Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • Halevi A Kabala Útja PDF

    Uploaded by

    Sas Vilmos
    11 views242 pages

    Original Title

    Halevi A kabala útja.pdf

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    Download as pdf
    11 views242 pages

    Halevi A Kabala Útja PDF

    Uploaded by

    Sas Vilmos

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    Download as pdf
    of 242
    ElOSZO oo cece cee eee ence eee e eee e eens 9 Bevezeté 0.2... ccc cece cece cence eee il 1. Ahagyomany .........-... cece eee eee ene 15 2. Kabalisztikus fogalmak ...............00005 23 3. Az Acilit nagy faja .... 0... cece eee 30 4. Ateremtés mlive 0.0.0.0... cc cee eee eee 41 5. A természeti Adam: atest 00... cece 48 6. A természeti Adam: a psziché ............... 56 7. Egyiptomi szolgasag .......... 0. cece eens 67 8. Az Igéret foldje 0.56.0... cece eee eee ee eee 72 9, Jakob és Ezsatt ...... 0... c cece cece ere eeee 77 10. ACadik .0.. cece cee e eee ene es 84 11. AKabala ........0. 0 cece 90 12. Objektiv tudds ......... 0 cece cece eee eee 99 13. Csoportok 2.0.0... cece cee cece eee eee 107 14, Csoportstruktira ........ 0.2. cece eee eee eee 112 15. Csoportdinamika ..........-+..22 sees ee eee 119 16. Osszejivetel .... 6. cece ee cee e eee e eens 126 17. Szabadulas Egyiptombdl .................4- 132 18, Felkésziilés 2.0.0.0... cece cece eee renee 140 19. Szdészerinti megkdzelités ..............0-.0. 144 20. Allegérikus értelmezés .............2. 00005 152 21. Metafizikai értelmezés ........... 00.00 eee 159 22, Akarat 0... cece cece cence ene ete teee 169 23. Alsé- és felsérendti allapotok ............... 178 24, Nesdmé: a lélek 20.02... ec cee cece eee eee 185 25, Kawvanoét: elhatérozds ..........0..0000 eee 196 26. Felkésziilés .......0.. 0002. cc cece eee 202 27. A cselekvés megkizelitésmédja ............. 210 28. Az ahitat megkézelitésmddja ............... 217 29. Az elmélkedés megkizelitésmddja .......... 224 30. Mennybemenetel .............. 0. seer eens 230 Fiiggelék 20.0... c cece eee eee nen ee eee 239 Kisszotar 2.0.0... cece cece cece eee etree 240 Név- és targymutaté ....... 002. e eee eee 242 Illusztraci6k 1. Az életfa a szefirakkal ...............00008- 13 2. A héber életfa latinbetiis atirasa ............. 14 S.A menora ...... cece cece eee ee eee eee 22 4. Aszefirdk nevei ...... 00. c eee e eee eee eee 26 Isten szent nevei ....... 0... cece eee eee eee 29 5. Villamfény, oktav és két are ........0-0.0008 33 6. Az Acilut négy vilaga ......... 0... eee eee 35 7. Anégy vilag sziiletése ..............0...08. 39 8. A négy vilag .... 002s 45 9. Az emberi test ........ 0. ese eee cece eee ee 47 10. Az ember pszichobiologidja ................ 55 11. A psziché 0.0... 6... c cece eect eee 64 12. Az Eden és a Fold... 0.0... e cece cee eee 65 13. Arabsag ...... 2... cece cece cence teens 78 14, Atanitvany 22.0.2... cece cece cee ee eee 89 15. A tan hét szintje: a maggidok ............... 96 16. Kabala 2.0... cece cece ee 111 17. Jakob létrajanak dt kertjie 20.2.2... eee 139 18. A férfi és néi principium .................66 143 19. A hét pasztor ......... 00. cece cece eee eee 151 20. Héber bettik és bsvények .............0006- 158 21. Az energia keringése ...........0.220 esas 167 22. Akarat 2.0... cece eee eee eee eee 168 23. A Gadlut és a Katntt ......... 0. eee eee eee 177 24. A Tizparancsolat ........6... 00. eee e eee eee 184 25. Lelkek 2.0... ccc eee cece eee eee eee 191 26. Ahét haldlos bin ....... 2... cece ee eee eee 194 27. Aszent hét 0.0.0.0... cece cece eee eee eee 206 28. Tetragrammaton .......... 060 e cece e renee 208 29. Akiba rabbi mennybemenetele .............. 232 30. Ahét menny ............. 2. cee eee ee eee 238 Elészé Mindenki keres valamit. Van, aki a biztonsagot, ma- sok hatalomra vagynak, vagy az élvezeteket hajszoljak. Megint masok dlmokat kergetnek, esetleg nem is tud- jak, mire van igazabol sziikségiik. Akadnak természete- sen olyanok, akik tudjak, mi utan kutatnak, csakhogy nem taldltak ra az evilagi életben. Ezeknek az igazsagra szom- jazoknak a szamara az el6z6 nemzedékek szamtalan fo- godzot, eligazitast hagytak maguk utan, melyek, ugy- mond, magukért beszélnek, s akinek van fiile hallja, van szeme, latja dket. Ha valaki komolyan veszi eme int6 je- leket, a Gondviselés megnyitja a féldi vilagbdl a termé- szetfelettibe vezeté utat, s felfedi a mulandotdl az Ordk- kévaldig felvezeté Jétrat. Aki fel mer hagni e létra fokai- . ra, elmondhatjuk, hogy a Kabala utjara tért. 5734 tavaszan. Bevezeté Minden misztikus hagyomany a Legfelsé Lénnyel va- lo egyesiilésre térekszik. A teljes megvilagosod4s eme allapotat egyensullyal érhetjiik el, mikézben tudatunk vé- gighalad az dsszes létsikon, egészen a végsé forrasig. Az ilyesmi ritka, még ha veliink sziiletett jogunk is, mert csak kevesen latjak at a vil4gmindenséget és az ember fejlédését szabalyozé torvényeket. E térvényeknek és alkalmazasuk médjanak megvild- gitasa a kiilénbézé6 vallasi iskolak feladata. Igaz ugyan, hogy az egyes megkizelitési médok kiilénbézék, s az id6ék szavatdl, az uralkod6 szokasoktdl fiiggnek, elmélet és gyakorlat kapcsolataban mégis felfedezhetjiik az egy- mast kiegészité ellentétek térvényét. Az izrdeli misztika- ban a Tora vagy tanitas* eme aktiv és passziv aspektusat gyakorlati és elméleti kabalanak nevezziik. Tanulmanyo- zasuk elékésziti a talajt a kézvetlen tapasztalas szamara. Akabala azt jelenti, ,kapni”; ez pedig csak akkor lehetsé- ges, ha a kabala fenti két aga egyesiil valaki személyisé- gében. Ez a szellemi, lelki esemény a harmassag térvé- nyének az emberi viszonyokra valé alkalmazasa. E tor- vény hozta létre az univerzumot, s juttatja majd vissza eredeti allapotaba. Az Egytél az ellentétek egységéig s kapcsolatukig vezeté ut az a lépés, amely a végtelent a véges vilaghoz kéti. Ez a jelenségek viszonylagossdganak alfaja és omegaja, ahol a Minden és a Semmi kizott az energia, forma és tudatossag bonyolult, szerteagazé szalai huzdod- nak. A vilagmindenséget kormanyzo objektiv torvénye- ket a kabalaban életfaként ismert abra irja le. Ez model- * A kényvben - a kénnyebb olvashatésag érdekében - a héber nevek, kifejezések magyar forditasat kis bettvel kézéljiik. Az értelmezés- hez lasd a ,Fiiggelék” és a ,,Kisszotar” c. fejezeteket a 239-240. oldalon ~a kiads. 11 lezi az abszolut, a vilag és az ember viszonyat, s egyuttal ez az elméleti és gyakorlati kabala kulcsa is. A fa megélé- sével a kabalista megtapasztalja ennek valésdgat, ami lehetévé teszi biztonsagos felemelkedését, s helyet biz- tosit szamara a magasabb létsikokon. Ha valéban meg- vetette itt a labat, olyan élményekben és ismeretekben lesz része, amelyek az evilagi létben meg nem szerez-_ het6k. Ezdltal a kegyelem kidraddsdnak csatornajava is valik. Ha mindez valora valik, a megtestesiilt Adamként tolti be sorsat, mikézben kézvetlen ésszhangba keriil Al- kotéja akarataval valamennyi Féldén, égen és Edenben. Ekkor lelke szekerén a szellem trénusdig emelkedhet, ahol az érék Adam, az Istenember trénol, a Legfelsé Lénnyel valé tékéletes egyesiilés elétti utolsé elkiiléniilt megvaldsulas. 12 wi ih 4 is SCP DS | ea i 2. abra. A héber életfa latin betts dtirdsa 1. A hagyomany Minden vallasnak két aspektusa van, a rejtett és’a lat- hato. A valldsi tanitasok épiiletek, papok, szertartasok és szent iratok révén nyilatkoznak meg. Ezek latjdk el a vilagi befolydsolds feladatat, biztositj4k az adott feleke- zet tekintélyét, s adnak erkélcsi szabalyrendszert a min- dennapok tiilekedésében él5 témegek kezébe. Termé- szetesen bizonyos idészakokban a papsdg vildgi hivsa- goknak aldozhat, ami alddssa méltésagat, s test és lélek elnyomdjava teszi. E jelenségek azonban al4 vannak vet- ve a kozmikus igazsagszolgaltatas térvényének, amely szerint a gonosz elpusztitja énmagat. Minden vallasnak voltak ilyen id6szakai, ahol a mélypontot tébbnyire a ha- gyomany megujhodasa kévette. E megujhodas mindenkor a szdban forgé vallas rejtett aspektusdbol taplalkozik. A tant megvilagité fénysugar gyakorta egy-egy kiemelked6 tanitéra vagy csoportosu- lasra hull, ily médon elégitvén ki annak a nemzedéknek az igényeit, amely tébbé nem fogadhatja el a hagyomanyt atyai értelmezésében. Eza folyamat sosem sztinik meg, hisz ez biztositja a vallasok életképességét. Amennyi- ben kudarcot vall, a belsé iizenet puszta formava csontosul, halott szokasok vazava, amelyek bérténbe zar- jak a tudatlanokat és elriasztj4k a gondolkod6 elméket. Még az a szerencse, egytttal persze a sors irOnidja is, hogy a lazad6k nemritkan vallasuk konzervativ intézmé- nyein kiviil keresik hitiik eredeti, meg nem hamisitott tanait. Mas hagyoméany forrasaindl kutatva azutan ugyan- azokat a tanokat és célkittizéseket fedezik f6l, amelyek fura médon még ismerésebben is hangzanak a fiiliikben, mint a gyermekként beléjiik vert, elferditett, felvizezett tanitasok. Ennek az az oka, hogy alapjaiban minden ha- gyomany megegyezik. 15 mutatkoz6 aspektusat jelentik. Utobbira akkor keriil sor, amikor az emberiség hitéletéért felel6s személyek ujra- fogalmazzak a tanitast a jelen szdmara. Az ember termé- szetérél, valamint a vilaghoz és Istenhez valé viszonya- rl vallott nézetek eme feliilvizsgalata sokféle format dlt- het, lényegét tekintve azonban mindig ugyanaz marad. A tanitds tékéletes és teljes, barmely kéntésben is jelent- kezzék. Egy-egy vallas rejtett aspektusa a hagyomanyt 6rzi, de nem merev szabalyok segitségével. Ezért ha le is irjak a tant, megiinneplik, mtivészi formaba dntik, a maga él6 valésagadban csak széban adhaté tovabb, az ifjabb és idésebb nemzedék kézitti finom kapcsolatokon keresz- til. ly médon a lényeg nem torzul el, hisz id6vel a rég- mult korok nyelve elhomdlyosul. Minden nemzedék sa- jat nyelvén tanul, igy ha az épp esedékes kifejezések val- toznak is, a jelentés, amit hordoznak, nem. Ez az oka, hogy sok régi irds érthetetlenné valik; érzékeljiik ugyan a benniik rejlé mélységes igazsagot, magat a nyelvet és jelképeket mégsem értjiik, hiszen a kor gyermekei szd- mara irédtak. Ez nem jelenti azt, hogy minden iras ér- téktelen. Akadnak kéztiik olyan egyszertiek és targyila- gosak, mint a Biblia; ezek évezredeken at téretleniil kéz- vetitik a tanitast. A Szentirds térténetei lényegretéréek, semmiféle technikai nehézség nem neheziti megértésii- ket. Példdul minden tovabbi nélkiil atlatjuk, hogy Izrdel gyermekeinek kivonuldsa Egyiptombdl, s faradsagos van- dorlasa az igéret féldjére végs6 soron a lélekre varé megprobaltatasokat jelképezi, amely kiszabadulvan a test k6telékéb6l, hosszas viszontagsagok utan ér csak el a rég- 6ta ahitott tejjel, mézzel foly6 Kanaanba. Az ilyen egyszert, témGr irasok merében mas kategéridba tartoznak, mint sok tudds vallasi traktatus. Minden vallasnak megvannak a maga szent iratai, amelyek nagy vonalakban megszabjak a hagyomany vilaghoz vald viszonyat. Egyetlen nagyobb vallasi rendszer sem lehet meg nélkiiliik. A belsé hagyomany fonala sosem szakad meg. Azt mondjak, a kabala tudomdanya egyenesen az angyaloktol 16 szarmazik, akiket pedig Isten okitott. Az emberiséget ez- utan a f6 arkangyal, Metatron tanitotta, aki az apokalipti- kus irodalom szerint nem mas, mint Henok, az a férfi, aki Istennel jart, és nem izlelte meg a halal izét (Genezis, 5:24). Metatron, igy tartja a legenda, kiilénbézé nagy val- asi taniték alakjat dltétte magara a tortenelemben. Ezek egyike volt az apatlan-anyatlan kirdly, Melkizédek, aki Ab- rahdmot beavatta a kabala titkaiba (Genezis, 14:18—20). Abraham ezek utan megtanitotta fiat, Izsdkot, aki Jakobnak adta tovabb a tanitast. Amikor Jakob Izrdellé lett, azaz az emberiség tizenkét tipusdnak atyjava, csu- pan Lévi volt alkalmas a tan tovabbvitelére. Mozes, ma- ga is levita lévén, folytatta a sort, megismertetvén a ka- bala tanitasait J6zsuéval és Izrael bélcseivel. David, Izrael els6 kiralya kézvetlen kapcsolatban allt a hagyomannyal, amint arra Salamon megaldasakor Isten jelzéi is utalnak (Kronika I, 29:11). Salamon a maga részérél birtokaban volt a kulesnak, mégis elvesztette, amikor idegen iste- nek imadasara adta a fejét. Ez egyuttal kiralysaganak vé- gét és a templom lerombolasat is jelentette, amely épité- szetileg jelenitette, testesitette meg a tanitast. E kiilsé megnyilatkozas hianyaban a tan foldalatti mozgalomként elt tovabb a babiloni fogsag idején, visszatért azonban Ezsdras nagy gyiilekezetével. Ett6l fogva parhuzamosan futott az ortodox judaizmussal, noha mindig elrejtezett a nagy nyilvanossag szeme eldl. Ezért, amig a tanultak a Bibliat és a kés6bb Talmudda fejlédétt Biblia-kommen- tarokat tanulmanyoztak, akadtak olyanok is, akik a Ma’aszé berésitet — tehat a teremtés miivét, mas szoval a vilagegyetem térvényeit - vagy éppen a Ma’aszé merka- bat - a szekér mtivét, vagyis az ember torvényeit — for- gattak. Mindkét kényvet mély titoktartas dvezte; mégis minden mas ezoterikus tanhoz hasonloan azért is ma- radtak ismeretlenek, mert egyszertien érthetetlenek vol- tak a fels6 vilagok irant érdeklédést nem mutatd tome- gek szamara. A rokon miivekhez hasonléan szamtalan félreértés tapadt ezekhez az irdsokhoz is, néha, mert ismerdik azt képzelték, kizardlagos joguk van a benniik foglalt titkokhoz, s imigyen minden érdeklédét mint ava- 17 tatlan betolakodot elriasztottak; néha pedig egyszert tu- datlansagbol és babonabdl, kivalt a hit dolgaiban jaratla- nok részéré6l. Ez a jelenség minden vallasban meggyé- torte a misztikysokat. Keresztes Szent Janost alaposan megkinozta az egyhaz, és az ortodox iszlam is bészen iilddzébe vette a szufikat. A judaizmus misztikusai sem keriilhették el a fenti sorsot, ezért némely misztikus aram- lat, példaul az esszénusok, zart kézdsségekbe témdriil- tek 6nmaguk megvédésére. A Kabala, ha a kézépkorig nem is nevezték igy, a rémai hddoltsag idején mind Pa- lesztindaban, mind a babiloniai kézésségben jelen volt. E korszak végére igen sok gérég és babildniai kifejezést és fogalmat szivott magaba, melyeket a zsidé misztikus hagyomanyhoz idomitott, hogy utat taldljon maganak e birodalmak teriiletén é16 nemzedékek szivéhez. A Széfer Jecira példaul ilyen kulturdlis 6tvézet; mig mas munkak, mondjuk Henok kényve, arrél tanuskodnak, hogy az erételjes nemzsid6 beiités ellenére préfétai latomasok- ban e korban sem volt hidny. A hagyomany tovabbérékit6détt a korakeresztény idészakban is, és nem fér hozza kétség, hogy Jésua ben Miriam, azaz Jézus behatoan ismerte a rejtett zsid6 tani- tast. Egész szokincsét a kabalabol meritette, igy példaul a ,Mennyek orsz4ga” kifejezés kézvetleniil a Berijaban lakozé Malkutra utal. Az ortodoxok a maguk részérél to- vabbvitték a szekér mtivét; a Talmud Merkaba-utazoknak vagy ,,a Paradicsom latogatéinak” nevezte gyakorloit; él- meényeiket gazdag latomasos irodalom dolgozta fol. E tul- vilagi kirandulasokon égi csarnokokr#l, Isten tronusar6l esett szo, egy munka pedig megemlékezett az Isteni Adamrol és méreteirél. A judaizmus f6a4ramaba tartozék tul nagy horderejunek itélték meg e szévegeket az atlag- ember szamara. Es valdban sok rabbi eltiltotta tanulmanyozasukat, és szigoruan a Talmud szo szerinti értelmezéséhez tartot- tak magukat, amely a maga vildgos és logikus mddjan elsésorban a helyes evilagi viselkedéssel foglalkozott. A Hokma Nisztara, rejtett bélcsesség, természetéb6l adédéan rejtve maradt, s j6 néhany szazadon at igy 18 érdkitéddtt tovdbb, amig Aron ben SAmuel a 9. sz4zad- ban at nem telepitette Babilénbél Olaszorszdgba. Innen tovabbterjedt Németorszagra, ahol szerfélott gyakorlati- as kabalista iskolat eredményezett, azontul - elméletibb elagazasként — Franciaorszagra és Spanyolféldre. A nyu- gati mediterran orszdgok fenti filozéfiai aramlatait a gé- rég kultura ujjaéledése Sszténézte a muszlim Spanyolor- szagban. Arisztotelész vonzasat ellenstilyozand6 a kaba- listak a kor tudomanyos nyelvéhez igazitottak a tanitast. Mivel a Kabala ekkorara mar sok neoplatonista kifeje- zést hasznalt, a mivelet sikeresnek bizonyult; olyannyi- ra, hogy a Kabala, a keresztény skolasztika nagy mozgal- maval parhuzamosan, maga is erdteljes viragzasnak in- dult. A fébb kabalista kézpontok Provence-ban és Spa- nyolorszagban voltak, ezek koziil is kivalt a katalan va- ros, Gerona, ahol jelentés eredmények sziilettek a kaba- la elméletében. A hagyomany e nagy felszinre keriilése eredményez- te azt, amit dltalaban Kabalaként tartunk szamon. Mind- ez a Zohar vagy Ragyogas kinyve néven ismert erdteljes irodalmi miiben kristdlyosodott ki, amely hatalmas, a rd- mai id6kig visszanyulé ezoterikus anyagot tartalmaz. An- nak ellenére, hogy legjobb esetben is dsszeolldzott alko- tasnak, kevésbé finoman szélvan pedig egyszerti hamisi- tasnak tartottak (a szerz6, a leéni Mése), az irott Kabala legfébb tekintélyévé, kanonjava valt. Szajhagyomany ut- jan tovabbra is rejtett csatornakon terjedt tovabb a tani- tas, jollehet minden nemzedék a maga kifejezéskincsé vel beszélt és irt rola. Jichaq Luria, a 16. szazadi Paleszti- naban élt kabalista volt a hagyomany utols6 jelentés értelmezéje. Ambator egyetlen irasa sem maradt rank, hatasa — ha téredékesen is — maig érezheté ugy a Kabala elméletében, mind gyakorlataban. Igy adték tovabb szaj- rol szdjra tudasukat az egymast kévet6 nemzedékek a zsid6é térténelem évszazadai folyaman. Ez az atérdkit6dés cséppet sem volt zékkenémentes, s egy-egy kisiklas bizony végzetes hatassal volt mind a hagyomany, mind az érintett személyek szamara. A 17. szazadi hamis préféta, Sabtaj Cvi példaul tébb évszazad- 19 ra is megrenditette a Kabala hitelét, amiként a kaba- lisztikus kifejezések és abrak egészen mas célra valé hasz- nalata a magikus praktikakban is tovabb rontotta a hely- zetet. A Kabala magikus célokra valé felhaszndlasara mar a zsidok kérében is sor keriilt az tilddztetések nehéz idészakaiban; ilyesmi azonban minden nagy megproébal- tatasnak kitett népnél eléfordul. A hagyomany a maga tiszta formajaban mégis tovabbérékitédétt a fenti nehéz- ségek ellenére is, és elterjedt a kelet-eurépai haszidok, valamint a keleti zsidék kérében, akik viszont a 15. sza- zad spanyol és portugal menekiiltjeit6l, az Europa-szer- te, Eszak-Afrikaban és a térdk birodalomban szétszér6- do szefardoktél meritették. Egy hagyomany megfogalmazasai bekeriilnek a kéz- tudatba, elterjednek, beteljesitik céljukat, majd hanyat- lasnak indulnak és elhalnak. Gyakran megesik azonban, hogy e fejlédés peremvidékén él6k maguk nem észlelik a valtozast, nem veszik észre, hogy a fény kihunyt, az élet elhagyta a formulakat, s folds szabdlyok tucatjat hagy- ta maga utan. Az érzéketlenek gyakran majmoljak mes- teriiket, akar szerepét is szivesen eljatsszak, és sekélye- sen, a tanok valédi megértése nélkiil kezdenek el tanita- ni. Tevékenységiik gépies, hiszen soha nem élték at a tanitas leglelkét. Erre nem is képesek, csak ha egész lé- nyiikben megvaltoznak. A térténelem sok ilyen elhalt, 6nmaga visszajara fordult vallasi testiiletet ismert. Az ere- detileg az ember felszabaditasara torekvé vallasi iskolak igy valnak lelki bérténné. Veszedelmes, embert prdébaldé helyzet ez a misztikus élmények vagy az igazsag kutato- ja szamara. Haszontalan és fdlésleges dolog mast maj- mol6, vagy ami-ennél is rosszabb, holt mitoszokat éleszt- geté mestert kévetni. Az észinte tanitvany ilyenkor még- is segitséget kaphat, ha nem is formélis forrasbol. A rej- tett hagyomannyal valé kapcsolat kézvetlen és dsszeté- veszthetetlen. Tudésok aligha akadnak nyomara e felfejt- hetetlen, kinyomozhatatlan kapcsolatnak. Ez a tudas mindenest6l szajhagyomany utjan adédik tovabb. Az ered- mény olyan latvanyos lehet, mint Ezékiel latomasa a Kébar folyé mentén, noha nagy valdsziniséggel cséppet 20 sem véletlen térténésr6él, hanem olyan gyékeres lelki at- alakulasr6l vagy talalkozasrol van sz6, ami az egész élet menetét megvaltoztatja. Nem is sziikséges mas a hason- to latomasok szamara, mint tékéletes elkitelezettség a telki fejl6déssel szemben. Ha ez megvan, a kegyelem és gondviselés megteremti a belsé és kiilsé valtozas feltét- eleit. Az ilyen fordulépontok mégis igen ritkak; de hat azok is ritkak, akik mindent odadobnak egy dragagy6n- gyért (Maté, 13:46). Ilyenkor azutan mindig megérkezik a mester vagy maggid, és mindig idejében. Sokféle orca- ban jelentkezhet, amiként a régi kabalista irasok is tanu- sitjak. Megeshet, hogy egyetlenegyszer talalkozunk csu- pan vele, de az is lehet, hogy egész életiinkben ismer- tik. Lehet a nagyapank vagy tanuldtarsunk, valaki, aki veliink egyiitt kel at a tengeren, vagy akit korabban bo- Jondnak véltiink. Bekopoghat az ajton, de az is lehet, hogy mar a hazban van. Senki sem tudhatja, ki lesz a maggidunk, rajta és rajtunk kiviil. A Kabala csak szemtél szembe adhato at. Szdbeli hagyomdany ez, amely, ha a ma nyelvén szolal is meg, sok-sok évszazados parbeszéd. E kényv célja az, hogy megmutassa a felfelé vezet6 fokokat Jakob létrajan. Régi és mai fogalmakkal vazolja fél a Kabala elméletét és gyakorlatat, hogy érzékeltesse annak lényegét ~ mert egyetlen kényv sem ragadhatja meg a Hagyomanyt magat, hacsak az Olvasé mar el nem iiltette Onnén lelkében. A magam részéré6] folytatom az atyaimtdl ram hagyomanyozott feladatot. Azért irok, hogy megfizessem adéssagomat, tovabbadjam tuddsomat, mert, amikeént az egyik kabalista mondds mondja, ,Csak az kaphat, aki ad is”. igy adodnak tovabb az ésrégi isme- retek, mig azutan ma még oly otthonos vilagunk is az enyészeté nem lesz. Akkor is akadnak azonban, akik to- vabbviszik a hagyomanyt, mas szavara vagy belsé meg- vilagosoduk parancsara. Talan éppen On az; valaki, aki rég elhalalozott kabalista iitétt-kopott kényveit forgatja, amelyek szavai azonban még a messze jévében sem ho- malyosodnak el teljesen. Mert a Kabaldban az idé nem szamit: a mi dolgunk mostant6l az drékkévaldsag és ami azon is tul van. 21 Ors iw (ws) o Geo) Gon} ee S) 3. abra. Ez az dbra az életfa egy kordbbi vdltozatdt mutat- ja, amint az Mézesnek lett bemutatva (Mozes II.). Bal- és jobboldalt az aktiv és passztv szefirdk foglalnak helyet, mig az egyensilyt képviseld kdzponti tengely a kézépsé oszlop. Tiz ilyen gyertya volt annak idején a templomban, ahol minden egyes fa a nagy fa egy-egy szefirdjat alkotta. 2. Kabalisztikus fogalmak Hosszu térténete folyaman a Kabala sokféle formaban jelentkezett. Ezek mindegyike besorolhaté azonban a megértés négy alaptipusaba; igy beszélhetiink sz6 sze- rinti, allegorikus, metafizikus és misztikus értelmezésr6l. Az észlelet elsé6 harom sikja a természeti ember érzéke- lésén, érzelemvilagan és gondolkodasan alapul. A kép- zetlen egyéniségekben rendszerint egyik vagy masik ész- lelési mod kerekedik feliil, példaul egy els6dlegesen dsz- téneivel tajékozod6 személyiség érzékein keresztiil fog- ja f6l a vilagot, az érzelmi tipus jelképeken és hangulato- kon keresztiil, mig a gondolkod6 alkat gondolatokra fo- gékony. Rendes kériilmények kézétt a negyedik, miszti- kus észlelési méd nem fordul el6, habar ritka és kivéte- les pillanatokban, a természeti allapot folé emelked6 tu- datallapotokban megjelenik. Ha szem elétt tartjuk, hogy a Kabalanak négy hagyo- manyos megkézelitésmodja létezik, kénnyen megérthet- jiik, miért nem érthet6 meg szdmunkra a kabalista iro- dalom tetemes része. Eltekintve a ténytél, hogy esetleg nem mai szOkinccsel szélnak hozzank, csak az alkatunk szerint irédott mtvek birnak szemiinkben barmiféle jelentéséggel. Igy mig az egyik kényv a szertartasok ké- riilményes leirasaval szolgal, a masik angyalokkal, dé monokkal és apokaliptikus dramakkal telezsufolt vilagot tar elénk, a harmadik pedig oldalakon at fejtegeti, mi- lyen kihatdsa van az egyensuly megbomlasanak a terem- tés fajan, ami megzavarhatja a létezés rendjének egészét. Acselekvé embertipus még a hétkéznapokban sem érti az almodoz6 vagy gondolkod6 alkatokat, akik viszont ra és egymasra tekintenek ugy, mint holmi két labon jaré rejtvényre. Minden attol fiigg tehat, melyik természeti tipusba tartozik az ember. A misztikus irodalomrol a fen- tiekkel szemben nem sokat mondhatunk, hisz, oly sok 23 misztikus allitasa szerint a misztikus élmény nem foglal- haté szavakba, s az atlagember szamara tékéletesen fel- foghatatlan. Az ilyen beszamoldk nem egyebek halovany utéképeknél, amelyek tébbnyire az informacid-kézlés egyik vagy masik alacsonyabb rendti formajat veszik igénybe. Talan a Biblia a legjobb példaja az imént jellemzett négy megkozelitésmédnak. Szemléthetjiik a Szentirast torté- nelmi tényként, allegériaként, elvont eszmék rendszere- ként, de tartalmaz misztikus elemeket is. A kiilénb6z6 szemléletmodokra példa Salamon temp- loma. Ertelmezhetjiik a templomot fizikai szemszégbdl: s valoban az irds aprolékos részletességgel ecseteli az épiilet tervrajzat és felépitését. A Kronika II, 3-4. passzu- sai beszamolnak a felhasznalt épité6anyagokr6l, a hazai és kiilhoni munkasok szamar6l, s6t még arr6l a politikai- gazdagsagi helyzetr6l is, amely lehetévé tette egy ilyen fénytizé épitmény létrehozasat. Megtudjuk, miként emel- kedett a templom harom kiils6 udvara, mig maga a Szen- tély az épiiletkomplexus csticsaban helyezkedett el. Ilyen értelemben tehat a templom a vallasi, politikai, tarsadal- mi képzetek, nézetek gyujtépontjaul szolgalt. Mivel Je- ruzsalemben épiilt, azon a helyen, ahol valamikor David kirdly emelt oltart, a torzsi viszalyok sujtotta nemzet leg- nagyobb egységesité tényezdjét jelentette. A fizikai em- ber szemében ez volt a nemzet gyijtéhelye, ahol Izrael Istenének szertartasait végezték. Ezt latogatta, hasznal- ta, latta nap mint nap. Ha nem is értette, mi zajlott a cere- moniak soran, néha mégis eltéveszthetetleniil megtapasz- talta az Isteni jelenlét megrendité hatdsat. Ha kellett, az életét aldozta volna a templom megvédéséért, amint so- kan meg is cselekedték a végén, vallasuk, nemzetiik, 6n- azonossaguk foglalatat latvan a szent épiiletben. Az allegorikus értelmezés gydkeresen kiilénbéz6. Itt nem csupan arrél volt mar sz6, hogy a templom a nem- zet vallasi kézpontja, hanem ennek jelképrendszere az isteni torvények kinyilatkoztatasanak és betartasanak szentelt nép elkételezettségét kézvetitette, melynek k6établaja a Szentek szentjében nyugodott. Azontul, a 24 cemplom nemcsak Izrdel szdmara épiilt, de kévetendé zeldaként szolgalt a kérnyez6 pogany népek szamara is. Ha Izrael megtartja Istennel kététt szévetségét, ezzel =zvetemes jolétet és viragzast teremt. Amennyiben meg- cork ez a szivetség, a nemzet pusztulasa.és a templom ‘erombolisa int6 jeliil szolga) arra, mi jar azoknak, akik “eternek Isten utjarol. Ez az elészér Salamon altal meg- recsételt és késébb megtirt szévetség tovabb éreztette hatasat a térténelem viharos szazadaiban. Es valoban, oly nagy érzelmi téltetet hordoz a templom emblémaja, hogy ufiaépitésérél, megszentségtelenitésérél és végsé lerom- dolasarol a mai napig megemlékezik a vilag zsidésaga. Mi tébb, oly erdteljes, jelentésgazdag allegoriaval van dol- zunk, hogy a templom a nyugati mitolégiat is athatotta, s cartalmilag-formailag nemcsak a keresztény egyhaz hasz- nalta fel, hanem a szabadkémuvesek, templarius lovagok is. Az egyik nagy kabalista szerint a test maga is temp- ‘om, s Salamon igérete a szivetség megtartasara maig ervényben maradt. Megint mas a templom intellektudlis értelmezése. Me- tafizikus szempontbol a lépcsézetesen emelked6é harom szint — a kiilsé és bels6 udvar, valamint a papi szentély — a megnyilvanult létezés vilagainak harom alacsonyabb rendu fokozatat képviseli, szemben a templom belsejébe zart negyedikkel. A szentély Isten dicsédségének szinhe- lve, melynek tornaca elétt Boaz és Jakin bronzoszlopai allottak. Ezek az oszlopok az Acilut vilaganak aktiv és passziv pdlusait jelentik. A szentélyben tiz gyertyatartot helyeztek el, mindegyiket a pusztai sdtorban talalhaté peldanyrol mintaztak. Az eredeti menora, vagyis hét- agu gyertyatartd a tiz alapely, szefira kifejezése, amelyek alapjan a vilag teremtédétt. A harom jobb oldali lang az aktiv szefirakat, mig a harom bal oldali a passzivakat jel- képezi. Az agak talalkozasa a gyertyatarté labanal vagy tévénél az egyenstily szefirdja. A szefirdkat k6zépiitt a szentség langja koronazza meg. A szentélyben talalhaté tiz menéra mindegyike egy-egy szefirat jelent az Acilut nagy fajan, amelyet egyiittesen alkotnak. Mogottiik a szentek szentjét karpit takarja; itt, a kivancsi tekintetek 25 4. dbra. A szefirdk neveinek forditdsa vdltoz6. Ennek az az oka, hogy egy-egy héber szénak tobb jelentése is lehet. Jelen dbrankban a visszaverédés és Grékkévaldsdg kifejezéseket haszndltuk, mivel ezek Glinak legkézelebb a Héd és Necé szefirak funkcidihoz. Valéjaban minden név csak toredékét kézvetiti a szdban forgo szefira szerepkirének. 261 rejtve lebeg a Sekina, az isteni jelenlét. A templom alaprajza tehat teljes metafizikai rendszert képvisel. Gyakorlatilag az egész Biblia értelmezhets a fenti har- mas megkézelitésméddal. Ezek mindegyike a Tora, az- az a Létezés isteni torvényei szellemét kézvetiti, tovabba ezek alkalmazasat az ember vilagara. E torvények vila- gosan megfogalmazottak, aj magaviselet jutalmat vagy 2 rossz biintetését beszédes példak szemléltetik. A xabalista szamara viszont a Szentiras a megértés negye- dik, misztikus szintjét képviseli, amennyiben aprdléko- san részletezi a felsé vilagok természetét s az ezekbe va- to bejutas mddjat. Ennek eléfeltétele azonban az atlag- emberek tudatallapotatdl velejéig kiilonbézé lélekallapot. Mindenki részesiil a lelki ébredés nagy pillanataiban, melyekhez valamennyi foldi halandénak joga van. E pil- lanatokban a vilag egészen mas, hétkéznapi szavakkal kifejezhetetlen arcat mutatja. Ilyen alkalmakra sor keriil- het nagy lelki megrazkédtatas hataséra vagy éppen a csdndes elmélkedés 6raiban, a szerelem és gyiilélet iz- zasaban, esetleg a teljes kdzémbisség dllapotaban. E tisz- ta, athato lelkidllapot kiiléndsen gyakori a gyermekkor- ban, s mély benyomast hagy maga utan, akar egy idegen orszag emléke, hiszen voltaképpen errél is van sz6. Ha- sonlo pillanatokkal ajandékozhat meg benniinket az ifjd- kor és felndttkor is, még ha menthetetleniil tovaillanak, elenyésznek is e ritka és draga pillanatok, s nincs féldi mod a megallitasukra. Kabitészerekkel is kivalthaté va- lamiféle eksztazis, ez azonban testre-lélekre egyarant ar- talmas, és semmiképpen nem javallhaté. A hasonlé dlla- potok tudatos elérése és megtartasa nagy gyakorlatot igé- nyel. Ez a Kabala célja. Valaha a Biblia misztikus vonatkozasai irant érdekl6- d6k elsésorban az iras két részletét tanulmanyoztak: a Genezis bevezeté fejezeteit, valamint Ezékiel proféta kényvét. Ennek az az oka, hogy az elébbi a teremtés ki- bomlasat felsé nézépontbol abrazolja, mig az utdbbi a vi- lagegyetem alulrél valé szemléletével szolgal. A terem- tés mtive és a szekér mtive elméleti és gyakorlati tanul- manyokat egyként jelentett, s céljuk az volt, hogy a 27 kabalista réviikin a természetfeletti vilagba emelkedjék. Az efféle kirandulasok azonban nem éppen veszélytele- nek, mivel csak az léphet biztonsaggal egy masik létsik- ra, aki mindkét vilagban szilardan meg képes vetni a 1a- bat. Ezért tilos a Kabalat a teljes érettség eléréséig gya- korolni, ha nem is években, hanem vildgi fogalmak sze- rint mérjiik az érettséget. A stabilitas létfontossagu k6- vetelmény a Kabalaban. Helytelen indittatasbél nem sza- bad a Kabala utjara lépni, pontosan sajat érdekiinkben. Semmiképpen nem tandcsos jatszani az Igazsaggal, 1é- vén hogy a beavatas els6é lépcséfokain az ember leg- elészér dnértékelésével szembesiil, s bizony csak keve- sen alljak meg illuzidik elvesztésének prdbajat. A kévetkezékben az els6é harom megkézelitésméddal éliink a Kabala elméletének és gyakorlatanak felvazola- sakor. A misztikus néz6pont elsajatitasa az Olvasé sajat feladata az ismertetett elvek alapjan. Ez esetben vagy sze- meélyes kapcsolatok révén keriilhet kapcsolatba az 16 ha- gyomannyal, vagy kizvetlen megvilagosodas altal; azaz, ha a felsébb hatalmak is igy akarjak. Addig nincs mas dolgunk, mint a megfelelé felkésziilés. Anagy fa révid leirasaval kezdjiik tanulmanyainkat. Ne feledjiik azonban, hogy minden viszonylagos, hiszen még a kabalista irodalom is a természeti ember nyelvét és ki- fejezéskincsét hasznalja, s mindéssze az egység kaleidosz- k6pjaval szolgalhat, amennyi fejletlen természeti Allapo- tunkban egydltalan megérthet6. Csupan az Ur dolgozik abszolut fogalmakkal. 28 3. Az Acihit nagy faja Isten nem létezik. Isten tul van a létezésen. Isten Ajin — a Semmi. A semmibél jon azutan az En Szof, vagyis a végtelen mindenség. Az En Szof hatartalansagan beliil a valami a meg nem nyilvanult valésagba nyilik, ahol t6- kéletes némasdgba és mozdulatlansagba burkoldédzik. Némely kabalista a vég nélkiili helynek nevezi ezt a te- riiletet. , Avégtelenségbdl sziiletik az En Szof akarata. Ez 6ssze- huzédasaval, vagy ha ugy tetszik, kitagulasaval lehet6vé teszi, hogy a meg nem nyilvanultbdl felmeriiljén a meg- nyilyanult vilag. A rejtettségbdl eléaramlé En Sz6f akara- tat En Sz6f Aurnak, fénynek nevezik — ezt jelenti az aur héberiil -, ami az akarat szimbdluma. Hogy a fény mi- ként hatja at a meg nem nyilvanult létezést, évszazados vitak targya. Nem annyira nézetkiilénbségrél] van azon- ban sz6, mint az isteni esemény minél pontosabb jellem- zésének vagyar6l, amelynek valodi természetérél csak maga Isten adhatna szamot. Szamos hasonlat sziiletett, ezek azonban nem tébbek széképeknél. Sajnos gyakran valosagtar talmat tulajdonitanak nekik. Az egyik ilyen hasonlat arra, miként nyilvanul meg elészir az akarat a meg nem nyilvanult létezésbél, a ki- terjedés nélkiili pont. A megnyilvanult létezés eme pontja minden létezé és eljévendé forrasa. A vagyok ez, amit a kabalaban az elsé koronanak, az éregnek vagy a fehér fejnek is hivnak. Innen aramlik ki a tiz hang, amelyek létrehozzak a viszonylagos vilagot. A tiz isteni alapelv, Isten attributumai, vagyis a szefirak egy szemvillanas alatt szikraznak fol, akar egy 6rék villam. A szefirak a Keter vagy korona, a Hokma vagy bdlcsesség, a Bina vagy megértés, a Heszed vagy kiny@riilet, a Gebura vagy itélet, a Tiferet vagy szépség, a Neca vagy 6rékkévald- sag, a Hod vagy visszaverédés, a Jeszod vagy alapzat, 30 végiil pedig a Malkut vagy kirdlysag. Létezik egy tizen- egyedik szefira is a Bind és a Heszed kézott, a Dat vagy tudds, ennek azonban kiilénleges szerepe van. Egyik- masik szefiranak tébb neve is van, ugy héberiil, mint magyarul. A Geburat példaul, amelynek szdtéve annyit tesz, hatalom, Dinnek vagy Pehadnak is nevezik, ez pe- dig itéletet és félelmet jelent, mig a Hdd és Neca sze- firakat dicséségnek és gyézelemnek is forditjak. A jelen munkaban alkalmazott elnevezések az eredeti héber sz6- tévet veszik alapul, igy példanak okaért a Héd visszave- rédésként valé forditasa tékéletesen érthet6, amig a gy6zelem semmit sem drul el a szefira szerepérél, nem szolvan arrol, hogy ugyanevvel az elnevezéssel illetik né- hanap a Tiferet szefirat is, tovabba az Acilut vilagat. Ha- sonloképpen 6rékkévalésagkeént forditjuk a Neca szot, ami szefirotikus dsszefiiggésben ismétlést vagy végte- len kérforgast jelent. A hagyomiany szerint a szefira sz6 zafirt vagy felszik- raz6 fényt jelent. De nevezik még szamnak, fokozatnak, edénynek, erének, kéntésnek, koronanak, hogy csak né- hany elnevezést emlitsiink. Mindez a héber nyelv és a Kabala rugalmassagarol arulkodik. Megcsontosodott dogmak nem kétik meg a keziinket, ha az alapelvek val- tozatlanok is maradnak. Valamelyik évszazadban a szefirakat Isten belsé arcainak hivtak, egy masikban ésidéknek; ami fel is veti elrendezédésiik kérdését. Az elsé koronaban kifejezett egyb6l kiindulva a téké- letes megnyilvanulé egység kettéhasad, s ez a masodik stadium aktiv manifesztacid. Ezt passziv ellentétparja egé- szitette ki, tette teljessé; ily médon tehat az egyensulyi pontbol mar harom szefira keletkezett. Kapcsolatuk azon- ban nem volt tékéletes, mivel az isteni akarat fesziiltsé- get idézett elé kézéttiik. A mostanra viszonylagos léte- zés szempontjébél mégis azt mondhatjuk, megvaldsult kéztiik bizonyos egyensuly, ha ki-kibillent is, s folyama- tosan helyre kellett igazitani. E harom szefirat a mai na- pig mennyeinek nevezik, s az drék istenit képviselik a megnyilvanuld létezésben. Ok a szentek szentje. Az év- szazadok soran sokféleképpen emlegették a mennyei har- 31 mas aktiv és passziv pdlusait, ezek k6ziil is a leghataso- sabb talan a Nagy apa és anya megjelélés. Szerepiik az alabb vazoland6 bonyolult rendszeren beliil az volt, hogy jellemezzék a kényériilet és szigor szembendllo s egy- mast kiegészité két pdlusat vagy oszlopat, melyek fol- dénjarobb meghatdrozas szerint az eré és forma pillére- iként is ismertek. Ugy tartjak, hogy a Hokma vagy bél- csesség volt az elsé gondolat, miutan az Akarat kiaram- lott a Keterbél, azaz a koronabdl, mig a Bina, vagyis a megértés jelentette e gondolat passziv megformalasat az isteni értelemben. A tovabbiakra csak akkor keriilhetett sor, amikor a Keterbél kiarad6 akarat a kézponti oszlo- pon lefelé sugdrozva atsegitette a villamfényt a nem- szefira Dat képviselte hézagon, hogy innen tovabbjutva magaba szivja az aktiv oszlop energiajat. Ez a hézag vagy hangk@éz szakadékként ismert, s kulcsfontossagu szere- pe van az er6k féHe aramldsaban a létrejévé fan. Az energia a Heszednél, vagyis a kényGriiletnél éri el az eré pillérét, amelynek alapelve az eré kidraddsa. Itt névekszik, terjed ki a megnyilvanuld létezés, ami azon- ban szétszérodna, elfecsérlédne, ha a Gebura, a korlato- zas elve nem tartana kordaban. Ez egyuttal azt is megvi- lagitja, miként hatnak egymasra a szefira-parok végig az egész fan, kiegyenstilyozva, ellenérizve egymast, mikéz- ben feliilrél iranyitj4k 6ket, s maguk is hasonl6 szabalyo- z0 szerepet téltenek be az alanti szefirakkal szemben, aho- va az energiat tovabbitjak. A korai kabalista irodalom az elsé vilagok sziiletését kiegyenstilyozatlan allapotként jellemzi, amikor egyik vagy masik pillér valt egyeduralkod6va, ugyhogy az egyik vilagegyetem szétrobbant a tulhajtott aktivitastdl, mig a masik magaba roskadt a tulzott magaba huzddastol. ,,Szi- gor vagy Itélkezés nélkiil”, mondja a Talmud, , eluralkod- na a vilagon a gonosz, kényGriilet nélkiil viszont elvisel- hetetleniil zord volna a létezés.” A megfelelé egyenstly bedlltaval a vilagegyetem stabilla valt, ha bizonyos hata- rokon beliil is. Barmi, ami kiviil esik ezeken a viszonyla- gos normakon, veszélyeztetheti azokat, s életre hivja, amit jelképesen gonoszként emlegetiink. Ezzel parhuzamos 32 5. abra. Villdmfény, oktdv és a két arc. Az dbra a fa két oldalan aldéradé energidt szemlélteti, mig a gyujtépontok a kézponti tengelyen taldlhaték. A felsé és als6 arcok A Sent, mint lent” egész vilagegyetemre érvényes alapelvét vi- lagitiak meg. az emberi test felépitése és mtikédése. A névekedés vagy visszafogottsag, azaz az energia vagy forma bar- mely — molekularis, sejt szinten vagy az egész szerve- zetben térténé — tulhajtasa betegséget, akar halalt is okoz. Amiként az emberi szervezetben is elengedhetet- len a megfelel6é egyenstly, ugyanez a helyzet a nagy fa esetében is, hiszen az emberi test ennek alapelvei sze- rint épiil fel. Avillamfény utjat kévetve a Heszed és Gebura kézotti kapcsolat teremti meg a maga szintézisében a Tiferet szefirajat a k6zponti tengelyen. Ezt az alsé harmassagot némely kabalista az isteni érzelem és erkélcs harmassa- gaként emlegeti. Ennek az elnevezésnek az értelmét csak késébb fejthetjiik meg, amikor a fat az emberre vonat- koztatjuk, aki alkotoja képére teremtetett. Az ,érzelem” megjelélés alkalmazdsa az Acilut vagy kidradas vilagara sok bajt hozott a kabalistak fejére az évszazadok soran, lévén hogy féldhézragadtabb kortarsaik mindent sz6 sze- rint értettek. Az adott kor ortodox valldsi intézményei nem egy alkalommal utasitottak el kabalista miveket, mi- vel itéletiik szerint a masodik parancsolat szellemével dsszeegyeztethetetleniil beszéltek Istenré]. Pedig ez a pa- rancsolat a léten tuli abszolitra vonatkozik. Az Acilut vi- lagat, amivel a fenti kabalisztikus utalasok foglalkoztak, ég és fold tavolsg valasztja el az Ajin, avagy a Semmi birodalmatol, s a latomasos kabalista mi, a Siur Qoma részletes leirasai, s6t még a Zohar is, Adam Kadmon, az elsé ember mivoltdra vonatkoztak. A fej, a szakall, akar még az isteni test is, tovabba ennek méretei nem voltak egyebek az Acilut vilaganak lefestésére szolgalé metafizikus jelképeknél. E hasonlatok nélkiil a természeti ember mit sem tudna a Kiaradas vilagarol. Ezért valha- tott az életfa a Kabala leginkabb elfogadott szimbéluma- va, hiszen nem csupan elméleti-gyakorlati utmutassal szolgalt, hanem azt probalta kérvonalazni, ami sem égen, sem féld6n nem volt lathaté és kézzelfoghato. A Tiferet szefira a fa szivében helyezkedik el. Féluton fekszik a legfelsé és legalsd szefira kézétt az egyenstly oszlopan. Gyujtopontként életfontos szerepet télt be, 34 BERIA Teremtés JECIRA Megformdlds ASZUIA Készités . 6. abra. Az Acilut négy vildga. A kidradds Grok vilégan belil négy szintet kiilénbéztetiink meg; ezekb6l sedrmaznak az als6 vilagok. Habdr e négy szintet a kabalisték a legkii- lénbz6bb elnevezésekkel illetik, abban valamennyien egyet- értenek, hogy e négy birodalom jelen van tigy ezen, mint minden kivetkez6 fan. egyesitvén s kiegyenlitvén az itt keresztez6d6 Ssvények- bél idedramlé energiat. Szépségnek és ékességnek egy- arant nevezik, mivel a tébbi szefira folyamanyaként jott létre, s veliik ellentétben nincs mas szerepe az egyszerti létezésnél. Salamon tronusanak is hivjak, annal a nyilvan- valo oknal fogva, hogy épptigy kézlekedik a bilcsesség és megértés, valamint kényériilet és itélet szefirakkal, mint az alantiakkal. Mivel a nem-szefira Dat, tudas alatt foglal helyet, ,,Te”-nek vagy ,,Szent-dldott-legyen-O”-nek is nevezik. E nevek az isteni jelenlét megnyilvanuldsara utalnak a létezés szivében. A Tiferet a Héd és Neca szefirakkal karéltve a harom mennyei szefira alacsonyabb szinti tiikorképét képvi- seli. A Keter, Hokma, Bina és Tiferet altal kozrezart geo- metriai alakzatot a Tiferet, Neca, Hod és Malkut altal alkotott formacié ismétli meg; e kett6héz képest a Dat és Jeszéd hasonlé helyzetet foglal el. Felsé és also arc- ként a kényGriilet fels6 komplexusat és a szigor alsé rendszerét hozzak létre, ilyeténképpen a fold és ég - hogy tjabb hasonlattal éljiink - viszonya a jobb és bal oldali oszlopét tiikrézi, csak most nem a fiiggéleges, ha- nem a vizszintes tengelyre vetitve. A kényériilet, itélet és szépség erkélcsi harmassaga kiilén haromsziget for- mala két arc kézott, amely kulcsfontossagu szerepet jat- szik a fa fels6 és also részei - azaz az isteni és emberi - k6zétti kapcsolatban. A Neca vagy érékkévalosag és a Hod vagy vissza- verédés a két legals6 szefira a két széls6 oszlopon. A Neca az Eré oszlopan energiat aramoltat a rendszerbe, mig a Hd visszadramoltatja ezt a fa mentén. Ez azért lehetsé ges, mert — mint tudjuk - tiz menora volt hajdanaban a templomban, ahol minden egyes fa az Acilut nagy faja- nak egy-egy szefirajat képviselte. Ez elomozditja a szefirak egymas kézitti kapcsolatait, s lehetévé teszi, hogy az egyes szefirak egyszerre rendelkezzenek a jellegiikbél adédo aktiv vagy passziv tulajdonsagokkal és egy teljes fa minden jellemvonasaval. A fan beliili fak gondolatat azutan tovabb szalaztak, bontottdk a kés6bbi kabalistak. (Minden kabalistat mas foglalkoztat.) A fa isteni nevei 36 x6z6tt a Hodot és Necat seregeknek is hivjak: ezek az isteni passziv és aktiv aspektusait egyarant magukban foglaljak, s ezaltal valnak alkalmassa szerteagazo felada- aik betéltésére. A Necat és Hédot az els6é ember, Adam Kadmon jobb és bal oldali labaként is emlegetik, ami ta- masztd, erésit6 szerepiikre utal. A Jesz6d, a fa alapzata az oktav utolsé hangkézeként szerepel, amely a Keter els6 Déjabdl bomlik ki. E szerint azenei hasonlat szerint a ré és mi hangjegyeket a Hokma es a Bind szefira szélaltatja meg, mig az els6 hangkéz a Datban talalhaté. A Heszed a fa, s a sz6 a Gebura. A ké- zépen lévé Tiferet az oktav leglényege, itt egyesiil mind- az, ami létrejétt s ami eljévend6. Sajat hangjegy nem rendelheté hozza, hiszen ezek egységét jelenti a kezdet és vég kézétt oda-vissza fesziil6 nagy huron. A Neca és Hod tovabbitja az energiat az utolsé hangkézhéz, mielétt elérne a Malkuthoz, amely azutan er6bél, formabdl és tudatossagb6l allvan az isteni lényeg legstiribb, egyuttal leggazdagabb elegyét nyujtja. A Jeszéd vagy alapzat és a Malkut vagy kirdlysdg k6zotti kapcsolat rendkiviil saja- tos, mivel a Malkut az egyetlen szefira, amely nem all kézvetlen dsszekittetésben a Tiferettel. A Jeszéd ezért egyszerre télti be a hid és az akadaly szerepét a le- és felfelé 4ramldé erergiaval szemben, s imigyen igen fontos pontot képvisel a Kabala elméletében és gyakorlataban. Egyszersmind azt is elmondhatjuk, hogy az als6 arc kéz- pontjaban iil. Az dsszes alsé szefira gyujtopontjaként a megnyilvanulas elsé és utolsé lépcséfokaként tartjuk sza- mon, a mindenek forrasab6l — azaz a viszonylagos vilag- bana Keterb6l—kiarado s oda visszaaramlé energiaaram- lasban. A Jeszddban kel életre, dlt alakot a kép, s lehel életet, 6mleszti at az akaratot a Malkut anyagisagaba. A Malkut, a kiralysdg, ugy tartjak, az isteni jelenlét, azaz a Sekina lakhelye. Mivel az Acilut isteni vilaganak legelemibb szintjét képviseli, egyuttal utolsé stadiuma Adam Kadmon megnevezésének, teremtésének, alkota- sanak és készitésének, akinek laba a megtestesiilt em- ber legfels6 testrészeivel érintkeznek. Ez, a nagy fa leg- aljan elhelyezked6 szefira tavolrél sem a legjelentéktele- 37 nebb. Valdjaban minden szefira egyenértéki egymassal, mivel, amint azt Adam Kadmon, az elsé ember jelképe is szemlélteti, egyetlen lény szerves, ésszetartozé részeit alkotjék. A Malkut a kidradds utolsé stédiuma, a terem- tés vilaga folott huz6d6 drdk birodalom. Ime, igy jot lét- re, s szilardult meg minden fak kézott a legels6, amelybél az dsszes alsdbb vilag szarmazik. A bal egyensulyba ke- riilt a jobbal, a fent a lenttel, s mindezt az dsvények és harmassagok rendszere kitétte Gssze. Ez az ésfa min- den ezt kévetéen teremtett, megformalt és készitett szer- vezet mintdjaul szolgalt, s a vilagmindenséget kormany- 26 torvények foglalataként értelmezheté. Formajaban, erejében, akarataban mindenek egységét és forrasat fe- jezte ki. E rendszerben felleljiik az ellentétek egységét, a tiz egymasbdl kifejléd6 stadiumot, amely a tudat kizponti tengelyéhez rendelte a harmassagok sorat, mely utdbbit az oldalpilléreken aktiv és passziv harmassagok szegé lyeztek. A mennyei haromszég alapjan felépiilé harmas- sagok tovabbitottdk az alaszallé akaratot a vilag legtavo- labbi sarkaig. Amint a villamfény oktavja végighasit a korona és ki- ralysag k6zétt, majd mindezt megismétli ellenkezé irany- ban, azt is mondhatjuk, hogy négy nagy fokozat alapjan bomlik ki. Gondoljunk Esaids konyvének szavaira: ,,Min- dent, a ki csak az én nevemrél neveztetik, a kit dicsésé- gemre teremtettem, a kit alkottam és készitettem!” (saids, 43:7.) Ez az Acilut fajan jelenlévé négy szint (Id. 6. abra) harom also vilagot hoz létre, amelyek id6r6l idére valtozatlan 6rékkévalésagabol atfejlédnek az Idébe, azaz a sziiletést, névekedést, hanyatlast és halalt magaval ho- z kozmikus létezésbe. Ezek a Semittétnak is nevezett nagy vilagciklusok nem egy kabalista képzeletét felcsi- gaztak. Ennek fényében megvildgosodik a kiilénben homialyos jubileum kifejezés értelme is, amely egy koz- mikus ciklus végét jelenti, amikor minden Jétezé vissza- tér az Acilut isteni vilaganak tékéletességébe. Mivel je- Jen kényvemben elsésorban a Kabala gyakorlataval fog- lalkozom, ezért csak nagy vonalakban vazolhatom a vila- gok sziiletését. 38 socom tL YE KIARADAS VILAGA TEREMTES VILAGA MEGFORMALAS VILAGA 7, abra. A négy vildg sziiletése. A kidradds vilagabél meriil fol a teremtés vildga. Az Acilit alsé arcabél jon létre a Berija fels6 arca, amelynek alsé arcdban azutén megszii- letik a Jectré felsé arca. Igy folytatédik tovdbb a sor, amig csak ki nem alakul a négy egymdsba kapcsolodé vildg teljes Sonadéka. Ez a séma egyike azoknak, amelyeket a kabalisték a vildgegyetem jellemzésére haszndlni szoktak. Az Acilit az a vilag amelyet a meg nem nyilvanulobél Isten tiz hangja hivott életre. Az En Szof Aurbdl arad ki, igy az egymastol elkiiléniilt vilagok az Acilut négy szintjéb6l aramlanak eld. Imigyen az isteni teremtder6b6l sziiletik meg a Berija vilaga, amely az Acilut fajanak kézepéré] szdkken szarba 6nallé faként. Az energia azu- tan tovabbarad, s a Berija kozmoszabdl felmeriil a meg- formalds vilaganak faja, melynek gydkerei az Acilut jeciratikus szintjén 4gaznak szét. Hasonloképpen a kidra- das vilagdnak Aszija-szintje létrehozza a készités vilagat, amely a Jecira vilaganak kézepéb6l székken szarba. Ily médon rendre harom alsébb vilag keletkezik a valtozat- lan egység isteni vilagan beliil. A kabalista irodalomban szamos valtozata van annak, miként illeszkedik egymasba a fenti négy szint az Acilut fajan, de a vilagoknak és egymassal valé kapcsolatuknak is tébb modellje létezik. Ezekré1 valamennyirél elmond- hatjuk, hogy nem egyebek hozzavetéleges megkizelité- seknél, az objektiv vilagr6l sziiletett szubjektiv nézetek- nél. ,Mindez csupan a mi szemszégiinkbél igaz”, mond- ta egy régi kabalista, és minden attdl fiigg, a fa melyik pontjarél beszéliink éppen. Minden egyes szintnek sajat térvényei vannak ugyanis. Konyvemben ezekbél a rend- szerekbél valasztottam ki magamnak egyet. 40 A. A teremtés mtive Az Acilut vilaga isteni dicséségként is ismeretes. Ez az orék, valtozatlan vilag a kidradds tékéletes birodalma- ként mar a teremtés kezdete elétt is létezett. A vilagok rendjében itt lép egymassal kapcsolatba az En Szof aka- rata az alanti valtozo vilagokkal, melyekben mi éliink, s megtestesiilt létezésiinket folytatjuk. A Biblia nyité stré- faja a kévetkez6 szavakkal jellemzi ezeknek az also vila- goknak a teremtés¢t, ,Kezdetben teremté az Isten az eget és foldet”. Rendkiviil fontos, hogy Isten neveként a hé- ber ELOHIM sz6 all, lévén hogy a Kabalaban ez az Isten- név az Ur szigort vagy passziv oldalat képviseli, mig a JAHVE a kényoriiletes és aktiv aspektust jelenti. Ezek Hokmé-Bina kapcsolatban allnak a Keterrel, amely az EHJEH, vagyok. Egyiitt a mennyei harmassdgot alkot- jak, amely az alanti szefirdkban mint a Teremté, azaz a Berija vilaganak keterje nyilvanul meg. Mi tobb, a ,kez- detben” szohaszndlat arra enged kévetkeztetni, hogy a teremté megnyilvanulds elhagyta az Acilut valtozatlan vi- lagat, s belépett a kozmosz idé kormanyozta vilagaba, amelynek létrejottét a Genezis elsé fejezete ismerteti. A teremtés vilaga az Acilut Tiferetjéb6] meriil fol, és nem, mint a Kabala sok tanulmanyozdja képzeli, a Malkutbol. Ami nem kis kiilénbség. Az Acilut Tiferetje megegyezik a Berija keterjével, ezért a kidradas alsé ar- ca egybeesik a teremtés fajanak fels6 arcaval. Ez az alap- elv érvényesiil végig az egyes vilagokon keresztiil, egé- szen a mi vilagunkig, ahol tébbek kézétt megfigyelhet- juik, hogy a lélek dsszefonddik a testtel, mégsem fiigg téle teljes mértékben. Mindez a vilagok kiilonvaldsagara s kapesolatara is j6 példa. A kiaradas szintjén minden tisztan isteni, legalabbis a Ketertél Tiferetig, ahol mar kezdetét veszi a teremtés. Ide, a Tiferetbe arad az dsszes Acilut-beli szefira vagy 41 Istennév. A Kabaldban az alsobbrendi JAHVE névwvel jellemzik. A Berija, vagyis teremtés Keterjeként a leg- magasabbrendi teremtett lény, Metatron lakhelye, aki Isten kiildétteként kormanyozza az dsszes kifejl6dé te- remtményt. A teremtés eme koronajabol meriil {61 a Berija ket mennyei szefiraja, Hokmaja és Binaja, amelyek egyszer- smind az Acilut Necajanak és Hodjanak feleinek meg, azaz JAHVE és ELOHIM seregeinek. Ok valnak az alan- ti vilag Apjava és Anyjava. Eztan tovabb halad a nyolcszo- ros villamfény, amirél a Genezis els6 fejezete is beszél: »Es az Isten lelke (Riah ELOHIM) lebeg vala a vizek felett”. Sikeriilt tehat atkelni a Berfja-beli Dat szakadéka vagy mélysége felett, és megteremtédétt, ugyan egyelére formatlanul, a Jecira viz altal jelképezett vilaga. A Gene- zis emlitett fejezete a tovabbiakban elmondja, miként hiv- taeld Isten a vilagossagot, s valasztotta el azt a sdtétségtél, mas szoval, miként teremtette meg a Berija fajanak jobb és bal oldali pilléreit. A ,nevezé” ige arra utal, hogy egyel6re az Acilit alsé arcanal jarunk. [gy folytatédik to- vabb a teremtés tébb stddiumon vagy napon keresztil, amig azutan a hatodik napon, azaz a Berija Aszija-beli szintjén, Isten embert teremt ,,a mi képiinkre és hason- latoss4gunkra”. A tébbes szam elsé személy a Teremt6 sokarcusagat hangstilyozza, egyuttal ndi és férfi vondso- kat egyarant hordozé emberre, tehat androgiin Adamra utal. Itt, a Malkutnal ér véget a Berija faja, ahol az dsszes pillér Ssszefut. Sok kabalista vallja, hogy a Berija fajanak het alsé szefiraja megegyezik a teremtés hét napjaval. Masok a hat kiils6 szefirat a hat napként értelmezik a Keter els6é déja és a szombatnap feloldé doja kézétt, ahol az els6 és az utolsé hang egy és ugyanaz. Megint masik iskola a fa k6zponti tengelyének hét szintjét nevezi napoknak, mi- kor is az ember a hatodik napon valik ki a Berija Jeszod- jabol Isten képmasaként. A fenti nézetek mind megalljak a helyiiket, s attdl fiiggéen alkalmazhatok, miként értel- mezziik az oktav vagy a harmassag térvényét. 42 Minekutana az Ur (azaz, a Malkutnak megfelelé Isten- ewvel, ADONAJ) megpihent a Malkut hetedik napjan, ész- revette, hogy nincs ember, aki a foldet mivelje. Ez azt jelenti, hogy mikézben a Jecira felsé arca benne foglalta- tott a Berija alsé arcaban, alabb mar semmi sem volt, ami létrehozhatta volna az Aszija felsé arcat, amit az adama, -féld” sz6 is alahuz. Isten ezért ,,formalta vala az embert a féldnek porabdl”: ami annyit tesz, hogy lefelé haladt a Jecira fajin, ,elkészitvén” az elemek és tevékenységek vilagat, ,.és lehellett vala az 6 orraba (nesame hjim) élet- nek lehelletét”. El6ttiink all tehat az Edenkertben lako- z6 ember, mely utdbbi nem mas, mint a Jecira vilaganak felfelé a Berija egéig, lefelé pediglen az Aszija foldjéig nytlé kertje. Alabb az Aszija alsé arca a fold azon részé- vé valt, amely a Paradicsom kapuin tul teriil el. Amikor Adam és Eva elbukott, s el kellett hagyniuk a Paradicso- mot, az Aszija eme alsé arcaba szalltak ala, ahol dllat- béroket éltéttek magukra; ezeket mi, megtestesiilt em- berek a mai napig viseljiik testiink kiiltakardjaként. Mindennek dacara az Aszija fels6é arcaban kézvetlen kap- csolat létesiilhet az Eden alsé kertjével, és néha, tiszta, vilagos pillanatainkban magunk is beléphetiink e kert- be, ha nem is maradhatunk tovabb, mint hogy egyetlen futd pillantast vessiink furcsan ismerés szépségeire. Alabb, a harom also vilag bal és jobb oldalan teriil el a Kellipdtnak (Qlipot) nevezett birodalom, masként a Cse- repek vilaga. Ezek az egyenstilyukat vesztett erdk és for- mak dltal életre hivott jelenségek, amelyek tébbé nem uraljak a vil4gegyetemet, vagy nem hatnak ra jotékonyan. A kabalistak jelképesen démonoknak nevezik dket, me- lyek a Jecira angyalainak és a Berija arkangyalainak ne- gativ tiikorképei. Vannak azutan ennél is alabb lakozé elemi szellemek is, az Aszija also arcdban vagy még lej- jebb. E jelenségek nyilvanvalé okokbdl nemigen moz- ditjak elé szellemi fejlédésiinket, ezért a kabalistak csak a legnagyobb évatossaggal kezelik ezeket a vilagokat és lakdikat. Ha csak nagyon vazlatosan is, de attekintettiik te- hat az Acilut nagy fajat és a beléle kidrado alsé vilagokat. 43 Ondllé egységként ezek egy viszonylagos, megnyilvanult univerzumot képviselnek, sok-sok szintjével és pontosan behatdrolhaté térvényekkel. A legfébb térvények a kévetkezéképpen summazhatok: az egység szama egy; kett6 az egymast kiegészit6 ellentétek sz4ma; harom a nagy harmassag vagy hdrom fej; négy a vilagok szama; 6t az arcok szdma az Acilut Keterje és az Aszija Malkutja k6z6tt - ezt néha ot kertnek is nevezik; hat és hét az ol- dals6 és alsé szefirdk szama; nyolc hangjegybdl all a nagy oktav; tiz az dsszes szefira szama; legvégiil huszonketté a fat egységbe fogdé dsvények szama. Amint arra mar ramutattam, ugyanazt a jelenséget tébbféleképpen is leirhatjuk a Kabalaban, s szamtalan val- tozata létezik a négy vilag fajanak is. Talan a legnyilvan- valébb hasonlat Jak6b létraja, amely a foldén nyugodott ott, ahol Jak6b meghalt, s innen nyult az égig, mikézben az Istennek angyalai fel- és alajarnak vala azon” (Gene- zis, 28:12). Isten almaban tudatta Jakébbal, hogy mindig vele lesz, és visszahozza erre a féldre, amit neki és ivadé- kainak adott. Az dlom szimbolikaja Jakob normal tudat- allapotatél homlokegyenest kiilénb6zé lelkiallapotrél ta- nuskodik, s valéban, felébredvén a patriarka ki is jelen- tette: ,Bizonyara az Ur van e helyen, és én nem tudtam”. Ezutan félelemmel eltelve vette a kévet, amit a feje ala tett, és oltarnak allitotta. Miutan olajjal megszentelte, ami a feliilr6] alaaradé kegyelem jelképe, Béthelnek nevezte ela helyet, vagyis Isten hazanak. Ez a ké hasonlé hagyo- mdanybdl taplalkozik, mint amit a Zohar szerint a ,Szent- aldott-legyen-O” a szakadékba hajitott a vilagok teremté- se idején. Az utobbi kének felsé része egyébként tovabb- ra is kapcsolatban maradt forrasaval, mig alsé része bal- ra és jobbra hullott ala végig az egész teremtésen. Neve, Setija, alapzatnak is fordithato, s imigyen kapcsolatot te- remt a Dat szefira, azaz a szakadék és a Jesz6d, tehat a masik alapzat kézétt. Ez a viszonyrendszer vilagosan le- olvashaté az egymasba fonddo fak abrajarél, ahol a Dat és Jesz6d ugyanazt a helyzetet foglalja el a szefirak rend- szerében, ha kiilénb6zé vilagokban is. A hagyomany sze- rint ugyanez a k6 nem csupan Jakob parnajaul szolgalt, 44 EMBER BERIUA TRON JecIRA ( } SZEKER ASZIUUA exEKIEL 8. Abra. A négy vildg szimbolikus leirdsa Ezékiel elsé feje- zetében talalhatd. Itt a felsé vilagokat az inkarndlt, rab- sdgban lévé ember szempontjabol nézztk. A szekér tronjan Kadmon Adém iil. Itt taléthaté a Fold, a Paradicsom, a Menny és az isteni dicsdség. hanem ez volt az a tabla is, amire a Tizparancsolatot vés- ték. Azontul, a bibliai legenda szerint ez Sion hegyének, a Szent Hegynek talapzata is, tovabba David és Salamon templomanak alapja. Ezékiel latomasa a négy vilag leirasara szolgalé masik eszkéz a Kabalaban. Ezékiel proféta ugyanolyan tudatal- lapot-valtozdson ment keresztiil, mint Jakob, amely meg- szabaditotta természeti kételékeitél, s az Aszija szintjei folé emelvén Jecird-beli vilagszemlélettel ajandékozta meg (Ezékiel, 1). Amikor megnyilatkoztak az egek a pré- féta szamara, Ezékiel pompas szekeret latott, amelyet négy furcsa élélény mozgatott. A szekér félétt, a mennye- zeten feliil ,Jdtszék kirdlyi széknek formdja”, s ezen a tré- non ,latszék mint egy ember forméja”, ,Ilyen vala az Ur Dicséségének formaja” (Ezékiel, 1:26, 28). Figyeljiik meg a ,latszék” ismételt el6fordulasat a szévegben, amely az allegoria térvényeinek engedelmeskedik. Ismét a négy vilag jelképes megjelenitésével allunk tehat szemben. Ezékiel a Kébar folyo mellett a babiloni fogsag, mas sz6- val, az Aszija rabsaganak elszenvedéje. A szekér és a szent éldlények mar a Jecira vilagdba tartoznak, mig a tron a két vildgot elvalaszté mennyezet karpitjan tul a Berija vi- lagat képviseli. A kirdlyi széken Adam Kadmon iil, az ,,Ur Dicséségének” képviseldje az Acilut vilagaban. A széveg finom részleteit a kabalisték buzgén tanulmanyoztak az évszazadok soran, hiszen a Genezisben leirt négy vilag éles szemi megfigyelésével szolgal, ha az alsé vilagok néz6pontjabol is. 46 9. abra. Az emberi test. A biologiai szervezet ala van ren- delve a vildgmindenség trvényeinek, ezért abrazolhaté az életfa segitségével, amely minden énmagdban teljes, kicsiny vagy nagy létez6 kabalista modellje. A kulénboz6 szintu te- vékenységek harmassdgokba rendezddnek, igy épil fel a test mikrokozmosza. 5. A természeti Adam: a test Mielétt megindulnank felfelé Jakob létrajan, meg kell ismerkedniink a természeti Adam tulajdonsdgaival. Eh- hez kabalista szemszégb6l kell kGriilnézniink a minket kGriilfogé vilagban. Amegtestesiilt ember, azaz minden féldi halando, egy- szerre legalabb két vilagban él a négy koziil. Az Aszija faja alapjan a természeti ember tisztara szervi szinten az Aszija alsé arcahoz rendelheté, mig a testében lejat- sz0do biopszicholdgiai folyamatokat tekintve mar az Aszija felsé arcanak lakoja, ami egyuttal a Jecira vilaga- nak also arca is. Ilyeténképpen tehat mindkét vilagba bejarasa van. A Kabalaban hagyomanyos fordulattal él ve az Aszija also arca az alsé Fold, mig a felsé a fels6é Fold, ami megint csak megegyezik az Eden alsé arca- val. Ezért az a természeti ember, aki legalabb tudatara ébredt lénye felsébb vonatkozasainak, beléphet a Para- dicsomba. Sokak szamara ez nem tébb tavoli, elmosd- dott emléknél, még azokban a ritka pillanatokban sem, amikor magukra eszmélnek az Aszija alsé arcanak hét- k6znapi vilagabol. Az Aszija-beli Malkutban, amelynek anyagisaga a leg- stirtibb és leginkabb alacsonyrendt a négy vilag kéziil, nyugszik a hus-vér test négy alkotdeleme: a fold, viz, taz és leveg6. Ennek a négy elemnek a kilcsdnhatasa az er6 és forma 6rékké valtozé kérforgasaban hozza létre azt a fizikai testet, amely otthont ad lelkiinknek. Ehhez az elemi szinthez rendelhet6k példdul a csontok s a test szilard vaza, a testnedvek dramlasa, a szervezet légcse- réje, tovabba az égéssel jaro, sugarzd vagy elektromos jelenségek. Mind e tevékenységi szintek eleminek tekinthet6k, melyek soran a test anyagot és energiat vesz és hasznal fél vagy bocsat ki magabdl az életfolyamatok soran. Haldlunk drajan azonban nem ugyanazt a testet 48 ' ' } adjuk vissza a foldnek, mint amelyben vildgra jéttiink: alig maradt valami is eredeti anyagabol. Valdjaban ez csu- pan csak egy révid ideig volt veliink, néhany ordig vagy nehany esztendeig. Mindéssze az agysejtek egy részérél mondjak, hogy egyidések az emberrel, ezért létiink alap- ja bizony rendkiviil illékony. Lehet, hogy testiink tartal- maz annyi vasat, amibél kitelne egy szég, ez azonban érék vandorlasban van szervezetiinkben. Ugyantgy el- mondhatjuk, hogy a kérnyezé vilagban semmi sem 4l- landé, még a latszdlag legszilardabbnak tiné objektu- mok sem, amilyenek példaul a hegységek, lévén hogy az anyagok kémiailag vegytiszta formajukban is folya- matosan elttinnek és ujrakeletkeznek atomi szinten. Ezen tu) mar a tiszta eré és forma elektron-vilaga kévet-' kezik, ezen is til pedig a Meg nem nyilvanulo létezést jellemzé tr, ami hasonlo valosagot tiikréz, mint ami az Acilut Keterjén tul talalhaté. Ez tehat egyik jelentése an- nak a mondasnak, miszerint ,Keter a Malkutban van, és a Malkut Keterben”. A létezés elemi szintje folott talalhaté a novényi szint, melynek alapegysége a sejt. A sejt az eré és forma ato- mokbol és molekulakbdl allé szerves rendszere, amely azonban nem szervetlen, hanem é16 dllapotban leledzik. A sejtek lehetnek egyszertik vagy specializdltak, mégis valamennyien ugyanazon mintat kévetik, ami lehetévé teszi, hogy névekedjenek, taplalkozzanak, osztédjanak és elhaljanak ~ azaz szervetlen szintre juttassak vissza az életfolyamatokban szereplé elemeket és energiat. Az Aszija alsé arcan a sejt kulcsfontosségu szerepet tilt be, ha ez tébbféle médon nyilvanul is meg. A Malkut, Hod és Neca alkotta nagy harmassag hozza létre a névényi létezés szintjét, amelyben a Neca az aktiv energia-dra- moltaté tényezé, a Hod a passziv alkalmazkodas rend- szere, mig a Malkut a névényi létezés anyagi alapjait kép- viseli. E szefirakat membranésvények kétik dssze, ame- lyek a sejten beliili folyamatok természetes hataraul és szarérendszeriil szolgdinak. Ennek a nagy névényi har- massagnak a Jeszédban van a kézpontja, amely egy vi- szonylag 6nmagat kormanyzo léetezés dsszefogoja. A no- 49 vényeket a fenti harmassag szabdlyozza, energetikai vi- szonyaikat s formajukat az aktiv és passziv szefirak, vala- mint az alap, a Malkut kézotti egyensuly hatarozza meg. A tudat tengelyén helyet foglalé Jeszéd egy ritmuson ala- pulo s az dsszefutd dsvények ingereire valaszolé érte- lemr6l tanuskodik. A Jeszdot magukba foglalé kisebb harmassdgok szabjak meg az ingerlékenység, mozgas (ha csak a Nap felé fordulas is), valamint az anyag- és energiafelhaszndlas képességét. Ember létiinkre magunk is részben ezen a névényi szinten mozgunk, amikor né- veksziink, taplalkozunk, szaporodunk, majd meghalunk. A merében testi funkciék tehat ehhez a szinthez rendel- hetdk. A névényi ember az emberi létezés legalsé lépcsé- fokat képviseli. Sorban ez utan az dllati szint kovetkezik. Az Aszija al- s6 arcén a H6d-Necé-Tiferet alkotta kisebb harmassag, azaz a kizponti idegrendszerrel valé kapcsolat biztosit- ja az akarati megnyilvanulasokat. Barmely primitiv lé gyen is ez az akarat, mindenképpen a tudatossag maga- sabb rendi minéségét képviseli, és szélesebb mozgas- teret ad az allatnak, mint a névények rendkiviil sztikre szabott birodalma. A kézponti idegrendszeren at érzé- kelt valosag lehet egyszeri vagy bonyolult, az adott te- remtmény evoltcids fejlettségétdl fiiggéen. A birka el- mondhatatlanul értelmesebb példaul, mint a legkiilén- legesebb rézsahibrid, mégis ostoba jészag egy ember- szabasi majomhoz képest, de ugyanezt mondhatjuk el a szoban forgé majom és az ember viszonylataban is. A birka és a majom esetében mindéssze az idegrendszer bonyolultsagén mulik minden. Az embernél azonban mar egy masik vilaghoz tartoz6 valami is beleszél.a do- logba, vagy legalabbis a lehetéség egy magasabb tudat- tartomannyal valé kapcsolatteremtésre. A szintkiilonb- ség ugyanigy kvantum-ugrasnyi az ember és a majom, mint a majom és a rézsa vagy utdbbi és a term6féld ké- zott. A fold a k6 Jakob almaban, az égbe nyuld létra leg- aljan. Amiként az ember létezhet az emberi lét novényi szint- jén, ugy élhet a tisztan dllati szinten is. Az Aszija felsé 50 arcan harom emberi szint talalhato. Itt a névényi és alla- 2 allapotok ravetiilnek a Jeciré alsé arcara, ami a psziché daszabdlyozé kézpontja. A felsé Aszija és az alsé Jecira egybeesése magyara- zatot ad a természeti ember lelki felépitésének jellegé- re, Az ember nyugalom és tevékenység kézétt hullam- zo hangulatait biolégiai ritmusok szabalyozzak. Az egyik pillanatban izgalomra vagyik, a masikban mar békére. Egyszer telve van életkedvvel, maskor kimeriilt és élet- unt. Ezek a lelkidllapotok az aktiv és passziv energia- aramlds valtakozasait tiikrézik az Aszija fajanak egészén, ami magaban foglalja az oldalsé harmassdgokban kifejez6d6 fizikai, sejtszinti, kémiai és atomi egyensulyt is. Ezeket az oldalharmassagokat a szervek, szévetek, anyagcsere és elektromagnetikus szervezet kézponti harmassdgai fogjak dssze, s mindez egyiitt meghataroz- za a természeti ember mindennapi lelkiallapotat, ami- nek milyenségér6l egyszeri: Gnmegfigyeléssel is meg- gy6z6dhetiink. Létiink névényi szintjét az evés, iirités, ébredés és al- vas életfolyamatai szabalyozzak. Ha szaporodni nem is szaporodunk mindannyian, a tevékenység és nyugalom, taplalkozas ritmusainak valamennyien engedelmeske- diink, kiilénben elpusztulnank - amely sors ugy is min- den halandot utolér: a halal a szerves életet szabalyz6 nagy kérforgds egyik allomasa. A-fobb térvényeken be- lil aztan sok aprobb térvényszeriségnek engedelmes- kedik szervezetiink, példaul alégzés soran, ami nem mas, mint a levegé megevése és kiiiritése. Szamunkra azon- ban nemcsak az a fontos, hogy a természeti ember ala van rendelve e térvényeknek, hanem hogy tébbnyire nincs tudataban alavetettségének, olyannyira, hogy ezen a szinten nincs is sajat akarata. Tudom, sokak szamara elfogadhatatlan ez az allitds, teny és valé azonban, hogy a névényi létezés a leggyakoribb az emberek kézétt. Egész emberéltéket élnek le ugyanott, s élnek ugyan- ugy, mint apdik és anydik, vallanak ugyanolyan elveket a miveltség minden terjedése ellenére is. Ez a falusias szemellenzésség nem csupan az isten hata mégétti vide 51 kekre jellemzé, hanem a nagyvarosokra is, ahol milli- 6k vagynak biztonsagos, rendezett életvitelre, arra, hogy minél kevesebbet zaklassdk 6ket a kiilvilagbdl, s beliilré1 se kavarja fol semmi lelkiik békéjét. Az allati ember mar mas tigy. Mivel bizonyos foku sza- bad akarattal rendelkezik, megzavarhatja, s gyakran meg is zavarja a névényi emberek témegeit, akik a féldeken, gyarakban, hivatalokban robotolva fenntartjak a kézés- séget. Az ilyen emberek, mint példdul a Wright testvé- rek, akik addig nem tagitottak, amig meg nem szerkesz- tették repiilé masinajukat, képesek megrengetni és fel- razni a vilagot, mint valamikor Hitler és Napoleon is tet- te. Az allati embernek célja van, és kitarto; masra is va- gyik, mint a puszta kényelemre és drémikre. Fajdalmak- kal és csalédasokkal dacolva mindent meg is tesz, hogy elérje céljat, legyen az egy birodalom meghddoltatasa vagy egy tjszerii gondolat. Az ilyen egyéniségeknek bévibén van a térténelem, amely nem csupan a viszony- lag képlékeny témegek reakcidirdl ad szamot, hanem a sajat akarattal bird személyiségek gyézelmeirél és teljesitményeirél is. A természetben egy adott faj domi- nans egyede vezeti a hordat, s mikézben egy vezér ma- gasabb kozmikus eréknek is engedelmeskedik, minden- képpen az adott kézésség motorjaként tevékenykedik. Az allati emberek elég ritkak ahhoz, hogy észrevegytik éket. Tébbnyire szakmajuk csticsain jarnak, legyen sz6 kereskedelemr6l, tudomanyr6l, miivészetrél vagy poli- tikardl. Fémjelzdjiik az ambicié és a céltudatossag. Ez kiilénbézteti meg 6ket a névényi emberekt6l, akik ha almodnak is nagy tettekr6], mégis a biztonsagos kenyér- kereset nyugalmat valasztjak a kudarc kockazata helyett az allati ember versengé dzsungelében. A teljesen kifejlett természeti ember az Aszija fajanak Keterjéig jutott. Pszichobiologiai felépitése magaban fog- lalja az Aszija vilaganak és a Jecira alsé arcanak vala- mennyi szefirajat, pillérét, harmassagat. Ez azt jelenti, hogy képességei az asvanyi, névényi és allati szinteken tetéztek, s mint ilyen igen hatékony megtestesiilt lény. O az Aszija Adamja, a szerves foldi élet élharcosa. 52 Mint a f6ldi birodalmak foglalata ur planétank dllat- és wivenyvildga, elemei felett. Mégis, az Aszija Adamja ma- -zd. s arra a vilagra kénytelen szoritkozni, amelybe szii- etett, itt kell élnie, meghalnia: sok vallas ezt a \étezés

    You might also like