7.

Az irodalmi nevelés szervezeti formái, az irodalomhallgatás helye és ideje

7.1. Az irodalmi nevelés szervezeti formái

# A szervezés a nevelésben annak biztosítása, hogy különböző nevelési tényezők

összehangoltan, a nevelési cél irányába hassanak.
# A tervezéskor tegyük fel magunknak az alábbi kérdéseket: Miért? Mit? Hogyan? Kiknek?
Kikkel? Mikor?
# A „Verselés, mesélés” tevékenység szervezeti formáját az óvodapedagógus választhatja
meg az irodalmi anyag, a felhasználni kívánt eszközök, és a kitűzött céljának megfelelően.
Ennek értelmében, megfelelő szakmai indokok alapján, mindkét szervezeti formát – kötött,
kötetlen – alkalmazhatja az óvodai gyakorlatban.

# A kötetlen szervezeti forma esetén a gyermek motiváció hatására önként vesz részt vagy
marad távol a pedagógus által irányított tevékenységtől. Előnye: szabad választás
eredménye, a gyermeki szándék, vágy, érdeklődés a részvétel alapja. A kötetlen szervezeti
formájú mese- és vershallgatás is átgondolt, tervezett tevékenység!
# A kötetlenség elve a tevékenység időpontjának és helyének a megválasztásában, illetve a
gyermekek elhelyezkedésében is megnyilvánul.
# A kötetlen szervezeti forma arra nyújt lehetőséget, hogy az óvodapedagógus figyelembe
vegye a gyermekek életkori jellemzőit, egyéni sajátosságait, különböző fejlettségi szintjét,
érdeklődési körét, jellemző tevékenységeit, a differenciált bánásmód elvét.

# A kötött szervezeti forma esetén kötelező minden gyermeknek részt venni a

tevékenységben. A kötöttség csak abban az esetben elfogadható, ha biztosítja a gyermeki
aktivitást, a játékosság elve nem sérül, a tevékenység anyaga, módszere, előadása megfelel
a csoport igényeinek, egyaránt élmény a közvetítőnek és a befogadóknak.

# Napjainkban érdemes újragondolni az irodalmi nevelés választott szervezeti formájának

indokoltságát, a két forma gyakoriságát, szerepét a következők függvényében:
- a zavartalan befogadás és a mese nyelvi/gondolati/érzelmi élményének kapcsolata
- az előzetes meseélmény – otthoni és óvodai!
- mennyiségi és minőségi hatásai
- a mese/mesemondó/mesehallgató tisztelete
- a közös rituálék szerepe, jelenléte a nevelésben.

7.2. ...az irodalomhallgatás helye és ideje

# A hét bármely napján, a nap bármely szakaszában lehet irodalomhallgatást

kezdeményezni, verset, mesét mondani, ha az témájában, gondolatiságában, érzelmi
hatásában kapcsolható a gyermekek játéktevékenységéhez, kíváncsiságához, kéréséhez, a
környező valóság jelenségeihez, irodalmi érdeklődéséhez.
# A mese befogadásához, hatásának feldolgozásához nyugalom és idő kell. A délutáni
hazakészülődés idején elmondott mese egyénileg hatásos lehet, de sokak számára már
hatástalan lesz.
# Az időtöltésként elmondott versek unalmat válthatnak ki, így a nevelőértéke sérül. Ám az
anyanyelvi játékokat, nyelvtörőket, eljátszható mondókákat, találós kérdéseket még ekkor is
élvezhetik.
# Az óvodapedagógus tudásához tartozik, hogy a nevelési helyzeteket gyerekszemmel is
érzékelje. A gyerekekkel együtt olyan játékos szituációkat teremthetnek, amelyek kínálják a
spontán irodalmi bemutatásokat. Így az óvodapedagógus számtalan lehetőséget biztosít
ahhoz, hogy a gyerekek minél több irodalmi élményhez jussanak. (Ehhez széles körű
felkészültség kell!)

# Az óvodapedagógusnak sok, az egyes életszituációkhoz, tevékenyégekhez, évszakokhoz,

természeti jelenségekhez kapcsolódó népi mondókát, gyermekverset, mesét kell ismernie,
hogy ezeket bármikor fel tudja idézni.
# Emellett mindig figyelembe kell venni a gyerekek fejlettségi szintjét! A 3-4 éveseknek ne
mondjunk 6-7 éveseknek szóló irodalmi alkotásokat! Az 5-6-7 évesek viszont örömmel
meghallgatják és mondogatják a korábban megismert szövegeket.

# Vegyes csoportoknál is meg kell valósítani az irodalmi nevelést. Követelmény, hogy a

heterogén csoportban minden életkorú gyermek irodalmi igényeit ki tudjuk elégíteni, úgy
hogy biztosítsuk az egyéni képességeik kibontakozását is.
# Ez a szervezeti forma nem jelentheti azt, hogy az egyes életkorú gyerekek kevesebb őket
fejlesztő mesét vagy verset hallgassanak meg, mint más életkorú társaik.
# Az 5-6-7 éveseknek szóló mesét a 3-4 évesek is hallgatják, de a gyermekek többsége
otthagyja, mert a meg-nem-értés miatt csalódott lesz, megfosztva érzi magát a mese
csodáitól. (Fordítva nincs így, az idősebbeknek igazi élmény lesz a kisebbeknek mondott
mese, vers.) Javasolt, hogy a heterogén összetételű csoport esetén az 5-6-7 évesek
számára kötött szervezeti formában történjen a tevékenység.

# Az irodalomhallgatás helye lehet a csoportszoba, azon belül a mesesarok, meseszőnyeg,

mesekuckó, illetve a mesedoboz, paraván stb előtti terület.
- Nyugodt körülmények, megfelelő kényelmes hely szükséges, hogy minden gyermek
jól lássa az óvodapedagógust.
- A 3-4 éves gyermekek esetében még megengedhető mesehallgatáskor a testi
közelség, de a nagyobbakat már ültessük nagyjából egy méterre. Mindenki nagyjából
azonos magasságban.
- A mesemondás alkalmait a mesehallgatásra utaló szokásokkal kell megteremteni.
Éreztesse, hogy a mesemondás a nap lényeges eleme.
- Az udvaron: népi mondókák, ritmikus-játékos versek, s akár séta közben is lehet
mondókázni, verselni.

# Nem lehet állva, sétálva, kényelmetlen helyzetben, utcai zajban, egyéb zajban, bármilyen
zavaró körülmények között a tisztán lírai versek képszerű sorait befogadni, azok szépségét
megérezni, sem a mese csodáit várni, a mesehőssel együtt élni.

# Mesét mondani nagyobb közösségben érdemes, de mondókázni, verselni lehet egyedül,

néhány gyerekkel is.
# Azoknak, akik nem kapcsolódnak be a tevékenységbe, biztosítani kell a további
játéklehetőséget. A továbbjátszóknak szokássá kell váljon, hogy nem zavarhatják a mesét
hallgató társaikat. Ezt a szokásrendszert az óvodapedagógusnak kell kialakítani.
# Az óvodapedagógus a rendetlenkedők esetén sem hagyhatja abba a mesélést. Mit tehet?
A tekintetével fegyelmezheti, megemelheti a hangját, vagy beleszövi a mesébe a
rendetlenkedő nevét (ha nem figyel, nem fogja meghallani), esetleg kérdést intéz hozzá a
mese szövegéhez kapcsolódva (elvonhatja a teljes figyelmet, és hozzá is szokhat). Vagy
egy pillanatra megáll a mesélésben, figyelemkeltő szünetet tart.