Professional Documents
Culture Documents
Tétel
Tétel
Történeti áttekintés:
3. Szent Ágoston: szó szerinti és morális jelentést különítette el; ez után három értelmezés élt
– szó szerinti jelentés, keresztény értelmezés, misztikus jelentés.
A szöveg jelentése a szövegen belüli összefüggésből alakul ki, a szavak jelentését a szöveg
alapján értelmezik. Ha jól olvassuk a szöveget egyféleképp lehet olvasni, volt egy idealizált
olvasó típus, aki mindig látja az összefüggéseket.
Olvasó központú értelmezés: az előző irányzattal szemben alakult ki a 20. század utolsó
harmadában.
Típusai:
1. Individualista: annyi olvasat, ahányan olvassák az adott művet, szöveget
2. Uniformista: olvasónak nagy szerepe van az értelmezésben
3. Kísérleti: pszichológiai módszerekkel olvassák, értelmezik a szöveget
(Sokkal inkább egy skálán vannak, nincs éles határ közöttük.)
1
Stanley Fish: amerikai szerző. A szövegnek nincs objektív jelentése, minden értelmezés
különbözik.
Norman Holland: az, hogy hogyan olvasunk sokat elárul; pszichés állapotot lehet
befolyásolni. Minden embernek van egy elsődleges identitás szerkezete, ez nem változik csak
finomul. Szerinte a szövegben nem történik semmi, minden az olvasóban történik, akiben az
olvasás csak saját egyedi identitását teremti újra.
Hans Robert Jauss: német irodalomtörténész és –elméletíró. Szerinte van egy elvárás horizont
– ez egy-egy generációnak a kulturális sajátosságait foglalja magában. Az elmélet
hiányossága: nem veszi figyelembe, hogy az illető férfi/nő, munkás/vezető másképp értelmezi
ugyanazt.
Wolfgang Iser: van egy ideális olvasó, a szövegbe beleértett olvasó, és van egy tényleges,
valódi olvasó; vannak a szövegben olyan pontok, melyek az értelmezést elősegítik, ha az
olvasó ezeket felismeri, akkor úgy olvassa a szöveget, ahogy az író akarta, hogy mondani. Az
író az ideális olvasó.
Szerintük az irodalmi szövegben semmi nincs rögzítve, minden az olvasón múlik
2
mely szintén a KMK olvasáskutatási műhelyében folyt. Mivel a befogadás lehető legtöbbféle
dimenzióját vizsgálta, egyebek mellett az olvasás folyamatát és egyes szövegrészletek
befogadását is, ezért többféle mintával dolgoztak:
Eredmények: a mű tartalmára vonatkozó kérdés során több lehetőség közül lehetett választani;
- a leggyakoribb válasz, vélemény 1978-ban: (még diktatúra van) – a mű egy mindennapi, de
érzelmekkel teli nőről szól, aki kiáll egy férfiért…
- a leggyakoribb válasz, vélemény 1994-ben: nincs veszélyesebb a bürokratikus hatalomnál…
Az eredmények okai: 1978 – nem értelmezték az összefüggéseket, nem vették észre ezt az
olvasatot; 1994 – már évek óta erről beszéltek, így egyértelmű volt a mű jelentése.
5. A Sorstalanság befogadás-vizsgálata