20. Glikolitikus intermedierek és az aminosav-anyagcsere kapcsolatai.

glukoplasztikus aminosavak: glikolízis (3-foszfoglicerát, piruvát) vagy citrátköri (alfa-ketoglutarát, szukcinát,

oxiálacetát) intermedierekké alakulnak

1. glukoplasztikus és ketoplasztikus aminosavak

 ketoplasztikus: aminosavak dezaminálás után acetoacetáttá alakulnak  zsírsav, ketonsav keletkezik belőlük
Leu
 glukoplasztikus: dezaminálás után piruváttá, alfa-ketoglutaráttá, szukcináttá, oxálacetáttá alakulnak
 glukoneogenezisben vesznek részt
piruvát: Ala, Cys, Ser, Gly
alfa-ketoglutarát: Glu, Gln, His, Pro, Arg
szukcinát: Val, Met, Thr
oxálacetát: Asp, Asn
 ketoplasztikus és glukoplasztikus is lehet:
Trp, Tyr, Phe, Ile, Lys
 aminosavak szénláncrészének és glikolízis-citrátkör intermedierek találkozása

2. Gly, Ala, Ser, Cys átalakulása

glukoplasztikus aminosavak: lebontásuk piruvát képződéséhez vezet

3. Gly átalakulása
 több speciális molekula szintézisében is részt vesz: glutation, kreatin, purinváz, konjugált epesavak, hem
  NAD+ és THF jelenlétében  HCO3—ra és NH4+-ra bomolhat
 megfordítható: glicin-szintáz

4. Ala átalakulása
 transzaminálása: piruvát keletkezik

5. Ser átalakulása
 transzaminálás: hidroxi-piruváton keresztül piruváttá alakul
 belőle szintetizálódik:
- Gly
- Cys
- etanolamin
- betain
- szfingozin
- foszfatidil-szerin
 kolin szintézise:
1. Ser dekarboxilálódik  etanolamin keletkezik
2. etanolamin metilálódik (3 molekula S-adenozil-metioninnal)  kolin + 3 S-adenozil-homocisztein

- kolinszintézis nem létfontosságú, mert táplálék általában elég kolint tartalmaz

- kolin szükséges acetil-kolin szintéziséhez (neurotranszmitter)
6. Cys átalakulása
 2 úton is keletkezhet belőle piruvát
a) direkt oxidáció
- gyakoribb
- deszulfatáció:
enzim nélkül is gyors
Cys lebomlásából anorganikus foszfát keletkezik
 aktív szulfáton keresztül szulfáttartalmú vegyületek szintéziséhez járul hozzá
(pl. heparin, kondroitin-szulfát, taurin)
szulfit  tioszulfát  szulfát  2 ATP-vel reagál  „aktív szulfát” (3’-foszfoadenozin-5’-foszfoszulfát)
b) redukció
- 3-merkapto-piruvátból keletkezhet merkaptolaktát is (NADH-függő enzim katalizálja)
 Gly-nel együtt részt vesz glutation szintézisében

- glutamil-cisztein-szintetáz: Cys + Glu + ATP  -glutamil-cisztein

- glutation-szintetáz: -glutamil-cisztein + Gly + ATP  redukált glutation (GSH)
- oxidáció: 2 GSH összekapcsolódik diszulfid-híddal  GSSG (oxidált glutation)
- normál körülmények: egyensúly GSH fele eltolva (500:1 arány), GSH koncentrációja 5 mM
- rendszer „szulfhidril puffert” képez  fehérjék korrekt diszulfidhídjainak kialakítása, detoxikációs reakciók
- glutation reduktáz: GSSG redukciója (NADPH jelenlétében)
- glutation-peroxidáz:
GSH oxidációja során H2O2-t és egyéb organikus peroxidokat bonthat le
aktív centrumában Cys-szerű aminosav (kén helyett szelénatom)
- glutation részt vesz májban történő detoxikációs reakciókban
 metabolitok vagy oldhatatlan és a szervezetre káros vegyületek kiválasztódnak