eee te — FOny tirsadalom - ha nyfltan esak pee Kontrontlédon ig. politikai hatalommal - a partéllam kvéziellenzéke? lehetet, & hh ltong sszében életben tartotta a jobboldali, kereszténydemolkrat vi : Be ay az 1960-a5 évekt6l fokozatosan csékkent a a oes téke,} a lakoss4g nagyobb részében valamilyen médon ~ ha na OTs mg. rondszeres gyakorlésaban, legalabb az értékrendekben 3 a, atttag 2 Valli regatta agyomanyos raliossdy ethosza, 1989 et yoy Oy Saalasehatir egyrést seabaddat vt a valléseyakorids, masreqas an a niluinossdgeldt a kisebb egyhézak, a keletivallésok manyosegyhizak (lssorban akatolisus egyhéz)lelkisgi moygu Kates, ova az vals mozgalmak.Egyrészt clock aq he 6a fllegaitésbl, akik mar it voltak, masrészt aleptck ay gn azok, alk adlg nem lehetek it, Egyscerreindult el tabbtle ayant fel6lintézményestlt sok minden, ami addig kézisségi-mozgalmj i kot, mstll (els 0sorban a hagyoményos egyhézakban, de nem vets a kizponti és aformalis intézmények mellet felbukkant az informant sult servezbiéslehet6sége. Ujdonsdg volt azis, hogy a rég stalls kn ségek jelentsrésze nemesak a vallési, hanem a politikai,a szocidlis sats turilis mezdn is megjelent, méghozz4 tobbféle médon: egyesek az dllanhy. talomhoz és a korménypértokhoz, mésok ellenzéki partokhoz. kt6dve sn mésok a civil tArsadalom és a helyi tarsadalom tényez6iként. ‘Az.utca embere széméra nemesak a Nyugatrol érkez6 régi-tj szektdk, kul szok, tj vallisi mozgalmak, New Age tipust kvézivall4si mozgalmak, hanen 22 Osi kelet valldsok kcilénféle irényzatai és a hazAnkban hagyoményos vallisck lelkiségi mozgalmai is tjdonsdgnak és érdekes vagy fenyeget6 furesaségnak szAmitottak, és szamitanak mind a mai napig. A lakosség dint tébbsége sc mara ekkortl jelent meg, az dtlagosnal t4jékozottabb és ktilfoldén gyakran meg. ‘orduldk sz4méra pedig ekkort6l b6viilt ki Iényegesen a vallési piac. Ekkortl vt léptéket (és tizezres-szdzezres csoportokban 6lt testet) hérom olyan val {isi magatartés, mely mar az 1970-80-as években is kitapinthat6 volt: f CSoportai, a hap “az akér fetucatnyi vallési esoportban, kézésségben, egyhazban is mest Alo, azokatkiprobal keresOk; 9 a ee serv icon anaes Kets orientécisval Gok esetben kts ee azok, Wa jdentitdssal) jellemezhetOk, akik sajat egyhszukon, «ooh 80 ket, kivil t8bbEKevESDE rendszeresen megfoy, nee Valls kizssegiyes sgekben is. és vallést Kezbese- indharom t{pus az0k Kérében gyakori, aki snma vasosakak” neverilk, Ok pedig a magukat ane fo médjén ‘Sak trol aomnepyedt alle A nem vison ge eo mile tanszcendens dimenzist feces) keresskmalets ge ois szialéhs teal M22 a maga médjn valstos eg ae Jagosndl nyitottabbal a szellemi djdonségolra akg lagi az i ri, inkenem nytt szAmunkra mély vals Ainény deme hasae ae avallasi élet trendjei a rendszervaltas utan Mig Nyugaton az. 1970-es évek leguégére kevés kvétlel (detatocik a Peter Berger figyelmét is felkelt6 neoptnkdsi karizmatikus mozalon isd Berge, 1998) mér leszdll6 gba Kerllnek az 1960-as évekbenelssoiban az Egyesit Allamokban keletkez6 6j vallasi mozgalmak, és er6sidni kezd az elvallista- Janodés, nélunk - ahogy Tomka Mikl6s fogalmazza - vilégnéetikerdesekben nyoma sincs a liberaliz4lédésnak (Tomka, 1995: 39-41), a hagyomanyos vals svetkezet jelent6s megvaltoz4sénak. Annak ellenére, hogy ekorméga vallsos emberek diszkrimindci6jénak enyhébb formai tovabb élnek, megindul a valést fellendiilés. Ez a folyamat parhuzamos a civil 6s a helyitarsadalom Wjdtle- désével: a mAsodik gazdaség, a mAsodik nyilvanosség, az Onszervez6d6 kul- turdlis 6s mdvészeti mozgalmak, a varosszépit6 egyesiletek, maid a politika g megjelenésével, és itt-ot (inkébb lazabb, mint szorosabb szilake dik is azokhoz. Ez a vallési éledés elsSsorban hazai forrsokb6l Koréntsem csupén a régi hagyoményok felmeleitést elent garinya, a varosi, a fatal es évek ele ota emelkea yre nagyobbszerepet Kapnak az olyay metaimak mint a FOKOIE, a Curso, a neahyn ly i 1 Ks karizmatikus MOZEalOm, a Hit fee a senso gat eurdpai eredetdek.® Ma a Katolikus Telit nm amen opiselnek mind a hazaiinditatasd, ming MO ink tHE mozgalmak. A bazaiak KB a Regnum Marigté jo eo pelyet Kap a hazai Kultdra Apolssa, Am ez ay ining oor onmdt oll, mentes a magyarkodst6l, A Roker.) A emjousdika vlig szegenyelhez, az alulrol épitkezs kez enyahez, abban a yKeresztény Z0ldek eh er molyan rokonszenveznek a hutterekkel, Fe oral ka Ojvilgban eredet sz ana eegeken nek A BokOr KOvetSI mégsem nevezhetgk koe alsa a morgalom alapt6atyja fatal Kordban erdsen hatot q népiek aie (G todalma), bimnuszuk dallamdul példaul a ,Megketéim fae kezdetd nepal vlasztottdk, A globalitds (68 talén aloha sania cet hasta Kaolikus Ielkis¢gi mozgalmakra, hogy. KSz6tt0 ‘aizmatiusindnyzat vata legerdsebbé, s mas mozgalmaknak (pédgulg Fokoiak, detdbb Klassikus szerzetesrendnek) is van mar Karizmatikus gy, ‘M985 6s 1988 kdzbt a t4rsadalmi és politikai szervezetekkel szemben| bizalom gyorsGtemben esdkkent, 1989-ben az egyh4zakba vetett bizalom min: den mas tirsdal intézmény irdntindl erdsebb volt, A vallas és az egyhdzak io! slainos (a nem hivOk részérdl is tantisftott) rokonszenv nagyobb vol mint maga vallisossi, 6s j6val nagyobb, mint a rendszeres vallasgyakoris, iletve az egyhzakkal val6 szoros Kapesolat (Tomka, i, m.; 42), Ez az egy. ‘atelmden pozitiv bedllitédas az 1990-es évek masodik felére jécskén megko- Pot nek egyik oka a tilzot (iredlis) vdrakozds volt, az. intézményeilb ‘sszellemi kapacitasukban is jdcskan legyengillt hagyomanyos egyhazak bee ee csodéra, amit az utca ember - meg is kévetelt oki az Ugynevezetttirténelmi egyt ‘ogndt jobbolal, kereszténydemokrata aellett 8 yr poetic hikus, 282 €8 fom erdtlesebben 5 sone (Nari ave) ols erederd d I eezet. ‘ai, art eniltalpons 6 nyt Fanci ered vison née a a, catty: weeatbtoat . ' ana 61 OF YALA ELISE Macyanosezgy lek harmadik oka edig az, rilvev6 tdrsadalommal nem dpolas ‘az egyhdzak irinti bizalom csbkkenesen hogy tse eyak a Bt lel6 kapesolatokat; Gyakran idee aaa Jelent6sey0k 6s szerepie ee oan és IehetOaégeiknek megtelel6 szerepet a civil iniadainn ne slvuknak lalkoztaka legsGlyosabh tArsadalm| problemakdal nc kenyen az. 140k jeleire, é nagyon sokszor képeelen Bionyoséstelemben gaz, hogy 020 vals dtamohigg a iwadnsége, morgalmak 6s egyhzak éppen a tenet epg yt, elhanyagolt vagy ol nem fogat terleteket hodotsk mop a yen nom vallalt eladatok megoldéséra vllaloziak, a talk mey re cahcnnd Kérdésekre Kinlak (yaktonimpozSnsanepyszer) vilkzokat veda (vagy nem mepcllGen) megsz6ltot reqeket slots mep, Hogy it nem egyszerden elvalistalanodsol van 2, atl ara dy, hogy mig az egyhdz\ ¢s valés szervezetekhez val6tartozss mérehe 1001 1998 Koz0tt valamelyestesblken, a magukatistenhvének tatdk ardnye ne vekszik.” Az 1989-es dllapothoz.képest a kilencvenes évek végére az dtmenets (1992-94-ig tart6) novekedés utén valamelyest csdkken a hagyomdnyon ere Jemben vet vallsgyakorl4s, A legnagyobb (katolikus) egyhzban (omba, 1996) a templomba jards példaul 1989 utén 1991-ig ké-hdrom szzaélkal emelkedie majd visszadl a rendszervalts eotiszintre. A kllencvenes években mend a nemzedékek vallésosségaban fennallé igen nagy klonbstg exbkken¢se is A fatalok kzbtt a vallést mezony két végpontjén elhelyezkedGk ardnya n6, {gy a kozeljivoben a vallasi kibontakozassal egyt a vallisossdg szemponts. 61 valdszindleg polarizslodni fog tarsadalmunk (Hegedis, 2000). irdnt szkséglt, a befogad és meger6sts kizdssd isnt talalkozik egyfel6l az nkiteljesttés ¢s a teljesitményfokozss, az érzésekben vald gazdagodas, az érdekes és katarti int a nagy kéndésekre adott kbzérthets ¢s gyakorlatias s képzett rétegekben egyre tbben akadnak olya- 070i stilust kovetnek, hhajlandok tbb- 1 TeagAltak eles érzé ek vollak a pirbeszédre 1026 csoportok. hdzak dita ela. ‘a bennik lappango azok az tj vallésiBe nee ee eee a eakatTy an kvdzivallési i ok id6t, Samelyekkel méd nyflik tagsagi elke, Ob ttle onthaté vagy erOslthet6 Klienst viszony kialans tS helyett a bari ek ippi valldsossiga” Magyarorszgon csak a jimert azoknak is els6sorban olyan mdatkorgey th im ,krisnds” epiz6djéra). Abban az idghen oe r ubok!helyttestették a rendszervilts utén pettk i ,poszthippi vilégban” ~ ahogyan aj vals Eee Peiiasikscas cial Thee aon een vere, 2 Ob vals KSzBssegekDen nagyy i sn pik orksegeel~amennyiben cz utébbi megmarad spate eras, 199: 38). © egyedKént a poszthippi vallésossdg eg ‘tie szeevég okkulizrasban és keletivall4sok nyugat formaipes veyameg on) Ea aa vallsossigahazainak is Ketségkvil fonts sata, tatia nem annyra az j val&si mozgalmakhoz és a New Age tipust kyiy falisokioa artoz6 esportok 6 KBzbsségek (elégge szerény mere) tag, ‘esban muatozik meg, hanem sokkal inkébb a maguk médjn vallasosok sarében. “ellemz6, hogy atucatnyi buddhista irdnyzat K6zil a dén Léma Ole Nydah) Atal alaftot Karma Deesen Ozel Ling (Tibeti Buddhista K6z6sség) képviseli 2 hacai budthizmas legpopulérisabb > legnagyobb létszémé vonulatat Kivi leet6s6g azok szdméra, akiknek kevés a szabadidejtk, de tudatosan ‘orekednek hogy id6nkent megalljanak és lazitsanak. Gk nem akarnak igazi buddhist van’ ebben a vallisi kbzsségben ~ inkabb Kliensek, vendégek, S Attila Ks a tig Kasands IsTVAN: 0) VALLAS! JELENSECEK MacYARORSzAcON 197 man” még mindig sokak sz4méra olyasmi, ami : mind a kereszténnyel.? imi szemben all mind a magyarral, Tiz- és negyvenezer Kizé beestlom azoknak a ktoikusolaa, reformed reformatu- 5 lamiképpen az oj ségek, valamint a New Age tipusd szellemi mozgalmak é saa i Tae -von- zaskorébe keriltek, mikézben tovébbra is eredetiegyhivah eos agial maradtak, par legtdbbjtknek valamelyest vagy jelent6s mértékben rene : egyhazaval. Syengilt a kapesolata A okettOs IdentitésG’, vayyis inkabd masodlagos identitdssa is jellemech, hnveknek 6t tipusat kulonttem el: ee = Eléggé sokan lépnek alkalmi vagy tartos kliensi kapesolatba olyan vallési kézbsségekkel, amelyek nem kivanjak sem a hozz4juk belépést, sem klien- seik kilépését abb6l a kézisségb6l, ahova korabban tartoztak. Ez esetben az Gj vallasi mozgalom éppen nem kézibsséget, hanem valamiféle-leggyak- rabban pszichoterépids - szolgaltatdstjelenta Kliensek szémara. Szép szAm- mal vettek részt az egyh4zukhoz lazabb szdlakkal kapesolédé katolikus hivek dianetikai kurzusokon, az Ezoterikus Tanok Egyhaza rendezvényein, akrisndsok fesztivaljain és el6ad4s-sorozatain, ilyen-olyan guruk megvilé- gosit6 szeanszain, sokan csupan puszta kivancsiségukat kielégitend6, de sz4mosan valamiféle vilégnézeti fogsdz6t keresve. * Kevesebben valnak kozdsségek tagiaivd, de azértilyenek is akadnak b6- ven. Miként mindig is voltak gyakorl6 katolikus, reformstus és evangélikus tagiai a szabadkOmtlves paholyoknak", a vallésukat tobb-kevesebb rend- szerességgel gyakorl6 keresztények j6 néhdnyan olyan tj vallasi kizss6g- gel erilltek lazdbb vagy szorosabb kapesolatba, amelyek vagy deklardltan "megengedik, vagy nem firtatjak a pdrhuzamos tagsdgot."" sakiene: ‘elemeket emelnek be életikbe, tevekenységeika ——Saatira, ——~ urusokon tanultakat, Bibwa-olvasdsi vagy gy tial A mens jmakat és énekeket ska kan anak kik nemrégiben Ketek egy srenmés | még az tsmerkedést szakaszban vannak, Zao dak cegyhazukkal, MER nem, ee iyenolyan okb6lalaposabban megismerkedtek egy q + Vaal ab abr eszkbensincsen belépni, bizonyos érigkellmiattrye’ Hast eslgaltalomszeren részt vesznek valli 6 gy ns ‘a misik alesoportot azok a mélyen vallésos atoliksay Képezik, koztuk paziskizéss6gi tagok és jeles lelki emberek, al ee ~abudd. ati gytiméakozo papa gesztusaira is hivatkozva ~azon fray ak, hogy ezekre a Kozosségekr is kiterjedien az Okumentkus kézeledse i vallasi js, ,vallési import” sz4tmazasi helye és fogadéi ‘Ahaza reprezentati vizsgilatok szerint hazankban nemigen haladja meg az egy seézalékot azoknak a magukat vallasosnak mond6 felnotteknek az. arénya, akikaz Gj vallsiKGzss6gekhez tartoznak (Tomka, 1995: 37). Az digynevezett térténelmi egyhézakon'> kivill a Magyarorsz4gon mar legalabb fél évszézada mkbdok kézilla baptista egyhaz és a Jehova Tanti egyhaz a legnagyobb let seAmak a maguk - csak a bemeritettekkel szémol6 ~ egyenként 30-40 ezer {6s tagségival. Ezek ki és elé sorolt be néhény Gj alapitasd vagy Magyar- orszégon mindéssze egy-két évtizede makéd6 neoprotesténs, elsdsorban pin- ‘osdi jellegd egyhaz. Kézilldk is kiemelkedik a vezet6i szerint 44 ezer tagot szémlél6 Hit Gyilekezete, amely az egyik legdinamikusabban fejl6d6, erdtelje- sen intézményesti6, egyhazias jegyeket is felmutat6, tj vallasi kézbsség hazénk- ands Istvan vatese ELEStoBe MAeraonztcoy 199 sta tea metodo a morm . “ ‘Sedmat. Taglétszdmat vezet6i tdbb mint eee ee ‘A mintegy kettucatnyl jonnan bejegyzet neoprotes 100-500 f6s, de néhényuk, mint a plnkdsdi és s7 ozss6gek létszdma eléri a két-héromezretis, Annem vallssok magyarors24gi irSnyzatai kizil a tucatnyi taglétsz4ma nem haladja mega kétezret, hasonls : weld csoportok%? Aziteridm yalés {lereenélewreeninn ate hie tucatnyi, szorosabb értelemben vett tj valést mozgalom létsedma 100-500 {6 gaat ingadozik. (A Csal6d peau 150, az Eayest6Egyhse minegy 200 {6s) Ezek a vallasi koz6sségek tagsdguk IétszAménak akdr tizszeresét (sItalaben két-haromszorosat) kitev6 témogat6i kirt is megjelélnek. J6val nehezebb a ket- 16s tagsdgot is megenged6 vagy a tagsdg helyett inkabb kliensi viszonyt ajanl6 ‘New Age tipusti mozgalmak hazai hatékorét megbecsilni, ‘A mozgalmak vezet6i szerint az. dkumenikus Baha'i tipusti mozgalom tag- séga ezer f6, a kett6s tagsdgot ugyancsak megenged6 Ezoterikus Tanok Egy- hd2dé 2500 (6, a Magyarorszagi Szcientol6giai Egyhazé tizezer {6 kori, m esettikben ~ f6leg a szclentol6gusok korében - inkabb Kliensi viszonyréllehet beszélni, mint tagsdgr6l. A kliensi viszony is sok{éle lehe: dtheti egyszeri jvasarlds" és ,dlland6 vendégség” formsjst, ami stalakulhat - éppen a Szcien- tologiai Egyhaz esetében — halézatba beépillt alkalmazotti vagy hi vazallust kapesolatta is. Hogy ma Magyarorsz4gon mekkora a szcientologusok hat6ko: re, arra Veér Andrdsék két kinyve (Veér és Erdss,¢.n. 6s 2000) ellenére (vagy ‘éppen azok szenzAcishajhasz méfaja, vitathat6 egzaktséga miatt) még csak ‘megkézelit6 becslés sem adhat6, mert egyhazi szervezetiikhdl keves litszik sid6-keresctény vilig- ‘buddhista csoport egyittes tagjainak és Ugyfeleinek szdma nem haladja meg is kifejezetten olyan jelenség, melyben ees seman ea ha informal end Babbar 5 hater A gyaiian las néveld, kommuni> imazott OKtatsstn= palits és a globalizaci6, illetve a nemzeti sajatogs 80k asetapsoidk ees és jellemz6je a nyugati ipari kultéra Arua sii aa eresaténysépbe vetet hit megrendlése, yan tt tudoményos - ‘kultdirnacionalistak, tradiciondlis és nép-nemzeti én keke soak nolo desebben vagy visszafogottabban hatéroljak e] magukat valldk, ae rmocsokt6l”é az ,idegenlelkdektol’, de vannak hozzdjyp a ee, vagy erdsebben liberdlis, s6t kifejezetten kozmopoi ee nw Ag ele csoportok. A skdla Ket végén a2 ésmagyar ce tlio Kove tata, kO2épen pedig olyanokis, akik az day tis ats hagyomanytalapdban megeayezOnek valliak (Adorjn, 199, vu) vals mozgalmak tgséga 2 alagosnalfiatalabb, mfg - a Manahain ssa tit Gyileezeekivételével ~a neoprotesténs egyhézak (Kztik egésyen jl tagsgina sagletkor eleggé magas” Az dlagosndl flatalabb életkoral ‘taliban eyt ira vrosbanélés" 6s az Alagosnal magasabb térsadalmi-gan dasfikulturlispozici62 A vizsgilt egyhdzak tags4génak tabbsége n6, fe tohbség van vszont a buddhisték kérében, az Udvhadseregben és az £16 Ige Gyillekezetben. Az dtlagosndl magasabb a férfiak ardnya a Hit Gyillekezetében js, [Néhiny egyhaz kifejezetten nema valldsos krnyezetb6l merit tagsdgst,23 ay ellenkeare-vagyis arr, hogy a tagsdg dént6 tobbsége valamelyik nagyobb zeresctény epyhz tagsigébél kerillne ki - tigy tGnik, nincsen példa. Azok pedig, akik eldzéleg is valldsosak voltak, 4ltalban csak felszinesen, formal san, egyhizuk pereméhez tartozva voltak vallésosak, {gy az idegen t6b6l val6 ele /hagyoményos egyhazak kéreiben gyakran elhangz6 tebrisja Sin Aaa?» quia fetominos egyizak nem magyar eredet megdjul4si mozgalmai 'obbségikiben eurdpaiak (a katolikusoké STAR ONES ECHlG 201 lengyel, a protesténsoké pedig skandinéy, holland, német 6 svajci eredeta), pbrészt plinkésdista és adventisaj ee ‘dj valldsi mozgalmak és a New Pe cess eee ae nl vagy KOzvetve amerikaisedrmazisi.J6thséaiert alien ee szionsriusok, a vendégil latot prédikdtorok sa valli kozsecee ildott anyagi segitség dsszetétele, Bek semana A kézvetlentil Eszak-Amerikab6l érkez6 valldsi irim mormon misszi6. Tobb, hazénkban tj vallsi Viste, an os i szamélyisége északcamerita, ete az EgyesltAlamokbol vagy Kamsaooe erkead magyar emigréno vagy annak lszdtmazotja.> Az Egyeslt alin ban keletkezett gj vallési mozgalmak, kvézvallsi mozgaimak és szlgiau, sok, valamint el6sz6r az Egyestilt Allamokban misszional6 keleti vallasok (mint példéul a Krisna-mozgalom) tobbsége eurdpai,fidkszervezetekésalkézpontak Kézvetitésével jelentek meg Magyarorsz4gon. Miga valldsi ,amerikanizdlédds” egyelre aligbefolyfolta a hagyoményos nagyobb egyhézakat, koréntsem hagyta érintetlent a hagyoményos egyhcak hiveinek egy részét, és er6sen dthatottaa neoprotestins egyhzakat, az val- isi mozgalmakat és a kvézivallisi jellegG, szellemi szolgstatist kinsl6 szer- vezeteket és mozgalmakat. A tOrténelmi egyhézak kill leghatérozottabban a reformatus egyhdz. kapesol6dik a nemzeti hagyomdnyokhoz, s 24rk6zik el legkBvetkezetesebben és leghevesebben a nyugati és amerikai hatdsokt. Eat nem lehet kénnyedén azzal elintézni, hogy mindig is a kalvinista volt a ma- yar a kuruc keresztény, amikor kiztudomést a hazai reformétussig Eurdpé- val val6 szoros kapcsolata. Bizonyéra része a magyarizatnak e kapcsolat, negyven éven at tarté lazul4sa, majdhogynem megszakadésa, tovabba a meg: : tus identitas megerdsitésének igénye. Egy reformstus ann y hérom és félszertabb katolikussal szembena épvisel6k, hanem az-ellenzéki (akkor még liberay mapa hogy ny, bomlasatg ideologi ia meg az egyhazakat megillet6 anyagi t4 kepvisel cafe allen kampény 6 jelszava a nemzeti "Gn : 10s) als amerikanizal6désal szemben. A kampény te Mort Ezaeamerka vali helyetér:nagyon solcmagyarae® gir elite, hogy a valldstalan Amerika destruktysvallisai” veszyerten, ne arpa kul, holot a2 EgyestitAllamok 6s Kanada joe 2 er teen nagyobb scala vallésos, mint a helyenkéne?igeneyy Setstlan Burdpse.Pr.a Kampany amerikainak nevezte azokat a vaag ssnglmaat 6 kosséeke is, amelyek trténetében ugyan bizonyos fig iota scott EgyestitAllamok, de Iényegikettekintve nem mondhaige amerikaiaknak>® vals trveny médostésinakigénye az 1990-es évek végén merit fe, cgyik meghindtettcéja a .szeKtdk" korlétozdsa volt. A kezdeményerés ko. rly pola satirozsok krobbant6ja let. Az. alternativ"vallisi KSzasségek egy 1dsze (Koztak a régebbi 5 jab neoprotestns egyhdzak, élikin a Hit Gytlekezetével, a krisnésok, néhény buddhista csoport, valamint a katolikus Bokormozgalom sok tagia is) a liberdlis és szocialista ellenzéki partoklal ett hevesen témadték ~ az eredeti vérakozésokhoz. képest végil is meg. JehetOsen visszafogott ~ torvenymodositasokat. Ennek csak részben volt oka ‘maga. torvény, szerepet atszott az a rendelkezés is, amely erdteljesen korlé- tozta azoknak az egyhdzaknaka korét, amelyek az tigynevezett lakosségi egy seézalékos témogatésb6l részestilhetnek. Tobbnyire ugyanezek a vallési ké- ’ jogy a népszémldlaskor ne éljenek a valési hhamis képet a kauards ISTVAN: 0 VALLASI JELENSECER MAcyatonszAcon 203 PcsOlatot sztileikket, folytasssk Ean eedményekgpen ss ta, kadtak el oly mértékben a lokalitsts patoritidk a tagsagot, hogy tartsak a kay ist 65 ne hagyjak el munkahelyiket, jranyzatok tagjai hazankban nem sza} int a nyugati orszdgokban. E tagség mar 3 i arsadalom tbbségetl az Aiaapigat, igen” radikalisan taldban mar nem ismerik az alapitot, inkibs esakaz egyre a tent tagok 4. vezetteltalélkoznak, amely ugyan egy viligeayhaz ckerern nt 161 talaban hazaiak, a gytlekezetek pedis sokeseben li sqae mutatnak. A tagség jelent6srésze nem trsadalila,gazineagn eS tala hétrényos helyzetG, hanem cal spiudlsan emi eae ee szegénynek, kisemmizettnek. Mivel az Gj vallési mozgalmak wbségener ao {akoz6 Kelet-eurdpalak jelent6s részeéppenaztvsjaanyuga kapitalomsarn, ami el6l a nyugati tagok zéme menekil, vagys az anyagi avakban bovelke, dést, gazdaségi teKintetben e mozgalmak hatésa ,globalizalonak’ is teknthets (Barker, 1997). Sajatos fejl6dést mutat Magyarorsz4gon a hinduizmus®? és a buddhizmus® {A szocialista korszak buddhizmusat javarészt még a mésodik viléghdbord oli hagyoményosabb” tjokkultizmus ellemezte. A hazai buddhizmustkitingen ismeré Farkas Attila Marton tgy latja, hogy a rendszervéltéssal megjelend poszthippi” New Age hataséra az 1970-80-as években h6dit6 tradicionalizmus hattérbe szorult. Szerinte a hazai (nyugati tipust)) buddhizmus inkabb a ,tu- doményos” alapokra helyezked6 ij kvazivallisiirényzatok kézé soroland6, inkabb misztikus és magikus boleselet, egyfajta életfilozdfia és/vagy mental _higiénés gyakorlat. Maga a buddhista identités Magyarorsz4gon altaléban _ eléggé gyenge, a hatérai meglchetGsen elmosédottak (Farkas, 1997: 65-90), = mint kutatéjuk magam is fgy ltom - mind a nyugati, mind c Jnkbb tekinthetOk vallésosnak, és identitésuk is , Ennek egyik oka maga az erede- mésik pedig a kifejezetten vallisi 6 tubbsége diplomds, kézottUk is mis i risndsok Kézbttszép szémmal ¢ 6s szakmunkésok is (Kamards, 1998: 103-106). slik’ a Somogysmoshnz esen urbsnus buddhistak csak Kikap- pan vid ire ~ vide melds tradicionalizmus hatterbe szorulé- annals.ial val és a New Age egyre nivekv6 v Jet6leg kivonulésav pcerel befolye, sia epi! fe meg 2 BuAAhIsEK KozAlet gondola, sania értehrendjgben. A Kordbban még a buddhistak kérében je Sian & ree iain és ee bzonyos ft jobboldaligg hay My aie anndalkodss és étékrend Ker elOtérbe, Farkas szeriny q pt @libe ew ageazelegttt meielen anna trsadalmi-poitikal vig i thoi New Age amiafeminizmus, a globalizmus, az 8kologizmag tPA: chizmus, a homoszexuslis mozgalom és a békemozgalom, valaming se siminzms 6a eet mistlzmus eleaye (Farkas, 1997; 65-99) 4 4/°@a vids fala teméscetesenels6sorban a vaisnava hagyoményong Sk reg Annyian lbs, hogy természetesalternativéja” a, esterga eet mnopolita,urénuséletmédnak’, annyiban viszont lokalis, hogy a knit 2°? szimbidisban l egy magyar fluval,rés2t vesz annak életében, és ann dilkodssab6l is Stvesz elemeket (Kamarss, 1998: 365-371), Kaz Min emitettem, sajstosan &tvSz6dnek a lokclis és globslis vo na vérosi siménizmusban is. Az indidn vérosi sAménizmus Acedia it sszetalstkozott és bizonyos mértékig dtvéz6dbtt is az dsiai a sémnizmussa. a A hatéron trl érkez6 dsszes vallési mo: zgalom esetében kuleské ioe vagyis a hazai kultiiréba, dtilltetés, a forditas kérdése, ae an eredetd katolikus lelkiségi mozgalmak, mind a piinkdsdi jelegd kézds. stgek, mind pedigazegyeb kamanAs ISTVAN! O) VALLASIJELENSECER MAcyatonsricoy, +A vérosi sdménizmus dobol6 sémén gg, 4 pilisszentey = romjal kb2Btt, augusztus 15-€n, Nagyboldogasszonynasp Pe°® Klostor nagyobb tinnepét. 'Ynapjén tartja egyiy, leg. » Amagyar krisnasok és buddhistskc ican 1 vallésok mennyire megfelelnek az. 63) tk, hogy ek = Nemesak a katolikus egyh4zban rite, Eondlodismtina méra énekelt zsoltéokkal, hanem a nemzeiin Hees épdalok data Jomb6l Kiszakadt egyik Krisna-hiv6 csoport, a eran, Krisna-mozga. letet tesznek 18, hogy 6si szent szdvepeiket magyar mene Mt énekeljék. BYE népdalok dallamary tbben hangortay A piinkésdi neoprotestantizmus Magyarorszagon A négyared globalizéciévallisi dimenziojt Peter Berger nema New Ageben, nem a vildg és a tbbi vallés felé nyitni probal6, pirbesatirevillaliozd kato: licizmusban, nem az Okumen¢ irényéba tart kerescténységben, még ccaknem is dltaldban a plinkdsdi-karizmatikus mozgalomban, hanem az enangéiumi (esetleg: evangelikél vagy az evangelizmus jegyében megjclen6)™ protestan: tizmus piinkésdi forméjéban jel6li meg (Berger, 1998). ‘A\New Age egyesek szerint a nyolevanas évek végét6l mst leszAloagban van, masok szerint viszont hatdsa és utéhatésa meglehet6sen dltalanos. A legkti- ‘Ténfélébb vallasi és szellemi dramlatokban vélik kimutathaténak. Kozponti r - egység, a holisztikus gondolkodss, az dnmegualss, a kreatv yukkannak az 6si keleti vallésok némelyikének eurdpai | mozgalmakban, de még - Sgy tdnik -a katolikus éld4ul Ralph Martin a panteisatikus New Agelelkiség, apasztalja szAmos ameritalkatolsus intézményben, {ését a prédikécidkba és lelkigyakorlatokba (Martin, gon pedig egyaltalau sem jllem s vonulata Kveelével — entkezik, mint a tomegkultirsban. snem globalis arcuatorml. Még mindig nem éppena dina lyen teret nyeh, 22 oats. 1em a fundamentalist arculata. tekintsk globsls hatésinakshogy éppen Kalo soe Pnek at megecey ee ‘zevangéliumi é 2 pankdsdi egyhazakis, kalommal haladta meg a szines bérd kere. han a piinkdsdi és karizmatikus felek szonhet6. Ekkorma a legfeljebb ny szetek'* valtak a legnagyobb protestins ep a baptista, lutherénus, presbiteriSnus, angi fehérehet, sez els050 eouneds aT OF WALLA YELENSECER MACranon coy srendek, mind a lelkiségi mozgalmak tg aaa saertag a Karizmalikus elkistggelig, #82! Kta Soka tape weindennek ellenére mégSem Magst a pankdsaiyq om anak (tbbs6g,atrténelmiegyhizon kit r tekinthetjak a globalités legiontosabh v, coporte, 1990 Kszdmukban megel6zték a keleti orto, todiknak zirk6ztak (Ola maguk 193 milli tagjéval a 96 aye mogé (Martin, 1997: 80-81). Ehhez a 193 millishoz allisi arculats jemzbkeazokajeayek amelyeket Bergeristeraka maa oe tard fegyelmerett, beoszt6 & raciondlis hozzddlig, + 4 penahez fenfin6 kapesolatban, a gyermekek iskoléztatésiban oy ns sok ‘mitani $0 mili, a Kindban illegslisan mOk6d6 piinkéedi tox hit iletve $5 mili, a protesténs egyhazakhoz és 7: cegyhizhoz hiz6 karizmatikust. [gy aztdn 1992-re a keres; ppnkisdi vagy Karizmatikus lett (i. m.: uo.). Sok orszagl pint a hagyoményos Bitrehishoz ala viszonyben,é dase pluralizmus értekeinek hordoz4sa. Ez aKatolikus Kanzmative micee: ee ~ annak ellenére, hogy szertartasaik hangulata, a gyégyulssért ‘mondott a 2 felngttkorban t8rtén6 lelekkeresztség a ayelveken vals bel en tében erds hasonl6sdgok is vannak - alig-aligjellemz6, c resettayek tibbségé, fgy a velUk talélkoz6 nem kereszté; immar dk testestikt meg a keresztényt. Az 1990-es évek mésodi A katolikusok hitét a magabitossig 6 aszenvedly hinya, az lett val eldegenedetseg oy kisdi mozgalom (neopinkésdi-karizm; us irdnyzatnak is, 600 milidsra bees hiveinek szémét; a taglétszém (szerintdl = ja Martin (1997: 111) A Katolikus karizmatikusoktd tlzt Mitianes teletdk, papabtiségik és az intellektualizmust6l val6 édzkoddsuk Ik) évente tiemilis. az az Alltés, mely ‘mmozgalom zajik val gyaapszik. Ha ezek a szémok felfelé , kerekit6dnel seerint ma a Luther 6talegnagyobb hats keresztény refor (Grown, 1997), elfogadhat6, ‘Martin szerint a katolikus egyhSz életének nem vi ~oltak esodalatosan szép en. }ok kézbtt azonban all. ya- Aavolttja el. aaprotestins karizmatikusokat, Am nem elképzelhetetlen, hogy a nem is nagyon tévoli jovdben majd éppen a killénbiiz6 keresztény felekezetek karizmatikus mozgalmai és az evangéliumi piinkésdizmus dsszetalélkozisa esz.az Okume. nikus mozgalom legnagyobb eredménye, Ma azonban nalunk még nemigen hangzik el a tOrténelmi egyhazakban az, amit amerikai, afrikai pispakalk egyhazi vezet6k mar évekkel ezel6tt hangoztattak: tanulni kell a szektkts!” Mivel a katolikus egyhaz elég kés6n és felemas médon talalkozott dssze a modernizéciéval, s nem alakultak ki az .,imddkozzdl és dolgozedl” mellett 2 imadkozz4l és vllalkozz4l” ely katolikusok, de reformétusok és evangéli- kusok sz4méra is elfogadhato mintéi, az e téren témadi Gt Magyarorszagon is a plinkisdi neoprotestantizmus tltétte be, elsésorban a Hit Cyilekezete, mely az elmiilt két évtized egyik legdinamikusabban fejl6d6 vallési kozbssé- izom 2 alakult Hit Gylekecetesjatdefintcitj szerint 'mozgalomhoz tartoz6 keresztény egy- usok®” sajt gylekezet etre hatvan, 1985-ben ats,nit Gyillekezete egyes szakemberek szerint a ptiny sd may, ek ak harmadik vonulatst képez6 Hit-mozgalomhoz 41) ™ztaly ea ann fi havrszigon eat az dramatot a Hit GyUlekezetén kjygy nett walls se (8s kozs56g képvisell.” A Hit-mozgalom jelentegi (mae. "M, janak vezet6eayéniségel Kenneth Hagin tanttvinyai, ey aoa gy azogyka jdt 6 eg6s2868, VaBY a DOWITKBAES teoldgia:4 4 my ano "Oh vals. Mind a kett6nyitott mindenféle lménykezponta diy Png Svali, 1999 1) At tanilak, hogy az egéseségeté5 a oie a Nap hte valé megvallisa alapjén mindenky igényethet istentgh tt Reng tikusan megad mindent a hiv6nek. Hagin szerint garantalja ay Pedig auton, seelemi,fizikal és anyagi téren.*" A Hit-mozgalom vezetg west een hattt E. W. Kenyon munkss4ga, aki ~ miel6tt a punkget aa lomoz cstlakozott - a New Age-el6d Christian Science neva Bi mop. teikus mozgalomhoz tartozot,s a poztiv gondolkodés tana fe es (Szla, 1998). Ezek hatésat érezhetik azok, akik a Hit Gyilekenteies oe deznek New Age-vondsokat. Marpedig a Hit Gyillekezete kifejezette cae gesen viselkedk a New Age-dzsel szemben. Ez még az oklcult és Neg szerd jelenségek kéizé sorolt Harry Potter-konyvek kemény eltléatha mmegmutatkozik® Kenyon és Hagin arta biztatjék a hiveket, hogy ugyanana a scabadsdggal haszndljak Jezus nevet, ahogyan csekkckényviket, A dékora mester, Cho pedig hozzéteszi, hogy a pozitiv megvallés fontos eleme az ins. ban kért dolog, targy, személy (férj) intenziv elképzelése, s elmondia, hogya Szentlélek fgy panaszkodott neki: ,annyira hatarozatlanok a kerések, hogy nem tudom teljestent Gket” (Nagy és Szalai, 1999; 2-3), F felfogés szerintaz ‘gazi hivonek minden sikeriil, sa tizedfizet6 hittel igényelheti az Urt6l bel tetése profitjat (i, m3) j ste MAc¥AAORSZACOM «ora OF YALAS ayant ot OF ni im egységes. A Dictionary of Pentecostal ~ vel pel ‘a Hit-mozgalom tévelygés és re oom Movements ‘Afelekezett tevékenység keretein tilmutaté Programnyilatko, yillekezetének céljai kézbtt szerepel ,a térsadalom de ate Gyencse, a faggellen € demokrtus Magyar cee atm Hieitse, a tulaldonvszonyokflszabadtsais Miva serge as eveig nem Kaptak hivataloselsmerést, és egabb eke anon wipmokratkus ellenz6k let, akkoriban szoroskapesolata lertek scan a emenyozések Hal6zal4val, melynek pér alskléstban a ues tegoxnak tevleges résalk volt** Az SZDS7alakul lesen a nyolei aan 1am fel Aliélag a gytleKezetb6l érkezet'§ Az SZDS7. 1989. A rndsnn veins programja cima politkai dokumentuménak egyhzpolthai vont cat az 0) Exodus csoportdolgozta ki, melynek négy tagiakizilhatoma it Gyalekezetehe2 tartozot. Szoros sabvelséglkel egészen klong, mond- taint egymést Kompromittél6 helyzetbe keril a liberals pat és a fundamen. talstavallsi K6ziiss6g, 1990-ben a gyilekezettagai kivetelika Mavész mozi alott Scorsese Krisetus utols6 megktsértése cfmt filmjének betitssst. A szo tialliberdlis kormany dltal kotbtt vatikéni megéllapodés miat a gytlekezet a “liberdlis elveket megtagad6” SZDSZ leghevesebb birleja lett. Ahomoszexua- lit és az abortusz kéidésében is dthidalhatatlan a szakadeh a pat és a gyt- lekezet ktz6tt (Dobszay, 1999). ‘A lokslis 65 egyedi sajétoss4gok mellett a Hit Gyilekezete tokeletesen megie Jel Peter Berger kritériumainak, f6képpen ami a protestdns eka szellemét ile. Pal apostol ...a pénzhez.val6 torz.emberi viszonyulisra veztivisszaabajokelents 1észét, Ha egy hiv6 otthonosan mozog a pénz vilégsban i, akir gazdag emberként is, jelenti azt, hogy materialista. A sok pénzzel valb munksban is meg6tizhet az kének tisztasdgat, ha a motivici6 és célaidssohanghan maradnak stn ala tkozza a fOpasztor.” (Babarczy és Németh, 1998: 18)-Mimodet reimi, vallisi képmutat celoszlatnl. haiznak van lehetOs6B szerepl tomegel szegenyeks folytatndnak és tanttan: vallalésra gazdasdgh erkélesbs egyutteles hatna a térsadalom a kbzgposztdlybol hhanem a Biblia tanttésa is.” (Uo, Jellemz6 volt egyik tarsuk kot vagyonkézisséBe ‘koreiben as sn modon probalunk gondolkodni a pénzrd}, Igyekgy: jsokat és misztikumokat, el6itleteket ty penazelkapcsolatosnegatviZTus F987 kovetkezty ce arra, hogy a hivelt ne csak a hitéetre, ha sre is osaton6zze,(.] Ha a katollkus egyhdz.dllandéan ag akkor valdszind, hogy ez Igy is marad, De ha fe az az altalam hallott eset, amikor a hitesek', testy wetni val6 példaként emiiti az tigynevezett dtinafoldyan eo , egyszerdien kildditottak 6t a gyilekezeti helyis rEnnek az egyhdznak a sikerességét mi sem bizonyita jobban, mint 1z dtlagosnal jéval magasabb (40 szézalék) a férfiak arénya,” 9 Kuby . 2 apt tthe ver nem Keay gage !angoztay viigoa ogy Ney, Ny sk az embereket a modern, Kaptalisa viszonygy el My 5 szakemberck igénybevételével, valamint a pen, re, akkor szerintem a katollkus egyhdz nagyon py gazdasigl (elemelkedésében, Az egyhaznak bre, meen megszatessen.a rlkapaszkouisl saind& a Szegenységho)g 1a fels6 osztélyba. [..] Ez nemesak a weber protest 1998: 12) 2 Ya ag ORI saeepe ©, Noy ag, ey Ko2¢posay 8 ek a Wari szekyy remekill megtalaljak a megfelel6 kommunikdciés formakat a drogos tizey tvesekkel (akik kézUl sokan sikeresen leszoknak a kabitoszert6)ugyanig, ‘nt a harmincas korosztdly menedzsereivel, de még a kisebb teleplsekits 4 t megnyernek maguknak. Jelen vannak minden{t. a férfiak kérében a nyakkents eet rc. aman tA: YALAB LENSE Macros S m1 yalo tilzott foglalkozassal. Egészen ku aharcias projudaizmus, Szerintem ameate Rene Hit Gylekezetének gikus mértékd - antiszemitizmust, mikézten a hava aan se és legkbvetkezetesebb védGtgyvedjének szeretik hin este BOszinteob garindoklatot szerveznek Izraelbe, pee ‘Ait-mozgalomhoztartoz6 amerkal ¢s deo hasonldsiga ellenére a Hit Gydlekezetétsajtos Nemeth Séndor gondosan dvja egyhszat az iydedtol. Mindeddiginem esalekootak nen biisekén mondisk nem éltek a kilfoldi ad ‘gével sem, hanem kizdrélagosan a magyar h beruhdzAsaikat. Karizmatikus kézsségek len nem gyakoribb a harizmatths vezetS, mint misfata valdsi KOzdsségekben, Elileg egy ejvetel hitdet a6 és man vwégs6 harcéra késcil6vallsi Kizbsségesetbensokkal érthetGhba dite, kus vezetés é5 a személyi kultusz, mint egy plinkisdi gyilekezetben, ahal mindenkit villalkoz4sra dszt6kéInek, ahol mindenkiben megszslal a goent- Iélek, s amely szoros szivetséghen van egy liberslis psttal, Nehézeldonten, mennyiben magyar, mennyire ,posztszocialista”sajtossiga a Hit Gylekeve. Lének az er6s ellenségtudat és 2 fSpdsstor tilhatalma. A ht (6 ellenet a kor many é a katolikus egyhiz. A gyilekezet vezetifolyton azt hangovtatisk, hogy dlland6sult a vészhelyzet: katolikus, KGB's, MOSZAD-beli, I/ll-as 6 mds bels6 és Kils6 Ugynakok veszélyeztetik a gyilekezetet(Takics, 1998: 4, hogy a magyar jezsuiték fiatalokat képeznek ki hiszerzésre,akik a neoprotes. tins gydlekezetekbe beépilve belilrdl bomlasztsk ezeket(Németh, 1997: 19) valtas keretében Meszaros [svn tigyvéd, a Hit Gyilekezete egyik kapesolatban azt ira, hogy ellenségik a Satin és a n az embereket, hanem ,konkrét biinds tetteiket” mindsitik. ea .tnokatestvér” egyhazak IN magyar vondsok is jllemzik. slnokatestvérek” tal ers hefo- wetkbzi szivetségekhez, § - mint lomanyok elfogadisanak lehetdsé- ivOk erejére timaszkodva végeztek, crRae Jtucatny! magas rang ye jkezerének fel ‘ZE1Gje. ar neak Igy USK ~ egyszemélyi vezetéye allen itkin a kijeley a pane. t6terbe Kerlese), 1998: 1); hogy .welds szellemi ledelek hl tikai elemzések, kéSObD Vslasztaei peek i, kul: és belpol pro beszed pan etn (th 2) hogy a hve jelents re 22 nfantiag erilltek a a kell... Egyre erdteljesebben makesdott az dncenatin: ga iad lapis dolgokrollehetett beszéIni. [...) A presbite 4 posit a ~ eset kia gyUlekezetben (i. mz 6); hogy a tize latilag 0 millié forintot tesz Ki) még a presbiterek se cae See lesen elutasitotta, a bfral6k vagy masfet cane 2 telhagytdk az egyhizat, Bartus LASz16, a gyilekezet lta kiadog en iat etl szerkeszt6e pedig Onmagsta gyilekezet egyiksldons a pszichidtriai Kezelés alatt, mintegy Sngydgyttéskent = megitta 4 1938¢s 6 lgnagyobb vsszhangotkivslt, vallésitémaja botrénykenyyg a Hit Gyilekezete ,mésik arcérél” (Bartus, 1999: 274). Egyel6re ugy tanik, hogy sem ez.a kdnyv, sem a masfél ezer kilép6 nem gyengiti, s6t talén még. enti isatagsdgidetitésat,amelynek megtartésdhoz talén mégsem elegend azegésoség 6a b6volkédés, hanem a Séténnal és a bainnel val6 dlland6 harc é az ilddztetésre is sziikség van, Nehéz megitélni, mi is térténik pontosan a hitesek gyilekezetében, még nehezebb, hogy a térténtek mennyire kévet- ‘ezneka plinkésdi egyhézak sajétoss4gaib6l és mennyire a magyar helyzetbil, Bar Németh Sindor rendre elmondja, hogy irko a ‘iil nem esett semmiféle hiba. Mindenesi Erekezlet a gyllekezetéletét leuralni*S aka ‘molisajegyében megsziintette az Orszdgos winyek.., 1999: 37), i Bithogy i alakuljon a Hit Gyiilekezeté is¢9 tal lefedettigenyeket ~ igy th iinksdi kézis: Imérsékelten élvez6, a crakies, iw: O) VALLAM JeLANse awards Isrv4n: 0 NsEGER MAcYANORSzAGON — _ 213 teatans pnkdsdi kézbss¢yek milyen arényban 6 ere 4 globalitast,8 mennyiben a lokalitast; mennyiben isuoapeae and a sajatossdgot felsziv6 Altalinosssgot; mennyiben a Po eocalitts pate laitst, é& mennyiben az eredetiscget és a kreatvienne ‘ona Kitekintés ‘A hazai valldsi valasz.a globalitésra és a globalizéciom sok esetben a provincia. lizmus és partikularizmus, a Kiest a szép" Ontudata helyett a Kisszerdiség, valamint a szorongast ellensillyoz6 nagyzolés, +A jelen magyar kultordjinak Kavargésdban Ket erGvonalrajeolddik ki htérozotan, ‘Azegyika vglobiliseeuroatlant viligkulra Kolonb026 erleteinek osramsval eqen Inényd. A masta kalonféle trténelm elemekb6l ls hagyomsnyokat vet, Esek riod eayike meglehet6sen tagolt, de mindkett6n bell kivehets egy hatdrozotvilasstovonal az elabbi esetben ez a modern, felvilgosulteszmekbr tabbé kevésbé trellen kovets, 4 smodernitistradicionalistdke, valamint annak kritikus djaértelmez6i kézott hizo ‘Az utébbi esetében ez {Oként a kereszténytradiciéepyetemes kulirs}inak ée a memes hhagyoményok kilénféle Gjpogény reigioztdssal szinezettdramiatai izbt mutatkoztk* (Titian, 2001) Tillmann J6zsef, mint lattuk, a tendencidk fokoz6d6 ellentétét j6solja. Mindez tbbé-kevésbé érvényes a vallés vildgéra is. isekanlaiieh lyamatok tovabbi er6sidésével, s ezzel egyiitt nem- lis, vagyis azzal, hogy az uj vallési jelenségek a spiritudlis vi- Jeényvallalataiva valnak, a hagyomdnyos egyhazak ésével - zdrvanyokké, a nemzeti skanzen részévé, it” el6szbr is a vallasi globalizdciénak a vallési val6 {eleserélésében létom; mésodszor a val- i (civil) tarsadalomban térténd helyettesitésé-splomicidban val6 gondolkodést” az értelmiség sa — eae Lam partikularitéssal és brovincalzmussey Meas saggboy megakadslyozta a vildgegészre val6 rélétést mind az egyhazak. aida ealsos 65 a vllstKeres6 emberek szdméra. A magyar katolikusok egyetemessége erdtelesen besaiikill, sa Il vatikéni zsinat idején a vildg fel6 tiny atl bbb mint évizedes késéssel érkezett magyar fOldre, miként proteins vildg sokszind ébredési mozgalmai is a hazai reformatusokhoz, evangélkusokhoz & mAs protesténsokhoz. A plurdlis teol6gia, az egyhézon bell civil mozgalmak és a hagyomAnyos kereszténység szdmara alternativat nytt 6j Keresztény, szinkretikus és kifejezetten nem keresztény vallési és srdzvallsi mozgalmak tobbsége 1988-ig esetlegesen, nagyon szGk csatornékon jutot be az orszégha, ‘Am nemesak a vallsi globalitést korlstoztSk, hancm a vallési lokalitdst is, amelyigazdb6lazilegalitésban és a flllegalit4sban virgzott. Kész. soda, hogy égyaltalén fennmaradt,s nem esoda, hogy sok helyen elhervadt, s provincialis nara A rendszervéltiskor a globalitds és a globalizdci6 egyszerre jelenik meg a haza valli meabben. Egyel6 lehet6s6g nyflik a kitekintésre, a hazai rész és a vilipepész Osszekapesoiséra, mAsfel6] a nyitott kapukon bet6dul a valési “ ae es kampényaival, segélyeivel és druival. ‘ok felszmolésa eltér6 lehetOségeket, inditékoke ayeket lent a Kind egyhzaknak, ‘all kK Elie 2sségeknek: egyesek széméra ‘ 's,segitve identitésuk, pore {gy elsOsorban azokkal a jlensegekiel git 82 de, fs im és hireim, hanem szemé)y nes Amelyekrg} \dataim lyes kutatas emosake a tats} ‘aasztalatam vannal 1989 4 magyarorszagi vallasossag torténetében sltéskor a feln6tt lakossdg kétharmad, Arend sosnak, a tobbick (a nem vallasosai wean Yalamilyen aon ogy vlan szllem tanszcendens) aren eee eee vak negyede vallotta magst vallésdt rendszeresen, Byakorls & egy a Ge koveto hiv6neK. A magukat tégabb érielemben valdsoenat tartok aie pada atolls, 2122 szazalka reforms, 34 szaléla canes pik zat mindossze egy Ket szzalek volt valamiven sea opp cay mozgalom tagia (Tomka, 1995: 39-41), 1959 nem fordul6pont, sak seakaschatar. Bérmennyres kerk kiss ruta valésgyakorli, bérmennyire i leepltek az eyhizakinteanémre koissége a diktatiraid6szakAban, a nagyob egyhézakolyanszeweae hy képezte, mely horizontélisan (azaz frag) és veriian azar say, klonbségeket 4thidalva) egyetlen nagy rendszerbefogalta az orig népée ‘xzegyhézak (a kisebbek is) a hatalombél kiszorultkisembernek vai rdsavétli lehet6séget kindltak. Mikézben a civil térsadalom kigpléstel az cgyhézak tarsadalmi, politikai, kbzéleti és kézdsségformslé szerepe mindenttt csdkkent Eur6pa demokratikus orszgaiban, Magyarorszégon (és tbh szovet tipusé diktatGraban) sajétos médon éppen a kommunista rendszer existe meg az ef irsadalmi-politikai tevékenységét azzal, hogy a hatalommal nt olyat identités6rz6, civil tarsadalmi, st ellenzéki sze- elyi tarsadalom eseksly maradvanyai mellttéppen 2