FÖLDI LÁSZLÓ

MIGRÁCIÓ
GONDOLATOK EURÓPA
VÉDELMÉRŐL
 FÖLDI LÁSZLÓ

MIGRÁCIÓ
GONDOLATOK EURÓPA
VÉDELMÉRŐL

KárpátiaStúdiő i

Kárpátia Stúdió, Köröstárkány-Kápolnásnyék, 2016

ISBN 978-615-5374-15-9

©Földi László

M inden jog fenntartva.

Előszó
A készpuzzle-t utólag mindenki kirakná

Egy több száz apró elemből álló kép látványa vérmérsékletünk

és személyiségrajzunk alapján hat ránk. A kapkodókban
tisztelet ébred az alkotó türelme iránt, a rendszerezőket láz­
ba hozza a kihívás, az elnagyolókat sokkolja a millió apró
kis részlet. De a nézelődők többségében legbelül mégis ott
motoszkál a tudat: ha komoly lenne a tét, előbb vagy utóbb
ők is kiraknák.
A titkosszolgálati munka egy olyan háromdimenziós
kirakós, amelyben a részletek folyamatosan változnak, újak
keletkeznek, mások megsemmisülnek. Minél körültekintőbb
az alkotó, annál összetettebb a feladat. Több a be nem illeszt­
hető darab, mint a használható elemek. Garantált, hogy a
kész képeket sehol nem állítják majd ki, de még csak nem is
értesül senki a sikeres végtermékről. És majd elfelejtettem: a
kirakós közben néha leoltják a lámpát! Lehetetlennek tűnik,
ugye? Mégis, eddig pályafutásom során soha annyiszor nem
tették fel nekem a kérdést, mint az utóbbi másfél év ter­
rorcselekményei kapcsán: „Hib áztak-e a titkosszolgálatok?”

Hibáztak-e a titkosszolgálatok?

2001-ben Mohamed Atta, az egyik al-Kaida-sejt vezető­

je Hamburgból szervezte meg a szeptember 11-i terrortá­
madásokat. Lényegében a hatóságok orra előtt. Noha a
hamburgi terror elhárítás látókörében volt, de a német és az
amerikai információk nem értek össze. Mindezt részben a
hírszerzés hibái és az osztályok közötti versengés tette le­
hetővé. Persze csak részben!

5
 2001. július 10-én Kenneth Williams ügynök emlékez­
tetőt küldött az FBI központjába. Gyanúja szerint a he­
lyi repülőiskolában gyakorlatozó közel-keleti hallgatók
csoportjában terroristák próbáltak beszivárogni a civil re­
pülési rendszerbe. Williams emlékeztetőjét figyelmen kívül
hagyták. Augusztus 16-án FBI-ügynökök tartóztatták le
a szintén repülőiskolába járó Zacarias Moussaouit, m i­
vel gyanússá vált, hogy meglehetősen csekély érdeklődést
mutatott a leszállás vagy a landolás megtanulása iránt. Az
őt letartóztató ügynök szó szerint azt írta: olyan személyi­
ség, aki képes bármivel belerepülni a Világkereskedelmi
Központba. 2001 nyarán biztonsági tisztek eligazításokat
tartottak a Fehér Házban, ahol George Bush elnököt arról
tájékoztatták, hogy Oszama bin Laden terroristahálózata
amerikai repülőgépek eltérítésével kísérletezhet, látványos
támadások lehetségesek, amelyeket úgy terveznek, hogy
tömeges áldozatokkal járjanak. Az FBI tehát akkor már
tudatában volt a terroristák New York-i épületek lerom­
bolására tett előkészületeinek.1
9/11 mégis bekövetkezett. Hibáztak-e a titkosszolgálatok?
Utólag könnyű kijelenteni, hogy igen. Felelőst vagy b űn­
bakot sem nehéz a rendszeren belül leakasztani, ha a köz­
vélemény úgy kívánja. (A 2003-ban rejtélyes körülmények
között elhunyt Dávid Kelly - a brit védelmi minisztérium
fegyver szakér tője - azt állította, hogy a Blair-kormány iraki
jelentésében szándékosan félrevezette a közvéleményt lrak
fegyverkezési képességeit illetően. Vagyis Szaddám Húszé­
in kormánya nem rendelkezett tömegpusztító fegyverekkel.
Ezt azóta Tony Blair volt brit miniszterelnök nyilvánosan is
elismerte, a balhét mégis George Tenet, a Központi Hírszer­
ző Ügynökség [CIA] igazgatója vitte el, aki akkor már hosszú
ideje éles bírálatok kereszttüzében állt a „téves hírszerzési”
értékelései miatt.2) Annak megállapítása viszont már jóval

6
nehezebb kérdés, hogy mekkora felelősség terheli a szol­
gálatokat, illetve milyen mértékben kérhetők számon a mu­
lasztásért az egyes államok kormányai.
Az biztos: 9/11 fordulópontot jelentett a titkosszolgála­
toknak. Azóta a nemzetközi hírszerzés kiemelt célja volt,
hogy 2001 hibái ne ismétlődhessenek meg. Alig 14 év
elteltével azonban mégis Európa következett.
Az igaz, hogy a struktúrák, a működési feltételek deter­
mináltak, azaz egyes - fogalmazzunk így - „iparági ano­
máliák” állandó jelenlevői és hiátusai a szolgálatoknak. Ezek
felszámolása részben önfeladást, meghasonulást jelentene
az elhárító, hírszerző rendszerek életében. (Ezt a későb­
biekben bővebben is kifejtem még, most legyen ennyi elég.)
És bár hajlamosak vagyunk mindenhatóként tekinteni a
nemzetbiztonsági rendszerekre, az is vitathatatlan tény,
hogy néha bizony hibáznak. De nyugodt lelkiísmerettel és
nyomatékosan le kell szögeznem: az ismétlődő terrorcselek­
mények nem (!) ezeknek a rendszerhibáknak egyenes kö­
vetkezményei. Sokkal inkább a titkosszolgálatok pozíciója
és lehetőségei - vagy talán helyesebb, ha úgy fogalmazok
-, kiszolgáltatottsága és tehetetlensége áll a hátérben. In ­
formációt szolgáltathat, cselekvési tervei dolgozhat ki, de
arra már nincs ráhatása, hogy mindezekkel mit kezdenek a
kormányok.
Azaz a kérdésfeltevés: „Hibáztak-e a titkosszolgálatok?”
indokolt, de rossz. „A titkosszolgálatok is hibáztak?” ver­
zióval sokkal inkább ki lennék békülve. De még mindig
nem teljesen. Mert ez a kérdésfeltevés így még mindig tör­
ténelmietlen. Utólag, a már bekövetkezett események is­
meretében ugyanis könnyű rávilágítani azokra az egyéb­
ként valóban meglévő információkra, amelyek birtokában
kivédhető lett volna egy-egy merénylet vagy terrortámadás,
de akkor és ott, több száz hasonló adat között könnyen el­

7
sikkadhat a legfontosabb részlet. Lásd a repülőiskolában
gyakorlatozó közel-keleti hallgatók esetét. Az nemcsak arra
világít rá, hogy mennyire szerteágazó, mindenhol jelenlévő
a hálózat, hanem arra is - és talán ez a legfontosabb hogy
kárba vész minden megszerzett információ, és teljesen fe­
lesleges a titkosszolgálati figyelmeztetés, ha arra „feljebb”
csak legyintenek. Olyannyira felesleges, hogy még az utóla­
gos számonkéréstől sem véd meg!
Tehát a helyes kérdés: Akkor és ott, hibáztak a titkosszol­
gálatok is? Ezt egyedül a rendelkezésre álló információk,
azaz a tények és események kronologikus összevetésével,
magyarán történelemhü elemzéssel állapíthatjuk meg. Ez a
könyv ebben a szellemben íródott. Noha összegzése az Eu­
rópát ért inváziós hullám kapcsán általam lejegyzett vagy
elmondott gondolatoknak, de nem rendszerbe, hanem sor­
rendbe szedve. Az akkor és ott szellemében. Tisztázó írás
éles különbségtétellel, fennálló katonai doktrínák cs támadó
szellemű fegyverkezés, valamint kialakuló félben lévő, véde­
kezésre épülő rendszerek között. Az értékelés - Kedves O l­
vasóm - az Ön dolga!

' Wikipédia (Martin Plimmer, Brian King: A véletlen játékai,

Partvonal Kiadó, 2006)
2Tony Blair bukása és távozása, Mno.hu 2007. június 29.

Háború és béke

Nézőpont kérdése lenne? Ahogy vesszük. A lényeg nem

az, mi a látszat vagy mi mit szeretnénk. A lényeg mindig a
valódi tények sorai közül olvasható ki! Mert a háború, felis­
merjük vagy nem, nevén nevezzük vagy átkereszteljük, attól
még háború marad.

8
 1938. szeptember 30., München. Négy ország, Német­
ország, Olaszország, Nagy-Britannia és Franciaország veze­
tői aláírták azt a megállapodást, amely rendezte a Szudé-
ta-vidék „vitás” kérdését és gyakorlatilag Csehországot
- annak akarata ellenére - feldarabolta. Egy német, ellent­
mondást nem tűrő politikus - a vezér - akarata érvényesült.
Neville Chamberlain hazaérkezve Londonba, a repülőgépről
leszabva kijelentette: „Hosszú időre biztosítottuk Európa
békéjét!” Winston Churchill ugyanakkor ezt mondta:
„Angliának a háború és a szégyen között kellett választania.
Vezetői a szégyent választották, és mégsem fogják elkerülni
a háborút.” 1939. szeptember 1-jén kitört a II. világháború,
amely csak Európában ötvenmillió ember életét követelte.

9
Bevezetés
„Az ilyen méretű stratégiai kihívások idején mindenkinek
megvan a maga felelőssége abban, mikor és hogyan foglal
állást, miként cselekszik. Ez kormányzati és ellenzéki politiku­
sokra, szakemberekre egyaránt érvényes. És nemcsak a mig-
ránsok, hanem a saját országuk állampolgárai felé is"1

‘(Magyar Hírlap)

Amikor 2015. június 1-jén hajnalban tollat ragadtam,

hogy megírjam a Népvándorlás a XXI. században címmel
az akkor még létező Napi Gazdaságban megjelent cik­
kemet, a csend inspirált. A csend, amely a természetben
a vihar közeledtét jelzi, és amely ezúttal mégsem volt ter­
mészetes, mert hallgatásból fakadt. Eközben dübörögtek
Európa határai felé azok a tömegek, amelyeket éppúgy
áldozattá tettek, ahogy áldozatok lettünk mi is itt, a saját
kontinensünkön... Csendben.
És bár a tömeges illegális bevándorlás okozta krízishez
kapcsolódóan teljes rendszereket bénított meg a politikai
vakság, blokkolt a gazdasági érdek, vagy zavart össze az
információs káosz - idézett cikkeimben számos példát
hozok erre -, már akkor, 2015 júniusában sem volt vi­
tatható a tény: a lelkiismeret szabad. Nem véletlenül utal­
tam legelső cikkem alcímében is erre.
2014- ben Dél-Európába érkezett menekültek száma 277
százalékos növekedést mutatott az előző évihez képest. A
legtöbben Olaszországba érkeztek Líbián keresztül. 62 ezren
adtak be menedékkérelmet, de a többiek folytatták útjukat
északnak, többek között Németországba és Svédországba.1
2015- ben megváltozott a helyzet, és Olaszország helyett
Görögországba érkeztek többen. Már az első hat hónap­

10
bán meghaladták a teljes előző évi létszámot. 67 és fél ez­
ren érkeztek Olaszországba, közülük 25 százalék Eritreából,
10 százalék Nigériából, 10 százalék Szomáliából. 68 ezren a
görög szigeteken kötöttek ki, közülük 57 százalék Szíriából,
22 százalék Afganisztánból.2
2015 augusztusának elején az ENSZ menekültügyi főbiz­
tosa azt mondta, 2015-ben 250 ezren érkeztek a tengeren át
Európába.3 Ugyanabban a hónapban az Európai Bizottság
szóvivője a rendkívüli helyzet miatt közös európai választ
sürgetett. Az EB 2015 májusában új menekültügyi és beván­
dorlási stratégiát fogadott el, amely a közös európai me­
nekültügy egyik alapvetése, a végrehajtási csomag részeként
Görögország és Olaszország megsegítése jegyében 40 ezer
menedékkérő kötelező kvóta alapján történő áthelyezéséről
szóló javaslattételről döntött.4

lWikipédia:AnnualRiskAnalysis2()15. Frontex, 2015. április 27.

2The sea route to F.urope: The Mediterranean passage in the age
ofrefugees, UNHCR
3European migrant erisis: Italy navy reseues 50 from dinghy,
BBC, 2015. augusztus 12. (Hozzáférés ideje: 2015. augusztus
14.); Greece, The New York Times
4Európai Bizottság - előrelépés az európai migrációs stratégia
terén, 2015. május 27., Brüsszel, europa.eu

2015. június 3. Első vélemény cikkem a Napi Gazdaság

hasábjain

Népvándorlás a XXL században? - A lelkiismeret szabadsága

Humanitárius eszmékkel lehetetlen vitába szállni. Szük­

ségtelen is. Ugyanakkor Brüsszel megoldóképlete-a végtelen

11
osztva 28-cal - nagyon is vitatható. Az Európai Bizottság
szerint ez a migrációra adott egyetlen erkölcsileg vállalható
válasz. Biztonságpolitikai szempontból azonban nem más,
mint egy újabb, európai szintű humanitárius katasztró­
fa előidézése. A XXI. századi népvándorlás okozta kihívás
különböző feladatok elé állítja Európa segélyszervezeteit, a
tagállami vezetőket és a nemzetbiztonsági szerveket. M in­
den érintett a megoldásban érdekelt, álláspontjaik sokszor
mégis összeegyeztethetetlenek. Más-más szemmel tekin­
tenek a migránsok tömegeire. A probléma ott kezdődik,
amikor a humánumot kérik számon a védelemért felelős
szakembereken, vagy ha biztonsági kockázatot emlegetnek
a Földközi-tengerből kimentett bevándorlók kapcsán.
Brüsszeli fórumokon ma népszerűtlen igazság, hogy
a menekülthullám komoly biztonságpolitikai kockázatot
rejt magában. Kétségbeesetten próbáljuk definiálni, ami
most történik. Menekültügy? XXI. századi népvándorlás?
„Irányított” terrortámadás Európa társadalmi struktúrája
ellen? Vagy a globalizáció hordaléka?
A migráció kérdésének szakszerű és tárgyilagos kezelése
létkérdés az öreg kontinensnek. A feladatok és hatáskörök
azonban nem keverendők. Míg a titkosszolgálatok a bizton­
ságért, az európai polgárokat fenyegető veszélyek minimá­
lisra csökkentéséért, a kormányfők a stabilitásért, a hum ani­
tárius szervezetek a segítségnyújtásért felelnek. Egyetértés
híján a jövő generációi joggal kérhetik számon őket a
XXI. századi népvándorlás okozta társadalmi katasztrófák
bekövetkeztéért.
Minden eseményben fellelhetők az okok, így van ez a
jelenlegi népvándorlási káosszal is. A menekültügynek tűnő
történelmi népvándorlást az utóbbi csaknem száz év meg­
gondolatlan pénzügyi és gazdasági globalizációja okozta. A
„fejlett világ” - az Egyesült Államok vezetésével és a nyugati

12
világ támogatásával - letiporta az elmaradottabb régiókat.
Főként az afrikai kontinenst. (Megpróbálta ezt Ázsiával is,
de a 4000 éves kultúrák résen voltak, és a kísérlet nem sike­
rült.) Afrikát - ideértve a Közel-Keletet is - viszont gaz­
daságilag kiszipolyozták, miközben elfeledkeztek az ott élők
stratégiai helyzetéről. Kit érdekelt, hogy az ásványkincsektől
megfosztott országok miből fogják eltartani egyre növekvő
népességüket? Vagy milyen természeti katasztrófához vezet,
ha roncstemetőnek használnak egy teljes kontinenst? A vég­
ső csapás azonban a nyugati típusú demokráciák exportja
volt olyan országokba, ahol a törzsi viszonyok miatt csak
és kizárólag egy erősen központosított hatalom képes a tár­
sadalmi konszolidációt biztosítani. Évezredek alatt kialakult
szokásjog nem képes helyes irányt venni az úgynevezett in­
ternetforradalom népbutításával.
Ha mindez nem lenne elég, a válságba zuhanó társa­
dalmak kétségbeesett lakossága - ugyancsak a világháló
segítségéve] - azt látja, hogy Európában az emberek emberi
módon élnek. Hogy ne vágyakozna hasonló körülmények
közé?
Azt, hogy a világban kialakult zűrzavar tervezett volt-e
vagy sem, majd utólag, történelmi távlatból lehet értékelni.
Ami viszont biztos, a tömeg elindult Európa felé, miközben
Európa - az Egyesült Államok persze nem! - a saját lelkiis­
meretével küszködik.
A lelkiismeretivé kikiáltott politikai vakság újabb kataszt­
rófát vetít előre, immáron Európa számára. Már régen nem
humanitárius kérdés a legújabb kori exodus. Látni kell,
hogy a brüsszeli politika komoly hazugságban van, igyek­
szik elkerülni a társadalmi pánikot, amikor arról beszél,
hogy a menekülthullám nem jár együtt a terrorizmus nö­
vekedésének veszélyével. Már maga a menekültkáosz
is romboló hatással van az európaiak életére. Párizsban

13
egyre ritkábban látni franciát, Bécsben bizonyos kerületek
elkerülendők a bécsieknek, Londonban pedig hovatovább a
bábeli zűrzavar lesz a „normális” élethelyzet.
A terrorszervezetek működéséről a politika hazudik,
miközben a titkosszolgálatok és vezetőik a titkosság okán
nem beszélhetnek a valódi kockázatokról. A szolgálatok
nem azt állítják, hogy minden migráns potenciális ter­
rorista, pusztán arra a tényre hívják fel a döntéshozók fi­
gyelmét, hogy nincs az a terrorszervezet, amely ne épülne
rá a migrációs hullámra, amelyik ne működne együtt az
embercsempész-hálózatokkal. Nem megoldás a struccpoli­
tika, merL ebben az esetben az európai politikusok lesznek
a terrorcsoportok „felbujtói és közvetett támogatói.” Az
egyes tagállamok kormányait a brit, a német vagy a fran­
cia titkosszolgálatok vezetői évekkel ezelőtt tájékoztatták a
tényekről. Nem véletlenül utasítja el többségük az egységes
uniós kvóta bevezetését. Az elmúlt időszak konkrét ter­
rorcselekményei a közvélemény előtt is nyilvánvalóvá tették,
Európa államainak új, eddig ismeretlen fenyegetéssel kell
szembenézniük. Az, hogy a brüsszeli bürokraták egységes
képlet alapján osztanák szét a végtelen számú bevándorlót
a tagállamok között, csak papíron válasz a gyakorlati ki­
hívásokra. Mindez azzal magyarázható, hogy uniós tit­
kosszolgálat híján nem volt, aki tájékoztassa őket a kon­
tinenst fenyegető stratégiai és biztonsági veszélyekről, vagy
szándékosan nem vesznek tudomást a kockázatról, amelyet
maguk idéznek elő.
Ki hiszi el majd, hogy mindezt nem szándékosan okozták
az Atlanti-óceán két partjának mindentudói, hanem ennyi­
re ostobák, és csupán a lelkiismeretűk tisztára mosása volt
a céljuk?
De mi akkor a megoldás? Lezárni a határokat? Engedni,
hogy a gyermekeiket cipelők a senki földjén rekedjenek?

14
Vagy letartóztatni mindenkit, hogy a potenciális terroristák
cselekményeik elkövetése előtt rács mögött legyenek?
Ártatlan tömegek esetében mindez képtelenség. Ráadásul
a kialakult helyzetért legkevésbé a menekülők a felelősek.
Eljönnek otthonukból egy idegen világba. Más kultúrkör, is­
meretlen nyelvek és társadalmi szokások várják a családokat.
A segélyek még egy ideig megmentik ezeket az embereket
az éhhaláltól. Belátható, hogy mindez nem perspektíva, és
nemcsak a fogadó országoknak, hanem az oda érkezőknek
sem.
A megoldás banálisán egyszerű: maradjon mindenki
ott, ahol ősei is éltek. Ehhez az kell, hogy a feltételek adot­
tak legyenek. A fejlett világ, amely tönkretette életterüket
és naponta próbálja akaratát rájuk kényszeríteni, vonuljon
vissza. Mondjon le a gazdasági kizsákmányolásról, az olcsó
„rabszolgamunkáról”, az emberi élettér tönkretételéről.
A gazdagok világa már úgysem képes tovább növekedni,
elérkezett az idő, amikor törlesztenie kell azért a sok jóért,
amit kapott. A tőke ne azért fektessen be az afrikai konti­
nensen, mert extraprofitra számít, hanem azért, hogy az
ott élők is boldoguljanak saját világukban. Brüsszel pedig
a segélyekre szánt pénzt előlegezze meg azon országoknak,
ahonnan a megélhetés reményében elindultak az emberek.
Nem lesz gyors és látványos fordulat, de olyan irány ez, amely
Európát nem csupán mentesíti a menekültáradattól, hanem
erkölcsileg fel is töltheti. Ez a lelkiismeret szabadsága.

15
 2015. június 17.

A magyar kormány döntést hoz arról, hogy július 13. és

szeptember 14. között a magyar-szerb zöldhatáron műsza­
ki határzár épül. Ennek átlépése vagy megrongálása a szep­
tember 15-étől hatályos 2015. évi CXL. törvény értelmében
bűncselekménynek minősül, és szabadságvesztéssel, illetve
kiutasítással büntetendő.1

'2015. évi CXL. törvény egyes törvényeknek a tömeges beván­

dorlás kezelésével összefüggő módosításáról, 31. § - Magyar
Közlöny, 2015. évi 124. szám, 2015. szeptember 7.

2015 júliusa

(jegyzet magamnak)

Javában zajlik a vita arról, érkezhettek-e merénylők az

illegális bevándorlók között. Több vezető politikus és
szakértő is arra figyelmeztet, nem lehet összemosni a me­
nekültkérdést a terrorizmussal.

2015. július 7.

„Háború van az Iszlám Állam és Európa között”

Az ATV Egyenes beszéd című műsorában elhangzott

interjúm szerkesztett változata, műsorvezető: Kálmán
Olga.

- Nagyon kíváncsi vagyok a véleményére, mert a terroriz­

mus sajátosságából kiindulva pontosan tudjuk, hogy azt

16
százszázalékosan kiszűrni, megelőzni nem lehet. Bárki bárho­
va eljuthat, ha nagyon akarja, bárki bármit megtervezhet,
ha nagyon akarja. Ön szerint életszerűnek tűnik az, hogy az
Iszlám Államnak a menekültáradatra lenne szüksége bejutni
Európába?
- Amikor ez a hír megjelent, év elején - február tájékán
én is úgy gondoltam, hogy ez - nevezzük így - része a
befolyásolásnak. Tehát kevésbé a valóságot tükrözi, inkább
egyfajta fenyegetés, hogy „vagyunk, létezünk”. Közben
eltelt néhány hónap, és ma azt kell mondanom, én magam
is rosszul értékeltem a helyzetet, mégpedig azért, mert itt
nem klasszikus terrorizmusról van szó. Ezt észre kell ven­
nünk. Az úgynevezett terroristák hátterében profik állnak.
Olyan volt iraki operatív és katonatisztek, akik felkészültek,
pontosan tudják, hogyan kell egy ilyen rendszert megszer­
vezni. Hogyan kell a hálózatot építeni, mi az összeköttetési
rendszer lényege, miként kell működtetni, kihasználni az el­
lenfél gyenge pontját. Például egy ilyen komoly bevándorlá­
si hullámra hogyan lehet ráépülni és igy tovább. Tehát ma
már azt kell mondanom, hogy igenis nagy a veszély. Van egy
másik probléma is. Az európai szolgálatok és a rendvédelem
nincs erre felkészülve. És nem azért, mert elfelejtették volna
a szakmát, vagy kevesebb energiával dolgoznának, hanem
mert ekkora tömegben nagyon nehéz kiszűrni a dolgokat.

- Én változatlanul azon gondolkodom, hogy - nyilván at­

tól függ, mi a célja egy terrorszervezetnek, az Iszlám Állam­
nak vagy bármelyiknek - egy európai országba be lehet ju t­
ni. A papír nem akadály, hamis okmányokkal is megtehetik.
Tehát ha valaki komolyan terrorcselekményre készül, és ezt
akár éveken keresztül is tervezi, azt megfogja valósítani. Mi
szükség van arra, hogy a terroristák menekültnek álcázva jus­
sanak be Európába?

17
 - Operatív aggyal gondolkodva az, hogy ily módon mil­
liók érkeznek, és abban a tömegben nagyszámban el tu­
dom rejteni a potenciális jelöltjeimet, a beszervezőket.
Nem feltétlenül a végrehajtókat, hanem azokat a leendő
sejtvezetőket, akik egyébként a már itt lévő másod-, har­
madgenerációs, korábban bevándoroltak körében gyűjtik
azokat az együttműködőket, akik végrehajtják majd az ak­
ciót. Ezért mondom, hogy háború van és nem klasszikusan
vett terrorizmus, és nem klasszikusan vett terrortámadás az,
ami ma Európát éri.

2015. július 27.

„A jámborság lehet Európa veszte"

Magyar Hírlap, nagyinterjú - Sinkovics Ferenc

A menekültügy csupán eszköz az olyan szervezett erők

kezében, amelyek most ezen a téren igyekeznek lejáratni a
magyar kormányt.

Senki sem tudja, mikor ér véget a most zajló migrációs

folyamat. Földi László titkosszolgálati szakértő szerint a
bevándorlás kérdése már nemcsak az EU, hanem egész
Európa ügye. A migráció egy hatalmi vagy még inkább
világhatalmi harc része, amelyben a földrész sorsa a tét.
Ehhez képest eléggé jámbor módon kezeli a problémát a
legtöbb európai döntéshozó. Magyarországon pedig a kor­
mány lejáratására igyekszik felhasználni a migráció ügyét
a balliberális ellenzék, jóllehet ezzel saját szavazóinak
többségével is szembefordul.

18
 - Az osztrák és a német rendőrök is panaszkodnak, hogy
semmi mással nincs idejük most foglalkozni, csak a migrán-
sokkal. Ön pedig egy korábbi, lapunknak adott nyilatkoza­
tában azt mondta, hogy a hazai titkosszolgálatok is hasonló
cipőben járnak. És azt is, hogy ez már több mint népván­
dorlás, ez már háború...
- Igen, egyfelől humanitárius katasztrófa, másfelől poli­
tikai rémálom, de a titkosszolgálatok felől nézve már maga
a háború is. Harc, amelyet nem fegyverrel vívnak, de ettől
még kíméletlen és pusztító. Európát megtámadták, a kon­
tinens a létéért küzd. Szomorú, hogy ennek ellenére az unió
nem alakított ki egységes koncepciót a kérdés kezelésére.
Ahány ország, annyi megoldás. Ráadásul az unió nem
egyenlő Európával, márpedig a bevándorlási offenzíva egész
Európát érinti. A védrendszereket tehát nem az unió, ha­
nem a földrész határain kellene kiépíteni, s ebben szerepet
kell kapnia Moszkvának és Berlinnek éppúgy, mint m ond­
juk Stockholmnak és Szarajevónak.

- Nagy kérdés, hogy ki indította ezt a háborút valójában

Európa ellen.
- Vegyük előbb azt a kérdést, hogy miért is indult ez a
háború. S miért pont most? Úgy látom, hogy a globális gaz­
dasági hatalom erőszakosan beavatkozott több állam, sőt,
egy egész térség életébe. Mindez az arab tavasszal kezdődött,
amely így vagy úgy, de mégiscsak működő struktúrákat, ál­
lamszervezeteket vert szét, és szó szerint anarchiát teremtett,
A padlóra került országokban széles tömegek veszítették el
a jövőbe vetett hitüket, sok helyütt törzsi villongások lán­
goltak fel újra. Ezeket a konfliktusokat addig az erősen
központosított államszervezetek, hagy ne mondjam: dik­
tatúrák féken tartották. Látható, hogy a térségben az ameri­
kai típusú demokráciának nincs létalapja, létjogosultsága,

19
az ott élő népek nem ismerik, de nem is értik ezt a társadal­
mi formát, és nem is tudnak mit kezdeni vele.

- Kell, hogy legyen ennek a folyamatnak magasabb szintje,

de vajon hol lehet ez?
- Ahogy többször elmondtam már, nagyhatalmi küz­
delem folyik világszerte. Az ukrán konfliktus sem véletlen,
a cél leválasztani Oroszországot F.urópáról. Az orosz ener­
gia és nyersanyag, valamint az európai technológia és cél-
tudatosság újra történelmi csúcsokra emelhetné a földrészt
és gazdag kultúráját. Ami persze átrendezné a jelenlegi
világhatalmi viszonyokat is.

- Ha így van, akkor jó úton halad a globális hatalom, mert a

menekültáradattal küzdő országokban kulturális karambolok
sorozata alakulhat ki. Kezelhetők ezek valahogy egyáltalán?
- Csak lokalizálni lehet valamilyen szinten ezeket a
gondokat, de megoldani nem. Amiről most még viszony­
lag kevés szó esik, hogy a kialakuló instabilitás és bizony­
talanság nyomán felerősödnek, sőt elemi erővel törnek
a felszínre az európai népek, nemzetek között eddig is
meglévő feszültségek. Baszkföldtől Erdélyig vagy Boszniáig.
És nem lesz pardon. Ausztria és Németország közölte, hogy
visszaküldi Magyarországra a nálunk belépő migránsokat.
Ez hatalmas, számunkra szinte kezelhetetlen tömeg. És nem
érdekli majd Berlint meg Bécset, hogy mi kicsi és szegény
ország vagyunk. A lényeg, hogy ők mentesüljenek. Ilyen
konfliktusokra is számítani kell.
- Mit tehetnének a menekültáradat megállítására a ma­
gyarok? A balliberális oldal azt mondja, semmit, fogy a ma­
gyarság, pótoljuk hát a migránsokkal, különben már nyugdí­
junk sem lesz...

20
 - A népességfogyással kapcsolatos szólamok veszélyesek
és felelőtlenek. Egy időben így gondolkodott a Nyugat is,
de kiderült a németországi törökök, a franciaországi arabok,
a svédországi feketék kapcsán, hogy áthidalhatatlanul
nagyok a kulturális szakadékok. Ez nem bőrszín kérdése,
Boszniában sem érti meg egymást a bosnyák, a szerb és a
horvát népesség.

- Vannak Magyarországon is, akik önkéntes alapon segí­

tik a migránsokat. Vajon ebben a közegben külföldi szolgála­
tok is képviseltetik magukat, vagy egytől egyig minden segítő
csupán széplelkű filantróp?
- A hazai egyházi és civil segélyszervezetek munkája tisz­
teletet érdemel. A segítségnyújtási szándék azonban csak
akkor őszinte, ha valakiért, és nem valami ellen irányul.
Bizonyos irányokból ugyanis inkább hangoskodást, kor­
mányellenes vádaskodást érzékelni. A háttérben vadul dol­
gozik az a szervezőréteg, amelyet nem a menekültek érde­
kelnek, hanem a magyar kormány lejáratása, megbuktatása,
a közvélemény manipulálása. A migránsok utóbbi esetben
csak ürüggyé, eszközzé válnak, ez pedig nem segít a helyze­
tükön.

- Épül a magyar kerítés. Működni fog? A bolgárok azt

mondják, az övéké működik.
- A világon sehol sem lehet a zöldhatáron átsétálni.
Próbáltam volna én csak úgy átmenni a jordán-szír határon
annak idején, ma már nem beszélgetnénk itt, az biztos. A
migránsok jelentős része ebből a világból érkezik, tehát
pontosan tudja, hogyan lehet és kell törvényesen átkelni a
határokon. Ugyanakkor azt tapasztalják, hogy Európában az
illegális határátlépésért nem büntetik őket, még akkor sem,
ha ez itt is bűncselekmény, mert menekültként tekintenek

21
rájuk, akiket elszállásolnak és segélyeznek is. A kerítéssel
fizikailag és jelképesen is le kell zárni mindezt. A határát­
kelőhelyekre, azaz a törvényesség útjára kell kényszeríteni
az embereket.

- Mikor érhet véget a nagy migrációs folyamat?

- Amit eddig láttunk, az csak a dráma előjátéka, a java
még csak ezután következik. Kérdés, ha az uniós politika
fel is fogja a baj jelentőségét, s titokban ki is izzad magából
néhány értékes gondolatot az ügyben, lesz-e elég ereje ah­
hoz, hogy valóban cselekedjen. Képes-e megállítani a ha­
jókat a Földközi tengeren ott, ahol elindulnak Európa felé?
A döntéshozók jelenlegi jámborsága veszélyes dolog, mert
ha így haladunk, visszafordíthatatlanul eljuthatunk abba
az állapotba, ahol már csak a legkíméletlenebb eszközök
kínálhatnak megoldást. Egy rosszul felfogott világszemlélet
uralkodik az európai politikusok meghatározó tagjai között.
Ezt én ma még jámborságnak hívom, és nem korrupciónak.

22
 2015. augusztus 17.

„Logisztikai tervezésre is utalhat a bevándorlás szervezett­

sége”

Újabb Magyar Hírlap-megkeresés

Nem elég csak a határzár, a titkosszolgálatoknak be kell

épülniük a hálózatba. Tudatosan felépített rendszerrel ál­
lunk szemben, amelyben mindenki, még az utolsó ember is
be van csatornázva. Az illegális menekültek tájékozottsága
egyértelműen működő kommunikációs hálózat létezésére
utal.
Mindegyiküknél van mobiltelefon a hozzá való töltővel,
valamint egy cetli, amin az áll, mit kell mondania, ha elfog­
ják. De vajon ki finanszírozza a telefonok használatához
szükséges előfizetést vagy feltöltést?
A migránsoknál van pénz, ami kétségessé teszi azt az
állítást, hogy kifejezetten szegény menekültekről van szó.
Akik ezt a rendszert mozgatják, azoknak nem okozhat gon­
dot a kivitelezés, hiszen ha valakit hadseregek logisztikai
feladatainak elvégzésére képeztek ki, meg tudja oldani civil
tömegek mozgatását is.

2015. augusztus 25.

Angéla Merkel nyilatkozatot leit közzé, amely szerint „Né­

metország minden szíriai migránst befogad”.

Ezzel egyidőben a német Spiegel arról számol be, hogy külön­

leges eljárásban részesíti mostantól Németország a Szíriából
érkezett menekülteket a sorsuk mielőbbi rendezése érdekében.

23
A német sajtóhírre hivatkozó MTI-tudósítás szerint a szö­
vetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) nem
alkalmazza az úgynevezett dublini rendeletet a Szíriából ér­
kezettek esetében, azaz - bár megtehetné - nem küldi vissza
a menekülteket abba azEU-s országba, ahol beléptek az unió
területére.1

‘MTI; Index.hu; Syrien-Flüchtlinge dürfen in Deutschland blei-

ben Spiegel online 2015. augusztus 24.

2015. augusztus 25.

„Amikor Németország elesik”

(jegyzet magamnak)

1941-ben a náci Németország megtámadta Szovjetuniót és

nagyon hatékony rombolta le az ott élők városait és tette
tönkre életüket, menekülésre késztetve emberek millióit.
De nem volt olyan momentuma e történelmi időszaknak,
amikor a hitleri német politikai vezetés felajánlotta a nincste­
lenné vált orosz embereknek, hogy menjenek Németország­
ba. Mert ott újra kezdhetik életüket, kapnak ellátást és
munkalehetőséget is, hisz a német férfiak többsége éppen
katonáskodik.
Mi készteti hát Németországot a XXI. században arra,
hogy az országába hívja azokat, akiknek az életét épp a
NATO-csapatok tették tönkre, amikor konfliktust gerjesz­
tettek például Irakban, Afganisztánban vagy Szíriában?
Hogyan gondolja bárki komolyan, hogy ezen országok né­
pei hálásak lennének mindezért. Ma Európa nemzetei három
csoportba sorolhatók a bevándorlással összefüggésben?

24
 Az első csoport a nagy gyarmattartó országok, mint
Franciaország, Nagy-Britannia, Belgium vagy Hollandia.
Jellemzőik, hogy főként a volt gyarmataikból évtizedek óta
érkeznek bevándorlók, akik mára létrehozták a párhuza­
mos társadalmakat ezen országok nagyvárosaiban. A má-
sod-harmadgenerációs leszármazottaik sem képesek meg­
felelően integrálódni a befogadó társadalmak elvárásaihoz.
Kijelenthetjük, hogy ezen nemzetek ebben az értelemben
már elestek.
A másik csoportba azok a gazdag országok tartoznak,
Németország, Svédország, a többi skandináv ország, amelyek
demográfiai okok miatt munkaerő-problémával küzdenek.
Az intenzív bevándorlás most kezdődik ezekben a társadal­
makban, még akkor is, ha már van korábbról tapasztalatuk a
történést illetően. Már látják ennek a folyamatnak a kihívá­
sait, de nem érzik a dolog irreverzibilis veszélyeit. Még nem
estek el, de jó úton haladnak ebbe az irányba, főként azért,
mert ezen országok politikusai, politikai elitje kitart akár az
illegális bevándorlás politikája mellett is.
A harmadik csoport Kelet-Európa, benne Magyaror­
szággal mint a visegrádi négyek vezérideológusával. Olyan
országok, amelyek nem voltak sem gyarmattartók, sem
gazdagok. Talán ezért is van, hogy jobban átélik a meg­
maradás kihívásait, kreatívabbak és kevésbé önsorsrontók,
amennyiben képesek megtartani életösztönüket. Rövid- és
középtávon védelmük működni fog és hatékony marad az
illegális bevándorlással szemben.
A legnagyobb csapás Németország tönkretétele lenne.
Annak a Németországnak, amely az utóbbi hetven évben
Európa gazdasági motorja volt, és példaképe a rendnek és
normális élhető világnak, nem csupán a mi kontinensünkön.

25
 2015. augusztus 26.

„Ha a/, uniót akarjuk védeni, akkor Európa biztosan elvész”

hiszen attól, hogy „kitoljuk” az érkezőket az EU-tagállamok-
ból, még Európában lesznek.

2015. augusztus 30.

Magyarország az uniós menekültügyi jogszabályok miatt

csak úti okmánnyal és érvényes vízummal szerette volna
továbbengedni a migránsokat, ezért a Keleti pályaudvaron
feltorlódó migránstömeg tüntetésbe kezdett.1

‘MTI, 2015. augusztus 30., Tüntettek a migránsok a Keletinél

2015. szeptember 2.

Magyar Idők, vélemény - Káoszexport Európa földjére

Az Európai Uniót alkotó nemzetállamok sokszínűek, ezért

a népvándorlással kapcsolatos problémák megoldására
vonatkozó feladataikat sem lehet uniformizálni. Földraj­
zi helyzetükből, gazdaságukból, történelmükből és tár­
sadalmaik összetételéből adódóan más és más küldetésre
predesztináltak egy olyan európai krízis megoldásában,
amelyre egyelőre Brüsszelben keresik a választ. Mert Eu­
rópa van veszélyben Moszkvától Londonig, Szarajevótól
Stockholmig, nem pedig az unió.
A menekülthullámot képező tömegben lehetnek szá­
mosán, akik nem tudják, hogy Európában is élnek nincste­
lenek, munkájukat vesztett nélkülözők, kisnyugdíjasok, a
multivállalatok árnyékában tönkrement kis cégek vezetői.

26
Nem feltételezik, hogy boldogulásukhoz feltétlenül beszél­
niük kellene az angol, a német, a francia vagy akár a m a­
gyar nyelvet. És talán a többség még csak nem is sejti, hogy
spontán életösztönüktől hajtott menetelésük hátterében
mögöttes erőkés érdekek húzódnak meg. Olyanok, amelyek
azt sugallják nekik, hogy „kis befektetés” mellett is csodála­
tos európai élet vár rájuk. Szervezett bűnözői csoportok,
amelyek már most is eurómilliárdókat kerestek rajtuk, és az
Európát tudatosan támadni akarók, olyanok, akik úgy gon­
dolják, az öreg kontinens is bűnös. Bűnös, mert Irakban,
Afganisztánban háború dúlt, Líbiát és Szíriát polgárháború
tette tönkre, vagy az arab tavasz káoszba döntött jónéhány
jobb sorsra érdemes országot: Egyiptomot, Tunéziát, Ma­
rokkót és a többieket.
A többségében Irakban kiképzett profi katonatisztek, tit­
kosszolgálati ügynökök most látták elérkezettnek az időt
arra, hogy a „hadszíntér” változzon, és a saját országaik­
ban kialakult káoszt exportálják Európa földjére is. A
tábornokok felkészültek, pontosan tudják, hogyan kell az
új stratégiát szolgáló rendszert megszervezni, hogyan kell
hálózatot építeni, mi az összeköttetési rendszerek lényege,
hogyan működtessék azt és miként használják ki az ellenfél
gyenge pontját. Ráépültek és életben tartották a bevándorlá­
si hullámot, mert a terrorcselekményük részben az invázió
maga.
A menekülthullám okozta humanitárius katasztrófa
vagy a védelmi rendszereket blokkoló zavar Önmagában is
gyengítő körülmény. A menekültügyi hivataltól a hadsere­
gen és a rendőrségen át az ideérkező százezrek minden
szervnek munkát és terhet jelentenek. Elvonják a figyelmet
és az erőket egyéb feladatoktól. Komoly költségvetést igé­
nyelnek, és tapintható káoszt okoznak a befogadó államok
életében.

27
 Az európai titkosszolgálatok erre jól láthatóan nincsenek
felkészülve. És nem azért, mert elfelejtették a szakmát, mert
kevesebb energiával dolgoznának, hanem mert ekkora
tömeget képtelenség ellenőrizni.
Jómagam beutaztam a világot Amerikától Ausztráliáig,
Dél-Afrikától a Távol-Keletig és a Közel-Keletet is jócskán.
Bármerre jártam - igaz ez Szíriára is két dolog kellett a
beutazásomhoz: útlevél és vízum. A védelmi rendszerek,
a titkosszolgálatok csak úgy tudnak előszűrni, ha adatok
állnak rendelkezésre; ha nincs információs bázis, lehetet­
len megállapítani, ki az, aki biztonsági kockázatot jelent,
ki az, aki potenciális terroristajelölt lehet, vagy akinek a
neve felmerült már egy korábbi akció során. Nincsenek
listák, amelyeket összevessen a terrorizmussal gyanúsított
személyek névsorával, és nem léteznek adatbázisok, ame­
lyeket átadhatna, kicserélhetne a társszervekkel. Ez komoly
lépéshátrányt jelent. M intahogyan azis - és ez régi örökség -,
hogy az elmúlt évtizedekben nemhogy közös uniós tit­
kosszolgálati adatbázis nem jött létre, de sokszor az egyes
tagállamok elhárítása és hírszerzése is riválisként tekintett
egymásra.
De miben is áll az ellentámadás logikája és stratégiája?
Az okmány nélküli, szánalmat keltő tömeg tökéletesen
alkalmas terrorsejtek Európába juttatására. Olyan alvósej­
tekről van szó, amelyeket képtelenség felderíteni. Nemcsak
azért, mert beérkezéskor sem lehet regisztrálni őket ok­
mányok nélkül, hanem mert a legfontosabb feladatuk a
beilleszkedés, ő k nem tiltakoznak a határoknál történő
elfogáskor, a regisztrációs protokoll idején, és nyugod­
tan üldögélnek a menekülttáborokban is. Nem hívják fel
magukra a figyelmet, legfeljebb azzal, hogy egy talált gyerek
ül mellettük vagy épp a nyakukban, vándorlásuk köz­
ben. Ráadásul egymást sem ismerik az egyes, öt-tíz főből

28
álló sejtek. így ha valamilyen csoda folytán néhányan le is
buknának, nincs információjuk a többiekről.
A feltételezésekkel ellentétben nem azért érkeznek,
hogy terrortámadást hajtsanak végre, hanem azért, hogy
előkészítsék azt, hálózatot építsenek azok között a másod-,
harmadgenerációs, Európában élő iszlám fiatalok között,
akiket meg tudnak nyerni céljaiknak. Bázisokat építenek,
logisztikai rendszereket, amelyek célja természetesen egy
későbbi összehangolt rombolás Európa földjén.
De a népvándorlás talán legveszélyesebb mellékhatása -
amivel az egyes tagállamok titkosszolgálatainak szintén fe­
ladata van - az, hogy az európai társadalmakban fokozzák a
meglévő, vagy éppen csak latens feszültséget. Érezhető mó­
don erősödhetnek a szélsőségesen radikális politikai szer­
veződések, az idegengyűlöletüket hangoztató félmilitáns
szervezetek. Üjra felszínre törnek az országok közötti vélt
vagy valós érdekellentétek, hiszen ez a politikai frusztráció
mindenkori következménye.
Teret nyer a vallási és kulturális sokszínűségből adódó
különbség ember és ember között. Mert az teljesen egy­
értelmű, hogy a most ideérkezők nagy része - sajnos a ke­
vésbé iskolázott része - nem fog, mert nem akar és nem tud
alkalmazkodni a fogadó ország elvárásaihoz.
A bevándorlók nagy része áldozat, épp olyan kiszolgál­
tatott és szerencsétlen, mint mi, akik nyakunkba kaptuk
a majdnem megoldhatatlant. Mégis túl kell lépnünk a bé­
nultságon, rendeznünk kell sorainkat. Az európai kontinens
akármekkora tömegeket befogadhat, de soha nem adhat
otthont az anarchiának.
Sokan és sok fórumon elemezték már a népvándorlás
okait és látható következményeit. Beszélgetések helyett
azonban egyre sürgetőbbé válik a cselekvés. Olyan lépések
sorának megtétele, amelyek akadályt állítanak a beözönlő

29
tömeg elé, de legalábbis törvényi keretek közé kényszerítik
a folyamatokat. Európa nem egyenlő az unióval, és brüsszeli
terv készül ugyan, de a kontinens egésze szorul védelem­
re, Moszkvától Londonig, Szarajevótól Stockholmig. Ebből
következik, hogy az összes európai ország vezetőit be kell
vonni a megoldások kidolgozásába. Ez nem Angéla Merkel
és Francois Hollandé, azaz Németország és Franciaország
dolga vagy lehetősége. Ráadásul az egyes országok szerepe
más és más az önvédelem megszervezésében. Az Európa
határain élőknek a fizikai védelem az elsődleges dolguk.
Vannak, akik a befogadás konkrét élethelyzetét képesek
kezelni, megint mások a finanszírozáshoz járulhatnak
hozzá. Eközben mindenkinek feladata az európai egység
képviselete. De bármely országról is legyen szó, a legfon­
tosabb a higgadt hozzáállás, a belső politikai ellentétek fél-
retétele. Látni kell, hogy az ellenfél képzett és jó stratéga.
Nem engedhető meg, hogy az európai országok szükséges
egységét meg tudják torpedózni, ahogy az egyes nemzetek
belső békéjét és stabilitását is meg kell tudni őrizni.
A védelmi képesség növelése a közös operatív meg­
oldásokban rejlik. Az illetékes rendvédelmi szerveknek szo­
rosan együtt kell dolgozniuk, mert ebben a kérdésben nincs
és nem lehet nemzeti érdek. A központosított adatbázis
felállítása mellett a közös konkrét cselekvés megszervezése is
feladat. Miközben védekezni kényszerülünk, tudatosan kell
beépülni a bevándorlók logisztikai rendszerébe. Visszafelé
kell modellezni a folyamatokat, keresve az ellenfél gyenge
pontjait. S amikor elérkezik az idő, könyörtelenül le kell
csapni, legyen a másik fél „csak” egyszerű embercsempész,
vagy kiképzett operatív ügynök.
Európa még nem esett el, kapott egy váratlan mélyütést,
de már ébredezik a kómából, megőrzi értékeit és az itt élők
jövőjét.

30
 2015. szeptember 3.

Bicskénél megállították a bevándorlók vonatát. A rendőrség a

migránsokat megpróbálta leszállítani a szerelvényekről, és az
ottani menekülttáborba vinni. Körülbelül 30, többségében nő
és gyermek önként elhagyta az állomáson veszteglő vonatot, a
többség azonban nem volt hajlandó leszállni.1

‘Ml, rendkívüli híradás, Megállították a bevándorlók vonatát

Bicskén, 2015. szeptember 3.

2015. szeptember 4.

Migránsok ezrei indultak el a Keleti pályaudvartól gyalog

Ausztria és Németország felé. A magyar rendőrség részleges
útlezárásokkal próbálta biztosítani a vándorlási útvonalon
haladó tömeg biztonságát, majd aznap éjjel a magyar kor­
mány úgy döntött, hogy a gyalogos vándorlás és a közlekedési
káosz megszüntetése érdekében buszokat küld, így az éjsza­
ka a BKV és a BKK-nak allválalkozó Volánbusz autóbuszai
érkeztek meg a Keleti pályaudvarhoz, hogy elszállítsák az il­
legálisan vándorlókat Hegyeshalomig, Ausztria határáig.1

‘Wikipédia, Migrant crisis: Hungary to bús migrants toAustria

bordér, 2015. szeptember 4.

2015. szeptember 5.

Angéla Merkel újabb nyilatkozatot tett közzé, mely szerint

„a politikai menedékjogra jogosultak befogadásának nincs
felső korlátja".1Ennek hatására még több migráns indult meg

31
Magyarországon keresztül Németország felé, Básescu volt
román elnök pedig kijelentette, hogy Schengen és a dublini
egyezmény összeomlott.2

1Híradó.hu (Merkel: A politikai menedékjogra jogosultak befog­

adásának nincs felső korlátja, 2015. szeptember 5.)
2Magyarhirlap.hu (Merkel: A védelemre szorulóknak nincs felső
korlátja)

2015. szeptember 8.

A This is Christian Syria (Ez a keresztény Szíria) Face-

book-csoport internetes adatgyűjtése szerint magukat mene­
kültnek álcázva megérkeztek Európába az iszlám terroristák.
A Facebookon komoly kutatómunkát végeznek a szíriai
polgárháborúban elűzött keresztények. A This is Christian
Syria közösségi profilon állításuk szerint már számos, az el­
múlt hetekben, napokban Európába, döntően Németországba
érkezett iszlám terroristát azonosítottak. A profil szerint ezek
egyike Ahmad Abd Alkarim Alhije, a Bassár el-A szád szír el­
nök ellen harcoló Iszlám Front nevű katonai szövetség Ahrar
Alforat elnevezésű zászlóaljának korábbi vezetője, akit számos
gyilkossággal és háborús bűncselekménnyel gyanúsítanak.
A Facebookon működő szír keresztény ellenállók közlésük
szerint más terroristákat is lelepleztek, olyanokat, akik koráb­
ban a Facebookon vagy a Twitteren,,dicsekedtek'’ ocsmány
tetteikkel, de most valamilyen oknál fogva magukat me­
nekültnek kiadva Európában tűntek fel.1

1Magyar Idők, Terroristák érkeztek Európába? 2015. szeptember

8.

32
 2015. szeptember 8.

„Ezek az emberek nem ma, hanem holnap lesznek veszé­

lyesek.”

Magyar Idők-nyilatkozat; Terroristák érkeztek Európába?

Ez a migránsmennyiség kezelhetetlen a hatóságoknak,

ráadásul szinte kontrollálatlanul mozognak Ausztria és
Németország területén. A migránsok között jó néhány
olyan terrorista akadhat, aki megbújva a tömegben éppen
most jutott be Európa szívébe.

2015. szeptember 10.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, az Európai

Unió feladata, hogy döntsön a különféle védőeszközök alkal­
mazásáról.1 Andrej Babii cseh miniszterelnök-helyettes ezt
tovább magyarázta: A NATO-főtitkár szerint a menekült­
probléma az Európai Unió problémája, a határvédelem és az
embercsempészek elleni küzdelem az egyes tagállamok fela­
data.2

‘NATO Secretary General jens Stoltenberg and the Prime Minis-

ter of the Czech Republic, Bohuslav Sobotka met with the
press Sept. 9. The Prague Post., 2015. szeptember 10.
2Czech minister Babis criticises NATOs stance on refugees.
CeskeNoviny.cz. 2015. szeptember 10.

33
 2015. szeptember 15.

Magyarországon életbe lépett az úgynevezett jogi határzár,

vagyis éjféltől szigorodtak az embercsempészés büntetései,
és azóta kiutasítással jár a műszaki határzár megrongálása
és átlépése.1 Ugyanezen a napon a kormány Bács-Kiskun és
Csongrád megyére a tömeges bevándorlás okozta válsághely­
zetet hirdetett ki.2

12015. évi CXL. törvény egyes törvényeknek a tömeges beván­

dorlás kezelésével összefüggő módosításáról, 31. § - Magyar
Közlöny, 2015. évi 124. szám, 2015. szeptember 7.
2A kormány 270/2015. (IX. 18.) Korm. rendelete (magyar
nyelven). Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., 2015.
szeptember 18.

2015. szeptember 16.

A röszkei határátkelőnél erőszakba torkolló összecsapás

történt a migránsok és a magyar rendőrök között, amelyben
több száz ember sérült meg.
Koradélután migránsok szerb oldalon feltorlódott pár száz
fős csoportja hangosan követelni kezdte, hogy engedjék be őket
Magyarországra. Miután a sorfalban álló rendőrök és ter-
rorelhárítók sikertelenül próbálták megnyugtatni a tömeget, a
demonstráció hamarosan erőszakossá vált. Néhány agresszív
hangadó vezetésével a szerb oldalon a migránsok áttörték a
határt lezáró kaput, ezért könnygázzal fújták le őket, mire
válaszul a támadók kődarabokkal, botokkal, betondarabokkal
és a segélyszervezetek által odavitt vizes palackokkal dobálták
a határzár vonalán felsorakozott rendőröket. A rendőrség
könnygázt, valamint vízágyút használt, míg a támadók autó-

34
gumikat gyújtottak fel és a közeli melléképületek tetejéről do­
bálták őket. A szerb rendőrök nem intézkedtek, hagyták, hogy
a támadók minden kezük ügyébe akadó tárggyal dobálják
magyar kollégáikat. Fél hat körül a migránsok mintegy ezerfős
tömege a röszkei oldalon is áttörte a kaput és benyomult ma­
gyar területre. A tüntetők gyermekeket és nőket is maguk elé
állítva használtak pajzsként. A rendőrök, a különleges be­
vetési egység és a TEK-esek könnygázzal védekeztek, majd
visszaszorították a támadókat. 18.20-kor a helyszínre érkezett
100 szerb rendőr, akik hátrább terelték a migránsokat. A fe ­
szültség hét óra körül kezdett lecsillapodni.

2015. szeptember 16.

„Ezek nem migránsok, hanem kiképzett katonák”

M l, rendkívüli híradás Röszkéről

Németh Balázs: jó estét kívánok! Mit szól az elmúlt három

óra eseményeihez?
Földi László: Jó estét kívánok! Azt gondolom, egy epi-
7,ódot látunk, abban az összefüggésben, hogy Európát tá­
madás érte. Ez nem ma derült ki, hanem véleményem sze­
rint hónapokkal ezelőtt is világos volt. Eddig sem békésen
ment a dolog. Hiszen a határokon ész nélkül, engedély
és okmányok nélkül vonuló tömeget eddig sem lehetett
megállítani. Amit ma látunk, az eszkalációja mindennek.
Ismét egy bizonyíték arra, hogy a tömegben megbújnak
olyanok, akiket én egyszerűen katonáknak hívok. Kikép­
zett emberek lévén teljesen egyértelműen feladatot hajtanak
végre. Jelen pillanatban azt az utasítást kapták, hogy meg
kell próbálni áttörni, mégpedig azért, mert vélelmezik,

35
feltételezik, hogy a másik oldalon sem a rendőrök, sem a
katonák nem fognak fegyvert használni ellenük.

- A magyar rendőrök magyar oldalon állnak, és szerb

oldalról támadják őket, nem szerbek, hanem egy harmadik
országnak, vagy sok harmadik országnak az állampolgárai.
Ilyenkor kinek mi a teendője?
- Most nem a teendő a kérdés, hanem, hogy a szer-
bek félreértik a dolgot, azzal, hogy nem avatkoznak bele,
mondván, minél gyorsabban menjenek ki ezek a bizonyos
támadók vagy bevándorlók. Tévednek, mert Európa van
veszélyben és nem Magyarország. Magyarország Európát
védi mindenféleképpen, nem az uniót, hanem Európát is.
Ilyen értelemben ez a fajta elbeszélés a két rendvédelmi
szerv között óriási hiba szerb oldalon. Nyilvánvalóan van
egyfajta kommunikáció, de ma még szabadulni akarnak egy
olyan problémától, amellyel hosszú ideig együtt kell élniük.

- Igen, azért ez tisztán látszik, ezeken a képeken is, ame­

lyeket most mutatunk, hogy ez itt bűncselekmény. Erről nem
nagyon lehet vita. Ha egy picit távolabbról nézzük a dolgot,
elkerülhetetlen volt az, hogy Európa valamelyik pontján egy­
szer idáig fajuljon ez a dolog?
- Elkerülhetetlen, mégpedig azért, mert sokan félreér­
tik a helyzetet. Európa elkényelmesedett, ez egyértelmű.
Ráadásul tényszerű, hogy a nagyhatalmak magára hagyták,
mind Amerika, mind pedig Oroszország. Nélkülük a
közel-keleti kérdést nem lehet kezelni, márpedig a meg­
oldás nem az európai, hanem a közel-keleti helyzet meg­
oldása, mindenáron, ha kell fegyverrel, amire a NATO al­
kalmas. Politikai befolyásával Oroszország tudna segíteni.
Látható módon egyik hatalom sem mozgatja a füle botját
sem Európa érdekében. Európáról pedig kiderült, hogy

36
ilyen értelemben gyenge. (...) Ebből következik, hogy mi,
európaiak áldozatok leszünk, amennyiben nem lépünk föl
nagyon keményen az agresszív folyamat ellen.

2015. szeptember 18.

„Terrortámadás a migráció”

TV2, Mokka, reggeli interjú

(Műsorvezető: Kárász Róbert)

- Ön szerint is elképzelhető az a. forgatókönyv, hogy ez egy

előre eltervezett szándékos támadássorozat volt?
- Véleményem szerint támadás érte Európát, és tulajdon­
képpen nem migrációról beszélünk, hanem megszállásról.
Két csoportra oszthatók az ideérkezők. A többség, akik nyil­
ván nem tudják, hogy milyen másodszándék húzódik a hát­
térben, és van egy úgynevezett irányító keménymag, ame­
lyik pontosan tudja, hogy egy kritikus tömeget miként kell
mozgatni. Ez hadászatilag nagyon egyszerű, annyi embert
kell összefogni, amennyit még lehet irányítani, és annyi em­
bert, amennyivel a rendvédelem már nem tud megbirkózni.

- Az irányító keménymag hogyan működik, vagy kik közül

kerülhetnek ki ők?
- Ők katonák, látható a mozgásukból, a tevékenységük­
ből. Az egymás iránti parancsszavakból, ha arabul vala­
ki tud, akkor pontosan hallja ezeket. Másfelől pedig két
csoportja van ennek a társaságnak is, az egyik csoport, akit
látunk, megmutatja az arcát és kvázi látványosan irányítja
ezt a társaságot, ha kell, balhét csinál, amit láttunk a magyar
határnál. Van egy úgynevezett konspirált része, akiket nem

37
látunk. Ők a kiképzett terroristák. Nem feltűnőek, m ert ép­
pen nyakukban van egy kisgyerek, aki nyilván nem az övék,
csak bele akarnak olvadni a tömegbe. Nem csinálnak balhét,
nem akarják magukra fölhívni a figyelmet, egyszerűen sze­
retnének bejutni a célterületre.

- Nem túlságosan filmszerű az, amit ön mond? Ön konk­

rétan azt mondja, hogy ezeknek az embereknek a mozgásából
meg lehet azt határozni, ki katona, illetve mi jellemző a ter­
roristákra, akik igyekeznek eltakarni az arcukat és, mondjuk,
gyereket tartanak a kezükben, szóval ez nem túlzás?
- Egyelőre nagyon optimista válaszokat adtam ahhoz
képest, mint amit a tények mutatnak. Mégpedig ezt azért
teszem, mert nyilvánvalóan el kell végezni a szakmai elem­
zést, amelyet nem a médián keresztül kell lefolytatniuk az
illetékeseknek.

- Tehát sokkal többet tudnak a titkosszolgálatok, mint amit

a közvélemény megismer vagy megtudhat?
- Reményeim szerint igen. Abból egyébként én azt a
következtetést vonom le, hogy borzasztó nehéz helyzet ala­
kult ki operatív szempontból, védelmi szempontból. Azt
is hadd mondjam, hogy az én meglátásom szerint talán az
unió be is töltötte történelmi szerepét és ma Európa újra
a nemzetállamokról szól. Mert egy rendszer, amelyik nem
képes megvédeni magát látványosan, az nem komoly struk­
túra.

- Sok ember számára a titkosszolgálatok munkája egy

misztikus dolog, vagy misztikus dolognak tűnik. Ugyanakkor
tudjuk, hogy rengeteg elképzelhetetlen operatív eszközzel ren­
delkeznek a titkosszolgálatok. Akkor ezek szerint képtelen volt
Európa a saját titkosszolgálatait megfelelően működtetni?

38
Nem látták előre ezeket a kockázatokat, ezeket a veszélyeket,
hogy terroristák tucatjai vagy esetleg százai kerülnek az unió
területére?
- Nem a titkosszolgálat felelőssége a politikai döntés,
hanem a politikus felelőssége. Amikor azt mondom, hogy
az uniónak talán vége, akkor én azt is mondom, hogy ezek
az információk nem találkoztak. Nincs központilag koor­
dinált, információs titkosszolgálati rendszer az unióban.

- Ezt nem hiszem el, hogy ilyen van.

- Elhiszi, nem hiszi, tényszerű, hogy a titkosszolgálatok
ma még minimális információt bocsátanak egymás ren­
delkezésére.

39
 2015. szeptember 23.

„Le kell zárni Európát/ ”

Demokrata, interjú

Szó sincs spontán menekülésről. Nagyon is tervszerű, ala­

posan előkészített akció az, amelynek részeként migránsok
tömegei ostromolják most Európát. A politikusok kezében
van a döntés, ha a magyar kormányhoz hasonlóan végre
elszánják magukat, s határozott nemet mondanak az illegális
bevándorlásra, Európa megmenekül. Ehhez persze szükség
lenne Oroszország segítségére éppúgy, mint az európai tit­
kosszolgálatok szemléletváltásra és nagyobb aktvitására.

2015. szeptember 25.

„Feléledtek a tagállami konfliktusok”

(jegyzet magamnak)

A tömeges migrációs nyomással „hatásos terrorakciót” haj­

tottak végre Európával szemben, folyamatosan jönnek elő
az országok közötti konfliktusok, Európa egysége megbom­
lott.

Az európai országok a migrációs válság megoldása helyett

egymásra mutogatnak. Az utóbbi időben látható, hogy az
évszázados szerb-horvát ellentét kiújult, és más, Európán
belüli konfliktusokra is számítani lehet még.

40
 2015. szeptember 28.

„Terroristák irányítják a migránsokat”

ATV Start, reggeli interjú

(műsorvezető: Rónai Egon)

- Nincs kedve szakértőtársakkal vitatkozni erről a dologról,

mert nagyon másképpen látják a helyzetet mint ön, és úgy
gondolja, nem a nyilvánosság elé valók ezek a szakmai viták?
- Azt látom, hogy a vita elindult egyfajta spekuláció
irányába. Tények vannak. Ezeket a tényeket rögzíteni kell,
a jövőképeket pedig spekulálni olyan szinten nem szabad,
hogy ellentmondásba kerüljön egyik a másikkal. Tehát
amennyiben mi, szakértők nem látjuk világosan, hogy Eu­
rópa igenis kihívás előtt áll - és lehet sorolni, hogy ezt mire
értjük és ebből nem lehet nagyon világos cselekvési pro­
gramot alkotni, akkor azt gondolom, hogy muszáj hátralép­
ni egy időre.

- Tehát csak zavart okoznak azzal, hogy összevissza beszél­

nek. De hát mi is összevissza beszélünk, lássuk be, ha a sajtót
nézi. Mindenféle komment megjelenik, ha az internetet nézi.
Mindenki kalkulál, az is, akinek semmi köze nincsen az önök
szakmájához, meg még információja sincs, csak empátiája
vagy éppen antipátiája.
- Én különválasztanám a témákat is. Amiről a sajtón
keresztül mindenki - hogy úgy mondjam - hozzáértően vi­
tatkozik, azt úgy hívjuk: biztonságpolitikai kihívás. Amiről
én beszélek, az titkosszolgálati kihívás. A kettő nem ugyan­
az és nem feltétlenül fedi egymást. A biztonságpolitikai egy
nagyobb, átfogó témakör, nyilvánvalóan más összefüggések -

41
kel. Amiről én beszélek, az pedig egy olyan szűkített válto­
zat, amiben nagyon nehéz igazságokat kimondani.

- A zt mondta pár nappal ezelőtt, hogy voltaképpen egy

hatásos terrorakció áldozata Európa és igazából háborúban
állunk. Ha háborúban állunk, akkor annak van egy nagyon
egyértelmű ellenségképe is, az ember tudja, hogy ki ellen
háborúzik. Mi tudjuk?
- Teljesen világos a képlet ilyen értelemben, vissza kell
mennünk egészen odáig, hogy a Közel-Keleten hogyan is
néz ki az érdek-, viszonyrendszer nagyhatalmi szempontból.
Az elmúlt évtizedekben a Szovjetunió, később Oroszország
volt az, amelyik képes volt pozíciót építeni a humán erőn
keresztül is, hiszen arab emberek ezrei tanultak Moszkvában
különböző szakmákat, nemcsak titkosszolgálati vonalon.
Ezek - a most 40-60 éves korú emberek - a Közel-Kelet
országaiban, Szíriában is többek között, pozícióba kerültek,
Az Egyesült Államok, a másik globális nagyhatalom, úgy
gondolta, hogy ez számára nem egészséges, ezért változtat­
ni kell. Ezt a folyamatot nevezzük ma már az arab tavasz
időszakának.

- Azt, ami mögött nagyon egyértelműen az Egyesült Á l­

lamok állt?
- Már az Egyesült Államok sem tagadja, annyira
egyértelmű. Úgy gondolta, hogy a saját erőviszonyrendszerét
kívánja megvalósítani. Látható módon a régi megbicsaklott,
az új meg nem tudott igazán kiépülni. Viszont megjelent az
Iszlám Állam, amely teljesen mindegy, hogy korábban ki­
hez kötődött, a szovjetekhez, később az oroszokhoz vagy az
amerikaiakhoz, úgy döntött, hogy saját maga irányítja majd
a Közel-Kelet országait és az arab népet.

42
 - Közbevetőleg és zárójelben, volt ilyen nagyon egyértelmű
kötődése az Iszlám Államnak korábban terrorszervezettel?
- Láttuk azt Afganisztántól, Irakon keresztül Líbiáig és
Szíriában is, hogy bizony ott a NATO nagyon erősen be­
avatkozott. Fölfegyverzett olyan erőket, kiképzett olyan
személyeket, akik ma már szembefordulnak a NATO-val.
Látható módon eldöntötték, az nem elég, hogy Európában
terrortámadásokat hajtanak végre, ilyen volt a londoni
metró-, a madridi vonattámadás, vagy akár Amerikában,
World Trade Center elleni akció. Ezek ideig-óráig zavart
okoznak, ideig-óráig felkeltik az érdeklődést, de alapvetően
nem befolyásolják a helyzetet. Tehát az a fajta, ma migrá­
ciónak hívott vagy népvándorlásnak nevezett, számomra
invázió, ami jelenleg Európa ellen folyik, ez egy nagyon tu­
datosan végig gondolt új stratégia az ellenség részéről.

- E mögött az Iszlám Államot látja mint kiváltó okot és

mint előidézőt?
- Igen, de én az Iszlám Államot tágan értelmezem. A
kalifátust és támogatóit meg tudjuk nevezni, de nyilván­
valóan szélsőséges rétegek és ideológiák is mögötte van­
nak, akik nem feltétlenül Iszlám Államnak hívják magukat,
de abban egyetértenek, hogy Európára csapást kell mérni,
viszontválaszt a NATO beavatkozására.

- A zt szokták mondani az ön érveivel szemben, hogy akit

el akarnak juttatni ide, azt útlevéllel vagy repülőjeggyel fog­
ják eljuttatni, és nem több ezer kilométert gyalogolva, úttalan
utakon, mert ha nagyon akarják, akkor van repülőjegy meg
útlevél is.
- így van, de itt van a lényeges különbség az én és mások
véleménye között. Én nem úgy tekintek a terrorizmus jelen­
legi formájára, mint klasszikus terrorizmusra. Valóban, a

43
terroristákat nem látjuk, ők nem hőbörögnek a Keletinél,
ők adott esetben útlevéllel érkeznek. De azok között, akik
most jönnek, olyanok is vannak, akik hangoskodnak, teret
és életet követelnek Európában, és ehhez fölhasználják a
tömegeket. Katonák, akiknek nem kell feltétlenül elbújniuk,
akik nagyon komolyan úgy gondolják, hogy ők egyszerűen
csak bevándorlók, betelepülők.

- Fegyver nélküli megszálló alakulatok?

- Igen, és ez nagyon érdekes, a történelemben ilyen még
nem nagyon volt. Általában tüzérségi tűzzel kezdődik a tá­
madás, azután a gyalogság nekiindul, és az emberek tömege
menekülni kezd. Most fordítva van. A menekülő tömegeket
nyomja maga előtt a gyalogság, és később bármi történhet.
Innentől kezdve viszont nem szabad jósolgatni, mert nyil­
ván nem ez a feladat.

- Valamilyen jóslásra mégis hadd kérjem, nem is az eu­

rópai végkifejlet tekintetében. Most az látszik, hogy Irán,
Oroszország, az Öböl-menti kis sejkségek mintha hajlandók
lennének összefogni az Európai Unióval és az Egyesült Álla­
mokkal az Iszlám Állam ellen. Sikerült találni egy közös el­
lenséget, aki talán egy nagykoalíciót, világot átívelő nagy-
koalíciót is elő tud idézni. Ez megoldja a problémát, ha
létrejön egy ilyen?
- A problémát csak az oldja meg, ha Európát hermetiku­
san lezárjuk, azért, mert a későbbiek során nem fogunk tud­
ni mit kezdeni az ideáramló tömeggel, és nem azért, mert
mindenki rossz szándékú, hanem mert ha százezer emberre
egy terrorista jut, az Európára nézve katasztrófa.

- De az Iszlám Államot mint alakulatot nehéz lesz álla­

miságnak elképzelni. Porrá zúzza ez a koalíció. Akkor ugyan­

éi
így továbbra is jönnek ide az emberek, vagy visszamennek
haza, mert igazából az a térség az otthonuk?
- Akkor nem lesz ideológiai háttere, hogy jöjjenek. Nyil­
ván ezt meg kell lépni, és össze kell fogni a nagyhatalmak­
nak, amelyek - úgy tűnik - ráébredtek arra, hogy Európát
lehet gyengíteni, csak végtelenségig nem szabad, mert az
beláthatatlan következményekkel jár a világpolitikára.

45
 2015. szeptember 28.

„Miért dobálják el irataikat a szír migrámok”

(jegyzet magamnak)

Érthetetlennek tartom, miért dobálták szét a szír állampol­

gárok azon irataikat - köztük regisztrációs papírokat, útle­
veleket, menekültstátust igazoló dokumentumokat - ame­
lyek lényegesen könnyebbé tennék az Európai Unióba való
törvényes belépésüket.
Nagyon nyomós okuknak kellett lennie arra, hogy egy
szír útlevelet eldobjanak, amellyel most Németországban
mindenféle regisztráció és menedékjog kérése nélkül három
évig tartózkodhatnának. Az lehet a magyarázat, hogy talán
valahol Európában vagy Európán kívül a hatóságok „célke­
resztjébe kerültek”, talán (az al-Kaida nemzetközi terror­
hálózat szíriai ágának tartott) an-Nuszra Frontnál harcoltak,
vagy az Iszlám Állam harcosai voltak.

2015. október 1.

„A trójai faló át fo g alakulni gyalogosokká”

M l, Ma reggel, interjú

A muszlim katonák trójai falóként használják a tömeget,

hogy olyan egységeket juttassanak be, amelyeket korábban
kiképeztek és egyelőre fegyver nélkül, de Európát megszáll­
va bármilyen helyzetre fel tudjanak készülni. Európába
érkezve pozíciókat szerezzenek, és gyakorlatilag a fönnálló
rendet bármilyen módon támadják. Azt mondom, hogy ha

46
ez folytatódik, és nem szabunk nagyon határozott gátat, ak­
kor évszázadokra determináljuk azt, hogyan fogunk élni.
(...) A következő szakaszban a trójai faló át fog alakul­
ni gyalogosokká. Ami alatt azt értem, hogy a hadnagyok,
amikor eljön a pillanat, arra adnak parancsot, hogy azok,
akiket megpróbálunk kiutasítani, ne menjenek el, hanem
keltsenek zavargásokat. Láttuk Röszkénél, hogy egy egysze­
rű határzárral mit műveltek. Akik itt maradnak e n g ed é l­
lyel, azok is szolidárisak lesznek azokkal, akiket ki akarunk
utasítani. Szerintem jelen pillanatban gordiuszi problémával
nézünk szembe.

2015. október 18.

„Európa háborúban áll, Angéla Merkelnek le kell m on­

dania”

Kossuth Rádió, Európai idő:

A háború alatt nem azt értem, hogy lőni kell, de Európát meg
kell védeni, mert Európát megtámadták. Egy válsághely­
zetben pedig egészen más rendtartást kell kialakítani. Angé­
la Merkel ma gátja egy egységes, a védelem logikája szerinti
koncepció kialakításának, ezért le kellene mondania, hogy
megvédje Németországot és Európát.

47
 2015. október 27.

Présház hírportál, interjú

(Molnár Pál)

A visszatoloncolás rettenete

Hatalmas migránshadoszlop vonul a Balkánon az Alpok

felé. Képtelenségnek látszik, hogy ezt a tömeget a német
területek tartósan befogadják. Készülni kell a várható
feszültségekre - annak szem előtt tartásával, hogy a mig-
ránsokat a ném et kancellár, Angéla Merkel hívta meg
Európába. A meghívás terheit tehát Németországnak kell
viselnie. Földi László ezredesnek, korábbi magyar hírszer­
zési vezetőnek tett föl kérdéseket a Présház hírportál.

- Ezredes úr, ha a Merkel utáni Németország úgy dönt,

hogy a migránsokat elkezdi visszatoloncolni - e lehetőségről
Komád György író azt mondta: „rettenetes lesz'’ -, adódhat-e
az a berlini ötlet, hogy ők nem Ázsiába, Afrikába, hanem
Magyarországra toloncolják „vissza” a német kancellár által
Európába meghívott a migránstömeget, és onnantól kezdve
Budapest tegyen, amit akar?
- Németország terve egyszerű. Azért engedi be Európá­
ba a tömeget, bár légyen az inváziós sereg, mert ki akarja
válogatni közülük azokat, akiket „használni” tud és akar. A
többit pedig vissza kívánja toloncolni oda, ahol regisztrálták
őket, illetve a kvóta alapján más uniós országba.

- Ha német területről Miklóshalmára, Fertőmeggyesre,

Sopronkeresztúrra, Rendekre, Csajtára, Nagysároslakra,
Rábakeresztúrra - tehát a mai államhatár Bécs felőli oldalán
lévő átkelőhelyre - szállítják a migránstömeget kitoloncolás

48
végett, akkor Magyarországnak - a katonain kívül - milyen
lehetősége lehet az elemi önvédelemre?
- Sajnos csak kizárólag az marad megoldásnak, ha kerí­
tést építünk a korábbi „vasfüggöny” nyomvonalán, amely
szörnyű és felkavaró lenne 25 év után.

- A visegrádi országok agy trösztjei ezekben az időkben vél­

hetően dolgoznak-e már azokon a terveken, hogy a 2015-ös
tapasztalatok alapján hogyan kell megerősíteni a hadsereget,
a hatóságot, és milyen módszerekkel kell védekezni az em­
bercsempész szervezetek által korrumpált - Európán belüli -
felforgató központok ellen?
- Már a visegrádiak egysége is színfolt a mai kicsit „de-
generált” uniós valóságban. Csak a közös védekezés a me­
goldás, hisz az ellenfél egységes az egyértelmű támadásban.
Egyik lehetőség a sorkatonai szolgálat visszaállítása, hisz
civilek nem tudnak szembeszállni iszlám katonákkal. Vagy
emelni kell a tartalékosok számát.

2015, október 27.

„Angéla Merkelpolitkája, a »nyitott kapu« életveszélyes”

A Magyar Időkben megjelent véleménycikkem

Azt olvastam, Földi László szexista, nem ismeri el a nők

egyenjogúságát, férfisovinizmussal ítéli el Angéla Merkel
döntéseit. Vitára érdemes felvetés lenne ez is - megértem,
ha a migrációs válság farvizén egyesek ezt a hullámot tart­
ják érdemesnek meglovagolni -, de a tények makacs dolgok.
Javaslom, vegyük át még egyszer őket.

49
 Tény ugyanis, hogy Németország közel került ahhoz,
hogy immáron harmadszor döntse pusztulásba Európát, a
két világháború után most egy elhibázott migrációs poli­
tikával. Mert tény, hogy Angéla Merkel „nyitott kapu” poli­
tikája olyan helyzetet teremtett, amelynek következménye -
ma talán még túlzásnak hat, de az én víziómban egyáltalán
nem - Európa totális kiszolgáltatottsága egy igenis pusz­
tító inváziónak. Mert tény, hogy az ideérkezők magukkal
hozzák hazájuk konfliktusait. Látjuk, hogy már útközben
összecsapnak a szunniták a síitákkal, az afgánok a szírek­
kel, nem beszélve a belső pozícióharcukról. Mára már saj­
nos - fél évvel ezelőtt még tabunak számított kimondani -
tényszerűvé vált, hogy a „trójai” szerepet kapott tömegben
ott menetelnek az iszlám katonák, terroristák, akiknek nem
titkolt célja Európa lerohanása, mely először megszállással
kezdődik, és később válik terrorakciók helyszínévé. Hogyan
lehetne másként tekinteni az eseményekre, mintsem azt lát­
ni benne, hogy Európa identitása romokban hever?
Ki tagadhatná azt a tényt, hogy az ide érkező tömeg
tökéletesen erodálta az Európai Unió egységét? Hiszen
már most - és még messze van a vége - egymásnak estek a
tagországok, már most visszaállt a határellenőrzés azokon
a pontokon, ahol még pár hónapja is a kihalt határépületek
árválkodtak, és már most is egyre több kerítés épül olyan
helyen is, ahol még a bipoláris világban sem volt nyoma.
Tény, hogy az inváziós támadás váratlanul érte az európai
elitet, mert mást sem látni, mint hogy a politikai párLok érde­
keik mentén értékelik a helyzetet. Ebből a szempontból tel­
jesen mindegy, hogy azért teszik-e, mert választást akarnak
nyerni retorikájukkal, vagy egyszerűen csak keresztbe akar­
nak tenni az éppen regnáló, kormányon lévő ellenfeleiknek.
A tény ugyanis az, hogy az Európát ért kihívás nem egység­
be forrasztja a zsidó-keresztény kultúrkörre épülő európai

50
társadalmakat, hanem belső feszültségeiket hozza felszínre.
A rövid távú marginális taktikai érdekek felülírják a straté­
giai célokat, úgymint az egységes európai alkotmányos rend,
a közös gazdasági jövőkép és alternatíva nélküli társadalmi
jólét ügyét és vívmányait. Mindez semmivé válik egy olyan
élethelyzetben, amikor egy - ráadásul idegen identitású -
kisebbség jogai előbbre valók lesznek a többség érdekeinél.
Eme kisebbséggel nem az a baj, hogy „mások”, hanem
hogy egyáltalán nem azonosulnak demokráciánk alap­
ját jelentő jogrendünkkel. Mert tény, hogy az illegális,
papírok és vízum nélkül a zöldhatárokon történő menetelés
törvénytelen. Megjegyzem, nemcsak Európában, hanem
mindenhol a világon, a bevándorlók hazájában is. Miként
törvénytelen az is, hogy közlekedési eszközöket foglalnak
le önkényesen, és közlekedési bűncselekmények sorát - így
rendelkezik a Btk. - követik el azzal, hogy úgy menetelnek,
például autópályákon, hogy folyamatosan balesetveszélynek
teszik ki önmagukat és az autósokat is.
A tények végtelen sorában szünetet tartva nehezen tudok
szabadulni attól a látomástól, hogy Európa jelenlegi poli­
tikája a vesztét okozza gyermekeink normális jövőjének.
Egy permanens feszültséggel teli élet következhet, amely
abból fakad, hogy az ideérkezők nem fognak integrálódni,
hogy akiket még Németország sem akar befogadni, nem fog­
nak visszamenni, mert erre nincs is kényszerítő eszközünk.
Radikalizálódni fognak az európai társadalmak, a mérsékelt
politikusok kezéből kikerül az irányítás. Fizikai össze­
csapásokra kerül majd sor, immáron nem a bevándorlók
esnek egymásnak, hanem „európai” küzd „bevándorlóval”,
itt, Európa földjén. Az ide érkező terroristák, iszlám ka­
tonák elérkezettnek érzik majd az időt, hogy egyszerre több
helyen és időben merényleteket hajtsanak végre az unió
területén, mondván, Európa nem jól „viselkedik”.

51
 Angéla Merkel nagy formátumú vezetője Európának.
Jól gazdálkodott politikai elődei, különösen Helmut Kohl
örökségével. Tény, hogy képes volt nemcsak megőrizni
azokat, hanem hozzájárult Németország fejlődéséhez.
Ugyanakkor tény, hogy a békepolitikája ma nem alkalmas
az európai konfliktus kezelésére. Sajnos tény, hogy a válság
miatt kevésbé intellektuális, mintsem reális, ha tetszik:
egyszerűbb válaszokat követel a történelem. Például a német
finánctőke érdeke ma nem előbbre való, mint az, hogy Eu­
rópa határait a görög partoknál európai hadsereg védje. Saj­
nos tény, hogy erre azért nem kerülhet sor, mert a német
bankok nem hajlandók részben vagy egészben elengedni a
görögöknek adott hitelek és azok kamatainak visszafizetését.
Tiszteljük Angéla Merkel munkásságát és erőfeszítéseit.
De tisztelnünk kell a tényeket is, mert Európa több, mint
egyedül Németország érdeke. Közös jövőnket nem rendel­
hetjük alá egyetlen európai nagyhatalom érdekeinek sem.

2015. november 1.

„Magyarország szimbolikus radikalizmusa megvédi Eu­

rópát”

(jegyzet magamnak)

A jelenlegi helyzetben Magyarország „szimbolikus radikaliz­

musa”, azzal, hogy lezárta a határait, megóvta Európát a
valódi radikalizmustól. Miközben a világ számos pontján
összehangolt merényleteket követnek el, a magyarországi
határzár annak a jelképe, hogy a kontinens egyes államai
megkezdték a védekezést. Ugyanis ahol a határozottabb
hatósági fellépés elmarad, ott nem zárható ki, hogy felüti fe­

52
jét az önbíráskodás; vagyis az európai radikális szervezetek
egyre több provokációt követnek majd el az ideérkezőkkel
szemben.
Ma Európa védtelennek tűnik a közel-keleti és az
észak-afrikai emberáradattal szemben, bár a NATO révén
részese a világ egyik legerősebb hadseregének. Fokozza a
problémát, hogy Törökország iszlám országként nem tagja
ugyan az Európai Uniónak, viszont a második legnagyobb
NATO-hadsereggel rendelkezik, és ha egy iszlám országot
ilyen tömeggel integrálnak uniós szinten Európában, az
megint komoly kihívást jelent majd. Angéla Merkel német
kancellár tisztában van azzal, hogy ha Németország lezár­
ja a határait a menekültek elől, akkor a Balkánon háború
lesz, a kancellár pontosan tudja, hogy „már háború van,
csak még a fegyverek az asztal alatt vannak”. Európában azt
kellene megoldani, hogy a fegyverek az asztal alatt marad­
janak. A NATO-nak már nem Európa határainál, hanem
Afrika partjainál kellene megállítania a bevándorlási folya­
matot, de az Egyesült Államok ebben még nem érdekelt. Ha
továbbra is ellenőrizetlenül árad a tömeg a kontinensre, az
Európa halálát fogja jelenteni, ha az európai országok nem
tudnak közös politikát kialakítani, akkor kerítéseket fog­
nak építeni, és az unió felbomlik, hiszen nem lesz esélye
egy közös védekezésnek. Már nem az unió védelme, hanem
Európa védelme a lényeg, amelybe a Balkán országai is be­
letartoznak.

53
 2015. november 12.

Présház hirportál, interjú

Molnár Pál kérdései alapján: Ami ELzárt, majd LEzár

Míg a magyar hajléktalanok fedélhez juttatására évtize­

dekig nem volt pénz, most ömlenek ki a milliárdok az
államkasszából a terrormigráció „kezelésére”. Pusztán
a migránsok utaztatása kétmilliárd forintot emésztett
föl. Ugyanakkor a korábbi, Angéla Merkel-i meghívásra
tovább ömlenek a migránsok a kontinensre. Földi Lász­
ló ezredesnek, korábbi hírszerző parancsnoknak tett föl
kérdéseket a Présház hírportál.
- Ezredes úr, Ha Németország hazánkba akarja „vissza”-to-
loncolni a migráns tömeget, amelyet a német kancellár hívott
meg Európába, akkor Berlin milyen zsarolási potenciállal
rendelkezhet, hogy akaratát ránk erőltesse?
- Csak közös uniós határozat alapján cselekedhet Német­
ország is, bármennyire próbálja a merkeli vezetés érdekei
mentén figyelmen kívül hagyni az unió ezen „vastörvényét”

- Nagypolitikusi nyilatkozatok sugallják a behódolást:

„úgysem tudjuk megállítani az áradatot, inkább fogadjuk ba­
rátságosan ő k e t A civil társadalmak kialakíthatnak-e olyan
szellemi blokkot, amely megvédi - legalábbis megkísérli meg­
védeni - az emberi méltóságot Európában?
- Szerencsére mind több európai vezető látja be, hogy a
kialakult invázió ellen hatékonyan védekezni kell, és szó nincs
a meggondolatlan befogadás támogatásáról. Tulajdonképpen
az sem érdekes miért változik ezen politikusok véleménye.
Azért, mert belátják korábbi téves helyzetértékelésüket, vagy
attól félnek, a történelem „szemétdombjára” kerülhetnek.

54
 - Vélhetően készülnek-e már valahol olyan műszaki tervek,
amelyek a magyar-szlovák-cseh-lengyel határra szánt védel­
mi vonal gyors fölépítését szolgálják az esetleges német, oszt­
rák toloncolási kísérletek ellen?
- Ha erre sajnálatosan sort kell keríteni, ott van a rossz­
emlékű vasfüggöny nyomvonala. Milyen is a történelem?
Ugyanaz, ami egykoron „elzárt”, most lehet, hogy „lezár”.

55
 2015. november 13.

Párizsi merénylet

2015. november 13-án este 21.16-kor Párizsban három kü­

lönálló robbanás történt, és hat helyszínen lövöldözés tört ki
a 10., a 11. kerületben és a Stade de Francé stadionban egy
labdarúgó-mérkőzés alatt. Az áldozatok száma több tucat,
de folyamatosan emelkedik, ahogyan a sebesültek száma is.
Egyre valószínűbb - az elkövetés módjára is tekintettel -, hogy
az Iszlám Állam által szervezett terrorakciók sorozatáról van
szó. A terroristák - az ügyészség szerint nyolcán - AK-47-es
gépkarabélyokkal és testükre erősített bombákkal támadtak.

• 112 emberrel végeztek a terroristák a XI. kerületi Bataclan kon­

certteremnél az Eagles ofDeath Metál koncertjén, túszdráma
is kialakult, amely csak éjfélre ért véget.
• További öt helyszínen érte támadás a francia főváros lakóit
és a turistákat: a La Béllé Équipe kávézóban a Rue Cha-
ronne-on, a Le Carillon bárnál, a Rue de la Fontaine au Roi-
nál, illetve a Boulevard Voltaire-en is, itt összesen 38 ember
vesztette életét.

Párizst ekkora támadás a második világháború óta nem

érte.

Egész éjjel csörgött a telefonom, folyamatosan kerestek

az újságírók. Bár egy szakértőtől minden körülmények
között elvárható lenne a higgadtság, az előzmények is­
meretében talán a hallgatók is megbocsátották, hogy reg­
gel a rádióban kissé zaklatott interjút adtam. Sem Nógrá­
di György, sem én nem voltunk visszafogottak.

56
 2015. november 14.

„Nem terrortámadásról van szó, háború zajlik Európa ellen!"

M l, Ma délelőtt, interjú (műsorvezető: Radnai Csaba)

- Nagyon kézenfekvő a kérdés, ellenben lehet, nehéz rá

válaszolni, miért pont Franciaország, és miért megint Fran­
ciaország?
- Nem terrortámadás történt, hanem annak a bizonyos
Európa ellen indított háborúnak egy eszkalálódott formájá­
val állunk szemben, amelyet terrorista módszerekkel követ­
tek el iszlám katonák. Teljesen mindegy, hogy most jöttek
vagy már itt éltek, eltökélt szándékuk az, hogy a Szíriában,
a Közel-Keleten folyó konfliktusok konkrét élethelyzetét
próbálják ezen háború keretében Európába áthelyezni. Fran­
ciaországban vannak azok a potenciális jelöltek - másod-,
harmadgenerációs fiatalok, mondjuk így -, akiket sikerült
már kiképezni egy ilyen terrortámadásra.

- Ön volt az első, aki a migránsválság elején már úgy fogal­

mazott, hogy ez nem migráció meg nem migránskrízis vagy
nem tudom, micsoda, hanem támadás, csak nagyon sajátos
XXL századi eszközökkel vívott háború. Am it ön most mond,
az gyakorlatilag kapcsolódik mindahhoz, amit eddig mon­
dott, tehát nem terrortámadás, hanem egy nagyon sajátos,
furcsa háború következő lépése.
- Nagyon fontos lenne ebből konzekvenciákat levonni.
Ez is egyfajta terrormódszer, hiszen látjuk pontosan, hogy
az államigazgatás leterhelt, látjuk, hogy a migrációnak
nevezett inváziós tömeggel foglalkozik a rendőrség vagy
a különböző hatóságok, és nincs idejük olyan feladatokra,
amelyekkel merényleteket lehetne megelőzni.

57
 - Mielőtt elkezdtünk beszélgetni, néhány szót váltottunk, és
feltettem önnek azt a kérdést, van-e annak jelentősége, vagy
lehet-e jelentősége, hogy olyanok hajtották végre ezt a ter­
rorcselekményt, akik tegnapelőtt érkeztek a milliós tömeggel,
vagy olyanok, akik már itt Franciaországban születtek.
- Hogyha retorikailag nem rakjuk rendbe a dolgokat,
akkor talán értelme lenne. Ha azt mondjuk ki, hogy táma­
dás érte Európát, és nem Franciaországot, nem a francia
belvárost, hanem Európát, akkor nincs jelentősége, hiszen
gyakorlatilag ezek a kapcsolati rendszerek összeérnek. Ezt az
ellenőrzés meg fogja állapítani. Minden fronton védekezni
kell, önmagában ma már sajnos az sem elég, ha lezárnánk
végre Európa határait.

2015. november 14.

Francois Hollandé : „Franciaország háborúban áll”, Ma-

nuel Valis: „Háborúban állunk az Iszlám Állammal.”
Háború - ezt a szót használta a párizsi terrortámadásokkal
kapcsolatban mind a francia elnök, mind a miniszterelnök.
Háborúban állunk, és mert ez egy háború, különleges intéz­
kedéseket vezetünk be. Csapást mérünk az ellenségre Fran­
ciaországban természetesen és Európában is, hogy kiűzzük
azokat, alak elkövették ezt a bűncselekményt, csakúgy Szí­
riában és Irakban is. A válaszunk mértéke arányos lesz a
merényletekkel - nyilatkozta a francia kormányfő.1 „Fran­
ciaország háborúban áll”, erősítette meg a párizsi merény­
leteket követően Francois Hollandé köztársasági elnök is.

'(http://hu.euronews.eom/20l5/l 1/14/a-francia-kormany-
fo-haboruban-allunk-a-terrorizmussal)

58
 2015. november 14.

Ferenc pápa a harmadik világháborút emlegeti

A z egyházfő a TV2000-nek, az olasz püspöki kar (Cei) tele­

víziós csatornájának telefonon nyilatkozott a terrorista táma-j
dósokról. Ferenc pápa hangsúlyozta: a történtek megrendítet­
ték és fájdalommal töltötték el. A zt mondta, imádkozik a
francia népért és az áldozatok családjaiért, akikhez közel
érzi magát. Hozzátette: a francia fővárosban történtek a világ
különböző részein folyamatban levő harmadik világháború
részei. ’

'(http://pestisracok.hu/ferenc-papa-a-harmadik-vilaghaborut-
emlegeli/20l5.U .14.)

2015. november 16.

„Párizs nem lehetőség volt, hanem következmény”

Magyar Idők, véleménycikkem

Fülsiketítő robajjal hasított bele az „ébresztőóra” a párizsi

éjszakába, és csak remélni merjük, hogy egész Európa fel­
ébredt rá.
Szégyenteljes közhely lenne azL mondani, hogy a szak­
értők hónapok óta hangsúlyozták, következmények nélkül
nem lehet tévesen politizálni. A politikának nem adatik
meg, hogy rosszul döntsön, és rossz válaszokat adjon a
történelem kihívásaira. Mégpedig azért nem, m ert egyedül a
hatalom rendelkezik minden eszközzel ahhoz, hogy tökéle­
tesen megvizsgáljon egy kérdést.

59
 Számtalan lehetőség van a kezében, hogy megközelítse
az objektív igazságokat, és ne kelljen intuíciók alapján dön­
tenie. Nekünk, a „tudatlanoknak” és eszköz nélkülieknek
van jogunk a dolgok félreértésére, miközben a vezetők nin ­
csenek ebben a kényelmes helyzetben. Mert amelyik politi­
ka - bár nem tehetné meg, mégis - téved és stratégiája el­
hibázott, a történelmet kényszeríti fájdalmas korrekcióra.
Olyankor a normális élet átalakul, elveszítjük megszokott és
kellemesen unalmas életünket, hogy a döbbenet elmúltával
a teljes zavarodottság legyen úrrá rajtunk.
S ez az a pillanat, amikor a korábban tévedésben élő és
így Helytelen döntéseket hozó politikusok új fent nem téved­
hetnek. Azaz nem kapkodhatnak, a felkészültség látsza Iával
higgadtan és bölcs előrelátással kell kezelniük a válságos
helyzeteket, hiszen az ehhez szükséges eszközök - titkosszol­
gálatok, rendvédelmi szervek, maga az államigazgatás teljes
stábja és persze a hatalom - az ő kezükben összpontosul.
Nem kell egyedül a félhomályban ülve, kétségbeesetten törni
a fejüket a megoldáson. Elegánsan hátra lehet dőlniük elő­
deik által fényesre koptatott karosszékeikben és hagyni kell
a „szakmát” érdemben dolgozni. A rossz politikusi döntések
hátterében ugyanis mindig fellelhető a szakma elhanyagolá­
sa, ítéletének és javaslatának figyelmen kívül hagyása.
Mert Párizs és a merényletek... így, magunk között: ez
nem lehetőség volt, hanem következmény.
Van olyan titkosszolgálati vezető Európában, akit megle­
pett 2015. november 13-a?!
Nyugodtan jelentem ki, hogy nincs ilyen vezető. Ahogy
most is látom lelki szemeimmel - régi életem emlékké­
pei alapján - , hogy ugyanezek a szakemberek dühödt fel­
háborodás nélkül továbbra is higgadtan és precízen végzik
dolgukat, napról napra tájékoztatják kormányuk tagjait a
helyzetről, a kihívásokról, a kockázatokról és az esetleges

60
helytelen politikusi döntések következményeiről. Számukra
a vekker zaja „csak” egy újabb nap kezdetét jelezte.
Mert a „szakma” működési rendje világos és egyszerű. In­
formációkat gyűjt, elemez és javasatokat készít a mindenkori
kormányoknak. A témától függően gyakran A, B, esetleg C
variációs formában. Persze nem kizárt, hogy a mindent job­
ban tudó politika és politikus fölülbírálja ezen tételeket, és
döntésekor a D - nem szakmai - elképzelést valósítja meg.
Ilyen esetekben a titkosszolgálat megpróbálja támogatni a D
variációt olyan korrekciós háttérmunkával, amely esélyt ad
arra, hogy a katasztrófa elkerülhető legyen. Példák bizonyít­
ják, hogy ez nem mindig sikerül. Ahogy nem sikerült most
Párizsban sem.
Különösen akkor nehéz a baj megelőzése, ha a döntéseket
még csak nem is az adott országban hozzák. De a szolgála­
tok azt is tudomásul veszik, ha a stratégiai cél érdekében
- a győzelem reménye mellett - őket nevezik meg bűnbak­
nak, függetlenül attól, hogy pontosan jelezték a tragédiák
lehetőségeit. Mert a szakértelem és a politika együttműkö­
désének kockázata előbbi javaslatának elutasításában és
nem elfogadásában van. Hónapok óta látjuk azt az értel­
metlen és teljességgel felfoghatatlan állásfoglalást, amit az
unió vezetése a menekültválságnak álcázott Európa elleni
háborús invázióval kapcsolatban produkált. Szándékosan
vagy tudatlanságból félreértette vagy egyszerűen csak félre­
tette az illetékesek jelzéseit és véleményét.
„Nincs olyan háború, ahol minden előnyt átadunk az el­
lenfélnek.”
„Nincs az a védelmi rendszer, amely kibírná, ha azt en­
gedjük megkerülni.”
„Nem láttunk még olyan csodát, hogy az emóciók háborús
helyzetben legyőzzék az értelmet.”

61
 Mert mindennek eredményeként - látható módon - az
ellenséges iszlám katonák a franciaországi nemzeti futball-
stadionig menetelhettek.
Ma a legfontosabb a tanúságtétel. Ezek közé nem sorol­
nám a visszafelé gondolkodást és az azon való elmélkedést,
hogy ki mit mondott korábban és ki volt az, aki ezt nem
látta be. Cselekedni kell, „mert a szó ereje már nem elcg” -
unos-untalan hangoztatott mondat ez is.
A politika és annak képviselője, a politikus képes változ­
tatni vagy lemondani. Nem bonyolult dolog mindez, ahogy
egyszerű és érthető, ha valaki belátja tévedését és korrigál.
Hálás lesz ezért a történelem, meg persze mi, az életben
maradottak. Szóval az egész csak annyi, hogy jöjjön végre
a „szakma”, az emberek érdeke, a jövő lehetőségének fenn­
tartása. S most a válság óráiban a nagyhatalmi érdek, a gaz­
dasági megfontolások, a marginális politikai spekulációk
lépjenek kicsit hátrébb, legyenek belátók és engedékenyek.
Fogadja el a pénztőke és az azt kiszolgáló nagypolitika, hogy
nem lehet mindent és persze mindenkit feláldozni egy szűk
csoport érdekében. A világ újrafelosztása nem gazdasági
érdek mentén történik, és a demokrácia megcsúfolása akkor
is kiderül, ha éppen annak nevében teszik tönkre Európa
rendjét és kultúráját.
Mert nem az a történelem következő lépése, hogy mi
elpusztulunk, hanem hogy ők kerülnek annak ítél őszéke elé.
Oda, ahol nincs pardon és megbocsátás, hiszen van olyan
erő, amely biztosan nem téved...

62
2015. november 15.

CM: A z Iszlám Állam újabb terrorakciókat fog megkísérelni

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazga­

tója szerint elkerülhetetlen, hogy az Iszlám Állam terror­
szervezet a párizsihoz hasonló merényleteket kíséreljen meg,
de szerinte ezt meg lehet akadályozni. John Brennan először
szólat meg a nyilvánosság előtt.1

!MTI, http://magyaridok.hu/kulfold/elkerulhetetlen-hogy-az-ia-
ujabb-merenyleteket-kiserel- meg-153850/

2015. november 16,

Orbán: »Nem csak Franciaország áll háborúban”

„Nem csak Franciaország és a francia nép áll háborúban, mi

is tagjai vagyunk az EU-nak, tehát ez a mi ügyünk is, mi sem
vagyunk biztonságban ‘ - mondta Orbán Viktor miniszterel­
nök a parlamentben napirend előtti felszólalásában.1

'http://www.portfolio.hu/gazdasag/órban_mi is_haboruban_
allunk.222598.html

63
 2015. november 17.

„A párizsi terrortámadás egy hadjárat részeM

TV2, Mokka, reggeli interjú

- Egyértelműen meg lehet azt fogalmazni és határozni,

hogy ebben a terrortámadásban hibáztak volna a titkosszol­
gálat emberei?
- Én azt gondolom, hogy nem hibáztak a titkosszolgála­
tok, hiszen a dolog nem arról szól, hogy történt egy terror-
támadás. Nagyon komoly előzményei voltak ennek, és
amennyire én tudom, a titkosszolgálatok elég régóta adtak
vészjelzéseket. Az unió politikája akadályozta azt, hogy egy
védelem alakuljon ki. Egy háborús övezetben ez már követ­
kezményekkel jár.

- Ezt követően hogyan kell reagálniuk az európai politikus­

oknak ön szerint, hogy hasonló eset ne történjen meg?
- A dolog nem bonyolult, viszont nagyon egyértelműen
kell nyilatkozni. Ki kell mondani, hogy ez egy háborús élet­
helyzet. A háborút nem úgy kell felfogni, hogy feltétlenül
lőnek. A háborúnak több szakasza van, az előkészítő szakasz,
a felderítési szakasz és van az eszkalált szakasz, amelynek
már emberáldozatai is vannak. Le kell zárni a határokat
azonnali hatállyal, nem lehet illegálisan működni az európai
határok vonalán. Idejöhet bárki, ha van okmánya, vízuma.
Ha nincs ilyen kontroll, akkor újabb utánpótlást fognak
kapni azok a rendszerek és struktúrák, amelyek háborítat­
lanul és másodszándékkal küldik be az embereiket.

- Magyarán szólva, a bevándorláspolitikán is egyértelműen

változtatni kell?

64
 - Így van, és még egy dolgot be kell vezetni, amit 2001-
ben az Egyesült Államok megtett, az úgynevezett hazafias
törvényeket, amelyről nem olyan rég az egyik alkotmányjo­
gászunk, ifj. Lomniczi Zoltán beszélt. Aminek az a lényege,
hogy a békében használatos jogrendszer nem képes egy
fokozott védelmi rendszert kialakítani. Magyarul nem ad
olyan fölhatalmazást a rendvédelmi szerveknek, államigaz­
gatásnak és egyáltalán a védelemben résztvevőknek, amely
szigoríthatná azt az ellenőrzési formát, amilyen a jelenlegi,

- Európa polgárai félnek, a félelem valószínűleg nagyon

sok emberben, nagyon sok nációban benne van. Ön szerint
a jelenlegi helyzet most már alkalmas lesz arra, hogy hasonló
eseteket teljes egészében megakadályozzanak?
- Nem lesz alkalmas rá, de én azt gondolom, nem a
félelem a lényeg. Az emberek félelemérzetét azzal lehet a
legegyszerűbben csökkenteni, ha világos életképet látnak.
A politikusok pedig egyértelműen nyilatkoznak, nem pedig
egymással vitatkoznak tényszerű dolgokról. (...) Másrész­
ről tudomásul kell venni, hogy a nyugodt élet - ami koráb­
ban volt - elmúlt, és mindenkinek figyelnie kell arra, hogy
mi történik a környezetében. Nem várhatjuk, hogy majd a
rendőrség, a titkosszolgálat, vagy a hadsereg megvéd m in­
ket, nekünk is körültekintőbben kell élnünk.

65
 2015. november 29.

AzEÜállam-, illetve kormányfőinek találkozója Törökország

vezetőjével, EU-Törökország-nyilatkozat

Törökország és az Európai Unió közös cselekvési tervben ál­

lapodik meg kapcsolatainak elmélyítése és a migrációs válság
kezelése érdekében. A kétoldalú megállapodás értelmében
Törökország minden szükséges intézkedést megtesz annak
megelőzésére, hogy területéről az EU-ba irányuló illegális
migráció újabb tengeri vagy szárazföldi útvonalai nyíljanak
meg, és e célból együttműködik a szomszédos államokkal és
az EU-val. Az EU vállalja, hogy első lépésként hárommilliárd
euró összegben további forrást biztosít a törökországi me­
nekültek ellátására. Újranyitja a török csatlakozási tárgya­
lások egyes fejezeteit, valamint ha Törökország eleget tesz
az ütemtervben szereplő követelményeknek, akkor 2016 ok­
tóberétől a török állampolgárok a schengeni térségen belül
vízummentességet élvezhessenek.1

1http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2015/
I I/29-eu-lurkey-meeting-statement/;
http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2016/
03/18-eu-lurkey-statement/

2015. december 7.

„Jó lenne, ha már kimondanák, a háború elkezdődött!”

M l, Ma reggel, interjú
A legrosszabb hír azonban az, és az Iszlám Állam, az ISIS
létezése azoknak a szélsőséges elemeknek ad hátteret, akik

66
Európában vannak, vagy a világ bármely pontján, Ameri­
kában, illetve Afrikában. Azoknak az embereknek, akiknek
az élete eddig frusztrált volt. A párhuzamos társadalmakra
utalok, az európai iszlám fiatalokra, akik közül sokan el­
mentek harcolni a Közel-Keletre és Szíriába. De ha nem is
mentek el oda, akkor is tudnak azonosulni ezzel az ideo­
lógiával, logikával. Kaptak egy erkölcsi hátteret ahhoz, hogy
úgymond az ő frusztrációjukat ily módon győzzék le, akár
merényleteken keresztül is. Mert eddig úgy érezték, hogy
egyedül vannak. Ma már ez megváltozott. Ez iszonyatosan
nagy kihívás Európa számára. Hogyan kezeljük ezeket a
tömegeket, kit nevezzünk potenciális merénylőnek? M in­
denki mellé állítsanak rendvédelmi embert, aki ezt mega­
kadályozza? Hogyan tudjuk ezt elfojtani?
Azzal, hogy a szövetségesek össze-vissza bombáznak
Szíriában, az Iszlám Állam malmára hajtják a vizet. Ha nem
lesz összefogás, az ISIS megállíthatatlan.
Minden egyes bombázás során óhatatlan, hogy civil áldo­
zatok is vannak. Ezt az Iszlám Állam és annak propagandá­
ja remekül felhasználja. Azt fogja mondani, ti ellenségnek
minősültök, hiszen a családotokat, a rokonotokat, a házato­
kat lebombázták. Miközben ez igazából egy álságos mondat,
hiszen ha ők nem tartanának fönn egy terrortípusú álla­
mot, akkor erre nem kerülne sor. Ezért lenne fontos, hogy
a nagyhatalmak rendet tegyenek ideológiában, politikában,
koncepcióban, stratégiában. És ennek megfelelően próbál­
janak építkezni, és a háborúban közösen védekezni.

67
 2015. december 8.

„M indenkinek védekeznie kell!”

TV2> Mokka, reggeli interjú

- Meg tudja azt magyarázni, miként fordulhat elő Európá­

ban, például Belgiumban, hogy olyan közösségek éltek az el­
múlt években, amelyek könnyűszerrel, ellenőrzések nélkül
felkészülhettek egy ilyen merényletsorozatra, amely Párizsban
volt?
- A zt látjuk, például Belgiumban, hogy vannak bizonyos
párhuzamos társadalmak egyes nyugat-európai országok­
ban, ahol egészen más törvények uralkodnak. Ebben az
esetben is a saría törvényét követik azok az emberek, akik
ebben a közösségben élnek. Ez nem csak Belgiumban van
így, és én őket nem hívnám ilyen értelemben terroristáknak.
Ezzel a fogalommal vigyázni kell. Hanem olyan szélsőséges
elemeknek, akiket én ma inkább muszlint katonáknak, har­
cosoknak hívok.

- A terrorizmusnak többféle válfaja van, emlékeim szerint

ön is exponálta magát a londoni késelés után, amikor azt
mondta, hogy tulajdonképpen háború van Európában. Fel kell
készülni Európának arra az esetre ami a londoni metróban
megtörtént, tehát nem robbantam fognak, nem lövöldözni
fognak terroristák, hanem a legegyszerűbb kézifegyverekkel
fognak áldozatokat szedni?
- Vannak őrültek, mindig is voltak, akik önálló akcióba
kezdenek. Ma egy picit a média túlhangsúlyoz olyan ese­
teket, bűncselekményeket, amelyekre korábban nem fi­
gyeltünk, hiszen nem volt háború.

68
 - Azt hogy háború van, a biztonságpolitikai szakértő mond­
ja, vagy pedig európai vezető politikusok?
- Ma még a szakértők mondják, de ahogy ön is említette,
fél évvel ezelőtt azt is a szakértők mondták, hogy terrorcse­
lekmények lehetnek Európában, és sajnos megtörtént Pá­
rizsban.

2015. december 31.

Kölni szilveszter

Rendőrségi jelentések szerint szilveszter este mintegy ezer­

fős csoport gyűlt össze a kölni főpályaudvar előtti téren.
Kisebb csoportok alakultak, és ezt követően kezdtek nőket
körbevenni, szexuálisan zaklatni és kirabolni. Hasonló ese­
tek történtek más német nagyvárosokban, valamint Auszt­
riában, Svájcban, Finnországban és Svédországban is.

2016. január 2.

Présház, interjú, Molnár Pál:

Politikusi másodszándék

A politikusok nem hallgatnak a szakértőkre, és jelen van a

rosszhiszeműség is, amikor valaki tudatosan hagyja figyel­
men kívül a szakma véleményét másodszándék miatt. El
akarják veszíteni Európát - állítja Földi László biztonság-
politikai szakértő, volt hírszerzési operatív igazgató. Neki
tett föl kérdéseket a Présház hírportál.

69
 - Ezredes úr, Európában az elmúlt évtizedekben eltűnt a
félelemérzet: az emberek már nem próbálják meg újraértékel­
ni, ha olyan jelenségek bukkannak fel, amelyek a társadalmat
részben veszélyeztetik. Divatos szóval konieó-e, azaz kons-
pirációs teória-e, ha valaki föltételezi: az európai társadalmak
szellemi renyheségbe döntése megtervezett és tudományos
alapossággal végrehajtott befolyásolási akciók sorozata volt?
- Bizonyos vélemények szerint „a liberalizmus, Európa
öngyilkosságának filozófiája..Teljesen nyilvánvaló, hogy
Európa megtámadása nem spontán folyamat és nem néhány
szerencsétlen arab család elkeseredett lépése volt. A konflik­
tus sajnos európai területre áttevődő háborúvá alakult. Aki
most az ellenséget bármilyen módon - akár jóhiszeműen
is - támogatja: háborús bűnösnek minősül.

- A politikusok nem hallgatnak a szakértőkre, és jelen van a

rosszhiszeműség is, amikor valaki tudatosan hagyja figyelmen
kívül a szakma véleményét másodszándék miatt. El akarják
veszíteni Európát, és közel állunk ahhoz, hogy valóban teljesen
átalakuljon. Hogyan szerveződhet meg olyan nemzetközi erő­
csoport, amely a városnyira hízott híres bürokrácia tétlenségét
ellensúlyozva megvédheti a társadalmakat, családokat?
- Már megszerveződött ez az „erőcsoport”, hisz az em­
berek egyre inkább ráébrednek szerte Európában, hogy át­
verték őket, és többnyire alkalmatlan politikusok irányítják
életüket. Változtatni fognak bármi áron és módon.

- A terrorista szervezet profi katonatisztek irányításával

működik, akik szaktudásukhoz hadsereget toboroztak maguk
köré, elsősorban a Közel-Keleten talajt vesztett emberekből és
az unióban lévő frusztrált fiatalokból. Hogyan lehet, hogy az
EU vezetőségében lévő, az adófizetők állal busásan megfizetett
profizmus nem tud versenyképes lenni a terror agytrösztjeivel?

70
 - Ma még a politikus dönt a védelem/nem védelem kér­
désében. De rövidesen a „szakma” átlép a politika taktikai
érdekein és ráerőlteti akaratát a vezetőire akkor is, ha ez
nem tetszik a politikusoknak.

71
 2016. január 5.

Ném et titkosszolgálat: Legkevesebb ezer terrorista jö tt be a

migránsokkal

A német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BND) friss

adatai szerint mostanra már mintegy ezeregyszáz, erő­
szakcselekmények elkövetésére kész iszlamista tartózkodik
Németországban. Ezek alapján kijelenthető, hogy ezer mig-
ráns között egy terrorista biztosan van.1

'http://ripost.hu/cikk-nemet-titkosszolgalat-minimum-
1000-terrorista-jott-be-a-m igransokka l

2016. január 11.

Németországi molesztálás - „Ez az igazi terror ”

A szilveszteri molesztálásokkal megtörtént a szervezett,

összehangolt, több helyszínen végrehajtott terrortámadás,
amelytől az európai terrorelhárítás tartott. Eddig a rob­
bantást és a lövöldözést tekintettük terrornak. Az igazi ter­
ror arról szól, hogy megfélemlítik az embereket, akiknek
teljesen kiszámíthatatlan helyzetben folyamatosan retteg­
niük kell attól, hogy őket is bármikor támadás érheti. Ilyen
értelemben nincs különbség a párizsi merényletek és a szil­
veszteri molesztálások lényege között, csupán a módszer volt
eltérő. Egyszerű a megoldás a kialakult helyzetre: mind az
egymillió embert, aki illegálisan érkezett Európába, „el kell
távolítani” onnan, és csak legálisan érkezhetnek migránsok,
hogy nyomon lehessen követni őket.

72
 2016. január 15.

„Európai hadsereg lenne szükség”

Echo TV, Mélymagyar, beszélgetés Bayer Zsolttal

(részlet)

- Hogyan határozhatjuk meg a védelmi stratégiát?

- Stratégiailag a front kitolása és nem a magamra húzása
a feladat. Tehát én a török partoknál és Afrika északi part­
jainál védeném Európát. Nem a görög vagy az olasz partok­
nál, és semmi esetre sem Schengennél. Ebben a logikában
megoldható lenne a kontinens védelme. Látszik, hogy
Amerika és a második legnagyobb NATO-hadsereggel ren­
delkező Törökország nem így gondolja. Akkor viszont létre
kell hozni egy úgynevezett európai hadsereget, amelyik ga­
rantálja a határvédelmet.
Nagyon kemény lépéseket kell tenni, ami nyilvánvalóan
nem fog összeférni a liberális demokrácia abszolút sza­
badságjogának kérdésével. Azt gondolom - fogalmazzunk
keményen 2016 kérdése, hogy Európa elvész vagy nem.
Az már régen nem kérdés, hogy Európa bajban van-e vagy
sem.
Gyakorlatilag ma annak akadálya nincs - bár ma még
nem vagyunk célpont véleményem szerint, de lehetünk
hogy mondjuk egy Párizsban bombával megrakott kiste­
herautóval Budapesten kövessenek el merényletet, hiszen
nincsenek ellenőrzési pontok ezt megelőzően (Schenge-
nen belül). Nem az a kérdés, hogy Kelet-Európa megint
önállósodik, vagy elszigetelődik-e a nyugati világtól. A
kérdés az, ki van amellett, hogy a háborút le kell folytatni és
ki az, aki nem veszi észre, vagy nem akarja észrevenni, hogy
mi folyik. Ha megengeded, egy idézettel zárnék - a végén

73
ki fog derülni, kitől származik én ezt egyébként Völgyesi
Miklós professzortól kaptam.
„Ne gyertek nekem gyermekmesékkel! Muzulmánok?
Jártatok ott, hogy lássátok őket?
Láttátok őket turbánjaikkal és humuszaikkal? Teljesen
nyilvánvaló, hogy azok nem franciák! Azok, akik az inte­
grációt propagálják, kolibrieszük van, még ha nagy tudósok­
nak is hiszik magukat.
Próbáljátok integrálni az olajat az ecettel, öntsétek Össze
egy üvegbe, a2tán rázzátok jól össze, és mégis, egyidő eltelté­
vel ismét szétválnak. Az arabok azok arabok, a franciák
pedig franciák. Valóban azt hiszitek, hogy Franciaország
népessége magába tudna szivni tízmillió muzulmánt, akik
holnap már húszán lesznek és holnapután negyvenen? Ha
most megvalósítjuk Algéria Franciaországhoz való integ­
rációját, ha Algéria minden arabja és berbere franciának fog
számítani, hogyan fogjuk tudni megakadályozni őket ab­
ban, hogy ne jöjjenek a kontinentális Franciaországba, ahol
sokkal magasabb az életszínvonal?
Szülőfalvam mostani neve, Colombey-A-Két-Templom-
nál, hamarosan Colombey-A-Két-Mécs étnél l e n n e . (1962)

- Charles De Gaulle-ra tippelek.

- 53 éve mondta a fenti idézetet.

- Elképesztő. Köszönöm szépen, azt mondom, hogy egy év

múlva találkozzunk ugyanitt, és beszélgessünk...
- A békéről.

74
 2016. február 2 .

Faktor.hu, cikkem - Háború, avagy a béke másként

A közvélemény és a politikusok nagy része is háború alatt a

puskaropogás zaját érti. Azt, amikor látható reguláris erők
állnak szemben egymással, nemzetek gyürkőznek neki,
hogy új területeket szerezzenek, vagy éppen megvédjék
érdekeiket az arra spekulálókkal szemben. Csapatmozgások
követik a harcászati megfontolásokat és egyenruhás tábor­
nokok néznek szigorú tekintettel a feladatok elé.
Valóban ez a háború! Valóban ez a háború korunkban, a
XXI. század második évtizedében?
A második világháborúban Tuhacsevszkij, Zsukov vagy
Guderian hadvezetése nem az ellenséges erők megsem­
misítésére irányult, hanem az ellenség moráljának és
harcképességének a felszámolására, A totális háború logiká­
ja jelent meg Clausewitz „kiszámítható csapatmozgás”
koncepciójával szemben, akinél csupán a stratégiai előny
kivívása volt a cél, és a hadviselés módszere.
Amennyiben a „modern kori európai hadviselést” a XVII.
századtól eredeztetjük és azt mondjuk, hogy napjainkig az
első, második, harmadik generációs hadviselés volt nyomon
követhető - konkrét történelmi korszakokra bontva -, ak­
kor ma már az úgynevezett negyedik generációs hadviselés
az, ami determinálja a világban zajló háborús folyamatokat.
A teljesség igénye nélkül hogyan jellemezhető az első
három generációs hadviselés?
Az első generációs hadviselés fő jellemzője, ami a XVII.
századtól a XIX. század végéig tartott, a vonalban és oszlop­
ban harcoló gyalogság szembenállása volt. A célok között
nem szerepelt az ellenség megsemmisítése, csupán egy olyan

75
előny elérése, amely a csata megnyerését tette lehetővé, és e
tényt az ellenfél el is ismerte.
A második generációs hadviselést leginkább az T,
világháború és annak kegyetlen volta jellemzi. Olyan hadi­
eszközök jelentek meg, amelyek képesek voltak arra - és ez
céllá is vált -, hogy megsemmisítsék az ellenség haderejét,
kimerítsék a hátország háborúképes potenciálját. Taktikai
értelemben az engedelmességet fontosabbnak tartották,
mint az észszerű megoldásokat, ezért is volt nagyobb az em ­
berveszteség a frontokon, mint az indokolt lett volna.
A harmadik generációs hadviselésben a „non-lineáris”
harceljárások, azaz a manőverek, a gyorsaság, a meglepetés
fontossága felülírta a korábbi formákat. Nem az ellenség el­
pusztítása, hanem lélektani egyensúlyának megzavarása volt
a cél. Ugyanakkor a totális háború jegyeit is magán viselte,
hisz nem létezett hátország, m ert az ellenség azt is képes
volt támadni. Igyekeztek megtörni a civil lakosságot, ezért
fordulhatott elő, hogy a második világháború 50 millió em­
ber halálához vezetett.
Látható, hogy eme három hadviselési formának alap­
vetően közös logikája, hogy nemzetek állnak szemben egy­
mással, reguláris erők harcolnak és mind módszereiben,
mind a haditechnikát tekintve a klasszikus háború formája
zajlik.
Ezek közös célja: az érdekérvényesítés, a fennálló - el­
lenséges - rend megdöntése, a polgári lakosság megfélem­
lítése, a rendvédelem szétzilálása, a nyugalom és a béke boj­
kottálása.
Ma Európában a béke és nyugalom egyre inkább vágy­
álom, ahogy a fennálló rend megtartása is.
Eluralkodik a félelem és egyre több embert borzasztanak
el olyan események, amelyek korábban nem jellemezték
életünket. Megindult egyfajta szűk és kiszámíthatatlan

76
réteg, csoport szerveződés érdekérvényesítése, oly módon
hogy képesek a törvényfelettiségük pozíciójából szétzilál­
ni a rendvédelmi szervek munkáját, mindezzel felülírni a
törvényességét.
Ezt hívjuk negyedik generációs hadviselésnek.
E sajátos háború alapvető jellemzői, hogy nem nemzetek
állnak szemben egymással, hanem olyan érdekcsopor­
tok, amelyek más célok mentén - határoktól függetlenül
- szerveződnek. Iszlám milíciák és terroristák épp úgy
tagjai e „nem kívánt klubnak”, mint gazdasági érdekcso­
portok, befolyásra törekvő médiaguruk, vagy akár fanati­
kus ellenérdekű nagyhatalmak által támogatott civil szerve­
ződések, amelyek nemcsak a törvényeket, hanem a többség
érdekeit is figyelmen kívül hagyják. Képesek terrorizálni
országokat, régiókat akár egy egész kontinenst is. Ráadásul
a különböző érdekek mentén szerveződő csoportok akarat­
lanul is egy tömböt alkotnak a fennálló társadalmi rend­
del szemben. Mert nyilvánvaló, hogy más a célja Európa
megtámadásával a bevándorlók közt megbújó muszlim
terroristáknak, mint annak a tőkéscsoportnak, amely olcsó
munkaerőt remél a menekülteknek álcázott embertömeg
Európába csábításával. Ugyanakkor kontinensünk rom ­
ba döntésével - egész más logika mentén - részt vesznek
idegen titkosszolgálatok által pénzelt civil szervezetek is,
amelyek az egyén szabadságát előbbre valónak gondolják,
m int a zsidó-keresztény kultúra megőrzését és a társadal­
mi egyensúly fenntartását. Mégis, a különböző hátterű
szerveződések elérték, hogy Európa hadszíntérré vált. A
negyedik generációs hadviselés fő célpontjává vált, és ennek
minden negatív következményét megszenvedi.
Hogyan lehetne védekezni akkor, ha nincs egy front­
vonal, ahol a csapatok szemben állnak? A váratlanság és a
kiszámíthatatlanság a jellemző élethelyzet, amely rettegést

77
jelent a mindennapokban. A bürokrácia, a rendvédelem
szétzilálva. A potenciális szövetséges országok - lásd Európai
Unió országai - egymás ellen fordulnak és a fantomellenség
elől le akarják zárni az unió belső határait, ahelyett hogy Eu­
rópát védenék. Mindeközben az ellenség a bástyákon belül
van, nála van a fehér bábu, és nem szabályosan lép. Remekül
használja és tematizálja a médiát és ezzel rettegésben tart­
ja az embereket. És ami a legsúlyosabb, hogy a ma ismert
harcászati-védelmi eszközökkel és módszerekkel rövidtá­
von elpusztíthatatlan.
Mi ez, ha nem háborús helyzet, vagy a béke másként?

2016. február 3.

A cári csapatok 1849-es szerepéről

(jegyzet magamnak)

1849-ben, amikor az osztrákok le akarták verni a magyar

szabadságharcot - mivel egyedül nem ment - , segítségül
hívták az orosz cár seregeit, akik mint segéderő vettek részt
a szabadságharc elfojtásában.
Ma Európa elvesztőinek a segédcsapata az iszlám m e­
nekültáradat és közvetetten az Iszlám Állam irányítot­
ta muszlim hadsereg. Ezzel a folyamattal próbálják térdre
kényszeríteni a nemzetállamokat, elérve hogy az „Egyesült
Európában” ne legyenek obstrukcióra alkalmas erőterek. Az
átalakítást a bevándorlás ötletével kívánták felgyorsítani.
Ezt látjuk a különböző civil szerveződések aktív m unká­
jában, amely sokszor érthetetlenül agresszív és a józan észt
gyakran nélkülözi.

78
 Ugyanakkor óriási történelmi tévedés, amit tesznek, mert
1849-ben a magyar szabadságharc vérbe fojtását követően
az úgynevezett segélycsapat, azaz az orosz sereg visszavonult
hazájába, és nem próbálta megtartani az általa elfoglalt
területeket az akkor még gyenge Habsburgokkal szemben.
Ma más lesz a következménye. Az iszlám sereg ugyanis
nem segéderőnek tekinti magát, hanem honfoglalónak.
Eltökélt célja, hogy elfoglalja Európát és néhány generáció
távlatából majd uralja is kontinensünket, keresztülhúzva
azok számításait, akik segítették abban, hogy megvesse lábát
országainkban.

2016.február 5.

Faktor.hu, cikkem - Modern terroristák, avagy muszlim

katonák

Terrorista vagy anarchista olyan, főként magányos merény­

lő, aki egyedül száll szembe a fennálló hatalommal, és me­
rénylettel kívánja befolyásolni a történelem menetét. Például
Gavrilo Princip, aki 1914-ben megölte Ferenc Ferdinánd
trónörököst Szarajevóban.
Terrorista vagy szabadságharcos, azaz kisebb-nagyobb
csoportokban saját országuk „felszabadításáért” harcoló,
magukat hazafinak nevező polgárai az adott országnak.
Például Che Gucvara és gerillái, akik célja egész Dél-Ameri­
ka fellazítása volt, ez Kubában sikerrel járt, Bolíviában nem.
Terrorista vagy szélsőséges politikai nézeteket valló a ka­
pitalizmust és annak szimbólumait elutasító főként fiatalok
néhány fős szervezete, például a Vörös Brigádok szélsőbal-
oldali csoport, amely legismertebb tette 1978-ban Aldo Mo-
ro olasz miniszterelnök elrablása és meggyilkolása.

79
 Terrorista vagy egy nagyhatalom, amely - ha érdekei
úgy diktálják - katonai akcióval is képes hatalmi ambícióit
érvényesíteni egy másik országgal, esetleg egy adott régióval
szemben. Például Irak ellen az Egyesült Államok vezette
NATO-támadás.
Terrorista vagy ideológiai alapú muszlim katonák, akik
számára minden más vallású potenciális ellenség, és ezért
fegyverrel kívánnak érvényt szerezni saját - iszlám - hitük
mindenekfelettiségének.
A modern kori másként gondolkodást, az akaratérvé­
nyesítés erőszakos formáját, vagy a politikai szándék ellent­
mondást nem tűrő érvényesítését hívhatjuk terrorizmusnak.
Olyan csel ekvés vagy cselekvéssor ez, amely a közvélemény­
ben akkor vált ki megütközést, ha drasztikus, főként me­
rénylet formájában jelentkezik, és kelt félelmet, vált ki idő­
szakosan pánikot. Nem kívánom a terrorizmus fogalmát az
eddig ismert tudományos meghatározással definiálni, mert
nem lehet csupán egy fogalmi rendszerben megjeleníteni.
Ráadásul azt látjuk, hogy a terrorizmus igazi, és valóban
történelmet befolyásoló formája nem egy-egy bombatá­
madás vagy fegyveres merénylet. Ezek taktikai elemei egy
sokkal összetettebb stratégiának.
Kijelenthetjük, hogy a XXI. század a terrorizmus évszáza­
da lesz. Mégpedig azért, mert iparággá nőtte ki magát az
erőszakra épülő, a törvényeket figyelmen kívül hagyó ér­
dekérvényesítés. Olyan élethelyzetben látjuk ezt, amikor
a kisebbség érdeke immáron abszolút értelemben kcpes
felülírni a többség akaratát és korábbi életminőségét.
2016-ban Európa kétségbeesetten keresi azt a néhány ter­
roristát, akik elég elvetemültek, hogy megzavarják a kon­
tinens nyugalmát. Robbantásoktól és merényletektől fél, és
képtelen megérteni - különösen a politikai elit - hogy a ter­
rorizmus egy folyamat, amely során emberi akarat szerint

80
alakul át a konszolidált életünk és válunk ez esetben musz­
lin! katonák célpontjává.
Európa elég óvatlan volt ahhoz, hogy ne ismerje föl a
migrációs politika életveszélyes öngólját. Napjaink iszlám
terroristái muszlim katonák, akik nem robbantani vagy
gyilkolni akarnak, hanem elhiszik saját parancsnokaiknak,
hogy háborút vívnak a hitetlen keresztényekkel és zsidókkal.
Teszik ezt azért, mert élettérre van szükségük, mert a fejlett
világ az ő kárukra gazdagodott az elmúlt évtizedekben, mert
a nyugati demokráciák beleavatkoztak mindennapjaikba és
szétdúlták hagyományos társadalmi formációjukat. Az Eu­
rópa ellen támadó muszlim hadsereget képzett katonatisz­
tek és operatív munkában jártas volt titkosszolgálati vezetők
irányítják. Akik ma kiadják a parancsokat, főként a volt iraki
fegyveres testületek a NATO által földönfutóvá tett tisztjei.
Szó nincs terrortámadásról vagy terrorizmusról. Kristály-
tisztán látszik az a stratégia, amely komoly csapásra képes
az elkényelmesedett és önmaga nagyságától megrészegedett
demokráciák rendjére. Abban a pillanatban, hogy Európa
önként megnyitotta kapuit a bevándorlók előtt, azonnal rá­
épült a lehetőségre, és annyi muszlim katonát telepítettek
kontinensünkre, amennyit éppen mozgósítani tudtak.
Ugyanakkor már az terrortámadás, ahogy a mára több
mint másfél millió ember illegálisan az unióban tartózkodik.
Totális zavart keltettek, m ert törvénytelen módon érkeztek
keresztülgázolva a zöldhatáron és a vérszegény határőrizeti
szerveken, és közben megállapíthatatlan identitásuk. Ezzel
lekötötték a rendvédelem figyelmét, erejét és egyes régiók­
ban teljes káoszba taszították az állami bürokrácia mű­
ködését. Megosztották a társadalmat és esélyt adtak arra,
hogy a politikai szélsőségek megszilárdítsák népszerűségü­
ket a választók körében.

81
 És közben tökéletes operatív munkát végeztek. Azért, hogy
elfedjék az igazi harcosokat, kijelöltek hangadókat, akik a
kritikus létszámú - három-ötezer fős - tömeget mozgatták és
egyben magukra vonták a hatóságok figyelmét. A kiképzett
katonák eközben akadálytalanul jutottak Európa belsejébe
és kezdhették el feladataik végrehajtását. A legfőbb parancs
a beilleszkedés, a feltételek megismerése és olyan támogatók
beszervezése, akik európai polgárok és megfelelő identitás­
sal, nyelv- és helyismerettel is rendelkeznek. Vannak köztük
robbantásra és merényletre kiszemeltek, de nagyobb szám­
ban vannak a segédkategóriás ügynökök, hálózati kapcsola­
tok. Az Ő dolguk, hogy konspirált lakásokat biztosítsanak a
találkozókra és az elrejtőzéshez, autókat béreljenek, bank­
számlát nyissanak.
A cél persze az, hogy a megfelelő feltételek esetén konk­
rét támadásokat hajtsanak végre: robbantsanak, fegyveres
akciókat bonyolítsanak. Tartsák napirenden Európa polgá­
raiban a félelmet és rettegést. S ha lehet, változzanak utcai
harctérré az unió városai, olyanná, mint amilyen Irakban,
Szíriában, Afganisztánban, Líbiában, vagy bármely fegy­
veres konfliktussal terhelt országban van.
A terrorcselekmény egyszeri akció, ami most zajlik, az
egy katonai támadás, és félő, hogy hosszú ideig eltart.

2016. február 11.

Faktor.hu, cikkem - Politikai vakság, avagy hazaárulás

A politika az egyetlen olyan szakma, ahol nem adatik meg

a tévedés joga. Egyfelől, mert itt a tévedések súlyos straté­
giai értékű katasztrófához vezethetnek. Másrészt, ez az a
kör, amely minden eszközt igénybe vehet az abszolút in­

82
formáltság elérése érdekében. Rendelkezésére áll a tudomá­
nyos háttér, a sajtó, a diplomáciai csatornák épp úgy, mint
a titkosszolgálatok operatív lehetőségei. S mindezek fölött
- vagy éppen ezek szintéziseként - jelen van a háttéralkuk
tárháza, a titkos diplomácia „szuperfegyvere”.
Mégis azt látjuk 2016-ban, hogy Európa meghatározó
politikusai - tisztelet a kevés kivételnek - a stratégia teljes
hiányával küszködnek az úgynevezett migrációs válsággal. S
ha mindez nem lenne elég baj, stratégiának állítanak be tak­
tikai lépéseket, mint a kerítéssel lezárt schengeni határok,
azon belül is a tagállamok közötti fokozott határellenőrzés
visszaállítása, a terrorgyanús személyek regisztrálása és
megfigyelése, ezzel összhangban a terrorizmussal szembe­
ni fellépést segítő nemzetállami szigorítások (lásd Belgium,
Dánia, Franciaország és a többi).
Mindezzel nem az a baj, hogy Európát a teljes kilátásta-
lanságba taszítja a védelem hiánya, hanem hogy politikai
víziókat - demokráciánkban - felkent politikusok tudnak
gyakorlattá tenni. Most azt látjuk, hogy a kontinensünk ellen
megindult inváziót nem lehet megfékezni. Ezért a kihívást
elneveztük - a tényekkel szemben - migrációnak, holott
már a népvándorlás definíció is helytelen, hisz látható, hogy
hosszú távon Európa elfoglalása a célja az ideérkező százez­
reknek és az indulásra kész millióknak.
Hová lett az MBP (menekültbiztonsági protokoll) év­
tizedes bevett gyakorlata? 1956-ban, azt követően, hogy a
szovjet csapatok szétverték a magyar forradalmat, sokan
döntöttek úgy - illetve kénytelenek voltak úgy dönteni -,
hogy elhagyják Magyarországot. A legkézenfekvőbb irány
Ausztria volt, ahol az anyaországot elhagyók táborokban
várták, hogy az illetékes osztrák szervek döntsenek stá­
tusukról. Szó sem volt arról, hogy automatikusan m inden­
kit migránsnak tekintsenek. Egyenként ellenőrizték a rae-

83
nekülőket. Identitásuk megállapítása mellett a kikérdezés
lényeges iránya volt, mit tettek a magyar forradalom ide­
jén. Többször meghallgattak mindenkit, hogy kiszűrjék,
vallomásaikban van-e ellentmondás vagy eltérés a korábbi
nyilatkozatokhoz képest. Tanúkat kellett megnevezniük,
akik esetleg megerősíthették az általuk elmondottakat. Mi­
után maradhattak - mert voltak, akiknek nem hittek és
vélelmezték, hogy átküldött orosz ügynökök, ezért vissza-
toloncolták őket - jött a második forduló. Megnevezhették
azt az országot, ahová szerettek volna továbbmenni. Ügy
mint például Egyesült Államok, Kanada, Franciaország,
Németország, Ausztrália. A megjelölt célországokból meg­
érkeztek a titkosszolgálatok képviselői újabb ellenőrzések
elvégzésére. Nem vitatható, hogy másodszándék is felbuk­
kant a kérdezősködésnél, hisz a szolgálatok keresték azon
embereket, akiket alkalmasnak tartottak ügynöki munkára
és konkrét célokkal visszatelepíthettek Magyarországra,
vagyis a szovjet blokkba. A menekülők többsége persze erre
nem volt alkalmas, illetve hajlandó, így ők éveket (!) vártak
a táborokban, hogy ellenőrzésük kiállja a próbát és befogad­
ják azon országba, amit megjelöltek új hazájukként.
Menekültbiztonsági protokoll, amennyiben már legalább
hatvan éve létezett, és a korábbi példák közül Amerikában
és Ausztráliában kőkeményen érvényben van ma is, miért
nem gyakorlat 2016-ban Európában? Kizárt dolog, hogy
az itteni titkosszolgálatok elfelejtették volna eme speciá­
lis élethelyzetre vonatkozó szakmai szabályzatot. Ráadásul
az adatok ellenőrzésére a XXI. században lényegesen több
eszköz és lehetőség áll rendelkezésre. Azonban újra igazzá
vált a mindenkori tétel, miszerint a politika dönt, a szolgála­
tok pedig végrehajtanak, és egyre nyilvánvalóbb, hogy biz­
tonságpolitikai kihívások idején sem változik a szerepkör.
A szolgálatok „csak” szolgálnak, még akkor is, ha a politika

84
akarata szakmailag teljesen nonszensz. A kontinensvezetők
vakságának következtében, illegálisan, ellenőrzés nélkül
zúdult egy év alatt másfélmillió ember Európára. Nincs
náluk hiteles személyi okmány, nem kértek vizumot, és a
fantomtömeget senki nem állítja meg Európa határainál. De
miről is döntött a brüsszeli elit? Paradox módon a minden
eddiginél nagyobb mértékű migrációs nyomás közepette
éppen hogy nem szigorításról, a védelmi, ellenőrző, szűrő
rendszerek megerősítéséről, hanem az eddigi szabályok al­
ternatíva nélküli felfüggesztéséről. Gyakorlatilag hatályon
kívül helyezték az MBP-t a legnagyobb szükség idején.
Akkor, amikor a stratégiaalkotás európai létkérdéssé vált.
Menekültstratégia híján válhatott bevett gyakorlattá az az
abszurditás, hogy azt sem tudjuk, az ideérkezők közül ki
szorul védelemre és kitől kellene megvédenünk magunkat.
Bár szükséges eszközök, tudás és felszereltség birtokában
képesek lennénk rá, mégsem teszünk különbséget más, de
az európai kultúrával együttműködni képes, vagy a koráb­
bi tapasztalatok alapján integrációra képtelen idegenek,
és végül, de nem utolsó sorban az ellenséges szándékkal
ideérkezők között. Szendvicset adunk a szélsőséges iszlám
terroristák kezébe, miközben magukra hagyjuk a sziriai
keresztényeket.
A politika nem tévedhet a már korábban jelzett objektív
okok és feltételek miatt. Tehát kétség sem férhet hozzá, hogy
a jelenlegi helyzet szándékos akarat eredménye. Nem az a
baj, hogy gazdasági érdek dominál a háttérben, hanem az,
hogy hamis, az európai kultúra számára végzetes megoldást
erőltet a nemzetállamokra, a demográfiai és munkaerő pia­
ci kihívások megoldására hivatkozva. A döntéshozók kész
helyzetet akarnak - akartak - teremteni, amelyből már nem
lehet más irányba elmozdulni. A minél gyorsabban és minél
nagyobb számú tömeg érkeztetésével visszafordíthatatlan

85
élethelyzetet kívántak elérni. A tőke megkapta, amit kért, a
hatalmon lévők látszólag gondoskodtak az elöregedő társa­
dalom problémájáról, a politika tette és megtette a dolgát és
kötelességét, gondolták és mondták. Persze kell a biztonság
is, de majd később azt kezeljük, hisz mi vagyunk itthon,
minden eszköz és szervezet a rendelkezésre áll. Ezzel intet­
ték le a kétkedőket, főként a folyamatosan fokozódó terror­
vészhelyzetre figyelmeztető európai szolgálatokat.
A következmény már rövid távon látszik, miközben a
hosszú távú hatásokba még a szakemberek sem mernek be­
legondolni igazán. Legalább hatszázezer potenciális rnusz-
lim katona tűnt el Európa országaiban, a lakosság félelme,
az elharapódzó önbíráskodás, a szélsőségek erősödése, a
pártpolitikai csaták az anarchia felé sodorják az uniót. A
stratégiai védelem hiányából adódóan a védekezés taktikai
módszerei hatástalanok. A rendvédelmi szervek közel áll­
nak ahhoz, hogy feltegyék a kezüket, vagy - ami talán szin­
tén nem lenne kívánatos - „átvegyék az irányítást”, persze
csak szakmai alapon.
A politika soha sem tévedhet, nem létezik a politikai
vakság, a hazaárulás pedig nem szerepel a politikai kislexi­
konban.

2016. február 23.

„Európa nem képes érvényesíteni jogrendjét”

(jegyzet magamnak)

Miért jelent Európa számára veszélyt az illegálisan érkező

emberek tömege? - tettem fel a kérdést saját magamnak is,
hisz a sok érzelmi vita között elvész a lényeg. Azért, mert

86
a kontinens nem képes érvényesíteni jogrendjét. Meg kell
vizsgálni, a migránsok mennyire akarnak beilleszkedni,
mert ha egyáltalán nem, akkor erodálni fogják az európai
társadalmat, például azzal, hogy felélesztik a szélsőséges
erőket, vagyis akár polgárháborúvá is fajulhat ez a kérdés.
Azt gondolom, hogy Európa nagyon nagy bajban van, ha a
jogrendjét nem képes érvényesíteni.

2016. február 24.

A magyar kormány népszavazást kezdeményez a kötelező

kvótákról

A magyar kormány miniszterelnöke, Orbán Viktor rend­

kívüli sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen bejelentette,
hogy kormánya népszavazást kezdeményez és az „Akarja-e,
hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül
is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra
történő kötelező betelepítését?” népszavazási kérdést teszik
fel a magyar választóknak az Európai Bizottság által javasolt
kötelező betelepítési kvóta ellen.

2016, február 27.

Présház, iinterjú: Tettetett idiotizmus (Kérdez: Molnár Pál)

A migráció jelenleg elkerüli Magyarországot, és látszólag

nincs veszélyben az ország, az utóbbi időben azonban fo­
kozódott a határra gyakorolt nyomás - a hazai kormány­
zati kommunikáció szerint. Ezért minden szempontból
meg kell erősíteni a védelmi vonalat. Erdély felé is figyelni

87
kell, és ha szükséges, le kell zárni a m igránsok előtt a ha­
tárt. Földi László ezredesnek, a magyar hírszerzés korábbi
műveleti igazgatójának tett föl kérdéseket a Présház h ír­
portál.

- Ezredes úr, egy hatodikos gyermek is fölfigyel arra, hogy

ha egy migrációs tömeg kilencven százaléka 18-28 éves kor
közötti, kisportolt alkatú férfi, és ők alakzatban mozognak,
parancsokat teljesítenek, akkor ott nem „menekültekről" van
szó. A menekültek öregekből, gyerekekből, férfiakból, nőkből
verődnek össze. Európába sokkal inkább kiképzett, civilbe
„bújtatott”, (egyelőre) fegyver nélküli katonák özönlenek. Ha
ezt egy hatodikos gyerek is átlátja, miért nem éri föl ésszel egy
kancellár?
- Többször fölmerült ez a kérdés. Bármennyire is hihe­
tetlennek tűnik, de ott, „Nyugaton a helyzet változatlan”,
és képtelenek felfogni, hogy elérkezett a 24. óra. Természe­
tesen mindez nem naivitásból táplálkozik, hanem a tőke
érdekérvényesítése folyik ily módon. Angéla Merkel nem
ura akaratának, csak egy gyengülő politikai bábfigura.

- Köln - és még több száz eset - mutatja, hogy az Európába

özönlő tömeg nagy része nem óhajt dolgozni, annál inkább a
dolgozó és adófizető európai emberek munkaeredményeiből
jól élni szeretne. Ha ezt egy kancellár többféle okból nem óhajt­
ja észlelni, akkor a nagytőkés oligarchia, amelynek hatalmas
vagyon fölhalmozásához megvolt a szellemi képessége, miért
nem világosodik meg?
- A gazdaságot uraló szűk csoport nem tud veszíteni a
helyzeten. Nyer, ha olcsó munkaerőhöz jut. De nyertese
lenne akár egy európai háborús pusztításnak is, hisz nála
van az újjáépítéshez szükséges forrás. így volt ez az I. és II.
világháborúval összefüggésben is.

88
 - Hazánkban a honvédség helikopterekkel segíti a határőr­
zéssel megbízott rendőrök munkáját. Van-e tényleges jelen­
tősége annak, hogy egy Mi-8-as katonai helikopter Móraha-
lom térségében a magasba emelkedik?
- Európai fejjel elrettenteni akarunk, araikor fegyvereket
mutogatunk az ideérkező tömegnek. Mi, akik normális
világban élünk, meg is rettennénk ettől a látványtól. Euró­
pa elözönlői viszont onnan jönnek, ahol lőnek is a fegy­
verekkel. Csupán a fegyvermutogatás miért állítaná meg
elszántságukat...?

2016. március 1.

„Invázió zajlik Európában ‘

(jegyzet magamnak)

Amikor hajnalban kinézek a lakásom ablakán és elgondo­

lom, hogy ma éppen melyik újságíró fog keresni az aznapi
aktuális kérdéssel, arra is gondolnom kell, hogy szerencsét­
len sorsú emberek tömege özönlik egyszer talán azon az ut­
cán is, ahol lakom. De a hajnal józansága visszalök a való
világba, mert nem migráció, nem népvándorlás, hanem in­
vázió, zajlik Európában. Háború zajlik a kontinensen. Ha
ezt elismernék, akkor azt lehetne mondani, hogy az em ­
bercsempészek szabotőrök, akik a hátországban tám ad­
ják a védelmet, és így rájuk nem vonatkozik a hadifoglyok
törvénye. Törökországnak mint a NATO tagjának köteles­
sége lenne megakadályozni az inváziót, mégsem tesz sem­
mit, amiért akár a NATO-tagságától is meg lehetne fosztani.
Én már ébren vagyok.

89
 2016. március 6.

Paktor.hu, cikkem - Invázió, avagy „behatolás egy területre”

A modern kor felvilágosult európai polgára invázióval ed­

dig legfeljebb az enciklopédiát böngészve találkozott. Ahol
a következőket olvashatta: nagyarányú katonai támadás, be­
hatolás egy idegen ország területére; elözönlés, lerohanás
nagy tömegben. Bár a latin kifejezés szó szerinti fordításban
bevonulást jelent, megjegyzendő: ritkán fordult elő a m últ­
ban, hogy látszólag fegyvertelen tömeg képes volt kerítéssel
és rendőri-katonai alakulatokkal védett országhatárokon
majdhogynem zavartalanul áttörni. Miközben az érintett
kontinens vagy ország határai és határőrei védtelenül és
bizonyos szempontból tehetetlenül szemlélték az esemé­
nyeket.
Hérodotosz, a történetírás atyja m ondta - „a történelem
az élet tanítómestere”. Úgy tűnik bizonyos politikusok sem­
miből sem tanulnak. Még az egészen gyermekdednek tűnő
leckékből sem. Hisz a macedón-görög határon rendőrök
és katonák Európába illetéktelenül behatoló tömegek­
kel néznek farkasszemet. Migránsok tízezreivel, akik ok­
mányok és vízum nélkül, türelmetlen arroganciával és az­
zal a tudattal jönnek, hogy küldetésük épp úgy az élettér
megszerzése, mint az „egy igaz hit”, az iszlám terjesztése. S
ez az a pont, amikor fel is mentik saját magukat a törvényes
rend kötelező érvényű betartása alól, és a befogadók maga­
tartásával szöges ellentétben nem tekintik vezérlő elvüknek
a minimális toleranciát más kultúrák iránt.
Szóval, jönnek és nem kopogtatnak, hanem vasrúddal
törnek utat a drótkerítésen ami próbálja útjukat állni. A
probléma lényege, hogy az inváziót - mert nem migráció,
hanem invázió zajlik - csak megelőzni lehet. Amikor elin-

90
dúl - márpedig hagytuk, hogy elinduljon, sőt Berlinből és
Brüsszelből még ösztönzést is kapott a folyamat - már nem
lehet megállítani.
Megelőzni az áradatot Törökország tudja. Megállítani
esetleg a görög partokhoz vezényelt nemzetközi flotta, de az
is csak teljes harckészültségben. A macedón határvédőknek
esélyük sincs arra, hogy tartósan meggátolják az egyre el­
keseredettebb, dühösebb és erőszakosabb tömeg benyomu­
lását. A legrosszabb hír az, hogy nemcsak ők, senki más
sem tudja útjukat állni. Görögország után elesik majd a
sorra kerülő országok mindegyike, ahol áthalad az inváziós
hadoszlop. Ebből következik, hogy Európa belsejében kevés
reménnyel kecsegtet a védekezés.
Nem szabad tovább gyengeséget mutatni például azzal,
hogy katonákat lőparancs nélkül küldenek uniós országok
a határok „védelmére”. Mert még inkább felbátorodnak a
fegyverhasználathoz és nem csak a fegyverek látványához
szokott muszlim harcosok. Miközben az európai országok
hadseregeit demoralizálja, hogy képtelenek igazán hatéko­
nyan működni. A katonákat mindenhol a haza védelmére
képezték ki. Nem pedig arra, hogy egy idő után meghátrál­
janak az invázióval szemben.
A török katonák bevetéseket hajtanak végre a török­
szír határnál, és Ankara egyre hangosabban követeli, hogy
a NATO többi tagja is támogassa akcióikat. Kapjanak
fegyvert, pénzt és nemzetközi fórumokon mellettük érvel­
jenek. A török katona félrenéz, amikor útlevél és vízum
nélkül szállnak fel mindenre elszánt tömegek azokra a kom­
pokra, hajókra és csónakokra, amelyek NATO-szövetsége-
seik országait készülnek lerohanni.
A görög rendőr és katona próbálja visszafordítani a part­
jai felé közeledő nem kívánt tömeget. Kevés sikerrel igyek­
szik megállapítani identitásukat, többnyire regisztrál, hogy a

91
végén, papírfecnit nyomva a kezükbe, útjukra bocsássa őket.
Paradox módon ugyanezen hellén fegyveres testületek tagjai
a macedón-görög határnál azon drukkolnak, hogy az északi
oldalt védők feladják, és a tömeg, a bevándorlók, a muszlim
hódítók családtagjaikkal - vagyis az invázió tagjai - mielőbb
elhagyják Hellasz földjét.
S mindez hogyan folytatódik? Ugyan úgy. Vagyis be­
lépésnél igyekszik ellenállni az adott ország védelmi rendsze­
re, kilépésnél viszont segítséget nyújt ahhoz, hogy a nem
kívánt áradat mielőbb átlépje a szomszéd ország határát.
Németország is így cselekszik majd nagyon rövid időn
belül. Miközben az inváziós sereg létszáma egyre nő Európa
földjén. A védelem jelen koncepciója és operatív végrehajtá­
si metódusa alapján kontinensünk két éven belül, 2017-ben
kapitulálni fog. Ami azt jelenti, hogy vagy elmenekülünk
mi, őslakosok (ahogy teszik ezt már egyes északi országok,
például a svédek egyre többen), vagy elfogadjuk, hogy a
saría törvényei szerint kell élnünk saját hazánkban. Persze
titokban gyakorolhatjuk keresztény, zsidó vallásunkat és
otthon asszonyaink, lányaink lazábban is öltözködhetnek
majd, mint az utca forgatagában.
Vagy munkálni kezd bennünk az életösztön. Elzavarjuk
azokat a kollaboránssá vált politikusokat, akik az inváziót
támogatják. Miközben katonáink, határaink és a saját
védelmük érdekében, na meg a demokrácia törvényei sze­
rint, hatékonyan lépnek fel.
Persze elkerülhetőnek kell lennie a vérontásnak, ahogy az
inváziónak és az ide érkező tömegek kétségbe kergetésének
is. Helyreállítható a rend még az eszement Európai Unióban
is. Csak vissza kell állítani a józan ész hatalmát. Le kell zárni
Európa határait az illegális mozgás előtt, a törvénytelenül itt
lévő embereket ki kell utasítani és be kell fejezni a szír konf­
liktust. Nem kell más, mint hogy a nagyhatalmak belássák,

92
a XXI. században katasztrófával jár az expanziós politika és
még megnyerni sem lehet a háborút. A pénzről szóló globá­
lis érdeket felül kell írnia Európa fennmaradása egyetemes
érdekének. Persze ideig-óráig akár tömegeket is el lehet el­
butítani, de az életösztön minden érdeket fölülír. És tudni
fogjuk, hogy mi a dolgunk...

93
 2016. március 17.

(jegyzet magamnak)

Akinek előtte kell járnia az eseményeknek, bármi is le­

gyen a körülmény, az a titkosszolgálat. Ha most ülnék a
volt irodámban, ott a „Cégnél” - nyilván egy tábori ággyal
kiegészült irodabútorok között - csak és kizárólag arra
koncentrálnék, hogyan őrizzem meg a rám bízott műveleti
terület intaktságát az adott körülmények között.

Faktor.hu, cikkem - Titkosszolgálat: a Cég

Ha a Cég egy átlagos multi lenne vállalati filozófiája vala­

hogy így hangozna; „A kapcsolati tőkéből, azaz a hálózatból
adódó információs monopólium kiépítése és fenntartása,
legendázott formában, a nemzeti érdekek védelmében”

Kémügyek a sajtóban

A Cég világszerte állami feladatot lát el, s mint ilyen köz­

pénzből működik, eredménymutatói és éves beszámolói
mégsem publikusak. Furcsa ellentmondás, hogy tevékeny­
ségéről mégis heti rendszerességgel hangzatos szalagcímek
alatt értekezik a sajtó; „Román kémet fogtak Moszkvában”
(2010. augusztus 17.), „Az oroszoknak kémkedett egy bel­
ga diplomata” (2012. október 5.), „Óriási károkat okoz
Németországnak az ipari kémkedés” (2013. november 14.),
„Izrael eltávolítja a kémeszközeit Jordániából” (2014. ok­
tóber 3. ), „Egyre több helyen kémkedik Amerika” (2015.
november 13.).

94
Válságmegelőző szerep

A titkosszolgálatok létrejötte egyidejű a társadalmak kiala­

kulásával. Voltak, vannak és lesznek, amíg ellentétes érde­
kek vannak jelen életünkben és a nemzetközi politikában.
Főként, amíg az egyes országok őrizni kívánják nemzeti
értékeiket. A szolgálatok jelentősége és szerepe változó, amit
a mindenkori aktuálpolitika határoz meg. Tévedés viszont
az a közfelfogás, hogy a titkosszolgálatokra válsághelyzet­
ben, konfliktusok idején van fokozott igény. A hírszerzések
igazi feladata többek között éppen az, hogy a megszerzett
információkkal segítsen megelőzni a válságokat; hogy adott
országok kormányai időben tudjanak diplomáciai eszkö­
zökkel preventív intézkedéseket tenni.

Konfliktuskezelés

Más kérdés, hogy a már kirobbant konfliktus időszakában

is komoly feladat hárul a különböző elhárító, illetve hírszer­
ző - katonai és polgári - szolgálatokra. A munkamegosz­
tásból adódóan válsághelyzetben az elhárítás védelmi
szerepe kézzelfoghatóbbá és publikusabbá válik, hisz béke­
időben nagyon sok kém elkerüli a leleplezést. Ennek egy­
értelműen az az oka, hogy az adott kormányzat nem kíván
a leleplezéssel konfliktusba kerülni a kémet küldő ország­
gal. Az idegen ügynököt figyelés alatt tartják ugyan, de
hagyják működni országuk területén. Sok esetben még az
információveszteség sem túl nagy ár, sőt egyfajta gesztus,
ha az elsődleges cél a jó viszony fenntartása, a mosolydip-
lomácia. Viharos időkben azonban háttérbe szorul a fent
jelzett speciális politikai érdek. Háború esetén a kémeket,
szabotőröket nem védi a genfi egyezmény hadifoglyokra
vonatkozó passzusa. A hírszerzés emberei háborúk, konf­

95
liktusok idején fokozott veszélynek kitéve, kettős szerepet
kapnak. Egyfelől feladatuk az ellenséges tervek felderítése
a saját védelem megszervezhetősége érdekében. Másrészről
a totális ellentét időszakában a válságból történő kilépés le­
hetőségét kell előkészíteni. Speciális csatornák kiépítésével,
a titkos diplomácia eszközeivel keresik a megegyezéshez
vezető megállapodások módozatait. Még akkor is így van
ez, ha látszatra mindent kizárólag a fegyverek döntenek el.
Modern világunkban, amikor a háborúkat nem csak hagyo­
mányos módon vívják, különösen felértékelődik a titkos
diplomácia lehetősége és felelőssége.

Velünk élő szolgálatok

A titkosszolgálatok helye a társadalomban is sajátos, de nincs

benne semmiféle extravagancia. Fokozott érzékenységgel
reagálnak minden belső változásra és gyorsabban integ­
rálják az új kihívásokat, miközben mindezt nem öncélúan
teszik. Egy-egy szolgálat belső életét, feladatrendszerét
és szervezettségét tekintve nem más, m int a társadalom
tükörképe. Nem idegen egysége, éppen hogy szerves része
egy ország politikai struktúrájának, államigazgatási szerke­
zetének, eszköz a kormányok kezében. Téves és a tájékozat­
lanságból származik az „állam az államban” közhiedelem.
A nemzetbiztonsági szolgálatok nem alkotnak, mert nem
alkothatnak önálló elkülönült struktúrákat marginális érde­
kek képviseletében. A szervezet, amelynek küldetése a jól
értesültség, nem zárkózhat elefántcsonttornyokba, az élet
sűrűjében kell, hogy jelen legyen nap m int nap. Olyan ez,
mint amikor valakit víz alá nyomnak, és bár az élet - őssejt
- a vízből származtatható, mégis megfullad búvárfelszerelés
nélkül. A szolgálatoknak is „levegőre” van szükségük, amit
az elvárások és teljesítések harmóniája biztosíthat egy p on­

96
tosan behatárolt játéktér keretei között, amit társadalomnak
hívunk. Mint a cápa, amelynek szüksége van a folyamatos
mozgásra az életben maradáshoz. Állítsd meg a rendszert,
blokkold a hálózatot, vezess be kényszerpihenőt, és látni fo­
god, hogyan veszíti el hatékonyságát! Nem lehet a titkosszol­
gálatot tétlenségre ítélni, mert elveszíti védelmi képességét,
és/vagy önmozgásba kezd kiszámíthatatlan következmé­
nyekkel. Igaz ez akkor is, ha a politika egy rossz pillanatában
napi pártérdekek kiszolgálására kényszeríti. Hisz a szervezet
lényege a pártsemlegesség, és a kormányváltásoktól függet­
len működés.

Biztonságos demokráciák

Messze vezet a valóságtól az a képzet is, hogy a diktatúráknak

van a leginkább szükségük jól szervezett titkosszolgálatra.
Az úgynevezett diktatórikus berendezkedésű országok biz­
tonsági szervei kevésbé titkosak, mert részben a „rendfenn­
tartás”, a megfélemlítés eszközei, amit - éppen ezért - látniuk
kell az embereknek. A titkosszolgálatok igazi funkciójukat a
fejlett demokrácia keretei között élik, és ezen országokban
a legfejlettebbek. A demokratikusan szervezett társadal­
mak jellemzője a precízen kidolgozott struktúra éppúgy,
mint igény a tökéletes érdekérvényesítésre és biztonságra.
Olyan értékek vannak jelen, amelyek védelme össztársadal­
mi érdek, miközben annak biztosítása az állam feladata,
például az adófizetők pénzén fenntartott titkosszolgálatok
segítségével.

Láthatatlan légió

Ugyanakkor azt látjuk, hogy a szolgálatok napjainkban

mintha elveszítenék értékrendjüket, igazodási pontjaikat. A

97
médiaérdeklődés, a politikai hanyagság és Öncélúság, vala­
mint az információs „mindenhatóság” kényszere megold­
hatatlan helyzetbe sodorhatja a „láthatatlan légiót”. Ha nem
garantált működésük titkossága, feladatuk - ugyan egyre
több lenne a nemzetbiztonsági szervek létezése értelmét
veszti. Ahogy nem titkos a rendőrségi munka, bár van­
nak benne fedett nyomozók és operatív megoldások is. A
hírszerzések és elhárítások számára a legnagyobb kihívás a
felgyorsult életünkből fakadó kiszámíthatatlanság. Mert mi
a különbség egy jól tájékozott oknyomozó újságíró, egy m in­
den hájjal megkent politikai stratéga, egy radikális földalatti
szervezet irányítója vagy a titkosszolgálat műveleti tisztje
között? Nem különbség, hogy mindegyikük működésének
alapja az információ, annak elemzése, és stratégiai jövőkép
összeillesztése. Nem különbség, hogy hálózatot szerveznek,
mozgatnak. Nem különbség a csapásmérés képessége, azaz
valakit vagy valakiket lehetetlen helyzetbe manőverezni. A
különbség egyedül a végcélban lelhető fel, hisz a műveleti
tiszt az egyetlen, aki nem saját érdekei mentén hajt végre
operációkat.
Mert a szolgálat egy ország rendjéért felel, még akkor
is, ha a társadalom egyre kevésbé igényli a rendet, mert a
parttalan egyéni szabadság eszméje minden józan megfon­
tolást felül akar írni. Nem sírjuk vissza a hajnalban érkező
fekete autók évtizedeit, a visszautasíthatatlan bőrkabátos in­
vitálást: „Érted jöttünk, elvtárs, nem ellened!” Az állampárt
idején ugyanis nem véletlenül csengtek hamisan ezek a sza­
vak. Mára azonban a titkosszolgálatok valóban értünk van­
nak és nem ellenünk. A választópolgárok, és nem a pártok
érdekeiért, az egyes emberek és nemzetek, és nem a globá­
lis érdekek szolgálatára. A „láthatatlan légió” tagjai értik és
tudják mindezt. Nem tévednek el, bár néha még ők is rácso­
dálkoznak az élet produkálta kihívásokra.

98
 2016. március 22.

A brüsszeli merénylet

2016. március 22-én nem sokkal 8 óra után két robbanás

történt a brüsszeli Zaventem repülőtéren. 9 óra 11 perckor
Brüsszel központjában, a Maelbeek és az Árts-Lói metróál­
lomás között közlekedő metrószerelvényen történt robbanás
az Európai Parlament épületéhez közel. A támadásoknak 32
civil áldozata volt, három elkövető is meghalt. A sebesültek
száma kétszáz fölött volt. A merényleteket az Iszlám Állam
nevű terror szer vezet vállalta magára.

99
 2016. március 23.

„Bárhol, bármikor megtörténhet”

Magyar Idők, nyilatkozat

Európa háborúban áll, mondta el lapunknak Földi László.

A titkosszolgálati szakértő szerint már egy ideje nem lehet
csodálkozni azon, hogy lépten-nyomon robbantanak, me­
rényleteket követnek el. Az ellenség - jelen esetben az Iszlám
Állam - pontosan tudja, mit akar. Európa pedig pontosan
az ellenkezőjét teszi annak, amit tennie kellene. - A véde­
kezés helyett kinyílnak a határok a beözönlő katonák előtt,
és gyakorlatilag ellenőrzés nélkül engedünk be potenciális
végrehajtókat - tette hozzá Földi László, aki szerint a pári­
zsi terrorakcióhoz hasonlóan a tegnapi robbantássorozat is
kiszámítható volt, és a következő sorozat sem kerülhető el.
A titkosszolgálati szakértő azt is elmondta, hogy a helyze­
tet rövidtávon már nem lehet kezelni. Egyelőre szó sincs ar­
ról, hogy látni lehetne a folyamat végét, a döntéshozóknak
pedig fogalmuk sincs arról, miként lehetne lokalizálni a már
Európában tartózkodó terroristákat, akik akár több ezren is
lehetnek.
Földi László szerint a határok lezárásán túl mindenkit
vissza kellene toloncolni, aki illegálisan érkezett a konti­
nensre, akiről pedig kiderül, hogy az Iszlám Államhoz csat­
lakozott, annak a családját is el kellene távolítani Európából.
Az persze kérdéses, hogy ez jogilag lehetséges e, de ha eze­
ket a lépéseket nem teszik meg, akkor tudomásul kell ven­
ni, hogy bizonytalanságban fogunk élni. Nem szállhatunk
teljes biztonságban a repülőre, nem mehetünk el nyugodtan
szórakozni.

100
 2016. március 24.

Présház, interjú Molnár Páltól

Még atom izált a védelem

Ibrahim Kálin török elnöki szóvivő a Daily Sabah című

angol nyelvű korm ánypárti török napilap szombati szá­
mában kifejtette: a muzulm án országoknak és a nyugati
világnak együtt kell működnie az Iszlám Állam elpusz­
títása érdekében, ugyanakkor sürgősen szükség van egy
új politika kidolgozására is. A jövőben a titkosszolgálati
információk megosztása lesz az egyik kulcs a tervezett
terrorakciók megelőzéséhez. Földi László ezredesnek, a
magyar hírszerzés korábbi műveleti igazgatójának tett föl
kérdéseket a Présház hírportál.

- Ezredes úr, a bitói „szabadság kis körei” új értelmezést

kapnak. A pártállamban fennállt egyfajta „jogállam”, ezen
belül csak elenyészve élt párhuzamos - bűnelkövető - tár­
sadalom. Belgiumban most a jogállam alapjai recsegnek, a
párhuzamos társadalom saját - saría - joggyakorlatot vezet
be, és fennáll a fizikai fenyegetés, megvalósul életek kioltása.
Megszerveződhetnek-e e kihívásra válaszul a „szabadság új
kis körei”?
- Természetesen megszervezhetők. Jobb persze, ha ennek
kiépítésében az állam is részt vesz, hisz akkor garantált teljes
mértékben a törvényesség. Én úgy érzékelem, a magyar kor­
mány igyekszik ehhez a törekvéshez partner lenni.

- Hazánkban vélhetően lepénzelt, nagyrészt külföldről irá­

nyítottszemélyek és csoportok azon ügyködnek, hogy ebben a
térségben is a belgiumihoz hasonló tragédiák következzenek

101
be. Leleplezésük - noha nagyrészt tudjuk, hogy kikről van szó
- óriási kockázatot jelent. Kifinomíthatók-e olyan módszerek,
amelyekkel jogtisztán, demokratikusan és humánusan von­
hatók ki a rendszerből?

- A Magyar Idők napilapban 2016. március 23-án M in­

denki célkeresztbe kerül című írásomban erről a témáról
hosszan értekezek. (Akik magukra ismertek, már neki is
estek szapulni az írást.) Mert látnivaló, hogy tudatosan és
alattomosan lopakodik közénk olyan „technika”, amelyet
csak akkor veszünk majd észre, amikor nem leszünk képe­
sek érdemben védekezni ellene.
- A magyar állam erőteljesen védekezni próbál a veszély
ellen, ám az európai unió központjában egy érettségizett
tisztségviselő szinte a rágalmazásig elmegy, hogy gyengítse a
magyar önvédelmet. A z állam mellett kifejleszthető-e olyan
civil rendszer, amely szellemi eszközökkel a törvények be­
tartását erősítheti, fokozhatja hazánkban, illetve a visegrádi
térségben?
- Meggyőződésem, hogy már elkezdődött ez a fajta gon­
dolkodás és mozgolódás. Ma még atomizált a struktúra. De
előbb-utóbb találkoznak a kezdeményezések, és kialakul
egy komoly önvédelmi erő.

2016. március. 25.

„Nem a telefon, a felhasználó milyensége szám ít”

TV2, Mokka, reggeli interjú

„Butatelefonokat” vagyis eldobható, pár órája aktivált mo-

bilokat használnak a terroristák a merényletek előtt - derült

102
ki egy francia rendőrségi tanulmányból még a párizsi nyo­
mozás során. Valószínűleg ugyanilyen telefonokat használ­
hattak Brüsszelben is. A titkosszolgálatok kijátszásában fel­
tehetően ez is közrejátszott.

- Először is tisztázzuk, talán nem egyértelmű mindenkinek,

miért könnyebb lehallgatni az okostelefonokat és a „butatele­
fonok” miért tudják jobban kijátszani titkosszolgálatokat?
- Hangsúlyozni szeretném, hogy nincs okos- és butate­
lefon, hanem óvatlan felhasználó van. Mindegy, milyen
telefont használok. Én a magam részéről csak telefonálok,
a szolgáltatások 90 százalékát nem veszem igénybe. Hogy
mit beszélek a telefonon, az nagyon fontos, tehát nyilván
ha olyan kulcsszavakat használok, olyan jelzéseket adok,
vagy olyan információt szolgáltatok, amelyre egy elhárítás
odafigyel, a bűnözők igyekeznek elkerülni. Másrészt soha
nem az vásárolja, aki használja a telefont. A SÍM-kártyákat
is cserélgetik, kártyás telefonokról van szó, tehát nem elő­
fizetésesről. A lényeg, hogy a terroristák ezeket a telefonokat
kifelé nem használják. Magyarul gyakran cserélgetik és úgy­
nevezett megbízottakon keresztül vásárolják, akik nincsenek
az elhárítás látókörében.

- Érdekes volt az a definíciója a „butatelefon ’ és az okoste­

lefon között, mert én azt feltételeztem volna, hogy az okoste­
lefonnal többször bejelentkezünk, felmegyünk a világhálóra,
ennek nyoma van, meg lehet határozni, hogy hol vagyunk
helyileg. Míg a „butatelefonok” nem ennyire egyszerűen be-
mérhetők. Ez nem játszhat szerepet?
- Bemérhető minden telefon, hiszen ha forgalmaz, akkor
jelet ad.

- Akkor is, ha feltöltőkártyával rendelkezem?

103
 - Minden esetben. Ezért hangsúlyozom azt, hogy nem az a
lényeg, a telefon minősége milyen, hanem az, hogy óvatlan-e
az ember, aki használja. Mennyire koncentrál arra, hogy őt
egyébként technikailag utolérhetik, akár helymeghatározás­
sal, hogy hol van, akár pedig úgy, hogy mit beszél és milyen
kapcsolata van. A terroristák, vagy akárcsak a sima bűnözők
ezt pontosan tudják. Ezért van az, hogy a telefonhasználat
során nagyon egyszerű jelzéseket adnak, nem mondják el
pontosan, mit akarnak. Semmilyen más szolgáltatást nem
vesznek igénybe, csak telefonálnak a készülékekkel.

- Ön szerint milyen gyakran cserélgetik ezeket a telefono­

kat, vagy nemcsak a telefonokat, hanem a SIM-kártyákat is?
- Ez változó, az adottságoktól, lehetőségtől függ, attól,
hogy hány segédkategóriás kapcsolatuk van - mi ezt így hív­
juk a szakmában -, aki nincs, és soha nem is lesz az elhárítás
látókörében, mert nem végez olyan végrehajtó tevékenységet,
ami miatt ez előfordulhat. A segédkategóriába nemcsak
a telefon vásárlói tartoznak, hanem akik autót bérelnek,
lakásgazdák, akik rejtekhelyét tartanak fönn. Ők általában
nem is családtagok, hiszen az elhárítás könnyű helyzetben
lenne, ha behatárolt kör az, aki dolgozik számukra. Ők távo­
li kapcsolatok, akik nem látszanak, akiket nehéz felderíteni.
De mindenkit utolérnek előbb vagy utóbb, aki hosszú távon
használja a telefonját. Kérdezte, milyen időközönként cseré­
lik, Nagyon gyakran akár hetente többször.

2016. március 30.

Balog Zoltán: Háborúban állunk, de nem az iszlámmal

Nem az iszlámmal, hanem az iszlámra hivatkozó terroristák­

kal állunk háborúban - hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi

104
erőforrások minisztere az iszlám felekezetet elismerő magyar
törvény századik évfordulója alkalmából szervezett budapesti
konferencián. Balog szerint a Nyugatnak, Magyarországnak,
de magának az iszlámnak is fel kell lépnie a terrorizmussal
szemben, ehhez pedig párbeszédre van szükség egymással.’

1http://mandiner.hu/cikk/20160330_balog_zoltan_haboruban_
állunk_de_ nem_az_iszlammal, szerző: Rajcsányi Gellért

2016. március 30.

Présház, iinterjú (Molnár Pál)

A z C/SA érthetetlen

George Freeman, Budapesten született amerikai biztonság-

politikai intézeti igazgató egy nem régen tett sajtótájékoz­
tatói nyilatkozatában arra a kérdésre, hogy hol lesz a vi­
lágban legközelebb háború, azt válaszolta, hogy itt meg ott
és Kelet-Európábán! Földi László hírszerzési szakértőnek
tett föl kérdéseket a Prcsliáz-hírportál.

- Ezredes úr, mai hír, hogy az Egyesült Államok egy pán­

célos dandárt telepít Kelet-Európába, nyilvánvalóan a Kelet-
Európát fenyegető várható orosz támadás kivédésére. Illetve
inkább a kelet-európai országoknak az Egyesült Államok
gyarmatosítási politikája elleni ellenállásának a fegyveres
letörésére! Mi állhat e mögött?
- Az Egyesült Államok elveti a sulykot, ez nyilvánvaló.
A korábbi nyilatkozatuk, hogy Oroszország támogatja a be­
vándorlással érkező terroristákat, bevezetése volt egy várha­
tó stratégiának. Mint egy film forgatókönyve. Mutasd meg,

105
ki a „rossz fiú”, hogy később, amikor majd kemény csatában
legyőzi őt a „jó”, a nézőkben ne legyenek erkölcsi aggályok.
Fogadják el a pusztítás tényét és körülményeit.

- A kelet-európai „fertőzés” tönkre teheti az elmúlt 60 év

azon erőfeszítéseit, hogy Európát a globáltőke sajátjaként
kezelje. A renitens Orbán, a kezelhetetlen Fico és legújabban
a lengyelek jelentik a veszélyt és kihívást. Mennyire megala­
pozott ez?
- Az amerikai fegyverek jelenléte ezt akarja fékezni, és
amikor eljön az idő, provokálni. Az oroszoknak ugyanis
valami válasz kell adniuk az Egyesült Államok páncélosaira.
Csak remélni lehet, hogy Putyinék megőrzik hidegvérüket.

- És mi a másik magyarázat?
- Az amerikai politika információval rendelkezik arról
a komoly fantáziát feltételező fantazmagóriáról, hogy el-
szántabb iszlám támadás sem kizárt Európa ellen. Bármi
is motiválja Washingtont, nem találok indokot az amerikai
páncélosok telepítésére, hisz Kelet-Európa országai ren­
delkeznek védelmi képességgel.

106
 2016. április 1.

„A társszolgálatok garanciát vállaltak Belgium biztonságáért

és védelméért az idegen behatolással szemben; a bekövetke­
zett tragikus támadás után mégis csak a belga szolgálatok fe ­
lelősségét firtatták a merényletekért. Részben jogosan, hisz a
brüsszeli védelmi rendszerek felszámolták magukat az utóbbi
évtizedekben.”

Magyar Idők, véleménycikkem

Titkosszolgálatok takarékon

Nyugat-Európa a félreértett liberalizmus eszmeiségétől át­

itatva téves ideát kergetett.
A belga titkosszolgálatokra ráhúzták a vizes lepedőt a
számos halálos áldozatot is követelő brüsszeli merényletek
után. Elmaradt viszont a számonkérés más, az események
bekövetkeztében szintén felelős tényezők esetében.
Kevesen vetik fel például, a politikai vezetést miért nem
érdekelte, vagy miért csak felszínesen és nem behatóan tá­
jékozódott arról, mi zajlik Molenbeek-Saint-Jean negyedben.
Arról pedig mindenki mélyen hallgat, hogy az unió köz­
pontjában iparszerűen tevékenykedő nagyhatalmak és
szövetséges országok hírszerzéseinek nemhogy nem állt
érdekében, de részben terhes is volt egy erős belga elhárítás.

Elmaradt hírigény

A titkosszolgálatok részei egy ország védelmi képességének,

de nem egyedüli letéteményesei a biztonságnak. Ugyanezt a
célt szolgálják a katonák, a rendőrség különböző egységei,
a privát biztonsági cégek éppúgy, mint a társadalom teljes

107
egésze, beleértve a kormányzati szerveket és a törvényhozó
hatalom birlokosait is.
Talán még mindig nem közhely: a titkosszolgálat eszköz
a politika kezében, amiből az következik, hogy előbbi az
utóbbi által meghatározott koncepció és stratégia - a szak­
mában úgy mondják, hírigény - mentén végzi a munkáját.
Az utóbbi évtizedekben Nyugat-Európa - így Belgium
is - a félreértett liberalizmus eszmeiségétől átitatva tökéle­
tesen téves ideát kergetett. A szolgálatok számára nem volt
hírigény, hogy számolják fel a multikulturalizmus vadhajtá­
sait. A politika úgy tekintett a párhuzamos társadalmakra,
mint olyan adottságra, amelyet ha nem bolygatnak, kel­
lemetlen ugyan, de nem jelent veszélyt. E tekintetben az élni
és élni hagyni elv volt a mértékadó.

Szakm ai felelősség

A titkosszolgálati szakemberek másként látták a helyzet

stratégiai következményeit. Rendszeresen készültek jelen­
tések a kormányoknak, amelyekben veszélyként jellemezték
a radikalizálódó, frusztrált, társadalmon kívüli rétegeket. A
politikusokat azonban a sikeres integráció, a demográfiai és
a munkaerőpiaci álmegoldások hamis víziója immunissá
tette a szolgálatok jelentéseiben foglalt kockázati tényezőkre.
Átmeneti jelenségként értékelték, és majdan kezelhetőnek
tartották a párhuzamos társadalmakat átszövő szerveződé­
seket. 2015. november 13-án Párizsban és 2016. március
22-én Brüsszelben azonban egyértelmű cáfolatot adott el­
képzeléseikre az élet. Természetesen felelősek a szolgála­
tok, mert mindegy, mit mond a politika, az ő küldetésük
megvédeni a civil lakosságot, országaik adófizető polgárait.
Nincs pardon, mert rendkívüli események alkalmával igenis
számonkérhető, mit nem tettek meg a védelem érdekében.

108
 Nem voltak adataik, nem tudtak beépülni a potenciális
ellenség soraiba, nem volt elégséges az együttműködés, az
információcsere a társszervekkel, a külföldi szolgálatokkal,
vagy egészen egyszerűen csak ellazsálták az elmúlt évtizede­
ket. Miközben az ellenfél, konstatálva a védelem gyenge­
ségét, hálózatot épített, erőt gyűjtött, megtanult operatívan
élni, és mivel nem zargatta senki, olyan önbizalomra tett
szert, hogy Allah akbar! felkiáltással ölni indult.
De nem csak az Iszlám Állam ellenséges tevékenysége
miatt vált Európa terrorfővárosává Brüsszel. Áttételesen
ugyan, de a látszólagos szövetségesek is szerepet játszottak
a folyamatban.

Brüsszel: kémközpont

Mekkora tehát a belga szolgálatok tényleges felelőssége? An­

nak ismeretében, hogy a párizsi merényletek elkövetőinek
egy része szintén Belgiumban élt, annyi mindenképpen,
hogy vezetőik levonják a szükséges konzekvenciát; az
viszont már nem, hogy a külföldi szolgálatok a FBI-jal az
élen pocskondiázzák és dilettáns szervezetnek titulálják
őket. Ennek pedig éppen a terrorcselekmények helyszíne,
Brüsszel, és ottani ténykedésük az oka. Brüsszel ugyanis
nemcsak az Európai Unió központja, hanem napjaink kém­
jeinek eldorádója is egyben.
A világ összes jelentős hírszerzése jelen van az
eurokraták fővárosában. Ez tette naggyá a kis Brüsszelt.
Magától értetődően vertek itt tanyát barátok, mint a
NATO-szövetséges országok szolgálatai, vagy éppen el­
lenérdekelt nagyhatalmak (Oroszország, Kína) hírszerzői;
hisz olyan információs forrásról van szó, ahol feneketlen
kútból meríthet bárki, aki éppen arra jár.

109
 Egy elhárítás dolga mindenkor, mindenhol és m inden
körülmények között az, hogy megakadályozza idegen kémek
tevékenységét az országhatárokon belül. Ez a történelmi ki­
hívás a belga szolgálatoknak is. Mindenkit kötelesek elkapni
és mindenkivel szemben - legyen az barát, ellenérdekű, vagy
ellenség - el kell járniuk. Diplomatafedéssel dolgozó kém
realizálása esetén ki kell utasítania őt Belgium területéről.

Elhárítás parkoló pályán

Ez a norroarend. De nem Brüsszelben! Történt ugyanis,

hogy a titkosszolgálati Bábelben az érdekérvényesítés okán
egyes - a belgákkal baráti - szövetséges szolgálatok nem
kértek a belga elhárítás érdemi, munkájából. Nyomatékosí­
tották, hogy a hírszerzések jelenlétükkel nem fogják sérte­
ni Belgium érdekeit, m ert az unió a célpont, a felderítésük
iránya. Felmentést kértek az elhárítási kategória alól, bárm it
is tesznek.
A belga védelmi erőket - utasításra - így kapcsolták ta­
karékra. A szóbeli megállapodást követően nem kellett
maximális fordulaton járatni a belga elhárítást. Elvetették
az egyébként indokolt technikai fejlesztéseket, visszavettek
a túlzott fizikai jelenlétből. A társszolgálatok garanciát vál­
laltak Belgium biztonságáért és védelméért az idegen be­
hatolással szemben; a bekövetkezett tragikus támadás után
mégis csak a belga szolgálatok felelősségét firtatták a m e­
rényletekért.
Részben jogosan, hisz a brüsszeli védelmi rendszerek
felszámolták magukat az utóbbi évtizedekben, éberségük
lankadt, fejlesztéseiket elhanyagolták, és költségkímélés
okán létszámot sem bővítettek. Egyszóval megtagadták es­
küjüket. A szövetségesi barátság oltárán feláldozták szak­
mai hitelüket, és persze saját országuk sérthetetlenségét.

110
Az Iszlám Állam embereinek megjelenése és háborítatlan
ténykedése az imént felsorolt okok együttesének következ­
ménye.

Belgium a belgáké

Csak remélni lehet, hogy ez már a múlt, és a jövőben a State

Security Service hátat fordít az eddigi nihilizmusának. Bel­
giumban felszámolják a szélsőségeknek teret adó „no-go”
zónákat (akár annak az árán is, hogy aki úgy érzi, személyi­
ségi jogokat sért az új biztonsági modell, kereshet más hazát
magának). Szakmai kihívásnak tekintik máj d, hogy országuk
nem lehet a kémek paradicsoma, legalábbis nem zavarta­
lanul. A terror merényletre hajlamos tömegekkel szemben a
törvény erejét alkalmazzák, és nem a ma meglévő erőtlen
jogszabályi kereteket.
De talán a legfontosabb: megértetik barátaikkal, hogy
Belgium földje a belgáké, és nem egy provincia külső hatal­
mak érdekérvényesítéséhez. S természetesen csöndben fi­
gyelmeztetik saját politikusaikat, hogy most az egyszer még
elviszik a balhét a történtek miatt, de legközelebb kipakol­
nak; és akkor a belga és persze az uniós politikai elit ázsiója
még a mostaninál is nagyobbat zuhan a választók szemében.

2016. május 10.

„Törökországnak nagyon stabil a helyzete az alkudozáshoz”

(jegyzet magamnak)

Látható módon Törökországnak nagyon stabil a helyzete

az unióval szembeni alkudozáshoz, mert bármikor újra

111
átengedheti Európa felé a migránsokat. A NATO- ból való es­
etleges kizárását pedig az Egyesült Államok megakadályoz­
ná. Európa katonai védelmét a NATO biztosítja. A NATO
katonai erejének 75 százalékát az Egyesült Államok, míg
10 százalékát Törökország hadereje teszi ki. A maradék 15
százalék a többi európai NATO-szövetségest jelenti. Amiből
az is következik, hogy Európa érdekérvényesítő szerepe a
NATO-n belül erős 15 százalék. Jóllehet a költségvetés 51
százalékát ugyanakkor az európai 15 százalékos erőtér fizeti
be a kiadások biztosítására. Törökország „nem egy erős, Eu­
rópát védő NATO-ban érdekelt”. Ezért el kell gondolkodni
azon, hogy Európa képes-e önállóan védekezni c két ország
nélkül. Ha Törökország nem tudja elérni a céljait az unió­
val folytatott tárgyalásokon, nincs más dolga, mint újra
hagyni, hogy rajta keresztül a migránsok Európába utaz­
zanak, sőt ösztönözheti is ezt. A NATO megfenyegethet­
né Törökországot azzal, hogy ha nem tartja be a szövetség
alapokmányában foglaltakat, akkor kizárják. Ezt azonban az
Egyesült Államok nem hagyná, mert stratégiai érdeke, hogy
bázisai lehessenek az országban a közel-keleti térség, illetve
Oroszország miatt. Törökország tehát nagyon stabil hely­
zetben van, és Recep Tayyip Erdogan török államfő ezzel él
vissza az alkudozás során.

2016. május 17.

„A migráció egy terrortámadás”

Előadás a m igrációról (részlet)

A z a vélemény erősödik bennem, hogy a menekülthullám

maga egy terrortámadás, méghozzá az európai léttel szem­

112
ben. Az Európában „turistaként” viselkedő migránsokat
nagyon kemény szabályok közé kell szorítani.
Azt gondolom, hogy ha ezt az államok nem teszik meg,
akkor Európában ki fognak alakulni olyan csoportok, ame­
lyek önbíráskodás útján fognak rendet tenni. A migránsok
csak a nagyon kemény fellépésből értenek, és amíg ez nem
történik meg, addig Európát továbbra is „invázió” éri, amely
alapja a csírájában meglévő polgárháborús helyzetnek.

„Óriási haszonnal jár az embercsempészet”

Másrészről az illegális bevándorlással összefüggő em ­

bercsempészetből és más szolgáltatásokból az elmúlt
időszakban óriási iparág alakult ki, amely még fejlődik.
Udo Ulfkotte A menekültipar című új könyvében tények­
kel bizonyítva írt arról, hogy csak Németországban évente
nagyjából 140 milliárd eurós hasznuk van azoknak, akik
a migrációs iparágban részt vesznek. Vannak a beérkező
migránsok, a menekültek ellátásáról gondoskodó cégek,
amelyek szállási, ételt, és más szolgáltatásokat - például
nyelvtanulást, vagy akár úszótanfolyamokat - biztosítanak
és az állam, amely ezt finanszírozza. Már egy éve beszélünk
arról, hogy Európa határait meg kell védeni, de mivel ez
nem történt meg, nem százezer migráns érkezésével kell
még számolni, hanem sok millióval. Ők érkezhetnek a
Közel-Keletről, Afganisztánból, és mindezeken felül Afri­
kából tízmilliók is elindulhatnak. Ez pedig újabb óriási be­
vételi forrás a migrációiparból élők számára, van tehát egy
üzleti értelemben is erős lobbija a bevándorlásnak.

113
 2016. június 20.

„Miközben fokozzuk védelmünket, fokozzuk a kihívást is, las­

san az elháríthatatlan mértékig. Elsősorban félreértett vagy
szándékosan félremagyarázott humanitárius kötelességeink
okán.”

Magyar Idők, véleménycikkem - Tartassuk be a törvénye­

inket!

Azt gondoltuk, hogy az Európai Unió a demokratikus

nemzetek szövetsége. Tévedtünk. Ha most más utas (tit­
kos diplomáciai) táviratot kellene kiildenem haza Magyar-
országra Brüsszelből, ezt írnám benne: az EU önkénnyel
irányított országok összessége, ahol egyes uniós vezetők
lebontani igyekeznek a népakaratot. Biztonsági értelemben
a demokrácia ugyanis a törvényesség által biztosított ren­
det jelenti. Olyan világot, ahol a személyi szabadság zálo­
ga és feltétele a törvények tisztelete, betartása. Mert ennek
gyakorlata garantálja, hogy mindenki biztos lehet abban,
más is betartja a szabályokat, legyenek azok írottak - azaz
törvények - vagy „csak” szokásjogalapúak. Ahol rend ural­
kodik, ott a biztonság prioritást élvez, éppen azért, hogy a
rend sokáig fenn is maradhasson. Az emberek harm oni­
kus, békés együttélését kizárólag ezen feltételekkel lehet ga­
rantálni.
Aki nem tartja be a törvényeket, tudatosan kijátszva vagy
nem ismerve azokat, nem csupán bűnt követ el, hanem
filozófiai értelemben elutasítja a demokráciát is. Felülírja
a többség érdekeit, veszélyeztetve a ma ismert legfejlettebb
formáját az emberek társadalmi közösségének, utat nyit az
anarchiának. Bizonytalanságot gerjeszt és erősíti a latens
módon jelen lévő szélsőségek kibontakozását. Amennyiben

114
a törvénytisztelő - ezen keresztül a demokráciát akaró -
többség ezt látja, de elfordítja a fejét, akaratlanul is asszisztál
a folyamat lebonyolításához.
Az Európát ért muszlim invázióban egyértelműen és
bizonyítottan jelen van azon tendencia, hogy egyesek tuda­
tosan, míg mások a felkészültség vagy információ hiányából
adódóan, sőt a legextrémebb esetben jóhiszeműen támadják
kontinensünk alapértékét, a civilizált demokráciát. Igen, bár
leírni is szörnyű, de sajnálatos tény, a terroristáknak is van­
nak „szociális munkásai” Európában. Csakhogy a kontinens
ellenségei - az Iszlám Állam vagy más szélsőséges terroris­
ta alakulatok - szempontjából szó sincs meghasonulásról.
Viszont azon európai vezetők vagy nyugati tőkéscsopor­
tok által fizetett uniós politikusok alapállása, akik anyagi
haszon reményében, sanda politikai célok mentén és nyu­
gati életformánk tudatos támadása okán veszélyeztetik Eu­
rópa évezredek alatt felépített demokratikus létét, minimum
hazaárulás. Nincs mentség senki számára, aki ebben a meg­
bocsáthatatlan összeesküvésben részt vesz.
Az Európára zúduló, messziről - alapvetően a despotiz-
musra épülő társadalmakból - érkező tömeg tiszteletlensége
a törvényeinkkel szemben nem spontán élethelyzet. Mert
az ő világuk is a törvényekre épül. Eltér ugyan az Európai
Unióban meghonosodott szokásoktól, sőt egy muszlim fejé­
ben a saría mindent és mindenhol automatikusan felülír, de
a törvény az törvény náluk is, például a határok átlépésének
rendjében. Nem arról van szó, hogy bárki az érkezők közül
ne lenne tisztában azzal, hogy a határokon csak az arra ki­
jelölt helyen szabad átkelni. Aki más utat választ, és ezt saját
hazája hatósága észleli, életével fizethet meggondolatlansága
miatt. Ki kell jelentenünk, hogy látszólagos tudatlanságukat
olyanok stimulálják, akik pontosan ismerik, mi a rend, de
szövetségesük az a politikai apparátus, amelyik másodla­

115
gos érdektől vezérelve még az Európai Unió törvényeit is
módosítaná a „rendetlenség” érdekében. Idomeninél a mig-
ránsokat civil aktivisták tüzelték a határ megrohanására, a
leszboszi visszatoloncolásra várókat pedig az UNHCR (az
ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának) munkatársai buzdí­
tották a tömeges menekültkérelmek benyújtására.
A schengeni határellenőrzési kódex úgy rendelkezik:
akik illegálisan érkeztek Európába és azon belül az Európai
Unió földjére, ha kérik a menekültstátust, nem minősül­
nek bűnözőnek. A luxemburgi törvényszék a minap arról
döntött: nem lehet bebörtönözni valakit csak azért, mert
illegálisan lépett egy EU-tagállam területére a schengeni
övezeten belül. Az Európai Bizottság migrációs javaslatcso­
magjában tervezett kék kártya rendszere pedig arra adna fel­
hatalmazást: az, aki szakképzett, európai nyelveket beszélő
- legyen bár illegális betolakodó nemhogy nem minősül
törvénysértőnek, hanem kifejezetten kívánatos személy
identitását vesztett demokráciánkban.
Mindezen és tovább nem sorolt intézkedések, szabályok
és antidemokratikus döntések jól mutatják, hogy előfor­
dulhatott az a történelmi paradoxon, hogy miközben expor­
táltuk a demokráciát távoli vidékekre, ezt a hatalmon lévők
azért tették, hogy megszabaduljanak a demokrácia nyűgétől
és bevezethessék az ő szempontjukból sokkal könnyebben
kezelhető despotikus viszonyokat. Tehát nem arról szól a
demokráciaexport, hogy ott is, hanem hogy itt se legyen.
Olyan világot szabadítanak ránk, ahol nem egyenlően mérik
a törvényeket, ahol a nők joga nem azonos a férfiakéival, ahol
a kiváltságosok a szabályok alól is felmentést élveznek, ahol
a másként gondolkodók és érvelők a börtönökben elmélked­
hetnek feltételezett szabadságjoguk következményén.
A legnagyobb baj az, hogy azzal sem védekezhet a de­
mokrácia bűnözői közül senki, hogy nem gondolta át tettei

116
következményeit. Mert nincs a rendnek, a törvényességnek,
azaz a demokráciának elsődlegesebb feltétele, mint a bizton­
ság. A biztonság, amely az ajtóban kezdődik. Akkor, amikor
eldöntjük, hogy 2árva tartjuk nem kívánt idegenek előtt,
vagy beengedjük ugyan őket, de azzal a legegyszerűbb kér­
déssel: Mit akarnak itt? Az édeskevés felelet erre, hogy csak
bent akarnak lenni, hisz ha ezt elérték, úgyis gondosko­
dunk róluk, akkor is, ha képletesen szólva felteszik a lábukat
a megterített vacsoraasztalra. Akárhogy is, azt senki nem
tűri a saját portáján, hogy az idegen ne az ajtón kopogtatva
közeledjen, hanem a kerítésen átmászva, ha kell, az ablakot
betörve jusson be a lakásba.
Miközben azt tapasztaljuk, hogy taktikai kérdésekben
egyre inkább összeszedettebb Európa rendvédelme, hisz
a titkosszolgálatok együttműködésének hála, egyre több
tervezett szélsőséges cselekménythiúsítanakmeg(tízbőlátla-
gosan hetet-nyolcat, ami jó arány), mégsem nyugodhatunk
meg, hiszen háborús viszonyainkat saját magunknak kö­
szönhetjük. Ezzel párhuzamosan ugyanis továbbra is fo­
lyamatosan ellenőrizetlen tömegek áramlanak Európa or­
szágaiba. Miközben fokozzuk védelmünket, fokozzuk a
kihívást is, lassan az elháríthatatlan mértékig. Elsősorban
félreértett vagy szándékosan félremagyarázott humanitári­
us kötelességeink okán. Azzal ugyanis nem segítünk a sok
messziről jött, jobb sorsra érdemes embernek, hogy az első
pillanattól kezdve felmentjük őket a törvények betartása
alól azzal, hogy törvénytelenül érkezhetnek Európa földjére.
Mert ez az első lépés saját biztonságunk meglékelésében,
amely demokráciánk létezését fogja veszélyeztetni.
A megoldás inkább egyszerű, mint látványos. Tartsuk be és
tartassuk be a törvényeinket! Ez az Európai Unió nemzetál­
lamaiban, sőt Európa államaiban így is történik. Brüsszel
igényét a teljhatalom kiépítésére pedig tekintsük biztonsá­

117
gi kockázatnak. Azaz nem hozhat olyan törvényeket, mely
nem az általános egyenlőségen alapul. Ezzel egy időben a
már létező ilyen típusú szabályokat el kell törölni. Ebben
az „egyszerűvé váló világban” újra a demokráciát stabi­
lizáló rend, vagyis a biztonság lesz a stratégiai érték. És ak­
kor mégsem lesz igaz, hogy az Európai Unió a „tévedésünk
története...”

2016. július 6.

Présház, interjú (Molnár Pál)

K öznapok hadszíntéren

Európa folyamatosan azt állítja: a kontinens nem hadszíntér,

ami abban az értelemben így is van, hogy tankokkal nem
fognak bennünket megtámadni, merényletekkel azonban
igen - fogalmazott Földi László korábbi hírszerzési műve­
leti igazgató. Neki tett föl kérdéseket a Présház hírportál.

- Ezredes úr, az „Európa nem hadszíntér” tételt a testőr­

gyűrűvel védett politikusok sulykolják. Más véleményük lehet
erről a Kölnben és egyebütt megerőszakolt lányoknak, s más
véleményük lenne, ha élnének, a párizsi és más helyszíneken
végrehajtott merényletek áldozatainak. Csakhogy a testőrgyű­
rű sem tart örökké: a Ceau§escu házaspár utolsó perceiről ké­
szült videó ma is megrázó élmény, talán még a diktátor által a
Duna-deltába küldött áldozatoknak is. Számolhatnak-e ezzel
az e beszélgetésben névvel nem említendő, de jól ismert poli­
tikusok is?
- Természetesen erre nem lehet tényszerűen felelni. Csu­
pán annyit, hogy a „politikai tévedéseket” előbb-utóbb

118
számon kéri a történelem. Én magam ugyanakkor nem a
politikusok sorsáért aggódom. Sokkal inkább féltem a meg­
gondolatlan vagy elvetemült politikusok ártatlan áldozatait.

- M int ön fejtegette: jogállamban „amíg a merénylő nem

hajtja végre tettét, tulajdonképp nem lehet elítélni. Háborúban
azonban az ellenséges katona nem élvezi a jogrend adta védel­
met, így lehet ellenük védekezni, ki lehet őket iktatni...”A z ön
által említett úgynevezett jogrend nem egy hosszú stratégiai
műveletsor szüleménye-e, amelynek valamikor - évtizedekkel
ezelőtt - körvonalazott célja nagyjából a mostanra kialakult
terror elérése lehetett?
-A „jogrend” emberi alkotás, ezért nem gondolom, hogy
ne lehetne bármikor lenyesni vadhajtásait. Ez elhatározás
kérdése, s ezt nekünk kell elhatározni.

- ö n szerint „katonai értelemben ugyan gyengül az Iszlám

Állam, ám egyre jobban rá lesz szorítva a gerillaháborúra,
a merényletekre. Európa pedig nem védekezik.” A lebénult
- vagy lebénított - politikai garnitúrák helyett mit tehetnek
a civil szervezetek a rohamos iszlám térfoglalás megállítá­
sa, majd visszaszorítása - azaz a migránsok hazaküldése -
végett?
- Mielőtt a folyamat megfordítható lesz, még óriási tö­
meg érkezik Európába - hála az illetékes brüsszeli dön­
téshozóknak. Sajnos rábeszéléssel nem fog megoldódni a
dolog. Az ideérkezők nemcsak maradni akarnak, hanem
folytatni megszokott életüket, miközben elvárják, hogy eh­
hez mi alkalmazkodjunk. A segítőik pedig egyelőre hatal­
mon vannak.

119
 2016. július 6.

„Be kellene ismerni, hogy háborúban állunk”

D em okrata, interjú (Sinkovics Ferenc) - Invázió zajlik

Európa ellen

„Brüsszelben kvótákról zajlik a vita, meg arról, hogy eti­

kus-e kerítéssel védeni a határokat, miközben egy nagyon
is konkrét invázió zajlik folyamatosan és lényegében h á­
borítatlanul. Ami példa nélküli és meglepő, hogy a m egtá­
m adott fél nem védekezik a támadás ellen. Az európai poli­
tikai vezetés ahelyett, hogy m inden eszközzel igyekezne
elhárítani a bajt, taktikai megoldásokkal fecséreli az időt.”
A migránsválság legijesztőbb narratívájáról Földi László
biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

- Többször is beszélt arról, hogy a látszólag békés Európa

gyakorlatilag háborúban áll, a migrációs válság pedig való­
jában egy, a kontinensünk ellen irányuló invázió. Hogyan le­
het háború a menekültkrízisből és mi a hosszú távú cél vele?
Beszélhetünk ebben a helyzetben konkrét hadműveletekről?
- Számomra szakmai szempontból nézve teljesen egyér­
telmű, hogy több mint egy éve megállás nélkül zajló mig­
rációs válság vagy népvándorlás - bárhogyan is definiáljuk
- egy jól szervezett, alaposan előkészített, és bizonyos érte­
lemben kiválóan végrehajtott támadás Európa ellen.

- Mondhatjuk ezek alapján, hogy a párizsi mészárlás volt

a „hadüzenet”?
- A háború kezdetét soha nem az a pillanat jelenti, ami­
kor eldördül az első lövés vagy a konkrét harctevékenységek
elindulnak. Már az olyan előkészítő szakaszokkal mozgásba

120
lendül a gépezet, mint a felderítés, a pozíciónyerés, a külön­
böző fázisok felépítése és az ellenség gyenge pontjainak
feltérképezése - ezek természetesen a háttérben zajlanak.
Azt gondolom, 2015 óta nyilvánvaló, hogy ezeken a korai fá­
zisokon már túl vagyunk, az akciót már korábban gondosan
felépítették. Ami most a szemünk előtt zajlik, vagyis az óriá­
si embertömeg Európába áramlása már maga a hadművelet.
Figyelemfelkeltő körülmény, hogy a nemrég Németország­
ban elfogott terroristagyanús emberekről kiderült: már
két évvel ezelőtt megkapták a szükséges kiképzést európai
merényletek elkövetéséhez. Ez pontosan azt támasztja alá,
hogy a népvándorlás 2015-ös kezdete előtt lezajlott a ter­
roristák felkészítése, a szélsőséges iszlamista katonák pedig
már az első pillanatban ott lehettek a tömegben, szó sincs
egyedi, véletlenszerű esetekről. Ami azonban példa nélküli
és meglepő, hogy a megtámadott fél nem védekezik a tá­
madás ellen. Az európai politikai vezetés ahelyett, hogy
minden eszközzel igyekezne elhárítani a bajt, taktikai me­
goldásokkal fecséreli az időt, meg sem kísérelve stratégiai
válaszokat adni a kihívásokra. Ez pedig megteremti a le­
hetőséget az ellenség számára, hogy a későbbiekben kibon­
takoztassa a műveletét.

- Mivel kellene kezdeni a védekezést?

- Először is ki kellene mondani azt, hogy támadás alatt
állunk, és vállalni ennek a következményeit. Ehhez képest
gyakorlatilag az ellenkezőjét láthatjuk. A vezetők migrációs
válságként, humanitárius katasztrófaként fogják fel és keze­
lik a helyzetet. Ezzel elmismásolják a támadás tényét, gya­
korlatilag innen ered a stratégia hiánya is. A politikai ér­
dekek mentén zajló csatározás szintén fékezi a hatékony
válaszlépések kidolgozását. Brüsszelben kvótákról zajlik a
vita, meg arról, hogy etikus-e kerítéssel védeni a határokat,

121
miközben egy nagyon is konkrét invázió zajlik folyamatosan
és lényegében háborítatlanul. Márpedig taktikai elemek al­
kalmazásával Európának esélye sincs arra, hogy győztesen
kerüljön ki ebből a konfliktusból.

- így viszont az ismert második világháborús kifejezést

használva „furcsa háborúról” beszélhetünk. Nem tudnak,
vagy nem akarnak tenni ez ellen az európai vezetők?
- Ha szétnézünk az Európai Unióban, szó nincs védelem­
ről, a politikai vezetés a háború tényét sem ismeri be. Ebből
következik az, hogy olyan mértékű kollaboráció zajlik az in ­
vázió mellett, amelyhez még csak hasonlót sem láthatunk a
történelemben. Olyanok korábban is akadtak, akik valamifé­
le haszon reményében együttműködtek az ellenséggel, kém­
kedtek neki vagy egyengették az útját, de az, hogy egy kon­
tinens politikai vezetése szándékosan vagy szándékán kívül
félreérti a helyzetet azzal, hogy nem megfelelő válaszokat ad
a kihívásra, az példátlan. Ne legyen igazam, de előbb vagy
utóbb olyan fázis kezdődik majd a háborúban, amikor már
nem lehet a nyilvánosság elől eltagadni a tényeket. Akkor
pedig az is egyértelmű lesz, hogy az unió vezetői minden
további nélkül háborús bűnösöknek tekinthetők, mivel el­
mulasztották megszervezni a kontinens védelmét.

- Nyilván nem verik nagydobra, de lehet legalább sejteni,

hogy kinek, kiknek az érdekét szolgálja ez a rejtett háború?
- Véleményem szerint három csoport érdeke húzódik
meg a határokon átívelő hadművelet mögött. Kezdjük a leg­
inkább nyilvánvalóval, ez nem más, mint az Iszlám Állam,
amely a Közel-Keleten területeket veszít ugyan, de a zászlót
még koránt sem sikerült kicsavarni a szélsőséges iszlamisták
kezéből. A második csoportot a nagy nyugat-európai cégek,
gazdasági érdekcsoportok, illetve rajtuk keresztül az álla­

122
mok alkotják, amelyek egyre inkább munkaerőhiánnyal
néznek szembe, és ezt - tévesen - az olcsóbban alkalmaz­
ható, távolról érkező emberekkel akarták kezelni ahelyett,
hogy Európa határain belülről toboroztak volna, igaz, vala­
mivel drágábban munkásokat. A harmadik a helytelenül
Amerikával azonosított globális tőke, pontosabban tőkés
csoport, amelynek jelenlegi érdekeivel nem egyezik Euró­
pa megerősödése. Ez a három érdekcsoport egymástól
függetlenül igyekszik hatással lenni az eseményekre, tevé­
kenységükkel nem ritkán egymást hozva közelebb céljuk
eléréséhez. De rajuk kívül más szereplők is örömmel szem­
lélik a folyamatokat. Közéjük tartozik például Törökország,
amelynek vezetői előnyükre fordítanák, hogy számottevő
muszlim enklávék alakulnak ki egyes európai országok­
ban. Az Öböl-államok uralkodó családjai is halásznának a
zavarosban, akik a letelepedő migránsok körében a későb­
biekben némi támogatással és finanszírozással könnyen
gründolhatnak iszlám pártokat, amelyekkel immár a nem ­
zetállamok parlamentjeiben is befolyást szerezhetnek.
Ez annál is inkább fontos lehet számukra, mert már most
számolniuk kell a klímaváltozás hatásaival, amely a nem
túl távoli jövőben lakhatatlanná teszi országaikat, ahonnan
el kell majd költözniük. Nem kizárt, hogy Európában fog­
nak letelepedni ők is, így továbbra is a hatalom közelében
maradhatnának.

- Mi volna a megoldás? A határok kitolása?

- Nagyon fontos, hogy nem csupán az Európai Uniót kell
megvédeni, hanem Európa teljes területét, amely az Urál­
nál kezdődik és Maiidig tart. Ebbe értelemszerűen be kel­
lene vonni Oroszországot is, ahogy egyetlen országot sem
lehet kihagyni a védelem megszervezéséből. Ez a brexit-
től függetlenül Nagy-Britanniára is vonatkozik, az EU

123
vezetőinek félre kell tenni a sértettséget, és szorgalmazni az
együttműködést ezen a területen. A háborúban Európa saj­
nos vesztésre áll, ezen pedig csak egy új biztonságpolitikai
stratégia mielőbbi megalkotásával lehetne változtatni.

124
 2016. július 14.

Nizzai terrormerénylet

2016. július 14-én késő este Nizzában, a híres tengerparti

Promenade des Anglais sétányon a Franciaország nemzeti
ünnepét ünneplő tömegbe hajtott nagy sebességgel egy bérelt
teherautóval a 31 éves tunéziai származású nizzai Mohamed
Lahouaiej-Bouhlel, aki közben fegyverével a rendőrökre is
lőtt. A teherautót végül a rendőrök megállították, a sofőrt pe­
dig lelőtték. A támadást másfél nappal később az iszlám Á l­
lam vállalta magára.

2016. július 16.

„Ez nem nemzetbiztonsági, hanem közlekedésbiztonsági

probléma.”

(jegyzet)

„Riasztó tendencia a teherautós merénylet, mert amíg fegy­

veres vagy bombatámadások után nyomoznak, teherautóval
mészárolják le az embereket. Mert mi is történt tulajdon­
képpen Nizzában? Európa felkészületlenségét mi sem bi­
zonyítja jobban, mint az, hogy a közlekedés biztonságáért
felelő rendőrök figyelmen kívül hagyták, hogy tömegbe
tilos mozgó járművet beengedni. Azaz arról van szó, hogy
akár van merényletre alkalmas bomba egy járművön, akár
nincs, normál körülmények között föl sem merülhetne,
hogy sétálóutcába bármilyen jogcímen is jármű közleked­
jen. Ez nem nemzetbiztonsági, hanem közlekedésbiztonsági
probléma. Különösen döbbenetes a helyzet, ha ez egy olyan

125
országban történik, ahol a párizsi merényletet követően
folytatólagosan szükségállapot van érvényben. Általában
védeni szoktam a rendvédelmi szerveket, még ha hibáznak
is, de ez a típusú hanyagság számomra teljesen érthetetlen.

2016. július 18.

A würzburgi hallás támadás

Este negyed tíz tájékán egy németországi vonaton egy 17 éves

afgán férfi utastársaira rontott egy baltával, szemtanúk be­
számolói szerint Allah akbar kiáltással. A támadó négy em­
bert sebesített meg, egy hongkongi házaspárt és két gyerme­
küket. Közülük hárman súlyos sérüléseket szereztek. A vonatot
Heidingsfeldnél megállították, az elkövető ekkor leszállt, megse­
besített még egy embert, majd megpróbált elmenekülni. Még az
előállítására kiküldött rendőröket is megtámadta, ezért lelőtték.
A férfi menedékkérőként érkezett Németországba 2015.
június végén, mint később kiderült, Magyarországon keresztül.
A z eset után a rendvédelmi erők egy kézzel készített Isz­
lám Állam-zászlót talállak a lakásán, de valószínűtlen, hogy
kapcsolatban lett volna a terrorcsoporttal.
A búcsúlevele alapján a támadó egy barátja afganisztáni
haláláért akart bosszút állni a „hitetleneken ”

2016. július 22.

A müncheni lövöldözés

Délután 5 óra 52 perckor egy fegyveres lövöldözni kezdett egy,

az Olympia bevásárlóközpont közelében lévő McDonald’s-ban,

126
 Münchenben. A lövöldözést egy 18 éves iráni származású,
németországi születésű, német-iráni kettős állampolgárságú
férfi követte el. A lövöldözésnek tíz halálos áldozata volt, be­
leértve a támadót is, aki öngyilkos lett. A lövöldözés halálos
áldozatai között egy 2001-ben született magyar állampol­
gárságú személy is volt.

2016. július 24.

A z ansbachi merénylet

A bajorországi Ansbach városban egy 27 éves szíriai menedék­

kérő öngyilkos pokolgépes merényletet követett el, mert nem
kapta mega menekültstátust. A támadó az ansbachi zenei fesz­
tiválon akart robbantani - ahol 2500-an vettek részt - azonban
a bejáratnál nem tudott bemenni belépőjegy nélkül, ezért ott
robbantotta fel magát. 12 ember megsérült, hárman súlyosan.
Joachim Hermann bajor tartományi belügyminiszter sze­
rint iszlamista merényletről van szó, ezt alátámasztja, hogy a
menedékkérő hűségesküt tett az Iszlám Államnak a támadás
előtt.

2016. július 26.

A roueni terrortámadás

A késsel felfegyverzett, arabul beszélő támadók délelőtt, a

mise alatt mentek be az észak-franciaországi Saint-Étienne-
du-Rouvray templomának hátsó ajtaján. Foglyul ejtették a 86
éves Jacques Hamel atyát, két apácát és két hívőt. Egy apáca
elmenekült, és riasztotta a hatóságokat.

127
 A negyvenperces akció során a túszejtők azt mondták,
hogy „ti keresztények felszámoltok minket”, videóra vették,
ahogy elvágták a térdre kényszerített pap torkát, és az egyik
túszt is súlyosan megsebesítették. Végül - az egyikük kezében
működés képtelen pisztollyal - kifutottak a templomból „Al­
lah akbar”(„Allah a leghatalmasabb”) kiáltással, ekkor lelőtte
őket a rendőrség speciális egysége.

2016. július 27.

„Stratégiaváltásra van szükség!”

Kossuth rádió, 180 perc

Merényletekkel, vagyis háborús helyzettel szemben nem

lehet békeidőkre érvényes törvényekkel védekezni. Eu­
rópában teljes stratégiaváltásra van szükség. Három dolgot
kellene megtennie Európának a jelenlegi háborús helyzet
kezelése érdekében. Elsőként a NATO által kezdeményezett
háborúkat - például a szíriai háborút amelyeket nem le­
het megnyerni, „abba kell hagyni”: ha senki sem támogat­
ja a szembenálló feleket, sem Moszkvából, sem Washing­
tonból, sem Törökországból, sem Szaúd-Arábiából, akkor
előbb-utóbb kimerül az utánpótlás. Emellett azonnal meg
kell akadályozni az illegális bevándorlást, hogy az itt élő
muszlimok ne kapjanak „ideológiai utánpótlást”. Végül bi­
zonyos béketörvényeket fel kell függeszteni, hiszen olyan
törvények, amely értelmében az utcára kivezényelt katonák
nem használhatják a fegyverüket, illetve merényletre való
előkészület bizonyítékát a bíróság nem fogadja el, ha azt
titkosszolgálati módszerrel derítették fel, nyilvánvalóan
nem alkalmasak a jelenlegi, háborús helyzet kezelésére. A

128
genfi konvenció szerint nem minősül hadifogolynak, aki
kémkedik vagy szabotázsakciót követ el. Ennek tudatában,
akikről tudjuk, hogy muszlim katonák, azokat nem lábbilin-
csezni kell - mint a normandiai túszejtő terrorakció egyik
támadóját hanem kiiktatni a rendszerből. Németország­
ban felmerült a rendőrség és katonaság létszámának növe­
lése, ez a módszer frontális támadás esetén célravezető, de
merényletet nem lehet így kivédeni. Ahhoz koncepcióra, a
hozzáállás megváltoztatására, vagyis teljes stratégiaváltás­
ra lenne szükség. Még ez sem jelentené azt, hogy a veszély
azonnal megszűnne, de ezzel megakadályozhatnák, hogy
romoljon a helyzet, azaz nőjön a merényletek száma.

2016. július 27.

Ferenc pápa: Ne féljünk kimondani az igazságot: a világ

háborúban áll!

Ez a szent pap, aki éppen akkor halt meg, amikor az egész egy­
házért imádkozott, csak egyetlen áldozat; de mennyi keresz­
tény, mennyi ártatlan, mennyi gyermek hal meg... Gondol­
junk például Nigériára. „De hiszen az Afrika...” Háború van!
Ne féljünk kimondani ezt az igazságot: a világháborúban áll,
mert elvesztette a békét.1

1h ttp-J/w ww. magyarku rir.h u/h írek/fere nc-papa-ne-feljunk-ki-

mondani-az-igazsagot-vüag-haboruban-all

129
 2016. július 27.

Jeppe Juhi dán televíziós újságíró: „Európa újra háborúban

áll”

„Egy beismeréssel tartozom önöknek: Nagyon pesszimista

vagyok a nyugati civilizáció jövőjét illetően. ...Hacsak nem
térünk végre magunkhoz, és könyörtelenül és őszintén nem
ismerjük be azt, hogy háborúban állunk a barbárokkal.

És kedves politikusok, újságírók és az úgynevezett

értelmiség, nem a »terrorral« állunk háborúban!
Nem állhatunk háborúban a terrorral, mivel ennek a
mondatnak nincs értelme. Azzal az eszmerendszerrel állunk
háborúban, amely a terrort eredményezi. A kényelmetlen, de
letagadhatatlan igazság pedig az, hogy ezt az eszmerendszert
úgy nevezik, hogy iszlám.
(r )
És a baloldalnak üzenem: a muszlimok nem azért gyűlöl­
nek bennünket, amit a Nyugat a múltban tett. Azért gyűlöl­
nek minket, amik vagyunk most, és leszünk a jövőben.”'

'News Speek med Jeppe juhi: We are at war againts http://www.

newspeeknetworks.com/jeppe_juhl?page=2.

2016. július 29.

Fico: van összefüggés a terrorizmus és a bevándorlás között

Nyilvánvaló, hogy az ellenőrizetlen bevándorlás során a po­

tenciális terroristákon kívül fegyverek és robbanóanyagok
is Európába kerülhettek - jelentette ki Róbert Fico szlovák

130
miniszterelnök. A jelenlegi biztonsági helyzet nem jó, tovább­
ra is nagy annak a veszélye, hogy magányos elkövetők ter­
rorcselekményeket hajtanak végre - emelte ki a szlovák kor­
mányfő az elmúlt hetek nyugat-európai terrorcselekményeire
reflektálva.1

'http://888.hu/article-fico-van-összefüggés -a-terro rizm us-

es-a-bevandorlas-kozott2016.07.29. Szerző: Bácskai Balázs

2016. augusztus 3.

A No Bordér nevű ernyőszervezet önkéntesei álltak a tavaly

őszi calais-i migránslázadás mögött is, ezt akkor a francia
hatóságok közölték. A No Bordér egyik társszervezete az a
Welcome to Europe, amelyik szórólapokon hívja fel az il­
legális bevándorlók figyelmét, hogyan lehet kijátszani a
hatóságokat.
A Soros Györgyhöz köthető. No Bordér nevű, szélső-
baloldali migránsvédő szervezet aktivistái körében látható
Mohamed Lahouaiej-Bouhlel, a Nizzában később 84 embert
megölő terrorista - írta a Pesti Srácok.
A férfi jelenlétét egy most előkerült videofelvétel bizonyít­
ja, amelynek tanúsága szerint Lahouaiej-Bouhlel Nizza köz­
vetlen közelében, a szervezet olasz-francia határon felállított
állandó táborában bukkant fel. Az amerikai milliárdossal
összefüggésbe hozható No Bordér aktivistái már korábban
is több ízben robbantottak ki lázadást, tavaly ősszel például
Calais-nál. Az akció mögött a francia hatóságok szerint a
No Bordér önkéntesei álltak.

131
 2016. augusztus 4.

New York Times-cikk: Tele van Európa Iszlám Állam-har­

cosokkal

A z Iszlám Állam számos embere várja a támadási parancso­

kat Európában, 5 az egyik fő céljuk, hogy egyszerre több
európai országban is támadjanak. Erről beszélt a New York
Timesnak egy az Iszlám Államhoz csatlakozott, majd elfogott
és most egy németországi börtönben ülő férfi. A Brémában
élő Harry Sarfo szerint a szervezet globális terrorhálózat
kiépítésére törekszik és alvó sejteket telepít számos országba

1http://w w w .nytim es.com /2016/08/04/world/middleeast/

isis-german-recruit-intervíew.html?_r=0; http://m. mandiner.
hu/cikk/20160804_new_york_times_tele_van_europa_isz-
lam_aílam harcosokkal Szerző: Rajcsányi Cetiért

2016. augusztus 4.

„Ha Törökország félreáll, Európának lassan vége lesz"

(jegyzet magamnak)

A török szavahihetőségről
El kell gondolkodni, mennyire engedhető meg, hogy Európa
biztonsága török kézben legyen. Attól függjön határaink
védelme, hogy a török politika betartja-e ígéretét, vagy lega­
lább elvégzi NATO-tagságából fakadó kötelességét.
1552-ben Egerben 2000 fős maroknyi magyar vár védő
képes volt arra, hogy megvédje Eger várát a sokszor túlerő­
ben lévő oszmán sereggel szemben.

132
 44 év múlva, 1596-ban az iszlám ismét támadta Egert.
Akkor már külföldi zsoldosokkal álltak szemben, akiknek
a török felajánlotta, hogy békével elvonulhatnak, ha harc
nélkül átadják a várat. így is történt. Ugyanakkor csak Fel­
németig jutottak a keresztény katonák, amikor is mind egy
szálig levágták őket.
Üjabb 91 cv múlva, 1687-ben fordult a kocka, és az osz­
mán birodalom nagyváradig szorult vissza. Eger még török
kézen volt, amit a keresztény hadak kezdtek ostromolni. A
törökök elfogadták a magyar sereg ajánlatát, hogy békével
hagyják el a várat. Miután a török ezt elfogadta, 400 m a­
gyar katona kísérte őket Nagyváradig, nehogy bármilyen
bántódásuk legyen útközben.
Szóval ez a tényszerű történeti különbség az iszlám és a
keresztény ígéret között.

2016. augusztus 5.

Dzsihadisták küldik a migránsokat

Az Iszlám Államnak dolgoznak Líbiában és Egyip­
tomban az embercsempészek - Terrorfenyegetés oszt­
rák rendőrőrsök ellen

Az olasz hatóságok szerint az ISIS irányítja az Európába

áramló migránsok egy részét.

A szervezett bűnözés és a terrorizmus ellen tavaly felállí­

tott olasz ügyészség nyomozása megerősítette, hogy az Isz­
lám Állam szerepet játszik az Európába tartó migrációs
hullám irányításában - ismertette Andrea Orlando olasz
igazságügy-miniszter az olasz parlament Schengen-bizottsá-
ga előtt, amiről a La Stampa című olasz napilap számolt be

133
csütörtökön. Ezenkívül „a terrorszervezet arról is dönt, hogy a
migránsokból hányat és hova - Olaszországba, Görögország­
ba vagy máshova - küldjenek". A z év eleje óta több mint ki-
lencvenháromezer migráns jutott el Olaszországba

1http://magyarhirlap.hu/cikk/62645/Dzsihadistak_kuldik_a_
migransokat Szerző: Őry Mariann

2016. augusztus 12.

Présház, interjú (Molnár Pál), Német barátainkon a sor

„Milyen jogon állapodik meg egy olyan vízumment­

ességiről, amely további több százezer (vagy több millió)
migránst fog hozni Európába?... Ki ön, hogy egymaga
döntsön egész Európa iszlamizálásáról anélkül, hogy az
európai lakosság akaratát és érdekeit figyelembe ven­
né?” - írta egy nyugat-európai lovagrend vezetője országa
első számú politikusának. A jelenség mögötteséről Földi
Lászlónak, volt hírszerzési vezetőnek tett föl kérdéseket a
Présház hírportál.

- Ezredes úr, mára úgy tűnik, hogy vagy nagyon súlyos

mentális megbetegedés, vagy árulás bújik mega józan észnek
teljesen ellentmondó, végzetesen romboló döntések mögött.
Ám a teljesen lakhatatlanná, élhetetlenné tett Európában a
- különben gyermektelen - politikusnak sem lesz biztonságos
otthona, menedéke. Lehet, hogy neki már egy másik földrészen
ígértek luxushelyet?
- Lehetséges, hogy abban spekulálnak a politikusok kö­
zül sokan. Ráadásul Németországból évente épp annyian
költöznek külföldre már most is, amennyien illegálisan

134
érkeznek. De szerintem nincs menedékhely sehol, ha ideo­
lógiák csapnak össze. Hisz merényletek nemcsak Európában
vannak. Látjuk, hogy robbantanak mindegyik földrészen,
még az Egyesült Államokban is.

- „Emberek, akik hisznek Európa jövőjében, de nem hisznek

az ön jövőjében, ezek az emberek önt és az ön bűnös és ka­
tasztrofális politikáját megfogják dönteni”- írta a lovagrendi
vezető az adott állam numero 1-espolitikusának. Mindez ma
ábrándnak, illúziónak tűnik. Létezhet technika, amely háló­
zatot, netán hierarchiát szervez, és ez erősebbé válik, mint a
ma a kontinenst az összeomlásba roskasztó garnitúra?
- Arra nincs idő, hogy „hálózat” szerveződjön, hisz az
nagyon hosszú folyamat végeredménye. Ma fel kell lázadni.
Hiszem, hogy az egyébként kötelességtudattal bíró német
nép tudja ezt, és hamarosan az utcán mond véleményt.

- Hazánkban ma tömegesen vannak, akik önkéntes határ­

őrként védenék az országot, ám számosán ügyködnek a szélső­
ségesek is, akik invázorokkal zilálnák szét az államigazgatást,
a mindennapi életet Magyarországon. Mi kell ahhoz, hogy ez
utóbbi szélsőségesektől is meg lehessen védeni a társadalmat,
a családokat, a gyerekeket?
- Mindenki felelős saját tetteiért. Igaz ez azon multikul-
túra-hívőkre is, akik vagy képtelenek felfogni, vagy nagyon
is tudatosan vállalják a „háborús bűnös” szerepet. Mert ne
tévedjen senki, már háború dúl Európa földjén, nem csak
Szíriában. Ezért aki országa védelmi képességét veszélyez­
teti, hazaáruló. Aki ezt háború idején cselekszi meg, háborús
bűnös. Ennek megfelelően kell megítélni és büntetni. Ez a
történelem igazsága!

135
 2016. augusztus 27.

Orbán Viktor: „Hozzá kellene kezdeni egy közös európai

hadsereg felállításához”

A z unióban „első helyre” kellene sorolni a biztonság kérdését,

és hozzá kellene kezdeni egy közös európai hadsereg felállí­
tásához. - jelentette ki a magyar miniszterelnök a varsói
Vá-csúcson.1

'http://www.hirado.hu/2016/08/26/orban-az-eu-elvesztette-
adaptacios-készségét/

2016. augusztus 31.

„Be kell épülni az Iszlám Állam ba”

(jegyzet)

Ahhoz, hogy az európai titkosszolgálatok meg tudják állítani

a terrorizmust, be kell épülniük az Iszlám Állam rendsze­
rébe. Az elmúlt húsz-harminc évben a fejlett államok tit­
kosszolgálatai visszafogták a hálózatépítést, mivel úgy gon­
dolták, hogy a modern technikai megoldások elégségesek
lesznek céljaik eléréséhez. Véleményem szerint azonban sze­
mélyesen is jelen kell lenni, ügynökökkel kell „megszórni”
az ellenséget. A beépülés új feladat, amely nem hajtható
végre gyorsan, másként azonban nem lehet felderíteni az il­
legálisan, tömegbe ágyazottan érkező terroristákat. Minden
mást meg lehet oldani katonákkal, rendőrökkel, vagy tech­
nikai ellenőrzéssel.

136
 2016. szeptember 7.

„A visegrádi 4-ek csoportja a polgárháborút próbálja el­

kerülni”

M l, Ma reggel, interjú

Európa kezd megosztott lenni. Nyilvánvalóan nem csak a

brexitre kell gondolni, hanem arra is, hogy egészen más
koncepciót, stratégiát próbál képviselni a visegrádi 4-ek
csoportja bevándorlásügyben. A stratégia, amelyet a V4-ek
meghirdettek, arra vonatkozik, hogy megpróbálják elkerül­
ni, hogy Európa polgárháborúba sodródjon. Mert ha azok
a tendenciák, amelyek jelen pillanatban ma Európában
megfigyelhetők, ezzel az invázióval vagy népvándorlással
összefüggésben maradnak, vagy folytatódnak, az igenis pol­
gárháborúhoz fog vezetni.
Az érkező és itt lévő tömegek között akár tettlegességig
fajuló konfliktushelyzet is kialakulhat, különösen azokban
az országokban, ahol nagy számban jelentek meg illegális be­
vándorlók. Akár folytatólagos utcai harcok is lehetnek. Nem
véletlen, hogy Németországban már felhívták a lakosság fi­
gyelmét, hogy tartalékoljanak, például élelmiszert.
A titkosszolgálatok, rendvédelmi szervek hiába adnak
információkat, politikai döntések nélkül nem leszek képe­
sek megakadályozni ezt a folyamatot. A probléma az, hogy
Európa nem védekezik: az uniós vezetés és nagy európai
országok vezetői olyan politikát képviselnek, amely „ellent­
mond a józan észnek”. Az illegális migránsok tömege előtt le
kell zárni a határokat - ez nem humánum, hanem biztonság
kérdése.

137
 2016. szeptember 14.

Jean-Claude Juncker európai hadsereget akar

Az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy a tagál­

lamok katonai képességeitől függjön, a közös katonai erő meg­
teremtésén kell dolgoznunk - mondta Juncker. A strasbourgi
plenáris ülésen felszólalva Juncker kijelentette, ennek a ka­
tonai erőnek a NATO-t kiegészítve kellene működnie. „A több
európai védelem nem szabad, hogy kevesebb NATO-védelmet
jelentsen’ - mondta.1

1M TI; http://m andiner. hu/cikk!20160914_juncker_europa_

nem_lesz_egyseges_allam

2016. szeptember 17.

Echo TV-interjú, Szabad Európa. (Műsorvezető: Lomnici

Zoltán)

- Egy népszavazás érdekelheti a külföldi titkosszolgála­

tokat? Nagyobb most az aktivitás Magyarországon, vagy ez
kívül esik a látókörükön?
- A titkosszolgálat nem periodikusan dolgozik, folytatóla­
gosan, és onnan szed információt, ahonnan tud. Ott épít
hálózatot, kapcsolatot, ahol csak tud, és minél szélesebben
tud terjeszkedni, annál autentikusabb a végterméke. A tit­
kosszolgálatot éppen azért kell úgy elképzelni, hogy igenis
törekszik arra, minél több embert beszervezzen, megnyer­
jen a hálózat részére, mert tőle a politika olyan típusú in ­
formációt vár - és például a hírszerzés ilyen -, ami még nem
történt meg. Bárkinek lehet spekulálni, kivéve a titkosszol-

138
gálatot. Tehát a titkosszolgálat tévedési joga gyakorlatilag
egyenlő a nullával. Ahhoz, hogy ez így legyen, százszázalékos
információk legyenek, ehhez források kellenek. Ezért m on­
dom azt, hogy a külföldi szolgálatok nem periodikusan
követik Magyarországon az eseményeket. Számukra m in­
den nap és minden óra fontos.

- Talán együttműködés is lehet az egyes titkosszolgálatok

között, és akkor miért nem hatékony, vagy ha hatékony, mely
területeken az a terrorizmussal szemben?
- Azt, hogy mennyire mély az együttműködés, alapvetően
nem a titkosszolgálatok döntik el, hanem a politika. Ezt úgy
kell elképzelni, hogy a szolgálatok eszköz a politika kezé­
ben. Amikor két ország politikai vezetése nagyon jóban van,
akkor a titkosszolgálaLok is szorosabbra fűzik a kapcsola­
tot. Függetlenül attól, hogy vannak multiérdekek. Például
a terrorizmus visszaszorítása, a szervezett bűnözés és még
hasonlók. De mégis, az a trend és rend, hogy igazából a tit­
kosszolgálat a saját országát védi, tehát a saját biztonsági
érdekét képviseli, ez felülír adott esetben egy közös érde­
ket. Ami a jelenlegi helyzetet illeti, az európai terrorizmus
elleni harcot, ez azért nagyon kétértelmű, fura élethelyzet,
m ert nem terrortámadást látunk, hanem nagyon klasszikus
háború folyik Európa ellen. Ez a bizonyos háború egészen
más stratégiát és más logikát követel meg a rendvédel­
mi szervektől, adott esetben a titkosszolgálatoktól is. Az
identitászavar, ami most fellépett akár az együttműködés,
akár a hatékonyság oldalán. Ez pontosan abból fakad, hogy
rossz a stratégia megfogalmazása. Azaz a politika rosszul
fogalmazza meg a stratégiai célt. Ilyen értelemben valóban
akadozik az együttműködés. Ebben a helyzetben a külön­
böző országok, és látjuk is, a V4-ek kontra Brüsszel vagy
Nyugat-Európa másképp közelít a kérdéshez, másként látja

139
a problémát, és ilyen értelemben egyes szolgálatok együtt­
működése is zavart szenved.

- A Le Figaro tekintélyes konzervatív lap 2015 februárjában

úgy fogalmazott, hogy az iszlám állam tömegeket fog Eu­
rópába küldeni, a korábbiakhoz képest kiugró mértékben, és
terroristákat fog közöttük elrejteni. Ön talán elsőként beszélt
arról Magyarországon, hogy ha a titkosszolgálatok nem tud­
nak közös nevezőre jutni a j'őnökeikkel, kormányzatukkal,
akkor alternatív csatornán juttatnak el információkat, adott
esetben a lakossághoz, bevédve magukat, hogy mi szóltunk.
Lehetséges, hogy ófrancia titkosszolgálat állt e cikk mögött?
- Biztos, hogy ők álltak mögötte. Látszik az elmúlt másfél
évben, hogy igazán szakmai válaszok nincsenek. Ez nem azt
jelenti, hogy az európai titkosszolgálatok elfelejtették vol­
na a szakmájukat. Nem azt jelenti, hogy ne lenne pozíció­
juk információs forrás oldalon. Ez nem azt jelenti, hogy ne
tudnák értékelni, ellenőrizni a helyzetet. Csakhogy, amint
említettem, az ő információjuk a politikához kerül, nyilván
nem a médiához. Nagyon ritkán kerül a médiához, és ha
igen, az inkább segélykiáltás. Mert a politika az, amely dönt,
és a politika felelőssége ugyanakkor ez a döntés, még akkor
is, és ezt láttuk Iraknál, ahol a CIA igazgatóját lemondat­
ták, mondva, hogy rossz információ alapján kezdtek Irak
ellen háborút. Egy nagy csudát. Politikai szinten pontosan
tudták, hogy mi van és mi nincs. Ezt később Tony Blaire be
is vallotta. És mégis, a döntésük ellentétes volt a titkosszol­
gálatok felterjesztett jelentéseivel. Ma is ez az élethelyzet
Európában. Tehát nem kell titkosszolgálati szakembernek
lenni, hogy belássa bárki, hogy egy ilyen tömeget, amely
illegálisan van itt, mi mindenre lehet használni, hogyan
lehet egy társadalmat szétzilálni, még ha nem is követnek
el merényletet, akkor is. Láttuk a kölni és hasonló eseteket,

140
vagy legutóbb Svédországból jönnek az információk, hogy
minden hétvégén fölgyújtanak autókat úgynevezett mig-
ráns bandák, vagy Molotov-koktélokat dobálnak a diszkó­
ba, és így tovább. Ez még súlyosabban érinti a társadalmat
véleményem szerint, mint egy merénylet, hiszen a merény­
let ellen elvileg lehet védekezni, de az őrület ellen nagyon
nehéz. Nos, ezt mind látja a titkosszolgálat. Csak a problé­
ma onnan indul, amikor a politika mást akar, és a szolgála­
tok nincsenek abban a helyzetben, hogy változtassanak.

- A titkosszolgálat meg tudja buktatni a kormányzatot, ha

látja, hogy az ország vezetése a szakadékba kormányozza?
- Olyan szinten, hogy megbuktasson egy kormányt, nem.
Gondoljon bele, hogy alapvetően eltűnik a lényeg abban a
pillanatban. Hiszen hogyan bízhatom meg egy olyan szol­
gálatban, amely öntevékenyen kormányokat buktat? A kö­
vetkező garnitúra miért bízna meg bennük? Én ebben nem
hiszek. A titkosszolgálatnak nem ez a dolga, hanem hogy
korrekt módon tájékoztasson, védje az országot. Demokra­
tikusan, a szavazáson keresztül tudnak az emberek kormá­
nyokat leváltani. A titkosszolgálatnak persze kell lennie
annyi operatív érzékének, hogy bizonyos módszertani trük­
kökkel, befolyásolási lépésekkel orientáljon, de nem pus­
kával a Parlamentben. Bár, amikor Párizsban vagy Brüsszel­
ben robbantottak, mindenki a titkosszolgálatot követelte
az akasztófa alá, mondván, miért nem akadályozták meg
a történteket. De akkor sem tartanám jó megoldásnak, ha
dél-amerikai puccsista világ alakulna ki Európában. Úgy
is sajnos a polgárháború felé rohanunk. Ha erre rátennénk
még egy lapáttal, akkor tényleg itt lenne a vég.

- A nézők számára Örömteli, hogy jelenleg ilyen puccsis­

ta tevékenységre nem kerülhet sor. Ugyanakkor engedje meg,

141
hogy egy sajtóhírből idézzek: orosz és nyugati titkosszolgá­
lati játszma lett Görögország és a menekültek által használt
balkáni útvonal. Német titkosszolgálati vezetők meggyőződé­
se, hogy Moszkva KGB-s módszerekkel próbálja destabilizál­
ni Németországot, és azon keresztül az Európai Uniói, a
magyar, az osztrák, a cseh vezetést pedig könnyedén tudják
manipulálni az oroszok. Mit gondol erről?
- Kétségbeesett igyekezet arra, hogy a lényegről elterel­
jék a figyelmet. Azt gondolom, hogy ennek a kiáltványnak
a szerzője szívesebben vette volna, ha a Die Weltben azt
olvassa egyik reggel, hogy a kancellár asszony lemondott.
Mert akkor lehetne Németországot jó irányba állítani, nem
pedig akkor, ha az oroszokat piszkáljuk. Azt gondolom,
Oroszországnak nem érdeke Európa destabilizálása. Hiszen
elveszíti az együttműködés lehetőségét a fejlett világgal. Az
ugyanakkor természetesen nem zárható ki, hogy orosz­
amerikai játszma folyik Görögországban. Sőt, biztos vagyok
benne, hogy van ilyen. A nagy politikai erőterek mindig is
játszanak egymással, még Magyarországon is.

- Felvetődött egy közös titkosszolgálat lehetősége...

- Én általában nem hiszek a struktúrák fölötti struktúrák­
ban. Én abban hiszek, hogy a struktúrák önmaguk képesek
működni. Ha nem, akkor hiába rakok egy bábrendszert
féléjük. A titkosszolgálatok, a rendvédelmi szervek, a rend­
őrség és minden más vagy jól működik, vagy nem. Ha nem
jól működik, akkor tessék szíves lenni a rendszeren belül
szétnézni, és azt erősíteni. Jelen pillanatban az Európai
Unión belül a titkosszolgálati együttműködés létezik. En­
nek vannak különböző írott és íratlan szabályai, formái.
Amikor én ott dolgoztam, a kilencvenes évek elején is már
működött. Tehát most azt kitalálni, hogy legyen egy közös,
ez azért nem lehetséges, m ert mi lesz a cél vele? Azokat az

142
információkat, amelyeket eddig nem adtak át, akkor majd
átadják? Milyen alapon? Én emlékszem arra, és itt elmondok
egy anekdotát. A kilencvenes évek elején felvették a kapcso­
latot a volt szocialista országok titkosszolgálatai a nyugati
országok titkosszolgálataival egy közös cél érdekében. Az
úgynevezett orosz szervezett bűnözés elleni európai közös
fellépést igyekeztek koordinálni. Volt egy konferencia, m in­
denki mindenben egyetértett, még az információcserében
is, de egy „apró” dologban nem. Abban hogy melyik ország­
ban legyen az információs központ. Miközben az orosz
szervezett bűnözés elleni harc volt a tét. A közös titkosszol­
gálat felállítása újra ezt jelentené. Tessék meghagyni a jogot
az adott országok titkosszolgálatainak arra, hogy a forrásai­
kat védhessék. A közös titkosszolgálat azt is jelenti, hogy ki
kell adnom a forrásokat. Hiszen az információelemzés első
lépése a forráselemzés. Nem maga a tartalom, hanem az,
hogy honnan jött. Mennyire autentikus, mennyire szavahi­
hető, mennyire megbízható. Majd ezt kezdem el ellenőrizni
különböző egyéb forrásokkal, és a legvégén jön ki egy olyan
információ, amely csaknem száz százalékban igaz. Tehát ezt
a forráshátteret nem fogja kiadni senki, mert ha megteszi,
akkor gyakorlatilag lehúzhatja a rolót. Hiszen senki nem fog
vele többet szóba állni, m ert a legfontosabb operatív érdek
az ügynökség, a hálózat védelme.

- Kémek, ügynökök érkeznek-e a csoportokkal? Ha van

ilyen információjuk a titkosszolgálatoknak, akkor kiszűrhe­
tik-e? A z aktív terrorcselekményekre alkalmas személyeket ki
tudják-e szűrni, együllműködnek-e mondjuk a rendvédelmi
szervekkel?
- A háborúban a hátországban ledobott szabotőröket ké­
meknek hívjuk. Békében nem, mert akkor más a merénylő,
és más a terrorista fogalma. Azért hívjuk őket egységesen

143
kémeknek, mert olyan tevékenységet végeznek konspirált
módon, amely a védelem szempontjából rejtett. Ebből az
is következik, hogy aki ilyen munkát végez háború esetén,
nem élvez jogot. Tehát a genfi egyezményből fakadó, úgy­
nevezett hadifoglyokra vonatkozó törvény sem érvényes rá­
juk. Magyarul azonnal likvidálják. Nos, az ideérkező musz-
lim katonák a szó szoros értelmében nem terroristák, hanem
kiképzett katonák, például arra, hogy lakásgazda legyen.
Vagy akár csak arra, hogy bankszámlát nyisson, vagy hogy a
már itt lévő, másod- harmadgenerációs muszlim fiatalokat
beszervezze. Tehát millió feladata lehet egy érkezőnek, nem
csak az, hogy robbantson.

2016. október 1.

„Hamarosan összecsaphatnak a no-go zónák lakói és a he­

lyi lakosok”

M l, Ma reggel, interjú (Műsorvezető: Fábián Barna)

- Van valaki olyan az Európai Unióban, vagy Európában,

aki meg tudná mondani, saccolni plusz mínusz 200 ezerrel,
mennyi bevándorló van a kontinensen?
- Nekem nagyobb problémára az, meg tudja-e bárki m on­
dani, hogy az ide érkező egymillió ember kicsoda. Ennek az
oka - sokszor elmondtuk - a nyitott határok elve, amikor
számolatlanul érkeztek emberek. Egy-másfél évvel ezelőtt
még tabu témának számított, hogy esetleg terroristák vagy
merénylők érkezhetnek a bevándorlók tömegében, a köz­
vélemény is kicsit szkeptikus volt ebben a kérdésben. Ez ma
már tényszerű.

144
 - A z Európai Unió mottója az, hogy egység a sokszínűség­
ben. Ez a sokszínűség valószínűleg az alapító atyák, Schuma-
nék szemében nem egészen ezt jelentette, amit most Nyu-
gat-Európában látunk.
- A sokszínűség azt jelentette, hogy magyar, francia,
német és orosz. Amennyiben a helyzet marad az, ami, és Eu­
rópa belháborút folytat - mert ezt lá tju k a k k o r , sajnálatos
módon, másfél év múlva - ne legyen igazam - arról fogunk
beszélgetni, hogy hány polgárháborús gócpont alakult ki
Európában. Mert a no-go zónáknak nem az a problémá­
ja, hogy nem szabad bemenni oda napközben, vagy pláne
éjszaka, hanem az ott kiképzett, felkészített helyi fiatalok,
muszlim katonák kilépnek a no-go zónákból, és olyan
irányokba indulnak el, ahová eddig nem nagyon töreked­
tek, és ott összecsapások lesznek. A hatóság nem fogja tudni
kezelni a jelenlegi logika szerint ezt a folyamatot.

2016. október 2.

„Európa elfoglalásának békés form ája is napirenden v a n ’

(jegyzet magamnak)

Sok mindent nem értek a mai liberális kitárulkozó világunk­

ból. De leginkább visszás számomra, amikor angol, német,
olasz, spanyol és más európai futballcsapatok angolnak,
németnek, olasznak vagy spanyolnak hívják magukat, ami­
kor csupán egy két játékos az adott ország labdarúgója.
Mert pénzért megvehető külföldi sztárok játszanak a gazdag
klubokban. Olyan csapatoknál, ahol a tulajdonosok is egyre
gazdagabbak, hiszen sokan közülük arab olajsejkek. És nem
csak futballldubokat vásárol az olajpénz, hanem európai

145
szállodaláncokat éppúgy, ahogy más ingatlanokat, vállala­
tokat vagy termőföldtulajdont. Mert Európa elfoglalásának
békés formája is napirenden van. Ennek részeként, egy
muszlim tömegbázisra alapozva, pártokat hoznak létre, és
egy „kritikus tömeget” elérve ezek a muszlim pártok részei
lesznek az európai parlamenteknek is. Ezeket a muszlim
pártokat a gazdag olaj országokból finanszírozzák majd.
Kétsége ne legyen senkinek, hogy az Európában élő m u­
zulmánok kizárólag iszlám pártokra szavaznak, ha eljön az
ideje.

2016. október 12.

Kossuth rádió, Ütköző. (Műsorvezető: Halász Zsuzsa)

A belga hatóságok legalább tizenhárom alkalommal lep­

lezhették volna le a tavaly novemberi párizsi merényletek
későbbi elkövetőit. A sorozatos hibák m iatt azonban nem
sikerült megakadályozni a terrortám adásokat. Ez derül
ki a belga rendőri szervek munkáját felügyelő bizottság
tegnapelőtt kiszivárgott jelentéséből. Hogy van ez másutt
Nyugat-Európában, ahol magas a terrorveszély? És hogy
van ez nálunk, ahol szerencsére alacsony a kockázat? En­
nek ellenére fel vannak-c készülve m inden eshetőségre
azok a szervek, amelyeknek a feladata minket megvédeni.
Ezekről a kérdésekről faggatom Földi Lászlót, a Polgári
Titkosszolgálatok volt műveleti igazgatóját, akit itt kö­
szöntök a stúdióban.

- Kezdjük a konkrét esettel. Én sem nagyon tudok mást

kérdezni>mint azt, hogyan történhetett ez meg?

146
 - Ez egy politikusokból álló bizottságnak a véleménye, ha
jól hallottuk.

- Nem biztos, hogy így van?

- Egy politikai szervezet vont le bizonyos konzekven­
ciákat. Nem hallottuk nyilatkozni az illetékes szolgálat veze­
tőjét vagy vezetőségét. Ugyanis ez így megfogalmazva rend­
kívül tendenciózus és tévedésen alapuló vélemény. Nem az
a kérdés, hogy utólag összerakva mit lehetett volna tenni, a
kérdés az, hogy abban a joghelyzetben, abban az operatív
élethelyzetben, amikor a történetiség van, akkor milyen le­
hetőségei voltak a szervezeteknek. Pontosan Belgium az,
ahol tudjuk, hogy olyan törvények voltak életben, amelyek
például nem tették lehetővé, hogy éjjel fogják el a bűnözőket
a rendőri szervek, magyarul éjszaka nem lehet letartóztatást
végrehajtani, m ert ez a személyiségi jogokat sértett.

- Tíz óra után, hajói emlékszem, én is olvastam a sajtóban.

Ez nevetséges.
- Maga a mondat leírása nonszensz. A hatóságok - nem ­
csak mi, magyarországi szakértők nyilatkoztuk - legalább
másfél év óta azt mondják, hogy illegálisan nem jöhetnek
Európába emberek. A történtek politikai döntéseken alapul­
tak, vagy elmaradt politikai döntések következményei. A
törvényeket politikusok hozzák a nemzeti parlamentekben.
Ugyanakkor - bár az általuk alkotott jogszabályi feltételek
nem adottak - a számonkérést is politikusok végzik. Nem
azt mondom ezzel, hogy adott esetben a belga rendőrség
vagy bármelyik más nem követ el hibákat. Nem azt m on­
dom, hogy egy alaposabb operatív élethelyzetben, nagyobb
odafigyeléssel nem lehet megakadályozni a merényleteket,
hisz ez a dolguk. A titkosszolgálatnak pont az a dolga, hogy
előtte haladjon az eseményeknek. Mert amikor bekövetkezik

147
egy merénylet, vagy egy bűncselekmény, akkor a rendőrség
következik, a nyomozati szervek dolga megállapítani, hogy
ki tette, hogy tette, mint tette. De hogy ne történjen meg,
ez az elhárítás dolga. Hogy ehhez támpontot adjon, az a
hírszerzés feladata. A konklúzió az kellene, hogy legyen,
hogy a politika elvégzi a saját szerepének az értékelését is.
Épp a minap Rainer Wendt, a Német Rendőrszakszerve­
zet (DPolG) elnöke is fölszólította a német politikusokat
a médián keresztül, hogy meg kell akadályozni a további
tömeges, illegális bevándorlást, aki illegálisan van itt, azon­
nal ki kell utasítani és így tovább, és így tovább. Ennek a
szakmai, politikai konzekvenciának a levonását nem látom
ebben a bizonyos jelentésben.
Ugyanakkor néhány módszertani kérdést érdemes tisz­
tázni. Azért, hogy megértsük, a különböző együttműködési
rendszerek miért nem olyan hatékonyak. Egy titkosszol­
gálati operatív eljárás során megfigyelt személyeket nem
lehet a rendőrség körözési listájára feltenni. A titkosszol­
gálati tevékenyég operatív szempontból azért titkos, mert
nem lehet nyilvánosságra hozni, még rendőri szervek előtt
sem. Ezt az ellentmondást nem lehet feloldani, ez mindig
így marad, mindig egy objektív helyzet és helyes, hogy így
maradjon. Ami a konkrét esetben számon kérhető, hogy
látókörben lévő személyről van szó. Hiszen azok eseté­
ben, akik radikalizálódtak a másod-, harmadgenerációban,
törvényszerű, hogy nem klasszikus ellenőrzés alá vonják
őket. Sokkal szorosabb a megfigyelési rendszer. Ez is politi­
kai döntés kérdése, hogy azokat, akik veszélyesek lehetnek a
rendszer egészére nézve, kiutasíthassák a befogadó ország­
ból. Vagy akár a kontinensről is. Mert ne higgyük, hogy
egy biztonsági ellenőrzés 24 órán keresztül képes emberek
tucatjait - a franciák szerint 15 ezer nyilvántartott radiká­
lis van Franciaországban - úgy ellenőrizni, hogy teljesen

148
kizárja a manipulációt. Nem beszélve arról, hogy az inter­
net használata, a mobiltelefonok, a különböző fejlett kom­
munikációs rendszerek és platformok elképesztő előnyt és
lehetőséget kínálnak az ellenségnek. Ők pontosan tudják,
hogy mit fognak tenni, én meg, az elhárítás, csak utána me­
gyek az eseményeknek.
A SIM-kártyás botrányt hallottuk Magyarországon is.
Ezért gondolom én azt, és elég régóta mondom is, hogy
egyszerű, de stratégiai értékű válaszokat kell adni. Mert
nézzük meg, mi történik azzal a személlyel béke esetén, aki
nem törvénytisztelő. Átadjuk a hatóságnak, az eljárást kezd
ellene, bírósági szakba kerül az ügy, a vádlott kap ügyvédei
és így tovább, és így tovább. Tehát lezajlik egy jogszerű el­
járás, ami demokráciánkban teljesen helyes, mindenkit me­
gilletőjog. De aki a társadalmi rendet támadja, ma már azon
a szinten, hogy békés embereket gyilkol le, tulajdonképpen
tudatosan, előre megfontolt szándékkal, és ezt ő elfogadható
cselekménynek tartja, azt ilyen vagy olyan eszközzel, de
mindenképpen ki kell iktatnunk a rendszerből.
Egyben az is kérdés, hogy a politika mennyire fogja
vissza, mennyire gátja tulajdonképpen a titkosszolgála­
ti munkának. És azt kell mondjam, hogy meglehetősen. A
következőképpen: abban a pillanatban, amikor egy krízis­
sel összefüggő helyzet kiszivárog, a „negyedik hatalmi ág”,
a média, azonnal rácsap. Nem alkotmányosan negyedik
hatalmi ág, csak azzá nőtte ki magát. Azonnal számon kéri
a rendvédelmi szerveken - legyen az titkosszolgálat vagy
rendőrség - az információkat, a közvélemény tájékoztatása
okán. A politika - részben már a nyilvánosság nyomásának
hatására, azaz kényszerből - ugyanúgy rálép a gázpedálra,
összehívja a különböző bizottságokat, behívatja a rend­
védelmi szervek illetékeseit, számon kér, utasít, úgy, hogy
szakmailag legtöbbször fogalma nincs arról, amiről beszél.

149
Ezen szervek vezetői nem mondhatják el a „tutit”, még a ti­
toktartásra felesküdött politikusnak sem, mert az dekons-
piráció, veszélyezteti az iigy feldolgozását. Ha megtennék,
vagy megteszik, a saját rendszerüket teszik tönkre az in­
formáció kiszivárogtatásával. A politika rendszerint meg­
sértődik, mert nem kap teljes információt és elindul a mé­
dián keresztül az adok-kapok. Ez a szolgálatokat azonnal
leülteti, m ert nem akarnak hibázni, így inkább passzivitásba
vonulnak.

- A politika teszi tönkre akkor ilyen tekintetben a saját tit­

kosszolgálatát. ..
- A politikának sokkal mértéktártóbbnak kellene len­
nie szakmai ügyekben, és talán nemcsak a titkosszolgálat
ügyében, de a titkosszolgálatnál abszolút értelemben, mert
hangsúlyozni szeretném, a titkosszolgálat olyan eseménnyel
foglalkozik, ami még nem történt meg. Tehát nem lehet
elébe menni, nem lehet koncepciókat gyártani, nem lehet
politikai érdekeket képviselni a rendszeren keresztül, mert
nem lesz igaz. Meg kell azt hagyni a szolgálatoknak, hogy a
titkosságuk megmaradhasson, mert ha nem maradhat meg,
akkor semmivel sem többek, mint egy sóhivatal, egy egysze­
rű kis információgyűjtő ügynökség, távirati iroda kettő,
vagy mit tudom én, micsoda.

- Nekem nem tisztem a politikát megvédeni, de az is

eszembe jutott, hogy nagyon sok esetben hallottunk olyat,
hogy a paletta egyik vagy másik oldalán álló politikai párt ép­
pen hogy titkosszolgálati eszközök felhasználásával akar vagy
esetleg sikeresen is számol le az ellenfeleivel
- Itt az a baj, hogy a politikának, mindig is volt egy haj­
landósága erre, ez nem titok. Európában több helyen elő­
fordult, spanyol, olasz, francia és egyéb helyeken tudunk

150
ilyet, sőt még Magyarországon is voltak botrányok az elmúlt
húsz év során. Igen, megvan ez a készség, ele csak azt tu­
dom mondani, hogy a titkosszolgálat vezetőinek, miközben
lojálisak a mindenkori politikai vezetés irányában, joguk
és kötelességük, keményen sarkukra állni, amikor ilyen ki­
hívással találkoznak. Mert ők pontosan tudják azt, hogy ez
egy nagyon sérülékeny eszköz a politika kezében, egy esz­
köz, nem önálló hatalom. Ez a sérülékenység lényege, hogy­
ha nem hagyják teljes politikai semlegességgel dolgozni, ha­
nem provokálják, vagy rákényszerítik, és ebbe belemegy a
szakmai vezetés, akkor bizony vége a védelemnek. Nem a
titkosszolgálatnak, hanem a védelemnek. Mert a végén ott
az ország és annak a védelmi kérdése. Nem azzal játszunk,
hogy jó vagy rossz a szolgálatunk, hanem azzal játszunk,
hogy milyen a védelmünk.

2016.október 14.

„Vannak hazai jelei a radikalizálódásnak”

Magyar Idők-nyilatkozat - Magyarország a terroristák

logisztikai bázisává válhat

Eurómilliárdokat zsebel be a migrációra ráépülve a maffia.

Közben a no-go zónákban élő harmadik generációs beván­
dorlók bűnözésben szerzett tapasztalataira épít az Iszlám
Állam. Földi László szerint hazánkban ugyanez várható.
Belátható időn belül a terroristák logisztikai bázisa le­
het Magyarország, ahol pihennek, találkoznak egymással,
szervezkednek - jelentette ki lapunknak Földi László, az
Információs Hivatal volt műveleti igazgatója, titkosszol­
gálati szakértő. Szerinte hazánk továbbra sem célpontja a

151
terrorizmusnak, ám a terroristák számára ideális logiszti­
kai helyszín. A schengeni határok nyitottak, és így szaba­
don, ellenőrzés nélkül jöhetnek-mehetnek az unióban,
mint azt a párizsi merényletek megszervezőjének tartott,
Belgiumban élő francia állampolgár, Salah Abdeslam tette.
Ö bizonyíthatóan háromszor is járt hazánkban a merénylet
előkészítése során.
Földi László a tömeges migrációt elemezve jutott arra a
következtetésre, hogy a szervezett bűnözés és a terroriz­
mus közeledése tapasztalható. A maffiák egyfelől ráépültek
a migrációra, milliárdos hasznot hajt számukra például az
embercsempészet, de az afganisztáni eredetű kábítószer­
csempészet is óriási üzlet. Az is megfigyelhető, hogy Nyugat -
Európa nagyvárosaiban, az úgynevezett no-go zónákban - a
bűntől erősen fertőzött negyedekben - élő másod- és har-
madgenerációs bevándorlók közül sokan bűnözésből élnek,
a drog- és fegyverkereskedelem mellett bejáratott rendsze­
rük van például a feltölt ős SÍM-kártyák beszerzésére. Az
ellenőrizhetetlen kommunikációt lehetővé tévő kártyákat a
szervezett bűnözők előszeretettel használják hazánkban is.
A szakértő szerint csak idő kérdése az ISIS térnyerése.
A no-go zónák bűnöző lakóit célba vette az Iszlám Állam
(ISIS), és a bűnözők helyismeretére, tapasztalataira építve,
ideológiát adva nekik dzsihádra buzdítja őket. Földi Lász­
ló kiemelte: a célba vett bűnözők helyismerete és operatív
tudása, tapasztalata elengedhetetlen az ISIS számára. Az
ismeretlen számban Európába beáramlott migránsok nem
ismerik a terepet, ám egy részük, amint elfogy a pénze, beáll
végrehajtónak, „katonának” a szervezett bűnözőkhöz, illet­
ve önálló bandákat alkotva próbálnak kihasítani maguknak
az alvilágból egy-egy jövedelmező „üzletágat”. Mivel nem
tudjuk, mennyien vannak, kik ők, beláthatatlan következ­
ményei lehetnek az önállósodásuknak, hiszen a hagyomá­

152
nyosan Európában dolgozó szervezett bűnözők nem fogják
harc nélkül átadni a területüket.
A titkosszolgálati szakember ugyanakkor úgy látja, a ren­
dészeti erők számára szinte megoldhatatlan feladat úrrá len­
ni a folyamatokon. Ugrásszerűen megnőtt a bűnözők szá­
ma, a terroristák pedig keresik a kapcsolatot az iszlám hitű
szervezett bűnözőkkel, a jelek szerint sikerrel. Itthon hason­
ló folyamatokra számíthatunk.1

1http://m agyaridok.hu/belfold/foldi-vannak~hazai-jelei-
a-radikalizacionak-1093435/ Szerző: Szemén László János

153
Utószó (konklúzió)
Végezetül címszavakban próbálom megfogalmazni a jövő
kihívásait, mindazt, amivel Európának szembe kell néznie,
m ert az önbecsapás kora lejárt. Az éjféli harangszó elhalkult,
de nem a csöndre utasít, hanem éppenséggel az ébresztőóra
kellemetlen hangjával hasít a homályos sötétségbe.

154
Az ÉBRESZTŐ 12 pontja:
1. Tudomásul kell venni, hogy a kialakult háborús helyzet­
re stratégiai választ kell adni és nem taktikai politizálásba
menekülni.
2. Az ellenség pozícióelőnyét hosszú ideig meg fogja
őrizni, hisz Európa alig védekezik.
3. A merényletek folytatódnak, ahogy a békés lakosság
zaklatásai is az egyre inkább csalódott és így frusztrálódó
bevándorlók részéről.
4. Az itt lévő és továbbra is érkező muszlim katonák foly­
tatják pozícióépítésüket. Egyre több másod-, harmadge­
nerációs fiatalt vonnak be ideológiai alapon a dzsihád harcá­
ba. Szükségük van rájuk például a helyismeretük miatt is.
5. A no-go zónák belső élete átalakul. Nem az lesz a
kérdés, hogy a nem oda valóknak be szabad-e menni ezen
kerületekbe, hanem az ott élő már kiképzett muszlim har­
cosok fognak nekiindulni a többi városrész irányába.
6. Egyértelműen polgárháborús krízisek alakulnak ki,
hisz a nem muszlim lakosság - élükön a fanatikus radikáli­
sokkal - fegyverrel válaszolnak a dzsihád támadására.
7. A rendvédelmi erőket szétzilálja az a helyzet, hogy a
törvényesség fenntartása már a látszat szintjén sem biztosít­
ható. Óriási lesz a nyomás rajtuk, hogy az egyre ostobább és
kétségbeesettebb politikusok utasításaira érdemben reagál­
janak.
8. Nem zárható ki, hogy a mindaddig teljesen passzív
NATO stratégiát vált és beszáll a folyamatba. A legvalószí­
nűbb forgatókönyv, hogy megpróbál nemzetközi, globális
feszültséget provokálni, elterelve a figyelmet a tarthatatlan
európai krízisről. Ilyenkor szokták elővenni az orosz vagy
akár az észak-koreai fenyegetést mint globális kihívást a
demokratikus világ ellen.

155
 9. Az arab olajpénzek egyre nyíltabban jelennek majd meg
Európában. Mecseteket építenek, ingatlant, termőföldeket
vásárolnak, bérelnek. Látszatra segítenek az Európába be­
vándorlók ellátásában, letelepítésében, nem titkoltan azért,
hogy minél több országba jöjjenek létre iszlám pártok, ame­
lyek az ideérkező és már itt élő iszlám közösségek segítségé­
vel bejutnak az európai parlamentekbe, még az Európai
Unió parlamentjébe is.
10. 15-20 év alatt megfordul a demográfiai trend. Európa
lakosságának összetétele drámai változáson megy keresz­
tül. Amilyen intenzitással nő a muszlimok, úgy csökken a
keresztény, zsidó közösségek aránya a népességen belül. Ezt
fokozza az a tény, hogy Európa polgárainak jelentős hánya­
da elhagyja kontinensünket. Kanadába, Ausztráliába, az
Egyesült Államokba költözik családjával együtt.
I i . Az Európai Unió felbomlik, ahogy az ókorban a Római
Birodalom is kettévált. Amíg a Nyugatrómai errodálódott
és megszűnt eredeti formájában, a Keletrómai, Bizánc még
1000 évig képes volt lezárni határait.
12. Ahhoz hogy a fenti llp o n t ne valósuljon meg
maradéktalanul, az alábbiakat kellene tennünk:
- Tudomásul kell venni, hogy Európa háborúban áll, az
általa provokált közel-keleti és más konfliktusok elérték
kontinensünket is.
- Le kell zárni Európa - nem csupán Schengen - határait
mindennemű bevándorlás elől.
- Az illegálisan Európába érkezőket vissza kell vinni a
kiinduló országokba.
- Aki a megszállókat bármi módon támogatja, segíti, kol-
laboránsnak minősül. Amennyiben tevőlegesen is részt vesz
Európa elpusztításában, átalakításában, háborús bűnösnek
minősül és a törvény előtt kell felelnie tetteiért.
- Háborúban a tábornokok vezetik a védelmet. A poli­

156
tikus a szakma javaslatait kell, hogy interpretálja és nem
fordítva.

Európa még mindig a legerősebb földrész, hisz nemzetál­

lamok alkotják olyan múlttal és identitással, amely előtte jár
mind a sár íj a törvényének, mind egy embertelen multikul­
turális torzónak.
Mindezek okán győzni fogunk, mert mi, az itt élők így
akarjuk.

Jóllehet időnként e könyv lapjain én magam is levontam

konzekvenciákat - ebben igyekeztem mértéktartó lenni -
de törekvésem volt megengedni, hogy a végső konklúziót
mégiscsak az olvasó fogalmazza meg önmagának, még ak­
kor is, ha a tények ma kevés jót ígérnek. Mert az én dolgom
a tények összegzése, bár egyre inkább motoszkál bennem
egy furcsa érzés napjaink háborúival kapcsolatban. Egy sa­
ját konklúzió, ami úgy szól:
Régen azt mondták, a háborúhoz három dolog szükséges:
pénz, pénz és pénz. De mi van, ha ma a Pénznek van szük­
sége a Háborúra?!

157
Kiadta a Kárpátia SLiidió Kit.
karpatiastudio.hu
k iadó @karpa tiast ud io. hu

felelős kiadó a Kárpátia Stúdió Kft. ügyvezetője

Borítóterv: Tóth Gábor
Szerkesztette: Földi-Kovács Andrea, Nádai László
Címlapfotó: Vajda Gábor
Műszaki szerkesztés: Imrik László
Nyomás és kötés: Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrl.
www. d a basinyo mda.hu

159