FENYHOZOK

A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE

Katolikusok es reformdtusok egymast kiegeszito es
feltetelezo egysege a magyar hagyomdnyban

1 Kor. 12, 4 - 2 8
,^4 kegyelmi ajandekokban pedig kulonbseg van, de ugyanaz a Lelek. A szolgalatokban is
kulonbseg van, de ugyanaz az Urjezus Krisztus. Es kiildnbseg van a cselekedetekben is, de
ugyanaz az Isten, a ki cselekszi mindezt mindenkiben. Mindenkinek azonban haszonra ada-
tik a Leleknek kijelentese. Nemelyiknek ugyanis bolcsessegnek beszede adatik a Lelek altal; ma-
siknak pedig tudomanynak beszede ugyanazon Lelek szerint; egynek hit ugyanazon Lelek al-
tal; masnak pedig gyogyitas ajandekai azon egy Lelek altal; nemelyiknek csodatevo eroknek
munkai; nemelyiknek meg profetalas; nemelyiknek pedig lelkeknek megitelese; masiknak nyel-
vek nemei; masnak pedig nyelvek magyarazasa. De mindezeket egy es ugyanaz a Lelek cse-
lekszi, osztogatvan mindenkinek kulon, a mint akarja. Mert a mikepen a test egy es sok tagja
van, az egy testnek tagjai pedig, noha sokan vannak, mind egy test, azonkepen a Krisztus is.
Mert hiszen egy Lelek altal mi mindnyajan egy testte kereszteltettunk meg, ...
... Igy azonban sok tag van ugyan, de egy test... tiogy ne legyen hasonlas a testben, hanem
'
ugyanarrol gondoskodjanak egymasert a tagok. Es akdr szenved egy tag, vele egyutt szenved-
nek a tagok mind; akar tisztesseggel illettetik egy tag, vele egyiitt drulnek a tagok mind.
Ti pedig a Krisztus teste vagytok, es tagjai resz szerint."

Mit jelentenek Pal apostolnak ezek a szavai, rank vonatkoztatva? Azt, hogy mi ma-
gyarok is egyseges, egyet akaro es egyiitt erzo nemzette, azaz testte kell valjunk a Je-
zus Krisztus altal.
A testnek van jobb es bal oldala. A bal feliinknek a multunk felel meg, mig a jobb-
nak a jeleniink. Hogy jovonk is legyen, egyforman kell megbecsiilniink, szeretniink
 DEZSO TlBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE

es ertekelnunk mindkettot! Amint a bal oldal, ahol a sziv van, a noi minoseg kepvise-
leti oldala, az erzo oldal, es a jobb oldal a ferfi minoseg kepviseleti oldala, a cselekvo
oldal, ugy van a nemzet testenek katolikus magyarsaga es reformatus magyarsaga. No-
ha ezek nem egyformak, megis egyforman fontosak a test egesz-sege szempontjabol,
mert egesz-seges a test csak akkor lehet, ha minden tag megvan, niinden tag a helyen
van, es a sajat feladatat vegzi. Ezert minden magyar kegyelmi ajandekokat is kapott,
hogy feladatat minel hatekonyabban tudja ellatni, a nemzete es a vilag javara. Ezek a
kegyelmi ajandekok kulonbozoek, mint ahogy a ferfi is kiilonbozik a notol, de
,,ugyanaz az Isten, aki cselekszi mindezt mindenkiben", ugyanazon Lelek altal. Ezeket
az ajandekokat a tagok rendeltetesiiknek megfeleloen kaptak es kapjak, attol fiiggoen,
hogy katolikusok vagy protestansok, hogy sajatosan, a maguk tulajdonsagaival es ajan-
dekaival ,,ugyanarrol gondoskodjanak egymasert". Ezert ha egyseges, azaz egeszseges
magyar nemzetet es vilagot akarunk, akkor vigyazzunk, ne legyen meghasonulas a ta-
gok kozott, hanem ha szenved egy tag, vele egyiitt szenvedjenek a tagok mind; ha
tisztesseggel illettetik egy tag, vele egyiitt oriiljenek a tagok mind.
Ezert nekem mindig rosszul esett, ha a romai katolikus papokat* csufoltak, hogy
szoknyasok. Rosszul esett azert is, mert en is pap, azaz reformatus lelkipasztor vagyok.
Tobb reszrol tamadva ereztem magam, hiszen en vedtem katolikus ,,kollegaimat", es
6k lepten-nyomon kinyilvanitottak, akar udvariasan, akar durvan, hogy nem vagyunk
egyformak, mert 6k papok, mig en lelkipasztor vagyok. Ennel sulyosabb a helyzet,
amikor azzal tamad egy magyarsagaval hivalkodo uj hullam nemely kepviseloje, hogy
aki nem tudja ,,imadni" a Szuzanyat, Boldogasszonyt, Babba Mariat, nem lehet igaz
magyar ember.
Miert bantanak ezek a tamadasok? Hoi van a baj? Ott, hogy kizarosdit jatszunk, es
ha igy folytatjuk, zsakutcaba vezetjiik egymast es nepiinket. Mert az ilyen fogalmaza-
sokkal kijatsszuk az egyik felekezetet a masikkal szemben, ellensegeskedest szitunk a
katolikusok es a protestansok (reformatusok) kozott.
Hogy an lehet elejet venni az ilyen dolgoknak? Ugy, hogy megnezziik, a magyar
hagyomanyban minek mi a jelentosege, hoi a helye, es kinek mi a feladata. Valamint
ezek hogy an jelentkeziiek a katolikus papok es a reformatus lelkipasztorok, a hivek, az
egyhazi rend es a szertartasok eseteben.

* Az elkovetkezokben a ,,romai katolikus,, elnevezes helyett a kozhasznalatban levo ,,katolikus,, megnevezest

fogom hasznalni. Amikor a ,,magyar katolikus,, elnevezes szerepel a szovegben, akkor a magyar nyelvtertileten
rnukodo, magyar gyiilekezetekben gyakorolt vallasossagrol, hitrol es szertartasokrol van szo, amelyek bizonyos
fokig elternek a nyugati katolikus hagyomanytol es gyakorlattol.
FENYHOZOK

Elozmenyek

Egyik katolikus pap baratom meghivott az elso misejere es az azt koveto mulatsag-
ba. Mivel felesegem van, megkerdeztem, hogy egyediil vagy felesegemmel vagyok hi-
vatalos a mulatsagba. Mire 6 felvilagositott, hogy ebbe a mulatsagba mindenki a par-
javal hivatalos. Igen am, de mivel kicsi gyermeklink volt, azt is megkerdeztem, mikor
kezdodik es rneddig tart ez a mulatsag. O trefalkozva valaszolt: ,,Mit kepzelsz, en nem
teadelutanra hivlak!" De nem mondott tobbet. Aztan ott ert a meglepetes, amikor -
csiki szokas szerint - gazda es zeneszek vartak a mulatsagban. Akar egy csiki lakoda-
lomban! Rokonok es baratok voltak jelen, akik ajandekozgattak - szinten, mint a
menyegzoben. Megtudtam, hogy a kozeli rokonok kezi ajandekokat* is visznek az
elsomises papnak: evoeszkozt, edenyeket, abroszt, pokrocot, agynemut, mindent, amit
'
maskor a menyasszonynak szoktak vinni, nem a volegenynek. Es a pap baratom mo-
solyogva mondja: - Na latod, nem teadelutan ez, hanem lakodalom, ami csak annyi-
ban mas, mint a tobbi, hogy elmarad a menyasszonyi tanc es a naszejszaka.
Es ekkor gondoltam vissza a templomi szertartasra, a ,,primiciara", ami a felszenteles
utan egy par hetre esett meg. Mi tortent ott? Az elsomises pap hofeher miseruhaban jelent
meg. Egyebkent ebben a ruhaban fogjak majd eltemetni. Ezt a ruhat egyes esetekben meg
felveheti, mint peldaul a jubileumi misejen. A feherruhas elsomises papot az oltarhoz
bermakeresztsziilei vezettek, ket oldalrol karonfogva. Elotttik vittek a keresztet, es virag-
szinnokat hintettek a ministransok, akik szinten ,,szoknyaban" voltak. Az elsomises papot
a sziilok kisertek, majd a papok kara, szinten miseruhaban. Vegiil a kiilon meghivottak. A
diszesen es unnepelyesen bevonulok - a sziilok, a bermakeresztsziilok, testvere es annak
csaladja kivetelevel - a szentelyben foglaltak helyet.
Az elsomises pap a szertartas elejen, mint a lakoda-
lomban a menyasszony, elbucsuzott elobb edesapjatol,
majd edesanyjatol, testveretol es annak csaladjatol,
szeretteitol, a papjatol es a g^'iilekezettol, mert mostan-
tol egy masik gyiilekezet lesz az otthona. Itt megjegy-
zem, hogy a bucsuztato szoveg nem kotott, ezt 6 sajat
maga fogalmazta. Majd a szentbeszed utan, amit nem 6
tartott, misezett es aldoztatott.
A misezes a szertartasnak a legfontosabb resze, hiszen ek-
kor valtoztatjak at a kenyeret 616 testte es a bort verre, azaz
megtortenik a transz-szubsztanciacio** csodaja, amikor az
anyag atalakul Krisztus testeve es vereve. Ezt a csodat elete-

* A ,,kezi ajandek,, kifejezes a targyi ajandekra vonatkozik. Ez abban kiilonbozik az anyagi (penzbeli) segitsegtol,
amit csak ,,ajandekozasnak,, hivnak, hogy ezt a lakodalmas hazhoz viszik, es ott adjak at. A menyasszonynak
olyan targyakat, amelyeket majd asszonykent fog hasznalni, a volegenynek pedig amit emberkent fog hasznalni.
** Atlenyegiiles.
 DEZSO TlBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE

ben eloszor ezen a misen cselekszi meg az elsomises pap. Ezek utan aldoztat, abbol, ami az
6 kezeben valtozott at Krisztus testeve es vereve. Elobb szlileinek, noverenek es sogoranak,
valamint a bermakeresztsziiloknek ket szin alatt (!) osztva ki ajegyeket, majd mindenki mas-
nak egy szin alatt.
Vegiil pedig mindenkit egyenkent aldasban reszesitett. Elobb a sziiloket, testveret,
annak csaladjaval egyiitt, a papokat es meg akik a szentelyben iiltek. A gylilekezet tob-
bi reszet pedig a megszokott modon aldotta meg. Ezeket az aldasokat, amelyeket
egyenkent elmondott, szinten 6 fogalmazta, nem kotott szovegek voltak.
A szertartas vegen a kereszt ment ki elobb, majd a meghivottak, a papok, es a leg-
vegen az elsomises pap. Ebbe a menetbe mar a sziilok, a testvere es annak csaladja, va-
lamint a bermakeresztsziilok nem alltak be.
Ez volt a templomi szertartas, amit kovetett a mulatsag.
Az elso mise es a hozza kapcsolodo ezen szokasok tudoma-
sunk szerint kizarolag magyar sajatossagnak tekinthetok. Csak
mi, magyarok gyakoroljuk oket ilyen formaban. Es valoban,
aniint a pap baratom is mondta, ,,rendes" lakodalomban vol-
tunk, ahol a hagyomanyos magyar ff
lakodalom fobb mozzana-
tait szerre mind felismerhettlik. O ugyan azt mondta, hogy el-
marad a menyasszonyi tanc es a naszejszaka, de tevedett, hiszen
a ,,fektetes" is megvolt. Megertjiik, ha abbol indulunk ki,
hogy mi egy lakodalom csucspontja, legfontosabb mozzanata?
Az, amikor a menyasszony a ,,mennybe", azaz a padlasra vite-
tik, es ott megtortenik az atvaltozas csodaja, hiszen nem az jon
vissza, aki oda felment. Mert oda szuzen ment fel, leanykent,
es asszonykent jott le. Marmost mi volt a templomi szertartas
csucspontja? Az 6 elso miseje, amikor az elettelen anyag elo
testte valtozik at. Analog modon, mint amikor egy szuz leanytest atalakul, hogy majd
uj es 616 testet hordozhasson, mint anya. Ezt erositi meg - a baratom mondta el - a
kovetkezo koriilmeny is: egyhazi szempontbol ahhoz, hogy valaki pap legyen, a leg-
fontosabb az erveiiyex fels/eiiteles, de a hivek megis ugy tartjak, hogy ennel fontosabb
az elso mise, men szamukra ettol a pillanattol pap a felszentelt szemely. Ekkor valik
igazan pappa, addig meg nem! Ez igy van a menyasszony eseteben is. Mert egy erve-
nyesen megkotott hazassaggal csak feleseg lesz, asszonnya akkor valik, amikor aldott
allapotba, vagy nepiesen fogalmazva ,,mas allapotba" keriilve eloszor tapasztalja meg az
atvaltozas csodajat. Amikor anya lesz. Addig csak no, vagy csak holgy, de legjobb eset-
ben is csak feleseg. Hogy mindez igy el a magyar ember szemeben es lelkeben, azt az
is alatamasztja, hogy amikor megszliletett az elso fiam, a falubeliek jottek gratulalni, es
tobben igy szoltak: - Na, tiszteletes ur, mostantol maga is ember! En nem ertettem.
Hat eddig nem voltam az? Hiszen en nem valtoztam! Nem-e? A valtozast csak kesobb
ereztem meg, es most mar igazat adok nekik. Ide kapcsolodik, es az eddigieket erositi
FENYHOZOK

meg az a teny is, hogy az ervenyesen megkotott hazassagot a katolikus egyhaz egyet-
len esetben nyilvanitja ervenytelennek. Ha a ferj es a feleseg nem eltek hazaseletet, az-
az nem fekiidtek ossze, hogy kapcsolatukbol utodok szarmazzanak. Tehat egy erve-
nyesen megkotott hazassag tartossaga, felbonthatatlansaga - mondhatom, a minosege
is - ezek szerint a katolikus egyhazban attol fiigg, hogy ,,elhaltak" vagy nem.* Erre az
egyhazi gyakorlatra hivatkozik Mikszath Kalman a Kiilonos hazassag cimu regenye
megirasakor.
Mindezeket elmondtam Pap Gabor muveszettortenesznek, aki egyben tanitomes-
terem is, es 6 ,,kapasbol" feltette a kerdest, amit en nem mertem feltenni magamnak.
Ha az elso misezes valoban analog jelenseg a menyegzovel, akkor es ott ki a
volegeny?! Mert ha van menyasszony, sziiksegkeppen kell legyen volegeny is. El-
kezdtiink gondolkozni. Jezus Krisztus nem lehet, mert neki van menyasszonya: az
anyaszentegyhaz. Az anyaszentegyhaz mar csak ezert sem lehet volegeny. Hiszen ma-
ga is menyasszony! Amugy a neveben is benne van, hogy az 6 eseteben noi
minoseggel allunk szemben. A Szentlelekrol sem lehet szo, mert 6 meg - a katolikus
hagyomanyok szerint is - a Szuzanya jegyese. A gylilekezetre sem eshet a gyanu, mert
ebben az esetben, ahova kihelyezik a papot, egesz eletet ott kellene leelje. Mivel
azonban elete soran tobb gyiilekezetben is szolgal, ez a mi gondolatmenetunkben va-
last jelentene. Ilyesmi viszont szabalyrendszeriink ertelmeben nem engedheto meg,
hiszen a szentsegi hazassag nem bonthato fel - kiveve a fent emlitett esetet. Marpe-
dig ,,el nem halt" hazassagrol itt szo sem lehet. Abban az esetben minden pap mun-
kajat meddonek kellene tekinteniink, marpedig tapasztalati teny, hogy ez nem igy
van.
Akkor hat ki a volegeny? A reformatus lelkipasztor!
Ez azonban egyelore feltetelezes. Most vizsgalodjunk tovabb a tobbe vagy kevesbe
ismert tenyek koreben, hogy eldonthessiik, feltetelezesiinknek mennyi valosagos, a
mindennapi gyakorlatban is megtapasztalhato tenyalapja van. Hiszen elmeletiink igaz
is lehet, meg nem is!
Vizsgalodasunk az elso lepesekben a kiilsosegekre fog szoritkozni, mert a lelket se
mcgfogni, sc mcgnczni nem tudjuk. Igy ha vizsgaztatni akarjuk belso rezdiileseinket,
azt kell elsosorban figyelembe venniink, ami bentrol kivetiil, es kiilsosegekben a sze-
miink elott megnyilvanul.

* Ezt igy hatarozza meg a katolikus egyhaz: ,,matrimonium ratum validitas et consummatum" es ,,matrimonium
ratum validitas tantum et non consummatum", ami azt jelenti: ervenyesen megkotott es elhalt hazassag es
ervenyesen megkotott es el nem halt hazassag.
 DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE

A mhazat

A katolikus pap ruhazata, ha a reverenda formajat nezziik, ha

tetszik, ha neni tetszik, szoknya. A szoknya viszont a noi olto-
zet legjellemzobb ruhadarabja. Ma is, amikor a divat
,,kivetkoztetett" sajat viseletiinkbol, ha valaki noiesen akar 61-
tozni, szoknyat vesz magara.
Nezziik meg, mitol noies a szoknya. Keressiik meg benne
a noi tulajdonsagokat: a csaladi feszek meleget, a sziizesseget,
az anyasagot, es hat a buja szepseget. Erre a kerdesre Dezso
f
Agota ad valaszt a ,,Maga mutatja magat" cimu dolgozataban,
ahol a noi viseletekrol ertekezik.
A szoknya feszekke valik, ha az asszony laba koze, a szok-
nyaja bolcsqjebe iilteti gyermeket, es ugy ringatja, mikozben
enekel neki. A csangok karincaba* polyaljak a gyermeket,
hogy baj ne erje.
A magyar ember mozgasaban a de-
rek mindig egyenes es eg^'ensulyos. Ehhez kepest mozoghat
ktilonbozokeppen a lab, illetve a kez. A szoknya csak a derek-
hoz kotodik kozvetleniil. Ha tudjuk azt, hogy az emberi test
mikrozodiakusaban a derek a merkget jelenti, akkor mindjart vi-
lagossa valik, hogy miert az egyensulyban van szerepe a szok-
nyanak. Ugyanakkor a merleg jelet mutatja a szoknya oldalne-
zete is, mint a spiral-galaxisok oldalnezeti kepe. Marmost a
szoknya a derekra erositodik. Ha a szoknya a ruha felso resze-
vel egybe van szabva, akkor derektajban owel megkotik, es igy
elvalasztodik ugyan a lelkiseg a testisegtol", de az egybeszabott-
sag hangsulyosan utal az egysegiikre. Amennyiben viszont nines derekov, mint a re-
verenda es a miseruha eseteben, az azt jelenti, hogy a testiseg es a lelkiseg egysege
hangsulyozottabb, es nines sziikseg azok szetvalasztasara, niivel a testiseg funkcionalis
szempontbol megegyezik a lelkiseggel. Nines hatar koztuk, niert a lelkiseg athatja a

* ,,A karinca szabatlan lepelszoknya, amit derekra tekernek es szorkotovel (bernyoccal) megkotnek. Regi
magyar neve a kerekito. Hosszu szalu, vekonyra sodort, hazi festesu gyapjubol szovik, negynylistosen,
savolykotessel, szeles szovoszekben." Kosa-Szantho Vilma: Csango nepviselet. In: Kardaius Janos (szerk.):
Hargita megyei nepviselet. Csikszereda, 1979. 139-140. old.
** Isten teremtett vilaga harom osszetevobol all: testisegbol, lelkisegbol es szellemisegbol. Ha ezt a harmas
tagozodast az ember felepitesere vetitjiik ra, akkor ezeket egymastol ket elvalaszto vonal hatarolja el, a nyakvonal
es a derekvonal. Igy az ember testen a nyakvonal fdlotti resz a szellemiseg tartomanya, a nyakvonal es a
derekvonat kozti felsotestiink a karokkal egyiitt a lelkisege es a derekvonal alatti resz a testisege. Ezt a tagozodast
- mutatis mutandis - megtalaljuk a novenyek es az allatok eseteben is.
FENYHOZOK

testiseget. Gondoljunk a magyar Szent Korona azon zo-

manckepeire, ahol az apostolok egesz alakjukban jelennek
meg.
Itt alljunk meg egy percre. Amikor merleg-tulajdonsa-
gokrol beszeliink, akkor az allatov Merleg idoegysegenek
tulajdonsagaira gondolunk. A Merleg idoegysege az oszi
napejegyenloseggel kezdodo honap az evkorben. Az oszi
napejegyenloseggel a vilagossag es a sotetseg labilis egyensu-
lyi allapotba keriil. Mar masnap felbomlik ez az egyensuly,
mert a sotetseg elkezd novekedni a vilagossag rovasara. Ez
az egyensulyvesztes befele huzo tendenciakat indit el a termeszetben, es a menedek-
kepzes fele forditja az eletet.
Ezert ha meg akarjuk jeleniteni ezeket a tulajdonsagokat, olyan jelet kell hasznal-
nunk, amelynek a kiilsosegeire jellemzo a labilis egyensulyi allapot, amely tehat a
napejegyenloseg labilis egyensulyi helyzetere utal. De ugyanakkor arra is utal, hogy ez
az idoszak mindamellett megtartja az eletet egy sulyos megprobaltatas-sorozatban.
Megprobaltatast jelent ugyanis az elet szamara, hogy mostantol egyre rovidebbek lesz-
nek a nappalok, hosszabbak az ejszakak, es egyre hidegebb lesz. A Merleg havaban ki-
alakitando, illetve felkeresendo menedek ilyenforman valodi letsziiksegletet fejez ki:
arra szolgal, hogy az elet tul tudja veszelni az egyre sulyosbodo megprobaltatasokat ta-
vaszig.
Mindaz tehat, ami egy nagy es fenyegeto mozgasrendsze-
ren beliil menedeket adhat, es ezzel egyidejuleg viszonylagos
egyensulyt kinal az elet szamara, a Merleg jeleben
osszegezodik. A Merleg-tulajdonsagok megidezqje tobbek
kozott a feszek, a barka, de a kalap
is. A kalapnak a formaja a Merleg
jelet mutatja, ugyanakkor a kalap a
keszen, kiviilrol kapott szellemi ja-
vak osszessegenek megidezqje is.
Ez a keszen kapott szellemiseg le-
het egyvalamely konkret szellemi termek, egyfajta hagyo-
many, egy gondolatrendszer stb., amely meghatarozza az
eletiink menetet egy adott kozossegben. Amely biztonsa-
got, menedeket ad, es viszonylagos egyensulyi allapotot is
biztosit szamunkra mindaddig, amig uj es mas hatasok nem
ernek. Vagyis olyan kalapot hordunk, amilyent tagabb er-
telemben vett neveloink a fejiinkre tettek. Ezert szoktuk
ugy nevezni azt az embert, akit nagyon erosen befolyasol a
kornyezetetol keszen kapott szellemiseg, hogy: vaskalapos.
 DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE

A noknel a fejkendo az, ami a ferfiaknal a kalap.

Ez is a keszen kapott szellemiseget jelenti, ami be-
folyasolja az asszony eletet, sot akar reszletekbe
nienoen is meghatarozhatja viselkedeset, cseleke-
deteit, beszedet. Ha valaki ferjhez ment, attol a pil-
lanattol kezdve az ura hatarozza meg az eletet, meg
a gondolkozasat is, ezert mondjuk, bogy bekotot-
tek a fejet. Mert a falusi ember jol tudja, bogy az az
allat, amelyiknek bekotik a fejet a jaromba, ettol a
perctol kezdve nem a maga ura, hanem mas paran-
csol neki. A kendonek a kalaphoz kepest van azon-
ban egy erdekes, az osszehasonlitasban csakis ra
jellemzo tulajdonsaga. Az, bogy a flilet takarja, va-
gyis a viselojet korlatozza a hallasban. Ugy is
mondhatnank, meggatolja, bogy idegen szellemi
termek hassa at, es az eddigi egyensulyabol kibillentse.
Marmost, ha ez a kiviilrol, azaz ferjetol vagy papjatol keszen kapott szellemiseg any-
nyira meghatarozza a gondolkodasmodjat, bogy mindent csak eszerint tesz, akkor az
asszony hogyan fog bemenni a templomba? Termeszetesen fejkendoben. A katolikus
pap a templomban visel valamit a fejen, vagy nem? A pap nem, viszont az egyhazi hi-
erarchia bizonyos lepcsofokatol kezdve igen, sot kotelezoen. Ez azt jelenti, bogy egy
papnak meg lehetnek sajat elkepzelesei, inditvanyai, egyedi megvalositasai, de mar egy
piispoknek nem, mert az 6 eletet feliilrol iranyitjak, szellemi mukodeset az egyhazi ha-
gyomany hatarozza meg. Hogy ez a hit kerdeseben sines maskepp, arra nezve alljon
itt ket idezet. A Concilium Vaticanum I. (1869-1870) a kovetkezoket mondja ki: ,,Tb-
vabba isteni katolikus hittel hinni kell rnindazt, ami az irott vagy athagyomanyozott
isteni igeben van, es amit az Egyhaz akar iinnepelyes itelettel, akar a rendes es egye-
temes tanitoi hivatal utjan, mint isteni kinyilatkoztatast hinni javasol."* A katekizmu-
sok is hasonlokeppen fogalmaznak: ,,A katolikus keresztenynek mindazt hinnie kell,
amit Isten kijelentett es a katolikus egyhaz elhinni ajanTV*
Visszaterve a szoknyahoz, ha a noi minoseg nem forog, vagy ha egyediil forog egyen-
letesen, valamint ha a ferfi ugy tudja porgetni, hogy kozben nem er a szoknyahoz, a
szoknya alakja teljes kor (gyuru) alakzatot mutat feliilnezetbol. A helyben alias es a ki-
egyensulyozott forgas feliilnezete a gyurus galaxis kepet adja. Ebbol a tulsagosan ki-
egyensulyozott zart korbol azonban elet nem tud letrejonni, ez pedig a szuz tulajdonsa-

* ,,Porro cum fide divina et catholica ea omnia credendo sunt, quae in verbo Uei scripto vel tradito continentur
et ab Ecclesia sive ordinario et universali magisterio tanquam divinitus revelate credenda proponuntur" (Sess. 3,
c. 3.); Denzmger, 1792. Mirbt, 458, 16.
**J. Deharbe: Gr. Katechismus. 36 oldal.
FENYHO/OK

ga. Es ekkor jut esziinkbe, hogy a pap, meg mielott felszen-

telnek, colibatusi*, azaz sziizessegi fogadalmat tesz, ami azt je-
lenti, hogy tiszta eletet fog folytatni. Ugyannyira, hogy a tes-
tiseget feladja, hogy azt az egyensulyt, ami a lelkeben van,
megvalositsa az eletben, a gyiilekezeteben es a nepe koreben,
ami az 6 kis es nagy csaladja. Ha a szoknya-viseletnel mara-
dunk, ez azt jelenti, hogy a ,,szoknyat" a masik nem kozbe-
iktatasa nelkiil mukodteti. Miert? Mert 6 sziizessegi fogadal-
mat tett, ami azt jelenti, hogy az anyasagot
nem vallalja, azaz gyennektelen marad. Mert
a tancban, a porgesben a masik nem, a ferfi
kozbelepese azonnal megvaltoztatja ezt az al-
lapotot, es elinditja a liikteto, egyszer egyik,
masszor masik iranyba valo forgast, amely mar a spiralgalaxisok, az allat-
ovi mozgasrendben pedig a Rdk jelet irja le. Marpedig a Rak az evkor-
ben kivaltodo tulajdonsagok koziil a josag, a szeretet es az ingyen
kegyelem** rnegidezoje. Igy valhat az anyasag a Rak-tulajdonsagok kepviselqjeve, mert
az anya a maga eletet kockaztatja, sot a teljes biologiai szintu enjet feladja azert, hogy 6n-
felaldozo szeretetebol szerelmes gyermeket vilagra hozhas-
sa es felnevelje.
Marmost a katolikus papok ilyen ertelemben igenis
szoknyat viselnek. Ezzel abrazoljak, hogy akar a szeme-
lyes eletiik feladasaval is vallaljak a rajuk bizott nep szol-
galatat, testi-lelki-szellemi gyamolitasat. Vallaljak a tisztasagot mind a harom szinten,
hogy az egyensulyt visszaallitsak a vilagban, elkeszitsek a szellemi, lelki es testi erte-
lemben vett menedeket a hivek szamara, es azt meleg csaladi feszekke rendezzek.
Ha tovabb boncolgatjuk a ruhazat kerdeset, esziinkbe jut, hogy a miseruha altalaban
csipkes. Magyar ferfi pedig ruhazatan nem viselt es nem visel csipket. Foleg nem olyat,
akkorat es olyan reszein a ruhazatnak, ahol es amilyent a misezo papok.
Az eddig szamba vett ,,noies" ruhazati sajatossagokkal szemben a reformatus lelki-
pasztornak palastja van, amit viszont kifejezetten ferfi viseletkent tartunk szarnon. Ez,
ha jobban megnezziik, inkabb hasonlit formajara, szabasara nezve a cifraszurhoz, mint

* A colibatus, azaz papi notlenseg, latinul coelibatus, a coelebs szobol ered, ami notlent jelent. Viszont a Herbert
Haag-ele Bibliai Lexikon a colibatus szo ertelmet a sziizesseg cimszo alatt targyalja.
** Ingyen kegyelem: ,,valamilyen dolog vagy szolgaltatas fizetseg nelkul valo ingyenes adasa, illetve elfbgadasa,
vagy elvetele. Az azonban, hogy valami ingyen van, nem jelenti az ingyen kapott vagy elvett dolog
ertektelenseget... Isten szeretetenek nagysagat mutatja, hogy ajandekait nem lehet penzen megvasarolni. Isten
kegyelme: ingyen kegyelem." Keresztyen Bibliai Lexikon. Kalvin kiado, 1993.
Az ingyen kegyelem gyakorolasa nem kizarolagosan Istenjoga, hanem a mi kotdessegunk is! Ez azt jelenti, hogy
en ugy kell tudjak adni, munkalkodni, elni, hogy mastol nem varok vissza semmit, valamint ha ertem cselekszi
meg ezt valaki, akkor azt az ingyen kegyelmet en is el tudom fogadni.
 DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE

mondjuk, egy kiralyi palasthoz. Ami erdekes a dologban,

az az, hogy mind a reformatus lelkipasztori palast, mind
a cifraszur csak magyar nyelvteriileten jelenik meg, csak-
is a magyarsagra jellemzo. Magyar reformatus lelkipasz-
torok viselik a Karpat-medenceben, de ha a nagyvilag-
ban keresgeliink, ott is csak a magyar gyiilekezetekben
szolgalok hasznalnak ilyen palastot. A vilag tobbi refor-
matus lelkesze mas tipusu viseletet hord. Ez jellemzo a
masik protestans felekezetre is, amely sajatos magyar
,,tennek", az unitarius lelkipasztorok palastjara. A cifra-
szurnel viszont nines mit kommentaljunk, mert ez a ma-
gyar viseletdarab egyedi a vilagon, es csak magyar nyelv-
teriileten talalhato meg.
A cifraszuroket a kutatok ket nagy csoportba soroljak.
Az egyiket a masiktol
masiKtoi az
kiilonbozteti meg, hogy az
egyiknek kis felallo nyaka van, mig a masiknak, a regebbi
tipusunak nines. A magyar reformatus es unitarius lelki-
pasztori palast a regi tipusu, nyak nelkiili cifraszurre ha-
sonlit. A palastnak is, mint a cifraszurnek, hatrahajlo gal-
lerja van, annyi kiildnbseggel, hogy a cifraszur negyszogu
gallerjahoz kepest a palast gallerjanak alapja ugyan negy-
szogu, de szelenek formaja cifrazott. A ket viseletdarabnak
az eleje is hasonlo. Itt egy keskeny savot talalunk, amely
anyagat es disziteset nezve ugyanolyan, mint a gallere, vi-
szont mas, mint a viselet tobbi resze. A cifraszur eseteben
az anyag mindenhol poszto, de
a galler es az elej kitiintetett
resz, mivel altalaban ezen a ket
reszen - egymashoz kepest le-
nyegileg ugyanolyan - diszitest talalunk, mig a szur tobbi re-
sze disziteden. A lelkipasztori palast eseteben ugyanez a hely-
zet, csak nem a diszites, hanem az anyag minosege az, ami ki-
emelt jelentosegu reszkent tiinteti fel a gallert es az elejt, ami-
nek anyaga altalaban barsony. A cifraszurok elejet csatos szij-
jal, osszeakasztoval lattak el, amelyet ket oldalt rozetta, ,,ta-
nyer" rogzit. Ezt talaljuk a lelkipasztori palastoknal is, csak ott
nem csatot, hanem zsinoros kotest hasznalunk az elok ossze-
akasztasahoz, mint a zsinorozott kabatok eseteben.
A kotekedok azt mondhatjak erre: igen am, de a cifra-
FENYHOZOK

szurnek van ujja, mig a palastnak nines. Erre nyugodtan vissza

lehet kerdezni, hogy vajon miert nines? Mert a cifraszur ujjat
sohasem hasznaljak ugy, mint egy kabatujjat, hogy a kezet at-
dugnak rajta. Olyannyira nem, hogy altalaban be is fenekel-
tek, es elelmet, vizet, italt, illetve kiilonfele ,,keszsegeket" tet-
tek bele. Marmost a lelkipasztornak, mivel nines sziiksege
szolgalata ideje alatt, amig viseli a palastot, arra, hogy ,,cifra-
szurje" ujjaban taroljon bizonyos dolgokat, gond nelkiil el le-
het hagyni az ujjakat. Amint azt meg is teszik. De vajon csak
ezert nines ujja a palastnak? Nem!
Ahhoz, hogy a valaszt meg-
kapjuk, elobb sziikseges tisztaz-
ni, hogy a lelkesz, amikor pa-
lastot visel, szellemi, lelki vagy
testi, azaz fizikai tevekenyseget vegez? Fizikait semmi-
keppen nem. Raadasul a testiseget a szoszek el is takar-
ja, ugyannyira, hogy idealis esetben a szoszek magassa-
ga a lelkipasztor koldokeig er. Ezert van az, hogy ameny-
nyiben a lelkipasztor alacsony, podiumot tesznek be a
szoszekbe. Marad a szellemi es a lelki tevekenyseg ker-
dese. Sokan a szellemi tevekenyseg mellett teszik le a
voksukat, egyebek kozt azzal indokolva dontesiiket,
hogy predikacio kozben a lelkesz jol meg kell gondol-
ja, mit mond, amit mond, azt hogyan mondja, koveti-
e az elkezdett gondolatmenetet stb. Igen am, de ha a
lelkeszi szolgalat szellemi tevekenyseg, akkor az azt jeleni, hogy a lelkipasztor eszer-
vekkel probalja meggyozni az embereket olyan dolgokrol, amiket esszel nem lehet fel-
fogni. Kiilonben is: az emberek lelkehez, illetve lelkere nem lehet eszervekkel hatni,
csak ha lelekbol, szivbol szolunk. Tehat amikor egy lelkipasztor palastos szolgalatot ve-
gez, akkor lelki tevekenyseget folytat, amiert a lelki-pasztor nevet is viseli. Ezt ta-
masztja ala az a megfigyeles is, hogy amikor a lelkesz lelekhez szoloan predikal, az au-
raja nem a feje koriil fenyesedik ki es no meg, hanem a vallain.*
Amint a katolikus reverenda eseteben azt lattuk, hogy a lelkiseg athatja a testiseget,
ugy a reformatus palast eseteben is ez tortenik, es itt sines helye a magamutogato testi-
segnek. A karok viszont a lelkiseghez tartoznak, es megsem jelennek meg. Vajon miert?
Azert, inert a palastviseleskor a lelki tevekenyseg nem a teremtett vilagnak karok f altal
valo tovabb-alakitasaban nyilvanul meg, hanem az Ige szolasaban, azaz beszedben. Es ez
az Igevel valo teremtes ,,meltatlan bar, de hivatalos" folytatasanak szamit. Marmost az

* Ez a megfigyeles Geczy Gabor acomfizikus- egyetemi tanartol szamiazik (szobeli kozles).

 DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE

Ige ugyan a szajunkon keresztiil tavozik

beloliink, viszont a lelkiinkbol fakad. Ez azt
jelenti, hogy minden egyes szo, amely
lelekbol fakadoan elhangzik, vegso soron a
szellemiseg szurqjen keresztiil hat a hivek
gyiilekezetere. Ezt fejezi ki, amikor aldas koz-
ben a kez felemelkedik a szellemiseg szintje-
re, es akkor is csak a kezfej latszik ki a palast
alol, hogy a lelken atjovo Isteni aldast tovabb
sugarozza a gyiilekezet fele, ami az emberek-
ben testet olt a kozben elhangzo Ige hatasara.
Az eddigieket osszefoglalva annyit elmondhatunk, hogy a reformatus lelkipasztor
ruhazata a katolikus pap ruhazataval szemben ferfias. Csipke helyett zsinoros a ruhaja,
mint a palastja is, es eredetileg csizmat viselt. Ha mara a csizmat jobbara fel is valtotta
a cipo, valamit magara ado lelkipasztor azert meg ma is zsinorozott ruhaban, azaz
,,bocskaiban" vegzi a szertartasokat. Ha pedig a szekularizacio ennel is melyebben ha-
tott a lelkipasztorra, meg akkor is, a kor es az etikett szerint ferfiasan oltozve, azaz za-
koban es nyakkendot viselve szolgal. (Itt megjegyzem, hogy a szekularizacio a katoli-
kus papokra is hatott, hiszen ma 6k sem jarnak allandoan reverendaban. Ez a teny
azonban az eddigi megallapitasainkon nem valtoztat, hiszen a misen nekik is kotelezo
a reverenda es a miseruha viselese.)
A ferfi oltozetehez regebben szorosan hozzatartozott a fejfedo, legyen az kalap, kucs-
ma vagy siiveg. A reformatus lelkipasztornak siivege van, ami arra utal, hogy viseloje nem
akarmilyen ember, hanem nemes. Nemesi mivoltahoz mindamellett nemcsak a siiveg,
illetve annak viselese koti a reformatus lelkipasztorokat, hanem mindenekelott Bethlen
Gabor nemesi adomanylevele 1629-bol, amellyel oket es csaladtagjaikat megnemesitet-
te es feladatukkal megbizta.* De min-
ket nemcsak ez erdekelhet, hanem az
is, hogy az ilyen modon keszen kapott
szellemisegjeloloje, a reformatus papi
siiveg mennyire befolyasolja viselo-
jenek eletet. Bizvast elmondhatjuk:
csak annyira, amennyire egy egeszse-
ges magyar ferfi eletet befolyasolja
nepenek hag^'omanya. Peldaul ugy,
hogy ha bemegy a templomba, ahol
kapcsolatba akar lepni Istennel, leve-
szi a siiveget.

* Ez a nemesi oklevel a Kolozsvari Egyetemi fokii Egyseges Protestans Teologiai Intezet leveltaraban talalhato.
FENYHOZOK

A fej szorzete

Hivatalos allaspont, azaz irott szabalyzat

nincsen a fejszorzet viselesere vonatkozoan.
Viszont hagyomany, azaz iratlan szabaly az,
hogy katolikus pap
ff
nem viselhet bajuszt, il-
letve szakallat. Oszinte katolikus teologusok
mindamellett elmondjak, hogy bar a teolo-
gian ma sem engedik meg nekik, hogy ba-
juszt vagy szakallat viseljenek, de ha majd
kikeriilnek onnan, akkor noveszteni fognak.
Tehat ha ezt az iratlan szabalyt egyesek meg
is szegik, talan dacbol, talan nem gondolva vegig, mi celt szolgalhat egy ilyen tilalom,
meg igy is kimondhatjuk, hogy altalaban a katolikus papok nem viselnek sem bajuszt,
sem szakallat.
Ha most mar kozelebbrol megvizsgaljuk a kerdest, egy masik iratlan szabalyra is
bukkanhatunk. Eszerint a reformatus lelkeszeknek kotelezo
ugyan a bajusz, viszont tiltott a szakall. Azert a szakall tilalmas,
inert az ortodox papoknak meg eppen ez a kotelezo, de most
ezzel a kerdessel nem kivanunk tovabb foglalkozni. Jollehet ma
a reformatus papok egy resze a divat utan megy, ami azt diktal-
ja, hogy ne viseljiink bajuszt, inkabb szakallt, a reformatus lel-
keszek nagy resze belso indittatasra megis bajuszt noveszt. Ezt a
megallapitasunkat egy ujabb megfigyelessel tamaszthatjuk ala.
Ha a Reformatus Teologiai Intezetben megnezziik a vegzos lel-
keszek tablqjat, azt latjuk, hogy regebben mindenkinek, kivetel
nelkiil, bajusza volt, es nem is akarmilyen, hanem nagy, kipo-
dort bajusza. Es ahogy a mai korhoz kozelediink, ugy valtozik
fokrol-fokra a kep. Amint a tarsadalomban regebben minden rendes embernek baju-
sza volt, mara viszont megcsappant a bajuszt viselok szama, a teologiat vegzettek tab-
lojan ugyanezt talaljuk.
'
Fejtegeteseinknek ezen a pontjan meg kell allnunk. Van ugyanis egy gond. Espedig
az, hogy ha a gondolatmenetet igy folytatjuk, akkor az ellensegeskedest szitjuk tovabb.
Ha pedig ez igy van, akkor hianyos vagy torz a kep, amelyet eddig festettiink a figyel-
miink kozpontjaba allitott jelensegcsoportrol. Miert mondom ezt? Mert ha en egy ka-
tolikus papnak azt mondom, hogy 6 az en menyasszonyom, es ezek szerint a felese-
gem is lehet, akkor en 6t verig sertem, es 6 jogosan sertodik meg.
 DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE

Hat akkor nem jo a feltetelezes? De igen, csak...

Nem arrol van szo, hogy a magyar katolikus pap no

lenne, hanem arrol, hogy 6 a noi minoseg kepviseloje a
teremtett vilag szamunkra rendelt megjelenesi szintjen.
A magyar reformatus lelkipasztor pedig nem maga az
abszolut ferfi, hanem csupan a ferfi minoseg kepviseloje
ugyanezen a mukodesi szinten. Ez azt jelenti, hogy a
magyar katolikus pap, mint a katolikus vallas
kepviseloje, vallasaval a noi minoseget hozza, azzal,
hogy a noi, a szuzanyai minoseget mozgositja, mig a
magyar reformatus lelkipasztor, mint a reformatus vallas
kepviseloje, a ferfi minoseget hozza, azzal, hogy az
atyai, a teremtoi minoseget mozgositja. Ha mindezt
megertjiik, nem sertett felek es nem egymas ellensegei
lesziink, hanem egymast kiegeszito, egymast segito ,,hites" tarsak, mondhatnank ugy
is, hitbeli tarsak, vagy eppen hiteles tarsak, akik modellezziik es megeljiik a vilag Isten
altal szabott mukodeset, mar az elso tetten erheto mozdulataban is.
Mi a vilag elso, szamunkra is erzekelheto mozdulata? Az, amikor az Isten megte-
remti a kettossegeket, vagyis amikor minden szinten es minden iranyban a kettozodes
tanui lehetiink. Az Isten teremto szavara megmozdulo vilag elso rezdlileserol semmit
sem tudunk, azt meg elkepzelni sem tudjuk. Szamunkra az elso erzekelheto mozdu-
lata a vilagnak az, amikor az Egybol ketto lesz. Amikor az Egy Isten, aki ,,Atya, Fiu,
Szentlelek, teljes Szentharomsag, egy orok, igaz Isten", megteremti a kettosseget.
Amely elso kettosseg tovabbi kettossegeket indit utjukra, ekkeppen:
1. ,,Kezdetben terenite Isten az eget es a foldet": tl
(fliggoleges iranyu osztas),
2. elvalasztotta a vilagossagot a sotetsegtol: *-->
(vizszintes iranyu osztas),
3. a mennyezettel elvalasztotta a fbldon levo vizeket az egi vizektol:
ti (fliggoleges iranyu osztas),
4. elkiilonitette a szarazfbldet a tengerektol: *--*
(vizszintes iranyu osztas),
5. letre hozta a terbeliseget es az idobeliseget az allatov
megteremtesevel: egyszerre fliggoleges es vizszintes iranyu osztas,
6. megteremtette a vizi es a szarnyas (levegoben 616) allatokat: tl
(fliggoleges iranyu osztas),
7. barmokat es vadakat teremtett (a csuszomaszok szerintem vadnak
szamitanak): *-->(vizszintes iranyu osztas),
8. es vegiil: ,,monda Isten: Teremtsunk embert a mi kepunkre es
FENYHOZOK

hasonlatossdgunkra... Teremte tehat az Isten az embert az 6

kepere, Isten kepere teremte 6t: ferfiuva es asszonnya
teremte oket." (I Moz. 1, 26-27)

Tehat ez a kettozodes a vilagnak az elso tetten erheto megnyil-

vanulasa. Ez a keleti hagyomanyban is megtalalhato, mint a Jang
es a jin, azaz a vilagossag es a sotetseg, vagy a jo es a rossz
kettossege. Miert fontos nekiink a kettozodes? Mert a szoban for-
go kettosok egymas kiegeszitoi, es csak parban adjak - mindig az
eppen esedekes letezes-szinten - a teljesseget.
Nos, a katolikus pap es a reformatus lelkipasztor feladatkore -
az eddig es eztan tekintetbe veheto jelek szerint - hasonlo ertelemben kepez egyiitt,
egymast kiegeszitve, egyetlen teljesseget. Ugyanugy ;.-.-: ..,-:
egymas kiegeszitoi 6k szemely szerint is, mint a csalad-
ban a ferfi es a no, ahol amit nem tud adni az egyik, azt
adja a masik, es amit nem tud megtenni a masik, azt _«««
•i i, i •
megteszi az egyik. A mi csaladunk viszont a magyar nem-
;''•''' io
zetj amihez nekiink husegeseknek kell lennunk hitiink altal,
hogy elnyerjiik Koronankat. Tehat ahogy egy csaladban az
apa testesiti meg az Atyat, mint a ferfi minoseg legma-
gasabb kepviselqjet es az anya a Szuzanyat, mint a noi
minoseg kepviselqjet, ezt a kettosseget a nemzet elete-
ben, a refonnatus lelkipasztor, mint az Atya kepviseloje es a katolikus pap, mint a
Szuzanya kepviseloje valositja meg. Valamint a katolikusok a magyar nemzeten beliil
a noi, anyai minoseg kepviseloi, es a reformatusok a ferfi, apai minoseg kepviseloi. A
tovabbiakban ebben a nagysagrendben gondolkozva vizsgaljuk meg teteliinket, mert
ha ez a kettosseg kimutathato a magyar egyhazak, illetve vallasfelekezetek mukodesi
szintjen is, akkor egyertelmu, hogy akik ezt a legmagasabb szinten kepviselik, azokra
is ervenyes.
 DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE

Tetnplomi szertartds es rendtartds

Az orvosok kirnutattak, hogy a noknek es a ferfiaknak nem egyforman mukodik az

agyuk, es ebbol kifolyolag maskepp tajekozodnak. A nok ugy tajekozodnak idegen
helyen, hogy ahol elmennek, osztonosen megjegyeznek bizonyos dolgokat, mint pel-
daul egy jelzolampat, egy kirakatot, egy szobrot, egy epuletet es ha vissza kell menni
a kiindulasi ponthoz, hiaba van rovidebb ut, 6k csak ott tudnak visszamenni, ahol mar
jartak, pontrol-pontra. A ferfi pedig ahol jar, azt a teriiletet felterkepezi, es ha vissza
kell menni a kiindulasi ponthoz, a felterkepezett teriiletet fentrol tekintve es az egta-
jak szerint tajekozodva, osztonosen bar, de a legrovidebb iiton kepes celba jutni. To-
moren fogalmazva mit jelent ez? Azt, hogy a no vizszintes irdnyban tajekozodik, mig a
ferfi fiiggoleges irdnyban,
Miert fontos ez? Mert ha bemegyiink egy katolikus templomba, mit latunk? Tele
van a templom keppel, legyen az fresko vagy tab-
lakep. Ezek a fbldi vilagunkban valo tajekozodast
segitik elo. Vagyis ha en ebben a vilagban vizszin-
tesen akarok tajekozodni, akkor a freskok es az
oltarkepek segitenek, mint egy-egy utjelzo tabla,
amit a Feny vilagit meg, azaz a Vilag Vilagossaga
olvassa le, utmutatasukra. Megmutatja, mikor,
hoi es milyenek vagyunk, valamint hogy milye-
nekke valhatunk. Tehat az Igazsag Napja minosit minket.
Es ha bemegyunk egy reformatus templomba, mit latunk? Lemeszelt falakat. Erre
mit mond egy ,jol ertesiilt"? Hat igen, igazuk volt azok-
nak, akik megallapitottak, hogy a reformacio csak pusz-
titott, rombolt, nem turte meg a szent kepeket es a fres-
kokat, mert balvanyimadasnak tartotta stb.... Vajon mi
tortenhetett? Semmi kiilonos, csak viszonyitasi rendszert
valtoztattak oseink. A reformacioig vizszintes iranyban, a
szentkepeken es a freskokon vegighalado Vilag Vilagos-
saga szerint rendeztek be eletiiket. A reforrnacioval tob-
be nem a vilagban jaro Megvalto szerint, hanem a
menny(ezet)en, a mennyben levo Igazsag Napja szerint
tettek ezt. Hiszen a lelkipasztorok igy szoltak hozzajuk, es igy szolunk ma is: ,,Ne csak
f f
a Foldet nezziik, hanem tekintsunk fel az Egre is!" Es hogy ez nemcsak szolam ma-
radt, a reforrnacioval es a ,,meszelessel" egy idoben megjelennek a templomokban a
kazettas mennyezetek, amelyeket szinten a Vilag Vilagossaga jar vegig, leolvasva az
uzenetiiket. Csakhogy ez az iizenet nem e vilagbol jon, hanem kozvetleniil a
mennybol, es nem csak e Fold, hanem a vilagmindenseg rnukodeserol szol. Tehat ak-
kor es abban az idoben reformatus eleink nem gyuloletbol meszeltek le a freskokat es
FENYHOZOK

tavolitottak el a szentkepeket, ahogy azt sokan rosszindula-

tuan allitjak, es talan tettek is Nyugaton, hanem egyszeru-
en nem volt tobbet sziikseg rajuk. Es ha ,,...a so
megizetleniil, mivel sozzak meg? Nem jo azutan semmire,
hanem hogy kidobjak..."(Mt. 5, 13)
Ha az elobb vazolt tulajdonsagokat tovabb bontogatjuk,
azt mondhatjuk, hogy a no, mivel egymagaban nem tud ta-
jekozodni, es sziiksege van a segitsegre, a Jo Isten megadta
neki ezt az 6 ferjeben. Ezert van az, hogy normalis esetben
a feleseg koveti a ferjet, es nem forditva. Ezt Pal apostol ta-
nacskent igy fogalmazza meg minden asszonynak: ,,Ti asz-
szonyok a ti sajat ferjeteknek engedelmesek legyetek, mint
az Urnak. Mert a ferj feje a felesegenek, mint a Krisztus is
feje az egyhaznak es ugyan 6 megtartqja a testnek. De mikeppen az egyhaz engedel-
mes a Krisztusnak, azonkeppen az asszonyok is engedelmesek legyenek ferjoknek
mindenben." (Ef. 5, 22-25) Ez hogy nezett ki a katolikus
templomban? Ugy, hogy a hivek a templomhajoban mind-
annyian az oltarral szemben helyezkednek el, az egyik sor a
masik mogott. A pap a gyiilekezetnek hattal all, es felmutat-
ja azt, akit kovetni kell. Ez pedig nem mas, mint Krisztus
teste. Ezert van az, hogy egy katolikus misen nem a szent-
beszed a legfontosabb, hanem az oltari szentseg felmutatasa.
Az, hogy ma a misezo pap szembefordulva a hivekkel mu-
tatja fel az oltari szentseget, vagyis az Ur testet, ebbol a
szemszogbol vizsgalodva teljesen mindegy.
A ferfi a tajekozodasban abbol indul ki, hogy 6 a kozpont,
es koreje rendezodik a vilag. Tehat 6 nem a kor keriileten kell menjen, hogy elerje
celjat, hanem a kor sugaran. Igy valik 6 az asszony fejeve, akinek viszont meghata-
rozza az utjat. Gondoljunk arra, hogy ha en ramutatok valamire, es ugyanakkor en va-
gyok a kor kozeppontja, akkor a koztem es a ramutatott dolog kozti tavolsag nem lesz
mas, mint egy kor sugara. A ferfit viszont egyediil ez az egy pont befolyasolja, aminek
6 itt a foldon csak vetiilete, es ez nem mas, mint az Ur. Ezt a magyar neptanc is na-
gyon szepen alatamasztja. Amikor a ferfi es a no tanc kozben egyiitt forog, a ferfi
majdnem egyhelyben, sajat tengelye koriil fordul meg, mig a no szabalyos kort ir le,
megkeriilve a ferfit. Tehat mindkettojiik forgastengelye a ferfie, igy a kornek, amit
egyiitt hoznak letre, a kozeppontja nern kettojiik koze esik, amint azt elvarnank a mai,
egyenjogusagra alapozodo vilagszemleletlinkkel, hanem a ferfi. Ennek egyik cafolha-
tatlan peldajat a Szeki csardasban talaljuk, ahol a helyi hagyomany megkoveteli: a fer-
fi ugy kell forogjon, hogy ha letesz egy penzdarabot a belso laba ala, a penzdarab ott
maradjon mindaddig, amig egy iranyba forognak. Ez hogy nez ki egy reformatus
 DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE

templomban? A reformatus rendtartasban azt latjuk, hogy a gyiilekezet nem az Ur asz-

talaval szemben, hanem az Ur asztala koriil helyezkedik el, mint az orszaggyulesen
megjeleno egyenlo rangu ferfiak, akik a vilag sorsat tartjak a kezlikben. A lelkesz pe-
dig nem szentbeszedet mond, hanem Iget hirdet.
Ha mar eszrevettiik, hogy ugy helyezkednek el, mint az orszaggyulesen megjeleno
ferfiak, akkor az is erdekes, hogy a politizalas eredetileg a ferfiak dolga volt. Marmost
a katolikus pap csak felsobb engedellyel nyilatkozhat politikai kerdesekben, mig a re-
formatus lelkipasztorok kozott tobb politikus is akad, valamint minden lelkipasztor va-
lamilyen szinten politizal.
De maradjunk meg egy kicsit a
templomi elhelyezkedesnel. Ha
falun, ahol meg a hagyomanyos
rend szerint iilnek, bemegy a
templomba egy ,,bolcs" varosi,
honnan tudjuk, hogy 6 a hagyo-
manyunkkal meg csak beszelo vi-
szonyban sines? Onnan, hogy azt
mondja: mindegy, hova iilok, es
nem a neki megfelelo helyre ill.
^L^^l Erdemes a hagyomanyos iilesren-
f^fi^^* det megfigyelni, a szoszekkel
szemben allva. Mit vesziink eszre?

Romal katolikus lemplom alaprajza es a hagyomanyos ulesrend

D D

Azt, hogy nem hiaba jelenik meg a templom rnennyezeten a vilagmindenseg mukode-
se, mert ezek tudnak valamit, amit tudtunkra adnak a templomi ulesrend altal is. A
templom terenek kozepen, mint a kor kozeppontjaban az Ur asztala van, es ekore
rendezodnek. A templom teret, a templomhajot ket reszre osztja a Feny jarasa, egy vi-
FENYHOZOK

lagos reszre, ami a keleti resz, es

D
V agossag
egy sotet, arnyekos reszre, ami a
So'tetseg s
Ferfiak
bejarata ) \
nyugati resz. A jobb kezre eso
\_—__ 1 | reszben a Nap az uralkodo, mig
'1 1 i i
1,
i>
I
i
1
I
i
1 a bal kezre esoben a Hold. A
J 1 •- | llra^Ttal, |
P
Ny
jobb oldal es a Nap a ferfi tulaj-
Nok bejarata
-n donsagok megidezqje, mig a
bal oldal, ahol a sziv talalhato es

\b oldal
\e
4^
Ea!
A nok
\l i

hey4 '
a Hold, a noieke. Igy tehat ter-
meszetes, hogy a keleti reszben
A karbaji a leanyok helye t A karban a egeiyeke
iilnek a ferfiak, a nyugatiban
pedig a nok. Eddig meg nines
Magyar reformatus templom alaprajza es a hagyomanyos ulesrend
semmi kiilonos ebben, habar ez
mar igy nem talalhato meg a katolikus templomi iilesrendben, mert ott mindenki nyu-
gatrol jon be, es kelet fele fordulva helyezkedik el. Persze mind a ket esetben keletelt
templomokrol van szo. Viszont akkor valik erdekesse a dolog, ha megkerdezziik, hoi
van a helyiik a fiu es a leanygyerniekeknek? Az asszo-
nyok fblotti karzaton iilnek a fiugyermekek, es a fer-
fiak fblott iilnek a leanygyermekek, valamint oda ke-
riil az orgona is, nem veletleniil (a katolikus temp-
lomban az orgona a nyugati karzaton van). Miert
ilyen ez a rend? Az okos neprajzosok rajottek: azert,
hogy a leanyokat az anyak tarthassak szemmel, a fiu-
kat pedig az apak, es ha netalan nem viselkednek ren-
desen az istentiszteleten, otthon majd jon a neveles.
Az en tapasztalataim szerint istentisztelet elott nevel-
tek meg a gyermekeket es nem utana, de ez most
nem ide tartozik.
Ha az iilesrendet feliilrol megnezzuk, akkor mit
latunk? Korbe rendezodott gyiilekezetet, ahol min-
denki a neki megfelelo helyre iil. Megtalalhato a vi-
lagossag es a sotetseg kettose, a sotetsegben van egy
kis vilagossag, es a vilagossagban van egy kis sotetseg. Vagyis minden ferflben van egy
kis noiesseg, hiszen 6 is erez, szeret, es minden noben van ferfiassag, hiszen ha kell,
vedi es oltalmazza csaladjat. Ez nem mas, mint a keletrol jol ismert jin-jang keplet.
Igen am, de baj van, mert peldaul Siklodon nem jart egyetlen keleti szerzetes sem,
hogy tole ezt a rafmalt szekely ellopja. Viszont a ferfi dolga, hogy a vilagot mar az elso
rezdiileseben is ismerje. Es a meg meg nem fertozott, egeszseges magyar reformatus is-
meri is. Jelez a ,,fentieknek" es tanitja a fbldieket.
Ha az agy mukodeset tovabb vizsgaljuk, akkor meg az allapithato meg, hogy a no
 DEZSO TlBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE

egyszerre tobb mindenre tud figyelni egyforma ha-

tekonysaggal. Ez azzal magyarazhato, hogy ameddig
az asszony tevekenykedik, azalatt pontosan kell
tudja, melyik gyenneke hoi van, mit csinal stb. A
ferfi ezzel szemben teljes hatekonysaggal egyszerre
csak egy dologra tud osszpontositani, hiszen ha
imadkozik, reviil, nem foglalkoztathatja, hogy mit
csinal peldaul a szomszedja a kertben. Ezert van az,
hogy a nok altalaban kivancsibbak, mint a ferfiak,
oket minden erdekli, es kell is, hogy erdekelje. Ez
is azt tamasztja ala, hogy a katolikus templomban
helye van a szentkepeknek, freskoknak, hiszen egy-
szerre tudnak figyelni a misere is es arra is, ami ko-
riilveszi oket. Mig a reformatus reszrol el is hang-
zik, hogy csak Isten Igejenek van helye a templom-
ban. Hiszen 6k egyszerre csak egy dologra tudnak
figyelni, sot nekik egyszerre csakis erre az egyre szabad figyelniiik, az Igere, ami el-
hangzik.
Geczy Gabor atomfizikus es egyetemi tanar egy nagyon fontos kerdest tett fel, ami-
re azutan 6 maga adta meg a valaszt. Miert nincsenek a reformatusoknak szent helye-
ik, mig a katolikusoknak vannak? Erre a valaszt megint csak abbol kiindulva tudjuk
megadni, hogy megvizsgaljuk, milyen termeszete van a ferfmak es milyen a nonek. A
ferfiember nemigen erzekeny a lathatatlanra, a misztikumra, 6 inkabb arra hivatott,
hogy letrehozzon, megvalositson dolgokat, mig a no a lelek mukodesere van rahan-
golva. O kepes a lathatatlan eroket is megerezni, meglatni es mukodtetni. Peldaul a
szeretetet, a maga esszencialis valosagaban, ami ebben a megkozelitesben szinten meg-
foghatatlan. Ennek mi a kezzelfoghato nyoma? Az, hogy templomba inkabb az asszo-
nyok jarnak, mint a ferfiak, ha az aranyt nezziik. Mi tortenik a csaladban, mondjuk
egy etkezes soran? Az apa, mint pap
imadkozik, es ezzel alkalmas es alkal-
matlan idoben egyarant szent idot es
szent helyet teremt, ahol es amikor
f
megjelenik az Ur. Az anya ezzel
szemben csupan reszt vesz az etel- es
italaldozat bemutatasaban, amit az
apa vezet le. Ugy is rnondhatjuk,
hogy nem a no hoz letre, hanem ne-
ki hoznak letre szent idot es szent
helyet.
Tehat a ferfi magatartasa a kovet-
FENYHOZOK

kezo. O a kor kozeppontja, ahol es amikor 6 jelen van, ott es akkor van a szent ido
es a szent hely. O ugyanis allando es kozvetlen kapcsolatban van az Atyaval, es igy
kozvetleniil toltekezhet es toltheti fel a helyet. Ezert nines sziiksege szent helyekre,
hogy szent idoben elzarandokoljon oda, mig ezzel szemben a nonek sziiksege van er-
re, mert 6, mint a befogado minoseg kepviselqje, valahol fel kell toltekezzek. Ez ugy
jelentkezik a szoban forgo ket felekezet eseteben, hogy a reformatusnak nines sziikse-
ge szent helyekre. Nem is erti, mi a lenyege a zarandoklatnak, annak, hogy valaki fel-
keres egy szent helyet. Ezzel szemben a katolikus azt nem erti, hogy a reformatus mi-
ert nem erzi a szent helyek felemelo, lelket es testet feltolto erejet, es miert nem latja
be a zarandoklas fontossagat.
Ujabb miert: a reformatus lelkipasztor miert nem jar hazat szentelni, mint a katoli-
kus pap? Nagyobbik flam megijedt a kutyatol, es attol a pillanattol kezdve betegesen
felt minden kutyatol, annyira, hogy a hazban, ahol arnyek volt, mindenhol kutyat la-
tott. Hogy ebbol kigyogyitsuk, 6nt akartunk ontetni, mivel mi nem tudtunk. Meg-
kerdeztiik, ki tud ont onteni a faluban, es elmondtak, hog)-' majdnem mindenki. Meg
is beszeltiik egy falubeli asszonnyal, hogy elvegzi az onontest. Ugyanakkor megker-
deztiik az illetot, mire van sziiksege, hogy sikeres legyen a muvelet. Elmondta, hogy
eloszor is szentelt onra. Ekkor megdermedt a levego korulottiink, mert atvillant az
agyamon: reformatus lelkesz nem szentel meg targyakat, foleg egy ondarabot nem.
 DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE

Hat akkor? Elvigyiik katolikus, netan ortodox pap-

hoz? Szerenyen megkerdeztem: es hogy szentelik
meg az ont? Amire 6 nagy termeszetesseggel elmond-
ta: egyszeruen elviszem a zsebkendobe takarva a
templomba, es ott megszentelem, ugy hogy imat
mondok ra. Tovabb kerdeztem: van erre valami kiilon
szoveg is? Megtudtam, hogy nines, hanem szabadon,
megszokott vagy megtanult sablonok nelkul imadko-
zik, hogy egy targy megszentelodjek. A tortenet tob-
bi resze nem ide tartozik, de ez osszefugg azzal, amit
most itt boncolgatunk. Ekkor esik le a tantusz: hat
persze, egy csaladban a ferfi az, aki szentesithet vala-
mit. Emlekezziink vissza: a ferfi teremt maga es csaladja szamara szent helyet es szent
idot. Hat akkor szentelni ne tudna? A katolikus pap megszenteli a templomot, a ha-
rangot, a hazat, a kenyeret, az etelt, az italt, mindent, mig a reformatus lelkipasztor
nem. Nem azert, mert nem tudna, hanem mert nines sziiksege ra. Mert a hivei sajat
maguk is mindent meg tudnak szentelni.
A szent helyek kerdeseben, amint a szenteles eseteben is, a viszony ugyanaz, mint
a falkepek es a mennyezetkepek kozott. Vagyis a katolikusok eseteben vizszintes es
kozvetett kapcsolat van Isten es ember kozott, mert a falkep vetiilet, mig a reforma-
tusok eseteben egy felfele iranyulo, azaz fuggoleges es kozvetlen kapcsolat adodik, hi-
szen a mennyezetkep magat a mennyet idezi a gyiilekezet fole.
Akkor tegyiik fel a kerdest: ha a ferfi meg tud szentelni, vajon meg tud-e aldani? Hat
persze! A csaladban aki megald, az az apa, mig az anyat megaldjak, es aldott allapotba
keriil, majd aldott anyava valik. Hogyan jelentkezik mindez a ket felekezet eseteben? A
katolikus pap a mise vegen, mikor aldasra emeli kezet, tenyeret felfele forditja, oda,
f
ahonnan jon az Atyai aldas. Lehivja az aldast, es igy szol: ,,Aldjon meg titeket az Atya,
a Fiu es a Szendelek." Majd mond egy aldasszoveget. Tehat nem 6 aid meg! A keze tar-
tasa is azt mutatja: 6 csak keri es fogadja az aldast. Erre is szoktak biztatni: kerjen aldast a
hivei szamara. Hogy nem 6 aid meg, el is mondja 6 maga, amikor igy fogalmaz: ,,Ald-
jon meg..." Ezzel szemben a reformatus lelkipasztor istentisztelet vegen, amikor aldasra
emeli kezet, a tenyeret a hivek fele forditja, mert Istennek aldasa a tenyerebol, mint egy
erositobol sugarzik felejlik, es peldaul igy szol: ,,Az Ur Jezus Krisztus kegyelme, az Atya-
nak szeretete es a Szentleleknek megszentelo es megtarto
ereje legyen es maradjon mindnyajan miveliink." Ugy is
mondhatjuk, hogy a katolikus pap veszi, mig a reformatus
lelkipasztor osztja Isten aldasat.
A hivok kozvetett, illetve kozvetlen kapcsolata Istennel
megmutatkozik a gyonasban, illetve abban, hogy a reforma-
tusok nem gyakoroljak a flilbe gyonast. Vizsgaljuk meg
FENYHOZOK

kozelebbrol ezt a kerdest is. ,,A bunbocsanat

sacramentumanal kiilonosen lathato modon all a
pap kozvetitokent Isten es ember kozott, amennyi-
ben sajat megitelese szerint hoz biroi dontest es a
sacramentum hathatosagat kezeben tartja." Az el-
kovetett bunok feloldozasa a pap altal tortenik, amit
hallhato szoval kell kimondani, mert ,,a feloldozas
biroi aktusa konszekralo jellegu, nem kinyilvanito".
Tehat ebben az esetben nyilvanvalo az Isten es em-
ber kozti kozvetites. A ,,konszekracio" kifejezessel
pedig, ami megszentelest, felszentelest jelent, ujra a
J^ kozvetett kapcsolatnal vagyunk, ami az elobbi kifej-
tes soran a vizszintes iranyultsagot jelentette, es ez-
zel visszajutottunk a noi minoseghez. A reformatu-
sok eseteben epp az ellenkezojet tapasztaljuk. Ott
nem fogadjak el a flilbegyonast, sem mint sakramentumot, sem pedig mint gyakorla-
tot. A reformatusok szemelyes es kozvetlen kapcsolatra hivatkoznak, amikor a bunba-
natrol kimondjak: ,,A bunbanat az Istenhez valo igaz odafordulas". Ugyanakkor a
bunvallasrol es a feloldozasrol: ,,Hisszlik pedig, hogy elegseges az az oszinte bunvallas,
mely egyediil Isten elott tortenik, akar titkon Isten es a bunos kozott, akar nyilvano-
san a templomban, ahol a bunosok altalanos bunvallasat elmondjak (a templomi szer-
tartason elhangzo es kozosen mondando bi'invallo imadsagra utaF), es nem sziikseges
a bunbocsanat elnyeresehez, hogy valaki buneit flilbesugva a papnak vallja meg", hogy
feloldozast nyerjen. Ugy gondolom, itt is egyertelmu a fliggoleges iranyultsag es a hi-
vek kozvetlen kapcsolata Is-
tennel, ami a ferfi minoseg
megnyilvanulasanak szamit.
Mit gondolnak, regebben
az asszonyok ihattak szeszes
italt, vagy nem? Hat nem!
Meg bort sem ittak, nemhogy
palinkat, sorrol ne is beszel-
jiink. Ez a sajatossag hogyan
jelentkezik a ket felekezet ese-
f
teben? Ugy, hogy a katolikus
egyhaz egy szin alatt osztja ki a
szentseget, ostyat adva es bort
nem, mig a reformatus ket

A zarqjelben levo beszuras tolem szarmazik.

 DEZSO TIUOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE

szin alatt, kenyeret es bort adva a hiveknek. Tovabb folytatva ezt

a gondolatmenetet: ha a ferfi ihatott, vajon hany nap ihatott egy
heten? Normalis ember vasarnap nem ivott, mert mig hat nap a
kocsmaban fogyasztotta a spirituszt, addig vasarnap a templom-
ban kapta meg azt. Vajon hany alkalommal osztanak urvacsorat
egy rendes reformatus gyiilekezetben? Hatszor: advent elso vasarnapjan, karacsonykor,
bqjtfokor, husvetkor, piinkosdkor es a halaado iinnepen ujbuza zsengekor. Ujabb di-
vatok es tulbuzgosag kovetkezteben vannak
gyiilekezetek, ahol urvacsorat osztanak refor-
macio napjan, oktober 31-en, valamint az
egesz gyiilekezetnek a konfirmalas alkalmaval
(egyebkent csak az ifju konfirmandusoknak
osztanak), ami altalaban viragvasarnap szokott
lenni. Ma mar szorvanyosan arra is talalunk ^^^^^^H .^V^N /
peldat, hogy urvacsorat osztanak falutalalkozo,
korosztaly-ta-
lalkozo eseten
is. Kovetkezte-
teskeppen: az aldoztatasnal csak etelt kapnak a hivek,
mert az etel a no dolga, mig urvacsorazaskor etelt es
italt, mert az ital a ferfie.
Az elobbi tetel vilagit ra az egy szin alatt, illetve a
ket szin alatt torteno aldoztatas (azaz urvacsoraosztas) e
kiilonbsegenek lenyegere. Az aldoztatas es az urvacso-
raosztas kozott van azonban egy ennel nagyobb es fon-
tosabb kiilonbseg is. Ez abban nyilvanul meg, hogy az
ervenyesen felszentelt katolikus pap atvaltoztatja az os-
tyat Krisztus valosagos testeve, aki taplalja a hivot hite-
ben, valamint az orok elet es a feltamadas remenyeben.
A katekizmusok az aldozas hatasarol
igy szolnak: ,,Mivel azonban az ember
a kegyelem altal oltatik be Krisztus
testebe es egyesiil az 6 tagjaival, ebbol
kovetkezik, hogy a sacramentum mel-
to elfogadoiban a kegyelem novekedese
kovetkezik be; es mindazt a hatast,
amit a testi etel es ital jelent a testi
eletnek, amennyiben fenntartja, gya-
rapitja, megujitja es megorvendezteti
azt, ugyanazt a hatast eri el ez a
FENYHOZOK

sacramentum a lelki eletben."* A noi minoseg alaptulajdonsaga van kimondva ezzel,

hogy tudniillik az aldozas eredmenye, hatasa egyfajta novekedes. Ezzel szemben a re-
formatus pap nem valtoztatja at a kenyeret Krisztus elo testeve, mint a katolikus pap,
hiszen azt, hogy az anyagbol, a materiabol elo testte valjek, a no tudja kozvetlenul
megtenni es megtapasztalni. A reformatus pap egy test-verszerzodes szentesitoje, ami
abban nyilvanul meg, hogy kenyeret es bort oszt ki. A kenyer a megtoretett test je-
gye, es a bor a kiontott vere. Amikor magunkhoz vessziik a testet es a vert, e test-
verszerzodes altal valunk testverekke a Jezus Krisztusban, a jegyek kiosztasa kozben el-
hangzo Ige hatasara. A reformatus pap kenyeret es bort ad, mikozben Iget mond, a
hivo ezeket magahoz veszi, megeszi, lenyeli, es benne megy vegbe a csoda, az Ige ha-
tasara, tehat 6 Igevel teremt.
Kik vehetnek iirvacsorat? Az elso
kitet, hogy az illeto szemely legyen
megkonfirmalva. Mi a konfirmacio? A
gyermekkoraban megkeresztelt ifju
nagykorusitasa es beavatasa. Ez a
kovetkezokeppen tortenik: istentiszte-
let kereteben a konfirmalo ifjak elobb
hitismereteikrol tesznek bizonysagot,
majd a keresztseg szentsegevel kapott
isteni kegyelmet, a szolgalatra valo
megbizatast, valamint a keresztyeni
elethez tartozo igereteket es kotelezettsegeket felnottkent, sajat meggyozodesiik sze-
rint, hitiik megvallasaval elfogadjak, es eskiivel vallaljak. Ez utan a bizonysagtetel es
f
fogadalomtetel utan tortenik a beavatas, a kovetkezokeppen: a fiatalok az Ur asztala
kore sorakoznak, terdre borulnak, a gyiilekezet felall, es a lelkipasztor kezeit a fejiik-
re teve, elmondja a beavato-aldo formulat. ,,A minden kegyelemnek Istene tegyen
erosekke, allhatatosakka es tokeletesekke a hitben es fogadasteteleitek teljesiteseben.
A mi Urunk Jezus Krisztusunknak Atyja adja meg nektek az 6 gazdag dicsosegeert,
hogy hatalmason megerosodjetek az 6 Lelke altal a belso emberben, hogy lakozzek a
Krisztus hit altal a Ti szivetekben. A mi Urunk Jezus Krisztus es a mi Atyank, ami-
keppen volt a mi atyainkkal, legyen es maradjon Szentlelkevel sziintelen Ti veletek.
Amen" A kezratetel ugy tortenik, hogy a lelkesz az ur asztala koriil terdre borult es
egymas kezet megfogo ifjak koze, a korbe beall, ugy hogy egyik oldalan egy fiu es a
masik oldalan egy leany legyen, majd ezek fejere helyezi tenyeret, zarva a kort.

* ,,Et quia per gratiam homo Chnsto incorporatur et membris eius unitur, consequens est, quod per hoc
sacramentum in sumentibus digne gratia augeatur; omnemque effectum, quern materialis cibus et potus quoad
vita megunt corporem, sustentando, eugendo, reparando et delectando, sacramentum hoc quod vitam operatur
spiritualem." Denzinger 698., Mirbt 236,33.Ez a nemesi oklevel a Kolozsvari Egyetemi foku Egyseges
Protestans Teologiai Intezet leveltaraban talalhato.
 DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE

Amennyiben keves ifju van, hogy nem

tudnak kort kepezni az Urasztala kortil,
akkor egyenkent mindenik fiatalnak a fe-
jere helyezi mindket tenyeret, es igy
mondja el a beavato-aldo formulat. Ezt
kovetif a felhatalmazas, aldasra emelt kez-
zel: ,,En pedig, mint a mi Urunk Jezus
Krisztusnak es reformatus anyaszentegy-
hazunknak hivatalos szolgaja, egyhazunk
onallo tagjainak nyilvanitalak titeket es
f

felhatalmazlak az Uri szent vacsora vetelere. A nagykegyelmu szent Ur Isten csele-

kedje, hogy sem halal, sem elet, sem angyalok, sem fejedelemsegek, sem jelenvalok,
sem semmi mas teremtmeny el ne szakitson titeket az 6 szerelmetol, mely vagyon a
rni Urunk Jezus Krisztusban." Csak ezutan valik az ifju a gyiilekezet nagykoru,
felelosseget hordozo es teljes jogu tagjava.
A reformatus konfirmalasnak vajon mi felel meg a katolikus vallasban? Sokan azt
gondoljak, hogy az elso aldozas, mivel az elso aldozaskor reszesiil eloszor a katolikus
hivo Krisztus testebol, mint a reformatus konfirmalaskor az urvacsorabol. A kerdesre
a valasz jo is meg nem is, mert ha a beavatast vessziik figyelembe, ami a tenyleges cel-
ja a konfirmalasnak is, akkor a bermalas. Igy azt mondhatjuk, hogy a konfirmalasnak
az elso aldozas es a bermalas egyiitt felelnek meg. A tovabbiakban a bermalast vizsgal-
juk, mert a beavatas szertartasa es celja erdekel, hogy vajon miben kiilonbozik a refor-
matusetol. Mi a lenyege a bermalasnak? ,,A
bermalas a Szentlelek teljes kiaradasa ugy,
arnint Jezus Krisztus atadta az apostolok-
nak a Szentlelket Husvet vasarnapjan, az-
tan nagyobb nyilvanossaggal Piinkosd nap-
jan." A katolikus hit szerint is a ,,bermalas
szentsege noveli es elmelyiti a keresztseg-
ben kapott kegyelmet. Tovabba erosebben
kapcsol benniinket Krisztushoz, megerositi
istengyermeksegiinket, noveli benniink a
Szentlelek het ajandekat: a bolcsesseget, az
ertelmet, a jotanacsot, a lelek erosseget, a tudomanyt, ajamborsagot esf az istenfelel-
met. Ugyanakkor tokeletesebbe teszi az Egyhazzal valo kapcsolatunkat. Es veglil meg-
adja a Szentlelek erejet hitiink terjesztesehez es vedelmehez." Lathatjuk, hogy mind-
ket esetben, mind a reformatusoknal, mind a katolikusoknal lenyegeben arrol van szo,
hogy a keresztsegben megkapott keg)'elmet most mar tudatosan elfogadja, a keresz-
tyeni szolgalatot vallalja, es ehhez beavatas kozben megkapja a Szentlelek erejet valla-
lasa elvegzesere, vallasa megtartasara. A Szentlelek atadasa ugy a konfirmalas, mint a
FENYHOZOK

bermalas eseteben szukcesszio* altal kozvetitodik, aminek az eszkozlqje a reformatu-

soknal a lelkipasztor, a katolikusoknal a piispok. Illetve a pap is bermalhat bizonyos
koriilmenyek kozott, esetlegpiispoki engedellyel. A fogalmazasbeli kiilonbseg az, ami
szembe tunik, valamint az, hogy a katolikus egyhaz szentsegnek tartja a bermalast, mig
a reformatus a konfirmalast nem. Hogyan tortenik a beavatasi, azaz a bermalasi szer-
tartas? A bermalast megelozoen hitismereteikrol bizonysagot tesznek a megberrnalan-
dok. Majd a bermalas kozben az ifju bermalkozok kiallnak egy sorba, mogejiik allnak
a bermakeresztsziilok, es jobb keziiket a bermalkozo jobb vallara helyezve varjak,
amig a szentseget kioszto piispok, sorban haladva, hozzajuk erkezik. A bermalas szent-
seget a homloknak krizmaval (szent olajijal) valo megkenese es kezratetel formajaban
szolgaltatjak ki, mikozben ezek a szavak hangzanak el: ,,Vedd a Szentlelek ajandeka-
nak jelet". A bekecsok, ami a szertartas vegen kovetkezik, jelzi es kinyilvanitja a piis-
pokkel es minden hivovel valo kozosseget, a jelkepes pofon viszont azt jelzi, hogy a
beavatott vallalja az elet ezutan kovetkezo csapasait.
A kotekedok mar biztosan meguntlk ezt a hosszii ismertetot, es igy szolnak: minek
ez a sok szoveg, hiszen latjuk, ugyanarrol van szo, csak ,,pepitaban".

^ Igen, csak ,,pepitaban", Es ennyi tarkasag eleg ahhoz, hogy feltegyiink egypar
ujabb kerdest. Miert van ott a bermakeresztszulo tanukent, jelezve a kezratetellel,
hogy az elkovetkezendokben vallalja az ifju bermalando tamogatasat?
*& ,,Sziikseges, hogy a bermalkozoknak legyen bermasziilojuk, aki majd
vezetqjuk lesz abban, hogy teljes keresztenyi eletet eljenek." Figyeljiink fel
a kiilonbsegre: nem berma-keresztsziilorol, hanem bermasziilorol esik szo.
A ,,bermakeresztszulo" elnevezest csak a hivek hasznaljak, azt is rosszul, va-
loszinuleg azert, mert a bermalkozok a bermalas alkalmaval kapnak meg
egy uj nevet is.

^0- De hat mar van neve az ijjunak!

^ Ez alkalommal egy szent nevet kap, amit 6 maga valaszt. Jo, hogy szolnak,
mert ezzel maris ujra ,,temanal vagyunk". A no eleteben kovetkezik be az
a pillanat (jo esetben), amikor is nevet valtoztat, azaz felveszi a ferje nevet,
akit 6 maga valasztott. Sot, amikor megtortenik az uj nev felvetele, az
eskiivokor van egy tanu, akit mi nepiesen nasznagynak neveziink, aki val-
lalja, hogy a fiatalokat az elkovetkezendokben tamogatja. Ezzel szemben a
ferfi nem veszi fel a felesege nevet, amint a konfirmacio eseteben sem kap
az ifju meg egy nevet.

* Szukcesszio: egymas utan kovetkezes, egymasutanisag, utodlas, jogutodlas, orokosodes, orokseg, hagyatek.
Bakos Ferenc: Idegen szavak es kifejezesek szotara. Akademiai Kiado, Budapest, 1989.
 DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE

"Y- O, ne legy mar ilyen szorszalhasogato, hiszen e kivetelevel a tobbi stimmel, meg-
van a kezratetel stb.
"$" Igen, de a kezratetel a bermasziilo altal tortenik, arnikor a jobb kezet a bermal-
kozo jobb vallara teszi, a reformatusoknal viszont a lelkipasztor teszi a kezet,
pontosabban a tenyeret a konfirmandusnak - nem a vallara, hanem a fejere.

••Y* Nem - nem! A bermalkozasnal is, amikor kezratetelrol beszeliink, arragondolunk,

amikor a puspok a jobb keze negy ujjaval megerinti a bermalkozofejet, mikozben
a krizmaval, azaz a szent olajjal keresztet ken -jobb kezenek hiivelykujjaval - az
ifju homlokara.
•*v" Tenyleg csak gondoljatok, hogy ez kezratetel, mert kezratetelrol valqjaban
csak akkor beszelhetiink, amikor az egesz kezedet, azaz a tenyeredet teszed
a fejere, hogy a Szentlelek rajtad atfolyo ereje tenyeredbol rasugarozzon az
ifju fejere, es fejen keresztiil az egesz lenyet atjarja. Ahogy, mondjuk, egy
apa rnegaldja a fiat. Ehhez kepest, ami a bermalas eseteben tortenik, az csak
keztamasztas, hogy a megjeloles pontosabb legyen.

•Y- Na es a csok? Arrol nem szoltok semmit ebben a vonatkozasban!

^ Mert nem igazan ferfias cselekedet. Kiilonben a jelkepes pofonrol is hall-
gatnak az irasaitok, nehogy valaki meg poenkodva igy szoljon: a beavatott
ugy kezdi a maga uj eletet, ahogy a szekely felesege. Rogton pofont kap az
uratol, jol vesse eszebe, ki az ur a haznal. Es ha a nem is szolgalt ra az asz-
szony, majd raszolgal.

•v" Mindegy, mondjon, amit akar az elmeleterol, mert ezek amugy is csak
kulsosegekben megnyilvanulo dolgok, a Unyeg beliil fan.
"v*J61 mondjak, ezek csak kiilsosegek, de ma, amikor olyan elterjedt divat a
pszichologia, es rnindenki ert hozza, tudni kene, hogy minden kiilsoseg,
cselekedet, meg akkor is, ha az akaratlanul nyilvanul meg, a belso en kive-
tiilesenek tekintheto. Ezert van az, hogy egy jo pszichologus az ember aka-
ratlan gesztusaibol megmondja, milyen ember is vagyok. Es meg kell erte-
ni, nem a katolikus egyhazat akarom lejaratni, vagy a reformatusnak a
felsobbseget bizonyitani, hanem azt szeretnem kimutatni, hogy a ketto
egymas kiegeszitqje kell legyen, amint a ferfmek rendeltetesszeruen a no a
kiegeszitqje, a nonek a ferfi. Ezt a Szentiras igy mondja: ,,Annakokaert el-
hagyja a ferfm az 6 atyjat es az 6 anyjat, es ragaszkodik felesegehez: es lesz-
nek ketten egy testte."(!A/16z 2, 24) Itt nem egymas fble rendeltsegrol van
szo, hanem egymas melle rendelesrol, pontosabban egymasert valo
rendeltetesrol.
FENYHOZOK

De terjiink vissza a kiilsosegekhez es a szokasokhoz. A csalad-

ban ki pipazhatott? A fern. Elmondok egy erdekes esetet. Amikor
csaladokat latogattam, a hazaknal nem dohanyoztam. Mikor azu-
tan egy hozzam is kozelebb allo ozvegyasszony hazahoz ertem, es
beszelgetesre keriilt sor, megkerdezte a nyolcvan esztendos Lina
nanyo: Tiszteletes ur, nem akar ragyujtani? Hogy egy kis ember-
buz is legyen a hazban. Mert amiota meghalt az uram, se ize, se
f
buze ennek a haznak. Es akkor en ,,fustoltem" egyet, szives oro-
mest. Hova akartam kilyukadni ezzel a tortenettel? Oda, hogy a
nonek ahhoz, hogy biztoiisagban erezze magat, megnyugodjek,
f
sziiksege van arra, hogy erezze maga mellett a ferfi jelenletet. Igy
tehat a katolikusoknak rustol a papjuk, hogy erezzek a ,,ferfi
buzt", az Atya jelenletet. Mig a reformatus templomban nines
sziikseg erre, hiszen 6k a ferfi minoseg kepviseloi.
Vajon niiert nem flistol a reformatus pap a templomban? Any-
nyit tudni kell, hogy a templomi fustoles, akarcsak a pipazas, a
fustaldozathoz vezetheto vissza. Egy hagyomanyos csalad tiszta
szobajaban mind a ferfinek, mind a nonek megvolt a maga szentelye. A ferfi szentely a pi-
patorium volt, a noi szentely a ,,kasz-
ten"(komod), rajta a ket gyertyatartoval. Ket-
tejiik kozott reformatus csaladban a tiikor, ka-
tolikus csaladban pedig a Szuzanya kepe allt.
Igen am, de a pipazas szakralis muvelet volt,
hiszen a rangidos ferfi a jo ebed utan, pihenes
kozben levette a pipatoriumbol a pipat es pi-
pazott. Mikozben elcsendesedett, elmeren-
gett, ,,utazott", vagy ha divatosan akarjuk ki-
fejezni magunkat, reviilt, hogy lehozzon
olyan informaciokat, amiket a hetkoznapi eletben nem tudott volna megszerezni. Ennel a
tetelnel is azt latjuk, mint a szent helyek es a szenteles eseteben, hogy a noknek, azaz a ka-
tolikusoknak fustolnek, mig a ferfiak, azaz a reformatusok fustolnek maguknak.

Hatdsok

Ha mostanaig kiilsosegekben vizsgalodtunk, akkor nezziik meg most mar a ketfele

felekezeti elet, illetve munka hatasait is. Mikeppen nyilvanulnak meg nepessegiinkben
es tortenelmunkben?
Figyeljtik meg, mashol is igy van-e, mindenesetre tudomasom szerint Csikban, a
Szekelyudvarhely es Csikszereda koze eso teriileteken, Gyergyoban, Haromszeken es
 DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE

a Nyarad menten* fekvo, tiszta katolikus falvak nepesebbek, mint ugyanezeken a vi-
dekeken a tiszta reformatus falvak. Vagyis ha nalunk egy reformatus falu lelekszama
200-tol maximum 1500-ig terjed, akkor a kornyeken levo katolikus falvak lelekszama
elmegy egeszen 5000-6000-ig is, peldaul Csikban es Gyergyoban. Ez minek tudhato
be? Szerintem annak, hogy ahol az anya, ott vannak a gyermekek is. Hoi legyen ne-
pes egy falu, ha nem ott, ahol az anyasag kepviseloi elnek, es a Szuzanyat is, aki Ma-
gyarorszag kiralyneja, kellokeppen tisztelik. Ezek pedig a katolikus falvak. Ezzel szem-
ben, ha kemenyen megprobaltatik, vagy eppen veszhelyzetben van a nemzet, akkor a
csaladot melyik tagjaiban eri nagyobb veszteseg? Kik esnek el a csataban azert, hogy
az otthoniak elete biztositva legyen? A ferfmep fogyatkozik meg ilyen esetekben. Es
mostanaig, mar jo ideje, nepiink a kemeny mcgprobaltatas idejet eli. Tehat a reforma-
tus falvak fognak szambelileg megcsappanni. De ez csak idoleges allapot, niert a ma-
gyar nep mindig meg tud es meg fog ujulni.
Marmost, ha a magyar nep eleteben a katolikus vallas a noi minoseget mozgositja,
az anyasaggal es sziizesseggel egx'iitt, a reformatus vallas pedig a ferfi minoseget, az ovo
szeretettel es a teremto josaggal, akkor ez a tendencia tetten erheto kcll legyen a tor-
tenelmiinkben is. Elorebocsatom, hogy nem vagyok tortenesz, de szereny ismereteim
szerint megprobalok egy kicsit vizsgalodni ezen a teren is. Sokszorosan bizonyitott
teny: a honfoglalo magyarok, csakugy, mint elodeik, a hunok es a szkitak,
legyozhetetlenek voltak a maguk koraban. Nemcsak katonailag, hanem az elet min-
den terlileten. Milyen vallason voltak? Megint csak lexikon-adat: a ferfi minoseget, az
Atyat mindenek fblott tisztelo vallason. Nem azert, inert ,,napimadok" voltak, mert
ez ugy nem igaz, ahogy nekiink mindenhol tanitjak, hanem azert, mert a kereszteny-
segnek ahhoz az agahoz tartoztak, amelyet ugy neveziink, hogy ,,szkita kereszteny-
seg", es amelyet iijra felvett es megujitott a magyarsag a reformacioval. Minden teren
fensegesek voltak, es peldat mutattak az egesz vilagnak.
De mielott a gondolatmenetet folytatnank, ismertetnem par szoban, mire alapozom
az elobbi, az osmagyar vallas es a reformacio kapcsolatara vonatkozo kijelentesemet.
A magyar reformacionak letezik egy olyan hagyateka, melyet a mai tudomanyos-
sag, legyen az egyhazi vagy vilagi, nem tud hova tenni, mert nem jo helyen keresi
gyokereit. Ezert nem is foglalkozik vele, pedig minden ketseget kizaroan egyediilallo
jelenseg, ezert nemcsak muveszettorteneti, kulturtorteneti szempontbol fontos, hanem
egyhaztorteneti szempontbol is. Ez a festett kazettak, illetve a festett kazettas mennye-
zetek abraanyaga. Tudomasul kell venniink, hogy a magyar reformacionak letezik egy
olyan kepi beszede, ami mashol ebben a formaban nem talalhato meg, es ennek a ke-
pi beszednek a forrasa itt van nalunk, a Karpat-medenceben es nem Nyugat-Europa-
ban, ahol azt keresik. Mert nem lehet tizezres nagysagrendben, osszhangzatosan, egyik
pillanatrol a masikra, egy muveszetnek ugy eletre kelnie, hogy azonnal a szakralis fel-

* En ezeket a teriileteket ismerem.

FENYHOZOK

adatat is tokeletesen ellassa, es hazai elozmenye ne legyen, sot ahonnan allitolag atvet-
tuk, ott nyomat se talaljuk. Ugyanakkor pedig magyar nyelvteriileten a szkita korig
visszamenoen a kazettas mennyezetek vilagat, abrainak motivumait, jelkepeit, fogal-
mazasi stilusat lepten-nyonion megtalaljuk. Ez azt jelenti, hogy egy azonos kepnyelv
kellett, elevenen mukodjek abban a korban, es ezen a kepnyelven fogalmaz a magyar
reformacio a templomban. A kazettas mennyezetek vilaga, es amugy az egesz magyar
reformacioval kapcsolatos torteneti anyag, olyan lelki es szellemi muveltsegrol tanus-
kodik, amely lenyegesen elter a nyugat-europaitol, sot arra vilagit ra, hogy a magyar
reformacio alapjai nem a nyugat-europai reformacioban keresendok.
 DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE

Akkor mi tortent? Nagyon egy-

szeruen fogalmazva a kovetkezo. A
nyugati reformacio elinditoi megfo-
galmaztak egy jelrnondatot: ,,Vissza
oseink meg meg nem romlott hit-
eletehez!" Igy a reformacio nagyon
regi, melyen gyokerezo emlekeket
szabaditott fel a magyarsagban, ame-
lyek most tudatosan es szervezett for-
maban oltottek format. A magyar re-
formatorok igy sajat oseik vallasat re-
formaltak rneg, azaz ujitottak fel.
Most mar az a kerdes, meg tudjuk-e nevezni oseinknek ezt a reformacio reven
megujult vallasat? Meg! I. Endre kiralyunk egyik rendelete ugyanis neven nevezi
osatyaink vallasat. Ez a dokumentum ugyan eredetiben nem maradt rank, de Matyas
kiraly nagy tekintelyu tortenetirqja, Antonio Bonfini, majd kesobb a Corpus Juris
Hungarici (Magyar Torvenytar) egybehangzoan igy nevezi meg (ragozott formaban):

,,scythico, gentili et ethnico ritu". Ez a jelzos szerkezet magyarra forditva igy olvashato a
Magyar Torvenytar ,,Elso Endre parancsolatja vagy rendelesei" cimu teteleben: ,,meg-
parancsolta, hogy minden magyar, avagy joveveny Magyarorszagon, ki a scythiai osi
pogany* szokast el nem hagyja, Jezus Krisztus igaz vallasara nyomban vissza nem ter es
nem hallgat a szent torvenyre, melyet a dicsoseges Istvan kiraly adott vala, feje es jo-
szaga vesztesevel bunhodjek". A ,,scythico, gentili et ethnico ritu" jelzos szerkezetet
fordithatjuk ugyan olyanforman is magyarra, ahogyan a Torvenytar (Corpus Juris
Hungarici) tette a maga hivatalos szovegeben, de ugy is, hogy ,,szkita nemzeti es nepi
szertartasrend". Mert a rendeletben szereplo ,,ethnico" szonak az alapszava: ,,ethnosz",

* A ,,pogany" szo a latin ,,pagus" szobol kepzodott, amelynek az alapjelentese: ,,sik videk". Pariz Papai Ferenc
1782-ben Nagyszebenben kinyomtatott szotara szerint ez a szo egyetlenjelentesu: ,,Falu". Az okori latin nyelv
szokincset egybegyujto ujabb kori szakkonyv kinalata bosegesebb: ,,1. jaras, keriilet, videk; 2. kozseg, falu".
Ebbol fakadoan a ,,paganus" jelentesei ez utobbi szakmunkaban: mint melleknev ,,1. falusi; 2. pogany"; mint
fonev ,,falusi ember". Pariz Papainal: melleknevkent ,,Falusi, Falun-valo", fonevkent ,,Kiilfbldi, Paraszt". Veg-
kovetkezteteskeppen a pogany szo jelentese: idegen (kiilfbldi), videki, falusi, pusztai, nepi, paraszt(i), nemes,
nemzetes. A pogany szot viszont ma ,,nem kereszteny, istentelen" ertelemben hasznaljuk.
Hogyan alakult a tortenelem folyaman a pogany szo ertelme, amit ma mi megbelyegzeskent hasznalunk?
FENYHOZOK

aminek ,,nep", illetve ,,nem, nemzct, nemzetseg, neptorzs, sokasag, sereg, csoport,
nyaj, falka" a jelentese. A ,,gentili" szonak az alapszava viszont a ,,gens", ami ,,nem-
zetseget" jelent. Tehat a mi osatyaink vallasa a ,,szkita" ,,nepi nemzeti szertartasrend",
amely elnevezest kesobb a Szent Laszlo altal osszehivott szabolcsi zsinat aktai is hasz-
nalnak. Tudniillik, hogy a Szent Istvan uralkodasa elotti idoben a magyarok vallasa
nem mas, mint ,,szkita vallas". (Megjegyzendo: a szabolcsi zsinat aktaiban ugyanerre
a vallasi megnyilvanulasra a ,,hun" jelzot is alkalmaz-
zak!)
De itt alljunk meg egy szora! Vallasrol akkor beszel-
hetiink, ha van egy teljes es kerek tanitasunk a minden-
seg kialakulasarol es fejlodeserol, amit kozmogonianak
neveziink, tovabba van udvtorteneti tanunk, es nem hi-
anyzik a vegso dolgokrol szolo, kerek es az elozokkel
osszefuggo elmeletunk sem, amit exkatologianak neve-
ziink. Akkor hat vallas-e valqjaban, s ha igen, milyen ti-
pusu a mi ,,szkita vallasunk"? Ha a tiltott vallas iildozoit,
a kozepkori domonkos rendi szerzeteseket kerdezziik
meg, 6k, mint a hit es vallas szakertoi, igy valaszolnak:
tenneszetesen vallas, megpedig manicheista. Az 1227-
1498 kozotti inkvizicios jegyzokonyvek arrol beszelnek,
hogy a kozepkori Magyarorszagon lepten-nyomon talalkozunk az ugynevezett

1. A Herbert Haag-fele Bibliai Lexikon szerint az oszovetsegi zsidosag sajat maga, mint ,,valasztott nep", es mas
nepek megnevezesekor, a ,,nep" fogalom kifejezesere foleg az am es a goj, valamint a hozzajuk kepest, elenyeszo
leoni szavakat hasznalta. Az 'am jelolte fogalom jelentese: ,,terfi rokon". Ezzel osszekapcsolodott a versegi ko-
teleknek, a verrokonsagnak es a gondolkodni tudo es itelokepesseggel biro eg>'ennek a kepzete. Az am fizikai
teny, a tagjaiban letezik, az embert eredeti, szemelyes kapcsolat koti hozza. Az 'am nepet, torzset, szovetseget
jelol, a nepnek valamely egysegere utal. Mint Jahve nepe Izrael a tobbi nepet nem nevezte amnak, ezert inkabb
loamnak mondta. De egyszeruen, mint nep, Izrael ugyanugy 'am, ahogy az idegen nepeket is 'ammimnak
moiidja. A gqjjal elvalaszthatatlanul osszefonodik a teriilet (territonum), az uralom es a kulfblddel valo kapcso-
lat. Ilyen ertelemben Izrael nepe foleg akkor keriilt szembe a fogalommal, ill. a tobbi nepekkel, ha idegen ne-
pek uralma ala keriilt, de ha Izrael volt a hodito, akkor magat is gojnak nevezte. A goj fogalmahoz hozzatarto-
zik a kiralysag. A goj szoval az osatyak, akik egy-egy 'am elen alltak, igeretet kaptak valamire, ami tulmutatott
az 'amon. A hanyatlas idejen mindket szo jelentese szukiilt, mig vegiil a nem bibliai zsido nyelvben szakkifeje-
zesse valt, es azt jelolte, aki ellentete volt az igazi zsidonak: a goj.
2. Az Ujszovetseg keves kivetellel az ethne (nepek) szot hasznalja a goj helyett, es ezt mar a nem zsido nepek-
re erti, mig a laoszt az 'am helyett Izrael nepenek jelolesere. Ilyen ertelemben az ethne fogalom meg akkor is
hasznalatos, amikor a keresztenyseget mar hirdettek. Ugyanakkor azonban a laosz kifejezest pedig azokra a ke-
resztenyekre hasznaltak, akiket az igazi, a lelki Izraelnek tekintettek. Igy mar ertheto a poganykereszteny kife-
jezes az Apostolok Cselekedeteirol irott konyvben. Tehat az Ujszovetsegben mar csak a nem-zsido jelentesar-
nyalat oroklodott tovabb.
3. Mert a keresztenyseg utani zsidosag azonban mar a keresztenyeket es a mohamedanokat is gojimnak nevez-
te. Latin forditasban a gorog ethnenek eredetileg a gentes felelt meg, de kesobb, amikor a regi vallasok hivei a
keresztenyseg terhoditasaval jonak lattak a sik videkre (pagtis) visszahuzodni, a gentest felvaltotta a pagani kife-
jezes.
 DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE

,,manicheista eretnekseggel".* Igen am, de a manicheizmus nevadqja, a Krisztus utani

harmadik szazadban elt, parthus szarmazasu Mani, magat ,Jezus apostolanak" nevezte.
Az altala alapitott manicheizmust pedig vallasnak lehet nevezni, mert van teljes es ke-
rek tanitasa a mindenseg kialakulasarol, tovabba van sajatos iidvtorteneti rendszere es
errol szolo tanitasa, valamint a vegso dolgokrol is kerek es az elozokkel osszefuggo el-
melete. Sot, az irasban rank maradt iidvtorteneti rendszere, beleertve annak legfonto-
sabb szereploit, illetve cselekmenymozzanatait, igen messzemenoen egybevag az ugy-
nevezett ,,nagyegyhazi" kereszteny tanitasokkal. Olyannyira, hogy egy-egy frissen fel-
bukkano iras- vagy keptoredek eseteben olykor a lehetetlenseggel hataros annak a
megallapitasa, vajon a ,,megbizhato", vagy inkabb az ,,eretnek" vonulatbol szarrnazo-
nak niinosittessek-e.
De vajon ,,hon-
foglalo" oseinknek
volt-e valamilyen ko-
ziik a ,,manicheista
eretnekseg 1 ' newel
illetett keresztenyseg-
hez, mert ha nem,
akkor egyertelmu,
hogy az a nyugati ke-
resztenyseggel jott be
hozzank. Igen, volt!
Mert az 1800-as evek
derekatol folyamato-
san feltart honfoglalas
kori magyar sirok
legjellegzetesebb le-
lete nem a tarsoly,
nem az ovcsat, nem a mell-, vagy hajkorong, hanern a mellkereszt. Ez a leletanyag,
amely szambelileg is foliilmulja a tobbit, az 1996-os miskolci nagy kiallitason volt
eloszor a maga egeszeben rnegtekintheto. De honnan tudjuk, hogy a manicheista ke-
resztenysegnek koze lenne osatyaink vallasahoz? Onnan, hogy a szkita, a hun es a ma-
gyar targyi emlekanyag, alapjellegzetessegeit, kepi beszedet tekintve sem romai keresz-
tenynek, sem gorog keresztenynek nem nevezheto, mivel a fenyfelszabaditast, mint
iidvtorteneti programot, a nagyegyhaz soha nem ismerte el. Ez a fogalom egyszeruen

* Az inkvizicios perek anyagat, amely pereket a domonkos rend folytatott le ebben az idoszakban, a rend iratai
kozott talalta meg az 1940-es evekben Kassa kozeleben egy domonkos rendi szerzetes, Feher Matyas Jeno. Az
ugynevezett Kassai kodex 289 per jegyzokonyvet tartalmazza, amelybol csak a magyar magusok (taltosok) ellen
folytatott vizsgalatrol 83 jegyzokonyv szol. Feher Matyas Jeno: Kozepkori magyar inkvizicio. Transylvania
Kbnyvkiado Vallalat. Cede Tesrverek Bt., Budapest, 1999.
FENYHOZOK

nines jelen a kellektaraban, ezert ertelmezni, sot leolvasni sem tudja a szoban forgo tar-
gyi emlekekrol. Ugyanakkor pcdig a manicheista tanrendszer gerincc eppenseggel a
fenyfelszabaditas. Tbvabba: magyar eleink olyan jelkepeket hasznalnak, amelyekre meg
kozepesen tajekozott egyhaztorteneszek is gondolkozas nelkiil ravagjak, hogy a
manicheista jelkeptarbol valok. Ilyenekre gondolok, mint: a negyszirmu virag, ami a
kiteljesedett feny jelkcpe, a fenykereszt, a szolo es a dinnye, mint fennyel legnagyobb
mertekben telitett gyumolcsok. Tehat akkor nulyen volt osatyaink vallasa? Egy biztos:
kereszteny!
Ha viszont mindez igy igaz, akkor most mar kozelebbrol is erint benniinket, hogy
miert nevezik az ilyen tanrendszert ,,eretneknek"?* A hivatalos valasz: mert a nagyegy-
haz megitelese szerint a tnanicheizmus eltavolodott az egeszseges keresztyen tudoma-
nyoktol. Mi a manicheizmusnak a fovonaltol valo azon lenyegbevago elterese, a resz-
letsajatossagokon tulmenoeii, amiert eretnekseg vadjaval illetik? Eppenseggel a tan, il-
letve a tanitas alapja. Hiszen a nagyegyhaz ujszovetsegi tanitasa alapjat kizarolag az

* A Herbert Haag-fele Bibliai Lexikon szerint az eretnek szo a gorog haireszisz szobol ered, melynek eredeti
jelentese: valasztas, dontes. Ebbol kovetkezoen: valamilyen tanitas vagy vallasi-bolcseleti iskola, amelyhez az em-
ber valasztas, iUetve dontes alapjan csatlakozik. Kesobb a maskent gondolkodokat belyegzik meg ezzel a meg-
jelolessel. Maga a haireszisz fonev a haireo - venni, nyerni, megragadm, valasztani, illetve a visszahato alaku
haireomai = (maganak) kivenni, kivalasztani igebol ered. A klasszikus gorog nyelvben a haireszisz elfoglalast (pi.
egy varoset), valasztast (pi. valaniely hivataset), hajlamot, dontest, vallalkozast, celratoro szandekot jelentett. A
hellenizmus koraban elso jelentese: tanitas, tan; a masodik pedig: iskola (ahol azt a bizonyos tant, terjesztik, es
ahol aszerint elnek, amint tanitjak). A tant es az annak megfelelo eletet szorosan osszekapcsoltak a gorog-romai
bolcselet vilagaban. Az egyes tanhoz, iskolahoz tartozok termeszetesen bizonyos foku eletkozosseget alkottak,
es elhataroltak magukat a mas nezeteket vallo, mas tekmtelyeket tisztelo, mas tanitokra hallgato csoportoktol.
- Tanitas vag>' szekta, amely tanitasaban eltavolodott az egeszseges keresztyen tudomanytol (eretnekseg).
 DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE
f f
Oszovetseg hatarozza meg. Igy nemcsak a tannak lesz az alapja, hanem a gyakorlatnak
is, ami oda vezet, hogy a eel szentesiti az eszkozoket. Ezzel szemben a manicheizmus,
melyet Manirol neveztek el, ,,nem vetette el kategorikusan az Oszovetseget, mint
iidvtorteneti szempontbol elsorenduen fontos kinyilatkoztatasi format. Csupan nem
biztositott a reszere kizarolagos ervenyt, hanem mint vele lenyegileg egyenertekut,
vegso soron vele egy iranyba mutato es mozgosito tenyezot ertekelte a mindenkori
megteritendo emberkozosseg sajat, helyi hagyomanyanyagat." Ez azt jelenti, hogy a
manicheizmus ujszovetsegi tana nem egyetlen pilleren all, mint a nagyegyhaz eseteben
lattuk, hanem ketton: az Oszovetsegen es a helyi, sajat hagyomanyon. Ezek nem
vezethetok vissza egymasra, es az egyik a masikon kell, hogy megprobalodjek. Ez a
kettos alapokon nyugvo tan viszont a gyakorlatban ugy nyilvanul meg, hogy minden-
kinek a sajat anyanyelven hirdeti az oromiizenetet, vagyis az evangeliumot es vallasi
tiirelmesseget nemcsak hirdeti, hanem el is vele. Igy mar tobb minden ertheto a ma-
gyar reformaciora nezve is. Hiszen reformator eleink, beallva a ,,Vissza oseink meg
meg nem rontott hiteletehez" jelmoiidatot lobogtato nyugati reformatorok zaszlaja
ala, uj eletre tamaszthattak mindazt, ami eddig buvopatakkent titokban kellett eljen.
Elerkezett az ido, teljes vertezeteben es pompajaban ujra eletre kelhetett a mi oseink
judeo-krisztian egyoldalusagoktol es turelmetlensegtol meg meg nem rontott hitelete.
Igy mar ertheto lesz az is, hogyan ,,terhetett at" hihetetleniil rovid ido alatt csaknem
r
az egesz Karpat-medence magyar lakossaga a megreformalt hitre. Igy mar vilagos,
hogy mi valtotta ki Magyarorszagon az olyan merteku megtorlasokat, amelyek pelda
nelkiiliek egesz Europaban (peldaul: negyvenegy predikator galyarabsagra hurcolasa).
Igy mar egyertelmu, hogy miert Erdelyben mondjak ki eloszor a vilagon a vallassza-
badsagot es tiirelmet. Vaiamint az is magatol ertetodik most mar, hogy az elso roman
nyelvu Bibliat szinten erdelyi magyar fejedelem adatta ki.
Igen am, de ahhoz, hogy kerek legyen a kep, meg egy kerdesre valaszolnunk kell. Mi
koze a maniche-izniusnak a szkitakhoz? Hadd idezzem ezuttal szo szennt Pap Gabor mu-
veszettortenesz nyomra vezeto es tomoren fogalmazott valaszat. ,,Nos, barmilyen furcsan
hangozzek is, a manicheizmus forrasvideketol egyenes ut vezet a ,,szkita nemzeti-nepi
szertartasrendhez". Ez az ut pedig, egeszen tisztan, felreerthetetlenul kirajzolodik a vallas-
alapito Manira (gorogosen Maneszra) kozvetleniil vonatkozo, az 6, illetve tanai szarma-
zasat taglalo hagyomanybol. Forrasaink - a mar emlitett Suidas Lexikon mellett a vele
nagyjabol egykoru Photiosz, konstantinapolyi patriarka, a korabbi Theodor bar Konai
(790 korul) es a kesobbi Sziriai Mihaly (1195) - joval elobb elt szerzok beszamoloira ta-
maszkodva, lenyegeben veve egybehangzoan ismertetik ezt a leszarmazasi vonalat. Esze-
rint Mani (eredeti neven Kurbikosz, illetve ennek valamely hangalaki valtozata) egy 6z-
vegyaszszony konyvtarat orokolte, s abban keszen talalta mindazokat a konyveket, ame-
lyeket kesobb a sajat neve alatt tett kozze. Az ozvegyasszony nehai ferje (elettarsa, sors-
tarsa - a valtozatok itt is elteroek) egy bizonyos Buddasz (valtozatokban Budasz, Budesz
stb.) nevu ,,tudomanyos" ferfiu, aki viszont korabban kozvetlen tanitvanya volt a
FENYHOZOK

manicheista bolcsessegek osforrasakent tisztelt, Alexandriaban elo es munkalkodo -

Scythianusnak, az emlitett konyvek valodi szerzojenek. Aki kicsit is jaratos a mitikus nep-
tortenet szovevenyes, am nem logikatlan szabalyrendszereben, az nyomban raeszmel,
hogy mindket ,,szellemi elod" eseteben beszelo newel allunk szemben. Es itt nyugodtan
atadhatjuk a szot szazadunk egyik kivalo muvelodestorteneszenek, az antropozofus isko-
la nagy hatasu kepviselojenek, Albert StefFennek, aki Mani cimu, 1930-ban megjelent
konyveben idevagolag a kovetkezoket irta: ,,Ki volt az a Skythianus? Egy szkita, aki ne-
^ pe nevet, mint sajatjat viselheti, mert
annak egesz bolcsesseget magaban
egyesiti."* - Ehhez nem kell kommen-
tar, hiszen egeszen nyilvanvalo, hogy
maga a manicheus hagyomany jeloli
meg a sajat tudomanya osforrasanak a
,,szkita bolcsesseget". Ennek
Scythianusnak - pedig mar nines fbldi
tanitomestere, mert nines is ra sziikse-
ge. Az 6 bolcsessege ,,nem e vilaghol
valo". Ez az ,,6studas" - amint arra Steffen is ramutat, kozvetlen atadassal keriil tovabb a
,,buddaszi" (ertsd: buddhai, buddhista) tanreiidszerbe, s onnan, most mar csupan attetele-
sen, konyvek kozvetitesevel jut tovabb Manihoz. Arnit tehat a manicheista hagyomany
kozvetit felenk, az masodlagos, mellekuton erkezo tudas. A szkita osbolcsessegnek azon-
ban van egy kozvetlen, egyenes agi orokosodesi voiiala is, s ez Atilla nepen at vezet a ma-
gyarsaghoz." Mindezek utan egeszen nyilvanvalo, hogy a scythianoszi, azaz szkita bolcses-
seg az osforrasa a manicheista tanitasnak. Es pon-
tosan ez az a bolcsesseg, mely alapja a
manicheizmusnak is es az osmagyar vallasnak is,
csak annyi kiilonbseggel, hogy nalunk Andras es
Fiilop apostolok, a ,,szkitateritok" kozvetitesevel
szuretleniil es egyenes agon oroklodott a szkita
keresztenyseg, mig a manicheizmus ennek csak
oldalaga. Ezert fontos, hogy hangsulyozzuk: A
magyar osvallas, vagyis a szkita keresztenyseg
nem azonos a manicheizmussal, es nem
vezetheto le belole, mert az elobbi a forras, az
utobbi csak szarmazek. De ugyanakkor az
osmagyar vallas rekonstrualasa erdekeben feltetle-
niil sziiksegiink van erre az oldalagra, mert a rank
maradt manicheista iratok es a manicheizmusrol i
'Albert StefFen: Mani. Verlag fur Schone Wissenschaften, Uornach und Stuttgart, 1930. 11. oldal.
 DEZSO TlBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE

szolo irasos dokumentumok oldaliranybol megiscsak megvilagitjak a mi osmagyar valla-

sunkat, amirol viszont alig van irasos emlekiink, csak a szajhagyomany es az abraanyag ad-
hat rola hiteles kepet.
Elobbi rovid fejtegetesiink alapjan lathatjuk, hogy a magyar reformacioval ujra
olyan jelkepek elevenednek meg szakralis helyszineken, melyek dokumentaltan is a
szkita korig nyulnak vissza. Ez a szkita erkolcsiseg erkezik vissza a honfoglalokkal a
Karpat-medencebe, es ez ujul meg a magyar - nem lehet elegge hangsulyozni: csakis a
magyar! - reformacioval. A szkita osbolcsessegbol es a szkitateritok, Andras es Fiilop
apostol tanitasaibol szarmazo vallast nevezik a reformacioig szkita keresztenysegnek.
Erzekelheto, hogy folyamatrol van szo, amely fejlodes nem all meg a Szent Istvan-i
teritessel, hanem csak hangsulyaiban veszit, kiilonben vegig ott lappang a felszin alatt,
hogy azutan feny deriiljon ra, es megujulva eletre keljen a reformacioval. Az uj elet-
re kelt szkita keresztenyseg jelkepeinek olvasata azonban ma az aranylag jol dokumen-
talt manicheizmuson keresztiil nyer szamunkra megerositest. A kapcsolat a szkitak es
a manicheizmus kozott mindossze annyi, hogy a manicheizmus tanainak egyik fo for-
rasa a szkita osbolcsesseg. Pontosabban: a manicheizmus a szkita keresztenyseg oldal-
aga. Tehat a manicheizmus oldalarol ujra megerositodik az a - mas forrasokbol korab-
ban mar kimutatott - teny, hogy a ,,szkitaknak" nevezett nepek a Krisztus utani elso
szazadokban mar keresztenyek voltak, es hogy a reformacio a szkita keresztenyseget
ujitotta fel.
E kitero utan terjiink vissza eredeti temankhoz. Ott maradtunk el, hogy keresztyen
honfoglalo oseink a maguk koranak megfeleloen a leheto legmagasabb szintet kepvi-
seltek, mind vallasilag, mind erkolcsileg, anyagilag eppugy, mint szervezetileg, akar
katonailag is, egyszoval minden teren. Es peldat mutattak az egesz vilagnak. Igen am,
de aki a legmagasabban van, hogyan emelheti fel a tobbit? Ugy, hogy alaszall, ingyen
kegyelembol. Ezt szeretetbol kell vallalni, es ugy megtenni, hogy a masikokat ne alaz-
za meg, sot ebbol 6k ne vegyenek eszre semmit. Mert ha ezt eszreveszik, akkor nieg-
alaztatnak, es akkor nem felemeltiik, hanem meg inkabb lesujtottuk oket. Ezt a misz-
sziot vallalta a magyar nep Szent Istvannal. Hogy akar a sajat elete kockaztatasaval is
magabol a legjobbat adja, halalos ellensegeinek is. Ennek a vallalasnak az egyik leg-
szebb kepjele, amely a reformatus egyhaznak is cimereve valt, az ugynevezett ,,peli-
kan", amelyik felszakitja sajat keblet, hogy verevel taplalja fiokait. Ennek a kepjelnek
egyik osi alakvaltozata egy szkita lelet, ahol a turulmadar sajat keblet nem a fiaiert sza-
kitja fel, hanem hogy a karmaiban (egynemely magyarazatok szerint a karmajaban) tar-
tott hegyi kecsket, a Bak-tulajdonsagok letetemenyeset verevel taplalja, igy adva neki
uj eletet. Ezt az onfelaldozo magatartast a leghetkoznapibb letszinten, a mindennapi
eletben a no, pontosabban az anya abrazolja azzal, hogy testi epsege, sot elete kockaz-
tatasaval is vallalja az uj elet vilagrahozatalat. Ahhoz, hogy ezt a vallalast meg is tudjuk
valositani, a magyar nepnek olyan vallalasra, azaz vallasra volt sziiksege, amelyik a noi
minoseget mozgositja, az anyasaggal es a sziizesseggel, mint a ket fo noi erennyel
FENYHOZOK

egyiitt. Ezt a vallast vette fel a magyar nep Szent Istvannal. Ezert ajanlja a Szuzanya
kegyelmebe orszagat Szent Istvan, es lesz Magyarorszag kiralyneja Szuz Maria. A vi-
lag viszont mind a mai napig meg van gyozodve rola, hogy nem ingyen kegyelembol
es ertiik vettiik fel a katolikus vallast, hanem 6k gyoztek meg minket - fegyverrel,
ahogy a meggyozest altalaban gyakoroljak - ennek a fontossagarol.
Es adta magabol a legjobbat a magyarsag, vagy nem? Adta. Ne emlitsunk mast, csak
azt, hogy a Szuzanya-tiszteletet a vilag a magyaroktol kapta, Szent Gellert piispok koz-
vetitesevel. Vagy azt a sok arpadhazi szentet, akit a magyarsag adott a vilagnak. Igen
am, de ha valaki szeretetet ad, akkor annak kevesebb lesz? Nem, hanem csak tobb lesz.
Es ez nemcsak a szeretettel van igy, hanem mindenfele, ingyen kegyelembol fakado
adomannyal. Tehat ha en magamat megkevesbitem, hogy a masik tobb legyen, azzal
en is tobb leszek. Vagyis a magyar nep latszolag megkevesbitette magat azzal, hogy fel-
vette a katolikus vallast, es ezt szemiinkre is hanyjak mind a mai napig az ,,6sma-
gyarkodok". De ne felejtsiik el, hogy eppen a ,,teritest" koveto korszakban, egeszen
Matyas kiralyig, minden teren meg nagyobba novi ki magat a magyarsag, mint ami-
lyen a Szent Istvan elotti idokben volt.
r
Es mivel ujra a csucson voltunk, Matyassal az egesz nep ujra alaszall, es most mar a
szo szoros ertelmeben is a halalt vallalja masokert. Akik hisznek az Ur Jezus Krisztus-
ban, azok ha meghalnak is, elnek, es akik elnek, es hisznek obenne, soha meg nem
halnak. Matyas kirallyal kezdodik el a magyar nep keresztutja. De mi nem csiigge-
f
dunk, mert tudjuk, hogy a halal utan a feltamadas jon, mert az Ur Jezus Krisztus a fel-
tamadas es az elet. De ahhoz, hogy ujjaszulethessunk, benniinket, papokat, illetve lel-
kipasztorokat, kiilon feladat is terhel. Az, hogy egeszkent mukodjiink, a teljesseg je-
gyeben, ne pedig ket egymasra acsargo, folyvast marakodo felkent. A no egyediil csak
fel, egessze a ferfival egyiitt lesz, tehat most mar ujra letre kell hivni a ferfi minoseget.
Annal is inkabb, mert ha a jo mukodik a vilagban, akkor mukodik a gonosz is, es az
ujra, ki tudja hanyadszor immar, meg akarja semmisiteni Magyarorszagot. Eppen ak-
kor, amikor a magyarsag a maga kalvariajat jarja. Igyekeznek megrontani, hogy meg-
valtoi munkank befejezetlen maradjon. Mikor indul el ez a folyamat? Amikor az or-
f
szag Buda eleste utan harom reszre szakad. Es ekkor a magyar nemzet felebreszti mely
almabol a ferfi minoseget mozgosito vallast. Megjelenik a reformacio, ami nalunk - es
csakis nalunk - a szkita keresztenyseget eleszti ujja.
Igen am, de a mely alombol felebresztett szkita keresztenyseg mar nem olyan, mint
mielott Isten almot bocsatott ra. Lenyeget tekintve ugyanaz, sot ,,velosebb" is, mint
ose, de hianyzik belole valami. Hianyzik belole a Szuzanya, a Babba Maria, a Boldog-
asszony-tisztelet, vagyis hianyzik a no, meg pontosabban az asszony. Miert? A valasz-
adashoz sziikseges ujra visszanyuljunk a Bibliaban fellelheto terenltestortenethez. Ami-
kor az Isten megteremti a kettossegeket, az utolso napon igy szol: ,,Teremtsiink em-
bert a mi kepiinkre es hasonlatossagunkra. Teremte tehat az Isten az embert az 6 ke-
pere, Isten kepere teremte 6t: ferfmva es asszonnya teremte oket." (I Moz. 1, 26-27)
 DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE

A tovabbi tortenetbol pedig megtudjuk, Isten mikeppen teremtette az embert sajat ke-
pere es hasonlatossagara. ,,Es formalta vala az Ur Isten az embert a foldnek porabol, es
lehellett vala az 6 orraba eletnek lehelletet. Igy Ion az ember elo lelekke." (I M6z. 2,
7) De hogy lesz az emberbol ferfi meg asszony? A tortenet tovabbi reszebol ezt is meg-
tudjuk: ,,Bocsata tehat az Ur Isten mely almot az emberre, es az elaluvek. Akkor kivon
egyet annak oldalbordai koziil, es hussal tolte be annak helyet. Es alkota az Ur Isten
azt
f
az oldalbordat, amelyet kivett vala az emberbol, asszonnya, es vive az emberhez.
Es monda az ember: Ez mar csontombol valo csont, es testembol valo test: ez asszony-
embernek neveztessek, mert emberbol vetetett." (I Moz. 2, 21-23) Tehat Isten az
emberbol szabalyszeruen kihuzta a not, az asszonyt, es igy ami megmaradt, azt nevez-
ziik mi ferfinak. Miert fontos ez a mozzanat a magyar katolikus es a magyar reforma-
tus vallasok vonatkozasaban? Mert jollehet a ferfi is ember, de mar nem az, aki az alom
elott volt, hiszen most mar hianyzik belole az asszony. Meglehet, hogy a reformatus
vallas a szkita kereszteny vallas folytatoja, de ebbol mar hianyzik a magyar katolikus
vallas. Igy jogtalan az a vad vagy kijelentes, hogy aki nem hisz a Szuzanyaban, Babba
Mariaban, Boldogasszonyban, az nem lehet jo magyar ember. Ugyanakkor pedig pon-
tositanunk kell azt, hogy ki honnan szarmazik, mert meg a teologiakon is azt tanitjak,
hogy a magyar reformatus vallas a nyugati reformacio ternieke, amely a katolikus val-
lasbol szarmazik. Imenti felismeresiink szerint azonban ez nem igy van, hanem a szki-
ta keresztenysegbol kihuzott magyar katolikus vallas sziiksegszeruen letrehivta a ma-
gyar reformatus vallast. Es megszivlelendo a teremtestortenet folytatasaban olvashato -
fentebb mar idezett - mondat: ,,Annakokaert elhagyja a ferfiu az 6 atyjat es anyjat, es
ragaszkodik felesegehez, es lesznek ketten egy testte."
Hogy elodeink tudtak: a magyar nep egeszsegesse csak igy valhat, ha a noi es a fer-
fi lelkiseg egymasra talal, kiegesziti egymast, es egyetlen, egyseges csaladot hoz letre,
az szerintem biztos. Ezt tamasztja ala az a teny, hogy a vallasszabadsagot Magyarorsza-
gon mondak ki eloszor a vilagon. Es ha nem engedjiik, hogy kiviilrol atyaskodok es
anyaskodok beleszoljanak a mi csaladi eletunkbe, es ellensegeskedest szitsanak a ma-
gyar katolikusok es a magyar reformatusok kozott, valamint tudjuk, es tudjak papja-
ink es lelkipasztoraink is, hogy mi a szerepiink, feladatunk, hivatasunk ebben a vilag-
ban, es vallaljuk is azt, a feltaniadas biztosra veheto. Mert azt a Mindenhato Atya ad-
f
ja nekiink, ingyen kegyelembol, az Ur Jezus Krisztusert.
Ki kell mondani tehat, hogy a szkha keresztenyseg a teljesseget hordozta, mint az em-
ber, mielott kiilon-kiilon ferfiva, illeU'e asszonnya valt volna szet. Igy a magyar katoli-
kus vallas is, a magyar reformatus vallas is a szkita keresztenysegbol szarmazik, mint
ahogy a ferfi es a no az emberbol. Vegiil levonva a kovetkeztetest: a magyar nep, lat-
va, hogy kiildeteset az adott tortenelmi helyzetben nem vegezheti be teljes ertekuen
a katolikus ,,vonalon", folerositette magaban, illetve viselkedeseben a ferfi- ,,vonalat".
A reformacio azonban nem elvetette a magyar katolikus vallalast, azaz vallast, hogy
visszaterjiink a regi, szkita keresztenyseghez, hanem felebresztette az elrejtozott ferfit,
FENYHOZOK

hogy ketten legyenek eggye, egy egessze, es igy egeszsegesse. Ehhez kerjiik a Szent-
lelek segitseget, hogy lelkesen vallaljuk mi is elodeink hagyatekat, hogy kiildetesiinket
bevegezhessiik Isten dicsosegere.

Tanulsdgok

Ahhoz, hogy a Szentlelek segitsegevel megalljuk a helytinket e szep es nemes kiil-

detesben, sziikseges tudnunk, hogy mi a szerepe a ferfinek es a nonek a csaladban. Mi
a feladata a magyar reformatusnak es a magyar katolikusnak a ,,nagycsaladban"? Mi kell
legyen a hivatasa a magyar reformatus lelkipasztornak, aki a reformatus vallas
kepviselojekent vallasaval a fern minoseget hordozza, es a magyar katolikus papnak,
aki a katolikus vallas kepviselojekent a noi minoseget hordozza?
A magyar csaladban a ferj, a ferfi teszi jelenvalova Istennek a titkat. O a haz Ura,
kiilsoleg boritja be oltalmazo szeretetevel a szallast, mert oda szall 6 vissza mindig az
elet kiizdelmeibol megpihenni, lelkileg megnyugodni, feltoltodni. O az, aki a hazat es
a benne levoket fenntartja, gondoskodik roluk, biztositja a szellemieket, a megelhetest,
eloteremti mindazt, amire sziiksegiik van. Ugyanakkor a haza az 6 kicsi hazaja is, tehat
a hazajaval szemben ugyanez lesz a feladata. A tagabb lepteku ,,nagycsalad" ugyanis az
6 hona, es honaert, ha kell, eletet is aldozza, /?o^//tarsaival egyiitt, pontosan ugy, ahogy
ff
a ,,kis csaladjaert" is hajlando egy apa az eletet adni, hogy megvedje azt. O az, aki kint
tevekenykedik, hogy bent meglegyen minden, ami sziikseges es elegseges. Mit tana-
csol Pal apostol a ferfiaknak? ,,Ti is, ferfiak, szeressetek a ti felesegeteket, mikeppen a
Krisztus is szerette az egyhazat, es Onmagat adta azert... Ugy kell a ferfiaknak szeret-
ni az 6 felesegoket, mint az 6 tulajdon testiiket. Aki szereti az 6 feleseget, onmagat
szereti. Mert soha senki az 6 tulajdon testet nem gyulolte; hanem taplalgatja es apol-
gatja azt, mikeppen az Ur az egyhazat." (Ef. 5, 28 - 29)
A FeRJnek (FeLnek) a masik fele, kiegeszitqje es segitqje ahhoz, hogy a csalad, a
haz es a haza teljes legyen, az az 6 FeLesege, aki ugyanolyan FeLe, mint 6. Amig a ferj
kiilsoleg oleli at az eletet, azt a helyet, ahol az oveivel el, addig a felesege bent varja
olelo karral, es a benti eletet oleli at, takarja be vedo szarnyaival. A no, az asszony, a
feleseg az, aki a hazat elove varazsolja azaltal, hogy Ulekkel tolti meg. Ezert van az,
hogy a csaladban aki ,,lelkizik", az altalaban a no. A fehernep az, aki a bennvalot, a
belsoseget meleg csaladi feszekke rendezi.
Azzal, hogy a not ,,fehernepnek" szolitjuk, egyaltalan nem alazzuk meg, hiszen ho-
gyan is nevezziik? Fehernek, ami tisztasagot idez, mint a szuz legszembetunobb jo tu-
lajdonsagat. Es ugyancsak 6 az, aki rendez, tisztit, es mindent a maga helyere rak. Az
evkori (szakralis evkorrol beszeliink!) Szuz-tulajdonsagok hordozoja 6, aki Isten kiildot-
te, azaz angyal leven, szarnyait nem hasznalja, hogy itt koztiink tegye a jot.
De miert ,,nep" a fehernep? A szekelyfbldi Siklodon peldaul, ha valaki azt akarja
 DEZSO TIBOK: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE

kifejezni, hogy sok ember volt a templomban, mean, vasarban, barhol, igy fejezi ki
magat: sok nep volt ott. Mert mint magyar emberek, akik lenyegunk es rendeltetesiink
szerint mag-termeszetuek vagyunk, fejenkent - potencialisan - egy-egy nepet hordo-
zunk magunkban, amit magyar nyelviink szepen erzekeltet. Mas nemzetisegu ember-
ben is jelen lehetne a maga nepe, de mivel a nyelve ezt a lehetoseget nem fejezi ki, a
lehetosegbol nem lesz valosag. Minthogy szava nines ra, Ige altal nem teremtodhet
meg, es nem valhat elteto erove az egyenisegben a nepiseg. Na igen, de ki sziili a gye-
rekeket a csaladban, vagyis hogyan nevezziik azt a noszemelyt, akinek gyermeke van?
Anyanak. Akkor tehat, amikor a not fehernepnek nevezziik, a szuzanyasagot idezzlik
meg a csaladban. Azert kell szliksegszeruen a not fehernepnek nevezniink, mert nem
nevezhetjiik ,,szuzanyanak", mint ahogy az apat sem ,,atyanak", jollehet 6k ezeket a
minosegeket kell, hogy nyilvanvalova tegyek a csaladban.
Miert eletbevagoan fontos, hogy tudjuk, milyen kell legyen a ferfi es a no a csalad-
ban? Mert ettol fugg eletiink minosege, boldogsaga. De ami ennel is fontosabb, az az,
hogy itt nem csak csaladjainkrol van szo, hanem a nagy csaladunkrol, a magyar
nemzetrol is. Ha pedig egymasra talal a ferfi es a no, raadasul olyanna is valnak, ami-
lyennek lenniiik kell, akkor a testi, lelki es a szellemi egyensuly helyreall nepiink ko-
reben. Igy barkava es feszekke valik a magyar nep a vilag szamara, mert csak igy tud-
ja kiemelni ezt a vilagot abbol a fertobol, amelyben jelenleg tengodik. Tovabba: ha az
egyensuly helyreall benniink - egyenben es nemzetben - mint mikrokozmikus teljes-
segekben, akkor az egyensuly makrokozmikus szinten, azaz a vilagmindensegben is
jobb eselyekkel valosulhat meg.
Vegso tanulsag? Eletiink ertelmet, kiildetesiinket csak a vallasunkon - vallalasunkon
- keresztiil erthetjiik meg es teljesithetjuk ki. Vallaljuk hat, ki-ki a magaet, kez a kez-
ben, kozakarattal!
Isten segitsen benne mindannyiunkat!

DEZSO TIBOR
madefalvi lelkipasstor
FENYHOZOK

Jegyzetek

*»* Dezso Agota: Maga mutatja magat - Dolgozat a niagyar noi nepviseletrol. Korosi
Csoma Sandor Tanmuhely, 2002
*** Pap Gabor: ,,Angyali korona szent csillag". Bp-Tipo BT nyonida - Jaszbereny,
1997
*t* Wilhelm Niesel: Az Evangelium es az Egyhazak. Kolozsvar, 1979. 29. oldal
*»* Gaborjan Alice: Cifraszurok. Nenizeti Kulturalis Orokseg Miniszteriuma, Volley -
Print Kft., 2000
*»* Karoli Caspar: Szent Biblia
*** Wilhelm Niesel: Az Evangelium es az Egyhazak. Kolozsvar, 1979. 94. oldal
»»* A Heidelbergi Kate es a Masodik Helvet Hitvallas. Budapest, 1992. 147oldal
*I* Wilhelm Niesel: Az Evangelium es az Egyhazak. Kolozsvar, 1979. 107. oldal
*t* A katolikus hit elemei. A tanitas, szentsegek, a kegyelem, parancsolatok, az imadsag.
St. Sthephen's Magyar R. C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055-7894, USA
*»* A katolikus hit elemei. A tanitas, szentsegek, a kegyelem, parancsolatok, az iniadsag.
St. Sthephen's Magyar R. C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055-7894, USA
*t* Magyar Torvenytar (Corpus Juris Hungarici). 1000-1526. evi torvenycikkek.
Millemumi emlekkiadas. Szerk.: Dr. Markus Dezso. Franklin Tarsulat, Bp., 1899
*J* Pap Gabor: Rasdi mesel. Gondolatok a szkita nepi-nemzeti szertartasrendrol.
,,Angyali korona, szent csillag". Bp-Tipo BT nyomda -Jaszbereny, 1997. 41. oldal
*t* Kiss Jeno, Dr. (szerk.): Ujszovetsegi gorog-magyar szotar. 3. kiadas, Ref.
Sajtoosztaly, Bp., e.n. (1975)
*»*Soltesz Ferenc-Szinyei Endre: Gorog-magyar szotar. 2. atdolgozott, bovitett kiadas.
Sarospatak, 1875. (Reprint: Konyvertekesito Vallalat, Bp., 1984)
*t* Pariz Papai Ferenc: Dictionarium Latino-Hungaricum (Latin-magyar szotar).
Nagyszeben, 1782
*t* Pap Gabor: Rasdi mesel. Gondolatok a szkita nepi-nemzeti szertartasrendrol.
,,Angyali korona, szent csillag". Bp-Tipo BT nyomda -Jaszbereny, 1997; 48. oldal
•** Pap Gabor: Rasdi mesel. Gondolatok a szkita nepi-nemzeti szertartasrendrol.
,,Angyali korona, szent csillag", Bp-Tipo BT nyomda -Jaszbereny, 1997; 50-51.
oldal
*** Daczo Arpad (P. Lukacs O. F. M.): Csiksomlyo titka. Pallas Akademia Konyvkiado,
Csikszereda, 2000