Tartalomjegyzék

Indító gondolatok 7
Használati útmutató 12
Kirándulás 18
GYEREKEK: 21
1-es gyerekek 23
2-es gyerekek 37
3-as gyerekek 52
4-es gyerekek 66
5-ös gyerekek 80
6-os gyerekek 94
7-es gyerekek 109
8-as gyerekek 123
9-es gyerekek 138
11-es gyerekek 152
22-es gyerekek 166
SZÜLŐK: 181
1-es szülők 183
2-es szülők 194
3-as szülők 205
4-es szülők 216
5-ös szülők 227
6-os szülők 238
7-es szülők 249
8-as szülők 260
9-es szülők 271
11-es szülők 282
22-es szülők 292

SZÜLŐ-GYEREK kapcsolati táblázat 302

Záró gondolatok 303
Köszönetnyilvánítás 306
 Indító gondolatok

„…És egy asszony, aki mellére csecsemőt szorított, azt mondta: Beszélj nekünk a Gyer-
mekekről.
És ő így szólt:
Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek.
Ők az Élet önmaga iránti vágyakozásának fiai és leányai.
Általatok érkeznek, de nem belőletek.
És bár véletek vannak, nem birtokaitok.

Adhattok nékik szeretetet, de gondolataitokat nem adhatjátok.

Mert nekik saját gondolataik vannak.
Testüknek adhattok otthont, de lelküknek nem.
Mert az ő lelkük a holnap házában lakik, ahová ti nem látogathattok el, még álmai-
tokban sem.
Próbálhattok olyanná lenni, mint ők, de ne próbáljátok őket olyanná tenni, mint ti
vagytok.
Mert az élet sem visszafelé nem halad, sem meg nem reked a tegnapban.
Ti vagytok az íj, melyről gyermekeitek eleven nyílként röppennek el.
Az íjász látja a célt a végtelenség útján, és ő feszít meg benneteket minden erejével,
hogy nyilai sebesen és messzire szálljanak.
Legyen az íjász kezének hajlítása a ti örömetek forrása,
mert Ő egyként szereti a repülő nyilat és az íjat, amely mozdulatlan.”
Kahlil Gibran: A Próféta
(részlet, Révbíró Tamás fordítása)

Gyakorló háromgyerekes édesanyaként szívügyem a gyereknevelés témája.

Azt tapasztalom, hogy szüleink sokszor ebben a témában sem – akárcsak a
párkapcsolatban, ami az előző könyvem1 témája volt – tudnak használható
tanácsot adni. Ennek az az oka, hogy mi, XXI. századi szülők egy új gene-
rációt próbálunk nevelgetni, terelgetni. Persze pontosan tudom, hogy min-
den generáció új. Mi is azok voltunk anno. De amíg a XX. században még élt

1
Számmisztika III. – Párkapcsolataink a számok tükrében. Bioenergetic Kiadó, 2009.

7
SZÁMMISZTIKA

a hagyománytisztelet, és ezért működtek a régi értékrendek, addig ez ma

már nem mondható el. Spirituális értelemben beléptünk a Vízöntő-korba. Ez
annyit jelent, hogy az élet minden területén új rezgések, új minőség követel
magának teret. Mi, akik most, ebben az átmeneti időszakban vagyunk fel-
nőttek, csak kapkodjuk a fejünket. Hátranézünk, mert a szüleink azt tanítot-
ták, hogy tiszteljük az őseinket, a hagyományainkat. Közben előre is nézünk,
ami olykor ijesztő. Hiszen az utópisztikusnak és lehetetlennek tűnő dolgok
pár éven, pár hónapon belül sorra megvalósulnak. Ráadásul egyre erőseb-
ben érezzük, hogy a mi gyerekeinknek másra van szükségük, mint nekünk
volt gyerekként. Bennünk, a mi életünkben találkozik a régi út és az új. Ez
szétfeszít, de hatalmas erőt is ad. Hiszen mi vagyunk az új korszak „olvasztó-
tégelye”, „kemencéje”. Bennünk, általunk születik meg az új út. Tisztelnünk
kell a régit, de mi keresők, sőt berepülőpilóták vagyunk. Kockáztatnunk kell,
veszélyes helyzetekbe kell kerülnünk ahhoz, hogy tisztán láthatóvá váljon az
új út. Aki szülői szerepet vállal, az mindezt érzi, de olykor nem érti. Remé-
nyeim szerint ez a könyv jó pár kérdésre meg tudja adni a választ. Lehet,
hogy új információkat közvetít, lehet, hogy meglévőket erősít meg, és az is
lehet, hogy ösztönös, a tudattalanból felsejlőket pontosít. Bármelyik is tör-
ténik meg, elégedett leszek, hiszen akkor ez a könyv betöltötte a szerepét.

Az a jó hír a szülőknek, hogy szeretettel és elfogadással nem ronthatnak el

semmit. Hiába van sok okos könyv és szakember, egy szülő legtöbbször jól
ítéli meg a helyzetet, és pont azt mondja vagy teszi, ami abban a pillanatban
a legjobb a gyermekének – hiszen ő ismeri a legmélyebben. Ha ehhez szeretet
és tolerancia is társul, akkor megvan a szülői siker receptje!
A büntetés kérdése mostanában nagyon előtérbe került. Új módszerek és
új szemlélet kezd terjedni. Nem tudom és szerencsére nem is dolgom meg-
ítélni, hogy melyik módszer a legjobb. De saját tapasztalataim alapján egyet
biztosan állíthatok: ha a gyereket partnernek tekintjük, és az életkorának
megfelelően beszéljük meg vele a történteket, akkor ő valóban partnerként
fog viselkedni. Ez szituációtól, életkortól függetlenül működik. Ugyanis a
vonzás törvényének ez is egy megnyilvánulási formája.
Arról is szeretnék említést tenni, hogy bár a könyvben végig szülőkről
írok, de természetesen mindig gondolok a pedagógusokra és azokra a család-
tagokra is, akik a gyerekekkel foglalkoznak.
Amikor megszültem az első fiamat, azt mondogattam, hogy „jó-jó, de
elfelejtettek használati utasítást adni ehhez a porontyhoz”. A számmiszti-
ka egyfajta használati útmutató a gyerekeinkhez. A számmisztika nem más,
mint egyfajta tipológia. Vagyis 11 típust különböztetünk meg aszerint, hogy

8
 INDÍTÓ GONDOLATOK

hányadikán született. Természetesen nem ennyire egyszerű az élet. Hiszen

sokkal színesebb, összetettebb személyiségek a gyermekek és szüleik is. De
a tipológiai módszerek nagy halmazokat képezve segítenek a hasonlóan
„működő” embereket összegyűjteni. A típusleírások a halmazban lévőkre
igazak, de egyénileg lehetnek apróbb eltérések. Ráadásul bárki jellemében
mutatkozhatnak hajlamok bizonyos szélsőséges megnyilvánulásokra. Ezek
nem feltétlenül jelentik azt, hogy az ember meg is éli őket, inkább arra figyel-
meztetik, hogy fokozottan vigyázzon velük.
A számmisztika is pont így működik. Vagyis azt állítja, hogy például min-
denki 3-as, aki 3-án, 12-én, 21-én vagy 30-án született. És mindannyiukra
igaz, hogy könnyen teremtenek kapcsolatot másokkal, szívesen beszélget-
nek, stb. De ezen túlmenően lehetnek kisebb hangsúlyeltolódások, például
az egyik 3-as élőszóban szereti kifejezni magát, míg a másik írásban. Vagy az
egyiknek sok barátja van, akik sokfélék, míg a másiknak csak egy-kettő, de ők
nagyon színes egyéniségek. Ettől függetlenül minden vonatkozik az összes
3-asra, ami a számmisztika szerint jellemző. Persze előfordul, hogy valaki
nem ismer magára vagy a gyerekére. Ilyenkor az lehet, hogy elfojtja vagy
elítéli azokat a jellemvonásokat, esetleg a neveltetése és a társadalmi kör-
nyezet nem támogatja őket. Attól még ott vannak, csak eddig nem tudtak
megnyilvánulni. Pont ezért fontos az önismeret, hogy tudjunk a meg nem élt
vágyainkról is, és hogy tudjuk: megélhetjük őket, amint engedélyt adunk rá
magunknak.
A szülő-gyerek kapcsolatban elengedhetetlen, hogy a gyerek érezze:
a szülő megbízik benne. Bizalom, sőt kölcsönös bizalom nélkül a szeretet sem
tud segíteni. Minden emberi kapcsolatban – és leginkább a szülő-gyerek kap-
csolatban – a bizalmi kérdésen áll vagy bukik a család harmonikus működése.
Az is fontos cél, hogy a szülő minél tovább legyen gyermeke fő bizalmasa.
Ezzel – különösen a kritikus kamaszkorban – rengeteg félreértés megelőzhe-
tő, illetve gyorsan orvosolható.
„Szabály” az is, hogy a szülőnek el kell fogadnia, hogy minden gyerek a
saját ritmusában fejlődik: ki gyorsabban, ki lassabban. A türelem és toleran-
cia a gyereknevelésben talán a legnehezebb, de biztosan a leginkább „meg-
térülő” erény!
A helyes mérték megtalálása is erény. Hiszen a szülő gondoskodhat imá-
dott gyermekéről, és kényeztetheti is, de csak annyira, hogy ne gátolja a gye-
reket a fejlődésben. Hiszen a facsemete mellé is leszúrnak egy erős karót,
amit idővel eltávolítanak, amikor a fácska már eléggé megerősödött.
Az egészséges fejlődés alapja a szülői elfogadás és támogatás egy kis
frusztrációval megfűszerezve. Ez annyit jelent, hogy nem árt, sőt használ, ha

9
SZÁMMISZTIKA

a gyerek kap olyan feladatokat, amiket nem szeret és esetleg valamivel nehe-
zebben tud megoldani. Ahogy a versenyzőket és az élsportolókat is fokoza-
tosan egyre nagyobb kihívások elé állítják, egyre nagyobb terhelésnek teszik
ki. Amennyiben ez a terhelés nem túl nagy, úgy növeli a testi-lelki-szellemi
energiákat.
A felelősségtudat témájához tartozik, hogy a szülő szinte bármire meg-
taníthatja gyermekét pusztán azzal, hogy egymás után többször egyvalamit
mutat, tesz. A gyermek hűen leutánozza, és ezzel hamarosan el is sajátítja
a mozdulatot vagy mondókát vagy bármit. Emiatt is kell nagyon vigyázni a
rossz szokásokra: káromkodás, ajtóbecsapás, körömrágás stb. Olyasmikre,
amiket a szülők úgy tesznek, hogy már észre sem veszik. Ugyanis a gyermek
válogatás nélkül mindent lemásol. Számára minden helyénvaló és tökéletes,
amit a szülő mond vagy tesz. Ő nem kérdőjelez meg és nem kritizál semmit.

Ugyanakkor arra is kell vigyáznia a szülőnek, hogy a saját meg nem valósult
álmait ne a gyerekkel akarja véghez vinni! A gyereknek a saját életét kell
élnie és a saját céljait elérnie. Természetesen lehet ötleteket adni neki a sport
vagy a továbbtanulás terén, de jobb, ha a szülő a gyerekre bízza a döntést.
Még így is nehéz lesz a gyereknek kivonnia magát a szülő hatása alól…
Ha a szülő túl fegyelmezett, és nem éli meg az érzéseit, akkor a gyerek
ilyen közegben nem lát példát az indulatok kifejezésének módjára, így nem
tud kapcsolatba kerülni saját érzéseivel. Azt hiheti, hogy valami nem stimmel
vele, amikor – különösen a kamaszkor idején – egyre hevesebb és hullámzóbb
lelki állapotokat tapasztal önmagában. Félelmet és frusztrációt élhet meg, ha
például dühöt érez. Ugyanis ez a düh is tiltólistán van: nem szabad sem érez-
ni, sem megélni, sem kimutatni. Mivel néhány szülő önmagának sem engedi
meg, így nehéz megtanítania erre gyermekét. Amennyiben sikerül felismer-
nie, milyen hatalmas jelentősége van az érzelmeknek, és mekkora energia-
blokkot okozhat az elfojtásuk, elkezdhetik – akár közösen – felszínre engedni
azokat. Természetesen ehhez bizalmi közegre van szüksége mindkettőjük-
nek. Szerencsére jó esetben egy szülő-gyermek kapcsolat épp ilyen…
Tilos a szülőnek legyintenie, mondván, „ő még kicsi ehhez”. Szinte nem
lehet elég korán elkezdeni például a szexuális felvilágosítást. Természetesen
nem csak a testi szerelemről kell őszintén beszélgetni a kamaszokkal. Nél-
külözhetetlen a finomabb, lelki területek feltérképezése is. Két dolgot kell
szem előtt tartania a szülőnek: 1. Vannak stációk, amelyeken mindenkinek
át kell mennie (sóvárgás, bizonytalanság, viszonzatlanság, féltékenység stb.);
2. Nincs két egyforma helyzet, vagyis a szülő az összes tapasztalata ellenére
sem hiheti, hogy ő pontosan tudja, mi a legjobb megoldás. Vagyis nem szabad

10
 INDÍTÓ GONDOLATOK

kategorikusan kijelenteni, hogy mit kéne tennie a kamasznak. Sokkal többet

segít a szülő azzal, ha támogatja gyermekét, és bízik benne, hogy meg tud
küzdeni az elé kerülő nehézségekkel. És ez nemcsak szerelmi ügyekben fon-
tos, hanem az élet összes területén.

Általában igaz, hogy ha úgy érzi egy gyerek, hogy nem hagyják békén, akkor
képes „elszökni” otthonról, és a barátaival megosztani gondolatait, érzéseit.
A szülő ezt hűtlenségnek élheti meg. Elszomorodhat azon, hogy nem ő gyer-
meke bizalmasa. A megoldás rendkívül egyszerű: több időt kell szánni a gye-
rekre, többet kell kettesben lenniük, amikor beszélgetnek. Közben főzhetnek
együtt vagy sétálhatnak is. A lényeg, hogy a gyerek érezze: a szülő most csak
rá figyel. És természetesen ezt nem „kampányszerűen” kell csinálni. Való
igaz, hogy nehéz mindig időt szakítani, és figyelni a gyerek kisebb-nagyobb
bajaira. Sokat segíthet, ha olyan az otthoni hangulat, ami azt sugallja a gye-
reknek, hogy bármikor fordulhat a szülőhöz. Beszélgetni szinte bárhol és
bármikor lehet. Persze ne menjen közben a tévé, vagy ne számítógép előtt
üljön valamelyikük. De ha akarnak, akkor találnak alkalmat az együttlétre…
Sajnos, vagy sem, a szülőknek tudomásul kell venniük, hogy a gyermek
születésével egy önálló emberke érkezett a családba, nem pedig egy játék
baba vagy kis házi kedvenc, „öleb”. Vagyis nem lehet bármikor felkapni, és
játszani vele, ha a felnőtt kedve úgy kívánja. Tiszteletben kell tartani a gyer-
mek életritmusát és igényeit. Például, ha elmélyülten nézeget valamit vagy
új mozdulatot próbálgat, akkor hagyni kell, és várni egy kicsit. Ha állandóan
kizökkentik a játékból, akkor ideges és frusztrált lesz. Ha viszont van elég
ideje szemlélődni, akkor nyugodt és kiegyensúlyozott lesz. Ez a testi, lelki és
szellemi fejlődésén is meg fog látszani.

11
 Használati útmutató

A könyv megírásakor arra törekedtem, hogy egyszerű legyen használni,

könnyű legyen forgatni. A számmisztikához méltóan ennek a nagyszerűsége
is az egyszerűségében rejlik. Minek túlbonyolítani bármit, ami áttekinthető
lehet? Kinek jó, ha túlmisztifikáljuk azt, aminek az értéke éppen a tisztasá-
gában van? Az ősi tanítások, a népi gyógymódok is közérthetően és egyértel-
műen fogalmaznak. Persze szükség van egyfajta érettségre, hogy kérdéseket
tegyünk fel, és keresni kezdjük a válaszokat. Biztos azonban, hogy a Forrás
mesterségesen nem bonyolít túl semmit.
A tematika úgy épül fel, hogy 11-féle típusú gyereket (azon belül 3 korcso-
portot és fiú-lány felbontást), majd 11-féle típusú szülőt (külön apát és anyát)
különböztet meg. Azért 11 típusról esik szó, mert a születési dátumban most
csak a nap számát vesszük figyelembe. Ez mutatja a személyiség lényegét.
A számmisztika rendkívül egyszerű és közérthető módszer, amely nem
igényel nehéz matematikai műveleteket. A legbonyolultabb számítás, amire
szükségünk lesz, az egy számjegyű számok összeadása. A számmisztikában
szent redukciónak nevezzük azt, amikor két – ritkán több – számjegyű szá-
mokat egy számjegyűre egyszerűsítünk. Ez úgy történik, hogy a számjegye-
ket addig adjuk össze, míg egy számjegyű szám lesz a végeredmény. Például:
28 p 2 + 8 = 10 p 1 + 0 = 1.
Az egyetlen, amire most szükségünk lesz, a születési dátumból a nap szá-
ma. A születési nap egy számjegyre egyszerűsített számából indulunk ki.
A redukció után kapott szám rezgése részletesen feltárja, hogyan működik
az adott szülő vagy gyerek. Milyenek az érzései, miként viselkedik, és mi jár
közben a fejében. Mindenkinek az a feladata, hogy a születési napja számá-
nak megfelelő tulajdonsághalmazt felismerje önmagában.
A születési nap alapján megkülönböztetünk 9 ún. alapszámot és 2 mester-
számot. Ez utóbbiak a 11-es és a 22-es.

A 9 alapszám a következőképpen jön ki:

– Mindenki 1-es, aki 1-jén, 10-én, 19-én vagy 28-án született. Ezek közül a legtisz-
tábban az 1-jén születettek hozzák az 1-es jellemvonásokat. A 10-én szüle-
tettek a 0 miatt túlzásokra hajlamosak: vagy erősebben, vagy gyengébben

12
 HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

érzékelik az 1-es hatását. A 19-én születettek az 1-es mellett a 9-est is felfe-

dezhetik magukban. A 28-án születettek pedig a 2-es és a 8-as – mint páros
számok – miatt a legkevésbé érvényesítik az 1-est.
– Mindenki 2-es, aki 2-án, 11-én, 20-án vagy 29-én született. Ezek közül a legtisz-
tábban a 2-án születettek hozzák a 2-es jellemvonásokat. A 20-án szüle-
tettek a 0 miatt túlzásokra hajlamosak: vagy erősebben, vagy gyengébben
érzékelik a 2-es jelleget. A 29-én születettek a 2-es jelleg mellett a 9-est is
felfedezhetik magukban. A 11-én születettek pedig az 1-es – mint páratlan
szám – miatt a legkevésbé érvényesítik a 2-es jellegét. Ráadásul ez egy mes-
terszám, amiről kicsit később még részletesebben írok.
– Mindenki 3-as, aki 3-án, 12-én, 21-én vagy 30-án született. Ezek közül a legtisz-
tábban a 3-án születettek hozzák a 3-as jellemvonásokat. A 30-én szüle-
tettek a 0 miatt túlzásokra hajlamosak: vagy erősebben, vagy gyengébben
érzékelik a 3-as jelleget. A 12-én és a 21-én születettek a 3-as jelleg mellett
az 1-est és a 2-est is felfedezhetik magukban.
– Mindenki 4-es, aki 4-én, 13-án, 22-én vagy 31-én született. Ezek közül a legtisz-
tábban a 4-én születettek hozzák a 4-es jellemvonásokat. A 13-án és a 31-én
születettek a 4-es jelleg mellett az 1-est és a 3-ast is felfedezhetik maguk-
ban. A 22-én születettek pedig a 4-es mellett érzékelhetik a 2-es jellegét is.
Ráadásul ez is egy mesterszám.
– Mindenki 5-ös, aki 5-én, 14-én vagy 23-án született. Ezek közül a legtisztábban
az 5-én születettek hozzák az 5-ös jellemvonásokat. A 14-én születettek az
5-ös jelleg mellett az 1-est és a 4-est is felfedezhetik magukban. A 23-án
születettek pedig az 5-ös mellett érzékelhetik a 2-es és a 3-as jellegét is.
– Mindenki 6-os, aki 6-án, 15-én vagy 24-én született. Ezek közül a legtisztábban a
6-án születettek hozzák a 6-os jellemvonásokat. A 15-én születettek a 6-os
jelleg mellett az 1-est és az 5-öst is felfedezhetik magukban. A 24-én szüle-
tettek pedig a 6-os mellett érzékelhetik a 2-es és a 4-es jellegét is.
– Mindenki 7-es, aki 7-én, 16-án vagy 25-én született. Ezek közül a legtisztábban a
7-én születettek hozzák a 7-es jellemvonásokat. A 16-án születettek a 7-es
jelleg mellett az 1-est és a 6-ost is felfedezhetik magukban. A 25-én szüle-
tettek pedig a 7-es mellett érzékelhetik a 2-es és az 5-ös jellegét is.
– Mindenki 8-as, aki 8-án, 17-én vagy 26-án született. Ezek közül a legtisztábban
a 8-án születettek hozzák a 8-as jellemvonásokat. A 17-én születettek a 8-as
jelleg mellett az 1-est és a 7-est is felfedezhetik magukban. A 26-án szüle-
tettek pedig a 8-as mellett érzékelhetik a 2-es és a 6-os jellegét is.
– Mindenki 9-es, aki 9-én, 18-án vagy 27-én született. Ezek közül a legtisztábban a
9-én születettek hozzák a 9-es jellemvonásokat. A 18-án születettek a 9-es

13
SZÁMMISZTIKA

jelleg mellett az 1-est és a 8-ast is felfedezhetik magukban. A 27-én szüle-

tettek pedig a 9-es mellett érzékelhetik a 2-es és a 7-es jellegét is.

A 11-es mint mesterszám egy különleges szám. Külön adottságot és tehet-

séget kapott a sorstól, de pluszfeladatokat is. Hogy mik ezek, arról a 11-es
gyereknél, illetve a 11-es szülőnél részletesen írok.
– Mindenki 11-es, aki 11-én vagy 29-én született. A 11-én születettek hozzák leg-
tisztábban a 11-es jelleget. A 29-én születettekben olykor nehéz felismerni
a 11-esre jellemző tulajdonságokat. Az, hogy ez a felszínre tör-e, vagy sem,
több tényezőtől függ: szülői értékrend, családi hagyományok, élet tapasz-
talatok, baráti hatások, munkahelyi, illetve iskolai elvárások, párkapcsolati
élmények stb., vagyis sok, egyszerre ható dolog eredménye. A 11-eseknek
érdemes és tanácsos a 2-esnél leírtakat is elolvasni, mert az is fontos az
esetükben.

A 22-es mesterszám szintén különleges. Több adottságot és tehetséget kapott

a sorstól, de pluszfeladatokat is. Hogy mik ezek, arról a 22-es gyereknél, illet-
ve a 22-es szülőnél részletesen írok.
– Mindenki 22-es, aki 22-én született. Itt nincs több variáció. A 22-eseknek érde-
mes és tanácsos a 4-esnél leírtakat is elolvasni, mert az is fontos az esetük-
ben.

Viszonylag újdonság a testvérszámok és az ellenpólusok fogalma.

A szimpátia, a rokonszenv a számmisztikában az ún. testvérszámok párosítá-
sában található meg. Ezek olyan számpárok, amelyek képviselői nem egyfor-
mák, csak hasonlítanak egymásra, mint a testvérek. Az életfelfogásuk és az
értékrendjük alapvetően megegyezik, vagyis sok témában egyetértenek, de
nem mindenben gondolkodnak azonosan. Ez kimondatlanul is jelen van, és
kapcsolatukat harmonikusabbá teszi, mint a többi számmal általánosságban.
Tehát nem kell külön tenniük azért, hogy jól kijöjjenek egymással.
A testvérszámok párosítása:
• 1-8
• 2-6 és 2-9
• 3-5
• 4-7
• 5-3
• 6-2
• 7-4
• 8-1
• 9-2
14
 HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

A mesterszámoknál nem beszélhetünk testvérszámokról, mert a mester-

számok egy magasabb rezgés szinten „vibrálnak”.

A számmisztikában ellenpólusnak nevezzük azokat a számpárokat, amelyek

képviselői jellemüket, adottságaikat és vérmérsékletüket illetően a legtávo-
labb állnak egymástól. Az életfelfogásuk, az alapértékrendjük gyökeresen
eltér, vagyis a legtöbb témában ellentmondanak egymásnak. Ez az eltérés
kimondatlanul is jelen van közöttük. Nem kell semmit tenniük vagy mondani-
uk, egyszerűen érzik, hogy bosszantják, idegesítik egymást. Emiatt sok ener-
giát kell fektetniük abba, hogy béke legyen közöttük. Ugyanakkor kiegészítik
egymást, mint a fogaskerekek, így a legtöbbet épp egymástól tanulhatják.
Az ellenpólusok párosítása:
• 1-2
• 2-1
• 3-7
• 4-5 és 4-9
• 5-4
• 6-8
• 7-3
• 8-6
• 9-4

A mesterszámoknak nincsen ellenpólusuk, hiszen ők annyira mások, hogy

nehéz összemérni az ún. alapszámokkal. Habitusuk, érdeklődésük, gondolati
és cselekvési sebességük egészen eltér a többiekétől, így nincs értelme ese-
tükben ellenpólusról beszélni.

A gyerekeknél van két kiegészítő pont, ami a jellemük megértését segíti.

– Az egyik az adott szám mesefigurája, ami egyfajta archetípusként működik,
vagyis egy konkrét, de mesebeli alakkal szimbolizálja a jellemet. Természe-
tesen ez elég általános, de hozzásegít ahhoz, hogy a személyiség lényegét
megtaláljuk.
– A másik az ún. szeretetnyelve, amely azt a módot mutatja, ahogyan az
adott típusú gyermek megérti, hogy szereti őt a szülő. Úgy is mondhatjuk,
hogy ezen a módon igényli a leginkább, hogy szeressék. Hatféle szeretet-
nyelv van:
1. verbális: a szülő nem mondhatja eleget gyermekének, hogy „szeret-
lek”;

15
SZÁMMISZTIKA

2. figyelem: a szülő félretesz mindent, ha a gyermeke mesél, és nem-

csak hümmög, hanem válaszol, ha a gyermek kérdez;
3. együtt töltött minőségi idő: a szülő közös programot szervez, illet-
ve szán elegendő időt a gyermekére, csak őrá;
4. táplálás-gondoskodás: a szülő a fizikai szükségleteket mindig a
gyermek igényeinek megfelelően biztosítja, a kedvében jár, és
finom falatokkal, kényelmes, meleg otthonnal kényezteti;
5. ajándék: a szülő tárgyakkal fejezi ki, mennyire szeret gyermekét,
olyan játékokat, ruhákat vesz neki, amire az vágyik;
6. érintés: a szülő sok öleléssel, puszival, simogatással, összebújással
adja jelét szeretetének.
Természetesen egy gyermeknek mind a hatra szüksége van, de van egy-
kettő, ami a legfontosabb számára. Amennyiben ezt figyelembe vesszük, és
szeretetünket hangsúlyosan azon a módon fejezzük ki, akkor gyermekünk
érzelmileg biztonságban fogja érezni magát. Így könnyebben számíthatunk
az együttműködésére is.

A könyv első részében a gyerekekről és a szülőkkel való viszonyukról lesz

szó, a második részben pedig a szülőkről és a gyerekekkel való viszonyukról.

Így már érthető a könyv használata. Vagyis mindenki gyermeki, illetve szülői
szerepétől és születésnapjától függően fellapozza azt a számot, ami rá vonat-
kozik. Elolvasva az ott leírtakat „belenéz egy tükörbe”, és szembesülhet jelle-
mének előnyös, illetve kevésbé előnyös oldalával. Amennyiben önmagunkról
olvasunk, tesztelhetjük is, mennyire ismerjük magunkat.
Ha a gyermekünkről olvasunk, akkor egyfajta használati útmutatót ka-
punk ahhoz, hogy mik is az ő elvárásai, mi az, amiben maximálisan partner,
és hol vannak nevelése kritikus pontjai. Hogyan tudjuk segíteni őt, miben
igényli a legtöbb támogatást, és mely területen kell szigorúnak, illetve követ-
kezetesnek lennünk. Arról is esik majd szó, hogy mi az, amiben hajthatatlan
az adott gyermek, vagyis mi az ő jellemének sarkpontja, amiben nem számít-
hatunk változásra, mert annyira szilárd vonás. Tehetségének területeiről és
a „nem erősségeiről” is lesz szó.
Természetesen a szüleinkre vonatkozó részt is érdemes elolvasni, illetve
a saját számunkat gyerekként. Tanulságos lehet visszamenőleg is ráébredni
konfliktusforrásokra, és akár még a feszültségek kezelésére is lehet esély.

A számokhoz tartozó rezgésű „segédeszközök” – gyümölcsök, zöldségek,

ásványok stb. – arra szolgálnak, hogy ha erősíteni szeretnénk azokat a jel-

16
 HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

lemvonásokat, amelyek az adott számhoz tartoznak, akkor minél többet

fogyasszunk, illetve használjunk az ott felsoroltak közül. Például, ha valaki
önállóbb, magabiztosabb, kreatívabb szeretne lenni, akkor az 1-es számhoz
tartozó rezgésű színeket hordja, és egyen olyan gyümölcsöt, zöldséget. Vagy
ha szeretne könnyebben ismerkedni, közvetlenebbül társalogni, akkor a 3-as
számhoz tartozókat részesítse előnyben. Ez rendkívül egyszerűnek hangzik,
mert az is – hiszen minden rezgés: a gyümölcsök, a zöldségek is. Egyfajta
minőséget képviselnek, őseink rangsorolták a bolygóknak, az asztrológiá-
nak, illetve a számmisztikai típusoknak megfelelően őket. Nekünk nem kell
újból feltalálnunk a spanyolviaszt, csak el kell fogadnunk a hagyományt, és
alkalmaznunk kell a gyakorlatban.
Minden szülőnek és gyereknek jó számolgatást, jó felismeréseket és nagy
béküléseket kívánok.

Székelyhidi Ágnes
2020. 02. 16.

17
 Kirándulás

Megpróbálom szemléltetni egy elképzelt szituációval, milyen az, ha a szám-

misztikában szereplő 11-féle típusú szülő és 11-féle típusú gyerek elmegy
kirándulni:

Az ötlet, hogy kirándulni menjenek, az 1-es szülőtől származik. Talán még

azt is kitalálja, hogy hova menjenek, de a szervezést és a kivitelezést ráhagy-
ja a 2-es szülőre. Aki először megijed a feladata súlyától, majd elkezd bepa-
kolni meleg pulóvereket, esőkabátokat, fertőtlenítőkendőt, vécépapírt és
sok papír zsebkendőt. Nagyon aggódik, nehogy valakit vagy valamit kife-
lejtsen. A 4-es szülő segít listát írni azokról, akiket értesíteni kell. Precízen
táblázatba rendezi a neveket és az elérhetőségeket. Költségvetést is készít
a várható kiadásokról, és ezt lebontja egy főre jutó költségre. De jobb, ha
rábízza a 3-as szülőre az értesítés feladatát, mivel a 3-as olyan vidáman és
lelkesen tud beszélni a tervezett programról, hogy mindenkinek megjön a
kedve a kiránduláshoz. Az 5-ös szülő elkezd gondolkodni kultúrtörténeti
összefüggéseken és távoli népek hagyományaival való kapcsolódáson. Eköz-
ben a 6-os szülő szendvicseket készít, sütit süt, gyümölcsöt csomagol és sok
teát főz, hogy jusson azoknak is, akik nem hoznak magukkal enni-innivalót.
A 7-es szülő az 5-ös szülőnek segít, és kutatásokat végez vallásfilozófiai és
történelmi háttér tekintetében. Ő csak akkor hajlandó elmenni a kirándu-
lásra, ha annak van „hozzáadott értéke”, vagyis tanulhatnak belőle. A 8-as
szülő pedig csak akkor megy velük, ha látszik valami nehezebb szakasz az
úton, ahol csak az ő segítségével tudnak átkelni a többiek. Érdemes megbíz-
ni őt azzal, hogy a biztonság kedvéért hozzon magával hegymászó kötelet
meg némi kötszert is, mert „sosem lehet tudni”. Nála ez a varázsszó, mert
sejtet valami kihívást. A 9-es szülő lepkehálóval, dobozkákkal, üvegcsékkel
felszerelve indul, hogy gyűjthessen és tanulmányozhasson különböző növé-
nyeket, állatokat. De ha ezeket nem, egy profi fényképezőgépet biztosan
visz magával, és egész úton szedegeti mások után a szemetet. Jobb esetben
rászól a gyerekre vagy a felnőttre, hogy a legközelebbi szemetesig legyen
szíves magával vinni a saját szemetét. A 11-es szülő az utolsó pillanatban
bedob még egy ötletet, hogy hova lehetne még ellátogatni, ami egyébként

18
 KIRÁNDULÁS

is útba esik. Vagy hogy süthetnének szalonnát, és elkezd kapkodni, hogy

beszerezze a szükséges eszközöket az indulásra. A 22-es szülő csak akkor
tart velük, ha meggyőzik arról, hogy ez nem egy szokványos túra lesz. Ha azt
látja, hogy fizikailag vagy szellemileg megterhelő lesz, akkor megy. Vagy ha
sikerül valamilyen globális és aktuális témával összekapcsolni ezt az alkal-
mat. Például visznek magukkal zászlót és transzparenseket, mert ez a túra
a globális felmelegedés és a feleslegesen kibocsátott légszennyeződés ellen
szerveződött. Vagy például egy tüdőbeteg gyerekeket támogató alapítványt
reklámoznak a résztvevők a pólófelirataikkal. Ha ezt látja, akkor ő lesz a
leglelkesebb és legelkötelezettebb kiránduló.

Az 1-es gyerek szerez legelőször hírt a tervezett kirándulásról. Pontosan

tudja, mikor és hova mennek, és hogy kik jönnek. Elkezdi megszervezni,
hogy ki milyen játékot hozzon. A 2-es gyerek nem biztos benne, hogy ők
mennek-e, mert meg kell kérdeznie előbb a szüleit. És egyébként a legjobb
barátja sem mondta még, hogy jön-e, mert természetesen nélküle nem megy.
A 3-as gyereknek szinte mindegy, csak ne otthon üljenek. Feltölti a mobilját
új zenékkel és játékokkal, hogy legyen mivel szórakozni az úton, és minden-
kinek elmeséli, hogy hova mennek kirándulni. A 4-es gyerek útitervet kér a
szüleitől, vagy ő maga készít egyet. Térképpel, iránytűvel és a tájegységről
szóló útikönyvvel felszerelkezve indul el. Az 5-ös gyereknek, amint meglátja
a 4-es gyerek útikönyvét, eszébe jut, hogy neki is van hasonló, csak nagyobb
és szebb. És hajlandó egész úton cipelni, csak hogy „villoghasson” vele. Szí-
vesen mutogatja, és fel is olvas belőle társainak. Eközben a 6-os gyerek arra
ügyel, hogy senki se maradjon le. A sok mozgástól hamar megszomjazik,
majd megéhezik, végül pisilnie kell. Örül, ha nem túl fárasztó a túra, és sok
pihenőt iktatnak be. A 7-es gyerek csendben megy a felnőttek között. Szíve-
sen hallgatja, hogy miről beszélgetnek a felnőttek. Őt untatják a gyerekek
az „idétlen” játékaikkal. A 8-as gyerek a táv többszörösét megteszi, mert hol
előre szalad, hol hátra. Van, hogy nem a kijelölt úton megy, hanem a bozó-
toson átvágva. Közben keresi, hogy kivel versenyezhetne valamiben: célba
dobás tobozzal, kavicsrúgás, távolugrás stb. A 9-es gyerek egész úton arra
ügyel, hogy a többiek ne törjenek le ágat vagy ne tapossanak el bogarakat.
Szívesen gyűjt viszont lehullott leveleket, terméseket. Ha valamelyik társa
szomorúan ballag, akkor mellé lép, és igyekszik felvidítani. Nem faggatja, de
udvariasan érdeklődik, hogy mi a baj. A 11-es gyerek fizikai és szellemi érte-
lemben is cikázik egész úton. Hol a gyerekekkel szökdécsel, hol a szülőkkel
beszélget. Hol a társaival kekszet majszol, hol a felnőttekkel vitatkozik pél-
dául a megtett és a még hátralévő táv hosszáról. A 22-es gyerek unatkozik egy

19
SZÁMMISZTIKA

darabig, majd feltalálja magát. Szerencsés, ha be tud vonni más gyerekeket

(pl. 8-as, 9-es, 11-es stb.). Játszhatnak „titkos ügynököset” vagy „terroristá-
sat” vagy „ki talál mérges gombát” játékot. Valószínűleg veszélyes az, amit a
22-es talál ki, ezért jó, ha valamelyik szülő rájuk néz időnként.

Ez a kis „jelenet” a különböző személyiségek egy-egy jellegzetes tulajdon-

ságát szemlélteti valamilyen viselkedés, illetve cselekvés formájában. Ter-
mészetesen ennél összetettebb és bonyolultabb egy konkrét személyiség,
hiszen senki sem „préselhető” bele egy tiszta típusba. Szerencsére színesebb
és sokrétűbb minden ember, ahogy az Indító gondolatok című fejezetben kifej-
tettem.
Ugyanakkor a fent leírtak arra nagyon jók, hogy mi, felnőttek magunkra
ismerjünk, illetve hogy lássuk, gyermekünk mire hajlik, ha nincs rajta a sze-
münk. Ez is egyfajta használati útmutató, ahogyan az egész könyv.

20
GYEREKEK

21
 1

1-es gyerekek

A számmisztika szerint mindenki 1-es, aki 1-jén, 10-én, 19-én vagy

28-án született.
Mesefigurájuk: Simba (Az oroszlánkirályból)
Bolygójuk: Nap
Szeretetnyelvük: figyelem és együtt töltött minőségi idő
Jellemzőik: önállóak, kreatívak, aktívak, határozottak, magabiztosak
és önérzetesek
Gyengeségeik: különcök, tiszteletlenek, önzőek; tévedhetetlennek
hiszik magukat
Elsajátítandóik: Meg kell tanulniuk tekintettel lenni másokra, csapat-
játékossá kell válniuk, alázatosabban kell a felnőttekkel viselkedniük,
és el kell fogadniuk, hogy utóbbiak koruknál fogva több tapasztalattal
rendelkeznek.
Ellenpólusuk (akitől a legtöbbet tanulhatják): A 2-es, mert ameny-
nyire önfejűek és magabiztosak az 1-esek, épp annyira együttműkö-
dőek és figyelmesek a 2-esek.
Amiben tehetségesek: sport (főleg, ami szokatlan, újszerű), zene,
nyelvek
Nem erősségük: magolás, a szabályok megtanulása és betartása

0–6 éves korcsoport

Az 1-es babák jellemzői:

Az 1-es babák, kisgyermekek egészen pici koruktól törekszenek a független-

ségre. Rosszul viselik a gyermekkorral járó „kiszolgáltatottságot”. Ugyanis
szó szerint kiszolgáltatottságként élik meg, ha mondjuk, nem ehetnek egye-
dül kanállal, vagy meg kell várniuk, míg az édesanyjuk tisztába teszi őket,

23
SZÁMMISZTIKA

stb. Emiatt mind az étkezés, mind az öltözködés, illetve a szobatisztaság

terén kikövetelik maguknak az önállóságot. Szívesen és gyorsan tanulnak,
ha ezzel önellátóbbá válhatnak.
Mivel nagyon okosak és jó a megfigyelőképességük, elég, ha a szülő mindig
ugyanazokat a mozdulatokat teszi, és a gyerek rövidesen elsajátítja például
a cipőfűző bekötése vagy az evőeszköz-használat fortélyait. Ezért is nagyon
fontos, hogy a szülők segítsék az 1-es kisgyerek ilyen irányú törekvéseit. De
azt is tudniuk kell, hogy az 1-es baba gyakran türelmetlen önmagával szem-
ben, és nehezen fogadja el saját testének korlátait. Amíg képességei még nem
tesznek lehetővé egy adott tevékenységet (pl. öltözködés, szobatisztaság),
addig is fontos biztatni őt, és megerősíteni abban, hogy hamarosan egyedül
is képes lesz rá.
Az 1-es kisgyerek magabiztos és határozott egyéniség, de az esze ebben
a korban fejlettebb, mint a mozgása, ami frusztrációt, feszültséget okozhat
benne. Ez annyit jelent, hogy a fejében már tudja, hogyan kell, illetve kel-
lene valamit megtenni, de a keze, a lába, a záróizmai még nem fogadnak
szót, nem úgy végzik el az agy utasítását, ahogy ő szeretné. Ettől dühössé
és elkeseredetté válhat, ekkor törhet ki a hiszti. Ilyenkor jó megnyugtatni,
megölelni és megdicsérni a kicsit a próbálkozás miatt. Semmi esetre sem
szabad legyinteni, és azt mondani, hogy „te még kicsi vagy ehhez”! Ugyan-
is egy ilyen mondat csak olaj a tűzre. Okosabb, ha a szülő csillapítólag és
sok szeretettel reagál. Lehetőleg feltűnés nélkül, gyorsan kell a segítségére
sietni, hogy ne legyen ideje kiborulni. Szerencsére az 1-es kisgyerekek nem
könnyen veszítik el az önbizalmukat és a kísérletezőkedvüket, de jobb meg-
előzni a bajt…
Veszélyforrás lehet, hogy az 1-es gyermekek rendkívül bátrak. Igaz, hogy
ebben az életkorban még nem alakul ki a veszélyérzet. De az is tény,
hogy az önállóságra való törekvés során az 1-es kisgyerekek többet kockáz-
tatnak, mint kortársaik. A megelőzés nem korlátozást jelent, hanem a lehető
legbiztonságosabb körülmények megteremtését és az állandó szemmel tar-
tást. Nem kell folyton ott ülni mellette, de jó, ha kellő távolságból figyeli a
szülő, hogy gyermeke éppen milyen új képességét próbálgatja.
Az 1-es kisgyerekek igazi úttörők: szinte mindent máSképp akarnak meg-
csinálni, mint az megszokott lenne. Fura, olykor követhetetlen logika sze-
rint gondolkodnak. Éleslátásuk mellett a kreativitás is erősségük. Épp ezért
a szülőnek nem szabad megakadályoznia az 1-es kisgyereket az alkotásban,
kísérletezésben. Hagyni kell próbálkozni, és hamar kiderül, hogy az az út
járható-e. A végeredmény a szülőt is meglepheti, mert akár új módszert, új
logikát is tanulhat a gyermekétől. Egyébként pont ezekre a kudarcokra és

24
 1-ES GYEREKEK

sikerélményekre van szüksége az 1-es kisgyereknek, hogy a későbbiekben

tudja, milyen érzés próbálkozni, milyen elbukni és milyen győzni.

Ami a fiúkra jellemző: Az 1-es kisfiú olyan, mint a kiskakas a szemétdom-

bon. Nagy hangon hirdeti, hogy ő a legügyesebb és a legokosabb. Szembeszáll
az apjával, és komolyan megvív vele a vezető szerepért. Nem szabad kine-
vetni, inkább határozottan fel kell állítani a családon belül a hierarchiát, és
pontosan meghatározni benne az ő helyét. Ez nem hangzik túl liberálisan, de
erre a gyerek biztonsága érdekében van szükség.
Az 1-es kisfiúk fiú társaikkal is rendszeresen rivalizálnak, és gyakran
összetűzésbe kerülnek. Ennek valódi oka az erő és a dominancia tesztelése.
Csak akkor szabad beavatkozni, ha eldurvulnak a dolgok. Addig lehetőség
szerint hagyni kell, mivel ezekre a tapasztalatokra szükségük van az egész-
séges fejlődéshez.
Mivel az 1-es a legférfiasabb szám, az 1-es kisfiúk férfias jellege testileg is
domináns. Elég korán rátalálnak nemi szervükre, és komolyan büszkék rá.
A versenyzés megnyilvánulása lehet a távolba vagy magasra vizelés. Ezen
minden kisfiúnak át kell esnie, mert ez is az egészséges fejlődés része. De a
magamutogatásnak illő kereteket kell szabni a családban és a közösségben
egyaránt. Szerencsés esetben az óvodában az óvó néni nem most találkozik
először ilyen esettel. Kedvező, ha a család sem prűd, és nem ijed meg a kisfiúk
kérkedési módjától. Most még a méret a lényeg. Bár amikor összehasonlítják
az édesapáéval, akkor szó szerint kicsinek érezhetik magukat.
Az 1-es kisfiúk nagyon vagányak, ezért fokozottan kell vigyázni a testi
épségükre. De számolni kell azzal, hogy szinte elkerülhetetlen, hogy néhány
harci sérülést begyűjtsenek.

Ami a lányokra jellemző: Az 1-es kislányok nagyon okosak, és ügyesen irá-

nyítják a szüleiket. Olyannyira, hogy azok ezt sokáig észre sem veszik. Ezért
nem szabad rájuk hagyni mindent. Fontos a keretek, a feladatok és hatáskö-
rök meghatározása, majd betartása. Ez egyértelművé teszi, hogy mi a dolga a
gyereknek és a felnőttnek.
Az 1-es kislány hajlamos saját édesanyjával rivalizálni az édesapa tetszé-
sének elnyeréséért. Képes bolondot csinálni saját anyjából, ha úgy érzi, ezzel
kivívhatja apja csodálatát. Ebbe a játszmába semmi esetre sem szabad bele-
menni.
Bosszantó tud lenni, hogy az 1-es kislányok mindig mindent jobban tud-
nak a felnőtteknél, és amikor kiderül, hogy mégsem, akkor nagy hisztit kell
rendezniük, mert másképp nem tudnak kijönni a kínos szituációból. Akármi-

25
SZÁMMISZTIKA

lyen kicsi, az 1-es kislány érti és érzi, mikor kerül vesztes helyzetbe. Ekkor
támad, mint a sarokba szorított kisállat. Ezt a helyzetet csak sok szeretettel
és végtelen türelemmel lehet kezelni. Nem kell mindenben elnézőnek lenni
vele, de semmi esetre sem szabad megszégyeníteni, főleg nem idegenek előtt,
tudniillik ez olyan súlyos lelki sérülést okozhat, amit felnőttként is hurcolni
fog magában.
A hiúság is jellemző az 1-es kislányokra már ilyen kicsi korban. Érdemes
finoman alakítani az ízlésüket, mert hajlamosak vonzódni a túl feltűnő, túl
csillogó holmikhoz.

7–12 éves korcsoport

Az 1-es kiskamaszok jellemzői:

Az 1-es gyerekek ebben a korban hajlamosak mindenhatónak érezni magu-

kat. Valóban azt hiszik, hogy mindent jobban tudnak, mint a felnőttek. Az
igaz, hogy rendkívül gyors a felfogóképességük, amit nem csak a tanulmá-
nyaik terén hasznosíthatnak. Elég egyszer megmutatni vagy elmagyarázni
nekik például egy műszaki eszköz használatát, és azonnal megjegyzik, és a
későbbiekben ők oktatják ki a család többi tagját. Mindezt azzal a felsőbbren-
dű tudattal teszik, hogy nélkülük megállna a világ. Ez a belső meggyőződés
nem ártalmas, ha nem kap a szülőktől vagy a környezettől túlzott rajongást,
és nem száll a kiskamasz fejébe a dicsőség. Vagyis fontos, hogy ne törjék le a
büszkeségét, de ne is hagyják túlburjánzani.
A kamaszkorra jellemző flegmaság és szemtelenség az 1-es gyerekeknél
nagyon bántó tud lenni. Mivel ők szuper ügyesek és okosak, hajlamosak kel-
lemetlen stílusban beszélni a szüleikkel és a tanáraikkal. Elég egy tévedés a
felnőtt részéről, és az 1-es kiskamasz igazolva látja, hogy lám, ő jobban tudja
ezt is. Ezért elengedhetetlen, hogy megtanuljon a gyerek tisztelettel beszélni
az idősebbekkel. Nem kell mindent feltétel nélkül elfogadnia a felnőttektől,
de az is túlzás, hogy mindig mindent felülbírál. Szülői szigorra és következe-
tességre van szükség az arany középút megtalálásához. Ez azért is kiemelten
fontos, mert a későbbiekben az 1-es kínos és akár számára hátrányos hely-
zetbe kerülhet, ha nem tanul meg tisztelettel viszonyulni az idősebbekhez és
a felette állókhoz.
Az 1-es gyereknek kortársainál is jobban szüksége van önállóságra. Önál-
ló szobára, saját kompetenciára stb. Nehéz lehet ilyen kis korban, de nél-
külözhetetlen, hogy egyre nagyobb teret és bizalmat kapjon a szüleitől. Jó,

26