21. Az aromás oldalláncú aminosavak anyagcseréje.

1. triptofán (Trp) katabolizmusa

 glukoplasztikus és ketoplasztikus is  katabolizmusa során Ala és acetoacetil-CoA is keletkezhet

 99%-a katabolizálódhat, 1%-a szerotoninszintézisre használódik fel

 lebomlás lépései
1. triptofán-pirroláz (dioxigenáz enzim): indolgyűrű felbomlik  formil-kinurenin keletkezik
2. kinurenin-formamidáz: formilcsoport tetrahidrofolátra kerül  kinurenin keletkezik
3. kinurenináz (B6-vitamin kofaktor): lehasítja Ala-t
4. reakció 2 irányba mehet tovább:
  acetoacetil-CoA (97%)
 nikotinsavamid, NAD+ szintézise (3%)
 egyes intermedierek felhalmozódhatnak  mennyiségük megnő vizeletben
(pl. tbc, diabetes, Hodgkin-kór, leukémia)
 szerotonin
- szintézise
1. triptofán-hidroxiláz (tetrahidrobiopterin kofaktor)
2. dekarboxilálás: 5-hidroxi-triptamin (5-HT) keletkezik  aktív vegyület

- neurotranszmitter
- vazokonstrikciót okozhat
- növekedési hormon szekrécióját válthatja ki
- szerepet játszik testhőmérséklet és alvás szabályozásában, pszichés folyamatokban (hallucináció, hangulat)
- MAO-inhibitorok: elbomlását gátolják (hatását fokozzák)
- monoaminooxidázzal (MAO) dezaminálódik  5-hidroxi-indolacetáttá alakul (biológiailag inaktív)
 bél eredetű rosszindulatú daganatok: Trp 60%-a (normálsi 1% helyett) szerotoninná alakul
 fokozott vazomotoros reakciók (rohamszerű kipirulás, tachycardia, fokozott bélperisztaltika)
 csökkent NAD+-szintézis  pellagraszerű tünetek

2. fenilalanin (Phe) és tirozin (Tyr) katabolizmusa

 Phe katabolizmusa Tyr képződésével kezdődik
 ketoplasztikus és glukoplasztikus aminosavak  fumarát és acetoacetát keletkezik belőlük

 Tyr-ból katecholaminok, tiroxin, melanin szintézise

 katecholaminok (dopamin, noradrenalin, adrenalin) szintézise
- Tyr átalakulása során DOPA (3,4-dihidroxi-fenilalanin) keletkezik
- tovább 2 féle reakcióút
 melanin (szőr-, szem-, bőrpigment)
 dopamin (dekarboxilezés)  noradrenalin- és adrenalin-szintézis előfeltétele
 tiroxin
 - Tyr-ból szintetizálódik
- tiroid-peroxidáz: tireoglobulinban (pajzsmirigy-fehérje) lévő tirozinok jódozódnak
(jód: vérből  pajzsmirigyben 100-szoros koncentrációnövekedés)
- szubsztitúció: 2 jódozott Tyr molekula  tetrajód-tironin (biológiailag inaktív)
- specifikus proteináz: tetrajód-tironin kihasad fehérjéből  véráramba
- jódozottsági fokától függően:
1 molekula tironin 3 (3,3’,5-trijód-tironin) vagy 4 (tetrajód-tironin) jódatomot tartalmazhat
(vérben a pajzsmirigyhormonok 90%-a T4 formában)
- élettartamát a vérben tiroxinkötő globulin (TBG) határozza meg
tiroxin célsejteken disszociál TBG-ről  thyreoidhormon-receptorhoz kötődik  DNS-hez szállítódik
számos sejtféleségben indukál különböző fiziológiás vagy patológiás elváltozásokat
- vér tiroxinszintjének szabályozása:
feedback  T4 gátolja hypothalamus TRH és hypophysis TSH kiválasztását
- tiroxin jódatomjai újra felhasználhatók: dehalogenáz felszabadítja  jód vérkeringésből újra pajzsmirigybe
 anyagcserezavarok
- tyrosinaemia
genetikai enzimdefektus
ritka, de súlyos kórkép: májelégtelenség, káposztaszagú lehelet, szem-, bőr- és idegrendszeri károsodás
10 éven belüli halál
- phenylketonuria
enzimhiány miatt Phe nem tud Tyr-ná alakulni  felhalmozódikű
idegsejtek myelinhüvelye károsodik  szellemi fogyatékosság
- tiroxin
a) csökkent szintézise
alapanyagcsere lelassul
pszichés történések renyhévé válnak (gyermekkori testi-lelki visszamaradottság)
jódhiány  golyva (struma)
b) fokozott termelés (hyperthyreosis)
anyagcserefolyamatok felgyorsulnak
Basedow- vagy Graves-kór