Házi dolgozat

Bizalmi vagyonkezelés és számvitele

Tóth Dániel Gábor

Pénzügy és számvitel
2019/2020/2
E3XB78

Gyöngyös, 2020.04.17
TARTALOMJEGYZÉK
1. Bevezetés......................................................................................................................................... 2
2. A bizalmi vagyonkezelés történelmi eredete .................................................................................. 2
3. A vagyonrendelő.............................................................................................................................. 3
4. A vagyonkezelő ................................................................................................................................ 4
5. A kedvezményezett ......................................................................................................................... 4
6. Könyvelés a vagyonrendelőnél ........................................................................................................ 5
7. Könyvelés a vagyonkezelőnél .......................................................................................................... 6
8. Könyvelés a kedvezményezettnél ................................................................................................... 7
9. A bizalmi vagyonkezelés adózása .................................................................................................... 7
9.1. Általános forgalmi adó ............................................................................................................ 8
9.2. Illetékek ................................................................................................................................... 8
9.3. Szja és közterhek ..................................................................................................................... 9
9.4. Társasági adó ........................................................................................................................... 9
9.5. Helyi iparűzési adó ................................................................................................................ 10
10. Összegzés................................................................................................................................... 10
11. Irodalomjegyzék ........................................................................................................................ 11
12. A dolgozat írása során nem közvetlenül felhasznált források ................................................... 12

TÁBLÁZATJEGYZÉK
1. TÁBLÁZAT KÖNYVELÉS A VAGYONRENDELŐNÉL................................................................................................................ 5
2. TÁBLÁZAT KÖNYVELÉS A VAGYONKEZELŐNÉL .................................................................................................................. 6
3. TÁBLÁZAT KÖNYVELÉS A KEDVEZMÉNYEZETTNÉL.............................................................................................................. 7

1
1. Bevezetés

Azért ezt a témát választottam, mert érdekelt, hogy működik egy bizalmi vagyonkezelő
szervezet, milyen előírásoknak, szabályzatoknak kell megfelelniük és milyen számviteli-adó
vonzata van a tevékenységüknek. A témát a Számvitel speciális kérdései c. könyv alapján
dolgoztam fel és egyéb kiegészítő információkat internetes forrásokból gyűjtöttem.

2. A bizalmi vagyonkezelés történelmi eredete

A bizalmi vagyonkezelés - mint testamentary trust - eredete egészen a római jogig vezethető
vissza. Ez azt jelenti, hogy a kezelt vagyon a vagyonrendelő által a vagyonkezelő tulajdonába
adott dolgokból, ráruházott jogokból és követelésekből áll, amelyek a számvitel fogalmai
szerint kivétel nélkül az eszközök csoportjába tartoznak. A mai értelemben vett bizalmi
vagyonkezelés („trust”) – feudális viszonyok között jött létre – nyomaira az angolszász jogban
is rátalálhatunk, egészen a XII. századi keresztes háborúk idejére vezethető vissza.

A bizalmi vagyonkezelést az újkori törvénykezéseinkbe is beiktatták. A „trust” bevezetését a

kontinentális európai jogrendszerbe a dologi jog rendkívüli zártsága nehezítette meg, mivel a
tulajdont egységesként kezelték, míg az angol jogban a „trust” kapcsán a tulajdonjogi sajátos
kettős helyzet áll a középpontban. Legelőször 1926-ban Lichteinsteinben találkozhatunk vele,
majd 2003-tól Luxemburg, 2007-től pedig Hollandia, Spanyolország, Franciaország
jogrendjében is megjelent.
Régi eredete ellenére nem tekinthető elavult jogintézménynek, hiszen számos esetben
megfelelő alakzatot jelent a gazdasági vagy magánjogi célok elérésére.

A magyar jogalkotás a bizalmi vagyonkezelés területén évtizedes lemaradásban van, amely

történelmi és gazdasági okokra eredeztethető vissza. A magyar jogban a korábbi sikertelen
próbálkozások után 2014. március 15-én hatályba lépett a Ptk. 2013. évi V. törvény1 új
jogintézményként a magyar jogrendszerbe is bevezette a bizalmi vagyonkezelői tevékenység
szabályozását.
A bizalmi vagyonkezelés – felek közötti magánszerződés – olyan szerződéses viszony, ahol a
vagyon eredeti tulajdonosa (vagyonrendelő) a vagyonát, vagy annak egy részét elkülöníti és
ideiglenes jelleggel átruházza a bizalmi vagyonkezelőre azzal a céllal, hogy ő kezelje,
adminisztrálja, gyakorolja fölötte a tulajdonosi jogokat, megőrizze, gyarapítsa értékét, és
később a vagyonrendelő által meghatározott kedvezményezettnek vagy kedvezményezetti
körnek kiadja.
A vagyonkezelő az eszközöket úgy hasznosítja, hogy a tulajdon jogilag elválik a hasznosítótól,
miközben a tulajdonos vagyonát védelem és bizonyos adóelőnyök illetik meg, és a
kedvezményezett a vagyon hasznainak valódi élvezője háttérben marad. Így elkülönül a
vagyonrendelő a tulajdon tárgyának szakértő használójától (vagyonkezelő és a vagyon
hasznainak élvezőjétől, vagyis a kedvezményezettől.

1
Bővebb információ a Ptk 2013. évi V. törvény 6. könyvének 310-330 paragrafusai között található
Letöltve: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300005.tv
(Utolsó letöltés: 01/05/2020)

2
3. A vagyonrendelő
Az a természetes vagy jogi személy, aki a kezelésbe adott vagyon korábbi tulajdonosa. Az
átadott vagyont a vagyonkezelőnek egy nyilatkozattal vagy szerződéssel átadja. Az átadott
vagyon új tulajdonosa ezzel a vagyonkezelő lesz (meghatározott vagyonkezelői díj fejében). A
szerződés időtartama maximum 50 év lehet, ez alatt az idő alatt is kezeli a vagyont a
kedvezményezettek javára, vagy pedig a szerződésben meghatározott cél szerint. A
vagyonkezelő határozhatja meg a vagyon kedvezményezettjeit, a kedvezményezetti jogok
keletkezését és megszűnésének feltételeit. A vagyonrendelő hitelezői nem léphetnek fel a kezelt
vagyonnal szemben, kivéve, ha a vagyonrendelő egyúttal kedvezményezett is.
A szerződésben továbbá a vagyonrendelő ellenőrzési joga is meghatározása kerül. A
szerződésben a vagyonrendelőnek a titoktartás alóli felmentési és visszahívási joga (egyoldalú
megszüntetés joga) meghatározásra kerül . A vagyonrendelő nem adhat utasítást a
vagyonkezelőnek az átadott vagyon további használatáról, azzal a vagyonkezelő rendelkezik,
viszont a vagyonrendelő saját költségére ellenőrizheti a vagyonkezelőt.
A vagyonrendelő fenntarthatja magának azt a jogot, hogy a vagyonkezelőt felmentse és egy új
vagyonkezelőt keressen; a kedvezményezett személyének megváltoztatására, a vagyonrendelő
nyilatkozat meghatározott részének módosítására, a vagyonkezelés időtartamának
meghatalmazására és módosítására.
Amennyiben a vagyonrendelő kedvezményezett is egyúttal, akkor meg kell vizsgálni, hogy az
egyes jogai tekintetében milyen minőségben jár el. Ha több vagyonrendelő van, azt is meg kell
határozni, hogy az egymás közötti jogviszony tekintetében egyetemlegesen vagy együttesen
járnak el.
A vagyonrendelő kinevezhet vagyonfelügyelőt, illetve önmaga is elláthat ilyen funkciót. A
vagyonfelügyelőnek lehet olyan jogosítványai, amelyek a vagyonrendelőnek vagy a
kedvezményezetteknek nincsenek, így ezzel nagyobb kontrollt gyakorolhat a vagyonkezelő
felett.

3
4. A vagyonkezelő

A vagyonkezelő az a természetes vagy jogi személy, aki a kezelés idejére az átvett vagyon új
tulajdonosa lesz. A vagyon átvétele meghatározott vagyonkezelői díj fejében történik. A
vagyonkezelői szerződésben meghatározásra kerül: a vagyonkezelés időtartama, ami maximum
50 év lehet; a vagyonkezelő feladat, kötelezettsége, a kezelt vagyon felhasználási szabálya,
gondosságának mértéke és lojalitása.
A vagyonkezelő az átvett vagyonra vigyáz, a szerződésben meghatározott cél szerint kezeli a
vagyont, ellátja a feladatait. A vagyonkezelőt sem a kedvezményezett, sem pedig a
vagyonrendelő nem utasíthatja. A vagyonkezelő hitelezőinek nincs joga a kezelt vagyonra
igényt bejelenteni.
A bizalmi vagyonkezelői tevékenység végezhető üzletszerűen és eseti jelleggel. Üzletszerű
bizalmi vagyonkezelési tevékenységet hazánkban csak az az átlátható és jó hírnévvel
rendelkező szervezet (kft., zrt., fióktelep, ügyvédi iroda) végezhet, amely legalább két bizalmi
vagyonkezelési jogviszony alapján végzi tevékenységét vagy pedig a vagyonkezelői díja
meghaladja a kezelt vagyon 1%-át.
Az üzletszerű tevékenység folytatása engedélyköteles, melyet az MNB bocsát ki a tevékenység
megkezdését megelőzően. Az engedély hatálya visszavonásig érvényes. A határozatlan
időtartamra vagy az 50 évnél hosszabb határozott időtartamra létesített bizalmi vagyonkezelési
jogviszony 50 év elteltével megszűnik.
A bizalmi vagyonkezelő vállalkozáshoz nem kell alapítási engedély, csupán a végzendő
tevékenység engedélyköteles. Továbbá a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles a
cégnevében feltüntetni ezt a folytatott tevékenységet. A vagyonkezelő vállalkozásban egy
mesterképzést végzett diplomás közgazdásznak és egy jogi szakvizsgát tett jogásznak kell
munkaviszonyban lennie.
A vagyonkezelő vállalkozásnak folyamatosan legalább 70 millió forint saját tőkével kell
rendelkeznie és legfeljebb 1,5 milliárd forint összegű pénzügyi biztosíték létrehozására
szerződést kötni, amit a vagyonkezelői tevékenység alatt fenn kell tartaniuk. Amennyiben a
vagyonkezelő vállalkozás egy harmadik személyt vesz be kötelezettségük hatékonyabb
teljesítése érdekében, bizonyítaniuk kell, hogy a harmadik személy alkalmazásának költsége
nem tartozik bele a vagyonkezelés költségébe.
Ha a vagyonkezelő szervezet nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő: csak egy
szerződést kezel; az általa kötött bizalmi vagyonkezelési szerződést közjegyzői okiratba vagy
ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell rögzíteni, azonosítani kell az ügyfelet és el kell
fogadni egy pénzmosási szabályzatot, valamint az MNB felé be kell jelenteni a szerződéssel
kapcsolatos minden adatot.

5. A kedvezményezett
A kedvezményezettnek joga van a kezelt vagyonra, illetve annak hasznaira, a vagyonkezelő
kötelezettségének teljesítését jogi úton kikényszeríteni, de a vagyonkezelőt nem utasíthatja. A
kedvezményezett saját költségére ellenőrizheti a vagyonkezelő vagyonkezelés körébe eső
tevékenységét.

4
6. Könyvelés a vagyonrendelőnél

1. táblázat Könyvelés a vagyonrendelőnél

Forrás: Adorján-Lukács-Róth-Veit, p 369.

Amennyiben a vagyonrendelő a számviteli törvény alá tartozó gazdálkodó, illetve kettős

könyvvezetésre kötelezett, akkor a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközeinek könyv szerinti
értékét egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetnie, és a bizalmivagyonkezelési szerződés
szerinti értékét, mint a kezelt vagyonra szóló tartós követelést tartósan adott kölcsönként
állományba kell vennie az egyéb bevételekkel szemben.

A vagyonkezelés megszűnésekor (a teljes vagyon részleges vagy teljes kiadásakor) egyéb

bevételként kell feltüntetni az átvett vagyon vagyonrendelőnek járó összegét. Ezzel szemben
egyéb ráfordításként kell kezelni a kezel vagyonra szóló követelés kivezetett összegét. Ennek
megfelelően a vagyonmozgások következtében bevétel keletkezhet a vagyonrendelőnél, ha a
szerződés szerinti eszközérték meghaladja az eszközök könyv szerinti értékét, illetve akkor is,
ha a tartós követelésre kivezetett összeg alacsonyabb, mint a ténylegesen átvett vagyon értéke.

5
7. Könyvelés a vagyonkezelőnél

2. táblázat Könyvelés a vagyonkezelőnél

Forrás: Adorján-Lukács-Róth-Veit, p 371.

A kezelt vagyon a számviteli törvény szerint vállalkozói kategóriába sorolandó. Emiatt a

vállalkozóra vonatkozó összes számviteli előírást alkalmazni kell. A vagyonkezelő által átvett
vagyont szerződésenként saját vagyonától elkülönítve kell nyilvántartania. A vagyonkezelőnek
a kezelt vagyonról évente beszámolót kell készítenie. Viszont ezt a beszámolót nem köteles
közzé tennie és könyvvizsgáltatnia. Ellenben ha a vagyonrendelő vagy a kedvezményezett kéri,
köteles tájékoztatást adni a kezelt vagyonról, a tájékoztatással kapcsolatos költségek a
vagyonrendelőt és a kedvezményezettet terhelik.
A kezelt vagyon védettséget élvez a bizalmi vagyonkezelő hitelezőivel, házastárssal, élettárssal
és más kezelt vagyonok hitelezőivel szemben, valamint nem része a vagyonkezelő
hagyatékának.

6
8. Könyvelés a kedvezményezettnél

3. táblázat Könyvelés a kedvezményezettnél

Forrás: Adorján-Lukács-Róth-Veit, p 372.

A bizalmi vagyonkezelés kedvezményezettjei sikeres vagyonkezelés esetén juttatásban

részesülhetnek a vagyonkezelés ideje alatt, valamint a vagyonkezelés megszűnésekor. A
kedvezményezett a szerződésben megfogalmazottak alapján igényelheti a vagyonkezelőtől a
kezelt vagyonnak és hasznainak kiadását. Amennyiben a kedvezményezett a számviteli törvény
hatálya alá esik, akkor a pénzben kapott vagyont és annak hasznait az egyéb bevételekkel
szemben (mint véglegesen átvett pénzeszközt) kell elszámolni.
Ha nem pénzeszközben kapott vagyonról és annak hasznairól van szó, akkor térítés nélküli
átvételnek minősülnek, és egyéb bevételként kerülnek elszámolásra; melyet azonban halasztott
bevételként el kell határolni. Az elhatárolás az átvett eszköz terv szerinti értékcsökkenésekor
vagy pedig eladásakor, kiselejtezésekor, megsemmisülésekor kerül feloldásra.

9. A bizalmi vagyonkezelés adózása

A bizalmi vagyonkezelés során - a kedvezményezettek felé történő vagyon és annak

kiadásakor- bizonyos adókedvezmények vehetők igénybe. A kezelt vagyont az adózás rendjéről
szóló törvény alapján adóalanynak kell tekinteni, a bizalmi vagyonkezelőt pedig képviselőnek,
aki az adókötelezettségeket saját nevében, de a kezelt vagyon adószámának feltüntetésével
teljesíti. Adójogi értelemben a bizalmi adókezelés minden adónemet érinthet. A kezelt vagyon

7
haszna, hozama a társasági adó szerint adóköteles; a kedvezményezett- amennyiben
természetes személy – jövedelemadót köteles bevallani és megfizetni.

9.1. Általános forgalmi adó

A vagyonelemek átadásával a vagyonrendelőnek nem keletkezik ÁFA fizetési kötelezettség,

amennyiben a törvényben előírt feltételek teljesülnek. A vagyonrendelő abban az esetben
mentesülhet az adófizetés alól, ha az általa megjelölt vagyonkezelő olyan belföldi adóalany, aki
magára vállalja a vagyonszerzéshez és szerzett vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségeket, illetve
ÁFA-beli jogállása nem akadályozza a kötelezettségek teljesítésében.

Vagyonkiadás esetén, amennyiben a kiadott vagyon valamilyen termék, vagyoni értékű jog és
a vagyonkezelő áfaalany, a vagyonkezelő áfafizetésre kötelezett. Akkor, ha a vagyonkezelő,
mint kedvezményezett részére történik a vagyonkiadás, nem keletkezik áfafizetési
kötelezettség.

9.2. Illetékek

A vagyon- és hozamkiadáskor keletkezhet illetékfizetési kötelezettség, amely a

kedvezményezetteket terheli. Az illetékkötelezettség megállapításakor a vagyonmozgást úgy
kell megítélni, mintha az közvetlenül a kedvezményezett és a vagyonrendelő közt történne.
Ennek következtében a vagyon juttatójaként nem a vagyonkezelőt, hanem a vagyonrendelőt
kell tekinteni. Így vagyonkiadáskor a vagyonrendelő és a kedvezményezett közti viszony kerül
minősítésre.

A bizalmi vagyonkezelő ingyenes és átmeneti tulajdonszerzése nem illetékköteles. Ez alól

azonban kivételt képez az az eset, amikor a vagyonkezelő kedvezményezettként kapja meg a
vagyonrendelő korábbi vagyontárgyait, illetve azok hasznát. Illetékköteles az a vagyonszerzés,
amikor a kedvezményezett a vagyonkezelőtől megkapja a vagyont. Ekkor az
illetékkötelezettség keletkezésének a napja a tényleges vagyonszerzés napja. Nincs öröklési
vagy ajándékozási illetékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha a vagyonrendelőre, illetve
egyenes ági rokonaira vagy házastársára szállnak a korábbi vagyontárgyai, hiszen ilyenkor a
vagyonrendelő egyben kezdeményezett is.

8
9.3. Szja és közterhek

A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonnak a hozamai a kedvezményezett természetes

személy osztalékból származó jövedelmét képezik. Abban az esetben is osztaléknak minősül a
bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon hozama, ha a vagyon visszaszáll a vagyonrendelőre.

Ha a kedvezményezett természetes személy is egyben, akkor a kifizetendő bruttó hozamból le

kell vonni a 15% személyi jövedelemadót és a 17,5% szociális hozzájárulást mindaddig, amíg
a természetes személy el nem éri az adófizetési kötelezettség felső határát. Ezt a 2018. évi LII.
törvény a minimálbér 24-szereseként állapította meg.

A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon tőkerésze nem minősül osztaléknak, tehát

adómentességet élvez. Az adómentes kezelés feltétele, hogy a természetes személy
kedvezményezetté nevezése ne legyen összefüggésbe hozható a magánszemély
tevékenységével.

Ha a kedvezményezetté nevezés a magánszemély valamely tevékenységének ellentételezését

jelenti, akkor a kedvezményes szabályok szerint a kezelt vagyonból kiadott hozamokat terheli
csak osztalékjövedelemként személyi jövedelemadó, míg a kezelt vagyon átadott egyéb részei
adómentesek.

Az adóköteles és adómentes bevételek elhatárolásához az szükséges, hogy a hozamok és a

kezelt vagyon egyértelműen elkülönítve szerepeljenek a vagyonkezelő vagyonról vezetett
nyilvántartásban. Amennyiben a nyilvántartás alapján a kiadott hozam és kezelt vagyon nem
határolható el egymástól, akkor a kedvezményezettnek juttatott valamennyi bevétel adóköteles
osztalékjövedelemnek minősül. Ha a vagyonrendelő egyéni vállalkozó, akkor az átadott
készletek szokásos piaci ára vállalkozási bevételnek számít.

9.4. Társasági adó

A kezelt vagyon önálló adóalanynak minősül. Ez azt jelenti, hogy kap egy külön adószámot,
amivel a társasági- és osztalékadó alanyának minősül. A társasági adóalany kedvezményezettek
számára a vagyonkezelés során átadott hozamok adómentességet élveznek. A hozamok
táraságjövedelemnek minősülnek a táraság számára, a kedvezményezett számára társasági
adóalap csökkentő tétel, így nem kerülnek adóztatásra. A kezelt vagyon tárasági adóalapját az
általános szabályok alapján kell megállapítani. Az adóalap számításakor viszont nem kell
alkalmazni a jövedelem minimumra vonatkozó szabályokat.

9
9.5. Helyi iparűzési adó

A vagyonrendelő nem alanya a helyi iparűzési adónak, míg a kezelt vagyon igen. Specifikus
rendelkezés vonatkozik a kezelt vagyon állandó jellegű iparűzési adó kötelezettségére.
Telephely a kezelt vagyonba tartozó hasznosított ingatlan. A kezelt vagyon székhelye alatt
pedig a vagyonkezelő székhelye értendő, magánszemély vagyonkezelő esetén pedig a
magánszemély lakhelye.

10. Összegzés
A témában való kutatásom és a témakör feldolgozása alapján arra a megállapításra jutottam,
hogy Magyarországon nem olyan népszerű a bizalmi vagyonkezelés, mint például az USA-ban.
Jóllehet a magyar szabályozás kifejezetten előnyös a bizalmi vagyonkezelés szempontjából,
mivel védi a vagyont a külső támadásoktól, tehát például a család egyéb üzleti
tevékenységeinek a kockázataitól és nemcsak a vagyonos családokat célozza meg a
szolgáltatás; mégis Magyarországon a vagyonos családok közül veszik igénybe többen. A
privátbankok mellett egy sokkal kiterjedtebb tevékenységgel foglalkoznak a bizalmi
vagyonkezelők, ennek ellenére létezésükről csak kevesen hallottak, pedig már több, mint 5 éves
múltra tekintenek vissza Magyarországon. Nálunk az alapítványok elterjedtsége miatt jobban
érti a magyar ember a vagyonkezelő alapítványt, mint a bizalmi vagyonkezelést, ami mégiscsak
egy szerződés, nem pedig jogi személy. Azonban a vagyonkezelő alapítvány létesítése és
fenntartása jóval költségesebb. A vagyonkezelésben érdekelt családok száma Magyarországon
1.000 és 10.000 közé tehető.

10
11. Irodalomjegyzék
Adorján, Cs. – Lukács, J. – Róth, J. – Veit, J. (2019): Számvitel speciális kérdései

11
12. A dolgozat írása során nem közvetlenül felhasznált források
2014. évi XV. törvény a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól
Letöltve: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1400015.tv
(Utolsó letöltés: 01/05/2020)

A bizalmi vagyonkezelés az áfa rendszerében

Letöltve: https://ado.hu/ado/a-bizalmi-vagyonkezeles-az-afa-rendszereben/
(Utolsó letöltés: 01/05/2020)

Bizalmi vagyonkezelés létesítése egyoldalú nyilatkozattal

Letöltve: https://jogaszvilag.hu/bizalmi-vagyonkezeles-letesitese-egyoldalu-nyilatkozattal/
(Utolsó letöltés: 01/05/2020)

12