Kosaras Istvan Orosz Nyelvtan PDF

8/19/2019 kosaras-istvan-orosz-nyelvtan-.
pdf
http://slidepdf.com/reader/full/kosaras-istvan-orosz-nyelvtan-pdf 1/173
8/19/2019 kosaras-istvan-orosz-nyelvtan-.pdf
Bfr6l6k:
SZ6TS RUDOLF
6s
SZAB6 MIKLOS
Anyanyelvibiril6:
SZAB6 SAI-NTNE
@Kosarasstv6n ogut6da:B 6tkaiS dndom6),

Nemzeti ank6nyvkiad6t.,2001
ISBN 978•]63•]19-4225-5
I . KI EJT ES, H EL YESI R AS. . . . 7

Az orosz1h6,c6,. 7
M a g 5 n h a n g z6 k. . . . 9
M 6 ssa lh a n g z6 k. . . . li
Sz6hangsirly 14
Helyesir6s. 15
II.ALAKTANIISWIERETEK 19
Sz6fttok.•c •c •c •c •c •c •c •c •c •Ec •c•c•Ec•c•c•c•c•c•Ec 19
A f6n6v.....•E •EEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE`•E•EEEEEEEEEE 22
A
A mell‚àknlv......•E
szamnev........•E •EEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE
•EEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE 43
60
A ncvmas.........•E •EEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE 70
Az igc......•E •EEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE 85
A hataroz6sz6.....•E •EEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE119
Az c16ér6sz6k .........•E •EEEEEEEEE`‚à,•œœœœEEEEEEEEE123
III.MONDATTANIISMERETEK ......126
A sz6rend. . . .. 126
Thgad6 ondatok .... 128
Azesetekhasznliatdr6l..... .......131
Szenved6szerkezetek .......138
Mondatr6szek.... ...139
IV SZOALKOTAS. 158
Sz6osszet6tel
. . . . i. . .. . 158
Sz6k6pz€s. 160
MAGYAR-OROSZGRAMMATIKAI KIFEJEZESEK
cv6frqlrnNYE. . ‚U‚U
•@
‚U•@
‚W
TARGYMUTAT6....
NemzetiTankdnyvkiad6Zrt.
www.ntk.hu
Vev6szolgiilat:nfo @ntk.hu
Telefon:0 6 80 200788
A kiad6s6rt elel: J6kai stvin vez€igazgat6

Rakt6riszrim:10160
Felel6s szerkeszt6:dr. Adamik Tam6s
A kiadv6nytgondozta:Katrin Kunze
Mriszaki igazgat6:Babicsn6VasvfuiEtelka
Mfiszaki szerkeszt6:Marcsek ldik6
Grafikai sTerkesztS: egyerin6KovdcsKatalin
Terjedelem: l (A/5)fv
21.kiad6s,2008
Nyomdai el6kdszit6s: dnyszed6KdzpontKft.
*
K6sziilt a Gyomai Kner NyomdaZrt.-ben,
a nyomda alapit6siinak126.esztendej6ben
Felel6s vezet6: PappLajos vez1rigazgat6
Tel.:66/887-400
http //www.gyomaikner.hu
E-mail knemyomda@gyomaikner.hu
Az orosz nyelv az indoeur6pai nyelvek szl6v nyelvcsoportj6hoz

tartozik, s mintegy 160milli6 ember besz6lianyanyelvk6nt.
Legkozelebbi rokonai a keleti szldv nyelvek. Ezek kozd tartozlk az
oroszonkiviil az ukr6n 6s a belorusz.
Nyugati szldv nyelvek: engyel, cseh,szlov6k.
Ddli szldvnyelvek:bolg6r,maced6n,szerb,horv6t, szlov6n.
. Az orosznyelvaz orosznep anyanyelve, eryben a FAK (Ftiggetlen
Allamok Kozossdge)n6pei erym6s kozti 6rintkez6s6nekaz eszkoze.
Az ENSZ 6s nemzetkozi szewezeteinek pl. UNESCO) az orosz az
egyik hivatalosnyelve. degen nyelvk6nt tanftj6k sz6mosorsz6gbanaz
eg6sz il6gon.
Mi az orosz irodalmi nyelvet tanuljuk: ez az irodalom, a tudo-
m6ny, az iskola, az illami intdzm€nyek nyelve. MindenekelStt a
nyomtat6sban megjelent mfveknek a nyelve ez. A besz6lt nyelv -
mindennapi t6rsalg6s orm6jSban- meg kultur6lt kornyezetben s
krilonbozik az irott irodalmi nyelvt6l abban, hogy kev6sb6 omor,
szerkezeteaz6bb;n6ha el6fordul az is, hogy elt6r az irodalmi nor-
m6kt6l. De a kultur6lt embereknyilv6nos elsz6lal6sai el6ad6sok,
vit6k - az irodalmi nyelv norm6ihoz gazodnak.
A n6p b esz6d6be az or osz nye vben is nye vjdrdsokat kilonb ozte
tilnk meg. Vannak 4szaki 6s ddli nyelvj6r6sok. Az lszakiakra az
6raHre jellemzS, vagyis a hangs0lytalansz6tagokbano-nak ejtik a
leirl o-t: AoM6I1,noro. A d6li nyelvjS r6sokra z |ramre a jellemz6,
vagyisa-t ejtenek az emlitett sz6tagokban helyett: <AaM6Il>>,rta(r>.
A deli nyefvj6r6sokb6la lakult ki az irodalmi kiejtds,amelynek miir
r6gebbena moszkvaik iejt6st fogadt6k el.
Nyom- Nyom- • ]Œ
’  ””
irott A bctt A bctt
tatott
alak alak orosz neve tatott
alak ‚ • ]• ‹ orosz ncvc
Aa l • ‡ 6yxna a „I —§ – ç t r4 KpaTKOe
„ A6 “ ] ‚ Ò 6lirna 6e KK Ž• ‚É 6fxna ra
BB “ ‡ ‚ í 6lfrna ne • vƒ F ‹ã ‹ã 611ixnanr
• uF ’ š ‚ µ 6fxra re MM ‚ê ‚ê 6;ixra err,r
/1„D ‚Ì
? • Ý 6frna ae HH  ¶ ‰ » 61ixnaen
Ee ƒ Ã ç 6frna fte Oo ‡ @‚ ° 6fxna o

E„v C ‚ ¤ 6yrna fto II³ I ‚ ê 6lirna ne
Xx ³ [ 6frna xe Pp p ˆ É 6frna ep
33 3 3 Š ½ 6fraa se Cc Cc 6yrna ec
„I „I  « – ç 6frna u TT ç ‚ê 6frea re
6yrna y „[„[ • ` TBepA[,II4

3HAK
6yrna e@ bI IsI “I 6frna epu
6yrna xa „]„] Ž µ uArrcuir

3HAK
6yrsa qe D„^ „ ^ 3 s o6opdr-
HOe
ve „ _ I o „ _ ‚ á 6yrua rZy
6yrea
6yrna rua „`„` Š Û — W6liraa fia
61frnaua
BETUK ES HANGOK
Az oroszban- akdrcsak a maryarban is - kiilonbs6get kell ten-

nink betiik (irrism6d) €,shangok (kiejt6s) kozdtt, mivel a kett6 sok-
szornem fedi egym6st.
Ezdrt a tov6bbiakban,ahol az sztiksdgesnekmutatkozik, egyes
hangokvagyhangcsoportok iejt6s6tki.ilon s megadjuk [ ]-ben. Pl.:
irdsm6d Kiejt6s
orH6 [a]ru6
e ilrr6re [Qru]r6le
Felhaszn6ljukm6g a jelet a m6ssalhangzSkl6gys/tgdnak elol6-
sdre.
4 hangot 2-2 betfvel is irunk (a 6s n, o 6s 6, y 6s ro, e €s a), u 6s

n pedig egym6st6l iilonboz6 magdnhangz6k.
Tiblivatunkban az als6 sorban levS betfiknek (l6gysdgjelz6 be-
tiik) helyzetiikszerint kett6s szerepe
j + magdnhangz1telolnek vagy an:
a megel6z6mdssalhangz6 dgtstigrit 6s maginhangz1t.
Kiejt6siiket az al{bbi tdblLzat oglalja ossze:
5z6elej6n,
mag6nhangz6t6n, (jo) (i).
0a) 0u) fie)
t,, I Ut6n
MIttssalhangz6 utan
(„WIII,XkŽs ltellvcl)
P6ld6k:q - uodr - rrbror - dxarl - uws - lAl.s.- uAdr - l6au -

16:ro - xaprfiua - ru0l - ueHrp - xr{rb
*Csakr, utdn ejtjnk [i]-nek, pl. uru.
ELTERESEK A MAGYAR ES OROSZ

MAGANHANGZOK TOZOTT
1. Az oroszbannincso 6silhang. Az ajakkerekit6ssel €pzettma-

War a (pl. asztal) is hi6nyzik az oroszban (Az orosz c-t ajakkereki
t6s n6lkiil klpezzik, ez6rt roviden ejtett magJar a-nak felel meg.)
2. Amagyarban nincs s. Azu-hez flllkozel. Vannak, akik a kett6t
egy hangnakveszik,mert ritk6n van csak elentdsmegkiilonboztet6
funkci6juk (pl. 6sIrr - 6urr). A u kiejt6sekoraz ajkat nem kerekit-
jiik, mint az i-n€l, a nyelvet pedig h6trahizzuk, mint az u-n61.
3. Az orosz mag6nhangz6kkiejtds6ben nagy szerepet fltszik azok
hangsirlyos agyhangsrilytalan olta. TisztAn, il6gosancsaka hang-
srilyosmagdnhangz6kat jtji.ik,a hangsrilytalanok lszintelenednek.
A HANGSULYTALAN MAGANHAN GZOKKIEJTESE
l. Az a 6s o bet(ikkel jelolt hangsiilytalanmagdnhangz6kat z6
kezdetdn 6s a hangsrilyel6tti sz6tagban 1. gyengehelyzet) rovid
(a)-nak ejtjtik.
Pl. anp6ln, orr{6pt, nonp6c, rpaue|il.
Minden m6s hangsrilytalan z6tagban 2. gyengehelyzet) nagyon
rovid, elszintelenedett angot ejtiink.
Pl. ronopfirb, Mdclro, nolon/rna, rrdv na.
2. A e 6s s betfikkel (v 6s rr1ut6n a-val) elolt hangsrilytalanma-
g6nhangz6kat hangsfly el6tti sz6tagban 1. gyengehelyzet) (n) 6s
(e) kozott rovid hangnak,minden m6s hangsrilytalan z6tagban 2.
gyengehelyzet)nagyon ovid elszintelenedett angnakejtjtik.
Pl. ren6pr, aundps, o6rncs,hrs, uacst
n ep exoAtkrs, HAvanv, r.axeJl6, q el on6r.
10
NEHANyArrar-ANo s HANG zABALlr

a vacANHANGZo KTEJTESERES nasAna
1. A r, K, x, x, y, il, tq m6ssalhangz6kut6n ohasem rhatunk
u-t, hanem u-t. A x, [ 6s q ut6n viszont nem u-t, hanem rr-t ej-
tiink.
Pl. $ nd eu, p'j cc rc l, spaa t ; xop 6 uturi, )tctrrb, qupK.
2. l\, ur, {, x, 11utdno csakakkor kovetkezik, ha az hangsrilyos:
6o tw6it, npav6u, or4dna.
Hangsflytalansz6tagokban helyette-t irunk 6smondunk: ros6-
pvu4eM,rhu4eu.
3.[I, rq,
{, x,
nuwy, cutrcjt, uoaI1ut6n nem 6llhat s 6s ro, hanem helyetttik a 6sy:
iu,rapaulautau.
4. € mindig hangsrllyossz6tagban ordul el6: eud, nourd.n. De:
nlrurer.)
Ezeket a szab6lyokat a ragoknak,klpz6knek a sz6t6hoz val6 il-
leszt6sekorigyelembekell venniink.
‘Ë–¥SSA’n øANGZOk
Az orosz FIlaSSalhangz6kat a k6vetkcz6 csoportokra oszthattuk:
ƒ¿Kcmlny massalhangz6k:6,B,•u ,„D,X,3,K,„L ,M,H,H,p,c,
T , „ †X , „ IWI I .
b,Lagy massalhangz6k:6',B',ƒR ,A',3',o
,K',•vI‚¿M',H',II',p‚¿
C ' , T ' , „ †X ‚ ¿ g
A f c n¿t i e ìzk Št Il IÄxm. i n d i g k eÄnm i‚ nà c s l a g y p a t t IaE) I: .X , „ W
Mindig l6gy (nincs kem6ny p6rja): H, {, trI.
c) Z6ng€,sek: t, r, M, H, p, | 6, B, r, A, )r(, s.
d)Zong ,tlenek: tr, 0, K, T, III, c, X , „ WI I , „ Z
e) Torokhangok: , x, x.
/) S-hangok: (, tr, u, Iq.
ELTERESEK A MAGYAR ES OROSZ

MASSALHANGZOK TOZOT-I
l. Az oroszbansokkal tobb l6gy m6ssalhangz6 an (15), mint a

magyarban (3: ty, g, ny). Ezek kiejt6se teh6t probl6m6t okoz sz6-
munkra. Al6gy am6ssalhangz6kat
kat, de kozben nyelvh5tkoz6ps6(ugy1pezzik, mint akem6ny
6sz6t elnyomjuk p6rju-
sz6jpadl6se-
16,ami a hangnak -s szinezetetad. Hat{rozott j-t azonban semmi
esetrese ejtsiink ut6nuk. Teh6tnem (mjel), hanem (m'el).
A m6ss lhangz6k l6gysdgit ir6sban az utdna 6116n, - e, - v, - tj, - rc
vagy -rjelzi.
2. A kem6ny m6ssalhangz6k oziil az:r ktilonbozik l6nyegesen
magyar l-t61.Ugy kdpezziJk,hogymint
a nyelv hegy6t-n6l),
a magyar a fels6 fogsor mo-
kozbenpedig
gott a szilpadl6shoz 6masztjuk
a nyelv h6ts6 r6sz6t s megemeljiik a sz6jpadl6sel6 (mint a zdrt u
k6pz6s6n6l).P l. cror, rziuna.
3. A x-t mindig er6sen,hallhat6ankell kiejteni, mint a mi ,,ihlet",
,,technika"szavainkban c{xap, xne6, xopo[6.
4. 3z6 v6gdn a zong6sm6ssalhangz6k ongetlenne dlnak: r6pog
[r6par], ror6s [rar6$], ruras uac], ry6 [Ayn].
EGYES HANGCSOPORTOK KIEJTESE
Hosszrim6ssalhangz6kat jtiink a kovetkez6esetekben:
I Betfikapcsolat
„` wvmbcfl
:i:œ } | [„W „W] oH yqvrmcfl
-ru-. nu- i [uu] omqir,rpud4arn
-3x-, -cx- [xx] yestchrt, crcarb
-Tq-' -Aq- ['{'{l nepen6daur, temuux
‚‚ ñÂ
Egy6bkiej 6si probl6mi4k:
Betfkapcsolat Kiejt6s P61dak

-oro, -ero [ono], eno]x c ee6 tts; rp ac{rsoeo, ndpn oeo
c,hseeo esetdben)
birtokos mell6knevek
-fK-, -fq-
[xx], [xv] nEercufi.,1 eae
qT lurl vro, vr66rr
Nem ejtjiik ki: ar-t, illetve a kt az -crH-, -3AH- betfikapcsolatok-

ban, pl. npds4unr, vdcrnnuZ;a kiemelt mSssalhangz6kat z alSbbi
szavakban: s4p:iacrnyrlre, cqacmrrhnntfi c6pdqe, ufacrnonarr,
cdzHue.
A LAGYJEL ES KEMENYJEL SZEREPE
1. A lSgyjel s) az el6tte 6116m6ssalhangz6l6gys6g6tjelzi.l. vu-

rdra, 6o,raruofi a )Kb, rrb, rb, rrlb betfikapcsolatokban zonbana
r-nek nincsenhangjelol6 unkci6ja, mert a ru, x mindig kem6ny,a
v,rq viszontmindig l6gy,pl. pa66raerun [pa66raeur], poxr [pou].el
Ldgysdgelz6betiik elStt (n,6, tro,e, N) a I egybenelv6laszt6
szerep6t s betolti, azazaz el6tte 61166gy m6ssalhangz6telvillasztja
a kdvetkez6 ( + mag6nhangz6) angcsoportt6l:cenarf [ceu'ft6].
2. A kem6nyjel (r) azt elzi,hogy az elftte 6116mSssalhangz6tki-
v6tel c, s) kem6nyenkell kiejteni. Ezenkiviil a kemdnyjel s betolt-
heti az elv6laszt6 el szerep6t, azaz elvillasztja a megel6z6 kem6ny
m6ssalhangz6t kovetkez611 mag6nhangz6]h angcsoportt6l.Pl.
o6sscuhrr..
*Ha a -r- a t6hoz tartozik (nem a birtokos eset v6gz6d6se), kkor -r-t ejtiink:
vH6no,crp6ro.
13
a) Ugyanaz a sz6 m6s hangsrillyalegdszenm6st elent:

rlrfxa kin uyr6 liszt
lop6ra fit lopord drdga
rur6vy sirok mauli fizetek
u6n mosok uoro enydmet
yx6 mdr yxe (n6nemfi6rgyeset)
sziikebben
sH6rou jelkdnt sHardNa ismerds
b) A hangsflyktilonbdztetim eg n6haugyanannak sz6nak 6t
kiilonboz6 yelvtani lakj6t: yKr4 pyKrt, 6Arare xo4/rre,4o-
ud - a6lra.
Kdtesesetben sz6t6rban dzzik mega hangsrilyontoshely6t.
‘è‹ì‰à±› SøŒx—Ù
AZ OROSZIRAS
Az orosz nyelv hanttait aZ tn.cƒTi•Vbcttkkel friuk le(K„Iptt•vJ I„I\
„W).Ez az fras nev‚à c,ƒKV9.szazadbcli hittlrFt6r61 kaptao Ciril1 6
b ‚ ©a , M ‹ Øáe t t c s e g y h a z i f r a s O k a t yLef ’oe™r, sd F t
chhcz sztkslgcs volt a szl‚ lras lncgteremtesc.F6klnt a g6r6g be•\
tjkct hasznaltak fcl.
Ez az fras tcttedt cl a kcreszt‚à
ys‚± fclvltelekor a kI
Vi Orosz fc•\
jcdclemslg tertlctln is(10.SZ.).
I,Pltcr car 1710-bcn egyszertsltcttc az aboclt,s:gy valt altala_
.•Bssa azutan a vilagi hasznalatban.
A mttb61
amikor a i ocs6kkentett‚à
r o s z h a
c lbcttk
y c sszamat,ls
t t a s acgyszertsltlsekct
z 1 9 1 7 . l v i vc•\
frasr
zettek bc.
15
NEHANY _ MAGYARIOL EIJTER6 - HSI-YESIRASI SZABALY
1. Nagy kezd6betfivel irjuk a tobb sz6b6l 6116ulajdonnevekben

6ltal6banaz els6sz6t: Mnnncr6pcrno nuocrp6unblxAe,II, JI6nun-
crne r6prr, 96puoe u6pe, Kphcnar ru6uragn, Mocr6scK{ir 1;v:nn-
repcurdr.
2. Nem teszink pontot a sorsz6mnevek t6n: flerp I, 12 uiorq
1969 .
3. Vessz6kkoz6 keriilnek a szervetlenmondattagok,kozbevetett
szavak, €rtelmez6k, igenevesszerkezetek:
OH, r coxar6snrc, 66leu.
Tu, xondqno, sH6ettrr o6

Kouuyn6pu,3ana6rnn 5rornr. rIrJIIl npiuo Ha sae6A.
Mariipeuxo,
4. A gondolatjeletgyakrabbanhaszndljuk,m int a magyarban.He-
lyettesftheti aziilitmdny igeirdszdt Mocxs6 - croruiua PoccliIu.
Kett6sponthelyett s 6llhat: Craxlire MHe,Kro nsrnrpa-l - 6dnue
rinravdpurre?
5. Elv6laszt6skor 6wissztik a kovetkez6 sorba az c-szel kezd6d6
hangcsoportot: e-crp6, Mo-crn6.
OROSZ LEVELiRAS
1. A cimz6st 6s a felad6 cimdt a borit6k eliils6 oldal6ra irytk az

al6bbiminta szerint:
1‹î |||
Teh5t a sorrend forditott, mint ahogyan ez a magyar lev6lforga-

lomban szok6sos:az orsz6g,vdros, utca, hilzszdm megjelol6s6vel
16
kezdjiik, 6s csak azutdn jon a cimzett (6s a felad5) neve. A cimzett

nev6t r6szeshatdrozSssetbeszok6s enni.
2. A d6tumot - ak6rcsaka maryarban - a lev6l obb fels6 sarkSba
irjuk: 2-ro 6nrycra 2001 r. Nagyon gyakori a rdviditett d6tumir6s:
2IVXI-01vagy 2.8. 01 stb.A teljesenkiirt (nem roviditett) 6vszirm
ut6n mindig ki kell tenni a r. (roa) rovidit6st.
3. A levdlkezd6 megsz6lit6sut6n - ak6rcsak a magyarban - felki-
6lt6jelet tesziink: loporoft l4sant VsaxaeNdui Idsau llerponuv
Bar6ti lev6lbengyakori az llyen megsz6lit6s s: 3Apascrnyft(re),
aopororl VlsaHt.
IDEGEN TULAJDONNEVEK ATINASA

OROSZRA
Idegen tulajdonnevek(szem6lynevek,oldrajzi nevek) 6tir6sit az
orosz helyesir6snem szab6lyozza. z6rt csak kialakult gyakorlatr5l
beszdlhettink, mely nem mindig egys6ges, n6ha megnehez(tia tu-
lajdonn6v elismer6s6t.
Vannak meggyokeresedett 6tir6sm6dok, amelyeket ebben a
form6ban kell meglegyezniink:
Beethoven - Eerx6nen
Victor Hugo - Br,rxr6p ior6
Pet6fi - llerdSu,Ildre$ra
,,VemeGyula" - )ftons BepH
Shakespeare - lllercnfp
Altal6ban kiejt6sszerint rjuk 6t a neveket,s az oroszbanhilnyz6
hangokat (o, ii) hozz6juk kozel6ll6 hang6rt6kii betiikkel (e, d, to)
irjuk 6t. El6fordul azonbana nem kiejt6s,hanem betfi szerinti 6tir6s
is (pl. Hugo - froro). A h-t r ,gebben -vel irt6k 6t: Heine - fdftne.
Ha :r ut6n m6ssalhangz6kdvetkezik, akkor ldgyjelet irunk hozz6:
gHrerrc, Bonrrdp.
N6h6nyp6lda magyar ulajdonnevek 6tir6s6ra:
C‚ßØ–h ˆê •uvDvvtt„v
‚Ì ‚© ~/1Lep
17
UIl6 - IOme
Rdk6czi - Piirouu
M6icz - M6pnu
Vorosmarty - Bdpduru6prr,r
T6th - Tor
Kzss - Kraulu alapj6n)
(k6t s-sel,a betii szerinti 5tir6s elve
Papp * flann
OROSZTULAJDONNEVEK ATINASA MAGYARRA

Az oroszulajdonneveketkiejtdsiik lapj6nrjuk 6t magyarra.
r6szletes tir6siszab6lyokatd. ,,A cirill betiisszlSv yelvekneveinek
magyar elyesfrSsa."k addmiaiK iad6,Budapest 985.
N6h6ny 6lda:
f6ro,rl - Gogol
lll6roxos - Solohov
fdpxuri - Gorkij
9epHuur6ncxuft - Csemisevszkij
Open - Orjol
A u-t teh6t -vel,a e-t o-val rjuk 6t.
A mag6nhangz6kra em tesziink lkezetet. (Egyetlen kiv6tel:
Szt6lin.)
18
Ragozhat6sz6fajok
Kttrdls P1ldak
1.F6nlv rro? .Iro? lrd-rrunr, cto:t, cteu6,oru6

2.WIelllknlv rar6r?? HOBbII,I. OO,IIbIXOI{. CVT}{VTII
xaxis? n6eaq.6omurds. cutts.s.
raxde? Hdsoe.6oruude.crtuee
‚R
•@Sz6mn6v c16,rxo? o rtu, rBa,Tpvr
•@ ro16puft? uepnr,rri,erop6ft rp9ruit
‚S
N6vmds rro? qro? q, TbI, on, ou6, oH6
rt6-to, vt6-to, uurr6
qeft? tvtoti,H atu
tllrfl,? woA, udma
.{le? uoei,n6rue
5•BIge .rro
qro Adrarr? uurdrs, nucdrn
cAd,rarr? npovnrdrr, Hanrac6rr
Nem ragozhat6sz6fajok
6. Hat6roz6sz6xar? rarriu xoporu6,upra-rrdxHo,

d6pasou? 6rircrpo
fAe? rau, nnusjz, 6Ma,crtr;a
19
Nem ragozhat6sz6fajok
6.Hat{rozoszS KYn6? Ty/1a,BH„I,/10MO„IH a•vcBo

orqfaa? o’@ „Da,cH„I 3y,cBepxy
rora6? B„Xpa,yTpoM,3„I MO„I
‚V
•@Elolj616sz6 B,Ha,„I3,IOCH
‚W
•@Kdt6sz6 „XTO,„I ,a,IIoToMy „X To
‚X
•@M6dosit6sz6 BOT,He,•v„I
‚O
Indulatsz6 o„I ,ax,ypa
Megjegtzdsek:
A magyart6lelt6r6en az oroszbannincsen:
7.NdvelS.Pl. cror teh6t h6romf6l6t is elenthet: az asztal,vagy:egl
asztal, vagy: asztal. Hogy fordit6skor haszn6lunk-e n€vel6t, ez a
mondat 6rtelm6t6l (a szovegdsszeftigg6st6l) iigg.
2. Ndvut6. Ezek szereplt az oroszban az el6ljitr6sz6 tolti be. Pl.
n6c,'re o6€ta - ebddutdn.
HANGVALTAKOZASOK
Alaktani valtozasok(ragOZas,fokozas)ls sz6klpz6s k6zbcn is
gyakran hangv‚takoz‚s llp f61 a sz6t6vckbcn.
A lcgfontosabb‰Èà%ƒK ñ•zgzb•\b
—NÆ
a ½Æ•s ƒÆ
½
i A v6ltakoz6m6ssalhansz6k
aopoa6ftˆê /1opoƒ“Šp
xodrtrs ~„` XO”åy
: I X cKa3aTb ~„` CKattty
trr4cutb ~„` II„I ‰™
Œ i„ Y rvtntit ~T„I •C
20
A v6ltakoz6m6ssalhanez6k P‚àdak
‚ j ‚” qelondrc - qelon6.lecrBo
‚ s •` „X xom€u' - xo"$,
„ W •@ •@ nvqo - tthr.tuslir
‚ bj ‚k •@
„Z ucrcfrs - wuay
‚ bs •` ,ilhcmr,tVt - uthqe
6-6•v ƒF_6—§„] ˆê „`ƒFoŠ©é

B~B•v /1eIII„vÆI„J •\ „DeIII‚¶ƒ¿m
e
M~M•v KOp•V —§L ~„` KOpÂ‚Ê
II~IIŒÜ c•aT„] ˆê „` c•ƒ\„_
Megjegtzdsek:
1. El6fordul a-xa villtakozSss: soA/Irl - sotrcds, 6pod -
rpaucilau{tu, cso6odlirr - oceo6 trcNsue.
2. r v6ltakozhat l-val s: ocemhu' - toceu4y.
A legfontos bbmagdnhangz1
vdltakozdsok:
A v6ltakoz6 P1ldak
mag6nhangz6k
O~a o6pa66r ars - o6pa6drblBarb
eˆêe ce,l6- c6na;necni - ort ndc

Hangkiesls Hangbetoldds
O~‚Ì tlr;arirc - uratr6, uiipra - whporc
C~‚è 6obu - 6oitu6. seN.{ri zeudtts
21
A FONEV
A F6NEV NEME
Az orosz f6n6v lehet himnem{i, n6nemii 6s semlegesnemii.
A szemdlyt6s dllatot jelent6 szavaknem6t 6ltaliban a termlszetes

nem hat{rozzamep.
Himnemiiek N6nemuck
A f6rfit, firit 6s himnem(i A n6t, e6nyt6sn6nem(i
6llatot elent6szavak: 6llatot elent6szavak:
oTeu; cecrp6
(uofi) 464yrura, MATb;
[ilfl, (aoporax) klpeu;
yvdrelr; rciurra.
Cill;.a;
KOT
Ndh6ny f6n6v him- 6s n6nemfi is lehet aszerint, hogy f6rfit vagy

n6t jelol meg. Pl. cupor6 (6rva), Bdlfl (BanenuiH 6s Ba,renuisa
beceneve).
Egydbk6nt a f6nevek nem6t els6sorban a vdsz1d1stikrdlsmerhet-
jiik fel (nyelvtaninem).
‚ñÂ‚ñ
‚Â
Himnemii N6nemii Semlegesnemf

f6nevek f6nevek f6nevek
‚ u ˆ èê
Vlgz6- ŒŒ Vlgz6•]
Poldak P1ldak P1ldak
d6s dls
kem6ny CTOŒÜ OKHO

”’a cecTpa -0
m6ssal- 6paT IIa•v„]To
KHII•u
hangzS OTC„W
l6g py6•vb AePeBHq MOpe

m6ssal- •l ¬„ITe•vb •\„ ` ercrfpcu.a •B
no•ve
hangz6 •uOCTb 6vrot6rus
‚O repo„I MATb ƒRe sanflsue
TpaMBa„I Œû 6cenl •]b e c.I6crre
rlpo•vcTap„I„I nrt6uraln
”’XL
HOX •] Ib
s-hang
()K, IIr, KapaHttaLII IEEL9
•]IIIL •] HOXb
HOII„] ”’M„` „I MŒZ
BpcM‰Ä
q' I|I) Bpa„X
(kŽsltel ƒ®OMO„Z„] 3HaM„`
ToBap„I „Z
n1lktl)
23
A b-RE VEGZODO FONEVEK NEME

A r-re vdgz6dS 6nevek him- 6s n6nemiiek is lehetnek. F;gy16-
sziikre bizonyos szabi4lyokadnak itbaigazitfist (1. az al6bbi t6bl6za-
tot). K6ts6g eset6n a szdtSrban nlzzik meg, hogy melyik nemhez
tartozik af6n6v.
Himnemfiek NSnem(iek
-merbkdpz6s6nevek •ƒ] Æ•b ‚ ½Âz ‚ î y ‚ êƒ ^c^½
socnrar6reJm •uFIIOcT„]
4nfirare:n •uop„DcT„]
xrirerr
spl,rrenr „De„IcTB„I
Xƒ“„D Te•v
KOCT„] „]HocT„]
ueqrdrelr HC3aB„IŒûÝ MocT„]
ocnosdrerlr HOBOCT„]
nrac6relr oco6cHHocT„]
noryndrelr IIpoMLIIImcHHocT„]
npe4ce4iirelr pa/1ocTb
npeuo4aniirelr CKOpOcT„]
pyrono4urelr c•va6ocT„]
quriirels MC•vOCT
(nocr6lr n6nemfi, e tt (•uOCT„]hFmnemt,de ncm
nem -reJrb dpz6r6l ansz6 ) •\OCT„]klpz6s sz61)
-apovdgii 6nevek -3• ,•\Cttb,•\b,•\¿ƒ\
—¯y ‚Ÿƒrb‚½

anrdrapl
byrnripr 60•vC3HL
X„I3H„]
npar6pr BƒFcT„]
raneru6pl •upycTL
cerper6pl KOCTL
cr6capl HeHaB„IT„]
c,ron6ps •EacTb
IICCTb
rdxapr
24
Himnemiiek N6ncmtck
A h6napoknevei:
rHndpr, u6Anracr
Qenpii,rrstb. KpoBb
nro66sr
66ynr
Egt€b, gtakran el6fordul6 Egtdb, gtakran elSfordul6
f6nevek: f6nevek:
anrolro6fir TPYAb
BO)KAb rpq3b
focTb ABepb
rycb gerdr's
AeHb rpon6m
AO)Knb ral6sr
xriueun r6uraAr
rapr6Selr ud6enr
rop66nr ue.qii:n
r6penn MeAb
KpeMnb MF,ICJIb
:riirepr ueSrl
:re66ar
neAs6Al 6cenr
niiN{qm
o16nr nn6rualr
uoprS6m nocr6rl
nyrb TIbIJIb
podm ponb
py6.ur cBq3b
cnexrdm cxiireprr
yronr cMeprb
fponeHr COJIb
ursfiuertr CT:1,'Ib
crdneHr
cTenb
rerpii.ur
TKAHb
rlenb
UEIIb
25
-a (-s) v6gz6desfi imnemfi 6nevek
ƒX‘ð‚êƒ^b^½ Tulaidonnevek
„DCAyILIKa Btgs
Ma•v L•E„IIIIKa
MyxtI„I Ha Bo:r6lq
fpriura
cTapocTa Mrura
IOHOIIIa fl6rs
/1„`1„` O6m
cy„D]„`
Megjegtzdsek:
1. A legtobb agozhatatlan6n6vsemlegesnemii:r erp6,Kyr6,
raxcu,ueHn; (rp6uroe) yp6.
Kivdtel: 6Se (h(mnemf).
2. A ragozhatatlanetiiszavak z osszet6teltiklapszav6nake-
m6t veszik el. Pl.: sanr MfV (Mocx6ncxraftocya6pcrneuunrrl
Vnneepcnr6r).
NI6INMTT BS BI,BTTNLENT
JELENT6 FoNEVEK
Az orosz 6neveket 6t nagycsoportba sztjukaszerint,hogy616-
ldnyeket agy lefteleneketelentenek.Ez itt nyelvtani 6snem biol6-
giai) ogalom.
E1616nyek: Elettelenek:
emberek. llatok. alamint minden m6s (pl. nov6nyek,
6l5nekk1,pzelt gyes6nyek elvont fogalmak, gy(ijt6nevek)
I ve,ron6<,ep6rl, I cro,r, r6lruara,
rro? I yvenfr, uocrnliu, rerPdns'ru6'
L co6iixa,KyKna
urot pela,
I AepeBo,
Luap64
26
Megjegtzdsek:
1. El6l6nyeket6tvitt 6rtelembenakkor is gyakran6l6l6nyk6nt a-
gozunk,amikor 6lettelen dolgot elentenek.Pl.:
Ha AeHr pox4dnur uiilra Szilletisnapomraanyukdm egt
no1:apwaMHe rrJrlorueedro plilssmacitajdnddkozottnekem.
NaeAsexdHxa.
fl ,rvrr6ro <,EefdHu-flOndruna,>. Olvasom a,,JevgenyijAnyegin"-t.
Z. nlercnyek osszess6g6te lent6 f6neveket (gyfijt6nevek)6lette-
lenk6nt ragozunk.Pl.:
Mrr ,rro6uu cnofi Hap6.a. Szeretjtikndpilnket.
3. Ndhdny igevonzatbanaz 6l6l6nyek tobbes sz6mi t{rgyesete az
alanyesettel zonos.Pl.:
noirrth n uro$dpu f tEruuru - gdpkocsivezet6neklpil6tdnakdllni;
noftrrir s r6cru -venddgsdgbemenni.
28
I r.6Ngvn,q.GOZASIPUSAI
A f6n6vragoz6snak 6rom f6 tipusdt ktilonboztetjiik meg:
Az L f6nfvragozdshoz tartoznak
a a kemlny v agy 6gy m6ssalhang6r a v €,9266 h m n emti f6nevek
pl. x,racc, rpaus|it, anrouo6ti,rs.
b) az -o,-e,-6,-ue v6gfisemlegesnemii6nevek,p l.: oxud, ndre,
6elr6, zriuue.
A 2. ftnOvragozishoz tartoznak
az -a, -n vdgi f6nevek (tdbbs6giikbenn6nemiiek), pl.: ta3dta,
ueAdla, crdHt\uq: rrryxvrtHa hn.).
A 3. f6n6vragozflshoz tartoznak
a r-rev6,gz6d6 6nemfif6nevek,pl.: n:r6rqa4b,Hoqb.Idetartozik
m6g a himnem(i nym is. Ezt a ragoz6stszokt6k i-ragoz6snak s ne-
vezni.
E h6rom f6tfpuson kivtil megkiilonboztetiink n6h6ny sajdtos (a
f6tipusokt6l elt6r6) ragozdstipusrs . Ilyenek:
1. A f6n6vk6nt haszn6ltmell6knevek6s igenevek agoz6sa.Eze-
ket mell6kn6vk6ntragozztk. Pl.: cror6nan, pa66uwfr.
2. Az -ov(a),-en(a),-nH(a)v6gficsal6dnevekagoz{sa. l.:JIdp-
MoHroB, Vlyau6v, Irlnan6na;flf iuxr.rH.
3. N6h6ny -w v€,gfi semlegesnemii 6n6v ragozasa.Pl; wvn,
epdnrr, :Hdrllq.
4. A no,r el6tagi f6nevek ragozdsa, l.: nolvac6,n6,l4eHr.
Ezenkiviil vannakcsak obbessz6mban aszn6latos6nevek (1.41.
oldal) 6sragozhatatlan 6nevek s.
29
1.FONEVRAGOZAS
HIIMNEWEU FONEVEK
Kem6ny Ldgv
Eset miissalhangz6ra
vdgz6d6 ir-rev6,sz6d6 m6ssalhangz6ra
(r,-re) v€gz6d6
A. K'IaCC rpaxrndir ABTOMOOI,IJIb

‚±
–Ú T K-IaCC rpavrn6ft anrouo6filr
”n
‚m
‚Ì (de: uii.nruura) (de: rep6a) (de: yrrirena)
•ä
•Z B. rcthcca rpaun6r arrouo6/ug
˜Z
“I R.
‰æ rcr6ccy rpaun6rc asroN{o6}i,'rrc
•y Eszk. rlt6cconr rpauniieu asroNro6fineNa
E16I o sdcce o rpaun6e o6 asrolao6fine
‚`
“ú ‚s KIIacc„\ rpaun6u ABTOMOOI4JI14
ƒ~ MaccLI rpaun6u anrouo6rh.nu
‚m
•ä
‚Ì‚ B. (dei MttbH„IKOB) (de: rep6en) (de: unreldr?)
‚O KIIaccoB rpaun6en anrouo6fnefi
‚O
Ã
•dZ R.Eszk. ŒíaccaM
KIIacca•AÝFÝ rpaun6na
rpaund-ma asroNao6rirqr,r
asroNao6finqr,ru
E16I O KIaCCaX o rpalrn6rx o6 asronro6finn<
Mefiegtzdsek:
1. Az s-hangokrav6gz6d6 6nevek tdbbes szdm:6 irtokos eset6-
nek ragja: ert, pl.: rapanqamdri, npavdfi.
2. Av€,gz6d6sek elyesirisilravonatkoz6an tt is 6w4,nyesek z dl-
tal6noshangszab6lyok1.11.oldalon).
30
Egyes z6m Tobbes z6m

Alanyeset Birtokos eset Alanyeset Birtokos eset
3BOHOK 3BOHKA 3BOHK„I 3BOHKOB

KycoK KycKa KycK„J KycK6B
HOCOK HOCKA HOCK„I HOCKOB
IIJIATOK
IOTOJ'IOK NJIATKA
IIOTOJIKa H•vaTHtt„I
³OTO„L rLEaTKOB
IIOTO•vIKOB
de: socr6x nocr6ra
yp6K yp6xa ypOK„I ypOKOB
b) -euvdgfi f6nevek tov6ben:
Egyes z6m Tobbes sz6m
Alanyeset Birtokoseset Alanyeset Birtokos eset
6odu 6ofiu6 6ott„Wt 6ott„W 6B

rondu ronq6 KOH„WI KOH„W OB
ryndq rSmud KyII„WI KyII„W OB
o6pa:dq
ordq o6pasu6
oru6 06pa3„W
OT„WI è OT„W
06pa3„W
OB ‚àB
de: xyzudu rysueq6 Ky3HC„W
\ ‘¦ 3He„WB
31
c,)Ndh6nyegy sz6tagri 6n6v tov6ben:
AHE14
JIbBOB
nbAoB
r6oe
proB
CHOB
d) -otr,-ep, -eHb vdg(i, 6nevek dv6ben:

rlocoŽû IIOC•va HOC•v
bI HOC•vOB
y•uo•v yrƒFa y•uFI y•uƒFB
ope•v Op•va op•vLI op•voB
BeTep BeTpa BcTpbI BcTpoB
KOBep KOBpa KOBp„] KOBpOB
KaMCHb KaMH„` KaMH„I KaMHC„I
-y (-ro) v6gz6d6sgressz6mi birtokosesetben
Sz6mos,dlettelent elent6 f6n6vnek a szab6lyos irtokos eseten

kivril hangsrilytalan y (-to) v6,gz6d6siiirtokos esete s van az egyes
sz6mban. Ezt tobbnyire bizonyos Slland6sult sz6kapcsolatokban
haszn6ljuk:
1. Anyag- 6s gyiijt6nevekn6l az eg6sz egy r6sz6nek, konkr6t
mennyis6g6nek kifejezdsdre genitivus partitivus): rvt6 cdxapy,
ctitpy, uoxol64y, trfxy; trulnp6etsrtuy, crax6n v6ro, rrlH6ro Hap6-
ny,Mdno cadry.
OH sbInLUI craxdH,rdn. Megivottegt csdszeedt.
Marr rynrtta xtd6a, cdxapy. Az anya kenyeret, ukrot vett.
Haszn6lhat6azonban 6s a mai orosz nyelvbenegyre obban ter-
jed) ilyenkor a szab6lyos a (-x) v6gfi birtokos eset s, kiilonosen,ha
a f6n6vnek elz6je van: rul6 c(xapa, crax6n rpdnroro uiin.
Ha az anyagnaknem a mennyis6g6r6l
birtokos esetethaszn6liuk:uen6 6eHsriHa. an sz6,akkor a szab6lyos
2. Ndh6ny kifejezdsben: c uii:y Ha rJIa3 - ndgtszeml<bzt, o

cu6xy - a nevetist6l,ris .necy- az erd6b6l,lo .{iicy - dAli I 6rdig, uu
piisy - eg/szersem.
-i (-ttt) v6gz6d6sryessz6mf eliilj6r6sesetben

A szab6lyos lolj6r6s esetenkiviil n6h6ny, 6lettelent elent6 f5-
n6vnekvan hangsrilyos y (-to) ragoselolj6r6s esete s, de ezt csak
helyhat6roz6 kifejez6s6re,hol? k6rd6sre, s 6s Ha elolj6r6k ut6n
haszn6ljuk.
A leggyakoribb ilyen f6nevek a kovetkez5k:
-
6dper
6ort - nna6o(ir
6eperf MOCT
HOC •\•\Ha MOCTy
Ha HOCy
6opr - na 6oprf IIOŒÜ ˆê Ha nO•vy
fJra3 - na ua:f, n r:rasf ƒFpT ˆêB IIopTy
rpafi - n rparc, Ha rpa6 poT _Bo pTy
Kpyr - B Kpyry ptt„D _B p„` „D
:ro6 - ua l6y ca„D ˆê B ca„D
Jrec - n necli cHcr ˆê B cHery,Ha cHery
nyr -- na ryrli y•uo•v_By•u
ê ƒF,Ha yF•vy
rea ua nr4f IIIKa„† B ILIKa„† t Ha „YK aOƒT
Foldrajzi nevek: Kpnrnr - n Kpmulf, Aon - (Pocr6n) Ha
.[oHy.
Id6hatdroz6: roA - s ro4y.
El6fordul, hogy a k6tf6le alakhoz m6s-m5s elent6s kapcsol6dik:
no nrop6u pflgy - a mdsodik sorban, de: n pfle clfvaen - szdmos
esetben.
33
Hangsflyos n (il a tiibbes z6mfi lanyesetben

Ezek a f6nevek a tobbessz6mbanminden esetben 6ghangsrilyo-
sak.A leggyakrabban kovetkez6 lyen f6nevek haszn6latosak:
- MacTcp ˆê MacTepa
aApec
66per - alpeca
6eperd HoMcp •\ HoMepa
BEK - ser6 op„DH ˆê op„DHa
n6vep - Beqepa ocTpoB •\ ocTpOBa
rJIA3 - fJra3a IIacIIopT ˆê IIacHopTa
16loc - roroc6 IIOC3„D ˆê IIOC3/1a
16poa - ropo.u6 IIpO„†àCCOp ˆêIpo„†cccopa
rocnoAfin - rocnoA6 pyKaB ˆê pyKaBa
azpd<rop -- Ar4peKropa cHer •\ cHera
AOKTOp 4oxropd copT •\ copTa
AOM - AOMa y•E„ITc•v„] ˆê ytI„ITeJI„`
rdpuyc - ropnycd xlc6 -’ä c6‚ (Bƒ®àŽûC)
rparl - Kpaq „WeT ˆê „WeTa
nec - neca XO•v O/1 -XOH O„D
nyr - nyra „WCT ˆê „WCTa
N6h6ny idetartozS f6n6vnek k6tf6le tobbes szdmavan kiilonbozo

jelent6ssel:
.
WI,ITCNb i
I frfre:ru (uap6aa) ,,tanit6mester"
(6tvitt6rtelemben)
x.ne6 i|[ (cn6xue)

(l66oure) x,rd6nr
;
x.re6d I kenydr
r. (ypoxah) xJeooB J "
Rendhagr6iibbes zdmok
6par - ipdrsx,6piirren
Apyr - tpyzsf,apysdfi
34
- ilhcrr.r., fcrree (adpena)

rucr -l
I r - twcr{t, rucrds (6yu6ru)
Myx - My)Kbq, Myxel4
cTy•v - crfr'sn, crlilren
- crrHosrri,crrnon6ft (oru6)
CLIH •\\
- cuudr, crrH6s (pdauutr)
aHr,rraqdHuH - anura.{6He, uuuvdrt
rpax4anfin - rp6xgane, rpd:r4an
rpecrrinun - rpecrrdHe, rpecrrdH
pe6dHor
.{eJrogdr - moav,:rroadli
Adrv, terdir
cocdA - cecdara.ocdlerl
Ragtalandbbes z6mfbirtokoseset
N6h6ny, 1. ragoz6shoz tartoz6 f6ndv a tobbes sz6mi birtokos
esetbennem kap ragot (a tobbesbirtokos esetaz egyes z6mf alany-
esettelazonos). lyenek:
1. N6h6nyp6rost6rgy neve,pl.:
rJra3 - rlas6, (u:) rna:
tly•vOK - vy:rrrl, (n6pa)uyl6x
2. Mlrtdkegys6gek eve,pl.:
(xuro)rpdun - ru:rorpduuu, (narn) rralorp6narvr.
3. Egyes, zemdlyeket egjelol6 zavak,l.:
„Xe•voBeK - (:rn4u), (nmr) .rerondr
coƒFDaT - corgdrrr, (uH6ro) colAiir
•u y3pIH - rpysr.iuu, y) rpysriH
35
SEWELEGESNEMU FONEVEK
Eset -o-rav6gz6d5 -e-rev6gz6d6 ue-revdsz6d6
‚O A. OKHO Mope 3„DH„IC

•R ‚“ú
‚Ìm T OKHO Mopc 3/1aH„I
C
‚Ì‚n B. OKHA Mop„` 3„DH„IŒZ
‚Ó
“I ] R. orHy Moplo 3„DH„IIO
‚’•y s Eszk. OKHOM MopeM 3/1aH„IM
E16è o6 oxnd o Mopc 03/1aH„I„I
“ú A. OKHA Mop„` 3/1aH„I`
“ˆ‚m T OKHA Mop„` 3„DH„I`
•ä
‚
‚Â B, OKOH Mope„I 3„DH„II
‚OZ R. OKHAM MOpttM 3/1aH„I`M
•c
•¡ Eszk. OKHAMI{ Mop„`M„I 3/KaH„I`M„I
ElbI o6 6rnax o Mopttx 0 3„DH„I`X
Hangbetold6s
Ha a tobbes
akkor semlegesnemii f6n6v tove
szirm:(uirtokos tobba m6ssalhangz6kkozd
esetben m6ssalhangz6rav€gz6dik,
gyak-
ran -e- vagy -o- hangot toldunk be.
rpdc,'ro - rpdcra, rp(,cel
qucl6 - uuc.l'a,'lhcer
nucru6 - n/rcrua, nrtcev'
rApd - Atpa,Atep
ro,rlq6 - r6llua, rolt4u
c6paqe - cepArr6, cept4tl
oru6 - 6xHa,6ron
crexl6 - crdrcra, crdro:r
Nem minden m6ssalhangz6-torl6d6sn6lan azonbanhangbetol-
d6s:rocygiipcrBo - rocy46pcrna, rocyg6pcrn.
Kiilon kell megjegyezntink: liu6 - ifiila, siltl.
36
Rendhagr6 tiibbes szdmok

d6:roro - A6troxu,A6lox
or6ruro - or6utru, ox6urer
ro,r6uo - rol6Hn, ror6netZ
n:re.{d - nr6vu, ue.{6fi
yxo -- ftslr, yndrl
nep6 u6prx, n6prce
a6peeo - 4ep6nra,A ep6sres
xpsur6 - rpdr,rrx, rpduren
H66o - He6ec6, e6dc
qfao - qyAec6, yldc
cyAHo - cy .a,cyAoB
II. F6NEVRAGOZAS
Szttm Eset •\a vegu •\„` vcgu •\I„` vegu
‚e A. •ua 3eTa HC/1C•v

„` I„`
cTaH„W
Œf T •ua3CTy He„D¿t„_ IIo
cTaH„W
‚m
•ä B. cTaH„W
I„I
ra3CTbI He„D•v„I
‚Uã
•ä R. ra3eTC Hc„D•ve cTaH„W
I„I
Œû Eszk. ra3eTO„I He/1e•v
c„I Ie„I
cTaH„W
E16I O •u3eTe O HC„D•v C o cTaH„W I„I
“ú A. •ua3CTbI He/1ett„I I„I
cTaH„W
–· T ra3eTLI HC„DHI I„I
cTaH„W
‚Ì‚m B. ra3CT „]
He/1c•v cTaH„W
I„I
‚Ì‚
‚O R. ttM cTaH„W
I„`M
‚O
•dZ
á Eszk. ra3eTaM„I
ra3CTa•R He„D•v„`M„I
He/1e•v I„`M„I
cTaH„W
E16I O ra3eTaX o Hc„D•v„`x o cTaH„W I„`x
Megjegtzdsek:
1. Av6,gz6d6sek elyesirflsSravonatkoz6an tt is 6rv6,nyesek z 6l-
tal6noshangszab6lyok1.a 11. oldalon).
37
III.FONEVRAGOZAS
Eset Egyes zdm Tobbessz6m
A. IIHO„Z t„] HO„X] TI•vOIIItt„I HO„XI

•¡ HvOIIIttb HOII„] ƒ®vOIIItt„I HO„XI
B. II•vO„Zall„I HO„XI ƒ®F„Za/1e„I Ho„X„I
R. IIHO„Zall„I HO„XI II•vO„Ztt„` M HotlaM•y
Eszk, II•vO„Ztt„] IO HO„XIO II•vO„Ztt„` M„I Ho„XM„I
E16I OH•vOIIItt„I O HOII„I OHŒÜ ZIŒí‘CX o Ho„Xax
Megjegtzdsek:
Az s-hangokut6n a v6gz6d6sekbenx helyett -a-t irunk. Pl.: Ho'In -
Ho.IiiN{.
N6h6ny lt6r6s ragozdsban

1. N6h6ny f6n6v tov6ben az -o- ragozitskozben kiesik, kivdve az
egyes z6mf t6rgy- 6s eszkozhatilroz6ssetet.Pl.:lro66nr, lto66nr,
mo6efi,,1rc6nfi,mo66nrto, omo6sf. Hasonl6k6pp:po)G, loxo, qdp-
KOBb.
2. N6h6ny f6n6vnek a tobbes sz6mi eszkozhatdroz6s setbenk6t-
f6le v6gz6d6ses van: -sN{I,I6s -bMI4.Pl.: noura.uduu, rouraArltf.
3. A uarn 6sAo.rl tove b6vtil aragozfsban:Marb, Marb, uiirepu,
udrepu, u6repuo, o u6repu; Aoqb, Aoqb, 46vepu, g6uepu,
l6vepurc. o a6vepra.
4. A n1'm (hn.) az egyes szdmri eszkozhatdroz6s setben -6u
v6gz6d4,stap: nyrdlt.
39
Egyes z5m
Eset F‚àfinOv N6i nlv T6bbes szam
A. I,IsaH6n 14sandsa 14sau6nrr

T I4saH6r,a 14naH6ny 14saH6errx
B. LlsaH6sa 14sau6noft 14salrdnnIx
R. 14nandny l4nau6sofl I,lsaH6srrNa
Eszk. 14naH6slrN{ klsaH6soir I,IeaH6eHMla
E16’¬ o6 l4saH6se o6 I,IsaH6eoft o6 I,IsaHdsrrx
lgy ragozzuk pl.: ,l[6HuH, fljuxuH, Jldpuonron, Illo,roxon, Oa-

46en,Tepeux6ea nev6t.
Egydb csalSdnevek agozdsira a kovetkez6 szab6lyok r5nyad6k:
1. A mell6kn6vi v6,gz6d6siieketm ell6kn6vk€nt ragozzuk, pl.:
f6pnxraft - f6pxoro, Tolcr6ft - To,rcr6ro, Kpyncxdx - Kpyn-
crori.
2. A f6ndvi v6gz6d6,siieket koznevekkel megegyez6en agozzuk,
p1.: 6rom, flrurra.
3. Az idegeneredetii neveketcsakakkor ragozztk,ha m6ssalhang-
zSra vagy -a (-n)-ra v6gz6dnek, eh6t beleilleszthet6kaz I. vagy II.
f6ndvragozdsba.
Pl. fl srtner lin o-a, Euy, .o".roal+ra Kdsaqa h r.A.
40
RAGOZHATATLAN6NEVEK
1. Idegeneredetiiszavak6s idegen ulajdonnevekha mag6n-
hangz6ra 6gz6dnek):
a)6rcpo (cupdnovHoe) uerp6 (Mocr6ncroe)
unrepnub(uHrep6croe) nalrrd (H6noe)
rara6 (cr6aroe)rpacrireoe)nnaHfiHo
raQd (yotroe, crdpoe)
paArao6y4an6mrcroe)
runo (:nyron6e) raxcrt (Vad6noe)
rynd (ufueHrroe) Qoft6 (cn6rnoe)
ueurc (cer6guxurHee) urocc6 npxu6e)
b) Barcy,E op46,T6ul,hcu; fdre, llerdQn (ll6reSu)
2.Betfszavak: (D.OOH. MfY.
3. M6ssalhangz6rad gz6d6 6i csal6dnevek:
Tana:ipallrdrln - Tau6pu Illrdrin.
HANGSiTLWALIOZAS
r6Nnvn,IcoZAS KdZBEN
Az oroszhangsflyvdltoz6 1.14. oldal), teh6t f6n6vragoz6s oz-
ben is v|ltozhat. Erre vonatkoz6pontosadatokata sz6tdrban €,2-
hetiink meg.N6h6nyszabillyazonbanmegkonnyitiaz eligazod{st.
Nemvdltozik agoz1sozben ltaliLban hSromvagy obb sz6tagi
f6neveknek hangsrilya,avalamelyik els6 tehAt emels56snem
utols6)sz6tag angsrilyos.l.:qnrdrelr, 6yu6ra,rondpuu.
Nem vonatkozikez a tobbes zdmi alanyesetbenangsrilyos6
vdg(i 6nevekre, melyekn6l tobbessz6mmindigv6ghangsrilyos:
yr/rrelr - yture,rri,
Nemv6ltozik Aup6rrop - 4raperrop6.
gensokhimnemfi z6hangsfilyaem:
nrdpnrar,coros,3HaK, piisgurax, o<36,r, ypH6"n, npd,rt,
rocrrona, zmu, K;racc, 6cxq, uap6a stb.
42
A LEGGYAKORIBB VEGHANGSULYOS MELLEKNEVEK

(-oI{, -A-9, oE)
6o:rlru6rZ lHeeH6ft recH6ri ruox6rl
6o,'rrH6rZ lopor6ft rlo66ti nores6li
sr,rxoAH6ir apyr6ri nrupon6fi npocr6ft
rolos6fi
rory66ii xue6rl
xul6it lroroA6rl
uopcr6rl npxlr6ri
nycr6ft
ropolcr6it sasoAcr6rl rntyxcr6rl cren6ii
rpysoe6ft seN.{H6rZ Ho.{H6ft cra,rlrr6fi
rpynnon6rl soJror6rl ocHosH6rZ rpygon6fi
rycr6ri ropeuH6ri o.{epelH6rt .racoe6rl
leron6ft xperocrH6fi napon6ft vyx6ft
xpyr6ft nepeaon6ri
A LEGGYAKORIBBAGYTOV6MELLEKNEVEK
GIJVttrt,IJflfi, -HEE)
Hellyel apcsolatosak: Id1vel kapcsolatosak:
6trh>ruufr BECEHHI,I14
Itm,leûft OCCHHI4I4
n6pxnurl 3I4MHIT14
wn,ruuir JTETHUI4
stgltuir npounoro.4Hrrr,r
nep6aHnrt ceroAHqrrHr4u
rHfrpenHraft Br{epaurH14Lt
eu6ruHraii 3aBTpalxHr,rr4
rpdke'ui,t nev6pnurl
noc,r6Artrari yrpeHHr,Ilr
cpEl.uuir phuuuttr
:l6runufi u6s.uHraft
Aou6ruHrarZ l.pEnp'uit
coceAH14r.r nocr6.qnufi
Egtdbmell4knevek:
ricrpeHHnrl
tlhltuttit
cirsutr
45
Tobbes
N6ncmtck Semleges-
Himnemfiek szdmban
nemfiek
haszn6latosak
6orur6r? 6frovnax 6yayuree 6ttusxue

eox6rrrft e6HHaq xr,rndrnoe nsp6c:rue
AexypHbrrl rocniHaq uop6xenoe Aolr6urrue
gHar6N,IrtIT ntrcras. Hacex6lroe :rdrrue
npu6:xnri 4yurenilx uacrofuee po.qnfie
noprn6ft :arfcovuax npolxnoe
ilpoxo)(l414 sausrds. nnp6xHoe
pa6anvir naacrepcriia noAne)Kaulee
rpyAfl|lJLrvrcfl H66epexnax cra:yeuoe
yrdnrui napurnadxep-
aKag.
cro,r6nag
yrfirelrcran
A MELLEKNEVEK RAGOZASA
1. Az oroszbana mell6knevet jelz6k6nt egriitt ragozzttkazzalaf6-
n6wel, amelyhez artozik. (A magyarbanaf6ndv elz6je v6ltozatlan.)
Pl: rtj iskola - Hosqa urc6la, rtj iskol6t - HoByto rur6ly, lj isko-
lik - H6sateurxdlsi.
2. A mell6knevekhim- 6ssemlegesnemfi lakjai az egyes zSmban
- az alany-6s tdrgyesett6le ltekinfve- egyform6k.
3. Tobbes sz6mbannincs ki.ilonbs6s nemek kozt.
46
4. Az 6l6l6nyek6s 6lettelenek 6rgyeset6ben mell6kn6vaf6n6v-

hez gazodik.
‚s ˆêê
Mrt ganecr/t'ttt 6o,rrH6aooniipnura. @B)
‚s ˆêê
MEI noceutru n6soriluys6ti. •@A)
‚s ˆêê
DBO„Xa tteH„] •v‚¨ 6„IT {ŽT ‚s •¬@B)
FÌ‰m—tŠxx•ETLI. A)
KEMENY TOW U MELLEKNEVEK RAGOZASA
Egyesszdm T6bbcs
szam
Eset
Semleges- •R1nd a ha•\
Himnem N6nem roIIl ncmben
nem
A. KpacHbrr{ KpaCHa„` KpaCHOC KpaCHLIc
T A. vagyB. KpaCHylo KpaCHOC A.vattF B•E
B. xp6cHoro KpaCHO„I KpaCHO•u KpaCHLIx
R. rp6cuouy KpaCHO„I KpaCHOMy KpaCH„\ M
Eszk. rp6cnrrlr KpaCHO„I KpaCHbIM KpacHbIM„I
E16I o rp6cuonr O KpaCHO„I O KpaCHOM o KpacH„]x
A. pyccxvrfr pyCCKŠS pyCCKOe pyccrue
T A. vagyB. pycc’@ pyCCKOe A. vagyB.
B. plfccroro pyCCKO„I pyCCKO•u plfccrrax
R. plfccrouy pyCCKO„I pyCCKOMy pyccruu
Eszk. plfccruna pyccKo„I pyccK„IM pfccrurvru
E16I o plfccrolr O pyCCKO„I O pyCCKOM o pfccrux
Megjegzds:
E minta szerint ragozzuka v6ghangsflyosmelldkneveket s. A
v6gz6d6sekr6s6ban6rv6nyeseka hangszab6lyok. r, K, x toviiek
v6gz6ddseit z ismert hangszab6lyok zerint rjuk (1.11. oldalon).
47
T6bbes
Egyes z6m szam
Eset
Semleges- •RÝnd a ha•\
Himnem N6nem
nem ronl ncmbcn
A. C14[1l„I
I CPIH‰Ä Z cPIHee CPIHIÝ
T A.vagy B. crIH„_o C„IHCC A.vagy B.
B, C„IH C•u C„IH C„I CPIHCrO C„IH„IX
R. C„IHCMy C„IH C„I CIttCMy C14H„I
Eszk, C„IH„IM CPIHC„I C„IH„IM C71H„I„I
E16I o c„IHeM O CPIHe„I O CIttHeM O C14H„I
Megjegtzds:
E minta szerint ragozzuk a nem vdghangsrilyos K, rr, ru, ru tov(
mell6kneveket s (term6szetesen z s-hangokra6rv6nyes angszab6-
lyok alkalmazilsdval,l.a 11. oldalon).
ELIER6 RAGOZASOK
A MAMNH, -A, -O TiPUSU BIRToKoS MELL6KN6V
RAGOZASA
Ezeket a birtokos mell6kneveket r4H dpz6velklpezzik -a, Av6-
gfi f6nevekb6l. (Ritk6bban: -on, -es k6pz6velm6ssalhangz6s€gi
f6nevekb6l.)Pl. udtrra- u6lruu, nslfl - [Ag'krH, l6rq - fl6rlru,
Cfisn - C6rurn, or6u - oru6s. (A tulajdonnevekb6l kdpzett ilyen
mell6kneveketnagy kezd6betfivel rjuk )
48
Egyes z6m T6bbes

szam
Eset
Semleges- Mind a h6-
Hfmnem N6nem
nem rom nemben
A. MaM„IH MaM„IHa M a M „IH o MaM„IHLI

T A.vagF B. MaM„IHy A.vagy B. A.vagy B.
B. M a M „IH a MaM„IH o„I M a M „IH a MaM„IHLIx
R. MaM„IHy MaM„IH o„I MaM„IHy MaM„IHLIM
(MaMPIHoMy) (MttIIHOMy)
Eszk. MaM„IHLIM MaM„IH o„I MaM„IHLIM MaM„IHLIM„I
E16I o MaM„IHoM o MaM„IH o„I o Ma•A mIH oM o MaM„IHLIx
A ROVID ALAK
KEPZESE
1. Az oroszmell6kneveket a magyarhozhasonl6an nemcsak
jelz6k6,nt,hanem 6llitm6nyk6nt is haszn6lhatjuk.A legtobb, tulaj-
dons6got jelz6 melllkndvb6l 6llitm6nyi hasznillatra rovid alakokat
k6pezhetiink. Ezt az alakot a v€,gz6d6sekelhagy6sa ut6n kapjuk
meg.P l.:
nd,nutT: HoB _ HOBA _ HOBO _ HOBbI
rrao,roAdr?: u6,rol - MOnOAa - MOnOAO - MOnOAhl
nrrc6xrarZ: nrrccir _ BbICOKA _ BbICOKO - BbICOKI4
xopdrur,rft: xopdn - xopolrii - xopour6 - xopourfi
66nurl: 6e:r - 6end - 6erd - 6elrir
2. A rovid alakok nem 6s szSm szerintvilltoznak, de - a teljes ala-
kokt6l elt6r6en nem ragozhat6k. Rdgebben agoztdk s ezeket,en-
nek maradvdnyaima is megvannakn6h6nykifejez6sben, l.: cpe4r
6ena 4us.vildgosnappal.)
3. Ha a mell6kn6v ove k6t m6ssalhangz6rav6,gz6dlk,6,s
z utols6
mdssalhangz6vagy n, akkor a himnem(i rdvid alakba rendszerint
49
-o vagy-e- kot6hangot oldunk be. Pl.: 1tlhst<trir 6:rfisox, xopdr-
xuft - r6pdror, unrep6cHrui - uHrepdceu, 6olln6rl - 66len,
ynaHurl - yudn.
Rendhagt6k'n6lurtfi - ndnoH, csdr,'rlrrl - cndrel, rdnrtlul -
rflnel, locr6finrul - Aocr6un.
A -ensr,rrl v6gfi
kot6hangz6;a mell6knevek
himnemii rovid alakj5bana m6sodik
rovid alakbanelmarad 6ltal ban-u-:
nincsen
ecrdcrnennuri - ecrdcrneH, ecrdcrneuua,
ucrf ccrneHnlt ii - ncrliccrnen, ucrlicctnenna.
4. Nem k6pezhet6k ovid alakok a -cK-,-on- k6pz6s, ulajdons6-
got jelent6 mell6knevekb6l,p l. 4plfirecruri, nepegon6rl.
Nincs rovid alakja a 6o:mur6rl-nak.Helyette haszn6latos: elrir,
-6. -o: -,h.
HASZNALATA
A rovid alakokat a mondatban csak flllitmdnyk€nt haszn6ljuk.
Legtobbszorhelyettesithetjrik lyenkor is a teljes alakkal,a mondat
6rtelme nemv|ltozik meg.A mai t5rsalg6si yelv nk6bb a teljes ala-
kot haszndlja.
Ou p,ren.On 1iunrrrl.
Ndha azonbankrilon stilisztikai6rt6ke felent6smegktilonboztet6
funkci6ja) lehet a rovid alak haszndlat6nak:
1. Kifejezhet id6ben korl6tozott 6llapotot, tulajdons6got,mig a
teljesalak 6lland6 5llapotot vagy tulajdons6got ejez ki: On6 eece-
raq - viddm termdszetii.On6 sece,'r - viddm (most).
2. Rovid alakot haszn6lunk,haazt akarjuk kifejezni,hogy valami-
lyen tulajdons5g rilzott m6rt6kbenvan meg, pl.:
9ru 6orfinKr4 MHe senuKra. Ez a cipd nekem ftrtlsdgosan)
nag.
flrdrre 6drno .rylnnno. Ez a ruha tfilsdgosanhosszrt
volt.
50
3. Ha a mell6kndvnekvonzatavan, rovid alakot haszn6lunk.

Mu ror6nu r axsrilteHy. Kdszenvagtunk a vizsgdra.
Mii,rrqu< 6dren rprinuolr. A fifi influenzds.
4.Haa mondat alanya5ro: Mne 5ro rendpl icno.
5. Van n6h6ny
lent6ssel 6llitm6nyk6nt
h asznSlatosovid haszn6lt mell6kn6v,
alakban.Pl.:.fl amely
pat (p6rc; pii4u)je--
uu on6ll6
orillok;.fl corr6ceH (-cua) - eglet4rtek,beleegtezem; npan (-6) -
igazam van; A o6{san (-a) - kotelesvagtok (vmit tenni).
ROVID ALAKU MELLEKNEVEK

Ar,r-aNuo oNZATAT
‹Ðyl16knlv Vonzat P1ldak

6o•uaT,6oraTa, qeu? HaruHap6l6ormraran-
6oraTo;6o•uaTLI JII4BbIMI,L'IrOAIII fi .
rop/1,•uop„Da,FOp/10; qeu? Mu ropmr ycn6xauuu5-

•uo p„DI ruxcrrogrcladuos.
•uOTOB,rOTOBa, 1.r ueuli? fordsr6opr66,KrpyAy.

•uOTOBO; rOToB„] 2. f6ndvi for6s noM6.{r,cA6-
igen6v ratr, ndlno,utl4Tr,ro-H.
eH,/1oBoJI„]Ha,
/10BO•v qelr? Ou,h AosdrlHu cnodrl
„DOBO•v
„]HO;/10- pa6<5rorl.
BO•v
„]H„]I
„DO•vXeH,/1oJDKHa, L qro?
roujr? „DtXCH BaM KH„Iry.
/10H KHO;„D•vXH„\
2. f6n€vi Bu Ao.nxHdl •lM „IT„]C„`
igendv nprudxno.
AOCTOT4H. OCTOT{Ha. qer<i? Sror .reroedr „DOCTO„I
Aocr6rZHo;o- ynaxduun.
CTOI4HbI
51
Vonzat P‚àdak
:uar6u,:uar6ua, I .c renr? Bnr snar6N{u c uorur

sHar6nao;ua- 4Plirou?
r6urr 2.rov' ? BaMsHax6ua 5ra xnrira?
n3ndcreu,u :ndcr- 1.rou1f? HaNr asndcren nur uii-
ua, ncndcttto; urrax pysdrl.
usndcrHbr 2.qeM? Hiilra Qfpua ussdcrHa
xopdureftpa6droft.
naudpeH, aud- f6n6vi On HanrdpeHodxarr s
peHa,H au6pe- igen6v Mocrnlf.
Ho; Hanadpenlr
o6isaH,o6(saua, 1. ouii? Mnr nce o6dsaHlrcnofiu
o6dsaHo; po4fre:rxu.
o6dsaHrr 2. f6n€vi A odAsasnilrlolHnrr, 6ry
igen6v pa6dry.
nox6x, nox6xa, na ro16? Cnru xap6xrepoM ox6x
nox6xe; no- Ha .{ro? Ha orqii.
xdxu .{gNa?
cnoc66en, no- 1. verr,rli? Ildrp cnocd6en Mare-

c66na, noc66- udruxe.
no; cnoc66utr 2. f6ndvi Hiiura Slpvra cnoc66sa
igen6v ndrno,rHnrr5ry pa66ry.
‚‚ Â
ƒÒ ñ
Alapfok Koz6pfok Fcls6fok Hasznftlata

„IHTepecHLI„I 6dnee caMLIIÝ jelz6klnt v.
unrep6c- „IHTcpccHLI„I ‰¿Œ Œø nt
uuft „IHTepccHc„I\ jclz6klnt
III„I„ I
„IHTcpeccH, „IHTcpccHcc lrHrepdcHee lftmanyklnt
ŒÜ
•\C Ha scerd (ncex)
A KOZEPFOK
Az iisszetett iiz6pfok
Minden fokozhat6 mell6kn6vb6lk6pezhetjtik igy,hogy a mell6k-
n6v alapfoka (teljes vagy rovid alak) el6 odatessziika nem ragozhatS
66,reevagy u6nee sz6cskSt: dree rdruurl AeHb,udnee rp 4nan
sa16,ra,Odne. r:ry66roe rvrdpe.etot uonp6c 6onee siixeH.
Haszn6lhatjuk egyar6nt jelz6kdnt 6s 6llitm6nyk6nt is (a rovid
alakkal osszetett ozdpfokot csak6llitm5nyk6nt).
3ra sa46va 66nee rplfguax (vagy:66nee rpyauri). Ez a feladat
nehezebb.
Az eryszerff iiz6pfok
1. Egyszerfi dzdpfokotk6pezhetiinka legtobb ulajdons6gotelo-
16 mell6kn6vb6l rigy, hory a mell6kn6v tov6hez -ee k6pz6t illesz-
tiink. (T6rsalg6sinyelvben6s kolt6kn6l el6fordul az -efr kdpz6 is.)
A hangsrilyaz alapfokri rovid alak n6nem6hez gazodik:
secd,rHfi secer6e secerdft) C„I•v„]HLI„I ~Cƒ“ IttLnee
.4,1I4H H bII4 _ .IIJII4HHCC TerLILI„I ˆê Te³ ŒÜe
53
2. Ha a t6v€gi mdssalhangzS hangvdltakoz6si zabillyal6 esik (1.
20-27. oldal), akkor akdpzds a t6hang megv6ltoz6s6val+ e (ritk6n
-ure)-vel ort6nik. (Rendhagy6koz6pfok.)
A hangsfly ilyenkor mindig a tovon marad.
Rendhagr6 iiz6pfokfialakok
6ŒÜ¨ K„I„I - 6tu>re MatteH„] K„I14
6oraTbI„I - 6oriiqe Ma•vB I„I }‘Ø ŠÍ Œi
6o•v„]IIIo„I - 66nnue ƒ®LOXO„I _xyxc
(66ree) IIpocTO„I ˆê IIpoIHe
B„]COK„II - s(rue paHH„I„I ˆê paHblLIC
•uvy66K„I „I - rnlf6xe pC„D„I„I ˆê pexc
•uOMKƒ“
/1a•veK„IIyI - rp6uue
lii;rrue cTapbI„I
Tƒ“\„I„I ˆêcTapcc,cTapIIIe
ˆê T„IIIIe
„DCIIICBLI„I - Aeurdnlre y3K„I„I ˆê yxc
/1oporo„I - 4op6xe XOpOLII„II _•vIy„Xllc
KOpOTK„II - rop6ve III„I pOK„I I ˆê LII„Ipc
MO•vO„DO„I - uor6xe „`pK„I„I ˆê „`p•Ee
rint3.nem
Az egyszerii oz6pfok-ee
v4ltozik. Van azonban(-e) kdpz6salakja
n6h6ny nemek6s szdmsze-
-ru- k6pz6skoz6pfok, amely
nemek szerint v{ltozik 6s ragozhat6 is. Ezek r6szben fels6fokri
jelent6st s kaphatnak:
66ltutuir nagyobb
sbtcutvia magasabb; egmagasabb
lluruui,r jobb;legjobb
cr6pruuft
udHrururZ id6sebb;legid1sebb
kisebb
uhswufr alacsonyabb;egalacsonyabb
xy4mnit rosszabb;legrosszabb
utri4rltuit fiatalabb; leffiatalabb
54
4. Az egyszeriikoz6pfok alakjait 6,ltal6ban6llitmdnyklnt hasznSl-

juk.
[ylr|ft Aiuaunde Triccu. A Duna hosszabba Tiszdndl.
OH criiprue ueHd ua 3 rdaa. Id6sebbndlam hdrom evvel.
El6fordul azonban jelz6kdnt val6 haszn6latuk s, ktilonosen, ha
no- el6k€,pz6vel 6 tjuk el (ez a k6z6pfok elent6s6tenyhiti).
Ilyenkor a jelzett sz6 ut6n 6ll:
tr|fire nue rHfry rollHre- Adjon nekem valami 4rdekesebb
pdcHee. konyvet.
HASONLiTOSZERKEZET
Mareudrura rar6ft xe rar

Alapfokri hasonlit6sa s6x-kot6sz6val ort6nik. ugtanolyan on-
A matematika
nrtfi npeAudt, rar ucr6pux. tos antdrgt,mint a tortdnelem.
A koz6pfokri osszehasonlit6snakak6rcsaka magyarban)k6tf6le
m6dja van.
1. 9eu kot6sz6val: 2. Annak a f6n6vneka birtokos
eset6vel, amelyhez hasonli-
tunk:
Ciinra cunl,ude, veu fl6rp. Cdna cusustee flerp6.
Szdsaer6sebb,mint Pjotr Szdsaer1sebbPjotmdl.
Xendso rxxerde,.rer,r Adpeno. Xendso rqxerde 4dpena.
A vasnehezebb,mint a fa. A vas nehezebb fdndl.
A 2. esetbenosszetett oz6pfokot nem haszn6lhatunk.
Mivel a magyarban a KaK 6s .reN{kot6sz6nak egyarint
,,mint"
felel meg,ez6rt a magyarr6loroszra ordit6sn6l igyeljtink arra, hogy
az osszehasonlit6slap- vagy koz6pfokkal ortdnik-e.
Osszehasonlit6skor kot6sz6 el6 mindig vessz6t esziink.
55
A FELSOFOK
Az iisszetettels6fok
1. Minden fokozhat6 mell6kn6vb6l fels6fokot k6pezhetiink figy,
hogyaz alapfokri alak el6 c6unft-t tesziink,6s mindkdt r6sztegyez-
tetjiik a jelzett sz6val:
cdv'stir lfnaHuft Miim.{ux c6uoe rny66roe 6sepo
chlr.as, Hrepdcnar xsfira c6ur,re errc6rue r6pu.
irott nyelvbenel6fordul a fels6fokbanciiuuft helyett nau6cilee
vagyHanvdHees.Pl.:
HaI4OOneepynHbreropoAa Ha„IMIHee c•vttHa„` 3a„DIIa
2.Osszetette ls6fokotigy s k6pezhetiink egtobbulajdons6got
jelz6 mell6kn6vb6l, ogy azegyszertkoz6pfokrialak(kdpz6je: ee,
-e,-nre) ut6n a Bcex agyscerd sz6cskSte ssztik. l.:secer6escex
(ncerd),nlivlre ncex ncer6).
3. A c6uufi + alapfok haszn6lhat6elz6k€nt s (ritkSbban6llft-
m6nyk6nt s.Az alapfok+ ncer6 (ncex) csakis lllitminyk€nt hasz-
n6latos.
Ciivoe nry6droe dsepo n ulpe - A legmdlyebb6 a vihigon a
5ro d:epo Barkii,r n Cu6upn. Bajkdlt6 Szibdidban.
gtot "onpdc c6vmrrlniixHuft Ez a kdrdds legfontosabb.
(uau6dlee ndxnuri, nau6dlee
niixen).
OH y uac s KJriiccefuure ncex. Az osztdlyunkban 6 a leg-
jobb.
Az egrszerfi els6fok
l. Az egyszer(i els6fok alakjait sz6mos ulajdons6got elz6 mel-
l6knevekb6l k6pezhetjiik fgy, hogy a mell6kndv tovlhez -erZur-(r,
r, x ut6n -aiiur-) k€pz6t tesziink:
56
6lllzsru4nr - 6:ruxitfusrufr •\ epecH„]I„J ˆê •\ epecH“I q

OOTATbII4 _OOTATEIITII4I4 HOBbI„I ~HOBC„I LIM„I
TJIABHbII4 - TJIABHEI4UII{N C„IH„I14 ~C„I HC„IILM„I
_ C•vODKHLI„I ~CJIODKHC„I LII„I„I
UIPIHHbII4 NilI.lHHEI.l]l]VIU
BeItutKVVt - Belrttl{avilIlvtv Tƒ“X„I„I ~T„I IIIa„I „Y„I„I
BbICOKI4I,I _ BbICOqAI4UI,{I4
2. Az egyszer(i els6fok alakjait els6sorban jelz6k€nt haszn6ljuk.
Ugyelniink kell arra, hogy elent6sekdtfdle lehet: abszohitvagy re-
lativ fels6fok is. Mivel a magyarbanezeket k6tf6lek6pp fejezziik ki
(legfontosabb agy: gen ontos, nagton ontos), ez6rt a fordit6sn6l er-
re kiilonos gondot forditsunk. A szovegosszefiigg6slapj6n kell el-
dontentink,hogy melyiket haszn6ljuk.
Baxsdftruue
- Mocxs6 ropolii Poccdu
u Caurr-flerep61fpr. Oroszorszdgegfontosabb d-
rosai Moszkva 6s Szent-P6-
tervdr
flliurruu - neruq6tluruft no5r. Puskin nag/on nag kolt6.
A MELLEKNEVEK HANGSULYA
ROYID AI-AKU MELLEKNEVEK ALAPFOKBAN
a) Az -r,tir (-trir) v€gi mell6knevekb6l kdpzett rovid alak hangsri-
lya rendszerintugyanottmarad, ahol a teljes alakn6lvolt:
sFrar6laHft - :Har6u, n6rnutZ - n6rou, nlfirnstft - HyxeH
b) A rovid alak hangsrilyamindig a sz6vdgen an a kovetkez6mel-
16knevekn6l:
sHc6ruIT - nsrc6r, nsrcorii, nucor6, sHcoKra
rny66rrari - r:ry66r, r:ry6orii, uy6or6, r:ry6oxri
Aa,'rdruari - ga-ne r,nutex6,4a.ner6,larerri
rqx6rnrri - rxxtir, rnxer6, t.axer6, rsxelrit
xop6uruir - xop6ur, xopou6, xopour6, xoporuf
57
c) Csak n6nembenv6ghangsrilyosak kovetkez6k:
6em,tir - 6e\6etd MVIJtbtyI - MU.II, MI4JIa
6t,i,pxuia - 6rfisox, 6tmsrd, wflrrufi - uiror, Nrqrr6
6onrrr6rZ - 66leu,6olnuii Hhsrcufi - Hr,r3or, usrii
siixHrrit - ndxeu, naxnii u6nuft - uon, Hond
sltAHHrl - n/14en, raAHd nfxHlrfi - Hfxen, nyxn6
-
npd4nrrri epdgen,n pe4n6 npocrdft - rpocr, npocr6
ulfnuit - rJry[, rnyn6 pdarufi - pd4or, pe4r6
r6parrft - ropA, rop46 cnduufi - cndre,r, serr6
r6ptrrarir - r6pex, roprx6 cea6ri - ceA,cel6
rpdsHsrft - rpisen, rpnsu6 cueurr6fi - cueul6u, cueuu6
- -
rycr6rl - rycr,
AllHHrrft rycr6
ryuueu, Attuttrtd crdpwit - redpA,
rn6p4nli crap, craph
rnepl6
aopor6rZ - 46por,aopor6 rdcnr,rrZ - rdcen,recn6
xwsoir - )KltB,xusd r6ncrrrft - ToJIcr, o,rcr6
rp6cHnrri - rpdceu,rpacn6 r6nxraft - roHoK, onr6
rpdnrurZ - rpdnor, xpenxd .rdcrHtrii - .rdcren,.recru6
rplfuufi - Kpyrn, rpyrn6 vliar4rrrl - qyx4, vyxl6
,rdrxurt - liiror, lerrei Apxtrfr - Apor, xpri
lrdprnlrrl - ueipre, reprn6 qcustir - iceu, xcui
Az -oit v6g(imell6knevek ovid alakj6nakhangsrilya imnemben
6ital6banaz els6 sz6tagraugrik 6t:
6o,'rlu6rl - 6dlen uoloa6rZ - u6:roa
gopor6ft - a6por
KOZEPFOKBAN
a) A -e k6pz6salakok hangsrilya kdpz6 el6tti sz6tagon an:
6ltilsrufi - 6tlt:xe, rop6rrraft - rop6ve, cr6pur)r - cr6prue,
6ordmrri - 6or6ve, rpdnrurTr - xpdnve, rwxuit - rtltue
58
b) A -ee kdpz6s alakok hangsirlya a kdpz6 els6 e-j6re esik, ha a

n6nemfi rovid alak hangsrilya z alapfokbanavdgz6d6sen olt:
6d:rurl - 6etd - 6erde, utfui:gtntfi - rttuuttd - A,ruHHde
eilxHrrrl - naxnii - naxude, lfuHuft - yrntrd - ylvtrde
c) Ha az alapfokri rovid alak hangsfilya a n6nemben a sz6t6re
esett,akkor a kozdpfokbantgyanazona sz6tagonmarad:
-rpacfnee
rpacfterrr7 -rpacr/tna
nont'ruurT -nonfrna -noHrirnee
pesorlouudsnuft -peBonloqu6nuas. -peBonl,oqu6nuee
Kivdtel:3Aop6Bbrri -s.{op6sa -sAopon6e
FELS6FOKBAN
a) Az -afrut- kdpz6 mindig hangsrilyos:
6 ttuzxufr - 6 mrxditutufi ., rrrd 'rufi . - Nlem,.I ift uru ft
se:lrarvfr - serra.{iiftuuit, crp6lurt - crpoxiiirwuit
b) Az -eiust- k6pz6 hangsrilyos,ha a mell6kn6v koz6pfok6t -e-vel
k6pezti.ik:
6oriirnft - 6ordqe - 6orardfturnfi ,
npocrdit - npd,ure npocrdfiuruft.
Ha viszont a koz6pfokot -ee-vel klpezziJk, akkor a -et7rtr-k6pz5s
fels6fok hangsrilya gyanottmarad, ahol a koz6pfokbanvolt:
6dnurl - 6er6e - 6e,r'dirllruit,
ndpHuft - nepude - nepudirutuflr,
rpacrierrfi - rpac/mee - xpacwseiltmir.
59
0 uo,r; (nynr) 25 AniiAqab nqrb 4000 venirpe

I o.uiH,o4Hii, 26 ts{Auarr r{tcs'tu
o,qsd* urecTb 5000 nqrs
2 gsa,ABe, ABa 27 lsdluarr' rdlcg.{
3 rpu ceMb 6000 urecrr
4 verdrpe 28 leiiauarr rdrcq.r
5 nqrr sdceMs 7000ceur
6 uecrr 29 lsdl.uarr' rdrc.sq
78 ceur
sdceMr, rdssrk, 8000sdcerur
30 rplaqarr rdlcg.{
9 t€ssrb 40 cdpor 9000 adsqrr
l0 adcsrr 50 nsrrAecrir rdrcq.{
1l ollnnaArlarr 60 ruecruAecir l0 000 rdcsrs
l2 aseHifuuarr 70 cdMraecqr rilrcqq
l3 rpraHiiauarr 80 s6ceN{r.[ecqr 20 000 Asaquarr
l4 vernpHiiauarr 90
15nqrHiiauars legqn6cro
100cro 30 000 rdrcqq
rplrqarl
16 lrecrniiaqat 200 asdcru rdtc.trq
l7 cerundArrarr, 300 rpricra 100000 cro
l8 socer,{FrdAuarr 400 verdrpecra rdrcsq
l9 aesqruiiAuars 500 nsrrc6r 200 000 Aedcru
20 aeiiauarr 600 lrecrr,co'r r(rc.flq
21 asiiauart 700 ceurcdr 000 000 oaris
orfH 800 socel\ar,cdr uu,rrru6H
22 lsatuarstna 900 aesqrrcdr 000 000 asa
23 asdagarsrpu 1000 drc.sqa uumtn6lga
24 tsdtuars 2000 ase r{tcst'tu 000 000 000
verdrpe 3000 rpra rl';rcnqu v'ntr'trdpp,
*Sz6mol6skor
o4uu helyett ribbnyirepa3-tmondunk: pas,4na, rpn...
60
A tobbi t6sz6mneveto sszetetel tj6n kfpezziik. A sorrend:ezre-

sek,sz6zasok tizesek egyesek stb. (mint a magyarban).A z osz-
szetettsz6mnevekminden tagj6t kiilonirjuk:
32 rpvituarb ABa,
448 verdrpecra cdpor n6ceur,
23 641 Asiilqars rpu rucrvu ruecrrc6r c6pox onvq.
A T6SZAMNEVEK RAGOZASA
A t6szdmneveknek6ltal6bannincs nemi.ik6s sz6muk.Neme a ko-
vetkez6knek an:oAfn,oAuri,o4ud; nBa,ABe,ABa.
F5n6vi tulajdons6gokkalrendelkezik (neme 6s sz6ma is van):
tdt crv a, l.,lu ttu ou, wu turudp ,.
Oarfoi, oAH6, oAn6 ragoz6sa
Egyes z6m Tobbes z6m

Lset
Semleges- Minden
Himnem N6nem
nem nemben
A. o„DtH l o„D H6 oAHii oAHlr

T A.vagF B. oauy A. vagy B.
B. 0/1HOro oaH6fi olHLix
R. O„D
HOMy oau6ft olulitr,t
Eszk. H„IM
O„D oAHOr4 oAnr.iuu
E16I o6o/1HoM o6 olH6rZ o6 olHro<
Megjegtzdsek:
7. Az olun szdmndv6s az oglrle'-rav€,gz6d6 sszetett sz6mnevek
megegyezne a hozzdjuk tartoz6 f6n6we I nemben, sz6mban 6s ese -
ben: Mu s,h\erv oAfiu uaragfin, oAuli rontrarf , oln6 gl6Hue.
Mnr rynfi:ru ud6elr, arq oaH6r? rdnauaru.
61
2. A tobbessz6m elent6sei: ,csak"vagy ,,egyesek".

Ha rapdnre 5ttrru olnh A6noxu. A tdnydroncsak almdk voltak.
OAnf yxd ydxanu. Egtesekmdr elutaztak.
A csak tobbes szdmtr f6nevek mellett azonban az oAHrir-nak s
sz6mn6vi elent6sevan: o.{Hl 6prcrra - eg nadrdg.
.[na (4re), rpu, verfipe ragozilsa

‚‚ Â
ñ
Eset 3 4
A. „DBa,„DBc rpr4 verdrpe
T A. vagyB.
B.
R. AByx
„DByM rpdx
rpdu verupdx
verrrpdm
Eszk. /1ByM„` rpenad verrrprui
E16I o/1Byx o rp6x o verrrpdx
Megjegtzdsek:
A 2, 3, 4 t6sz6mnevek6sa 2,3, 4-revdgz6d6 sszetettz6mne-
vek) alanyesete6s a vele megegyez6drgyesete) t6n a hozzfijuk
tartoz6 6n6vegyes z6mbirtokosesetbe eriil.A t6bbi esetben
fSndva sz6mn6wel zonos setben,obbesszdmbanll.
Mrr sflerrr I.Bauarasrura, pv r6nanarrr, verdlpe zlduus.
Mu ncrpdrvrlacbc anryi yveuurdlru.
Mu roAouuri r rpdu ryp/rcralr.
V r'aend ro c6pox
Anercrfirn.
‚tÄ‚‚ ñÂ
flcrr... An6,q{arr, rpfntarr ragoz6sa
A. ³„`T„] BOCCM„] o.qnnsaAuars ABa„D„WaT„]

T II„`T„] BOCC•R
„] oArhtrraAuarr /1Ba„D„WaT„]
B. H`T„I BOC„]„I oArhrHaAuaru „DBa„D„WaT„I
R. II„`T„I BOC„]„ I oAr+{IraAqarn ABaƒX„WaT„I
Eszk. II„`T„]„_
BoceML„_ oAr.,rHuaAuarnrc„DBa/1„WaT„] „_
â
(BOCLM„])
E16I (o) narlr (0)BOCinol(o6) oatnuraa- (0)/1BŒÊ •\
UATVT ƒFaT„I
Megjegzdsek:
l. At6sz|mneveket nsrr-t6l ABeAuarb-ig6s a rpu4qdrl-ot a 3.
f6ndvr agoz6sszerint r agozzuk.Oarctraaqarb-t6l Aensruii,[qarl-ig
a hangsrily nem v6ltozik ragoz{s kozben; minden ragozott esetben
v6ghangsfilyosesz: rrqrb, [recrb, ceMb,n6ceul, 56nxrs, gdcrrrn,
aeiiauarr. rplauarr.
2. Afent felsorolt t6szdmnevekalany- (tdrgy-) esete ut6n af6n€v
tobbes sz6m birtokos esetbenell. A ragozott esetekbena f6ndv a
sz6mn6wela zonosesetben,obbesszdmban ll. Pl.: Ha ufuneft nt-
IIe fl-flTb raragrinos. Mu siAerrr ceMb rduuar, s6ceMr sl6uufa.
Mrr ncrpdr vrvrcb c oAlrsHaArlarblo yreuur6uu.
flqrrAecir... ndceul4ecrr; cdpox; 4enrndcro, cro ragoz6sa

A. II„`Tb/1CC„T̀ BoceMb/Rcc„` COpOK CTO
T II„`Tb/1eCttT BOCCML/1eC„` COpOK CTO
B. ŒǛTƒ“„DCC„T̀„I BOC„]MƒŒ „DeC„`T„I copoKa CTa
R. II„` Tƒ“„DeCttT„I BOC„]Mƒ“„DCCttT„I COpOKa CTa
Eszk. II„`TLIOACC„T̀b„_ BOC„]M„]IO„D CCttT„]_ COpOKa CTa
E16I (0)H „`TIttec„` T„I (0)BOC„] MŠg\ (O)CO•\ (0)CTa
„DCC„`T„I pOKa
63
n6crn... Aenrrrc6r ragozdsa
A. /1BCCT„I rprtcra verdrpecra ƒ®`TLCOT

T /1BCCT„I rpucra verrirpecra II„`T„]COT
B, /1ByxcoT rpdxc6r verrrpdxc6r II„`T„ICOT
R. /1ByMcTaM rpdnrcr6nr verupducriiu II„`T„ICTaM
Eszk. AByM„c̀Ta•\ rpenancrii- qeTbrpbMfl- II„`T„ICTaM„I
M„I MI4 crdvv
E16I (0)„DByx•\ (o) rpex- (o) vernpex- (O)ƒ®`T„I•\
cTax crdx crdx cTax
Tilrcrva,ululrndn, urullndp4ragozdsa
- -
A rdtcs.{ a-t a 2. f6n6vr
neveket).Egyessz6m agoz{s szerint r agozznk(mint
eszk.esetbenketfdle az a vdgii f6
alak is lehets6ges:ficq-
qeil 6s rrrcqqnrc. A uu,uu6n 6s uraruniipg ragozdsa z 7. f6n€v-
r agozisszerint ortdnik.
Osszetettzdmnevekagoz6sa
Az osszetettszSmnevekminden tagj6t kiildn kell ragozni az iro-
dalmi nyelv norm6i szerint.A besz6ltnyelvbenazonbanolyan tenden-
cia 6rv6nyesiil,hogy csak az utols6 tagot ragozzuk:c rdrcq.ra ccipor
rpeui pyccKr4Mr,rnoprcnadnalrz.
A T6SZAMNEVEK SZoRENDJE
At6szdmndv 1itali.fan ahozzdtartoz6 f6ndv el6tt 6ll. Ha a f6n6v
ut6n tessztik, akkor ktiriilbeltili mennyis6get ejeztink ki.
ffpour:rcl nanHlir Aecdrt. Mintegt tfz perc telt el.
64
Szdmn6v s mell6kn6vielz6 fiin6wel val6 sz6kapcsolat6nakagozflsa
1. oarin + mell6kn6vi elz6 megegyezik f6n6wel nemben, szdm-
ban 6s esetben:o llu nlrcdrnfi Aou; o.qn6 nucdroe ldpeno; cd-
pox o.quii H6saq xndra.
2. gya, rpu, uerntpe ut6n ajelz6sf6ndv ragoz6sa kovetkez6:
A. 4na rpiicnrrx rapan4auii Tp„I cBeTƒFIc*’´ MHaTLI

T | 4na rpdcnrrx rapaH4aruii Tp„IcB‚àTtt blett K6MHaTLI
B. I anyxxpiicHrtx Tpex cBcT•vLIX
KapaMaIIIe„I KOMHaT
R. I lnyrrr rpiicHr,Il,t TpcM cBcT•v LIM
KapaH„D„YaM KOW•y aTa•A Ý
Eszk. anylrd rpiicnuuu
KapaH/Ka„YM„I TpKOMHaTaM„I
cM „c̀B cTƒ FIM „I
Elolj. (o) anyx piicnux (0)Tp„vX CB‚àƒ FIx
KapaH/1aIIIax KOMHaTax
3.A tobbi szdmnlvut6n a mell6kn6v f6n6wel megegyezik zam-

ban6sesetben: siiluarr ilrecrbnuc6ruxAorra6n; crpdrnrrcn c
ruecrnrc opdurunau
pysrdN{Ia.
A GY{JJT6SZAMNEVEK
Gyfjt6szdmneveknek evezzik a sz6mnevekegy saj6tos cso-
portj6t 2-t6l l}-ig:
2 tr,6e 5 ndrepo 8 n6cluepo
3 rp6e 6 rudcrepo 9 ldnsrepo
4 vdrnepo 7 c6uepo 10 dcqrepo
*Haszndlhat6csdrabrx s.
65
A t6sz6mnevekh elyett haszn6ljuk ezeket a kovetkez6kdppen
1. Szem6lyek soportj6nakmegjelol6s6re imnemii f6nevek, :erv,
rrc4Ia,ruq6 mellett, szem6lyes 6vm6sokkalk apcsolatban6s on6l-
l6an is (f6n6v vagy ndvmdsn6lkiil):
V uend rp6e 6piirren. Hdrom fivdrem van.
V Hiiurero yuinetn an6e ler6fi. Tandrunknakkdt gtermekevan.
Hac 6rjuo nirepo. Orcn voltunk.
Cduepo oAuor6 He )KIyr. Heten nem vdrakoznak egtre
(kozmond6s).
2. Csak tobbesszdmbanhasznSlatos6nevek mellett:
vdreepo ceinor - ndg szdnk6,.qsdeo.{rdn - kdt szem[iveg.,,Egy"
megjelol6s6re ilyenkor az onrhn tdbbes szdm{t haszn6ljuk: o4nri
H6xHzqrr - egt o116.)
A gyfijt6szimnevek ragozott alakjai helyett ink6bb a t6sz6mnevek
megfelel6alakjait haszn6ljuk.
A besz6lt nyelvben ott6l folfel6 ink6bb a t6sz6mnevekhaszn6la-
tosak.
A gyiijt6sz6mnevekhez szoktdk szdmitani az 66a,66e,66a
,,mindkett6"-t is; l6gy tovii mell6kn6vk6nt ragozzuk,6sa Ana,Ane
mintflfua kapcsoljukosszea f6nevekkel.
A. T B. R. Eszk. El6lj
o6a A. o66rax o66uu o66vrwv (o6) o66ux

vagy
66e B. o66rax o6drav o66uwu (o6) o6dux
A SORSZAMNEVEK
A sorsz6mnevek6sz6mnevekb6lk lpzett mell6knevek.Mell6k-
n6vk6nt ragozzttk 6ket, 6s egyeztetjrik a hozz1luk tartoz6 f6n6wel
nemben.sz6mban.e setben:
66
Kd d6s av k: xor6prtft ?
1 ndpnurl, as,,-oe 90 .uensH6crrrll
2 srop6fr,6n,-6e 100 c6ruul
3 rpdrvi,t, -Tbq,-6e 101cro ndpnuri
4 vern6pruilr, afl,-oe 121cro AsiiArrat
5 ndrlril, -as.,-oe ndpeuft
6 urecr6ft, 6t,-6e 200 aeyxcdrHft
7 censv'6it, 6x,-6e 300 rpexc6ruft
8 nocru6rl, 6n,-6e 400 verupdxc6rrrft
9 lesAruir, -aA)-oe 500 nsrracdrnrZ
10 aecdrrut, as,-oe 600 urecrracdrltft
II olfinHaauaruft 700 celuac6rrrft
12 l,seudluarbtir 800 eoclMlac6rufi
20 l'r,al'udrufr 900 aesqruc6ruli
2l tsd,tuars n6peur7 1 000 rdrcq.rHuft
22 tsd4.uarr nrop6ii 2 000 AsyxrdrcsqHHft
30 rpuluiirufi 3 000 rpexrdlcqqHHir
50 coporon6rl
40 nqrr,rAecArsir 10 000 necsrfirdrcs.rrtri
50 ntrrvnecflrv-
60 ruecrraAecArl;'it rdrcsqsuli
70 ceunAecArsit 1 000 000 lrurru6nuur7
80 eocsNaralec.irnfi 000 000 000 rr,ru:rnradpsustil
Megjegtzdsek:
1. A fenti tSblizatban a sorsz6mokat sz6mokkal az orosz helyes-
ir6s szerint eloltiik (teh6t nem tettiink ut6nuk pontot, mint a ma-
gyarban).
2. Az osszetett zdmoknakcsak az utols6 tagja veszi el a sorsz6m-
n6v alakj6t, a tobbi t6szftmn€vmarad. Pl.: rblcsqa Aesqrlc6r rrecrb-
Aecir aenfruii roa.
67
3. Aragozott sorsz6mn6v setragj6t ot6jellel kapcsoljuka sz6m-
hoz: e 5-u r,rzicce1,a 9-k crpanrale; 1-ro Miiq.
4. Az ismdtl6d6 esetekvalamelyik6t [B + t6rgyesetben6116 or-
szflmndv + pas] sz6kapcsolattalfejezzik ki: s nfrlrft pas - otod-
szdr
TONTSZAMNEVEK
1. Ha a sz5ml6l61 (vagy l-rev4,gz6d6 osszetettsz6mndv),akkor a
sz6ml6l6ban n6nemii t6sz6mnevet,a nevez6benn6nemfi sorsz6m-
nevet hasznSlunkalanyesetben. A n6nem(i alak az oda6rtend6
qacrb miatt van.)
tlr = onui nropiia (vagy:nolonfna)
'1.. oI a rpdrr,r (vagy: perr)
'lo = onuh verndprax (vagy:vdrneprt)
'1, = ornd ceArv6s
5 2tln = nsrr udrlrx rsuiAuarr oan6 rpltau ars cegsuan
2. Ha a sz6ml6l62 (vagy olyan osszetettsz6mn6v,amelynekutols6
tagSa2), akkor a szdml6l6bann6nemfi t6sz6mnevet,a nevez6ben
pedig sorsz6mnevet aszn6lunk obbesszdm:iuirtokos
211= 1.Be pdrrux (4ne rpdrr.r) esetben.
t/, = gne udrux
11"1r, = oAt+tnaAqarr qd:mxrpilgrlarrABe [srbAecfr ceAr-
udrx
3. Ha a szAmISl6 ,4,5 vagyegy6bsz6m,akkor a sz6ml6l6 6sz6m-
ndv,anevez6pedig obbessz6mbirtokosesetben 116orsz6mn6vesz.
'lo
= rp^ verndprux
o/, ='{erdl'e ruirux (rpr.r vdrneprr,r)
tlr: noru ce4rnarJlx
17lzt ceMH6Auarr
An6rqaru ndpnux
a3lx
) Adssrr qdlux c6por rpra rprir4qarr nocrudlx
68
4. A tortszimnevek minden tag76tragozni kell, 6s a f6n6v egyes

sz6mbirtokos esetben6ll ut6nuk: n,arb BocbMdx rerr6pa,verilIpe
ceArrr,rdxudrpa.
5. Vegyessz6mokn6l a tdrtet az eg6szszdmhozuk6t6sz6val vagy
an6lkiil kapcsoljukhozz6:7 sla= ceur (qdnnrx) r r-srb tuectrx,
vagy:ceMr, I.rrTb ]ecrrlx. A nolonliHa, TpeTb, az
ern6prl f6nevek-
kel kifejezett tortet c + eszk.esettelkapcsoljuk eg6szszdmhoz:
uecrb c noronrinofi (hat 6s el).
A vegyessz6mok 6ltal6ban a f6ndv egyesszdmri birtokos esetdvel
6llnak. Azonban az egdszszdmhozgazodnak akkor, ha a tort c rro-
,ronfiHoft,c rp6rlro, c verneprrrc.6'lrVo = Irlecrbc nolonlHoft
upoqduroe.
IIATAROZATLAN SZAMNEVEK
MHoro sok cKorlbKo mennyr

HeMHoro kevds cr6nrro annyi
Ma•vo kevds udcromro ndhdny
HcMaƒF szdmos,SƒÆ
½
Kozriliik ragozhat6k:crornxo, cronlro, ndcKoJIbKo.

Csakalany-, ll. t6rgyesetbenhaszn6latosakhatdrozatlan szdmn6v-
k6nt: rraH6ro, eMH6ro,ud-no,Heuii-rto lehetnekhat6roz6sz6ks).
A rus6ro 6s seun6ro-nak vannakmell6kn6vi alakjai s: ruH6rne,
neun6rue. Ezeket mell6kn6vk€ntragozztk Pl.: .fI 3Aecbus6rnx
:Hiiro. Itt dn sokakat smerek.9ro ynorpe1rAercq r6rrro B He-
us6rux nrtpax6uuax. Ezt csak ndhdnykifejezdsben aszndljuk.
-
Ahatdrozatlansz6mnevek
sz6mi birtokos esetbekeri.il at6n haPl.:
f6ndv. darabn6vr6l v an sz6 loNl6e.
Bor n6crollro tobbes
Cr6:mro n6srrx rnur
Elvont fogalmak,anyagnevek, melyekneknincsen dbbesszdma,
ilyenkoregyes z6mf birtokos esetbekertilnek: Hau H1arcro u6ro
fux, xerd3a, s,reKrpoeubpnrn.Ha 5iluue us6ro nap6aa.
69
A. ] n6cro:nro 4pys6rZ
T I Hdcxollxo(n6crorsrux) /1py3C„I
B. I Hdcronsxnxapyedfi
R. udcro,rnrrau gpysrdlr
Eszk. ]I u6cronlxraurE4pysriuu
Elolj. | (o) ndcroJ'rbKr{xpy:rdx
A NttVçW IA‹ð
SZEMELYES NEVMASOK
ldctartoznak:„`,T„\ ,oH,OH‚ÆoH6-MbI,BLI,OH„J
ce6Ž(visSZahat6),/1py•u1pƒƒa (reCiprok)•B
A. „` T„\ OH, OHa MbI BISI ott:h
onci
T MeH„` Tc6Ž e16

(rIa C „ vH a Hac
Hc„v Bac trx (Ha
Hrax)
Her<i)
B. MCH„` re6A er6 (y e„v(y Hac Bac nx (Y
ner<5) He„v HIax)
R. Tc6‚à euy(x e„J (K
MHC HaM BaM r,rvr r
ueuli) Hc„J uuna)
Eszk. MHO„I To66„J nu (c CI‚ç HaM„I BaM„I nwu (c
Hzu) I „ _ ( C Hfinlu)
He„J
E16I. (060) (o)
‚O
(o) “¬ (0) (0) (o)
MHC re6d udu Hac Bac HI,IX
70
Megjegtzdsek:
1. M6ssalhangz6ra dgz6d6 elolj6r6sz6k naHe, rauofi el6tt o-val
eg6sztilnek i: ro uue, ndpe4o ltrcirl, Bo MHe.
2. xruoft, ro66fi mellett azeszkozhatiroz6sesetbenel6fordul uH6ro,
ro66ro is.
3. Elolj6r6sz6ku.t6na 3. szem6lyfis zem6lyes 6vm6segy szSkez-
d6 H-hanggalb 6viil: 6es uerci, Hanpdrun nrax,udxgy Htiun. De:
uancrpduy elry.
4. A 3. szem6ly( szem6lyes 6vm6s 6rgyesetemindig azonosa bir-
tokos esettel akkor is, ha 6lettelenr6lvan sz6). l. elilKyaoN{6.l' nw>rcy
wx.
5. Az udvarias megsz6lit{st a tobbes 2. szemlllyel fejezziik ki. A
sbr-nek teh6t a maryarban sz6mos elent6se ehet: ti, On, Onolg ma-
ga,maguh kegted,kegteddk.Kisbetiivel irjuk, csak ev6lbennagybetiis.
6. A szem6lyesn6vm6sokat az oroszban 6ltal6ban kitessziik, a
magyarban iszont csakakkor, ha hangsrilyosak. ordit6skor igyel-
jtink erre. Pl.: -fl .{uriito - Olvasok.
7. Msr c ro66ft jelent6se:6n ds e, urr c n6uu: On ds n.
8. A ce6f visszahat6n6vm6st alanyesetenincs) l6gy agozzttk,mint
a rbl-t. A.upyr Apyra ,,eg1m6st"eciprok elent6sfin6vm6s alanyese-
te nincs) m6sodik tagtr|t ragozzuk f6n6vk6nt: az eloljSr6sz6ka n6v-
mds k6t rdsze koz6 kertilnek. Pl.: 4pyr Apyry - egtmdsnak, pyr c
4pliron - egtmdssal.
9. A ce6f visszahat6n6vm6sb6rmely nemre, szem6lyre, zdmravo-
natkozhat.A birtokos esetcsakel6li6r6sz6val ordul el6.
fl vjacrnyro ce6d xopour6. J6l drzemmagam.
Trr vlincrnyeun ce6d xopour6. J6l6rzedmagad.
On vfncrnyer ce6Axopour6. J6l drzimagdt.
llpe4criinr ce6d Kdpzeld csak
[updrrop nrjnue,rus ce6it Az igazgat6kikelt magdbdl.
Kifejezdsek: ce6A - otthon;npo ce6f - maglban (csendesen) l.
olvasni. Cana6co6dft pasyudercr. - Magdt6l 6rtet6dik.
71
Ugyanigy ragozzuk a rsol7 6s a csoft birtokos ndvm6sokat s.
Eset Egyes z6m Tobbes sz5m
A. Hailr udura Hdue HaLII„I

T A. vagyB. Hziury Hdue A.vagy B.
B. sdurero niiurefi niiurero HaIII„Ix
R. Hiiuelry naiurefi niiurelty HaIII„IM
Eszk. uduuru Hiiureft ndururt HaIII„IM„I
E16I o siirueu o nziruefi o Htimeu O HaLII„IX
Ugyanigy ragozzuk a BarI ndvm6st s.
Megjegtzdsek:
1. A 3. szemllyldbirtokos n6vm6soknem ragozhat6k,mert m6r
maguk is ragozottak: a szemdlyes 6vm5sokbirtokos eset(i alakjai.
Sosemeg6sziilnekki n-nel. Pl.: -fI 6rur y er6 oru6. Voltam az apjd-
ndl. De: fl 6r'vt y Her6.
2. A birtokos n6vm6stnem tessziikki a testr6szekneve mellett 6s6l-
taldbanolyankor,amikor mag6t6l6rtet6dik,kinek a birtok6r6l van sz6.
Pl.: Mzi,rrqur uaxH5ir pyK6tr. - A firt intett a kezdvel.BurupzfIlre
u6rn - Tdrdljetekmega ldbatokat - Ort norepfr ur6nry. - Elvesz-
tette a sapkdjdt.
3. Kifejez6sek: no-lt6elry, no-rn6eMy - szeintem, szerinted; o-
udrueuy - a mi szokdsunkszeinL
4. A cnoft, cnof, cnoii birtokos n6vm6st mindig haszn6lhatjuk
flnroii, rnoii, Harrr,Barr

norepfl.r' helyett, ha:a mondat
uobrerpiias. alanyaa
-fl norepd,r birtokos:
csolbrerpriat.
Tu norepdr reorbrerpiiAl. : Tbr norepdr cnofurerpii.ul.
Mu noreprttu uduty rerpiilr. : MbI norepiltt cnotbrerpii4r.
Bu norepdr.u edmy rerpii.ql. : Brr norepflu cnofu rerp64r.
73
N6ha a cnoft nem a mondat grammatikai aLanydra, anem egy

f6n6vi igenevesszerkezet ogikai alany{ravonatkozik: .fl nonpocfin
roniipurqa npunecrfi MHe csob rHliry. Megkdrtem drsamat,hoz-
za el nekem a konyvdt.
Ha a birtokos a mondat 3. szem6ly6alanya,akkor csak a csorz
n6vm6sthaszn6lhatjuk. A 3. szemllyii birtokos n6vm6s:er6,eei,er6
m6sik3. szemlly birtok6ra vonatkozik,nem a mondat alany6ra.)Pl.:
Huxol{it uaa.dt csod nanm6. Nyikolaj felvette a feldlt6jdt.
HuroniirZ na.qd:r er6 nalrrd. (Mdsdt vette el, nem a sajdtjdt.)
Csoft-t haszn6lhatjuk f6n6vk6nt (n rpyry csorD( bizalmaskor-
ben, amikor degeneknincsenekelen) vagynyomat6kosit6birtoklSs
kifejez6s6res:
V drouy
uer6 ecrr cnoii us6nne no
norp6cy. Megvana maga vdlemdnye rrdl
a kdrddsrdl.
Tendpl y uend csoA t{aLl;.krHa. Most nekemsajdt autdm van.
ljro cnofi qelondr. A mi emben)nk nem degen).
Kifejezdsek:
crodrr na csodr.{ kitartani a vdlemdnyemellett
ncdrouy cnod mindenkinek azt, ami megitleti
nceuf ceoe npdlra mindent a maga idejdben
\ KERD6 NEVMASOK
Idetartoznak: ro, vro, rarcift, KaKdn,or6pnrrl, verZ.
Eset Egyes z6m Egyessz6m Tobbes sz6m
A. KTO qTO rIeI4 qbe qbs „X]„I

T ro16 r{To A. v. B. .{rd qbro „X]„I
B. ro16 qer6 .Irer6 .{lell „X]„IX
R. ronali venali ureuli '{refi tI„]„IM
Eszk. KEM qEM rIbI{M qretl „XL„IM„I
E16J. o KoM o .IdNa o .Irdra o .Ileft O „X„IX
74
Megjegtzdsek:
1. A rar6Il 6s ror6prrr? mell6kn6vk6nt agozhat6; rar6n csak
nemben ssz6mban6ltozik: aK6n,xarorei,xaxon6; raronr't.
2. A rro ,,ki?,kik?" az 6l6l6,nyekszem6lyek s 6llatok),a qro
,,mi?,mik?" az llettelenekk6rd6szava. z egyeztetls zempontjd-
b6l a rro egyes z6mfhimnemfinek, vto egyes z6mri emleges-
nek sz6mit. Tobbes zfrmialakiaiknincsenek )
Kro orcyrcrnyer? Ä‚½ñ,“Èƒm’pƒ¿½
XŠÊñ‚‚è zi‚½—‚
9ro cryrri:rocr? Mt rƒÐtƒÇ¡ƒT
A rro rar6r1,qro rar6e k6rd6sekkel alamikozelebbitakarunk
valakir6lvagy alamir6lmegtudni:Kro os rar6r7? Kicsoda ?(K-
ru6epndruxa? Mi isaza kibemetika?
f6le-mif6le?) 9ro rar6e elyik?"min6s6gre, ror6prtri
3. A rarcift ,,milyen?, ,,melyik?,
h6nyadik?"pedig sorrendrevonatkoz6an 6rdez,vagy tobb koziil
valS vfiaszt6st tesz lehet6v6.
Kaxdq cer6AHq nor6la? Milyen id6 van ma?
Kor6prru n6egAoN{ ru nod.{eu: Melyik vonattal utazunk: az el-
ndpnrru r.furueropdru? sdvel vagt a mdsodikkal?
Kifejezdsek:Kor6purl uac?Hdny 6ra? - Karde cer6AHq qracld?
Hdnyadika van ma?
4. A \eia? kid, kinek a,..? birtokos k6rd6 n6vmdssals zemdlyek
vagy t|rgyak t6nyleges birtokosa fel6l 6rdekl6di.ink.A birtokos
mindig 6l6l€.ny.A n6vm6s a birtokhoz igazodik, megegyezikvele
nemben.szdmban.e setben.
9lq :iro ruira? Kinek a konyve ez?
B.{bdM caxi crour dro ldpeno? Kinek a kertjdbendll ez a fa?
Ha nem kozvetlenbirtokl6sr6l van sz6,akkor a k6rd6sz6: o16?,
.Ie16?
On 4rap6xrop ver6? Minek az igazgat6ja?
9ro noprp6r xor6? Ez kinek az arckdpe? Kit 6br6-
zol?\
75
5. A rax6s? ,,milyen?,m elyik?" k6rd6 n6vm6s elent6seazonosa

rcaxcirl?n6vmdssal,de csak 6llitm6nyra k6rdeziink vele.
Pesylrr6ru <arondr? Milyenek az eredmdnyek?
Karosd eiiureNaHdHrae? Mi az On vdlemdnye?
Haszn6lhatjukhelyettea rardfi-t is: Kar6e niirue undHrae?
A VONATKOZO NEVMASOT
Vonatkoz6 n6vm6sokk6nt a k6rd6 n6vm6sokat haszn6ljuk. (A
magyarban s igy van ez, csak obbnyire megtoldjuk 6ket elol egya-
val: ki? aki, milyen?amilyen stb.)
Ragoz6suks azonosa kdrd6 n6vm6sok6val.
Haszn6latukn5la kovetkez6kre igyeljrink:

1. A xordplul nemben 6s sz6mbanmegegrezikazzala sz6val,ame-
lyikre vonatkozik; eset6t a mondatban betoltdtt szerepehat\rozza
meg. Vonatkozhat 6l6kre 6s 6lettelenekre egyarint, ha ezek a f6-
mondatban 6n6wel vannakkifejezve.
fl nuxor.qd He :a65i4y ror AeHb, Sosem el azt a napot,
ror6pr,rrl Mbr npoBenlt n ropiix. aylUetelejtem
a hegekben toltot-
tunK.
Paccraxrl uHe ucrdpurc, 1016- Mondd el nekemazta torthnetet,
pylo rbr clrima,r nvepd amelyet egnaphallottril
9elondr, c rordpuu x pasronzi- Az az ember akivel beszdlget-
puBar, AktpdKrop urr6lsr. tem, az iskola igazgat6ja.
2. A rro-t akkor
f6mondatban haszn6ljukmelldkmondat
n6vmdssal kot6szavak6nt,
ifejezett 6l6l6ny e vonatkozi . ha a
Kro He pa66raer, ror 14He ecr. Aki nem dolgozik,ne is eg6k.
<,KdxAuit, rro lrdlog,Iditre ,,lt4indenki,aki fiatal, nyrtjtsa
uau pliga > nekilnk a kezdt "
76
Vonatkozhat tobb szemdlyre is. Ilyenkor az 5,llitmdny tdbbes

sz6mbanegyezhetm eg vele. (A xro? k6rd6 n6vm6sn6lez nem le-
hets6ges )
Bce. rro er6 gHiinr. mo6th:lu er6. Mindenki. aki ismerte. zerette t.
3. A qro a f6mondat eg6sz6re, ondolati tartalmdra vonatkozik,
vagy f6ndwel ki nem fejezetl (csak oda6rthet6) mondatr6sz:
-fl sudrc,uro c siiNII,Ic:ryv/uocn. Thdom, mi tortdnt veletek.
.f nouuuiiro, vr6 oH ronoprrr. Ertem, amit beszdl.
(Ilyenkor hangsirlyt elz6 1kezetetszoktak r6tenni, hogy megkil-
lonboztethet6 egyen a qro ,,hogy"kot6sz6t6l.)
4. A.rerl emelkedettstilusbanhaszndlatos. gydbkdnta xor6putl
birtokos esetdthaszn6ljukhelyette:
Betux*rfi yvdHnrZ 14. I. fltisroB, L P Pavlov,a nagl tud6s,akinek
q# tnrq (-wMr ror6poro) sHiier a nevdt smei az egdsz ildg,
necr ufip, juep n 1936 rolf . 1936-banhalt meg.
5. A rar6fi 6srar6s vonatkoz6n6vm6sk6nt s tulajdons6grafial-
nak (,,amilyen,milyen").
Mrr se 3udeu,
6yaet :iinrpa raxoeii
nor6Aa.(rar:ir) Nem tudjuk, milyen id6 lesz
holnap.
Paccraxfi nHe ncr6puro, rarfix Mondj el nekem eg) tortenetet,
rrr sHdetrrr un6ro. amilyent te sokat tudsz.
77
MUTATO NEVMASOK
Idetartoznak:ror, ror, rar6fi, rar6s.
T6bbcs Egyes T6bbes
Eset Egyes zdm
szam szdm szam
A. 5ror,5ra, 5ro DTIÝ TOT, Ta, TO Te
T A. v. B.,5ry, A . v . B . A. v. B., A.v.B.
5ro Ty,TO
B. 5roro, 5rori, „^T „IX to16,totl, TCX
droro rord
R. drolry, drofi, DTƒ“
M rouy, roll TeM
drouy roMy
Eszk. drnu,drorl, „^T„IM„I TeM,TOft, TCM„I
Sruu TEM
E16I (o6) dronr, (06) (o) rou, (o) rex
(o6) 5roft, DT„IX (o) rori,
(o6) drou (o) rou
Megjegtzdsek:
1. A rar6rl-t mell6kn6vk6,nt ragozzuk.A rar6s - ak6rcsak a ra-
r6s - nem ragozhat6,de nemben6s sz6mban 6ltozik:rax6n,raro-
nd,raxond; raroedr.
2. A r6,giceir, cuA, cu6 mutat6 n6vm6salakjai n6h6nykifejez6s-
ben m6g megtal6lhat6k:cer6anfl - ma (,,ezena napon"); Ao cr4x
nop - eddig;cer6 r6la (nrdcxua) - foly6 6vi (havi).
3. Az Sror - ,,e2" 6rben vagy d6ben kozel 1ev6re, or - ,,a2" pe-
dig t6rben vagy d6bent6volabb ev6remutat. Azsror xe (cfu,rsrrl),
ror )Ke (ciinrufi)-nak a magyarban,,uryanez,tgyanaz" elel meg.
B xardlt A6ue rrr xun€urt - Melyik hdzban aksz - ebben
s SroM r,iru.r roM? vagt abban?

78
Altal6nos mutat6sz6k6nt az 5ro nem vlltozik (mutat6 n6vm6sk6nt
viszont egyeztetni ell). Pl.: 9ro 6.IeHr sfiKHnIl nonp6c (5ltal6nos
mutat6sz6).9ror eonpdc 6.IeHr eiixeH (mutat6 n6vmds).
Haszn6lhatjukaz 5ro-t nyomatdkosit6 z6k6nt s, rendszerintk6r-
d6sz6kut6n. Ilyenkor semvdltozik: Kar6s 5ro rasdra?Mifele fijsdg
ez? Ka<rte 5ro rasdrrr? Milyen tijsdgokezek? 9ro 5ro oH oneis-
Artsaer? Mifele dolog ez, hog kdsik?
Kifejezdsek: As6 u 16 xe - uglanaz;ror I4 apyr6Ii - egtik is,md-
sik is:mindkett1: Mex.ny reM - kozben.
AUIALANOSITO NEVMASOK
A BECb, BCq, BCENfVNdS RAGOZASA
Eset Egyessz6m Tobbes sziim
A. BecL BCg. BCe BCC

T A.v.B. BCIO scd A.v.B.
B. Bccro ncerl BCero BCCX
R. BceMy scerl BCeMy BCCM
Eszk. BceM sceri BCEM BCCM„I
E16I (o6o)Bc„v
M o6oscefi o6o scdM o Bcex
Megjegzdsek:
1. A necr jelent6seegyes z6mban: ,azegdsz" hat{rozott n6vel6-
vel).
Becr r.nacc pa66raer. Az egdsz sztdlydolgozik.
(A magyar ,egyegdsz"megfelel6jeviszont az oroszu6rsIIi:

-fl npocraad,r qd:rHrl .rac. Eg eg€sz rdt ou tiltem.)
2. A sce ondll6 elent6sei:
,,minden": Bce s nopdlre. Minden rendbenvan.
,,6lland6an", ,mindig": On ncd pa66raer. Mindig dolgozik.
,,egyre": Pa:ron6p crauor.rtncs. ncd nurepdcueli. A beszdlgetds
egtre 4rdekesebbett.
79
3. Tobbes sz6mSnak(nce) elent6se:,,a2osszes",,,valamennyi",
,,mindenki".
Bce npurunfi? Mindenki megjott?
Bce x.niicclr noltalir siinrpa Valamennyiosztdlyelmegt hol-
na ercrfpcurc. nap kirdndulni.
KAxAbIIl, BcrtKr4fit,IoBOr4NnvltAsor
Ragoz6suk:a mell6knevek agoz6sa zerint.
Haszn6latukhozndhdnymegje gyz6s
1. Kdxalrrl (,,mindenegyes", ,mindegyik") illtalilbanegyes z6mban
haszn6latos:iixatrft yreHfix, rdxps yueur,qa, rilxaoe orcrd.
Tobbes sz6mban s haszn6ljuk azonban, ha olyan f6ndvhez tarto-
zik, amelyneknincsenegyessz6ma:
Bpau npnesxdr r6)([tre clirxlr. Az owos eljott mindennap.
Vagy ha sz6mjelz6ssz6kapcsolathoz artozik:
Msr ncrpeudtucn xdxgue 4na Minden mdsodik napon
trHfl. taldlkoztunk.
2. A riixarrrl ,,mindegyik", vcAKwit,,minden,mindenf6le", no-
6oir ,binmilyen" n6vm6sokelent6segyakran gen kozel6ll egym6s-
hoz; rokon 6rtelmii szavak,amelyek sokszor helyettesithetik egy-
m6st:Bcfrur? (lro66it, xii:r4rrri) qe:roe6r ua rsodrd udcre c.q6-
,ra,r 6rr ro )Ke cduoe. Minden embera te helyedbenug)anazt tette
volna.
Van azonbann6ha elent6sbelikiilonbs6g s koztiik:
Ona paccxasusan
ncfrnir jelent6se ehet,,mindenfdle,kiilonf6le".
nciKr.re uurepecHnre ucr6puu. Mindenfdtedrdekes
tortdnetetmesdlt. Kdx4uft 6s ,rro66ft ebben a jelent6sbennem hasz-
n6lhat6.)
b) AncAxuir-thasznlljuk 6es elolj6r6sz6valkapcsolatban,az elol-
jir6sz6jelent6s6neker6sit6s6re: es nciroro conaHdnraq minden
kdtsdgndlkill, 6es ecdKraxycrttuir - minden erdfeszitds 6lkiil.
80
c) CsakisascArcuil,n6vm6sthaszndlhatjukezekbena kifejezdsek-
ben: na scAxufa ctry.rafi. mindenesetre,Bo nc{xotr,t c;r1i-rae min-
den esetben,mindenesetre.
d) A tlo6oir jelentdse ndha ,,tetsz6sszerint".
3axo,qrjrreKo MHe s rlo66e Jojjon el hozzdmbdrmikor
(rax6e yr6ano) npdvra. (amikor j6lesik).
CAM. CAMA. CAMO NnwdS RAGOZASA
Eset Egyes sz6m Tobbessz6m
‚`
‚s caM cawd cau6 caM„I
A. v. B. cauj cau6 A.vagy B.
(cauo€)
B. caMoro caMol4 caMoro caM„Ix
R. caMoMy caMo[ caMoMy caMI‘_AÝ
Eszk. CAMI4M CAMOI4 CAMI4M caw•yIM„I
E16’¬ o cau6n o cau6ft o capr6u O CaMƒ“æ
Megjegtzdsek:
1.Car'a,maga"vagy ,on6ll6afi" ,,egyedtil"elent6sben 6nevek6s
szem6lyes 6vm6sokmellett fordul el6.
Carrr arapdrrop 5ro crasiir. Maga az igazgat1mondta ezt.
Mii,rrqur cau peuru-n sa.uii.Iy. A fiil egyedtil ldotta meg a fel-
adatot.
.f[ ronopln c Hr4Mcaumra. Velemagdval beszdltem.
vek2.el6tt
A cdtvrgil,cdtv'an, duoe,,6ppen",,,kozvetlentil"
6llhat. Mell6kn6vkdnt ragozzuk. n6vm6s 6ne-
f xuv na cduou rparo r6po4a. Egdszen vdrosszdldn akom.
Jliirepr Hax6Arrcq ua ceiuou A tdbor kozvetlenilla Balaton
6eperf Eanardna. partjdn van.
Ugyanezt a n6vm6sthaszn6ljuka mell6knevekosszetett els6fo-
k6nak kdpz6s6hezs (1.56. oldal).
81
TAGADO NEVMASOK
Hu- nllxr6, Hu.{rd (Hraverd),nrarar6rl, nuqdrZ
He- Hdroro, Hdqero
A tagad6 n6vm6sokatakdrd6 n6vm6sokb6lkdpezzik nu- 6s ne-
segits6g6vel.Ugyanrigy ragozzuk6ket, mint a megfelel6 k6rd6 n6v-
m5sokat.
Az elolj6r6sz6kat a tagad6 n6vm6sok k6t eleme koz6 tessztik 6s
kiilonirjuk: uu c rdu, Hn o vi u, Hu Ha.mrc n6Morll, nd c reu.
Megjegzdsek:
1. A stt- n6vm6sok elent6se:surrd - senki,Hu.{r6 - semmi,H:a-
- -
xardri
uz- €ssemmifdle,rtu\6ia senkid.
ne- rIurrd - Hu.rrd - nuraxdft - Hvqeir
Ha a mondatban nu- n6vm6svan, akkor az 6llitmlnyt ne-vel kell
tagadni:
Hurr6 He onosAiir. Senkisem kdsettel.
OH nu.{er6 ne sa6ilur. Semmitnem felejtett el.
Mu se 6orttv'cs nrurfix yrp6s.
Nem fdliink senkineka fenyege-
tdseitdl.
(Ez a ,,ketL6sagad6s"a magyarban s megvan.)
A Huqer6 a t5rsalg6si yelvben ,eg6szen6l" vagy,,nincsmit,' je-
lent6ssels haszn6latos:
Kar rrt nanucdl roHrpdlr- Hogtan trtad mega dolgozato-
uyro pa66ry? - Huver6 dat? - Eg4szen6l
Wznuu,ine,noxzinyrlcra - Bocsdssonmeg,kdrem - Nem
Hraqerd rcsz emmit.
82
2. A r'e- n6vm6sok 6n6vi igenevesszerkezetekbenhaszn6latosak.

Alanyesetiik nincs,6sa mondatban az alanyszerep6tnem tolthetik be.
Hanr n6 o rreM pa:rondpunars. Nincs mirdl beszdlgetnilnk.
Hdroro nocrdrr sa KHmaNrra. Nincssenki,aki elmehetne
a konyvekdrt.
Mne nvep6 Hd.rero 6iluro .ru- Tbgnapnem volt mit olvasnom.
r6ru.
H6 y roro cupocfirr,. Nincs senki, akit6l megkdrdez-
hetndnk.
IIATAROZATLAN NEVMASOK
-nn6far:
-;rd6o: 116-uu6yar tITO•\„I6yA„]
tITO•\v„I60 rar6r?-nra6ylr
116-lra6o rar6ri-rua6o
-TO: 116-ro „XTO TO <ar6ft-ro
He-: udrro He„Xo u6roroprrir
xde-: x6e-rro KOC•\XT0 r6e-rarorl
A hat6r ozatlan n6vm6sokat a kdrd6 n6vm6sokb6l kdpezziJ,kd.gy,
hory
el6jiikm6dosit6szSkat
(roe-, ue-). lleszttink ut6nuk (-nu6y4r, -tu6o, -ro) vagy
Ugyanrigy ragozzlk 6ket, mint a megfelel6 k6rd6 n6vm6sokat.
Kiv6tel: sdrro 6s nd.rro (nem ragozhat6k).
A r6e n6vmdsokn6l az eloljdr6sz5 6ltal6ban a n6vm6s kdt rdsze
koz6 keriil: r6e y ro16, r6e c reu stb.
Megjegtzdsek:
l. A -avr6' 5r, -,rli6o n6vmdsokaz ismeretlen r6nti kozomboss6-
get fejezik ki (,,mindegy,h ogy melyik"). Magyar megfelel6jtik:valn-,
akdr-, bdr- (valaki, valami, valamilyen,valaki6 stb.). A -Htt6j4r 6s
-tlt6o kozt nem elent6sbeli,hanem inkdbb stilisztikaikiilonbs6g van:
-tu6o az irott nyelvre jellemz6.
83
florurlire ro16-HIa6val Kiildjetek el valakit a konyvekdrt

sa rHriraN{r.{. (mindegy,hogy kit).
Bce crzirua pocfrr er6 cnerr Mindenki kdmi kezdte, 6nekel-
.n6-Fru6yAn. j envalnmit (mindery, hory mit).
2. A -ro,se- n6vm6sokazt fejezik ki, hogy abesz6l6 nem ismeri
azt, amir6l vagy akir6l sz6 van (nem tudja, kicsoda,micsoda).Ma-
gyarraezeket s ,,valaki",,,valami" stb.-nekszoktuk forditani, ezdrt
haszn6latukra s a -uvr694n,-tli6o n6vm6sokt6l a16megktilonboz-
tet6siikrektilon gondot forditsunk.
P6ld6k a szembe6llitdsukra:
K cocdAqra Kro-ro npuurd.n A szomszdddkhozalaki vendlg-
s r6cru. sdgbejott t6nyleges, onkr6t
szemdly,d e nem tudjuk, ki).
nasdifie npnuacfu xor6- Hivjunk meg valakit venddgsdgbe
uu6yln s r6cru. (mindegy,hogy kit).
Ko nrHe sorurii cecrpii v cKa- Bejdtt hozzdma n6vdremds ezt
:dla: <,K re6d npnur6.n mondta: ,,Jotthozzddvalaki.
Kro-ro. Ou npuHdc qr6-ro Hoxtttvalamit,dsbetette szek-
n no:roxlil n urra$r>. rdnybe." (Olyan szem6lyr6I
6s tdrgyr6l van sz6,amelyet
abesz6l6nem smer,de 16-
tezik, 6s m6sok smerik.)
A udrro,nd,,$o az irott nyelvre ellemz6ek:
C,ryrN,rocr Hdqro y4ranfrenrsoe. Valami meglepd dolog tortdnt
(konkr6t dologr6l van sz6,
de nem tudom, micsoda).
3. A xoe- n6vm6sokaztfejezik ki, hogy abesz6l6 udja, mir6l van
sz6,de nemmondjameg.
f ryntut r6e-.rro. Vettem neked valamit. (Nem
6rulom el, hogy mit.)
,5Ixou5inoronoprrs c ro66ft Szeretnlk veledvalamil megbe-
r6e o .{6ra. szdlni.
84
A FoNEVI IGENEV
Mag6nhangz6k M6ssal- Mag6n-
vagyc,3 hangz6k hangz6k
ut6n -rn fi6n -ru ut6n -qn
usyriirn
pa6cirarr HecTIƒB
„I /1T„I
6epl„X „]
•vC„X
ronopdrr pacT„I Te„X]
crpciurr cIIacT„I MO„Xj
cuorpdrt BecT„I
nd4err BC3T„I
o14oxuyrr Ha„I T„I
MbITb IIO„I T„I
yndcrr
JTC3Tb
AZ IGE TOVEI
A f6n6vi igclllv A jc len id6

(mtit id6)t6ve t6ve
vurii(rr) ur,rrd(lo)
A k6t t6 azonos yud(rr) ynad(lo)
Hec(rf) Hec(V)
pucond(rr) pzc (rc)
Ak‚àt t6 kt16nb6zik ronopft(rr) ronop(tr)
nracd(rr) num(1i)
sanii(rr) Aa(ro)
C—Õñ Cttk‚àbtt kaduk mtt A‘ñ •\
n6—~» ‘ — “ê ‘€ 2Œ™j
1•E¿S—~
©'‚ÈC‚ê^c^È
2.ƒ¿ƒJ‹ƒ K (6s a fCltltelcs m6dot);
86
-n (-a, -o) mrilt id6

-BU-,-rlr- (-uft, ] cselekv6mrilt idejii
-ax, -ee) J mell6kn6vi gen6v
-HH-,-eHH-,-r- I szenved6mrilt idejfi
(-rtfi, -aa, -oe) J mell6kn6vi gen6v
-B, -BIrrId befejezett hat6roz6i
isen6v
A jelen id6 tov6b6l klpezziJtk:

l. a jelen (ill. egtszerfi ovd) id6t;
2. a felsz6lit6 m6dot;
3. a cselekv66sszenved6elen ideiii melldkndvi genevet;
4. a folyamatos hatdroz6i genevet.
•R ƒÕ fclsz61•y t61n6d
tI„ITa•\ •• \\
yM•y• \ •• \R ‚ ™
•uO Bop•\ ‚‚ ’Œ •™ Œ — ® : ŒQ w c‚Õ ‹½ W — :
p„Icy•\ ‚‚ Œ |:ë ‚É
II„IIII•\ ƒ Œ m Š§ •\a,’†„`
b
Šù
hataroz61 igcn6v
87
L ragoz6s II. ragozils

Folyamatos Befejezett Folyamatos Befejezett
alak alak alak alak
tI„ITaT„] IIpO„XITaTL CTpO„IL nocrp6um
fl,'rurdw x crp6rc
ru .rrardeurt ru crp6uurl
‚â
‚O o H l
•u o H )
‚r•Z oHa, I rII4TaeT
I
nlncsen
I
I
ˆêZ I oHa I cTpor4r

t l
nincsen
, l
•` OHO J oHo, l
Nlsr .{ur6eNa lru crp6uvr
elr qr4rdere nu crpdure
onrl .rur6ror oHfi crpdxr
x uurdl,-a n r.pouurdt, t crp6ul,-a „` IIOCTpO„IF
-a •\a
rtt uurd,l,-a m npovuriil ru crp6zn,-a TLI ttOCTp6„I v,
-a •\a
oH I urarii,r oH npovvrd"rr oH crn6ur OH IIOCTp6„I v
, I I
‚Â oHa } svTarra
‚O oH6 ou6 OHa
’† I npovurifua fcrRdunz IIOCTpb„Iva
•¬
”Ž
ê on6 J .rzriino on6 o*16 ctp6urrcOHO
ŽÅ npovur6lo rlocTp6F•vo
rrrr qvr6.nn MbI uu crpdu,'il,t M b I
npouurdlu IIocTp6„Iv„I
glr .{I4rdrl{ BbI arr crp6ulu BbI
upovuriillr ƒ®cTp6„IL I
owrt.rurdru ol:.rt ou,hcrp6utm OH„I
npouurifuz ƒFcTp6F•v „I
88
I. ragozits II. ragozds

Folyamatos Befejezett Folyamatos Befejezett
alak alak alak alak
„` 6y/1y ŒZIpo•E„I Talo s 6 'tY „` rlocTpolo
„XITaT„]
Tb1 6y„DIIIb TLI IIpO_ rucrpdnrr
6y.qeum T„] IIO•\
„XITaTb „XITaeIIIIj crp6urr cTpo„IIIb
‚â o H l
‚O
ˆê „I•\ oH6 F6Vler
t '
‚Â
•„Z ::‚ð }ŠxŒJ· „] ::3}Œ¾˜C…… ::‚ð }ã Ð‚à„IT
OHO J CTPOI4TI
•d M b 1 6 1 Ëc M
•` MLI ttpO_ rrau6y.qeNa MLI ttO•\
tI„I TaT„] „XITac•A crp6url cTpo„IM
B„\ 6y„DCTC BLI ttpO_ ssr 6)ilere BLI IIO•\
„XITaT„] II1lTaeTC crp6urr cTpolttTe
OH—§ƒT1yT oH„I ƒ®o•\ osf 6flyr OH„II IO•\
„XƒFÝaT„] •E„ITaloT crp6urr cTpo„T̀
Felt6telesm6d: q 'vl:rtrirJr rr, npovlrrdl 6st, crp6un 6u, lo-

crp6u;r 6u. m6d: ruriift npounriifi crpoft uocrp6li
Felsz6lit6
JELEN ID6 ES EGYSZERUTOV6 TO6

I. ES2.IGERAGOZAS
A folyamatos ig6k jelen, illetve a befejezett ig6k egyszerfi ov6
idejdt a jelen id6 tov6b6l
Av€,gz6d1sek 6tf6l6k klpezzik.
lehetnek, ez6rt ktildnbdztettinkmeg 1. 6s
2. ragozilst (jellemz6 mag6nhangz6jukr6l e- 6s -u-ragoz6snak s
szokt6knevezniezeket).
89
Lz l. ragozdsv6gz6d6sei
‚P
H - 0 ' - Y
‚‚ Â „` „Dettalo Hecy
E.sz. ‚ Â -eurl (eurr) T„]
S /1c„LeIIIL HeceIII„]
‚Â -er (-er) OH,OHa „De•vacT HCCCT
‚P
T sz. ‚‚ Q -eu
-ere(-eu)
R -tor (-ere)
M„\
BbI „De•vacM
/1CttacTe
HCCCM
HcceTe
(-yr) OH14 /1C•va„_T HccyT
-Io, -Ior: - ha a jelen id6 tove mag6nhangz6ra, b-re vagy Jr-re
v6,gz6dik;
-y, -yr: - minden egy6b 6v6,ghangz6t6n.
A 2. ragozils vdgz6d6sei:
1. ’ †_ ( •\y ) „` ronoptb peIIIy
E.sz. 2. •\„ILLIb TH ronopftilr peuIIr[r
3. •\„IT OH,OHa ronopl't:r perur.m
‚P •\„IM „
‚Q •@ •uoBop71M peufiarra
‚l
T sz. ‚R •\„ITC
•\ŒZ ,(•\ aT) ¾•Œ •uoBop14Te peIIrrme
•uoBop„`T peuriir
-y, -ar: - ha a jelen id6 tove s-hangrav6,gz6dik;
-Io, -sr: - minden m6st6v6ghangz6 tdn.
Az orosz g6k tobbsdge az 1. ragozdshoz artozik. A f6n6vi igendv
v6gz6d€,se zerint megkiilonboztetett 5 f6 tipus koztil, amelyek az
osszes ig6k 9110 r€,sz6,t oglalj6k magukba, 4 az l. ragozilshoz
tartozik: (I. -arr, -xrr; II. -err; III. -oBarb, -eBarb; IV -nyrr), 6s
csakegy a2. ragozdshoz V -rart).
90
1. ipus 2. tipus 3. tipus

Hangv6ltozds Hangv{,ltozds csak HangviitozSs egyes
minden az egyessz6m szdm7.6s tobbes
szem6lyben 1. szem6lyben szLm3.szem6lyben
³•vaƒÈTL II•va•,„ITL MOƒC
]
„` IIƒFaØ ‘CII•vaØ „` MO“B
TLI IItta•CLLI„] TbI ƒ®va• „IIII„] TbI MO•lCeIH„]
OH tt•vaƒCT OH ƒ®vatt„I T OH MOttT
‹ÐyI II•va treM Mbl rLIatt„IM MbI MO–u
åM
Bbl rLEa•
CTC BLI tt•va tt„ITc BLI MO“®
ðeTe
OH„III•vattT OH„III•vatt„`T OH„IM02y•u
Kiv6tel:xor6rr
n xo"r tnrlh,tomrttr
ru x6.rerur sst xomire
on x6ryer
Az 1. tipushozartoznak: owh xomAt
nucdrs - nvruf, cJrarb rrurro,cras6rr - craxli, ucxdrs -
uuqy,aninarr - Asr.iran,n-r6xarr - rur6vy,uaxdm - naauf 4pe-
uzirl - aperr.r:rrb.
A 2. tipushozaftoznak:
6pocum 6p6ury,6pocuur;nocrtrr - Holrj,, H6cunr; eoslrrr
noxli,a6suur;ncrpdrurl ncrpdvy,ncrpdrnrur;ler6rr
:revy, erlilrl, xo4ra'rn xoxjr, x6Ararur; d4err - n'ia<y,srtrwfi';
xynr.rm rgr,r(r, r,-innrus;nro6rirl - ,rlo6nrb, 66nurl; crrarb -
CITJIIO,C II14trlb.
A 3. tipushozcsak ndhdny ge tartozik:

6ep6vr - 6epery,6epexdur; 6epery'r;ynr6vr - ).BneKi,yBne-
vdlrr; ynnerlir.
91
2.ƒT^•s J•EŒ[S
A f6n‚àvi
lgcncv
A hangsfly A hangsrily cs az egyes
mindig mindig szam
a sz6t6nvan av6gz6ddsenvan l.szcrnlly
veghallg•\
S“I ‚¢ ,a ttbbi
t6hangstlyos
dyuama • á‰¿tb o6aacnilmo udmil ƒmC‰

q .4Vraaro „XITa„_ o6rqcH6 upi, ƒ“¬y
Tbr .qyr{aeur „XITaeIIIL o6rqcHr.ilrn ulErur y„XIIIIb
oH Ayrr.raer •E„ITaeT o6'ss,csur ral6r y•E„IT
Itlr AyUaent „XITaeM obrqcnriN{ raAdu y•E„IM
Bbr lylraere •E„ITacTe obrqculile ragdre y„XITe
onri afvarcr „XITaloT o6'rscufr ulS'r y„XaT
‘ñntti
f6n6vi sen6v f6n6vi isen6v lttenev
„` „` „`
TLI TLI TIjI
OH OH OH
MLI ML I MLI
BLI BLI BLI
OH„I OH14 OH„I
92
(unr6rb'TIoB-
Az 1. tipushoz artoznak:az -arb'-nsv€'gii ig6k
-H)'rb v6giiek egy rdsze (lau-
roprrs), az -erb v6g(iek (yn'rdrr), a
Hyrr), az -oBarb, eBarb v6g(iek'
(nepnlfrr), az
A 2. tipushoz taftoznak: a -HyIb v6g(iek egy t6sze
-url vegAet nagy dsze roeopwrr, 6naro'uaplnr' peutlnl' rroBTo-
pn'rl, npur tacwts, cneurrirr stb')'
-vtrnv6g(iek egy
A 3. tipushoz artoznak: nsrulnfrr' raulf6 6s az
r6sze (naplrrs, soAl'ilb, no3fitl,4elulr, vsyuins' rynfirl' ry-
cllu<ft rr'
plrrs, :r o6nrl, naxoAtitl, uoc/ttn, nolyvfi rs' npoctits'
yvrlm, xo.lrfrl).
Megjegtzdsek:
1. Az oroszbana jelen (egyszer6jov6) dej(i alakokatrendszerint
i.igyeljiink
a szem6lyesn6vmassal gviiii hasznetSuk. rre kiilonosen .ha csak
a fordit6sokn6l, mert a ilagyarban a szem6lyes 6vmSst
nincsrajta kiilon nyomat6k nem tessztikki- (a szem6lyragok.fejezik
gurilrc olvasok "6n" n6lkiil
ki a szem6lyt6 s a sz6mot) Teh6t: l
a besz6lt nyelvben haszn6lhatjuk ovS
2. A jelen idejii alakokat
n kra' B
iaelU erietemben s (ak6rcsaka -ugyutban)' Pl': 3iinrpa
<usd. HolnaP moziba megtek'
^Z OSSZETETT IOV6 TO6

folva-
A folyamatos g6k ov6 idejdt a 6nrr. ige jov6 idgjeve.l 1;
matosf6n6viigen6viututt.utklpezzik.(Azegyszer(ijov6id6hozk6.
pest ritk6n fordul el6')
Szem6ly Egyessz6m Tobbes sz6m

‚PH
‚‚ Â ñ H Tb ‚à•vaT„]
—S‚å
œŽÒœ
‚‚ •i ã I„D
—ge TI/1‚à
93
F6n6vi igen6v •RÝit id6
)Keqb )Ker, )KrJIa, xfno; )K[JIt4

j'Ier{ b Jr€r, errtd,:reu6; rer:rfi
MOqb l,tot, uoud, t'.tou6;uor,rfi
nouciqr
IIEqb nou6r, nououd, rouou6;
ndr, uerulii,nerur6;n ex.nfi nououfi
Teqb r€ r, rezurd,eru6; rer-uli
:anepdrr siinep, auep,rd, iilep,ro; sdnepnrz
crepdrs crdp, crdpla, crdpro; crdp,ru
yuepdrr jr'rep, yueprei, uepro; f rr.repnra
oltttlrtrlocst outu6cn, ousu6au', our/I6locr ;
oruri6,rucr
AMULT ID6 HANGSULYA

1. A legtobb ige mrilt alakjainak hangsrilya villtozatlan: azonos a
f6n6vi igen6v hangsrily6val:
qurdrr - uurd;t,uurd.ra,vurii,ro;'*rrdru
6p6cram - 6p6cu,r, 6p6cutn,6p6cruro; 6p6cu.r,vr
-
rpfircry'm rpfircryn, xprkHy,ra, rpilxHylo; rpfrHynu.
2. Mindig v6ghangsrilyosak:
a,)valamennyi vr v6gii ige mrilt ideje: uovr - Mor, uotr6, uot-
,rc5;uornfi stb.
b) valamennyi rmv€,gii ge mrilt ideje: Hecrfi - Hiic, necr6, nec-
,16;nec:rr.t tb.
3. Csak a n6nem v6gz6d6,seangsrilyos:r, r,6, r.o1, tu

a) Idetartozik sz6mosegy sz5tagi ige: 6parr - 6pal,6pat6,6p6-
lo 6pdlu. Ugyanigy: 6urr, B3-rrrb, arb, xr4Tb, 3Barb, Jrr4Tb,
III,ITb. IIJIbITb. CIIATb.
Tagad6ssal:rrrr - H66r,ur, e 6ur6, nd 6rr,ro;H66rurn. (Ha-
sonl6k6pp: arb, Kr,rrb,r {rb ig6k s )
95
b) N6h6ny tobb sz6tagri g6ndl hfmnemben,semlegesnemben s
tobbesszdmbana hangsrilyel6re ugrik: noHdrl - n6ulJr, noHRld,
n6uxlo; n6lastrt.
Ugyanigy: :aHirl, npunrirl, no4ndrr, Havdrt, npf6nrrr, cos-
4ars, :a46rr, ylrepdrr, 3anepdrl, npoxfirt.
-
4. A6pat6ct
ndct, visszahat6 g6k leggyakoribb ipusa: 6pdu,cx 6pfucx,6pa-
; 6pwrtrcr.
Ugyanigy: nzirscs., co3Adrscr, za46u,cn, noAudrlcs stb.
Ritk6bban el6fordul6 tipus: :aufrbcs. - 3anntcA, zaumdca, sa-
ux,r6cr; zale,s,nuct.
Ugyanigy:npnHdrlcr, navdrlcx stb.
5. Altal6nos €wdnyl szab6ly: obbessz6mbana hangsrilymindig
ott marad, ahol a semlegesnembenolt.
A MULT m6 NfuATw SAJATOS I-AKJA

R6gi osszetett geid6k n6h6ny maradv6nyamegvan m6g a mai
orosz nyelvben.
1. Mflt id6 + 6trsiino aztfejezi ki, hogya cselekv6s mirltban is-
m6tl5dott. llpzxoafin oH K HaM, 6uei{no. Gyakran eljdn hozzdnk.
2.I|l{ld,ltd 6 + 6duo a mriltban elkezdett,de fdlbeszakitottcselek-
v6st ejez ki: fl noudn 6rjuro s re6rp, Ho scn6l.{Hr4Jr,{ro ga6r;ura6-
va 6uter u sepuflcx. Mdr fiton voltam a szlnhdzba,de eszembeu-
tott, hogt otthon felejtettem a jegtet, 6s visszafordultam.
A FELSZOLiTO MOD
A felsz6lit6 m6dnak kiilon igealakjacsak az egyesszdm2. 6s a
tdbbesszdm 2. szem6lyben an. A tobbi szem6lybenmds alakokkal
(koriilir6ssal) ejezziikki a felsz6lit6st.
Az egyesszitm 2. szemllyii, elsz6lit6 m6dot l gy klpezziJk, hogy a
jelen (egyszer(iov6) id6 tobbes3. szem6ly6nek ror, -yr, -flr, -ar
vdgz6d€s€t lhagyjuk,6s helydbe -ft-l, -s-etvary -kr-t eszi.ink.
96
A tobbesszdm2. szemdlyalakj6t,amely egybenudvariasmegszo-

lit6s is, -re-vel kdpezzik az egyessz6m alakj6b6l.
Jclcn A k6pz6sm6dja
(CttSZC‘ñ At6 Egyes Tobbes
j6v6)id6,
egycs sz. 1.sz. v6gz6d6se sz6mban
-r4, ir, -b sz6mban
+ -Te
nosnuf m6ssalhangz6 B03„]M• BO3bMT{TE
nurc (a elen v. I I „I„ Y• nuurftre
cvrorprb egyszerfi ov6 CW•yTp• cnaorpfire
ycy id6 egyessz. ytI• y.{}rre
(yqycn) 7. sz.v€,9- (yLIttCb) (yrfrecn)
hangsrilyos )
HOMHIO k6t rloMH• rloMH„IT e
BttO•vHIO m5ssalhangz6 Bblno•vH• B„\ttO•vH„ITC
•E„ITalo •E„ITa• „XITa„IT c
IIOIO magdnhangzS H0• IIO„IT C
Kyflalocb KyIIa•c„` KyIIa„ITec„]
6„]„_ 6cƒ‰ 6‚à”äTe

JILIO cgy sz6tag‹ß •vC• HC„ITe
II„]„_ ig6k IIC• IIC „ITC
„Y„]„ _ LIIeá IIIelttTe
BcTaHy m6ssalhangz6 BcTaHb BCTAHbTE

elen
C„`D
6‚· Ay (a
egyszerfiv.ov6 C„`D
6y„Db ciAr,re
6farre
1. sz. 6hang-
srilyos )
97
Mefiegtzdsek:
l. Az -anarsv6gfi, g€k a elen id6ben kies6 -sa-t megtartj6ka fel-
sz6lit6 m6dban: ,qaniirn - rasdia, tasdirce.
2. Rendhaglni elsz6lit6m6dok: ecrb - eut,6unre;gars - gait,
l|frre; irreqb Jrtr, ldrre.
3. A 5xau 6s eliAerr-nek nincs felsz6lft6alakja. Helyettiik hasz-
n6ljuk: noe:xdrZ, uoesxiirire - cnrorpr.i, morprtre.
4. A felsz6lit6 m6d hangsirlyaa jelen (egyszerii ov6) id6 egyes
szitm 1. szem6ly6he igazodik: nucdrs - nwutu, nutrri(re) ; ro16-
Br4rb rordnr - ror6nr(re).
5. Saj6tos elsz6lit6 forma a ,,kozdscselekv6sre al6 felsz6lit6s".
Ennek m6djai:
a) abefejezett (ritk6n: folyamatos) ge jov6 idejfi tdbbessz6m 1.
szemllyfi alakj6t haszn6ljuk, szem6lyes n6vm6s n6lkiil. Hozzir-
tehetjtik m6,ga re m6dosit6sz6csk6t,a tobb szemllyhezintlzziirka
felsz6lit6st.E z egybenudvariass6s teszi a felhiv6st.
flolTaeure cer6AHq n redrp Menjtink ma szinhdzba
b) K;iznyelvbenn6ha
Aaeiifire-vel er6sitjik. (Aafolyamatos
kozos cselekv6sre al6igenev6t,a
g6k f6n6vi felhivdst .qaB6i1,
befeje-
zettekjov6 idejfi tobbes 7. szemlly€,tkapcsoljuk hozzdjrk.)
fiandftre norZldlrryniirlca Gyerilnk mdr, menjilnk fiirodni
[asdia urpiirr e uiixNaaru Sakkozzunkegtet
c) Kozos cselekv6sreval6 nyomat6kos felsz6litdst fejezhetiink ki
bizalmasstilusbanndhflnybefejezett ge mrilt idejii tobbessz6m 3.
szem6lyfia lakj6val:
florul rir flo6xa,rra Gyerilnk, menjiink mdr
6. A 3. szemllyfi felsz6lit6st liugyejezzikki, hogy az egyszerfi.ov6
(ritk6n: jelen) id6 egyesvagy tobbes szftm3. szem6ly6t + nycrb
(t6rsalg6si yelvbennycxdh is el6fordul) m6dosit6sz6thaszn6ljuk.
flycm scerAii 6yaer c6luue Mindig legtennapstitds
llycrdk oH nordxer Hana
pracfHo<. csoft Hadd raizdt
mutassamegnekilnk a
98
A Aa-val kdpzett 3. szemllyii, felsz6lit6s legink6bb a Aa stp6e-

crByer (aa gapiiecrnytor) kifejez6sbenhaszn6latos.
Aa sapiiecrByer MI,Ip so scdN,I Eljen a bdkeaz egdsz ildgon
ufipe.
A FELIE,TELES MOD
A felt6teles m6dot liugy lpezzik, hogy a mrilt id6t osszekapcsol-
juk a 6u m6dosit6sz6val. Mag6nhangz6 ut6n n6ha el6fordul 6
alakban s.)
Az orosz feltdteles m6dnak csak ez az egyetlen alakja van, a ma-
gyar felt6teles elennek (olvasntk) 6s felt6teles mriltnak (olvastam
volna) egyarflnt ez felel meg. (A szovegosszefngg6sb6lllapitjuk
meg, hogy melyikkel forditjuk.)
Szem6ly Egyessz6m Tobbes sz6m
‚•P¡ q.rurdr(a) 6H nlr qurdlu 6lt
‚‚ Âñ
‚• •C rsr qurii:r(a) 6u BbI TII4TAJII4 ObI
oH qurii,r 6u OHI,I qI4TAJII,I ObI
ou6'rurdra 6r't
Megjegtzdsek:
1. A 6n altalilban az igealak ut6n 6ll, de m6shova is kertilhet a
mondatban,ha egym6sik sz6takarunk kiemelni:
.fl Sroro rte cA6ra:r 6u Ezt nem tettem volna
fl 6s droro ue cldla,r En eztnem tettemvolna.
iroro 6H s He cadra;r Ezt nem tettemvolna.
A6cllu, xorfi, uro, rora6stb. kot6sz6k,Kro, qro k6rd5sz6kut6n
szokott 6llni a 6u (vro-val ossze s olvadhatmint vr65u).
Ec.na 6n oH npuurdl , x 6twtd Ha megjonne,naglon drillndk.
611 6.{eHt piila.
99
A WIELLEKNEVIIGENEVEK KEPZESENEK
OSSZEFOGLALO TABLAZATA
Szenved6
•\ •\ „_III•\ •\C•RÝ\
y„Z
(1•EgeragOzas)
,•\ (1•EµC ragOZas)
Jelen •\a•„W\,•\„ÌH•\ • \ IM•\
(2.igcragozas) (2.igcragozas)
-BIII- -aHH-, -qHH-
(ha a hn. mrilt id6 r-re (az -art, -xrav6gii
v6gz6dik) igdkn6l)
’E•y±t -IIr-
(ha a hn. mrilt id6 nem -eHH-,
(az -ur4e uu-
-erb, -TI,I, r{b
v6gz6dik -re) v6gii ig6kn6l)
-T-
(no4Hnrr ipusrig6kn6l)
CSELEKVO JELEN IDEJU MELLEKNEVI IGENEV
Afolyamatosigdk -*-,-nur- mgUg_$er'1

jelen dejfi dve l* l*
-au-,-flxr- ) '
) vdgz6ddsek
Gyakorlati egyszeriisit6sselrigy fogalmazhatjuk meg a k6pz6s

szabillydt,hogy a jelen id6 tobbes szdm 3. szem6ly6nekv6g6r6l el-
hagyjuk a t-t, 6shelydbe-xrvi4,-u1zte,ryeevdgz6d6st esztink.
.rurdrr -.{uriircr -qur6rcuuit.-as..-ee
nucetrr -nlturl'r -nfuryrurait,-a*,-ee
rp66oaaru - rpd6yror - rpd6yrourvrfi.,-a*,-ee
6op6rrcx - 66prorcn - 66ptotquitcr,-aflcA,-eec.a
crrarb -crrrr -cnAuuit.-ar.-ee
101
CSELEKV6 MULT IDEJ(i MELLEKNEVI IGENEV
Amriltid6 I + -Bru-,-r,rr*
tove )
-
l. melt€kndviv6gz6desek
A id6
mflt cselekv6 mflt idejii
egyessz6m3. mell6kn6vi igenevet
szem6lyhimnemii legegyszeriibben a
alakj6b6lkdpezzd,k:
1. Ha ez az alak r.re v€gz6dik, elhagyjuk az *t,6s helydbe
- BUr.{ 1, Brrr q, - Brrr e v6gz6ddst esztink:
qwrdrb -,rurdr -.{I4rdnu[ir,-afl,-ee
co:Aaniirr - co:Aandl - cos.qaniieuuft.-as.-ee
yndcrs -ynd,rr -yr'dnmuit,-aq)-'ee
2.Ha a himnemii mflt id6 egyes z6m3. szemdlynem Jr-re,h anem
m6s m6ssalhangz6rav6gz6dik,akkor ehhez illesztrink hozzi -utvi,r,
-uJ.ag.,uee-t:
pacrvt - poc - p6curuli
-as.,-ee
H e crf i -n d c -n d cru ra f t , -a f l. )-e e
yuepdm -yMep -yrr,l6purrait,-afl,-ee
Rendhagt1:
ultu - urdl - rudlrurarl -atr)-ee
eecrfi -ndl -sdaxlraft.-aq.-ee.
SZENVED6JELEN IDEJOMELLEKNE\,'I GENEV
* *;-' .**- . me'ekn6vi

6gz6desek
,t,1",11ffit&:** I
Altal6ban a t6rgyas olyamatos g6kb6l k6pezherjtik. Ezek koztil
is legink6bb az -arb,-qrb, -oBarb,-r.rrbv6gfiekb6l.)
Egyszer(isitettszab{ly a k6pz6sre: a jelen idejfi tobbes sz6m 1.
szemlly -rvr 6gz6d6s6t uuri, - r,raq, Moe vel helyettesitj ik. (Nagyon
ritkdn fordul el6 a r6vid alak: -u. -Ma.-Mo: -nau.)
r02
qurdrr -qurdeu -'{I4ttieNlHit,-a9,,-oe
rpd6onam -rpd6yerrt -rpd6yeubrfr',-afl.,-oe
mo6rlrr -ruo6nvr -lro6ln,tuft.,-afl.,-oe
Megjegtz, sek:
I. Az -asarbv6gf ig6k a szenved6elen idejfi mell6kn6vi gen6v-
ben a elen id6ben kies6 -sa- kdpz6t megtartjdk:
co:Aasiirr - cosAaeN,I - co:AasiieMblli, ar, -oe
2. Az allbbigyakran haszn6lt g6kneknincsen lyen igen6vialakjuk:
6url, 6parn, xlarb (helyette: oxraAiirr - oxral6eltrrft), trllrrr'
JII{Tb. erb. nucdTr,, II4Tb.
3. Az oroszbannem t6rgyas g6k, m6gisvan szenved6elen idejfi
mell6kn6vi gen6valakjuk:
pyrono4lrrr (reu? vena?) - pyKoBoAwvrsf,r.
ynpanrirr (revr? verr,r?) - ynpannieuuft.
SZENVEDoMULT IDEJ(JMELLEKNE\II IGENfV

'l -aug-. -flnH- I -'
befejezett igek rnell6kn6vi
i#:"'igen6v II + _eHH-.eHH_
|t * "?suooer.r
Altal6ban csak befejezett t6rgyas g6kb6l kdpezzik.
H6romfdle k6pz6sm6dotktilonbozteti.inkmeg:
1. -uuuit, -HHaq, HHoe rovid alakja: H,-ua, -uo).
-anb,-qrb, -oBarn
Idetartoznakaz
npovuriirr v6g(i g6k:
- npouliraHHstft, -as, -oe
norepdrl - nordplHHblft,-ar,-oe
opraunsondrr -opraHl43dnanHruZ,-aq,-oe
7. -euuafit,-elaHafl.,-eHHoerdvid alak: -eu, -eua, -eno).

Hangsrilyosan:tinnrrrl, -iiHnax, iiHnoe (rovid alak: -dn, -eu6'-en6).
Idetartoznaka -Ttr{, qb, -erb, -urlov6,g6 g6k.
103
a) -duu- (a -ru,-vt v6gf ig6kn6l):
npnnecrf - npuHecdHHbrft, afl,-oe
ynesrrf - yne:6Hubrir,-ar.,-oe
c6epdvl - c6epexeHHbrrZ,afl,-oe
Eltdrdsek:uainth - n6ftlennuft, nporlril - np6rigeHuuri, npu-
- -
secrfi-euu-,
npnne4dHHbrft, n pno6peclh
-dHn- az -vrrb,-errv6g(i rryuo6perduHrrft.
b) ig6kn6l:
ndrno:ruzrn - sr;lnorHennlrft
ocuorp6rt - ocu6rpennuft
pa:4en/rrr -pas4e,rdHHuft
Az -vrs v6gii ig6k m6ssalhangz5ja euu-, -6HH- el6tt gyakran
megv6ltozik:
npurtac{nb - rrpr4fnaw1uur;tt 6p6curr - 6p6ruennru?
n(lpasurt - nt'rpaxeHusrft saN,reTr,rrr sar{d.reHHtrrl
-
ocso6oArarb ocso6oxAdnnuri rynfirr - rliu;rennufi
3. -rnrri, -Taq, Toe (r6vid alak: -r, -ra, -ro).
Idetartoznak:
a) -nyrsvdgfi ig€k:nilr4nraHyrb ndqnunyrlut, norciuyrb - rro-
rrinyrurft.
b) Egy szStagi ig6k (6nrr, rr,rrb, Mbrrb stb.) igekot6s alakjai:
pas6urr - pazlurwfi, ndrnurr - ndrnrarr,rrZ, drurrrr - ndrulr-
rufi, sarpdrru - :arpr,rrufi, o4drl - oadruft.
Az -artvdgid egysz6tagriak Aarn, )KAarb,3Barb stb.) nem tartoz_
nak ide
c/ A kovetkez6 ig€k: norrirt, 3auirs, cHqrb, nogrrirl, n3rirr,
Havdrr, sanepdrr, crepdrr.
104
r6NBvrrNT ESMELLfrNfvrrNT HASZNALAToSGENEvEK

F6nlv •RÝlllkn‚àv
6liayureea ov6 6tecrAutuil (yp6r)

rpyaduruftcn a dolgoz6 6ltyuuir (lqennll)
1'ldll1uircs a tanul1 erIAarourfica (uenond<)
c,rfxarur,ul azalkalmazott peurdrouuft (Qdrrop)
npourd.qureemfilt cndlyrorullfi (H6uep)
.rduHrteadatok npourdAuuft (roa)
6rimruuft (nrunr;rcrP)
nro6rirranrr?apf)
ynaxiieuuft (roe6pnru)
Aiinnuli (crf.Iaft)
o6pascinaHnrrftv elos6r)
giiHsrllli (venon6ru:ru u6cro)
oadrrrft (no r'a6ae)
A MELLEKNNT TCTNNVNKHASZNALATAROL
1. A mell6kn6vi genevekhaszn6lata ltal6banaz irott nyelvre el-
lemz6. Besz6dben egfeljebb f6ndw6 6s mell6kn6w6 v6lt igenevek
(cnfxaururl, cndAyrorqufi, trto6'hvrsrft stb.,) 6s szenved5 igen6vi
rovid alakok (t o6Azart; ttarasliH orrpilrr stb.) fordulnak el6.
2. A teljesalakf mell6kn6vi geneveket elz6k4,nth aszn6ljuk,6s a
hozziljuk tartoz6 f6n6wel megeryezneknemben, sz6mban6s eset-
ben.
qseryurue 6su 6durn pe- A virdgz6 r6zsdk gtdnyor(iek
rpdcHu. voltak.
105
3. A teljes alakri mell6kn6vi igeneveknek ehet m6g kiilon b6vit-
m6nye s (tobbnyire valamilyen hatinoz6).Ez 6ltal6bana mell6kn6vi
igen6vut6n (tehdt az igenlv 6s ahozzd tartozS f6ndv kozt) 6ll. Ha a
jelzS a magyar fordit6sban igy nehdzkess6 6lik, akkor melldkmon-
dattaloldjuk el.
Ha cro,rd .rrexdtanpouri- Az asnalonfekitdta kbnyu,amefitet
rarHafl.un6ro xH/rra. elolvastam.
A b6vitm6nnyel ell6tott igen6v {ilhat a jelzett sz6 utdn is, vesz-
sz6velelv6lasztva:
ou, croirqurft ua yuf ,6srn A sarkon dll6 hdz (a hdz, amely
nocrp6eu n np6ur,rou ndre. a sarkon dll) a mrtlt szdzad-
ban 4pillt.
4. A jelen
ny6val) idej(i mell6kn6vi
egyidejfi, a mrilt idejiigeneveka f6idSvel(a mondat dllitm6-
mell6kn6vi igenevek pedig el6idejfi
cselekvdstejeznekki. Teh6t relativ (af6id6h6z viszonyitott) d66r-
t6ket fejeznekki.
-5[ronopro c xdHunnaMu,pa- Beszdlek z asszonyokkal, kik
66rarounuu na san64e. az ilzembendolgoznak.
,fl ronoprin c xduulzHaun, Beszdltem z asszonyokkal, kik
pa66raroruvMr4
fl 6S,ly ronopra'm cHa:an6Ae. az ilzembendolgoznak.
xduqraHa- Beszdlni ogok az asszonyokkal,
*ru,pa66rarolur4Mv Ha sanci4e. akik az ilzembendolgoznak.
-fI perollen4lilo BaM Sroro npauii, Ajdnlom nektekezt az orvost,
c ycudxon reqfieurero ueHf. aki sikeresen meggy6gyftott
en8em.
5. A szenved6mrilt idejii mell6kn6vi gen6vrovid alakjai sokszor
el6fordulnak a besz6ltnyelvben is. csakis illlitmilnyk€nt haszniilato-
sak,annak n6vsz6i dszlt alkoti6k.
Anrdra sarpilrra. A gt6gtszertdr zdrva van.
Pa6ora6u,rii c.qd,raHa cpoK. A munkdt hatdidfre megcsindl-
tdk.
106
A HAIAROZOI IGENEVEK
Ahat6roz6i igenevekolyan igei alakok, amelyek igei 6s hat6roz6-

sz6itulajdons6gokkal endelkeznek'
Igei tulajdonsdgok: lehetnek folyamatosak 6s befejezettek; n'ha
visszahat6 takja ik is vannak (o4eniixcr, ncrpdrunurucr stb' '
Hatdroz^sz6i tulajdonsdgok nem rugozhat6k, 6s a mondatban
mindig ahatdroz6 szereplt toltik be.
Az oroszban k6tf6le hatdroz6i igen6vvan:
1. A folyamatos hat6roz6i igenevet Sltalilban folamatos ig6kb6l
kdpezzik, a jelen idejiit6b6l -n,-akdpz6vel
.rlrrdru -quriiror -\urds
nntdrl -uudror
-yuuniirorcx -uuefr
-yl'trtniixcr
ltr.rundrrcx -6ePrt
6pam -6epfr
crlruarl -c:uilurar -clrilura
Mo:r.{drr -uolqdr -Nr6r'Ia
Az -anars v6g(i ig6k a folyamatos hat6roz6i igen6v k6pz6sekor
megtartj6k a -Ba- kdpz6t: andrr - l'ar,ds.
Rendhagy6:6rtrt - 6Y4'pttt.
Sz6mos g6b6lnem k6pezhetjiikezt a hat. igen6vialakot. Ilyenek:
a -Hyrb, -ur v6gii ig6k; azok az ig6k, amelyekneka jelen idejii tove
(v6ltakoz6ssal) u, x-re vdgz6dik (nraciirr - uraurf), vagy nincs
bennemag6nhangz6 xaarr - )KIy) III"Irb- rtblo stb.).
N6h6ny befejezett igdb6l is k6pezhetiink viszont ilyen igenevet,
- n2ulfi'
pl. -ru v6gii igdi'kb6l: punecrfi - npunecd , npuirrvt
2. A befejezetr.hat6roz6i igenevetbefejezett ig6kb6l k6pezhetji.ik,

a f6n6vi igen6v ov6b6l -n(uru), -tttuk6pz6 segits6g6vel.
-n(ruu) npovuriirr -npovnrrin,npovrardnrun
oTKpbrTb - orpxpdm, orrpdrerun
6op6rrca - 6op6nurracr
.uocrfrHym - AocrfirHyn, gocrilrHyBlIrl4
ymepdrl - yuepde
-
"LLI„I n(rpacru
npuftrrt (nrirpoc)
(npuul6n) - npumdAurla
nrilPocnu
A -nuru kdpz6s lakok nk6bba t6rsalg6si yelvreellemz6ek.
A IIATAROZOITCNNNVNKHASZNAI-{TAROL
Ahat6.roz6i igenevek - ak6rcsaka magyarban - a mondatban egy
kiegdszit6 cselekvdst elolnek meg, amely a f6cselekvdst - az 6llit-
m6nyt - hatdroz6k6nt kozelebbr6l megvil 6gitja. Id56rt6kiik relativ:
egyidejfis6get,l l. el6idejfis dget ejeznekki.
Ahatdroz6i
vitm6nyei, igen6vnek
amelyekkel s - mint a mell6kn6vinek lehetnekb6-
genevesszerkezetet alkot. A mondat t6bbi
rdszdt6laz ilyen szerkezetetm indig vessz6vel dlasztjukel.
Magyarra -va, -ve kdpz6s igen6wel vagy ktilon mell6kmondattal
forditjuk le.
llo neuepdu ou cuAr,ir 4ciua, Estdnkdntotthon il\, konyveket
qvrds. ruuru. olvasva (vagy: 6s konyveket
WA rar udAleHHo,Mu o6ssii- Biztosan olvas).elkdsiink, ha ilyen

TerbHo onogldeu. lassanmegttink.
„AƒVDl ¬„I ‚à‰ÂH „]3‚H „T̀,oH Bc„v
xc ƒÀ •r ttƒ¿
tƒÆê2Ã 'ƒ¿ ‰ ss‹ØØƒ‹
HaLLI„vLBplM„` /1•v„` MeHŽ. ƒT a6t sz‚Ÿ‰ƒÆ êˆ¢.
‹î CZ‚SC‚½rloƒFoxa p•¥Ky Ha C„vp/1„W_‚½cz‚Æ ðƒ¿sM‚±ŠmƒZb^(6szin•\
OXa p—} _‚ß‚ì c• •”äðzc•Œáê,(ncm
tln 6s becstlctesen);c„I „D6TL C•v
„dolgozni);HC
DM L I B a t t c „\ ] ]CncIII‚\s‚½
, • áƒ Æ
Œ½Æ ½Èê²—N
á— / 2 ƒeÇ –Œ@
N lassan),ILIw—
ê•‹ Ï‹¦—ÍÓŒ^ƒ ¿He 3a•\
Az ut6bbiakat ma mar inkabb
hataroz6sz6knak tekintitk.)
FOLYAMATOS ES BEFEJEZETT IGEK

Az orosz ge alapvetSenkiilonbozik a maryar ig6t6l abban,hogy dl-
tal6ban kdtviltozata van: 6s befejezett, melyektobbnyire
igep6rt alkotnak. A magyarbana
olyamatos
folyamatos 6s befejezett cselekv6s
kozti krilonbs6getndha igekot6vel fejezzikkt (tanulni - megtanulni),
de a k6tf6lecselekv6st egjelol6 gdtnem vdlasztjuk z6tolyan6lesen
6s kovetkezetesen,mint az orosz. Ezdrt az oroszul tanul6k sz6m6raa
k6tf6le ige haszn6lataokozzaaz egyik egnagyobbneh6zs6get.
A sz6t6rakban a k6t ig6t egyitt, egy cimsz6alatt tal6juk meg, mi-
vel lexikai elentdstk azonos.
108
Folyamatos Befejezett A klpzds m6dja
Ae,'IaTb c/J|erarb A befejezett g6t

MOI{b cMor{b igekot6vel
1'fr,fdrs cyrudrl kdpezzik
nucdrr uanucdrt a folyamatosb6l
CTABIITb nocrdsurn
o6daarl nrc6etrars
ror6surr npuror6nvrt
yulirr etiytnrs
usy.rdrr, „I3ytt„IT„] Az -a-,-fl,- 6s -u-
roH.{iirb KOH„X ITb kdpz6 v6ltakoz6sa
nonropdrr I10BTOp„Ib
noryriirr TIO•v
y„XIT„]
o6'uqcHirr o6„[ttcH„IT„]
peurrirr pc„Y„IT„]
6pociirr 6p6c„IT„]
npuuarudrs TIp„Iuvac„IT„]
Kpr4qaTb Kp„IKHyT„] Az -a- 6s -ny-
npdrrarr IIpbI•uyT„] kdpz6 5ltakoz6sa
rolxdrr TOHHyTL
Aocrurtirr „DOCT„IuHyT„]
yltt66rscx y•vL 16H•¥L C„`
IIOKa3„]BaT„] IIOKa3aT„] A folyamatos gdk

Otta3/1LIBaTb OH03/1aT„] -bIBa-, vBa-
cHpaIII„IBaT„] crlpoc„IT „] k6pz6t kapnak
ocTaHaBI„IaT„] ocTaHoB„IL
109
Folyamatos Befejezett A k6pz6sm6dja

Aasiirr AaTb A folyamatos ig6k
oAesiirr oldrr -Ya- kdpz6t
sa6rrniirr sa6drrn kapnak
ysuaneirr ysniirr
nasrrndrr Hasniim A folyamatos ige
nocrr,rdrl nocliirr t tt e• \ H •\ (•cI•\)•\Vd
co6upeirr co6piirr b6vtl
ecnoNrr4Hdrl scn6r,IHllrr
•uoBop„IT„]
6paT„] CKa3aT„]
B3“zT„] Mindk6t ig6nek
m6sttive van
IcllacT„] ŽM•vOX„IT„]
JIOX„IT„]C„` •vCII„]
C–ˆ•Py Ir„]c„` cecT„]
cTaHoBPI•u ]C„` cTaT„]
orpeseirr orpdearr Hangsf yv6ltoz6ssal

sacrrndrr FIacr'mart
o6erudrr Folyamatos6s
o6pa:ondrr befejezett gek6nt
ucu6m:oeau egyar6nt
uccrdAosarr haszn6latosak
opraulrsondru
110
A FOLYAMATOSESBEFEJEZETT GEK HASZNALATAROL

1. Nyelvstatisztikaia datok szerint az orosznyelvbena folyamatos
6sbefejezett g6k kb. egyformam6rt6kben haszndlatosak. z egyes
id6k haszn6lat6ban iszontvan kiilonbs6g (pl. a befejezett g6k egy-
szerii jov6 ideje gyakoribb,mint a folyamatos g6k osszetettov6je).
2. A befejezett igdk haszn6latakora beszdl6 a cselekvdstmint
lez|rt eg€,szet zeml6li, kifej ezheti annak eredm6ny6t, kezdetlt, b e
fejez6s6t, onkr6ts5g6t,e gyszeri olt6t stb.(Jelen deje nincs s a be-
fejezetr g6knek, mert a jelenben foly6 cselekv6snincs lez6rva,nincs
m6g eredm6nye.)
A folyamatos g6k viszont a cselekvdstm inden kori.ilhat6rol6s 6l-
kiil, 6ltal6ban, tovafoly6 tartam6ban fejezikki, abesz6l6 figyelme a
cselekv6solyamat6ra (s nem annak eredm6ny6re,kezdet6re stb.)
ir6nyul; kifejezhetik a cselekv6ssm6tl6d6s6t, yakoris6g6t.
Az al6bbiakbanp6ld6k elemz6s6vel il6gitjuk megaz ig6k k6tf6le
v ilItozatdnak haszn6lat6t.
Folyamatos ge Befejezett ge
9ro srr nvepd l.d.r'atvr? .fl npouurzfunurepdcuyro

fl qurdr. rnrfry.
(Az ige csak azt fejezi ki, hogy (Ebben a mondatbana
a cselekv6smegtortdnt, de cselekv6s redm6ny6r6l s sz6
semmi m6skieg6szit6st em van.)
koz6l.)
Kro noryndt 6ntd,r:,'t? Bu rynfiiu 6wtdrl.;'?
(A besz6l6 udja, hogy (A besz6l6nem tudja, vettek-e
megvannaka jegyek, m6r m6r jegyet, a cselekv6s
megvett6k.Teh6ta cselekv6s eredm6nye6rdekli:van-e egy.
eredm6nyem6r nem 6rdekes Ezdrt hasznfllja a b efejezetl
szdmdra;azt szeretnd udni, ki ig6t.)
vdgezteel.)
Folyamatos ge Befejezett ge
fne nu orauxii:ru? Kar nsr orAoxHynr4?

(Nema cselekv6sredm6nye, (Az eredm6nytszeretn6nk
hanema helye el6l tudni: hogyansikeriilt a
6rdekl6diink.) nyaral5s?)
.fl orxplrnifu orH6. -fl orrprJur oru6.
(Kinyitottam, ztdn (Kinyitottam, 6s most nyitva
becsuktam.) van.)
Ko uHe npuesxii,'rordu. Ko lrue npudxa-n ordu.
(Megjott, sm6relment.) (Megjott, 6s most itt van.)
VrponrMrr scraniiwt pduo. ,yTpoM

i Mbt BcTaJtHaHo.
(Kor6n,,szoktunkelkelni": (Kor6n kelt{ink fel - egy
ism6tl6d6 selekv6s.) konkrdt esetben.)
tldpes rdxAtre 4'na acd Cecrpii aa,ld 6oltn6uy
cecrpii Aaedra 6o,rnHcinay :rerzipcrno.
,reriipcrno. (Egy konkr6t esetben.)
(Minden k6t 6r6ban:
ism6tl6d6cselekv6s.)
Eo,'r*r6uy na6xrro scraniirt. Eolru6uy u6xno Bcrarb.
(Altal6ban, b6rmikor szabad.) (Most kapott 16enged6lyt.)
He oniislnrnarZre na yp6r Cuorprtre,He onogAiiftre Ha
(,,Nek6ssetek l az 6rir6ll" -
yp6x
tan6cs,kiv6ns6g, ilalom.) (,,Yigy5zzatok, el ne k6ssetek"
- el6zetes ntelem.)
9ro ru 6p6cul 6p,riiry Ha Jro
A
rbl
F
opocHn
I
oyuary Ha
lol? nol?
- Her,l ne 6pociin - Her,dro ne x 6p6cnn.
(Az alanykereken tagadjaa (A konkr6t esetben agadja:
cselekvds6grehajt6s6t,,nem ,,Nem 6n voltam.")
szokott lvet tenni".)
‚‚ Â
ñ
Csak olyamatos igdkkelhaszndlatosak:

HaquHdrr - navdrr, crarb, nepecraniirb - nepecrdrl, rorrudrl
- r6ruum,6pociirr - 6pdcrarr;yilrcscn - Hayrdrrcq, npr4Bbr-
rcam npun6u*rym, saAoeAfnl - uaAoecrn,ycranlnr - ycram stb.
Mii-rrr.{ur siiqa-r co6upiirl r'aiiprur.A firt elkezdettbdlyeget t(ijteni.
Bcen HaAodno c,rfurarb r,rxclop. Mindenki megunta hallgatni a
veszekeddsilket.
Folyamatos gdreutal6 hatdroz6sz6k sz6kapcsolatok)
[6,rro, ncd eur6, ncii, 6ecroudvHo, nocrorinHo, r,r3o .{Hq B
.4eHb, acduu, ecerAii (hosszasanart6 cselekv6sr6l an sz6).
9ac or vacf, c rdxluu rdAon, c ribrnmu Aniju, scti cr4m-
le'le u ki).
fejezik cnrrude, ncd .{6ue (a cselekv6solyamat6naker6sbod6s6t
Yn cipHo, nacrciriqueo (a cselekv6sben al6 kitartdsra utalnak).
Becr ro4, u6rlrrZ AeHb,ncro sfuy, us6ro 4nerl (id6szakaszte-
jeznekki).
l4uora6,v6cro, p64ro, npenaeHfuiu,ro BpeMeH6ll,ue pa:, un6-
ro pa3, o6druHo, sdcxo:mro pa3, rro nevep6u,nonaraHfrno,exe-
4udnHo, xiixlnrr? rog (ism6tl6d6st ejeznekki).
Csak befejezettgdkkelhaszndlatosak:
ytr{crbcr, ycndrl, sa6drrr, cnerrulr, roponfirrcn.
Mrr ycndru4 cecrb Ha noc,rdA- Sikerillt felszdllnunk az utols6
nulZ aerd6yc. aut6buszra.
f nanucdtr nucnu6,uo sa6drr Megirtam a levelet,de elfelejtet-
onycrfrr ero B rroqr6suil tem bedobnia postaldddba.
Awur.
Befejezett gdreutal6 hatdroz6sz6k:
HaxoH6q, concdu, conepurdHuo, orouvdreJrbHo, ndluocrro,
a6co:rrcruo - (a cselekv6s efejez6s6re, redm6nydreutalnak);
MrHos6HHo,s oA/IH Mr4r, MoMeHrd-nrHo,dr.{ac xe, n oAfitt
uou6sr - (rovid id6tartamot fejeznekki); ngpyr, Heoxluanno, BHe-
sdnno - (meglepet6st, irtelens6get ejeznekki).
113
MOZGAST JELENT6 KETT6S IGEK
Yan az oroszbann6h6nymozg6st elent6 folyamatos ge, amelyek-

nek kiilon alakjuk van a konkrdt €,saz dltaldnos cselekv6skifejez6s6-
re (igep6rok).
A magyarban sakn6havan kiilon ige e kett6ss6g ifejez6s6re pl.
meg - jdr; visz- hord), e26,fi ezeknekaz ig6knek a haszn6latakiilon
neh6zs6get koz nekiink.
A konkrdt igdk egyszeri,eg;rmeghatdrozott ir6nyban 6s c6llal v6g-
rehajtott cselekv6stelolnek.
Az dltaldnos gdkhatdrozatlanvagy obbf6le r6nyban,nem kifeje-
zett clllal v6grehaj ott cselekvdstelolnek; kifejezhetnek sm6tl6d6
6s szok6soscselekv6st s vagy a cselekvdst6ltal ban.
Konkr‚àt Altalanos KonkrOt Altalanos

iglk ig„vk ig‚àk ig‚àk
„I/1T„I xoAr4Tb II„L„]IT„] II•vaBaT„]

exaT„] e3Ar4Tb •veTeT„] •veTaT„]
6exaT„] 6drarr HOH3T„I H0H3aT„]
HCCT„I
Be3TIÎ HOCI{Tb Ta•vƒFIT„] TacKaT„]
BO3I4Tb •uHaTb •uOH„`T„]
BCCTIÝ BOAr.{rb KaT„I T„] KaTaT„]
Pdtddk:
1. Egyir6nyri cselekv6s, onkr6t ig6vel. (A mozgdsc6lja 6s irilnya
is benne ehet a mondatban.)
Mngarerfu n CaHrr-flerep6fpr Szentpdtervdrraeptilink rtj
n6srrMpr wautrtnav'u. gdpekdrt.
Mu daeu ua craAu6n. A stadionbamegtiink.
9dpes Aea r,rdcquaulr d4eu Kdt hdnap mrtlvaa Krtmbe
n Kprtrrl. utazunk.
O6rirrno otr dAer c pa66ru Rendszeint aut6busszalmegt
aoudft na anr66yce. haza a munkdb1l.
(Ism6tl6d6, de egyir6nyrimozg6s,ez6rt konkrdt ig6vel fejezziik ki.)
ll4
Igekot6 Jelent6se P61damondatok
repe-
H On nepeu6:r lirrauy.
On nepedxanvB droro l<inaa
f-ntr
lepe- n 4pyr<ift.
rpo- Ou nporudr ufnao ldua.
npo- On npolr6,r udpesca4.
83-
E/A Typrircrlr nsorurl ua rdpy.
c- A\ Typrfcrrr couu/r c ropfi.
fcicrn crdxalucrn 7 qac6s.
0- , 06- (-) -f[ o6orudnaon.
AO- -,{ Typficrrr lorulrlr Ao n6ca n6vepou.
Ha•\ + Bd:rnlr na6erdtmHa 6dper.

l-)
\,/
pa3- 7'< f <j rra pas'sdxatucr n6sAso.
116
l. ragozits IL ragoz6s
F6ndvi sen6v
ylruneirrca mosakodni yrfrrcx tanulni
Jclen id6
„` yMLIBaIOcb y.rycb
TLI•l•`•y\ BacIII„]c„` jvuruncr
OH,OHa,OHO yMLIBacTc„` fvurcn
, uuwct
MLI yMLIBaeMc„`
BLI yMblBaeTec„] fuurecr
oH„IyM„]Ba„_c„` yuarcn
WItit id6
q,TbI,oH yultneilcx ytt„I •vc„`
fl,Tbr,oHd prrrn6lacl ytlttac„]
on6
MbI
prunzirocn ytt„I•vocL
Bbr yulrniilucr y’¬ƒ“ƒ„Ic„]
oHri
J6v6id6
s 69ty ynunzirucr stb. s 6 'ty yuirrcn stb.
117
A -cq sokszor eg6szen megv|ltoztatja a sz6 jelent6s6t. N6h6ny
fontos ilyen ige akovetkez6:
Alapige -ctvdgfi ige P‚àda
6pau - B3flrb 6pdrwn - OHr.incerl| 6pa-

venni,elvenni esdrrcs hozzdfogni tukcssa pa66ry
c pri4ocrrrc.
lo6rasiirr - go6ttmdrbcq - Ou lo6nncq xo-
ao6dm megolni lo1rtracs eldmi p6lrnx pe3ynb-
vmit r6ros.
ganraudrt SaHI,{I\,IdffCq Vqesurri saHrar\a6-
effoglalni tanulni IOTC.flB rpy)rc<d.
Haxo4drt taldlni naxo4firrcslenni f6poa uax6gurct
vhol Ha perd.
nepeulcunarl nepen/rcrrnarbcn [pyzt i nepenri-
lemdsolni levelezni cblBaIoTcq.
nporqiiru - nporqzirrcx - Orui nonpolg#nucr
npocrfirr
megbocsdtani nonporqiirrcl
elbrtcsfizni z pasoruJrr.fcr.
noryriirr - noryriirlca - 3aaei.ra e rro-
nonyturn kapni no,rynirrcx :ryriierc.a.
sikeriilni
pa:ganiirr - pazgandrncn- Borplir
pa:4iirn szdtosztani pazadrscx pazgandrracr
felhangzani naysrr<a.
118
SZENVED6SZERKEZETKIFEJEZESE Cf V6G(J GEKKEL
A-cr. v6gfi ig6ket szenved6 g6kk6nt is haszn5lhatjuk.Ennek tobb-
nyire 3 felt6tele van: azige folyamatos egyen,a mondat (grammatikai)
alanya6lettelen, s az illlitmdny 3. szemdly( (egyesvagr tobbes szim).
MarasrfH sarpnrneierca Az tizletet6 6rakor zdrjdk.
e 6 .{acds.
B niinreit crpaHd crpciarcr Orszdgunkban tj vdrosok6piil-
ndslre ropolri. nek.
Kcjrr,rHara cseuliiercq riiN{norl. A szobdt dmpa vildgttja meg.
Aø ‚ÊittA”_ –½I •› ‹ð˜I 0
KOrd6sz6 Hat6roz6sz6 Klrd6sz6 HaI"6roz6sz5
roraii? 3„IM O„I BCCHO„I rar .{eflo? „XacTo,pc„DO

OCCH„]‚¿•veTow•y rloM„IHyTHo
yTpoM,„DHeM excM„IHyTHo
Be„XpoM, Ho„X]„_ exe/1HeBHo
B„Xpa, ccroAHŒZ LHo
exeHe/1e•v
3aBTpa,
3aBTpaIIoc•v
e•\ cxcro„DHoXHO
CXCMCC„`
H03aB„Xpa, Bce BpcM„`
o/1Hatt„]I HcrlpcpLIBHo
/1aBHo, paH„]IIc „I3pc/1Ka
ƒ®c‘e c,TcIICpb o6‚´HHo
cc„I„Xac, cpa3y IIOCTO„H̀O
ToTHac, cTTepBa
cHa„Xtta, ƒFToM cr6lrro „DO•v
•uO
paHo, IIo3„DO epdvreHu? He„D•v•uo
CKOpO, BcKOpc
BoBpcM„` Bce•u1a, HA CKOJIbKO Hallo•v•uo
IIOCTO„H̀O,„IHO•u 1a npduenu? HcHa„D”¿o
HaKaHyHc, Ha „D „ x̀ HaBcer„D
HaBe—Õ Ý
119
Hatdroz6sz6 KOrd6sz6 HatSroz6sz6

rar? xopourci, ucixo •u1C? Tyt, 3Aecb
rardnr rpduro, rdxo TAM
d6pasonr?ud4.neHHo, ne:4d,ncnay
6rJrcrpo
vdcro,pd4ro l<irraa
cldna,ua.udeo
rp1i4Ho,lerr6 cnprina,H alpiino
rpaclno snepe.4ri
no:aglr,csii4r,r
nor6:no,npd4Ho uanepxli
reun6,cneu6 nnrasli
urrrep6cHo, nuyrpfi
ctqfuuo cuapyxra
ficxpenue .qane16
icno nurAd
no-pfccru, TAd-TO
no-nenrdpcxra r4d-nu6y4s
no-gpfxecrra xcie-r4e
KyA‚? croaii
TYTd orrTaa? orcrcAa
omfaa
AoudIl ds 4ouy
Hardno,udeo crdsa
Hanpdno,nnpano cnpiina
nnepda
l:.asdl cz6[u
nandpx,nnepx
BHI,{3 cndpxy
cHlsy
BHyrpb usuyrpu
Hap1ilKy cuaplixra
lare16 tas.qanexii
120
Hatdroz6sz6 Klrd6sz6 Hat6roz6sz5

KyA¶ BAUUIb orrya6? uzlalu
Huryl'd Hlrorrfla
ndryaa ndorryla
ryad-ro
rylii-nu6yan orryga-ro
orrfAa-HIa6yAr
(-,lri6o) (-ru6o)
r6e-ryari r6e-orrfaa
nOVefr,ff? BOT IIO„XMy sa.{dI\a? sar6N,I
IIOTOMy nap6vno
Megjegtzdsek:
1. A m6dhat6roz6sz6k nagy r6sz6t mell6knevek tov6b6l kdpez-
zidk: ezek ahatdroz6sz6k 6ltal6bana megfelel6 mell6knevek semle-
gesnemf rovid alakj6valazonosak:6tlcrpo, n6celo, uHrepecno; ric-
KpeHHe, (no- )apjxecKl4, no -pyccKl4, no-n6nouy.
2. A nlvmSsi hat6roz6sz6kk6rd6 alakj6b6l - ak6rcsak a n6vm6-
sokb6l - tagad6 €s hat6rozatlan alakokat kdpezhetiink a megfelel6
m6dosit6sz6csk6khozzdad6s6val
Hn-: uura6, Hlrry4zi, guxorAii
He-: ndrge, HdryAa, udrorAa
Koe-: r6e-r4e, r6e-rylei, r6e-rorlii
-To: r4d-ro, ry46-ro, xorAii-ro
-nu6ygr: 116-nu6ylr, KyA6-Hu6yAl, rorAii-sxOyln
-.nn6o: r46-ln6o,rylii-nra6o,xor4ii-lr6o
121
ArliruANyr HATARzoszoK
Alkalmaz6sukszempontj6b6l tlon csoportotalkotnak az fin. dl-
litmdnyi hatdroz6sz6ft,amelyek szem6lytelen mondatokban az 6tllit-
mdny szerep6t oltik be.
Cerdlnq x6loAHo. Ma hideg van.
B r6usare cneu6. A szobdbanvildgosvan.
Mflt vagy <iv6 d6ben 6ilurovagy6yaer egdsziti i az lyen 6llit-
m6nyt:Bvepzi6 rirnox6lo4no.3iinrpa 6,jger x6loAHo.
El6fordulnak zem6lytelen ondatokban, zem6lytelol6 f6n6v
vagyszem6lyes6rrm6s6szeshat6roz6sset6vel sszekapcsolva.rte
cqFtro.Barvr nrepdcro? Bvep646nylxau 6duron6ceno.Enrf jz-
aer rpy4uo struoJrHnrr dro saAiiHrae.
Az 6llitm6nyihat6roz6sz6kry csoportjaehet6s6g€tary sziiks6-
gess6getejezki: u6xuo, nelr3ri, neeo:r46xHo,H]4KHo, dgo,ne-
o6xolrhro. Ezeket 6n6vi gendwelosszekapcsolvaaszn6ljukHjrxHo
nanucdru nvcru6. M<jxHo noftru? 3Aecr ue:rssdrypfrr.
N6h6nySllitmdnyihatilroz6szdndl nds4no,p6uo, nop6) a lehet6-
s6gkifejezdsed6hat6roz6ie lent6ssel 6rosul:Y xd n6slHo ulru
ryndrl. Mii,rnvurynopii dxam.Mii:muzry eule piiHo vnriirr dry
rcrfry.
N6melyik6llitm6nyi hat{roz6sz6nakehetb6vitm6nye6rgy v agy
birtokos esetben.Az ilyen szem6lytelenmondatok szerkezete
szokatlan z6munkra.
Aop<jryxoporucis fiIHo. Az fu 6t ldthat6.
Cnrruruo nrfsury. A zenehallhat6.
Mse xa.nncecrpli. Sajnrllom ndv1remet.
MHe gocrard.rHodrraxA6ner. Nekem l6g nnyi 6nz.
A nrilno, clrinruo, Hlilcro hatfuoz6sz6kkalokon lrtelmfi a su-
4en, cldrruen, nfxeH rovid alakrimell6kn6v.N em szem6lytelen
szerkezettele h6tigy smondhatjuk:opdra xoporudnuau6.Mt'-
grrra cnrlund.
122
A HATARO ZOSZOK FOKOZASA
A legtobb o (-e) v6gfi, ulajdons6gjelz6 ell6kn6vb6l lpzett
hatdroz6sz6tokozhatjuka mell6knevekhez asonl6an: opour6 -
,rfuure - njwruencer6;uHrep6cHo znrepecHee I{Hrep6cuee
scerd.
A koz6pfokri alakok el6tta no- gyengit6st agyer6sit6st ejezkr:
I{ur{fr norpdlrve Olvasskicsit hangosabban
flnurfire nau nocropdll irjon mindl el6bb
Az osszehasonlit6sgyanrigy ort6nik, mint a mell6knevekndl:
fl 5ro suiiro 'rfvurere6i tƒ¿ê‚·ÞáƒÆ
—ã·‚ê ƒuÆ ê ‰‰Á.
(.reN4rr).
ki:AOnfels6fokot
66nnrueascer6
koz6pfok ut6n
nro6rar tett ncero/ncex
uroroliil. sz6csk6val
Legjobbana ejezzik
csokolddit sze'
reti.
A‘› ’c’nOLttAttOSZOI
A magyarban nincs tten sz6‹å ;szerCp6t’¤ ‘¦ ‚½(haZbƒ¿hazbƒ¿ê,

haz‚É—[hazƒ• stb.)Os‚ê‚Çƒc‚í ‚½(haz c15tt,haz‰og‚ß stb.)t61tik be.
Eset Elolj5r6sz6 Alapjelent6se
T B F.•\‚¤ƒ¿ˆêb•‘ 2.•\‚½Í
Ha •c‰¿˜ •\¼Æ
3a •\ð¡
IIO„D ƒ¿Ø
IIpo •]‰˜¿•\‰˜Œ
IIepC3 ƒ‘á‚¿‰W E‹ØÈ2.‰Žj6ƒ¿
B. 6es ndlktil
eMdcro helyett
IJItr szdmdra, r€szdre
123
Eset El6ljd16sz6 Alapjelent6se

B. /10 •\‚ð á•
„I3 •\bb‚¿•\Ý•Œ
1ƒC -3a F.‰oƒ_¿2.‰ƒ¿
„I3-HO„D
KpOMe ƒ¿ Œ `Œ ©—Í
ƒ\‰‚ê‚½ Œ
M„IMO %‚ê‘:•«6tc•‘•Œ
OKO•v O ‰ƒr—¤
OT •\ €‚¿ƒT7
IIOC•ve •ËCê
ƒF oT„IB ƒrVƒrë sze‰ßc‚ê
C •\‰˜ •\‰˜ •\ € ƒT‰
cpe/1„J ”ä6zo‚·
¿ • ¿ ‚¿
y •]4”Ç ,‚ê Ç¿•\êƒ¿½ƒ¿Ecˆê êƒÐ
½ƒN.
R. ‚j •\ƒJƒŒ•\ ‚ñc‚ë •\ñ‚ßz
•@
ƒ® ‚n
ƒA•\ƒÍƒ@
X£ƒ[7•X¤‚í ‚ê `”é )—¦ Sbƒ¿
ê,ƒf
2 szƒrƒKr‚·
Eszk. 3a mdgott
MCXtty kozott
H‘D felett
IIcpe/1 elStt
HO„D alatt
C -val, -vel
E16I B -ban, -ben

Ha -on, -en, -on
O -rdl, -16l
Hp„I -ndl, -ndl; alatt
124
Megjegtzdsek:
1.A 6es,B, I43,K, HaA,or, ndpe4, noA? elolj6r6sz6k o-valb6-
vtilhetnek, ha a kdvetkez6 sz6k6t vagy tobb m6ssalhangz6valkezdS-
dik: uso BcexcI4JI, o gnopd, Ko MHe,n6peao lrHoti. De: c rHIl-
tofi, s AFIU.
Bo oel6fordul
Az mag6nhan9z6el6tt
elolj6r6sz6 is: no
mag6nhangz6el6tt o6:fnaq.
o6 orqd.
2. Az el6ljdr6sz6kat a kovetkez6 sz6val egybe kell olvasni rigy,
hogyazelolj616hangsrilytalanmarad.Tobb sz6tagri lolj616mell6k-
hangsirlytkap: n urr6re; n6pea o6dlovr.
N6h6ny hat6roz6sz6 ellegfi 6lland6sultkifejez6sbena hangsrily
az elolj6r6sz6ramegy 6t: nh ropy, l.is AoMy.
125
Az oroszmondatokat tartalmuk 6s szerkezetiik szerint ugyanfgy

oszthatjuk el, mint a magyarmondatokat.
Thrt muk szerint ehetnek:
1. kijelent6, 2.k€rd6,3. felki6lt6,4. dhajt6,5. elsz6lit6mondatok.
Szerkezeiik szerint lehetnek:
l. egyszeri 6s 2. osszetettm ondatok.
Kdnyviinkben olyan ismereteket oglalunk osszeaz oroszmonda-
tokr6l, amelyek eltdrnek a megfelel6 magyar szerkezetekt6l,e z6rt
az oroszul anul6 sz6mdraneh6zs6getelentenek.
A SZORANI)
Az oroszbannincs szigorfan kotdtt sz6rend,de bizonyosdltal6no-
sabbsz6rendiszabdlyok tt is meg6llapithat6k.
1.A kijelent6 mondatban az alany 6ltal6,ban z 6llitm6ny el6tt itll,
t6le nem nagy tdvols6gra.(A magyarviszont szereti az 6llitm6nyt a
mondat v6g6re enni, messzeaz alanyt6l)
fldesa urdl nAo:m 6dpera peKri. A vonat a foty6 partja ment1n
haladt.
flor6aa 6rrn6 qyld cHaA. Az id6 csodaszdp olt.
Az ilyen sz6rendet egl enes sz6rendnek nevezzik.
126
2. Forditott sz6rendr6l besz6liink, ha az illlitmdny megel6zi az

alanyt. lyen sz6rendkotelez6a kovetkez6esetekben:
a) Egyenes dlzetet megszakit6 kozbeszrirdsban ak6rcsak a ma-
gyarban):
Kro orcfrcrnyer? - cnpocfi,'t Ki hidnyzik? - kdrdeztea tandr
yvfrern.
b) Mesekezd6mondatokban:
Xulu-6ivlr 666a u re[.. Voltegszeregt any6ka6sap6ka.
c,)Felki6lt6 mondatokban:
Aa sapiiecrnyer 4pjx6a nrdxay Eljen a ndpeink kozti bardtsdg
niiuruun nap6lavru
Nem kotelez6,de el6fordulhat forditott sz6rend:
a) Ha a mondat hatdroz6val kezd6dik:
Besad rexiir crpolrremHul? Mindeniltt dpit6anyaghevert.
uarepndr.
b) Leir6sokban:
CroAta nperpricnas uor6Aa. Gyonyorii idd volt.
3. A b6vitmdny
konyvet 6ltal6ban
olvasni, rnlra a b6vitetta sz6konyve,
Nrii:rb.Il4ra ut6n 6ll:'rurdrs
ror6e K rnfry
rpyAy -
fifi
munkdra kdsz,pyrowiAcreo ux<i:roIZ - iskolavezetds.
4. A nem egyeztetett n6vsz6iszerkezettel ifejezett) elz6 ajelzett
sz6ut6n 6ll: .{eroe6x sr,rc6Korop6cra-magas termetiiemberrerp(us
s zul6rry - kockds iizet, ltyxvriua s oqK6x- szemilvegesdrfi, .{all 6es
cdxapa- cukor ndlkiili tea, yud6utrx no xriruuu - Iillmiatankbryr.
5. Az 6rtelmez6 a jelzettsz6 ut6n 6ll: rasdra <fIp6sAD - ,,Pravda"
itjsdg,rrs€ca <.Tpu cecrplv> - a ,,Hdrom n6vdr" cimfi szindarab,roc-
noAliu Bepeuriirnn - Verescstiginir, uuxeudp-nexiiHrar - gdpdsz-
mdmok.
127
6. A nagy terjedelmfi - b6vitm6nnyelell6tott - mell6kndvi gene-

vesszerkezetek jelzett sz6tt6n 6llnak, vessz6vel lv6lasztva.
3a4iiva,perudHHaqyreurardnara A feladat,amelyet mi iskoldnk
Hiirueriux<l:ru,6rud tanul6i megoldottak,nehdz
Tpy/1Ha„` ƒ\ ƒÆÓ
7.A sorszamncvet nlha a ttn6v utan tessz

jc1611sckor,a clmekben a hazszam,lakasszttm mette1616sckor stb.):
cTp.42=cTpaHtt„W a c6poK „DBa=CTpaHtt„Wa c‚àpoK BTOpa„`
/1.39,KB.12=/1oM TpŠg/1„WT„]/1‚àBttT„]KBapTttpa „DBcH‚/1„WT„]
8.Az orosz kiiclCnt6 1nondat c16bb k6zli az ismcrtet,‚à a lllondat
vlglrc hagƒK a azt,ami‰Â.rlp„I III„vƒFBpa„Xvagy Bpa„Xƒ®p„I LII„vFk6zt
t c h a t a z a 6kn•b«s,‚ hà o g y m i a z t t c b b C n a m o n d, ha ot bg ay n i a
o r v o s j 6 t t ( 6 S n c m m a s v a l a k l ) , tVt a at tZ hOOrtvt o ms ,ca‰k Óir
mar sz6 volt. Kt16n6sen a kicgOszftend6 klrdlsekre adott vala•\
szokban dgyelitnk Crre,mcrt cz a magyart61 cltlr6 sttatossag.KTo
pelIIƒ“ŽM„^Ty 3a„DHy?ˆêcrre a klrd‚àsrc tchat a valasz helyes sz6rcnd•\
jc cz:DTy 3a„Dt„X peIII—§F„I B‚H .
9.A m6dhataroz6 altalaban az 41lFtmany c16tt all(y„XHtt xopo•\
„Y6ƒ®ƒWReT);ha azOnban hangs•¡
OS,akkor a mondatƒ‚lrc kettlly.Ic_
HttKƒGƒS¶ƒR
CT xopoLLIb).
’qAttA–Q $‘Ë ”Õ
ONÃ •ðTO‹™
A TAGADOSZOK HASZNALATA
l.Az orosz tagad6sz6 41talaban a He.Ha az cglsz mondat lrtel•\
mOt tagadiaƒDkkOr azƒ€1lftmany C16tt a11.
OH He yM‚àeT roBop„JTb tto•\pƒTcK„I.ƒn ƒE‰¨ áƒÆ  E••Œcsz‚ðµêÆ
 o Hc b„XcH„] „IHTCp‚àIILI„J„† PLrI„]
M. Ez‚ê ‚Å‰êƒ¿ã¹ OÆ  ƒÇtC‚½cs˜F•Œ
‰
Ha csak cgy mOndatr6szt tagadunk,akkor a He a tagadott I•¡ n•\
datrOsz c16 kcrtl.
„` rloƒFy•E„J•v I„I cLM6 Hc IIo/10M‚ •\ ƒn ƒE‰ƒ¿ ƒÆ
tƒÆê,clttƒÑ•VŠƒÀ½è‘C
IIIHeMy a/1pecy. ¨ ‰ƒ¿‰W b^‹•Œ
JCtteZZtk megi MbxHo tagadasa He•vI„]3Ž
128
2. IIer (t6rsalg6sinyelvben el6fordul Hery alakban is) ,,nincs,

nincsenek" elent6ssela tagad6 szem6lytelenmondatok 6llitm6nya:
Ha droli 1inuqe ner uaragrinon. Ebben az utcdban nincsenek
tizletek.
Y rrleud ner droli rnmu. Ez a konyv nincs meg nekem.
A uer-et haszn6ljukegyszavasagad6mondatk6nt,k6rd6sreadott
v6laszban:
Tu uAdum s rilH6? - Her. Moziba mdgt? - Nem.
Megismdtelt agad6 6llitm6nyk6nt s ner-et haszn6lunk:
Brr cor,ldcnu fru uer? Egtetdn vagt nem?
3. A nn a tagad6ster6siti (n6haoAvn-nal kapcsolatban: ,egyetlen
egysem"):
OH se ctdtar. ura oAs6li Egtetlen hibdt sem kovetettel.
oruri6ru.
On6ll6 tagad6 elent6se van a Hra-nekszem6lytelenmondatok-
ban, amikor a ner elmarad:
Ha sd6e Hu 66,raqxa. Az dgenegtetlen elh6cskesincs.
Hn... Hn p6roskot6sz6 sem..., em...):
Hu 4udna,HIa H6qrrc He ilpe- Semnappal, sem 6jjel nem sziint
rparud:racr pa6dra. mega munka.
Hu n,nn ltotl 6par n6 6wlu Sem6n, sema fivdremnemvol-
e Mocred. tunk Moszkvdban.
Megenged6 mondatokban a Hr n6vm6sok 6s hatiroz6sz6k ut6n
6ltal6nosankiz6r6 jelent6st kap ilyen 6lland6 fordulatokban: Kro
-bdrki -bdrmi -bdr-
6rt uu
hogt ls, vro
is lenne, Bo 6u ro
qr6 6u uu HIl crii:ro
is, -161 6u roisrûdu'no
bdrmibe kertilne, ,,kenil,
amibe keriil".
Yro 6u oH HI4 A6lal,oH ncerAii Bdrmihez kezd,mindig sikeriil
Io6vs6ercs ycndxa. neki.
129
4ocrnrdm (neprur+mr ropdr, eldmi (a hegtcsficsot, ttilsopar-

nporr4Borrol6xuoro 6dpera) tot)
xordrr (uupa, cvdcrlx, nor6n) akami (bdkdt,boldogsdgot, yu-
galmat)
rpd6onarr (suwwduw4 rzruraurir) (meg)kbvetelnifigelmet, csendet)
r,r:6eriirr (ncrpdvu, Henpradr- elkenilni (taldlkozdst,kellemet-
Hocreri) lensdget)
lutrdlr,cs (po4rireleir, ynaxd- elveszteni (szilldket, megbecsil-
uux) ldst)
raceirrcq (rr:revei,pyrfi; vro dinteni (vdlldt, kez6t;ami ezta
xacaercs 5roro noup6ca...) kdrddst lleti)
xsardrr (uHe xnareier npdnrenu elegend6neklennivan et6gid6m
Urs drlbrxa) a pihendsre)
A kovetkez6 ig6k 6llhatnak birtokos 6s t5rgyesettel s: )Klarb,
xelStr, ucr6tr, noAoxndrr, cnpdruranars,xotdtn.
Ezek ut6n a konkr6t fogalmak 6ltal6ban Srgyesetben,az elvontak
pedig birtokos esetben6llnak. A t6rgyesetn6ha a tdrgy hatilrozott
volt6t is kifejezi (a magyar fordit6sban hatfuozott n6vel6t haszn6-
lunk).
)KAarbn6uorqu-xgam uiiuy segitslgre dmi - a mamdt vdmi
cupocfirr
<Hfiry coedra - cnpoc/rrb tandcsot 6mi - (a) kdnyvet
kdmi
Egyes kifejez6sekben (i.idvozl6sek, 6kiv6ns6gok) a xe:r6rr, ige
elmarad,6s csaka birtokos esetben6116 z6kapcsolatot aszn6ljuk:
C.{acrrrimoro lyrrir Cnox6riHori n6.{u Bcerd xop6urero
2. Birtokos esetethasznSlunk t6rgyesethelyett), ha a cselekv6s
nem a t6rgyeg6sz€re, anem csakegy rdsz1re r6nyul (anyagnevek-
n6l, darabnevekn6l).
Mam rynfita uica,c6lu,cdxapy. Az anya vefthrtst,s6t, cukrot.
Brimeri uolorii Igtdl (eg kis) tejet
Ha a cselekvf,saz eg6,szdrgyra ir6nyul, akkor t6rgyesetre van
sziiks6g.
Brirneft ncd nro:ror6 Idd megmind a tejet
r32
3.Tagad6mondatbana mondat tirgya sokszor irtokosesetben ll.

Trr nd qurdr rasdrrt? Nem olvastdlriisdgot?
Kiemelt, hangsrilyos,hatdrozott tSrgy azonbant6rgyesetbenszo-
kott lenni:
9ry ndcnn s He :Hiiro. Ezt a dalt nem smerem.
nt1rcny ilyenkor csak tdrgyesetben ehet:
A ue sfil.e.n Tauiipy. Nem ldttam Thmardt.
Birtokos eset6ll a tagad6szem6lytelenmondatokban:
Er6 nd 6rtro e ux6le. Nem volt az iskoldban.
(Ld'sdm6g 130-131. ldal.)
4. y + birtokos esetvonzatavan a kovetkez6 g6knek:
6parr - B3qrb (y apfra, y co- (el)vennikolcsonvenni(bardtid-
cega,y oruri) t6l, a szomszddidt6l, pjdt6l)
ornuuiirr - orndm (y uiillvrara) elvenni (a kisfifit1l)
cnpriruuearr - cnpocfirr, kdrdezni (a tandrt6l)
(y npenoaanzire:rx)
npocurr - nonpocl,irr (y 4p1ira kemi (pdnzta bardtunkt6l,kony-
y cecrprir rnfiry) veta n6vdriinkt6l)
4dHer,
F6NE\DKUTAN
1. Birtokos esetet haszn6lunk a birtokviszonykifejezds6re. A bir-
tokviszony sz6rendje az oroszban iltalilban forditottja a magyar
megfelel6j6nek:
gto - xsftra ytttnerrn. Ez a tandr konyve.
-fl 6.reHr nro6:no crvxu flyur- Nagton szeretemPuskin verseit.
K_UHa.
2. M6rt6kjelzS szavak:ut6naz anyagn6vbirtokos esetben6ll:
xra:rcix.nd6a,vdrura vdlo egt kil6 kenyd4egt cstiszeea
133
3. A birtokos jelz6s fSndvegy szem6ly ulajdons6giltvagy 6letkor6t

fejezheti ki: .reros6x eHc6roro p6cra (6o:rtru6ro ylld) - magas
termetii (nagton okos) ember;nrd:rnqzr socrN,rri tet - nyolc4ves isfiti.
MELLEKNEVET NS HMAN 0Z6 SZ6K UTAN

Osszehasonlit6skorirtokos esetbekeriil az, amivelosszehasonli-
tunk (1.a mell6knevekr6lsz6l6 ejezetben55. oldal):
lyrtdk A,ruHsdeTli ccu. „I D•‚ê—[—ÍÆszab‚¤¿risz‚Ÿ2—N
¦
NEHANTYLOUARoszo urAN (. r23-r24.otd.)
RESZESHAIAROZOSESET
IGEKKEL KAPCSOLATBAN
1. R6szeshatdroz6ssetvonzatavan a kdvetkez6 g6knek:
yvrlrr (pliccrolry lsuqi aer6rt) tanitani (orosznyelvrea g)enne-
keket)
yuvrrncx pjccrovy x:trryi y tanulni (orosznyelveta taruirt6l)
ythrewr)
coAdficrsosars (ycndxy) hozzijdrulni(a sikerhez)
no4paxdrr, (xop6ureuy npr.r- utdnozni, ovetni j6 pdlddt,
vdpy, Apyry) banitot)
yrpoxiirt (cnox<i icrnuro, ulpy) fenyegetni (a nyugalmat, bdket)
:anf gonarn(cvdcrlro,ycndxy) irigtelni (a boldogsrigot,sikert
y 1uwrfr scn (crrad,rcrra csoddlkozni (a bdtorsdgin )
ueudrr (yufirenro
u:rr,reurirl pa:ron6ponr)
cnodrlp6auue) zavami
eldrulni (a
(a tandrt beszdlgetdssel)
hazijdt)
rrpr4HanJre)Keim rou1i? a tulajdona vkinelgvminek:az ovd
:eoHr?rr apyry no reneQ6ny) felhfvni (bardtunknt telefonon
2. R6szeshatiroz6seset fejezi ki szem6lytelenmondatokban a
logikai alanyt:
MHe x6qerc.s ecrb. Enni szeretndk.
Harnl6drlo sdcero. 16 kedvilnk volt.
134
NEH,4,Ny 6Nnv urAN (MINT Ar,uNno voNZAT)
ndMqrHI,Ir Jldpnronrony Lermontov emldkmiive

o6yrdHue ssuriil{ nyelvoktatds
NEHANYELOLJAR0sz6 urAN (. 124-126.LD.)
TARGYESET
IGEVONZATKENT
ltarotapfrct(uarraavro) megkbszonni(azddesanydnnkvrniA
no:Apaerdm (cecrpi c Alrdm gratuldlni (n6vdriinkneksziile-
pox4dnvx) tisnaPidra)
ecrpeviirr (:nax6ruoro) taldlkozni (egt ismer1ssel)
usnuHlarr (uerui sa 6ecnor6li- megbocsdtani nekema zava-
crno) rds€rt)
N6h6ny ge (n6unurb, BcrIoMI{Ydrs,scn6l\'{Hurb) onzata ehet
t6rgyesetvagy o*elolj6r6s eset is: emlAkezni a vdrosra) rcnouu-
H6rs, ncn6MHr4rb r6poa vagyo r6pole).
ELOuAR6szoK rAN(r.124-126.LD.)
ESZK1ZHAIAROZOESET
IGEYELKAPCSOLATBAN
1. Alland6 igevonzatk6nt:
pyrono4r.ht (saed.uora,ux6loft, vezetni iizemet,skildt, munkdt)
pa66rorZ)
ynpaudrr (rocygiipcrBoM, Ma- kormdnyozni (dllamot, aut6t)
urriHoii)
saedAosaru (rriseapoft , xstuuu- vezetni(tansz€ket, linikdt, osz-
rorl,or4d:rou) tdlyt)
yuerdmcl (ufsuroft , cn6prona) lelkesedni zenddrt, portdrt
135
Halixa o pacrduvrxx Haglrndercs A novdnyekkeloglalkoz6 tudo-

6oriiHnroft. mdnyt botanikdnaknevezik.
4.Hatdroz6ib6vitm6nyk6nta cselekv6s ely6t, dej6t,m6dj5t fejezi ki:
OHI urnrz dcopt (= no ldcy). Keresztiilmennekz erd6n.
P6nnrau lfopou on sdrurer s ndre. Kora reggelkiment a mezdre.
Ou ronoplr rpciurvu rcilocou. Er6s hangonbeszdl.
M6rt6khatdroz6kdnt:
ldpeeo nrrcor6Il n 20 rradrpolr^ 20 mdtermagas a
Eredethat6roz6k6nt:
P64onaoH BeHrp. Magtar szilletdsti.
Id6hat6roz6k€nt:
fl 5ro uct<dtr udlultu Attflvû. Napokon dt kerestemezt.
M6dhat6roz6k6nt ha 6rzelmekr6lvan sz5 - az c elolj6r6sz6t s ki-
tessziik:c pi|qocmrc, c r6p4ocrrro, c coxardHlreM, c nocr6prou.
Levelekbefejez6s6ben: (4pyxecxralr) npundrou.
ronopnlr c y,uriI6roft mosolyogvabeszdlni
De: nuczirr, 6omurfiuu 6frnaura nagbetfikkel imi
ulru l#crpbrMr,r urardlru gtors ldptekkelmenni
Mikor tegyiik ki az eloljdr6sz6t?Legtobbszor bev6lik a kovetkez6
gyakorlati szabliy: akkor, ha a mondatnak az c helyett 6es elolj6r6-
sz6val s volna 6rtelme:
nucdrr c oruri6ralru - nucdrr 6es orufi6or,
crnrorpdrr c y4ranrdHr,reM cnrorpdm 6es yAuntd,uux,
yrrrundrrcx c uri.nou - yrr.runeirlcs 6es udrla.
MELLEKNEYEK (RITKAN: F6NEVEK) VONZATAKENT

usedcren (veu?), 6ordr (ueu?), 66aen (veu?), nperp6cen (veu?);
6d,reH (.reM?); yroncigcrno (uenr?)
OH 6ci:ren rpfinnou. Influenzds.
Crpand 6oriira x,rd6onr. Az orszdggabondbangazdag.
NnHAIw ELOUAR6SZ0 UTANL.124-126.oLD.).

137
Alany Allltmany Iticg6sz:t6

flpenoganzirels Tpo„X „I Ta•v KH„I ry,
Xyl6xnrar Hap„I coBa•vI KapT„I Hy.
Mlr I10•vy„XPLrI„I Te •vcr paMMy .
Y.IeHI,IKli „I 3yHaIOT „I c Top„ I„ _.
A mai maryar nyelv csak cselekv6 szerkezet(imondatokat hasz-

nii. Az orosz nyelvbenazonban a cselekv6 szerkezethelyett gyakran
haszn6lnak szenved6 szerkezetet. A cselekvS szerkezetfi t6rgyas
mondatokat sokszor 6talakithatjuk szenved6 szerkezetiiekkd. A
fenti orosz mondatokat pl. a kovetkez6k6ppenalakithatjuk 5t:
Alany Allitm6ny Kieg6szit6
Ks/rra
Kaprr,rHa npovilraua
uapuc6nana npeno4aniireJreM.
xyadxHr4KoM.
Te,rerpzilrua norliveua Hdrnlu.
I4cropux n:yriiercl yreHrariilru.
Az lialakit6skor a cselekv6 szerkezet tdrgyf.ftl,ol esz a szenved6
szerkezetalanya (xnrf ra), az filitmdny szenved6alakri lesz (npov/-
raua), a cselekv6 szerkezetalanya pedig eszkozhat6roz6esetbeke-
nil (npenoganiire,revr).
A szenved6szerkezet(imondat {llitminya lehet: a szenved6mel-
l6kn6vi igen6vrovid alakja, vagy pedig visszahat6 ge szenved6 e-
lent6ssel.
Folyamatos ge szenved6 alakjakdnt a visszahat6 igdt haszn6ljuk,
mindhSrom d6ben: Ora saAiiqa peuriierca ndr,rvr peruii:racl Hii-
wu; 6' rcr peruiirrcx nriura).
138
Befejezeu ig6t szenved6 szerkezetii mondat illlitmdnyak6nt

tobbnyire rigy haszn6lunk,hogy a szenved6mflt idejf mell6kn6vi
igen6v rovid alakj6t a 6nrr ige megfelel6 alakj6val eg6szitjiik ki:
3ra saAii.{a pemeuii siiuu (6rud peurenii mdv.u;6faer peurenii
uiiuu).
3. Aszem6lyben
visszahat6haszndlatos.A
g6vel kifejezetthi6nyz6
szenved6
I. 6selent6sfi illlitmdny
2. szemllyii csak
alakok he-a
lyett cselekv6 6ltal6nos alanyri szerkezetethaszn6lunk:
Meud oAesiircr - engemfeloltr)ztetnek. I4xlivar - 6ket tanitjdk.
M8‹Ã ’ßAŒR¥› Œœ
€ ™–ü
A rnagyar 6s orosz mondatr6szek rendszerc ncm pontosan fedi

cgynnast,
A lcgllnyegesebb ku16nbs6g az orosz "kicglszft6"(ƒF oIIO•vHC•\
H„Ie):Itt ncvcznck minden olyan mondatrlszt,amely a ttnlvra•\
gozas valaIIlilycn fttgg6 csct‚àek,tehat a targy_ƒDirtokos,r6szcsha•\
taroz6,eszk6zhataroz6 vaBy c16I r6s csctnek a klrdlseire fclcl:
KOr‚à„XTo;KO•uà,„Xerb;KOMy,.cMy;KCM,„X CM;O KOM,O II„vM?
A Inagyar al16
tarttesctbcn nyclvtan,,kieg6szFt6"nev‚±
kicglszit6 ncvc nalunk‚¯ mondatrlszt neIIl ismer.A
‚Ÿè a birtokos csctben
al16 kicglszlt6 ncvc b‚Çño‚½Æƒur¨ )a r6szeshataroz6,cszk6zhataroz6
1s clbttar6s esetbcn al16 kicgcszlt6nck pcdig a kiilbnb6z6‚ñ ¿troz6‚½
feleinek lneg.
Tankbnyvttnkbcn rlli a magyar FnOndatrOszek fogalIIli rendszerlt
h a szn a t t u k f cl, s a n n a k m e g f e le 1 6 it m u t a t t u k m C g a z Oro sz n
Az csetek hasznalatar61 sz616 feiezetben lnarvolt sz6-az csctek•\
b61 kiindulvaˆê szamos mondatrlsz saiatOS Orosz kifeieZISm6diar61.
Most a mondatr6szck szcrint csoportosltva fogiattuk 6SSZe az
orosz kifejez6sm6d jcllemz6 sttatossagait.
139
AZ ALANY ES ALLITMANY PCYN,ZESENET

SAJATOSESETEI
1. Tobb alany eset6benaz 6llitm6ny lltalfban tobbesszdmban
van.
Wsd,n u Tawdpa xnnfr s
Mocrnd. lvdn 6s ThmaraMoszkvdban
lakik.
Egyes sz6mi egyeztetds s lehets6gesazonban, ha az 6llitm6ny
megel6zi az alanyokat, vagy ha az alanyok kozt viiaszt6 kot6sz6
(,,vagy")van.
flpourn6 ldro, cicen4suud. Eltelt a nydr,az 6sz,a tdl.
Ordu rttu naart 4ex5ipur Az apa vagl az anya virraszt
ynadm.II4ra.
nocrdru 6oltu6ro a betegglermek dgtdruil.
Ha tobb egyes 6s tobbes sz6mi alany van, akkor az illlitmdnyt
tobbnyire a legkozelebb6116 lannyalegyeztetjrik.
Ha <oHQepdwrluu A konferencidn elsz6laltak
nr,tcryuai:ruxypna-ur.icru, azrtjsdgir6k,aminiszterhelyet-
:auuuHrlcrp,tucdretu rcq az ir6k 6smdsok.
u gpyrve.
Ellent6teskot6sz6kkalosszekapcsoltlanyokkoziil a legkozelebb
6ll6val egyeztetjik az {llitmdnyt.
He po4firetu, a 6d6yutxa Nem a szill1k, hanem a nagl-
sonfirrreaer aerdfi. mama nevelia gterutekeket.
2. Ha az alanysz6mn6v agysz6mneves z6kapcsolat, kkor:
a)gyfjt6sz6mn6wel
zlk, at6szdmn6wel mint alannyalazSllitmitny
pedig egyessz6mbanegye-
legtobbszor obbessz6mban.
fdnxrr 4etwtcs Ha rpr{. Kilenc oszthat6htirommal.
Cduepo oAHor6 He xIyr. Heten nem vdrakoznakegl tdr-
suKra.
140
b) T6szdmndv * f6n6v alany ut6n - ha szem6lyekr6lvan sz6 - az

6llitm6ny 6ltal6bantobbes sz6mban 6ll.
flxrr yreuuxde pa:rond,ptr- Ot tanulf beszdlget.
BAIOT.
Ha cudny nntx6Aqr Aea A szinpadonkdt szindszelenik
meg.
arrdpa.
Hatirozatlan sz6mn6v+ f6n6v alany ut6n az 6llitm6ny 6ltal6ban
egyessz6mban mrilt id6ben semlegesnemben) ll.
Mn6ro ryp/rcron orAuxiier Sok tuista pihen a Balatonndl.
Ha Earar6se.
El6fordul azonban tobbes sz6m is, kiilonosen, ha szem6lyekr6l
van sz6:
Hdcromro qerosdx ndtcry- Ndhdny emberkil4pett a sorb6l.
t*ult us pAaa.
3.Ha az alany oglalkoz6st elent6 himnem(i sz6,de tudjuk, hogy
n6, akkor a beszdlt nyelvben n6nemfi egyeztet6ss el6fordulhat.
Bournd 4rap6rrop rur6rrt. Bejott az iskola igazgat6n6je.
flupdxrop 6qenr crp6ral. Az igazgat6nS agton szigoru.
4. Az osszetett 6llitm6ny igei r6sze(seg6dige) az alannyal egyezik

meg, de ha az alany 5to, akkor az flllitminykiegdszit6vel egyezte-
tiink.
x Ez Thmara volt.
9ro 6rrnii Tawdpa.
9ro 6dr,ru t;dut*r yuurenA. Ezek voltak a mi tandraink.
A F6NEVI IGENEV MINT g6VjTN4E,NY
Az oroszbansz6mosge mellett egy m6sik ge f6n6vi igeneve eje-

ziki a cselekv6s drgyitt vagy m6s b6vitm6ny6t. A magyarban 6val
kevesebb lyen szerke et van (szeretekdtszani,akarok tanulni).
A legfontosabb g6k, amelyekneka magyart6lelt6rSen 6n6vi ge-
n6v vonzatuk (b6vitmdnyiik) van, azdrt fordit6suk mdsfdle szerke-
zettel tort6nik, a kovetkez6k:
(a
npoAo:rxdrr*
xoHqdrrx - r6H.{r,rrl*
(yrrirr,cr) (nerr) folytatni
befejezni aztanuldst)
dnekl4st)
741
nepecranzirl* - uepecrdrn* abbahagtnia sirdst)

(n,rii ars)
nperpanliirs* - nperparuu,* fdlbeszakitania beszdlgetdst)
(pasrondpr,rnarl)
6pociirr,* - 6pdcurr* abbahagtni a dofuinyzdst)
(rypfrr)
Me.{riirr (ydxarr n Mocxnf) dlmo.doznian6l, hogt Moszk-
vaDamegl)
penriirr - pelrrlrr elhatdrozni (hog moziba meg)
(nofirr.t n xraH6)
o6euriirr - noo6eruiirr megigdmi(hogt teljesitia k€rdst)
(nilnonHrarr np6cl6y)
rordsr4rrcq - npurordBr4rbcrr kdsziil6dni (az ugrdsra)
(nprir Hyrn)- npundtxHytrx
npunsrrdrrx hozzdszokni a dohdnyzdshoz)
(ryplrr)
Halodcrrx (Hrauer6 ue 4drarr) megeldgelni a semmittevdst)
ycraedrrx - ycrdrr* elfdradni (a tdncoldsban)
(ranqeniirn)
uatrdsu,cs - noHaAd.srscs remdlni (hog megldtja bardtjdt)
(ynfi4err Apyra)
couanrdrrcq - coDracurt cfl. beleegtezni(hogtelvdgziamunkit)
(n(rno,rHr,rrn a66ry)
orrd:unarbcs. - orragdrlcs megtagadniaparancs eljesitdsdt)
(nr'rno,'rHnm npuriis)
npocrirr (paccrasdrr) megkdmi (hog mondja el)
npeArariirs (noftrf n ruaH6) javasolni (hog mozibamenjtink)
cosdroearl (npovnrzirr rHrirry) tandcsolni (hogyolvassukel a
konyvet)
y6exaiirr (nocrynr.fm meggt6zni (hog beiratkozzlk a
n uHcrurlir) f1iskoldra)
xe,riirr (xoporu6 or4oxnfrr) kivdnni (j6 pihendst)
yvr.irr (vuriiru) tanitani (olvasdst)
pasperuiim (6o,rrHclrr.ry megengedni hogt a beteg el-
ncranzirr) keljen)
742
npnruissrnaru (uaviirn meparancsolni (a nimadls meg-

Hacryn,rduze) kezddsdt)
sacrae,'rrirr (pa66rarr) dolgoztatnivkit
nerudrr (sannruiirrca) zavami (a tanuldsban)
A csillaggal *) megjelolt ig6k mellett csak olyamatos ge f6n€vi
igenevdthaszn6lhatjuk.
Legtobbszor 6ndvi igeneves 6vitm6nnyel ejezzik ki a mfivelte-
t6ig6t is, mivel az oroszbannincskiilon miiveltet6 k6pz6,mint a ma-
gyarban (hivat,k€,ret,csinirhar).A mfiveltet6skiilonboz6 irnyalatait -
parancs, elsz6lit6s,k6relem stb. - ez6rt kiilon ig6kkel fejezztikki:
neldrl, 3arasdtr, sactdnutr, npurtacurr, npocdrl. Pl.
npuuacfrl (rdcra cecru) leilltetni a venddget
npocrirl (4zpdxropa ronrll4- aldfratni az igazgat6valaz iratot
ciirr aoryudnr)
sacrdsrrb (ad:rro xaarr) sokdig vdratni valakit
A CSELEKVES IDEJENEK KIFEJEZESE

(ELOLTAROSZOVAL ES ELOLJAROSZO NELKUL)
BIRTOKOSESETTEL:
Koraii naqunzirorcssaHArvs. fldpnoro ceurn6pi.
s xrxdrax?
Kar6ro wrctd 6faer dror fldroro droro ndcsqa.
cnerrrizurr?
Cxd,,rrro npdlreHra? Asiiauarb lrxnfr Aendroro.
(Kordpuii uac?) Ees rrrecrt s6cerar.
Crordporo vdca x64ur C lrecrri uac6n yrpzi.
no rpat.,rn,dk?
ror6poro .riica orrpnr {o ruecrfi.{ac6s ndvepa.
Marasl,fiI?
Crarmrnop (c xar6ro C ldrcrna.
npdueHra) Bbrc Hr,rM Ha-
rcinlu?
Ao xarlix nop (4o xar6ro [o ra6m.
npdnenu) su 6faere
e Mocrsd?
1.43
C<6,rxo npdueHn6fayr C .qsaAuiiroro era6pi 4o

npo4o,rxiirtcs. zinntue rpdmero nanapA.
randry,rrr?
Koraii nocrp6nlu dro [o noftndr.
zl'dlg.ue?
Koraii une npuftrri? fl6cne rpex.
f[6cne o6daa.
Korad oH npuxo4ran? Oro,ro viicy.
RESZESHATAROZOS SETTEL:
Korad nbr o6lr.{Ho 3anu- flo yrpiiu.
uderecs?
flo xaxfirraAHIM s N{aragdHax flo nocrpecdurxu.
nrrxoan6rl?
Korad err :ar6H.{r,rre6ry K roHrl}t neltdtu.
pa6ory?
tAncynsnttnr,:
Kar 46rro (cx6nxo epdvre- flonqacii.
nu) Jrrl
n6nro nrrBbrnp6xnlu
xldlu rnreud? [na rradcnrla.
n Mocrsd?
Cr6:nro np6veun Bbrnpo- 9ac6n nqrr.
eerrf e nec, ?
Koraii y nac 6uniircr saHd- Kiixayro cpdAy.
rllq KpyxKii pyccxoro ssstx6?
Koraii (n ror6ponavacli) B 6 vac6n yrpri.
err scradre?
(Bo cr6:mro rlr scradrul?)
Korlii Bbr rrpr4trr,{liHa rouudpr? 3a Adcsrl vrunjr go Havifura.
3aa6nronr4Ao na.rdraelr
npw::lu na rouqdpr?
Kora6 nnr yesxiiere? gdpes neAdlrc.
9dpes cr6,rrro gHeri nrr gdpes nsrr.4uerZ.
yesxiiere?
144
Korazi Bbrnprunrt n rearp? 9dpes l0 r'aranyr 6c:re

ua\Ara cnerrzirltq.
3a rox6ft cpoKBbIndlno:r- 3a ceur,udcsqen.
Hn,ru pa66ry?
(3a raroe npdnrl?3a cx6rsro
nadcaqen, vac6n?)
B rax6fi cpornefi
pa66vue B adssrr Ntdcquen.
silmorurarrarolon6Ii uaH?
Ha cr6nsro Aneft (na xax6e Ha 14 AHeft.
npdnx) .qanr rHrlru s 6u6-
rnordre?
Ha rar6ft cpoK Bbredtnu- Ha vdrneprr r<jla.
ca,ru rasdry?
Korazinpuuecnrt enerpiirvrnry? no.qnd.{ep.
He nciunto t6vuo, r6xetcl,
Cr6lnro npultus,ineJrbHo C neadnronplaudpuo.
npdnrenunu 4juaere 3Aecr'
npo6drrs?
C rardro u no rar6e .rucrd C 20-ro ntoss no ndpnoe
y nac raufryru? ceurt6pi.
ESZKOZHATAROZOS
SETTEL:
Koraii srr 6iltrtr sa Earar6ne? PiinneIl 6cenlro.
Koraii Bbr rpocMorpdmr a- 3a szinrparou.
sdry?
Koraii npv6ruztrreJrbHoMHe llpnxoafire nrdxay ABWri
npuinu? I4 qerblpbMAqacdMn.
ELOUARoSESETTEL:
B rar6n Mdcque u 6Vleurl B iierycre.
y 666yltxu?
B ror6ponr vacf nrr,roxr..necn B lecdroM .Iacy.
cnarr?
145
Koraii 6Vaerupocu6rp n6- Ha cnd4yrouteft eldne. /

Boro Kr,rHo$dnrlra?
Korazi 6r,l,r nocrp6en dror [Ipu flerpd I.
asopdq?
IDOVEL KAPCSOLATOS•\ MAGYARTOL ELTEROˆê
SZERKEZETEK
ELETKOR
Az lletkort a szem‚ày rlszeshataroz6 esetlvc1 6s az lvek szamaval
(alanyesetben)ejezziik i:
Cr<i,rrro re6d ner? Hdny 6vesvagt?
Mne 18 er. 18 evesvagtok.
Orqli cr6po 6Vaer50;rer. Apdm nemsokdra 50 6ves esz.
Miiue 6tino 69ler. rornd Anydm 69 dvesvolt, amikor
oHii ynreplii. meghalt.
Jelz6k6nt az lletkort osszetettmell6kn6wel vagy birtokos esettel
fejezzikki.
B r6nuary soudr udlrqrar A szobdbaeg nyolc|veskisfifi
eocr,N{rf er (: -
nzti ntzi,rr.rur). aocrMr,udr iott be.
DATUM
A d6tumot a sorsz6m emlegesnem6veloda6rtend6:qzcno,,s26m,,)
6s a h6nap nev6nekbirtokos eset6vel eiezzrikki.
[epBoe Maq mdjus elseje
ld6hatfuoz6k6nt mikor?k6rd6sre)a sorsz6mn6virtokos eset6t
a h6nap,majdaz 6v birtokosesete oveti:
l-oro Miiq 1970-ro r6la 1970.mdjus elsejdn
146
Sz6mokkal gy irhatjuk a d6tumot:

188 1969 .: 18 8 69 : 18/VIII-1969 .
A teljes6vsz6m tdnmindigkitessztik r. (ro,u) ovidit6st.
Kfejezdsek: ax6e cer6AH-s{ucr6? - Hdnyadika anma? Kar6ro
sucnd? - Hdnyadikdn?
6ru, nnnc
1. Id6pontot hivatalos stilusban az 6rdk 6s percek egym6sut6ni
felsorol6sdval ejeztink ki; id6hat6rozSk€,ntmikor? k6rd6sre) n +
t6rgyesetet asznSlunk.
023 norn.rac6n rpfiauarr 4ne uunjrrr
1oo qac
4rs - verdrpe .{acii nsrHiiAuars unHfr
fldesa orxdAr.rr B HoJrb {ac6e A vonat 0.32-kor ndul.
rPnlqaTb4ea uuuyru.
Folyamatosbesz6dben 6ha csak a sz6mokmaradnakmeg: 4rs -
verdrpe (vac6) uqrlriiAuarr.
2. Akoznyelvben
zettel mondjfik: ,,azktilonosen az els6 f6l6ra
ennyiedik 6r6nak ennyi perceit
perce".ilyesf6le szerke-
A m6sodikf6l-
6ra, kiilonosen az utols6 negyed6ra d6pontjait pedig ilyen szerke-
zettel szokt6kkifejezni: ,,ennyiperc n6lki.ilennyi 6ra".
Negyed-, 6l- 6s h6romnegyed6rdra kiilon sz6 s van.
Adcsrr uunfr ndpnoro 12 6ra mfilt 10perccel
vdrnepru rpdrrero negtedhdrom
no:ronnna ndroro fel ot
6ez lrsrrt rrlecrb ot perc mt lva hat
ld6hat6roz6k6nt (mikor?) n + t6rgyeset(nononnna mellett e *
elolj5r6seset)haszn6latos.
Kifejez6sek: Kor6pufi qac? - Hdny 6ra? B ror6pou uac ? -
Hdny 6rakor?
147
EGYES DoHATAROZOK KIFEJEZESE

1. ,,Pillanat", ,m6sodperc",,perc",,,6ra" eset6benn * t6rgyeset
haszn6latos: Sror uou6Hr, B Ty )Ke uuHjrry, B qac. De: n ndp-
nou vac;i.
2. A napszakokathat6roz6sz6v v6lt eszkozhat6roz5 esettel fejez-
ziik ki; 6vszakokat asonl6kdpp: rpovr, 4ntiu, ndvepou, Hdvuo;
eecHcitt, drou, ciceutn, :nlr<jfi.
3. A h6t napjaimellett B + t6rgyeset aszn6latos: uoue4elbHr4K,
n cy666ry; n dror Aeur.
4. Hetets mellett na + elolj6r6seset: Ha srorl ne46le, Ha np6ru-
rofi ueAdle.
- 4 . . , ,
XX5.sdre.
,,8v"6s
De:,6vsz6zad"ellettn + eloljdr6s
e dru rd4u, a rci4u set: Srola ro41i,n
penol(tr1rar,r.
A CSELEKVES HELYfNEK KIFEJEZESE
‹î Ž•? •uAc? Orxliaa?
Onsanci4,n
uou6,r sa
ulr<i,'ry OHuapa6draer
san6ge, Onc npuur6,r
:and4a,
s rur6re. ras nKdnbr.
On sourdr B AoM. On xraedr n Srou Ou nrirruerns
adue. .q6vra.
On nolorudl Ou x4er roeii- OH orourd,r
x aduy. prlrqa 6xolo or A6ua.
Sroro a6ua.
JI6ara nonlrir,ra Jl6ara n,rlrn6r Jlciara sbrumr,'ra
rroAMocT. nog uocr6na. fis-nol uocrd.
OH nocr6nu,r 9enaoliin crortr OH sfirailrrar
.{eN.{oA6H nog xponzirrn. venro4dHts-
no4 xpondt. no4 rponziru.
Bce cdlu 3a croi'I. Bce curlfr Bceecriinz l:-sa
cro,'tcilr. cro,rii.
1. N6h6ny a magyart6leltdr6 igevonzat:

rrr4carb a AocKe tdbldra imi
B3rrrr,uiry s 6labrlaordre kivenni a konyveta konyvtdrbdl
cryriim B ABepb,soKHd kopogtatniaz ajt6n, ablakon
3arr4carbcq Bpaqy feliratkozni az orvosndl
pdnztdrban
n,rarulr n nziproft
cnAdrr:a riiccy fizetni
padbana illni
)Kr,rrb 3a rpaHr4rlel4 kiilfoldon dlni
2. Magyarban:-on, -en, -cin,oroszban:B + elolj. eset:
n ynnnepcurdre eg)etemen
e AepdsHe falun
so lsopd udvaron
nn roprq6pe
BdHrpuu folyos6n
Magtarorszdgon
3. Magyarban: ban, -ben, oroszban:Ha * elolj. eset:
Ha sae6Ae iizemben
na Sii6pure gtdrban
ua cra.4n6ne stadionban
Ha Vrpanne Ukrajndban
Ha Kasriise a Kaukdzusban
4.Magyarban: ra, re,oroszban * el6lj. eset:
s rectfiv rra.noudrpax Moszkvdt1l10 km-re
or Mocradr
s r'flrra uunfrax xo.ql6rir gtalog 5 percre az iskoldnkt6l
or Hiiureft mrd:rrr
JELZOS SZERI<EZETEK
Haa jelz6tmell6kn6v, mell6kn6vi igen6v, szdmndv ejezi ki, akkor

rendszerint az el6tt a f6n6v el6tt 6ll, amelyre vonatkozik, 6s meg-
egyezikvelenemben,sz6mban6s esetben. P6ld6k a fenti sz6fajok
haszn6lat6r6l sz6l6 fejezetekben.) Az ilyen jelz6t nevezzik egtezte-
tett
ielz6nek.
r49
Igen elterjedt azonban az orosz nyelvben a jelz6nek a jelzett szd

ut6n 61166n6wel vagy sz6kapcsolattalval6 kifejez6se s (nem egtez-
tetett elz6). Mivel az ilyen szerkezetek Sltalilban elt6rnek a magyar
kifejez6sm6dt6l, ez6tt ezekkel r6szletesebben oglalkozunk.
A magyarban a n6vut6s vagy ragos (6n6v illtalirban az iglhez tar-
tozik - az oroszbansokszor a f6n€v b6vitm6nye jelzdje:
6opr6ii sa cno66ay a szabadsdgdrtvfvott- fo[t6) hnrc
nyrr r perd a foly6hoz vezet6 tt
A magyar forditdsban a jelzett sz6 el€ keriil a jelz6s szerkezet,6s
kieg6sziilegyodaill6 igendwel (,,foly6',,,vezet6",,,vivott,' stb.).
M6skor mell6kn6wel vagyosszetett z6val orditjuk az lyen szer-
kezetet:
co6ttrus
corb: s IO)KHoft A$prare
npouHru:rennraros aiparos-bankdr
ddl-afrikai esem1nyek
szovetsdg
c 6aurupaww
Az oroszban a nem egyeztetett elz6t gyakran egyeztetett mell6k-
n6vi) elz6vel v6lthatjuk fel (vonatkozdst elz6 mell6kn6wel):
cror r.r3dpena - 4epeniHHrrftcron
c,ryxarqnrl n reeirpe - rearp:imHuft cnlixarquft
)Kr43Hb6puuu
ud,rl.{r.rrus 4epdnun - apvrdlicxar :xvr3Hb
.uependucrraft riim.rux
riiusu c Ypdta - ypzinrcrue riiunu
edrep c nr6pl - naopcr6rl drep
xnrelu cetd - cd-rmcrraertrenz
A k6tf6le jelz6s szerkezetrokon €,rtelm6, de a nem egyeztetett
(f6nevessz6kapcsolattal ifejezett) elz6 konkr6tabb,mint a mell6k-
n6vi. Mopcrdrl
bizonyos) ndrep szdl.
tengen1l - rcngeriszdl (6tltaldfrran),drep c w6pn (egt
fiij6
Gyakran fordul el6 nem egyeztetett elz6 kifejez6se no +
16szeshatiiroz6s settel annak a teriiletnek a megjelol6s6re,
amelyhezatdrgy vagy elens6g artozik. A magyarban lyenkor n6ha
osszetett z6t haszn6lunk:
Bpaq no r:rasHbrN{6ordsHqN{ szemorvos
yrd6nnx no xurntuu
k1miatankdnyv
150
d) c + eszkozhatdroz6s set tulajdons6g kifejez6s6re:

uilrro c npuirnun4 siinaxora kellemes llatfi szappan
qafr c ,runr6sotr citromos tea
xle6 c uiiclorvl vajaskenydr
Az oroszban a tulajdonsdgSelz6tndha 6rtelmez6vel fejezziik ki,
amelye kot6jellel a jelzett f6n6vhezkapcsolunk:
yreHil-or,rir,*tur kivdl6 tanul6
uarr-craplinrxa oregany1
unxeudp-uexeisux gdp1szmdmok
cteywatucr-reoldr geol6gus zakember
xduulraHa-npav orvosn1
adnyuxa-cexperzipr titkdm1
r6poa-rep6rl
hds vdros
NEHANYToT6szo HASZNALAIAROL
HO
A tto kot6sz6 alapvet6 elent6seellent6tes, egtobbszora magyar
,,de" felel meg neki. A vele osszekapcsoltmondatokat az jellemzi,
hogy a szembe6llitott
egym6st, anem nk6bb6nyek, elens6gek,
mindegyik selekv6sek
megercisftdst yer.Aem z6rj6k ki
szembe6lli-
tott jelensdgekstb.egyidejfileg 6teznek.Pl.:
On ronopl,r-ropond, 16l beszdl,de halkan.
Ho rfxo.
.fI nvepii snoufil re6d, kgnap telefondltam neked,
uo re6i nd 6nuro dua. de nem voltdl otthon.
A no-val
mondat kezd6d6
alapjdn nem mondat n6ha olyasmit tartalmaz, amit az els1
v6rtunk volna.
KoHudpr r6uvu,'rcx,Ho surr6 A hangverseny efejez1ddtt,
He pacxo4rilca. de senkinem mozdult
a helydr6l.
Ilyenkor a Ho-t felcser6lhetjiiko.qH6ro-val: onqdpr rduvuJrct,
oAndro nurrd ue pacxo4dlcx.
152
A
Az akot6sz6 is fejezhet ki szembe6llitdst,ellentdtet, ezdrt az oro-
szul tanul6 szLmdragondot okoz a no 6s az a megki.ildnboztet6se.
Magyarra,,pedig",,,hanem"kot6szavakkal ordftjuk legtobbszor,
n6ha ..de"-vel s.
(A mondatokbanosszehasonlitott6nyek tt nem egyidejiiek,mint
a no eset6ben), anem egym6sut6n kovetkeznek:
Srcne.qfiUun npudxuta Az expedici1 estedrkezettmeg,
nevdpovt, a lirpou yxd de reggelmdr megkezdte
sdqara cnobpa66ry. munkdjdt.
Az akot6sz6 n6ha n-vel cser6lhet6fel.
Bspdcrue ymtvr ua co6pii- A felndttek elmenteka gtiildsre,
H;ze,a A6ua ocrd-rrucr otthonpedig csak
r6rrro adrra (- u l6ua...) a gtermekekmaradtak.
SzembeSllit6sts fejezhet ki az a tagad6mondatokban. (Magyar
megfelel6jeaz ilyen szerkezetnekegtobbsz r nem. , hanem.)
Mrr u.qbu s ruH6 He ce- Mi nem ma megi)nk moziba,
t64Hx, a siinrpa. hanemholnap.
Ha dry pa66ry nfxno Ene a munkdra kit nap kell,
ana
[l:fl, a He ABe HeAdnpr. nem pedig kdt hdt
Az a-val kapcsolt mondatok n6ha nem szembe6llit6st,hanem
,,megnem felel6st"fejeznekki: a mondat m6sodikrdsz6nekmonda-
nival5janem felel meg annak, amir6l az els6 6szbensz6volt.
fl rilaal, rH scd noftueiun, Azt hittem, mindent megdrtesz,
a rhl Huqer6 He u6Hqn. de te semmit sem 4rtettdlmeg.
Craprfo<,
KaK oHaranqfer
nocMorpdtu 6nt, Oreg
meg,ember;de
hogtan n€zndkcsak
tdncol.
Myxvrtua, a nrtzi.{er. Fdrfi ldtdresir
Alftsuk szembea k6t kot6sz6t mondatokban:
A
9ro He urx6la, a 4drcxptfican. 9ro,ue rurcira,10 slecr
MOXHO 3AHHMATbC'I.
Oanii v.amrttta ocraHonr.ilacr, Maurdsa ocraHoetiracb, Ho
a gpyrfe nodxaru lii,'mue. nnrr6 ue ndrurel.
153
TITOBhI
A .Ir66n k6t6sz6 tdrgi 6s cdlhatdroz6imondatokat kapcsol a f6-

mondathoz. Tulajdonk6ppen {ro + 6u osszeolvadds6b6leletke-
zett, az utdna haszneltmirlt id6 tehdt val6j6ban felt6telesm6d. A
magyarban a megfelel6 mondatokban felsz6lit6 m6dot szoktunk
haszn6lni.
1. 9rd6rr kot6sz6s drgti mondatokbankiv6ns6g,kdrds, sziiks6-
gess6g ejez6dik ki. A f6mondatban tehlfi ezekaz igdk szoktak el6-
fordulni: xor6rt, xel6rr,, rp66onart, npocr.trr, npeg:rar6rn, 3ac-
rawtArs, npur6:lrnarr, condroBarb, crpevnrrcn, crapdracn;
vagy 6nevek:rpd6onanze, npurds, )KerdHr.re, p6cr6a.
MrrA mell6kmondat6llitm6nya
xorfilr, vro6tr nce lyenkor
Azt mrilt iddbe
akaiuk, keriil.
hogt mindenki
xanw cnor6rZHo. bdkdben6ljen.
f xetdro, qr66n rrr cx6po Ktvdnom, hogt hamar ojj
nePnli,rca. vissza.
A f6mondatban llhatmds se is, ha k6r6st, kiv6nsdgot ejez ki:
fl cxazd.r,,uro6rr H Mondtam, hogt olvassael
npovzriin xHriry. a konwet.
2. Cllhatdr oz6i mondat kot6szavak6nt
a) ha a mell6kmondat alanyaazonosa f6mondat6val(vagy nincs
kiilon alanya),akkor f6n6vi igen6vhelyettesitia m(rlt id6t:
Ou ncra-udqeur piino, Nagton kordn kelt fel, hogt el
.rrd,6mHe onosAdru. ne kdssen.
9rd6u
qsrrKr.i.
xoporu63Harb
iiao us6ro 3aHr{- Hogt j6l kell
sokat tudjunk nyelveket,
tanulni.
MaTbcn.
C6lhatiroz6kifejez6s6re okszor gyszefiif6n6vigenevets hasz-
n6lunk vr66lr n6lktil),ktilonosenmozgdste lent6 g6kut6n: npu-
dxan yrdrlcx, ttp rynfirr, l€r or4oxH, tu,,gar.rHr,iry npoqn-
riirr stb.
154
Fdlre6rtdsread okot p6ldi4ul,ha magyaroshanglejtdssel jtjiik ki

az oroszk6rd6 mondatot:
--''
t
Kora6 nu npzdxa,rra n Mocrnli?
A helyeshanglejt6sez volna:
.-\
Korl6 nrr npudxalll n Mocrnli?
Az els6esetbenhaszniilt magyaros hanglejt6saz oroszsz6m6-
ra azt jelenti, hogykijelent6 mondatr6l vansz6,amely nincsbefejez-
ve, mell6kmondatkovetkezik ut6na, p6ld6ul igy:
-/
Korad nu npudxa-nu n Mocrnj, uu yxd, cnfum.
Az €rtelmi hanglejt6s legfontosabb tipusai az oroszban a kovet-
kez6k:
1. Kijelentd (krizlS) mondatok
, _]_-
9ro rdltrara.
Ez a hanglejt6skiilonbozik ugyan a magyart6l, de a kiilonbsdg
nem zavarjaa megdrt6st.
2. Kdrddszavasmondatok
L
Kro nanracdn dro nuclu6?
Itt helytelen 6s 6rtelemzavar6 s, ha a mondat v6g6n a dallamot
felemeljiik, ,,6nekelve" ejezzikbe a mondatot (1.a fentebb emlitett
p6ld6t).
156
3. Kdrd6sz6n€lktili mondatok
Bu,rrb6nre .{uriirs?
Aszerint, hogymelyik sz6rak6rdezink16, annak a sz6naka hang-
srilyos sz6tagS6nlesenfelemelji.ik a hangszint. (Tipikus hiba a ma-
gyarokn6l,hogy az utols6 sz6tagotelhizzuk, s a mondat v6g6nmeg-
emeljiik a hangszint.)
157
A sz6alkot6salapvet6 m6djai az oroszban ak6rcsaka magyar-

ban - a sz1osszetltel6s a sz1kdpzds.
S˜I 00SSZttTETk &
F6klnt f6ncveket alkothatunk 6sszetltci ttian.

1.Kb‹€ ‚ñƒ¿gz‚ ‚ê“ ••Œßsszc•• szƒ¿\ƒ¿½Ezck az oroszban j6val rit•\
kabban fordulnak e16,rnint a rnagyarban.Pl,ixc•ve306CTbH•\ƒb¿bc•]
”ç4 cy/1oMcXttH„IKˆê‚ñq‚½ð—‰ðÈ [Z
Idetartoznak olyan f6nevek,amclyekhcz lrtellnez6klnt lnasik f6_
ncvet kapcsolunk hozz‚ (k6tttCllel).Mindklt ttnevet kt16n ragoz•\
‹U –û ‹™ ‚Õ –¤Þ R ‚ :–¿ Œxk‰· ” ’÷ ’[ Þ •w¿ —”

ran hasznattuk az ilyCn 6sszctltelt foglalkOzasok mctte1616slre:„I H•\
xcH6p•\ McxttH„IKˆê”‘½eS”[ ‚Ç‰ß½x6H„Z „IHa•\Bpa„XêƒÆ  ƒÍs‚êŸ BpatI•\
BeTcp„IHttp_ûá‚½VƒËÆ(1•E52.oldal).
2.K‚ß,‚ ‚ñƒ¿tbƒ\ ƒ¿Œ
ßsszc‰» szƒ¿b¿½Pl.:„^KCKypcƒÆb„D_:acÌ ‚ê_
è csƒÆ
ƒcNƒrI 3eMIg/1„vt„Ic_ƒ ‹Ø‰ƒ\áapƒT KƒÆ„IC„]ˆê”äðÔa‚¿xc„Le3H9/10-
pOXH„IK •\ ƒc¿•Ø£ BeH•up‚Ñ•\p yccKII„J_•ƒ–% ƒW¿ƒÆtƒÆZ
3.A legproduktttabb 6sszetetclt„† ust a mai Orosz nvclvben aƒKƒbT[
áŒã Eƒ¿b¿½alkottak.A modern 61ct ezerszamra teremt itten SZa_
vakat.
A k6vctkcz6 t‚á usok fOrduinak e16 a leggyakrabban:
158
tanit6(n6),
tandr(n6)
tandr(n6)
fr6
olvas6
ldtogat6
vev6
6pit6
•\ XIK ƒ‹ ratt6
•\„XI„W ƒ®pcBo„DIT„] ~~{‹ê
:::˜C 8]“oŠâa ƒJÞ‹Ø‚êƒÐ
•vcTeT„]•\ JICTH„I ‹Ï "Œ`
•\ vL„Z„IK HOC„I„] •\ HOC„Iv„]„ Z„IK ”TƒÍÜr
•\H„IK ‚½Æ] o‹¿ƒ¿tszt
•\H„I„W KO•vX03~{Šx
8ŒiÍ::ŠâŒ‹a ‚½Æ/2•BPƒ¿E¨‚Ñ
I16Mo„Z„] •\ HOM6„ZH„IK SI‘½‚Ñ
160
AkdpzS P61dak Jelentlstk

•\„ICT ê traktoista
•\„ICTKa TpaKTOp•\
{:38‘PŒá8 Žq:Ka traktorista n6
mozdonyvezet6
MaIIIttHaˆê{ŽGœÓk‹” :Ka gdptr6nd
b) A f6ndv szewezethezvary szellemi irdnyzathoz val6 tartozilst

feiez ki:
A klpz6 P1ldak Jelent6stk
•\e„W•coBc„W „DeT/16Mˆê —NratttgƒÆTŽ{zƒÆ 

{:]ŠÂ :ŠvŠÍ ˆÚØ
•\Ka,-OBKa By3~{Šx ƒÀS‚½Í‹Ø‚ñ ƒ¿Ú ‹€
Œ¾
—\8‹Šx ¨‚Ì
c) A f6ndv valamely ndphez, orszdghoz,v6roshoz val5 tartoz6st

fejezki:
-eu,-aHeu Yrparfoia yrpaliHeq, lxpannra
-Ka. aHKa L4rdtms - urattsrtl':'eu. ara,rnrisra
AnrdpNxa - auepur:iHelr, aMepl4riinra
Borrorpii4 - nonrorpiiAell, BoJlrorpii.qra
d) Az apai nevek k6pzdse:

•\„I„X-OB„I„ X flerp - flerp6nuu, lerp6nna
•\eB„I„ X l4ndu - Vlsduosuu, ,lndnonua
•\ IIIHa,-OBHa, A-rrercdrl A-uercd nuv,A-nexcd sHa
•\eBHa Huxura - }{urcuru.I, HurlnlaqHa
161
2. Elettelent elent6 konkr6t f6nevek

Haszn6lati drgyak,szersz6mok tb.:
Ak€pz6 P1ldak Jelentlstk

TC•v
„] motor
.{Br{raTb-AB}rraTeJrb
nlrr-[ro.{drn-nrrxlroqdrenr kapcso16
]H„IK
ŒÜ xoro4fi rr-xono4illlHrax hiit6szekrdny
6ymrs-6yl,rttsunrc 6breszt66ra
•vKa BEilIATb_BEilIiUIKA fogas,
ruhaakaszt6
cdsrs-cd,sttra vet6gdp
3. Elvont fogalmat elent6 f6nevek

a) Tulajdons6got, aj6toss6gotejeznekki:
Ak€pz6 P1ldak Jclcntlstk

•\OCTb cld6ttit-ctii6ocrr gtengesdg
H6snrrl-H6Bocrb
r,rynuli-uf uocrr rtjdonsdg
ostobasdg
b,) Valamely cselekv6stvagy annak eredm6ny6t fejezik ki:
Ak6pz6 P‚±dak Jclcntlstk
•\H „IC pelIII,rTb-peIIreHr4e hatdrozat,
•\CH„I megoldds
upousnocu'rb-npor43Hour6rme kiejtds
saAiirr-sariiHrae feladat
oron.r:it- oroH.{iinue befejezds;
vdgz6dds
nagedm-HassiiHrle elnevezds
BbI TIOJIH I4Tb_ BbI NOJI HC HU C teljesitds
162
Jelentlstk
n oa or6surr-no.[ ror6sra c•«ktsz`tts
crp6url-crp6rka ‚ÂltttZ‚ðS
c) Szellemi ir6nyzatot fejez ki:

aKMe„ICTˆêaKMe„I3M akmeizmus
M mateializmus
MaTcp„Ia •vttcTˆêMaTep„IaJTIŠg
C„IM BOŒÜC„IMBO•v „I3M szimbolizmus
4. Kicsinyit6k1pz6s f6nevek
Az oroszbeszdltnyelvre ellemz6ek.A legtobbszdrnem kicsinyi
t6st fejeznekki, hanem a t6rsalg6si tilust elzik. A besz6ltnyelvben
crardHqux lehet ak6r nagy poh6r is, 6s a qeMoAiiH.ILIK em felt6t-
leniil kis koffer. Az oroszul anul6t megszokt5k epni a beszdltnyelv
kicsinyit6k6pz6s6nevei, mert irott szovegekbenitk6bban tal6lko-
zunk veltik. N6h6ny ilyenkdpz6:
aoM-noM 14 , CTOJI-CTOJI14
AOXAb-AO)KAI'IK, OI{JI9T-OI'IJ'I€TI4K
| •EeMo„DaHˆê„XeMo„DHtI„IK
pccTopaH•\pccTopaH„XIK
CTaKaH~CTaKaH„X IK, TpaMBa„Î êTpaMBa„IXIK
IIOM„I10pˆêƒ®MItwIOp„XIK,„D„IBaH•\/1„IBaH„XIK
„DO„X]~„DOIIKa, KHPIraˆêKHPDKKa
TeTpa„D]ˆêTeTpa/1Ka
rzipra- xeiproqKa, ziua-uiiuoqra

JIaMrIa-JIaM[OqKa, BO.[a-BoAl{qKa
163
IGEK KEPZESE
Leggyakoribb az igek6pz6s gdb6l, igekot6 segits6g6vel.
Az igek6t6k az ig1hez j6rulva tobbnyire megv|ltoztatj6k annak
grammatikai jellegdt (folyamatos ig6b6l befejezett ige lesz), ezenki-
viil az iget6 lexikai jelent6s6t is megv6ltoztatjdk.
Az igekot6k alapjelentdse kovetkez6:
Jelent6se
soifirt bemenni
ul;rfiru kimenni
edmIarr kiinni
Aodxarn eljutni vhovd
(jdrm(ivel)
1.clkczdeni sanldrarr sirva fakadni
valalnit
2.be•\ 3aKpbrrb becsukni
zafirrt betdmi vhovd
n3(o)-,r4c- kl•\ usrdrb kiadni
usrHiirr kikergetni
ucnpdnurs kijavitani
Ha•\ ra•\ naxldurr niragasztani
O-06(O)•\ k6rbc•\ o6ofirli korbejdmi
OT(0)•\ vhonnan el•\ orl6xarr elutazni
IIepc•\ 1.at_
2.ttl•\ nepe6exiirr
nependmorHnrr
dtszaladni
fulteljesiteni
IIO•\ 1.el•\ uorerdrl elrepillni
2.egy kicsit uoryrirr eg kicsit sdtdlni
‚¯ l.ala_ nognuczirl aldtrni
2.oda•\ nolofirrir odamenni
3.titokban rorcxdsrrsarr srtgni
I„Z
164
Igekot6 Jelent6se P‚àdak
Ilpn- 1. meg- IIp„IexaT„] megdrkezni

2.hozz6- IIp„IIIIITL hozzdvarrni
rpo- 1..6t- IIpoBo„D14•w ] dtvezetni
2. el- IIpo„I •upaT„] elvesziteni
pa3(o)-,ac- szlt- pa36ŠgL szdtvemi
paCKpLIBaT„] szdtnyitni
c(o)- <issze- cocTaB„IT„] osszedllitani
v- 1.el- ycxaTL elutazni
2.meg- y3HaT„] megtudni
A mozg5st elent6 ig6k igekot6s alakjaivalkapcsolatban . mdg a

114.oldalt.
165
I. Hangtan @ondrnxa
kiejtds npon:Horuduue
magdnhangz6 udcuuri (snyr)
mdssalhangz6 coueicsr,rft (:nyx)
bet(i 6frna
hang 3ByK
hangsfily ylapdlaue
helyes[rds npanonuc6uue
hang'dltakozds qepeAondHue (:nfxoa)
II. Alaktan MopQo.rrirun

sz6fajok uacrn pd,uu
fSndv (wun) cyruecrnfieJrbHoe
me116kndv (ri ua ) .{uc,'rtreruFroe
lpr-narzire,rtHoe
szdmniv (rtus.)
ndvmds uecrounrduze
ige uarcin
hatdroz6sz6 Hapdvue
eloljd16sz6 rPe.qldr
kotdsz6 colos
m6dosit6sz6 qacrli ua
indulatsz6 uexnoudrue
f6ndvragozds cx,roHd ue cyrqecrnfire,rlbHbrx
616l6ny oayrueuduurrrl (npe4rvrd)
6lettelen drgt HeoAyueBndsuufi(upegrudr)
eg'es szdm eAlncrseuHoe .ryicJro
tcibbes zdm MHcixecreeHHoeucnd
him- (n6-,semleges-)em rrlyxcxcirZ xdHcxuri, cpdlnnrZ) poa
alapfok noloxrtre,rrHa.fl crdreHr
166
rAncy*rut'ATo
(A szdmokaz oldalszSmrautalnak.)
6b6,c6,7-8
-av6,gfi imnem[i 6nevek 26
alany 6s 6Lllitm6ny gyez€se 140
6ltalSnosit6 6vm6sok 79
6tir6s tulajdonnevek6)roszra 17
magyarra oroszb6l) 18
befejezettg6k 108
betfik6shangok 8
birtokosesethaszn6lata 132
birtokosmell6kndv 43
ragozdsuk 48
birtokosn6vm6sok 72
cimz6,slev6lben) 16
cirill ir6s 15
d6tum rdsa l7
ddtumkifejez6se roszul 141
elolj6r6sz6k 123
eszkcizhat6roz5sesethaszn6lata 36
6l6l6nyt s6lettelentelent6 6nevek 26
tdrgyesetrik 27
fels6fok mell6kndv) 56
felsz6lit6m6d 96
feltdteles 6d 99
fokoz6s(mell6knevek) 52-57
folyamatosig6k108-113
168
hat6roz6sz6k 119
5llitmdnyi hatdroz6sz6k 122
hatiroz6sz6kfokoz6sa 123
helyesir6sszab5lyok) 15,16
helyhatiroz6k 148
id6hat6roz6k
ige 85 I43-I45
f5n6vi gen6v 86
igetovek 86
igeragoz6sitblilzata 88
jelen 6segyszerfjov5 d6 89
hangv6ltoz5sokjelen id6ben 9I
hangsflytipusok elen dejii ragoz6sban92
osszetettjov6
mfrlt d5 94 d6 93
rendhagy6mfrlt d6 94-95
a mrilt id5 hangsrilya 95
a mirlt id6 ndh6ny aj6tos lakja 96
felsz6lit6m6d 96-99
felt6telesm6d 99
mell6kn6viigenevek 00
cselekv6elen dejfi
cselekv6mflt idejii mell6kn6vigen6v
mell6kn6vigen6v 102
101
szenved6elen dejii melldkndvigen6v I02
szenved5m flt idejfimell6kn6vigendv 103
szenved6zerkezetek 138-139
f6ndvk6nt6smell6kn6vk6nt aszn6ltgenevek 105
a mell6kn6vi genevekhasznfllala 105
hatiroz6iigen6v I07
hat6roz6igen6vhaszndlata 108
folyamatos sbefejezettg6k 108-110
haszn6latuk111
mozg6stelent6kett6s gdk II4
igekot6s lakjaik 115
visszahat6g6k 117
szenved5 zerkezet I19
igek6pz6s 164
irds 15
770
mell6kn6vigenevek 100-106
mondattan, ltal4han 126
sz6rend 126
tagad6sz6k aszniiata 128
tagad6mondat 6rgya 130
szem6lytelenagad6mondatok 13I
esetekhaszn6lata
birtokos set 131 131
r6szeshat6roz6ss et 134
t6rgyeset 135
eszkozhatdroz6seset35
mondatr6szek 139
alany6sdllitm6ny egyeztet6se 140
f6n6vi igen6vmint b6vitm6ny 142
a cselekv6s
6letkor dej6nek ifejez6se 1.43
146
. d6tum 146
6ra,perc 147
eryes d6hat6roz6k kifejez6se
helyhat6roz6k 148
mozg6stelentS g6kkelkapcsolatban 148
jelz6sszerkezetek 150
k6t6sz6khasznS,lata52
hanglejt6s 155
mfiveltet6skifejez6se143
n6vel6,n6vut6 az oroszban 20
n6vm6sok,zem6lyes6vm6s 70
birtokosn6vm6s 72
ragoz6suk 72
k6rd6n6vmds 74
vonatkoz6 dvm6s '76
mutat6n6vm6s 78
6ltaldnosit6 6vmds 79
tagad6n6vm6s 82
halSrozatlann6vm6s 83
ragozhalallan f6nevek 42
rendhagy6alakoka f6n6vragoz6sban 3l-35
172
rendhagy6 oz6pfok 54
r6szeshat6roz6sesethaszn6lata 34
rovid alakri mell6kn6vekkdpzdse 49
haszn6latuk 50
vonzataik 51
sz6mnevek,6 sz6mnevek 60
ragoz6suk 6I
,,egy"ragoz1sa 6I
2,32,4 ragoz6sa 62
5-20,30 ragozdsa 63
50-80,40,90,100 agozdsa 63
200-900 agoz1sa 64
ezer,milli6, milli6rd ragozisa 64
cisszetett z6mnevekagozdsa
t6sz6mneveksz6rendje 4 64
sz6mn6v agozisajelz6s 5n6wel 65
gyfjt5sz6mnevek 65
sorszdmnevek66
tortszdmnevek 68

Kosaras Istvan Orosz Nyelvtan PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

Kosaras Istvan Orosz Nyelvtan PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Kosaras Istvan Orosz Nyelvtan PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

8/19/2019 kosaras-istvan-orosz-nyelvtan-.

@Kosarasstv6n ogut6da:B 6tkaiS dndom6),

I . KI EJT ES, H EL YESI R AS. . . . 7

A kiad6s6rt elel: J6kai stvin vez€igazgat6

Az orosz nyelv az indoeur6pai nyelvek szl6v nyelvcsoportj6hoz

Ee ƒ Ã ç 6frna fte Oo ‡ @‚ ° 6fxna o

6yrna y „[„[ • ` TBepA[,II4

6yrna xa „]„] Ž µ uArrcuir

Az oroszban- akdrcsak a maryarban is - kiilonbs6get kell ten-

4 hangot 2-2 betfvel is irunk (a 6s n, o 6s 6, y 6s ro, e €s a), u 6s

P6ld6k:q - uodr - rrbror - dxarl - uws - lAl.s.- uAdr - l6au -

*Csakr, utdn ejtjnk [i]-nek, pl. uru.

ELTERESEK A MAGYAR ES OROSZ

1. Az oroszbannincso 6silhang. Az ajakkerekit6ssel €pzettma-

NEHANyArrar-ANo s HANG zABALlr

/) S-hangok: (, tr, u, Iq.

ELTERESEK A MAGYAR ES OROSZ

l. Az oroszbansokkal tobb l6gy m6ssalhangz6 an (15), mint a

EGYES HANGCSOPORTOK KIEJTESE

Hosszrim6ssalhangz6kat jtiink a kovetkez6esetekben:

Egy6bkiej 6si probl6mi4k:

Betfkapcsolat Kiejt6s P61dak

Nem ejtjiik ki: ar-t, illetve a kt az -crH-, -3AH- betfikapcsolatok-

A LAGYJEL ES KEMENYJEL SZEREPE

1. A lSgyjel s) az el6tte 6116m6ssalhangz6l6gys6g6tjelzi.l. vu-

a) Ugyanaz a sz6 m6s hangsrillyalegdszenm6st elent:

NEHANY _ MAGYARIOL EIJTER6 - HSI-YESIRASI SZABALY

1. Nagy kezd6betfivel irjuk a tobb sz6b6l 6116ulajdonnevekben

Tu, xondqno, sH6ettrr o6

1. A cimz6st 6s a felad6 cimdt a borit6k eliils6 oldal6ra irytk az

Teh5t a sorrend forditott, mint ahogyan ez a magyar lev6lforga-

kezdjiik, 6s csak azutdn jon a cimzett (6s a felad5) neve. A cimzett

IDEGEN TULAJDONNEVEK ATINASA

OROSZTULAJDONNEVEK ATINASA MAGYARRA

1.F6nlv rro? .Iro? lrd-rrunr, cto:t, cteu6,oru6

6. Hat6roz6sz6xar? rarriu xoporu6,upra-rrdxHo,

6.Hat{rozoszS KYn6? Ty/1a,BH„I,/10MO„IH a•vcBo

6-6•v ƒF_6—§„] ˆê „`ƒFoŠ©é

O~a o6pa66r ars - o6pa6drblBarb

eˆêe ce,l6- c6na;necni - ort ndc

A szemdlyt6s dllatot jelent6 szavaknem6t 6ltaliban a termlszetes

Ndh6ny f6n6v him- 6s n6nemfi is lehet aszerint, hogy f6rfit vagy

Himnemii N6nemii Semlegesnemf

kem6ny CTOŒÜ OKHO

l6g py6•vb AePeBHq MOpe

A b-RE VEGZODO FONEVEK NEME

-a (-s) v6gz6desfi imnemfi 6nevek

A. K'IaCC rpaxrndir ABTOMOOI,IJIb

Egyes z6m Tobbes z6m

3BOHOK 3BOHKA 3BOHK„I 3BOHKOB

b) -euvdgfi f6nevek tov6ben:

Egyes z6m Tobbes sz6m

Alanyeset Birtokoseset Alanyeset Birtokos eset

6odu 6ofiu6 6ott„Wt 6ott„W 6B

c,)Ndh6nyegy sz6tagri 6n6v tov6ben:

d) -otr,-ep, -eHb vdg(i, 6nevek dv6ben:

-y (-ro) v6gz6d6sgressz6mi birtokosesetben

Sz6mos,dlettelent elent6 f6n6vnek a szab6lyos irtokos eseten