25. Az információ shanonn-weaveri, fizikai és biológiai elméleteinek rövid bemutatása.

Miért van szükség velük szemben önálló információtudományra?

Forrás: ZKL: Humán információtudomány jegyzet
ajánlott: A humán információtudomány kiskátéja
Annak megfelelően, hogy hogyan próbálják megragadni az információ fogalmát sokféle teória
létezik.

1.) Az információ matematikai, statisztikai elmélete

• Shanonn és Weaver + Hartley, Kormogolov
• ez az ágazat az uralkodó
• ez egy átviteli, statisztikai, matematikai- mennyiségi elmélet
• az információ számmal mérhető, az információmennyiség nem a jelek
számával, hanem előfordulási valószínűségükkel arányos.
• kvantitatív módszer = a jel mennyisége és azok paramétereivel foglalkozik
• a jelek fogalmát méri, a jelátvitelt akarja optimalizálni
• alapegysége: BIT
2.) Fizikai alapú információelmélet:
• A fizikusok szerint az információ fizikai principium – olyan állandó, mint a
gravitáció, tér, idő – ezek közé be kell emelni az információt.
• Fredkin és Bekenstein: Az első és legfontosabb princípium az információ,
ebből vezethető le a többi.
• Tehát két nézet létezik:
o az információ a fizika egyik alapeleme
o az információ a fizika egyetlen eleme

3.) Biológiai információelmélet:

• Fülöp Géza
• Az élőlényekben a DNS hordozta biológiai információ szolgáltatja a faj
fennmaradását.
• Genetikai információ = genon = génállomány (másolódik, átírható = genetikai
információátadás)
• A sejteken belül is információs folyamatok zajlanak, az anyag áramlása =
információáramlás

fizikai információk: élettelen természetben is megjelenik

biológiai információk: élő szervezeteket tételeznek fel

humáninformáció: csak itt beszélhetünk arról, hogy az élő anyagnak olyan tulajdonsága is
van, hogy befolyásolja a mozgását

humán információtudomány:

1.) KVALITATÍV = Az információ minőségével, jelentésével, hatásával és kiterjedésével

is foglalkozik.
 2.) Az emberi információtudománnyal is foglakozik = Az információ kizárólag az agyban
létezik, az információfeldolgozás kizárólag az agyban folyik, a többi exformációkat
kezel. Az információt tehát az emberi agy hordozza, nem automatikusan az élővel
jelenik meg, hanem az élőlények fejlődésének egy adott fokán.
3.) Minden információ mögött hatást fedezhetünk fel (pl. zuhanó ember = letális hatás1)
Megjelenik egy olyan entitás, hogy legyen lehetőség választani, dönteni.

A többi diszciplína esetén önálló akaratról, döntéshozatalról nem beszélhetünk
4.) A másik három elméletben nincs ADIAFOR hatás (letális hatás se)
5.) A többi diszciplínára csak jelfeldolgozás jellemző, az információ individuális
értelmezése nem.
• Adiafor hatás: Két hatás találkozik, az adiafor hatás megelőzi a valódi hatást.
 példák: Amazóniai hangyák esete:
1. a hangyák megérzik az árvizet, különös nyugtalanság lesz úrrá
rajtuk = VÁLTOZÁS ÉRZÉKELÉSE, ÉSZLELÉS
2. szétszóródnak
3. összetalálkoznak más hangyákkal = információt cserélnek =
kulturális pattern, feedback
4. tömött sorokban elindulnak, menekülnek a veszély elöl =
CSELEKVÉS
• ZKL és poké labda: adiafor hatás = megérezzük, hogy ZKL dobni fogja a
labdát (pl. labdáról visszaverődő fény miatt), valódi hatás: látjuk a labdát repülni
(az evolúció a szemre gyúr a tárgyról visszaverődő fényt gyorsabban látjuk)
• Adiafor rés: Az adiafor hatás és a valódi hatás között eltelik egy kis idő, ez a
szünet az adifor rés. A legkisebb egység, amit érzékelni tudunk a kettő között, az 1
pikosecundum. A legnagyobb akár 100 év (pl a Heli üstökösnél 70 év)
6.) információs működésmód = minden hatások alapján történik, az információelmélet
akkor kezdődik, amikor megjelenik egy olyan entitás, hogy lehetőségünk van
választani, dönteni (pl. mozgás képessége szándékosságot, akaratot feltételez) – a
Másik három elméletben ez nincs jelen, nincs alany, akarat, döntés, választás.

CAPURRO-TRILEMMA: Arra a kérdésre keresi a választ, milyen egymáshoz a négyféle

információelmélet viszonya.

1.) Mivel egységes információ zajlik minden szinten => lehet egységes elméletet gyártani
2.) Mindegyik információelmélet különböző => nem lehet egységes elméletet gyártani
3.) Nem azonosak az elméletek, de vannak közöttük felfejthető és összeilleszthető
hasonlóság = analógia (ez a jó elmélet)

1
A zuhanó ember előtt zuhanás közben lepereg élete filmje – azért, mert mintát keres arra, hogyan tudná a
halált elkerülni, keresi a múltban a mintát, nagyon gyorsan lepergeti a teljes memóriaállományt – de nincs
megoldás, game over.
Másik példa: orosz- lengyel (különbség: a lengyeleknél felcsillant a remény, ergo nem készültek fel a letális
hatásra teljesen