Professional Documents
Culture Documents
Spanyol Polgárháború
Spanyol Polgárháború
Spanyol Polgárháború
Bodor Gergely
Levéltártan, II. év
Kolozsvár, 2018
Európában az 1930–as évek közepére megváltozik az ideológiai térkép, egy új szereplő
jelenik meg a színpadon, a fasizmus. Az új ideológia új szövetségeket eredményezett, amelyek
közül a német–olasz szövetség kiemelkedő. Ez változást követelt az addigi nemzetközi
politikában: a cordon sanitaire lebontását.
1933 után, Hitler hatalomra kerülése után, fordulatot vesz az európai politika.
Németország fasizálódása veszélyt jelentett a demokráciák szemében, de ugyanakkor a Szovjet
Unióéban is. Egy esetleges háború elkerülése érdekében a demokráciák közül páran hajlandóak
voltak felhagyni a cordon sanitaire politikával, és diplomáciai tárgyalásokba kezdtek a Szovjet
Unióval, elsősorban Franciaország.1
1
Hobsbawm, E. J: A szélsőségek kora. Budapest, Pannonica kiadó, 1998, 140 o.
2
Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet – I. Európa. Budapest, Osiris, 2005, 35 o.
3
Kissinger, Henry: Diplomácia
4
Németh: 35 o.
5
Uo.: 35. o.
reménykedtek abban, hogy Hitler először a Szovjet Unió ellen indít offenzívát, így
kimaradhatnak egy esetleges háborúból. Ugyanakkor, Sztálin célja nem a közös harc, hanem a
maximális támogatás a kapitalista világtól. Így ő addig nem fog segíteni a cseheken, amíg a
franciák meg nem teszik kötelezettségeiket. 6 A csehszlovák hozzáállás pedig az volt, hogy a
franciák nélkül nem mernek bevállalni egy szovjet–csehszlovák egyoldalú szövetséget.7
A polgárháború gyors lefolyású lett volna, de a külföldi segítség két és félévesre nyújtotta
el.19 Jelentős támogatást kapott Franco felkelése a német és olasz kormánytól: olasz önkéntesnek
álcázott reguláris katonák, illetve a német légierő Condor Légiója támogatta. A Köztársaság is
kért segítséget elsősorban a francia népfront kormánytól, amely angol nyomásra a
benemavatkozási politikát választotta, így a köztársaságiak egyetlen támasza Sztálin és a
Nemzetközi Brigádok maradtak. 20
14
Johnson, Paul: A modern kor. Budapest, XX. század kiadó, 2007, 387–388. o.
15
Hobsbawm: 153–154. o.
16
Johnson: 390–391. o.
17
Hobsbawm: 155. o.
18
Johnson: 387–388. o.
19
Uo.: 390–391. o.
20
Németh: 125. o.
A felkelők élén Franco tábornok állt, aki már harcolt a spanyol–marokkói háborúban.
Szemében a katonaság az egyetlen megtartó ereje egy nemzetnek. Vallásos létére, nem enged az
egyház számára teret, az csak foglalkozzon a lelki ügyekkel. A politikát gyűlöli: konzervatívokat
önző földbirtokosnak, a liberálisokat korruptnak és egoistának, a szocialistákat meg
megtévesztetteknek tartotta. Ebből kitűnik, hogy ő katonai háborút vívott, nem politikait.21
28
Németh: 125. o.
29
A magyar irodalom története: Zalka Máté, http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/06/401.html
30
Photo Turai, http://www.phototurai.com/
31
Hobsbawm: 156. o.
Bibliográfia:
Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet – I. Európa. Budapest, Osiris, 2005.