Professional Documents
Culture Documents
Munka, Energia, Teljesitmeny PDF
Munka, Energia, Teljesitmeny PDF
Munka, Energia, Teljesitmeny PDF
(Vázlat)
5. Hatásfok
6. Teljesítmény
a) Átlagteljesítmény
b) Pillanatnyi teljesítmény
7. Fizikatörténeti vonatkozások
1
Mechanikai munka, energia, teljesítmény
W = F ⋅ s ⋅ cosα
2
A mechanikai munkavégzés fajtái
a) Emelési munka
• Emelési munkáról akkor beszélünk, ha egy m
tömegű testet függőleges irányba állandó
F=áll v=áll sebességgel felemelünk.
h
m
• Ennek feltétele, hogy az emelőerő ugyanolyan
Fneh nagyságú legyen, mint a nehézségi erő. |F| = |Fneh|
Wneh = − m ⋅ g ⋅ h
c) Gyorsítási munka
Ha egy m tömegű testre állandó erő hat s úton,
F akkor az erő irányába gyorsul a test.
m Mivel az erő és az elmozdulás azonos irányú,
s ezért cos α = 1
3
a 2 1 1
W = F⋅ s = m⋅ a ⋅ ⋅ t = ⋅ m ⋅ (a ⋅ t) 2 = ⋅ m ⋅ v 2
2 2 2
A nulla kezdősebességgel induló testen az állandó erő hatására az elmozdulás
irányában végzett gyorsítási munka egyenesen arányos a sebesség négyzetével,
az arányossági tényező a tömeg fele.
1
W = ⋅ m ⋅ v2
2
F = Fs
Ilyenkor
• a húzóerő munkája: W = F ⋅ s ⋅ cos0 0 = F ⋅ s
• a súrlódási erő munkája: Ws = Fs ⋅ s ⋅ cos180 = − Fs ⋅ s
0
Ws = − μ ⋅ Fny ⋅ s = − μ ⋅ m ⋅ g ⋅ s
e) Rugóerő munkája
Fr = D ⋅ x
4
Fr ⋅ x D ⋅ x 2
Wr = =
2 2
5
Mechanikai energia és fajtái
a) Helyzeti energia
6
A munkatétel kimondja, hogy egy pontszerű test mozgási energiájának a
megváltozása megegyezik a testre ható eredőerő munkájával.
(v 0 + v t ) ⋅ t 1 v − v0 1
W = Fe ⋅ s = m ⋅ a ⋅ = ⋅m⋅ t ⋅ (v 0 + v t ) ⋅ t = ⋅ m ⋅ (v t2 − v 02 )
2 2 t 2
ΔE m = Fe ⋅ s
c) Rugalmas energia
d) Forgási energia
1
Ef = ⋅ Θ ⋅ ω2
2
7
Mechanikai energia megmaradásának törvénye
Zárt mechanikai rendszer az olyan rendszer, amelyre nem hatnak külső erők,
vagy azok eredője nulla.
m 1.pont
1.pont:
E h1 = m ⋅ g ⋅ h
h Eö = m ⋅ g ⋅ h
E m1 = 0
m 2.pont:
2.pont
E h2 = m ⋅ g ⋅ (h - x) = m ⋅ g ⋅ h - m ⋅ g ⋅ ⋅ x
1 1 Eö = m ⋅ g ⋅ h
E m2 = ⋅ m ⋅ v 22 = ⋅ m ⋅ 2 ⋅ g ⋅ x = m ⋅ g ⋅ x
2 2
v2 = g ⋅ t2
v 22 = g 2 ⋅ t 22
1 2⋅ x
x = g ⋅ t 22 t 22 =
2 g
3.pont:
3.pont
m
1 1 1 2h
E m3 = ⋅ m ⋅ v 23 = ⋅ m ⋅ g 2 ⋅ t 23 = ⋅ m ⋅ g 2 ⋅ = m⋅ g⋅h
2 2 2 g Eö = m ⋅ g ⋅ h
E h3 = 0
8
Hatásfok
Jele: η
ΔE h
η= <1
ΔE ö
9
Teljesítmény
a) Átlagteljesítmény
Azt a fizikai mennyiséget, amely megadja a munkavégzés sebességét, tehát,
hogy egységnyi idő alatt mennyi a végzett munka, átlagteljesítménynek
nevezzük.
A teljesítmény jele: P
W
P= [ P] = J = W
t s
b) Pillanatnyi teljesítmény
A pillanatnyi teljesítmény nagyon rövid időközhöz tartozó munkavégzés és
az idő hányadosa.
Jele: Pt
ΔW F ⋅ Δs
Pt = = = F ⋅ vt
Δt Δt
Pt = F ⋅ v t
10
Fizikatörténeti vonatkozások
Az energia fogalma súlyos tévedések során alakult ki, és csupán a 19. század
végétől vált elfogadottá.
• Leibniz már a 17. században említette a mozgási energiát, amit akkor eleven
erőnek nevezett.
• James Black a 18. században élő skót orvos a hőt súlytalan folyadéknak
(fluidumnak) tekintette. Úgy gondolta, ha két különböző hőmérsékletű anyag
érintkezik, akkor a melegebb fluidumot ad át a hidegebbnek, amíg a
hőmérsékletük ki nem egyenlítődik.
• A fluidum elméletet döntötte meg Rumford a 18. század végén, amikor arra
figyelt fel, hogy ágyúcső fúrása közben a hűtővíz mindig felmelegszik.
Kezdetben mindkettőnek azonos a hőmérséklete, tehát az egyik nem adhat át
a másiknak fluidumot.
• Davy 1799-ben felfigyelt arra, hogy, ha két jég darabot összedörzsöl, akkor
azok egy része megolvad. Ebből arra következtetett, hogy az energia nem
anyag, fluidum, hanem a testek állapotára jellemző mennyiség.
• James Prescott Joule 1843-ban felismerte a mechanikai és a hőenergia közötti
kapcsolatot.
11
JAMES WATT (1736-1819)
Angol tudós és feltaláló
• Feltalálta a gőzsűrítőt.
• 1775-ben sikerült elkészítenie a gőzhengert, amely jól
működött, így elkezdődhetett a gyártása.
• 1782-ben feltalálta a lendkereket és további két év
múlva a fordulatszámot állandósító mechanizmust, a
centrifugális-szabályzót.
• A Francia Tudományos Akadémia és a londoni Királyi
Társaság tagjává választotta.
12