A magyar keresztény királyság megteremtése

Államalapítás
- Kérdés, hogy fennmaradunk-e? (azok maradnak fenn, akik felveszik a
kereszténységet)
- Kr. u. 900 körül, a Kárpát-medencébe beköltözött magyar nép beilleszkedni próbál, a
keresztény európai nemzetek közé

Kalandozások
- Egész Európát és az Ibér-félszigetet végigfosztogattuk, egészen Bizáncig
- Be akartuk biztosítani a honfoglalást, és elrettenteni a többi népet a kalandozásokkal
(zsákmányszerzés miatt kezdtünk vándorolni, védelem miatt, hogy senki ne támadjon
meg minket)
- „A sagitta hungarorum libera nos Domine” (A magyarok nyilaitól ments meg Uram
minket!)
- Középrétegbeliek (kb. 20000 ember) voltak a magyar sereg, a fejedelem sosem vett
részt a harcban
- Sikerünk lényege: megfutamodás színlelése + fegyelmezettség
- Kb. 40-60 hadjárat
- Két vereség állított meg minket, 938-Merseburg (német király: Madarász Henrik) és
955-Augsburg (Lech mező, I. Ottó győzelme, Lehel kürtje)
- Utolsó hadjárat Bizánc felé: 970-ben
- Géza fejedelem hatalomra kerülése idejében (972 – 997) teljesen felhagytunk a
kalandozásokkal

- Géza békét kötött, megerősítette a fejedelmi hatalmat (király) és felvette a

kereszténységet (e nélkül nem lehet állam)
- 972-ben hittérítőket kér Ottótól
- Megkeresztelik Géza fiát, Vajkot (István)
- 973 Quedlinburgi királytalálkozó:
o az összes fontos nyugati uralkodó részt vett rajta
o Géza nem ment el, 12 követet küldött, és megígérte, hogy nem lesz több
kalandozás és keresztény hittérítőket kért
- Géza érdekházasságokat kötött a gyermekeinek
o István a bajor király lányát vette el
o a nagyobbik lányát a velencei dogéhoz adta (Orseolo Ottó)
o a kisebbiket pedig Aba Sámuelhez
- új fejedelmi székhely („főváros”) lett (eddig Kalocsa), Esztergom

Szent István
- Géza 997-ben halt meg, fiát, Istvánt és az országot felkészítette az államalapításra
- Dinasztikus házasság Bajor Gizellával
- 3 lehetőség van a trónöröklésre:
o Primogenitúra: az első szülött fiú lesz uralkodó
o Szeniorátus: ha a primogenitúra nem lehetséges, a család legidősebb tagja
uralkodik
o Levirátus: az új uralkodónak feleségül kell venni az özvegyet
 - a primogetnitúra és a levirátus ütközik egymással (Sarolt, Géza felesége, nem akart
hozzámenni Koppányhoz
- Nem volt egyértelmű, hogy melyiket vegyék alapul, Istvánnak Koppánnyal kellett
megküzdenie a trónért, aki pogány államot szeretett volna
- De a kereszténység felvétele kötelező volt, ha önálló államot szerettek volna
- István lovagjai legyőzik Koppányt és felnégyelik

Koronázás, államalapítás
- Az akkori két nagyhatalomnak (pápaság és Német-római Császárság) nem volt gond,
hogy Magyarország megalakuljon
- A pápa, II. Szilveszter küldte a koronát, Istvánt az esztergomi érsek, Asztrik koronázta
meg
- Erdélyi Gyula és Ajtony (Maros vidékének az ura) veszélyeztették István királyságát,
nem ismerték el királynak, de később behódoltak
- István feladata az új állam- és egyházszervezetet kiépíteni

Egyházszervezés
- Egyházi elrendelés alapján épültek ki az egyházmegyék
- 1001-ben engedélyezte a pápa Ravennában az esztergomi érsekség megalakulását
- István 10 egyházmegyét alapít (8 püspökség, 2 érsekség: Esztergom, Kalocsa)
- Ha érsekség alapítására nem kapunk engedélyt, akkor nem lehettünk volna független
állam
- Megjelenik az első adófajta: tized (decima, dézsma): a parasztoknak a terményük
1/10-ed részét be kell szolgáltatni az egyház fenntartására
- István törvényben kimondatta, hogy minden 10 falu építsen egy templomot,
kötelezővé tette a vasárnapi misét, csak a betegeket és a tűz őrzői maradhattak otthon.
- 1002-ben megjelenik a szerzetesi létforma (bencések)
- Befejezik a Pannonhalmi apátság építését

Királyi vármegyerendszer
- Egy államot nem lehet egészben irányítani, részekre kell osztani: 40-50 vármegyénk
lett, amit az ispánok irányítottak
- Az ispán (comes) feladata volt, hogy behajtsa az adókat, megszervezze a hadsereget, a
legfőbb bíró volt
- Vármegye központjában a vár áll (ez védte a vármegyét)
- Nem volt főváros, vándorló udvar volt: előbb fejedelmi, később uralkodói székhelyek
voltak, pl.: Kalocsa, Székesfehérvár, Esztergom.

- Stabil állam lettünk, de csak akkor maradhatunk azok, ha a hatalmat sikerül

megfelelően örökíteni
- Szent István az Intelmek című könyvben leírja fiának, Imrének az eszményi uralkodó
alapjait (királytükör: a királyjelölt mikor felel meg királynak)
- Ennek egyik fontos része, hogy az idegenekkel szemben legyen befogadó és toleráns,
mert ők teszik sokszínűvé az országot
- Imre felkészült az uralkodásra, de egy vadász balesetben meghalt (egy vadkan támadta
meg, mint később a költő Zrínyi Miklóst)
- 1038. augusztus 15-én halt meg Szent István
- Géza egyik lányának köszönhetően a velencei doge fia, Orseolo Péter lesz a következő
király
- Szent István a halála előtt Vazult megvakíttatta és fülébe forró ólmot öntetett, mert ő
visszahozta volna a pogányságot és, aki így elveszítette az idoneitását, nem volt többet
alkalmas királynak
- A fiait István kiűzte az országból, mégis Vazul leszármazottjai lesznek az Árpád-házi
uralkodók, de a kereszténység megmarad.