1-2.

Alapfogalmak

Andorka Rudolf: A család

1) Alapfogalmak
 Csoportok:
 Társ.-i kiscsoport – egymást személyesen is ismerik; szoros kapcs.
 Elsődleges csoport – érzelmi funkció; pl.: gyermek szocializációja
 Család, családmag, háztartás:
 Olyan együtt élő kiscsoport, melynek tagjait vérségi kapcsolat köti össze.
 Nukleáris család: házaspár, házaspár gyerekkel vagy szülő gyerekkel.
 Háztartás: együtt lakó, együtt fogyasztó emberek csoportja.
 Háztartástípusok – Peter Laslett:
 Nukleáris családi háztartások
 Kiterjesztett családi háztartások
 Több családmagból álló háztartások
 Olyan háztartások, ahol az együtt élők nem tartoznak egy családmaghoz
 Egyszemélyes háztartások
 Házasságtípusok:
 Házasság: jogi cselekmény, melynek során egy férfi és egy nő házastársi
kapcsolatot létesít.
 Monogám és poligám házasság. Csoportházasság – több férfi, több nő.
 Vérrokonok házasságkötésének tilalma.
 Endogámia – csop.-on belüli házasság; Exogámia – csop.-on kívüli házasság.
 Válás: a házasság felbontása. Tényleges különélés.

2) Módszerek
 Nyers házasságkötési és válási arányszám
 Korspecifikus házasságkötési és válási arányszámok

3) Elméletek
 A családfejlődés evolucionista elmélete:
 Bachofen és Morgan.
  Szabályozatlan szexualitás  Szabályozások bevezetése  Poligámia 
Monogámia.
 Ez csak elmélet, a valóságban nem így volt!!
 A háztartások történeti változásai Európában:
 LePlay: a nukleáris családi háztartás válik gyakoribbá.
 Parsons: A családmag tagjaira korlátozódó háztartások. A modern ipari társ.-akban
újra nuklearizálódás.
 A család funkciói:
 Termelési funkció.  csökken
 Fogyasztási funkció.  csökken
 Reprodukciós funkció.
 A felnőttek pszichés védelme.
 A gyermekek szocializációja.
 Giddens: a modern társadalmakban eluralkodnak a meghatározott célt szolgáló
(instrumentális) kapcsolatok, ám az embernek továbbra is szüksége van
intimitásra, amit a családban találhat meg.
 A szerelem és a szexualitás történeti változásai:
 1700’s évek, Ny-Európa – 1. szexuális forradalom
 1960’s évek – újabb szexuális forradalom
 Házasság előtti szex megjelenése
 A fiataloknak egyre több érzelemmel teli monogám kapcsolatuk van a házasság
előtt
 Háború a család körül:
 Kritikus tábor – feministák. A család teljes eltűnését akarják – oka: a család az
elnyomás intézménye
 Neotradicionalista tábor – Ellenzik a család intézményének felbomlását.
Konzervazívok – homoszexualitás és abortusz ellenzése.
 Szakmai tábor – A családok segítését tartják fontosnak (hogy szükség legyen
rájuk – családsegítők, családszociológusok).
 A gyermekek helyzete a családban:
 A szülők egészen a reneszánszig nem éreztek szeretetet kicsi gyermekük iránt –
oka: magas csecsemőhalandóság.
 18. szd. – Csökken a csecsemőhalandóság  A kisgyermek fontosabb szerepet
játszik a család életében.
 Kialakul a gyermekkor fogalma.
 A modern korban a gyermek értékké válik  gyermekkor kitolódása.
 A felnőttek és idős szüleik közötti kapcsolat:
  Arra lehetne következtetni, hogy meggyengül a kapcsolat – oka: különálló
nukleáris családok.
 DE: nem így van! – Megmarad a kölcsönös segítség.

4) Nemzetközi tendenciák
 Trieszt – Szentpétervár határvonal:
 Hajnal János.
 É-Ny-Európa – késői házasságkötés.
 D-K-Európa – korai házasságkötés.
 Első házasságkötési életkor:
 A II. Vh. után Ny-on korábban házasodnak.
 1960’s évek táján a fiatalodó tendencia megfordul.
 Házasságon kívüli együttélések száma:
 Növekszik.
 Vitatott, hogy egyenértékű-e a házassággal.
 Házasságon kívüli születések aránya:
 Fiatal, egyedülálló nők szülnek gyereket – oka: nem védekeznek.
 Házasságon kívüli együttélésekben születnek gyerekek.
 Válási arányszám:
 Minden 3. házasság válással végződik.
 Újraházasodások.
 Egy szülő és gyermek típusú háztartások
 Egyszemélyes háztartások – özvegyek és szinglik
 Csökkent a családok átlagos gyerekszáma
 Ciklikus jelenség?
 Oka lehet a nők munkába állása – kevésbé szorulnak rá a házasságkötésre.
 Oka lehet az individualizálódás és a felszínes kapcsolatok gyakorisága.
 Posztmodern család:
 Az egyéni életpálya szabványosságának megszűnése.
 A családi életformák pluralizálódása.

5) Magyarországi helyzet
 Háztartásnagyság és háztartástípusok:
 Kiterjesztett vagy többcsaládmagos családok nagy arányban.
 Gyermekszám csökkenése.
 Házasságkötés:
  A házasságkötések száma is csökkent.
 Fiatalon házasodnak – Nők: 22 évesen, Férfiak: 25 évesen.
 Válás:
 Eleinte nőtt a válások száma, majd az utóbbi években csökkent.
 Kb. minden 2. házasság válással végződik (46%).
 Házasságon kívüli születés:
 A II. Vh. után először csökkent a számuk, majd növekedni kezdett.
 Nem állíthatjuk, hogy Magyarországon a házasság intézménye válságban van!
 A családok életciklusának változásai:
 A demográfiai változások következménye.
 A házastársak kiválasztása:
 Az anyagi javak manapság kisebb szerepet játszanak.
 Az érzelmek jelentősége megnőtt.
 A család funkcióinak változásai:
 A termelői funkció megmaradt, csak más keretek között zajlik.
 A fogyasztói funkció továbbra is fontos.
 Fennmaradt a gyermek szocializációjának funkciója is – mellette: óvoda, iskola.
 És természetesen megmarad a reprodukciós funkció is.
 A felnőttek lelki támogatásának funkciója egyre fontosabbá válik.
 Idős emberek és betegek gondozása.
 Azt gondolnánk, hogy jelentősen megváltoztak a funkciók, de mégsem!
 A családra vonatkozó társadalmi normák:
 A posztmodern normák és értékek jelen vannak, de még nem rendeződtek
ideológiává.
 A hagyományos családi értékek erősen élnek!

6) Társadalompolitika
 A magyar társ.-ban jelenleg igen nehéz anyagi helyzetbe kerültek az egykeresős
családok.
 Nők munkába állása  nehezedik a gyermekek szocializációja és az idősgondozás.
 Az állam nem képes átvenni a család funkcióit – nem megfelelő az óvodai, iskolai
és az egészségügyi ellátás.
 GyES, GyED
 Családi pótlék.
 Családsegítő központok.
 Anthony Giddens: Nemi szocializáció, nemi identitás és a
szexualitás három elmélete

 Szexuális jelleg (szex): a nők és a férfiak testi jellegzetességeinek különbsége.

 Társadalmi nem (gender): a nők és a férfiak közti pszichológiai, társadalmi és

kulturális eltérések.

1) Szexuális jelleg, a nem és a biológia

 A szexuális különbségek eredete:

 Biológiai felépítésünk elsősorban a génektől függ.

 23. kormoszómapár: a nemi jelleget határozza meg.

 Biológiailag meghatározottak-e a viselkedésbeli különbségek?

 A férfiak és nők viselkedését velük született különbségek határozzák meg.

 Lehet, hogy a jellegzetességek kialakulása általános kulturális tényezőknek

köszönhető és a nemi identitás elsajátítása során alakul ki.

 A szocializáció fontossága a nemek közti különbségek elsajátításában!

2) Nemi szocializáció

 A szülők és a felnőttek reakciói:

 Különbségek vannak abban, hogy miként foglalkoznak egy fiúval és egy lánnyal.

 A nemi viselkedés elsajátítása:

 Korai időszakban tudattalan  2 évesen már tudják, hogy kisfiúk vagy kislányok.

 Tündérmesék – a nemekkel kapcsolatos tradicionális attitűdök.

 Televízió, az iskola és a kortárs csoport is hatással van rá.

3) Nemi identitás és szexualitás: három elmélet

 Freud:
  A nemek közti különbségek megtanulása a pénisz meglétének vagy hiányának kérdése
körül forog.

 A fiú rádöbben, hogy az apa riválisa az anya érzelmeinek elnyerésében  tudatára

ébred férfiidentitásának.

 A lányok „péniszirigységben” szenvednek.  az alávetettség attitűdjét veszik át az

anyától.

 Chodorow:
 A nemi identitás tanulási folyamata nagyon korán elkezdődik és összefügg a csecsemő
szülők iránt érzett ragaszkodásával.

 Nagyobb hangsúlyt fektet az anya szerepére.

 Az elszakadási folyamat másként zajlik le a fiúknál és a lányoknál.

 A lányok kapcsolata szorosabb marad.

 A fiúk férfiasságukat a nőiességgel szemben értelmezik.

 Férfi-kifejezőképtelenség – a férfiak nehézségei abban, hogy érzelmeiket mások előtt

feltárják és mások érzelmeit megértsék.

 Gilligan:
 A nők személyes kapcsolataik viszonylatában definiálják saját magukat.

 A férfiak saját személyes eredményeiket tekintik a siker egyedüli formájának.

4) Patriarchátus és termelés

 A férfiak uralma:
 Régen a nőkre elsősorban a gyermeknevelés és az otthon fenntartásának felelőssége
hárult.

 A politikai és katonai tevékenységet a férfiak végezték.

 A nők és a munkahely: történelmi perspektíva:

 Ipari társadalmak: elvált egymástól az otthon és a munkahely.

 Világháború  munkaerőhiány  nők munkába állása

 Egyenlőtlenségek a munkában:
 Nemi szerepekkel kapcsolatos sztereotípiák. – Pl.: a nők irodai munkát végeznek.
  A nők számára az előrejutás nehezebb – oka: az emberekben az él, hogy a vezetői
szerepeket férfiak töltik be.

 Házimunka:
 Az otthon és a munkahely szétválásával alakult ki.

 Az otthoni munkát megkönnyítő berendezések megjelenése. – Pl.: mosógép.

 A házimunka hozzájárul a gazdaság többi részének működéséhez – ingyen nyújt a

lakosság számára létfontosságú szolgáltatásokat.

5) Feminista mozgalmak
 A nők jogainak megvédéséért és kiszélesítéséért folytatott küzdelem.

 A korai feminizmus Franciaországban:

 A francia forradalom (1789) kitörése után.

 Marie Gouze – A Nők Jogainak Nyilatkozata

 Küzdelem az Egyesült Államokban:

 Együttműködtek a rabszolgaság eltörléséért küzdő csoportokkal.

 1848 – Érzelmek Kiáltványa – „… minden férfi és nő egyenlőnek születik!”

 Európai fejlemények:
 Szüfrazsettek – a Nők Választójogáért Küzdő Országos Társaság tagjai Angliában.

 1928 – Angliában elfogadták a nők szavazati jogát.

 Ez nem jelentett egyenlőséget az élet más területein.

 A feminizmus ujjászületése:
 1960’s éves elején.

 A gazd.-i egyenlőségért, az abortusz engedélyezéséért és a válás törvényi

szabályozásának megváltoztatásáért.

 A feminizmus hatása:
 A megkérdőjelezett férfiasság reakciója.

 Kritikusok szerint: „posztfeminizmus” – a nők elérték, amit akartak, közben viszont

elviselhetetlenné váltak.
6) Otthoni erőszak, szexuális zaklatás és nemi erőszak

 Az otthoni erőszak:
 A 19. század végéig nem tiltotta törvény, hogy a férfiak fizikailag bántalmazzák a
feleségüket.

 Nagy nehézségekbe ütközik, ha egy nő jogi segítséget szeretne igénybe venni – a

rendőrség gyakran nem segít, gyerekekről való gondoskodás?

 A szexuális zaklatás:
 Munkahelyen rendkívül gyakori jelenség.

 A férfi főnök visszaél hatalmával és szexuális szolgáltatásokat kényszerít ki az

alkalmazottól valamilyen jutalomért, vagy azért, hogy ne rúgja ki.

 Nehéz tetten érni – zaklatás vagy flört?

 A nemi erőszak:
 Gyakorisága akár 5x-öse is lehet a hivatalos statisztikai adatoknak.

 Az erőszakos nemi közösülések fele a nő vagy az elkövető otthonában történik.

 Az áldozatul esett nők többsége nem indít eljárást, inkább megpróbálja elfelejteni az
esetet – oka: megaláztatás a bíróságon.

 Férfiak számára a nemi erőszak: a hatalom és a felsőbbrendűség érzésének

demonstrálása  a nő lealacsonyítása a lényeg.

 Az nemi erőszak jogilag az erőszakos bűncselekmények közé tartozik.

 Brownmiller tézise: az erőszakos nemi közösülés részét képezi a félelem minden nőt
rettegésben tartó, férfiak által fenntartott rendszerének.

7) A „normális” szexuális viselkedés

 Kultúrák közötti különbségek:

 Szexuális viselkedésünket nem a genetika határozza meg, hanem tanuljuk  függ a
kultúrától!

 Minden kultúrában más és más minősül „természetes” szexuális viselkedésnek.

 Szexualitás a nyugati kultúrában:

 A kereszténység formálta.  Minden szexuális tevékenység gyanús, és a
gyereknemzéshez szükséges minimális szintre kell redukálni.
  Orvosi megfontolások – hasonlóan szigorú.  Az önkielégítés vakságot és elmebajt
okoz.

 Kettős mérce: a férfiak szeretőtartása felett szemet hunytak, míg a nőket ezért kizárták
az „előkelő társaságból”.

 A szexuális attitűdök a nyugati társadalmakban egyre megengedőbbé váltak.

 Szexuális viselkedés:
 Alfred Kinsey – a szexuális viselkedés első nagyobb vizsgálata (USA, 1940-50)

 Órisási az eltérés a társadalmi elvárások és a tényleges szexuális viselkedés között.

 A szexuális felszabadulás folyamata az 1920’s években kezdődött meg.

8) Homoszexualitás
 Minden kultúrában megtalálható, nem újkeletű dolog, de egészen a legutóbbi
évtizedekig bűncselekménynek számított.

 1960’s évek szexuális forradalma – sok korábban rejtett szexuális szokás nyilvánossá
vált.

 A férfiszexualitás és a „férfiak felszabadításának” kérdése

 Homoszexualitás a nem nyugati kultúrákban

 Homoszexualitás a nyugati kultúrákban:

 Elterjedtsége: Kenneth Plummer 4 típust különböztet meg:

 Alkalmi homoszexualitás

 Helyzettől függő tevékenység

 Megszemélyesített homoszexualitás

 Homoszexualitás, mint életforma

 Homoszexualitással kapcsolatos attitűdök:

 Intolerancia

 A meleg férfiak elutasítják a férfiatlanság képzetét

 Meleg szubkultúrák

 Leszbianizmus

9) Az AIDS
  Az utóbbi időben a férfi homoszexualitással összekapcsolódott az AIDS nevű
betegség társadalmi hatása. – oka: a fertőzöttek 1/3-a homoszexuális.

 DE: heteroszexuális kapcsolatokon belül is terjedhet!

 Az AIDS és a heteroszexuális népesség:

 Az AIDS egy állapot, amelynek következtében a test immunrendszere összeomlik 
így a beteg egy sor halálos betegségnek válhat áldozatává.

 A HIV-vírus következménye.

 Közvetlen vérkapcsolat vagy szexuális tevékenység során kibocsátott nedvek útján

terjed.

 Következmény: a félelem miatt csökken a promiszkuitás (szexuális partnerek gyakori

váltogatása).

10) A prostitúció
 Fizetség ellenében nyújtott szexuális szolgáltatás.

 Prostitúció a mai társadalomban:

 Paul J. Goldstein típusai:

 Foglalkozási elkötelezettség szerint: alkalmi prostituáltak, folyamatosan részt

vevők

 Foglalkozási környezet: utcalány, call girl, háziprostituált, masszázsszalonos

prostituált

 1951-es ENSZ határozat: elítéli azokat, akik megszervezik a prostitúciót, vagy

nyereséget húznak belőle, de nem tiltja meg.

 A prostitúció ellenes törvények általában nem büntetik a klienseket.

 A gyerekprostitúció:
 Nem a szervezett bűnözés irányítja, a gyerekek megélhetésük érdekében vállalják.

 Három főbb kategóriára osztható:

 Szökött gyerekek

 Elcsavargók

 Elhanyagolt gyerekek
 A prostitúció a patriarchális viszonyok egy aspektusa: megerősíti a férfiak azon
hajlamát, hogy a nőket tárgynak tekintsék.

Ulrich Beck: A kockázati társadalom

 Reflexív modernizálódás és kockázati társadalom  differenciálódás és pluralizálódás

1) Ipari társadalom

 Kereső munka:
 Szabványosított teljes foglalkoztatottság.

 Homogén munkaidő, munkahely, jogi feltételek.

 Nagycsoportok társadalma:
 Szociális szolidaritás és kulturális környezet az osztályon belül.

 Családrendszer:
 Férfi: biztosítja a család számára a jövedelmet

 Nő: újratermelő funkció – anya- és asszonyszerep

 Tudomány:
 Apolitikus, értéksemleges

 Politika
 Nagy pártok versengése

 Szociális hovatartozás szerinti választás

2) Kockázati társadalom
 Szociális struktúraváltozás.
  Rugalmas-plurális alulfoglalkoztatottság:
 Az élethossziglani egész napos munka normája fellazul.

 Megszűnnek a nagycsoportok:
 Felvonóhatás – az életszínvonal általános emelkedése

 Mobilitás – felülemelkedés a származási környezeten

 A magán életformák sokfélesége:

 A hagyományos család felbomlása.

 Emancipáció, feminista mozgalmak.

 Válások  gyereküket egyedül nevelő szülők

 Házasságon kívüli életközösségek.

 Tudomány:
 Pluralizálódás és politizálódás

 Laikusok megjelenése.

 A pártállam válsága:
 Egyénileg választanak az emberek, nem osztályonként.

 A társadalmi cselekvés minden területén érvényre jutó pluralitás!