6.

Gyermekirodalmi műfajok az óvodáskorban, műelemzési alapismeretek

6.1. Gyermekirodalmi műfajok az óvodáskorban...

A tételben felsorolt meséket olvassa el, hogy el tudja mesélni, sőt hozhat több példát!
Alapprogram: „Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek
egyaránt helye van”. Elsődlegesek a népköltészeti alkotások, de az irodalom szeretetéhez
szükséges érzelmi alapot a nép- és a műköltészet harmóniájával teremthetjük meg.

# Népköltészet.
- A népi gyermekköltészet, a népi mondókák minden műfaji csoportja javasolt.
(Mondóka: a gyermekek körében használatos, erősen ritmusos, dallamos hanglejtésű,
sokszor énekelt versike.)
Felnőttek játékai ölbeli gyerekekkel: hintáztató-lovagoltató, ciróka-maróka, altató
Gyermekek versei, mondókái, gyermekjátékok [a teljesség igénye nélkül]:
naphívogatók (Süss fel…),
esőkérők (Ess eső…),
állatcsalogatók (Csigabiga gyere ki...),
állatköszöntők (Gólya, gólya, gilice…),
állatbosszantók (Szebb a páva…),
állatröptetők (Katalinka szállj el…),
fogócskák (Ha én cica volnék…),
bújócskák (Bújj, bújj, itt megyek...),
kiszámolók (Ekete, pekete…),
gyermekjáték (Lánc, lánc, eszterlánc…),
állatmegszemélyesítő (Hol voltál, báránykám?),
jeles naphoz, népszokáshoz kapcsolódó (pl: locsolóversek),
cseréhez kapcsolódó (Cserebere, fogalom…),
nyelvgyakorlók (Répa, retek…),
nyelvtörők (Ádám bátyám…),
mondókamesék (Volt egyszer egy ember, szakálla…)

- A népmese az óvodáskorban nélkülözhetetlen eszköze a személyiségfejlesztésnek;

az óvodáskorúakhoz legközelebb álló folklór műfaj. Csoportosításuk a tartalmi
jellegük alapján történik.

Az állatmesék szereplői állatok, melyek antropomorfizálódnak, emberi tulajdonságokkal

ruházódnak fel (gondolkodnak, beszélnek). Az állatok sokszor életbölcsességek, erkölcsi
példázatok színre vitelének szereplőivé válnak. Az emberi társadalomhoz, akár kultúrához
hasonlóban élnek, ez által tartva görbe tükröt a mi életünknek, ezért javarészt társadalmi
igazságtalanságokat lepleznek le és/vagy tesznek nevetségessé. Az erkölcsjobbító
szándékú típuscsoport mellett az állatmesék lehetnek eredetmagyarázó típusúak is, ezek a
mesék egyes állatok egymás közti viszonyának okát mutatják be, amint a címükből is
kiderül: Miért haragszik a kutya a macskára?, vagy Miért rövid a nyúl farka? Ezek a
magyarázatok azonban többnyire inkább tréfásak, semmint erkölcsnemesítőek vagy
hitelesek. A magyar állatmesék gyakori állatai a róka, a farkas, a medve, a kakas, a sün, a
macska, a kutya, a ló, a nyúl, az egér, a béka és az oroszlán. Az állatmesék szereplői
készként állnak előttünk, nem fejlődnek a történet alatt, és általában egymással ellentétes
jellemvonással rendelkeznek – ez adja a történet egyszerűségét és komikumát. Az
állatmesék az óvodások körében igen népszerűek, mert világképükhöz, érzelmi, értelmi és
nyelvi fejlettségi szintjükhöz közel állnak.Ilyen mese A kismalac és a farkasok, A macska
meg az egér barátsága, A mezei nyúl és a sündisznó, A brémai muzsikusok, A medve, a
róka meg a bödön vaj, A béka, a kolbász és az egér, A pityke és a kökény, Kacor király.
Az állatmesék cselekménye sokféle népmesei szerkezetre épülnek. Lehetnek egyszerű
szerkezetűek (itt egyszer jelenik meg a veszély: A két kicsi bocs, meg a róka), többfázisú
szerkezetűek (itt többször jelenik meg a veszély: A kiskakas gyémánt félkrajcárja), lánc
szerkezetűek (itt valamely baj megoldását újabb és újabb feltételhez kötik, sok ismétlés, ami
a mese végén visszafelé is el lesz mondva: A kóró és a kismadár, A kakas és a pipe) vagy
halmozó szerkezetű (itt a mese minden állomásánál elismétlik a teljes szöveget: A vityilló)

A tündérmese a legismertebb meseműfaj. Központi eleme a csoda. A tündérmesei világban

a csoda, a varázslat a világ természetes részét, mi több, a világ alapját képezi. A csodás
elemek (átváltozás, feltámadás stb.), a csodálatos lények (törpék, tündérek, táltosok,
boszorkányok, sárkányok stb.), a bűvös számok (a 3. kaland, a hét-, tizenkétfejű sárkány, a
hét szűk esztendő stb.) a varázstárgyak (a láthatatlanná tevő köpönyeg, a varázsgyűrű, a
tollpihe, a tű, a bocskor stb.) mind mind a tündérmese jellemző motívumai, szerkezeti
elemei.
A népmesék hősei nem minden esetben mitikus hősök, lehetnek furfangos hősök, kópék is,
akik az ördögök, a démonok, a királyok, a gazdák vagy a papok ellen ésszel küzdenek:
Ludas Matyi, Csalóka Péter.
A tündérmesében a tragikus sorsú hős kalandok vagy próbatételek sorozatát éli át – szám
szerint hármat –, majd ezekből segítőjének közreműködésével győztesen kikerülve
boldogan él, míg meg nem hal. A végkifejlet tehát előre sejthető, a mese optimista
világszemléletének megfelelően szerencsés.
A meseműfajok közül a tündérmesék hordozzák leginkább a mesék általános
jellegzetességeit: a tartalmi elemek mellett formai, nyelvi és stílusbeli elemek, „állandósult
népmesei sztereotípiák”. Elég akár a változatlan (illetve minimális változtatásokkal)
megjelenő meseindító szólamokra gondolni, mint az „Egyszer volt, hol nem volt...”, vagy a
mesét lezáró formulákra: „Itt a vége, fuss el véle!”, sztereotíp mondatokra: „Hol jársz itt, ahol
a madár se jár?”, helyszínekre: „sűrű, sötét erdő”, karakterekre, mint a királyfi, a
királykisasszony, a boszorkány, a sárkány, vagy akár a hétköznapi nyelvbe is beépült
kifejezésekre: „telt-múlt az idő”. Holló Jankó, Király kis Miklós, Macskacicó, A
papucsszaggató királykisasszonyok, A háromágú tölgyfa tündére, Szóló szőlő, mosolygó
alma, csengő barack, Az égig érő paszuly.

A novellamesék leginkább abban különböznek a tündérmeséktől, hogy a csodás elem vagy

háttérbe kerülve csak elvétve jelenik meg (ezek a tündérmesei novellamesék) vagy teljesen
hiányzik belőle (ezek a realisztikus novellamesék). Valóságos szereplők valóságos
helyszíneken valóságos problémákat jelenítenek meg. A tündérmesével ellentétben a
történet egyetlen szituációt jár körül, egyetlen helyzetben. Ám innen sem hiányzik a kaland
vagy próbatétel, de a hős azokat egyénileg, saját pozitív tulajdonságait felhasználva –
leginkább az eszével, a ravaszságával – éli túl. A novellamesékben legtöbbször a szegény,
alacsony származású, de okos szereplő kerül összetűzésbe a gazdag, nemesi származású
és gyenge értelmi képességekkel bíró szereplővel. A tündérmesével való hasonlósága még
a szerencsés végkifejlet. Novellamese például Az igazmondó juhász, Eb, aki a kanalát meg
nem eszi, és egyéb Mátyás királyról szóló mese, vagy a Három kívánság, az Egy szem
borsó, Az okos lány, A király kenyere, A kőleves.
A legendamesék olyan mesék, amelyek a legendákhoz hasonlóak. Ezek a mesék nem
feltétlenül az egyház hivatalos álláspontját képviselve beszélnek el Krisztussal történt
eseményeket, melyekben sor kerül egy-egy krisztusi igazság megmutatkozására is.
Legendamese például az Angyalbárányok, Jézus Krisztus, a ló meg a szamár, Péter a
szüreten.

A rászedett ördög mesék névadása kicsit megtévesztő, az ilyen mesékben ugyanis a

furfangos hős nem kizárólag egy ördögöt szedhet rá és tehet nevetségessé, hanem akár
sárkányt vagy óriást. (A székely asszony meg az ördög, A Halál és a vénasszony, Koplaló
Mátyás)
A falucsúfolók, másnéven rátótiádák általában olyan humoros vándortémákkat mesélnek el,
amelyek egy ismert hely (általában kicsi település) vagy személy abszurd válaszai egy
hétköznapi problémára (például: egy úritököt csikótojásnak gondolnak és megpróbálják
kikölteni: A rátóti csikótojás)
A tréfás mesék olyan csodás elemet nem tartalmazó mesék, amelynek a központi eleme a
helyzet- vagy jellemkomikum. A hőse általában olyan tréfacsináló, aki rászed másokat, de
ide tartoznak az butácska emberek kalandjai is, vagy a házasság és a szexualitás kérdését
pedzegető történetek is (Icinke-picinke, A cinkotai kántor esete, Ihók és Mihók, A rest
macska, A bugyuta ember)
A hazugságmese a nagyotmondások, lódítások cselekménybe ágyazása. A humor forrása a
túlzás, s a túlzások hitelességének látszatát a gyakori egyes szám első személyű beszélő
adja. (A nagyotmondó legény, Hogyan telt a gyermekkorom, Házasodik a tücsök)
A formulameséknek számos változata van. A közös jellemzőjük a formai, szerkezeti
sajátosság. Ide tartoznak a láncmesék, melyekben egyetlen probléma megoldásának a
feltétele egy újabb, majd egy újabb stb. feltétel; a mondókamesék, amelyek a mondóka és
mese keveréke; a csali mesék, amelyek tündérmeseként indulnak, majd váratlanul
csattanóval zárulnak; a végtelen mesék, amelyek egyszerűek, de sosem érnek véget; a
halmozómesék, melyben a hős a vándorlásának minden eseményekor megismétli az előző
állomások eseményeit, megtoldva az aktuális eseménnyel.

# Műköltészet (klasszikus és kortárs költészet)

- Műmese: szerzővel rendelkező mese (meríthet a népmesék tartalom- és
formavilágából, a környező valóságból vagy a gyermekkori élményekből) (Bartos
Erika: Bogyó és Babóca-sorozat > “állatmese”; Berg Judit: Maszat-sorozat >
“novellamese”)
- Lázár Ervin: A Hétfejű Tündér, Bálint Ágnes: Mazsola-sorozat, Marék Veronika:
Kippkopp-sorozat, Boribon-sorozat; Tóth Krisztina: Felhőmesék, Zseblámpás mesék;
Dániel András: Kufli-sorozat, Kicsibácsi és Kicsinéni no meg az Imikém; Harcos
Bálint: Szofi-sorozat; Lackfi János: A világ legrövidebb meséi.

- Reális történet, elbeszélés: gyermekeknek szól, de nem tartalmaz mesei elemet, a

nyelvi-stilisztikai eszközei is hétköznapiak, a gyermekek számára érdekes témákat
dolgoz fel: (Szepes Mária: Pöttyös Panni-sorozat, Janikovszky Éva: Már óvodás
vagyok; V. Binét Ágnes: Gyurka számolni tanul; Vadadi Adrienn: Óvodás-sorozat;
Bartos Erika: Anna, Peti és Gergő-sorozat).
 - Vers
# Klasszikusok pl: Petőfi Sándor, Arany János, József Attila, Szép Ernő, Kassák Lajos,
Szabó Lőrinc, Weöres Sándor, Kányádi Sándor (ő még él, tehát kortárs is)
# Kortársak pl: Tóth Krisztina, Szabó T. Anna, Kovács András Ferenc, Kiss Ottó, Varró
Dániel, Lackfi János, Kántor Péter,

- Verses mese
Pl: Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje, Móra Ferenc: A didergő király, Zelk Zoltán: Három
nyúl, Csukás István: Sün Balázs, Harcos Bálint: A boszorkánycica; Julia Donaldson (ford.
Papp Gábor Zsigmond): Graffaló, Bot Benő, A majom mamája;

- Meseregény
Pl: Csukás István: Süsü, a sárkány, Mirr-Murr, a kandúr, Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek
Erdő

6.2. ...műelemzési alapismeretek

# A megfelelő irodalmi anyagot a gyermekirodalom alkotásainak sokaságából kiválasztani

csak elmélyült műelemzésre alapozva lehet. (Pl azért, mert a könyvpiacot elárasztották az
értéktelen, giccses fércművek.)
# Az elemzésnek formai és tartalmi elemzésnek kell lennie.
# A műelemzésből kiindulva lehet megállapítani, hogy az adott irodalmi alkotás melyik
korosztály számára jelenthet valóságos esztétikai élményt, milyen életkorú gyerekeket
fejleszt igazán.
# Az elemzés segít a nevelési feladatot megtalálni, megfogalmazni.
# Az elemzés segít a motiváció és a bemutatás eszközeinek, módszereinek megtalálásában.
# Az elemzés segít a verbális és nonverbális eszközeinket megtervezni.
# Próza esetén az elemzés térjen ki a szöveg
- műfajára,
- témájára,
- mondanivalójára (akár közmondás vagy szólás formájában megfogalmazva),
- a pozitív és negatív szereplők jellemzésére (miért pozitív, miért negatív figura). Ez az
erkölcsi nevelés feladatának megfogalmazását is segíti.
- a mese cselekményének szerkezeti vázára (pl: expozíció-konfliktus-cselekmény
kibontakozása-tetőpont-megoldás)
- gyermeki és mesei motívumok egyezése (lásd: MÉREI-V. BINÉT: Gyermeklélektan;
és 5. tétel)
- fontosabb nyelvi-stilisztikai eszközök kigyűjtése (lásd:4. tétel)
- szokatlan szavak - pl: rokon értelmű, hangutánzó, hangulatfestő szavak,
indulatszók, állandó jelzők, alliterációk, stb. Ezeket tanuljuk nagyon meg! Preparáljuk ki a
szövegünket, hogy az is segítse a tanulást!
- állandósult mesei formulák, sztereotípiák
- ellentétek, ismétlések, fokozások, túlzások
- népies, régies kifejezések, s azok magyarázata
- szólások, közmondások kigyűjtése
- a gyermek számára ismeretlen fogalmak kigyűjtése, azok magyarázata

# Vers esetén az elemzés térjen ki

 - a verselésre (magyaros vagy időmértékes verselés)
- a rímekre (párosrím: AABB, keresztrím: ABAB, ölelkezőrím: ABBA - félrím: xAyA,
általában igénytelenségre utal)
- tisztán lírai (nincs benne történet) vagy epikus elemeket is tartalmaz (a
gyermekversek általában epikusan leíró jellegűek)
- vers végén csattanó
- fontosabb nyelvi-stilisztikai eszközök kigyűjtése, alliteráció, szokatlan szavak
- a gyermek számára ismeretlen fogalmak kigyűjtése, azok magyarázata
Válasszunk olyan verseket (s az elemzés térjen ki rá), amelyekben
- változatosak a szereplők,
- sok a mozgásképzetet keltő ige,
- sok a színeffektusokat közvetítő szó,
- találhatóak szaglási és tapintási képzeteket felidéző szavak,
- fokozások, túlzások találhatóak,
- jelzős szerkezetek,
- hasonlatok,
- szimbólumok,
- nyelvi humor is jellemzi
(A felsorolt elemek megléte még nem zárja ki, hogy a vers rossz.)