog�s s miegym�s. Vacsora
ut�n eloltottam a l�mp�t, megb�jtam a f�gg�ny m�g�, �vatosan kinyitottam a f�l
ablaksz�rnyat, �s v�rtam, lestem a �n�pl�lek megnyilatkoz�s�t". El�re gy�ngy�z�tt a
sz�vem az �r�mt�l, hogy Bart�kot, Kod�lyt �s m�s h�res folklorist�inkat eredetiben
�lvezhetem. Csal�domat is figyelmeztettem, hogy ne aludjanak el, mert ritka
�lvezetben lesz r�sz�k. Elmagyar�ztam, hogy ez nem aff�le m�n�piess�g, amikor
bugaci puszt�t, k�tujj� cig�nyt �s kem�ny�tett gaty�t imit�lnak a r�di�ban, hanem a
romlatlan, sz�z, szent �s tiszta n�p f�ltett kincse, kult�r�nk gy�kere...
- Fens�ges valami az, k�rlek - igyekeztem meggy�zni n�met -, mikor az �n dr�ga
sz�kely testv�rem l�peget a poros �ton, tele van �rz�ssel, feln�z az �gre, �s
m�lyet s�hajtva azt mondja: �Az�tt csillag, hogy ragyogjon, az�tt asszon, hogy
megcsaljon." Betartja a pian�t, andant�t, ahol kell a crescend�t, �s a hazai l�gt�l
�rces hang sz�rnyal, s valahol a faluban, a cserge alatt megremeg t�le egy sz�p
le�ny... Vigy�zzon csak - figyelmeztettem -, m�r l�tok is egyet!
A l�ptek elkoptak az ablak el�tt, a leg�ny azonban nem �nt�tte dalba b�nat�t. A
szoba m�ly�b�l fojtott kacag�st hallottam, de el�vigy�zatosan csak a gyermekekre
sz�lottam r�.
- Ne vicogjatok!
Ildik� megjegyezte, hogy: �Mi m�r r�g aluszunk, �desap�m!"; de hallatlann� tettem,
�s arr�l kezdettem besz�lni, hogy azon nincs mit
vU2126 2i>
csod�lkozni, ha a n�pnyomor miatt, a folytonos v�grehajt�sok, n�lk�l�z�sek, a
gazdas�gi viszonyok elviselhetetlens�ge miatt bizony eln�mul a n�p ajk�n a dal...
vagy tal�n m�g szebben fog felfakadni, mint valaha...
- Istenem, mennyivel k�nnyebb volt nagyap�inknak - morfond�roztam -, kik �va
intett�k ide�ljukat, hogy ne menjen a tarl�ra, mert m�g gyenge a sarl�ra, s ha
elv�gja kis kezeit, ki s�t nekik l�gy kenyeret.
- A kuruc n�t�k se kutya - g�nyol�dott az asszony szerinte indokolatlan
lelkesed�semmel -, k�l�n�sen azok, amelyeket nemr�gen boldogult Thaly K�lm�n �rt
nekik.
- Szents�gtelen! - rebegtem indulatosan, de szerencs�re �jabb leg�ny ereszkedett
le a dombon, �s �n sietve ny�ltam a ceruza ut�n, hogy meg�r�k�tsem, ha esetleg
valami ismeretlen �rt�ket �nekelne.
F�ny lobbant fel az �ton.
- M�r kicsiholt - s�gtam st�lszer�en. - Ez el�jele a dalnak.
A leg�ny kom�tosan szivarra gy�jtott, �s a h�zunkt�l nem messzi meg�llott egy ablak
alatt.
- No most l�tok valamit! - ujjongtam magamban, de nem sz�ltam, mert ha az asszony
megtudja, mir�l van sz�, elparancsol az ablakt�l. Szinte s�rgettem gondolatban: ne
t�tsd a sz�d, kom�m, verd meg azt az ablakot! Az ember mintha sz�t fogadott volna,
az ablak megz�rd�lt. Kiss� kihajoltam, hogy tiszt�n l�ssam, mikor a le�nyfej
el�b�vik, �s a fiatals�g moh�s�g�val, a f�lelem izgalmas inger�vel megvillan az
ajkukon a piros szikra. A le�nyfej azonban elmarad, helyette rekedt f�rfihang
sz�lal meg:
- Ki a fene?
Most j�n a bonyodalom - sejd�tem el�re. A le�ny helyett az apa �bredt fel. Hijj, de
�rdekes! A leg�ny azonban b�tran felel.
- �n v�n�k, Andr�s b�csi! Az ablak kiny�lik.
- Mi bajod van?
Nem adn�m semmi�rt, hogy a l�tv�nyban r�szem van. Micsoda izgalmas lesz�mol�s lesz
ez az �ccak�ban a k�t hatalmas erej� f�rfi k�zt! Az egyiket f�ti a szerelem, a
m�sikat az ap�nak le�ny�t f�lt� szenved�lye. A sz�v�lt�st nem hallom, de hirtelen
�az apa" felcsattan:
*��127Q2>
- Eridj innen a francba. Egy liter p�link��rt nem v�tetem el az enged�lyemet.
Csak most l�tom, hogy ott kocsma van a �Vad�szhoz".
N�h�ny illetlen megjegyz�st v�ltanak, �s csakhamar �jra csendes lesz az utca.
Hossz� ideig v�rok. Nem j�n senki. Az �lom is ker�lget. Megn�zem az �r�t: tizenegy.
A faluban s�t�ts�g �s n�mas�g. Senkinek sem jut az esz�be, hogy el�nekelje az
��rv�tfalvi keserg�t" vagy valami t�r�lmetszett cs�rd�ng�l�t. Maga Bart�k is
felhagyna a mesters�givei ennyi sikertelens�g ut�n. Hogy el ne aludjam, magam
kezdek d�dolni n�h�ny ismert dallamot. Azt hogy:
�Fi�tfalvi halast�ba, f�rdik egy fekete cs�ka"...
A v�g�n m�r a ceruz�val verem hozz� a taktust:
�Eridj haza, fek�dj le... Bizony Isten, r�l�pek a f�ledre."
- J� kedve van a tekintetes �rnak! - sz�l r�m valaki a s�t�tb�l.
- Maga az, Gy�rke b�ty�m?
- Eg�sz merejiben!... Szerencs�s j� est�t adjon az Isten! Gy�rke az �jjeli�r.
Valami f�nylik a mell�n, csak mikor k�zel l�p,
l�tom, hogy egy hatalmas �r�t cipel a nyak�ba akasztva.
- Ez az �n t�rsam, ki nem hagyja, hogy elaludjam. Minden fert�ly�r�ban fel kell
hogy h�zzam... Meredjen meg, ki feltal�lta!
Mutogatja, magyar�zza a szerkezet�t az ellen�rz� �r�nak, amely m�snap besz�mol az
el�lj�r�s�gnak az �jjeli�r pontoss�g�r�l.
- Mert ez olyan t�rs, hogy el�l �n, h�tul az urak h�zz�k... No csendes j�ccak�t!
Eszembe jut, hogy a n�ta fel�l kik�rdezhetn�m. A legt�bb �jjel dalolt n�t�t az
�jjeli�r hallja.
- Gy�rke b�! - ki�ltok ut�na. - Nem tud valami j� sz�kely n�t�t?
- Dehogynem, tekintetes �r!
- H�t d�doljon el egyet!
- �n oszt�n tudom, hogy nem!
- Mi�rt nem?
- T�n el akarja venni a kinyeremet. 'Sz�n az �ppen annyi, mintha a csend�reket
lopni h�n�!
- K�r! - ejtem ki �nk�ntelen�l, mire Gy�rke b� megsajn�l.
vS2128Qi>
- Ha mindenk�ppen n�ta k�ne, seg�teni tudn�k mag�n... �r�kk� j� emb�r�m v�t, h�t ne
mondja, hogy benne hagytam a bajban.
- H�t hogy gondolja? - biztatom.
- Mit?
- A seg�t�st.
K�zel hajlik �s �gy suttogja.
- Ha m�g itt marad az ablakban, k�lden�k �n valakit, aki tudna f�-jinabbn�l
f�jinabb n�t�kat.
- V�rom az illet�t.
- Azt nem nem telet�nek, hanem Mest�r J�nosnak h�jj�k..., ha otthon van...
- Joj�, csak k�ldje.
V�gre m�giscsak hozz�jutok valami sz�p sz�kely n�t�hoz. T�relmetlen�l v�rom. Az
ablakon hideg �rad be, a hegyeken k�d barn�llik, a csillagok ragyognak, valahol
vereked� kuty�k zaja hallik.
J� f�l�ra is beletelik, m�g t�nyleg j�n a n�t�s leg�ny. Csendesen meg�ll az ablak
alatt. Gyanakodva, bizonytalanul v�gigm�r, mert nem ismer.
- Maga az, akinek n�ta k�ne? Gy�rke b� k�d�tt.
- J� helyre k�ldte.
Kicsit hallgat a fi�, v�gre kib�ki.
- Oszt�n mit fizet?
- Fizetni? - lep�d�m meg. - N�t��rt?
- Az�rt h�t. T�n azt hiszi, hogy mag��rt kikelek a j� meleg �gyb�l, s elj�v�k ide
kornyikalni istenn�ben, hogy fogjon meg az �rmest�r?
Megegyez�nk. A leg�ny n�zi a liter borraval�t, de m�g most sem hiszi, hogy �helyin
van az esz�m".
V�gre megr�ntja a harisny�t, egyik l�b�t kiss� el�reteszi, az ujj�t a harisnya
ellenz�j�be akasztja, �s j� hangosan nekiereszti:
�Hossz� jaz �ccaka, Ne menjen m�g haza... Van egy kis pamlagom, Ne hagyjuk
parlagon"...
Alig tudom meg�ll�tani.
- El�g! El�g!... Nem n�ta ez, bar�tom. A leg�ny but�n b�mul vissza.
- Ez a mag�nak val�.
<��129 2�>
- Borzaszt�! - lihegem. - H�t m�r falun se tudnak tisztess�ges, sz�p sz�kely n�t�t.
- Dehogynem - sz�l k�zbe a fi� -, ott van, teszem azt: �Elm�nt az �n r�zs�m ideg�n
orsz�gba"... Ann�l szebb n�ta, tudom, nincs!
- �nekelje h�t, az Isten�rt!
A leg�ny fitym�lva n�z fel az ablakra.
- �n oszt�n nem! Annyi p�nze nincs az �rnak.
- �s mi�rt nem?
A fi� kev�lyen kih�zza mag�t, �s dicsekedve v�gja a szemembe:
- Azt az�tt, tudja-e, hogy vaj h�rom h�zzal tov�bb lakik egy le�n, s az az �
n�t�ja...
Az � n�t�ja...
vSG130Qb
Az utols� n�ta
A leg�ny azt mondta: �Szeretlek." A le�ny v�laszolt: �Szeretlek." Egyik�k se tudta,
mit besz�l, csak �rezte. De hiszen mi is csak a nev�t tudjuk: szerelem. Egyszer
csak �tj�rja minden atomunkat, mint az illat a vir�got, �s a vir�g is csak
hal�l�val szabadulhat meg az illat�t�l. Valami f�j�, �des aranyk�bulat, soha meg
nem fejthet� miszt�rium, a sz�ps�g megsz�llotts�ga, minden vil�gok f�l� emelked�s,
mikor egyetlen ujj�rint�ssel mindent elvar�zsolunk magunk k�r�l, csod�s hatalom,
melyet �gy nyer�nk, hogy Isten mosolyogva egy kis id�re �tengedi az uralkod�st a
mennyorsz�g vagy a pokol f�l�tt, vers, melynek r�mei a mindens�gben csengenek,
�r�m, amely f�j, �s f�jdalom, ami �r�m, pihen�s p�r percig a hal�l kopony�j�n...
A t�nc �llott, a cig�ny h�zta a cs�r sark�ban, a hold f�l�tt�k hallgatta, csak ez a
p�r pillanat volt az �v�k. Az �let�k m�r el volt hat�rozva. Az udvaron m�r fogt�k a
lovakat... A kl�n�ta utols� hangja �lesen felsikoltott, a p�rok elernyedtek, a t�nc
sz�d�letes ritmusa meg�llott. A leg�ny megfogta a sz�p feh�rn�p kez�t.
- Te h�nap a pap el� �llasz. Most jere, esk�dj�nk meg ketten - �s odavonta a cig�ny
el�. A falu n�pe k�r�lfogta. Tudta mindenki, hogy itt most esk�v� lesz, hal�los
szomor� lakodalom, csod�s, naiv, dr�ga szertart�s. A cig�ny fekete ajk�hoz
illesztette a kl�n�t�t, �s a t�bbi �s�ros kez� magyar" m�g�je sorakozott. A leg�ny
felintett:
- Az enyimet!
A n�ta felzend�lt a fi� ajk�n:
Nek�m senkim rajtad k�v�l Ny�jas, v�g �r�m�t nem sz�l, Nem f�jnak oly fagyos
szelek, Hogy t�g�d elfelej'cselek, ihajjal...
O�131 �2j
Nem b�rta folytatni, csak reszketett feh�ren. A le�ny feln�zett a fi�ra, eg�sz arca
�tv�ltozott, ahogyan folytatta:
S�r a szemem mind a kett�, Hull a k�nnyem, mint az es�, Hull �lembe, hull a f�ldre,
Hull a gy�szos kebelemre. Ihajja!...
A leg�ny megingatta a fej�t, egy kicsit n�zte a cs�r f�ldj�t, �s minden nagy fekete
k�dbe borult el�tte. M�r nem is �nekelte, csak panaszolta:
Tal�n meg vagyok �tkozva, Isten el�tt ostorozva... Isten el�tt, ember "el�tt, S az
�n kedves r�zs�m el�tt...
A k�l�n�s �si sz�kely dallamok elsz�r�dtak az �jszak�ban. Leg�nyek, le�nyok �gy
hallgatt�k, mintha templomban voln�nak, a sz�v�kb�l �des patakok indultak, s k�v�l
a fekete magass�gokba felny�l� varj�k�rog�n szund�t� bagoly csak b�lintott az �j
versre:
Fels�t�tt a nap sugara, Az �n r�zs�m ablak�ra. V�jjon annak mi az oka, Az enyimre
nem s�t soha!...
- �, be igazad van! - bucs�l�dott az egyik v�nasszony. H�t hogyne volna igaza.
Cudar vil�g biz ez! Mi�rt van az, hogy akik egym�st ennyire szeretik, azokat
eltiltj�k egym�st�l? Ami�rt szeg�ny, k�dus leg�ny? Ott a k�t er�s karja, s a sz�p
term�szettel... Minek egy�b. Hi�ba! Ez�n m�n nem lehet seg�teni. Tudj�k mind a
ketten. Az�rt aszondja a leg�ny, hogy:
v&2132 2i>
Szerettelek, azt megvallom, De m�r annak v�ge vagyon. V�ge vagyon szerelm�nknek,
Telj�k kedve irigy�nknek!...
A le�ny nem b�rja tov�bb, felcsuklik. A fi� mintha megsajn�lta volna a goromba
sz��rt, sz�pen, finoman hozz��rinti a fej�t a le�ny fej�hez, �s �gy vigasztalja:
Nincs annyi csepp a z�porban, Sem katona a t�borban, Sem fort�ly a menyecsk�ben,
Mint b�nat az �n sz�vemben...
Most hirtelen szerelm�k r�gi, boldog, titkos ideje jut az esz�be, mikor egym�sra
tal�ltak... El� is hozza neki...
Titkon tart�k egy �svenyk�t, Ki�n r�zs�m hozz�dj�r�k...
Itt hirtelen megbicsaklik, az eml�k boldogs�ga �jb�l elset�tedik, mert...
Irigyeim eszrev�tt�k, �sv�nyk�m�t elkert�lt�k. Nem deszk�val, nem kar�val, Hanem
r�galmaz� sz�val...
Egyik�k se b�rja tov�bb. A t�bbi leg�ny, le�ny sz�ve is csordultig telt. Az utols�
verset m�r egy�tt �nekeli mindenki, mint a g�r�g trag�di�k k�rusa:
Jere r�zs�m t�l a h�gy�n, oda es csak l�bujjh�gy�n! Ott v�rlak a kis kapuba, Z�rj
b� �lel� karodba!...
v�f�l33 2i>
A var�zs hirtelen sz�tfoszlik. A hajnal pirossaga felver a hegyek m�g�l. Itt van az
�let hideg, k�l�n�s reggele, fel kell �bredni. A le�ny szekere cs�r�mp�lve el��ll,
s egy kem�ny, haragos ember kiszak�tja a fi� karjai k�z�l. Az csak ernyedten n�z
ut�na... M�sok is felszedel�zk�dnek, a t�nc feloszlik. Kezd�dik az �let, a val�s�g,
a gondok, a keny�r �jra ig�ba hajtj�k a n�pet, �s sz�tszakad a h�mes f�tyol a
sz�veken... A leg�ny megt�ntorodik, �s elindul egyed�l... A kocsma el�tt meg�ll,
kiss� gondolkodik, �s hirtelen elhat�roz�ssal befordul az ajt�n.
- Azt�n ivott, ivott, szakadatlan - mondja az �reg T�th Vilmos, aki a n�t�t �s ezt
a hist�ri�t lejegyezte -, �s soha t�bbet ki nem j�zanodott.
Soha t�bbet ki nem j�zanodott... Ilyen finoman, ilyen meg�rt� szeretettel adja
tudtomra, hogy a leg�ny meg�r�lt.
Sz�tlan, csendes �rny�k lett �r�kre bel�le az utols� n�ta ut�n...
vK2134Q?>
Falutanulm�ny
�jabban divatban van a falu. Kider�lt, hogy �jabb ezer esztendeig csak a �n�p"
b�rja fenntartani �az erd�lyi magyars�got". Az ifj�s�g lelkes buzgalommal r� is
vetette mag�t a falura, �s �n. �falutanulm�nyokat" v�gez. Tudom�nyos
rendszeress�ggel, okosan feljegyeznek mindent, semmi a figyelm�ket ki nem ker�li,
m�g azt is tudni szeretn�k, hogy h�ny bolha lehet az �gyunkban. K�nyvekb�l
megtanult�k, hogy miket kell k�rdezni, azt�n el is besz�lgetnek vel�nk, �s
el�ad�sokkal gy�ny�rk�dtetnek benn�nket.
- H�t n�zz�nk sz�t egy kicsik�t a faluban- mondom a benn�nket tanulm�nyoz� ifj�nak,
aki nem k�z�ns�ges �rdekl�d�ssel vesz �szre mindent.
Az els�, akivel tal�lkozunk, a v�n Dani b�. J�mond�s�, dr�ga ked�ly� ember.
- Ejnye, hogy megv�n�lt, Dani b�! - k�sz�nt�m.
- Meg biz �n - mosolyog vissza az �reg - Adja az Isten, hogy a te-k�ntetes �r ne
v�n�lj�n meg.
A tanulm�ny-ifj� n�zi Dani b�t, �s lelkesen jegyzi meg:
- Micsoda pomp�s figur�ja van.
- Der�k ember Dani b�csi - dics�rem.
- Eleget szidnak az emberek - szer�nykedik az �n emberem. - Pedig �n �letemben
sohase mentem senki asszony�hoz bossz�b�l, �s sohase loptam senkinek. Mi j�ba
j�rnak? - �rdekl�dik.
Magyar�zom, hogy tanulm�nyozzuk a falut a fiatal tan�r �rral. Dani b� megn�zi
t�zetesen, de � nincs megel�gedve a �figur�j�val".
- Olyan, mint az egyszeri feh�rn�p - adja vissza a tromfot. - H�tul mutat, el�l
untat. De ez�rt �gyes ember lehet.
K�zben meg�rkez�nk a h�za el�.
- �rdekes st�lus� �reg h�z - veszi �szre a �tan�r �r".
vS2135 2i>
- M�g itthon v�n�k benne - felel illedelmesen a v�n sz�kely, s hunyor�t nekem, hogy
el ne �ruljam a gazdas�gi �llapotj�t, amelyet maga fejezett ki, a k�vetkez� igen
tal�l� versben:
Udvarhelyi Takar�kok, Ha meghalok, sirassatok, Mert �n sok j� p�nzt kivettem, De
vissza keveset tettem. Ti meg, bankad� kezesek, Ha ittatok, fizessetek.
Nem tudom meg�llani, hogy el ne mondjam a verset a tan�r �rnak. Dani b� nem is
veszi rossz n�ven, de el�bb megszidja az ��leten" tev�vev� fi�t: �T�n azt v�rod,
hogy a diszn�csorda t�rjon ki a mez�re!" -s csak azut�n jegyzi meg, hogy: �adja az
Isten, legyen a tek�ntetes �rn�l is v�zhord� kal�ka", ami azt jelenti, hogy gy�ljon
meg a h�zam, s a falu kal�k�ba hordja oltani a vizet.
- Nem j�nnek be? - b�k�l meg ism�t.
- Ink�bb maga j�jj�n vel�nk - biztatom -, s magyar�zza meg a fiatal tan�r �rnak a
falu nevezetess�geit.
- Nem b�nom - egyezik bele -, de el�bb meghagyom, hogy mit f�zzenek eb�dre.
Oda is sz�l huncutul az ott �csorg� leg�nyfi�nak:
- Te M�rton! Mondd meg any�dnak, hogy k�sz�tsen paprik�s cs�r-k�t, s t� elmehettek
hazulr�l... No, mehet�nk! - fordul ism�t hozz�nk.
Sz�tlanul l�p�nk p�rat, s a falutanulm�nyoz� t�rsalogni kezd Dani b�val.
- A b�csi h�ny esztend�s?
- A fene tudja! �gy hetven esztendeig sz�mon tartottam, de azut�n meguntam.
- Sohasem volt beteg?
- �n-e? Hogyne lettem volna! M�g meg es r�kt�n�ztek egyszer... Igaz, hogy egyheti
fekv�ssel m�g most es h�tral�kban vagyok.
A fi� r� sem �r megtudni a felelet �rtelmit, mert Sala D�nes j�n szembe, s mikor
elhalad, Dani b� fel�je d�f a fej�vel.
- Ez a �papk�s�r�".
v�f�l36Qi>
- Papk�s�r�? - csod�lkozik az ifj�.
A g�nynevet Dani b� mindj�rt meg is magyar�zza.
- Az �gy volt, tudja-e, hogy mikor �j papot kaptunk, D�nes folyton a sark�ban volt.
�Te mit mind k�s�red azt a papot?" - k�rdik t�le. �Hagyj�k el - feleli D�nes -,
mert m�g mindig jobb, ha �n k�s�rem a papot, mintha � k�s�rne engemet!"
A fi� nem �rti a besz�d furfangj�t, s csak hogy mondjon valamit, megk�rdezi:
- Der�k ember a papjuk?
- Az a - tudja Dani b� -, a k�ntorral egy�tt tartott�k a bek�sz�nt�t. Egy cseppet
ittak volt. Este, mikor a vend�gek mind elmentek, egym�s nyak�ba d�ltek.
�No te J�nos, mi j�l megtal�ltuk egym�st!"
�Meg biza, Pista!"
�De a k�zs�get is j�l megkaptuk" - v�li J�nos.
�De a k�zs�g is megkapta a maga embereit..."
Term�szetesen r�fog�s az eg�sz, de a n�p humora nem k�m�l senkit �s semmit. Olyan,
mint a napsug�r, egyform�n bearanyoz mindent. Itt van Pisti Imr�n�, aki elhunyt
kisfi�t �gy siratta: ��gyes gyermek volt�l, kicsi fiam. Ak�rhov� elment�l, mindent
hazahozt�l, amit megl�tt�l, s azt mondtad: Ed�sany�m! Ez a mi�nk!"; vagy ott van
M�rkus Berci, aki b�za�rz�s k�zben elaludt a mez�n, �s �gy �bresztett�k fel: �Menj
el haza, Berci, mert ezzel a nagy harangoz�ssal valami ijedts�get tal�lsz beleverni
a madarakba." Az �reg Dani b� mindenkir�l tud valamit.
- Itt lakik Lengyen P�t�r, a �nagygazda". R�szeges ember. Hetekig �lt a korcsm�ban.
Egyszer hazat�ntorog, a feles�ge �ppen az �kr�ket fogja be. P�t�r seg�teni akart,
de az �k�r fel�je csap a szarv�val. �Mej-deme! H�t nem �smersz?" �Honnan az any�d
lelkib�l ismerne - sz�l
t a b�s feles�g -, mikor egy hete nem is l�tott."
I Vagy ott van Mih�ly Andris, a �haragtart�", helyesebben �Haragtart� I, Mih�ly
Andr�s", ki az el�nev�t onnan kapta, hogy mikor haragos�val ta-I l�lkozott, aki
b�k�l�sre hajlamos�n �gy k�sz�nt neki: �Isten �ldja meg, I Andr�s b�!", kem�nyen
felv�gta a fej�t: �Engem-e? Engem oszt�n ne!..." I Az a m�sik ember megharagudt a
pap fi�ra, �s �gy �ld�z�dott: I" �Mindenki bolond, aki birkaborny�t s papot
nevel!"...
*��137Qi�
...Az a bolt a Vajcsuk ure, az �rm�nye, aki ezekkel a szavakkal k�ld�tte el a
templomra k�reget�ket: ��n vall�sos ember vagyok, nem avatkozom az Isten
dolg�ba!"...
- N�zze meg azt az asszonyt, aki szemben j�n - figyelmezteti a fiatal
falutanulm�nyoz�t Dani b�. - Nem sokkal iszik t�bbet, mint k�t f�rfi... Igaz, hogy
most betegeskedik, de gazdag. Van vagyona, mi�rt legyen eg�szs�ge is?...
- Ez a kicsi le�nyka b�multa az aut�t a kuty�val, s �gy jelentette az anyj�nak:
�Saj� megugatta, �desany�m, a motrot, s az �gy megijedett, hogy mindj�rt elfutott."
Az �reg Dani b� elem�ben van. Der�s lelk�t v�gighordozza mindenen, s n�h�ny
szav�val dr�m�kat vagy saj�tos embersorsokat g�rget. K�l�n�s vil�g �l a szavai
m�g�tt, de a n�p b�szke erej�nek komoly �ntudata �s veszedelmeket is kicsibe vev�
tr�f�s j�t�ka m�g� kevesen l�tnak be. Nagy, meleg sz�v �g azonban az �reg
t�zhelyen. A szavak full�nkja s a kacag�s zen�je csak �larc, hogy a val�s�g m�g�
minden bolond ne l�sson be. Ahogy a falu v�g�n �reg Dani b� megjegyzi: ��gy
viselj�k az �letet."
Nem �lj�k, csak viselj�k az �letet.
- Nincs ebben a faluban semmi k�l�n�s - b�cs�zik az �regember. - Olyan, mint a
t�bbi. Jobb es, ha nem �r r�la semmit. Elmondhatjuk mi es, amit az ol�hfalvi ember
mondott: �F�ldb�l lett�nk, f�b�l �l�nk, s f�r�szporr� lesz�nk."... No az Enistenem
�ldja meg!...
- �rdekes b�csi - mondja der�sen nekem a falutanulm�nyoz�. -Kit�n�en
mulattatott... K�r, hogy semmi pozit�vum nincs a szavaiban, ami �gy belevil�g�tana
a falu pszich�j�be, gazdas�gi, szoci�lis vil�g�ba, ami karakteriz�ln� a falu
lelk�t... Tal�n �n lenne sz�ves...
- Mit mondjak egyebet - h�r�tom el szomor�an a bizalmat -, ez az �regember mindent
megmagyar�zott: nem �lj�k, csak viselj�k az �letet. Az �let maga titok, �s ez a
titok benne van a rejtett s�hajt�sban, p�rn�ra ejtett k�nnycseppben... Ha �n azt
meg tudn�m fejteni!... �n is csak azt mondhatom a mi �let�nkr�l, amit Dim�ny Ferenc
uram, mikor minden�t elvesz�tette, vagyon�t, gyermekeit, s csak �reg feles�g�vel
maradt:
- �N�zd meg, asszony, megvirradt-e, mert �n nem merem felnyitni a szemeimet."
vSS138 2i�
A konverzi�
M�g a j� p�nzvil�gban bar�tkoztunk �ssze S�ra D�vid b�ty�mmal, aki nagyol�hfalusi
deszk�s sz�kely ember. Egy szek�r f�lcolos deszk�t alkudtam volt ki n�la embers�ges
�rban, hogy a v�n ker�t�sen legal�bb a kutyalikakat kifoldjuk. Az�ta mindig
megkeres, ha erre j�r, �s �rtelmesen eligaz�tjuk a vil�g baj�t. Annyira
esszemelegedt�nk, hogy m�g Am�lit, a kicsi le�ny�t is elhozta hozz�nk, hogy l�sson
vil�got. �n szoktam kisz�m�tani neki, hogy az interest j�l vette-e a bank, s az �n
asztalomon szokta megsz�molni a p�nz�t, hogy nem �csalt�k-e meg" a �gy�rban", hol a
k�r�t v�g�n a megmaradt deck�t b� szokta adni. �sz v�g�t�l, mihelyt az els� h�
leesik, tavaszig a bar�ts�gunk sz�netel, akkor � az erd�n van, v�gja a t�k�t,
gy�jti a f�r�szhez, s tavaszi olvad�skor munk�ba �ll a f�r�sz. A medve m�g ki sem
t�r�lte a t�li �lmot a szem�b�l, mikor S�ra D�vid m�r belef�radt a munk�ba.
Ez�rt lepett meg, hogy a napokban teljesen v�ratlanul �s r�szegen csak be�ll�t
D�vid b�ty�m.
- H�t maga hol j�r, ahol m�g a mad�r sem j�r? - bar�ts�goskodom, ahogy illik.
- Ne es k�rdezze! - aszondja leverten. - Nekem ugyan betette az ajt�t Argent�
J�nos.
-Ki?
- Argent� J�nos! Nem �smeri?
- �smeri a fene. A kiaz?
- H�t Argent� J�nos, aki elengedi az ad�ss�gokat.
- Argetoianu, a miniszter?
- T�lem lehet ak�rmi, mert ingom j�l eligaz�tott... De nem az�rt j�ttem, hanem h�t
decka nem k�ne-e?
- Hiszen kelleni kellene, de nincs p�nz, D�vid b�csi!
v�2139�l>
- No akkor megette a fene! Hi�ba j�rtam!... Ha legal�bb �tsz�z l�t haza nem viszek,
fel es akaszthatom magamat. Az asszon t�zre tesz!
- De h�t legal�bb mondja el, mi a baj! Oda se figyel az �n emberem, csak f� a feje.
- H�jnye az �ntij�t!... Igaz�n nincs semmi p�nze?
- Az �js�gok nem eresztnek! - mondom �n is �szint�n.
- A t�z perzselje meg azokat es! - �rez velem. - Pedig milyen j�l kifund�ltam! A
tek�n tetes �r adna nekem �tsz�z lejt, s �n deck�ban let�rleszten�m a ny�ron.
Ah�nyszor erre j�rok, egy-egy t�k�t letenn�k az udvaron, az asszon meg se tudn�.
P�rj�t �t l�jvel �cs�bban megsz�m�tan�m, mint m�snak. A f�lc�lost m�g hattal es...
- Abbiza el�g k�r, hogy el kell szalasztanom ezt a j� boltot, de ha nincs...
- S ha j� kamatot adn�k rea, akkor sincs?...
- A ponciuss�t kiednek! - h�borodom fel - Kinek n�z maga engem!
- Eg�szen elment az esz�m! - keseredik el a s�rt�s miatt.
- Cs�ful meg lehet szorulva - mutatom legal�bb a r�szv�tet.
- �n meg, mint a recs�ny�di kutya a kert k�z�tt... Sillyedjen a �M�ric h�dja".
A M�ric h�dja l�togatott �fogad�" Homor�don fel�l, egy n�gyes kereszt�tn�l.
- Az ugyanbiza mag�nak mit v�tett? - �rdekl�d�m.
- Az eleget. Ott iv�m el az esszes p�nzemet, amit ad�ba kellett volna, hogy vigyek.
- A hogy t�rt�nt?
- Hogy t�rt�nt! - bosszankodik az �rtetlens�gem miatt. - �gy, hogy ha az ember
bolond, akkor bolond!... Hej, ha �n m�g egyszer azt a kamatellen�s embert a kezembe
foghatn�m!
- H�t az hogy n�zett ki?
- Aff�le nadr�gos tekerg�!... Ahogy melegedn�nk a korcsm�ban, egyszer csak odal�p
az asztalhoz, s azt mondja: �No iszogatnak, iszogatnak?" �Nem, mert bialborny�t
ot�ztet�nk" - felelem neki. �Maguknak k�nny� - mondja r� -, mert maguknak elengedik
az ad�ss�gukat. J�n a konverzi�."
- R�g z�gass�k! - bizony�tja egy h�v�zi ember is.
^140Qi>
- Itt az �js�g, ha nem hiszik. A kamara, az orsz�g h�za meg es szavazta
Argetoianut, aki az eg�szet javasolta. Egy poh�r bort ihatnak az � tisztelettyire
is.
- �jj�n �rgent� J�nos! - kapja fel a poharat a h�v�zi ember.
- Ejj�n! - z�gja a t�bbi is.
- Emma j� h�r - �smertem el magam es. - �ppen a Tolvajos-tet�ig fut �r�miben az
asszony, ha megmondom neki... �gy kezd�d�tt... Osz-t�n a kicsi a sokat k�v�nja...
Hiszen tudja azt m�r maga is - bizalmaskodik.
- �rtem m�r! - b�longatok a fejemmel. - De �tsz�z lejt m�gsem ihatott el.
A sz�kelynek m�g kiss� k�d�s az eml�kez�tehets�ge. Eg�szen fel�jul erre az �tletre.
- Kutya legyek, ha nincs igaza! De akkor hol a p�nz?
- Gondolkodj�k egy kicsit!
Zordonan t�preng, �s hangosan sz�mig�lja.
- A bor, amit fizettem, volt t�z liter, az k�tsz�zh�sz. A cig�nynak adtam...
- Cig�ny is volt? - vetem k�zbe. Len�z�leg felel.
- Ann�lk�l nem �r semmit az eg�sz!
- Ez igaz.
A sz�kely �jra visszaesik a sz�m�t�sba.
- A bor�rt mennyit mondtam vala?
- K�tsz�zh�szat!
- A cig�ny kapott... Most m�r azt nem tudom, hogy a cig�nnak adtam-e a sz�z lejt,
vagy a k�sasszonynak.
- Annak is adott?
- Seg�tettem azon es... Elpanaszolta, hogy �rva gyermekei vannak, s az sincs, amibe
�lt�ztesse... De ak�rki, j� tork� feh�rn�p volt... S ahogy az �nek�lt!
- M�g �nekelt is?
- Ig�n, de csak a vereked�s el�tt...
- Csak nem verekedtek!
- M� nem, de a kamatellen�s nem f�rt a b�riben.
yiQU10l>
- Az Isten�rt! T�n nem csin�ltak valami nagy bajt.
- Kim�let�sen b�ntunk v�le - nyugtat meg a deszk�s ember. - �ppen csak megkef�lt�k.
- Rosszul tett�k.
- Ak�r tett�k, ak�r nem: de m� megtett�k... Az elej�n nem volt vele semmi baj. Egy
kicsit akkor es sokat szavalt, hogy ��gy sz�kely testv�reim, �gy sz�kely
testv�reim", de ezt eln�zt�k neki. �jf�l fel� azonba m�r gyeng�n tudott magyarul.
Amiatt se volt semmi baj. Erre elkezdi szidni a korm�nyt. M�g ett�l es maradhatott
volna. Hanem oszt�n, mikor elkezdte nek�nk mondogatni, hogy �gy b�d�s parasztok,
�gy parasztok, h� biz �n orrba t�r�ltem... Arra a feh�rn�p es el lett vele, s m�
b�k�ben megbesz�lgett�k a konverzi�t.
Mindj�rt k�sz�l�dik is. Esz�be jut, hogy megpr�b�lkozik az �tsz�z lej ir�ny�ban a
fels�r�kosi papn�l is, aki �j� embere", ha m�r �n nem tudok seg�teni rajta. M�g �
vigasztal, mikor kezet �d.
- Valahogy lesz, no!
- M�skor vigy�zzon a konverzi�s vacsor�kra - figyelmeztetem. Ezzel neki is
meghoztam a kedv�t. Dr�g�n mosolyogva l�pik fel a
ferh�rcre,23 s b�vik be a k�ber24 al�. Onnan hajlik ki, �s �rvendezve ki�ltja
vissza nekem:
- Megvan a sz�z lej! Ezt az istr�ngot vettem vele a gyepl�sz�rak helyett, amiket az
�ccaka elloptak. Hogy a k�rme szakadjon le, aki kezet tett rea!
23. Az els� kerekek el�tt keresztben lev� megvasalt fa, amelyre a h�mf�kat
akasztj�k, (n�met eredet� t�j sz�)
24. Kocsitet�, ponyva, (n�met eredet� t�jsz�)
v�2142 2i�
Az utols� hitvit�z�
A mi falucsk�nk vall�shat�r. Itt v�gz�dik a katolikus vall�s, s kezd�dik a
k�lvinista hit a szomsz�d faluban. Van annak k�tsz�z esztendeje, hogy egyik sem
tudott �tmenni a m�sik faluba, hi�ba pr�b�ltak a papok belekap�lni egym�s vet�s�be.
Tisztess�ges, sz�p vall�s mind a kett� (az Isten seg�tse �ket feltett
sz�nd�kukban!), de k�l�n�sen ennekel�tte sokat veszekedett a k�t falu miatta. Hol a
k�lvinista pap nyughatatlankodott, hol a katolikus t�r�tgetett. Od�ig ment a dolog,
hogy majdnem vasvill�ra ment miatta a k�t falu n�pe. Valami vereked�s volt is a hit
miatt, de szerencs�re alig �t ember h�t bele. Az �regek azonban mind a k�t faluban
m�gis azt mondt�k:
- Ez �gy nem j�l van! Ez �gy tov�bb nem mehet.
A papokkal nemigen lehetett b�rni, mert heves, s�r� v�r� fiatal leg�nyember volt
mind a kett�, s m�ghozz� sz�kelyek. Az �regek �gy egyeztek meg, hogy t�bbet nem
bicsk�z�dnak miattuk, hanem �ket eresztik �ssze.
�gy is lett.
A papok maguk is �r�ltek a disput�nak, s falt�k a k�nyveket. Nagyban k�sz�l�d�tt r�
a k�t falu is, a vet�lked�st kinn rendezt�k meg a Bikab�rce nevezet� erdei
kasz�l�n, ami el�g semleges hely volt. Itt osz-t�n addig pr�dik�ltatt�k �ket, am�g
ki nem d�lt mind a kett�. A k�t falu embereib�l alakult bizotts�g hallgatta, �s
vakarta a fej�t, mert a tudom�ny felett �k nem tudtak d�nteni. Ha a pl�b�nos �r
besz�lt, mind neki adtak igazat, ha a tiszteletes �r szavalt, mindenkinek �
tetszett.
- �gy nem megy�nk semmire! - azt mondta a v�n Mih�j Di�k �ron. - Reggelig se
d�ntj�k el, hogy kinek van igaza, hanem mondok valamit.
- No! - k�nnyebb�ltek meg a t�bbiek.
- Birk�zz�k meg a k�t pap, s amelyik a m�sikat f�ldh�z v�gja, annak legyen igaza.
- Tiszta igaz! - helyeseltek a t�bbiek, �s ebbe bel� is nyugodtak.
*Jf�l43La>
A papok se t�rhettek ki a d�nt�s el�l, de nem is igen akartak. M�g t�n jobban is
tetszett nekik, mint a pr�dik�l�s, mert - mint mond�m - medveer�s leg�nyek voltak,
s sz�kely mind a kett�.
A pl�b�nos �r leh�nyta mag�r�l hirtelen a reverend�t, s a mark�ba k�p�tt.
- Jere h�t, koll�ga!
A tiszteletes �r is szembefesz�tette vele vastag, veres nyak�t.
- Egye fene, nem b�nom!
F�jtak, tipr�dtak a gyepen, ropogtatt�k egym�s csontjait, de nem b�rtak egym�ssal.
- Egyed�l a hit �dv�z�t! - csikorgatta a fogait a nagy er�lk�d�sben a k�lvinista.
- Nem igaz! - szuszogta a f�l�be a m�sik. - J�cselekedetek is kellenek!...
Ilyen mond�sokkal er�s�tgett�k magukat, de ravaszul arr�l se feledkeztek meg, hogy
lehetne a m�sikat elg�ncsolni.
Vastagon csurgott a verejt�k r�luk. Ha a katolikus bok�ig v�gta a reform�tust a
f�ldbe, a k�lvinista kisz�k�tt, s t�rdig �ltette el a pl�b�nost az anyatalajban,
mint a gy�m�lcsf�t. Az se fogant meg benne, hanem felmutatta ellenfel�t a magasba,
s lev�gta szikr�z� szemekkel, de az talpra esett, mint a macska, ak�rhogy is
mesterkedett. A k�t falu n�pe k�tfel�l izgult, �s biztatta a saj�t p�sztor�t:
- Szor�tsa, tiszteletes �r!
- Ne hagyja mag�t, pl�b�nos �r!
�gy folyt a k�zdelem a hit�rt, m�g mind a k�t pap kifulladt, s s�padtan, t�tott
sz�jjal szedte a leveg�t.
- Kem�ny leg�ny mind a kett�! - gy�ny�rk�dtek benn�k az emberek, s mind a k�t falu
b�szke volt a papj�ra.
Mikor a k�t hitvit�z� kipihente mag�t, ism�t egym�snak sz�k�tt. Min�l tov�bb
k�zd�ttek, ann�l jobban lobogott benn�k a szent meggy�z�d�s, felvetettek egy-egy
vitapontot, s megbirk�ztak �rte, de nem tudt�k eld�nteni. �r�kig tartott a
k�zdelem, de nem mentek semmire. A v�g�n alig tudott t�ntorogni a k�t pap a
kimer�lts�gt�l. Egyik egyik bokorba zuhant, a m�sik m�s bokorba zuhant, de onnan is
nyelveltek egym�sra.
v��l44Q^
Az �regeknek azonban t�bb esz�k volt, s miut�n l�tt�k, hogy a k�t pap nem b�r
egym�ssal, a k�t vall�sra n�zve sz�pen b�k�t k�t�ttek, �s kimondott�k, hogy addig
egyik a m�sikat nem h�borgathatja, m�g valamelyik pap valamikor f�ldh�z nem �ti a
m�sikat. Arra azonban mind a k�t falu vigy�zott, hogy a papja erej�ben meg ne
fogyatkozz�k. Papv�ltoz�skor is �gyeltek r�, hogy kem�ny ember legyen, akit
v�lasztanak, �s �gy a k�t vall�s k�zti vita eld�ntetlen maradt. Ahogy az id� telt,
a buzg�s�g is megcsendesedett, s a k�t egyh�z vezet�s�ge is kifogott a k�t falun.
A k�t birk�z� papot eltett�k m�s ekl�zsi�ba, s k�t �reget k�ldtek helyett�k, de
olyan �regeket, kik a sz�kr�l is csak �gy tudtak fel�llani, ha markukkal nyomt�k a
t�rd�ket. Ezeket nem lehetett �sszebok�z-tatni.
Felh�borodva tiltakozott az �si jog megs�rt�se ellen mind a k�t falu, de a p�sp�k�k
azt felelt�k, hogy vereked� papok tart�sa nem lehet se �si, se m�sf�le jog.
Sokat tan�cskozott a k�t falu, hogy mit lehetne tenni, �s ezekben az id�kben nem
voltak megel�gedve az egyh�zi vezet�ssel, a k�t �reg pap nem mutatott hajland�s�got
a hitvit�ra, �s igen j� bar�ts�gban volt egym�ssal. Emiatt nem is volt becs�let�k.
Csak akkor b�k�ltek meg, mikor valakinek esz�be jutott, hogy a papokat m�ssal is
lehetne helyettes�teni. Mindk�t falu v�laszt egy-egy kem�ny embert, akik
megbirk�znak, ha valami vall�sb�li vit�t kell eld�nteni. A megold�s az�rt is
tetszett, mert nem kellett a falu becs�let�t ismeretlen, idegenb�l j�tt, ki tudja
mif�le emberre b�zni. A hitv�delem is jobban volt biztos�tva. Nagy volt a
lelkesed�s mind a k�t faluban.
Az els� esztend�ben a v�laszt�s ut�n n�gy szek�r s�lyos sebes�ltet vittek be az
ispot�lyba, de az �ll�s fennmaradt, mert mikor a f�rfiak fizet�st szavaztak meg a
hitbirk�z�nak, ami k�nny� �letet biztos�tott neki, az egykori k�t pap
vet�lked�s�b�l komoly �letp�lya lett. Eleinte k�zd�ttek a papok ellene, de nem
mentek semmire. Bele kellett t�r�dni�k. Voltak olyanok is k�zt�k, kik okosan
felhaszn�lt�k a h�vek rendben tart�s�ra is, �s aff�le sz�kely feny�t�sz�k lett
bel�le. Ha valaki k�romkodott, nem j�rt templomba, vagy a vall�s ellen tal�lt
nyilatkozni, a hitbirk�z� �gy kente a f�ldh�z, hogy leped�ben vitt�k haza.
v�G 145Qi�
Az id�k azonban v�ltoztak. A t�zes hitvit�k ideje elm�lt, a k�t vall�s k�zti
verseng�s is megsz�nt, �s a r�gi j� szok�sok is megromlottak. A vall�sos emberek
ink�bb im�dkoztak, mint birk�ztak. A r�gi �regek szomor�an �llap�tott�k meg egym�s
k�zt, hogy megromlott a vil�g, mert m�r az egyes tant�telek miatt nem verik ki
egym�s fog�t az ellenfelek.
- Terjed a hitk�z�mb�ss�g! - l�gatt�k a fej�ket.
A papok csak mosolyogtak az ilyen besz�deken, �s oda v�ltoztatt�k a helyzetet, hogy
a hit�rt birk�z�k legyenek harangozok, templom-sepreget�k is, �s legal�bb ennyivel
�rdemelj�k meg a fizet�st. A b�szke, dagad� izm� leg�nyek, j� gazd�k lemaradtak
lassank�nt az �vr�l-�vre megism�tl�d� p�ly�zatr�l, mert az m�r szolg�l�nak val�
foglalkoz�s lett, �s csak a szeg�ny emberek t�rt�k magukat az �ll�s miatt. Azok se
sok�ig.
N�lunk az utols� hitbirk�z� az �reg M�t� Istv�n volt harminc esztendeig. �gy kapta
meg az �ll�st, hogy m�s p�ly�z� nem akadt, s a sz�zados szok�st �tallott�k cs�fosan
feladni. Legal�bb a neve maradjon fenn.
A v�n Istv�n b� soha az �letben nem birk�zott se hit�rt, se egy�b�rt, sz�raz,
k�h�g�s ember is volt, akibe h�lni j�rt a l�lek, s a mezei munk�t se b�rta a
sz�razbetegs�g miatt. �ppen neki val� �ll�s volt, �s �rvendett, hogy bel�cseppent.
Meg is becs�lte mag�t. Istenes, csendes, bibli�s ember maradt holta napj�ig. Senki
�gy minisztr�lni nem tudott, mint �, senkinek olyan sz�pen nem �llott a kez�ben az
aranyozott f�st�l�, mint az �v�ben, �s ha az olt�r el�tt t�rdet hajtott, m�lys�ges
hit �s �letszents�g l�tszott a mozdulat�ban. A pl�b�nos �r is szerette �s
megbecs�lte, m�sok is tisztelt�k, �s feles�ge hal�la ut�n maga is f�l l�bbal ink�bb
a mennyorsz�gban lakott. B�k�s, becs�letes lelke �gy �gett az �reg testben, mint a
kicsi l�ng az �r�km�cses v�r�s pohar�ban �jf�li �r�n a szents�gh�z el�tt.
Egy �ccaka az is sz�pen kialudott. B�k�sen, a vall�s vigasz�val meger�s�tve ment �t
a m�svil�gra az utols� hitvit�z�.
Az eg�sz falu ott volt a temet�s�n, �s mindenki �rezte, vagy hom�lyosan legal�bb
sejtette, hogy a hit mellett ez a testileg alig t�molyg�, er�tlen, sok bajt l�tott,
�ldott szeg�nyember v�gzett� a legnehezebb
<f�2146Qi>
birk�z�st, �s aratta a legszebb gy�zelmet. Aki csak meg�rintette kopors�j�t,
�rezte, hogy lelk�nek ez a hatalmas ereje, dr�ga, b�ket�r� komolys�ga �s t�lvil�gi,
meleg boldogs�ga, tisztas�ga �tmegy az � test�be is.
Mindenki megn�tt bens�leg �s meg�jult �ltala, aki csak ott volt a temet�s�n...
K�s�bben hagyat�ki �gy�ben valami okm�nyokra volt sz�ks�g, s ekkor der�lt ki, hogy
az �reg Istv�n b� a szomsz�d faluban sz�letett, �s reform�tus volt.
Senki sem �tk�z�tt meg rajta.
Erd�lyben vagyunk...
*SQ147La>
B�ni b�csi
M�k�z�s
Eddig is tudtam, hogy a sz�kely �m�ka" se nem anekdota, se nem tr�fa, hanem valami
egyed�l�ll�, dr�ga furfangos, m�gis m�ly, term�szetes villog�sa az �sznek. Aff�le
homlokvir�g, nemes, b�szke, m�lt�s�gos, dr�ga n�pemnek az �let asztal�ra vetett
aranya. Egyetlen n�ci� se tud �gy j�tszani a fej�vel. Igaz, hogy nem minden bolond
�rti, de nem is val� minden bolondnak. Nagy megtiszteltet�s az, k�l�n�sen nadr�gos
emberre n�zve, ha az idegen el�tt z�rk�zott, bizalmatlan, kem�nynyak� sz�kely ember
m�k�ra m�ltatja, mert - szavamat ne feledjem - tudatos dolog az a m�ka. Tudja a
sz�kely, kinek, mi�rt, mit �s mikor mondja. Hi�ba, ak�rmilyen szeg�nyek legy�nk is,
magasan van a homlokunk. K�r, hogy kivesz�ben van mindkett�: a sz�kely is, a m�ka
is.
Mindezt - mondom - eddig is tudtam, de csak az�ta becs�l�m igaz�n, mi�ta az �reg
Szabandi B�ni b�csit ismerem. Esztend�k �ta a szomsz�dom, tekint�lyes els� ember a
faluban, de csak az�ta van halhatatlan nagy �r�mem benne, mi�ta megmutatta, hogy mi
is val�j�ban az a sz�kely m�ka.
Kasz�l�skor t�rt�nt. Szabandi b�csi �ppen az odorban alv� fi�t k�lt�gette, mikor
�tl�ptem hozz� egy kaszaver� kalap�cs�rt.
- T�n azt v�rod, hogy a diszn�csorda t�rjon ki a mez�re! - ki�ltott fel m�rgesen a
fi�nak, mert ilyen szorgos dologid�ben sz�gyen ekkora leg�nynek virradatig aludni.
- Ejnye, hogy megv�n�lt, B�ni b�csi, a sok haragt�l, zs�rt�l�d�st�l! - bosszantom
meg mosolyogva.
Az �reg el�bb v�gigut�lkozik rajtam, s csak azut�n �felel meg".
V��148 21*
- �n meg - villan a r�ncos szeme. - Adja az Isten, hogy a tek�ntetes �r ne v�n�lj�n
meg.
Vagyis haljak meg, miel�tt megv�n�ln�k...
B�ni b�csi volt k�l�nben, aki a feles�g�nek, mikor azt tal�lta k�rdezni, hogy mit
f�zz�n eb�dre, �gy adta ki a parancsolatot:
- K�sz�ts paprik�s cs�rk�t, s ti mind elmehettek hazulr�l!
*
K�l�nben, hogy mindenfel� igazat tegyek, B�ni b�csi se volt mindig ilyen nagy
leg�ny.
A m�lt t�len t�rt�nt, hogy harmincfokos, farkasord�t� hidegben t�bb mint f�l �r�ja
�llott a kapuban hajadonf�vel, k�kre-z�ldre fagyva.
- Kied mit csin�l? - k�rdi csud�lkozva az arra j�v� M�rton K�ruj. Az �reg fel
szemmel beles a kapu l�cei k�zt az udvarra, s csak azut�n suttogja hunyorogva:
- �n biza egy kicsit rendbe szedem az asszonyt, most egy istenes ember k�ne, ki a
sapk�mat kihozza a h�zb�l...
*
De... az vessen k�vet B�ni b�csira, aki valaha az �letben az asz-szonnyal szemben
b�trabban viselkedett. �n is, m�s is. Oszt�n volt is oka Tr�zsi n�n�mnek, hogy
m�rgel�dj�k, mert az �reg aznap r�szegen j�tt haza. A jegyz� �rn�l ugyanis -
engedelemmel legyen mondva - tr�gy�z� kal�ka volt, s a jegyz� r�gi j� szok�s
szerint b�ven ell�tta a kal�kasait �tellel, itallal. A falu nev�ben is B�ni
b�csinak kellett megk�sz�nnie a nagy traktamentumot, mert vezet� ember is, a
leg�regebb is volt. Az �reg kih�zta mag�t katon�san, s �gy adta meg a tiszteletet:
- No, tek�ntetes gyedz� �r!... Ennyire megv�n�ltem, s sokat kal�-k�ztam �letemben,
de �gy soha senki meg nem becs�lt, mint a jedz� �r. Az igaz, hogy mi is megtett�k a
magunk�t tisztess�gesen, mert �gy kitakar�tottuk a zesszes tr�gy�t az �letjir�l,
hogy a jedz� �rnak m�g egy b�fal�fal�st se hagytunk...
v�S149Si>
Ezek ut�n nem lehet csud�lkozni, hogy B�ni b�csi az �t mind a k�t oldal�n ment
haza.
Hi�ba mondj�k azonban nekem, hogy jelen esetben a v�nasszonynak kellett volna, hogy
t�bb esze legyen, mert nem el�sz�r fordult el�, hogy B�ni b�csi �gy megfeledkezett
mag�r�l.
Eml�kezzenek csak vissza, hogy az �sszel, takarod�skor is napokig ivott V�jcsuk
�rn�l, az �rm�nyn�l. Mikor egy reggel m�gis hazat�ntorgott, Tr�zsi n�n�m �ppen az
�kr�ket fogta be az udvaron, mert Andr�snak, a leg�nynek be kellett rukkolnia a
katonas�ghoz. Seg�ts�ge nem volt, s a leszedett t�r�kb�z�t nem hagyhatta a mez�n.
B�ni b�csi elsz�gyellte mag�t, s seg�teni akart, de ahogy a j�rom k�r�l
�gyetlenkedett, az �k�r fel�je csapott a szarv�val.
- Mejdeme! - �ti orrba B�ni b�csi. - H�t nem �smersz?
- Honnan az any�d lelkib�l �smerjen - sz�lott b�san Tr�zsi n�n�m -, mikor szinte
egy hete nem l�tott!...
*
A kal�ka�gyb�l sem lett volna semmi baj, ha Tr�zsi n�n�m el nem megy a paphoz.
- Mit k�ne csin�lni, tisztelet�s �r, ezzel az �n emberemmel, hogy ne igy�k annyit?
�gy s �gy t�rt�nt.
- B�zza csak re�m, Tr�zsi n�ni! - nyugtatta meg a pap. - �n majd elint�zem.
Eszes ember ez a mi papunk, tudta, hogy sz�besz�ddel nem sokra megy B�ni b�csival,
ki se pr�dik�lhatja a sz�sz�kr�l, h�t kifund�lta okosan, hogy mivel sz�gyen�theti
meg legjobban az �reget.
Az elm�lt h�ten fahord�kal�k�t rendezett � is, s B�ni b�csit �sz�nsz�nd�kkal" nem
h�vta meg.
- Tudj�k, az igazat megvallva, f�ltem, hogy valami baja tal�l lenni az �regnek az
italt�l - j�rt a sz�ja a sok ember el�tt.
H�t ekkora cs�fs�got csin�lt vele. H�re is volt a faluban. B�ni b�csi azonban nem
hagyta annyiban.
iS�l50 2i>
M�rgesen felment a paphoz, s aszondja neki sz�mibe:
- �n v�lasztottam meg, s �n hozattam b� a faluba is a tisztelet�s urat, igaz-e?
- Az �gy van! - ismerte el csendesen a pap.
- No ha �gy van - horkant fel az �reg -, adja az Isten, hogy �n is k�s�rjem ki!...
M�r hogy a temet�be � k�s�rje ki. Meg se v�rta, hogy mit felel a pap, fak�pn�l
hagyta. Az�ta tartja a haragot kem�nyen.
A pap megpr�b�lta kib�k�teni, s mindj�rt az els� tal�lkoz�sn�l el�re k�sz�nt:
- �ldja meg az Isten, B�ni b�csi!
Az �reg leg�ny azonban b�szk�n kih�zta mag�t:
- Engem-e?... Engem oszt�n ne!...
*
Azt tartja a r�gi mond�s, hogy megb�nod azt a napot, melyen megb�ntod a papot, de
az is lehet, hogy a pog�ny mond�st vette zokon Szentfels�ge; mert az�ta B�ni b�csit
sok baj �rte. Cs�st�l szakadt a veszedelem a nyak�ba.
El�sz�r a bank sz�l�totta fel, hogy fizessen, de B�ni b�csi p�nz helyett a
k�vetkez� verset �rta a banknak:
�Udvarhelyi takar�kok, Ha meghalok, sirassatok. Es ti, fizet� kezesek, Ha ittatok,
fizessetek!..."
K�s�bb, mikor kit�zt�k az �rver�st is, sz�vesen fizetett volna, de a k�t �krit
k�rr� vallotta, a t�l derek�n le�gett a cs�re is, s a h�zat is csak alig lehetett
megmenteni. M�g ezek a bajok sem t�rt�k meg a kem�ny sz�kelyt. Csak annyit mondott
szomor�an a papnak, ki vigasztalni j�tt:
- L�ssa, l�ssa, tiszteletes uram, most �n rendeztem v�zhord� kal�k�t. V�zhord�
kal�ka, ha az eg�sz falu hordja a vizet a t�zi veszedelemhez.
<A2 151S2>
Az�ta szeg�ny B�ni b�csi megcsendesedett, meg is rokkant, de tartotta mag�t m�sok
el�tt. Minek sz�nja a vil�g.
Utols� m�k�j�t is Tr�zsi n�n�mt�l tudom, ki s�rva panaszolta el, hogy mikor megj�tt
a katonas�gt�l az �r�s, hogy Andr�st, a leg�nyfi�t is ispot�lyba kellett vinni, a
v�n sz�kely hajnalban odas�hajtott �reg p�rj�nak:
- N�zd meg, Tr�zsi, hogy megvirradt-e, mert �n nem merem felnyitni a szemeimet!...
Mindebb�l lehet tudni, hogy mi az a sz�kely �m�ka"...
Of�l52Si�
H���M�M^��III
A tapl�s ember
A napokban Korondon bevet�dtem a tapl�k�sz�t� emberhez. A tapl� ugyan a f�n k�sz�l,
de az�rt ez a neve az �n emberemnek, mert � form�lja a furcsa gomb�b�l a szebbn�l
szebb sapk�kat, kalapokat, �js�g-�s kefetart�kat, falid�szeket, miegym�st. Gyenge
mesters�gnek tartottam vil�g�letemben, de �rdekelt, hogyan k�sz�l az eff�le holmi.
Mi, sz�kelyek le szoktuk n�zni, ki ilyen �szam�rs�gokkal" t�lti a dr�ga id�t, az
erd�k�n csavarog zs�kkal a h�t�n, balt�val a kez�ben, m�ssza a b�kkf�kat, s
feszegeti le r�luk a gomb�t, ahelyett hogy megfogn� az ekeszarv�t, a villa nyelit,
�rtelmes munk�t v�gezne k�nn a mez�n, az �letjin - ak�r a mag��ban, ak�r a m�s�ban.
Titkos el�gt�telt s a magam igazol�s�t l�ttam, mikor k�r�ltekintettem a tapl�s
ember h�zat�j�n. Alig p�r araszos ker�tetlen udvar, cs�r, ist�ll� semmi, �reg,
cs�csos h�zik�, magasabb ember szinte az eszterh�jba veri az orr�t. Az egyetlen
szoba tele gyermekkel. Alig f�rnek. Meg se lehet sz�molni, �gy ny�zs�gnek. Ny�lt,
der�lt arc�, sz�p csal�d. El�g �tisztess�gesen" be is vannak rendezkedve. K�v�l a
h�zt�jon nem l�tszik, de okos ember nem hordja k�v�l a haj�t. A gazda maga is
mosolyg�s, j�l csavarod� bajsz�, el�gedett, �letreval� embernek l�tszik, nem aff�le
keser�, vil�gunt, k�romkod�st�l fekete sz�j�, t�ntorg� lelk� �semmi ember", pedig
szeg�ny ember, mint �n, mint te, mint minden tisztess�ges ember. F�ldje, marh�ja,
gazdas�ga nemigen van.
Hamar sz�t �rt�nk, mihelyt tiszt�z�dik, hogy ki fia-borja voln�k. A k�v�ns�gomat is
teljes�ti, �s megmutatj�k, hogyan lesz a f�r�l levert tapl�gomb�b�l sapka.
Elcsud�lkozom, olyan egyszer�. A magam feji-t�l holmi l�goz�sra, k�miai, bonyolult
prepar�l�sra gondoltam. Affen�t! Egyszer�en ki kell el�bb �rlelni a tapl�t se nem
hideg, se nem meleg helyen, meg kell h�ntani valami sarl�forma, borotva�les g�rbe
k�ssel, �s az
^�l53La>
ujjakkal ny�jtani, mint a laskat, m�g �kiadja a formaj�t". Ezzel k�sz is az anyag,
csak ki kell szabni, �s meg kell csin�lni, amit akar az ember. Ennyi az eg�sz
mesters�g. Ak�rki megpr�b�lhatja. Ha nem siker�l, akkor valamit, a �titkot"
elhallgatt�k el�lem. Bolondok lettek volna, ha meg nem tett�k volna!
De nem ez az �rdekes! Ennyi�rt k�r is volna ezt a cikket meg�rni.
Maga a tapl�s ember �rdekes. Neki sem a k�ls� �figur�ja", a kin�-z�se, mert ilyen
dali leg�ny el�g h�ny�dik a vil�gon, hanem ahogy �kieszelte" a saj�t �s a csal�dja
sors�t.
Ebb�l lehet tanulni!
Eml�tettem, hogy miel�tt a mesters�ghez hozz�fogott volna, �gy �llott, mint az
ujjam, ahogy mondani szokt�k. Csak a nagy csal�d volt a nyak�n. Ma nem olyan
vil�got �l�nk, hogy k�nnyen lehessen boldogulni! M�g a tanult emberek se tudnak,
h�t egy ilyen iskol�zatlan, egyszer� k�tk�z-ember. O is el�gg� megh�nyta-vetette
mag�ban az �sszes �letlehet�s�geket, meg is pr�b�lgatta, de v�g�l is �resen maradt
a keze. A kenyeret �ki kellett tal�lnia". H�t hiszen ez se �js�g. Ma minden magyar
embernek ki kell tal�lnia a kenyer�t... Sajnos kev�snek siker�lt, �s ez a mi
legnagyobb bajunk.
A tapl�s embernek siker�lt.
�gy gondolkodott, hogy miut�n ezen a f�ld�n minden a m�s�, �s nem az �v�, valami
olyanba v�gja a fejsz�j�t, ami m�g nem a m�s�, amit az Isten ingyen �d mindenkinek,
csak ki kell �rte ny�jtanunk a kez�nket. Ilyen az erd�k�n h�ny�d�, faront�
tapl�gomba. Azt ingyen adj�k. Szedheti. Ha rendesebb erd�gazd�lkod�st folytatn�nk,
m�g neki kellene fizetn�nk, hogy leszedi �s ezzel is v�di a f�t, az erd�t. �gy
jutott el � is a tapl�k�sz�t�shez, ami k�l�nben r�gi h�ziipar Corundon. Csakhogy
�rteni kell hozz�!
- Az Isten megseg�tett! - vallja be az �n emberem. - Bizony nem tudn�m hirtelen,
hogy mihez fogjak, ha ez az �ldott tapl� nem volna.
�gy mondotta: �Hirtelen." K�s�bb m�gis tudn�, hogy mihez fogjon... Egyszer�en �j
kenyeret tal�lna ki, ha a tapl� cserbenhagyn�.
Ez a legf�bb titka a tapl�k�sz�t�snek �s mindennek. Az eg�sz �letnek.
- H�l' istennek, hogy siker�lt, hogy eredm�nyes volt a munk�ja, a k�zdelme! -
dics�rem meg.
<��154QI/
��lMMft�ɫ��btfc��^�iii���tfH�
- Nana!... Elejin nehezen ment - vallja be. - Az ittval� n�peknek nemigen kell a
tapl�sapka. Keveset lehet eladni a port�k�b�l, ak�rmilyen olcs� �s praktikus. M�g
idegenkedtek t�le. Szerencs�re felfigyelt a k�lf�ld!...
- A k�lf�ld? - hitetlenkedtem.
- Ott ink�bb �rt�k�lik! - tan�tgat. - N�metorsz�gban, Sv�jcban... Betlehem M�ria
gr�fn� �smertette meg v�lik... Kicsit sz�jjel kell n�znie az embernek k�lf�ld�n
is...
Mindezt olyan term�szetesen mondja, mintha csak ide a szomsz�dba, S�fal�ra l�pn�k
�t. Els� meglepet�semben nem sz�lok, amit arra magyar�z a sz�kely, hogy nem hiszem
a k�lf�ldi �sszek�ttet�seit.
- Hol az az �js�g, asszony? - sz�l oda a feles�g�nek, ki bizalmatlanul hallgatja a
besz�lget�s�nket, de nincs alkalma megsuttintani az ur�nak, hogy �nem k�ne mindent
�gy kit�lalni ennek az �rnak". Az ember nem lehet el�gg� �vatos a mai vil�gban.
- Ott van a gerend�ban! - veti oda kedvetlen�l.
Kicsit poros, kicsit f�st�s n�met foly�iratot vesz le a f�rfi a gerend�b�l. �n
bizony a c�m�t megfeledtem. Egykett�re r�ford�t a tapl�munk�kkal illusztr�lt, r�la
sz�l� cikkre.
- Ha tud n�met�l, megolvashassa, hogy mit �rnak ezek r�lam! -d�lleszti ki a mell�t
el�gedetten.
- Higyje! - b�vok bele az �js�gba. - Ezt nem gondoltam.
- No ugye? - n�z el kev�lyen a fejem f�l�tt.
- Akkor maga sz�pen kereshet! - �rvendek az el�halad�s�nak. A sz�kely �szbe kap.
Gyanakodva �sszeh�zza a szemeit.
- �n? - csattan fel. - Azt ki mondta mag�nak?... B�r kereshetn�k! - s�hajt. - Re�nk
f�rne!... Tavaszt�l k�s� �szig eg�sz csal�dommal az erd�t b�jjuk, b� a k�zep�ig
minden f�t megvizit�lunk, hogy legal�bb egy �talvet�re val� tetves tapl�t
�sszeszedhess�nk. Annak is a fele likas, korhadt, sz�ette, el kell h�nyni. Ami j�,
vagy �rik be, vagy nem, mire megh�jjaljuk, akkora marad, mint egy di�... Mit lehet
ebb�l csin�lni! �t lej �r�t se lehet kihozni bel�le. H�t m�g mi munka van vele!...
Ha k�szen is van az �ru, ott h�ny�dik a t�lason sokszor esztend�sz�mra... L�thatja
a saj�t szemeivel! Sokszor azon a ponton vagyok, hogy az eg�szet a t�zbe h�nyjam!
Ha �gy tart ez az �llapot tov�bbra is, �n felhagyok
vS2 155La>
- kutya legyek, ha fel nem hagyok a tapl�k�sz�t�ssel!... Pedig olyan munk�t nem
k�sz�t senki, mint �n! L�thatta az �js�gb�l!... Betlehem gr�fn� is mondta, de
dics�retb�l az ember nem �l meg!... Szerencs�re ez ut�n nem fizetek ad�t, mert a
h�ziipar ad�mentes. �rtette-e: ad�mentes!... H�t itt n�lam hi�ba kereskedik,az �r!
Pr�b�lt�k m�sok is, de �n megkaptam az igazamat... Ha legal�bb ez a sok apr�
gyermek nem volna!...
- Megseg�ti az Isten, ne b�suljon! - vigasztalom b�cs�z�sk�ppen.
- Bizony er�sen re�maradtunk Szentfels�gire! - foh�szkodik, �s agg�dva gondolkodik,
hogy valahol nem v�tette-e el a dolgot. - H�t m�r megy az �r? - sajn�lkozik, �s
fogadjunk, hogy arra gondol: �B�r valahol �tk�zben a nyaka szakadna meg!"
Ezen azonban nem is lehet csud�lkozni...
^2156 0^
A m�hek
Valami dolgom volt az egyik isten h�ta m�g�tti, kietlen havasalji faluban, amelynek
utols� h�zai m�r az erd� f�i k�z�tt vesznek el. Azon t�l minden erd�, erd�,
rengeteg, be eg�szen Cs�kig. A patak az utc�n folyik, �s eg�szen a h�zak alj�ig
mindent teleh�nyt k�vel. Su-vad�sos, sov�ny, hetedoszt�ly� f�ldj�t csak az�rt
tarj�k az emberek, hogy el ne feledj�k a sz�nt�s-vet�st. �ppen sz�z esztend�vel van
elmaradva a vil�gt�l. �prily Lajos szavalgatott itt hajdan�ban a pisztr�ngok
kedv��rt. Csal�dostul l�gatta naphosszat a horgot a patakba. Nem tudom, mi �r�me
telhetett benne. Bizonyosan ritmust tanult a patakt�l. Nem mondom, m�sk�ppen sz�p,
vad vid�k, b�r a juhlege-l�k kop�rok, �s tele vannak hintve reverendagombbal. Az is
ember legyen, ki itt meg tud �lni. A juh s a fa azonban j� gazdas�g - legal�bb azt
mondj�k. Egy�bk�nt az eg�sz falu csak el�n�vnek j�. Az is bolond volt, ki els�nek
telepedett meg benne.
Mikor meg�rkeztem, le se sz�lltam a szek�rr�l, a csend�r �rmester mindj�rt
leigazoltatott. Gyan�snak tal�lt, mert nem j�rhat j�ban az olyan �rif�le ember, aki
ilyen faluba vetemedik.
El lehet k�pzelni, hogy milyen falu ez. A szekeresem is d�h�sen szidta, mert a
lovai ler�gt�k a patk�t a becstelen, k�ves ��ton". A cig�nnyal �jakat kellett
csin�ltatnia, �s f�l �r�ig nyomorgatt�k egym�st az alkudoz�ssal. �n azalatt
toj�sr�ntott�t s h�zi szalonn�t eb�delget-tem a pudlin, a Sz�vetkezetben, s
bar�tkoztam a boltossal, ki a vil�g �ll�s�r�l igyekezett t�j�koz�dni.
�ppen Mussoliniban �s Hitlerben gy�ny�rk�dt�nk, mikor ny�lott az ajt�, �s a boltos
�zletk�szen kiegyenesedett:
- Al�szolg�ja, doktor �r!
H�tratekertem a nyakamat, hogy l�ssam, kit doktoruraz a boltos, s a meglepet�st�l a
szalonn�z�bicska megdermedt a kezemben.
- Hiszen ez �Dani"!... Szerusz, kom�m!
vS2 157Qi>
Erre � is elrikkantja mag�t!
- H�t t�ged mi sz�l hozott?
R�gi pajt�som ez a Dani. Jogot v�gzett, doktor�tust tett, tehets�ges, �gyes fi�
volt, akire rendes k�r�lm�nyek k�zt azt szokt�k mondani, hogy sz�p j�v� �ll el�tte,
sokra fogja vinni az �letben. Ha kisebbs�gi magyar l�t�re igazs�g�gyi miniszterk�nt
l�pett volna be a Sz�vetkezetbe, az se lepett volna meg jobban, mint �gy,
csizm�ban, bricseszben, b�r�nyb�r pr�mes bekecsben �s id�l�tott kalappal a fej�n. A
kin�z�se, �lt�zete azt ki�ltotta, hogy: �Egy darabig a kedvetek�rt m�g �r leszek,
de vigy�zzatok!..."
�n bizony, az igazat megvallva, teljesen el is felejtettem volt Danit, nem is igen
hallottam r�la, de most ann�l ink�bb izgatott, hogy mi lett bel�le.
- Csak nem itt �gyv�dkedel? - puhatol�ztam, miut�n kell�k�ppen kimer�tett�k a
viszontl�t�s �r�meit.
Dani egyszer�en felelt. Term�szetesen, nyugodtan, p�z, felindul�s n�lk�l.
- �n nem �gyv�dkedem!
- H�t mit csin�lsz?
- M�h�szkedem... abb�l �lek!
Furcsa k�pet v�ghattam, mert a boltos is seg�ts�g�re sietett.
- A doktor �rnak nagyon sz�p m�h�szete van!... Negyven�t csal�d...
- Negyven�t m�hcsal�d mindenesetre m�r valami, de meg�lhet�snek, de �letp�ly�nak...
Dani csak mosolygott.
- Kilenc vagy t�z m�zsa m�ze volt a m�lt �vben a doktor �rnak? -fordult hozz� a
boltos, de Dani intett, hogy nem fontos.
- Nem l�togatsz meg? - invit�lt.
- �ppen hozz�d k�sz�ltem! - hazudtam.
Eleget firtattam �tk�zben a sors�t, de Dani z�rk�zott maradt. Itt-ott szottyantott
el egy-egy sz�t.
- �lek, ahogy lehet... A doktor�tust szegre akasztottam. Nem boldogultam. Hol
�le�p�tettek", hol nem alkalmaztak. Nem v�rhattam meg a �jobb id�ket". Valamihez
fogni kellett. �desap�m hal�la ut�n hazaj�ttem, a h�z re�m maradt, a birtok a
testv�rekre. Legal�bb van, ahol lakjam... A kenyeremet megkeresik a m�hek...
*SQ158Ql>
��I��Mi�^MI*���
- A m�hek? - nyitottam r� csud�lkozva a szemeimet.
- Azok.
Olyan szil�rdan mondotta, hogy nem akartam k�tked�ssel kedvet-len�teni.
- Nem unod magadat ezen az elhagyatott, isten h�ta megetti helyen? - k�rdeztem
m�gis. - Hiszen itt embert is alig l�tsz. Semmi sz�rakoz�sod.
- Ott vannak a m�hek! - tiltakozott Dani.
- A m�hek?...
Dani mag�ban mulatott az �rtetlens�gemen.
- No, itt lakom! Parancsolj!
Egyszer�, magas tetej�, zsindelyes, gerend�s falusi h�z a Dani hajl�ka. Semmivel se
m�dosabb a t�bbin�l, de neki palota. Benne sz�letett, benne n�tt fel.
- Itt rugdosott �desany�m egy tekn�ben! - ahogy fordulatos�n mondja.
Ez�rt dr�g�bb mindenn�l. Kicsit megl�tszik rajta, hogy leg�nyember a gazd�ja. Az
asszonyk�z elkelne benne, de hajl�k, otthon van benne Dani f�ggetlen�l, �s ez
mindenn�l t�bbet �r.
A vil�got azt�n maga k�r�l a m�hekb�l alak�totta ki.
Egyszerre �tv�ltozott, mikor a m�hek k�z� ment�nk.
Az udvaron, kertben d�cokra rakva �llottak a kapt�rok. A sz�p, f�nyl�, langyos
tavaszi naps�t�sben zsongtak a m�hek. Rep�l� dr�gak�vek, �l� aranyr�g�csk�k. Az
�r�m finom muzsik�j�val t�lt�tt�k meg az udvart. Pillanatok alatt beleestem magam
is a furcsa hangulatba, k�l�n�sen mikor Dani kijelentette, a kapt�rokra mutatva:
- Ez az �n r�di�m, amivel a mennyorsz�got fogom!
H�t van benne valami. �gy sz�llnak a magasb�l a kicsi bog�rk�k, mintha mindegyik
egyenesen a napb�l j�nne. F�radtan lihegnek a r�p-deszk�csk�n. L�buk kosar�ban r�t
vir�gpor, amit benn a kapt�rban a fej�kkel d�b�csk�lnek bele a l�psejtekbe.
- �des kis tolvajok! - bec�zi �ket Dani. - Nekem lopnak! - mondja b�szk�n. - Semmim
sincs, �s m�gis, ameddig a szemed ell�t, minden az eny�m... H�t ilyen gazdag lettem
�ltaluk. Minden fa, minden vir�g nekem ad�zik... Ez a sok milli� kis �llat az�rt
dolgozik, hogy �n �hen
*SQ159QI>
ne haljak... Kapt�ronkint t�z-tizen�t kil� m�zre sz�m�tok, ha csak egy kicsit is
j�r az id�... De nem ez a fontos!
L�tszott az arc�n, hogy meg is b�nta, hogy - ha pillanatra is - belet�vedt a
sz�m�t�, piszkos, re�lis �zleti r�szbe. Sz�gyellte mag�t.
- A m�h�szetn�l m�giscsak a m�z a fontos! - b�lcselkedtem, hogy ravaszul
beler�ntsam Danit a vallom�sba. - �ppen most mond�d, hogy a m�hek t�pl�lnak...
- M�sk�ppen t�pl�lnak! - villant meg a Dani szeme sejtelmesen, de t�bbet nem
mondott, mintha legf�ltettebb titka volna, amit rejtegetnie kell.
K�s�bb belemelegedett a m�hek csud�latos �let�nek magyar�zat�ba. B�mulatosan
ismerte �ket, �s lassankint r�j�ttem, hogy ebb�l a rejtelmes vil�gb�l �l. A m�hek
lelkileg t�pl�lj�k, �s nekik k�sz�nheti, hogy nem rogyott �ssze az �let s�lya
alatt, nem hasonlott meg �nmag�val, nem z�ll�tt el, �s �pen meg�rizte hit�nek,
lelk�nek, ifj� teremt� erej�nek rugalmass�g�t. Egyszer�en a m�hek k�z� menek�lt az
�let �s a kisebbs�gi sors el�l.
A l�zad�, keser� embert semmi jobban meg nem nyugtatja, mint a m�hek. Hozz��rt�
embernek val�s�gos kinyilatkoztat�s minden cselekedet�k. �k hozz�k a tavaszt �s
teszik teljess� hangulat�t, a lelk�nkre is �des m�zet cseppentenek, �s a b�ke
ritmus�t veri sz�rnyuk. M�v�szet �s sz�ps�g, tisztas�g, b�n n�lk�l val�s�g �s
finoms�g, dal, illat; m�lys�g �s magass�g, term�szetfeletti t�vlatok, minden benn�k
van. Egyenesen az Isten nyitott sz�j�b�l rep�lnek a vil�gba. Nem tudom, hogy j�l
fogalmaztam-e meg, de valahogy �gy �rezt�k ketten Danival a r�pk�d� m�hek
aranyes�j�ben �llva. K�s�bb m�r nem is besz�lt�nk, annyira megtelt a sz�v�nk
nyugalommal. Frissek, �d�k voltunk, mintha mi is most kelt�nk volna ki a s�rga
viaszb�lcs�b�l, �s az �let titkos inger�t�l �zve mi is kifutottunk volna a kapt�r
r�pdeszk�j�ra, hogy boldog k�bulatunkban mi is felr�ppenj�nk a tiszta mindens�gbe,
hol nincsenek mindennapi sz�rke gondok, hajszolt, kil�t�stalan �let, numerus
valachicus,25 kisebbs�gi sors, piszkos politika, gy�l�lk�d�s, v�ront�s �s
fogcsikorgat�s, hanem napf�ny, b�kess�g �s szeretet...
25.1935-ben Rom�ni�ban beterjesztett t�rv�ny, a k�z�p- �s fels�oktat�sban
korl�tozta volna a kisebbs�gek r�szv�tel�t.
*if�l60Q2>
Most m�r �rtem Danit, ki m�hecsk�t tart a f�leihez, hogy ne hallja, ne kelljen
hallania a sok jajt, k�romkod�st, �tkot, szitkot, hal�lh�rg�st �s hazugs�got,
amellyel egym�st igyekszenek becsapni a n�pek.
Neki van igaza, mikor a vil�g �s az emberis�g sz�rny� l�tv�nya el�l a kapt�rba
dugja fej�t, �s boldog �mulattal n�zi, hogyan �p�tik a sz�zfeh�r l�pecsk�t a m�hek,
�s egym�s l�bacsk�iba kapaszkodva izzadj�k a viasz finom aranyf�stj�t, dajk�lj�k az
�j gener�ci�t a s�rga palot�k sz�k utc�in ny�zs�gve, miniat�r felh�karcol�k
aranyfalainak sz�d�letes magass�gaiban, melyekr�l mint csod�s vir�gkelyhek
cs�ngenek al� a kir�lyi b�lcs�k. T�rv�ny �s igazs�g van ebben a vil�gban, hol senki
se �hezik, hol mindenkinek egyform�n kijut a munk�b�l �s a javakb�l.
- �rtelek �s irigyellek, Dani!... De mondd, hogy jutott eszedbe, hogy �ppen a
m�hekkel igyekezz�l megoldani a magad sors�t, f�lret�ve doktor�tust, visszavonulj
ebbe a kicsi, nyomorult falucsk�ba?
A bar�tom megrezzent �s elkomorodott.
- V�letlen volt.
- Hogyhogy?
Nehezen �s k�nyszeredetten v�laszolt.
- Az els� rajt a halott menyasszonyomt�l kaptam...
- A halott menyasszonyodt�l?
Dani is bel�tta, hogy meg kell magyar�znia. Nem sz�vesen tette. Mind�ssze p�r
sz�rke mondatot mondott.
- Idestova tizen�t esztendeje, hogy meghalt. �ppen m�jus v�g�n... A ravatalon
fek�dt... Az ablakok nyitva voltak, mert gy�ny�r�, meleg id� j�rt... A nyitott
ablakon rep�lt be egy �kl�mnyi m�hraj, �s r�sz�l-lott a mell�re... H�t �gy jutottam
a m�hekhez...
Erre nem tudtam sz�lani, �lltunk �s hallgattunk. Fej�nk k�r�l v�gan z�gtak a m�hek.
*Sfil61Qi>
A titok
P�r esztend�vel ezel�tt t�rt�nt Pesten, a nemzetk�zi v�s�ron, hogy egy firforma
ember, mikor megl�tta a sz�kely s�trat, elfeh�redett, a sz�v�hez kapott, �s nem
b�rt tov�bbmenni. A s�tor sz�kely kapuj�ban k�t �gyes leg�ny silbakolt sz�p feh�r
harisny�ban, csizm�ban, tiszta �j zek�ben. Azokt�l m�g megk�rdezte: �Ugye magik
udvarhelysz�kiek?"
- de t�bbet egy sz�t sem tudott sz�lni, �gy elfog�dott. A leg�nyek sz�ba
ereszkedtek vele, tess�kelt�k bejjebb. Az ember j�tt is, de mikor megl�tta a sok
sz�kely holmit, iratos j�rmot, bok�lyokat,26 tulip�ntos l�d�kat, vetett �gyat,
sz�ttes holmit, zerg�s guzsalyokat - sz�gyen ide, sz�gyen oda -, egyszerre s�rva
fakadt. Ak�rhogy szor�totta a szemeit, hullott a k�nny bel�le az arc�ra. Az egyik
sarokban �r�m�ben felki�ltott:
- Ni, az �desany�m vas�rnapi g�ny�ja! Tiszta t�k�letesen olyan volt.
- Meg is simogatta.
A s�torban sokan voltak, mindenki �t n�zte, de az ember se nem l�tott, se nem
hallott, hanem legyeng�lt a kanap�ra, �kl�re hullatta a fej�t, s legal�bb k�t �r�ig
gondolkodott. Nem zavarta senki. B�r senki sem ismerte, m�gis tudt�k, hogy ki �, �s
mi t�rt�nik benne. Tekintet�k meleg�vel �desgetik, hiszen elsz�rmazott sz�kely
ember �, kinek vil�gok cser�lnek helyet a lelk�ben. Nem fontos a neve, ruh�ja,
�letsorsa. Az a dr�ga csuda dolog a fontos, amit Erd�ly, az �desanya mivel ebben a
sz�p sz�l f�rfiban. K�s�bb kitud�dott, hogy Hegyi D�vidnak h�vj�k, akkor menek�lt
el hazulr�l, mikor a rom�nok �bej�ttek", s az�ta egyszer sem volt otthon. Nem lehet
mondani, hogy ne lenne j� dolga �idek�nn". Sz�ks�get nem l�tott, tehet�s emberr�
k�zd�tte mag�t, meg is becs�lik a n�pek. Isten is megseg�tette, v�tkezn�k,
26. Cser�p borosed�ny.
ha egy zoksz�t is kiejtene a sz�j�n, csak... Sz�kelyf�ld ne volna a vil�gon, csak
ezt a s�trat meg ne l�tta volna...
Hegyi D�vid ott, Pest v�ros�ban az �desanyj�val tal�lkozott. A �f�ddel", melyb�l
v�tetett, �s amelyen k�v�l hal� por�ban sem tal�lja meg nyugt�t m�s f�ldben.
Lelk�ben ott, a kanap�n egyszerre kigy�l a r�gi vil�g. Szemei l�ngolnak, arca
s�padt, �s �gy �ber �lm�ban a Budv�rt, Szarkak�t, Hargit�t, Rika erdej�t, a
K�rp�tok magas ormait l�tja, melyeken sz�d�l� feny�k susognak, �s minden v�gya m�g
egyszer pisztr�ngot fogni az ez�st patakban, f�nyes, barna m�kusok j�t�k�t l�tni,
szalonn�t s�tni a B�kkben, �s ingujjra vetk�zve h�nyni a szek�rre az illatos havasi
sz�n�t... Bizony nagy dolgok ezek, �s �gy �szik �dess�g�kben a l�lek, mint a hold a
csillagos �gen. Ember lesz t�l�k �jra az ember, �s nincs a vil�gon az az arany�gy,
amelyben olyan pihen�s esn�k, mint elny�lni az illatos mez�n, mikor a vir�gok az
ember szeme k�z� harangoznak, s a pacsirta szava olyan magass�gos magasb�l
hallszik, mintha az Isten t�rd�n reszketne az �r�mt�l az a semmi, dr�ga kicsi
mad�r...
Elvonulnak lelki szemei el�tt, �s el�be �llnak, l�tja a s�t�t hegyeket,
rengetegeket, r�tek pomp�j�t, az ezer �v �ta gondolkod� szikl�kat, medve �s�t�s�t,
�zfiak j�t�k�t, nyulak lapul�s�t, �ly� vijjog�s�t, a nap arany rokoly�j�t, a
szakad�kokban bujk�l� hold kac�rs�g�t, kid�lt fat�rzseken �l� k�s�rtetek komor
tan�cskoz�s�t, felvillan� p�sztort�zek dr�ga romantik�j�t, bandukol� ember s�lyos
�letsors�t...
Mit tudnak err�l a vil�gr�l a k�be vakolt emberek? A k�v�h�zakban, lok�lokban �s
m�s malac helyeken �l� nagyv�rosi n�pek. A legt�bbnek egy rothadt pity�k�val el
lehetne t�rni a l�ba sz�r�t... Mert hi�ba a vil�gv�ros minden f�nye, ragyog�sa,
l�ktet� �lete, technik�ja, m�v�szete, hi�ba k�z�s a nyelv, �s hi�ba minden:
egyetlen porszem, egyetlen mad�r, egyetlen falev�l, amely sz�l�f�ldemen termett,
ezerszer t�bbet �r, mint az eg�sz emberis�g �toksz�lte nagy �lethazugs�ga.
A sz�l�f�ld �r�k nyomor�s�g�t nem lehet t�lfejl�dni. Az erd�lyi embernek r�gi�i
vannak, mint a f�knak. Vannak b�kk-emberek, feny�emberek �s szikla-emberek, kik
csak a saj�t f�ldj�kben b�rnak gy�keret verni.
vS�163 2i�
Ez�rt van igaza Hegyi D�vidnak, ki els� nap b�cs�z�sul azt mondta b�tortalanul a
sz�kely s�tor kapuj�hoz t�maszkod� k�t �gyes leg�nynek:
- Oszt�n, ha hazamennek Sz�kelyf�ldre, tisztelek mindent �s mindenkit!
Tiszteli nemcsak a n�peket odahaza, hanem tiszteli az erd�t, a mez�t, a hegyeket, a
patakokat, a f�kat, a vir�gokat, a madarakat, a legkisebb f�sz�lat is, a kicsi
falukat, a felh�ket, az es�t �s a napf�nyt, a bog�rk�kat, a k�veket �s a
sziklaszirteket, a borvizet, az �r�m�t �s a b�natot, a b�lcs�t �s a kopors�t,
mindent, de mindent...
Els� nap - mondom - a lelk�b�l sug�rz� kem�ny szor�t�ssal �gy b�cs�zott Hegyi
D�vid.
B�cs�zott, nemcsak a sz�ja, de a szeme is mondta, az arca is mondta, a lobog� barna
arca, a reszket�se is mondta, a lelke is mondta, az eg�sz ember mondta.
�gy s�rt t�le az a k�t sz�kely leg��iy a s�tor kapuj�ban, mint a z�pores�...
*
M�sodik nap is kiment az erd�lyi s�torhoz Hegyi D�vid, harmadik nap is kiment. El
sem tudott v�lni t�le, m�g a v�s�r el nem bomlott. Azt�n elt�nt. Esztend�kig nem
hallottunk h�rt r�la.
Tegnap haza�rkezett. V�ratlanul, meglepet�sszer�leg. Hozta az eg�sz pereputty�t. Az
eg�sz falu csod�lkozott rajta. Az �ton meg�llottak az emberek, �gy besz�lt�k:
- Olyan nagy kedve van, hogy nem lehet b�rni vele! - �js�golja a s�gora, B�lint, a
volt kisb�r�.
- H�t ez el�g nagy �js�g! - �smeri el a v�n Fej�r D�vid is.
- Nagy! - b�lintanak r� a t�bbiek.
T�bb sz� nem is esik, csak nagyon m�lyen elgondolkodnak az emberek...
*SG164La>
Illll ��........-.......- �.........
Dr�mai pillanat
A nagy esem�ny megt�rt�nt.
Az emberek �ltal�nos megk�nnyebb�l�s�re m�ra virrad� �jszaka, pontosan �jf�li
tizenk�t �rakor a vil�g legnagyobb gonosztev�j�t, az 1939.-nek nevezett �esztend�t
kiv�gezt�k, �s s�t�t �rnya �r�kre elt�nt az id�k s�rj�ban.
M�r az esti �r�kban ismeretess� v�lt, hogy kegyelmi k�rv�ny�t elutas�totta az
isteni gondvisel�s, s az �t�let v�grehajt�sa m�r csak �r�k k�rd�se. Jog�szi �s papi
k�r�kben a d�nt�st m�r el�re bizonyosra vett�k, s csak n�h�ny tapasztalatlan, hozz�
nem �rt� laikus rettegett att�l, hogy h�tha m�gis jelentkezik mellette h�t igaz
ember a f�ld�n, ami az �si vil�gkorm�nyz�si t�rv�nyk�nyv el��r�sai szerint egyetlen
lehet�s�ge lett volna a kegyelemnek. Nemhogy h�t, de egyetlenegy ember sem
jelentkezett, mert - amint illet�kes k�r�kben hiszik - vagy nincs h�t igaz ember a
vil�gon, vagy �ppen az�rt nem mertek jelentkezni, mert - igaz emberek. Ez k�s�bben
der�l ki, ha egy�ltal�n kider�l, s k�l�nben is ennek t�rgyilagos meg�llap�t�sa nem
a mi feladatunk, hanem a t�rt�nelem�. Viszont az is igaz, hogy sohase volt ilyen
neh�z feladata a t�rt�nelemnek. A megt�rt�nt t�ny �r�m�nek l�z�ban az emberis�g
azonban ilyen kis dologgal nem is nagyon t�r�d�tt.
Alig haladt le a nap �s tornyosult fel a hideg, kem�ny t�li �jszaka, a vil�g k�pe
pillanatok alatt megv�ltozott. Rendk�v�li izgalommal v�rta, leste mindenki az �jabb
h�reket. A �v�n b�n�st" kilenc �rakor sz�ll�tott�k �t a siralomh�zba. F�l�nyesen �s
cinikusan viselkedett. Utols� k�v�ns�g�t, hogy r�di�sz�zatot int�zzen a vil�g
k�zv�lem�ny�hez - igen helyesen -, nem teljes�tett�k. Illet�kes helyr�l k�zlik,
hogy a vil�glapok egyik-m�sik�ban napvil�got l�tott �ll�t�lagos nyilatkozatai nem
felelnek meg a val�s�gnak. Nem igaz, hogy azt mondotta volna: �Azzal, hogy engem
kiv�geznek, az emberis�g m�g nem mentette meg
�42165Ly>
�nmag�t, mert az �n �v�gleges� elt�n�sem m�g nem jelenti az ember �leteval�s�g�nak
megv�ltoz�s�t, addig pedig mindig �gy lesz, �s ilyen marad a vil�g, hi�ba
hivalkodik az igazs�g �s a m�vel�d�s k�nt�s�ben, m�g az csak �lorca �s
k�lmegjelen�si forma marad n�la, de nem v�lik bels� l�nyeg�v�." A nagy
tr�facsin�l�, a vil�gh�r� �r�, Bemard Shaw mindj�rt tal�l� aforizm�val jegyezte meg
erre a nyilatkozatra:
- Nem igaz, hogy mondotta volna, vagy ha mondotta, igaza van. Mivel pedig nem
mondotta, nincs igaza, �s legf�k�ppen ezzel �rdemelte meg, hogy kiv�gezz�k.
Mikor az Id�k Fi�nak - ami az el�t�lt tulajdonk�ppeni neve - tudom�s�ra hozt�k,
hogy e f�ld�n senki, ki kez�t, l�b�t mozd�tani tudja, le nem fekszik, hanem az
�r�mt�l sz�lesre t�rult k�ppel, otthon, kabar�kban, sz�nh�zakban, mulat�helyeken,
zene �s ital mellett vigadozva v�rja elm�lt�t, s�t harangsz�val fogj�k elrettenteni
m�g elsz�ll� lelk�t is, kit�dulva az utc�kra, v�llat vont, �s megjegyezte, hogy ha
ideje volna, nev�t �Id�k Jel�"-re v�ltoztatn�. K�s�bb azonban elkomorodott, a
cinikus mosoly elt�nt r�la, �s mintha �szinte sajn�lkoz�s szomor� f�nye csillant
volna meg rajta.
- Szeg�nyek! - s�hajtott mindenek meglepet�s�re. - Eletsorsuk javul�s�t v�rj�k
ut�domt�l. A sok baj, nyomor�s�g, retteg�s, f�lelem, bizonytalans�g, a vil�g
sz�rny� esem�nyei, a h�bor�k, a �ki tudja mit hoz a holnap" s a folytonos bels�
gy�tr�d�sek, az �let kietlens�gei t�lcsordultak a lelk�kben, meg�r�lt�k v�ges kis
hit�ket, bizalmukat, idegeiket, �s a jobb sorsba vetett alig pislog� rem�nys�g,
elk�pzel�sek �j vil�g�t v�rj�k az �n elm�l�somt�l, �s ezen nem lehet csod�lkozni,
ann�l kev�sb� vehetem t�l�k rossz n�ven. Tulajdonk�ppen mi�rt kell nekem meghalnom?
- pillantott minden �tmenet n�lk�l a szembe�l� hal�l arc�ba.
- Az�rt - jegyezte meg a zord �t�let-v�grehajt� �nmag�hoz m�lt�an -, hogy v�gre
ezzel nagy j�t t�gy!
Az Id�k Fia �gy meglep�d�tt, hogy az �ppen felemelt poh�r bor a szak�ll�ra
loccsant.
- �n?... J�t?... Azzal, hogy meghalok?... Hiszen azok ut�n, amit egy esztend�n
kereszt�l ezen a f�ld�n l�ttam, a hal�l csak nekem j�t�tem�ny!
v�G 166 2^
- M�gis az emberekkel teszel j�t! - t�rt el� a sz� a sz�j fekete odv�b�l. Ezekben
az �r�kban az emberek az eg�sz f�ldkereks�g�n minden bajukat, b�natukat,
nyomor�s�gukat, �let�k szenny�t, terh�t, �tk�t, mocsk�t, gazs�g�t,
kellemetlens�g�t, mindent, ami rossz a vil�gon, zs�kodba h�nyj�k, hogy magaddal
vidd!
- De hiszen ez sz�rny�s�g! - ugrott fel a kop�r asztal mell�l az Id�k Fia. - H�t
nem tudj�k, hogy az Id� zs�kja lyukas? Hogy amit a sz�v�kb�l, agyukb�l, kez�kb�l
belevetnek, �jra a l�bukhoz esik, �s nem szabadulhatnak t�le?
- Az a fontos, hogy �k azt hiszik!... �s ez �gy van kezdet �ta!
- De h�t senki sincs a f�ld�n, ki e sz�rny� t�ved�sr�l felvil�gos�tan�? Aki
megmondan�, hogy csak �nmagukat szabad�thatj�k meg mindett�l, hogy az �let j�
form�ja csak t�l�k f�gg?
- Volt - komorodott el a hal�l -, de �t keresztre fesz�tett�k.
- Keresztre fesz�tett�k?... Az �r�ltek! Az egyetlen j�tev�j�ket �gy elfeledni?
- Neked is r�szed van benne!... Nem vele, ellene j�tt�l!
- De... de - hebegett az Id�k Fia - nekem m�s volt a programom!
- Ez�rt kell most meghalnod! - magasodott f�l�be k�rlelhetetlen�l a hal�l.
- De nem ez�rt �t�ltek el!
- Az�rt kell a vil�gnak elpusztulnia!
A szerencs�tlen el�t�lt e pillanatt�l kezdve teljesen megv�ltozott. Erej�t vesztve,
lelkileg teljesen �sszeomolva bukott r� a siralomh�z asztal�ra, �s f�jdalom,
elhagyatotts�g, f�lelem r�zta, gy�t�rte l�that�lag. Akik l�tt�k, minden elk�vetett
gazs�ga ellen�re is megsajn�lt�k. (�ll�t�lag ez a jelenet minden �vben
megism�tl�dik, mihelyt az el�t�lt r�j�n, hogy mit mulasztott. Az a tudat gy�tri a
legsz�rnyubben, hogy m�r k�s�, m�r nem tehet j�v� semmit.)
A perc hal�la a k�vetkez� perc.
A pillanat el�rkezett.
- A t�rv�ny nev�ben! - hangzott fel a v�gzetes sz�.
- V�rjatok! - �v�lt�tt fel az el�t�lt. - Csak egyetlen pillanatig! Am�g
megmondom...
K�s� volt.
<SQl67Qis
Az �ra �jf�lt �t�tt...
Az utc�kon felhangzott a t�megek �r�mujjong�sa. Azt�n a harangok sz�lni
kezdettek...
*
Az id� nem �llhat meg. �s felvirrad az �j esztend�.
K�ls�leg �s l�tszatra minden �gy t�rt�nt, mint eddig. A n�pek, az emberis�g vezet�i
mikrofonon �t jelentett�k be az esem�nyt. Komoly, s�lyos besz�dek �s sz�zatok
hangzottak el. A sajt� �les cikkekben m�ltatta lehet�s�g�t, �s tal�lgatja, hogy mit
hozott az �j id�, milyen sors v�rhat �ltala az emberis�gre. Azt, hogy a harctereken
tov�bb d�r�gnek az �gy�k, a leveg�ben bombavet�k berregnek, a tengereken akn�k
robbannak, hal�losan eltal�lt haj�k teste sz�kik fel, mint ez�st hal, �s �letek
t�nnek az �rv�nyben. A h� feh�r gyolcs�n hull�k feketednek, �s emberv�r rothasztja
a f�ld halotti szemfed�j�t: a vil�gsajt� mindezt m�g nem tartja elhat�roz�
jelent�s�g�nek, mert minden att�l az akaratt�l f�gg, amely a vil�g sors�t
ir�ny�tja. Az emberek r�gi szok�s szerint juttatj�k el egym�snak j�k�v�ns�gaikat.
Az arcok ag-g�d�bbak, mint eddig, a lelkek azonban melegebbek, �s a k�v�ns�gok
�szint�bbek. Egyszer�en csod�latos, hogy annyi csal�d�s, megd�bbent�, szomor�
esem�ny �s meglepet�s ut�n is mennyire tele van mindenki rem�nys�ggel, hittel, az
elk�pzelt �j �let v�gy�val �s terveivel. Az is, aki mondja, az is, aki nem vallja
be. A v�rakoz�s izgalma �s n�ma fesz�lts�ge k�ny�r�g mindenkib�l ezekben a
pillanatokban, mikor puszta tenyer�k�n sorsunkat odat�rjuk az �j esztend� el�, �s
kegyelmet, �j, igaz emberhez m�lt� nyugalmas �letet, k�ls�-bels� b�kess�get k�r�nk
a magunk �s a vil�g sz�m�ra. Im�ds�g ma minden l�legzet�vel �s j�akar�s, egyben
azonban f�lelem �s retteg�s is a bizonytalans�gt�l, hogy mit hozott isz�kj�ban az
�j esztend�.
1940 az emberis�g legs�t�tebb �r�j�ban k�sz�nt�tt be. Merj�nk-e j�t is rem�lni
t�le? Megfordul-e a sz�l a n�pek k�z�tt? �thallatszik-e a sz�rny� kataklizm�n az
emberis�g seg�lyki�lt�sa?
Az Id�k �j Fia azonban m�g nem nyilatkozott. M�g nem ismerj�k a lelk�t, amely a
percek sz�rnyain k�z�nk j�ve uralkodni fog, �s megszabja �j sors�t a f�ldnek �s az
emberis�gnek.
vSS168Q2>
�**-J�......�-^-^��A-^'- ...-.....I-K.....-^ �
A hang n�lk�li k�ntor
Nem csoda, hogy a fejedelem, Sz�kely M�zes faluja ez az udvarhelysz�ki kis
Sim�nfalva, mert nemcsak a r�gi id�k becs�let�t �rizte meg, hanem sok jeles virtusa
vagyon most is. Ak�r k�lcs�n is adhatna bel�l�k az arra szorul�knak. Itt fekszik
k�l�nben a k�zs�g az unit�riusok f�ldj�n, a h�res mese- �s n�taterm� Nyik� ment�n,
ahonnan az �reg Kriza p�sp�k a Vadr�zs�k j� r�sz�t �sszegy�jt�tte. Ha csak �gy
kutyafutt�ban is, n�h�ny apr�s�got �rdemes feljegyezni r�la.
- Sok nevezetes ember �lt a k�zs�gben - dicsekszenek k�s�r�im. Ott van - teszem
azt - Elekes J�zsef, aki k�t �s f�l esztendeig volt Kufsteinben, vagy Nagy S�ndor,
aki a szabads�gharc ut�n tizenh�t esztendeig ette a sz�m�zet�s keser� kenyer�t.
Ez az a k�zs�g k�l�nben, ameddig 1916-ban, a bet�r�skor a rom�nok eljutottak. Mikor
visszavert�k �ket, tizenhat, j�r�szt �reg embert agyonl�ttek...
- Ez az a k�zs�g - �llap�tja meg a harmadik -, ahol most nincsen zsid�. A
hazat�r�s napj�n, mikor a magyarok bevonultak a falu egyik v�g�n, az utols� zsid�
kivonult a m�sik v�g�n.
- Az ott mif�le k�ria? - akad meg a szemem a hegyoldalb�l el�ugr� m�dos nemesi
h�zon.
- Jakabh�zy-kast�lyL. Sok baj volt vele, mert a rom�nok a telekkel egy�tt ki
akart�k saj�t�tani. Evekig folyt a per, de egyetlen falusi b�r� sem akadt, aki az
ig�nyjogosults�got a k�zs�g nev�ben bejelentette volna, a kezdem�nyez� l�p�st
megtette volna, s �gy a vagyon megmaradt a csal�d birtok�ban... Ez az a k�zs�g,
ahol a rom�n agr�rreform idej�n egyetlenegy ig�nyl� sem jelentkezett. Nem is vettek
el itt egyetlen n�gysz�g�let se, pedig eleget er�ltett�k a rom�n hat�s�gok, k�ny-
szeri tgett�k a lakoss�got, hogy �llami iskol�t �p�tsen...
*Sf�l69S2>
Ez az a k�zs�g, ahol hossz� �vek �ta nem volt �rver�s, de nincs is r�szeges,
z�ll�tt ember a faluban, mert itt nem isznak, csak poharaz-gatnak az emberek...
Ad�ss�ga sem igen van a k�zs�gnek �s az embereknek, pedig negyven sz�zal�kuk 2-3
holdas �gazda", h�sz holdon fel�li birtoka pedig mind�ssze �t sz�zal�knak van a
falu teljes hat�r�t kitev� 3006 hold ter�letb�l... De az�rt nincs egyke vagy m�s
magyart puszt�t� veszedelem. Annyi a gyermek, mint a rosta lika - h�la Istennek. A
hazat�r�s �ta m�g szaporodott is a sz�let�si sz�mar�ny...
Ez az a falu k�l�nben, ahol a n�h�ny cig�nyt�l eltekintve analfab�ta nincsen.
�rtelmes �s �letreval� n�p lakja, amely mindig haladni tudott a korral. Takar�kos,
ami kevese van, megbecs�li, de nem �l mag�nak, mint a sz�szok, hanem a k�zterhek
mellett nem feledkezik meg egyh�z�r�l se, �s sokan vannak, akiknek �feliratuk" van
a templomban, mert adakoztak az ekl�zsi�nak, pedig nem is voltak �bels� emberek",
kur�torok, presbiterek, hanem csak egyszer� gyermekei az �Egyigaz-istennek".
Itt alakult meg legel�bb a v�rmegy�ben a tejsz�vetkezet, �s az els�k k�z�l val�
fogyaszt�si �s hitelsz�vetkezete is.
�ntudatos magyar itt mindenki. A kisebbs�gi sors huszonk�t esztendeje alatt
egyetlen reneg�t se volt a k�zs�gben. A n�p k�z�ss�gi �rzete �s faji, nemzeti
�ntudata m�g a gondolat�t�l is irt�zik mindennek, ami a magyars�gra �rny�kot
vethetne. Tisztas�g �s tisztess�g l�tszik az eg�sz falun. K�ls�leg is takaros a
nyomort�l, nem d�ledezik a h�zak teteje, nem zil�lt �s piszkos a falu k�pe, mint a
s�t�t �s rossz lelkek visk�i, amelyekben �tokt�l, k�roml�st�l �s b�nt�l feket�k az
elhagyott, d�ledez� falak. Der� �s napf�ny van rajtuk. Az �let biztons�ga l�tszik
ki bel�l�k, pedig emberi sz�m�t�s szerint itt szeg�nyeknek, nyomornak �s
el�gedetlens�gnek kellene lennie, hiszen mi az a p�r hold, amire t�maszkodnak?...
- Magyar�zz�k meg, mi a titkuk? Hogyan csin�lj�k ezt a csod�t?
Az emberek a v�llukat vonogatj�k. �lni tudnak, de az �letet magyar�zgatni, azt nem.
Ez term�szetes dolog el�tt�k, mag�t�l �j�n". K�l�nben is megette a fene azt az
�letet, amelyet magyar�zgatni kell. De tal�n a k�ntor �r adhatna felvil�gos�t�st.
v�f� 170 Ql>
A k�ntor �r, J�nossy J�zsef igen tisztelt bar�tom se tud sokat mondani. Ugyan
magyar�zgatja, hogy a n�p �praktikus" �s �gyes kez�. Vill�t, gerebly�t, gazdas�gi
eszk�z�ket, szekeret k�sz�t, sok k�zt�k az �cs. Idegenben is pr�b�lj�k megszerezni
a mindennapi kenyeret stb...
J�, j�! - el�gedetlenkedem. Mindez m�g nem magyar�zza meg a titkot. K�l�nben is
alig hallom, hogy mit besz�l a k�ntor �r. Rekedt, sz�ntelen, elveszett a hangja,
mintha a s�r m�ly�b�l j�nne. Olyan magamkor� ember egy�bk�nt, �s mikor valami
�gyben elh�vj�k mell�lem, az atyafiak dics�rik is, hogy ritka der�k ember,
val�s�gos j�tev�je a falunak. A besz�db�l kiveszem, hogy nagy r�sze van neki is a
falu helyzet�nek �s sors�nak megjav�t�s�ban. K�r, hogy nem �rtem minden szav�t.
- Alaposan megh�t�tte mag�t, hogy �gy berekedt.
- Az nem rekedts�g n�la - vil�gos�tanak fel. - Ez a rendes hangja.
- Mit besz�lnek? A rendes hangja?... Egy k�ntornak?
Az�rt akkora a meglepet�sem, mert Sz�kelyf�ld h�res a j� hang� k�ntorokr�l. Ebben
vet�lkednek a k�zs�gek. Nem is k�ntor az, akinek a harmadik faluba el nem hallik a
hangja... �s most itt van a hang n�lk�li k�ntor! H�sz esztendeig iskol�ba j�rtam,
de ezt semmik�ppen sem tudom megmagyar�zni csak �gy, hogy nyugd�jban van, mikor
nincs sz�ks�g a hangra; de aszondj�k, hogy �fungens"27 k�ntor ma is, az is marad
h�ttig, s ha menne se engedn�k nyugd�jba.
- Mert az �gy volt - tudja -, hogy ennek a mi k�ntorunknak se v�gott eleibe senki a
v�rmegy�ben, s azon t�l is nehezen - vil�gos�t fel L�z�r Gerg� b�ty�m. - H�res nagy
k�ntor volt, de oszt�n j�tt a h�bor�. Neki is mennie kellett. Egy�tt szenvedte
v�gig a fiainkkal a harctereket, majd orosz fogs�gba esett. Csak � tudja, mit
�llott ki, t�rt �s szenvedett, hol, merre h�ny�dott a v�gtelen szib�riai
kietlens�gben, viharokban, t�lben, fagyban s Isten tudja mif�le bajokban �s
megal�ztat�sokban... Mikor annyi esztend� ut�n valahogy hazaverg�d�tt a kisebbs�gi
sorsba, a t�n m�g nagyobb nyomor�s�gba �s megpr�b�ltat�sok k�z� - m�r nem volt
hangja... Le is akart mondani, de mi, a k�zs�g nem engedte.
27. M�k�d�, munk�lkod�, (latin)
<S2171La>
- Nem engedte?...
A sz�kelynek kem�ny fedd�s van a hangj�ban �s tekintet�ben, ahogy r�m n�z.
- Nem h�t! Hogy is gondol effelit!... A mi k�ntorunk a haz��rt �ldozta oda a
hangj�t, az eg�szs�g�t, �gysz�lv�n csak a rajtavet�vel maradt, �s akkor mi,
magyarok h�l�b�l vegy�k ki a kev�s kenyeret is a kez�b�l?... Gyal�zzuk meg
magunkat, hogy soha tisztess�ges embernek ne n�zhess�nk a szeme k�z�?... Azt se
lehet mondani, hogy csak mi, unit�riusok j�rtunk el �gy. A reform�tusok papja,
Szil�gyi Gy�rgy tiszteletes �r is hadirokkant!... H�t nincs igaza a k�zs�gnek?
- Igaza van! - hebegem megrend�lten, �s m�lyen elgondolkodva �ldom a pillanatot,
amelyben az �r�k magyar titok szem�be n�zhettem idelenn a Nyik� ment�n, a mes�k �s
dalok, ballad�k sz�let�si hely�nek csod�latos f�ldj�n.
vJ�172 22/
A gy�szhusz�r
Mindenki tal�lkozott vele. � a temet�sek d�sze. V�logatott ember. A szakma
fejedelme. Az �l� rekl�m. A n�lk�l�zhetetlen, kinek mindannyian a keze k�z�
ker�l�nk. Szinte v�gzet. Diszkr�t fekete lak�j, ki beviszi a n�vjegy�nket a
kegyelmes �rnak, a hal�lnak. A kopors� bizalmasa �s a holttest szak�rt�je. Rendesen
sov�ny �s magas ember. Arca el��r�sosan csontsz�n�, mint a nagyany�d�, kezei
finomak �s feh�rek, mint a szemfed�, modora t�lvil�gi. Ember, ki nem �l, csak
temet.
Valaha izgatott e p�lya. Ide�lom volt Mille �r, a mi kisv�rosunk gy�szhusz�rja.
V�ltozatlanul fekete ruh�j�ban maga volt a titok �s a nesztelens�g. Arca csupa
b�tor�t�s �s j�akarat, mintha azt mondotta volna: �Hal�l?... Mi az, k�rem?
Semmis�g! Tess�k iden�zni!"
�s t�nyleg. Senki olyan b�mulatos �d�re nem tudta megmosdatni �s -borotv�lni a
holttesteket, mint �. Mintha mennyei sz� percegne, �gy sz�lott kez�ben a
borotvak�s. Nincs az a borb�ly... b�r mostani szememmel n�zve, mintha kiss� p�zolt
is volna. Az �lt�ztet�snek pedig val�s�gos m�v�sze volt. B�rmilyen helyzetbe
fagyott a k�n g�rcseit�l a szeg�ny elk�lt�z�tt, pillanatok alatt helyrehozta.
Val�s�ggal �jj�teremtette, s�t csod�latos intu�ci�val a legismeretlenebb
holttestnek is megadta saj�tos karakter�t �s egy�nis�g�t. Ha nem is ritka h�ress�g,
f�lt�tlen valaki volt, akit � fel�lt�ztetett, b�rmennyire is dugta az �let a
h�tk�znapok k�z�. K�zben nem feledkezett meg r�la, hogy a merev �s szepeg�
hozz�tartoz�knak meg ne dics�rje:
- Sz�p test! Gazdag test! M�g csak a szempill�n igaz�tok. �gy... Ez a kifejez�s
kiss� er�s. Az �ll z�rts�ga teszi. Majd puh�tok rajta.
�s puh�tott, var�zsolt. Soha senkin bossz�t nem �llott. Mindenkit szeretett, �s
mindenkinek megadta a faciesen28 �s holttest�nek v�gs�
28. Arc, arculat, (latin)
vJ�173Qi>
benyom�s�n mindazt, amit tal�n az �let t�le megtagadott. Amire a boldogult v�gyott.
Ami�rt h�sz-harminc �vig sikertelen�l k�zd�tt. K�zben mintha egy m�sik vil�gb�l
mosolygott volna a h�tramaradottakra. Az egy�nis�g�b�l kisug�rz� k�nnyeds�g �s
finoms�g, mondhatn�m magasabb rend� kult�ra elvette a hal�lnak minden szenny�t �s
terh�t. Gusztust csin�lt a hal�lhoz. M�r-m�r �lvezet volt a kezei k�z� ker�lni. Az
�ltala emelt ravatalokat lehetetlen volt elfeledni.
Ja, az k�l�n m�v�szet, k�rem, amihez �rz�k �s tehets�g kell. Egys�gbe kell hozni a
k�rnyezetet a ravatallal �s a holttesttel, ak�r kunyh�r�l, ak�r palot�r�l van sz�.
Mille �r egyetlen szempillant�ssal meg tudta �llap�tani, hogy a mag�val hozott
gy�szd�szekb�l mennyit �s hogyan kell �alkalmazni", a f�nynek �s a feketes�gnek
milyen j�t�ka fejezi ki a legm�lt�bban a hangulatot. A ravatalgyertya is m�sk�ppen
�gett, amit � gy�jtott meg. F�ny�k aranypork�nt lebegett a test f�l�tt, tele
sejtelemmel �s rejtelemmel. Tudta, hogy kire mennyit kell r�engedni bel�le, hogy a
ravatal megkapja szoborszer�s�g�t, �s az arc von�sai, vonalai a legel�ny�sebben
kifejez�sre jussanak. Ismerte, milyen sz�n duk�l a gyermeknek, f�rfinak, n�nek,
�regnek. A halav�ny r�zsasz�nt�l kezdve a makul�tlan feh�ren �t a nemes
elef�ntcsontig minden v�ltozatot ismert �s �rv�nyes�tett. M�g az akusztik�j�t is a
temet�st v�gz� pap �s k�ntor adotts�gai szerint �ll�totta be, a halott
egy�nis�g�nek �s kor�nak megfelel�en. A b�g� hang� k�ntorok hangj�t �gyesen
alkalmazott drap�ri�kkal m�rs�kelte hozz� a hangulathoz. Gondja volt arra is,
hogyan �lljanak fel a szok�soknak megfelel�en a hozz�tartoz�k, hogy semmi se
zavarja az �sszhangot. Feledhetetlen volt, amikor ut�nozhatatlan szertart�ssal a
halott orra f�l�tt sz�tt�pte a szemfed�t, hogy m�g egy utols� l�legzetet vehessen,
miel�tt r�borul a kopors� f�dele...
Ha estig sorolom, se tudom m�v�szet�nek minden titk�t felt�rni. Sz�zadok ha sz�lnek
ilyen gy�szhusz�rt.
Egyetlen hib�j�ul tal�n azt r�hatn�m fel, hogy mikor kisz�llt a gy�szesethez a
szerelv�nyt sz�ll�t� kocsin, hat�rozott �r�mmel �js�golta mindenkinek, h�na alatt
az ez�stangyalokat szorongatva, hol jobbra, hol balra hajladozva: �T�r�k Albert
halt meg!... T�r�k Albert halt meg!"... Ez kiss�, hogy �gy mondjam, st�lustalan
volt, de a szakma �zleti r�*S� 174 Ql>
sz�hez tarozott, �s b�rmilyen hihetetlen�l is hangzik, Mille �rnak konkurense
t�madt a saj�t int�zet�ben, akivel meg kellett k�zdenie. Huszon�t �v alatt ez nem
fordult el�. A lehet�s�ge is kiz�rtnak l�tszott, hogy egy egyszer� testhord�b�l
vagy b�bit�s kocsisb�l vezet� gy�szhusz�r v�lhasson, �s m�lt�k�ppen
reprezent�lhassa a Nap�leonkalapot �s ez�stpaszom�ntokat, amiket Mille �r n�lk�l
v�rosunk k�ztudata el se tudott volna k�pzelni. Mi�ta azonban Kapca �r felt�nt, �s
a v�llalat �reg f�n�kn�j�n�l, a feh�r haj� �kopors�mam�"-n�l, ahogyan v�rosunkban
nevezt�k, el�rte, hogy testhordoz�b�l m�sodik husz�rr� l�phetett el�, Mille �rnak
minden �tlet�re sz�ks�ge volt, hogy poz�ci�j�t megtarthassa, tekintve, hogy Kapca
�r fiatal �s j�v�g�s� ember, b�r a kopors�mama �reg, �s tiszteletet parancsol�an
ez�stfeh�r a haja, �s k�t �vtized �ta �zvegyi d�szk�nt viseli. Kapca �rnak az az
el�nye is megvan Mille �rral szemben, hogy n�tlen �s �letreval�, akinek bizonyos
tervei vannak az �int�zet" felvir�goztat�s�val kapcsolatban, Mille �r pedig
t�d�v�szes �s n�gy gyermek apja, aki m�r nem kezdhet �jra hozz� a r�gen abbahagyott
csizmadia mesters�ghez. K�nytelen volt teh�t olyan eszk�z�kh�z is fordulni,
amelyekt�l k�l�nben m�v�szi �zl�se visszatartotta volna.
Ilyen volt ez az �j�t�s is, jobbra-balra hajlongani, h�na alatt az angyalokkal, ami
azonban k�s�bben nem bizonyult el�gs�gesnek, �s poz�ci�ja rohamosan kezdett
megingani. Mind t�bb �s t�bb temet�sen kezdett Kapca �r szerepelni, b�r - mondom -
�ssze se lehetett hasonl�tani t�nyked�s�t Mille �r m�v�szet�vel, akinek arc�r�l
elt�nt a kor�bbi finom mosoly, �s mind t�preng�bb� kezdett v�lni. A csap�s alatt
rohamosan meg�regedett �s elsz�tlanodott. Az int�zetb�l ugyan nem �tett�k ki", de
mell�zt�k. A hal�leseteket Kapca �r kapta meg. Mind ritk�bban csordult-cseppent a
j� Mille �rnak. V�g�l k�nytelen volt �kuncsaftot" szerezni.
Bizonyos �letfurfang volt benne, �s titokban sz�mba vette a v�roska lakosai k�z�l
azokat, akik emberi sz�m�t�s szerint egym�s ut�n beadj�k a kulcsot, vagy betegs�g
miatt, vagy mert m�r elmondott�k az �regek im�ds�g�t. Az ilyenekn�l r�szv�tet
keltett maga ir�nt hal�los sz�talans�g�val �s szomor�s�g�val.
v��l75 2^
- Mi a baja mag�nak, Mille? - sz�l�tottam meg �n is, mikor �gysz�lv�n mindennap
belebotlottam, �s felt�nt, mennyire megv�ltozott ez a der�s, kedves ember.
Csak nehezen b�rtam kiszedni bel�le, hogy mi b�ntja. Els�rta a b�nat�t, panasz�t
�szint�n �s bizalmasan, de sokszor a sz�vemre k�t�tte, hogy ne sz�ljak senkinek.
El�g neki az a sz�gyen, ami �rte.
P�r nap m�lva a kaszin�ban t�bb �regrend� ember sz�v� tette, hogy az m�gis
diszn�s�g, ami ezzel a szeg�ny Miil�vel t�rt�nik. Egyesek interveni�ltak is az
�rdek�ben a �f�n�kn�"-n�l. Az �reg B�nis b� pedig egyenesen kijelentette, hogy nem
t�ri, �s a testamentum�ban is meghagyja, hogy csak Mille tegye r� a kez�t, ha
felfordul.
- Kapca?... Az egy k�z�ns�ges kapcabety�r!
- Ind�tsunk mozgalmat! - ind�tv�nyozta a nyugalmazott f�sz�mvev�, akinek
szenved�lye volt a mozgalomind�t�s. Holnap sz�v� teszem a �B�mb�ld�"-ben is az
esetet! - fogadkozott.
F�l f�llel hallottam, hogy �vet is k�r�ztek Mille �r �rdek�ben.
Arra egyik�nk se gondolt, hogy mindannyian Mille �r kuncsaftjai �s �zletszerz�s�nek
�ldozatai vagyunk.
Hallom azonban, hogy a �kopors�mama" megk�t�tte mag�t, �s nem volt hajland� Kapca
�rb�l engedni. K�nny� dolga volt, mert egyed�l �llott a �piacon".
- Szem�lyes �gyet csin�lok a dologb�l! - fogadkozott a f�sz�mvev�. - Megmutatom
annak a v�nasszonynak!
P�r nap m�lva k�sz tervvel �llott el�:
- Temetkez�si int�zetet nyitunk Mille �r vezet�s�vel. R�szv�nyt�rsas�gi alapon. Ki
mennyit jegyez?...
Mindj�rt el is ind�totta a �mozgalmat".
A kopors�mama most m�r sz�vesen t�rgyalt volna, de a f�sz�mvev� nem �llott sz�ba
vele. Mille �rnak �jra megj�tt a mosolya, �s a f�sz�mvev� tan�cs�ra t�bb megb�z�st
visszautas�tott, pedig fel�rat is �g�rt a kopors�mama.
Hogy azt�n mi lett a folytat�sa az �gynek, azt nem tudom, mert hosszabb id�re el
kellett utaznom. Egy�b bajaim k�zt meg is feledkeztem Mille �rr�l. Haza�rkez�sem
ut�n se l�ttam. Magas, nyurga alakja elt�nt az utc�r�l.
<Sf�l76 22>
l�MbK. -�* **
��N��HM
Tegnap azonban szembetal�lkoztam a gy�szholmit sz�ll�t� kocsival. A bakon Kapca �r
�lt, �s h�na alatt az ez�stangyalokkal jobbra-balra hajladozott.
- Mille �r halt meg!... Mille �r halt meg!... - Az arca hasadt ki az �r�mt�l.
vS2177Sa>
Vonaton
Pirkad. F�radtan l�ktet vel�nk a vonat a Maros v�lgy�ben. A feh�r k�d�k tekerednek
fel m�r a havasokba. A p�r�s ablak el�tt szebbn�l szebb t�jak suhannak el, de
k�ptelenek vagyunk �lvezni, hiszen huszon�t �r�ja utazunk a kem�ny, harmadoszt�ly�
padhoz ragadva. Minden csontunk f�j, a szem�nk forr� �s v�res, s m�g a lelk�nk is
kormos. Mellre bicsaklott f�vel pr�b�lunk szenderegni kit�r�tt nyakcsigoly�val.
Utasok botlanak �t rajtunk, a vonat r�z, cs�r�mp�l, durv�n r�ngat minden �llom�son.
Valahol l�giriad� van, idever a szir�najajgat�s, egye meg a fene! Aludni! Aludni!
Most esn�k a legjobban. A malacok �lma virradat el�tt, de nem lehet, mert a f�lk�nk
ajtaj�ban veszeked�s t�mad, val�sz�n�tlen alakok gomolyognak az alig dereng�sben.
- �gy meg�t�m az �lladat, hogy az agyad Sz�np�t�rig megy�n! -aszongya egy �zes
hang.
- Akkor maga m�g emb�r v�t, amikor meg tudta tenni! - v�g vissza egy leg�ny.
Sz�kely�l ez azt jelenti, hogy az ellenf�l m�r �regember. Sz�val itthon vagyunk
Sz�kelyf�ld�n.
- Gy�gykezeltet�sben tudlak az�rt �n r�szes�teni, ami�rt huszonn�gy onok�m van! -
fenyekedik az �reg, de a leg�ny m�r beb�jt hozz�nk egy testhez�ll�, sz�p fiatal
le�nnyal, de olyannal, hogy a l�tt�ra m�g az �lom is kisz�k�tt a szememb�l.
Bar�tom, a felserkentett esperes �r is �gy n�z r�juk, mintha �lmot l�tna. A
fiatalok m�r el is helyezkedtek egym�s mellett. Burukkolnak melegen, kedvesen, mint
a galambok.
- T�n a szeret�d? - ind�tom meg a t�rsalg�st bar�tilag, hogy azzal is telj�k az
id�.
- H�t nem l�ssa, hol a kezem? - �gy a leg�ny boldogan.
A karja t�nyleg �leli a le�ny derek�t. Id�nk�nt �szrev�tlen szor�t is egyet-egyet
rajta.
*�Q178 9}>
�gy reggel a magamfajta leg�ny is fiatalabb.
- Cser�lj�nk helyet, te! - tr�f�lkozom. - Te �lj ide az esperes �r mell�, hogy �n
is b�bel�djem egy keveset ezzel a le�nnyal!
- Suj egye meg a nadr�gj�t! - csattan fel kacagva a le�ny.
A leg�ny �rti a tr�f�t, s b�szk�n m�g szorosabbra �leli a feh�rn�pet:
- �n hi�ba akarn�m, ha Julis f�l mag�t�l.
- Pedig m�g az �cs�mt�l sem horkant a l�! - aj�nlgat az esperes.
- 'Sz�n �ppen az a baj! - n�z meg jobban Julis.
A fordulat a leg�nynek nemigen tetszik. �sszeh�zott szem�ld�kkel v�gigmustr�l, de
azt�n megnyugodva csak annyit mond:
- Szerencs�je, hogy maga is sz�kej!
- H�t az m�rt szerencse? - �rdekl�dik a papom.
- M�sk�pp megrong�ln�m mind a kett�j�ket!
Hogy �gy a virtusra fordult a sz�, becs�let dolga meg nem h�tr�lni.
- Akkor �n t�ged j�l �smerlek! - vetem oda.
- Ingom, honnan?
- Hiszen te vagy az a leg�ny, aki m�g magadot is f�ldh�z tudod �tni. A leg�ny kiss�
megh�kken, de �jra felvillan a szeme:
- Az �rnak van esze, csak nincs keze�gyibe.
Miut�n ilyen sz�pen �sszemelegedt�nk, a leg�ny elmondja, hogy hazamennek a
falujokba. Kev�s p�nzt ��sszeszokot�ltak", s ha az Isten �ltet, Nagyboldogasszony
napj�n szeretn�nek egybekelni.
- Akkor te is utolj�ra t�ncoltatod meg a feles�gedet - c�lozok a menyasszonyt�ncra.
- Hogyhogy?
- Mert azut�n � t�ncoltat t�ged!
- B�r m�r l�tn�m!
H�t ilyen bolondok a fiatalok.
- Nem tudod, mit besz�lsz! - S titokban odahunyor�tok az esperes �rra, akinek fut�
felh� suhant �t az arc�n.
- �rt�m! - cimbor�l vissza a fi� a szem�vel.
A pap morogva mozdul a hely�n, �s az �l�sr�l a f�ldre esik a N�t�s k�nyv, amit az
este egy�tt olvasgattunk. A leg�ny el�z�kenyen ut�nakap, s meg�ll a keze:
- N�! Vers�k! Sz�p�k lehetnek!
v�S179 2i>
- Mutasd, Dani! - k�pr�zik r� a le�ny is, de a leg�ny visszaadta m�r a papnak.
A bar�tom, aki t�k�letesen �rt a n�pi�lekhez, n�h�nyat mindj�rt fel is olvas nekik.
Verset a csillagr�l, amely a f�ldre esik, s aranyporr� t�rik. Verset a M�ris
asszony l�b�r�l, amely olyan feh�r, hogy �kitetszik az ucc�ra", a
viaszgyerty�csk�kba takargatott le�nyr�l, kit feltettek a nagy asztalra, s
egym�sut�n meggy�jtogatt�k a viaszgyerty�cs-k�kat. �Ege, meddig �ge, meddig mind
el�g�..." H�t lehetett-e m�s k�v�ns�ga a leg�nynek, mint odasz�lni az �desanyj�nak,
hogy adja ki a k�st, �hogy �ssem magamba, hogy �ssem magamba!"
- Ne f�lj! - s�gja b�tor�t�lag Dani a szeret�j�nek, ki iszonyodva b�vik a mell�re.
Szerencs�re a pap most azt a verset �ti fel, hogy: ��gy szeretlek, mint a m�zes
kal�csot, gyere ide, cs�kojjam a sz�jadot!..." T�n nem is hallj�k a fiatalok, mert
a fej�k olyan k�z�i ker�lt egym�shoz, hogy a k�t sz�j k�z�tt nem lehetne egy gyenge
vir�got leejteni. Mikor azonban oda�r a bar�tom az olvas�ssal, hogy: �El�getn�m,
icu haj, ezt a cudar vil�got, s k�zepibe meghagyn�m a bab�mat!" - Dani �gy felv�gja
a kujakj�t a magosba, hogy majdnem ki�ti a kup� tetej�t...
A pap leteszi a k�nyvet. El�g volt k�stol�nak ez a n�h�ny vers is. Ink�bb az
�letsorsukat tudakolja. Sz� sz�t �r a neh�z h�bor�r�l, a meg�lhet�sr�l, a magas
�rakr�l, ad�r�l, p�nzr�l, a korm�nyr�l, az orsz�g sors�r�l, bomb�z�sr�l, zsid�kr�l,
n�metekr�l, angolokr�l, az eg�sz megveszett vil�gr�l. A fiatalok felelgetnek, ahogy
tudnak, k�rdezgetnek, azt is ink�bb tisztess�gb�l, az esz�k azonban ink�bb a
verseken j�r, amiket hallottak. Onnan tudom, hogy a le�ny szem�rmesen el is k�ri
t�l�nk a k�nyvet, �s csakhamar odab�jnak vele az ablakhoz. M�g mi a bar�tommal
tov�bb turk�ljuk ezt a neh�z �letet, �k szinte f�l�lomban sz�vj�k magukba a dr�ga,
�si magyar n�t�kat, �s mindenr�l megfeledkeznek. Tiszta, er�s, sz�p magyar vil�g
az! T�n nem is t�r t�bbet vissza. Most egy�tt mentek ki J�lia Sz�p Le�nnyal a
b�zamez�be, hogy l�ss�k, mikor az �gb�l ereszkedik fodor feh�r b�r�ny, aj, a szarva
k�z�tt a sz�p holdat hozv�n, vagy magos D�va v�ra el�tt borzonganak a K�m�ves
Kelemenn� sors�n, s a pillanatig t�madt csendben hallj�k a mennyei harangokat,
melyek h�zatlan sz�lalnak...
vJf�l80�2>
^Smt�im�k�ktim�ih�t. ~^.iu.
El�lm�lkodnak rajta, �s nem is sejtik a s�t�t, bizonytalan sorsot, mellyel
szembemennek, �s nem rettennek vissza a fekete f�ld v�res harcter�t�l, hiszen csak
a term�szet �r�k �r�sa szerint cselekszenek: k�zdenek, dolgoznak, gyermeket
nemzenek, s�rnak, im�dkoznak, avagy k�romkodnak, �heznek �s f�znak, temetnek,
b�lcs�t ringatnak a vil�gvihar �s az �let szesz�lyei szerint... Mindegy. Ebben a
pillanatban a k�t ifj� fej egym�s mellett kacag Mih�ly b�r�n, aki olyan b�r�, hogy
�t�n, haton teszik l�ra, m�gsem tudja, hol a lova...
K�zben mi meg�rkez�nk a bar�tommal. �vatosan sz�llunk le, hogy sz�nd�kosan a k�t
magafeledt gyermekn�l feledj�k a k�nyvet. Alig l�p�nk azonban n�h�nyat, Dani, a
leg�ny m�r szalad is ut�nunk.
- A k�nyv! A k�nyv!
- Legyen a tietek!
A leg�ny megzavarodik.
- S mivel tartozom �rte?
- Semmivel. Mi m�r olvastuk.
Dani megnyugszik, kicsit gondolkodik, azt�n odany�jtja kem�ny mark�t:
- Akkor m�s... Ha azonban Verebesen j�rnak, ne ker�lj�k el a mi szeg�ny h�zunkat.
Csak Ferencz Danit k�rdezz�k! Ak�rmelyik ny�las k�ly�k megmutatja, hogy hol
lakik...
A vonat tov�bbrobog vel�k, be Cs�korsz�gba. Hosszasan ut�nan�z�nk, m�g elv�sz a
szikl�k k�z�tt. Sok�ig ver m�g liheg� ritmusa. Mintha azt a k�t sort ism�teln�
sz�ntelen:
�Csapj�tok meg a temet�t! A temet�t!..."
*S21812*>
�szi erd�ben
V�gre ahol nincs ember!
Az �sz kiter�tette arc�t a b�gyadt napf�nynek. S�rga �s arany f�nyben f�rdenek a
hegyek, �s ez�stbe m�lyednek el a harmatos v�lgyek a patak �gya mellett. A f�
sz�raz fonala �sszet�rik a mad�r l�ptei alatt, a r�g v�r�s �s meztelen. A gy�k
torka az utols�kat lihegi a f�nyes k�v�n, �s megkopott, s�ros h�t� bogarak
v�nszorognak utols� �tjukra. Egy-egy k�s�i vir�g tengeti �let�t, de m�r meg vannak
sz�ml�lva napjai. A kikerics lila poharai fel vannak ter�tve a r�teken az utols�
�ldom�sra, az �let v�gs� cseppjeinek. Sov�ny, csupa l�b p�kok ny�lazz�k az avart
szomor�v� �s sejtelmess�. Vadr�zsa, galagonya, kecsker�g� k�n�lja furcsa gy�m�lcs�t
a f�radt rig�knak, melyek n�m�n futnak tova az avar k�z�tt, neszezve a bokrok
gyenge �gai alatt. N�ha ijedten meg�llanak �s hallgat�znak, kerek szem�k tele
r�m�lettel, mint a megdermedt fekete gy�ngy. R�t m�kus suhant tova. Hirtelen
azonban maga al� csapja z�szlaj�t, remeg� teste felmered, �s im�ra fogja �ssze
mells� l�bacsk�it. Valami r�m�letes h�rt s�ghatott apr� f�l�be a szell�. A f�k
dermedten �llanak hely�k�n, �s peregnek r�luk a levelek, mintha k�nnyet hullatn�nak
valami f�l�tt. Lehet azonban, hogy a f�ldet akarj�k betakarni v�gzete el�l. A k� is
mintha ijedten b�jn�k meg a r�g m�g�tt. Mintha az is lapulna, l�thatatlann� akarn�
tenni mag�t. A rejt�z� vad b�r�ben f�lelmek borzonganak, s l�thatatlan szemek
kutatva lesik a bizonytalans�got. A neh�z csendben mintha zaklatott sz�vek
dobogn�nak. �l�v� �s �rz�kenny� v�lt az utols� porszem is. Inger �s nyugtalans�g
minden�tt �s mindenben. S�padts�g �s sorvad�s. Az elm�l�s tehetetlen megad�sa �s
szomor�s�g, mikor minden elvesz�ti �z�t, sz�ps�g�t, az �let j�les� �ram�t �s
meleg�t.
Mi t�rt�nt ezzel a f�lddel?
M�skor sz�ps�g fogadott ezen a helyen. Megnyugv�s �s biztons�g. A kerek, tiszta �g
mosolyogva �nt�tte r�m enyhe f�ny�t, b�k�vel �s szeretettel t�lt�tt el. Ezer
sz�nnel �s sz�ps�ggel vett k�r�l, megf�r�szt�tt a nyugalomban �s j�s�gban,
megk�v�ntatta az �letet, �s elfedezte bajait. Arany karjaival a magass�gokba emelt,
hogy a nyarat sz�retel� hal�lnak is mosolyogva ny�jtsak kezet. A vadak nem f�ltek,
�s minden�ron j�tszani akartak velem, minden l�p�s val�s�gos kinyilatkoztat�s volt
az erd�ben. A f�k meg�llani tan�tottak az �letben, �s b�tran, remeg�s n�lk�l
szemben�zni a j�vend�vel. A k�vek, szikl�k maguk voltak a szil�rds�g �s
v�ltozhatatlans�g. A bokrok mindenike egy-egy ez�st, arany, sz�nes csoda �ton-
�tf�len a l�baim el� rakva, �s rajtuk a kiki�lt�: a mad�r. Az is ismer�s mindenik.
A zegzugos hegyek �gy vettek k�r�l, mintha a l�t�somra gy�ltek volna oda, hogy soha
el ne engedjenek maguk k�z�l. A v�lgyek egy reggelen feh�r k�dfalat vontak utamba,
a patak b�j�csk�t j�tszott, �s l�pteimet ellopta a puha avar. A sok sz�nes falev�l
el�m pilink�zett, hogy gy�ny�rk�dtessen, �s feledjem el �veim sz�m�t. Az �z �gy
n�zett r�m, mintha b�tor�tana eln�z�en: nincs mit�l f�lni. Ha lehevertem az avarba,
a j�s�gos f�ld megnyugtatta testemet, �s idegsz�laim zengve fesz�ltek, daloltak,
agyamban vil�goss�g t�madt, �s kisz�lesedett bennem az �let. Agyamban v�gtelen
vil�goss�g t�madt, �s l�ttam a titkot, hogyan kell f�l�be emelkedni a napoknak,
esem�nyeknek �s a vil�gt�rt�nelemnek. Ha meg kellett volna is halnom abban a
pillanatban, �gy m�ltam volna el, mint a vadmad�r: emelt f�vel, pillanatra sem
lanyhul� er�vel �s szil�rds�ggal, nem rebben� szemekkel, gazdagon. Nem gy�v�n,
kifosztottan �s rem�nytelen�l, megal�zva �s �nmagamat meggyal�zva. Sem a level�t
hullat� fa, sem a megl�tt �llat nem n�z vissza soha elhull� v�r�re. Ak�rmit gondol
�s b�rmilyen r�ms�geket cselekszik is a vil�g, bizonyosan tudja, hogy ez a f�ld,
melyre r�hullatja, elvehetetlen�l az �v� marad �r�kk�n. Azt is tudja, hogy �nmaga
csak kis egys�ge, eleny�sz� r�sze a nagy �s elpuszt�thatatlan egys�gnek, amely
minden pusztul�s f�l�tt diadalmaskodik, �s nem f�lti �nmag�t, nem esik k�ts�gbe
az�rt, amit itt kell hagynia.
Ez a halhatatlan�g �s a l�t �r�k titka.
02183 2^
Mihelyt megismertem, egyszerre minden megv�ltozik bennem es k�r�l�ttem.
M�r nem f�lek senkit�l, er�, bizalom k�lt�zik agyamba, az esem�nyek hull�mz�sa f�l�
emelem fejemet �s lelkemet. Nem k�rek, nem koldulok semmif�le hatalmass�gt�l, nem
al�zkodom �s nem alkuszom, �r vagyok a saj�t f�ldemen.
Ez a f�ld az eny�m, �s �n a f�ld� vagyok.
Az �szi erd� sz�nesen �s diadalmasan zeng bennem �s k�r�l�ttem.
v�f�l84Qi>
A kir�lyn� szomsz�dja
A Duna jobb partj�n szer�nykedik a kis szerzetestemplom Passau-ban, ahol Istv�n,
els� szent kir�lyunk feles�ge, Gizella bajor hercegn� alussza �r�k �lm�t. E partr�l
j�ttek ezer esztend�vel ezel�tt Pilgrim passaui p�sp�k szerzetesei is
Sz�pmagyarorsz�gra �seinket Krisztus �rhoz t�r�teni, hogy a lit�ni�b�l kiker�lj�n a
retteg� k�r�s: �A magyarok nyilait�l ments meg, Uram, minket!" Mi azonban, k�sei
ut�dok m�r csak koldusbottal kalandoztunk Nyugaton, ki�ld�zve, menek�lve a megtart�
hazai f�ldr�l, j�v�tlen�l, �sszet�rten, keny�r n�lk�l, az utak por�t sz�ntva. Nem
csoda, ha Orsolya J�ska bar�tommal bet�rt�nk a kir�lyn�nkhoz egy kis lelket k�rni,
megh�nyni-vetni vele a magyarok sors�t, kitudni tan�cs�t, �s hogy mit mond az
�risten fel�l�nk, hogyan v�gzi dolg�t Szentfels�g�vel a mi j� kir�lyunk orsz�ga
�gy�ben.
Nem mondom, el�gg� megpend�lt�nk a v�n klastromfalak k�z�tt, visszatal�lva a
dics�s�ges m�ltba, �s Orsolya J�ska kev�lyen kih�zta n�ha t�pl�lt test�t, mintha
len�zn� a bajor urakat, akik a hercegn� k�s�ret�ben �ppen indul�ban vannak
Magyarorsz�gra. Magam is �reztem, hogy fenekem�ny �j g�rb�l a h�tamon, mivel nem
b�r eg�sz Eur�pa, �s az urak l�tt�n odahunyor�tottam J�sk�nak: �Megl�sd, �gy kell
leszedni ezeket a plundr�sokat a lovakr�l k�ny�r�letesen, mire haza�r�nk!... Hanem
a kir�lyn�! Hijnye beh megt�rp�l�nk gy�ny�r� termete, �kess�ge mellett!"
Kicsi volt nek�nk a hely, s mondhatn�m, hogy a nagyvil�g is, olyan b�szke, kem�ny,
magab�z� leg�nyek val�nk j� fert�ly�r�ig fels�ges Asszonyunk mellett.
Hanem ut�na, hogy kih�ny�dtunk �jra a templom el�be, az utca k�v�re: ism�t r��lt a
bitang sors a v�llunkra, nyelt�k a keser�s�get, s cs�ny�n el�rvultunk. Idegenek,
elhagyottak lev�nk ism�t, �s hullott k�r�l�tt�nk a sz�lk�s n�met sz�. Lehet, hogy
ez v�ltotta ki J�sk�b�l a s�hajt�st:
*42185Qi�
- Megette a fene! V�g�nk van. Elmer�l�nk az idegens�gben. Magyarul is elfelejt�nk.
P�r esztend�, �s egym�st se �rtj�k meg.
- Akkor igaz�n v�g�nk van.
Mit mondjon egyebet az ember? Ha magyarul is elfeled�nk, t�bb� nem is vagyunk
magyarok. Ez az igazs�g.
- L�tod, pajt�s - panaszoltam -, ez�rt ist�ltam �n ezeket a mi feh�rn�peinket, hogy
ind�tsanak mozgalmat, �s tegyen minden magyar n� fogadalmat �nk�ntesen, mikor
f�rjhez megy, hogy anyanyelv�t sem maga el nem feledi, sem ur�nak nem engedi
elfeledni, gyermekeibe pedig beleoltja, �polja, ist�polja...
Orsoly�nak m�g a kicsi sz�ke szak�lla is aranyl�bb lett, �gy tetszett neki a
gondolat. M�r kezdte is fogalmazni a fogadalommint�t: ��n, Magyar M�ria, �nk�nt,
minden k�nyszer n�lk�l fogadom �s esk�sz�m az �l� Istenre..."
- S tudod, mi lett a v�ge? Nem kellett. Elejtett�k. Nem csin�ltak vil�gmozgalmat
bel�le azok a n�h�ny asszonyok, a sz�les l�t�k�r�ek, a j�t�konyak, a szerepl�k, a
vezet�k, a hivatottak. Elsikkadt a gondolat. A naponkint alakul� egyes�letek,
politikai vonalak nem vett�k programba, a sajt�nk nem �r r�la, a papok nem
aj�nlj�k, kalend�riumok nem terjesztik. Kiesett a legf�bb kincs a lyukas
tariszny�nkb�l... Az eredm�ny? Napr�l napra fogy a sz� a sz�nkr�l. Mind kevesebben
vannak, kik helyesen tudnak magyarul. Alig p�r esztend� ut�n m�r �gy besz�lnek:
�Kint voltam a Wies�n, ahol Franzl h�tolja a teheneket, �s csod�ra unterhaltoltuk
magunkat." A lapok nagy r�sze se tudja, hogy mi a k�l�nbs�g az �egyel�re" s az
�egyenl�re" k�zt, hogy egyebet ne is eml�tsek. Egy n�gy�ves kis magyar fi� hat h�t
m�lva nem �rtette meg �desanyj�t a k�rh�zban, mikor hozz� engedt�k. De minek
folytassam? Magad is tudod, tapasztalod, hogyan hal meg benn�nk a l�lek. M�g itt
is, a Haza szomsz�ds�g�ban. H�t ha majd sz�tsz�r�dunk a n�gy sz�lf�v�s fel�!...
Pillanatig em�sztett�k a honfi�i b�natot, �s m�g J�ska illedelmesen el is
k�romkodta mag�t: �Hej, azt a h�tsz�z�t ennek a tetves vil�gnak!"
Egy elhalad� asszony - egyszer�, kicsike, n�vtelen - re�nk csud�l-kozott:
*i2186Qi�

- Netene! Magik magyarok?... Juj, de p�ld�k! P�h, p�h, meg nem ig�zem! Hol
romlottak le ennyire?
Idej�t se tudom, mikor hallottam ilyen igaz, �zes sz�kely besz�det. Kiny�lott a k�t
r�ncos orc�m az �r�mt�l, mint a bazsar�zsa. Egyszerre �gy megv�ltoztam, mintha
frissen buzog� borvizet ittam volna. Sz�kelyre v�ltottam h�t �n is a sz�t, hadd
l�ssa a lelkem, hogy engem se a g�lya k�lt�tt.
- Ebbehelybe sillyedjek el, ha maga nem sz�kely! - mondom neki.
- �n-e?
- M�gpedig cs�ki. Menyas�g, Menczent, Fit�d?
- Mindj�rt elesem!... Nem es j�rtam Cs�kban.
- Akkor udvarhelysz�ki. Mondjuk, k�poln�sfalvi...
- Azt sem tudom, hol van!
- H�romsz�ki nem lehet...
- Nem es vagyok.
Orsolya m�r mulatott sorozatos fels�l�seimen.
- De m�r csak erd�lyi valahonnan?
- A l�bamot se tettem b� soha Erd�lybe.
- Valahol csak sz�letett! - kezdtem m�rgel�dni.
- Okos embernek ad maga enni, hogy �gy eltal�lta. Hogyne! Sz�lettem �n es, mint a
t�bbi.
- De mondja m�r, hol?
- Csak ehejt Bukovin�ban.
- Cs�ng�! - bukkant ki Orsoly�b�l a felfedez�s.
- Az az annya �r�me! - haragudott meg a menyecske. - M� nem vagyunk cs�ng�k, �rti-
e, hanem magyarok. Bu-k�-vinai magyarok! Tan�lja meg, ha ennyit se tud, vagy tegyen
keser�lapit a sz�j�ra!
- Van azon m�r el�g! - csit�tom. - Mikor menek�lt?
- �n-e? �n soha! Becs�letesen j�ttem Passauba az urammal ennek-el�tte t�z
esztend�vel. V�rjon csak! Els� kap�l�skor v�t a k�zfog�nk, arat�skor a
menyegz�nk... M�ges j�l mondom. Szenmih�lykor lesz t�z esztendeje... Az�ta itt
lakunk ebben a h�zban - mutatja -, szemben a templommal.
- Gyermekei vannak-e? - tudakolja Orsolya, akir�l az asszony egy szempillant�ssal
meg�llap�tja, hogy m�g leg�ny.
*�S187Q�>
- T�bb, mint mag�nak!... Nem v�rtam meg, m�g az �n szak�llam is ilyen rusny�n
kihajt, mint a mag��. Nem csud�lom, hogy elker�lik a feh�rn�pek... Olyan n�gy fiam
van, mint n�gy bikaborny�! - dicsekszik kedvesen.
- Oszt�n tudnak-e magyarul? - sz�rom meg a k�rd�ssel. Csak hogy a szemeim k�z� nem
ugrik a menyecske.
- Azt k�rd�zze, hogy tudnak-e n�met�l!... Mikor f�rjhez mentem, aszonta �desany�m:
�Szecsk�ba v�glak, ha meghallom, hogy gyermekeid nem tudnak magyarul!..." Nono!
Mag�t mi a suj l�lte? T�n elment a sz�pesze, hogy meg akarja cs�kolni a kezemet!
Hallja! Nem vagyok �n aff�le naccs�ga! Hiszen ap�m lehetne.
Meg�rtetem, hogy mir�l van sz�. Hallgatja, hallgatja elkerekedett szemekkel, furcsa
f�nyek t�madnak az arc�n, elgondolkodik, �s olyan, mintha �lmot l�tna. Azt�n
felocs�dok, �s hirtelen � kap a kezemhez.
- Nono! - r�ntom el. - Olyan oszt�n nincs! Hol felkacag, hol elkomolyodik.
- Ejnye, beh furcsa!... Eg�szen elny�lasodtam. J�ska szedi �ssze mag�t leghamarabb.
- H�t a f�rje tud-e magyarul? - k�rdezi.
- T�r�geti, t�r�geti � es - v�laszol szel�den az asszonyka.
- � is Bukovin�ban tanulta?
- Ott m�r nem volt �d�je, mert hamar elj�tt�nk. Itthon k�nytelen vele, ha sz�t akar
�rteni velem.
- Na �s nem haragszik miatta?
- Eleinte kicsit rug�dozott biza, emlegette a krucifixet a gyermekek miatt es, �s
hogy � ilyen n�m�t, olyan n�m�t; de �n hamar megkaptam az orvoss�g�t.
- Hogyan? - k�rdezt�k egyszerre mind a ketten.
- Azt �gy, hogy odah�ztam ehh�z az ablakhoz - mutatja -, s aszon-tam: �Te l�tod-e
ezt a templomot?"
� igen.
�Tudod-e, hogy ki nyugszik abban?" � hogyne tudn�: �Unzre b�jrise princesszin,
Gizella." �Az a szemed vil�g�t!" - mondom. - �Csak v�t �unzre princesszin�. Oszt�n
lett Szent Istv�nn�, a m� kir�lyunknak a feles�ge. �gy v�t-e?"
<S�188Qi>
-"� iMl�ll��l^��l�i�lf
-�gy!"
�No, ha �gy v�t, azt mondd meg nekem, hogy ki a nagyobb n�met: Te-e, vagy egy bajor
hercegn�?" Erre csak nyelt egyet.
�No akkor - fejeztem b� -, ha a ti hercegn�t�k megtanult magyarul a f�rji�rt s az
�n n�pem�rt, akkor te se h�z�dozz�l t�le a feles�ged�rt s a gyermekeid�rt, mert ha
m�g egyet sz�lasz, �gy itt hagylak, mint Szent P�l az ol�hokat!... Csak
ijesztgettem - teszi hozz� mindj�rt mosolyogva -, mert tudj�k, becs�letes, j�
iparosember az uram."
- T�bbet azt�n nem is volt baj, ugye?
- Hogy ne hazudjak, egyszer m�g elb�csk�dte nekem, hogy a v�g�n m�giscsak hazaj�tt
a bajor hercegn�, de oszt�n �n megmagyar�ztam...
- Hogyan magyar�zta meg?
- Megmondtam sz�mibe: �Nem haza, csak vissza! Ezt is csak az�rt, mert tudta el�re,
hogy ilyen nagy bajok �rik a szeg�ny magyarokat, mint ez a mostani. H�t legyen, aki
ist�polja, vigasztalja, megtartsa magyarnak �ket!"
- Mindezt maga honnan tudja? Kit�l hallotta? - Ezt m�g meg kellett k�rdezni.
Az asszonyka kedves mosollyal a Gizella s�rj�t �rz� templomocs-ka fel� lend�tette a
kez�t:
- H�t mi�rt vagyunk j� szomsz�dok a kir�lyn� asszonnyal?... Hijnye, hogy elt�t�m
magikkal az �d�t. Nekem m�r futnom kell, mert az eb�d mag�t�l nem lesz meg. No,
Isten meg�ldja magikat!...
Egy sz�k utc�csk�n besir�lt. T�bbet az�ta se l�ttuk. Nekem azonban most is az a
v�lem�nyem, hogy m�gis meg kellett volna cs�kolnom a kez�t.
vSL189Si>
K�zdelem a hal�llal
(Nem sz�vesen �rok magamr�l, m�g nem is vagyok �r�k�pes �llapotban, de a
mindenhonnan megnyilatkoz� �rdekl�d�snek engedve ezt a besz�mol�t m�gis meg kell
dikt�lnom.)
J�zus szerencs�sen megsz�letett, de a Sierr�k nem akarnak megb�k�lni, ontj�k a
dermeszt�, facsikorgat�, metsz� szelet h�tsz�mra. A spanyolok a braz�r�k29 f�l�tt
kuporognak, hogy k�kre dagad a l�buk az izz� sz�n f�l�tt, �s sz�mba se veszik a
haragos vil�got. A megfagyott csillagok alatt egy �jszaka utols� b�k�s �lmomat
alszom, de hirtelen fel kell pattannom az �gyb�l, mert n�h�ny pillanat, �s
megfulladok. Rettent� k�nl�d�ssal kapkodok ut�na, de nincs, nincs el�g leveg�,
mintha Isten nem teremtett volna eleget, vagy az �jszaka ellopt�k volna. Olyan
vagyok, mint a f�lig akasztott h�bor�s b�n�s, aki nem tud teljesen megfulladni.
Kietlen, sz�rny�s�ges �llapot.
�s az�ta sincs el�g leveg� a vil�gon sz�momra.
�gy kezd�d�tt �s �gy indult meg a k�zdelem k�ztem �s a fenyeget� hal�l k�zt, mely
imm�r nyolcadik h�napja folyik, de a fojtogat� kegyetlen kezet m�g nem siker�lt
let�pnem teljesen magamr�l.
Az ember azonban f�rfiasan nem hagyja mag�t. Minden m�dszert megpr�b�lok. A
kicsapott ablak el�tt f�ldig hajladozom, mint egy �r�lt dervis, ecetet szagolok, a
sz�vet d�rzs�l�m, ki�lt szemgoly�im belevil�g�tanak az �jszak�ba, az eg�sz l�nyem
seg�lysikolt�s, de n�ma �s kem�ny vagyok, hogy meg ne ijesszem jobban ezt a
szerencs�tlen Asszonyt, aki itt tehetetlenkedik k�r�l�ttem.
- Bronchitisz! - mondom intelligensen. - Majd elm�lik.
H�t nem m�lt el.
29. Par�zzsal telt kis �st, amely f�l�tt a kezet melengetik t�len, (spanyol)
A m�snap r�m usz�tott fiatal orvos - sz�p nevet szerzett, kit�n� fiatalember, ki
fiam lehetne - nem mond semmit, csak els�t�tedik az arca, t�bbsz�r is beleszuszog a
bajsz�ba, szemmel l�that�lag agg�dik, �s mivel sajn�lom, k�m�letb�l nem k�rdezem
meg t�le, hogy hogy vagyok.
Az Asszonyt azonban r�ncba szedem. R�t�madok szeg�nyk�re, hogy mert orvost h�vni.
Mit gondol, hogy a napi egy doll�rt alig meghalad� keresetb�l doktorra is futja?
Elfeledi, hogy imm�r kilencedik �ve menek�l�nk, �s a betegs�g f�ny�z�s�t nem
engedhetj�k meg magunknak? Fel akarja teljesen bor�tani a gazdas�gi egyens�lyunkat?
Itt nem lehet a rajtunk l�v� ruh�t eladni, mint N�metorsz�gban, ahol mindent
megvettek annak idej�n. T�bbet ilyen kileng�s el� ne forduljon, �s azt a receptet
dobja a fen�be! Meg tudok �n an�lk�l is halni, ha musz�j.
ELS� MENET: 1:0 A HAL�L JAV�RA
Az �reg kasz�s azonban alaposan felr�ntott az �gyb�l. Kider�lt, hogy hossz�
h�napokig b�cs�t kellett mondanom mindenf�le fekv�snek. Ezerszer pr�b�ltam,
ezerszer nem siker�lt semmif�le form�ban. Bizonyos, hogy megfulladtam volna.
Kegyetlen, nyomorult, de eredeti �tlet: beteg, aki nem fekhetik. T�j�kozatlan
felebar�taim nem is sejtik, hogy milyen j� fek�dni, aludni. Fek�dni, aludni!...
Sz�ken �lve m�regetem, hogy milyen hossz�ak ezek a t�li �jszak�k. M�g csak a f�k
szenvedhetnek �gy, amelyeket szint�n nem hagy a sz�l �s a vihar aludni, pihenni.
N�zem furcsa k�zdelm�ket az ablakon �t, �s a nyugtalanul torl�d� �g rejtelmeit
�lt�ztetem fantasztikus gondolatokba.
Ha m�gis meglop az �lom p�r �r�ra a sz�ken, ut�na ujjongva k�lt�m fel az Asszonyt,
hogy elmondjam a j� h�rt. M�r nincs, aki meghallgassa. Esett, kimer�lt, er�inek a
v�g�re jutott. R�d�bbenek, hogy � hamarabb v�gez, mint �n, ha �gy tart.
Kiparancsolom, �s m�s szob�ba k�lt�ztetem. Legyen valaki k�zt�nk, aki majd
hazamehet sz�p Magyarorsz�gba, sz�mba veheti a gyermekeket, �s megismerheti az
unok�kat, aki meg�ri ezvil�gi gazs�gok v�g�t, �s annyi sz�rny�s�g ut�n let�r�lheti
a port �s �rtatlanul kiontott sok v�rt l�bair�l, mert �n... �n m�r...
vS�l91Qi>
�gy azt�n ketten maradunk ellenfelemmel. �gy azt�n az utols� jajsz�mat se hallja
meg senki, ha r�ker�l a sor. Arra nem gondoltam, hogy az Asszony ajt�m el�tt
hallgat�zik, �s minden idegsz�l�val fesz�lten figyel, gy�tr�dik, hogy mi lehet
velem, m�g er�i futj�k.
Mindig undorodtam ett�l a szellemtelen, �cska mond�st�l: �Lesz ez m�g rosszabbul
is." Rajtam azonban beteljesedett. A sz�p korszaknak, az �lomlop�snak a sz�ken,
v�ge szakadt. M�r a sz�ken is fulladtam meg. Nem maradt m�s h�tra, mint �llva
aludni, a falnak d�lve vagy �sszerogyva, �s �gy ragasztani �ssze a m�l�
�ntudatlans�g perceit pihen�ss�, t�lfesz�tett akarater�vel. Ma se tudom, hogy ez a
korszak hogyan m�lt el, �s hogyan volt lehets�ges.
Term�szetes, hogy �jabb baj szakadt r�m. A t�nkretett idegrendszer elkezdett
h�borogni. Mivel enni se tudtam, csak mad�rfalatokat, a csont-b�rre sorvadt test
idegsz�lai zengtek, muzsik�ltak, agyamban sz�d�lt fantazmag�ri�k t�madtak, �s
megt�rt�nt, hogy ilyen �llapotban ajt�t, ablakot kicsapkodva kirontottam a viharos,
hideg �jszak�ba, a kertbe, mialatt feles�gem ijedten rejt�z�tt el. Eg�sz id� alatt
fantomok, k�l�n�s alakok t�ncoltak k�r�l, borzaszt� c�rnahangon dalokat cincogtak,
f�nyek r�mlettek rajtuk, de azt�n angyalok j�ttek az �gb�l. Igen, angyalok, sz�pek,
sz�rnyasak, melegek �s borzaszt� tiszt�k, t�lvil�-giak, �s el�zt�k a v�zi�kat.
Mintha hirtelen gy�ny�r� festm�nny� v�ltozott volna k�r�l�ttem minden. V�g�l minden
kialudt, �s �n d�bbenten t�rtem magamhoz:
- Istenem, mi t�rt�nt velem?
�jra felv�nszorgok a lak�sba, hogy Iumin�lt vegyek be. Megel�z� nap v�s�roltuk, de
lumin�l m�g sincs. Hi�ba is keresem. Tudom, hogy az Asszony megsemmis�tette, �s -
igaza volt.
Ezut�n jobban fogok vigy�zni az idegeimre.
- H�t ez meg mi? Mi�rt dagadnak a l�baim?
Az Asszony gyan�s siets�ggel �s k�szs�ggel vil�gos�t fel:
- Azon nincs mit csod�lkozni! Hetekig nem fek�dni, mindig talpon lenni, nem
pihenni, persze hogy megdagadnak a l�bak. Eml�kszik, hogy a menek�l�skor a t�znapos
vonatutaz�sn�l...
Hagyom. Higgye, hogy ez�rt dagadnak a l�baim. Az orvos is v�llat von: �edema".
Higgye � is, hogy �edema".
*SQ192LH>
i tfMfly^^Mt
J�JJ�N H�T A TUDOM�NY
Harmincn�gy �vi h�zass�g ut�n megismerni az Asszony minden moccan�s�t, a
gondolatait is olvasni lehet. Szok�sos fuldokl�saim k�zt is l�tom, hogy valami
fontos k�zlend�je van. Ker�li, am�g csak lehet, de v�g�l is el�szedi �nnepl�
ruh�mat, friss feh�rnem�t �s �ha agyon is �t, nem b�nom", de most sietve �lt�zz�k
�t, mert egy �ra m�lva itt lesz Marosy, a k�vet kocsij�val, �s beviszi Madridba,
hol szakorvosok mindenre kiterjed� vizsg�latnak vetik al�. � m�r mindent
el�k�sz�tett, �s maga nekem ne j�jj�n �jra azzal, hogy nincs r� p�nz�nk, mert ha
koldulnunk kellene is azt a p�nzt...
- Mikor besz�lt maga Marosyval?
- Telefonon. K�tszer is. Nem tudott semmir�l semmit. M�g rosszul is esett, hogy
kor�bban nem �rtes�tett�k. Der�k, j� ember �.
�gy van. Der�k, j� ember, aki agg�d� szeretettel j�tt, mint egy testv�r.
Seg�t�k�szs�ggel. Annyi rossz ember ut�n, kik a vil�g sors�t int�zik, �s annyi sok
gy�l�let ut�n, ami az emberek k�zt eluralkodott, j�lesik ezt a gesztust is l�tni.
K�sz�n�m neked, Feri!
- El�sz�r dr. Calendr�hez megy�nk. Vil�gviszonylatban is kit�n� sz�vspecialista.
Tizenegykor v�r.
Alapos munk�t v�gez. A sz�vvel bizony baj van. Hm, egy kis baj van. Viszont
kider�l, hogy a vizit�rt nem fogad el honor�riumot, mert egy �ltala becs�lt orsz�g,
Magyarorsz�g egyik �r�j�r�l van sz�. Ilyen gesztus ut�n el is feledem, hogy a
sz�vvel - hm - egy kis baj van, csak Magyarorsz�ggal ne legyen baj.
Dr. Alix, a kit�n� t�d�specialista, akihez k�ld�tt, vizsg�lat k�zben felki�lt:
�Somos tocayos!" (Drusz�k vagyunk!), �s holnap van a n�vnapunk. Term�szetes, hogy
egym�s nyak�ba borulunk. � viszont valami r�ntgenint�zetbe tov�bb�t, ahol tucatsz�m
csin�lj�k a k�l�nb�z� felv�teleket. Agg�dva t�r�m, �s arra gondolok, hogy
milliomosoknak val� ez a luxus, nem menek�lteknek.
Mindegy. A f� az, hogy kider�lt: bizony, a t�d�vel is baj van. Nagy �rny�k
s�t�tedik rajta, mintha a hal�l t�rk�pe volna. A v�rkering�s is el�gtelen, zavarok
mutatkoznak, �s mindez �sszeadva okozza a �fati-g�t", ami ennek a fuldokl�
�llapotnak a spanyol neve. A kisebb bajokat nem is �rdemes emlegetni.
*��193QJ�
A baj csak az, hogy az orvosok is nagyon biztatgatnak, vigasztalnak, �s val�s�ggal
d�delgetnek. Tudom, hogy a fel�t sem mondt�k meg az igazs�gnak.
A �BUENO" �S EGYEBEK
Tudni kell, hogy a spanyolokn�l minden tal�lkoz�s �s besz�lget�s v�g�n ezzel a
sz�val fejezik be a t�rsalg�st: �bueno" (j�l van). Ez a do-xol�gi�juk.30
Val�sz�n�leg a Teremt� is ezt mondta, legal�bbis erre mutat a Szent�r�snak az az
ism�tl�d� megjegyz�se a teremt�ssel kapcsolatban: ��s l�t� Isten, hogy j�." Azt is
kifejezi, hogy semmi se t�rt�nik Isten tudta �s akarata n�lk�l, teh�t minden
�bueno". Viszont �rdekes, szokatlan �s k�l�n�s �sszef�gg�sek kerekednek ki ebb�l a
�buen�"-b�l.
Alig �rkezt�nk haza, �rtem agg�d� spanyol bar�taink �s ismer�seink sorra
l�togatnak, �s igaz�n meleg l�lekkel �rdekl�dnek:
- Que tal? Que tal, Don J�s�? (Hogy van? Mivel a Nyir� kimondhatatlan, mindenkinek
�Don J�s�" vagyok.)
- Bizony, nagy baj van. A sz�v, a t�d�, a s�lyos inflamm�ci�,31 a v�rkering�s
el�gtelens�ge...
- Bueno!...
Megh�kkenek, �s pillanatra eln�mulok. Hogy lehet mindezt buen�-nak, j�nak mondani?
Lenyelem a megd�bben�semet, �s folytatom:
- Ezek mindegyike hal�los is lehet...
- Muy bueno! (Nagyon j�!)
Ha most a saj�t hal�lomat jelenten�m be, bizony�ra a tet�fok�ra h�gna a
lelkesed�s�k. Fanyarul elh�zom a sz�mat, �s megtartom magamnak a gondolataimat.
Pedig nincs igazam, mert mindez n�luk a szeretetnek, aggodalomnak �s egy�tt�rz�snek
a kifejez�se, mint amikor a szemembe mondj�k, ha kijelentem, hogy most azt�n igaz�n
rosszul �rzem magam:
30. Isten f�ls�g�nek �s a szenth�roms�g dics��t�se, (g�r�g)
31. Gyullad�s, (latin)
vS�194S^
1
�Nem. �n j�l van. J�l �rzi mag�t." Mindenk�ppen bel�m akarj�k er�szakolni, hogy
higgyem �n is, mert ez a l�lektani hat�s csak javamra lehet. A lelk�k seg�t a
lelkemnek k�zdeni.
�ton-�tf�len ismeretlenek, idegenek is meg�ll�tj�k �Donna Hel�n�t", ablakok ny�lnak
ki, hogy megk�rdezz�k: �Que tal, Don J�s�?"
J�lesik. Az embernek k�nny gy�l a szem�be. Ezzel is az idegens�get, haz�tlans�got,
bujdos�st �s h�nyattat�st, �let�nk k�l�n trag�di�j�t igyekszik feledtetni ez a
dalos, j�kedv�, melegsz�v� n�p. Nem lehet azt elfeledni, hogy az utcasepr�
abbahagyja a munk�t, ha arra megyek, hogy k�m�ljen a port�l, a koldusunk azt
mondja, hogy most nem fogad el semmit, mert csak az�rt j�tt, hogy megk�rdezze, hogy
vagyok, �s �Vive Franco, arriba Espana!"32 elmegy, miut�n sz�p pr�dik�ci�t tartott
a pacienci�r�l �s a Senorr�l, aki felett�nk lakozik.
Egyel�re Heinrich Antinak �js�golgatom ezeket az �r�meimet, aki nem n�zve
id�j�r�st, s hogy maga is az asztm�t�l alig b�r motyogni, rend�letlen�l l�togat,
vigasztal a rohamokt�l lihegve, v�reres arccal kapkodva a leveg� ut�n. Azt�n �k is
elk�lt�znek a f�v�rosba, �s mi, k�t sz�l magyar, �jra magunkra maradunk.
K�zben be�ll a nagyh�t, J�zus meghalt �s fel is t�mad harmadnapra, a komor, de
fest�i k�rmenetek megsz�nnek az utc�kon, az �let felveszi rendes ruh�j�t, �n pedig
�rzem, hogy m�r nem sok van h�tra.
Meg se lep�d�m, mikor feles�gem egy szomor� d�lut�n hi�ba titkolt f�lelemmel �s
megrend�l�ssel azt mondja:
- Holnap megl�togatja egy francisk�nus p�ter... Meg kellene gy�nnia �s �ldoznia...
Szel�den r�n�zek, �tf�rk�szem a szemeimmel �s lecsuklik a fejem, mert tudom, hogy
mi van az egyszer� mondat m�g�tt. Olyan cselekedet ez, amire csak ilyen kiv�teles
nagy l�lek k�pes.
- Igaza van! - pihegem. - K�sz�n�m. Meg kellene gy�nnom �s �ldoznom...
Tudok mindent, �s t�bb� nem tervezgetek, fant�zi�lok, hogy itt a sz�p tavasz, �s
majd a ny�r, a napf�ny meghozza az eg�szs�get...
32. Franco, hajr� Spanyolorsz�g! (spanyol)
*�S195Q2>
M�r az ez�sttel �tsz�tt fej� Senorita Din�nak se tudok �rvendezni, az injekci�s
kisasszonynak, ki val�ban a betegek sz�letett vigasztal�ja, szava, lelke sug�rzik a
kedvess�gt�l, s nem b�rja elnyomni a k�nny�t, ha rosszabbul vagyok. Jubil�lnunk
kellene, mert ha j�l sz�moltam, holnap adja a k�tsz�zadik injekci�t.
�S A MAGYAROK?
Nem, nem, itt nem tudok meghalni. Ak�rhogy szeretem, ak�rhogy becs�l�m, idegen ez a
f�ld nekem, Minden f�ld idegen. Ha m�r azonban nem lehet kit�rni a nagy t�rv�ny
el�l, igyekszem �tvar�zsolni. Hallatlanul megk�nyszer�tett k�pzelettel idehozom
magamnak a sz�l�f�ldet, a Hargit�t, Rika rengeteg�t, a K�k�ll�t, a Csicsert, a
Budv�rt, a pisztr�ngos patakokat, a vir�gos r�teket, ellopom a b�kk�s�ket, feh�ren
vill�ml� nyirjeseket, az elveszett csod�s magyar vil�got, �s gy�ny�r� k�pek
vonulnak el szemeim el�tt. �gy tal�n k�nnyebb lesz.
M�g h�tra van azonban a legnehezebbje.
- �lj�n ide, szembe velem! - mondom az asszonynak. - Igen. Err�l is besz�lni
kell... Mi lesz mag�val, ha �n, �n... nos igen... ha meghalok?
Olyan szembesz�k�en k�sz�b�n �ll ez a lehet�s�g, hogy ostobas�g volna k�ts�gbe
vonni. Szebb �s igazabb �gy, �szint�n elismerni, ha le-�rhatatlann� v�lik is t�le
az asszony arca.
- ...Mi lesz, ha egyed�l marad, t�masz n�lk�l, �rv�n �s haz�tlanul a nagyvil�gban,
kil�t�stalanul, a megsokasodott �vekkel a v�ll�n, maga is tal�n az utols� felvon�s
el�tt. Gyermekei v�delm�be nem menek�lhet, senki rokon nincs, kire t�maszkodhatn�k,
itt munkalehet�s�ge nincs, csak infinitivusokban ny�gi a spanyol nyelvet, p�nz�nk
nincs, m�r�l holnapra �l�nk, a magyarokra nem sz�m�that. Huszonn�gy �ra alatt
elfeledik azt is, hogy a vil�gon van...
- Majd a J�isten!
- Sz�p, sz�p, de valami megnyugtat� megold�s sem �rtana, az pedig nincs, sehol
nincs... Menjen, menjen innen, t�vozz�k, hogy legal�bb ne kelljen l�tnom! Nem �gy
gondoltam, mikor �tl�pt�k a hat�rt...
v�S196Q�>
A magyarok! Az egym�st puszt�t�, p�rtoskod�, gy�l�lk�d�, szanasz�t szakadt,
szerencs�tlen magyarok, ez a f�jdalmasan tragikus sors� n�p, az elveszett haza
k�s�rtetei. Lehet r�juk sz�m�tani? A spanyol szeretet �s kedvess�g, egy�tt�rz�s
f�ny�ben m�g f�jdalmasabb r�juk gondolni. Itt v�v�dom egyed�l, elhagyottan a kop�r
hegyek t�v�ben, de eddig m�g j� sz�t alig haj�tottak fel�m.
Arra keser�s�gemben nem is gondolok, hogy elfogult, igaztalan, t�lz�s a v�d, hiszen
j�form�n nem is tudj�k, hogy ebben a magam kis Rodost�j�ban mi t�rt�nik velem.
Magam h�z�dtam vissza ebbe a b�l�nytemet�be, a hold t�jakra eml�keztet� szikl�k
k�z�.
Azt�n ne h�l�tlankodjunk. L�m Erzs�bet, Sz�ntayn� is, ki kit�n� orvos, maga is
betegen sietett a seg�ts�gemre. Nagyobb �s melegebb �lm�ny nem is lehet sz�momra,
mint amikor befutott Jani, Vaszary J�nos bar�tom Barcelon�b�l, ahol �ppen j�tszott
a t�rsulat. Jani, aki csak egy van a vil�gon, aki kezdet �ta oldalamon �llott,
otthon�t osztotta meg velem, testv�rn�l is jobb, aki ember, amilyen tal�n nincs is
m�g egy...
- �lj meg, de fogadd el!... Tudom, hogy mit jelent sz�modra ez a t�ny, de l�gy
al�zatos. K�teless�ged �lni ezzel a lehet�s�ggel.
De hagyjuk! Nem szereti, ha j�s�gos arc�nak err�l a fel�r�l is let�pem a leplet.
Megl�togattak t�bben is a kol�ni�b�l. Csak Mur�ti doktor bar�tom maradt t�vol.
Rosszul is esett. K�s�bb der�lt ki, hogy munk�t v�llalt az �rdekemben. Maga is
aff�le aranyam-ez�st�m-nincs dipi,33 �s �gy ford�totta javamra a pihen�s idej�t.
Ilyen gesztus se sok h�ny�dik a vil�gban.
Azt�n a nagy sz�kely bar�t, az egykori cs�ki gv�rdi�n, a somly�i csodatev� Sz�z
M�ri�nak a kisebbs�gi �ld�z�s miatt idegenbe szakadt harcosa, Tak�cs G�bor p�ter �s
Eszterh�s Istv�n szerkeszt� bar�tom, megf�jt�k a Vas�rnapban a havasi k�rt�t:
�Halljad magyar, halljad!"
�s a magyarok meghallott�k. Els�nek Pal�ncz Lip�t ind�tott Kanad�b�l: az egykori
udvarhelyi j�tsz�t�rs �s di�kt�rs. F�lsz�zad k�d�b�l
33. Krumpli, (sz�kely t�jsz�)
vSf�l97Q*>
mer�lt fel �jra, �s hozta ezt a let�nt gy�ny�r� vil�got. New Yorkban az asszonyok
mozdultak meg Bod�n Margittal, az Irodalmi K�r eln�k�vel az �len. Kosztik J�ska a
b�csi Pazmaneum feledhetetlen vil�g�t �s eml�keit �j�totta fel, hol egy�tt
vit�zkedt�nk a k�k reverend�ban a hochcilinder34 alatt. Negyven �v m�lva is
eml�kezett, hogy milyen n�t�kat heged�ltem a pip�z�ban. �n m�r az�ta azt is
elfeledtem, hogy valaha heged�lni tudtam. Felsorakoztak a csend�r�k is, test�letek
�s bar�ti k�r�k. Hozt�k az utols� radin�t.35 El�ker�lt az �desap�m keresztl�nya is,
ki negyven �ve �l m�r Amerik�ban, de ma se feledte el az im�t �s a bet�t, amit t�le
tanult a zsombori iskol�ban. Kedvesen k�rdezi, hogy azonos vagyok-e az ap�m fi�val.
Csod�latos, meleg, nagy �lm�nyek j�ttek hozz�m az Isten sz�v�n kereszt�l v�gott
l�lek �tjain. Nem lehet �s nem is szabad mind felsorolni. Aranyh�d k�sz�lt, a s�rom
m�ly�ig �r�, hogy �jra felkapaszkodjam. Soha nem hallott �s nem ismert magyarok
j�ttek, r�gi �s �j amerik�sok, egy-k�t doll�ros n�vtelenek. Van olyan is k�zt�k,
kinek mind a t�z ujj�t elvitte a g�p, de az ujjatlan k�zzel keresett neh�z
kenyer�b�l m�gis r�szeltetett, �s nekem nem marad m�s h�tra, mint meghatva rebegni:
�Uram, nem vagyok m�lt�!..."
Istenem, m�gis milyen fens�ges �s sz�p dolog magyarnak lenni �s n�pem igaz lelk�nek
revel�ci�j�ban r�szes�lni, megismerni a nagy titkot, ami ezt a nemzetet t�bb mint
ezer �ve fenntartja, �s l�tni, hogy minden egy�b k�ls�s�g, p�rtoskod�s, politika,
gy�l�lk�d�s, hi�baval�s�gok, vihartajt�kok el�lnek majd, �s ism�t felt�mad a
b�kess�ges, sz�p magyar �let a K�rp�tok koszor�ja alatt!
A h�r �tt�ri a vasf�gg�nyt is, �s meg�rkeznek a gyermekek aggodalomt�l reszket�
levelei is. Csak annyit r�luk, hogy ezek�rt a levelek�rt �rdemes meghalni is.
Ezt azonban addig nem tehetem meg, am�g az idegenbe szakadt magyar v�reimnek meg
nem k�sz�n�m, amit �rtem cselekedtek, amit �nmagukb�l ny�jtottak. Sz�t�tetlen nem
lehet azt hagyni. Az�rt ide figyelmezz, Uram, J�isten!
34. Magas k�rt�kalap, (n�met)
35. �Babal�t�" - h�romsz�ki szok�s, a sz�l�s ut�n hat h�tig a gyermek�gyas any�nak
�lelmet visz a rokons�g, szomsz�ds�g.
*JS 198 Q2>
\
T�gy velem, amit j�nak l�tsz, de �ldd meg ezeket a magyarokat �s minden magyarokat,
fizess meg nekik b�s�gesen, mindig rajtuk �s sorsukon legyen a szemed, vezesd
vissza �jra sz�p Magyarorsz�gba, az �r�mnek �s b�kess�gnek elvesztett vil�g�ba, �s
mondd meg a b�z�nak, hogy k�tszeresre n�j�n a sz�mukra, tan�tsd meg a madarat neki
dalolni, t�r�ld el a pusztul�s, szenved�s �s hal�l �t�let�t a homlokukr�l, ne
engedj egyet is elveszni k�z�l�k, aranyk�nt csengjen a dr�ga anyanyelv ajkukon,
vir�gozzanak ki a nagy magyar er�nyek �s er�k f�i, sz�nj�n meg minden
igazs�gtalans�g, �s �ld�s fakadjon sz�mukra minden elejtett v�rcseppb�l �s
verejt�kb�l. �rt�k legyen minden gy�tr�d�sem �s elviselni n�gy embernek is sok
szenved�sem, amint a doktor mondta; ha testemet nem is, de legal�bb lelkemet vidd
haza a h�-zsong�rdi vagy udvarhelyi temet�be, vagy ter�tsd le az �ldott f�ld�n,
hogy att�l is n�j�n a f�v�k, sz�p�lj�n a vir�g...
�n azt se tudom j�form�n, Uram, hogy mit k�rjek, hogyan k�sz�njem meg mindazt,
amiben r�szeltettek, de a sok j�s�gnak �s sz�ps�gnek �des terh�t�l al�zatosan
megg�rnyed fatig�s,36 hasig dagadt, f�lig megfojtott, rozoga, szerencs�tlen testem,
�s arra k�rlek, hogy csin�ld azt �s �gy, ahogy Te j�nak l�tod, Uram, ki ennek a
vil�g minden t�j�r�l elindult magyar k�rmenetnek az �l�n �llasz...
Egy�bk�nt tisztelettel jelentem, hogy a �tokayom", a drusz�m, Alex dr. a legut�bbi
vizitn�l felki�ltott: �Mejor! Mucho mejor!"37 M�rmint hogy az �llapotom jobb,
sokkal jobb, �s majdnem t�ncra perd�lt �r�m�ben.
�rzem, �n is �rzem, hogy siker�lt kikapaszkodnom az �let partj�ra, ha Don Rafael
szerint m�g hossz� h�napok is kellenek, m�g v�gleg eld�l k�zdelmem a hal�llal.
Ha azonban m�gis �gy fordulna, hogy elesem a harcban, k�rlek t�ged, n�pem, hogy ne
feledkezz�l el szeg�ny, �reg, �rva, elhagyatott Donna Hel�n�r�l, ki infinitusban
besz�li a spanyol nyelvet, �s ut�nam is k�ldjetek egy kurta, fut� miaty�nkot!...