2.

A magyar politikatudomány történelmi csomópontjai

Tudomány intézményesüléseinek feltételei:

1. Megkülönböztetett kutatási tárgy, terület, szaknyelv. Tud. rsz.-ben elfoglalt hely tisztázása
2. Szakosodott kutatási és oktatási szervezetek, szervezeti egységek
3. Teljes munkaidős, hivatásszerű kutatói és oktatói tev.
4. Célzott kutatási programok
5. Felsőfokú szakképzés
6. Tudományos minősítésszerzés lehetősége
7. Szaktudományos szervezetek, fórumok
8. Szakfolyóiratok  megjelenések, publikációk
9. Nemzetközi kapcsolatok
10. Pénzügyi, anyagi feltételek

Történet:
1. XVIII. sz. vége: Első jelek, elemzések (még nem poltud.) - kutatás, módszerek
2. XIX. sz. legvége: Kialakulás (egy-egy munka)
3. 1990-es évek eleje: Kialakult politológia

Reformkori periódus: - pol.-i közírás, reformtervek; tanulmányok, könyvek

- kitáguló érdeklődési kör (más tud.-k, pl.: statisztika, jogbölcselet, gazdtud., pszicho), tudományos megalapozás
- fontos témák (Habsburg Birodalom): szuverenitás, önálló ország pol.-i berendezkedése (felvilágosodás hatása),
állam, állami berendezkedés
- jelentősebb szerzők:
Széchenyi I. - mélyebb tartalmi,
Kossuth L. - publicisztika,
Eötvös J. (48-49 után) – jogbölcselet + poltud., állami szervezeti rsz.  centralista pol.-i kör - „doktriner”
Kautz Gy. – 1862: Politika és orzágászattan (tankönyv)- közp. kérdés: állam - működési, szervezeti old.
- kritikai értelmezés
- ideális berendezkedés
Konka Gy. – első hazai politológus
1894: Politika - mi a politika, összefüggések
- pol.-i rsz. rendszerszemléletűen (állam)
- pártok felépítése, koncepciója
- pol.-i kult., egyének viselkedése

1900-’20: szociológiai megközelítés térnyerése a politikai kérdéskörű munkákban (poltud. még nem ált.)
témák: * társ.-i modell – kulturális, hatalmi, közgazdasági, szociológiai meghatározó elemek
* értékrsz.-beli különbségek, fennálló rsz.-hez való viszony, ideális berendezkedés
* rsz. szemléletű kritika: - liberális (Vázsonyi Vilmos)
- konzervatív-keresztény (Andrássy Gyula)
- radikális (Jászi Oszkár)
- szocdem (Varga Jenő)
- radikális bal (Szabó Ervin) – anarcho-szindikalista („munkás-mozgalmi”)
Huszadik Század folyóirat: új szempontok (szociológia), nyugat-eu.-i eredmények közvetítése

2 VH között: (erős pol.-i-ideológiai késztetés)

- Erdei F.
- Bibó I. (30-as évek, majd semmi 48-49-ig)
* 3. út = se bolsevista, se vállalkozói
* modell: magyar tradíciókon alapuló ~kisparaszti, kispolgári
- Németh L. * vidéki társ.

Pluralitás a magyar politológiában 1948-49-ig (szovjet típ. rsz. kialakítása); utána: színesség tudatos megszűntetése
- különböző értékrendet tükröző kutatás, oktatás nincs
- ideológiai alapú „tud.-k” térnyerése
 Szoc. megközelítés: tört.-i materializmus (fil.), pol.-i gazdtan, munkásmozgalom tört., komm. pártok tört.-i
jellegű bemutatása (kötelezők: Rákosi, Sztálin, Marx)

 „tudományos emlékezetvesztés/törlés”

1960-as évek: „marxizmus reneszánsza”  bővülő irodalmi kör (Marx több műve, ~’70: M. Weber)
pol.-i oldódás, enyhe liberalizálódás  kutatás, oktatatás: elmozdulás a pluralizmus felé

1978: poltud. „legalizálódása

1989 előtt:
- TÁRKI: pol.-i-szoc.-i tartalmú kutatások (intézményes keret)
-nyugati szocdem. tanulmányozása, szocialista állam és a magyar pol.-i berendezkedés kutatása

1982: Magyar Politikatudományi Társulat (kb. civil) – pol.-i kutatások támogatása

1985: Politológiai Szakcsoport – első önálló tanszék (ELTE ÁJK)
de: ’89-ig a politológia a hazai felsőoktatásban sem szakként, sem tantárgyként nincs jelen

Modellváltás korszaka (’80-as évek közepétől, végétől):

- pol.-i háttérben bekövetkező változás
’90 közepéig 3 vezető intézmény: ELTE-ÁJK, Marx K. Közgazd. Egy., Poltud. Int.
 poltud.-i képzés beindulása: alapképzés, mint b szak (kell egy másik szak), graduális/szakirányú, doktori

A hazai professzionalizációt hátráltató tényezők: a múlt (40 év elnyomás következménye)

- brutális elm.-i manupuláció, és ideológiai cenzúra, ezek máig tartó hatásai
- „tudományos emlékezetvesztés”
- a pol.-i tud.-k funkcióinak korlátozása (alátámasztás a megismerés, kritika, döntés-elősegítés helyett)