Ivs 11 17

Szentes Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
SZENTES VÁROS
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI
STRATÉGIÁJA
MUNKAANYAG
KÉSZÍTETTE:
2009. november
1
TARTALOMJEGYZÉK
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 7
I. BEVEZETÉS 8
I.1. Integrált városfejlesztési stratégia 8
I.2. A város rövid története 8
I.3. Földrajzi adottságok 12
I.4. Természeti és táji adottságok 13
I.5. Megközelíthetőség 18
II. SZENTES VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 20
III. SZENTES VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉS

29
Városszerkezet 29
III.1. Gazdaság 29
III.1.1. Vállalkozások helyzete 29
III.1.2. Mezőgazdaság 34
III.1.3. Ipar 38
III.1.4. Kereskedelem, szolgáltatások 40
III.1.5. Turisztika, látványosságok 43
III.1.6. A város költségvetése 51
III.2. Társadalom 56
III.2.1. Demográfia 56
III.2.2. Foglalkoztatottság-munkanélküliség 63
III.2.3. A népesség iskolai végzettsége 67
III.2.4. A lakosság jövedelmi helyzete 68
III.2.5. Egészségi állapot 70
III.2.6. Civil szervezetek 73
III.2.7. Ifjúsági és idősügy 74
III.3. Környezet 78
III.3.1. Épített és természeti környezet 78
III.3.2. Lakásállomány 83
III.3.3. Települési infrastruktúra ellátottság 85
III.4. Közszolgáltatások 94
III.4.1. Oktatás-nevelés 94
III.4.2. Szociális ellátás 106
III.4.3. Egészségügyi ellátás 120
A korábbi időszak fejlesztései 124
2
III.5. Összegzés: Funkcióelemzés – a funkcióellátottság értékelése 125
IV. A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE 128
IV.1. Városrészi szintű helyzetelemzés 128
IV.1.1 A városrészek területi megközelítésű helyzetelemzése és SWOT

analízise 133
IV.1.2 Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek

lehatárolása és a lehatárolt területek helyzetének elemzése 196
A SZEGREGÁCIÓS MUTATÓK ELEMZÉSE 220
A SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK BEMUTATÁSA 221
A SZEGREGÁTUM RÉSZLETES BEMUTATÁSA: 227
ÖSSZEGZÉS: 229
A FOGLALKOZTATÁSI INTEGRÁCIÓ HELYZETE: 229
A LAKHATÁSI INTEGRÁCIÓ HELYZETE: 229
AZ OKTATÁSI INTEGRÁCIÓ HELYZETE: 229

A művészeti oktatási intézményekben a HH és HHH tanulók aránya nagyon alacsony.
230
V. STRATÉGIA 231
V.1. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása 232

A város hosszú távú jövőképe: 233
Tematikus célok 236
A városrészi célkitűzések bemutatása 238
INTEGRÁCIÓS TERV 258
V.2. A stratégia koherenciája, konzisztenciája 262

V.2.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési
tervvel 262
V.2.2. A célrendszer koherenciája 266
V. 2.3. Környezeti hatások értékelése 266
V.3. 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése 268

V.3.1 Az akcióterületekhez kapcsolódó fejlesztések bemutatása 271
V.3.2 Az akcióterületi fejlesztések priorizálása és rövid bemutatása 278
V.4. A stratégia megvalósíthatósága 279

V.4.1. Ingatlangazdálkodási terv 279
V.4.2. Nem fejlesztési jellegű tevékenység 282
V.4.3. Partnerség bemutatása 284
V.4.4. Szervezeti elvárások 286
V.4.5. Településközi koordináció mechanizmusai 289
V.4.6. A stratégia megvalósításának monitoringja 290
3
ÁBRAJEGYZÉK
1. ábra: A Dél-alföldi régió fejlődési tengelyei és Szentes városa............................... 20

2. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása a Csongrád megyében
(1999-2005) .................................................................................................. 30
3. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása a szentesi kistérségben
(1999-2005) .................................................................................................. 31
4. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Szentesen (1999-
2005) ........................................................................................................... 33
5. ábra: Működő vállalkozások számának alakulása Szentesen nemzetgazdasági
áganként (1999-2005) .................................................................................... 33
6. ábra: Az ipari park elhelyezkedése Szentesen ..................................................... 38
7. ábra: Kereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek, valamint ruházati üzletek száma a
szentesi kistérségben (1998-2006) ................................................................... 41
8. ábra: Kiskereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek, valamint ruházati üzletek száma
Szentesen (1998-2006)................................................................................... 41
9. ábra: Vendéglátóhelyek számának alakulása a szentesi kistérségben és Szentesen
(1998-2006) .................................................................................................. 42
10. ábra: Csongrád megye fő idegenforgalmi mutatói (1998-2006) ....................... 43
11. ábra: Szentes város fontosabb turisztikai adatai (1999-2006) ......................... 44
12. ábra: Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 1999-2006 között
(vendégéjszaka) ............................................................................................ 45
13. ábra: Lakónépesség számának változása (1997-2006, %).............................. 56
14. ábra: Szentes város lakónépessége 1997-2006 (fő) ...................................... 57
15. ábra: Belföldi vándorlási különbözet Szentesen 2002-2006 között ................... 58
16. ábra: Élveszületések száma Szentesen 1997-2006 között .............................. 60
17. ábra: Természetes szaporodás/fogyás ......................................................... 61
18. ábra Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség %-ában
2000-2008 (december havi adatok) .................................................................. 66
19. ábra Nyilvántartott álláskeresők száma Szentesen 1997-2006 ........................ 67
20. ábra: Épített és megszűnő lakások száma Szentesen (1997-2006) .................. 84
21. ábra: Lakások közmű ellátottsága Szentesen (1997-2006) ............................. 85
22. .ábra: Az önkormányzat által végrehajtott víz- és szennyvízfejlesztések Szentes
Városban (2000-2008) .................................................................................... 88
23. ábra: A Szentes-Víz Kft által végrehajtott vízvezeték fejlesztések Szentes
Városban (2000-2008) .................................................................................... 88
24. ábra: Gyermekek és tanulók számának változása Szentes város közoktatási
intézményeiben 2001-2006 között (fő) .............................................................. 97
25. ábra: Városrészek Szentes városában ....................................................... 129
26. ábra: Szentes Belváros városrész ............................................................. 133
27. ábra: Szentes Felsőpárt városrész ............................................................ 143
28. ábra: Szentes Alsópárt városrész .............................................................. 150
29. ábra: Szentes Kisér városrész .................................................................. 156
30. ábra: Szentes Kertváros városrész ............................................................ 162
31. ábra: Szentes Nagyhegy városrész ........................................................... 171
32. ábra: Szentes, ipari park elhelyezkedése és az Iparterület városrész.............. 178
4
TÁBLAJEGYZÉK
1. táblázat: A kistérség éghajlati jellemzői ............................................................. 17

2. táblázat: Szentes és térsége szántóterületeinek aranykorona értékei ..................... 17
3. táblázat: Távolság és elérési idő Szentes vonatkozásában .................................... 19
4. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma Csongrád megye kistérségeiben 2006 (db) 30
5. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma (Csongrád megye, városok), 2006 .......... 32
6. táblázat: Mezőgazdasági kultúrák termőterülete Szentesen .................................. 34
7. táblázat: Kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek Csongrád megye
kistérségeiben (2006) ..................................................................................... 40
8. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek Csongrád megye városaiban 2006 (db) .......... 44
9. táblázat: A helyi iparűzési adóból származó bevétel Szentesen (2004-2007) ........... 52
10. táblázat: Városok lakónépessége a Dél-Alföldön ............................................ 57
11. táblázat: A népesség összevont korcsoportok szerint ..................................... 59
12. táblázat: Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság (2006) ................................. 63
13. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők, Csongrád megye, kistérségek 2006 ......... 64
14. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők, 2006 .................................................. 65
15. táblázat: A népesség iskolai végzettsége (2001. évi népszámlálás, %) ............. 67
16. táblázat: Foglalkoztatott nélküli háztartások száma (2001. évi népszámlálás) ... 69
17. táblázat: Haláloki struktúra Szentesen......................................................... 71
18. táblázat: Születéskor várható élettartam, 2005 ............................................ 72
19. táblázat: Idős emberek támogatása Szentesen ............................................. 76
20. táblázat: Lakásállomány a Szentesi kistérségben (1997-2006) ........................ 83
21. táblázat: Lakásállomány alakulása Szentesen (1997-2006) ............................ 83
22. táblázat: Ivó-, és szennyvíz hálózat a szentesi kistérségben (1997-2006)......... 85
23. táblázat: Háztartási vezetékesgáz-fogyasztó a lakásállomány százalékában (2006)
86
24. táblázat: Óvodák és általános iskolák, 2001-2006 ......................................... 95
25. táblázat: Középiskolák és felsőfokú oktatási intézmények, 2000-2006.............. 96
26. táblázat: Óvodák feladatellátás módja a Szentesi kistérségben ..................... 100
27. táblázat: Általános iskolai nevelés – oktatás a Szentesi kistérség településein . 101
28. táblázat: Egyéb közoktatási intézmények a kistérségben .............................. 102
29. táblázat: Más alapfokú-, és középfokú közoktatási intézmények .................... 103
30. táblázat: Egyházi iskolák ......................................................................... 104
31. táblázat: Bölcsődék, 1997-2006 ............................................................... 106
32. táblázat: Szociális intézmények, 1997-2007 ............................................... 108
33. táblázat: Szociális intézmények Szentes városában ..................................... 109
34. táblázat: A városban működő háziorvosok, házi gyermekorvosok és kórházi ágyak
száma ........................................................................................................ 121
35. táblázat: Kórházi adatok.......................................................................... 123
36. táblázat: Városi és városrészi funkciók Szentes városában ........................... 126
37. táblázat: Belváros városrészi adatok – humán intézmények.......................... 136
38. táblázat: Belváros városrészi adatok – gazdaság ......................................... 137
39. táblázat: Felsőpárt városrészi adatok – humán intézmények ......................... 145
40. táblázat: Felsőpárt városrészi adatok – gazdaság ........................................ 145
41. táblázat: Alsópárt városrészi adatok – humán intézmények .......................... 152
42. táblázat: Alsópárt városrészi adatok – gazdaság ......................................... 152
43. táblázat: Kisér városrészi adatok – humán intézmények............................... 158
44. táblázat: Kisér városrészi adatok – gazdaság.............................................. 158
45. táblázat: Kertváros városrészi adatok – humán intézmények ........................ 165
46. táblázat: Kertváros városrészi adatok – gazdaság ....................................... 166
47. táblázat: Nagyhegy városrészi adatok – humán intézmények ........................ 173
48. táblázat: Nagyhegy városrészi adatok – gazdaság ....................................... 173
49. táblázat: Iparterület városrészi adatok – humán intézmények ....................... 179
50. táblázat: Iparterület városrészi adatok – gazdaság ...................................... 180
5
51. táblázat: Lapistó városrészi adatok – humán intézmények............................ 185

52. táblázat: Lapistó városrészi adatok – gazdaság ........................................... 185
53. táblázat: Magyartés városrészi adatok – humán intézmények ....................... 189
54. táblázat: Magyartés városrészi adatok – gazdaság ...................................... 189
55. táblázat: Kajánújfalu városrészi adatok – humán intézmények ...................... 193
56. táblázat: Kajánújfalu városrészi adatok – gazdaság ..................................... 193
6
Vezetői összefoglaló
Szentes Városa 2007-ben határozta el a település hosszú távú stratégiai
dokumentumainak megújítását. E munka eredményeként 2008 végén indult az a
folyamat, melynek eredményeként 2009 augusztusában elkészült Szentes Város
Integrált Fejlesztési Stratégiája (IVS).
Az IVS-t az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által
kidolgozott„Városrehabilitáció 2007-2013-ban, Kézikönyv a városok számára”
című módszertani útmutató alapján, annak elvárásait teljesítve dolgozták ki az
önkormányzat szakemberei és a közreműködő szakértők.
Az IVS a kézikönyv előírásainak megfelelően egy olyan - a jogszabályok által
szabályozott tervezési dokumentumok sorából hiányzó - középtávú, integráló és
stratégiai szemléletű gondolkodást megtestesítő fejlesztési dokumentum,
melynek elkészítése előfeltétele a 2007 – 2013 során a Regionális Operatív
Program által finanszírozott városrehabilitációs célú támogatások elnyerésének.
Az IVS elkészítése ugyanakkor szervesen illeszkedik a város fejlesztés-
politikájába. Az IVS az eddig elkészült stratégiai dokumentumok összegzése,
továbbfejlesztése: helyzetkép, jövőkép és célrendszer, melynek mentén
megvalósulhat a város fejlődésében meghatározó jelentőséggel bíró fejlesztések
többsége.
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség szigorú előírásokat fogalmazott meg nem csupán a
dokumentum tartalmát, szerkezetét, hanem elkészítésének módszertanát illetően
is. Ezen követelményeknek megfelelően az IVS széleskörű partnerség jegyében
készült az önkormányzat és a hivatal szakpolitikusai és szakemberei, a közszféra
és a magánszféra bevonásával. A gondolatok megosztására,
véleménynyilvánításra szakmai és civil fórumok, megbeszélések és
beszélgetések, írásos véleménykérések nyújtottak teret. Az önkormányzat e
tapasztalatok nyomán az IVS megvalósítását is hasonló nyitott szellemben
kívánja irányítani.
Az IVS készítése során megtörtént:
• a város jelenlegi helyzetének értékelése: ágazati és területi - a város terében

való elhelyezkedés szerinti - szempontok figyelembe vételével;
• a város jelenlegi funkcióinak elemzése, a magyar városhierarchiában és a
térségben betöltött szerepének vizsgálata;
• a város – remélt – jövőbeni állapotának kirajzolása, a jövőkép
megfogalmazása: a jelen elemzése világossá tette, hogy az ideális jövő
eléréséhez a megkezdett pozitív folyamatok megerősítése, a tudatosan
megtervezett fejlesztési feladatok megvalósítása vezet;
• a fejlesztéseknek keretet adó stratégia megfogalmazása: a hosszútávon
érvényes, a város megtartó erejének növelésére vonatkozó átfogó célnak, illetve
azoknak a középtávú kiemelt céloknak a kijelölése,
• a stratégia megvalósulását segítő eszközök (nem fejlesztési típusú
beavatkozások, szervezeti háttér, monitoring rendszer stb.) számba vétele;
• az operatív tervezés megalapozása: a 2007 – 2013 alatt fejlesztendő
akcióterületek kijelölése.
7
I. Bevezetés
I.1. Integrált városfejlesztési stratégia
Az integrált városfejlesztési stratégia (a továbbiakban IVS) egy fejlesztési

szemléletű középtávot (7-8 év) átölelő dokumentum, célja a városokban a
területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre
vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. Ezzel a
városokat hozzásegítjük közvetetten a fejlesztési szemléletmód alkalmazásához,
kiszámítható, területi megközelítésű városfejlesztési gyakorlat kialakításához.
A városfejlesztési dokumentum eszköztára az IVS-sel elmozdul a
megvalósíthatóság irányába, hiszen ebben a dokumentumban a megvalósítás
pénzügyi és szervezeti feltételeiről is számot kell adni. Középtávon az integrált
városfejlesztési stratégia a város összes fejlesztésének meghatározójává,
referenciapontjává válik. Ily módon az integrált városfejlesztési stratégia
feltételezi a város életében meghatározó erőközpontok partnerségét és
kompromisszumát, mely magában foglalja az önkormányzaton és közszféra
intézményein túlmenően a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való
konzultációt.
Az IVS egyik fő célja, hogy az egyes városrészekben kijelölje a támogatással,
vagy a támogatás nélkül megvalósuló fejlesztendő akcióterületeket.
Az integrált városfejlesztési stratégia nem jogszabályi kötelezettség, hanem egy
hiánypótló dokumentum, mely megteremti a településfejlesztési koncepció
célkitűzései, és a támogatási forrás orientált akcióterületi terv közötti átmenetet.
Ugyanakkor legitim dokumentum, hiszen az integrált városfejlesztési stratégiát
az önkormányzat képviselő testülete hagyja jóvá határozati formában.
Az IVS elkészítését ösztönzi az Európai Unió, elkészítése feltétele a
városrehabilitációs uniós támogatások elnyerésének.
Az IVS tartalmi és módszertani követelményrendszerét az NFGM és a Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség közösen határozta meg Városfejlesztési Kézikönyv (2.
javított kiadás, 2009. január 28.).
I.2. A város rövid története
A város környékének kedvező természeti adottságai már az ősidőkben

letelepedésre csábította az embert. A feltárt régészeti leletek bizonysága szerint
a terület az újkőkortól kezdve (i.e. 5000-3000) folyamatosan lakott hely volt. A
neolit kori leletek egyik legértékesebb darabja a szegvár-tűzkövesi határrészen
talált ún. Sarlós Isten szobra, amely az újkőkorból szinte az egyedüli férfi
alakban ábrázolt istenség. A népvándorlás évszázadaiban (I–VI. sz.) különböző
népcsoportok váltották egymást, ezt a vidéken talált jazig, szarmata, gepida,
hun és avar sírok százai tanúsítják. Árpád magyarjainak sírjai a város határának
több pontján is előkerültek. A népvándorlás és a honfoglalás korából származó
régészeti leleteket az 1897-es alapítású szentesi Koszta József Múzeum őrzi.
Európai hírű régészeti anyaga időszaki kiállításokon megtekinthető.
A település első okleveles említésére egy birtokosztás kapcsán 1332-ben került
sor Scenthus (Szentüs) alakban. A későbbiekben írták Zenmpthesnek,
Zenthesnek is; a mai írásmód 1665-től vált általánossá. Az egykor jelentős
8
kurcai átkelőhely helyét – mely szoros összeköttetésbe állt a tiszai Böldi révvel –
1986 óta emléktábla jelöli a régi vámház falán (Hékéd 11.).
A szaktudósok megállapítása szerint Szentes neve bizonyosra vehetően a valódi

első birtokosok, a Szente-Mágocs család nevét örökítette meg, mely família a
XIII. század elejétől vált országosan is jelentőssé. A család a XV. század második
felében kihalt, ettől kezdve igen gyakran váltogatták egymást Szentes birtokosai.
E korai évszázadokról keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy egy 1332-ből
származó oklevél templomos falunak nevezi Szentest, tehát folyamatosan lakott
településnek számított.
Az 1526. évi mohácsi csatavesztés után Erdély és a Tiszántúl (benne Szentös
falu) Szapolyai (Zápolya) János (1526–1540), majd fia, János Zsigmond (1540–
1571) fennhatósága alá került, kiknek hatalmát a török szultán biztosította.
Jogigényét I. Habsburg Ferdinánd (1526–1564) is fenntartotta, a gyulai várból
felügyelve a térséget. Ebből következett, hogy a Tiszavidék települései három
felé adóztak, aki tehette, elmenekült a területről.
A tiszántúli falvak a legnagyobb pusztítást az 1566. évi török hadjárat során
élték át, amely jórészt az első ízben alkalmazott tatár segédcsapatok
kegyetlenkedéseinek tudható be. A gyulai végvár elesett, ezzel a Tisza–Maros
közén is kiteljesedett a hódoltsági élet. Petrák Ferenc szentesi kéziratos
krónikája is megörökítette az eseményt, eszerint: „Az 1566-ik esztendőben ezen
várost a török és tatár végképp elpusztította. A várost felgyújtotta, lakosai közül
akit elfoghatott, Tatárországba rabul elhajtotta.” Több környékbeli település
ekkor tűnt el végleg a térképről, s nevük csak határnévként élt tovább (pl.
Ecser).
Gyula várának török kézre kerülése után ismét békésebb évek következtek,
majd a „tizenötéves háború” idején (1593–1606) ismét lángba borult a vidék.
1599-ben a krimi tatárok újból felperzselték az Alföldet. Szentes lakói a környező
nádasokba menekültek, de a város nem kerülhette el a kifosztását. Ekkor
pusztult el szinte teljesen a szomszédos Hékéd, Tőke, Szentlászló, Királyság,
Dónáttornya, Veresegyháza. E falvak lakóinak többsége Szentesen keresett
menedéket. A népesség szaporodásával a város ismét igen gyorsan kiheverte a
pusztítást. A váci püspökség 1628. évi dézsmajegyzéke Szentest már „jó
városnak” mondja, ahol a református egyház históriája szerint – 115 ház
található.
Buda 1686. szeptember elején történt sikeres visszavétele után az egyesült
keresztény hadak a Délvidék kulcsának tartott Szeged ostromához kezdtek.
Miután a felmentéssel próbálkozó török csapatokat Veterani tábornok Zenta
mellett szétverte, Szeged megadta magát, s október 23-án a török őrség
elhagyta a várat és a várost.
A helyi hagyomány szerint Veterani tábornok Szentes határában verte szét a
Szeged felmentésére igyekvő törököket, nem pedig Zentánál. A hagyomány
alapjául a Petrák-krónika feljegyzése szolgált, amelyet Sima László 1914-ben
megjelent várostörténeti monográfiájában megerősített. A leírás alapján s
szentesi ütközet döntötte el Szeged sorsát, a nagyvezír visszavonult hadaival, a
magára hagyott szegedi török őrség pedig október 23-án letette a fegyvert.
Bár Veteráni „szentesi ütközete” nyugodtan a legendák közé sorolható,
bizonyosra vehető az is, hogy kellett lennie valamilyen kisebb összetűzésnek,
törökfuttatásnak Szentes határában, amelyet utóbb a helyiek emlékezete
némileg felnagyított.
Szeged visszavételével nem értek véget a térség és benne Szentes
megpróbáltatásai. Gyula sikertelen ostroma után, 1693-ban a krimi tatárok ismét
9
kifosztották és felperzselték a vidéket, élelmiszert gyűjtve a gyulai vár

szorongatott védőinek. Szentes ezt a pusztítást is átvészelte. A török hódoltság
megszűnése után felgyorsult az elmenekült családok visszavándorlása, új
családok betelepülése. A szentesiek ezt „negyedik megülésnek” mondták, utalva
arra, hogy az elmúlt időszak alatt negyedszer kellett visszafoglalniuk és
újjáépíteniük városukat.
Az 1699-ben megkötött karlócai békeszerződéssel Erdély és a Bácska I. Lipót
(1640–1705) uralma alá került; a Maros–Tisza köze és Temesvár a szultán
fennhatósága alatt maradt. A magyar–török államhatár Csongrád megyei
szakaszát a Tisza és a Maros folyók mentén jelölték ki.
A korszakban konkrétan Szentesről kevés korabeli forrás szól. A csongrádi
csatán kívül más jelentős ütközet nem volt a térségben, mégis mozgalmas
éveket élt át a vidék lakossága. Hol a kuruc, hol a császári hadak vonultak át a
területen, mindannyiszor pusztítást hagyva maguk után.
A háborús időszak végén újabb veszedelem közeledett: a pestis. Az országos
járvány Vásárhelyt már 1708 őszén elérte, Szentesen csak 1709-ben kezdte
szedni az áldozatait, s dühöngött még az 1710. esztendőben is. A két évben
Szentesen több mint 900-an estek áldozatul a félelmetes keleti nyavalyának.
A hadjárások és a pestis pusztítása után kialakult népességi viszonyokra az
1715. évi országos adóösszeírás adataiból következtethetünk. Csongrád
vármegyében, amely továbbra is kamarai igazgatás alatt állt, mindössze nyolc
lakott települést írtak össze. Szentesen összesen 230 családot vettek jegyzékbe,
ebből 121 jobbágy, 58 házas zsellér és 51 házatlan zsellér család volt. Ha
családonként hat családtagot számítunk is, a település lakóinak száma nem volt
több 1380 főnél. Erről az alapról indulva vált néhány évtized alatt ismét virágzó
mezővárossá.
Szentes az 1700-as évek elején a császári hadak élelmezésének központjává
vált, ez a település fejlődésére meghatározó körülményként hatott. A lakosság
anyagilag gyorsan gyarapodott, s ennek – valamint a különböző kedvezmények,
mint például a vallásszabadság engedélyezése, vásártartás – eredményeként a
népesség jelentős gyarapodást ért el. Az 1759. évi összeírás már 794 családfőt
tüntetett fel (ebből 559 jobbágy, 199 zsellér, 36 iparos), vagyis a település
népessége ekkorra megközelítette az 5000 főt.
A viszonylagos gazdagságot átmenetileg lerontotta az 1760. április 7-én kiütött
hatalmas tűzvész, amelynek következtében a város kétharmad része
megsemmisült. A középületek mellett (iskolák, az új református templom,
magtárak, malmok) 211 lakóház égett hamuvá. Leégett a városháza is, benne a
város régi irataival. A szorgalmukról ismert szentesiek néhány év alatt
újjáépítették városukat. Visszanyerve vonzerejét, népessége tovább
gyarapodott. 1773-ban már 7249 lakost írtak össze, akik közül 5283 fő a
református, 1901 fő a római katolikus, 49 fő az evangélikus és 16 fő a
görögkeleti egyházhoz tartozott. A hitfelekezetek száma az elkövetkező
évtizedekben újabbakkal szaporodott, jelezve, hogy háttérbe szorultak a vallási
alapon történő kirekesztő törekvések. Az 1828. évi országos adóösszeírás és a
megyei népösszeírás adatai szerint a város lakosainak száma már 16 134 fő
(férfi 8277, nő 7857); a családok száma 2979; a házak száma 2282.
A város fejlődésében fontos lépés volt, hogy az 1835-ben megkötött, majd 1837-
ben megújított örökváltsági szerződés megkötése révén Szentes kiemelkedett az
egyre súlyosabb válságba süllyedő hűbéri rendszerből. A város lakosságának
gazdasági és társadalmi súlyra legjelentősebb - telkes gazdákból álló - rétege
félig szabad paraszti birtokhoz jutott, s a közvetlen feudális szolgáltatások
megszűnésével teljes gazdasági erejével birtokának fellendítéséhez láthatott.
10
1848 újabb mérföldkő, amennyiben Szentes nádori rendelettel elnyerte a

rendezett tanácsú város jogállását, valamint az önálló országgyűlési képviselő
választásának jogát. Lakóinak száma ekkor már megközelítette a 22 000 főt. A
város nem esett a nagy hadjáratok útvonalába, mégis az első perctől kivette
részét az ország önvédelmi küzdelméből. Megelőzve az országos és a megyei
intézkedéseket, 1848 tavaszán megszervezte a nemzetőrséget, melynek
létszáma néhány hónap alatt elérte a 2800 főt. A bukás után több mint 600 volt
szentesi honvéd és mozgó nemzetőr került fel az összefogandók listájára, akik
közül kb. 200 főt büntetésből besoroztak a császári seregekbe. A katonák
kiállításán túl jelentős volt a város anyagi természetű áldozatvállalása. A
kormánynak adott kölcsönök, a katonák ellátása és szállítása, a nemzetőrök és a
fölkelt nép élelmezése és fuvarozása, a fegyverek és az egyenruhák, a
menekültek és a hadifoglyok eltartása, a katonai kórház berendezése, a
sebesültek és betegek ellátása, a különféle katonai és polgári biztosok fogadása
tetemes összegbe kerültek.
A szabadságharc leverése után az 1848/49-ben kialakított közigazgatási rend
felbomlott. A felsőbb akarat megnyilvánulásaként 1865-ben Szentest
megfosztották rendezett tanácsú jogállásától, s a városi szervezet helyébe
visszaállították a szabadságharc előtti falusi „kupaktanács” rendszert.
Az 1867. évi kiegyezés után Szentes visszanyerte a városi jogállást. Rendezett

tanácsú hatóságát a községek rendezéséről szóló 1871: XVIII. tc-nek
megfelelően alakította ki. 200 fős képviselőtestülete felerészben virilisekből (a
legtöbb állami és helyi adót fizetőkből), felerészben választott képviselőkből állt.
A polgármestert és a főbb tisztviselőket 6 évre a közgyűlés választotta. Ez 1929-
ig változatlan maradt, ekkor – érvényben hagyva a virilista rendszert – 80 főre
szállították le a képviselők számát, amely 1944-ig volt érvényben. (1950 után a
tanácstagok létszáma meghaladta az 50 főt.
Szentes fejlődésének új távlatokat nyitott az a fontos körülmény, hogy 1878-ban

kijelölték Csongrád vármegye székhelyévé. A megnövekedett közigazgatási
szerepkörnek köszönhetően felgyorsult városiasodása. Utcái szilárd burkolatot
kaptak, az ásott kutakat ártézi kutak váltották fel, 1887-ben megindult a vasúti
közlekedés, bevezették a villanyvilágítást, kiépült a telefonhálózat, s elkészültek
a belváros díszes középületei. Jellemző a kulturális célú egyesületek és körök
elszaporodása, a helyi újságok megjelenése. Ebben az időszakban telepedtek le a
térségben a Balkánról, a török elöl menekülő bolgárok, akik öntözéses
kertgazdálkodásukat folytatva alapozták meg a város és vidéke mára világhírűvé
vált kertészeti kultúrát.
A dinamikus fejlődést az I. világháború megakasztotta. A háború négy éve alatt
kb. 10 ezer szentesi teljesített katonai szolgálatot, megjárva a szerbiai, galíciai,
bukovinai és olasz frontokat. Az eltűntek, elesettek, a fogságban szerzett
betegség következtében meghaltak összlétszáma megközelítette az 1300 főt.
A II. világháború kitörése előtt a lakosság létszáma 33 000 fölé emelkedett. A
háború végén az emberveszteség elérte az I. világháborús szintet.
A tanácsrendszer bevezetésével egy időben (1950) Szentes elveszítette
megyeszékhely státusát, a továbbiakban 1983-ig járási központként funkcionált.
Az 1960-as évek ipartelepítési politikája a várost kedvezően érintette. Az
ipartelepítés során olyan új üzemek jöttek létre, mint a Kontakta (ma Legrand
Zrt), a Ruhagyár, az „új” téglagyár (ma SZEMA Kft.) megyei vízmű (mai
jogutódja a Vízmű Kft.), modernizálódott és meghatározó nagyvállalattá nőtt az
egykori Baromfikiviteli Rt. (ma Hungerit Zrt.)
11
A nagyüzemek létesítésének következtében megszűnt az ingázás és a tömeges

elköltözés; megnőtt a település vonzereje, lakosságmegtartó képessége. Az ipari
létesítmények szaporodása ellenére Szentes továbbra is megmaradt
mezőgazdasági jellegű településnek.
Az agráriumban a szövetkezetek és állami gazdaságok a hagyományos
mezőgazdasági ágak fejlődése mellett, meghonosították a termálvízre alapozott
modern kertészetet. Mai utódaik: Árpád Zrt., Pankotai-Agrár Rt – jelenleg is
meghatározói a magyar mezőgazdaságnak
A város természeti adottságait kiaknázva, valamint a termelés és kereskedelem
integrátori, valamint a kertészeti és humántudás összekapcsolásával, hírnevet
szerzett termékeivel, máig is az ország jelentős élelmezője.
A 90-es évek közepétől a várospolitika vezérelvévé az erőforrásokkal való
hatékony gazdálkodás és az áttekinthető nyilvánosság vált. Ebben kiemelt
szerepet kapott az összehangolt állami, vállalkozói városfejlesztés. Teljessé vált
a város infrastruktúrája a kiépített víz-, gáz- és szennyvízhálózattal, a burkolt
utakkal, a szennyvíztisztítóval, a hulladéklerakóval, a telefon- és internet-
hálózattal, a várost elkerülő úttal. Megtörtént a Kurca főcsatorna rehabilitációja,
új egészségügyi, szociális és oktatási létesítmények épültek.
Az elmúlt évtizedben a figyelem a meglévő értékek megőrzésére, a városközpont
történelmi épületeinek megújítására irányult. Így vált napjainkra Szentes egy
nyitott szellemű, európai, komfortos várossá. A közösség eredményeit számos
nemzetközi és hazai kitüntetéssel ismerték el.
A város önkormányzati igazgatásának főbb jellemzői, alakulásuk az 1989-ben
történt rendszerváltozást követően: 1990-től a városi képviselők száma 27 fő,
1994-től 23 fő. 1994 óta a polgármestert a lakosok közvetlenül választhatják.
Ezóta a negyedszerre megválasztott polgármester a város történetének
leghosszabb ideje tevékenykedő politikusa.
Az 1990-es évek óta szisztematikus városmegújítás során gyakorlatilag kiépült

Szentes közműhálózata, megkezdődött az ipari park kiépítése és betelepítése,
megtörtént a Kurca városi szakaszának rehabilitációja, megújultak a város
történelmi épületei és terei, teljessé vált a szociális intézményrendszer, új orvosi
rendelők és kórházi diagnosztikai tömb épült, bővült a szociális lakásállomány, és
sportcsarnok valósult meg.
Ennek a tudatos és folyamatos városépítő munkának a jövőbeli kereteit és
irányait kívánja alátámasztani az IVS.
I.3. Földrajzi adottságok
Szentes város Magyarország Dél-alföldi régiójában, azon belül Csongrád

megyében, a Tisza és a Hármas-Körös által közrefogva helyezkedik el a Kurca
folyó két oldalán, mely hosszában szeli át a települést. Csongrád megye
harmadik legnépesebb városa. A térség geomorfológiai szempontból síkvidék, a
Tisza és Körös találkozásától D-K-re fekszik. Karakterét két jellegzetes középtáj
határozza meg, az Alsó-Tiszavidék - Dél-Tiszavölgyi része és a Körös-Maros köze
középtáj.
Az előbbihez Szegvár, míg az utóbbihoz Árpádhalom, Nagymágocs, Szentes,
Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagytőke tartozik. A térség
12
adottságainak megismeréséhez ad fontos ismeretet a nagy síkságon belüli közép

és mikró tájak ismerete, hiszen meghatározó tényező lehet egy-egy település
gazdasági fejlődési lehetőségei tekintetében.
I.4. Természeti és táji adottságok
Szentes térsége síkvidék, jellegzetes alföldi táj képét mutatja a hozzá tartozó
feketeföldi (szántóföldes) tanyavilággal, ún.: kubik gödrökkel (a Tisza
szabályozásánál elsődlegesen a gátépítéshez használt termőföld kitermelését
követően megmaradt nagyobb méretű gödrök), a Tisza-parttal és a Hármas-
Körös völgyével.
Szentes és térsége az Alföld egyik legmélyebb (78,5-85,0 m tszf.)
medencerészben foglal helyet. Földtani telepítését a földtörténeti idők során
mélybe süllyedt medencealjzatra települt nagyvastagságú tengeri és édesvízi
üledékösszlet határozza meg. A medencealjzat lesüllyedése területenként
különböző mértékű volt, általában nyugatról kelet felé ereszkedő. A tengeri
eredetű üledék legnagyobb vastagságban (3000-4000 m) az ún. harmadkorban
képződött, anyaga mészmárga, agyagmárga és homokos anyagú kőzetek. Ennek
az üledékösszletnek a porozitása alulról felfelé növekedik, a felsőpannóniai
rétegekben eléri a 30%-ot is, jelentős vízkészleteket tartalmaz. A területen
feltárható víz 60 oC-nál melegebb. A kitermelhető hévízkészlet fajlagos értéke itt
eléri az 50 m3/d.km2 mennyiséget is.
Egyedülálló természeti adottság a gazdag hévízkészlet, hiszen Szentes
közigazgatási területén 32 termálkút üzemel, amelynek átlagos hőfoka 85-90 C0
közötti. Vízhozamuk 600-1600 liter/perc között változik. Ezt az adottságot
gazdasági és idegenforgalmi célokra egyaránt hasznosítjuk. A termálvíz
lakásokat, közintézeteket, fólia- és üvegházakat fűt, illetőleg gyógyfürdőt és
termál strandot táplál.
A szentesi termálvizek alkáli hidrogén-karbonátos ásványvizek, ezen kívül a
Kórház II. számú kútjának, valamint az Ilona-parti kútcsoport vizeinek jelentős
fluorid tartalmuk van, tehát fluoridos ásványvizek.
A szentesi Kórház I. sz. kútjának vizét 505/GYF számon az egészségügyi
miniszter gyógyvízzé nyilvánította.
Ez a kút a város első, 1957-ben fúrt kútja, melynek vize mozgásszervi,
reumatikus és krónikus nőgyógyászati betegségek kezelésére alkalmas. 1735
méter mély, vizének hőfoka 71 C0. A kutak több, mint a fele 80 C0 feletti kifolyási
vízhőfokú tartományba tartozik, a kémiai vizsgálatok szerint a Kórház gyógyvizű
kútjának ásványi összetevői azonosak a többi termálkút vizének eredményeivel.
A tengeri üledékekre a jégkorszakban az ősfolyók rakták le kavicsban és
homokban gazdag hordalékot. A jégkorszak végén már a szél munkája is egyre
nagyobb szerepet játszott a térség jelenlegi geológiai-geomorfológiai képének
kialakításában. A mély fekvésű területeken vékony rétegű, főként nedves
térszíni lösz képviseli a felső pleisztocén üledéket. A 300-800 m vastagságú
jégkorszaki üledékösszlet porózus rétegeiben tárolódó vízkészlet képezi az
ivóvízellátásra hasznosítható vízkészletét. A talajvizek a néhány méter
vastagságú jelenkori rétegekben helyezkednek el.
Az Alsó-Tisza-vidék középtájon belül a Dél-Tisza-völgy kistáj a Tisza árterületét
foglalja magába, kivéve a bal part alsó szakaszát, amely a Marosszög kistájhoz
tartozik. A kistáj 77 és 91 m közötti tengerszint feletti magasságú ártéri síkság.
A felszínen többnyire öntésiszap van, amely lefelé réti agyagba, majd egyre
13
durvuló folyóvizű üledékbe megy át. Szegvári részen akkumulálódott parti

dűnék homokja helyi igények kielégítésére alkalmas. A tiszai ártér a
folyószabályozás előtt intenzíven feltöltődő, simára alakított terület volt. A
magasabb ártéri felületeknek élénkebb a domborzata, miután ezek csak
ritkábban kerültek elöntés alá, így kiegyenlítődésük kevésbé történt meg. A
mélyártér is a legtöbb helyen tagolt, egykori folyómedrekkel szabdalt nyugtalan
képet mutat. Emiatt és a kis terepesés következtében itt sok a lefolyástalan,
időszakos vízállásos terület.
A terület a Körös-Csongrádi-sík kistájcsoporton belül a Csongrádi síkhoz, a
Körösszög kistájhoz, a Békés-Csanádi-hát kistájcsoporton belül pedig a Békési-
hát kistájhoz tartozik.
A Csongrádi sík 80-101 m közötti tszf. magasságú, enyhén a Tisza-völgy
irányába lejtő, a marosi hordalékkúphoz kapcsolódó tökéletes síkság. A felszíni
formák kiegyenlítettek, változatosságot a lösziszapos felszín szikes anyaggal
kitöltött erodált mélyedései jelentenek.
A Körösszög kistáj déli részéhez Szentes-Magyartés és Nagytőke területe
tartozik. Ezen a Veker és a Maros régi mederrendszere, ill. feltöltődése jellemző.
A felszínközeli iszapos-agyagos üledékeket gyakran vékony infúziós lösz fedi.
Homok az egykori folyógátak parti dűnéihez kapcsolódva csak kis felületeken
fordul elő.
A Békési-hát kistáj Árpádhalom és Nagymágocs területére nyúlik be. Ez a kistáj
legmélyebb része, átlagosan 83 m tszf. magasságú. Felszíni formái folyóvízi és
eolikus folyamatokkal keletkeztek.
Összefoglalva a felszínközeli, földtani és geomorfológiai adottságokat, a térség
lényegében két területegységre osztható:
- a Tisza völgye (mélyártéri, ártéri terület) és
- Tiszántúli terület (infúziós lösszel borított térség).
Domborzat és vízrajz
Domborzati szempontból igen különleges helyet foglal el a terület, mert itt
húzódnak az ország legmélyebb fekvésű területei, a terep három oldalról, a
szomszédos megyék felől a Tisza völgye felé lejt. Ez az adottság a belvizek
kialakulásában és levezetésében idéz elő sajátos körülményeket. A terület egy
része mélyártéri terület, aminek biztonságát a Tisza, a Maros és a Hármas-
Körös árvédelmi rendszerének kiépítését követően sikerült megteremteni. A
mentesített árterület a hosszú ideig tartó feltöltődés következtében egyenletes
síkság, csak az egykori holtágak és medrek szabdalják fel, teszik
változatosabbá.
A keleti perem a Békés-Csanádi löszháthoz tartozik, infúziós lösszel borított,
egyenletesen emelkedő jellegű kelet felé. A legmagasabb térszintek a keleti
határon 95 m-en helyezkednek el. Az átlagos terepesés l-2 m/km, a
mélyártéren 0,1-0,4 m/km.
A vízrajzi rendszernek legfontosabb folyóvize a Tisza, amely egyben az egész
természetföldrajzi arculat meghatározója is. A folyó mai helyére a fiatal
szerkezeti mozgások idején került és igen széles árterületet alakított ki. A
Tiszának és mellékfolyóinak szélsőséges a vízjárása.
Az egykor létező érhálózatot, völgyeket és terepmélyedéseket a
folyószabályozást követően megkezdődött vízrendezési tevékenység során
belvízlevezető csatornahálózatként hasznosították. A legjelentősebb völgyek és
erek alkotják azóta is a vízlevezető rendszer vázát.
14
A valamikori érhálózatot alkotó felszíni vizek: a Mágocs-ér, mely Békés megyéből

lép a térségbe és Árpádhalom, Nagymágocs helységeket érintve éri el a Kórógy-
eret. A Kórógy-ér Fábiánsebestyén és Derekegyház területét szeli át és Szegvár
területén torkollik a Kurcába. A Veker Szentes és Nagytőke között éri el a
befogadó Kurcát. A legjelentősebb a Kurca-főcsatorna, ami valamikor
természetes vízfolyása volt a térségnek. A szabályozottság következtében mára
súlyos vízminőségi gondokkal és alacsony vízsebességgel küzd.
A Kurca városi szakaszának kotrása 1996-1999 között megtörtént, de a térség
fejlődésének súlyos gátja lehet a Kurca teljes rehabilitációjának elmaradása. Ez
a probléma azonban már régiós gond, hiszen a Körösökön lévő főművek
(Bökény gát) rehabilitációja nélkül nem lehet a közel természetes állapotú
vízsebességet helyreállítani.
A legfontosabb belvízi főcsatornák Szentes térségében a Kurca (37 km), a
Veker-ér (36 km), a Kórógy-ér (49 km) és a Mágocs-ér. A belvizeken kívül
ezeken a főcsatornákon a szomszéd megyékben keletkező belvizek egy részét is
ezen a területen juttatják be a befogadóba.
A főcsatornák torkolatánál szivattyútelepek épültek, hogy a befogadó magas
vízállása esetén is biztosítsák a belvizek beemelését.
A térségünkben lévő bőséges felszíni vizek árvizek formájában komoly
veszélyforrást jelenthetnek. A "vízbőség" a mély fekvésből adódó belvizes
problémaként jelentkezik. Csongrád megye belvizek által különösen
veszélyeztetett területei közé tartozik a Kurcai belvízvédelmi egység, ahol a
külterületi részeken esetenként nagy területeket borít el a belvíz, ezzel nagy
károkat okozva elsősorban a mezőgazdaságnak.
A térségben lévő már felsorolt főcsatornákhoz másod és harmadrendű
többfunkciós csatornahálózat csatlakozik. A Szentes és Vidéke Vízgazdálkodási
Társulat összesen 447,871 km csatornát és vízfolyást kezel. A Társulat feladata
a belvízvédelmi és árvízvédelmi feladatok ellátása és az ellátásokhoz szükséges
létesítményekkel kapcsolatos teendők elvégzése.
Az öblözetek kiépítettsége elvben megfelelő. A művek mára már eléggé
elhanyagolt állapotúak az 1980-as évek óta fokozatosan csökkenő állami
támogatás és rendezetlen tulajdonviszonyok miatt.
A jól működő rendszer azonban a szélsőséges időjárás miatt csapadékhiányt
pótlandó öntözést biztosíthatja a csapadékszegény periódusokban. A talajvíz a
holocén és a pleisztocén rétegekben helyezkedik el, átlagos mélysége igen
változó, 1-4 m között alakul. Az állóvizekre általában a sekély vízmélység a
jellemző és néhánytól eltekintve mesterségesen alakították ki.
Szentes és környékén a talajvíz átlagos mélysége 1-4 méter körül van, de

Szentestől ÉK-re még ez alá süllyed. A térség rendkívül gazdag rétegvizekben,
kitűnő vízadó rétegekkel rendelkezik. A város hévizet adó rétege felső pannon
korú, melynek vízhozama kutanként 1000 l/p-t meghaladó, a szolgáltatott
gyógyvíz jellegét tekintve alkáli-hidrogén-karbonátos, kémiai típusa szerint Na-
HCO3-os, általában 60°C feletti felszíni hőmérséklettel.
Szentes város felszín alatti vizeinek állapota - a 27/2004. (XII. 25.) KvVM
rendelet: a felszín alatti vizek állapotának szempontjából érzékeny területeken
levő települések besorolásáról szóló rendelet, valamint a 7/2005. (III. 1.) KvVM
rendelet melléklete alapján – az érzékenységi kategóriák (fokozottan érzékeny,
érzékeny, kevésbé érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti
vízminőség védelmi területen lévő települések) közül kevésbé az érzékenybe
sorolható.
15
A településen feltárt hévizeket (összesen 32 db kút) egyrészt fürdő- és

gyógyvízként használják fel. Másrészt energetikai célokra is sok kút termel. Így a
belőle nyert energiát a mezőgazdaság, a lakosság és az ipar használja fel. Az
úgynevezett geotermikus energia mezőgazdasági hasznosításának egyik
kiemelkedő centruma Szentes. A lakások és közintézmények kommunális
távfűtési energiaellátásánál felhasznált hévízmennyiséget illetően is vezető
szerepet játszik a város a Dél-alföldön. Ipari hasznosításakor elsősorban üzemi
épületek fűtésére, valamint technológiai melegvízellátásra használják fel (pl.:
Legrand Rt.). Előfordul azonban a fenti hasznosítási formák kombinációja is,
mely során a magas hőmérsékletű vizet először légterek fűtésére, majd
hőfokának csökkenésével használati melegvízellátásban vagy padló- és
talajfűtésben, végül fürdőkben hasznosítják (pl.: Városi Kórház és a Gyógyfürdő,
illetve Zöldségtermesztési Kutató Intézet és a Strandfürdő).
A térségben néhány településén nagy gond az ivóvíz szennyezettsége (amit az

arzén tartalmuk jelent). Különösen gond ez Eperjes és Fábiánsebestyén
községekben. Eperjes községben a vezetékes ivóvíz megteremtésének elkészülő
tervei alapján mintegy 130 millió Ft beruházás lenne, ami önerő hiányában igen
soká készülhet el.
Éghajlat
Elsősorban a kontinentális éghajlati jellegzetességek uralkodnak. Ezen kívül
gyakran érvényesülnek óceáni hatások is. Ennél ritkábban a mediterrán,
esetenként pedig a szélsőséges kontinentális hatások is előfordulnak.
A levegő hőmérséklete általában egyenletesen alakul, de a déli térségek
hőmérséklete 0,2-0,4 oC-kal magasabb, mint az északi térségeké.
A leghidegebb és a legmelegebb évek középhőmérséklete közötti eltérés 5 oC-
nál kisebb (8,6 oC - 12,4 oC). A napfénytartam is egyenletesen oszlik meg a
megye területén, csak enyhe csökkenő tendencia észlelhető északkelet felé.
A csapadékjárásban igen jól elkülöníthetőek a száraz és nedves évekből álló
periódusok. A csapadék éven belüli eloszlására jellemző, hogy 40%-a téli
félévben, 60%-a pedig a nyári félévben hullik le. Az éven belüli csapadékjárásra
jellemző a nyár eleji (május-június) maximum, egy nyárvégi minimum, majd a
mediterrán hatás egy másodlagos későbbi maximumot eredményezhet, mint az
utóbbi időkben. A téli időszakban viszont csapadékminimum jellemző.
Ez a csapadék-megoszlás kedvező lehet vízgazdálkodási és mezőgazdasági
szempontból, azonban az átlagos helyzet csak ritkán alakul ki.
Jellemző - utóbbi évek tapasztalata -, hogy rövidebb-hosszabb időszakok
bizonyos esetben aszályosak, máskor pedig igen bőséges csapadékkal
rendelkeznek, mint az 1998-99. évek. A téli időszak csapadékminimuma
következtében a területen tartós és számottevő vastagságú hóréteg csak ritkán
alakul ki. Az ariditási tényező: 1,21-1,3 között változik. Az uralkodó szélirány
Észak-északkeleti.
16
1. táblázat: A kistérség éghajlati jellemzői

Éghajlati jellemzők Értékek
Hőmérséklet évi középértéke 10,2 - 10,6 oC
Legmelegebb nyári hőmérséklet 39 oC
Leghidegebb téli hőmérséklet -29,1 oC
Évi átlagos hőingadozás 23,5 oC

Utolsó tavasz fagy április 05-10. között
Első őszi fagy október 25-31. között
Fagyos/fagymentes napok száma 90 nap
Évi csapadékösszeg 590 mm
Vegetációs időszak csapadéka 310 mm
Hótakarós napok átlagos száma 33 nap
Átlagos maximális hóvastagság 5,4 cm
Napsütéses órák évi középértéke 2050 óra
Átlagos szélsebesség 3,2 m/s
Forrás: Magyarország kistájkataszterei 1990.
Talajadottságok
A térséget jellemző felszíni vizek sokaságából adódóan uralkodó talajtípus a
karbonátos és szolonyeces réti talajok. A térség Észak-keleti részén találhatók
Nagytőke és Eperjes községek területén nagyobb szolonyeces réti és közepes
réti szolonyeces talajok, mindkét helyen nagy gyepterületek vannak. Nagytőke
területén "ősgyep" található.
2. táblázat: Szentes és térsége szántóterületeinek aranykorona értékei

Települések Szántóterület átlagos AK érték
Árpádhalom 30,00
Derekegyház 32,00
Eperjes 22,78
Fábiánsebestyén 22,00
Nagymágocs 34,00
Nagytőke 21,00
Szegvár 27,82
Szentes 24,00
KISTÉRSÉG 26,06
Forrás: Helyi települési adatgyűjtés 2002.
17
Növényzet és állatvilág
A teljes terület a Tiszántúli flórajárásba (Crisicum) tartozik. Fő jellegzetességek
- az árterek erdőtársulásai bokorfüzesek fűz-nyár-égerligetek, tölgy-kőris-szil
liget erdők. Az ártéren kívüli területekre a löszpusztarétek (bókoló zsálya)
homoki legelők, sztyepprétek és szikesek (osztrák sárkányfű, besenye vasfű)
növény világát találjuk.
Mint általában az ember tájformáló tevékenysége következtében az eredeti
természetes növényzet átalakult. A flórában sok a sztyepp elem.
Az eredeti növényzetre a gyomnövények utalnak, pipacs, búzavirág, szarkaláb,
vadrepce, tarlóvirág, a kárt okozó aranka, folyondár, lándzsás útifű. A száraz
szikeseken kéklik a sóvirág, orvosi szikfű.
A mentett ártereken még megmaradt természetes állóvizekben a vízi mocsári
növényzetet képviseli a nád, holtágakban a sulyom, a békalencse.
Az állatvilág nyomai a jégkorig vezethetők vissza. A pleitstrocén idején
mammutok és orrszarvúak éltek. Minden idők legnagyobb szarvasfajának
maradványai a Tisza medréből kerültek elő. A világhíres mondabeli magyar
csodaszarvas óriás jávorszarvas leletei is megtalálhatók. Az emberi tevékenység
az állatvilágot is átalakította.
A leggyakoribb emlősök: kelet európai sün, vakond, erdei cickány, denevér,
róka, vidra, nyest, menyét, görény, mezei nyúl, mezei pocok, egérfélék, ürge,
vaddisznó, őz.
A madárvilág igen gazdag, alföldi mezőségi, ártéri-erdei, és folyóvízi ornitológiai
képpel találkozunk. A Tisza és a holtágak menti liget erdőkben az odú lakók - a
fűz és nyárligetek erdeiben - mint a széncinege, kékcinege, mezei veréb,
seregély, kerti rozsdafarkú, nemes nyarasok, a kedvezőtlenebb fészkelési
lehetőség miatt - kisebb számban találhatók a pinty, feketerigó, gerle,
sárgarigó- a réteken, legelőkön él a fácán, a bíbic, tövisszúró gébics, veréb.
Az árterek tócsarendszerén a tavaszi madárvonulás idején a víziszárnyasok ezrei
találkoznak (bíbic, cankó, goda) a gázlóban bakcsók, gémek, kócsagok
halásznak. A tocsogók fellett dankasirályok, csérek repkednek. A Csongrádi sík
löszös területén említésre méltó fajok - egerésző ölyv, vércsék, vetési varjú,
csóka és pacsirták, kevésbé kedvelt madarak, szarkák, hamvas varjú, mezei
veréb, seregély.
Gazdasági értékű fajok: fácán, fogoly.
Elhagyott tanyai épületek körül bagolyféleségeket találunk.
I.5. Megközelíthetőség
Szentest és térségét közúton Budapestről és Kecskemétről az M5-ös autópályán

(Kiskunfélegyházáig), illetve az 5-ös főúton, majd a 451-es úton, Gyula felől
Békéscsaba-Orosháza-Nagymágocs-Szentes útvonalon, Nagyváradról
Biharkeresztes-Berettyóújfalu-Mezőberény-Gyomaendrőd-Szarvas, Szolnok felől
a 441-es és a 442-es útvonalon, Szeged és Hódmezővásárhely felől a 45-ös
főúton célszerű megközelíteni. A 45-ös főútvonal Hódmezővásárhellyel,
Szegeddel és a röszkei határátkelővel köti össze a várost. Északi irányban Jász-
Nagykun-Szolnok megyével kapcsolódik közvetlenül. A békés megyei Szarvassal
a 4401-es főút köti össze a Szentest és a kistérséget.
18
A szentesi kistérséget és a várost sugaras úthálózat jellemzi, amely könnyen

elérhetővé teszi a kistérség központját. A város nem kapcsolódik nemzetközi
főútvonalra, tőle a legközelebbi nemzetközi főút (E75) 35 km-re, nyugatra van.
Vasúton minden irányból megközelíthető a szentesi vasútállomás (Budapest,
Szeged, Orosháza), ahonnan tovább lehet vonatozni más településekre.
Szentes hajóval is megközelíthető. A Szentes Hajóállomás alkalmas

kirándulóhajók, motorcsónakok és evezősök kikötésére, megközelíthető közútról
a 45-ös és a 451-es főutakról.
Szentes rendelkezik füves - nem közforgalmú - sportrepülőtérrel. A repülőtér a
45-ös főút Hódmezővásárhely felé vezető szakaszán található, a városközponttól
4,8 km-re. A pálya mérete: 750 x 150 m, igényelhető AFIS-használat. A
repülőtér alkalmas vitorlázó repülőgépek, motoros repülők és motoros
sárkányrepülők fogadására. A használt rádiófrekvencia: 123,950 MHz.
Szentes 2,64 km kerékpárút-hálózattal csatlakozik az EuroVelo
kerékpárhálózatba.
A település országon, régión és megyén belüli elhelyezkedését jól szemléltetik az
alábbi távolság adatok:
3. táblázat: Távolság és elérési idő Szentes vonatkozásában

Viszonylat megnevezése Távolság (km) Becsült elérési idő (perc)
Szentes-Budapest 147 115
Szentes-Szeged 52 57
Szentes-Békéscsaba 72 75
Szentes-Kecskemét 62 65
Szentes-Csongrád 12 15
Szentes-Hódmezővásárhely 27 25
Szentes-Makó 56 67
Szentes-Baja 139 140
Szentes-Szolnok 66 72
Forrás: A TérképCentrum adatbázisa alapján kalkulált távolságok
19
II. Szentes város szerepének meghatározása a

településhálózatban
Az alábbi fejezetben Szentes városának a településhálózatban betöltött
szerepének meghatározására vállalkozunk. Vizsgálódásunk alapját - az Országos
Területfejlesztési Koncepcióban elfogadott policentrikus városfejlesztési
koncepcióhoz kapcsolódóan - a város által betöltött regionális, megyei és
kistérségi szerepek, funkciók meghatározása jelenti.
Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció megállapításai

Kistérségi megállapodás (feladatmegosztás stb.)
A város szerepe a térségi munkamegosztásban (kapcsolódás tágabb

környezetéhez)
Fontos, az OTK-ban is rögzített, középtávon is érvényesítendő célkitűzés a

térségi városhálózati kapcsolatok fővárostól nem függő hálózatainak
intenzifikálása. Ennek érdekében cél:
o az alközpontok és tengelyek harmonikus rendszere kialakulásának
ösztönzése, hogy a fejlődés dinamikáját a pólusok hatékonyan tudják
térségük felé közvetíteni;
o a központok és alközpontok régión belüli elérhetőségének javítása a közúti
és tömegközlekedési viszonyok fejlesztésével;
o a központok és alközpontok régión kívüli elérhetőségének biztosítása
1. ábra: A Dél-alföldi régió fejlődési tengelyei és Szentes városa
Forrás: Dél-alföldi Operatív Program
20
A Dél-alföldi Operatív Program stratégiai fejezete Szeged fejlesztési pólus mellett

a Kecskemét-Szeged és Szeged-Békéscsaba tengelyek, a Duna-mente (Solt-
Kalocsa-Baja), Kecskemét-Békéscsaba, valamint a Baja-Szeged-Békéscsaba
tengelyek fejlesztési szándékát is megfogalmazza. Szentes városa földrajzi
elhelyezkedésének, Szegedhez való közelségének köszönhetően a Kecskemét-
Szeged, valamint a Baja-Szeged-Békéscsaba tengelyekhez egyaránt
kapcsolódhat a jövőben.
Szentes a Szeged-Békéscsaba –Szolnok- Kecskemét gyűrű középpontjában

helyezkedik el, így ezek a városok egy órai autóúttal elérhetők.
Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy az OTK iránymutatások térkategória rendszere

alapján Szentes városa nem sorolható a pólus valamint pólus agglomerációs
települések közé.
Az európai közlekedési folyosó fejlesztési programja - amely a térségben az M5,

E4 és M47 utakat jelenti - elkerülik a várost, így kissé vákuumba helyezik. Ennek
ellensúlyozására kezdeményezte a város a Kiskunfélegyháza - Csongrád - Szentes
- Orosháza - Nagylak átló vonalú út kiépítését, valamint az Eger - Szeged, észak-
déli tengely vasúti és közúti felújítását.
Az M5-ös autópálya Kiskunfélegyházáig történő kiépítése több szempontból is
hatott a városra, fontos példaként megemlíteni, hogy a város nyugati oldalán
(Csongrád-Hódmezővásárhely) az elkerülő út kiépítését (melyet 1998.
decemberében helyeztek üzembe), hisz a Balkánra vezető átlós közlekedési irány
az autópályához Szentesen át vezet. Az autópálya kiépülésével bő másfél óra alatt
elérhetővé vált a főváros.
A Szentesi kistérség területe 813,84 km2, állandó lakosainak száma 43.982 fő

(2008 január 1-én). A kistérséget nyolc település alkotja: Szentes város, Szegvár
és Nagymágocs nagyközségek, Derekegyház, Eperjes, Árpádhalom, Nagytőke,
Fábiánsebestyén községek. A településrendszer jellegzetes eleme a kiterjedt és
sűrűn lakott tanyavilág és a külterületi népesség magas aránya (8%).
Foglalkoztatási szerepkörét tekintve a közel harmincezer fő lakosú város

kistérségi agglomerációs központként jelenik meg, közvetlen és közvetett
vonzáskörzetének településeiről jelentős számú munkaerő áramlik nap, mint nap
a kistérség központjába, illetve veszi a kistérség lakossága igénybe a városban
működő szervezetek szolgáltatásait. Ahogyan azt a helyzetelemzés későbbi
fejezetei részletesen is be fogják mutatni, a településen és környékén jelentős
foglalkoztatók működnek, amelyeknek köszönhetően a térség és a város kedvező
munkaerő-piaci adottságokkal rendelkezik, a foglalkoztatottak aránya ennek
megfelelően megyei és régis viszonylatban és relatíve magas.
A foglalkoztatási és egyben gazdasági stabilitás egyik oka, hogy a két
legnagyobb szentesi iparvállalat, a Kontakta és a Baromfifeldolgozó egyben
maradt. Az immár Hungerit néven működő élelmiszeripari cég, illetve a külföldi
tulajdonba került Legrand ma jelentős számú környékbeli lakosnak biztosít
munkát. Emellett fontos megemlíteni azt is, hogy a térségben a jól működő
mezőgazdasági nagyüzemeket, illetve integrátori hálózatokat sem számolták fel:
ma is minden településen működik a korábbi tsz-ekből, állami gazdaságokból
átalakult gazdasági szervezet. Jelentős társas agrárvállalkozások működnek
Szegváron és Fábiánsebestyénben is; a korábbi zöldségtermesztési rendszer
21
funkcióit átvéve pedig új típusú szövetkezet, úgynevezett DÉL-KERTÉSZ

integrálja egységes rendszerbe a térség termelőit és az Árpád Rt-t. Így a
mezőgazdaság foglalkoztatási és jövedelemtermelő szerepe továbbra is lényeges
maradt.
Ahogyan azt a 2006-ban elkészült „A Szentesi kistérség integrált

területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja” is rögzíti,
Szentesi székhelyű adminisztratív területi egység mindig is létezett, sőt a város
1950-ig megyeszékhely is volt, az 1960-70-es években pedig a szentesi járásba
tartoztak a mai Csongrádi és Szentesi kistérségek települései is. A vonatkozó
térkapcsolati elemzések szerint a mai Szentesi kistérség területe az, amelyre
Szentes város középfokú ellátó intézményeinek és munkahelyeinek vonzása
meghatározó. (Bizonyos, például egészségügyi funkciók tekintetében ugyanakkor
a vonzáskörzet továbbra is szélesebb, kiterjed néhány szomszédos Csongrád és
Jász-Nagykun-Szolnok megyei településre is.) Szentes maga, amelynek súlya a
térség minden mutatójában domináns (a lakosságnak pl. 68%-át adja, ami a 20.
legmagasabb érték a kistérségek között), tradicionális mezővárosi múltú
középvárosaink közé tartozik.
Szentes központi szerepköre társadalmi, kulturális, gazdasági és idegenforgalmi
szempontból is érvényesül. A várost oktatási, szociális és egészségügyi
intézményei, gazdasági súlya, szolgáltatásai és idegenforgalmi kezdeményezései
regionális szerepkörrel ruházzák fel.
A 311/2007-es kormányrendelet szerint, amely a kistérségeket fejlettségük

alapján rangsorolja, a Szentesi kistérség hátrányos helyzet, azonban nem
tartozik a leghátrányosabb helyzetű, valamint a komplex programmal segítendő
leghátrányosabb helyzetű kistérség kategóriákba.
A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI.17.) Korm.

rendelet szerint, amely a kistérségeket fejlettségük alapján rangsorolja, a
Szentesi kistérség hátrányos helyzetű, azonban nem tartozik a leghátrányosabb
helyzetű, valamint a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű
kistérség kategóriákba, mivel infrastrukturális fejlettsége magas.
„A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és

környezetgazdálkodási programja” magába foglalja a terület alapos és minden
területre kisterjedő helyzetértékelését, hosszabb távú fejlesztési koncepcióját és
operatív programját, amely az alábbi legjelentősebb fejlesztési irányvonalakat
jelöli ki:
I. Prioritás: Élhető környezet kialakítása
Az „élhető város” fogalma nemcsak infrastruktúrát, szép épületeket, járható

utakat, megfelelő ellátási rendszert jelent, hanem olyan helyi mikroközösségek
létét és működését, amely miatt érdemes a településen élni. A kultúra, a
szórakozás és a kikapcsolódás területén megvalósuló fejlesztések pedig növelik
az itt élők komfortérzetét. (A város lobogója egy értékeiért megdolgozó,
dinamikusan fejlődő települést hirdet.)
I.1. Specifikus cél: Környezeti állapot javítása

I.1.1. A termálvíz erőforrás-megőrző, komplex, környezetbarát hasznosítása
22
Tevékenységek:
• A kitermelt és kitermelhető termálenergia legteljesebb kihasználása, új
technikák alkalmazása.
• Jelenlegi felszín alatti vízkivétellel járó geotermikus hőtermelő
rendszereknél pótlólagos fejlesztések a környezetvédelmi követelmények
kielégítése céljából
• Új felszín alatti vízkivétellel járó geotermikus hőtermelő rendszerek
kialakítása termálvíz visszasajtolással
• Geotermikus hőtermeléshez szükséges infrastruktúra fejlesztése
• Új geotermikus hőtermelő rendszerek kialakítása felszín alatti víz kivétele
nélkül
• A termálfürdő használtvíz kezelésének környezeti követelményeknek
megfelelő megoldása
•
I.1.2. Kulturális és épített környezeti értékek védelme és funkcionális fejlesztése
Tevékenységek:
• Történelmi, építészeti és közösségi értékeket hordozó településrészek,
épületek felújítása, új funkciókkal történő hasznosítása, közösségi terekké
fejlesztése (faluház, tájház, teleház stb.)
• Egyedi tájértékek felmérése, helyi védettség alá helyezése, állapotuk
megóvása
• Hagyományőrző egyesületek, kulturális rendezvények támogatása
• Helyi (települési, kistérségi) épített értékek (településszerkezet,
településkép, épületek, építmények) felmérése, megőrzése és bemutató,
tájékoztató rendszer kialakítása (információs táblák, honlapok,
kiadványok)
I.1.3. Vízkárelhárítás, vízvisszatartó vízgazdálkodás kialakítása, víztestek

rehabilitációja, jó állapotban tartása, élőhely-rehabilitáció
Tevékenységek:
• Elsőrendű árvízvédelmi védvonal és árvízvédelmi művek fejlesztése
• VTT hullámtéri beavatkozásai (árapasztó vápa, tereprendezés, nyárigát
elbontás, övzátonyok rendezése, partbiztosítások)
• Kurca rehabilitációja, kisvízfolyások (Veker-ér, Kórógy-ér, Mágocs-ér)
felélesztése
• Vizes élőhelyek kialakítása, tájrehabilitációja
• Települési belvízrendezés
• Külterületi belvízrendezés
I.2. Specifikus cél: Az infrastruktúra fejlesztése

I.2.1. A tanyás térségek életminőségbeli felzárkóztatása
Tevékenységek:
• Külterület gondnoki hálózat létrehozása, a külterületi társadalom komplex
felmérése
• Közösségi szervezettséget, megújuló- és megtartóképességet fejlesztő
humán programok támogatása
23
• Speciális egészségmegőrző projektek és a szociális segítés

professzionalizációjának támogatása
• Műszaki infrastruktúra (informatika és egyéb hagyományos
közszolgáltatások) fejlesztése
• A tanyák vízfelhasználásának korszerűsítése (fúrt kutak
ártalommentesítése, víztisztítás alternatív módszereinek bevezetése, víz
visszaforgató rendszerek kialakítása)
• Alternatív, kis léptékű szennyvízkezelő rendszer kialakítása
• A tanyák energetikai korszerűsítése, energiaellátásának biztosítása
(villamosítás, alternatív megoldások)
• A tanyák elérhetőségének javítása, bekötő utak korszerűsítése
• Hulladékgazdálkodás alternatív megoldásainak bevezetése
I.2.2. Települések közműszínvonalának emelése
Tevékenységek:
• Ivóvízhálózat fejlesztése, ivóvízminőség javító beruházások
• Szennyvízkezelés megoldása, meglévő rendszerek bővítése
• Alternatív szennyvízkezelő rendszerek kialakítása
I.2.3. Közlekedési hálózatok fejlesztése
Tevékenységek:
• Országos mellékutak építése
• Országos mellékutak felújítása
• Kerékpárút-építés
• Belterületi és külterületi, önkormányzati és mezőgazdasági földutak
burkolása
• Belterületi és külterületi, önkormányzati és mezőgazdasági utak felújítása
• Önkormányzati autóbuszjárat a munkába járás segítésére
II. Prioritás: Tájrehabilitáción alapuló gazdaságfejlesztés
II.1. Specifikus cél: A diverzifikált gazdaság fenntartható fejlesztése

II.1.1. Életképes, innovatív helyi kis- és középvállalkozások fejlesztése
Tevékenységek:
• Vállalkozói központ és inkubátorház: vállalkozásfejlesztési szolgáltatások
• A KKV-k versenyképességének javítása az információs hálózatok
kiépítésével
• KKV-k technológia- és termékfejlesztése, innováció ösztönzése
• Alternatív jövedelemszerzés: kisipari, kézműves tevékenységek
támogatása
• Gazdasági szolgáltatások bővítése
• A vállalkozások innovatív fejlesztéséhez szükséges minőségbiztosítási
rendszerek bevezetése
II.1.2. Gazdasági integráció, ipari potenciál erősítése
Tevékenységek:
• KKV-k együttműködésének ösztönzése
24
• Klaszter(ek), beszállítói kapcsolatok kiépítése

• Ipari park infrastruktúrájának, szolgáltatásainak fejlesztése
• Ipari beruházások ösztönzése, technológia- és termékfejlesztés
II.1.3. Sokszínű adottságokon alapuló egyedi turisztikai termékek fejlesztése
Tevékenységek:
• Termál-, gyógy- és élményturizmus fejlesztése (strandfürdő fejlesztése,
fedett uszoda építése, gyógyszolgáltatások)
• Kulturális-, konferencia és vallás turizmus programjainak szélesítése és
háttér-infrastruktúrájának javítása
• Vízi turizmus fejlesztése (szolgáltatások, Kórógy-ér alkalmassá tétele,
kotrás)
• Kerékpárutak jelzőrendszerének, valamint kiszolgáló egységeinek bővítése
• Horgász, vadász és lovas turizmus fejlesztése
• A falusi turizmus kistérségi rendszerének kiépítése, szolgáltatásainak
emelése, az öko- és gasztroturizmus társítása
• Minőségi szálláshelyfejlesztés (szállodák, panziók)
• Marketing erősítése és tájékoztató kiadványok készítése. Információs iroda
létrehozása
II.2. Specifikus cél: Tájpotenciált megtartó, jövedelmező mezőgazdaság

kialakítása
II.2.1. Az adottságoknak megfelelő, a táj karbantartására, gazdasági
hasznosítására képes agrárszerkezet kialakítása
Tevékenységek:
• Növénytermesztés integrált agrotechnika alkalmazásával
• Állattartó telepek technológiai és higiéniai korszerűsítése
• Tájjellegű termékek előállítása, márkavédelme
• Extenzív, legeltető állattartás
• A természetes, földrajzi elemek és a birtokhatárok összehangolása,
parcellarendezés, földcsere
II.2.2. Az agrárszerkezet-váltást és a vertikum kiépülését segítő térségi

együttműködések fejlesztése
Tevékenységek:
• Termelők gazdálkodási társulásainak létrehozása, működtetése
• Feldolgozó üzemek létesítése, korszerűsítése
• Tájjellegű és minőségi agrártermékek marketingje
• Termelői értékesítési hálózat erősítése, működtetése
• Helyi termékpiac térségi együttműködésben történő fejlesztése
II.2.3. A termőhelyi adottságokhoz alkalmazkodó tájhasználat kialakítása
Tevékenységek:
• Gyenge termőhelyi adottságú szántóterületek gyepesítése, a telepítések
ápolása
• Invazív gyomok visszaszorítása
25
• Parlagon hagyott mezőgazdasági területek erdősítése, a telepítések

ápolása
• Vizes élőhelyek visszaállítása a tájrehabilitáció során kialakított vizes
élőhelyek fenntartása
• Mezővédő erdősávok, fás-cserjés sövények létesítése
• Füves mezsgyék kialakítása
Szántóterületek méret és intenzitásbeli diverzifikációja
II.2.4. A tanyás térségek gazdasági szerepének erősítése
Tevékenységek:
• Gazdasági diverzifikáció elősegítése: helyi termék előállítása, feldolgozása,
kézműipar, kisipar, szolgáltatások bővítése
• A piaci igényeknek és a tanyai gazdálkodásnak megfelelő mezőgazdasági
tevékenységek támogatása
• Tanyai-falusi turizmus elősegítése
• A települések és a tanyás terek közötti gazdasági kapcsolat erősítése.
Távmunka, szövetkezések ösztönzése
III. Prioritás: A társadalmi tőke differenciált fejlesztése
III.1. Specifikus cél: Réteg-specifikus társadalom menedzsment

III.1.1. Aktív, innovatív csoportok társadalmi, gazdasági érvényesülésének
segítése
Tevékenységek:
• Távmunka projektek elindítása (adatbank és távmunkás foglalkoztatás,
közösségi távmunkahelyek)
• Digitális település programok megvalósítása (szélessávú informatikai
hálózatok létesítése, vezetéknélküli net-elérés – wi-fi - rendszerének
kiépítése, informatikai forradalom társadalmasítása, elektronikus
ügyintézés, távdiagnosztikai projektek)
• Kis- és középvállalkozások informatikai célú fejlesztése (netes
megjelenítés, hazai és EU-s hálózatépítő tanácsadás)
• A kistérség jövendő diplomásainak letelepedését erősítő intézkedések
kidolgozása
• Képzési, felnőttképzési stratégia elkészítése, aktualizálása
III.1.2. Az aktív életre ösztönző, szociális gazdasági kezdeményezések súlyának

növelése
Tevékenységek:
• Közmunkaprogramok indítása a mentális szupervízió biztosításával
• A nem segélyalapú szociálpolitikai kezdeményezések meggyökeresítése
• A kistérségi szintű esélyegyenlőségi program elkészítése, folyamatos
frissítése
• Alternatív pedagógiai módszerekkel működő iskolai közösségek, oktatási-
nevelési kerekasztalok létrehozása
III.2. Specifikus cél: Társadalmi-területi kohézió erősítése

III.2.1. A civil szervezetek szerepének bővítése, erősítése, aktivitásuk kiaknázása
26
Tevékenységek:
• Civil stratégiák kialakítása
• Hagyományos és info-kommunikációs infrastruktúrafejlesztés és civil
házak létesítése
• A fiatal felnőtt és a középiskolás korosztálynak, illetve a roma
csoportoknak szóló közéleti és civil képzések, programok indítása
• Civil szervezeti professzió támogatása (Pl. Kábítószerügyi Egyeztető Fórum
és szerződéses kapcsolatok létrehozása, kiterjesztése)
• A közéleti demokrácia és az önkormányzatiság fejlesztésének támogatása.
III.2.2. A kistérségi együttműködések erősítése, szervezett keretek közé terelése
Tevékenységek:
• Közösségi- és kommunikációs terek humán és infrastrukturális (info-
kommunikációs és hagyományos infrastruktúra) fejlesztése, teleházak
kialakítása; kisközösségi rádiózás terjesztése
• A kistérség internetes megjelenésének fejlesztése, interaktív honlapok
kialakításnak ösztönzése
• Kistérségek, települések összefogásának segítése (látóutak, közös
pályázatok, modellprogramok megismerése az alföldi nagyrégióban és a
határon túli területeken, testvér-települési kapcsolatok dinamizálása stb.)
• Testvér települési kapcsolatok fejlesztése
Végül tekintsük át, hogy a város és térsége számára melyek a város és térség
fejlődését befolyásoló főbb tényezők:
1. Demográfiai trendek alapján a régió és egész Európa lakossága öregszik,

növekedik az idősek által támasztott szolgáltatások, ezen belül pl. a
szociális célú ellátások iránti kereslet, illetve az egy munkavállalóra jutó
eltartottak aránya. A lakosság öregedésével párhuzamosan ugyanakkor
csökken az élveszületések száma, ami pl. az iskolákban általánosságban
többlet kapacitásokat eredményez.
2. Az egészséges, tiszta környezet egyre fontosabbá válik. Az itt élők
számára értékes az életminőség. Közös feladat a fenntartható gazdasági
növekedést, a társadalmi jólétet és a környezetvédelmet kölcsönösen
biztosítani.
3. Az élőmunka igényes termelési tevékenységek területén a munkabérek
növekedésével párhuzamosan tovább csökken a régió versenyképessége
és ebből követezően munkahelyek megszűnése várható. A
munkabérköltségekből következő versenyhátrányokat csak a munkaerő
minősége, kreativitása, rugalmassága tudja ellensúlyozni, elősegítve a
piaci igényekhez alkalmazkodó termékszerkezet-váltást.
4. A KKV-k a nagyvállalatokkal összehasonlítva kisebb mértékben használják
az IKT eszközöket, miközben a termelékenységük is alacsonyabb. Ez
szükségessé teszi az IKT alkalmazások használatának további
elterjesztését a kkv-k körében.
5. A klaszteresedésnek pozitív hatásai vannak a nemzetközi tevékenységre,
exportra. A kisvállalatoknál is megfigyelhető a nemzetközi szerepvállalás,
27
de általában forgalmuk kisebb hányadát exportálják, mint a nagyok. KKV-

k leggyakoribb nemzetközi tevékenysége a beszállítói kapcsolat. A
klaszterek vegyesen mutatnak globalizációs (szupranacionális hálózatok)
és regionalizációs trendeket (a helyi erőforrások és együttműködők
erősödő szerepe). Egyre nagyobb számban kapcsolódnak be
multinacionális cégek a helyi együttműködésekbe, emellett a külső
kapcsolatok is fontosabbak lettek.
6. A gazdaságban a hálózatosodás a specializációval és a termelékenység
javítására várható törekvéssel párhuzamosan folytatódik. A gyakorlatban
ez az egyetlen megoldás a kkv-k versenyképességének javítására. A
specializáció csak egy rugalmas, megújulni képes, a technológiát nem csak
átvevő, hanem annak fejlesztésében is résztvevő ipari struktúrával, és
ennek megfelelő kormányzati, egyetemi-kutatói, fejlesztési,
infrastrukturális háttérrel indokolt.
7. Az EU-n belül a tagállamok munkaerő-piacának további megnyitásával
folytatódhat a jól képzett, szakképzett fiatalok elvándorlása az
agglomerációból. Ez rövidtávon munkaerőhiányt okozhat. Kérdés, hogy
miként sikerül őket visszacsábítani a térségbe. Ennek feltétele: megfelelő
életkörnyezet, magasabb jövedelmek és vonzó munkahelyek, fejlődő
gazdaság, kötődés erősítése érdekében helyi közösségek működése.
8. A 2008. év végén jelentkező világméretűnek is tekinthető gazdasági
válság hatásai már érezhetőek a térségben, ugyanakkor tényleges hatásai
nehezen prognosztizálhatóak. Kedvezőtlenül alakulhatnak a piaci
keresletek, amelyek további munkaerő-elbocsátásokkal járhatnak, növelve
az álláskeresők és az állami, szociális támogatásra szorulók számát. A
magyar fizetőeszköz további romlásából eredő hitelteher növekedések a
deviza-alapú kölcsönök esetében mind vállalkozói, mind egyéni és
háztartási szinten jelentősen megnövelik a törlesztésből adódó terheket.
2009. januárjában elkészült Szentes Kistérség Többcélú Társulási Megállapodása,

amely részleteiben rögzíti a Szentesi kistérség települései közötti
feladatmegosztást és kapcsolatrendszert.
28
III. Szentes város egészére vonatkozó rövid

helyzetértékelés
Városszerkezet
III.1. Gazdaság
A Központi Statisztikai Hivataltól származó adatok alapján megállapítható, hogy

míg Csongrád megye gazdasági kibocsátása az országos átlaghoz képest
stagnáló, addig a dél-alföldi értékekhez képest kiemelkedőnek mondható. Hiszen
miközben 2006-ban az egy főre eső GDP a régióban közel 1,5 millió forint volt,
addig ugyanez az érték a megyében meghaladta az 1,670 millió forintot. (Bács-
Kiskunban 1,465 millió Ft, Békésben pedig 1,5 millió forint volt az egy főre eső
GDP ugyanebben az időszakban).
A szentesi kistérség vállalkozási struktúrája a kilencvenes években átalakult. A

régi nagyvállalatok egy része kisebb gazdasági társasággá alakult, így
számarányuk alapján a kistérségre többnyire főként a kis- és középvállalkozások
a jellemzőek. Fontos ugyanakkor elöljáróban azt is megemlíteni, hogy 10
legnagyobb Csongrád megyei vállalkozásból három (a Hungerit Zrt., a Legrand
Zrt. valamint az Árpád-cégcsoport) a városban működik.
A szomszédos Csongráddal alkotott várospárként, a Szeged-Békéscsaba-
Szolnok-Kecskemét gyűrű mértani középpontjában való elhelyezkedése miatt
regionális feladatokat is el kell, hogy lásson a város. A foglalkoztatási és egyben
gazdasági stabilitás egyik oka, hogy a régi vállalatok többsége sikeresen újra
szervezte magát, illetve a privatizáció során nem piacot adtak el, hanem szakmai
befektetővel társulva termeléskorszerűsítést valósítottak meg, (ma Hungerit ZRt.
és Legrand Zrt). Az erős, szakmai alapon szerveződő társaságok, mint például a
Szentesi Árpád Agrár Rt, vagy a Pankotai Agrár Rt. tovább tudtak fejlődni, s ma
a szentesi agrárgazdaság meghatározó szereplői, a térségi kis és
középgazdaságok elemi integrátorai. A nagyobb cégek mellett kialakult egy
második vállalkozói kör, akik beszállítókká és szolgáltatókká váltak. Itt a
gazdasági szereplők az eredményeket visszaforgatták a termelésbe, hitelképesek
maradtak, s ezáltal a versenykihívásokkal is lépést tudtak tartani.
A következőkben vizsgáljuk meg a megye, a kistérségek valamint Szentes város

kis- és középvállalkozásainak helyzetét.
III.1.1. Vállalkozások helyzete
A gazdasági környezet elemzése kapcsán elsőként a vállalkozások helyzetével

ismerkedünk meg.
29
4. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma Csongrád megye kistérségeiben

2006 (db)
Regisztrált vállalkozások száma
ipar,
Kistérség mezőgazdaság szolgáltatás ebből:
építőipar összesen ezer lakosra
társas
Ágban
Csongrádi 197 358 1 463 2 018 542 83
Hódmezővásárhelyi 352 1 066 4 344 5 762 1 581 99
Kisteleki 307 249 852 1 408 320 74
Makói 480 443 2 533 3 456 815 71
Mórahalmi 404 245 1 082 1 731 393 66
Szegedi 1 046 3 406 22 555 27 007 10 150 133
Szentesi 389 464 2 987 3 840 1 063 88
Összesen 3 175 6 231 35 816 45 222 14 864 107
Forrás KSH
Fenti táblázatból jól látható, hogy a szegedi és a hódmezővásárhelyi után a

szentesi kistérségben működik a legtöbb regisztrált vállalkozás. Az ezer lakosra
vetített mutató tekintetében a kistérség ugyancsak a harmadik helyen áll a
megyében. A kistérségben működő vállalkozások 27,7%-a társas vállalkozás,
miközben a megyei átlag 32,86%. Érdemes megvizsgálnunk az ágazati
arányokat is az összes regisztrált vállalkozás tekintetében. Ekkor azt
tapasztaljuk, hogy a kistérségi arányok – mezőgazdasági vállalkozás 10,13%;
ipari, építőipari 12,1%; szolgáltatási 77,8% – elsősorban az agrár ágazat
tekintetében eltérnek a megyei arányoktól (mezőgazdaság: 7%, ipar, építőipar:
13,8%, szolgáltatás 79,2%).
A következő lépésként vizsgáljuk meg - az alábbi táblázat segítségével - a
regisztrált, valamint a működő vállalkozások számának alakulását hosszabb
időtávon belül Csongrád megyében valamint a szentesi kistérségben.
2. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Csongrád

megyében (1999-2005)
50 000
45 000
40 000
35 000
30 000 Regisztrált vállalkozások száma

(db)
25 000
Működő vállalkozások száma
20 000 (db)
15 000
10 000
5 000
0
1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005.
év év év év év év év
Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram
30
Jól látható az ábrából, hogy 1999 és 2005 között mind a regisztrált, mind pedig a
működő vállalkozások számában komoly bővülés volt tapasztalható a megyében
(A T-Star 1997-re és 1998-ra nem közöl adatokat a működő vállalkozásokat
illetően, ezért az összevetés erre a két évre nem lehetséges). Míg 1999-ben
42.492 regisztrált és 24.533 működő vállalkozásról számolhatunk be a
megyében, addig 2005-ben már 46.815 illetve 29.005 volt ez a szám. A bővülés
az első adatsornál közel 10%-os, míg a második esetében már 15,5%-os
növekedésről számolhatunk be. Az előbbi mutató esetében érdekes, hogy egy
2006-os visszaesést követően (45.222 darab) 2007-ben radikális bővülés
következett be, hiszen ekkor már 52.932 darab vállalkozást regisztráltak a
megyében.
Láthatjuk, hogy 1997 és 2005 között mind megyei, mind kistérségi szinten
összességében bővült a regisztrált illetve a működő vállalkozások száma, és a
két térkategóriában igen hasonló dinamikát mutató folyamatok zajlottak le. Jól
észrevehető, hogy a bővülés üteme mind a megyében, mind pedig a
kistérségben 2002-ben törik meg.
A szentesi kistérségben 1999-ben 3577 db regisztrált vállalkozás volt, melyek
közül 2102 db, vagyis mintegy 59 százalék volt működő. A kistérségben a
vállalkozások számát illetően a 2005-ös esztendő tekinthető a csúcspontnak,
hiszen ekkor regisztrált- 4044 db, működő vállalkozás pedig 2501 db (a
regisztrált vállalkozások közel 62 százaléka) volt itt.
3. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása a szentesi

kistérségben (1999-2005)
4,500
4,000
3,500
3,000
2,500 (db)
2,000 Működő vállalkozások száma
(db)
1,500
1,000
500
0
1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005.
Tekintsük át ugyanezen adatok alakulását, egy hasonló táblázat segítségével,

immár települési szinten.
31
5. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma (Csongrád megye, városok), 2006

ipar,
Város mezőgazdaság szolgáltatás
építőipar ebből: ezer
összesen
társas lakosra
ágban
Szeged 620 2.749 20.304 23.673 9.161 144

Hódmezővásárhely 256 842 3.859 4.957 1.391 104
Csongrád 105 298 1.269 1.672 465 93
Kistelek 84 112 431 627 130 85
Makó 228 300 1.752 2.280 563 91
Mindszent 49 177 296 522 126 73
Mórahalom 90 69 320 479 112 81
Sándorfalva 56 162 462 680 177 84
Szentes 266 377 2.476 3.119 906 105
Összesen 1.754 5.086 31.169 38.009 13.031 121
Forrás: KSH
A táblázatból egyértelműen kiderül, hogy 2006-ban Szentesen a regisztrált

vállalkozások ágazati megoszlása bizonyos mértékben eltér a kistérségben
korábban bemutatott értékektől.
A fenti számadatokból a következő arányok mutathatók ki (zárójelben a
korábban bemutatott kistérségi adatok): mezőgazdasági 8,5 százalék (10,13%),
ipar- építőipar 12,1 százalék (12,1%), szolgáltatás 79,3 százalék (77,8%). A
számokból kiderül, hogy a kistérségi központban némiképp visszaszorul a
mezőgazdasági tevékenység és a szolgáltató szektor markánsabban jelenik meg.
Ha a települési adatokat vetjük össze, az tapasztalható, hogy Szentes az összes
regisztrált vállalkozás számát tekintve a megye központ és Hódmezővásárhely
mögött a harmadik a megyei rangsorban, ugyanakkor ha az ezer főre eső
vállalkozások számát vizsgáljuk, már egy hellyel előre lép a képzeletbeli
ranglistán.
Nézzük most meg, hogyan alakul az összes regisztrált vállalkozás valamint ezen
belül a társas vállalkozások aránya. Azt látjuk, hogy míg a megyei átlag e mutató
tekintetében 34,2%, addig Szentesen a regisztrált vállalkozásoknak csupán 29
%-a tartozik a társas vállalkozások körébe. Szentesen egyébként a megye
regisztrált vállalkozásainak mintegy 8,2 százaléka működik.
Tekintsük a következő ábrán meg, hogy hosszabb időtávban hogyan alakult a

településen a regisztrált és működő vállalkozások száma.
32
4. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Szentesen

(1999-2005)
3,500
3,000
2,500
2,000 (db)
1,500 Működő vállalkozások száma

(db)
1,000
500
0
1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005.
Látható, hogy a regisztrált vállalkozásokat illetően egy erőteljes bővülést

követően 2002-től lassul a növekedés, bár ez 2005-ig töretlen (3293 db
vállalkozás). 2006-tól azután kis csökkenés figyelhető meg (3119 db regisztrált
vállalkozás), majd 2007-től ismét bővülés tapasztalható. Ekkor már a városban
3614 darab vállalkozást regisztrálnak.
Látható ugyanakkor, hogy az ugyanilyen bővülő tendenciát követően (2004-ben
2021 db) 2005-től a működő vállalkozások száma kis mértékben ugyan, de
csökkenést mutat. 2005-ben a településen 2015 db vállalkozás tartozott ebbe a
kategóriába.
Most vizsgáljuk meg, hogy hogyan alakul a településen a működő vállalkozások

száma nemzetgazdasági áganként.
5. ábra: Működő vállalkozások számának alakulása Szentesen nemzetgazdasági

áganként (1999-2005)
600
500 1999. év
2000. év
400
2001. év
300 2002. év
2003. év
200
2004. év
100 2005. év
Az ábrából látható, hogy a kereskedelem, javítás valamint az ingatlanügyletek,

gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágakban kiemelkedő számú vállalkozás
működik a városban, ám míg az előbbi esetében komoly csökkenés tapasztalható
(1999-ben 498 db, 2005-ben 473 db, mintegy 5 százalékos csökkenés), addig
utóbbinál jól látható a bővülés (1999-ben 351 db, 2005-ben 472 db, mintegy 35
33
százalékos bővülés), noha a tendencia 2005-re itt is megtörik, és komoly

csökkenés következik be (2006-ban 437 db cég, 2007-ben 380 db cég). A
kereskedelem, javítás ágazatban a negatív tendencia 2006-ban és 2007-ben is
folytatódott, hiszen ekkor már csak 452 illetve 439 darab cég működött ebben a
szektorban.
Jelentős bővülés figyelhető meg a közösségi szolgáltatások terén, ahol a működő
vállalkozások száma az 1999-ben mért 99 darabról 2005-re 151 darabra bővült
(a növekedés tehát 52 százalékos), valamint az építőipar területén ahol a
vizsgált időszakban 97 darabról 171 darabra emelkedett a működő vállalkozások
száma. Utóbbi esetében ugyanakkor jelentős, bár a korábbiakhoz nem
hasonlítható mértékű visszaesés volt tapasztalható (2006-ban 163 db
vállalkozás, 2007-ben 160 db vállalkozás).
Összességében megállapítható, hogy a regisztrált- és működő vállalkozások

számában a kistérségben tapasztalható tendencia a térségi központban is tetten
érhető. Ennek megfelelően a vizsgált időszak végén, 2003-2005-ben mind
kistérségi mind pedig városi szinten a vállalkozások számának közel
stagnálásáról beszélhetünk. A lezajló folyamatok párhuzamossága különösen
szembeötlő, ha a 2005-2006-os időszakban a regisztrált illetve működő
vállalkozások számában végbemenő folyamatot vizsgáljuk. Míg ugyanis 2005-
ben a kistérségben 4044 darab, Szentesen pedig 3292 darab regisztrált
vállalkozásról beszélhetünk, addig egy évvel később a KSH adatbázisa szerint ez
az érték 3840 darab illetve 3119 darab. Miközben tehát kistérségi szinten a
csökkenés közel 10 százalékos, addig Szentesen csupán ennek fele, valamivel
több mint 5 százalék. Ennek egyik oka, hogy a térségben relatíve magas a
közfoglalkoztatotti réteg, melyeknél szabályozási okok miatt az alapmunkakörön
túli túlmunkát kényszervállalkozás keretében látták el. A szabályozás
megváltoztatása miatt ezek a kényszervállalkozások megszűntek és a
tevékenységeket munkaviszonyban látják el.
Ez egyrészt a makrogazdasági környezetben tapasztalható kedvezőtlen

folyamatok (magas vállalkozói terhek, nyersanyagárak emelkedése, növekvő
bérkiáramlás) miatt alakulhatott így, de Románia 2004-es Európai Uniós
csatlakozása is a regionális verseny erősödésével járhatott. Láthattuk továbbá
azt is, hogy az összes regisztrált vállalkozáson belül a társas vállalkozások
aránya Szentesen elmarad a megyei átlagtól, hiszen míg a megyei átlag e
mutató tekintetében 34,2%, addig Szentesen a regisztrált vállalkozásoknak
csupán 29 %-a tartozik a társas vállalkozások körébe.
E negatív képet árnyalja ugyanakkor a Szentesen a működő vállalkozások száma
kapcsán bizonyos ágazatok esetében bemutatott tendencia, vagyis a vizsgált
időszakban tapasztalt kiemelkedően dinamikus bővülés.
III.1.2. Mezőgazdaság
A térség agrárjellegét bizonyítja, hogy a mezőgazdasági termeléssel foglalkozók
95,00 %-a őstermelő (a falugazdászi jelentés szerint 2008-ban 1492 darab
őstermelői igazolvány mellé további 322 darabot váltottak ki. A jelzett számok a
kiállított igazolványok számát tükrözik, viszont a közös igazolványok kiadása
miatt az érintett személyek száma cca. 15 %-kal nagyobb.) Térségünkben nem
csak az őstermelők nagy száma a jellemző, hanem a mezőgazdasági
vállalkozások túlsúlya is. A mezőgazdasági vállalkozások 98,6 %-a egyéni
termelő, 1,7 %-a társas vállalkozás. Ezek meghatározó része a térségben jól
34
működő állami gazdaságokból és termelőszövetkezetekből alakultak át, ez

különösen Szentes viszonylatában magas. Minden településünkön működik
átalakult gazdasági szervezet. Az önszerveződés jelenlegi formái szinte minden
településünkön megjelentek gazdakörök, vagy szakmai egyesületek keretében.
Az önszerveződés jelenlegi formái szinte minden településünkön megjelentek,
illetve fennmaradtak szövetkezetek, vagy szakmai egyesületek keretében.
A mezőgazdaság meghatározó létét az is bizonyítja, hogy az összes földterület
közel 85%-án mezőgazdasági termelés folyik. A mezőgazdasági területek nagy
hányada (81%) szántó, 17 % gyep, ami a hagyományos extenzív
(juhtenyésztés) állattartás alapját képezi. A szántó művelési ág nemcsak a
szántóföldi növénytermesztést foglalja magában, hanem a szabadföldi kertészeti
termelést is. A szántóföldi növénytermesztés jellegzetes növényei a gabonafélék
és a takarmánynövények, amelyre a mezőgazdasági feldolgozó iparág települt.
Tekintsük át, hogyan alakult Szentesen az egyes kultúrák termőterülete:
6. táblázat: Mezőgazdasági kultúrák termőterülete Szentesen

MEGOSZLÁSI % /terület
KULTÚRA TERMŐTERÜLET /ha/
alapján/
búza 9572 41,04%
kukorica 7389 31,68%
napraforgó 2024 8,68%
repce 1220 5,23%
zöldségfélék 414 1,77%
őszi árpa 395 1,69%
szója 389 1,67%
egyéb 358 1,53%
silókukorica 340 1,46%
csemegekukorica 290 1,24%
triticale 250 1,07%
zab 230 0,99%
tavaszi árpa 220 0,94%
durumbúza 73 0,31%
cukorrépa 70 0,30%
vetőmagkukorica 60 0,26%
borsó 30 0,13%
ÖSSZESEN: 23324 100,00%
Forrás: Gazdajegyzői jelentés (2007-2008)
A táblázatban szereplők közül meghatározó szántóföldi növénykultúrának

minősíthető az őszi árpa, a búza, a tavaszi árpa, a zab és a napraforgó, valamint
a kukorica és a szója.
Szentes és térsége mégis a zöldségtermesztéséről a legismertebb. Kezdete a
XVI. századig vezethető vissza, de a mai értelemben vett zöldségtermesztés a
bolgárok megjelenésétől számítható. 1875-ben indult el az a fejlődés, amely ezt
a termőtájat országos jelentőségű zöldségtermesztő tájjá alkotta át.
A Dél-Alföld jellegzetesen száraz, aszályos nyarait kompenzálva nagy területeken

megoldott a szántóföldi kultúrák öntözése. Különösen a szentesi határban
érhetők el nagyon jó termésátlagok, ennek ellenére térségünket a szentesi
paprika és a termálenergiával fűtött fóliás növénytermesztés tette országos
hírűvé. A fóliás növénytermesztés mellett a viszonylag magas jövedelmezőség és
az alacsony termőterület szólt, így a kistermelők számára igen kedvező volt.
Sajnálatos módon ez a mezőgazdasági ág is – mint az ország egész
agrárkultúrája – veszélyben van, aminek oka az Európai Unióban is érvényesülő
túltermelés, a szoros piaci verseny, a magas termelési, tartási és
35
minőségbiztosítási követelmények, a fejlesztéshez, olykor az életben maradáshoz

szükséges tőke hiánya. Napjainkban már csak a fűtött fóliák hoznak kiszámítható
hasznot, de hosszú távon – a várható uniós szakmai és jogi szabályozások miatt
– a tulajdonosok többsége nem lesz képes lépést tartani a szoros mezőgazdasági
versenyben. A várakozások miatt az eddig kincset érő fűtött fóliák értéke
folyamatosan csökken, s a beruházási hitelt felvett termelők anyagi gondokkal
küzdenek. A korábban bevétel-kiegészítésért termelő gazdák ma az éves
forgótőkéjüket sem tudják kigazdálkodni. Az egyetlen lehetőségük a termelői
szövetkezést képviselő DÉL-KERTÉSZ, illetve hasonló integráló szervezethez való
csatlakozás maradt.
A különböző mezőgazdasági vállalkozók, társaságok, őstermelők gazdálkodási

minősége nagyon eltérő. A nagyobb mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek (volt
tsz-ek, állami gazdaságok) már megteremtették a minőségi termékek
előállításának feltételeit (rendelkeznek a különböző minőségbiztosítási
rendszerekkel), több szervezet exportál.
A kistermelőknél a minőségi termelés elérésének útja kizárólag a korszerű
termelési ismeretek, a szaktudás megszerzésén, az új technológiák bevezetésén
és alkalmazásán alapul. Fontos, hogy minél több olyan családi gazdaság jöjjön
létre a térségben, amely magas színvonalon, és jövedelmezően termel.
A 2005-ben létrehozott DABIC Kht. Dél-Alföldi Agrárinnovációs és
Minőségvizsgáló Központ e probléma megoldásában kíván közreműködni.
Minden meghatározó állattenyésztési ágazat megtalálható Szentesen:

szarvasmarha (hús-és tej), juh a hízósertés és baromfi (tyúk, pulyka, kacsa,
liba).
A 90-es évek elejére jellemző drasztikus állatlétszám-csökkenés a térséget nem
érintette olyan mértékben, mint a megyét, viszont napjainkra –első sorban az
abraktakarmányra alapozott ágazatoknál- mutatkozik a termelési potenciál
csökkenés. Az állatállomány csökkenése az értékesítési gondok miatt
mindenképp a minőségi termelést helyezi előtérbe. A kistermelőkre és nagyobb
mezőgazdasági egyéni gazdálkodókra is jellemző a vegyes gazdálkodás
megteremtése (több lábon állás). A gazdálkodók egyaránt foglalkoznak
növénytermesztéssel (a termelő üzemi méretektől függően), szántóföldi
növénytermesztéssel, szabadföldi kertészeti kultúrával, fóliás intenzív vagy
félintenzív termeléssel és állattenyésztéssel. Térségünkben leginkább a
sertéstenyésztés és a baromfitenyésztés tudta a piaci ingadozásokat átvészelni.
A szarvasmarha tenyészetek száma a 2007-2008-as időszakra vonatkozó
gazdajegyzői jelentés szerint 415, amelybe a saját szükségletet kielégítő 1-3
anyatehénnel rendelkezők, és az árutermelő telepek is beletartoznak. A
juhtenyésztésben az adottságokat kihasználva – elsősorban a városhoz
kapcsolódó 6000 hektárt meghaladó legelőterületet, másrészt a hasznosítási
lehetőséget – az anyaállomány létszáma 5000 - 6000 között mozog, amely 114
tenyészet részét képezi. A sertés-, és baromfitartásban a mindenkori felvásárlási
árak és értékesítési lehetőségek a meghatározó tényezők. Szentesen 842
tenyészetben folyik sertéstenyésztés és 45 tenyészetben vízi szárnyas
tenyésztés.
A térség gyümölcstermesztésére jellemző, hogy az összes termőterület nagysága

az elmúlt időszakban számottevően nem változott, mivel az új telepítések aránya
közel megegyező a kipusztult és felszámolt ültetvények arányával.
36
A vegyes gazdálkodás a családok önellátó termelésére, a tanyasi gazdálkodás

hagyományaira vezethető vissza. A családok, háztartások önellátó
berendezkedése ma is érzékelhető nem csupán a községek, hanem a városlakók
körében is, magunkban hordozva a múlt század mezővárosi jellegét. Meg kell
említeni, hogy Nagytőke és Eperjes községek területén értékes gyepterületek és
ősgyep található, ezeken a településeken a talaj kedvezőtlen összetétele az
intenzív gazdálkodás hiányát eredményezte. Mivel itt hatékony és rentábilis
növénytermesztés nem valósítható meg, megfelelő szakmai konzultációk után
erdősítés vagy halastavak kialakítása elképzelhető.
A haltenyésztés térségünk számos területén megtalálható melyet, a halastavak

művelési ág címszó alatt értékeltünk. Jelentősége Szentes és Derekegyház
viszonylatában kiemelkedő. A vadgazdálkodás több településünkön is
számottevő, hiszen a természetes vízfolyások körül számottevő apróvad
található. Nagytőke kivételével minden településen működik vadásztársaság.
A térségben megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítése főleg külföldön
történik. Ez alól kivételt képez pl. az Árpád-Agrár Zrt. tulajdonában működő
Szentesi Nagybani Piac Kft., aki exportjoggal rendelkezik. Az exporttevékenység
az intenzív kertészeti termékek körére terjednek ki, mint friss fogyasztású
élelmiszerek, melyek ütemezett szállításig az exportáló cég hűtőtárolóiban
kerülnek elhelyezésre. A térség hűtőtároló-kapacitása kielégítő, többsége
korszerű légkeveréses technológiával felszerelt. Éves kihasználtságuk a
csúcsidőszakok kivételével megfelelő. A hűtőrendszerek - már az integrált
termelés kereteibe bevont - termelők piaci értékesítési gondjait kezeli, enyhítve
kiszolgáltatottságukat. A lakossági fórumok résztvevőinek megállapítása alapján
“jól szervezett kereskedők és szervezetlen termelők” között történik az árucsere.
Az Árpád-Agrár Zrt.-vel szerződéses kapcsolatban álló termelők piaci

lehetőségeinek bővítése és EU-támogatások megszerzése céljából kezdte meg
működését a helyi TÉSZ, a régen KZR néven működő telep helyén, ahol korszerű
osztályozó és csomagológépek kerültek beállításra. A csúcsidőszakokban a nap
24 órájában, váltott műszakban dolgoznak a termelők által behozott zöldségek
exportra való felkészítése érdekében. A szerződéses felvásárlás feltételei az
állattenyésztés szektorában - mind a sertésfelvásárlás, mind a baromfi-
felvásárlás területén - is számottevő. A sertésfelvásárló telepek minden
településen jelen vannak, de az átvételt lebonyolító cégek a térség határain kívül
helyezkednek el (Pankotai Agrár Rt.). A tejfelvásárlás területére ugyanez
jellemző.
A baromfitenyésztés – a Hungerit Rt. által - szintén integrációban működik. A
német-magyar érdekeltségű vállalat baromfi-feldolgozással és értékesítéssel
foglalkozik. Exportértékesítésük, mely forgalmuk közel felét teszi ki, főként az
Európai Unióba, Kelet-Európába és a Távol-Keletre irányul, ami 30 országban
200 kereskedelmi partnert jelent. Sikerült megjelennie a Magyarországon
működő multinacionális cégek piacain is.
Megállapíthatjuk, hogy térségünkben az egyes növényi kultúrák termelése és a
baromfitenyésztés jól szervezett termékpálya-kapcsolatokra épül. Létrejött a
termelők közös piacra jutását, a termékek osztályozását és csomagolását
biztosító termelő és értékesítő szövetkezet.
37
III.1.3. Ipar
A kistérségben a külföldi tőke részaránya alacsony. Szentesen a Legrand Rt.-nél

francia., a Hungerit Rt.-nél 10 százaléknál is alacsonyabb arányban német, a
Ganz Acélszerkezet Gyártó Kft.-nél angol érdekeltség van jelen, a Hidroferr Plusz
Kft. 100 százalékos osztrák tulajdonban van A működő tőke beáramlásának
nagysága az országos értéktől elmarad, amely a megközelítés nehézségével, a
terület elzártságával magyarázható. A fentiek mellett a teljes egészében magyar
tulajdonú zalaegerszegi központú Svéd Ablak 2002 Kft., illetve a METALCOM Kft,
valamint a német-magyar tulajdonú HK-CERAM emelhető még ki, mint
jelentősebb foglalkoztató.
Az Európai Unió elvárásainak megfelelően, s az Árpád-Agrár Zrt. irányításával
térségünkben is megalakult a TÉSZ (Dél-Alföldi Zöldség-Gyümölcs Termelő és
Értékesítő Szövetkezet), mely több mint 600 – köztük zöldség- és
gyümölcstermesztő - tagot számlál. A korábban működő zöldségtermesztési
rendszer funkcióit átvéve egységes rendszerbe integrálja a termelőket,
lehetőséget teremtve az uniós fejlesztési források közös elérésére. A telepen
korszerű osztályozó- és csomagológépek működnek, s a termékeket az Árpád-
Agrár Zrt. minőségi paraméterei alapján osztályozzák, csomagolják, exportálják.
Az Ipari Park négy ütemből áll, melynek első ütemében laktanyaterület
rehabilitációja – ennek keretében vállalkozói inkubátorház - valósult meg,
második és harmadik ütemében zöldmezős infrastruktúra került kiépítésre,
ahová a térségnek további befektetőkre van szüksége. A fejlesztés negyedik
ütemében a már korábban megtelepedett nagyvállalatok találhatók.
Az 1998-ban létrejött Ipari Park Budapesttől 150 km-re, az M5-ös autópályától

(Kiskunfélegyháza) 35 km-re, a szerbiai és a román határátkelőktől 70-70 km-re
fekszik. Az ipari park közvetlen a 45-ös főút mellett helyezkedik el, a város
központi vasútállomásától 1 km távolságra.
A Szentesi Ipari Park hasznosítható területe 120 hektár. A terület környezeti

állapota jó, zaj-, lég-, talaj-, víz-, radioaktív szennyezettség nincs. Az ipari
parkban teljes közmű infrastruktúra (elektromos energia, ivóvíz, szennyvíz-
elvezetés, közút, vasúti iparvágány, földgáz, telekommunikáció) a betelepülők
rendelkezésére áll.
6. ábra: Az ipari park elhelyezkedése Szentesen
38
Az ipari park betelepült vállalkozásai a következők: Árpád Agrár Zrt.

(mezőgazdaság, élelmiszeripar), Hungerit Rt. (élelmiszeripar), Legrand Rt.
(könnyűipar), GANZ-Szentes Acélszerkezeteket Gyártó Kft. (acélipar,
gépgyártás), FÉMTECHNIKA Vasipari Kft. (acélipar), Svéd Ablak 2002 Kft.
(építőipar), METALCOM-R Kft. (acélipar, telekommunikáció), Gáz és Üzemanyag
Ker Kft. (logisztika, szállítmányozás), TRAKTORBOLT Kft. (gépgyártás), JUSZTIN
és FIA Kft. (fém- acélipar).
Az ipari park gazdaságban betöltött szerepét jelzi, hogy a szentesi ipari
vállalkozások mintegy 90 százaléka itt működik. Az itt működő vállalkozások
foglalkoztatotti létszáma közel 2.900 fő, és mintegy 13 milliárd forint beruházást
hajtottak végre a területen. A cégek export aránya igen magas, mintegy 42
százalék. Ki kell emelnünk, hogy az ipari parkban tevékenykedő vállalkozások
92,6 százaléka tartozik a kis- és középvállalkozások körébe, és mintegy 7,5
százalék minősül nagyvállalkozásnak. A KKV-k körén belül a megoszlás: 28%
mikrovállalkozás, 56% kisvállalkozás és 16 százalék pedig középvállalkozás.
A Szentesi Ipari Park széles körű szolgáltatást nyújt a betelepült cégek számára,
így a szakemberek többek között segítséget nyújtanak általános jogértelmezési
kérdésekben, vállalják adózási ügyek, beruházási ötletek menedzselését,
szabályzatok ismertetését és értelmezését, szakhatósági ügyek gyorsításának
támogatását. Vállalják továbbá pályázati kiírások figyelését, azok értelmezését,
kooperációt a pályázati témákban, részvételt azok elkészítésében, továbbá a
kereskedelemfejlesztési, ill. gazdaság fejlesztési projektek elkészítésében az ITD
Hungary bevonásával. Biztosított továbbá a karbantartási és logisztikai
szolgáltatások széles köre, valamint banki szolgáltatások is.
Az Ipari Park fejlesztéséhez 2008-ban a városi önkormányzat 182 millió forintot

nyert a DAOP 1.1.1 A pályázati kiíráson, így lehetővé válik az infrastruktúra
további fejlesztése. Várhatóan 2010-ig korszerűsítik és bővítik az úthálózatot,
valamint kiépítik a telekhatárokig a víz-, szennyvíz- és csapadékvíz-vezetékeket.
A beruházáshoz szükséges további forrást az önkormányzat biztosítja. Az ipari
park északi részén ezer-háromezer négyzetméteres parcellákat alakítanak ki a
kisebb helyi cégeknek. A "vállalkozói faluba" elsősorban azokat a szentesi
termelő és szolgáltató cégeket várják, amelyek telephelyüket kinőtték, vagy
lakóövezetben folytatják tevékenységüket.
A kutatás-fejlesztés területén elsősorban az agrár innováció bír kiemelt

jelentőséggel a településen. A DABIC Kht. Dél-Alföldi Agrárinnovációs és
Minőségvizsgáló Központ 1997-ben alakult. Jelenleg a társaság törzstőkéjét 20
társaság jegyzi. A Kht-ban önkormányzatok, területfejlesztési tanács,
kutatóintézet, kamarák és integrátor gazdasági társaságok képviseltetik
magukat. Tagja a Dél-alföldi Regionális Ügynökségnek. Technológiai és
Agrárinnovációs Központ, melyben Genomikai és Minőségvizsgáló Divíziók
működnek. A cég fő feladatai: genomikai kutatásokban való közreműködés,
élelmiszerbiztonsági monitoring, akkreditált laboratóriumi vizsgálatok végzése,
oktatás, szaktanácsadás, fajtatesztelések, bemutatók tartása.
39
III.1.4. Kereskedelem, szolgáltatások
Az alábbi táblázatok és diagramok a kereskedelmi szektorra vonatkozóan

nyújtanak kistérségi és települési szintű adatokat, jellemzően az 1998 és 2006
közötti időszakra vonatkozóan.
7. táblázat: Kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek Csongrád megye

kistérségeiben (2006)
Kiskereskedelmi Ebből: Vendéglátó-

Kiskereskedelmi Vendéglátó-
Kistérség üzlet tízezer Gyógyszertár étterem, hely tízezer
üzlet összesen hely
lakosra cukrászda lakosra
Csongrádi 333 138 6 129 71 53

Hódmező-
1.106 189 12 379 223 65
vásárhelyi
Kisteleki 264 139 6 79 51 42
Makói 729 149 12 253 126 52
Mórahalmi 289 110 8 81 50 31
Szegedi 3.679 181 41 1.065 730 52
Szentesi 660 152 8 202 115 46
Összesen 7.060 167 93 2.188 1.366 52
Forrás KSH
A fenti táblázatból láthatjuk, hogy Csongrád megyében a szentesi kistérségben

működik a negyedik legkevesebb kiskereskedelmi üzlet (az összes 9,3
százaléka). A kistérségben összesen 12 darab gyógyszertár működik, ami a
megyében működő patikák valamivel több, mint 12 százaléka. A kistérségben a
tízezer lakosra jutó vendéglátóhelyek száma az ötödik legalacsonyabb a
megyében (46 darab, a megyei átlag 52 darab).
A következő két diagram a kereskedelmi- és vendéglátó ipari egységek

számának alakulását mutatja hosszabb időtávban kistérségi valamint városi
szinten.
Láthatjuk az alábbi ábra alapján, hogy 2000-ben és 2004-ben működött a

legtöbb kiskereskedelmi üzlet a kistérségben, majd 2005-től jelentős csökkenés
volt tapasztalható.
40
7. ábra: Kereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek, valamint ruházati üzletek

száma a szentesi kistérségben (1998-2006)
800
700
Kiskereskedelmi üzletek
600 száma (humán gyógyszertárak
nélkül) (db)
500
Élelmiszerüzletek és áruházak
400 száma (db)
300
Ruházati szaküzletek száma
200 (db)
100
0
1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.
év év év év év év év év év
Az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma az 1998-as 177 darabos kiinduló

értéket követően 2000-re elérte a 181 darabos csúcsot, hogy azután 2006-ra az
ilyen jellegű kereskedelmi egységek száma visszaessen 158 darabra.
Az 1998-2006-os időtávban vizsgálva a kiskereskedelmi üzletek száma
lényegében stagnál, hiszen míg 1998-ban 661 működött a kistérségben, addig
2006-ban 660 darab szerepel a KSH adatbázisában. A ruházati szaküzletek
száma ugyanebben az időtávban 71 darabról 64 darabra csökkent.
8. ábra: Kiskereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek, valamint ruházati

üzletek száma Szentesen (1998-2006)
600
500
Kiskereskedelmi üzletek
száma (humán gyógyszertárak
400 nélkül) (db)
Élelmiszerüzletek és áruházak
300 száma (db)
200 Ruházati szaküzletek száma

(db)
100
0
1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.
Láthatjuk, hogy az élelmiszer jellegű üzletek száma hasonlóan a ruházati

üzletekéhez a vizsgált időtávban és különösen 2002-t követően fokozatosan
csökken. A városban 1998-ban 504 darab kiskereskedelmi üzlet, 125 darab
élelmiszerüzlet és 59 darab ruházati üzlet működött. 2006-ban ezek az értékek
513 darab, 104 illetve 56 darab.
41
Az önkormányzat által szolgáltatott adatok alapján tudjuk, hogy 2007-ben a

ruházati üzletek száma kismértékben emelkedett (57 darabra), és nagyobb
mértékben ugyanez a tendencia érvényesült a 2007-es évben az élelmiszer
jellegű üzleteknél (155 darab). Összességében a kiskereskedelmi üzletek száma
2007-ben a KSH adatai alapján 502-re csökkent.
9. ábra: Vendéglátóhelyek számának alakulása a szentesi kistérségben és

Szentesen (1998-2006)
250
200
150 Vendéglátóhelyek száma

Szentesen (db)
Vendéglátóhelyek száma a
100 szentesi kistérségben (db)
50
0
1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.
A két előző ábrából jól kivehető a kistérségi és városi szinten egységes

tendencia, mely szerint mind a ruházati-, mind pedig az élelmiszer jellegű
üzletek száma csökkent.
A harmadik ábrán ugyanakkor jól látható az is, hogy a vendéglátóhelyek száma
1998 után kisebb visszaesésekkel bár, de folyamatosan növekszik, és ez a
folyamat a kistérségre és annak központjára egyaránt igaz. Míg 1998-ban
Szentesen 132 darab vendéglátóhely működött, addig 2006-ban már 139 darab
volt ez a szám. Még szembe ötlőbb a növekedés kistérségi szinten, hiszen a
vizsgált időszak elején itt összesen 179 darab ilyen jellegű egység működött, míg
2006-ban már 202. Utóbbi esetben a bővülés mértéke meghaladja a 10
százalékot. A KSH adatai alapján 2007-ben a városban működő
vendéglátóhelyek számának csökkenése folytatódott, hiszen ekkor már csupán
137 darab ilyen egység volt a városban.
A város legfontosabb vendéglátóhelyei a teljesség igénye nélkül az Aranykalász

Panzió és Étterem, a Főnix Étterem és Söröző, a Liget Étterem, a Nádas Csárda,
a Páterház Étterem, a Szindbád Étterem és Kávéház, a Buffalo Saloon, a
Panoráma Sörház és Kávézó, a Taverna Pizzéria és a Venezia Pizzéria, a Chicago
Étterem, a Galéria Kávéház, a Séf Kft. és a Belvárosi Étterem. Szentesen
természetesen cukrászdákban sincs hiány, hiszen itt működik többek között a
Füsti cukrászdák és a SZIN-es Cukrászda is.
A korábban bemutatott mezőgazdasági integráció mellé mára komplex fogyasztói

igényeket kielégítő kiskereskedelmi tevékenység társult főként az
autóértékesítés (Opel, Skoda, Peugeot, Hyundai, Suzuki), az élelmiszer- (Penny
42
Market, HUNOR Coop Zrt (ÁFÉSZ)-bolthálózat, CBA-hálózat, TESCO, Lidl, Aldi

stb.) és a bankhálózat területén.
A pénzügyi szervezetek a kistérségben főként Szentesre koncentrálódtak,
jelenleg az OTP Bank Rt., a Kereskedelmi Bank Rt., a Postabank Rt., az ERSTE
Bank Hungary Rt., a Raiffeisen Bank Rt., a CIB Bank, UniCredit Bank fiókjai
találhatók meg Szentesen. Térségi szinten a Szegvár és Vidéke
Takarékszövetkezet, valamint az Árpád Agrár Zrt. székhelyén működő Szentesi
Hitelszövetkezet van jelen. Biztosítók: ÁB Aegon Biztosító Rt., Providencia,
Generali, ING Biztosító Rt., Hungária Biztosító Rt., UniCredit Bank.
III.1.5. Turisztika, látványosságok
A turisztikai mutatókat vizsgálva célszerű először a megyei adatokat szemügyre

venni. Ezeken belül is célszerű áttekinteni, hogyan alakult a megyében eltöltött
vendégéjszakák száma, illetve a férőhelyek száma a kereskedelmi
szálláshelyeken valamint a magán szállásadásban.
10.ábra: Csongrád megye fő idegenforgalmi mutatói (1998-2006)
Vendégek száma
összesen a kereskedelmi
450,000 szálláshelyeken (fő)
400,000 Vendégéjszakák száma a
kereskedelmi
350,000 szálláshelyeken
300,000 (vendégéjszaka)
Összes kereskedelmi
250,000 szálláshely
szállásférőhelyeinek
200,000 száma (db)
Magánszállásadás
150,000 férőhelyeinek száma (db)
100,000
Vendégek száma a
50,000 magánszállásadásban
(fő)
0
1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. Vendégéjszakák száma a
magánszállásadásban
év év év év év év év év év (vendégéjszaka)
A fenti ábrából jól látható, hogy az ezredfordulón bekövetkező jelentősebb

visszaesést követően a vendégek (1998-as 171.657-ről 2006-ban 183.653-ra)
valamint a vendégéjszakák száma (1998-as 331.375-ről 2006-ra 400.442 főre)
egyaránt dinamikusan bővült a megyében a kereskedelmi szálláshelyeken. 2007-
ben ugyanakkor kisebb trendforduló következett be az utóbbi kategóriában,
hiszen míg a vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken ebben az évben
186.406-ra emelkedett, addig a vendégéjszakák száma kismértékben ugyan, de
csökkent (379.113 vendégéjszaka).
Látható továbbá az is, hogy a magánszálláshelyeken némi késéssel ugyancsak
lezajlott ez a tendencia, hiszen míg a vendégek száma 1999 és 2006 között közel
duplájára emelkedett (9.035 főről 17.250 főre), és a bővülés 2007-ben is
folytatódott, addig a vendégéjszakák száma az 1999-es 37.122 darabról 2006-ra
57.845-re emelkedett, ám itt 2007-ben komoly visszaesés következett be
(48.819 darab vendégéjszaka). Mindeközben a kereskedelmi (1998-ban 7318,
2006-ban 9939 db, 26%-os növekedés) és magánszálláshelyek (1998-ban 999,
43
2006-ban 1662 db, 40%-os bővülés) száma komolyabb mértékben bővült, és ez

a tendencia 2007-ben is folytatódott (11.836 db illetve 1.735 darab).
8. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek Csongrád megye városaiban 2006 (db)

Kereskedelmi szálláshely
átlagos egy férőhelyre

Város ebből:
férőhely vendégéjszaka tartózkodási jutó
külföldi
idő, éjszaka vendégéjszaka
Szeged 6.359 281.793 68.975 2,1 44,3

Hódmezővásárhely 794 28.591 12.612 3,0 36,0
Csongrád 897 12,627 1.082 2,7 14,1
Kistelek 230 6.442 2.676 1,6 28,0
Makó 251 9.941 3.790 2,3 39,6
Mindszent 200 158 – 1,6 0,8
Mórahalom 62 13.279 1.052 2,6 214,2
Sándorfalva – 558 – 1,7 –
Szentes 359 26.066 7.985 2,7 72,6
Összesen 9.152 379.455 98.172 2,2 41,5
Forrás: KSH
A táblázatból kiderül, hogy mind a településen töltött átlagos tartózkodási idő

(2,7 éjszaka) meghaladja a megyei átlagot (2,2 éj), mind pedig az egy
férőhelyre jutó vendégéjszakák száma (72,6) messze a megyei átlag felett van
(41,5). Látható ezzel párhuzamosan az is, hogy a városban a férőhely kapacitás
a negyedik legalacsonyabb a megyében úgy, hogy az összes férőhely kevesebb,
mint 4 százaléka található Szentesen.
Vizsgáljuk meg most az alábbi ábra segítségével, hogy hogyan alakultak Szentes
legfontosabb turisztikai mutatói 1999 és 2006 között.
11.ábra: Szentes város fontosabb turisztikai adatai (1999-2006)
3000
Összes kereskedelmi
2500 szálláshely
szállásférőhelyeinek száma
(db)
2000
Magánszállásadás
fér?helyeinek száma (db)
1500
1000
Vendégéjszakák száma a
magánszállásadásban
500 (vendégéjszaka)
0
1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.
év év év év év év év év
Forrás: T-STAR alapján saját szerkesztés
Az ábrából látható, hogy az összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek

száma 2004-ig folyamatosan bővül, majd ezután visszaesés tapasztalható. 1999-
44
ben a városban összesen 230 darab férőhely volt, míg 2004-ben ez a szám már
618 darab volt. 2006-ra ugyanakkor a kereskedelmi szálláshely
szállásférőhelyeinek száma visszaesett 359 darabra, és 2007-ben is még csupán
363 darabot tartottak nyilván. A magán szállásadás férőhelyeinek száma 1999-
ben 62 darab volt, 2006-ban 40 db, 2007-ben pedig 48 darab.
Meglehetősen hektikus mozgás figyelhető meg a magán szállásadásban eltöltött
vendégéjszakák számában. 1999-ben még ez az adat 2848 éjszaka volt, hogy
2003-ban ez az érték lecsökkenjen 691 éjszakára. 2006-ban Szentesen a magán
szállásadásban eltöltött vendégéjszakák száma ismét átlépte az 1000-es határt
(1085 darab), sőt 2007-ben már 1564 darabról számolhattak be.
Tekintsük most át a vendégéjszakák számának alakulását a kereskedelmi

szálláshelyeken hosszabb időtávban.
12.ábra: Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 1999-2006

között (vendégéjszaka)
30,000
25,000
20,000
Vendégéjszakák száma a
15,000 kereskedelmi szálláshelyeken
(vendégéjszaka)
10,000
5,000
0
1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.
év év év év év év év év
Forrás: T-STAR alapján saját szerkesztés
Láthatjuk, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma

1999 és 2006 között 10.608 éjszakáról 26.066 éjszakára nőtt, vagyis a bővülés
közel két és fél szeres. 2007-ben ugyanakkor megfordult a tendencia és 23.252
éjszakára csökkent ez a mutató.
A vendégek számát tekintve a 1998 és 2007 között a korábban bemutatotthoz

hasonló tendencia figyelhető meg. A kereskedelmi szálláshelyek esetében az
idősor elején, 1996-ban a mért érték (3558 fő) 2003-ra megduplázódik (7730
fő), sőt 2006-ban már 9611 fő fordul meg a városban e kategóriában. 2007-től
azután visszaesés tapasztalható, hiszen ekkor már csak 8115 főt rögzítenek.
A vendégek száma a magán szállásadásban ugyanakkor nem csökken, hiszen
míg 1999-ben 453 főt rögzítenek ebben a szállás kategóriában, addig 2007-re a
mutató értéke 1101-re emelkedik.
A város turisztikai mutatóit áttekintve megállapíthatjuk, hogy Szentesen az

ezredfordulót követően mind a magán szállásadásban, mind pedig a
kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számát tekintve
visszaesés volt tapasztalható. E tendencia azonban 2003-tól megfordult és
változó ütemben ugyan, de emelkedés tapasztalható. Érdekes ugyanakkor, hogy
45
a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek csökkenése éppen e tendencia

változást követően, 2004-től indult meg, hogy azután 2006-tól ismét
növekedésnek induljon e mutató is.
A település fontosabb szálláshelyei a teljesség igénye nélkül a következők: Anita

Vendégház, Aranykalász Panzió és Étterem, Éjjeli Bagoly Panzió, Hajnal Panzió,
Holdfény Panzió, Napsugár – apartman, Strandfürdő camping és apartman
Páterház Panzió.
Itt kell megemlíteni, hogy a Zöldkoszorú nagyvendéglő helyén 1900-ban két
ütemben felépített Petőfi Szálló rekonstrukciójával egy új 5 csillagos szálloda
fogadja majd Szentesen a vendégeket.
A Dél-Alföld idegenforgalmából Szentesnek speciális szelet jut, ez pedig a város
sportadottságaihoz kötődik: a sportturizmusra és az edzőtábori turizmusra
koncentrál.
Szentes a közelében lévő tiszai átkelőnek köszönheti létét, s lakóinak a
történelem zivataros évszázadaiban a vízfolyások árterei adtak menedéket. A
város közelében hömpölygő „szőke” folyó mellett az érintetlen természet
közelségét, a víz, a napsütés, színek és illatok összhangját tapasztalhatja meg a
kiránduló vagy fürdőző ember. Holtágainak szépsége, gazdag növényzete és
állatvilága páratlan természeti érték. Szentes határa, a Tisza és a Körös
szabdalta táj a horgászoknak és a vízi sportok kedvelőinek paradicsoma. Itt
található Európa második legnagyobb termáltava, amely az átvonuló madarak
pihenőhelye.
A város egyedi arculatát a várost átszelő Kurca-folyó határozza meg. Nevét a

török időkben kapta. Csongrádnál, a Körös-torok alatt szakad ki a Tiszából és 15
km hosszúságban kanyarog, átszelve Szentest. A folyó élővíz korában a település
legfontosabb halászó helye és hajózható folyója volt. Ma főcsatorna, és a
folyamatos revitalizációnak köszönhetően a város büszkesége. Az országban
egyedülállóan úszó szökőkutak lélegeztetik a vizét, melyek célja nem csak a
vízre kedvező hatás, hanem az esztétikum is.
A Kurca és partja a település zöldterületi rendszerének igen értékes eleme.
Kedvelt horgászterület, ritka növény-, valamint vízi és nádi madárfajok otthona.
Természeti szépsége, gazdag növényzete és állatvilága is nagyban hozzájárul
Szentes egyedülálló adottságaihoz.
Parti sétányai és a mellette elterülő majd másfél évszázados Széchenyi-liget,
mely Szentes legnagyobb kiterjedésű, valamint az Alföld egyik legrégibb
köztulajdonban lévő parkja, mely számos botanikai és kultúrtörténeti emlékkel
rendelkező természetvédelmi terület, Szentes turizmusának központja. A Kurca
főcsatorna partján száz éves platánsor vezet a Strandfürdőig.
Az alföldi városok közül elsőként Szentesen építették meg a városi gőz- és

kádfürdőt a Széchenyi-ligetben 1868-ban. Mellette hamarosan elkészült a ma is
üzemelő 50 méteres medence, a Strandfürdő alapja. Bár a kádfürdő már régen a
múlté, a Strandfürdő alapinfrastruktúrája – egy tanmedence, egy 33 méteres
versenymedence, egy pancsoló és egy 50 méteres medence – az elmúlt
időszakban végrehajtott fejlesztések eredményeként tovább bővült.
Szolgáltatásai két gyermekpancsolóval, három élménymedencével, óriáscsúszdás
látványmedencével, új büféblokkal, közös öltözővel, megújult parkkal,
barátságos és kedvező árú bérelhető üdülőházakkal, öt új masszázsterápiás
termálmedencével, wellness és szauna elemekkel váltak érdemessé az
Élményfürdő névre. A pihenés, a sport , fürdőzés és a szórakozás célját
46
szolgálják kihasználva a termálvíz gyógyhatását is. A hely a méltán híres

szentesi vízilabda fellegvára.
A XX. század végére hazánkban a fürdőkultúra új arculattal és megújult

kínálattal kelt életre. A természetes gyógymódok előtérbe kerülésével hazai
fürdőink reneszánszukat élik. Szentes termálenergiában gazdag, a termálvíz
paraméterei jók, egyik kútja gyógyvíz minősítésű. Itt található a legtöbb működő
termálkút. Ez a gyógyerejű víz kiemelkedő szerepet játszik abban, hogy aktív
egészségturizmus alakult ki errefelé. A török fürdőkre emlékeztető Termál
Gyógyfürdő szolgáltatásai reumatikus betegségek és egyes nőgyógyászati
panaszok kezelésére nyújthatnak enyhülést. A különböző vízi és elektroterápiás
kezelések mellett 15 ágyas nappali szanatórium is működik itt. Vizes
szolgáltatásai mellett megtalálható a medencefürdő, szénsavas fürdő, víz alatti
sugármasszázs, súlyfürdő, kádfürdő, négyrekeszes galván, száraz és vizes torna,
valamint igénybe vehető a szauna és a masszázs.
A térség és a város turisztikai látnivalókban igen gazdag. Ezek közül kiemelendő

természeti látványosság az 1953-ban helyi természetvédelmi területté
nyilvánított Széchenyi-liget, mely a város szívében fekszik, mintegy 500 méterre
a központtól. A Kurca-folyó által övezett liget, Szentes egyik legszebb
közalkotásának születése Széchenyi István halálához (1860) kötődik, s 1869-ben
készült el. Az ültetett fák gazdagságára mutatja a keleti platán, a szivarfa, fehér-
és vörös hárs, fehér nyír, császárfa, japánakác, fehér vadgesztenye, bokrétafa,
keskenylevelű ezüstfa vagy olajfűz jelenléte. A cserjék között megtalálható a
törpe mandula, sóska borbolya, vadszivarfa, fehérsom, díszgyöngy vessző.
A Veker-ér partján terült el az egykori Ecser falu, mely eredetileg kun szállás
volt. A Szarvas felé vezető úton közelíthetjük meg a 15 km-re fekvő ecseri
templomromot. Egykori hossza 15,75 m x 8,57 méter. A téglaméretek, az eltérő
falazási technika, a déli bejárat feletti félköríves záródású román ablak azt
bizonyítják, hogy a templomnak Árpád-kori periódusa is volt. A szentély délkeleti
sarkán álló, egyetlen vaskos támpillér utólagosan épült. A torony romjai 1733-
ban még álltak. A régészeti kutatás tanúsága szerint a templom XIV. századi
lehetett.
De tekintsük át most röviden, hogy milyen kulturális- és sport programokat kínál

az ideérkezőknek Szentes.
A Szentesi Üdülőközpont NKFT kellemes környezetben, számos kikapcsolódási

lehetőséggel várja vendégeit. A pihenést kedvelők termálmedencéket
(élményelemekkel), szaunát, pezsgőfürdőt, a sportolni vágyók úszómedencéket
és csúszdákat vehetnek igénybe. A csúszdaparkban a családi csúszda mellett,
kamikáze- és anakonda csúszda várja a szórakozni vágyókat. A kisebb
gyermekek részére két gyermekmedence csúszdával, pezsgőfürdővel és
csobogóval nyújt igazi kikapcsolódást. A Strandfürdőt körülölelő Kurca folyócskán
pedig vizibiciklizésre, csónakázásra és kajak-kenuzásra nyílik lehetőség. A
csodálatos idilli környezet, a sokszínű szolgáltatások az egész generáció
felfrissülését teszik lehetővé.
A strandfürdő az év minden napján várja a látogatókat. A téli szezonban
kupolasátorral fedett sport és tanmedence ad lehetőséget a vízi sportok
kedvelőinek a sportolásra. A városi strandfürdőben végrehajtott beruházás
részeként csúszdák, élménymedencék, új üdülőházak, korszerű öltözők
létesültek. A fürdő területén található medencék: 1 db 33 1/3 méteres, 1 db 50
47
méteres medence, 1 db tanmedence (25 m), 2 db gyermekpancsoló csúszdával

és csobogóval, 3 db termálmedence (élményfürdő, pezsgőfürdő - jakuzzi,
masszázsmedence) és három csúszdából álló csúszdarendszer (családi-,
kamikáze- és anakonda csúszda).
A szentesi sportolási lehetőségekről szóló fejezetek nem lennének teljesek a
városi ikonikus alakja, Dr. Lakos Sándor nevének megemlítése nélkül. A város
tenisz sportjának vezéralakja közreműködésével olyan országos versenyeket
rendeztek Szentesen, mint például 1961-ben, 1966-ban, 1968-ban és 1984-ben
az Országos Vidéki Ifjúsági Bajnokság, vagy 1964-ben az Országos Vidéki Felnőtt
Bajnokság.
A város méltán népszerű az OB I-es női- és férfi vízipóló csapatokra, de kiemelt
szerepet tölt be a város sportéletében a karate és a kick-boksz is. Utóbbi sportág
szövetsége 2007-ben Szentesen rendezte az európa bajnokságot. A város
kiemelkedő sportolója Bertók Róbert ökölvívóbajnok és kétszeres kick-boksz
világbajnok.
Szentesen, a Nemzet Sportvárosában a vízi sportok mellett számos egyéb
sportág gyakorlásához is biztosítottak a feltételek. A Sportközpont szervezeti
keretein belül működik a Dr. Papp László Városi Sportcsarnok, a Pusztai László
Sporttelep a Dózsa-házzal, valamint a berekháti tornaterem. Ezek a
létesítmények egyformán otthont adnak a szabadtéri és a teremsportoknak, az
amatőr és versenysportnak, továbbá az egyéni és a csapatsportoknak. A
létesítmények a sportprogramok és rendezvények szervezése mellett
rendszeresen fogadnak be kulturális és szórakoztató jellegű rendezvényeket is. A
létesítmények tevékenységének meghatározó eleme az edzőtáborok szervezése,
az intézmény szolgáltatási kínálatának önálló termékként, vagy kapcsolt
szolgáltatásként történő értékesítésével az edzőtábor-turizmus célkitűzéseinek
megvalósítása.
Szentes vidéke Magyarország legnagyobb hévíz-feltáró tevékenységének színtere

és Európa legsűrűbb geotermikus mezője, közigazgatási területén összesen 32
termálkút üzemel. A kiemelt termálvizek alkáli hidrogén-karbonátos ásványvizek,
esetenként jelentős fluoridion és metakovasav tartalommal. A kutak
talpmélysége 1593 és 3250 méter között váltakozik, valamennyi kút hőfoka 60
o
C feletti, 23 kút vize 90 oC feletti kifolyási vízhőfokú. A számtalan kút között
található minősített gyógyvizet adó forrás is – mely a termál gyógyfürdőt táplálja
-, de több kút vize tartalmaz a gyógyvízben megtalálható, értékes ásványi sókat.
A Termál Gyógyfürdőnek Szentes egyetlen gyógyvízzé minősített kútja, a Kórház
I. biztosítja a termál- ill. gyógyvizet. Ez a kút a város első, 1957-ben fúrt kútja,
1735 méter mély, vízének hőfoka 71 oC. A Termál Gyógyfürdő a török fürdőkre
emlékeztet, Dávid Károly - a budapesti Népstadion tervezője - tervei alapján
1962-ben épült. A fürdő befogadóképessége 350 fő. Nyitott udvari
gyógymedencéje mellett további 5 fedett medence található. A kupola
o
nagymedencéjének vízhőfoka 35 C, négy kismedencéje különböző
hőmérsékletű. A fluoridos meleg víz ízületi, mozgásszervi és krónikus
nőgyógyászati betegségek kezelésére alkalmas.
2005. január 3-ától új időszámítás vette kezdetét a gyógyfürdőben, amikor is
elkészült a tetőtér beépítésével egy 12 ágyas nappali szanatórium, valamint
belső modernizálásra került sor: megvalósult a klimatizálás, a
mozgáskorlátozottak közlekedési feltételéi javultak, korszerűsítették a meglévő
fűtési és energetikai rendszert. A Nappali Kórház 2007. január 1-től 10 ágyon
nyújt hotelszolgáltatást a kezelt betegeknek, további 5 ágyon térítéskötelesen
igényelhető az ellátás. A vendégek A és B menüből ebédet választhatnak.
48
A gyógyászati eszközök cseréje és fejlesztése során: Unbescheiden Combi

gyógyászati kád (automatikus masszázs, elektrogalván), Unbescheiden
Kombinált kád (masszázs, elektrogalván) széndioxid-kezeléses kombinált
gyógyászati kád került beszerzésre.
Vizes szolgáltatásai között megtalálható a medencefürdő, szénsavas fürdő, víz
alatti sugármasszázs, súlyfürdő, kádfürdő, négyrekeszes galván, iszappakolás,
száraz és vizes torna.
Elektro- és fizikoterápiás kezelései: galván, iontorofézis, ingeráram, rövidhullám,
deciméterhullám, ultrahang, mikrohullám, sollux, lézer.
Kiegészítő szolgáltatásait - mint a szauna, masszázs, fodrászat, kozmetika -
inkább a pihenni, relaxálni vágyók veszik igénybe.
A városi önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmények közül a

legnagyobb a Szentesi Művelődési Központ (alapítva 1951-ben), amely öt
épületben várja és fogadja a látogatókat. Az intézményhez kötődően számos
művészeti csoport, baráti kör, klub és szakkör működik. Ezek tagjai – létszámuk
meghaladja az ötszázat. Mindig nagy sikert arat a Díszítőművész Kör és a
Fotókör kiállítása, és szívesen tapsol a közönség a többszörös Arany Páva díjas
Pengető Citerazenekar műsorainak. Az 1898-ban létesült, ötszáz néző
befogadására alkalmas Tóth József Színházteremben rendszeresek voltak a
színházi bemutatók és kamara előadások, az épület jelenleg felújítás alatt áll. A
kétszáz férőhelyes Őze Lajos Filmszínház a helyi születésű neves színművészről
kapta a nevét. A képzőművészeti élet legjelentősebb színtere a Városi Galéria.
Azon kevés vidéki kiállítóhelyek egyike, amelyik helyi fenntartásban országos
hírű, változatos tárlatokat mutat be. 1974-es alapításától napjainkig több mint
400 tárlatnak adott helyet. A képzőművészeti élethez kapcsolódik a Szentesen
létrehozott Katona Kiss Ferenc és Neje Túri Júlia Alapítvány, amelyre az egész
ország területéről pályázhatnak a fiatal képzőművészek.
Szentes zenei élete nagy múltra tekint vissza. Első Dalárdája 1861-ben alakult,
amely 1867-ben elnyerte az Aradon megrendezett országos „dalárünnepély”
fődíját jelentő ezüst babérkoszorút. A napjainkban is élénk zenei élet egyik igen
fontos tényezője a 40 tagú, főleg tanárokból álló felnőtt zenei együttes a Bárdos
Lajos Vegyeskar, amely a kórusok országos minősítésén 2000-ben
„Hangversenykórus” minősítést kaptak, és elnyerték a Csongrád Megyei
Közgyűlés Alkotói Díját.
Hasonlóan szép nemzetközi és hazai eredményekkel dicsekedhet az
aranydiplomás Városi Fúvószenekar. Tagjai között az általános iskolai tanulótól a
nyugdíjasig minden korosztály képviselve van. A zenekar az országos
minősítésen elnyerte a „Fesztiválzenekar” megtisztelő címet. A Városi
Fúvószenekar és a Bárdos Lajos Vegyeskar 1997-ben megalakította a Szentesi
Zenebarátok Egyesületét, amelynek célja hangversenyek rendezése. A város
kulturális életét a gazdag programkínálat is jellemzi. A helyi kulturális- és
művészeti élet kiemelkedő eseménye az 1998 óta két évente sorra kerülő
„Testvérvárosok Kulturális Fesztiválja”. Jelentős érdeklődésre tart számot a
hagyományosan megtartott Télbúcsúztató Városi Karnevál. Több ezren
szórakoznak április 30-án és az augusztus 18-20-ig, a magyar államiság, az
Alkotmány és az új kenyér tiszteletére megrendezett igényes, szórakoztató
programokon az Ifjúsági Ház Szabadtéri Színpadánál. A szentesi- és a
városkörnyéki lakosság nagy figyelemmel kíséri a hagyományosan
megrendezésre kerülő Óév búcsúztató hangversenyeket.
A Szentesi Lecsó Fesztivál 1999 óta a legnépszerűbb egész napos rendezvény. A
HUNOR COOP szervezésében a paprika és paradicsom hazájában bográcsok
49
százaiban rotyog a híres magyar étel. A lecsófőző-verseny immár nemzetközi

hírűvé vált, melynek programjait kulturális események is színesítik. A jó
hangulatú fesztiválon – melyre a szervezők „0-tól 110 éves korig” várják az
érdeklődőket - a családi-, baráti közösségek nemcsak egymás kedvéért
készítenek különleges gasztronómiai produktumokat, hanem az idelátogató
vendégek számára is. Készült már a fesztiválon tökös lecsó, de volt padlizsános,
gombás, babos is és minden évben csodájára járnak az ínyencek a polgármester
rizses-virslis lecsójának is.
Ugyancsak nagyon népszerű és nagy érdeklődésre számottartó rendezvény a
hagyományosan szeptemberben megrendezésre kerülő Térfesztivál, Bor - és
Pálinkaünnep.
Új hagyományt teremtett az első éveiben a városháza udvarán – megrendezett
nyári színházi sorozat, amely civil kezdeményezésre, elsősorban a gimnázium
drámai tagozatához kapcsolódó fiatal művészek bemutatkozásának adott teret.
Mára már a megújult megyeháza udvara ad helyet a színvonalas
programsorozatnak. A repertoár az idők során folyamatosan bővült, így prózai
daraboknak, zenés műveknek és önálló esteknek is helyszínt biztosítottak már az
új környezetben. A közönséget az elmúlt években többek között az Adagio
együttes, az After Crying zenekar, de felléptek már olyan elismert művészek is,
mint Kulka János, Vári Éva vagy az alternatív színházi körökben méltán elismert
Pintér Béla társulata.
A település egyik leglátogatottabb közművelődési intézménye a helyi

önkormányzat által fenntartott Városi Könyvtár (alapítva 1949-ben). A szépen
felszerelt könyvtár hozzáférést biztosít a korszerű műszaki és tudományos
információkhoz, irodalmi alkotásokhoz, pihentető- és szórakoztató könyvekhez.
Közel 170 féle napilapot, folyóiratot fizet elő, emellett jelentős CD, DVD és
video gyűjteménnyel rendelkezik. Az intézmény gyűjti és őrzi a Szentesre
vonatkozó nyomtatott helyismereti dokumentumokat, képi ábrázolásokat.
Rendszerezi és feltárja azokat a társadalmi, történelmi, művészeti munkákat,
periodikumokat, melyek a városra vonatkoznak vagy helyi szerzőtől származnak.
A közel 120.000 kötetes könyvtárban a kölcsönzésen, szaktájékoztatáson,
bibliográfia készítésen kívül a használó igénybe veheti a fénymásolást, a
számítógépes szövegszerkesztést, a fax-szolgáltatást, valamint a
számítógépeket és internet hozzáférést is. Népszerű szolgáltatás a
házhozszállítás, melynek során azokhoz az idős vagy mozgásukban
korlátozott emberekhez juttatják el könyveket, akik nem tudják a
könyvtárat személyesen felkeresni. Emellett változatos programok,
irodalmi estek, ismeretterjesztő előadások, kiállítások várják az
érdeklődőket. A Városi Könyvtár szolgáltatásai iránti érdeklődést jelzi,
hogy az évenként beiratkozó olvasók száma meghaladja az 5.000 főt, a
látogatók száma pedig a 80.000 főt.
A város rangos kulturális és tudományos intézményei közé tartozik a megyei
fenntartású Koszta József Múzeum és a Csongrád Megyei Levéltár Szentesi
Levéltára. A múzeum a Csallány Gábor (1871–1945) által 1897-ben
megszervezett Csongrád Vármegyei Történeti és Régészeti Társulat munkája
nyomán alakult ki, s vált állandó gyűjteménnyé. A környéken feltárt rendkívül
gazdag régészeti anyagában megtalálhatók a kőkorszak, a bronzkor, a
népvándorlás és a honfoglalás korának leletei. A régészeti főprofil mellett
jelentős a néprajzi és képzőművészeti gyűjteménye. 1996-ban alapított új
egységei: a Péter Pál Polgárház Múzeum, valamint a Fridrich-féle Fényirda
50
(fotográfiai múzeum) rekonstruált épülete. (A múzeumot külön fejezetben

részletesen is bemutatjuk.) A volt megyeháza épületében található Levéltár őrzi
Csongrád vármegye, Szentes város, valamint a volt járások és a megyebeli
községek XVIII. századtól keletkezett régi iratait. A 3500 folyóméternyi iratanyag
mellett jelentős térkép-, plakát- és fotógyűjteménnyel rendelkezik. Figyelmet
érdemel 14.000 kötetes történelmi szakkönyvtára, benne a legfontosabb hazai
történelmi szakfolyóiratokkal, országos és megyei statisztikai kiadványokkal,
helységnévtárakkal, tiszti címtárakkal, a térségről szóló helytörténeti munkákkal
és a régi szentesi újságokkal. A Múzeum és a Levéltár helytörténeti tárlatai a
Tájak Korok Múzeumok pecsételő helye.
III.1.6. A város költségvetése
Az önkormányzat adatszolgáltatásából egyértelműen kiderül, hogy a város

bevételei dinamikusan bővültek a 2004 és 2008 között eltelt időszakban. Míg
2004-ben 6,4 Mrd forint volt Szentes működésből illetve fejlesztésből származó
bevétele, addig ez az összeg 2008-ra már elérte a 8,4 Mrd forintot. A bővülés itt
tehát mintegy 30 százalékos.
Ezzel párhuzamosan természetesen az önkormányzati szintű kiadások is
emelkedtek, ugyanebben az időszakban 6,1 milliárd forintról 7,8 milliárd forintra.
Az emelkedés közel 28 százalékos. Látható az is, hogy a bevételi struktúrában a
helyi bevételek egyre komolyabb tételt jelentenek.
adatok ezer Ft-ban

2004. 2005. 2006. 2007. 2008.
összesen összesen összesen összesen összesen
Helyi bevételek 2 155 736 2 503 321 2 725 191 2 530 372 3 129 753
Hitel 343 395 487 825 627 980 156 186 1 371 250
Bevételek
összesen: 6 404 905 7 854 124 7 958 375 7 110 671 8 400 061
Kiadások
összesen: 6 145 618 7 907 786 7 967 186 7 019 470 7 806 702
Forrás: Önkormányzati adatbázis
A város költségvetésével kapcsolatban továbbá az állapítható meg, hogy az

önkormányzati költségvetésen belül a működési körbe tartozó illetve a
fejlesztési, felhalmozási feladatokat finanszírozó források aránya változó,
melynek legfőbb oka az, hogy a pályázati lehetőségek maximálisan kihasználásra
kerültek, a fejlesztések nagy része jelentős külső forrás igénybe vételével
valósulhatott meg.
Nem mellőzhető az a megállapítás sem, hogy a helyi bevételek kiegyensúlyozott

növekedési üteme a helyi adók mértékének lényeges emelése nélkül volt
elérhető. Ezen időszak alatt nem került sor a vállalkozók terheit növelő
intézkedések vérhajtására, a tárgyi adókat tekintve pedig csak 2008. évben volt
magánszemélyek kommunális adóját illetve az idegenforgalmi adó mértékét
érintő változás.
51
Az állami támogatások módosulás a részben a csökkenő ellátotti létszám,

részben a belépő új faladatok normatív támogatásának, illetve a személyi
jövedelemadó növekedésének a következménye.
A külső források nagysága egyértelműen mutatja a pályázati intenzitást, illetve a
pénzforgalmi teljesítés alapján a támogatási ütem alapján lehívott források
alakulását.
Az évek során igénybe vett, a szennyvízcsatorna beruházáshoz kapcsolódó 2004-
2007. évek közötti hitel forrás mértéke a költségvetési főösszegen belül
elenyészőnek mondható.
A forrásokon belül a korábbiakhoz képest a 2008. évben kibocsátott kötvény
képvisel nagyobb arányt, melynek összege és az abból megvalósuló célok, a
visszafizetés forrása tekintetében nem jelent veszélyt az önkormányzat
gazdálkodására sem a jelen, sem a jövő időszakban.
A költségvetés kiadásait elemezve megállapítható, hogy a feladatokra fordított

összes kiadás az évek viszonylatában változó. Arányeltolódás figyelhető meg a
működési illetve a fejlesztési kiadások tekintetében, ami az ellátotti
létszámcsökkenése miatti intézményszerkezet átalakítás, párhuzamos
feladatellátás megszüntetés, illetve a pályázati források bevonásával
megvalósuló fejlesztések következménye.
Összegezve megállapítható, hogy az önkormányzat gazdálkodására ható

tényezők ellenére a feladatellátás folyamatossága az ellátási színvonal romlása
nélkül a működőképesség biztosítható volt, az időszakonként jelentkező
likviditási nehézségeket szigorú, következetesen ellenőrzött felelős
gazdálkodással lehetett kezelni. A városban olyan fejlesztések történtek, melyek
a lakosság széles rétegét érintették. A beruházások megvalósításához a pályázati
forrásokat kiegészítő saját erő biztosított volt és ez a jövőben is így marad. A
felelős döntésekkel végrehajtott szűkös, ugyanakkor megalapozott
költségvetések eredményeként a város szépült, vagyona évről évre gyarapodott,
az intézményi szolgáltatások színvonala nem romlott, az elkövetkezendő évekre
olyan kötelezettség vállalásokra nem került sor melyek fedezete a jövőben nem
biztosítható.
A következő táblázat a város helyi iparűzési adóból származó bevételek adatait

foglalja magában 2004 és 2007 között.
9. táblázat: A helyi iparűzési adóból származó bevétel Szentesen (2004-2007)
Befizetett iparűzési adó értéke Szentesen (e Ft)
2004 560.904
2005 694.977
2006 807.154
2007 861.692
Láthatjuk, hogy 2004 és 2007 között igen dinamikusan növekedett a befizetett

helyi iparűzési adó mértéke, hiszen míg ez az összeg 2004-ben közel 561 millió
forint volt, addig 2007-ben már mintegy 862 millió forint értékben fizettek a
városban működő vállalkozások helyi iparűzési adót. A növekedés mértéke
meghaladja az 50 százalékot.
52
Érdemes megvizsgálnunk, hogy ugyanebben az időszakban hogyan alakult az

iparűzési adót fizető vállalkozások száma. Az önkormányzat adatbázisa alapján
az adóköteles – nem mentes - adóalanyok száma a 2004-es 1.085 darabról
2007-re 1.434 darabra nőtt, vagyis jelentősen bővült a helyi iparűzési adót
fizetők köre.
2004. év tevékenységek TEAOR ’03. alapján Megoszlás Ft

15 ÉLELMISZER, ITAL GYÁRTÁSA 19,35% 107 878 307
01 MEZŐGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS 14,46% 80 641 119
31 MÁSHOVA NEM SOROLT VILLAMOS GÉP
GYÁRTÁSA 14,38% 80 184 420
64 POSTA, TÁVKÖZLÉS 7,38% 41 170 984
51 NAGYKERESKEDELEM 5,89% 32 848 112
52 KISKERESKEDELEM 5,82% 32 434 495
45 ÉPÍTŐIPAR 4,81% 26 814 008
74 EGYÉB GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁS 4,53% 25 282 754
65 PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉG 4,46% 24 883 715
50 JÁRMŰ-KERESKEDELEM, JAVÍTÁS,
ÜZEMANYAG-KISKERESKEDELEM 2,83% 15 758 355
60 SZÁRAZFÖLDI, CSŐVEZETÉKES SZÁLLÍTÁS 2,72% 15 142 145
40 VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GŐZ-,
MELEGVÍZELLÁTÁS 2,45% 13 642 048
29 GÉP, BERENDEZÉS GYÁRTÁSA 1,31% 7 308 383
41 VÍZTERMELÉS, -KEZELÉS, -ELOSZTÁS 1,29% 7 183 948
63 SZÁLLÍTÁST KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG,
UTAZÁSSZERVEZÉS 1,24% 6 906 041
A helyi iparűzési adó bevétel forrását biztosító ágazatokat vizsgálva

megállapítható, hogy 2004. évben a befolyt helyi iparűzési adó 19,35%-a az
élelmiszeriparból (107.878.eFt), 14,46 %-a a mezőgazdaságból (80.641 eFt),
14,38 %-a máshová nem sorolt villamosgép-gyártásból (80.184 eFt), 7,38 %-a
postai és távközlési tevékenységből (41.170 eFt), 5,89%-a nagykereskedelemből
(32.848 eFt), 5,82%-a kiskereskedelemből (32.434. eFt ), 4,81%-a az
építőiparból (26.814 eFt), 4,53%-a egyéb gazdasági szoltáltatásból (25.282 eFt),
4,46 %-a pénzügyi tevékenységből (24.883 eFt), 2,83 %-a járműkereskedelem
és javításból (15.758 eFt), 2,72%-a szárazföldi, csővezetékes szállításból
(15.142 EFt), 2,45 %-a villamosenergia, gáz, gőz, melegvízellátásból (13.642
eFt), 1,31 %-a gép, berendezés gyártásból (7.308 eFt), 1,29 %-a víztermelés,
kezelés elosztásból (7.183 eFt), 1,24 %-a szállítást kiegészítő tevékenységből,
utazásszervezésből (6.906.eFt) származik, ami együttesen 92,36 %-át adja a
HIPA bevételnek.
A 2004. évi bevétel fennmaradó 7,64 %-át vizsgálva, megállapítható hogy a

bevétel ezen része további 48 féle tevékenység csoportból ered, nagyságrendje
csoportonként nem éri el az éves HIPA bevétel 1-1 %-át, ami összegében
együttesen 42.825 eFt bevételt jelent.
53
2005. év tevékenységek TEAOR ’03

alapján megoszlás Ft
31 MÁSHOVA NEM SOROLT VILLAMOS
GÉP GYÁRTÁSA 16,26% 90 662 370
64 POSTA, TÁVKÖZLÉS 6,20% 34 561 847
45 ÉPÍTŐIPAR 5,55% 30 944 602
60 SZÁRAZFÖLDI, CSŐVEZETÉKES
SZÁLLÍTÁS 3,32% 18 490 441
29 GÉP, BERENDEZÉS GYÁRTÁSA 1,39% 7 759 387
63 SZÁLLÍTÁST KIEGÉSZÍTŐ
TEVÉKENYSÉG, UTAZÁSSZERVEZÉS 1,27% 7 073 361
70 INGATLANÜGYLETEK 1,17% 6 548 551
92 SZÓRAKOZTATÁS, KULTÚRA, SPORT 1,17% 6 536 918
Ugyanezen elv szerinti bevétel megoszlást mutatják az 2005. 2006. 2007. év

adatait tartalmazó táblázatok. Látható, hogy a helyi iparűzési adó bevétel
meghatározó részét minden évben az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a kis-, és
nagykereskedelem, az építőipar, a pénzügyi szféra, a távközlés, illetve a víz és
energia ipar termeli meg. Az egyes évek közötti különbség legfeljebb e felsorolt
tevékenységek rangsorban elfoglalt helyében jelentkezik.

alapján megoszlás Ft
31 MÁSHOVA NEM SOROLT VILLAMOS GÉP
GYÁRTÁSA 12,38% 99 641 017
64 POSTA, TÁVKÖZLÉS 5,40% 43 470 586
45 ÉPÍTŐIPAR 5,01% 40 369 316
60 SZÁRAZFÖLDI, CSŐVEZETÉKES
SZÁLLÍTÁS 2,74% 22 088 832
26 NEMFÉM ÁSVÁNYI TERMÉK GYÁRTÁSA 1,56% 12 552 061
54
63 SZÁLLÍTÁST KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG,

UTAZÁSSZERVEZÉS 1,35% 10 842 511
28 FÉMFELDOLGOZÁSI TERMÉK GYÁRTÁSA 1,23% 9 931 784

alapján Megoszlás Ft
10 Élelmiszergyártás 24,90% 214 171 099
26 Számítógép, elektronikai, optikai termék
gyártása 14,22% 122 311 306
01 Növénytermesztés, állattenyésztés,
vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások 12,79% 109 982 944
47 Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű,
motorkerékpár) 7,13% 61 321 128
64 Pénzügyi közvetítés (kivéve: biztosítási,
nyugdíjpénztári tevékenység) 4,25% 36 593 130
46 Nagykereskedelem (kivéve: jármű,
motorkerékpár) 3,75% 32 276 020
49 Szárazföldi, csővezetékes szállítás 3,03% 26 090 367
60 Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás 2,50% 21 460 370
61 Távközlés 2,26% 19 449 699
35 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás,
légkondicionálás 1,99% 17 098 363
45 Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme,
javítása 1,75% 15 044 169
41 Épületek építése 1,62% 13 907 052
71 Építészmérnöki tevékenység; műszaki
vizsgálat, elemzés 1,56% 13 444 570
43 Speciális szaképítés 1,43% 12 307 036
52 Raktározás, szállítást kiegészítő
tevékenység 1,42% 12 199 851
42 Egyéb építmény építése 1,37% 11 825 807
23 Nemfém ásványi termék gyártása 1,36% 11 656 760
36 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 1,22% 10 455 649
68 Ingatlanügyletek 1,07% 9 224 054
55
III.2. Társadalom
A városi szintű elemzés következő fejezetében Szentes városának jelentősebb

társadalmi jellemzőit mutatjuk be, részletesen kitérve a legfőbb demográfiai
adatokra, a képzettség-műveltség területére, feltérképezve a város lakosságának
iskolai végzettségét. Foglalkozunk a munkanélküliség-foglalkoztatás rendkívül
fontos és meghatározó problémájával, a lakosság egészségi állapotával és
jövedelmi helyzetével.
III.2.1. Demográfia
A település területe 353 km2 (35.325 ha), lakossága 2006 decemberében 29.785
fő, amely a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest mintegy 4,2%-os
csökkenést mutat. Ez a csökkenés nagyságrendileg megegyezik a kistérséget
érintő népességfogyás mértékével (4,3%), amely a megyén belül a Csongrádi
kistérséget (4,7%) követően a második legjelentősebb. A település népsűrűsége
84,3 fő/km2, amely – elsősorban a kiterjedt tanyavilágnak köszönhetően – a
megyén belül alacsonynak számít. A külterületi lakossággal jelen fejezet külön
szakaszában még foglalkozunk.
Amint az közismert, Magyarország lakossága folyamatosan csökken. Jelentős
különbség van azonban az ország, illetve a régió egyes területei között a fogyás
mértékét tekintve. A Dél-Alföld népessége az elmúlt 10 év során nem egészen
3,6 %-kal csökkent. Csongrád megye esetében ugyanez a mutató jóval
kedvezőbb képet mutat: a régió megyéi közül összességében itt a legkedvezőbb
a helyzet.
13.ábra: Lakónépesség számának változása (1997-2006, %)
Szentes 6,84
Szentesi kistérség 6,93
Csongrád megye 2,3
Dél-alföldi régió 3,59
Magyarország 1,07
0 1 2 3 4 5 6 7 8
A csökkenés mértéke (%)
Forrás: KSH TSTAR adatok alapján szerkesztett diagram
A régiós és megyei adatok figyelembe vételével még erőteljesebben rajzolódik ki

a Szentesi kistérség és Szentes városának helyzete: régiós összehasonlításban a
56
kistérség és a város is a legjelentősebb népességfogyást átélő területek közé

sorolhatóak az elmúlt 10 év adatai alapján (a Szentesi kistérség
lakónépességének fogyása háromszorosa a megyei értéknek a vizsgált
időszakban).
Egy újabb megközelítésben a városok népességét érintő változásokat hasonlítjuk
össze. A 2001-es év végi adatokhoz viszonyítva a városi népesség számának
2006 év végi alakulását megállapítható, hogy a régión belül Békés megye
helyzete a legkedvezőtlenebb. Csongrád megye és Bács-Kiskun megye városai
megközelítőleg azonos mértékű népességcsökkenést éltek át az elemzett
időszakban.
10.táblázat: Városok lakónépessége a Dél-Alföldön

Dél-Alföld Bács-Kiskun Csongrád Békés megye
Szentes
(teljes lakosság) megye városai megye városai városai
Lakónépesség
2006. 1.342.231 351.422 313.556 271.782 29.785
december 31
Változása a
2001. év -2,3 -1 -0,9 -3,7 -4,2
végéhez, %
Forrás: KSH
Mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a Szentest érintő visszaesés

többszörösen meghaladja a megyei átlagot. E tény jelentőségét növeli az is,
hogy a megyében található 9 város közül csak Csongrádot érintette súlyosabban
a népességveszteség (5%), míg Szentes a második legkedvezőtlenebb
helyzetben van a 4,2%-os csökkenéssel. 4%-ot meghaladó népességcsökkenés a
régión belül is viszonylag ritka, Bács-Kiskun megyében csak Solt és Bácsalmás
esetében fordul elő, Békésben azonban sokkal kedvezőtlenebb a helyzet: a
megye 18 városának fele túllépi ezt a szintet.
Bár a lakónépesség csökkenése általános tendencia a városokban is, a fenti

adatok figyelmeztetőek: a településnek különös figyelemmel kell lennie a
népességét érintő változásokra és lehetőség szerint lépéseket kell tennie a
kedvezőtlen folyamatok lassítása, megfordítása érdekében.
14.ábra: Szentes város lakónépessége 1997-2006 (fő)
32 500
31 971 31 853
32 000 31 596
31 439
31 500
Lakónépesség 31 082
30 862
31 000 30 650
30 500 30 259
30 001
29 785
30 000
C
29 500
29 000
28 500
1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.
év év év év év év év év év év
Év
57
A fenti diagram szemléletesen ábrázolja a város népességének az elmúlt 10 év

során tapasztalható folyamatos, egyenletesnek mondható csökkenését. 1997-
2006 között a lakónépesség 2.186 fővel, azaz 6,8%-kal esett vissza. Az itt
látható adatok megerősítik a fogyás tényét és azt is, hogy nem egy pillanatnyi
problémával állunk szemben. Némileg kedvezőbb képet láthatunk, ha
összehasonlítjuk az egyes évek közötti fogyás mértékét. A 2004-es 1,28%-os
csökkenést 2005-ben 0,85%-os, majd 2006-ban 0,72%-os visszaesés követte.
2004-2007 között tehát a népességfogyás tempója némileg lelassult, viszont a
legfrissebb adatok is a tendencia folytatódását mutatják: 2007 végén 29.444 fő a
város lakónépessége, ez 1,2%-os csökkenés a megelőző évhez képest.
A népesség csökkenésének okait vizsgálva először a belföldi vándorlási

különbözet mutatóját nézzük meg közelebbről.
15.ábra: Belföldi vándorlási különbözet Szentesen 2002-2006 között
Vándorlási
különbözet -121 2006. év
(eset)
-140 2005. év
2002. év -139
2003. év -137 -181 2004. év
Év
2004. év -181
2005. év -140 -137 2003. év
2006. év -121
-139 2002. év
-200 -150 -100 -50 0

Eset
Az odavándorlás és elvándorlás különbözete azonnal rávilágít a

népességcsökkenés egyik egyértelmű okára, hiszen a vizsgált öt esztendő során
valamennyi évben negatív értéket láthatunk. 2006-ban az 1000 lakosra jutó
vándorlási különbözet tekintetében – amely a települések összehasonlíthatóságát
teszi lehetővé – a szentesi (-4,8) a megyén belül a városok között a harmadik
legkedvezőtlenebb érték, csak Kistelek és Makó rendelkezik rosszabb mutatókkal
e téren, míg Szeged, Hódmezővásárhely, Sándorfalva és Mórahalom városának
mutatói is pozitív értékűek. Az elvándorlás Szentes esetében láthatóan jelentős
problémát jelent – egyben jelezve, hogy a város népességmegtartó ereje nem
elég erős – a változások mértékét megtekintve pedig azt is látnunk kell, hogy a
folyamatos és jelentős népességveszteségnek ez az egyik oka. 2005 és 2006
között a teljes népességcsökkenés 216 fő volt, amelyhez nagymértékben
hozzájárult a 2005-ik évi 140 fős vándorlási különbözet.
A további okfeltárás érdekében meg kell vizsgálnunk, hogyan alakul a népesség

korösszetétele. Ezt a 2001. évi népszámlálás eredményeit felhasználva
elemezzük.
A régió és Csongrád megye adatait összevetve azt láthatjuk, hogy nincs jelentős
eltérés az egyes korcsoportba tartozó népesség arányában. Alacsony – 1% alatti
58
– elmaradás jelentkezik a megye oldaláról a 0-14 éves és a 60 évesnél idősebbek

arányában, ugyanakkor az aktív korúaknak tekinthető 15-59 éves csoport esetén
1,2% többletet tapasztalhatunk.
11.táblázat: A népesség összevont korcsoportok szerint

Terület,
Összesen 0-14 15-59 60-
igazgatási rang
Dél-alföldi
1.377.652 229.201 855.694 292.757
régió, 2001
Százalékos
100% 16,64% 62,11% 21,25%
megoszlás
Békés megye,
397.791 66.564 242.102 89.125
2001
Százalékos
100% 16,73% 60,86% 22,40%
megoszlás
Bács-Kiskun
megye (fő), 546.517 93.687 338.963 113.867
2001
Százalékos
100% 17,14% 62,02% 20,84%
megoszlás
Csongrád
433.344 68 950 274 629 89 765
megye, 2001
Százalékos
100% 15,91% 63,37% 20,71%
megoszlás
Szentesi
kistérség (fő), 45.850 7 430 28 327 10 093
2001
Százalékos
100% 16,21% 61,78% 22,01%
megoszlás
Szentes városa
31.638 5 217 19 755 6 666
(fő), 2001
Százalékos
100% 16,49% 62,44% 21,07%
megoszlás
Forrás: KSH adatok alapján szerkesztett táblázat
Szentes térségét vizsgálva azt kell megállapítanunk, hogy a kistérségi lakosság

kormegoszlása jelentősen nem tér el a megyeitől. A 0-14 éves és a 60 évesnél
idősebb lakosság aránya némileg magasabb (0,3, illetve 1,3%-os differencia),
mint a megye egész területén, míg az aktív korúak arányában 1,6%-kal marad el
a kistérség a megye mögött, tehát a különbség itt sem feltűnő.
Szentes városát közelebbről megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy az idős

lakosság jelenléte a megye adatokhoz áll közel. A 0-14 éves korosztályba
tartozók lakosságon belüli aránya a megyei, kistérségi és városi adatok esetében
sem mutat komoly eltérést, s ugyanez elmondható a 15-59 évesek arányáról is,
amely a kistérségit meghaladó, a megyeitől némileg alacsonyabb értéket mutat.
A fenti adatok tehát azt jelzik számunkra, hogy Szentes városának lakossága a
megyei és régiós korösszetételhez nagymértékben hasonló képet mutatott 2001-
ben.
A T-Star adatbázis szerint 2006-ban az állandó népességen belül a 0-14 évesek

aránya 14,52%, a 15-59 évesek aránya 63,07%, míg a 60 éven felülieké
22,40% volt. A város népességének koraránya tehát a legfiatalabb korcsoport
rovására változott (közel -2%), miközben az aktív korúak (+0,63%) és az
idősebb népesség aránya (+1,3%) a 2001-es értékhez képest szerény
mértékben emelkedett.
59
Az elemzést folytatva a gyermekszületés tendenciáit vizsgáljuk meg. Az alábbi

diagram szemlélteti számunkra az elmúlt 10 év során Szentesen született
gyermekek számát.
16.ábra: Élveszületések száma Szentesen 1997-2006 között
350
313 308 300
300 280 271
260 254 255
249 245
250
200
Fő
150
100
50
0
1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.
Év
Az elmúlt 10 év során tapasztalható gyermekszületéseket vizsgálva két

kirajzolódó tendenciát lehet feljegyezni: 1997-től 2001-ig folyamatosan és
viszonylag jelentős mértékben csökkent a születések száma a városban, évi 2-
7%-os mértékben, a 2001. évi születésszám csak 83%-a az 1997-esnek. Az ezt
követő években – a 2002. évi magasabb értéket kivéve – 245-255 fő között
ingadozott az élveszületések száma, majd az utolsó vizsgált évben, 2006-ban
ismét emelkedésnek lehetünk tanúi. Ahhoz, hogy teljesebbé váljon a kép a városi
népesség csökkenésének tekintetében, tovább kell mennünk a vizsgálódásban.
A természetes szaporodás/fogyás folyamatát elemezve láthatjuk, hogy az elmúlt

10 év mindegyikében negatív volt a település mérlege. Az egyes években a
születések és halálozások számától függően a számított értékek jelentős
mértékben változnak, a szélső értékek (1999/2002) közötti különbség 77%.
60
17.ábra: Természetes szaporodás/fogyás
0
1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.
-20
-40
-60
-80
Fő
-100
-104
-120
-120 -116
-140 -127 -126
-131
-143 -148
-160
-159
-180
-184
-200
Év
Az előbbiek mellett figyelembe véve, hogy a természetes fogyás adatok összege

a 10 év során 1.358 fő, kijelenthetjük, hogy a népességcsökkenés eddig
megismert okai mellett a népesség természetes fogyását nevezhetjük meg az
egyik legjelentősebb indokként: a halálozások száma minden évben jelentősen
meghaladja az élveszületések számát. A megye többi városával történő
összehasonlítás némileg árnyalja a képet: 2006-ban az 1000 főre vetített
természetes szaporodás, fogyás értéke Szentes esetében -3,9 volt, amely a
megyén belül nem számít rossznak a városok között, csak Szeged, Makó és
Sándorfalva rendelkeznek kedvezőbb mutatókkal.
Az eddigieket összegezve kijelenthető, hogy a település lakossága folyamatosan

és viszonylag egyenletes mértékben csökken. A népességfogyás okainak
keresésekor arra a következtetésre jutottunk elemzésünk eredményeként, hogy
egyértelmű és markáns fő ok nem nevezhető meg, a természetes fogyás
mértéke, a magas halálozás és csökkenő születésszám, valamint a város
lakkosságának elvándorlása egyaránt és egymás hatását erősítve járul hozzá a
kedvezőtlen folyamat elhúzódásához.
Ahogyan azt a fejezet elején már említettük, Szentes városa kiterjedt

tanyavilággal és népes külterületi lakossággal rendelkezik. Statisztikai besorolás
szerint a külterületi lakosok száma a népszámlálási adatok alapján 2.449 fő,
amelybe beletartozik a Szarvasi út mentén található Kajánújfalu 157 fős
népessége is. Van azonban két olyan terület, amely statisztikailag az egyéb
belterület besorolást kapta, azonban a város tényleges területétől külön fekszik.
(E területeket a későbbiek folyamán külön városrészként fogjuk kezelni.) Lapistó
Szentestől dél-keletre, a Szentest Nagymágoccsal összekötő úton található,
nevét az egykor itt található tóról (Lapistó-Fertő) kapta, lakossága 126 fő.
Magyartés, amely Szentestől északra található a Hármas-Körös partján. A
település a Körös egyik elhagyott övzátonyán helyezkedik el. 2001-ben 119
lakosa volt. E két településrészt is számítva a külterületen élő teljes száma a
61
2001-es adatok tanúsága szerint 2.694 fő, amely az akkori össznépesség 8,5%-
a.
Az önkormányzat adatai szerint a külterületi lakosság 2003-ban 2.868 fő, ebből a
város 5 km-es vonzáskörzetében 1.622 fő, a várostól mintegy 15-30 km-re fekvő
cserebökényi tanyákon 427 fő, Lapistó-Dónát-“D” oldal lakosságszáma 421 fő,
míg Magyartés-Mentettrét-Kistőke területén 398 fő élt.
A demográfiai elemzés végén rövid kitekintést teszünk város lakosságának

nemzetiségi hovatartozás szerinti tagozódására. A 2001-es népszámlálás során a
nemzetiség, a kulturális értékhez, hagyományhoz kötődés, az anyanyelv, a
családi, baráti közösségben beszélt nyelv válaszlehetőségek legalább egyike
szerint sorolták be a lakosságot az egyes nemzetiségi kategóriák közé. Ez
alapján megállapítható, hogy Szentesen a 31.638 fős lakosságból 367 fő
(1,17%) tartozik a hazai kisebbségek közé, ebből a legjelentősebb arányt a
cigány kisebbséghez tartozók képviselik 183 fővel (a teljes népesség 0,58%-a),
míg a német kisebbséghez tartozónak 56 fő vallotta magát.
62
III.2.2. Foglalkoztatottság-munkanélküliség
Bevezetésként fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a két, munkaerő-piaci

helyzetjelentéssel kapcsolatosan hivatalos felmérést készítő szervezet, az Állami
Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ), illetve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH)
eltérő módszertan és terminológia alapján dolgozik , melynek következtében a
két adattípus összehasonlítása nem lehetséges. Minthogy a nemzetközileg is
használt és elfogadott terminológiát a KSH alkalmazza, jelen munka is
alapvetően az ő adatállományukra hivatkozik. Ettől függetlenül röviden kitérünk
az ÁFSZ elemzés eredményeire is.
A Központi Statisztikai Hivatal munkaerő-felmérése alapján 2006. évre

vonatkozóan az alábbiakban néhány fontos országos, regionális és megyei adatot
hasonlítunk össze. (A munkaerő-felmérés reprezentatív felmérésen alapul, a 15-
74 éves népességre vonatkozik.)
Elöljáróban ki kell emelni, hogy a Dél-alföldi régió valamennyi itt vizsgált mutató
tekintetében Észak-Magyarországot és Észak-Alföldet követően a harmadik
legkedvezőtlenebb helyzetű régió (a Dél-dunántúli régióval többnyire azonos
szinten).
12.táblázat: Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság (2006)

Megnevezés Békés Bács- Csongrád Dél- Ország
megye Kiskun megye Alföld
megye
Foglalkoztatott, ezer fő 130,9 196,2 163,8 490,9 3.930,1
Munkanélküli, ezer fő 11,1 20,4 10,3 41,8 316,8
Gazdaságilag nem aktív 151,5 193,7 150,5 495,7 3.474,9
népesség, ezer fő
Aktivitási arány, % 48,4 52,8 53,6 51,8 55,0
Foglalkoztatási arány, % 44,6 47,8 50,5 47,7 50,9
Munkanélküliségi ráta, % 7,8 9,4 5,9 7,8 7,5
Alkalmazásban álló 95.428 145.312 122.481 363.221 3.231.439
Forrás:KSH
A fenti táblázat adatai alapján – kiemelve a mutatók közül az aktivitási arányt

(mely a gazdaságilag aktív népességet – azaz a foglalkoztatottak és
munkanélküliek összességét – viszonyítja a munkavállalási korú népességhez) –
megállapítható, hogy Csongrád jobb helyzetben van a régió másik két
megyéjénél, aktivitási aránya meghaladja a régiós átlagot és közelít az országos
átlaghoz.

Az ÁFSZ munkaügyi központjai, kirendeltségei jelenleg használt terminológiája alapján regisztrált, nyilvántartott álláskereső
munkanélküli az a személy, aki
– a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
– oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
– öregségi nyugdíjra nem jogosult, és
– az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső
tevékenységet sem folytat, és
– elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit
– az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.
Mindez tehát azt feltételezi, hogy a regisztrált, nyilvántartott álláskereső megjelenjen a munkaügyi központban és emellett a
fenti feltételeknek is megfeleljen.
A Központi Statisztikai Hivatal ettől eltérő megközelítést és adatgyűjtési módszert alkalmaz, folyamatos munkaerő-
felmérésekkel térképezi fel a foglalkoztatottsági helyzetet. Terminológiájukban munkanélküli az a személy, aki nem dolgozik;
nincs munkája, de keresi azt; munkára kész állapotban van.
63
A foglalkoztatási arány tekintetében is megállapítható, hogy Csongrád megye a

régión belül a legkedvezőbb mutatókkal rendelkező terület: a mért értékek közel
3%-os előnyt mutatnak Bács-Kiskun és 6%-ost Békés megyéhez képest. E
mutató is az országos átlaghoz közeli értéket mutat Csongrád megye esetében.
A munkanélküliséget vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a KSH felmérése szerint
Békés helyzete valamivel kedvezőbb, mint Bács-Kiskun megyéé. Csongrád
megyében ismét a legkedvezőbb régiós állapotot találhatjuk: az 5,9%-os
munkanélküliségi ráta az országos átlagértéknél (7,5%) 1,6%-kal, a régiós
átlagnál (7,8%) 1,9%-kal alacsonyabb.
A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ adatai szerint 2007 februárjában a

Dél-alföldi régió területén 72.037 fő számított álláskeresőnek, ebből Bács-Kiskun
megyére 39%, 27.991 fő, Békés megyére 36%, 25.654 fő, míg Csongrád
megyére 25%, 18.392 fő jutott. Tekintve, hogy a régión belüli népességnek
mindössze 28,5%-a lakik Békésben (Bács-Kiskun: 40%, Csongrád: 31,5%) az
álláskeresők fenti, megyei megoszlása Békés megye rendkívül súlyos, míg
Csongrád megye relatív kedvezőbb helyzetét tükrözi.
A nyilvántartott álláskeresők aránya (a gazdaságilag aktív népesség arányában)

régiós szinten 12,9%, Csongrád megyében 10,2%, Bács-Kiskun megyében
12,6%, míg Békés megyén 16,8% volt. Ezek az adatok is Csongrád megye
régión belüli előnyét mutatják.
Következő lépésként a nyilvántartott álláskeresők arányát kistérségi szinten

vizsgáljuk meg.
13.táblázat: Nyilvántartott álláskeresők, Csongrád megye, kistérségek 2006
A 180 napon túl

A nyilvántartott
nyilvántartott A pályakezdők
álláskeresők
álláskeresők
Kistérség
aránya a munkavállalási korú aránya a nyilvántartott

állandó népességből, %, 2006 álláskeresőkből, %, 2006
Csongrádi 6,8 3,1 46,2 9,0

Hódmezővásárhelyi 6,0 3,1 52,0 10,4
Kisteleki 8,1 4,2 51,8 10,8
Makói 8,3 4,2 51,2 9,9
Mórahalmi 7,9 4,2 53,8 9,2
Szegedi 4,0 1,8 45,7 10,7
Szentesi 6,0 2,6 43,6 10,3
Összesen 5,6 2,7 48,5 10,2
Forrás:KSH
A táblázat adataiból láthatjuk, hogy a Szentesi kistérségben a munkavállalási

korú népességen belül mért álláskeresői arány a megye 7 kistérsége közül csak a
szegedi esetében mutat kedvezőbb helyzetet, s ugyanez igaz a tartós, 180
napnál régebben állást keresők arányára is. Az álláskeresők számához
viszonyítva a 180 napnál régebben állást keresők számát, az egész megyében
szembetűnő a magas, 43-53% közötti arány, amely azt mutatja, hogy a
munkaügyi központok sem tudtak segíteni az állást keresőkön az esetek közel
64
felében. A szentesi kistérség e mutató tekintetében a megyében a legjobb

eredményeket tudhatja magáénak. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy a
kistérség a megyén belül relatíve kedvező foglalkoztatási mutatókkal
rendelkezik.
Átfogó és szemléletes képet nyújt az alábbi táblázat Csongrád megye városi

jogállású településeinek munkaerő-piaci helyzetéről.
14.táblázat: Nyilvántartott álláskeresők, 2006

A 180 napon A 180 napon
A A szellemi A
túl túl
nyilvántartott foglalkozású- pályakez-
nyilvántartott nyilvántartott
Város álláskeresők ak dők
álláskeresők álláskeresők
aránya a munkavállalási aránya a nyilvántartott
korú népességből, % álláskeresőkből, %
Szeged 3,9 1,8 46,2 35,1 11,1
Hódmezővásárhely 6,3 3,3 53,0 22,8 10,0
Csongrád 6,5 3,0 46,5 22,4 8,8
Kistelek 7,8 4,5 58,0 17,9 14,7
Makó 7,3 3,7 50,5 18,1 9,6
Mindszent 5,2 2,5 47,8 22,7 11,6
Mórahalom 5,8 2,7 46,7 17,9 4,2
Sándorfalva 4,7 1,9 40,2 21,1 9,8
Szentes 5,8 2,6 45,1 25,3 10,5
Összesen 5,0 2,4 48,2 27,3 10,5
Forrás: KSH
A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességen belül

viszonylag nagy szórást mutat az egyes településeket vizsgálva. A
legalacsonyabb – és egyben legoptimálisabb – értéket Szegeden jegyezték fel
(3,9%), míg a legmagasabb érték (7,8%) Kistelek városához kapcsolódik.
Szentes 5,8%-os értékével a kedvezőbb helyzetű települések közé sorolható, a 9
megyei város közül csak hárman rendelkeznek jobb mutatókkal e területen – míg
Mórahalom azonos helyzetűnek mondható. A legtöbb itt bemutatott várossal
kapcsolatban elmondható, hogy álláskeresői között magas arányban vannak a
180 napon túl nyilvántartottak, ez az arány Szentes esetében 45,1%, amely a
Szegedhez közeli Sándorfalvát követően a második legalacsonyabb érték, míg a
megyei átlagnál (48,2%) több, mint 3%-kal kedvezőbb.
Az álláskeresőknek 25,3%-a kerül ki a szellemi foglalkozásúak közül – ez jóval

kevesebb, mint Szegeden (35,1%), azonban a többi városhoz viszonyítva a
megyében ez a legmagasabb arány, mely nagy valószínűséggel közvetlen
összefüggésben van a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányával.
A pályakezdők jelenléte az álláskeresők között a megye városainak
viszonylatában alacsonynak mondható. A számos felsőoktatási intézménynek
otthont adó Szeged, valamint Kistelek és Mindszent mögött Szentes a negyedik
legmagasabb pályakezdői aránnyal rendelkező város a 2006-os adatok szerint.
Ez az adat egyaránt jelentheti a fiatalok viszonylag magas számát a
munkanélküliek között, valamint – a pozitív megközelítés szerint – azt is, hogy
magas a városban munkát vállalni szándékozó fiatalok száma.
65
2001. évi népszámlálás adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a foglalkoztatottak

aránya a 15-64 éves népességen belül ebben az időszakban a városban 55,5%
volt. Ez a mutató az egyes városrészek között jelentős különbséget mutat, ezzel
a városrészi elemzések során külön foglalkozunk.
Az elemzés következő részében megvizsgáljuk, hogyan alakult a nyilvántartott

álláskeresők (korábban munkanélküliek) száma és aránya az elmúlt 10 év során
Szentesen.
18.ábra Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség %-

ában 2000-2008 (december havi adatok)
6,5
6 6,32
6,01 5,93
5,5 5,81 5,85
Arány (% 5,56
5
5,06
4,5
4,67
4
4,07
3,5
3
2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.
Év
Forrás: KSH adatok alapján szerkesztett diagram
Az ábra tanúsága szerint az álláskeresők aránya 2000 és 2008 évek között 4-

6,3% között ingadozott. A legmagasabb értéket 2004-ben (6,32%), mérték,
melyet követően a munkanélküliek aránya 1-2 tized százalékkal 6% alatt
gyakorlatilag állandósult. A 2006 óta tapasztalható minimális emelkedés egyelőre
nem tekinthető veszélyesnek, ugyanakkor foglalkoztatási szempontból is
érzékenyen érinthetik a települést a 2008-ban zajló negatív gazdasági folyamtok,
valamint a helyi baromfifeldolgozót érintő munkaerő leépítések.
Az alábbi ábrán bemutatott nyilvántartott álláskeresők számának alakulása is

tükrözi a korábban tapasztalt arányokat, kiegészítve azzal, hogy a ’90-es évek
végén egy fokozatosan javuló tendenciának lehettünk tanúi, mely folyamat
2001-et követően megfordult, az emelkedés 2004-ben eredményezte a
legmagasabb álláskereső számot (1.249 fő).

2008. évhez kapcsolódóan májusi adatok álltak rendelkezésre az elemzés készítésekor
66
19.ábra Nyilvántartott álláskeresők száma Szentesen 1997-2006
1 600
1 433
1 400
1 249
1 180 1 138
1 200 1 131 1 111 1 108
972 Nyilvántartott álláskeresők
1 000 929
száma összesen (fő)
810
Fő
800 665 661
618 589 180 napon túli nyilvántartott
600 533 513 álláskeresők száma
453 454
összesen (fő)
400 314 332
200
1997.1998.
év 1999.
év 2000.
év 2001.
év 2002.
év 2003.
év 2004.
év 2005.
év 2006.
év év
Év
Forrás: KSH adatok alapján szerkesztett diagram
Összesítésként fontos kiemelni, hogy a foglalkoztatási szempontból Szentes

városa a megyén belül az „erős” középmezőnyhöz tartozik, amelynek
jelentőségét növeli, hogy regionális szinten Csongrád megye eleve jobb
mutatókat tud felsorakoztatni, mint Békés vagy Bács-Kiskun. Szentes
foglalkoztatási pozíciója tehát kedvező, ennek a tendenciának fenntartása és
javítása további előnyökkel járhat a település életében.
III.2.3. A népesség iskolai végzettsége
A lakosság iskolai végzettségét kistérségi, megyei és régiós összehasonlításban

mutatja be az alábbi táblázat, a megfelelő korúak százalékában jelenítve meg az
értékeket. A nemekre vonatkozóan az összevont adatok kerültek bemutatásra.
15.táblázat: A népesség iskolai végzettsége (2001. évi népszámlálás, %)

általános iskola legalább legalább egyetem,
első évfolyamát általános iskola középiskolai főiskola stb.
sem végezte el 8. évfolyam érettségivel oklevéllel
(10–X éves) 15–X éves 18–X éves 25–X éves
Szentes 0,4 90,3 34,6 10,4
Szentesi 0,7 87,5 29,9 8,2
kistérség
Csongrád 0,4 89,4 38,6 12,5
megye
Békés 0,6 85,4 30,1 8,1
megye
Bács- 0,8 85,8 28,9 9,0
Kiskun
megye
Régió 0,6 86,8 32,3 9,8
Ország 0,7 88,8 38,2 12,6
Forrás: KSH adatok alapján szerkesztett táblázat
67
A Dél-alföldi régió megyéit hasonlítva össze egyértelműen kiderül, hogy

Csongrád megye az itt bemutatott valamennyi kategóriában kedvezőbb képet
mutat Békés és Bács-Kiskun megyénél. Jelentős a pozitívum a diplomások
arányát tekintve, amelynek elsődleges okaként egyértelműen a szegedi
felsőoktatás súlya nevezhető meg. Ugyanez a különbség mutatkozik meg, ha az
érettségizettek megfelelő korú népességhez viszonyított arányát vizsgáljuk: itt
Békéshez képest 8,5%, Bács-Kiskun megyéhez képest 9,7% Csongrád megye
előnye. Az iskolázatlanok jelenléte a régió megyéiben alacsonynak mondható,
Csongrád megyében a legkedvezőbb. A legalább általános iskolai végzettséget
felmutatók aránya mindenütt meghaladja a 85%-ot, Csongrád megyében 90%-
hoz közelít.
A Szentesi kistérség szerényebb képzettségi mutatókkal rendelkezik, mint
megyéje, itt ismét Szeged húzó hatását kell kiemelni, hiszen a megyei adatok
nagyrészt a megyeszékhelynek köszönhetően „szárnyalnak”. A többi Csongrád
megyei kistérség között elhelyezve viszonylag jók a szentesi eredmények. Ennek
ellenére, meg kell említeni, hogy a szegedi (17,5%) és hódmezővásárhelyi
(10,1%) mellett a Csongrádi kistérség (9,2%) is megelőzi a felsőfokú
végzettséggel rendelkezők arányában a szentesit (8,2%). Az érettségizettek
aránya (29,9%) csak a Szegedi és Hódmezővásárhelyi kistérségben magasabb.
Szentes városa a kistérségnél valamennyi vizsgált kategóriát szemlélve

kedvezőbb képet mutat. A kistérségi székhely a megye városai között az
érettségizettek arányában (33,9%) csak Szeged (54%) és Hódmezővásárhely
(36,9%) mögé szorul, míg a diplomások tekintetében (10,2%) Szeged (20,7%)
és Hódmezővásárhely (11,1%) mellett Csongrád (11,2%) előzi meg.
Összességében elmondható, hogy Szentes városa a népesség iskolázottságát

tekintve relatíve jó helyzetet mutat, amely az érettségizettek és a legmagasabb
végzettségűek arányának tekintetében nyilvánul meg legerőteljesebben.
III.2.4. A lakosság jövedelmi helyzete
A 2001. évi népszámlálási adatok alapján megállapíthatjuk, hogy Szentes

városában a korábban már jelzett relatíve kedvező foglalkoztatási helyzet a
családok, háztartások szintjén is megmutatkozik. A „foglalkoztatott nélküli
háztartások aránya” az egész városra vetített adatok alapján 40,8%. A felmérés
során foglalkoztatottnak minősült minden 15 éves és idősebb személy, aki az
eszmei időpontot megelőző héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító
munkát végzett, vagy rendszeres foglalkozásától (pl. betegség miatti távollét
vagy fizetett, illetve fizetés nélküli szabadság miatt) csak átmenetileg volt távol.
Ha figyelembe vesszük e feltételeket, valamint azt, hogy jövedelmet biztosító
munkának számít annak jogi kereteitől függetlenül minden olyan tevékenység,
amely pénzjövedelmet vagy természetbeni juttatást biztosít, akkor a fenti 40%-
os arány nem mondható túlságosan magasnak.
Összehasonlítva a megye valamennyi városának (2001-es viszonylatban

városnak számító települések!) adatait, azt láthatjuk, hogy Szentes Csongrád
megyében a legkedvezőbb mutatókkal rendelkezik: Mindszenten 50,19%-ot,
Hódmezővásárhelyen 41,64%-ot, Makón 46,52%-ot, a régióközpont Szegeden
68
41,12%-ot, míg a közeli Csongrádon jelentősen kedvezőtlenebb értéket,

47,53%-ot mértek.
16.táblázat: Foglalkoztatott nélküli háztartások száma (2001. évi népszámlálás)

Nincs foglalkoztatott
összes
fogl. nélk.
háztartá-
munkanélküli inaktív kereső csak eltartott háztartások
sok
száma
száma
Szeged 69 373 2 309 21 452 4 763 41,12%
Hódmezővásárhely 18 752 791 6 909 109 41,64%
Csongrád 7 631 281 3 283 63 47,53%
Kistelek 2 885 93 1 231 18 46,52%
Makó 10 399 592 4 173 83 46,62%
Mindszent 2 897 151 1 293 10 50,19%
Mórahalom 2 025 47 773 13 41,14%
Szentes 12 192 315 4 588 72 40,81%
Forrás: 2001.-ik évi népszámlálási adatok alapján szerkesztett táblázat
Ugyancsak sokatmondó adatként érdemes elemezni a „rendszeres

munkajövedelemmel nem rendelkezők” arányát az aktívkorúakon belül” mutatót.
A népszámlálási kérdőív azon aktív korúakat sorolta e csoportba, akik a
népszámlálás személyi kérdőívének a 13. kérdésére nem jelölték meg a 10-es
választ.
Szentesen 2001-ben a 15-59 évesek száma 19.755 fő (a teljes lakosság

62,44%-a), közülük a foglalkoztatottak száma 11.805 fő volt, azaz a korcsoport
közel 60%-a foglalkoztatottnak számított. Az adatok azt tanúsítják, hogy a
foglalkoztatottak túlnyomórészt ezen aktív népességből kerülnek ki (98,5%-uk),
az idősebb korosztályon belüli foglalkoztatottak száma igen alacsony (180 fő,
1,5%). A városban a 15-59 éves korcsoporton belül az emberek 59,76%-a
foglalkoztatottnak számított 2001-ben, míg 40,24%-a nem rendelkezett
rendszeres munkajövedelemmel, azaz nem volt foglalkoztatott.
Ugyanez az arány a megyén belül található Csongrád esetén 46,09%, Makón
46,73% volt 7 évvel ezelőtt.
A fent leírtak alapján kijelenthetjük, hogy a szentesi családok és háztartások

jövedelmi helyzete - Csongrád megye többi városával történt összehasonlítás
alapján – a kedvezőbbek közé tartozik.
A korábban elemzett adatokat is figyelembe véve érdemes kiemelni,

hogy Szentes város lakossága foglalkoztatási és jövedelmi szempontból
egyaránt a megye és egyben a régió legkedvezőbb képet mutató
települései közé tartozik.
Ahogyan azt a város 2005-ben készített „Egészségmegőrző terv”-e is kiemeli, a

Dél-alföldi Regionális Egészfejlesztési Tanács felmérése alapján a régió lakossága
jövedelmének meghatározó része – mintegy 70%-a – munkajövedelem, ezen
belül is jelentős részt képviselnek a munkabérek. Ezek aránya azonban

A 13. kérdés így hangzott: megélhetését mi biztosítja? A 10-es válasz a következő volt: dolgozik, jövedelmet
biztosító tevékenységet végez.
69
egynegyedével elmarad az országostól, míg a mezőgazdasági jövedelmek

hányada magasabb, háromszorosa az országos átlagnak. A lakosság közel
háromtizedének alapvető megélhetési forrását jelentő nyugdíjak és nyugdíjszerű
ellátások egy főre jutó összege - fokozatosan növekedve - jelenleg a lakossági
bevételek bő egyötödét éri el. A társadalom hozzájárulása a gyermekek
ellátásához egy átlagos háztartás jövedelmének egyhuszadát (a gyermekes
családok esetében természetesen jóval nagyobb hányadát) teszi ki, ami
elsősorban alanyi jogon járó családi pótlék, illetve iskoláztatási támogatás
formájában jut el az érintettekhez.
A háztartások jövedelmét a napi és a havonta jelentkező rendszeres kiadások

döntően felemésztik, nagyobb értékű tartós fogyasztási cikk vásárlására
viszonylag ritkán kerül sor. Azonban még ilyen körülmények között is igyekszik a
lakosság jövedeleméből valamennyit megtakarításként félretenni. A legtöbbet, a
bevételek mintegy harmadát – az országos átlagot meghaladóan –
élelmiszerekre költi a lakosság, ezek között is a sertés-, illetve a baromfihús, a
tej és tejtermékek, valamint a kenyér szerepel az első helyeken. A következő
nagyobb tétel az élelmezési kiadás felét elérő lakásfenntartási költség, amely
mögött alig marad el a közlekedésre és a hírközlésre fordított összeg (ez
utóbbiban a járművásárlásra és fenntartásra kiadott összeg is szerepel).
Egészségügyre, művelődésre és kikapcsolódásra, ruházkodásra vagy lakás-
felszerelésre és háztartásvitelre közel azonos arányban, jövedelmének 5-6
százalékát költi a lakosság. Élvezeti cikkekből – a sör kivételével – a jövedelmi
színvonalhoz igazodóan országos átlag alatti a fogyasztás, de ezekre alig fordít
kevesebbet egy átlagos dél-alföldi háztartás, mint ruházkodásra. A kiadások
nagyobbrészt termékvásárlásra irányulnak, szolgáltatások igénybevételére
viszonylag ritkán kerül sor, minden 5. forintot költik csak erre.
III.2.5. Egészségi állapot
A demográfiai fejezetben már foglalkoztunk a városban tapasztalható

gyermekszületések számával, valamint a természetes szaporodás/fogyásban
tapasztalható tendenciákkal. Megállapítást nyert, hogy a népességcsökkenés
egyik okaként a városban a népesség természetes fogyását nevezhetjük meg,
amelyet az egyéb demográfiai tényezők tovább erősítenek.
A népességfogyás egyik fő előidézője – az egyszerű reprodukciót sem biztosító

termékenységi szint mellett – regionális szinten is az elöregedő népesség
emelkedő halálozása. A Dél-Alföldön 2003-ban 19.300 személy halt meg, a nyers
halálozási arányszám az egész országban a legmagasabb volt ekkor, amely az
utóbbi néhány év mérséklődése után ismét emelkedik.
A lakosság egészségi állapotának jellemzésekor számos tényezőt lehet vizsgálni,

a halálozási adatok feldolgozása egy speciális nézőpontot képvisel. A halál
bekövetkezte egy folyamat végét jelenti, visszatekintve e pontból lehet
következtetni az egészségi állapotban lejátszódó folyamatokra. Az alábbiakban a
legjellemzőbb halálokokról ejtünk néhány szót, alapvetően regionális és megyei
szintű adatokra hivatkozva.
70
A halálokok közül ki kell emelnünk a keringési rendszer betegségeit: az ÁNTSZ

által 2003-ban készített elemzés alapján megállapítható, hogy a halandóság
50%-át meghaladóan részesednek a halálokok közül a keringési rendszer
betegségei. A Dél-alföldi régióban a férfiak keringési betegségben való
elhalálozásának relatív kockázata magasabb az országosnál, trendje emelkedő.
Az agyérbetegségek okozta halálozást vizsgálva megjegyzendő, hogy a régió
kedvezőtlenebb besorolását a kimagaslóan magas Békés megyei többlethalálozás
idézi elő. „Az agyérbetegségek okozta halálozást a 0-64 éves korosztályban a
fejlett országokban, több mint két évtizede elkerülhetőnek tekintik” – emeli ki az
idézett elemzés.
A második legjelentősebb halálokként a daganatos betegségeket lehet
megnevezni, amelyek következtében 2003-ban a Dél-alföldi régióban annyian
haltak meg, mint ahány újszülött látta meg a napvilágot Bács-Kiskun megyében.
A daganatos halálozások csoportosítása a daganat kialakulásának helye, az
elsődleges támadási pont alapján történik. E szerint a daganatos halálozás
leggyakrabban, az esetek 23%-ában, a légzőrendszer, ezen belül is a tüdő és a
légcső daganatos megbetegedésének következménye.
A Szentes város lakosságára érvényes haláloki struktúra nagymértékben hasonlít

a regionális elemzésben bemutatottra. Az alábbi táblázatban szereplő adatok
legfőbb tanulságaként azt kell kiemelni, hogy a halálozások döntő többsége, 94-
95%-a öt haláloki főcsoportra koncentrálódik.
17. táblázat: Haláloki struktúra Szentesen

Nők (%) Férfiak (%)
Keringési rendszer betegségei 60 50
Daganatok 21 25
Emésztőrendszer 4 6
Külső okok 5 10
Légzőrendszer betegségei 3 3
Egyéb halálokok 7 6
Forrás: Csongrád Megyei ÁNTSZ
A születéskor várható élettartam tekintetében Csite András és Németh Nándor

elemzését vettük alapul5. A magyar születéskor várható átlagos élettartam
jelentősen elmarad a hasonló társadalmi-gazdasági fejlettségű országokétól. Bár,
a nők esetében a nyolcvanas évek végétől, a férfiaknál a kilencvenes évek
második felétől megindult a várható élettartam országos átlagának emelkedése,
ez azonban nem jelenti egyelőre az európai, illetve közép-kelet európai
„élmezőnyhöz” történő felzárkózást az életminőség e fontos indikátora
tekintetében. Jelentős különbségek találhatók e mutatókkal kapcsolatban a nők
és férfiak közt, valamint az egyes országokon belül is. A térségi különbségeket
elsősorban a gazdasági fejlettség és az iskolázottság különbségei határozzák
meg. Magyarország viszonylatában elmondható, hogy az iskolázottabb,
gazdaságilag fejlettebb térségekben a várható élettartam meghaladja a lemaradó
térségekét. A különbségek nemcsak az ország megyéi, de a megyei kistérségek
között is szembetűnőek.

Dél-Alföldi Regionális Népegészségügyi Jelentés, 2005
5
Csite András Németh Nándor: A születéskor várható élettartam kistérségi egyenlőtlenségei
az ezredforduló Magyarországán (In: Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás, II. évfolyam (2007/2. szám)
71
Az alábbi táblázat Csongrád megye kistérségeinek adatait tartalmazza:
18.táblázat: Születéskor várható élettartam, 2005

Férfiak Nők Teljes népesség
Csongrádi 67,72 77,16 72,70
Hódmezővásárhelyi 70,30 77,77 74,17
Kisteleki 66,28 77,47 72,09
Makói 68,55 76,86 72,85
Mórahalmi 68,24 78,28 73,39
Szegedi 71,02 78,38 74,91
Szentesi 69,16 77,26 73,35
Forrás: KSH
A táblázat adatai jól szemléltetik a fentebb jelzett területi differenciákat. Szentes

és környéke tekintetében elmondható, hogy a megye 7 kistérsége közül csak a
Szegedi, Hódmezővásárhelyi és a Mórahalmi kistérség rendelkezik kedvezőbb
adatokkal a teljes népességre, az előbbieken túl a Kisteleki a nőkre, a Szegedi és
Hódmezővásárhelyi kistérség a férfiakra vonatkozóan. Ez alapján kijelenthetjük,
hogy a születéskor várható élettartam tekintetében a Szentesi kistérség
Csongrád megyén belüli helyzete a kedvezőbbek közé sorolható.
Az előző fejezetben már említett „Egészségmegőrző terv” kitér a városban is
jellemző túlzott alkoholfogyasztás problémájára, amely mellett az elmúlt
években a drogfogyasztás is megjelent, (KEF 2004-ben történt „ A szentesi
fiatalok egészségkárosító szokásai” című felmérése ezt támasztja alá). A
drogfogyasztás prevenciójára nagy hangsúlyt fektetnek a szakemberek.
Gyermekkortól kezdődően egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel,
különböző programokkal hívják fel a figyelmet a megelőzésre. A Drogambulancia
megnyitásával a már droggal kapcsolatba került személyek kezelése,
leszoktatása történik. Az alkoholtartalmú italok fogyasztása ősidők óta az emberi
kultúra része, a túlzásba vitt és főleg a rendszeres alkoholfogyasztás azonban
egészségkárosodást okoz. Magyarország nem tartozik az alacsony
alkoholfogyasztó nemzetek közé, minden egyes lakosára, a csecsemőket is
beszámítva, tiszta szeszben mérve évi 11 liter alkoholtartalmú ital elfogyasztása
jut. Ez az érték nemzetközi összehasonlításban igencsak magasnak számít, közel
azonos szinten állnak a borkultúrájukról, illetve -fogyasztásukról híres franciák és
portugálok, valamint a nagy sörfogyasztónak számító németek. Az utóbbi
években a sör és az égetett szeszes italok fogyasztása jelentősen visszaszorult, a
borból viszont többet isznak az emberek, mint korábban. A sörfogyasztás
azonban a 30 százalékos visszaesés ellenére továbbra is meghatározó arányú
maradt. Egy főre évi átlagban 73 liter sör, borból ennek közel fele, míg tömény
szeszes italokból majd 7 liter fogy.
A mértéktelen alkoholfogyasztóknak csak töredéke jelentkezik valamely

egészségügyi intézmény elvonókúrájára, mindössze 4-5 százalékuk kér orvosi
segítséget problémája megoldásához.
Az alkoholnak jelentős szerepe van a magyar népesség magas mortalitásában,
hiszen a mértéktelen alkoholfogyasztásnak számos egészségkárosító hatása van,
így e szenvedélybetegség évről évre sok áldozatot követel. Egyes betegségek –
például máj- és hasnyálmirigy betegségek, szív- és érrendszeri
rendellenességek, magasvérnyomás-betegség, idegrendszeri problémák,
72
valamint az erőszakos jellegű cselekményekből származó sérülések – kialakulása

és az iszákosság között szoros a kapcsolat.
Az „Egészségmegőrző terv” a regionális elképzelésekkel összhangban, 7 pontban

fogalmazza meg a település lakossága egészségének javításához szükséges
legfontosabb célkitűzéseket, amelyeket részletesen is kifejt. A célok a
következők:
• szív- érrendszeri megbetegedések megelőzése, gyógykezelésének és

rehabilitációjának fejlesztése,
• daganatos megbetegedések számának csökkentése, gyógykezelésének és
rehabilitációjának fejlesztése,
• idősellátás fejlesztése,
• szenvedélybetegség megelőzése, gyógykezelése, rehabilitációja,
• egészségügyi intézmények hatékonyságának növelése,
• sürgősségi ellátás fejlesztése a Dél-Alföldön,
• dél-alföldi egészségipar fejlesztése.
III.2.6. Civil szervezetek
Szentes Város Önkormányzata hagyományosan jó kapcsolatot ápol és szoros

együttműködést folytat a város civil szervezeteivel. A településen sokirányú civil
munka folyik. Tevékenységi körük széles spektrumú: az egészségügyi, a
szociális, az ifjúsági, a kulturális és a városszépítési szervezetektől kezdve, a
művészeti, az iskolai alapítványokon, a sportegyesületeken keresztül a
fogyatékkal élők önsegítő szervezeteiig igen szerteágazó: sok-sok ember
önkéntes munkájához biztosítanak keretet, jogi formát.
Az önkormányzat minden tőle telhető anyagi (működéshez, kulturális és sport-
programok szervezéséhez, nemzetközi kapcsolatok ápolásához, karitatív
tevékenységhez, stb.), és nem anyagi támogatással (információközvetítés,
technikai feltételek biztosítása, civil fórumok szervezése, pályázati tanácsadás,
stb.) járul hozzá a civil szervezetek tevékenységéhez.
A város évek óta civil koordinátort foglalkoztat, aki tevékenyen segíti a két szféra
együttműködését, közös gondolkodását. Nemcsak az önkormányzati–civil
párbeszédben működik közre, hanem segíti a civil szervezetek egymás közötti
partnerségének kiépülését is, ami nagyon fontos a közös célok megvalósulását
lehetővé tevő pályázati források kiaknázásában.
Az önkormányzat és a non-profit szervezetek közötti partnerségi viszony jó
példájaként - Csongrád megyében elsőként – a város megteremtette a civil
érdekérvényesítés intézményi rendszerét. A civil szféra szereplőinek a döntések
előkészítésébe való bevonása érdekében a Képviselő-testület megalkotta a
Városi Civil Stratégiát; az egyes fórumok (pld. Szociális Kerekasztal,
Közművelődési Tanács, Közbiztonsági Bizottság) működtetésével elősegítette a
véleménynyilvánítási jog kiszélesítését.
A civil érdekképviselet érvényre juttatása érdekében - elektorok választása útján

– az öt ágazati tevékenységi csoport (melyek illeszkednek a képviselő-testület
állandó bizottsági tagozódásához) delegáltjaiból 2005-ben megalakult a Városi
Civil Tanács, amely véleményező, javaslattevő szerepet lát el, tagjainak
73
tanácskozási joga van az ágazatuknak megfelelő bizottsági, illetve a képviselő-

testületi üléseken.
2006-ban székhely, infrastruktúra és anyagi támogatás biztosításával
elősegítette a város, hogy létrejöhessen egy olyan – civilek által működtetett -
civil információs pont (CivilPont), amely megfelelő helyszínt nyújt a közös
gondolkodáshoz, a hálózatban történő pályázati együttműködéshez.
Évente közös szervezésben kerül sor a Városi Civil Nap megtartására, amely
olyan fórumot teremt a városban – és 2008-ban hatókörét kiterjesztve a
kistérségben – működő civil szervezetek részére, ahol bemutatkozhatnak, jobban
megismerhetik egymást és mások tevékenységét, emellett az őket érintő
aktuális információkról kompetens előadók tájékoztató előadását hallgathatják
meg.
A civil szervezetek az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás

alapján látnak el közszolgálati feladatokat, elsősorban a kultúra, a sport, az
ifjúsági és a szociális munka területén. Széles körű az összefogás a programok
szervezésében, a hagyományok ápolásában, a közös pályázatok készítésében és
megvalósításában. A civil szerveződések önzetlen munkájukkal, egy-egy speciális
feladat felvállalásával nagyban elősegítik a várospolitikai célkitűzések
megvalósítását.
III.2.7. Ifjúsági és idősügy
Ifjúságügy
Szentes város önkormányzata 2005-ben elkészíttette a település „Ifjúsági
koncepcióját". A dokumentum egyik alapvető megállapítása, hogy a
folyamatosan csökkenő lakosság mellett a születések száma is jelentősen
csökkent az elmúlt 10 év során.
A koncepció megalkotásának alapfeltételeként is felfogott kutatásokat több éven
keresztül végezték el a városban, ehhez kapcsolódóan készülhetett el először a
2005-2006 évi, majd a 2008-2009 évi Ifjúsági Cselekvési Terv. Utóbbi
dokumentumok részletesen bemutatják a gyermekekkel és ifjúsággal foglalkozó
civil szervezeteket és azok tevékenységeit. A 12 szervezet a kisgyermekektől
kezdve a 30 éves korosztályig bezáróan foglalkozik a fiatal korosztályba tartozó
szentesi lakosokkal, a legkülönbözőbb – közéleti, kulturális, szabadidős, sport,
vallási, hagyományőrző, tánc és művészeti – tevékenységekhez kapcsolódó
lehetőségeket kínálva számukra.
Szentes Város Önkormányzata 1992 év óta működik együtt a ma már külföldön
is ismert "Szentesi modell" megvalósításában, a szentesi központú országos VE-
GA Gyermek és Ifjúsági Szövetséggel (VE-GA Szövetséggel).
A "Szentesi modell" megvalósulásának lényegeként jött létre és működik a
Szentesi Ifjúsági és Diák Önkormányzat (SZIDÖK). A SZIDÖK sok tekintetben
egész Európában egyedülálló korosztályi önkormányzati forma és Szentes város
ifjúság-politikai stratégiájának egyik alapvető eleme. A SZIDÖK egyben a városi
ifjúsági tanács is, amelynek tevékenységébe minden iskolai önkormányzat és
korosztályi civil szervezet képviselői bekapcsolódhatnak. Jogilag rendezett
intézményes formában dolgozik a SZIDÖK-öt támogató Felnőtt Kollégium is,
amelynek tevékenységébe minden felnőtt ifjúságsegítő bekapcsolódhat.
74
Az Önkormányzat és a VE-GA Szövetség 2002 évben kötöttek stratégiai

"Közhasznú támogatási szerződés"-t. A szerződés szerint az Önkormányzat által
az SZMSZ-ében is önálló fejezetében szerepeltetett SZIDÖK, és a hozzá
kapcsolódó projektek megvalósítása kapcsán vállalt feladatainak ellátásával a
VE-GA Szövetséget bízta meg. Ezek felelőse nem hivatali köztisztviselő, hanem a
VE-GA Szövetség saját alkalmazottja. A feladatok szerződés szerinti ellátásának
ellenőrzése hivatali feladat.
A kapcsolódó projektek az önkormányzati tulajdonú Szentesi Diák Pince és a
Szentesi Ifjúsági Információs Pont, valamint a Magyartési Tábor Központ önálló
üzemeltetése, 500-600 fő évenkénti táboroztatása, 100-150 fő évenkénti
képzése, 1-3 ifjúságkutatási program évenkénti lebonyolítása, hazai és külföldi
kapcsolatok illetve cserekapcsolatok szervezése, menedzselése. Ezek fejlesztése
folyamatos - jelenleg folyik a kistérségi kiterjesztésük előkészítése - és a
megvalósításukhoz az Önkormányzat és a VE-GA Szövetség széleskörű pályázati
tevékenységet végez, amit szintén fejleszteni kívánnak.
A VE-GA Szövetségnek az érvényes szerződések szerinti tevékenységei felkérés
illetve megbízás alapján bővíthetők, ahogy ez rendszeresen meg is történik
különböző közéleti ifjúság-szakmai területeken. Ezek egyik perspektivikus eleme
az, hogy a VE-GA Szövetség kezdeményezője volt és konzorciumi tagja lett a
"Csongrád Megyei Ifjúsági Szakmai-Módszertani Központ"-nak, amely a jövőben
egyrészt alakítója lesz a megyei ifjúság-politikai stratégiájának, másrészt
segítője a folyamatban lévő ifjúsági tér pályázatok nyerteseinek, azok
intézményei és tevékenységei stratégiai fejlesztésének.
2007-ben tartotta alakuló ülését a civil kezdeményezésre létrejött Civil

Ifjúságsegítő Kerekasztal (CIK). Tagjai a civil koordináció mellett olyan rugalmas
szervezetű, ifjúsági pályázati akciócsoport működtetését tűzték ki célul, amely
elősegíti a különböző területeken (gyermekegészségügy, ifjúságvédelem,
közoktatás, közművelődés, sport, felekezeti alapú) az ifjúságért dolgozó felnőtt
civil szervezetek közötti együttműködést, a hatékonyabb munka és a
forrásteremtés érdekében.
Idősügy
A 2005 júniusában elkészült idősügyi koncepció kiemeli, hogy helyi szinten az
önkormányzatok tehetnek a legtöbbet az idős lakosság társadalmi aktivitásának,
fizikai és intellektuális kapcsolódási lehetőségeiknek megőrzésében.
Ehhez az első lépés, hogy nem csupán a törvények és jogszabályok által előírt
ellátási kötelezettségeknek kell eleget tenni, hanem új, idősügyet szolgáló
rendszereket kell kiépíteni.
A koncepció helyzetelemzése hangsúlyozza a lakosság öregedését, s az idősödő
társadalom kihívásait, amely elsősorban az aktív korú népesség korai
halálozásából, a születések számának csökkenéséből, az aktív korú fiatal
munkavállalók elvándorlásából adódik.
Szentes város kiterjedt külterülettel rendelkezik, ahol számottevő tanyavilág van.
A tanyák infrastrukturális állapota igen rossz és az ott élők szociális
segítségnyújtásra szorulnak.
Az idős lakosság gazdasági és szociális helyzetét alapvetően meghatározza az
agrár jellege, tehát az úgynevezett „tsz nyugdíjasok”, vannak döntő
többségében. Az öregségi nyugdíjak összevetésében elmaradást tapasztalhatunk
az országos átlaghoz képest. A szépkorú hölgyek aránya, férfi társaikhoz képest
nagyon jelentős, ezért különösen ráirányítja a figyelmet az egyedül élő özvegy
nőkre.
75
A tanyasi életforma periferizálódást jelent minden vonatkozásban. A tanyán élők

többsége időskorú, akik előbb-utóbb igénylik az intézményi ellátást, hisz a tanyai
feltételek között képtelenné válnak az önellátásra.
Az időseket is támogató ellátórendszer pénzbeli és természetbeni, valamint

személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat különít el.
A szociális ellátórendszer adatai szerint korcsoportonként a következő

megoszlásban részesülnek az idős emberek támogatásban:
19. táblázat: Idős emberek támogatása Szentesen
Szociális ellátásokban
(átmeneti segély, Közgyógyellátásban
Életkor
lakásfenntartási, fűtési részesülők
támogatás) részesülők
51-60 302 fő 414 fő

61-70 224 fő 360 fő
71-80 178 fő 334 fő
81-90 98 fő 187 fő
91-100 16 fő 65 fő
101-110 - 1 fő
Az ellátások között természetesen lehetnek átfedések, hiszen aki

közgyógyellátásban részesül, az amellett kaphat másfajta támogatást is.
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében elsősorban a Gondozási
Központ lát el alapellátási feladatokat az idősekkel kapcsolatban. Ezek a
feladatok kiterjednek a házi segítségnyújtásra, szociális étkeztetésre és a
pszichiátriai betegek nappali ellátására. A városban biztosított nappali ellátások
között ki kell emelni a város három területén működő idősek klubjainak
szolgáltatásait, melyek az otthonukban élő idős emberek számára nyújtanak igen
széles programlehetőségeket. Bentlakásos ellátást biztosít az Átmeneti Szállást
Biztosító Klub, amely a törvényi kötelezettségeknek megfelelően különösen azon
időskorúak részére teszi lehetővé az elhelyezést az év minden napján, akik
önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem
képesek gondoskodni, vagy folyamatban van a szociális otthoni elhelyezésük,
illetve krízishelyzetbe kerültek. Ezt az ellátási formát 2009. január 1-jétől a dr.
Sipos Ferenc Parkerdő Otthon, valamint a Szentesi Központi Református
Egyházközség tulajdonában lévő Református Idősek Otthona biztosítja.
A kötelező és az önként vállalt feladataiban az önkormányzat stratégiája az

időskorú lakossággal kapcsolatban a következő:
• az idős ember minél tovább otthonában megtartható legyen,
• idősek otthonának a létesítése, amely ugyan nem pótolhatja az otthont, de
a megfelelő gondoskodás és a segítő szakemberek elköteleződése, a
szeretet, a biztonság nyújtása, új értelmet adhat az idős ember életének,
• az idős embert szükségleteinek megfelelő ellátásban kell részesíteni,
• elő kell segíteni, illetve fokozni szükséges az idős emberek
önszerveződését,
76
• az idős beteg is rehabilitálható, ezért speciális és komplex individuális

gondozást kell részükre biztosítani,
• aktív eszközökkel és tevékenységgel elősegíteni az állami pénzeszközök
kiegészítését, együttműködéseket kell kialakítani a kisebbségi
szervezetekkel, a lakosság önkéntes segítőivel,
• az idősek felelősségvállalásának fokozása önmaguk és a környezetük iránt,
• cselekvő részvételük elősegítése az őket és másokat érintő közéletbe,
• élethosszig tartó tanulás biztosítása, tekintettel arra, hogy milyen nagy
fokú az információrobbanás, idősbarát médiumok kialakítása,
• egyenlő esélyek megteremtése minden korosztály számára,
intergenerációs kapcsolatok kialakításával,
• az idős emberek biztonságának fenntartása, növelése,
• intézmények akadálymentesítése,
• egészségmegőrzés, egészségtudatos magatartás kialakítása,
• a szociális ellátások igényekhez történő igazodása (házi segítségnyújtás,
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés bővítése,
tanyagondnoki szolgálat megszervezése).
A város különböző adó és fizetési kedvezményekkel támogatja a 70 éven felüli

korosztály életminőségét.
Az önkormányzat egyik legfőbb feladatának tekinti egy boldog, emberséges élet
biztosítását az idősek számára, melynek érdekében folyamatosan, – az anyagi
lehetőségei függvényében – fejleszti intézményhálózatát, szolgáltatásait,
valamint a rászorultakat minél szélesebb körben segítő támogatási rendszerét.
77
III.3. Környezet
A következő fejezetben áttekintjük Szentes város infrastrukturális helyzetét,
bemutatjuk a település épített és természeti értékeit, valamint felmérjük a
közmű infrastruktúra állapotát, illetve szólunk az elmúlt években Szentesen
végrehajtott komolyabb fejlesztésekről is.
III.3.1. Épített és természeti környezet
Csongrád megyében öt városias település maradt meg, ezek közül az egyik

Szentes. A város központjának kiépülése döntően az 1880-1914 közötti
időszakra tehető. A város fontos településszerkezeti elemei a külterületen lévő
tanyák, a város közvetlen határában találhatóak - jelenleg kb. 700 lakott tanya
van Szentes külterületén.
Szentes határát elpusztult középkori falvak gyűrűje alkotja. Ezek nevei: Bökény,
Dónáttornya, Ecser, Hékéd, Szentlászló, Szentmihály, Tés, Tőke, Veresegyháza.
A mezővárosi település hányatott sorsa nem kedvezett a művészetek
fejlődésének. A művészeti stíluskorszakok jellemzése nem lehet következetes
Szentes esetében az építészet, a festészet és a szobrászat területén az
emlékanyag hiányzó láncszemei miatt.
A városban meghatározó szerepe van az egyházi építészetnek, amit a
jelentősebb középületek követnek. Az építészettel párhuzamosan követhetjük
nyomon a képzőművészet ágait, a festészetet, szobrászatot is, melyek Szentes
legkorábbi művészeti emlékeit őrzik.
A belváros több építészetileg izgalmas látnivalót kínál. A Kossuth téren a kora

klasszicista stílusú Református Nagytemplom, a Kiss Bálint Református Általános
Iskola, a volt Megyeháza méltóságteljes, neoreneszánsz épülete várja a
látogatókat. Az Erzsébet téren a Városi Bíróság épülete, a Szent Erzsébet
Katolikus Általános Iskola, a Szent Anna Katolikus Templom és plébánia, amelyet
árkádsor kapcsol össze a műemlék jellegű templommal. A barokk stílusjegyeket
hordozó és megújult Városháza szintén a Kossuth téren látható. A Kossuth utcán
tekinthető meg a Takarék Székháza, a Szent Miklós magyar ortodox templom, az
Evangélikus Templom és a Luther téri Díszkút. Az utca végén pedig a megújult
Zsinagóga áll.
A Református Nagytemplom Szentes jellegzetes épülete, a Kossuth tér északi
oldalán helyezkedik el. Stílusa kora klasszicista (1808-1826). Tűzfigyelő,
körerkélyes tornyának alsó része 1774-ben készült. A templom az ország egyik
legnagyobb, az Alföld leghosszabb hajójú temploma (52 méter).
Befogadóképessége 3500 fő, amellyel Szentes városának legnagyobb
befogadóképességű épülete. Benne egyházközséget bemutató templomi galéria,
és információs pont működött.
Jelenleg a református templom rehabilitációja van folyamatban; EU-s források
segítségével az önkormányzat és az egyház együttműködésének eredményeként.
Kiss Bálint Református Általános Iskola: az eredeti népiskola épülete 1803-ban
épült, klasszicista stílusban, melyet 1920-ban lebontottak, majd helyébe
Dobovszky József István tervezett mértéktartó, eklektikus saroképületet. Az
épület a folyamatos karbantartás mellett jó állapotban van, legutóbb a homlokzat
részleges felújítása történt.
78
A templom mögött elhelyezkedő Kiss Bálint utca számos épülete védett. A

műemléki környezetben fekvő utca a városközpont korhű rehabilitációja
keretében EU-s források segítségével felújításra került. A klasszicista
református lelkészlak (1836) nyújtott menedéket az önkényuralom idején
Vörösmarty Mihálynak. Az utca névadója, Kiss Bálint (1772-1853) református
lelkész korának polihisztora, kiváló természetbúvára volt. A lelkészlak felújítására
a közelmúltban került sor.
Megyeháza: középrizalittal hangsúlyozott, méltóságteljes épület (Makay Endre,
1883.), Szentes legszebb főtéri középülete, neoreneszánsz stílusú, 67 évig
szolgálta Csongrád megye székhelyét. Attikáján a megye címere látható, Justicia
és Minerva alakjával. Kőrácsos ablakainak oszlopsorát a mesterségek allegorikus
nőalakjai (a mezőgazdaság, a háziipar, a hajózás, a vadászat, a kereskedelem és
a halászat) díszítik. A tér déli oldalát a Városháza saroktornyos, manzárdtetős
épülete uralja. Bohn Alajos tervei alapján emelték 1911-ben. Az épület jó
állapotú, legutóbb a tetőszerkezete és a homlokzata került felújításra.
A Szentesi Takarék a Kossuth tér hangsúlyos épülete (Petőfi S. u. 1., 1928). Az
ingatlan folyamatos karbantartás mellett jó állapotban van.
Az Erzsébet téren található a Szentháromság szobor az I. világháború hőseinek
emlékműve (Pásztor János, 1926).
A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola épülete (1912) magyaros,
szecessziós stílusú. A homlokzat eredeti díszítése színes mozaik volt, melyeket
falfestéssel pótoltak. 1993-ban a városháza felől modern, rézkupolával díszített
tornaterem épült. Az iskola a folyamatos karbantartás mellett jó állapotban van,
legutóbb a homlokzata került felújításra.
Nyugat felől a városi bíróság (1911) épületét árkádsor köti össze a katolikus
plébániával. A Városi Bíróság 1911-ben épült szecessziós-eklektikus stílusban
Dobovszky József István tervei alapján. Az épületek jó állapotban vannak
A tér sarkán a város egyik legjelentősebb műemléke, a római katolikus Szent
Anna Templom áll. Az 1764-1768 között emelt barokk templomot 1844-ben a
torony kivételével lebontották. Jelenlegi, klasszicizáló formáját 1847-ben nyerte.
Hangversenyek állandó színhelye. A templom jó állapotban van, legutóbb a
homlokzat részleges felújítása történt meg.
A Szent Miklós magyar ortodox templom a város főutcáján áll. 1786-ban épült,
késő barokk stílusban, benne egykorú szép ikonosztázzal és falfestményekkel,
külső falfülkéjében Szent Miklóst ábrázoló freskóval (Kéri László). Az elmúlt
években a tetőfedése és a homlokzata felújításra került.
Szintén a város főutcáján található az Evangélikus Templom. 1904-1905-ben
épült neogótikus stílusban Francsek Imre tervei alapján. Az oltárképet Hegedűs
László festőművész készítette. Az orgonát özvegy Sulcz Endréné Francisti Mária
adományozta férje emlékére. A toronyórát a város ajándékozta a templomnak.
A Petőfi Sándor utcában található a Péter Pál Polgárház és az úgynevezett
„Gólyás ház”. Az előbbi folyamatos karbantartásnak köszönhetően jó állapotban
van, az utóbbi pályázati támogatás segítségével teljeskörűen felújításra került,
és ma a Művészetek Házának ad otthont.
A Dózsa-ház 1932-37-ben épült neoromantikus stílusban Antal Endre és
Dobovszky József István tervei alapján. Vitéz Orgován János szentesi kőműves
mester kivitelezte. Az épületet 2002-ben pályázati források segítségével
restauráltatta az önkormányzat.
A város szívében épült a Petőfi Szálló (Petőfi u. 2., szecessziós stílus, Komor
Marcell és Jakab Dezső, 1897-99). Először a Kossuth utcai, majd a Petőfi utcai
szárny készült el. Jól kivehetők a lechneri iskola stílusjegyei: történelmi
stílusoktól független, sajátos tér- és tömegképzés, a népi építészet
79
formaelemeinek alapján álló architektúra, az új építőanyagok (kovácsoltvas,

kerámia, nyerstégla) használata. Az oromzatos kupola bádogdíszei, csipkézett
balluszteres erkélyei, tégla-szalagdíszes udvara, homlokzatos tulipános
városcímerdíszei, a pártás kőfaragványok a századforduló magyar építészetének
jelentős alkotásává tették az épületet. Színháztermét a város szülöttéről Tóth
Józsefről, a nagy jellemszínészről nevezték el. Jelenleg folyik az épületegyüttes
teljes rekonstrukciója.
A település fontos, építészet történeti jelentőségű épületei még a vasútállomás, a
Szentesi Takarékpénztár épülete, valamint a Jézus Szíve római katolikus
templom. Az úgynevezett Gólyás-ház a rekonstrukciója után a Művészetek
Házának ad otthont, a Nagy Ferenc utcából sétálóutca lett. A város további
jellegzetes és védett épületei az 1830 körül épült, klasszicista stílusú Péter-Pál
polgárház, az 1836-ban épült református lelkészlak, illetve az 1866-67-ben épült
Donáti-szélmalom.
A város életében meghatározó szerepet játszik a Kurca. A helyi lakosság nagy

örömére a közelmúltban fejeződött be a főcsatorna városközponti szakaszának
rehabilitációja. A főcsatorna vízminőségének javítása céljából Szentes Városa
komplex megoldási és megvalósítási tervet készíttetett 2008-ban. A
dokumentum a rögzített célok elérése érdekében egyértelmű javaslatokat
fogalmaz meg, úgy mint az illegális szennyvíz becsatlakozások feltárása, a
környező állattartó telepeken a hígtárgya kezelésének felmérése, esetleges
szankciók bevezetése, monitoring rendszer kiépítése valamint bioremediációs
program folytatása.
Ugyancsak 2008-ban készült el a város 2008-2013 közötti időszakra vonatkozó
környezetvédelmi programja. Az átfogó program beavatkozásokat fogalmaz meg
az egyes tématerületek tekintetében, így többek között konkrét feladatokat
rögzít a levegő-, víz- és talajvédelem, a települési- és épített környezet, a
természet- és tájvédelem valamint a hulladékgazdálkodás területén.
A tavaszi, nyári és kora őszi hónapokban a Körösök völgyéből és a Tiszából ( a

felső-kurcai vízkivételnél tulajdonképpen Tisza víz kerül a Kurca főcsatornába a
visszaduzzasztás miatt) jó minőségű víz jut a Kurca-völgybe. Mindezeken túl a
főcsatorna esetében elkülönül a téli hónapokban is a Felső-Kurca és a Szentes
város, Szegvár község alatti szakasza. Ez utóbbi települések használt vizei
(szennyvizek, kommunális célokra használt termál csurgalékvizek, stb.) jelentős
mértékben befolyásolják a befogadó (Tisza) és Szentes város közötti
csatornaszakasz vizének minőségét. A Kurca főcsatorna vizének biológiai életét
azoknak a fajoknak a túlsúlya jellemzi, amelyek egyrészt kedvelik a tápanyagdús
vizeket. ugyanakkor tudnak alkalmazkodni a sótartalom viszonylag jelentős
szezonális változásához. Hasonló módon jellemezhető a főcsatorna parti
sávjaiban megtelepedett vízi növényzet is. A nád és a sás jelentős mértékben
fejlődött a Kurca Szentes alatti szakaszán, kevésbé elterjedt a felső szakaszon.
A térség természeti értékekben is igen gazdag. A Cserebökényi Tájvédelmi
Körzet (a Körös-Maros Nemzeti Park része, 1995-ben alapítva). A tájat a nagy
kiterjedésű gyepterületek és a közöttük húzódó érmaradványok, vízállások
határozzák meg. Legfontosabb természeti értékei a mocsári növénytársulások,
szikes gyepek és az itt élő vagy átvonuló madárvilág. Két jelentős területrésze a
Rekettyés rét, (ez Fábiánsebestyén igazgatási területére esik) és a Terehalmi
víztározó, amely az ős-Maros meder maradványa és környéke. A mocsári
növénytársulások nemcsak a természetes vízfelületeket, hanem a belvízi
csatornákat is kísérik. A szürke nyárs facsoportok és törékeny füzesek tájképi
80
értéket jelentenek. Szikes gyepek közül legértékesebb az un. Debreceni legelők.

A terület egyedülálló értékét az a madárvilág jelenti, amelynek az említett
környezet élőhelyül szolgál. Megtalálható itt mind a vizes, mind a száraz szikes
terület madárvilága. 231 madárfaj előfordulását figyelték meg, ezek közül 15
fokozottan védett. A terület legjellegzetesebb és legértékesebb madárfajai:
hamvas réti héja, kékvércse, cigány réce, gólyatöcs, gulipán, goda, piroslábú
cankó, széki csér, haris, túzok, ugartyúk, szalakóta. A tájvédelmi körzet
megőrzéséhez a legfontosabb feladat egy un. mocsári rehabilitációs program
végrehajtása a belvízlevezető csatornák lezárásával vagy megszüntetésével, ill.
magas víz bevezetésével. Ezzel a régi ártéri jelleg megőrzése és a vizes
élőhelyek léte biztosított lenne. A gyepek megőrzése a túllegeltetések,
felszántások, felülvetések megakadályozásával érhető el.
A tájvédelmi körzet területéből 3800 ha-t jelenleg az MNV Zrt. kezel (a Pankotai
ÁG tulajdona volt), 800 ha a Termál Szövetkezet tulajdonában van. A területek
tájvédelmi körzetbe való integrálása a jelenlegi jogszabályok szerint folyamatban
van.
Tisza hullámtér – Zsupsziget
A néhány hektáros terület a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része. Kezelője a

Kiskunsági Nemzeti Park. A Szentes igazgatási területére eső Labodári holtág a
legészakibb része a fokozottan védett holtág szakasznak, amelynek legfőbb
értéke a különböző gémfélék (kiskócsag, selyem gém, szürke gém, bakcsó)
fészkelő helye.
Magyartés-Zalotai Természetvédelmi Terület
A régió és a leendő Körös-Maros Nemzeti Park arculatát meghatározó tájrész, a

Hármas-Körös hullámtere. A vízrendezések után kialakult másodlagos tájforma
és életközösség egyediségét, sajátosan magyar alföldi jellegét az adja, hogy itt
kis területen tömörültek a valamikor hatalmas, változatos életterek.
Emellett a szabályozással létrejött új élőhelyek (kubik gödrök) is

elválaszthatatlanok a mai tájtól.
Bár a hullámtéren kevés botanikai ritkaság található, a környező mezőgazdasági

területről kiszorult gazdagabb vegetáció itt talál menedéket. A vízi
növénytársulások között számos védett is található (fehér tündérrózsa,
rucaöröm, sulyom, tündérfátyol). A hullámtéri erdők jellemző típusai a gyakoribb
fűz-nyár, puhafa ligeterdő, a bokorfüzes és a ma már ritkább, a szárazabb
magashátakon található, tölgy-kőris-szil liget erdő. A hullámtér legfőbb zoológiai
értékét a madárközösségek jelentik, melyek felosztják egymás közt a változatos
életteret. Eddig kb. 200 madárfajt figyeltek meg a területen, de az itt fészkelők,
táplálkozók vagy rendszeres vonulók jellemzik igazán a területet. A holtágak,
sekély kiöntések szolgálnak táplálkozó helyül a kis és nagy kócsagnak,
selyemgémnek, fehér és fekete gólyának. A nádasok rendszeres fészkelői a vörös
gém, törpegém, bölömbika és a nádi énekes madarak. A kemény és puhafa
ligeterdők legértékesebb fészkelői a kiskócsag, selyemgém, kabasólyom,
kékvércse, darázsölyv és az igen ritka fekete gólya. Az idős szürke nyárak odvait
lakják a fekete harkály és a szalakóta. A kaszáló rétek ritka fészkelői a
fülesbagoly, fürj és haris, rendszeresebb a bíbic és goda. Jelentős állattani érték
az itt még biztos életfeltételeket találó európai vöröskönyves fokozottan védett
81
vidra. Kultúrtörténeti értéket jelentenek a szabályozás után üzembe helyezett

vízügyi emlékek, melyek közül legjelentősebb a Zielinszky Szilárd tervei alapján
1905-1907. között épült bökényi duzzasztó és hajózsilip, a hozzá tartozó
gátőrházzal.
Széchenyi liget
A város legnagyobb kiterjedésű és legszebb parkja a Csongrádi út mellett

elterülő, a Kurca által övezett Széchenyi -liget. Létesítését 1860-ban határozták
el a Vecseri fok szigetnek nevezett, külterületnek számító 36 holdnyi réten. A
számos faritkaságot tartalmazó, hangulatos sétányokkal szabadalt népkertet
1869-ben adták át a nagyközönségnek. Középső részét a századfordulón
botanikus kertté alakították át. A ligetet az Országos Természetvédelmi Tanács
1953-ban természetvédelmi területté nyilvánította. A liget nemcsak botanikai
érték, hanem a múzeummal együtt kultúrtörténeti emlék is.
További értékes természeti, illetve természetközeli területek:
• Lapistó-Fertő: a terület helyi védelemre javasolt.

• Kurca, Kórógy-ér, Veker-ér, Tőkei-ér, Mágocs-ér: ezek a valamikori
kisfolyók és természetes erek összeköttetést jelentenek a legkülönbözőbb
természeti területek között.
• Szentesi termál tavak: jelentős vízi madár élőhellyé vált. Évek óta nagy
jelentősége van fokozottan védett madárfajok vonulásában és
fészkelésében.
• Zalota-Magyartési és Tőkei puszták: a Körösszög vízállásos gyepekkel
tarkított tájrésze. Legfontosabb értékét madárközösségei jelentik.
• Tisza hullámtér: a Zsupszigeti és a Körös hullámtéri védett terület közötti

Tisza hullámtér az előzőekhez hasonló természeti és táji értékeket őriz. A
hullámtér zöld folyosó a környező sivárabb monokultúrák között.
A Szentes és környéke építészeti valamint természeti értékeit bemutató

fejezetben természetesen külön szólni szükséges a térség legnagyobb kincséről,
a termálvízről. Az ATIKÖVIZIG-től származó információk szerint országosan
mintegy 1200 db kút hozza a felszínre a hévizet, ebből 332 darab a Dél-alföldi
régióban található. Jelentékeny számú és nagyságú hévízhasznosító rendszer
működik a délalföldi területen, főként Csongrád megyében, különösen Szentes
körzetében. A hasznosító rendszerekből kikerülő használt hévizek, a régióban
2004-ben kb. 21 millió m3, hőfoka legtöbb helyen lehetővé teszi a direkt-, de
vízminőségi problémák esetében az indirekt (hőcserélős) módon is az egyéb (pl.
halászati) hasznosítást. Fontos itt megjegyeznünk, hogy éppen az energetikailag
kedvezőbb, nagyobb hőfokú készletek a leginkább igénybevettek, különösen
Szentes környezetében.
82
III.3.2. Lakásállomány
Szentes Város 2005. októberében fogadta el lakóépület-felújítási programját. A

dokumentum részletesen áttekinti a város lakásállományának összetételét,
kihasználtságát, részletesen szól a tulajdonviszonyokról illetve az önkormányzati-
és magán tulajdonban lévő lakások komfort fokozatáról.
Az önkormányzat a lakás felújítási programját az igények és a rendelkezésre álló
források függvényében különböző szekciókra bontva tervezi megvalósítani.
A lakásállományban városi illetve kistérségi szinten rögzített folyamatokat a

következő táblázatok foglalják össze.
20.táblázat: Lakásállomány a Szentesi kistérségben (1997-2006)

Lakásállomány (db)
1997. év 19.165
1998. év 19.182
1999. év 19.211
2000. év Nincs adat
2001. év 18.382
2002. év 18.389
2003. év 18.390
2004. év 18.417
2005. év 18.429
2006. év 18.443
Forrás: KSH T-STAR
Látható a fenti táblázatból, hogy a kistérségben a lakásállomány 1997 és 2006

között csökkent. A csökkenés mértéke 3,8 százalék.
21.táblázat: Lakásállomány alakulása Szentesen (1997-2006)

Lakásállomány (db)
1997. év 13.165
1998. év 13.179
1999. év 13.201
2000. év Nincs adat
2001. év 12.640
2002. év 12.647
2003. év 12.655
2004. év 12.674
2005. év 12.681
2006. év 12.692
Forrás: KSH T-STAR
A fenti táblázatból láthatjuk, hogy a kistérségben zajló folyamatokkal

párhuzamosan a térségi központban is csökkent a lakásállomány, hiszen míg
1997-ben 13165 darab lakás volt Szentesen, addig 2006-ban már csupán 12692
darab (a csökkenés mértéke 3,6 százalék, lényegében megegyezik a kistérségi
83
értékkel). 2007-ben kismértékben ismét nőtt a lakás állomány, ekkor már 12703
darab lakás volt a városban.
A városban az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a Központi Statisztikai

Hivatal adatai szerint (a 2001-es népszámlálás alapján) 25,5 százalék.
A következő ábrán tekintsük meg, hogy hogyan alakult Szentesen az épített

illetve megszűnő lakások száma.
20.ábra: Épített és megszűnő lakások száma Szentesen (1997-2006)
50
45
40
35 Épített lakások száma
30 (üdülők nélkül) (db)
25
Az év folyamán megszűnt
20 lakások száma (üdülők
15 nélkül) (db)
10
5
0
1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.
Láthatjuk, hogy a megszűnő lakások tekintetében jelentős szórás mutatkozik

városi szinten, hiszen míg 1997-ben és 2005-ben 6 darab illetve 5 darab lakás
szűnt meg Szentesen, addig 2000-ben és 2001-ben összesen 38 darab lakást
számoltak fel. Egyértelműen látszik ugyanakkor a fenti diagramból, hogy az
épített lakások száma folyamatosan meghaladja a megszűnő lakásokét. 1997-
ben 47 darab, 2006-ban 21 darab, 2007-ben pedig 18 darab lakás épült a
városban. A KSH adatai szerint a vizsgált időszakban összesen 274 lakás épült és
120 darab szűnt meg Szentesen.
Az önkormányzat adatai szerint a panelprogram keretében eddig összesen 661
darab lakás újult meg, illetve a közeljövőben 21 társasházban további 685 lakás
felújítása kezdődhet meg.
84
III.3.3. Települési infrastruktúra ellátottság
22.táblázat: Ivó-, és szennyvíz hálózat a szentesi kistérségben (1997-2006)
Közüzemi
Közüzemi ívóvízvezeték- Közüzemi
Közcsatornahálózatba
ivóvízvezeték- hálózatba szennyvízcsatorna-
bekapcsolt lakások
hálózat bekapcsolt hálózat hossza
száma (db)
hossza (km) lakások száma (km)
(db)
1997. év 253,7 17.035 62,1 4.364

1998. év 254,3 17.048 62,1 4.392
1999. év 254,3 17.067 63 4.442
2000. év 258 17.118 63 4.474
2001. év 258,8 17.150 63,6 4.499
2002. év 263,1 17.181 63,8 4.527
2003. év 263,6 17.192 64 4.565
2004. év 264 17.219 64,1 4.604
2005. év 268,4 17.357 103,7 7.495
2006. év 263,6 17.507 122,3 8.230
Forrás: T-STAR
Látható a táblázatból, hogy 1997 és 2006 között a közüzemi ivóvízvezeték

hálózat hossza jelentős mértékben nem változott a kistérségben (253,7
kilométerről 263,6 kilométerre nőtt). A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat
hossza, valamint a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma ugyanakkor
jelentős mértékben bővült, hiszen a vizsgált időszakban az előbbi érték 61,1
kilométerről 122,3 kilométerre, míg az utóbbi 4,364 darabról 8,230 darabra nőtt.
21.ábra: Lakások közmű ellátottsága Szentesen (1997-2006)
14000
Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat
12000 hossza (km)
10000 Közüzemi ívóvízvezeték-

hálózatba bekapcsolt lakások
8000 száma (db)
6000 Közüzemi szennyvízcsatorna-

hálózat hossza (km)
4000
Közcsatornahálózatba
2000 bekapcsolt lakások száma (db)
1997. 1998.
év 1999.
év 2000.
év 2001.
év 2002.
év 2003.
év 2004.
év 2005.
év 2006.
év év
A fenti táblázatokkal összhangban ez a diagram is tükrözi a tényt, hogy a

közüzemi ivóvíz hálózat lefedettsége közel 100 százalékos (1997-ben 12233
darab, 2006-ban 12446 darab, 2007-ben pedig 12460 darab volt ez az érték). Az
ivóvízvezeték-hálózat hossza 144,5 kilométerről 2006-ra 152,6 kilométerre,
85
2007-re pedig 153,6 kilométerre nőtt. Ezzel párhuzamosan komoly előrelépés

történt a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hosszának, valamint a közcsatorna
hálózatba bekapcsolt lakások számának növelésében, hiszen a vizsgált
időszakban az előbbi érték 61,1 kilométerről 122,3 kilométerre (majd 2007-re
138,7 kilométerre), míg az utóbbi 4,364 darabról 8,230 darabra (2007-re 10.285
darabra) nőtt.
A közműolló (szennyvíz-csatorna hossz (m)/vízvezeték hossz (km) bekötések
nélkül) értéke 1997-ben 422,84 2007-ben 903 volt.
A következő táblázat a vezetékesgáz-fogyasztók számának alakulásáról nyújt

információt.
23.táblázat: Háztartási vezetékesgáz-fogyasztó a lakásállomány százalékában

(2006)
Háztartási vezetékesgáz-fogyasztó a lakásállomány

Város
százalékában
Szeged 103,5
Hódmezővásárhely 86,5
Csongrád 83,7
Kistelek 83,6
Makó 85,2
Mindszent 78,8
Mórahalom 66,1
Sándorfalva 86,1
Szentes 78,9
Összesen 94,0
Forrás: KSH
Mint láthatjuk Csongrád megye városai közül Mindszent után Szentesen van a
legkevesebb vezetékesgáz-fogyasztó a lakásállomány százalékában.
A következőkben tekintsük át, hogy a települési infrastruktúrán belül a
közlekedési infrastruktúra, vízszolgáltatás és szennyvízvédelem, gáz- és
vízellátás valamint a telekommunikáció területén milyen fejlesztések zajlottak
Szentesen az elmúlt években. Az elmúlt évek eredményes városépítő
munkájának köszönhetően az önkormányzat pályázati források felhasználásával
megépítette a várost elkerülő utakat, körforgalmi csomópontokat, és a
hulladéklerakó telepet. A lakosság támogatásával teljessé vált a város
infrastrukturális rendszere: valamennyi utcában kiépült a korszerű közvilágítás, a
földgáz-, víz-, szennyvízvezetékek, a szélessávú internet, és a hozzá kapcsolódó
távközlési és kábeltévé hálózat; minden utcában aszfaltos út szolgálja az ott élők
kényelmét. Most tekintsük át részletesen, hogy milyen fejlesztések zajlottak a
városban.
Települési út- és kerékpárút hálózat, vízi közlekedés

A város közlekedési hálózatát a közúti, a vasúti, a vízi és a kerékpáros
közlekedés elemei alkotják. A közúthálózati elemeket tekintve a települést nem
érintik gyorsforgalmi utak (a megyei területrendezési terv alapján a közeljövőben
sem terveznek ide).
86
Szentes közigazgatási területén lévő állami utak hossza 99,099 km, melyből a
belterületi út hossza 7,878 km. Szentes város úthálózatának hossza 218,285 km,
melyből 99,099 km a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. kezelésében van.
A megyei utak burkolatának állapota jellemzően nem megfelelő, illetve rossz
osztályzatú. Több milliárd forintot kellene fordítani a megyei szakaszok
korszerűsítésére, melyre azonban nincs fedezet. Legutoljára a 451-es főút
Csongrád és Szentes közötti szakaszán, összesen 2,2 km-es szakaszon végeztek
útfelújítást. Az önkormányzati kezelésben lévő utak-járdák-hidak fenntartása és
üzemeltetése a Városellátó Intézmény feladatkörébe tartozik, amely
összességében 104 km portalanított utat és 132 km járdahálózatot jelent. A
kerékpárút teljes hossza a városban 6,8 km, továbbá egy 7 km hosszú
kerékpárút a Tisza jobboldali védtöltésén Csongrád és Szentes között (csongrádi
fahídtól a közúti Tisza-hídig), mellyel a város kapcsolódik a nemzetközi Euro Velo
útvonalhoz.
Az elmúlt évek során, a szűkös források ellenére, jelentős belterületi út- és

járdafelújítások történtek a településen, ennek eredményeként Szentes városa
teljesen kiépített aszfalt úthálózattal rendelkezik (Nagyhegy városrész
kivételével). Ennek részletes bemutatására a városrészi elemzések során térünk
ki.
Szentes (Tisza) helyi jelentőségű, elsősorban személyforgalmat és turisztikai

célokat szolgáló kikötőként szerepel a megyei területrendezési tervben.
Szentesen az Országos Vasúti Szabályzat szerinti vonalkategóriák közül

nemzetközi törzshálózati vasúti fővonal (A1) és hazai törzshálózati fővonal (A2)
nem halad keresztül. A település a 130. Tiszatenyő-Hódmezővásárhely-Makó, a
147. Kiskunfélegyháza-Szentes-Orosháza és a 146. számú mellékvonalallal
kapcsolódik a belföldi vasúthálózathoz, melyek a magyar vasúthálózat egyéb
fővonalai (B1) közé tartoznak. Az említett vonalak egyben a Szentesi Regionális
Vasút hálózatát alkotják, amely egyike az 1995-96-ban megalakított 20
regionális vasútnak. Teljes hossza 233,3 kilométer, 15 település vasúti
kapcsolatát biztosítja Törökszentmiklós-Martfű-Tiszatenyő-Kunszentmárton-
Szentes-Mindszent-Hódmezővásárhely-Makó, Kecskemét-Kunszentmárton-
Szentes, Kiskunfélegyháza-Csongrád-Szentes (39 km) -Fábiánsebestyén-
Gádoros-Orosháza (40 km).
Vízszolgáltatás, szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás, belvízvédelem,

csapadékvíz elvezetés
Szentes és környékének vízellátását, valamint a város szennyvízelvezetését és -
tisztítását a Szentes Víz- és Csatornamű Kft. végzi. A szolgáltató önkormányzati
tulajdonban van. A közüzemi vízellátást a rétegvizek biztosítják. A vezetékes
ivóvízellátás szinte teljes körű (2002-ben 96%-os volt), a belterület jól ellátott,
míg a tanyás térségeiben a mutatók rosszabbak. A szolgáltatott ivóvíz minősége
általában megfelel a jelenlegi előírásoknak, bár a bórtartalom tekintetében a
problémás vízművek közé tartozik a Szentes-Kajáni. A szigorú EU
követelmények, illetve a 201/2001 (X.25.) sz. Korm. Rendelet szerint a víz
arzén, bór és ammónia tartalmára néhány éven belül szigorúbb előírások lépnek
életbe. Az új határértékeket 2009. december 15-ig kell teljesíteni.
A következő ábrán az önkormányzat által a 2000-es években végrehajtott víz- és
szennyvíz fejlesztések adatait láthatjuk.
87
22..ábra: Az önkormányzat által végrehajtott víz- és szennyvízfejlesztések

Szentes Városban (2000-2008)
80000 74754
70000
60000
50000
40000 Önkormányzati fejlesztés (m)

32833
30000
20000
9642
10000
0 1290 0 0 240 0
0
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
A szennyvízelvezetés Szentes városban jelentősen fejlődött egy nagy volumenű

szennyvízcsatorna-hálózat kiépítési program keretében,amely 2004. június és
2008. május között valósult meg. Ennek a programnak a keretében a Kiséri, a
Városközponti, Felsőpárti, a Somogyi Béla utca és környéke, valamint a
Nagyhegy városrészben összesen 81.332 m gerinccsatorna, 55.688 m
bekötőcsatorna épült meg és 4656 lakás került bekötésre. A bekötött lakások
aránya 2009. év végére eléri a 82-85%-ot. A munkák összköltsége mintegy
3.704 MFt-ot tett ki.
A következő ábrán a Szentes-Víz Kft által végrehajtott fejlesztések fontosabb

adatait mutatjuk be.
23.ábra: A Szentes-Víz Kft által végrehajtott vízvezeték fejlesztések Szentes

Városban (2000-2008)
3500 3293
2884
3000
2500 2292
2000 1785
Szentes-Víz Kft új vezetéképítés (m)
1494
Szentes-Víz Kft rekonstrukció (m)
1500 1215
1038
1000 731 709 784
680
540
440 370
500 350 294
0 0
0
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
88
Az önkormányzattól származó adatok szerint 2000 és 2008 között a Szentes-Víz

Kft mintegy 44 millió forint értékben épített ki új vízgerinc vezetéket, és közel 12
millió forint értékben szennyvíz gerinc- és bekötő vezetéket. Vízgerinc vezeték
rekonstrukcióra mintegy 62 millió forint értékben került sor ebben az időszakban.
A település csatorna ellátottsági mutatója 2002-ben 36% volt. Szentes keletkező

szennyvízének tehát legnagyobb része házi közműpótló műtárgyakban,
szikkasztó-emésztő aknákban került elhelyezésre. 2003-ban azonban pályázaton
Szentes Város Önkormányzata is támogatást nyert szennyvízcsatorna-
hálózatának bővítésére. 2004-ben kezdődtek el a csatornaépítési kiviteli
munkálatok, amelyek a város teljes területén 2008 évben fejeződtek be. Így a
csatornázottsági mutató már 92,3%-os. A szennyvíz elvezetés kiépítése a
városban 1964-ben kezdődött a szennyvíztisztító I. ütemének megvalósításával.
A szennyvíztisztító telep jelenlegi kapacitása 10.000 m3/nap. 2004-ben két
öblözet szennyvízgyűjtő rendszer kivitelezése történt meg. A szennyvíztisztító
telep a hatvanas évek technológiájának megfelelően épült, mely napjainkra
elavulttá vált, a magas terhelés miatt vízterhelési adót is fizetnie kell a városnak.
A szennyvíztisztító telep rekonstrukciója elodázhatatlan.
A város területén a Berekháti Vízmű kezelésében 7 ivóvíz kút áll. Ezen felül a
város különböző részein további 5 vízműkút található. A külterületi
belterületeken 3 kúttal, három vízműtelep található. A meglévő kutak összes
kapacitása 13.164 m3/nap, átlagos terhelésük 6748 m3/nap. Fúrásuk az 1950-
60-as években történt, kivéve a Berekháti vízműben lévő egyet, amely 1993-
ban. A város szinte minden utcájában van csapadék-, belvíz elvezető árok,
csatorna, kapacitásuk a nagyarányú munkálatok eredményeként, megfelelő.
Ezek teljes hossza 177,4 km. A Kurca főcsatorna jelenti Szentes egyik
vízgyűjtőjét (a város nyugati részén), míg a másikat a Nagyvölgy csatorna (keleti
és déli részén) amelynek befogadója szintén a Kurca. A két vízgyűjtő a
Bánomháti temetőnél egyesül, ahol az utóbbi vizét csapadékvíz átemelő
segítségével juttatják a Kurcába. Szentesi (tájegységi) specialitás a lakótelkek
közötti mirhók helyzete. A mirhók telekkönyvileg nem tartoznak általában a
lakótelek tulajdonosának tulajdonába, de a gyakorlatban ennek a területnek az
elbirtoklása mindenhol megtörtént. A telkek közötti csapadékvíz elvezetése lenne
a funkciója, ezt a szabályozatlanság miatti beépítés, a gyomtalanítás hiánya
gyakran megakadályozza, tovább növelve ezzel a belvizes problémákat.
A belterületi csapadékvíz elvezető hálózaton először 2007-2008 évben történt nagy

arányú rekonstrukció és fejlesztés. Ennek keretében került rendezésre a Németh
László utca és környéke csapadékvíz elvezetése, a Farkas Antal utcai új főgyűjtő és
a Szeszfőzde dűlői gyűjtőcsatorna megépítése. Ezen munkák során 4490 m burkolt
illetve 1150 m zárt csapadékcsatorna készült el és 5012 kapubejáró két oldalára
került szintjelző idom. A munkák összköltsége 223 millió forint volt. A belterületi
csapadékvíz elvezető hálózaton 2009 évben a Várady L. Árpád u. és környékének
vízrendezése folyik. Ennek során - 154MFt költséggel – 5340 m burkolt és 2910 m
zárt csapadékcsatorna épül ki. Ezzel vízrendezési szempontból a teljes városi
belterület csapadékvíz elvezető hálózata jó állapotúnak tekinthető.
89
Távhőszolgáltatás
A városban körvezetékes, automatikus vezérléssel szabályozott fűtőrendszer
formájában kiépítésre került a termálközmű-hálózat, amely három fűtőmű és hat
termálkút egységes rendszerbe kapcsolásával közel 4000 lakásegységet lát el.
A városi távhő szolgáltató rendszer alapvetően öt nagy objektum egymásra
épüléséből és azok szoros kapcsolatából áll, melyek a Kurca parti (teljesen
földgáz üzemű), a Debreceni utcai, a Kossuth utcai és a Hámán Kató utcai
lakótelepi fűtőmű (ezek földgáz és termálvíz üzeműek) és hozzá illesztett
hőhasznosító rendszerek. A központi fűtéssel rendelkező lakások száma 6930,
valamint további 94 közület rendelkezik távfűtéssel. A központi fűtéssel ellátott
lakások a távfűtéses, az etázsfűtéses és az egyedi kazánfűtéssel rendelkező
lakásokat jelentik. Jelenleg az elhasznált hévizek elfolyatásos rendszerrel,
környezetszennyező módon, felszíni befogadókba kerülnek, kivéve a
Kertvárosban, ahol visszasajtolással kerül elhelyezésre.
Gázellátás
A DÉGÁZ Rt. Szentesi Kirendeltsége Szegvár, Mindszent, Derekegyháza,
Nagymágocs, Árpádhalom, Fábiánsebestyén, Eperjes, Gádoros, Nagyszénás,
Tömörkény, Csongrád, Felgyő, Csanytelek, Baks helységek földgáz szolgáltatási
tevékenységét látja el. Szentes városában 1969-től kezdődően épültek meg az
ellátást biztosító gázelosztó vezetékek.
Az 1990-es évek elején a DÉGÁZ Rt. újabb gerincvezetéket építetett a városban,
a Nagyhegyi területet határolva. A meglévő hálózat a város mostani és várható
gázmennyiségi igényeit megfelelően képes ellátni. A meglévő gázcsőhálózatból a
gerincvezetékek hossza 117 796 m, a leágazások hossza 48 460 m. A vezetékes
gázzal ellátott lakások száma 9 693, míg az intézményi, ipari, mezőgazdasági
vállalatoké 981. A bekötések száma (leágazások): 5510 darab.
Villamos energia
Szentes elektromos energiával történő ellátását a szegedi székhelyű DÉMÁSZ
Zrt. biztosítja, a város északi területeinek egy részét az E.ON Tiszántúli
Áramszolgáltató Zrt. látja el. A DÉMÁSZ Zrt. Szentesi Kirendeltsége Szentesen
kívül Szegvár, Derekegyháza, Nagymágocs, Fábiánsebestyén, Eperjes, Nagytőke
települések szolgáltatási tevékenységét is ellátja. Az elektromos energiával való
ellátottság Szentesen, a külterület kivételével teljesnek mondható.
A háztartási villamos energiával ellátott fogyasztók száma 29 739 fő. A 2004-es
Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve alapján a DÉMÁSZ Zrt.
tíz éves előretekintéssel készített hálózatfejlesztési tervet. A terveket két
terhelésnövekedési ütemre készítette el, a kisebbik 1,5%-os növekedési ütem a
teljes terület átlagos növekedését veszi figyelembe, míg a második változat az
utóbbi évek helyileg regisztrált tényleges fejlődési ütemét követi. A
hálózatfejlesztési tervben konkrétan szerepel Szentes, ugyanis az Rt. részletes
vizsgálatot folytatott egy Csongrád-Szentes 120 kV-os vezeték létesítésére. A
fejlesztési terv azonban jelenleg nem tartja aktuálisnak a megvalósítását,
ugyanis azt a DÉMÁSZ Rt. Az önkormányzattól származó adatok alapján 2000 és
2008 között mintegy 9000 méter földkábel cseréje illetve kiépítése történt meg.
A legjelentősebb ilyen típusú fejlesztések 2008-ban (2022 m), 2007-ben (2048
m) és 2002-ben (1765 m) zajlottak.
Kommunikációs infrastruktúra, média
90
A hírközlés (rádió, televízió) terén Szentes az Antenna Hungária Rt. Országos

Tarnzithálózatának egyik telephelye, míg a mikrohullámú hálózatok korlátozási
sávval Szeged-Szentes-Kunszentmárton hálózatának része, valamint térségi
szerepkörű TV és URH gerincadó található a településen. Szentesen a helyi média
működése egyedülálló. 1968 óta hetente megjelenő heti lap a Szentesi Élet. Havi
rendszerességgel megjelenő újság a Városi Visszhang, mely civil-vállalkozói
kezdeményezésre indult el. 2001-től áll az érdeklődők rendelkezésére a Szentesi
Mozaik c. Internetes Újság awww.szentesinfo.hu/mozaik címen, melynek
kiemelkedő a látogatottsága. Az önkormányzati tulajdonú Rádió Szentes több
mint tíz éve áll a lakosság szolgálatában Szentesen és a kistérségben. A város
közszolgálati rádiójának adásai közel százezer hallgatóhoz jutnak el a 106.1
MHz-en a nap 24 órájában. A Rádió Plusz kereskedelmi rádió a 95.7 MHz-en
színesíti a város életét. A digitális írástudás, az e-közigazgatás elterjesztése
érdekében, Szentes, Csongrád, Mindszent városokban és a térségükben érintett
településeken nagyszabású infrastruktúra fejlesztés valósult meg. Szélessávú
internet-, kábeltelevíziós és vezeték nélküli hálózat épült ki, mely által az
internetet felhasználó lakosság aránya rövid időn belül többszörösévé vált. Civil
szerveződésű helyi televíziós műhely is működik, amely Civil Televízió néven a
műsorszolgáltatás kistérségivé terjesztésének egyik állomása. Szentesen az első
adást 2005 áprilisában sugározták. A közvetítések a hét minden napján, 4
óránként ismétlődő műsorrenddel láthatóak a kábeltévé hálózatban. A vezetékes
távközlés alapján hazánk 54 primer körzetre van osztva. Az előfizetők négy
nagyobb tulajdonosi csoporthoz kapcsolódva érhetik el az úgynevezett
koncesszió köteles vezetékes távbeszélő szolgáltatást, amely a kilencvenes
években és még napjainkban is a távközlési piac meghatározó szegmense. Az
Országgyűlés 1992. novemberében fogadta el a távközlésről szóló 1992. évi
LXXII. törvényt, amely 1993. július elsején lépett hatályba. A törvény szerint
közcélú távbeszélő szolgáltatást 1994. április 30. után csak koncessziós
szerződés alapján lehet nyújtani. Az említett primer körzetek közül Szentes a 16.
számú, ahol a szolgáltató az Invitel Távközlési Szolgáltató Rt. A cég elődje a
francia érdekeltségű Vivendi Telecom Hungary volt, amelyet az anyacég 1999.
novemberében hozott létre. 2003. májusában került új tulajdonos kezébe a cég,
melynek során új, egységes cég- és márkanevet alakítottak ki (invitel), jelenleg
kilenc primer körzetet tartozik hozzájuk. Vezetékes telefon, internetes és üzleti
kommunikációs (hang- és adatátviteli) szolgáltatást nyújtanak.
Hulladékgazdálkodás
Szentes Város települési szilárdhulladék közszolgáltatás működtetését 1992-től,

a Városgazdálkodási Vállalat megszűntétől annak jogutódja, a Városellátó
Intézmény, mint költségvetési szerv látja el. A települési szilárdhulladék
szakfeladat dolgozói létszáma 2007. december 31-én 42 fő volt. A térség
legnagyobb lakossági hulladéklerakó helye Szentes városától délre létesült,
amely egy felszín közeli, jó vízzáró képességű agyagrétegre települt. Ez a
megfelelő műszaki védelemmel együtt biztosítja, hogy szennyezőanyag ne
kerüljön a talajvízbe és a felszíni vizekbe. 2001-ben kísérleti jelleggel elkezdték a
beszállított hulladék utólagos szelektálását, 2002-től pedig üzembe helyeztek egy
ún. bálázógépet, amely a műanyag palackok tömörítésére szolgál. Pályázati
támogatásból valósították meg a komposztáló telepet. Jelenleg 29 szelektív
hulladékgyűjtő sziget áll a szentesi lakosok rendelkezésére. A településről a
folyékony hulladékot (szippantott szennyvizet) több, engedéllyel rendelkező
magánvállalat gyűjti össze, amit a Szentes Városi Szennyvíztisztító Telepen
91
helyeznek el. Az állati hulladék begyűjtése és átrakása a városi Gyepmesteri

Telepen történik. Az elszállítást az ATEV Rt. végzi.
Forrás: 2008. márciusi testületi ülés előterjesztése
A telepre érkező hulladékmennyiség figyelembe vételével a szabad kapacitás

várhatóan ez év végéig elegendő.
2001-ben kísérleti jelleggel elkezdték a beszállított hulladék utólagos

szelektálását, 2002-től pedig üzembe helyeztek egy ún. bálázógépet, amely a
műanyag palackok tömörítésére szolgál. Pályázati támogatásból valósították meg
a komposztáló telepet. Jelenleg 29 szelektív hulladékgyűjtő sziget áll a szentesi
lakosok rendelkezésére. A településről a folyékony hulladékot (szippantott
szennyvizet) több, engedéllyel rendelkező magánvállalat gyűjti össze, amit a
Szentes Városi Szennyvíztisztító Telepen helyeznek el. Az állati hulladék
begyűjtése és átrakása a városi Gyepmesteri Telepen történik. Az elszállítást az
ATEV Rt. végzi.
Szentes Város önkormányzata képviselőtestületének tagságával 2006. március

7-én jött létre a Dél-kelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer
létrehozását célzó önkormányzati társulás (DAREH), mellyel egy integrált,
komplex hulladékgazdálkodási rendszer létrehozása volt a cél. A program hármas
célja a szelektív hulladék gyűjtés és kezelés, égetőmű létrehozása valamint a
rekultiváció.
Szentes Város önkormányzata 2007. májusában vizsgálta felül 2004-ben

elfogadott, és a 2004-2008-as időszakra vonatkozó helyi hulladékgazdálkodási
tervét.
A felülvizsgálat során a következő hulladékgazdálkodási célokat határozták meg

prioritásként:
o Dél-Kelet Alföldi Régió Hulladékgazdálkodási Rendszer Önkormányzati

Társuláshoz való csatlakozás tényként való kezelése,
o a helyi települési szilárd hulladék közszolgáltatás átszervezése,
o Szentes – Berki Hulladéklerakó Telep biogáz gyűjtő rendszerének
kiépítése, esedékes rekultiváció előkészítése, és az átrakó állomás
létesítése,
o kiemelkedő cél a szelektív hulladékgyűjtés és annak mennyiségi
fejlesztése, melynek keretében ki kell alakítani a hulladékolajok,
fénycsövek, növényvédő szer maradék és göngyöleg, textil hulladék
gyűjtés feltételeit.
o Az állati hulladékgyűjtő és átrakó Gyepmesteri Telep fejlesztése
92
o Az illegális hulladéklerakás megakadályozása, a lerakott, elszórt hulladék

begyűjtése
Légszennyezettség
Az önkormányzat adatszolgáltatása alapján Szentes város légszennyezettségi

indexe a következőképpen néz ki:
NO2 SO2 ÜP Összesített index

Jó Kiváló Jó Jó
Szentesen ipari méreteket öltő, jelentősnek mondható, szennyezőanyag

kibocsátó forrás nem található. A térség területén bejelentésre kötelezett
légszennyező telephelyeket az Alsó – Tisza - vidéki Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tartja nyilván. A légszennyező
anyagot kibocsátó telepek önbevallás alapján szolgáltatnak adatokat az általuk
kibocsátott SO2, CO, NOx, szilárd, korom és egyéb anyagokról. A
környezetvédelmi felügyelőséghez beérkezett alapadatok alapján elmondható,
hogy az ipari tevékenységek környezetterhelése a megengedett határértékek
alatt maradnak. A telephelyeken a fűtés által okozott légszennyezés egyre kisebb
mértékű, ami a földgáz tüzelés bevezetésétől, valamint a fűtésrekonstrukciók
során a jobb hatásfokú, gazdaságosabb és magasabb igényeknek megfelelő
berendezések telepítéséből adódik.
A gépjármű forgalom okozta imissziós hatásokról mérési adatok nem állnak

rendelkezésre.
A mezőgazdaság főleg porral, a különböző energiaszolgáltató berendezések

üzemeltetéséből származó anyagokkal, a művelés nélküli területeken a
gyomnövények pollenjeivel illetve alkalomszerűen - a légipermetezések által-,
növényvédő - szerekkel szennyezi a levegőt.
Zajterhelési mutatók
Zöldfelületek aránya (%)
93
III.4. Közszolgáltatások
Az alábbi fejezet első részében a humán közszolgáltatások helyzetét mutatjuk

be, egyrészt regionális, megyei és kistérségi, másrészt hosszabb időbeli
kitekintést is téve, a rendelkezésre álló adatoknak megfelelően.
III.4.1. Oktatás-nevelés
Az óvodák és oktatási intézmények működésével kapcsolatos adatokat 2001-

2006 közötti periódusra vonatkozóan elemezzük, az óvodától haladva a felsőfokú
intézményig – utóbbit csak régiós és megyei szinten értelmezve.
Óvodák és általános iskolai feladatellátási helyek

Amint a táblázat adataiból kiderül, régiós szinten az elmúlt 6 év során mintegy
5%-kal csökkent az óvodai feladat ellátási helyek, valamint a férőhelyek száma.
Ez a csökkenés követi az óvodába beíratott gyermekek számának visszaesését
is, amely közel 7%-os a Dél-Alföldön.
Csongrád megye helyzetét vizsgálva azt láthatjuk, hogy az óvodába beíratott
gyermekek száma jelentősebb mértékben, mintegy 6,4%-kal csökkent 2001 és
2006 között. A férőhelyek száma 6%-os csökkenést mutat, ez azonban nem
követi teljes mértékben a gyerekek számában bekövetkezett visszaesést. Az
óvodák kihasználtsága 2006-ban 93,7%-os volt.
A Szentesi kistérség esetében még jelentősebb az óvodába beíratott gyerekek
számának csökkenése. Míg 2001-ben 1566-an jártak óvodába, ez a szám 2006-
ban már csak 1327 volt, amely 15% feletti csökkenés. A férőhelyek száma az
időszak elején emelkedett, majd jelentősen csökkent, azonban a kihasználtság
kistérségi szinten továbbra sem éri el a 80%-ot (79,6%).
Szentes városa a kistérségi adatokhoz viszonyítva még kedvezőtlenebb képet
mutat. Az óvodába beíratott gyerekek száma 17,52%-kal esett vissza 6 év alatt
(1136-ról 937-re). A férőhelyek száma a kistérségihez hasonló módon itt is a
kezdeti emelkedést követően, 2002 után folyamatosan csökkentésre került, így
2006-ban kihasználtságuk 79,68%-os volt. 2001-ben az intézmények még igen
magas kihasználtsággal működtek (112%), ez azonban folyamatosan
visszaesett. A városban a feladat ellátási helyek száma 2006-ban a korábbi 15-
ről 16-ra emelkedett.
Az általános iskolák (feladat ellátási helyek), valamint a tanulók számának

alakulása nagymértékben emlékeztet az óvodák esetében tapasztaltakhoz.
Régiós szinten az intézmények száma mintegy 9%-kal, a tanulók száma több
mint 15%-kal csökkent 2001 és 2006 között.
Csongrád megye esetében a csökkenés mindkét esetben szerényebb, 6,7%-os,
illetve – a tanulók esetében – 14,7%-os.
A Szentesi kistérségben azt tapasztalhatjuk, hogy az általános iskolai feladat-
ellátási helyek száma (15) a vizsgált időszakban nem változott, miközben a
tanulók száma 15,45%-kal esett vissza.
94
Szentesen 2001-től 2007. július 1-ig 9 feladat-ellátási hely állt a kisiskolások

rendelkezésére, akkor azonban a Berekháti Iskola megszűnt, így a 2008-2009-es
tanév óta csak 8 általános iskola működik a városában.
A tanulók száma a kistérséginél valamivel szerényebb mértékben, közel 13%-kal
fogyatkozott meg 2006-ra a 2001-es értékhez képest.
24.táblázat: Óvodák és általános iskolák, 2001-2006
Általános iskolai
Óvodai
Óvodai férőhelyek Óvodába beírt Általános iskolai tanulók száma a
feladatellátási
száma gyermekek száma feladatellátási nappali
helyek száma
(gyógypedagógiai (gyógypedagógiai helyek száma oktatásban
(gyógypedagógiai
neveléssel együtt) neveléssel együtt) (gyógypedagógiai (gyógypedagógiai
neveléssel együtt)
(fő) (fő) oktatással) (db) oktatással együtt)
(db)
(fő)
Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)

2001. év 640 48 801 45 970 512 129 780
2002. év 636 49 138 44 066 496 126 805
2003. év 626 47 796 42 740 489 123 698
2004. év 618 46 916 42 721 477 119 257
2005. év 606 46 236 43 236 471 114 991
2006. év 606 46 238 42 722 466 110 018
Csongrád megye
2001. év 194 15 405 14 504 136 38 981
2002. év 192 15 516 13 899 130 38 289
2003. év 190 15 134 13 385 129 37 493
2004. év 188 14 992 13 569 126 36 139
2005. év 183 14 665 13 515 126 34 760
2006. év 183 14 482 13 579 127 33 289
Szentesi kistérség
2001. év 23 1 603 1 566 15 4 253
2002. év 22 1 781 1 541 15 4 214
2003. év 22 1 761 1 432 15 4 077
2004. év 22 1 669 1 424 15 3 952
2005. év 22 1 694 1 385 15 3 809
2006. év 23 1 667 1 327 15 3 596
Szentes
2001. év 15 1 015 1 136 9 3 151
2002. év 15 1 231 1 137 9 3 136
2003. év 15 1 211 1 044 9 3 039
2004. év 15 1 166 1 011 9 2 979
2005. év 15 1 191 963 9 2 871
2006. év 16 1 176 937 9 2 748
Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett táblázat
Középiskolai feladatellátási helyek és felsőoktatás

A Dél-alföldi régióban a középiskolai feladat-ellátási helyek (gimnáziumok és
szakközépiskolák együttesen) száma jelentősen – 15,2%-kal – emelkedett a
2001-2006 közötti időszakban. Míg azonban a szakközépiskolák esetében az
emelkedés mindössze 3%-ra tehető, addig a gimnáziumoknál a növekedés 31%-
os. A tanulók száma is jelentős mértékben nőtt a középfokú oktatásban a
vizsgált időszakban, összességében 7%-kal. A tanulói létszám emelkedés
95
azonban hangsúlyosabban jelentkezik a gimnáziumok esetében (9,6%), mint a

szakközépiskolákban (5%).
25.táblázat: Középiskolák és felsőfokú oktatási intézmények, 2000-2006

Középiskolai Gimnáziumi Nappali
tanulók száma a tanulók száma a tagozatos
Szakközépiskolai
nappali nappali egyetemi és
tanulók száma a
Gimnáziumi Szakközépiskolai oktatásban (a oktatásban (a főiskolai szintű
nappali
feladatellátási feladatellátási hat-, nyolc hat-, nyolc képzésben
oktatásban
helyek száma helyek száma évfolyamos évfolyamos résztvevő
(szakmai
(db) (db) gimnáziumok gimnáziumok hallgatók száma
képzéssel együtt)
megfelelő megfelelő (kihelyezett
(fő)
évfolyamaival évfolyamaival tagozatok
együtt) (fő) együtt) (fő) szerint) (fő)
Dél-alföldi régió
89 128 55 895 23 497 32 398 21 416
93 122 56 893 24 470 32 423 22 807
97 118 58 297 24 801 33 496 23 637
98 124 58 872 24 947 33 925 24 123
99 125 59 382 25 305 34 077 24 353
117 133 59 789 25 747 34 042 24 949
Csongrád megye
29 42 19 491 7 798 11 693 15 224
31 44 19 636 8 015 11 621 16 021
30 42 20 651 8 077 12 574 16 855
32 48 20 975 8 027 12 948 17 103
33 49 21 201 8 070 13 131 17 640
34 53 21 106 8 110 12 996 18 434
3 4 1 764 615 1 149
3 4 1 879 687 1 192
3 4 2 004 763 1 241
3 4 1 956 743 1 213
3 4 1 946 662 1 284
2 4 1 982 689 1 293
Szentes
3 4 1 764 615 1 149
3 4 1 879 687 1 192
3 4 2 004 763 1 241
3 4 1 956 743 1 213
3 4 1 946 662 1 284
2 4 1 982 689 1 293
A régiós tendenciák megmutatkoznak a megyei adatok szintjén is, annyi

különbséggel, hogy a gimnáziumi feladat-ellátási helyek esetén mutatkozó 17%-
os bővülés mellett a szakközépiskoláknál is komoly feladatellátási-hely
bővülésnek (26%) lehetünk tanúi. Ennek megfelelően a gimnáziumok köre 5
feladat-ellátási hellyel (29-ről 34-re) bővült, a szakközépiskolai feladat-ellátási
helyek száma 42-ről 53-ra nőtt 2001 és 2006 között. A középiskolákban tanulók
száma összességében 8,3%-kal emelkedett a megyében, ez a növekmény
azonban sokkal erőteljesebben jelentkezik a szakközépiskoláknál (11,1%), mint
a gimnáziumok esetében (4,0%).
96
A Szentesi kistérséget tanulmányozva tapasztalhatjuk, hogy a korábbi 3-ról

2006-ban 2-re csökkent a gimnáziumi feladat-ellátási helyek száma, míg a
szakközépiskolai feladat-ellátási helyek száma (4) nem változott.
A középiskolai tanulók száma kistérségi szinten 12,3%-kal emelkedett 2006-ra a
2001-es adathoz képest, a növekedés a gimnáziumok és szakközépiskolák
esetén azonosnak mondható, 12%-ot meghaladó.
Minthogy a kistérség középiskolái Szentesen találhatóak, a kistérségi elemzéshez

képest a városi adatok terén eltérés nem tapasztalható. Az eddig látottak alapján
elmondható, hogy a megyei középiskolai tanulólétszám emelkedéséhez (1615 fő)
Szentes városa és kistérsége igen jelentős mértékben járult hozzá (218 fő,
13,5%), figyelembe véve,hogy a kistérségi lakosság a megyeinek mintegy 10%-
át teszi ki.
24.ábra: Gyermekek és tanulók számának változása Szentes város közoktatási

intézményeiben 2001-2006 között (fő)
3 500
Óvodába beírt gyermekek
3 000 száma (gyógypedagógiai
neveléssel együtt) (fő)
2 500
Általános iskolai tanulók
(fő)2 000 száma a nappali oktatásban
(gyógypedagógiai oktatással
1 500 együtt) (fő)
Középiskolai tanulók száma a

1 000 nappali oktatásban (a hat-,
nyolcévfolyamos
500 gimnáziumok megfelelő
évfolyamaival együtt) (fő)
0
2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.
év év év év év év
Forrás: KSH T-STAR adatok alapján szerkesztett diagram
A fenti ábra jól láthatóan mutatja számunkra az intézményekben nevelt/oktatott

fiatalok számában történt elmúlt hat évre vonatkozó változást. A középiskolák
kivételével – ahol az elmúlt 3 évben már szerény, változó irányú változás történt
– a folyamatos csökkenés tendenciáját kell kiemelnünk.
A helyi/kistérségi szintű oktatási intézményrendszer bemutatása, illetve

a jellemző tendenciák összefoglalása
A Szentesi Kistérség óvodai és iskolai ellátása
A kistérség a településeket tekintve 9 óvodában (és Szentesen a városban a

székhely óvodákon kívül további 9 önkormányzati fenntartású tagóvodában és
egy egyházi óvodában is), illetve 7 általános iskolában (és azok
tagintézményeiben) biztosítja a lakosság részére a nevelő – oktató
tevékenységet.
97
Szentes város oktatási palettáját gazdagítják a megyei és minisztériumi

fenntartású középiskolák (a gimnáziumban többek között irodalmi-drámai
tagozat, továbbá építészeti, közgazdasági, ügyviteli, gépészet, elektrotechnika,
távközléstechnika, informatika, mezőgazdaság, élelmiszeripar szakmacsoportok
– képzések), egy megyei fenntartású gyógypedagógiai intézmény, egy katolikus
általános iskola és egy református általános iskola. Mindezek mellett a
településen működik a Szentesi Önkormányzat önként vállalt feladataként
működtetett kollégiuma, alapfokú művészeti iskolája, továbbá az Egységes
Pedagógiai Szakszolgálat, valamint más fenntartású művészeti iskolák is. Ez a
széles kínálat sokszínű, gazdag lehetőségeket tartalmaz, hiszen valamennyi
intézmény egyéni sajátos profilt igyekszik kialakítani. Az így létrejött
intézményrendszer a térség lakosainak biztosítani tudja a szabad iskolaválasztás
lehetőségét gyermekeik adottságainak, képességeinek, vallási hovatartozásainak
figyelembe vételével.
Ha a kistérség településeinek iskolai ellátottságát vizsgáljuk, akkor azt

tapasztalhatjuk, hogy két községben – Eperjesen és Nagytőkén – nincs általános
iskola, ezeken a helyeken csak óvoda működik.
Árpádhalmán és Derekegyházán az óvodákon kívül az általános iskolai
tagintézményekben az 1–4. évfolyam oktatása történik. Az elmúlt néhány éves
időszak egyik fő jellemzője az intézményfenntartó társulások, illetve a többcélú
közoktatási intézmények létrejötte.
A kistérségen belül a középiskolák csak a térség központjában, Szentesen

működnek, ugyanakkor alapfokú művészeti oktatás Szentesen kívül Szegváron is
történik.
A tanulásban akadályozott, illetve az értelmükben akadályozott gyermekek és
tanulók nevelése – oktatása Szentesen valósul meg.
Egységes Pedagógiai Szakszolgálat
A kistérségi települések közigazgatási területén a pedagógiai szakszolgálati

feladatokat Szentes Város Egységes Pedagógiai Szakszolgálat elnevezésű
intézménye látja el, 2005. április 1. napjától.
A kistérségi települések igényeit, továbbá szakmai szempontokat figyelembe

véve, a kistérségi szolgáltatás egy 2005. április 1-jétől újonnan létrehozott
intézményben, négy szentesi, illetve négy egyéb településen kialakított feladat-
ellátási helyen valósult meg. A központi intézmény gondoskodik az egész
kistérségben folyó szakmai munka szervezéséről, koordinálásáról, ellenőrzéséről
és adminisztrációval kapcsolatos feladatok segítéséről.
Az új közoktatási intézmény a Szentes Város Önkormányzata intézménye, a

Terney Béla Kollégium épületében került kialakításra. Az intézmény új, központi
székhelyre történő költözése 2005. szeptember 5-étől megvalósult és
eredményesen működik.
98
Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat intézményének munkája révén városi és

kistérségi szinten gondoskodik a közoktatásról szóló törvény 88.§ (2)
bekezdésében és e törvény 34.§ d.), e.) és h.) pontjában rögzített:
- nevelési tanácsadásról
- logopédiai ellátásról.
Emellett 2006. január 1-jétől Szentes város területén gyógytestnevelési

feladatokat is ellát.
Ugyanez az intézmény gondoskodik az utazó gyógypedagógusi hálózat
működtetéséről is a fejlesztésekre szoruló sajátos nevelési igényű tanulók,
gyermekek megsegítésének céljából.
Az intézmény szakemberei összességében 2007. évben közel 900 gyermek,

tanuló szakszolgálati ellátását, szűrését, iskolaérettségi vizsgálatát végezték el.
Iskolabuszok
A kistérség 4 önkormányzata iskolabusz üzemeltetésével, illetve iskolabusz

szolgáltatás vásárlásával – pedagógusi felügyelettel – biztosítja a gyermekek,
tanulók biztonságos utaztatását a lakóhely és a közoktatási intézmény között
(Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagytőke önkormányzatai).
Az iskolabuszok útvonalai:
- Eperjes – Fábiánsebestyén - Szentes és vissza
- Derekegyház – Szentes és vissza
- Árpádhalom – Fábiánsebestyén és vissza
- Szentes –Magyartés – Nagytőke és vissza
A közoktatási feladatellátás módja az egyes településekre vonatkozóan
99
26.táblázat: Óvodák feladatellátás módja a Szentesi kistérségben

Feladatellátás Tagintézmény
Település Székhely intézmény
módja (társulásban)
- Árpádhalmi Napközi
- Arany J. ÁMK
Közokt.-i Otthonos Óvoda
Árpádhalom 6625 Fábiánsebestyén,
int.fennt. társ. 6623 Árpádhalom,
Úttörő tér 3.
Árpád u. 1.
- Derekegyház Napközi
Önálló Otthonos Óvoda
Derekegyház –
működtetés 6621 Derekegyház,
Iskola u. 10.
- Kertvárosi Óvoda Szentes - Eperjesi Óvoda

Közokt.-i
Eperjes 6600 Szentes, 6624 Eperjes, Béke u.
int.fennt. társ.
Rákóczi F. u. 46-48. 1.
- Árpádhalmi Nap-közi
- Arany J. ÁMK
Fábiánsebestyén 6625 Fábiánsebestyén, Úttörő
int.fennt. társ. - Nagytőkei Nap-közi
tér 3.
Otthonos Óvoda
- Nagymágocs Napközi
Önálló Otthonos Óvoda
Nagymágocs –
működtetés 6622 Nagymágocs, Mátyás
király u. 20.
- Nagytőkei Nap-közi
- Arany J. ÁMK
Nagytőke 6625 Fábiánsebestyén, Úttörő
int.fennt. társ. 6612 Nagytőke,
tér 3.
Széchenyi tér 6.
- Kurca-parti Óvoda
Önálló
Szegvár 6635 Szegvár, –
működtetés
Hunyadi J. u. 25
- Központi Óvoda (Székhely

int.+6 tagint.)
Önálló 6600 Szentes,
működtetés Klauzál u. 5-7.
Szentes - Eperjesi Tagóvoda
Közokt.-i - Kertvárosi Óvoda
int.fennt. társ. (+ 4 Városi tagóvoda)
6600 Szentes,
Rákóczi F. u. 46-48
Összesített létszámadatok (részletezve majd az egyes településeknél):
Az önkormányzat adatai alapján a települési önkormányzatok által önállóan

működtetett óvodákban a 2007/2008. nevelési évben az összes gyermeklétszám
856 fő. A kiscsoportos óvodások száma 274, a középső korcsoportosoké 247, a
nagycsoportos óvodások létszáma 335 fő. A sajátos nevelési igényű gyermekek
száma 27 fő. Az óvodás gyermekekkel összesen 37 óvodai csoportban
foglalkoznak. Ilyen tekintetben az átlaglétszám a tényleges gyermeklétszámot
alapul véve 23,1 fő.( E létszám még az iskolába menő óvodásokat is magába
foglalja)
100
Az egyes önkormányzatok közoktatási intézményfenntartó társulásai által

fenntartott óvodai intézményekben 554 fő az ellátott gyermekek száma. Ezekben
az óvodákban összességében az első nevelési évben 236, a második nevelési
évben 127, a harmadik nevelési évben 191 gyermek nyert elhelyezést. 13 fő a
sajátos nevelési igényű gyermekek száma.
A társulásos intézményekbe bejáró óvodások létszáma 17, az iskolabusszal
utaztatott gyermekek száma 5 fő. Az óvodai csoportok száma 24, az
átlaglétszám 23,2 fő. (E létszám még az iskolába menő óvodásokat is
tartalmazza.)
Összességében tehát a Szentesi kistérségben 1410 gyermek vesz részt az
óvodai nevelésben a 2007/2008. nevelési évben. (Fenti adatok az egyes
intézmények által – a 2008. április 24-25-én történő létszám felülvizsgálatokon –
igazolt statisztikák szerinti adatok). Az önkormányzati adatok tehát a 2006. évre
vonatkozóan rögzített KSH értékekhez képest (1327 fő) viszonylag jelentős
pozitívumot mutatnak.
27.táblázat: Általános iskolai nevelés – oktatás a Szentesi kistérség

településein
Feladatellátás Tagintézmény
Település Székhely intézmény
módja (társulásban)
- Arany J. ÁMK
Közokt.-i - Árpádhalom
Árpádhalom Fábiánsebestyén
int.fennt. társ. (1-4. összev. évf.)
(5-8. évf.)
- Ált. isk.,
Közokt.-i - Koszta J. Ált. Isk., Szentes Derekegyház
Derekegyház
int.fennt. társ. (5-8. évf.) (1-2. és 3-4. évf.
összevontan)
- Ált. Isk., Gádoros
Közokt.-i (1-4. évf.)
Eperjes
int.fennt. társ. - Klauzál Gábor Ált. Isk., Szentes –
(5-8. évf.)
Közokt.-i - Arany J. ÁMK Fábiánsebestyén - Ált. Isk. Árpádhalom
Fábiánsebestyén
int.fennt. társ. (5-8. évf.) (1-4. összev. évf.)
Önálló - Hunyadi János Ált. Isk.,

Nagymágocs –
működtetésben Nagymágocs
- Deák Ferenc Ált. Isk.

Közokt.-i és Damjanich J. Tagisk.
Nagytőke –
int.fennt. társ. Szentes
(5-8. évf.)
Önálló
Szegvár - Forray Máté Ált. Isk., Szegvár –
működetetésben
- Petőfi Sándor Ált. Isk., Szentes
- Klauzál G. Ált. Isk. Szentes

Önálló (1-4. évf.)
- Ált. Isk.,
működtetésben - Klauzál G. Ált. Isk., Szentes
Derekegyház
Szentes (Eperjes 5-8. évf.)
(1-2. és 3-4. évf.
Közokt.-i - Deák F. Ált. Isk. és Damjanich
összevontan)
int.fennt. társ. J. Tagisk. (Nagytőke 1-8. évf.)
- Koszta J. ált. Isk., Szentes
(Derekegyház 5-8. évf.)
101
Fenti táblázat szerint a nyolc település önkormányzata közül három önálló

működtetéssel fenntartott intézményekkel, öt önkormányzat pedig közoktatási
intézményfenntartó társulás keretében gondoskodik kötelező közoktatási
feladatainak ellátásáról.
Az önállóan működtetett általános iskolákban a 2008. április 25-i adatok szerint

44 osztályban 989 fő tanuló teljesítette tankötelezettségét. Ezekben az
intézményekben 61 fő sajátos nevelési igényű tanuló integrált nevelése-oktatása
is folyamatos.
A közoktatási intézményfenntartó társulásban működtetett intézmények összes

tanulói létszáma a 2007/2008. tanév fenti, hasonló időszakában 1520 fő. Az
integráltan nevelt sajátos nevelési igényű tanulók száma 117 fő.
A társulásos intézményekbe bejáró tanulói létszám 157, az iskolabuszokat
igénybe vevő tanulók száma pedig 80 fő. Az osztályok száma 66. Az önállóan
fenntartott intézményekben az összes tanulói létszámot és az összes osztályt
figyelembe véve az átlag tanulói létszám 22,4 fő, ugyanez az adat a társulásban
részt vevő intézmények tekintetében 23,0 fő.
28.táblázat: Egyéb közoktatási intézmények a kistérségben

Intézmény Fenntartó
Fenntartásáról nem kötelező feladatként
gondoskodik Szentes Város Önkormányzata.
Általános iskolai és középiskolás diákokat fogad
a kistérségből és az ország különböző
Terney Béla Kollégium településeiről.
Befogadóképessége: 304 fő, de jelenlegi
kihasználtsága csak 83-84%-os.
Szállástevékenységet is végez.
Fenntartása továbbra is indokolt.
Szentes Város Önkormányzata nem kötelező
feladatként működteti.
2008. július 1-jétől többcélú közoktatási
intézményként működik (hangversenyek
szervezése és lebonyolítása is feladata)
Férőhelyszám: 800 fő
Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és
Jelenlegi tanulólétszám: 445 fő
Hangversenyközpont Tanszakok: zongora, vonós, szolfézselmélet,
tánc tagozat.
Kiváló minősítésű intézmény.
Fenntartása indokolt, mert az intézmény
nemcsak oktatási, hanem kulturális köz-pontja
is a városnak.
Egyéb Szentesen működő alapfokú művészeti iskolák:
1. „Jövőnkért” Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

(6600 Szentes, Tóth József u. 28/a)
Férőhelyszám: Székhelye: 245 fő. Telephelyeken: 860 fő. Tanulói létszám:
469 fő
102
Tanszakok: festészet, grafika, szobrászat, kézműves, tűzzománc,

médiaismeret, balett, moderntánc, társastánc, néptánc, bábjáték,
színjáték, szolfézs, zongora, gitár.
2. Szivárvány Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
(6600 Szentes, Petőfi Sándor u. 4.)
Tanszakok: festészet, kézműves, textilműves, fotó-videó, kerámia,
fatárgy-készítő, néptánc, társastánc, színjáték
Tanulói létszám: 258 fő
3. Szilver Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
(5440 Kunszentmárton, Kossuth u. 16 – székhely)
Tanszakok: társastánc, moderntánc
4. Színkör Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
(6600 Szentes, Tóth József u. 10/14.)
Tanszakok: színjátszás, moderntánc, néptánc, hangszeres, vokális
29.táblázat: Más alapfokú-, és középfokú közoktatási intézmények

Intézmények Fenntartók
Horváth Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola
(6600 Szentes, Szent Imre herceg u. 2.)
Csongrád Megyei Közgyűlés
Férőhelyszám: 800 fő,
Tan. létszám: 682 fő
Boros Sámuel Szakközépiskola a Horváth Mihály
Gimnázium és Szakképző Iskola Tagintézménye
(6600 Szentes, Ady Endre u. 6-8.) Csongrád Megyei Közgyűlés
Férőhelyszám: 520 fő nappali, 80 fő esti,
Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola
(6600 Szentes, Szent Imre herceg u. 1.)
Csongrád Megyei Közgyűlés
Férőhelyszám: 950 fő nappali, 300 fő esti, Tan.
létszám: 832 fő
Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, a Zsoldos
Ferenc Középiskola és Szakiskola
Tagintézménye
(6600 Szentes, Apponyi tér1.) Csongrád Megyei Közgyűlés
Férőhelyszám: 490 fő nappali, 50 fő levelező,
Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola
(6600 Szentes, Kossuth Lajos u. 45.) Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési
Férőhelyszám: 400 fő Minisztérium
Rigó Alajos Óvoda, Általános Iskola, Szak-iskola,
Diákotthon és Gyermekotthona Kozmutza Flóra
Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon
és Gyermekotthon Tagintézménye
(6600 Szentes, Deák Ferenc u. 52-54. Csongrád Megyei Közgyűlés
Székhely: 6800 Hódmezővásárhely, Kutasi u.
34-36.)
Férőhelyszám: Szentesen: 493 fő,
103
30.táblázat: Egyházi iskolák

Intézmény Fenntartó
Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és
Óvoda
(6600 Szentes, Erzsébet tér 1.) Szeged – Csanádi Egyházmegye
Férőhelyszám: I: 648 fő, Ó: 75 fő
Kiss Bálint Református Általános Iskola (6600
Szentes, Kossuth tér 2.) Kiss Bálint Református Általános Iskola
Igazgatótanácsa
Intézményfenntartó társulások nevelési/oktatási intézményekre
A humán és egyéb erőforrások jobb kihasználására kistérségi szinten az

intézmények integrációja jelent megoldást. Az óvodák és az általános iskolák
integrációját a gazdaságosabb és hatékonyabb működtetés teszi szükségessé.
Az integráció biztosítja azt, hogy az intézmények egyenrangúak és megtarthatják
szakmai önállóságukat.
Az intézményfenntartó társulásban az önkéntességre és kölcsönösségre
vonatkoztatva elvárt és teljesített alapelv, hogy a települési önkormányzat
egyetértése nélkül a korábban fenntartásában működő intézményre vonatkozó
lényeges társulási döntés ne születhessen. A folytonosság jelenti, hogy a
társulási feladatellátásba bevont intézményeknek továbbra is el kell látniuk
mindazokat a közoktatási feladatokat, amelyeket intézményként elláttak.
A tagintézményeknek rendelkezniük kell a tagintézményi működéshez szükséges
minden olyan jogosítvánnyal, amelyekkel korábbi intézményi jellemzőiket, helyi
hagyományaikat megőrizhetik. A színvonalas feladatellátás érdekében
szükséges, hogy a tagintézmények között legyen meg a horizontális és vertikális
szakmai-pedagógiai együttműködés feltételrendszere. A hatékony és gazdaságos
működés érdekében feltétlenül fontos, hogy a társulásban résztvevő
intézmények tegyenek eleget a társulásokat ösztönző normatív közoktatási
támogatások igénylési feltételeinek.
A tagintézmény élén tagintézmény-vezető áll. Az intézményt a székhely
intézmény magasabb vezetője, az igazgató irányítja.
A társulásban résztvevő intézmények közösen alakítják meg szakmai
munkaközösségeiket. Ez sokkal tágabb lehetőségeket biztosít a szakmai
konzultációkra és együttműködésre, mint a kisebb létszámú iskolai
munkaközösségek. Ugyanakkor az intézményekben folyó szakmai munka is
nyitottabbá tehető, természetesen megtartva az adott tagintézmények nevelési
és pedagógiai programjában és ennek részeként a helyi tanterveiben
megfogalmazott szakmai célokat. Egymás munkájának jobb megismerése, a
nyitottabb szakmai tevékenység, a módszerek átadása tovább gazdagíthatja az
intézményekben folyó nevelő-oktató munkát.
104
Óvodai intézményfenntartó társulások
- Árpádhalom – Fábiánsebestyén – Nagytőke Önkormányzatainak Napközi

Otthonos Óvodai Intézményfenntartó Társulása
- Eperjes – Szentes Önkormányzatainak Óvodai Intézményfenntartó
Társulása
Általános iskolai intézményfenntartó társulások
- Árpádhalom – Fábiánsebestyén Önkormányzatainak Általános Iskolai

Intézményfenntartó Társulása
- Szentes – Eperjes Önkormányzatainak Általános Iskolai
Intézményfenntartó Társulása (5–8. évfolyamra)
- Szentes – Nagytőke Önkormányzatainak Általános Iskolai
- Szentes – Derekegyház Önkormányzatainak Általános Iskolai
Szentes városa a jogszabályok előírásainak megfelelően 2007-ben elkészítette

„Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv”-ét. (A szakanyag 2008. január
16-án került elfogadásra a közoktatási esélyegyenlőségi szakértők által.) A
dokumentum a település közigazgatási területére, a 2007-2012 közötti időszakra
vonatkozóan fogalmazza meg a város óvodáiban nevelt gyermekeket, valamint a
közoktatási intézményekben tanulók körét érintő főbb esélyegyenlőségi
intézkedéseket.
Az intézkedési terv számos rövid- és középtávú célt és konkrét intézkedést,

tevékenységet fogalmaz meg. Mindezek részletesebb bemutatásával az IVS anti-
szegregációs fejezetében fogunk részletesebben foglalkozni.
105
III.4.2. Szociális ellátás
A szociális ellátás területén belül elsőként a bölcsődék és a bölcsődés gyerekek

számának alakulásával foglalkozunk. Regionális és megyei szinten is
elmondható, hogy a bölcsődébe beíratott gyerekek száma ingadozott a vizsgált
időszakban, arányait tekintve régiós szinten változott jelentősen (a régióban
1997-ben 4324, 2006-ban 4643, Csongrád megyében 1997-ben 1866, 2006-ban
1898 gyerek járt bölcsődébe, előbbi 7,3%-os emelkedés, utóbbi gyakorlatilag
nem mutat változást a két szélső időpont között). Minthogy a férőhelyek száma
mindig alatta maradt az igényeknek, az intézmények kihasználtsága magas volt,
sőt túlterheltségről beszélhetünk: 2006-ban a megye 1377 rendelkezésre álló
helyére 1898 gyermek jutott (ez 137,8%-os kihasználtság.
31.táblázat: Bölcsődék, 1997-2006

Működő összes bölcsődei
Bölcsődébe beírt Bölcsődék száma
férőhelyek száma
gyermekek száma (önkormányzati, üzemi,
(önkormányzati, egyházi, kht,
(fő) magán stb.) (db)
alapítványi, egyéb, stb.) (db)
Dél-alföldi régió
1997. év 3 477 4324 73

1998. év 3 478 4796 76
1999. év 3 416 4779 76
2000. év 3 350 4235 75
2001. év 3 255 4217 74
2002. év 3 225 4222 75
2003. év 3 231 4295 75
2004. év 3 278 4363 80
2005. év 3 339 4406 84
2006. év 3 377 4643 85
Csongrád megye
1997. év 1 470 1 866 33
1998. év 1 406 2 020 33
1999. év 1 404 1 911 33
2000. év 1 394 1 749 32
2001. év 1 364 1 720 31
2002. év 1 357 1 795 31
2003. év 1 361 1 842 31
2004. év 1 377 1 845 32
2005. év 1 377 1 795 32
2006. év 1 377 1 898 32
1997. év 115 93 2
1998. év 70 118 2
1999. év 70 109 2
2000. év 60 84 1
2001. év 60 84 1
2002. év 60 85 1
2003. év 60 76 1
106
2004. év 60 91 1
2005. év 60 87 1
2006. év 60 101 1
Szentes
1997. év 100 79 1
1998. év 60 103 1
1999. év 60 100 1
2000. év 60 84 1
2001. év 60 84 1
2002. év 60 85 1
2003. év 60 76 1
2004. év 60 91 1
2005. év 60 87 1
2006. év 60 101 1
A Szentesi kistérséggel kapcsolatban megállapítható, hogy az áttekintett 10 év

során jelentős mértékben ingadozott a bölcsődébe beíratott gyerekek száma (a
szélső értékek 76 és 118), 2003 és 2006 között emelkedésnek lehetünk tanúi,
eltekintve a 2005-ös minimális visszaeséstől, amelyet az utolsó elemzett évben
ismét – jelentősebb, az előző évihez képest 16%-os – emelkedés követett.
A bölcsődék száma a korábbi 2-ről 2000-ben csökkent 1-re, ezt követően már
csak Szentesen működött bölcsőde a kistérségben. Az adatok alapján azt is
láthatjuk, hogy az utolsó évben (1999) már csak 9 kisgyermek járt Szentesen
kívüli intézménybe, míg 1998-ban még 15.
A férőhelyek száma 1997-ben még meghaladta az igényeket, így ebben az évben
a 115 helyre csak 93 gyermek jutott (80,8%-os kihasználtság), az ezt követő
évek jelentős férőhelyszám csökkentése azonban megfordította a tendenciát és
1998-tól a beíratott gyermekek száma mindvégig meghaladta a hivatalos
férőhelyek számát, ennek megfelelően 2006-ban a kihasználtság 168%-os volt.
A kistérségi elemzéshez képest a városi adatok terén viszonylag kis eltérés

tapasztalható, minthogy 2000-től csak a szentesi bölcsőde fogadja a kicsiket. A
bölcsődei intézmények száma a városban nem változott, mindvégig 1 maradt, a
beíratott gyermekek számára és a kihasználtságra a kistérségnél leírtak
érvényesek az elmúlt 7 év viszonylatában.
A következőkben a térség szociális intézményeinek helyzetét elemezzük,

egyrészt a férőhelyek számát, másrészt az ellátottak/gondozottak számát
vizsgálva meg.
107
32.táblázat: Szociális intézmények, 1997-2007
Az önkormányzat
Az önkormányzat kezelésében levő
kezelésében levő tartós tartós bentlakásos Idősek nappali Idősek nappali
bentlakásos és átmeneti és átmeneti intézményeinek intézményeiben
Év
elhelyezést nyújtó elhelyezést nyújtó működő ellátottak száma
intézmények működő intézményekben a férőhelyei (db) (fő)
férőhelyeinek száma (db) gondozottak száma
(fő)
1997 759 741 254 289
1998 753 728 245 279
1999 753 752 245 250
2000 727 729 225 274
2001 737 721 205 240
2002 737 717 205 255
2003 732 728 205 255
2004 732 734 215 243
2005 732 733 244 247
2006 732 707 246 249
2007 705 630 247 252
Szentes
1997 184 162 150 192
1998 178 164 150 183
1999 178 175 150 172
2000 152 151 150 180
2001 162 150 150 174
2002 162 141 150 185
2003 157 152 150 188
2004 157 159 150 181
2005 157 163 150 152
2006 157 151 150 152
2007 149 138 150 156
A fenti tábla adataiból láthatjuk, hogy a Szentesi kistérségben található

önkormányzati kezelésben levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó
intézményekben működő férőhelyek száma 1997-től 2007-ig 759 főről 705 főre
csökkent folyamatosan, ugyanezen időszakban a gondozottak száma 752 és 630
fő között változott, utóbbi – legalacsonyabb – adat 2007-es. A férőhelyek
kihasználtsága az utolsó év kivételével mindvégig magas (95% feletti) volt,
akadt több olyan év is, amelyben a 100%-ot is meghaladta. 2007-ben azonban a
gondozottak a rendelkezésre álló helyek számának 89,4%-át használták ki.
Viszonylag széles skálán mozgott az idősek nappali intézményeiben működő

férőhelyek száma, amely az 1997-es 254 főről 2001-2003-ra 205 főre esett
vissza, majd 2007-re ismét megközelítette a ’90-es évek végén feljegyzett
értéket (247 fő). Mindeközben hasonló módon ingadozott a gondozottak száma
is, a legmagasabb értéket 1997-ben, a legalacsonyabbat 2001-ben láthattuk. A
nappali intézmények kihasználtsága mindig meghaladta a 100%-ot a vizsgált
időszakban, a legmagasabb 2002-2003-ban volt (120% felett). Az utóbbi két
évben a kihasználtság az optimálishoz közelítve, 1-2%-kal 100% feletti volt.
108
Szentes városában 3 tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó

intézmény működik, amelyekben a férőhelyek száma folyamatosan csökkent az
elmúlt 10 év során, az 1997-es 184-ről 2007-re 149 főre, a különbség -9%. A
gondozottak száma szintén visszább esett, bár az időszakban volt több
alkalommal emelkedés is. A legalacsonyabb számot 2007-ben jegyezték fel, az
ekkori 138 fős érték mintegy 21%-kal alacsonyabb az 1999-es legmagasabb
gondozott létszámnál. A városban többször is 100%-ot meghaladó volt a
bentlakásos intézmények kihasználtsága (2004-2005), ugyanakkor 90% alatti
aránnyal is találkozunk (1997 és 2002). A legutolsó vizsgált évben az
intézmények kihasználtsága 92,6% volt. A férőhelyszám csökkenésével
párhuzamosan tehát a kihasználtság magas szintjét tartani lehetett.
A következő táblázat azt szemlélteti számunkra, milyen szociális intézmények

működnek Szentesen.
33.táblázat: Szociális intézmények Szentes városában

Intézmény Ellátottak száma Intézményi
Működési terület
megnevezése (2007) kihasználtság
Szentes város
közigazgatási területe,
Szociális étkeztetés
a házi segítségnyújtás,
249 fő
jelzőrendszeres házi
Házi segítségnyújtás
segítségnyújtás,
45 fő
közösségi ellátások
Jelzőrendszeres házi
tekintetében Szentes
segítségnyújtás 47 fő
Kistérség Többcélú
Idősek nappali
Társulása Szentes Város
ellátása 156 fő
Közigazgatási területe Gondozási 100% felett
Fogyatékosok nappali
Székhelye: Szentes, Központja
ellátása 21 fő
Horváth M. u. 10.
Pszichiátriai nappali
Telephelyei:
ellátás 33 fő
Szentes, Dózsa Gy. u.
Közösségi ellátás 27
86/a
fő
Szentes, Munkás u.
Átmeneti elhelyezést
54.
nyújtó ellátás 10 fő
Szentes, Nagyörvény
u. 53.
Szentes város
közigazgatási területe,
Gyermekjóléti
a Családok Átmeneti
szolgáltatás 388 fő
Otthona, Gyermekek
Családsegítő
Átmeneti Otthona,
szolgáltatás 755
Helyettes Szülői
család (3382 alkalom)
Hálózat tekintetében
Szentesi Tanyagondnoki
Szentes Kistérség
Családsegítő Szolgálat 304 fő 100% felett
Többcélú Társulása
Központ Családok Átmeneti
közigazgatási területe
Otthona 37 fő
Székhelye: Szentes,
Gyermekek Átmeneti
Csallány Gábor part 1.
Otthona 64 fő
Telephelyei: Szentes,
Helyettes szülői
Koszta J. u. 7/a
hálózat 4 fő
Szentes, Munkácsy u.
3.
Szentes Kistérség Étkeztetés
Többcélú Társulása Hajléktalan Segítő (népkonyha) 20 adag
100% felett
Közigazgatási területe Központ Hajléktalan nappali
Székhelye: Szentes, ellátás 30 fő
109
Rákóczi F. u. 183. Éjjeli menedékhely 20

fő
Átmeneti szálló 30 fő
Szentes város
közigazgatási területe Szentes Város Bölcsődei ellátás 70
100% felett
Szentes, Vásárhelyi út Bölcsődéje férőhely 84 ellátott
2.
Gyermekek
Szentes város
„Nyanyus háza” napközbeni ellátási
közigazgatási területe 100%
családi napközi családi napközi
Szentes, Mező u. 1/a
keretében 7 fő
Szentes Város
Székhelye: Szentes, Közösségi ellátás 25
NOSZA 2005. Működésük 2008.
Nádas sétány 14. fő
Szociális Alapellátó december 31-ével
Telephelyei: Szentes, Támogató szolgáltatás
Kht megszűnt.
Horváth M. u. 10. jelenleg nincs adat
Szentes, Csallány
Gábor part 1.
Országos ellátási Szentes
46 fő idősek otthona,
terület Nagytemplomi
4 fő időskorúak Na.
Székhelye: Szentes, Református
gondozóháza
Kiss B. u. 2. Egyházközség
Szentes Város
Székhelye: Támogató
Törökszentmiklós, TÁMASZ 2005 Kht szolgáltatás, jelenleg Na.
Tópart u. 29. nincs adat
Telephelye: Szentes,
Soós u. 8.
Az intézmény 2008.
76 fő idősek otthona, novemberében került
Székhelye: Szentes,
24 fő időskorúak átadásra, 2009.
Csallány G. part 10 Dr. Sipos Ferenc
gondozóháza +50 január közepéig a
Szentes és kistérsége Parkerdő Otthon
nappali férőhelyes bentlakásos
ellátási terület
idősek otthona férőhelyek közel 90%-
a betöltésre került
Az intézményrendszer rövid bemutatása
Szentes Város Bölcsődéje

A Bölcsőde a 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását
és nevelését biztosító intézmény, amely ezeken túl végezheti a fogyatékos
gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását is.
Az intézmény 70 férőhellyel működik, az alapellátáson túl szolgáltatásként
időszakos gyermekfelügyelettel, házi gyermekfelügyelettel segíti a szülőket,
amikor elfoglaltságuk miatt nem tudják megoldani gyermekük elhelyezését,
beadhatják a bölcsődébe 1-2 órára, vagy egész napra is. A gyermekek ebben az
esetben is teljes körű ellátást kapnak térítési, illetve felügyeleti díj ellenében.
A kötelező ellátáson túl az intézmény biztosítja a városban a bölcsődés korú
ételallergiás gyermekek étkeztetését is.
A Családsegítő Központ
A Szentesi Családsegítő Központ személyes gondoskodást nyújtó szociális, és
gyermekvédelmi alapellátást biztosító intézmény, mely ezen túlmenően,
alaptevékenységként szabadidős szolgáltatásokat és 2005-ig önálló szervezeti
110
egységként közoktatási feladatot is ellátott, ez a feladatkör azonban már nem

tartozik az intézmény profiljához, mivel a Pedagógiai Szakszolgálat azóta önálló
keretek között működik.
1. Családsegítő Szolgálat, mint személyes gondoskodást nyújtó szociális

alapellátás
Az 1993. évi III. tv., és a 1/2000. ( I.7.) SzCsM rendeletnek megfelelően
ellátja a családsegítés feladatát önálló szervezeti egységben.
Célja szociális és mentális problémák esetén az életvezetési nehézségek
elhárításának és feloldásának, továbbá a helyi szociális szükségletek
feltárásának és megoldásának elősegítése.
Családsegítés körébe tartozik különösen:
- szociális feszültségek okainak feltárása, a megoldásokra javaslat készítése és
segítségnyújtás;
- életvezetési (pl. nevelési, pszichológiai, egészségügyi ) tanácsadás, vagy ennek
megszervezése;
- egyének és családok kapcsolatkészségének javítása;
- krízishelyzetben segítő beavatkozás;
- egyéni-, pár- és családterápiás tevékenység végzése, ennek megszervezése;
- lehetőségek kutatása a városi szintű mentálhigiénés és preventív programok
szervezésére, megvalósítására, és ezek pénzügyi, szakmai feltételeinek
megteremtésére (pl. pályázatok).
- önsegítő csoportok szerveződésének és működésének segítése;
- hivatalos ügyek intézésének segítése.
A jelentkező igények alapján speciális ellátások szervezésére, megfelelő
szakemberek megléte esetén ellátására törekszik. Ezek körébe tartozik pl.:
- kórházi szociális munka;
- kisebbségi szociális munka;
- adósságkezelési programban való részvétel stb.
2. A tanyagondnoki szolgáltatás célja a külterületi, valamint a tanyasi lakott

helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető
szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint
egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni,
közösségi szintű szükségletek kielégítésének segítése.
Az alapszolgáltatási feladatok keretén belül a tanyagondnoki szolgálat

együttműködve a szolgáltatásokat végző intézményekkel, segítséget nyújt a
rászorulóknak, hogy képesek legyenek otthonukban és lakókörnyezetükben
önálló életvitelük fenntartásában, vagy egészségi állapotukból, mentális
állapotukból, vagy egyéb okokból származó problémáik megoldásában.
A tanyagondnoki szolgálat keretében ellátandó alapszolgáltatási feladatok:
a.) szociális információs szolgáltatás
b.) családsegítésben való közreműködés
c.) intézmények és az ellátott közötti kapcsolattartás elősegítése
d.) házi segítségnyújtásban való közreműködés
e.) jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban közreműködés
A Tanyagondnoki Szolgálat statisztikai adatai szerint 134 család került ellátásra,
ami 404 főt jelent. Ez az adat a korábbi évekhez képest nem változott, a
szolgálat által ellátott ügyfelek száma viszonylagos állandóságot mutat. Változott
111
viszont az ellátottak összetétele, megnőtt az ellátásba bekerült gyermekek

száma.
3. Gyermekjóléti Szolgálat az intézmény önálló szervezeti egységeként

működő személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás , mely
tevékenységét az 1997. évi XXXI. tv, és a 15/1998. (IV.30.) NM. rendeletben
szabályozott módon végzi.
a, A gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, a családban történő

nevelésének elősegítése érdekében:
a gyermeki jogokról, a támogatásokról és az ellátásokról való folyamatos,
városi szintű tájékoztatás, a gyermekek és szüleik támogatáshoz való
hozzájutásának, és a jogaik érvényesítésének segítése, a támogatások
célszerű felhasználására való felkészítés;
pszichológiai, nevelési, mentálhigiénés, családtervezési, egészségügyi
problémák, továbbá a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás,
vagy annak megszervezése;
az előző ponthoz kapcsolódó szabadidős és prevenciós programok
szervezése;
hivatalos ügyek intézésének segítése;
a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, tanácsokkal
való ellátása, problémái megoldásában való közreműködés
b, A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében:

meghallgatja a gyermekek panaszát, és annak orvoslása érdekében
megteszi a szükséges intézkedéseket.
a veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszer működtetése, a jelzési
kötelezettséggel bíró intézményekkel való együttműködés megszervezése,
(pl. együttműködési megállapodások) tevékenységük összehangolása;
e rendszer segítségével folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő
gyermekek szociális helyzetét, életkörülményeit, veszélyeztetettségét,
egyéb ellátások iránti szükségleteit;
a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása, és ezek megoldására
javaslat készítése az illetékes intézmény vagy az Önkormányzat számára,
szükség esetén, és lehetőségeihez mérten a megvalósítási programban
részt vesz.
c, A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében:

családgondozás a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására,
alapvetően a gyermek érdekeit képviselve;
családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a
gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében;
a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatának ellátásának
segítése;
elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, és a jegyző
által történő kirendelés alkalmával ellátja a gondozást;
felkérésre környezettanulmányt készít;
szükség szerint kezdeményezi az egészségügyi és szociális ellátás, valamint a
hatósági beavatkozást;
adott esetben javaslatot készít a gyermek családjából történő kiemelésére, a
leendő gondozási helyére, vagy annak megváltoztatására.
112
d, A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében:

családgondozást biztosít a család gyermeknevelési körülményeinek
megteremtéséhez, és a szülő - gyermek kapcsolatának helyreállításához;
a családba visszahelyezett gyermek számára utógondozást biztosít a
visszailleszkedéshez;
felkérésre vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók
körülményeit.
e, Helyettes szülői hálózat szervezése és működése érdekében:

felkutatja a helyettes szülőnek jelentkező személyeket,
tájékoztatást ad a szakmai felkészülés lehetőségéről és a működési
engedély megszerzésének módjáról,
a helyettes szülőt ellátja szakmai tanáccsal és vele folyamatos
együttműködést tart fenn,
nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről, és azok alakulásáról.
4. Személyes gondoskodást nyújtó, átmeneti elhelyezést biztosító

gyermekjóléti alapellátások
4.1. Helyettes szülői szolgálat

A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvénynek megfelelően
működteti a Helyettes szülői szolgálatot.
A helyettes szülő kijelölés esetén (de a vérszerinti szülő kérésére, vagy
beleegyezésével) átmeneti időre a gyermeket otthonába fogadja és ott teljes
körű ellátásáról gondoskodik oly módon, hogy az a gyermek testi, értelmi,
érzelmi, erkölcsi fejlődését elősegítse, és személyisége lehető legteljesebb
kibontakoztatását szolgálja. Az intézmény helyettes szülői tanácsadó
alkalmazásával arra törekszik, hogy elősegítse a gyermek vérszerinti családjába
való visszakerülését, vagy ha ez nem lehetséges örökbefogadó családhoz történő
elhelyezését.
Az elhelyezésen túl szociális szolgáltatásaival, hivatalos ügyek intézésének
segítésével, egyénre szabott bánásmóddal a családi problémák, a gyermek
veszélyeztetettségének megszüntetését segíti elő.
Segítséget nyújt a helyettes szülőnek a gondozott gyermek teljes körű
ellátásához, gondozásához, neveléséhez.
Férőhelyek száma: 3 családnál, 8 férőhely.
4.2. Családok Átmeneti Otthona, mint gyermekek átmeneti gondozását biztosító

gyermekjóléti alapellátás
A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvénynek megfelelően
üzemelteti a Családok Átmeneti Otthona tagintézményt. A szülő kérelmére
együttesen elhelyezi a veszélyeztetett gyermeket és szüleit.
Az együttes elhelyezésen túl szociális szolgáltatásaival, hivatalos ügyek
intézésének segítésével, egyénre szabott bánásmóddal a családi és társadalmi
kapcsolatok helyreállítását, az önálló életvezetés kialakítását és a
hajléktalanság állapotának, a gyermek veszélyeztetettségének
megszüntetését segíti elő.
Segítséget nyújt a szülőnek gyermeke teljes körű ellátásához, gondozásához,
neveléséhez.
Férőhelyek száma: 33 férőhely (8 család)
113
Az átmeneti elhelyezés másik formája a Gyermekek Átmeneti Otthona, ahol az a

családban élő gyermek (és adott esetben az édesanyja) helyezhető el, aki
átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek
nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt
veszélyeztetett. A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi,
értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségügyi
állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való
ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról,
neveléséről, lakhatásáról a szülővel egyeztetett módon gondoskodik. A kötelező
feladatokon túl a Gyermekek Átmeneti Otthonában biztosítják a kapcsolattartási
ügyelet szolgáltatását is, amely lehetőséget biztosít a különélő szülőnek, illetve
más kapcsolattartásra jogosult személynek, hogy a gyermekkel kapcsolatot
tartson szociális munkás segítsége mellett.
A Családok Átmeneti Otthona 2000-ben történő megnyitása hatalmas előrelépés

volt a Krízisotthon után, azonban hamar beigazolódott, hogy kapacitása a helyi
igényeket teljes körűen nem tudja kielégíteni.
Az intézményben együtt voltak elhelyezve a lakhatási problémával küszködő
családok, a bántalmazott anyák és gyermekeik, továbbá az ellátás és szülői
felügyelet nélkül maradó gyermekek.
A Gyermekek Átmeneti Otthona megnyitása egyrészt a jelentkező igények teljes
kielégítését eredményezte, másrészt lehetőséget adott a családi problémák
differenciált kezelésére. Így a Családok Átmeneti Otthonába családi
hajléktalanság esetében kerülnek a családok, a Gyermekek Átmeneti Otthonába
pedig inkább a gyermekeket is érintő krízishelyzetek kezelése folyik, elsősorban
az egy szülős családok, bántalmazott anyák és gyermekeik, válsághelyzetben
lévő várandós anyák nyernek elhelyezést.
Ez a feladatmegosztás eredményezi, hogy a Gyermekek Átmeneti Otthonában
gyorsabban cserélődnek az ellátottak, azaz a kevesebb férőhelyen több személyt
gondoznak egy évben, mint a Családok Átmeneti Otthonában, ahol a problémák
hosszabb távú bennlakást eredményeznek. Az átlagos gondozási idő a GYÁO-ban
4 hónap volt, de krízishelyzet miatt egyéjszakás, illetve egyhetes elhelyezést is
biztosított az intézmény. Ezzel szemben a CSÁO-ban több esetben fordult elő,
hogy az egy évet meghaladta az ellátás.
A Gyermekek Átmeneti Otthona 23 férőhellyel működik, ahol 6 férőhelyen
elhelyezhető az otthontalanná vált anya is.
A Szentesi Családsegítő Központ a gyermekek átmeneti elhelyezését biztosító

ellátásokat (családok átmeneti otthona, gyermekek átmeneti otthona, helyettes
szülői hálózat) a Szentes Kistérség Többcélú Társulása által létrehozott
gyermekvédelmi szakellátási intézményi társulás keretében látja el.
5. Szentes Városi Üdülőtábor üzemeltetése, mint szabadidős szolgáltatás:

Szezonálisan üzemelteti az Üdülőtábort szem előtt tartva a szentesi
gyermekcsoportok és családok igényeit. Elsődlegesen az üdülővendégek
pihenése, színvonalas ellátása érdekében gondoskodik a folyamatos
karbantartásáról és a legoptimálisabb kihasználtságáról, továbbá a minél
szélesebb körű és színvonalasabb ellátások bevezetéséről.
A Magyar Köztársaság Kormánya által létrehozott szociálturizmus rendszeréhez
kapcsolódva a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft-vel kötött szerződés alapján
szerepel az “üdülési csekk elfogadóhelyek” országos nyilvántartásában.
114
Férőhelyek száma: 80 fő 10 faházban és 35 fő 9 kőépületi szobában.
6. Az intézmény kötelező feladatain túl ellátandó feladatai
Módszertani feladatok
Az intézmény Gyermekjóléti Szolgálata, a fenntartó 11/1999. /I.29./KT
határozatában foglalt kezdeményezés, továbbá a Csongrád Megyei Közigazgatási
Hivatal Gyámhivatala 02-158-4/1999. sz. határozatában foglalt kijelölés alapján,
1999. szeptember 01-i hatállyal, ellátja a megyei módszertani feladatokat.
A jogszabályi változásokat követően a Szolgálatot 2008. szeptember 1-jétől
2013. szeptember 1-ig a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és
Gyámhivatala ismét kijelölte megyei módszertani intézménynek a 02-343-
11/2008. számú határozata alapján.
A feladat ellátása az intézményben a megbízás visszavonásáig, vagy a megbízás
visszaadásáig tart.
Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) működtetése

2004. január 01-i hatállyal működteti a KEF-et. Ennek keretében koordinálja a
város intézményeinek, szakembereinek megelőző tevékenységét, továbbá új
preventív programok finanszírozása érdekében pályázatokon vesz részt.
Adományok gyűjtése, közvetítése és szétosztása

A lakosság által felajánlott, elsődlegesen ruhaneműkből és bútorokból álló
adományokat begyűjti, az intézmény raktárában kialakított tárolóhelyen elhelyezi
és megszervezi a rászorulók közötti kiosztását.
Kórházi szociális munka

A gyermekjóléti szolgáltatás keretein belül, és a Területi Kórházzal történt
megállapodás alapján, minisztériumi pályázati támogatás terhére ellátja a
kórházi szociális munka feladatait. Célterület a Szülészet és a Gyermekosztály.
A városban szociális vállalkozói engedéllyel működik a gyermekvédelmi

törvényben megfogalmazottak szerint a gyermekek napközbeni ellátását biztosító
Családi Napközi is. A “NYANYUS HÁZA” kertes családi házban, játszótérrel,
megfelelő szakmai programmal, egyéni vállalkozásban segít a családoknak
gyermekeik elhelyezésében. A családi napközi egy időben 7 gyermek ellátásáról
tud gondoskodni.
Gondozási Központ
A szociális helyzetüknél fogva hátrányos helyzetben levő felnőtt korú emberek
segítését, életkörülményeinek javítását végzi.
Működését a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.

törvény, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai
feladatairól és működésének feltételeiről szóló 1/2000.(I.7.)SzCsM rendelet,
valamint az ezek alapján megalkotott helyi rendeletek határozzák meg.
A Gondozási Központ a következő alapellátási feladatok látja el:
Házi segítségnyújtás keretében gondoskodik azokról az időskorú személyekről,

akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből, egészségi állapotuk miatt
nem képesek. Ezen belül gondozási (ebédeltetés, bevásárlás, gyógyszeríratás-
115
kiváltás, fürdetés) valamint szolgáltatási (mosás, vasalás, takarítás)

tevékenységet végeznek.
2003. év őszétől került megszervezésre a házi segítségnyújtás kiegészítő

szolgáltatási formája a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, amely a saját
otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló idős,
valamint fogyatékkal élő személyeknek nyújt ellátást. Segítségével fenntarthatók
a biztonságos életvitel feltételei, krízishelyzetben lehetőséget nyújt az ellátást
igénybevevő személynél történő gyors megjelenésre és segítségnyújtásra.
A közösségi pszichiátriai és nappali ellátás célja a pszichiátriai betegek számára,

a család aktív részvételével történő segítségnyújtás. Az igénybevétel önkéntes. A
szolgáltatás egy hosszú távú közösségi alapú gondozás, melynek keretében az
ellátás a pszichiátriai beteg otthonában is történhet. A szolgáltatás célja az
intézeti elhelyezés megelőzése, vagy lerövidítése az akut vagy krónikus betegek
esetében.
Az ellátás által nyújtott szolgáltatások, szakemberek segítségével:

– problémamegoldás, a változtatásra motiváló tényezők feltárása,
– életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése, közvetítése,
– napi kétszeri étkezés lehetőségeinek biztosítása,
– gyógyszeríratás, fizikai gondozás megszervezése,
– közösségbe való beilleszkedés segítése,
– az önellátásra való képesség javítása és fenntartása,
– tájékoztatás a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról, az ahhoz való
alkalmazkodás és kezelés teendőiről.
Szociális étkeztetés keretében biztosítja a szociálisan rászorultaknak a legalább

napi egyszeri meleg étkezést,
Nappali ellátás (Idősek klubjai)
A város területén három helyen, Horváth M. u. 10., Nagyörvény u. 53., valamint

a Dózsa Gy. u. 86/a sz. alatt működnek idősek klubjai.
Az idősek klubjaiban, mint nappali ellátást nyújtó intézményben elsősorban a
saját otthonukban élő, önmaguk ellátására részben képes időskorúak részére
biztosítanak lehetőséget napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas
kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.
Az intézmény 20 férőhellyel biztosítja az értelmi fogyatékosok nappali ellátását,

ahol az ellátottak részére kreatív és gyógyító jellegű foglalkozás keretében
folyamatos gondozást, valamint naponta kétszeri étkeztetést nyújt.
A Gondozási Központ a közösségi ellátásokat, a házi segítségnyújtást, a

jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Szentesi Kistérség Önkormányzatainak
Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézményi Társulása keretében látja el.
116
Hajléktalan Segítő Központ
Az intézmény személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátást, szakellátást

biztosít.
Az étkeztetés (népkonya), mint alapszolgáltatás azoknak a szociálisan

rászorultaknak nyújt lehetőséget, akik önmaguknak tartósan vagy átmeneti
jelleggel nem képesek legalább napi egyszeri meleg étkezésről gondoskodni. Az
étkezés igénybe vételére alkalmi jelleggel és helyben fogyasztással van
lehetősége azoknak a szociálisan rászorult személyeknek, akik más étkeztetési
formát nem vesznek igénybe.
Az intézmény által biztosítható adagszám hétköznaponként 20 adag. Téli krízis
időszak alatt (november 1. és április 30. között) az alkalmi munkák hiánya miatt
megnő az igény az étkeztetésre. Pályázati keretből (2007/2008. év: 324 000 Ft)
adagszám növelhető, illetve a rászorultaknak reggeli és vacsora osztására is
lehetőség nyílik.
A népkonyha kihasználtsága: 100%
Az intézmény a hajléktalanok nappali intézménye alapszolgáltatás keretében

elsősorban a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget. Az
ellátás keretein belül biztosítottak a közösségi együttlét, a pihenés, a személyi
tisztálkodás, a személyes ruházat tisztítása, az étel melegítése, tálalása és
elfogyasztása alapvető feltételei. A kötelezően előírt feladatokon túl segítséget
nyújt az intézmény az iratpótlásban, munkahelykeresésben, személyi higiéné
betartásában stb.
A nappali melegedő kihasználtsága éves nyitva tartással 146,67%-os.
Az éjjeli menedékhely és átmeneti szállás, mint szakellátási forma az

önellátásra képes hajléktalan személyek éjszakai pihenésére vagy tartózkodására
szolgáló intézmény. Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos
segítséggel képes személyekről ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell
gondoskodni. Ápolást, gondozást végző intézmény a hajléktalan-ellátásban a
hajléktalanok otthona. Ezen ellátási formát az Önkormányzat nem tart fenn, az
intézményben a hajléktalanok átmeneti szállása biztosítja az éjszakai pihenésre,
a személyi tisztálkodásra, az étel melegítésére, étkezésre, a betegek
elkülönítésére, a közösségi együttlétre szolgáló helyiségeket.
Az átmeneti szálláson az önellátásra képes személy saját kérelmére történő
elhelyezésére van lehetőség. Az elhelyezésen túl szociális szolgáltatással,
hivatalos ügyek intézésével, családi és társadalmi kapcsolatok helyreállításával,
egyénre szabott esetkezeléssel kapcsolatosan kap segítséget az ellátásra szoruló
a hajléktalanság állapotának megszűnéséig.
A kötelező feladatokon túl nyújtott szolgáltatások:
- szakrendelésre betegek beszállítása, elkísérése,
- gyógyszerszedők gyógyszereinek biztonságos tárolása és rendeltetésszerű
kiadása,
- vérnyomás és vércukorszint mérés,
- hajnyírás,
- kapcsolattartás büntetés végrehajtó intézetbe került lakókkal,
- elsősegélynyújtás,
- hűtőszekrény használat,
- iratpótlás segítése, hivatali ügyek segítése,
117
- szabadidő hasznos eltöltésére sportolási lehetőség,

- házi könyvtár (adomány könyvekből),
- tömegkommunikációs eszközök (TV, rádió, újság) használata.
A Hajléktalan Segítő Központ ellátásait a Szentesi Kistérség Önkormányzatainak

Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézményi Társulása keretében látja el.
Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2005. április 1-jén hozott
határozatában döntött a 100 férőhelyes új Idősek Otthona pályázat
benyújtásáról. A város az elnyert címzett támogatásnak köszönhetően
lehetőséget kapott az otthon megépítésére.
2008. november 13-án került átadásra a másfél év alatt felépített, 1 milliárd 77
millió forintba kerülő, 4588 négyzetméteres otthon. Az állam a beruházást 916
millió forinttal támogatta, a szentesi önkormányzat önerőként kicsit több mint
160 millió forintot biztosított.
Az európai normáknak megfelelő, a lakossági igényekhez igazodó 100 férőhelyes
bentlakásos és 50 férőhelyes nappali ellátást biztosító integrált szolgáltató
centrum biztosíték az ellátottak életminőségének javítására. 2009. január
közepén a 100 bentlakásos férőhelyből már 87 gazdára talált, emellett a nappali
férőhelyes ellátást is már 18 idős ember vette igénybe.
A Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon a tartós bentlakást biztosító idősek otthonát
a Szentesi Kistérség Önkormányzatainak Személyes Gondoskodást Nyújtó
Intézményi Társulása keretében látja el.
Szociális szolgáltatásszervezési koncepció
Szentes városa a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi

III. tv. 92 § (3) bekezdése értelmében 2004 novemberében elkészítette a
területén élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási
feladatok meghatározása érdekében a település szolgáltatástervezési
koncepcióját. A dokumentum elsődleges célja, hogy az ellátási kötelezettség
keretébe tartozó feladatok tervezését, a hiányzó ellátások megszervezésének
módjait, a más (nem állami, egyházi) fenntartókkal történő kapcsolattartás
feladatait meghatározza.
A koncepció a jogszabályoknak megfelelően 2006-ban és 2008-ban is
felülvizsgálatra került. A felülvizsgálat nem sorolja fel és nem ismételi meg
azokat az adatokat, információkat, amelyeket az alapdokumentumban már
szerepeltek és amelyekben számottevő változás nem következett be az elmúlt
időszakban, célja az új és jelentősen megváltozott feltételek és szolgáltatások
bemutatása.
A koncepció kiemeli, hogy Szentes város kiterjedt külterülettel rendelkezik, ahol

számottevő tanyavilág van. A tanyák többségének infrastrukturális állapota igen
rossz és az ott élők szociális segítségnyújtásra szorulnak. A tanyák kisebbik
részénél kitapintható, hogy gazdasági célokat szolgálnak, s a lakhatási funkció
csak ideiglenes, gyakran csak eseti.
A tanyasi életforma periferizálódást jelent. Az állandó jelleggel tanyán élők
többsége időskorú, vagy létminimum alatt élő gyermekes család, akiknek
megélhetését a gyermekek után járó támogatások és az alkalmi munkából
118
származó jövedelem biztosítja. Ezek a családok várhatóan előbb-utóbb igénylik

az intézményi ellátást, hisz a tanyai feltételek között többségük képtelenné válik
az önellátásra. Az önkormányzat intézkedéseivel hozzájárul az idősödő lakosság
terheinek csökkentéséhez. Ennek megfelelően a 70 éven felüli lakosok több
kedvezményben is részesülnek, például nem kötelezettek szemétdíj fizetésére.
Szociális ellátás főbb formáiban részesülők aránya összesen (%)

– Szociális támogatásokra és fő formáira fordított éves összeg (önkormányzati
adatbázis)
– Szociális szolgáltatások (családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, idősek
klubja stb)
igénybevevőinek éves száma (önkormányzati adatok)
119
III.4.3. Egészségügyi ellátás
Szentes város egészségügyi ellátórendszere szakmai szempontokból lefedi a

város területét. A város közigazgatási területén 13 háziorvosi és 6 házi
gyermekorvosi körzet működik. Az orvosok rendelkezésre állási ideje
hétköznapokon 7–15 óra. A sürgősségi ellátás a Mentőállomáson történik
hétköznap 15–07-ig, valamint a hétvégén (ünnepnapokon) 7-7 óráig.
Gyermekügyelet hétköznap 15–17-ig, vasárnap (ünnepnap) 9–11-ig a
Mentőállomáson történik, majd a fennmaradó ügyeleti időben a Dr. Bugyi István
Kórház gyermekosztálya várja a kis betegeket. A járó- és a fekvőbeteg ellátás a
dr. Bugyi István Kórházban működik. A lakosság gyógyszer ellátását nappal
nyolc gyógyszertár biztosítja, elhelyezkedésük lefedi a város területét, éjszakai,
illetve ünnepnapi ellátásban nyolc gyógyszertár vesz részt, készenléti
ügyeletben.
A sürgősségi ellátás igazi biztosítéka a 2009. januárjában átadásra került
Légimentő Bázis, mely az Egészségügyi Minisztérium és a Dél-alföldi régió
településeinek összefogásával valósult meg és segíti a hatékony és gyors
mentést.
A háziorvosok, fogorvosok vállalkozói formában működnek. A háziorvosi rendelők
épületét folyamatosan az EU előírásoknak megfelelően pályázati pénzekből
újítják fel, a szükséges műszerpark karbantartója és felújítója a háziorvos. 2003
év elején átadásra kerültek a kertvárosi orvosi rendelők (kettő gyermekorvosi -
önkormányzati tulajdonú -, három felnőttorvosi - magántulajdonú -). A rendelők
mellett megnyílt a kertvárosi patika is, ami szintén magántulajdonban van. A
Vörösmarty és Klauzál utcai orvosi rendelők bővültek, Európai Uniós
szabályoknak megfelelő rendelők kialakítására került sor. Az alap- és szakellátás
orvosgárdája évek (évtizedek) óta a városban dolgozik, családjukkal itt
telepedtek le. Jelentős szerepet kapnak a prevencióban.
Elmondható, hogy az egyre magasabb kort megélő lakosság a fejlődéssel

párhuzamosan egyre inkább városiasodva, egyre szennyezettebb környezetben,
egyre több káros hatásnak kitetten éli, egyre hosszabb életét. Ennek az
átalakulásnak köszönhetően új betegségek jelentek meg a halálozási
statisztikákban, az ún.civilizációs betegségek, melyek egészen új megközelítést
igényelnek. Nem új betegségek ezek, inkább eltolódnak-eltolódtak a súlypontok
egyes betegségcsoportok felé.
A kutatások is alátámasztották, hogy a fejlett országokban pusztító

„új”népbetegségek, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatok, a
cukorbetegség, mind az ellátó, mind az ellátott oldalán az eddigitől eltérő
látásmódot követelnek. A civilizációs betegségek kezelése mást igényel, mint a
fertőző betegségek, másrészről már nem elég a panaszokkal jelentkező páciens
terápiája. „Ezek a modern, krónikus betegségek tipikusan nem adnak jelentős
tüneteket a korai fázisban, azonban visszafordíthatatlan folyamatokat,
szövődményeket eredményeznek.” A terápia során elsődleges és égető kérdés,
hogy mikor történik a felismerés, és mikor sikerül elkezdeni a beteg kezelését,
hiszen alapjában véve ettől függ, hogy visszafordítható, megállítható, lassítható
vagy adott esetben befolyásolhatatlan a betegség. A daganatok esetében a korai
és a késői felismerés között igen látványos a különbség a szakirodalom szerint.
120
Fentiek figyelembe vételével az egészségügyi dolgozók, valamint az

egészségüggyel foglalkozó civil szervezetek folyamatos szűrővizsgálatokat és
egészségnevelési előadásokat szerveznek a prevenció jegyében.
34.táblázat: A városban működő háziorvosok, házi gyermekorvosok és kórházi ágyak

száma
Működő házi
Működő háziorvosok száma Összes működő kórházi
gyermekorvosok száma
12.31-én (fő) ágyak száma (db)
12.31-én (fő)
1997. év 12 6 531
1998. év 12 6 531
1999. év 11 5 531
2000. év 11 5 531
2001. év 12 6 491
2002. év 12 6 489
2003. év 12 6 485
2004. év 13 6 457
2005. év 12 6 500
2006. év 13 6 506
Forrás: KSH
Amint a táblázat adatai mutatják, a háziorvosok száma az elmúlt 10 év során

1999-ben 12-ről 11-re csökkent, majd 2001-ben 12-re, 2004-ben 13-ra
emelkedett. A házi gyermekorvosok száma két év kivételével 6 fő volt. A működő
kórházi ágyak száma jelentősen változott az időszakban, a fenti KSH adatokat
kiegészítő önkormányzati források szerint a 2008-ra tervezett összes kórházi ágy
száma 417 darab, amely jelentősen elmarad az 1997 és 2006 között látott
értékektől.
A város egészségügyi ellátása
Felnőtt háziorvosok:
A háziorvosi tevékenységük során különböző prevenciós szűréseket végeznek
(hyperlipidaemia, diabetes, hypertonia, mycosis, obesitas). 2004-ben
rendeléseiken 6000–15000 közötti betegforgalom tapasztalható. Változatos
képet mutat az orvos- és nővérlátogatás egy-egy praxisban (évente 1000-3000
közötti).
Házi gyermekorvosok:
A gyermekorvosok kiterjedten végzik prevenciós szűrésüket (hallás, látás, szem,
bőr stb.). 2004-ben rendeléseiken 5000-11000 közötti betegforgalom volt a
jellemző. Az orvoslátogatás családoknál 250-1000 közötti. Az iskolaorvosi
teendőket az általános iskolákban, óvodákban, bölcsődében ellátják. A
középiskolások iskola-egészségügyi orvosi ellátását külön iskolaorvos végzi.
Fogorvosi ellátás
A kórház rendelőintézetében 6 fogorvos látja el az alapellátási feladatokat és az
iskolaorvosi szűréseket. Szentes Város lakosságának ellátásán kívül sok beteg
jön át Kunszentmártonról, Öcsödről, Csépáról és a környező településekről is.
A gyermekeknél leginkább maradandó fogtöméseket végeztek, évente minden
általános iskolásnál elvégzik fogorvosaink az éves fogászati szűrővizsgálatot.
121
A fogászati rendelés reggel 7-től este 7-ig két műszakban a rendelőintézetben

történik, előnye, hogy könnyen megközelíthető autóbusszal is, helyben található
a fogászati röntgen, és délelőttönként működik a fogszabályozási szakrendelés
is. Amennyiben a betegeknek szájsebészeti ellátásra van szükségük, pár perc
alatt megközelíthető a kórház szájsebészeti osztálya.
Védőnői ellátás
Önkormányzati feladat a védőnői szolgálat működtetése (36/1996.(III.05.)
Korm. rend). Városunkban 15 védőnői körzet működik és 2 ifjúsági védőnő
tevékenykedik középiskoláinkban. A védőnők önálló feladattal az elsődleges
megelőzésben vesznek részt. Mivel a család és a gyermekek egészségfejlesztése
fontos szerepet játszik az egészségnevelésben, így védőnők nélkül nem
képzelhető el a megvalósítás.
Amennyiben a családok működésében zavart látnak, mint egy első jelzőrendszer,
felhívják a Gyermekjóléti Szolgálat figyelmét. Munkájuk széleskörű, hiszen a
terhes-, csecsemő és kisgyermek gondozástól az iskolai felvilágosító munkáig
minden beletartozik. Az ÁNTSZ hatáskörében működik a Családvédelmi
Szolgálat.
Járóbeteg szakellátás
A városban járóbeteg szakellátás működik a kórház területén (Szentes, Sima F.
u. 44–58.).
Szakorvosi munkahelyek a rendelőintézetben:
• Belgyógyászat (3 rendelés)
• Diabetológia
• Sebészet-gyermeksebészet
• Érsebészet
• Fül-orr-gégészet
• Audiológia
• Bőrgyógyászat,
• Ideggyógyászat
• Ortopédia
• Urológia
• Fogorvosi és szájsebészeti rendelés
• Fogszabályozás
• Szívultrahang-kardiológiai rendelés
• Pszichiátriai rendelés
• Szemészet
• Foglalkozás- és munkaegészségügy
A sürgősségi betegellátó osztály épületében:
• Röntgen
• Ultrahang
• Izotóp laboratórium
• Baleseti sebészet
• Sürgősségi betegellátás
• Központi laboratórium
• CT
• Gasztroenterológia
122
A szentesi gyógyfürdőben lévő rendelések:
• Reumatológia
• Fizio- és mozgásterápia
• Osteoporozis szűrés
• Mozgásszervi gondozás
A kórház- rendelőintézet területén lévő gondozóintézetek:
• Bőr- és nemibeteg gondozó

• Onkológiai gondozó
• Tüdőgondozó
• Ideggondozó
• Addiktológia
• Drogambulancia (2005. június 2-án nyílt meg.)
Dr. Bugyi István Kórház
A kórház a 19. század vége óta működik, a kezdetekben mindössze 20

betegbefogadó képességgel. Az intézmény a Csongrád Megyei Önkormányzat
fenntartásában működik.
A kórház osztályain a következő szakellátások találhatók:
• Infektológia
• Hepatológia
• Haematológia
• Nefrológia
• Aneszteziológia
• Szülészet- és nőgyógyászat szakrendelés
• Nőgyógyászati ultrahangdiagnosztika
• Gyermekgyógyászat
35.táblázat: Kórházi adatok
2008. évi tervezett fekvőbeteg struktúra
2008. évi OEP egyeztetés 2008. évi OEP egyeztetés

szerinti ágy struktúra szerinti ágy struktúra
Szakmák
terv SZERVEZETT ÁGY terv MŰKÖDŐ ÁGY
Belgyógyászat-Fertőző Mátrix 56 56
Sebészet és társszakmái 40 40
Traumatológia-Szájseb. Mátrix 33 33
Szülészet-nőgyógyászat 25 25
Csecsemő- és gyermekgy. 25 25
Fül-orr-gégegyógyászat 15 15
Neurológia 20 20
Urológia 20 20
Intenzív 8 8
123
Onkológia 30 30
Pszichiátria 30 30
SBO 4 4
Aktív összesen: 306 306
Pszichiátria Rehabilitáció 35 35
Ápolás 36 36
Belgyógyászat Krónikus 20 20
Mozgásszervi Rehab. 20 20
Krónikus összesen: 111 111
Mindösszesen: 417 417
Újszülött osztály: 15 férőhely 15 15

Nappali Kórház 15 férőhely 15 10
A kórház 2004. óta ISO 9001 és KES szerint tanúsított intézmény jól képzett
szakembereivel és valamennyi dolgozójával szolgálja küldetésének
megvalósítását.
A kórház 2007 óta Kiemelt Kórház státuszú. A rábízott lakosság gyógyító-
megelőző ellátását, korszerű fekvőbeteg- és járóbeteg-intézményként,
gondozóintézeti hálózattal a lehető legmagasabb szinten. Regionális szerepet
vállal az emberek jelentős részét érintő szív- és érrendszeri betegségek kiemelt
gyógyításával, a daganatos betegségek minőségi diagnosztikájában és
kezelésében, a cukorbetegek gondozásában. Speciális szolgáltatásokat nyújt a
baleseti és helyreállító sebészetben a protézis műtétekkel, a szájsebészeti
implantációkkal, művese kezeléssel, a stroke-részlegével, Osteoporosis
Centrumával, diabetes,- addiktológia,- drogambulanciai szakrendelés
fejlesztésével. Kórházunk a Szegedi Universitas Szent-Györgyi Albert Orvos- és
Gyógyszerész Tudományi Centrum oktató kórháza, szinte valamennyi egysége
akkreditált.
Az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeként befejeződött a területi kórház új

diagnosztikai tömbjének és sürgősségi ellátó osztályának, valamint művese-
központjának építése, elkészült a szakrendelő felújításának I. üteme, valamint a
gyógyfürdőben a gyógyászati szolgáltatások fejlesztése, a Nappali Kórház
létrehozása.
A város „Egészségmegőrző terv”-e az „Egészségügyi intézmények

hatékonyságának növelése” című fejezetben külön kitér a Szentes érintő konkrét
városi feladatokra.
A korábbi időszak fejlesztései
124
III.5. Összegzés: Funkcióelemzés – a funkcióellátottság

értékelése
Szentes funkcióellátottságát azon funkciók alapján vizsgáltuk, melyek a városi

területetekre leginkább jellemzőek, ugyanakkor összhangban vannak a Dél-
alföldi régió funkcióbővítő fejlesztési irányvonalaival is. Az elemzést városi
szinten, majd az egyes városrészek esetén is elvégeztük az alábbi funkciókat
tekintve át:
• lakó funkció,
• városközponti funkció,
• gazdasági funkció,
• kereskedelmi funkció,
• turisztikai-rekreációs funkció,
• városi-közterületi funkció,
• közösségi funkció,
• közszféra funkció,
• kistérségi, valamint
• humán szolgáltatási funkció.
125
36.táblázat: Városi és városrészi funkciók Szentes városában
Funkció Turisz- Városi- Humán-

Város- Gazdasá- Kereske-
Lakó tikai- közterü- Közösségi Közszféra Kistérségi szolgálta-
központi gi delmi
Városrész rekreációs leti tási
Város egésze
Belváros
Felsőpárt
Alsópárt
Kisér
Kertváros
Nagyhegy
Iparterület
Lapistó
Magyartés
Kajánújfalu
126
Jelmagyarázat:
Kiemelt jelentőségű
funkció
Domináns funkció
Kiegészítő jellegű
funkció
A funkcióelemzést az IVS-ben azonosított városrészek esetén egyenként is

elvégezzük.
127
IV. A városrészek területi megközelítésű

elemzése
IV.1. Városrészi szintű helyzetelemzés
A városrészek lehatárolásánál alapvetően az egyes területek funkcionális

szerepkörének vizsgálatát alkalmaztuk, igyekezve olyan homogénnek mondható
városrészeket körülírni, melyek funkcionálisan, történeti hátterük tekintetében és
a jövőbeli fejlődési lehetőségek alapján is összetartozó területrészekből épülnek
fel. Emellett törekedtünk a lehető legjobban áttekinthető határvonalat meghúzni
a település városrészei között.
A városrészek lehatárolásánál és végleges számuk kialakításánál fontos szerepe

volt a történetileg kialakult és rögzült településrészek határvonalainak, valamint
a városhoz tartozó, jelentős méretű, de nem összefüggő egységet alkotó,
külterületi és tanyás részeknek. E területek közül kettő (Lapistó, Magyartés)
egyéb belterületnek minősül a KSH besorolás alapján, nem tartozik a település
közvetlen „testéhez”, attól több kilométer távolságban helyezkedik el. Ugyancsak
különálló egységet alkot a külterületként minősített Kajánújfalu, amely mellett
még az egyéb külterületek – alapvetően a tanyás részek – is elemzésünk tárgyát
képezik.
A lehatárolás információs hátterét a KSH és az önkormányzat adatszolgáltatásai

adták. Módszertani szempontból itt is a „Városrehabilitáció 2007-2013-ban”
kézikönyvben megfogalmazottak szerint jártunk el.
A szakértői egyeztetések és a lehatárolás végeredményeként Szentesen tíz, jól

elkülönülő városrész került kijelölésre, melyek átfedés nélkül, teljes
mértékben lefedik a város területét.
128
25.ábra: Városrészek Szentes városában
Minthogy a térkép Szentes városát ábrázolja, nem jelennek meg rajta a

településtől távolabb eső külterületi városrészek, Lapistó, Magyartés,
Kajánújfalu. Ezeket a településegységeket külön térképen mutatjuk be a
részletes városrészi elemzésekkel foglalkozó következő fejezetben.
129
A városrészeket lehatároló utcák és objektumok:
1. Belváros városrész
Határoló utcák, objektumok:

• Kurca –
• Arany János u.
• Bajcsy Zsilinszky u.
• Deák Ferenc u.
• Apponyi tér
• Baross u.
• Kolozsvár u.
• Attila út
• 4697 hrsz. út
• Koszta József u.
• Zrínyi u.
• Villogó u.
• Somogyi Béla u.
• Szilfa u.
• Vásárhelyi út.
• Nyíri köz
• Kisér u.
• Szent Anna u.
• 5631 hrsz. Közút
• Kurca
2. Felsőpárt városrész

• Kurca
• Dessewffy sor
• Belterületi határvonal
• 299/1 hrsz vasút
• Attila út
• Kolozsvár u.
• Baross u.
• Apponyi tér
• Deák Ferenc u.
• Bajcsy Zsilinszky u.
• Arany János u.
• Kurca
130
3. Alsópárt városrész

• Szilfa u –
• Somogyi Béla u.
• Villogó u.
• Zrínyi u.
• Koszta József u.
• Nagyvölgy sor
• 4702/1 hrsz. Út
• Sopron sor
• 4703/2 hrsz. Telek
• 4416 hrsz. Vasút
• Téglagyári út
• Ipartelepi út
• 4386/2 hrsz. Közút
• Vásárhelyi út
4. Kisér városrész

• Kurca
• 5631 hrsz. Közút
• Szent Anna u.
• Kisér u.
• Nyíri köz
• Vásárhelyi út
• Kurca
5. Kertváros városrész

• Kurca
6. Nagyhegy városrész

• 3963/5 hrsz. közút (Kunszentmártoni út)
131
7. Iparterület városrész

• 4386/2 hrsz. Közút
• Ipartelepi út
• Téglagyári út
• 4416 hrsz. vasút
8. Lapistó – egyéb belterület

• A Szentest Nagymágoccsal összekötő úton fekszik
• A várostól mintegy 6 km-re található, elkülönülő, egyéb belterületnek
minősülő városrész
9. Magyartés – egyéb belterület

• Szentestől északra fekszik a Hármas-Körös partján
• A várostól mintegy 7 km-re található, elkülönülő, egyéb belterületnek
minősülő városrész
10. Kajánújfalu – külterület
Határoló utcák, objektumok

• A Szentest Szarvassal összekötő úton található.
• A várostól mintegy 8 km-re található, elkülönülő, külterületnek minősülő
városrész
A fentebb meghatározott településrészeken kívül jelentős lakosság él (2001-ben

2.292 fő) a kijelölt városrészeken kívüli külterületi tanyás területeken.
A következőkben e területek rövid helyzetelemzését végezzük el, többnyire a

városrészi szinten leválogatható 2001. évi népszámlálás adatai alapján. Bár ez a
módszer az összeírás óta eltelt hét éves időtartam miatt nem eredményezheti a
helyzetkép pontos feltárását, alternatíva híján jelen elemzés alapját is képezi. A
népszámlálási adatok elemzésén túl aktuális, rendelkezésre álló önkormányzati
adatforrásokat is figyelembe vettünk a területek átfogó elemzése érdekében.
132
IV.1.1 A városrészek területi megközelítésű helyzetelemzése és

SWOT analízise
A történelmi és mai városközpont a kulturális, szellemi élet központja a

városban, számos banki, kereskedelmi szolgáltatás elérhető a területen, de
találhatók itt oktatási intézmények, hivatalok és kulturális intézmények is. A
városrészben található továbbá a város több jelentős turisztikai látnivalója.
26.ábra: Szentes Belváros városrész
A történelmi városrész meghatározó jelentőségű területe a Kurca partja.

Érdekesség, hogy 85 méteres tengerszint feletti magassággal itt található a
település legmagasabb része, a Kossuth tér is. Fontos megemlíteni, hogy a
városrészen belül az egyes intézmények, területek egymástól és a
városközponttól független szigetekként vannak jelen a várostestben, hiányzik az
a gyalogos-kerékpáros hálózati rendszer, ami a városközponttal és egymással
összefűzné őket, és amely teret adhatna a rekreációs-turisztikai potenciálra
épülő kereskedelmi, vendéglátó szektor fejlődésének és a városközpontban rejlő
lehetőségek kiaknázásának.
A város igazi szíve a Kossuth tér, és a hozzá illeszkedő Erzsébet tér. Az átlós
megoldás Magyarországon egyedülállónak mondható. Helyén a XVIII. században
mocsaras tó volt.
Az épületek élménye, a szökőkutas medence, pihenésre szolgáló padok
felerősítik a kellemes, rajzolatos összképet. A Kossuth téren a nyugati oldalt
lezárja a volt megyeháza és református iskola. Keleti felén emelkedik az 1973-
ban átadott un. Fehér-ház. A déli oldalon a saroktornyos, manzárdtetős épület,
az 1911-ben épült városháza húzódik.
133
A tér északi oldalán pedig a klasszicista stílusú református templom áll, mely
végleges formáját 1808 és 1826 között nyerte el. A város beruházásaként az
elmúlt évben fejeződött be teljes rekonstrukciója.
A református templom mögött húzódik a Kiss Bálint utca, számos védett épülete
a régi Szentes hangulatát idézi; a református paplak, a volt népi kollégium, a
kaszinónak épült zeneiskola és a régi árvízmentesítő társulat karakteres tömbje.
A volt megyeháza Szentes legtekintélyesebb középülete. A rendszerváltást

megelőzően több politikai és társadalmi szervezetnek volt a székhelye, ma
múzeumként, levéltárként és konferenciaközpontként működik. Az előtte lévő
területen 1886-ban fúrták a város első ártézi kútját, mely ma eredeti állapotában
a Luther téren található.
A Kossuth tér keleti oldalán lévő templom a XVIII. századi betelepült görög
kereskedő családok adományaiból épült, ahol díszes szentély és rendkívül
értékes Szentképfal található. A Petőfi Szálló szecessziós stílusú műemlék 1898-
ban épült, jelenleg folyamatban van teljes rekonstrukciója.
A Petőfi Sándor utcában több történelmi múltú és városképi jelentőségű házat is
találunk. A Polgár-ház épületében tájházat rendezett be az önkormányzat. Az
eredetileg klasszicista stílusú Petőfi utca 4. számú ház teljes felújítása 2006-ban
készült el, ma a Művészetek Házának ad otthont.
Az Erzsébet teret a városháza, a volt megyeháza, a katolikus általános iskola

(1912), a városi bíróság (1910), a katolikus plébánia és az utóbbi két épületet
összekötő árkádsor határolja. A téren emelték az első világháború 922 hősi
halottjának emlékművét.
A város egyik legjelentősebb műemléke a római katolikus Szent Anna templom,
jelenlegi klasszicizáló formáját 1847-ben nyerte el. A városközpont negyedik
temploma az Evangélikus templom, mely 1904-1905-ben épült neogótikus
stílusban. A főutca végén áll az újjáépített Zsinagóga épülete. A II. világháborúig
rendszeresen használták a templomot. 1986-ban a város megvásárolta az
ingatlant, és 1996-ban döntöttek a Zsinagóga könyvtár célú hasznosításáról.
Szentes vásárterének (1962) beépítéséig a Marx téren (ma Apponyi tér) épültek
a város első emeletes lakótömbjei. A belvárosban találhatóak a közhivatalok, a
pénzintézetek és a város középiskolái. Az 1859 óta működő gimnázium 1922-23-
as tanévtől viseli Horváth Mihály főpap nevét. Az intézmény a helyi öntevékeny
művészeti mozgalom fellegvára volt, az ún. drámai-tagozat jelenleg is működik.
Az ipari szakmunkásképző modern épületében az elmúlt évek során több ezer
diák tanult.
1966-ban adták át az egykori közgazdasági technikum új épületét, ahol uniós
színvonalú oktatás folyik. A városközpontban működik a mezőgazdasági
szakiskola, sok száz kertészt képzett a létfontosságú ágazat számára. A
közelében a Pollák Antal Műszaki Szakiskola országos beiskolázású intézmény,
mely akkreditált felsőfokú képzésnek is helyt ad. 1996-ban avatták a
Sportcsarnokot, mely méltóan szolgálja a nemzeti sportváros igényeit. A
belvárosban több alsófokú felekezeti és önkormányzati oktatási-nevelési
intézmény is található.
A ma is üzemelő víztorony 1962-63-ban épült, térfogata 1600 köbméter.

Szerencsésen kapcsolódik a városközponthoz a buszpályaudvar, hiszen innen
minden fontosabb közintézmény rövid időn belül elérhető.
134
A várost kettészeli a Kurca folyócska, mely a Tisza-Körös folyamszabályozása

előtt a Körös egyik ága volt. A Kurca hossza mintegy 42 km, Szentes várost
érintő szakasza 11 km. Vizében jelentős halállomány található és a város
lakossága egyre többet használja csónakázásra és kikapcsolódásra. A város
tervei között szerepel a víz természetes utánpótlása. A folyócska két oldalán
jelentős középületek, sportpályák találhatóak. Az 1930-as években épült a
neoromantikus Dózsa-ház. Számos híd ível át rajta, változatos formákat
nyújtanak.
A Kurcán át a régi kőhíd vezet a 13 holdas természetvédelmi árnyas ligetbe,
1860-ban, Széchenyi halálának évében nevezték el a nagy államférfiról. Középső
részét a századfordulón botanikus kertté alakították át, sok faóriás található itt.
A ligetben van a Koszta József Múzeum régi épülete, valamint az egykori
Úttörőház (melyben gőz-, és kádfürdő is működött). Mellette található az ország
egyik legnagyobb teniszstadionja. Legnagyobb területet foglal el a modern
strandfürdő, élménymedencékkel, csúszdákkal, üdülőházakkal. A hely a méltán
híres szentesi vízilabda fellegvára. A közelmúltban végrehajtott fejlesztések az
egészségturisztikai célokat szolgálták. A ligetet a Kurcán átívelő, facölöpökre
épült díszes vonalú Eszperantó-híd köti össze a város délkeleti és északnyugati
részével.
A városközpont teljesen közművesített, az intézmények, a lakások egy része a

termálvíz hasznosítása révén távfűtött, így értékes a lakások komfortfokozata.
A városrész demográfiai és szociális jellemzői
Szentesen a város lakónépessége 2001-ben a népszámlálás adatai szerint

31.638 fő volt, a lakosság közel negyede (24,6%, 7.785 fő) a Belváros városrész
területén élt.
A lakosság kormegoszlását vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy 2001-ben

valamennyi korcsoport esetén viszonylag markáns a különbség. A Belváros
városrész esetén a fiatalok (0-14 évesek) aránya 17,3%, ez a kilenc belterületi
városrész között (Magyartés után) a második legmagasabb, míg a középkorú,
aktív lakosság aránya ugyancsak itt a második legjelentősebb, 64,2%, amely a
városi átlagnál 1,8%-kal magasabb. Ennek ellenpontjaként az idősebb (60 év
feletti) lakosság aránya (18,5%) viszonylag alacsony, a városi átlagtól 2,6%-kal
marad el. A városrészen belül tehát az aktív korúak a város egészéhez
viszonyítva felülreprezentált mértékben vannak jelen.
A Belváros városrész szélén helyezkedik el, a városközpont közelében az anti-

szegregációs terv által beazonosítottak közül a 2., 4. valamint 8. számú
szegregációval veszélyeztetett terület. Ezek részletes bemutatására az anti-
szegregációs tervben került sor.
Amint azt korábban jeleztük, a lakosság közel 25%-a a Belváros városrész

területén él. Ennek megfelelően a lakásállománynak is jelentős hányada (3.416
darab, 27%) ebben a városrészben található. Az egy lakásra jutó lakosok száma
átlagosan 2,27 fő. Igen jelentősen mutatkoznak még a városrészek közötti
különbségek az alacsony komfortfokozatú lakások tekintetében: az adatok
tanúsága szerint a most vizsgált településrészen sokkal alacsonyabb a számuk,
mint a város egyéb területein.
135
Míg a város egészére vetített arány 25,5%, a belvárosi érték mindössze 8,1%.
Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya egyébként a belterületi városrészek
közül Kiséren (35,2%) illetve Nagyhegyen (55,2%) a legmagasabb.
A lakosság jövedelmi helyzete tekintetében két mutatót elemzünk: először
megvizsgáljuk, hogyan alakul a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves
népességen belül. A vonatkozó adatok a Belváros városrész relatív pozitív
helyzetéről tanúskodnak. A városi értékhez (55,5%) képest 1,8%-kal nagyobb a
foglalkoztatottak jelenléte a városrészben, s ez az érték – a kertvárosi illetve
nagyhegyi területek kivételével – valamennyi városrésznél kedvezőbb arányt
jelez.
A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya vonatkozásában is a városrész

kedvező helyzete mutatkozik meg: a 37%-os érték a város egészénél 4, a Kisér
városrésznél ugyanakkor például már 10%-kal kedvezőbb helyzetet vázol fel. A
felsőfokú végzettségűek aránya a Belvárosban 15,6 százalék, másfélszerese a
városi értéknek.
Összegzésként elmondható, hogy a Belváros városrész Szentes városának az

IVS-ben meghatározott városrészek között a második legnagyobb lakosságszámú
területe. Az itt élő emberek – a vizsgált adatok alapján – a települési átlagnál
magasabban kvalifikáltak, jobb életkörülmények között és kedvezőbb
foglalkoztatási, jövedelmi helyzetben élnek, mint a más városrészben élő
szentesiek.
Az alábbi táblázat a városrész oktatási és szociális intézményeinek számát

összegzi:
37.táblázat: Belváros városrészi adatok – humán intézmények

Megnevezés Érték
Bölcsődék száma 1
Óvodák száma 5
Általános iskolák száma (gyógypedagógiai 4
oktatással együtt)
Középiskolák száma (gimnázium és 5
szakközépiskola együtt)
Idősek nappali intézményei 1
Amint a fenti táblázatból láthatjuk, a városrészben a bölcsőde és valamennyi

vizsgált oktatási intézmény megtalálható.
Az óvodák közül a Belváros városrészben működik a Központi Óvoda Klauzál
utcai Óvodája (székhely), a Központi Óvoda Apponyi téri Tagóvodája, a Központi
Óvoda Bocskai utcai Tagóvodája, a Központi Óvoda Kossuth utcai Tagóvodája, és
a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda. Alapfokú oktatási
intézmények közül itt található a Klauzál Gábor Általános Iskola, a Petőfi Sándor
Általános Iskola, a Kiss Bálint Református Általános Iskola, valamint a Szent
Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda.
A városközponti jellege egyértelműen megmutatkozik abban a tényben is, hogy a
település középfokú oktatási intézményei e területen vannak. Itt működik a nagy
tradíciókkal rendelkező, országosan is elismert Horváth Mihály Gimnázium és
Szakképző Iskola, a Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskola mely a HMG
Tagintézménye, a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola, a Pollák Antal
Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola
136
Tagintézménye, valamint az FVM ASzK, Szakképző Iskola-Bartha János

Kertészeti Szakképző Iskola.
A Horváth Mihály utcában idősek nappali intézménye működik.
A városrész gazdasági adottságai

A Belváros városrész a város szolgáltató-kereskedelmi központja, az idelátogató
turisták elsődleges célpontja. A tercier szektoron belül is elsősorban a pénzügyi
szolgáltatások (bankok), a turizmus és a kiskereskedelmi üzletek valamint a
vendéglátóhelyek képviseltetik magukat itt nagyobb számban. 2007-es
önkormányzati adatok alapján fontos ágazatok továbbá a mezőgazdaság és az
építőipar.
38.táblázat: Belváros városrészi adatok – gazdaság

Megnevezés Érték
Kiskereskedelmi üzletek száma (humán
253
gyógyszertárak nélkül
Vendéglátóhelyek száma 49
Itt működik-e a 10 legnagyobb vállalkozásból
2
vállalkozás, ha igen mennyi
Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán

gyógyszertárak nélkül)
Láthatjuk, hogy a városrészben a 10 legnagyobb vállalkozás közül kettő

működik, és igen jelentős a kiskereskedelmi üzletek száma, hiszen a Belváros
városrészben működik Szentes összes kiskereskedelmi üzletének több, mint fele,
közel 52 százaléka.
Amint az az alábbi ábrából is látható, a városrészben működő vállalkozások
száma 2004 és 2007 között dinamikusan bővült.
27. ábra: Működő vállalkozások száma
1 000 921
900 838
800 749
693
700
600
500 Működő vállalkozások száma
400
300
200
100
-
2004 2005 2006 2007
Míg 2004-ben kevesebb, mint 700 vállalkozás működött a Belvárosban, addig ez

a szám 2007-ben már 921 darab volt, a növekedés tehát mintegy 30 százalékos.
Az iparűzési adót fizető vállalkozások száma ugyancsak jelentősen emelkedett a
vizsgált időszakban, hiszen míg 2004-ben 321 darab cég fizetett helyi iparűzési
adót a Belvárosban, addig ez a szám 2007-re 445 darabra emelkedett.
137
Ugyanebben az időszakban a Belvárosban működő cégek által befizetett helyi

iparűzési adó 175 millió forintról közel 242 millióra nőtt.
Jelentősebb kereskedelmi és vendéglátó egységek, szálláshelyek, sport- és

szabadidős létesítmények:
o Petőfi Szálló
Bankok:
o OTP Bank Zrt.,
o Kereskedelmi Bank Zrt.,
o Postabank Zrt.,
o ERSTE Bank Hungary Zrt.,
o Raiffeisen Bank Zrt.,
o CIB Bank,
o UniCredit Bank
Térségi szinten a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint az Árpád

Agrár Zrt. székhelyén működő Szentesi Hitelszövetkezet van jelen. Biztosítók: ÁB
Aegon Biztosító Rt., Providencia, Generali, ING Biztosító Rt., Hungária Biztosító
Rt., UniCredit Bank.
A városrész funkcionális elemzése
Lakó funkció:
A József Attila utcától keletre, a Kossuth utca északi és déli oldalán magas
beépítésű részek találhatók, ez a város legnagyobb panellakásos területe. A
városrészben ugyanakkor találunk kertes házas és társasházas utcákat is.
Városközponti funkció:
A Belváros városrész Szentes történelmi és jelenlegi városközpontjának is helyet
adó terület.
A városközpont 11 térre felfűzve („Térlánc”) helyezkedik el: Szölőssy Géza tér,
Szentháromság tér, Erzsébet tér, Kossuth tér, Szent Miklós tér, Rózsa Gábor tér,
Népzenészek tere, Luther tér, Szabadság tér, Lőricz Márton tér, Koszta tér.
A városközpont számos funkciót magába sűrít: itt található a közigazgatás
intézményrendszere, a városházával, a rendőrség, bíróság és ügyészség épülete,
a katolikus templom, a város legjelentősebb terei, parkjai és zöldterületei,
történeti és építészeti értékei.
A városközpont funkcionálisan a helyi lakosság szolgáltatási igényei mellett az
ide látogató vendégek, turisták igényeihez is erősen kapcsolódik. Utazási irodák,
szállodák, éttermek is itt találhatók.
Gazdasági funkció:
A városrészben a következő jelentősebb vállalkozások telephelyei illetve

székhelyei találhatók:
138
név telephely/székhely
Hungerit Zrt Attlia u. 3
Legrand Zrt Ipartelepi út 14
Árpád agrár Zrt Apponyi tér 12
Dél-alföldi Kertészek Szöv. Szarvasi út 3/B
Tesco Global Alsórét 258
Invitel Zrt Kossuth u. 3
Szentesi Vasútépítő Kft Baross u. 4
Kontaset Kft Csongrádi út 3
Szentes-Frigo Kft Attla u. 3
HK-Ceram Ipari park
Forrás: Önkormányzat
Kereskedelmi funkció:
Kiskereskedelmi üzletek domináns része a belvárosban van. Számos
kiskereskedelmi üzlet található a városrészben (Penny Market, Hunor-Coop, CBA)
illetve kisebb egységek egyaránt.
Turisztikai-rekreációs funkció:
A Belváros városrészben található több kiemelt műemlék, így például a
Nagytemplom, vagy a Petőfi szálló is. A városrészben működik és várja színes
programjaival az érdeklődőket az 1968-ban védett műemlékké nyilvánított
Művészetek Háza, a „Gólyás Ház”.
A városrész a turisztika és a vendéglátóipar kiemelt területe, hiszen itt várja a
vendégeket többek között a Páterház Panzió, a Chicago Pub valamint a
Panoráma Söröző.
Városi-közterületi funkció:
Amint arról korábban már szóltunk, a városrészben található 11 darab tér,
melyek közül a központi fekvésű Kossuth téren található a Városháza, a
Konferenciaközpont, valamint a Múzeum, a Levéltár és az Ifjúsági Ház. A város
kiemelt szabadtéri rendezvényeit ugyancsak a Belváros terein rendezik meg.
2006-2008 között az alábbi utakat érintően történtek útfelújítások a

városrészben:
o Petőfi Sándor u.
o Bajcsy-Zsilinszky Endre u.
o Apponyi tér É-i út
o Deák Ferenc u.
o Daru u.
o Szilfa u.
o Kátai u.
o Kátai u-i zug.
o Mátyás király u.
o Jövendő u. (építés) Horvát Mihály u. és Rákóczi Ferenc u. között
o Nagy Ferenc u. (felújítás)
A városrészben járdaburkolat felújítások 2006-2008 között a következő utcákban

történtek:
o Mecs Balogh u.
o Bocskai u. keleti oldal
139
o Könyök u. déli oldal

o Tör s Kálmán u.
o Erzsébet tér (Megyeháza előtt)
o Kígyó u. 1-3.
o Kiss Bálint u. 18.
o Munkácsy Mihály u.
o Új u. déli oldal
o Klauzál u.
o Arany János u. déli oldal
o Arany János u. déli oldal
o Szabadság tér
o Koszta József u. nyugati oldal
o Budai Nagy Antal u. nyugati oldal
o Bacsó Béla u. keleti
o Bacsó Béla u. 24.
o Daru u. 2
o Apponyi tér északi oldal
o Apponyi tér nyugati oldal
o Kígyó u. északi oldal
Közösségi funkció:
A Belváros városrészben működik többek között a felnőtt könyvtár valamint a
gyermek könyvtár, de itt található az érdeklődők számára számos programot
kínáló Ifjúsági Ház is. Itt több, mint 10 szakkör (például díszítőművész-, fotó-,
nyúlász- stb.) várja a szabadidejüket hasznosan eltölteni kívánókat.
A városrészben több templom is található, és itt működik a Múzeum, valamint a
híres Fridrich-féle fényirda is (Kossuth u. 6.), ahol a szentesi múzeum
helytörténeti gyűjteményének fotótárát, levelezőlap-gyűjteményét tárolják.
Közszféra funkció:
A városrészben számos közszolgáltatás elérhető, így többek között itt van a
tűzoltóság központja, de itt található a rendőrség, a városi bíróság, a levéltár, és
természetesen a Polgármesteri Hivatal is.
Kistérségi funkció:
A városrészben több, a kistérség egészét szolgáló szolgáltatási funkció elérhető,
így például a tűzoltóság, a rendőrség, a bíróság, a levéltár, valamint a családok
átmeneti otthona. Ez utóbbi célja, hogy az otthontalanná vált szülők és
gyermekeik, a családi krízis következtében védelmet kereső szülő és gyermeke,
a szociális krízisbe került gyermekes családok számára átmeneti időre, - az
elhelyezést kiváltó okok megszűntéig - otthonszerű elhelyezés formájában,
együttes lakhatást és ellátást biztosítson.
Humán szolgáltatási funkció:

A Belváros városrészben a város 5 középfokú iskolájából 3 működik
(közgazdasági, gimnázium, szakmunkásképző)), de amint arra korábban már
utaltunk, a városrészben több templom is található.
140
SWOT analízis
Erősség Gyengeség
• „Térlánc” : 6 tér kapcsolódik szorosan • A Kurca főcsatorna lehetőségei
egybe (Gimnáziumtól – Luther térig) turisztikai szempontból feltáratlanok.
• Város turisztikai vonzerejének • Kereskedelmi szálláshelyek hiánya
koncentrált megjelenése, funkcióval • Vízi közművek rekonstrukcióra szorulnak
bíró műemlék jellegű épületek magas (itt kerültek legkorábban kiépítésre)
aránya • Átmenő személygépjármű forgalom
• Megújuló energiát széleskörűen nagysága.
használó épületek magas aránya • Kerékpárút hálózat kiépítettségének
• Városi átlagnál kedvezőbb gazdasági hiánya
adottságok (nagyszámú pénzügyi • Gépjármű várakozó helyek alacsony
szolgáltatók jelenléte) száma.
• városi és kistérségi közfunkciók • Közutak kialakítása részben nem
koncentrációja korszerű.
• Városon belül kedvező • Korszerű nyilvános szociális helységek
munkanélküliségi helyzet, kedvezőbb alacsony száma, hiánya (mozg. korl. wc,
iskolázottsági mutatók pelenkázó, etc.)
• Lakónépesség magas aránya • közterületek védelme és biztonsága nem
• Oktatási, kulturális, vallási, szociális megfelelően megoldott (térfigyelő
központ. rendszer szükségessége)
• Környezet szennyező ipari • Esztétikailag, városképileg nem
létesítmények nincsenek. megfelelő épületek.
Lehetőség Veszély
• Műemlék jellegű épületek funkció • Közműhálózat elöregedése.
gazdagítása, (Petőfi Szálló) • A Belváros forgalmának
kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése. ellehetetlenedése (kevés híd, vasúti
• Térség turisztikai vonzereje. Kurca- átjáró)
főcsatorna és környezete turisztikai • Fejlesztési források bizonytalansága
fejlesztése. • Demográfiai, egészségi mutatók romlása
• Közterületek kihasználhatósága, és (elvándorlás, öregedés)
funkcionális összekötése. • Kiskereskedők számának drasztikus
• Geotermikus energiák multifunkciós csökkenése (multinacionális cégek),
felhasználhatósága. foglalkoztatottság csökkenése.
• Kerékpárút hálózat összekötése,
forgalom csillapítás
• Vasútállomás és környezetének
revitalizációja, közlekedésszervezés
141
A város egyik legrégibb és legnagyobb kiterjedésű lakóterülete. Nyugaton a

Szolnokra, Csongrádra vezető vasútvonal, keleten a Sima Ferenc utca, délen az
Arany János utca, míg északon Hékéd határolja. A XVIII. század közepén
hivatalos egyházi feljegyzésben már szerepelt a Felsőpárt, mint városrésznek az
elnevezése.
Szentes tartós utcarendje a múlt század közepétől alakult ki. A Felsőpárt a város
legrendezettebb része, itt vannak a leghosszabb és nyílegyenes utcák.
Érdekesség, hogy az 1848/49-es forradalom és szabadságharc önkéntes
honvédeinek a város tanácsa házhelyeket osztott, így jött létre a volt Honvéd sor
(ma Dr. Berényi I. u.)
A feljegyzések szerint 1908-ban még 33 fazekas, tálas mester dolgozott a
városban, a Korsós-sor elnevezés ma is őrzi emléküket.
Két temploma van a városrésznek. Az egyik a Felsőpárti Református Templom,

mely Dobovszky József István szentesi építész pályamunkája nyomán épült fel.
A harangok, a színes ólomüveg ablakok és az úrasztali felszerelés tehetős
szentesi családok adományaként került a templomba. A toronyórát a
hagyományoknak megfelelően a város ajándékozta az egyháznak.. A
templomszentelés 1914. május 24-én ment végbe.
A másik templom a Jézus Szent Szíve Katolikus Templom Az építendő templom
terveit Fábián Gáspár készítette el, mely egy év alatt épült fel és 1943. július 4-
én szentelték fel. Az oltárképek, a domborművű stációk és a szentek szobrai
méltó díszei a templomnak. Érdekesség, hogy az oltárképeken látható alakok
mind szentesi emberekről vannak mintázva.
Nevezetesek a városrész iskolái, óvodái:
A Damjanich János Tagiskola 1955-ben épült. Városszéli iskolaként felvállalta a

városrész kulturális központjának szerepét. Az 1980-as évek magas
gyermekszáma szükségessé tette, hogy szükségtermek épüljenek, volt szolgálati
lakásban tanítsanak. Később a tagiskola a hékédi iskolával egyesült, mely
intézmény a Damjanich iskola épületébe költözött.
Deák Ferenc Általános Iskola 1961-ben nyitotta meg kapuit a Felsőpárti Általános
Iskola jogutódjaként. Az iskola 8 osztályos főépülete mellett 3 telephelyen
működött a Balogh udvar, a Csengettyűs iskola és a Badár iskola épületeiben.
Létszáma 740 főt is elérte. Szorult helyzetén a város két nagy iskolájának
belépése és az 1988-as emeletráépítés segített. Ekkor megszűntek a
telephelyek.
A gyermeklétszám csökkenésével 2000-ben összevonták a Damjanich János és a

Deák Ferenc iskolát. A két iskola beiskolázási körzete ekkor eggyé vált.
A 90-es évek középén valósult meg megyei önkormányzat beruházásaként és

működtetésében a Rigó Alajos Nevelőotthon és Kollégium.
142
E környéken helyezkedik el a gyógyszertár, az általános iskola, kereskedelmi

egységek, így meg nem nevezetten is ez a rész, a Felsőpárt „központja”
A városrészben meglévő orvosi rendelők korszerűsítésére és a kórházzal
szembeni területen a Mentőállomás felújítására is a közelmúltban került sor.
A gazdasági élet változásával, 1990-es évek elején szükségessé vált a szakmai

képzés emelt szintű oktatására egy központi tanműhely kiépítése, mely a
Rákóczi-Szalai utcák sarkán valósult meg. A működtetés és az emelt színvonal
biztosítása érdekében a tanműhely-iskolában egy magán cég által üzemeltetett
tanműhely is megvalósult, mely a mai napig is a szakmai oktatás egyik jelentős
városi bázisa.
Az ipari fejlődés egyik központja volt az 1928-ban létesített MÁV járműjavító

műhely. A múltszázad elején egyre jobban fejlődött a vasúti közlekedés és
Szentes szerepe ebben mind nagyobb és nagyobb lett, mivel földrajzi helyzeténél
fogva vasúti gócpont lett. A diesel vontatás elterjedésével szükségessé vált egy
korszerű vasúti kocsi és motorvonat javítóműhely kialakítására, mely a város
életében az ipari fejlődés egyik alapvető kritériuma lett. Sajnos a vasúti
közlekedés mostanra jelentősen visszaesett, azonban a javítóbázis műszaki
színvonala a mai napig is pozitívan hat a műszaki-technikai fejlődésre.
28.ábra: Szentes Felsőpárt városrész
143
Szentes legnépesebb területe a Felsőpárt városrész, ahol a lakónépesség 2001-

ben 7.991 fő volt, amely a városi lakosság valamivel több, mint egy negyede
(25,25%).
A városrészeket összehasonlítva az előző fejezetben megállapítottuk, hogy a

lakosság kormegoszlását vizsgálva 2001-ben viszonylag markáns különbség
látszik valamennyi korcsoport esetén. A Felsőpárt városrész esetén a fiatalok (0-
14 évesek) aránya 16,4%, ez a kilenc belterületi városrész között a középértéket
jelenti. A középkorú, aktív lakosság aránya 58%, amely a városi átlagnál 4,4%-
kal alacsonyabb. Az idősebb (60 év feletti) lakosság aránya (25,5%) ugyancsak
ilyen mértékben tér el a városi átlagtól (21,1%), ám ezúttal pozitív irányban.
A Felsőpárt városrészben található az anti-szegregációs terv által beazonosítottak

közül a 3., 5. valamint 6. számú szegregációval veszélyeztetett terület. Ezek
részletes bemutatására az anti-szegregációs tervben került sor.
A Belváros esetén megállapítottuk, hogy a városrész igen kedvező képet mutat a

lakosság iskolai végzettségének tekintetében. A Felsőpárt városrész már nem
rendelkezik ennyire jó mutatókkal: a legfeljebb általános iskolai végzettséggel
rendelkezők arányát vizsgálva az aktív-korúakon (15-59 évesek) belül azt kell
kiemelnünk, hogy az alacsony iskolázottságú réteg a városi átlagot (28,2%)
némileg meghaladó mértékben (31,3%) lakik ezen a településrészen. A felsőfokú
végzettségűek aránya e területen mindössze 7,2%-os, ez az érték jelentősen
elmarad a Belváros mutatójától és a városi átlagtól (10,4%) is.
Amint azt korábban jeleztük, a lakosság közel negyede (25,25%-a) a Felsőpárt

városrész területén él. A lakásállománynak is hasonló hányada (24,8%-a), 3.130
darab, ebben a városrészben található. Érdekes ugyanakkor, hogy ez a szám
alacsonyabb, mint a kisebb lakosságszámú Belvárosban, éppen ezért az egy
lakásra jutó lakosok száma itt 2,55 fő, ez mintegy 11%-kal magasabb a
városközponti értéknél. Az alacsony komfortfokozatú lakások tekintetében azt
állapíthatjuk meg a most vizsgált településrész esetében, hogy sokkal
jelentősebb a számuk (29,2%), mint a Belváros területén, és a város egészére
vetített arányhoz viszonyítva (25,5%) is mérhető a különbség.
A lakosság jövedelmi helyzete egyértelműen kedvezőtlenebb a belvárosban élő

lakosokéhoz képest: a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya
az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a városrészben 43,2%, ami a városi
átlagnál 3 százalékkal rosszabb arány. A foglalkoztatottak jelenléte 51,8%-os, ez
az érték 3,7%-kal elmarad a város egészére vonatkoztatott mutatótól és 5,5 %-
kal a belvárosi adattól.
A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya meghaladja az 45%-ot, így e mutató

vonatkozásában is a városrész kedvezőtlenebb helyzete mutatkozik meg (városi
átlag 40,8%).
Összegzésként azt kell kiemelnünk, hogy a Felsőpárt városrész Szentes

városának az IVS-ben meghatározott városrészei között a legnépesebb terület.
Az itt élő emberek – a vizsgált adatok alapján – némileg rosszabb
144
életkörülmények között és kedvezőtlenebb foglalkoztatási, jövedelmi helyzetben

élnek.

összegzi:
39.táblázat: Felsőpárt városrészi adatok – humán intézmények

Megnevezés Érték (db)
Óvodák száma 2
A városrész területén 2 óvodai feladat-ellátási hely (Kertvárosi Óvoda Rákóczi

utcai Óvodája (székhely), és a Kertvárosi Óvoda Damjanich János utcai
Tagóvodája) és 2 általános iskola (Deák Ferenc Általános Iskola és Damjanich
János Tagiskolája, és a Rigó Alajos Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola,
Diákotthon és Gyermekotthon a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola,
Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Tagintézménye) található. A Dózsa Gy.
u. 86/a szám alatt idősek nappali intézménye található.

Szentes város Felsőpárt városrészében elsősorban a helyi lakosság igényeit
kiszolgáló, szolgáltató jellegű illetve kereskedelmi tevékenységet végző
vállalkozások működnek.
A következő táblázatban a városrészi adatokat rögzítettük:
40.táblázat: Felsőpárt városrészi adatok – gazdaság

97
0
Láthatjuk, hogy a városrészben a 10 legnagyobb vállalkozás közül egy sem

működik, ugyanakkor a kiskereskedelmi üzletek száma jelentősen kevesebb,
mint a Belváros városrészben. A Felsőpárt városrészben működik Szentes összes
kiskereskedelmi üzletének valamivel több, mint egyötöde (20,08%).

száma 2004 és 2007 között dinamikusan bővült.
145
29. ábra: Működő vállalkozások száma

800
723
700 666
608
600 560
500
300
200
100
-
2004 2005 2006 2007
Míg 2004-ben 560 darab vállalkozás működött Felsőpárt városrészben, addig ez

a szám 2007-ben már 723 darab volt, a növekedés tehát mintegy 30 százalékos.
Az iparűzési adót fizető vállalkozások száma ugyancsak jelentősen emelkedett a
vizsgált időszakban, hiszen míg 2004-ben 227 darab cég fizetett helyi iparűzési
adót a városrészben, addig ez a szám 2007-re 289 darabra emelkedett.
Ugyanebben az időszakban a Felsőpárt városrészben működő cégek által
befizetett helyi iparűzési adó 40 millió forintról közel 54 millióra nőtt.
Lakó funkció:
A városrészben dominánsan kertes házas területek találhatóak.
A városrészben kialakult városközponti jellegű területet találunk a Rákóczi utca
környékén. Itt posta, gyógyszertár, gyermek-felnőtt orvosi rendelők és
kiskereskedelmi egységek működnek egy helyen.
A városrészben nagy számú vállalkozás van bejegyezve, erőteljes gazdasági
funkció meglétéről beszélhetünk Felsőpárton.
A Felsőpárt városrészben az itt található kiskereskedelmi üzletek és vendéglátó
egységek száma alapján fejlett kereskedelmi funkcióról beszélhetünk. A
Felsőpárt városrészben működik Szentes összes kiskereskedelmi üzletének
valamivel több, mint egyötöde (20,08%).
A városrész kiemelten kedvező helyzetben van, hiszen a fürdő és a kórház
komplexum részben itt található.
146
A városrészre a jól tervezett, rendezett utcaszerkezet a jellemző, széles utcák,

azok mentén széles zöldfelületek találhatók itt.

városrészben:
o Bajcsy-Zsilinszky Endre u.
o Damjanich u.
o Dr. Udvardi László u. Vörösmarty Mihály u. és Mikecz u. között
o Dr. Udvardi László u. Mikecz u. és Damjanich u, között
o Vörösmarty Mihály u. Jókai u. és Munkás u. között
o Mikecz u. Jókai u. és Munkás u. között
o Mikecz u. Jókai u. és dr. Udvardy László u. között
o Korsós sor
o Dr. Berényi Imre u. temető melletti szakasza
o Ifjúgás stny.
o Munkás u. Vörösmarty u. és Damjanich u. között
o Wesselényi u. dr. Berényi Imre és Vörösmarty u. között
o Dr. Berényi Imre u. Bajcsy- Zsilinszky Endre u. és Wesselényi u. között
o Dr, Berényi Imre u. Bajcsy Zsilinszky Endre u. és Mikecz u. között
o Dózsa György u. Baross u. és Mikecz u. között
o Derzsi Kovács Jenő u.
o Vadaskert u.
o Török Ignác u.
o Leiningen Károly u.
o Dessewffy Arisztid sor
o Lahner György u.
o Aulich Lajos u.
o 3 db Boros zug
o Babos u.
o Borza u.
o Kölcsey u.
o Batthyány u.
o Sima Ferenc u. Babos u. és Ady Endre u. között
o Bálint u.
o Nagygörgős u.
o Nyíri u.
o Rúzs Molnár u. Rákóczi Ferenc u. és Nyíri u. között
o Kristó Nagy Imre u.
o Pólya u. Tóth József u. és Kiss Bálint u. között
o Kiss Bálint utca Arany János u. és Pólya u. között
Járdaburkolat felújítások 2006-2008 között:

o Babos u. keleti oldal
o Babos u. 10. sz. ingatlan előtt
o Leiningen Károly u. déli oldal
o Török Ignác u. déli oldal
o Bercsényi u. nyugati oldal
o Vörösmarty u. déli oldal
o Nagyhegy sor
o Dózsa György u. nyugati oldal
o Makai zug
o Szalai u. északi oldal
147
o Bálint u.
o Bálint u. 31-33. sz. ingatlan előtt
o Szeder Imre u. északi oldal
o Jókai u. keleti oldal
o Rákóczi Ferenc u. keleti oldal
o Batthyány u. északi oldal
o Damjanich u. déli oldal
o Munkás u. nyugati oldal
o Dr. Udvardy László u. nyugati oldal
o Dr. Udvardy László u. nyugati oldal Mikecz u és Damjanich u. között
o Munkás u. nyugati oldal (lap)
o Damjanich u. északi oldal (lap)
o Dr. Berényi Imre u. nyugati oldal
o Vörösmarty u. nyugati oldal
o Rákóczi Ferenc u. keleti oldal
o Nagy Sándor u. és Kiss Ernő u. között
o Leiningen Károly u. északi oldal
o Damjanich u. északi oldal
o Sima Ferenc u. keleti oldal
o Kristó Nagy István u.
o Korsós sor
o Bercsényi u. 51/a.
o Deák Ferenc u. 48.
o Deák Ferenc u.- Bajcsy-Zsilinszky E. u. sarok
o Munkás u. nyugati oldal (lap)
o Bercsényi u. keleti oldal (lap)
o Mikecz u.
o Vasvári Pál u. nyugati oldal
o Munkás u. Nagyhegy –széli út összekötő
o Derzsi Kovács Jenő u. északi oldal
A városrészben katolikus és református templom is található, valamint itt
működik a Móricz Zsigmond Művelődési Ház. A városrészben gyakorlati képzési
helyek találhatók, valamint működik itt általános iskola és két óvoda is.
A városrészben található az APEH kirendeltsége, a TB iroda,valamint a
Munkaügyi központ. Felsőpárton a közszféra szolgáltatási spektrumában a
gyógyászatot a kórház, illetve a gyógyfürdő képviseli.
A városrészben a kistérségi funkció erőteljes, hiszen itt található az APEH
kirendeltsége, a TB iroda, valamint a Munkaügyi központ. Felsőpárton a
közszféra szolgáltatási spektrumában a gyógyászatot a kórház, illetve a
gyógyfürdő képviseli.
148

A Felsőpárton működik a Móricz Zsigmond Művelődési Ház. A városrészben
gyakorlati képzési helyek találhatók, valamint működik itt általános iskola és két
óvoda is.
SWOT analízis
• Gyógyfürdő megléte. • A telkek közötti csapadékvíz elvezetés
• Geotermikus energia erőforrások állapota nem megfelelő.
megléte • Foglalkoztatott nélküli háztartások
• Alapinfrastruktúra ellátottság 100%-os magas aránya
Jól tervezett, rendezett úthálózat • Szolgáltató központok hiánya
• Lakókörnyezet kialakítása élhető (kereskedelmi, szolgáltatási egységek
környezetet biztosít. alacsony száma, vendéglátóhelyek
• Családiházas lakóterület bővíthető színvonala alacsony.
• Specifikus szakképzési gyakorlati • tömegközlekedés hiánya
helyek magas aránya • vasúti átjáró hiánya (csak gyalogos
• Itt található a város legnagyobb van)
zöldségpiaca • Közösségi terek, közparkok,
játszóterek, korszerű nyilvános wc
hiánya.
• A városrész peremterülete rendezetlen
• Kihasználatlan sportlétesítmény.
• A piac környékén a parkolóhelyek
száma nem megfelelő
• kihasználatlan, elhagyott ipari terület
(volt ruhagyár)
• Komplex gyógyászati szolgáltatások • A közlekedés rendezésének
fejlesztése (Gyógyfürdő bővítése, (tömegközl., átjáró, híd) elmaradása
kapcsolódó kereskedelmi szálláshelyek veszélyezteti a tervezett fejlesztések
kialakítása, gyógyászati turizmus eredményességét
fejlesztése). • A peremterület rendbetételének
• Megújuló energia hasznosítása elmaradása életkörülmény romlást
(geotermikus e.) generál, megoldása idővel egyre többe
• Kurca rendezése kapcsán rendelkezésre kerül: a lezárt hulladéklerakó
álló terület hasznosítása. rekultivációjának elmaradása.
• Új kertvárosi lakóterület kialakítása. • Demográfiai, egészségi mutatók
• A volt ruhagyár területének/épületének, romlása (elvándorlás, öregedés) ->
a régi temetőnek az újrahasznosítása iskolák, óvodák funkcióvesztése
• A befektetők, érdeklődők ide vonzása • Fejlesztési források bizonytalansága
• Vasúti átjáró megnyitása, híd
szélesítése -> városrész összekötése
más városrészekkel (Belvárossal,
Kertvárossal, stb.), belvárosi utak
tehermentesítése, a városrész
közlekedésének javítása
149
A várostörténelmi leírásokban szerepel, hogy a XVIII. századi Szentes déli és

északi felét egy mocsaras terület választotta el, amely a mai Kossuth utca
vonalában húzódott. A határozottan elkülönülő déli és északi városrésznevek —
Alsópárt, Felsőpárt — már általánosan használatosak voltak az 1740-50-es
években. A két földrajzi nevet, két katolikus iskola neve őrizte meg a XX.
századig. A korabeli katolikus városrész a Kisvölgyér legdélibb partja, a Villogó
és Csillag utca környéke. Ezt a városrészt a XX. században a népnyelvben
Villogónak nevezték. Az itt lévő alsóparti iskolából is villogói iskola lett, ma óvoda
(Villogó u. 4.). (A városrész nevét a csillogó zománcú cseréppel fedett Villogó
csárdáról kapta.)
30.ábra: Szentes Alsópárt városrész
Napjainkban az Alsópárt nagy részét közigazgatásilag a III. kerületet fedi le. Itt
található a város déli kapuja, mely közlekedési szempontból kiemelt fontosságú.
150
Fővonala a Vásárhelyi út, mely egész terjedelmében lehatárolja a kiséri

városrésztől, míg keleten az Ipartelepi útig terjed.
E városrészben található a város egész területét ellátó víztorony, mely 1962-63-
ban épült. A torony 1500 köbméter víz befogadására alkalmas, ebből 700 a
belső, 800 pedig a külső víztárolóban található.
A Vásárhelyi út és a Mátyás király utca mentén épültek ki a kiskereskedelmi

üzletek. Jelentős vas- és autóipari, motorkerékpár szolgáltatási és kereskedelmi
centrum alakult ki ezen útszakaszok mentén.
Ugyanezen városrészben található az un. vásártér és a különböző felekezetű
temetők. Déli része már az iparterület egy része, itt helyezkedik el a
volt Erőtakarmány Gyár és a nagykapacitású gabonatárolók.
Az egész városrész teljes közművesítettséggel, megfelelő minőségű úthálózattal
rendelkezik.
Alsópárt városrész Szentes ötödik legnépesebb városrésze. A következőkben

tekintsük át e terület szociális és gazdasági jellemzőit.
Alsópárt városrész lakossága 2001-ben a népszámlálás adatai szerint 2.068 fő

volt, eszerint a város lakosságának mintegy 6,5%-a élt ezen a területen.
A lakosság kormegoszlása tekintetében elmondhatjuk, hogy 2001-ben e
területen a 60 év felettiek aránya 22,3 százalék volt, ami kevéssel (1,2%)
haladja meg a városi átlagot. A fiatalok (0-14 évesek) aránya 17,2%-os, amely
0,7%-kal haladja meg a város egészére mért arányt. A középkorú, aktív
lakosság jelenléte itt a legszerényebb, 60,5%, ez a városi átlagnál 1,9%-kal
alacsonyabb. A városrészen belül tehát összességében az idős lakosság a
felülreprezentált.
A városrészben a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya
30,7%, ez a városi átlagnál 2,5%-kal magasabb, míg a legjobb képet mutató
kertvárosi terület eredményéhez képest 14,2%-kal magasabb. A felsőfokú
végzettségűek aránya e területen 8,2%-os, ami nagyjából fele a legjobb
mutatóval rendelkező Kertváros értékének (16,7%) és a városi átlagtól is 2,2
százalékkal marad el. A városrész tehát a népesség iskolai végzettsége
tekintetében az egyik legkedvezőtlenebb helyzetben lévő szentesi városrész.
Alsópárt városrészben az anti-szegregációs terv nem azonosított be

szegregációval veszélyeztetett tömböket.
A lakásállománynak 6,2%-a, 795 darab található ebben a városrészben, míg az
egy lakásra jutó lakosok száma átlagosan 2,601 fő. Az alacsony komfortfokozatú
lakások aránya nem kiemelkedően magas (30,1%), mintegy 4 százalékkal
haladja csupán meg a városi átlagot.
A lakosság jövedelmi helyzetéről elmondható, hogy a foglalkoztatottak aránya a
15-64 éves népességen belül 50,7%, ez a városi értékhez (55,5%) képest közel
5%-kal alacsonyabb, és közel 16 százalékkal kisebb, mint az e téren legjobb
mutatóval rendelkező Kertváros értéke. A foglalkoztatott nélküli háztartások
aránya az Alsópárt városrész esetében 44,7%, ez a harmadik legrosszabb érték
a belterületi városrészeket összehasonlítva.
151
Az Alsópárti városrész lakossága tehát idősebb a város egyéb területén élő

lakosságnál, összességében alacsonyabb iskolai végzettségű és a városon belül a
kedvezőtlenebb foglalkoztatási és jövedelmi helyzetűek közé sorolható.

összegzi:
41.táblázat: Alsópárt városrészi adatok – humán intézmények

Óvodák száma 1
A városrész területén a Központi Óvoda Vásárhelyi úti Tagóvodája működik.

Szentes város Alsópárt városrészének kereskedelmi szolgáltató egységekkel való
ellátottságát mutatja be az alábbi táblázat.
42.táblázat: Alsópárt városrészi adatok – gazdaság

Megnevezés Érték
25
0

mint a korábban bemutatott két városrészben. Alsópárt városrészben Szentes
összes kiskereskedelmi üzletének csupán alig valamivel több, mint 5 százaléka
működik.

száma 2004 és 2007 között a korábban bemutatott városrészekével közel azonos
mértékben bővült.
152
31. ábra: Működő vállalkozások
200 190
179
180 163
160 148
140
120
80
60
40
20
-
2004 2005 2006 2007
Míg 2004-ben 148 darab vállalkozás működött Alsópárt városrészben, addig ez a

szám 2007-ben is csupán 190 darab volt, a növekedés tehát mintegy 28
százalékos. Az iparűzési adót fizető vállalkozások száma ugyancsak jelentősen
emelkedett a vizsgált időszakban, hiszen míg 2004-ben 69 darab cég fizetett
helyi iparűzési adót a városrészben, addig ez a szám 2007-re 92 darabra
emelkedett. Ugyanebben az időszakban a Alsópárt városrészben működő cégek
által befizetett helyi iparűzési adó 15,5 millió forintról közel 20 millióra nőtt.
Érdekesség, hogy míg például 2007-ben Felsőpárt városrészben 289 darab cég
fizetett 54 millió forint iparűzési adót, addig Alsópárton 92 darab 20 milliót.
Felsőpárton tehát az egy cégre eső befizetett helyi iparűzési adó mértéke 186
ezer forint, addig Alsópárton ez a szám már több, mint 217 ezer forint.
Lakó funkció:
A városrészre a családi házas övezetek, lakóutcák a jellemzőek.
A városrészben nem alakult ki ilyen funkció.
Alsópárt városrészhez tartozik az ipartelep egy része, ennek megfelelően
erőteljes gazdasági funkcióról beszélhetünk. Sok vállalkozás van jelen a
térségben, így például működik itt erőtakarmány üzem, de itt található a
Budaferr Rt. telephelye, egy autókereskedés, valamint a faiskola is.
A városrészben elsősorban a kiskereskedelem van jelen. Az üzletek főleg a
városrészben élők igényeit elégítik ki. Alsópárt városrészben ugyanakkor Szentes
összes kiskereskedelmi üzletének csupán alig valamivel több, mint 5 százaléka
működik.
A városrész nem rendelkezik ilyen funkcióval.
153
A városrészben nem találhatók terek, parkok, stb.

városrészben:
o Temető u.
o Hétvezér u.
o Somogyi Béla u.
o Csillag u.
o Alkotmány u.
o Zrínyi u.
o Zrínyi u-i zug
o Vecseri u. a Temető u. és Villogó u. között
o Németh László u.
o Nádasdy u. Mágocsai út és Nádasdy u. 20. sz. között
o Mágocsi út

o Horváth telep
o Vásárhelyi út
o Béke u.
o Sarló u. nyugati oldal
o Alkotmány u. nyugati oldal
o Vecseri u. 68.
o Somogyi Béla u. 48.
o Alkotmány u. kelti oldal
o Alkotmány u. keleti oldal
Alsópárt városrészben katolikus és református templom, kis kápolna, zsidó
temető, valamint a helyben lakók igényeit kielégítő piac található.
A városrészben nem működik a közszféra funkcióit ellátó intézmény vagy
szervezet.
Itt található a 253 méter magas „TV-torony”, ami régiós szintű
telekommunikációs jelentőséggel bír. Közvetlenül a városrész határán
helyezkedik el (külterület) a helikopterbázis.

A városrészben két óvoda működik.
154
SWOT analízis
• „TV-torony” – digitális adásközpont, • Szolgáltató központok hiánya
telekommunikációs központ, regionális (kereskedelmi, szolgáltatási egységek
szintű jelentősége van alacsony száma, vendéglátóhelyek
• Magas árbevételű cégek intenzív színvonala alacsony).
jelenléte (helyi iparűzési adó zömét ők • Kedvezőtlen iskolázottsági mutatók,
adják) szakképzett munkaerő hiánya
• Logisztikai központ létrehozásának • Településszerkezetileg kedvezőtlen
feltételei komplexen biztosítottak. terület, elhanyagolt állapotú
• Közlekedési infrastruktúra ellátottság beépítetlen, kihasználatlan területek
kedvező (volt KGST piac), beékelődött
lakóterület (volt „munkásnegyed”)
• Közszolgáltatások hiánya
• Városrészi funkciók hiánya
• Közösségi terek hiánya
• Gazdasági funkció erősítése, élénkítése: • Fejlesztési források hiánya (magántőke
logisztikai központ kialakítása érdektelensége)
• Szolgáltatások fejlesztése • Demográfiai, egészségi mutatók
romlása (elvándorlás, öregedés)
155
A város legmélyebben fekvő területén fekszik, a becsatlakozó pontoknál csak

hosszan lejtő utcákon lehet megközelíteni. Keleti irányban a Vásárhelyi út,
nyugat felöl pedig a Kurca határolja.
Utcái szabadon kanyargó és hosszabb-rövidebb beszögelések, zugok adják a
változatosságát.
Nevét a Kis-ér vízelvezető patakról kapta, melynek egykori vonalát a Kisér utca
követi. A korábbi századokban a Kurca és a Tisza árterének számított, mert
nagyobb áradáskor a vizek szinte elborították. A Mentő utca elnevezése is erre
utal, amikor viszonylag magasabb fekvése módot adott az embereknek az
elvonulásra. Az un. mirhók ma is meglévő csatornák. Éppen a mélyfekvése miatt
nem találunk a városrészben templomot, vagy maradandó emléket.
A Bánomháti temetőnél van a Szent Vendel szobor, amely a korábbi
pásztorkodás hagyományaira utal. A temetőben található a maga nemében is
egyedülálló Huszár Emlékhely, ugyanis három olyan felekezeti jelkép van egy
helyen, amelyek ritkán szerepelnek így együtt (kereszt-kehely-dávidcsillag). A
város az elmúlt években állította helyre az egykori kálváriát és a hozzátartozó
stációkat.
A volt szélmalom /Piti-malom) korábbi években elpusztult romjait itt tekinthetjük

meg.
32.ábra: Szentes Kisér városrész
Korábban a városrész központja a régi 48-as kör épülete volt, amely sokáig
társadalmi- és tömegszervezeteknek adott helyet.
156
A liget mögött a Kurca partján működött a világhírű Kertészeti Kutató Állomás,

melynek megalapítója Dr. Szalva Péter növénynemesítő volt.
A Kiséri városrészben született Őze Lajos, a Magyar Köztársaság kiváló művésze.
A városrész fejlődése az 1985-ben átadott öregek napközi otthonával, és a

kereskedelmi ABC kisáruház átadásával indult meg. Az óvoda mellett új játszótér
épült, a körzet infrastrukturális ellátottsága utolérte a város fejlettebb
részeit: burkolatot kaptak az utak, kiépült a gázvezeték rendszer, elsőként
történt meg az állandó belvízveszéllyel fenyegetett utcák szennyvíz-elvezetése.
E területen helyezkedik el a város központi szennyvíztisztító telepe is, melynek
befogadó képessége 10 ezer köbméter.
Kisér városrésznek 2001-ben 4.744 lakosa volt. Ez a város teljes lakosságának

15%-a, ezzel a negyedik legnagyobb lakosságszámú terület Szentesen.
A kormegoszlást vizsgálva azt kell elsőként kiemelnünk, hogy a Kisér

városrészben a fiatalok (0-14 évesek) aránya (16,6%), ami szinte teljesen
egyezik a városi átlaggal (16,5%). A középkorú, aktív lakosság jelenléte (60%) a
városon belül átlagosnak nevezhető. Az idősebb (60 év feletti) lakosság aránya
(23,4%) a belterületi városrészek közül itt a legmagasabb.
A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív-

korúakon (15-59 évesek) belül 36,9%, ami – ha a belterületi városrészeket
vizsgáljuk – a harmadik legmagasabb érték, a városi átlagot (28.2%) 8,7
százalékkal meghaladja. A felsőfokú végzettségűek aránya 6,5%-os, ez az érték
jelentősen elmarad a városi átlagtól (10,4%), de kedvezőbb mint Nagyhegy vagy
az Iparterület hasonló mutatója.
A városi lakásállománynak jelentős hányada (14,8%-a), 1872 darab lakás

található a Kisér városrészben. Ez az érték gyakorlatilag megegyezik a
településrész lakosságának a teljes városi lakossághoz viszonyított arányával. Az
egy lakásra jutó lakosok száma itt 2,53 fő, ez közel azonos mint a települési
szintű mutató (2,53 fő). Az alacsony komfortfokozatú lakások száma (35,2%) a
belterületi városrészekhez viszonyítva magas, kivéve a Nagyhegyet és az
Iparterületet. A mutató a városi átlagértéket mintegy 10 százalékkal haladja
meg.
A kiséri lakosság jövedelmi helyzete a vizsgált adatok tükrében kedvezőtlennek

nevezhető. A mutatókat elemezve azt állapíthatjuk meg, hogy csak az
Iparterületen élő lakosok helyzete kedvezőtlenebb: a foglalkoztatottak aránya a
15-64 éves népességen belül 48,7%, ez 6,8%-kal marad el a városi átlagtól és
17,9 százalékkal a Kertváros mutatójától (66,6%).
A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 47%, ez ugyancsak a

legkedvezőtlenebb érték, így e mutató vonatkozásában is a városrész rossz
helyzete mutatkozik meg.
A KSH adatszolgáltatása alapján a Kisér városrészben található a város egyetlen

szegregátumként beazonosítható összefüggő területe. Itt mintegy 330 fő él.
157
Összegzésként ki kell emelnünk, hogy a Kiséri városrész jelentős lakosság számú

városrész. Az itt élő emberek – a vizsgált adatok alapján – a települési átlaghoz
viszonyítva kedvezőtlenebb életkörülmények között és rosszabb foglalkoztatási,
jövedelmi helyzetben élnek.

összegzi:
43.táblázat: Kisér városrészi adatok – humán intézmények

Óvodák száma 2
A városrészen belül két óvoda (Központi Óvoda Szent Anna utcai Tagóvodája,
Központi Óvoda Farkas Antal utcai Tagóvodája) működik, emellett a területen
található a Nagyörvény utcai idősek nappali intézménye.
Szentes város Kisér városrészének kereskedelmi szolgáltató egységekkel való

ellátottságát mutatja be az alábbi táblázat.
44.táblázat: Kisér városrészi adatok – gazdaság

Megnevezés Érték
38
0

mint a Belvárosban vagy Felsőpárton, de meghaladja az alsópárti értékeket.
Kisér városrészben Szentes összes kiskereskedelmi üzletének csupán alig
valamivel több, mint 7,8 százaléka működik.

száma 2004 és 2007 között a korábban bemutatott városrészeknél kisebb
mértékben bővült.
158
450
395
400
367
350 338
315
300
250
200
150
100
50
-
2004 2005 2006 2007
Míg 2004-ben 315 darab vállalkozás működött Kisér városrészben, addig ez a

szám 2007-ben is csupán 395 darab volt, a növekedés tehát mintegy 25
százalékos, ami 3-5 százalékkal alacsonyabb a korábban bemutatott értékeknél.
Az iparűzési adót fizető vállalkozások száma ugyancsak hasonló mértékben
emelkedett a vizsgált időszakban, hiszen míg 2004-ben 124 darab cég fizetett
helyi iparűzési adót a városrészben, addig ez a szám 2007-re 166 darabra
emelkedett. Ugyanebben az időszakban Kisér városrészben működő cégek által
befizetett helyi iparűzési adó mintegy 32 millió forintról közel 35,9 millióra nőtt.
Az egy cégre eső befizetett iparűzési adó mértéke így átlagosan 2007-ben 216
ezer forint, tehát az igen magas alsópárti értékhez közelít.
Lakó funkció:
A városrész jellemzően kertes, családi házas terület.
Kisér városrész rendelkezik városrész központi területtel. Itt egy helyen található
az óvoda, játszótér, orvosi rendelő, gyógyszertár és ABC.
A városrészben a következő, főleg a szolgáltató szektorban működő
vállalkozásokat célszerű megemlíteni: Erika és Béla Szolgáltató Bt (Várdai
Adótanácsadó), Szegedi Ezüsthárs Kft (gyógyszertár) Bohus és Társa Bt,
Budafer Zrt (autójavítás és kereskedelem), Számadás 93 Szövetkezet
(könyvelés), Szentes Városi Szolgáltató Kft, Terra Coop Kft (mg-i term), Sz-
Trans Bt (szállítmányozás) , Szuly Dr és Társa Bt (háziorvos) , Bohus Plusz Kft,
IDO-trio Kft, Park-Ász 2001 Bt. D-Daru Kft , Csőszer-komplett Kft (víz-gáz,
központifűtés szerelő) , Faur Kft.
159
A városrészben elsősorban a kiskereskedelem van jelen. Az üzletek főleg a
városrészben élők igényeit elégítik ki (Kiséri pékség, Coop ABC, Purina
takarmánybolt). A városrészben ugyanakkor Szentes összes kiskereskedelmi
üzletének csupán alig valamivel több, mint 7,8 százaléka működik.
A városrészben játszótér működik, illetve itt található a Bánomháti temető is.
2006-2008 között az alábbi utakat érintően történtek járdafelújítások a

városrészben:
o Szent Anna u. 11.
o Rozgonyi u.
o Szent Anna u. déli oldal
o Kisér u. nyugati oldal (lap)
o Gergely u. keleti oldal (lap)
o Báthori u. déli oldal
o Klapka u. 4.
o Nagyörvény u. 3.
o Teleki László u. 15.
o Sáfrán Mihály u. 23.
o Kisér u. nyugati oldal (lap)
o Mező u. 19., 24., 34.
o Mentő u. 4.
o Sáfrán Mihály u. keleti oldal Nyíri köz és Sáfrán Mihály u. 53. között
o Nyíri köz déli oldal Kisér u. és Sáfrán Mihály u. között
o Kisér u. nyugati oldal az Áchim András u. és Nyíri köz között
o Gógány u. Nyugati oldal szakaszosan
A városrészben játszótér működik, illetve itt található a Bánomháti temető is.
szervezet.
A városrészben nem működik kistérségi funkciót betöltő intézmény vagy
szervezet.

A városrészben orvosi rendelő és óvoda működik.
160
SWOT analízis
• Itt lakók rendkívül erős identitástudata • A város legnagyobb összefüggő
• További lakóterület kialakításának a szegregációs területe található itt
feltételei adottak • Oktatási- és szociális intézményekkel
• Megújuló energiaforrások (termálvíz, való ellátottsága gyenge
napenergia) • Lakóingatlanok típusa nagyon
• Jó minőségű szilárd útburkolat. eklektikus képet mutat
• Az elkerülő úttal (út szám: 451) jó • Közparkok, közösségi terek hiánya
közlekedési kapcsolat. • A szennyvíztisztító telep nem korszerű.
• Városrészi központ kialakult • A belvárossal rossz a közúti kapcsolat.
• Kurca partjának és környezetének • A foglalkoztatási és munkahely
rendezése, turisztikai és rekreációs lehetőségek további csökkenése
fejlesztése. • Kedvezőtlen demográfiai folyamatok
• Lakóövezet bővítése • A lakóingatlanok további állagromlása
• Gazdasági, szolgáltató funkció visszafordíthatatlan folyamattá válhat a
élénkítése, kihasználatlan területek szegregátum területén
hasznosításával • Városi szintű problémát okoz,
• Alapfokú egészségügyi szolgáltató amennyiben elmarad a szennyvíztisztító
központ kialakítása telep felújítása
161
A Kertváros Szentes észak-nyugati részén helyezkedik el, keletről a Kurca,

nyugatról a településhatár szegélyezi. A településrész lehatárolása ennek
megfelelően természetes vonalak mentén történt, ahol egy vegyes beépítésű
városrészt találhatunk, melyen belül éppúgy megtaláljuk a családi, társas és
sorházakkal övezett, főként lakófunkciót betöltő területet, mint a közfunkciót
ellátó Dr. Bugyi István Kórházat, vagy a turisztikai-rekreációs funkcióhoz köthető
strandfürdőt és termálfürdőt. A Kertváros területén belül kiemelkedő szereppel
bír az itt működő strand a kempinggel és sportuszodával és további sport,
kulturális, valamint szabadidős létesítményekkel.
34.ábra: Szentes Kertváros városrész
A városrészt kettészeli a Csongrádi út, amelyen keresztül jelentős napi forgalom

bonyolódik le. A Kertvárost fekvésének köszönhetően a többi, határoló
városrésztől – Belváros, Felsőpárt és Kisér – a Kurca választja el, így közvetlen
fizikai kapcsolatban nem áll egyik településrésszel sem.
Szentes különálló városrésze a kertváros (volt Hámán Kató lakótelep)

zöldövezetes, modern lakónegyed. A panelházak mellett, több száz családi és
kertes ház épült (1200 lakás) és terjeszkedik a Csongrádi út felé. Szentes
lakóinak számát alapul véve kisebb településnek is beillik.
Központjában tízemeletes lakóépület áll, innen nem messze épült a legnagyobb
létszámú önkormányzati általános iskola. Az iskolát 1980-ban avatták fel, 26
162
tanteremmel, tornateremmel, sportpályákkal, ebédlővel, orvosi szobával és

könyvtárral ellátott.
Az iskola előtti parkosított területen van Fritz Mihály szobrászművész Testvérek
című alkotása. Az intézmény mellett található az emeletes Köztársaság utcai
óvoda, napfényes, tágas csoportszobákkal, mely 1977 novemberében nyílt meg.
A körzethez tartozik a 16 hektár területen fekvő, pavilon rendszerű kórház, mely

városszéli ispotályból 1861-ben jött létre. Kezdetben földszintes házból állott, az
emeletes főépület 1902-ben készült el. A kórház hírnevét, nemzetközi
elismertségét Dr. Bugyi István Kossuth-díjas sebészprofesszornak (1898-1981)
köszönheti, aki komoly szerepet vállalt a Csongrád vármegye egészségügyének
teljes megújításában, valamint a kórház jelentős fejlesztésében, a 30-as
években. Az elmúlt 20 évben számos beruházás történt a kórház területén: 3000
adagos konyha, új szülészeti és baleseti sebészeti osztályok épültek meg,
valamint megtörtént a mosoda újjáépítése. 2002-ben fejeződött be a
diagnosztikai tömb és sürgősségi ellátó részleg építése.
1958. évben 1736 méteres fúrásból 78 fokos melegvíz tört fel, ami kimondottan
a kórház fűtését volt hivatott biztosítani (ez a fúrás teremtette meg, a későbbi
termálvíz-hasznosítást Szentesen). Az Alföld elő termálkútjának a város méltó
emléket akart állítani, ezért állíttatták fel a kórház parkjában Kisfaludy Strobl
Zsigmond szobrászművész Kis makrancos bronz szobrát.
A lakótelep területén ma három termálkút üzemel, ami a városi távhőellátásnak
a gerincét jelenti, az 1999-ben teljesen termálvízre átalakított egységes városi
távhőrendszerben.
A körzetben magán és önkormányzati beruházásként épült meg a korszerű

gyógyszertár és orvosi rendelők, valamint a művese állomás.
2008-ban került sor a 100+50 férőhelyes, minden igény kielégítő új szociális
otthon átadására, ill. birtokba vételére, amely 9 hektáros parkerdő területén
fekszik; ez biztosítja az ott élők nyugalmát és a jó környezetet.
A Kertvárosban található a Hősök erdeje. Az első világháborúban elesett,

mintegy ezer szentesi katona tiszteletére ültettek el egy-egy fát. Az elmúlt
években a város nagy gondot fordított a növényállomány rekultiválására, a
nagykiterjedésű terület ma a város „tüdeje”.
A mellette lévő laktanyát 1938-ban a város által adományozott telken építették.

A laktanya benépesítése a Pápai Árpád Huszárezredből történt meg, jellemző
épületei az un. legénységi épületek, valamint az acélszerkezetű, nagy fesztávú,
tetővel ellátott lovarda épülete. A korábban istállóként használt épületeket
szolgálati lakásokká alakították át az 50-60-as években, Óbester-telep néven.
A Kertvároshoz tartozik a Csongrádi út mellett elterülő volt Termál Tsz lakótelep,

valamint a 60-as években épült tömbházak (alsóréti munkástelep).
A lakótelepet a Kurca hídjai kötik össze a város központjával és felsőpárti

városrészével.
163
Szentes város lakónépessége a 2001-es népszámláláskor 31.638 fő volt, a

lakosság közel 20%-a (19,32%, 6.113 fő) a Kertváros városrész területén élt.
A lakónépesség az önkormányzati adatok szerint 2008-ra városi szinten 29.706

főre csökkent, ez a 2001-es adatokhoz képest 6,11%-os csökkenést mutat. A
Kertvárosi városrész lakossága a legfrissebb értékek alapján 5.222 fő, ami azt
mutatja, hogy a terület népessége jelentős mértékben, 891 fővel, azaz közel
15%-kal csökkent a 2001-es adatokhoz képest (6.113 fő), tehát a városon belül
ez a terület szenvedte el a legjelentősebb népességveszteséget.
A lakosság kormegoszlását vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy 2001-ben

valamennyi korcsoport esetén viszonylag markáns a különbség a többi
városrészhez, valamint a teljes városi arányokhoz képest. A Kertváros esetén a
fiatalok (0-14 évesek) aránya 14,5%, ez valamennyi városrészt figyelembe véve
a harmadik legalacsonyabb érték, azonban mindössze 0,2%-kal magasabb a
Nagyhegy esetén mért értéknél. A középkorú, aktív lakosság jelenléte viszont itt
a legjelentősebb, közel 70% (69,8%), amely a városi átlagnál 7,4%-kal
magasabb. Ennek ellenpontjaként az idősebb (60 év feletti) lakosság aránya
(15,7%) igen alacsony, a városi átlagtól 5,4%-kal, marad el és messze a
legkisebb a városrészek között. A városrészen belül tehát az aktív korúak a város
egészéhez viszonyítva felülreprezentált mértékben vannak jelen.
A városrész igen kedvező képet mutat a lakosság iskolai végzettségének

tekintetében. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát
vizsgálva az aktív-korúakon (15-59 évesek) belül azt kell megállapítanunk, hogy
az alacsony iskolázottságú réteg szerény mértékben (16,5%) lakik ezen a
településrészen: ez az érték a városi átlagnál 11,7%-kal alacsonyabb. Mindezzel
szemben a felsőfokú végzettségűek aránya e területen 16,7%-os, ez az érték
jóval felette van a többi városrész mutatójának és a városi átlagot (10,4%) is
jelentősen meghaladja.
Amint azt korábban jeleztük, a lakosság közel 20%-a a Kertváros területén él.
Ennek megfelelően a lakásállománynak is jelentős hányada (17,21%-a) ebben a
városrészben található. Az egy lakásra jutó lakosok száma átlagosan 2,8 fő. Igen
jelentősen mutatkoznak még a városrészek közötti különbségek az alacsony
komfortfokozatú lakások tekintetében: az adatok tanúsága szerint a most
vizsgált településrészen sokkal alacsonyabb a számuk, mint a város egyéb
területein – a Belváros kivételével (8,1%). Míg a város egészére vetített arány
25,5%, a kertvárosi érték mindössze 10,1%. A kontrasztot tovább erősíti, ha a
viszonyítási pontnak a Nagyhegy városrészt tekintjük, ahol az alacsony komfortú
lakások aránya 55,2%, de a külterületi részeken ennél is kedvezőtlenebb
mutatókkal találkozunk.

népességen belül. A vonatkozó adatok a Kertvárosi városrész relatív pozitív
helyzetéről tanúskodnak. A városi értékhez (57,3%) képest 9,3%-kal nagyobb a
foglalkoztatottak jelenléte a városrészben, s ez az érték valamennyi városrésznél
jelentősen kedvezőbb arányt jelez.
164
A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya vonatkozásában is a városrész

kedvező helyzete mutatkozik meg: a 30,9%-os érték a város egészénél 9,9%-kal
kedvezőbb helyzetet vázol fel.
Összegzésként elmondható, hogy a Kertvárosi városrész Szentes városának az

IVS-ben meghatározott városrészek között harmadik legnagyobb lakosságszámú
területe. Az itt élő emberek – a vizsgált adatok alapján – jobb életkörülmények
között és kedvezőbb foglalkoztatási, jövedelmi helyzetben élnek átlagosan, mint
általában a Szentesiek.

összegzi:
45.táblázat: Kertváros városrészi adatok – humán intézmények

Megnevezés Érték
Óvodák száma 2
Amint a fenti táblázatból láthatjuk, a városrészben a vizsgált oktatási

intézmények közül két óvoda (a Kertvárosi Óvoda Köztársaság úti Tagóvodája és
a Kertvárosi óvoda Dr. Mátéffy Ferenc utcai Tagóvodája) és egy általános iskola
található (Koszta József Általános Iskola).
A területen működő legújabb intézmény a 2008. november 13-án átadott Dr.
Sipos Ferenc Parkerdő Otthon. A tartós bentlakást biztosító idősek otthonát a
Szentesi Kistérség Önkormányzatainak Személyes Gondoskodást Nyújtó
Intézményi Társulása keretében látja el.
A városrész területén található intézmények:
Közintézmények, közszolgáltatók:
• Dr. Bugyi István Kórház

• Kertvárosi Óvoda Köztársaság úti Tagóvodája
• Kertvárosi óvoda dr. Mátéffy Ferenc utcai Tagóvodája
• Koszta József Általános Iskola
• Koszta József Múzeum
• Ligeti Játszóház
• Családsegítő Központ
• Kertvárosi Gyógyszertár
• Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon
Közterületek, zöldterületek, parkok, terek
• Széchenyi liget
• Hősök erdeje
165

A Kertvárosi városrész alapvetően a város egyik tipikus lakóövezete, ugyanakkor
kiemelkedő az itt található sport, kulturális és rekreációs szolgáltatások
szempontjából. A Strand, a kemping, a Termál Gyógyfürdő és Szanatórium,
valamint a sportuszoda mellett a Sportközpont és több sportpálya is a
városrészben kapott helyet. A Kurca a Csongrádi út és elkerülő út által bezárt
területen találhatjuk a Széchenyi ligetet, ahol a múzeum épületét is
meglátogathatjuk.
A szolgáltatások közül ki kell emelni a városi kórházat, amelynek épületegyüttese
a Kurca partjain a Kiss Zsigmond utcától északra fekszik.
A városrészben mindösszesen 669 vállalkozás működik, számuk 2004 óta (529)

folyamatosan emelkedik, a növekedés meghaladja a 24%-ot.
46.táblázat: Kertváros városrészi adatok – gazdaság

Megnevezés Érték
31
0
Láthatjuk, hogy a kiskereskedelmi üzletek száma jelentősen alacsonyabb, mint a

Belváros, vagy Felsőpárt estén, nagyságrendileg Alsópárt és Kisér szintjén van e
szempontból a terület.

Kertváros
800
700 669
613
600 554
529
500
300
200
100
-
2004 2005 2006 2007
Az iparűzési adót fizető vállalkozások száma a vállalkozások számának

növekedését is meghaladó mértékben emelkedett a vizsgált időszakban, hiszen
míg 2004-ben 206 darab cég fizetett helyi iparűzési adót a városrészben, addig
ez a szám 2007-re ez a szám 273 darabra emelkedett (33%-os növekmény).
Ugyanebben az időszakban Kertváros városrészben működő cégek által befizetett
166
helyi iparűzési adó mintegy 45,4 millió forintról 72,2 millióra nőtt. Az egy cégre
eső befizetett iparűzési adó mértéke így átlagosan 2007-ben 265 ezer forint, ez
jelentősen meghaladja a magas alsópárti értéket is.
Jelentősebb kereskedelmi és vendéglátó egységek, szálláshelyek, sport- és

szabadidős létesítmények:
Bankok:
Lakó funkció:
Amint a fejezet elején már említésre került, a városrész a lakó funkció
tekintetében vegyes képet mutat. A hatvanas évek közepétől a hetvenes évek
végéig épült meg több lépcsőben a Hámán Kató-lakótelep. A Kiss Zsigmond utca
és Móricz Zsigmond utca által határolt területen magas beépítésű, 4-10 emeletes
panel- és téglablokkos házak is találhatóak. Emellett a városrészben található
hagyományos családi házas és sorházas lakóterület is.
A városrész központja a lakótelep területén alakult ki. A Kiss Zsigmond utcától
északra eső városrészben koncentráltan jelennek meg a különböző intézmények.
Itt található a Dr. Bugyi István Kórház, több háziorvosi rendelő, boltok, üzletek,
a Koszta József Általános Iskola, a Kertvárosi Óvoda Köztársaság úti Tagóvodája
valamint a helyi igényeket ellátó gyógyszertár is.
A városrész gazdasági súlya abban mutatkozik meg elsősorban, hogy területe
közvetlenül a Szentes legnagyobb bevásárlóközpontjának helyet adó terület
(külterület) mellett fekszik (Tesco, Aldi, Parkcenter). Fontos kiemelni, hogy a
városrészben több jelentős foglalkoztató is működik, köztük az egészségügyi és
oktatási intézmények (kórház, rendelő intézetek, általános iskola és óvodák),
valamint a sport, turisztikai és rekreációs funkcióhoz kapcsolódó különböző
szolgáltatók (strand, fürdő, sportpályák, múzeum, szálloda).
Itt található többek között a 2006 óta működő, Tesco hipermarket, valamint a
2008. novemberében megnyílt Aldi Áruház is és ugyancsak 2008. végén nyitotta
meg kapuit a Szentesi Parkcenter is. Valamennyi üzlet a Csongrádi út városból
kivezető szakaszán található. A nagyáruházak mellett autókereskedés és több
kiskereskedelmi üzlet, benzinkút is található a területen.
A városrész egyedi hangulatát alapvetően meghatározza a Kurca menti fekvése.
A vízpart és a mellette megépült különböző intézmények jelenleg is számos
szabadidős kínálatot nyújtanak az itt élő emberek számára, azonban a terület
még számos kihasználatlan lehetőséget is rejt magában. A Csongrádi út
Kurcához közel eső szakaszának mindkét oldala több sportlétesítménynek ad
otthont. A sportpályák, teniszpályák mellett kiemelt jelentőségű a Strandfürdő, a
kemping, a Sportuszoda, a Széchenyi Liget a Koszta József Múzeummal,
valamint a Sport szálló.
167
A városrész több jelentős parknak és ligetnek is otthont ad. Itt található a 2008-
ban 75 éves Hősök Erdeje, amely az I. világháborúban elesett szentesi hősöknek
állít emléket. A képviselő-testület 2006-ban helyi védelem alá helyezte az erdőt,
illetve megkezdődött a terület rehabilitációja. Széchenyi Istvánnak emlékének
tiszteleg az 1860-as években – Széchenyi halálát követően alapított – liget,
amelynek közepén a klasszicizáló stílusú, 1869-ben épített múzeum (eredetileg
vendéglő) épülete helyezkedik el, míg az egykori gőz- és kádfürdő épületében
ma játszóház működik. A liget közvetlen szomszédságában találhatjuk a
Strandfürdőt és a sportpályákat.
Az elmúlt években (2006-2008 között) számos út és járdaszakaszt érintően

történtek útfelújítások a városrészben:
Útfelújítások:
o Veres Péter u.
o Erdei Ferenc u.
o Kodály Zoltán u.
o Dr. Uhlár István u. Gaál István u. és Szigeti István u. között
o Gaál István u. dr. Várady L. Árpád u. és Táncsics Mihály u. között
o Futó Zoltán u. Alkony utcától nyugatra
o Bartók Béla u.
o Dr. Várady L. Árpád u.
o Csongrádi út a Kiss Zsigmond u. és Kurca között
o Dr. Mátéffy Ferenc u.
o Alsóréti összekötő u. (építés)
o Dr. Nagy Sándor tlp.
o Kiss Zsigmond u. Csongrádi út és Balogh János u. között
o Hegedűs László u.
o Zolnay Károly u. Sarkadi Nagy Mihály u. és Csongrádi út között
o dr. Lakos Imre u.
o Táncsics Mihály u.
o Petrovics Soma u. Szigeti István u. és Gaál István u. között
o Futó Zoltán u. Szigeti István u. és Gaál István u. között
o Dr. Négyesi László u. Csongrádi út és dr. Négyesi László u. 10. sz. között
o kerékpárút (építés) Kurca és a Dr. Várady Lipót Árpád u. között
Járdaburkolat felújítások:
o Szigeti István u. Nyugati oldala
o Honvéd u. keleti oldal
o Topolya u. 19.
o Csongrádi út keleti oldal
o Kiss Zsigmond u. déli oldal
o Szalai u. északi oldal
o Honvéd u. nyugati oldal
o Szigeti István u. keleti oldal
o Drahos István u. nyugati oldal
o Kiss Zsigmond u. déli oldal
o Gaál István u. 13.
o Petrovics Soma u. 13.
o Tavasz u.
168
o Veres Péter u. Nyugati oldal Drahos István u-tól a Veres Péter u. 8. sz-ig
A korábban már említett sport és rekreációs feladatokat ellátó létesítmények
mellett kell megemlíteni a közösségi funkcióhoz kapcsolódóan a villaszerű,
toronnyal díszített, neoromantikus stílusjegyeket hordozó Dózsa Házat, amely
eredetileg „Népkultúrház”-nak épült és Horthy Miklós nevét viselte. Az épület ma
különböző kulturális eseményeknek ad otthont, közösségi térként való fejlesztése
folyamatban van. A közösségi funkciók esetében meg kell említeni a Széchenyi
Ligetet és a sportolással kapcsolatos minden egyéb itt található létesítményt is.
szervezet.
A területen regionális légimentő-bázis található, ezen kívül kistérségi szintű a Dr.
Bugyi István Kórház és a 2008 végén átadott Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon.

A humán szolgáltatások jelenléte a városrész területén jelentősnek mondható. Az
itt működő oktatási intézmények – általános iskola és óvodák – mellett a Kórház,
a Liget, a Strandfürdő a Kempinggel, mind a helyi és több esetben a tágabb
környezet lakosságának igényeit elégítik ki. A sportlétesítmények gyakorlatilag
erre a városrészre koncentrálódnak, ugyanakkor a város régi álma teljesült be,
amikor felépülhetett a nappali és bentlakásos ellátást is biztosító idősek otthona.
169
SWOT analízis
• Ebben a városrészben található a • Kereskedelmi szálláshelyek hiánya
legtöbb működő termálkút • Strandfürdő vízfelülete /
• Nagyon jó turisztikai adottságok sport, medencekapacitása nem elégíti ki az
szabadidős és rekreációs igényeket +fedett uszoda hiánya
tevékenységekhez • Északi irányban - a fejlesztendő
• Kedvező gazdasági adottságok: a területek rendezetlen terepviszonyai és
peremterülethez közvetlenül kapcsolódó a közművesítetlenség következtében –
bevásárlóközpontok a városrész bővülése akadályoztatott
• Megyei és kistérségi jelentőségű
egészségügyi és szociális
intézményhálózat megléte
• A kialakított zöldfelületek aránya ebben
a városrészben a legmagasabb
• Országos jelentőségű honvédségi
laktanya jelenléte (város-azonosító
szerep, presztízsértékű,
katasztrófavédelem)
• Helyi átlagnál kedvezőbb iskolázottsági
mutatók
• Az elkerülő út gyors elérhetősége.
• Térség sport, turisztikai és rekreációs • Fejlesztési források bizonytalansága
adottságainak bővítése • A termálprogramokat az állam a
• Gyógyturizmus fejlesztése korábbinál szelektívebben támogatja, a
• A területi kórház fejlesztése túlkínálat megelőzése érdekében
• Tisza közelségének idegenforgalmi, • Fejlesztések elmaradása esetén a
gazdasági kihasználása kórház elveszítheti a kiemelt területi
• Lakó-, üdülő- és szolgáltató övezet státuszát
fejlesztése és bővítése • A megújuló energiaforrások és a
turizmushoz kapcsolódó beruházások
elmaradása a kitűzött városi jövőkép
elérését is veszélyezteti
170
Hékédtől Keletre található természetes magaslat. A szőlőhegyek kapták rendre a

"hegy" elnevezést. A Nagyhegy nem hegy formája miatt kapta nevét, hanem a
város legmagasabb pontja miatt. Természeti adottságai a folyószabályozás előtt
érvényesültek: nyugatról a Kurca és Tisza ártere, keletről a Veker mocsara
(Vekerlapos) védte, így csak a város felől volt megközelíthető. Itt volt található a
Kunszentmárton felé vivő úton az úgynevezett Körmendi kapu is. Régi kisebb
települések nem fallal voltak körülvéve hanem vesszőfonadékkal, sövény- és
tüskekerítéssel, az állatok elkóborlását akadályozandó. "Kapuk" a városba vezető
utakon álltak, de ezek nádfonatból állhattak.1922-1932. között a Zsoldos
Gőzmalom által építtetett 800 méter hosszú lóvasutat működött a Nagyhegy
homokbányájából - a hékédi vasútmegállóhoz.
Nagyhegy a város kertvárosa. Ma jelentős része belterület, állandó (egyre több)
és hétvégi házak, hobbikertek sorakoznak itt gyümölcsöskertekkel, ma is neves a
szentesi üvegmeggy. A terület kiválóan alkalmas zöldségtermesztésre is. Az
itteni emberek azt az életformát valósítják meg, amelynek keretében a kertészeti
művelést összekötik a városi kényelmet nyújtó lakással. Ezért a város építési
telkek kialakításával, a kommunális hálózat fejlesztésével segíti a terület
komfortosítását. Az elmúlt években jelentős közműfejlesztések történtek a
nagyhegyi városrészben is. Így kiépült a gáz-gerincvezeték, jelentős területek
vannak ellátva vezetékes ivóvízzel, a lakott részeken megvalósult a
szennyvízhálózat, teljesnek mondható a telefonhálózat kiépítettsége is.
A városrész szerkezetéből és lakosságszámából adódóan nem épülhetett ki
iskola, óvoda (a városból csak vasúti átjárókon keresztül közelíthető meg a
terület).
36.ábra: Szentes Nagyhegy városrész
A Nagyhegy elnevezésű városrész a Nagyhegyszéli és Kunszentmártoni út által

határolt területen fekszik, Észak-Északkelet felől a település határa szegélyezi.
171
A 2001-es népszámláláskor mért 31.638 fős települési népességnek csak igen

alacsony, mindössze 0,71%-a (224 fő) élt Nagyhegy városrész területén.
A lakónépesség 2007-re városi szinten 29.706 főre csökkent, ez a 2001-es

adatokhoz képest 6,11%-os csökkenést mutat. A Nagyhegy városrész lakossága
a legfrissebb adatok szerint 928 fő, ami azt mutatja, hogy a terület népessége
jelentős mértékben, mintegy 414%-kal nőtt a 2001-es adatokhoz képest, tehát a
városon belül ez a terület a legjelentősebb népességnövekedést érte el. Meg kell
azonban jegyezni, hogy a differencia mértéke a rendelkezésre álló adatok
hibáján is alapulhat.
A lakosság kormegoszlását vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a városrész

gyakorlatilag reprezentálja a városi arányokat is. Nagyhegy esetén a fiatalok (0-
14 évesek) aránya 14,3%, ez valamennyi városrészt figyelembe véve a második
legalacsonyabb érték, 0,2%-kal elmaradva a Kertváros esetén mért értéktől. A
középkorú, aktív lakosság jelenléte 63,4%-os, amely a városi átlagnál mindössze
1%-kal magasabb. A fiatalok kisebb arányú jelenléte az idősebb (60 év feletti)
lakosság magasabb arányában köszön vissza (22,3%), a mért érték 1,2%-kal
haladja meg a városi átlagot, a városrészek között azonban öt területen is
magasabb ennél az öregek jelenléte.
A városrész egyértelműen kedvezőtlen képet mutat a lakosság iskolai

végzettségének tekintetében. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel
megállapítanunk, hogy az alacsony iskolázottságú réteg jelentős mértékben
(39,4%) lakik ezen a településrészen: ez az érték a városi átlagnál 11,2%-kal
magasabb. Mindezzel szemben a felsőfokú végzettségűek aránya e területen
mindössze 3%-os, ez az érték jóval alatta van a többi belterületi városrész
mutatójának és a városi átlagtól (10,4%) is jelentősen elmarad.
A Nagyhegy területén élő lakosság alacsony aránya a lakásállomány számában is

visszatükröződik: az itt található 87 darab lakás a városi értéknek 0,69%-a – ez
gyakorlatilag megegyezik a városrészi népesség arányával (0,71%). Az egy
lakásra jutó lakosok száma átlagosan 2,57 fő, amely szintén a város egészére
vetített értékhez áll nagyon közel (2,50 fő). Az eddig vizsgált városrészekkel
szemben itt az alacsony komfortfokozatú lakások aránya igen magas (55,2%),
amelynél csak a külterületi és tanyás részeken fordulnak elő magasabb arányban
a korszerűtlen lakások. A város egészére vonatkoztatott arány csak 25,5%, a
kertvárosi érték mindössze 10,1%.

népességen belül. A vonatkozó adatok (58,8%) a Nagyhegy városrész relatív
pozitív helyzetéről tanúskodnak. A városi értékhez (57,3%) képest 1,5%-kal
nagyobb a foglalkoztatottak jelenléte a városrészben.
A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is kedvezőbb a város egészénél mért

40,8%-nál, a 37,7%-os érték szerény mértékben, de kedvezőbb helyzetet vázol
fel.
172
Összegzésként elmondható, hogy a Nagyhegy városrész Szentes városának az

IVS-ben meghatározott városrészek között az egyik legalacsonyabb
lakosságszámú területe, a belterületi részek között csak az Iparterület
városrészen élnek kevesebben. Az itt élő emberek – a vizsgált adatok alapján –
némileg rosszabb életkörülmények között, viszont kedvezőbb foglalkoztatási,
jövedelmi helyzetben élnek a szentesi átlaghoz képest.

összegzi:
47.táblázat: Nagyhegy városrészi adatok – humán intézmények

Megnevezés Érték
Óvodák száma 0
Amint a fenti táblázatból láthatjuk, a városrészben nem találhatóak humán

intézmények.

A Nagyhegy városrész tipikus kertvárosias lakóövezet, ennek ellenére nem
elhanyagolható az itt működő vállalkozások száma és működése.
A városrészben 2007-ben összesen 82 vállalkozás működik, számuk 2004 óta

(43) folyamatosan emelkedik, majdnem eléri a 100%-ot.
48.táblázat: Nagyhegy városrészi adatok – gazdaság

Megnevezés Érték
3
0
Láthatjuk, hogy a városrészben igen szerény a kiskereskedelmi üzletek száma,

vendéglátóhely is csupán kettő található a területen.
173

Nagyhegy
90
82
80
72
70
60
55
50
40
30
20
10
-
2004 2005 2006 2007
Az iparűzési adót fizető vállalkozások száma is emelkedett a vizsgált időszakban,

bár nem a vállalkozások számának növekedése mértékében. Míg 2004-ben 14
darab cég fizetett helyi iparűzési adót a városrészben, addig ez a szám 2007-re
ez a szám 19-re emelkedett (35,7%-os növekmény). Ugyanebben az időszakban
a városrészben működő cégek által befizetett helyi iparűzési adó mintegy 0,615
millió forintról 1,141 millióra nőtt (az emelkedés 86%-os). Az egy cégre eső
befizetett iparűzési adó mértéke így átlagosan 2007-ben 60 ezer forint, ami
messze elmarad a korábban magasnak értékelt alsópárti és kertvárosi értéktől
(265 ezer forint).
Lakó funkció:
Kiegészítő jellegű, az elmúlt években kezdtek el építkezni ebben a városrészben
elsősorban nagy kertes, családi házakat. A terület sokáig zártkertes övezet volt
(hobbitelkek), ezek nagyrészt máig megmaradtak, zöldség- és
gyümölcstermesztés folyik bennük.
Kiegészítő jelleggel van jelen, a területen jellemzően egyéni vállalkozók illetve
őstermelők végeznek „vállalkozási” tevékenységet (bejegyzett vállalkozások).
Néhány példa: Hegylakó Söröző, Csendes Antalné ev. élelmiszer kiskereskedelmi
üzlet.
Kiegészítő jelleggel van jelen, alapvetően a zöldség-, gyümölcs kereskedelemhez
kapcsolódóan.
174
A városrész jelenleg nem rendelkezik ilyen funkcióval, bár itt található a nagy
Termál-tó, ami rengeteg lehetőséget rejt magában, azonban kihasználtsága
jelenleg nagyon alacsony.
A városrészben nem találhatók terek, parkok.
2006-2008 között az alábbi utakat érintően történtek járdaburkolat felújítások a

városrészben:
o Nagyhegy- széli út
A Nagyhegyi városrészben 2006. és 2008. év között a Nagyhegy széli út egy

járdaszakaszának felújításán kívül a Garázs dűlő szennyvízvezeték hálózatának
építését követő aszfaltburkolat felújítása történt 150, illetve 200 méter hosszon.
A városrészben nem működik közösségi funkcióit betöltő intézmény.
A városrészben nem működik közszféra funkcióit ellátó intézmény vagy
szervezet.
szervezet.

A városrészben nem működik humán szolgáltatási funkciót betöltő intézmény
vagy szervezet.
175
SWOT analízis
• A legjobb termőföldek itt találhatók -> • Alacsony kereskedelmi- és szolgáltatási
„a város éléskamrája”, a konyhakerti potenciál
zöldség- és gyümölcstermesztés nagy • Alacsony intézményi potenciál
hagyományokkal rendelkezik • Közösségi közlekedés hiánya
• Jelentős a beépíthető területek aránya • Kommunális közművek részleges
• A városrész közúti elérhetősége kiváló hiánya.
(45-ös főút) • Utcahálózata településszerkezetileg és
• a Termál-tó és a természetvédelmi minőségileg is rossz.
területek közelsége • Közösségi terek hiánya
• Gazdag élővilág (állat, növény)
• Üdülőterület és ökoturizmus • Fejlesztési források hiánya
lehetőségeinek kihasználása. (Termál- • Demográfiai, egészségi mutatók
tó) romlása (elvándorlás, öregedés)
• Az alapinfrastruktúra fejlesztésével a • Az alapinfrastruktúra fejlesztések
városrész lakóövezete fejlődésének elmaradása nagy mértékben lassítja a
gyorsítása városrész fejlődését
• Vasúti átjáró bővítésével elérhetőbbé
válnak a közszolgáltatások
• Őstermelői feldolgozói és értékesítési
lehetőségek kiaknázása
176
Az Iparterület városrész Szentes keleti részén helyezkedik el, északi irányból

Szarvasi út (Kunszentmárton és Szarvas irányába haladva) határolja, míg észak-
déli irányban keresztülhalad rajta az Ipartelepi út (egyben 45. számú főút).
Jelentős részén az alábbi térképen is ábrázolt Ipari Park (IP) fekszik, amely
mellett a városrész kisebb darabját alkotja az IP-től dél eső kisebb terület.
A város a XX. század elejétől ezt a területet tudatosan is iparfejlesztésre

használta. Idetelepült a 20-as években a Zsoldos Téglagyár (kéménye ma ipari
műemlék), a „csirkegyár” (a Hungerit jogelődje). A 60 évek ipartelepítésével
idekerült a Ganz- Mávag, később a Kontakta Vill. Gyára (ma Legrand Zrt.)
A 70-es évek városrendezése kapcsán célzatos kitelepüléssel itt kapott helyet az
asztalos, a vasipari szövetkezetek, a fonalfeldolgozó üzeme.
A városrész egyik központja a volt Esze Tamás laktanya, mely az 50-es években
épült. A haderőreform kapcsán a honvédség több szakaszban ingatlanokat adott
át az önkormányzatnak, melyeknek hasznosítása további feladat.
A város 1998-ban nyerte el az Ipari Park címet. A szentesi ipari vállalkozások

többsége a Szentes Ipari Park területén üzemel, mely közvetlenül a 45. számú
főút mellett található. Négy ütemben alakult ki, melynek első ütemében
laktanyaterület rehabilitációja – ennek keretében vállalkozói inkubátorház -
valósult meg, második és harmadik ütemében zöldmezős infrastruktúra került
kiépítésre. A fejlesztés negyedik ütemében a már korábban megtelepedett
nagyvállalatok találhatóak.
Országos viszonylatban is kiemelkedő a baromfiipari- és szolgáltató ágazat

tevékenysége, ipari létesítményei között meghatározó a villanyszerelési
cikkgyártás, a gépipar, a tégla- és ipari kerámiagyártás és a fafeldolgozás. Az
üzleti szolgáltatások közül a számviteli, üzletviteli tanácsadási, piackutatási
szolgáltatások, továbbá a számítástechnikai, műszaki tanácsadás egyaránt
megtalálható. A területen működött vámudvar. Itt található a régió legnagyobb
kertészeti termék felvásárló és értékesítő telepe -a Dél-Kertész Szövetkezet.
Több benzinkút, autómosó létesült, nagykereskedelmi egységek települtek ide.
Jelenleg az ipari terület bővítéséhez nyert jelentős támogatást a város, többek

között „Vállalkozói Falu” kialakítására. A jövőben itt kell biztosítani a
munkanélküliség felszámolására kialakítandó üzemek, létesítmények
letelepedését.
177
38.ábra: Szentes, ipari park elhelyezkedése és az Iparterület városrész
Forrás: Ipari Park weboldala
A városrész elsősorban különböző termelő és szolgáltató cégek telephelyeinek ad

helyet, míg a korábban jellemző lakófunkció ezen a területen gyakorlatilag
elenyésző
Valamennyi közmű a telekhatáron rendelkezésre áll. Új munkahelyek létesítése

esetén kedvezményt vehető igénybe. A park környezeti állapota jó, zaj-, lég-,
talaj-, víz-, radioaktív szennyezettség nincs, s a parkba betelepülőknek ezen
környezeti adottságokat tiszteletben kell tartaniuk.
A 2001-es népszámláláskor mért 31.638 fős települési népességnek csak

elenyésző, mindössze 0,06%-a (19 fő) élt Iparterület városrész területén.
Lakónépességet a 2007-es adatok között e területre nem jelzett az

önkormányzat, tehát kijelenthetjük, hogy a városrészen belül lakófunkció nem
működik.
A 19 fős lakosság kormegoszlása jelentősen eltér az eddig tapasztaltaktól. A 0-

14 évesek aránya 42,1%, a középkorú, aktív lakosság jelenléte 52,6%-os volt
2001-ben, amelynek megfelelően az idősebb (60 év feletti) lakosság igen
alacsony számban és arányban volt jelen a városrész területén.
178

magasabb. Mindezzel szemben felsőfokú végzettséggel nem rendelkezett
egyetlen városrészi lakos sem a területen.
Az Iparterületi lakosság alacsony aránya a lakások számában is visszatükröződik:

az itt található 7 darab lakás a városi értéknek elhanyagolható része csak. Az
egy lakásra jutó lakosok száma átlagosan 2,71 fő, amely közel áll (2,50 fő) a
város egészére vetített értékhez. A Nagyhegy városrészhez hasonlóan itt is
magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (71,4%).

népességen belül. A vonatkozó adatok (45,5%) jelentősen elmaradnak a
belterületi részek esetén tapasztalt értékektől, a külterületek eredményéhez áll
közelebb.
A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (33,3%) jelentősen kedvezőbb a

város egészénél mért 40,8%-nál.
Összegzésként elmondható, hogy az Iparterület városrész Szentes városának az

IVS-ben meghatározott településrészek közötti legkisebb népességű városrésze.
A terület alapvetően nem az itt található lakosság, hanem a jelenlévő gazdasági
erő révén jellemezhető megfelelő módon.

összegzi:
49.táblázat: Iparterület városrészi adatok – humán intézmények

Megnevezés Érték
Óvodák száma 0

intézmények.

A városrész egyértelműen a város gazdaságilag súlyponti területe, amely nem
feltétlenül az itt működő vállalkozások számában, hanem méretében mutatkozik
meg. Bár az Iparterület városrészben 2004-ben mindössze 28 vállalkozás
található 2004-ben, számuk bővítését követően 42-re emelkedett (10,5%-os
emelkedés).
179
50.táblázat: Iparterület városrészi adatok – gazdaság
Megnevezés Érték
7
5
Láthatjuk, hogy a városrészben a 10 legnagyobb vállalkozás fele működik,

ugyanakkor alacsony a kiskereskedelmi üzletek száma.
Iparterület
45 42
40
35
35
31
30 28
25
20
15
10
-
2004 2005 2006 2007
Az iparűzési adót fizető vállalkozások száma is emelkedett a vizsgált időszakban

a 2004-es 22-ről 26 darabra (18%-os emelkedés). A városrészben működő
cégek által befizetett helyi iparűzési adó mintegy 200,322 millió forintról 334,130
millióra nőtt (az emelkedés 66,8%-os). Az egy cégre eső befizetett iparűzési adó
mértéke így átlagosan 2007-ben 12 millió 851 ezer forint, ami igen jelentősen
meghaladja a többi településrészen mért értékeket.
180
A városrész területén találhat jelentősebb cégek, vállalatok:
Az IP 2008-ban az alábbi 37 cégnek adott otthont:
Cég megnevezése Postacím

Albert és Fia Kft. 6600 Szentes Ipartelepi út 3.
Alk-Tech Kft. 6600 Szentes Szarvasi út 14.
Balla Bútor 6600 Szentes, Ipari Park
Barizber Kft. 6600 Szentes, Zolnay u. 42
Budafer ZRt. 6600 Szentes Vásárhelyi út 116.
Denti-System Kft. 6600 Szentes, Honvéd utca 45.
Dél-Kertész TÉSZ 6600 Szentes, Ipari Park
Dél-Magyarországi MÉH Zrt. 6600 Szentes, Ipari Park
Délalföldi Kertészek Szövetsége 6600 Szentes Szarvasi út 3/b
DIEGO Áruház 6600 Szentes, Ipari Park
EU-FOCUS Kft. 6600 Szentes, Szarvasi út 14.
ÉPÜGY Kft. 6600 Szentes Szarvasi út 14.
Fémtechnika Vasipari Kft. 6600 Szentes, Ipartelei út 1.
Focus Mobil Kft. 6600 Szentes, Szarvasi út 17.
Ganz Acélszerkezet Gyártó Kft. 6600 Szentes Szarvasi út 2
Gáz és Üa. Ker. Kft. 6600 Szentes Ipartrelepi út 26.
Héjja Ignác e.v. 6600 Szentes Mátéffy u. 37.
6600 Szentes Pf. 82.
HK-Ceram Kft.
Ipari Park, Ipartelepi út
Hungerit Zrt. 6600 Szentes Attila u. 3
Jusztin és Fia Kft. 5900 Orosháza Bem J. u. 6
Kert-Ép Szolg Kft. 6600 Szentes Kossuth u. 24
Ko-Metál 2000 Kft. 6600 Szentes Szarvasi út 6
Kontaset Kft. 6600 Szentes Csongrádi út 1.
Legrand Zrt. 6600 Szentes Ipartrelepi út 11.
LIDL Áruház 6600 Szentes, Ipari Park
Metalcom-R Kft 6600 Szentes, Vásárhelyi út 114
Mol NYRt. 1117 Bp., Október 23. u.18
M-Qualita Bt. 6600 Szentes Szarvasi út 6/a
Optanet Kft. 6600 Szentes, Szarvasi út 16.
Szegedi Fonalfeldolgozó ZRt. 6724 Szeged Tavasz u. 2
Szentes-Frigo Kft. 6600 Szentes Szarvasi út 1
Szentes-REHAB Kft. 6600 Szentes, Szarvasi út 14.
Szentesi Árpád Nagybani Piac Kft. 6600 Szentes Apponyi tér 12.
Szentesi Téglagyár Kft. 6600 Szentes Téglagyári út 6
Traktorbolt Kft. 6600 Szentes Szarvasi út 14
TRENAMIX Kft. 6600 Szentes, Ipari Park Déli zóna
TERRA Innova Kft. 6600 Szentes, Ipari Park Déli zóna
181
Lakó funkció:
A városrészben nem rendelkezik ilyen funkcióval.
A városon belül ebben a településrészben jelenik meg leghangsúlyosabban a
gazdasági funkció, a városrész életében dominál a gazdasági tevékenység. A
korábban már szemléltetett cégek között az 5 legnagyobb is itt található.
A kiskereskedelmi üzletek mellett itt található a Lidl áruház és két
üzemanyagtöltő állomás is.
A városrész nem rendelkezik ilyen funkcióval jelenleg, de a területén találhatóak
a bányatavak, amelyek kihasználtsága ma alacsony, további hasznosításukra
azonban már születtek javaslatok (horgásztó, stb).
városrészben:
o Déli iparterület névtelen út a Téglagyári útig

o Déli iparterület névtelen út az Ipartelepi útig

o Attila u. Hungerit Zrt. előtt
szervezet.
A városrészben működnek kistérségi (de akár régiós) szinten is jelentős cégek, a
kistérségen belül jelentős munkaadók (sok településről járnak ide dolgozni).

vagy szervezet.
182
SWOT analízis
• Ipari park területi terjeszkedési • Autópályától való távolság
lehetősége biztosított • A 45-ös és a 451-es közút állapota
• Megújuló energiák koncentrált (11,5 t-nak való nem megfelelés)
felhasználási lehetősége biztosított. • nincs megfelelően bekapcsolva a városi
• A már kialakított területek tömegközlekedés rendszerébe
infrastruktúrális ellátottsága kedvező: • Csapadékvíz elvezetése nem
vasúti iparvágány, 2 számjegyű teljeskörűen megoldott.
közlekedési út • A bevonni tervezett területek nem
• Dél-alföldi régió legnagyobb közművesítettek.
egybefüggő ipari parkja található a
területen.
• Ipari park működéséhez kapcsolódó
szolgáltatások kiépültek
• Van szabad beköltözhető ipari parki
terület.
• Transzformátor alállomás közelsége
• Az ipari park érvényes fejlesztési
koncepcióval rendelkezik.
• Ipari park fejlesztése „Vállalkozói Falu” • A vállalkozások betelepülésének
létrehozásával: a város területén folyó lelassulása
ipari tevékenységek koncentrálása, • Gazdasági krízishelyzetek kialakulása -
munkahelyteremtés. > fő foglalkoztatókra gyakorolt hatása
• Megújuló energiák kiaknázásának • A bevonni tervezett területek
fokozottabb növelése (Biomassza- magántulajdonban vannak, spekulációs
erőmű megépítése) lehetőségek veszélye
• Az Ipari Park megközelíthetőségének • Fejlesztések elmaradásával a város
növelése a kerékpárút-hálózat tőkevonzó képessége csökken
fejlesztésével
• A felhagyott bányatavak hasznosítása
183
8. Lapistó – egyéb belterület
A Szentest Nagymágoccsal összekötő úton található, nevét az egykor itt található

tóról (Lapistó-Fertő) kapta. Feljegyzések szerint a tó árvíz idején a Tiszából is
kapott vízutánpótlást, de a 20. századi csatornaépítések és lecsapolások mára
felszámolták.
Kisebb lakóegyüttes alakult ki itt az egykori szövetkezeti major körül. A
településrész a városi hálózatrendszertől független ivóvízhálózattal és
ivóvízkúttal rendelkezik.
Az itt élők mezőgazdasági tevékenységből tartják fenn magukat vagy ingáznak
Szentesre.
A Szenteshez tartozó, egyéb belterületként minősített városrész mintegy 6 km-re

fekszik a település határától.
A 2001-es népszámláláskor mért 31.638 fős települési népességnek csak igen

alacsony, mindössze 0,4%-a (126 fő) élt Lapistó területén.
A helyi lakónépességet a 2007-es adatok 116 főben jelölik, azaz mintegy 8%-os
népességcsökkenés történt az elmúlt évek során.
A szerény számú népesség kormegoszlása jelentősen eltér az eddig

tapasztaltaktól, leginkább egy öregedő falusi terület képét vetíti elénk. A 0-14
évesek aránya 11,1%, a legalacsonyabb Szentesen, a középkorú, aktív lakosság
jelenléte 55,6%-os volt 2001-ben, amely 6,8%-kal marad el a városi értéktől. Az
idősebb (60 év feletti) lakosság jelenléte ugyanakkor itt a legmagasabb, a
33,3%-os arányuk 12,2%-kal magasabb a városi értéknél.

magasabb. Mindezzel szemben felsőfokú végzettséggel nem rendelkezett
egyetlen városrészi lakos sem a területen.
A lapistói lakosság alacsony aránya a lakások számában is visszatükröződik: az

itt található 58 darab lakás a városi értéknek 0,46%-a. Az egy lakásra jutó
lakosok száma átlagosan 2,17 fő, amely a városon belüli egyik legalacsonyabb
érték, jelzi az idős, egy-kétszemélyes háztartások jelenlétét. Az alacsony
komfortfokozatú lakások aránya (20,7%) viszont nem nevezhető magasnak az
egyéb körülmények tükrében.

népességen belül. A vonatkozó adat (45,7%) jelentősen elmarad a belterületi
részek esetén tapasztalt értékektől, a városi átlagnál is közel 10%-kal
alacsonyabb.
184
A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (56,9%) a legkedvezőtlenebb a

városban, ez ismét az idős lakosságot jelzi számunkra.
Összegzésként elmondható, hogy a Lapistó városrész Szentes városának az IVS-

ben meghatározott településrészek között az egyik legkisebb népességű
városrész. A terület a város testén kívül helyezkedik el, lakossága idős, alacsony
aktivitású.

összegzi:
51.táblázat: Lapistó városrészi adatok – humán intézmények

Megnevezés Érték
Óvodák száma 0

intézmények.
A városrész területén 2004-ben 12 vállalkozás működik, ez 2007-re 16-ra

emelkedik (33,3%-os emelkedés).
40.ábra: Működő vállalkozások

Lapistó
18
16
16
14 13
12 12
12
10
8
-
2004 2005 2006 2007
52.táblázat: Lapistó városrészi adatok – gazdaság

Megnevezés Érték
2
0
185
Lapistón szerény számú vállalkozás működik, mindössze két kiskereskedelmi

üzlet és két vendéglátó egység áll a lakosok rendelkezésére. Ugyanakkor a jelen
lévő vállalkozások között a hagyományos kertészeti, mezőgazdasági
tevékenységek mellett találkozunk a kerámiatermékek és világítóeszközök
gyártásával is.
Lakó funkció:
A terület alapvetően vidékies jellegű, dominálnak a kertes családi házak.
szervezet.
szervezet.

vagy szervezet.
186
SWOT analízis
8. Lapistó - egyéb belterület

• Természeti környezete jelentős méretű • Idős, inaktív lakosság
vizes élőhely (Lapistó-Fertő) • Vízellátását egy kút biztosítja
• Városrész központja kialakult. • Közintézményekkel ellátottsága nem
megoldott
• Ökoturizmus, lovas turizmus • Demográfiai, egészségi mutatók
lehetőségeinek kihasználása romlása (elvándorlás, öregedés)
• Gázellátás megoldható • Gazdasági krízishelyzetek kialakulása
• Mezőgazdaságban rejlő lehetőségek
kihasználása
187
9. Magyartés – egyéb belterület
Magyartés Szentestől 7 km-re Északra található a Hármas-Körös partján. A

településrész a Körös egyik elhagyott övzátonyán helyezkedik el.
A 2001-es népszámláláskori települési össznépességnek csak igen alacsony,

mindössze 0,38%-a (119 fő) élt a századforduló elején Magyartés területén.
A helyi lakónépességet a 2007-es adatok 164 főben jelölik, azaz mintegy 38%-os
népességnövekedés történt az elmúlt évek során.
A szerény számú népesség kormegoszlása a korábban elemzett, hasonlóan külső

területen fekvő Lapistótól eltér, inkább áll közel a belterületi városrészekhez. A
0-14 évesek aránya 21,8%, ez az Iparterület nem igazán konzekvens vonatkozó
értékén kívül a legmagasabb arány Szentesen, a városi értéket 5,3%-kal haladja
meg. A középkorú, aktív lakosság jelenléte 52,9%-os volt 2001-ben, amely
9,5%-kal marad el a városi értéktől. Az idősebb (60 év feletti) lakosság jelenléte
(25,2%) átlagos, több belterületi városrészhez hasonló.
A városrész a három megelőző településrészhez hasonlóan kedvezőtlen képet

mutat a lakosság iskolai végzettségének tekintetében. A legfeljebb általános
iskolai végzettséggel rendelkezők arányát vizsgálva az aktív-korúakon (15-59
évesek) belül azt kell megállapítanunk, hogy az alacsony iskolázottságú réteg
jelentős mértékben (50,8%) lakik ezen a településrészen: ez az érték a városi
átlagnál 22,6%-kal magasabb. Mindezzel szemben felsőfokú végzettséggel nem
rendelkezett egyetlen városrészi lakos sem a területen.
A magyartési lakosság alacsony aránya mellett a lakások száma is igen csekély:

az itt található 48 darab lakás a városi értéknek 0,38%-a. Az egy lakásra jutó
lakosok száma átlagosan 2,48 fő, amely a városi átlaghoz közel álló érték. Az
alacsony komfortfokozatú lakások aránya (93,8%) egyértelműen jelzi
számunkra, hogy rossz anyagi körülmények között élő emberek lakják a
városrészt.

népességen belül. A vonatkozó adat (49,3%) kedvezőbb a lapistói értéknél, s a
városi átlagnál is közel 6,2%-kal alacsonyabb.
A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (47,8%) a harmadik

legkedvezőtlenebb adat a városban.
Összegzésként elmondható, hogy a Magyartés városrész Szentes városának az

IVS-ben meghatározott településrészek között az alacsony népességű
városrészek közé sorolható. A terület a város testén kívül helyezkedik el,
lakossága jelentős része gyermekkorú.

összegzi:
188
53.táblázat: Magyartés városrészi adatok – humán intézmények

Megnevezés Érték
Óvodák száma 0

intézmények.
A városrész területén 2004-ben mindössze 2 vállalkozás működik, ez 2007-re 6-

ra emelkedik.

Magyartés
6
6
4
4
3
2 2
2
-
2004 2005 2006 2007
54.táblázat: Magyartés városrészi adatok – gazdaság

Megnevezés Érték
1
0
Magyartésen szerény számú vállalkozás működik, mindössze egy

kiskereskedelmi üzlet és egy vendéglátó egység áll a lakosok rendelkezésére. Az
itt élők elsősorban mezőgazdasági tevékenységet folytatnak.
Lakó funkció:
189
A városrészben működik az erdei iskola (VE-GA), amelyet előszeretettel vesznek
igénybe a térségben élők.
A városrészben nem találhatók terek, parkok, stb.
városrészben:
o Kőrösparti u. a Magyartési utca és Tisza gát között

o Névtelen út a 4516 jelű út és Magyartési utca között
A korábban már említett erdei iskola közösségi funkciót is ellát.
szervezet.

vagy szervezet.
190
SWOT analízis
9. Magyartés- egyéb belterület

• Hármas-Körös helyi természetvédelmi • Közintézmények teljes hiánya
területe mellett található • Gáz ellátás nem megoldható
• Ifjúsági tábor központ (erdei iskola) • Nem megfelelő vízminőség
(téli szünettel üzemeltetik) • Zsákfalu jellegű település rész.
• Közlekedési feltételek rosszak
(útállapot, közösségi közlekedés)
• Alacsony iskolázottság
• Lakó és üdülő fejlesztési terület • Demográfiai, egészségi mutatók
• Ökoturizmus lehetőségeinek romlása (elvándorlás, öregedés)
kihasználása • Munkahelyek hiánya
191
10. Kajánújfalu – egyéb belterület
Kajánújfalu a Szentest Szarvassal összekötő úton, a várostól 8 km-re található.

Mellette látható a Fekete-halom nevű 8 méter magas kunhalom.
A magyar őskrónika szerint Kean (Kaján) harcban állt testvérével Kalánnal,
mindketten Ondnak és fiának, Etének a leszármazottai. Már 1257-ben
személynévként találkozhatunk a Kaján névvel.
Szentesen máig léteznek a külterületekbe beékelődött, de mára már rendezett

úthálózattal bíró "bokorszerű" lakott részek, mint Kajánújfalu.
A térség hagyományosan tanyás térség, ez egyedülállóan magyar

településforma. A Szentes környéki tanyákat feketeföldi tanyáknak is hívják, itt a
szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés egymást kiegészítve szolgálta
a tanyasi lakosság megélhetését.
A térség lakói először a Pankotai Állami Gazdaság segítségével létrehozott

gazdasági központ köré telepített lakásokba költöztek. A gazdaság átalakulásával
a munkalehetőségek jelentősen beszűkültek, s a városba bejáró emberek –
döntően a fiatalok – beköltöztek Szentesre. Az elöregedő tanyaközpontban így az
iskola és az óvoda is megszűnt, ami tovább gyorsította az elvándorlási
folyamatot. A környezetben folyó gépesített, nagytáblás földművelés kevés
munkalehetőséget tud biztosítani.
A terület ezen kívül jelentős természetvédelmi értékekkel rendelkezik.
Az előző két településrészhez hasonlóan Kajánújfalun is a 2001-es

népszámláláskori települési össznépesség alacsony része, mindössze 0,5%-a
(157 fő) élt.
A helyi lakónépességet a 2007-es adatok 326 főben jelölik, azaz a népesség több
mint duplájára emelkedett az elmúlt évek során.
A szerény számú népesség kormegoszlása nagymértékben hasonlít a magyartési

lakosok korösszetételére. A 0-14 évesek aránya 21,7%, ez 0,1%-kal marad el a
Magyartésen megadott értéktől, amely viszont a városon belül magas értéknek
számít, a városi értéket 5,2%-kal haladja meg. A középkorú, aktív lakosság
jelenléte 50,3%-os volt 2001-ben, amely 12,1%-kal marad el a városi értéktől.
Az idősebb (60 év feletti) lakosság jelenléte (28,0%) viszont magas.
Ez a városrész is kedvezőtlen képet mutat a lakosság iskolai végzettségének

tekintetében. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát
vizsgálva az aktív-korúakon (15-59 évesek) belül azt kell megállapítanunk, hogy
az alacsony iskolázottságú réteg jelentős mértékben (60,8%) lakik ezen a
településrészen: ez az érték a városi átlagnál 32,6%-kal magasabb. Mindezzel
szemben felsőfokú végzettséggel a városrészi lakosok 0,9% rendelkezett.
192
A lakások száma igen csekély a városrészen belül: az itt található 58 darab lakás
a városi értéknek 0,46%-a. Az egy lakásra jutó lakosok száma átlagosan 2,71 fő,
amely a városi átlagnál magasabb érték. Az alacsony komfortfokozatú lakások
aránya (12,1%), amely a településen belül igen kedvező.
A lakosság jövedelmi helyzete: a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves

népességen belül (46,6%), amely a kedvezőtlenebb értékek közé tartozik, s a
városi átlagnál is közel 9%-kal alacsonyabb.
A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (50,0%), ennél csak Lapistó

városrésznek van e szempontból rosszabb mutatója a városban.
Összegzésként elmondható, hogy a Kajánújfalu városrész Szentes városának az

IVS-ben meghatározott településrészek között az alacsony népességű
városrészek közé sorolható. A terület a város testén kívül helyezkedik el,
lakossága jelentős része idős ember, a területen jellemző az alacsony
foglalkoztatottság.

összegzi:
55.táblázat: Kajánújfalu városrészi adatok – humán intézmények

Megnevezés Érték
Óvodák száma 0

intézmények.
A városrészben 2004-ben 22, 2007-ben 25 működő vállalkozás található, az

emelkedés mértéke 13,6%-os.
56.táblázat: Kajánújfalu városrészi adatok – gazdaság

Megnevezés Érték
1
0
193
Kajánújfaluban a szerény számú vállalkozás mellett mindössze egy

kiskereskedelmi üzlet és egy vendéglátó egység áll a lakosok rendelkezésére. Az
itt élők elsősorban mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, elsősorban
őstermelőként.
Lakó funkció:
2006-2008 között az alábbi utakat érintően történtek járda felújítások a
városrészben:
o Kereszt u.
szervezet.
szervezet.

vagy szervezet.
194
SWOT analízis
10. Kajánújfalu – egyéb belterület

• Erdőgazdálkodás • Közmű kiépítés nem teljes körűen
• Víz, út, elektromos áram kiépítés megoldható (gáz, szennyvíz)
megoldott • Közintézmény nem található.
• Két nagy értékű parkosított területen • Demográfiai, egészségi mutatók
levő önkormányzati tulajdonú ingatlan romlása (elvándorlás, öregedés)
• Termálkutak közelsége • Munkahelyek hiánya
• Vadgazdálkodás, vadásztatás
195
IV.1.2 Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett

területek lehatárolása és a lehatárolt területek helyzetének
elemzése
Szentes város 2008. augusztusában kezdte meg az Integrált Városfejlesztési

Stratégia elkészítését. E tanulmány keretein belül készül el az Antiszegregációs
Terv, amely a szegregáció illetve az esélyegyenlőség megvalósulása
szempontjából mutatja be és elemzi a város egészét és egyes városrészeit,
fejlesztési elképzeléseit, valamint a város különböző fejlesztési programjait,
koncepcióit vizsgálja meg a város egészére és az elkülönített akcióterületekre
vonatkozóan.
Az Antiszegregációs Terv célja, hogy a város felmérje azon területeit, ahol a
szegregáció már megindult, illetve létrejött, összegezze az esélyegyenlőség
magvalósítása érdekében eddig tett intézkedéseket, döntéseket és
tevékenységeket, valamint rövid-, közép- és hosszútávon kijelölje a városi
esélyegyenlőségi politika alapvető céljait és megnevezze azokat a döntéseket és
tevékenységeket, melyeket e célok megvalósítása érdekében tervez. Jelen
munkaanyag célja ezen belül a város általános bemutatása a szegregációs
mutatók mentén, ezáltal olyan általános helyzetkép felvázolása, mely segíthet
azon területek kijelölésében, melyeket a későbbi végleges anyagban részletesen
elemzünk, és emellett megalapozza a végleges anyagban megjelölt célok és
tevékenységek kiválasztását.
A munkaanyag a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által kiadott,
Városfejlesztési Kézikönyv (2. javított kiadás, 2009. január 28.) tematikája
alapján készült el, amely az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség
Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény 35. §-át vette figyelembe.
A helyzet bemutatásához a KSH Népszámlálás 2001 Szentesre és Csongrád
megye egészére vonatkozó adataira, külső adatforrásokra, valamint az
önkormányzat által rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokra és adatokra
támaszkodtunk. A városról rendelkezésre álló statisztikai adatok viszonyításához
abban az esetben, ha a tágabb környezetről rendelkezésre állnak mutatók,
országos, régiós, megyei és kistérségi adatokkal vetjük össze. Amennyiben ilyen
adat nem áll rendelkezésünkre – például az önkormányzati nyilvántartásokból
előállított mutatók esetén -, igyekszünk idősoros adatok áttekintésével
tendenciákat kimutatni.
196
Helyzetelemzés: A város egésze helyzetének rövid bemutatása
A város szegregáció szempontjából meghatározó összesített mutatóit a megye

adataival összevetve a következő eredményeket kapjuk:
57.táblázat: A város szegregáció szempontjából meghatározó mutatói a

megyével összevetve, százalékban
Legfeljebb általános iskolai
Rendszeres munkajövedelemmel nem
végzettséggel rendelkezők aránya
rendelkezők aránya az aktív korúakon
az aktív korúakon belül
(15-59 évesek) belül
(15-59 évesek)
28,2 % 40,2%
Szentes
Csongrád
26,6%
megye
Az adatokat megvizsgálva láthatjuk, hogy a rendszeres munkajövedelemmel

nem rendelkezők aránya a város egészét tekintve meghaladja a kritikus 40%
feletti értéket. Ez azt mutatja, hogy a város egészében kiemelt problémaként
kezelendő a foglalkoztatás kérdése, ezért ezt a területet kiemelt figyelemmel
tárgyaljuk.
A város egészét tekintve az Anti-Szegregációs Tervben szükséges adatok a
következők:
58. táblázat: A város egészének adatai az Anti-Szegregációs Tervhez szükséges

mutatók mentén
Kategória Érték
Lakónépesség száma 31 638
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,5%
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 62,4%
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 21,1%
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív
korúakon (15-59 évesek) belül 28,2%
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

10,4%
Lakásállomány (db) 12 642
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 25,5%
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív
korúakon (15-59 évesek) belül 40,2%
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres

munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 16,3%
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

55,5%
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 40,8%
Állandó népesség száma 30 997
A város egészének mutatóit tekintve kiemelt figyelmet érdemel, hogy a

foglalkoztatás alacsony szintje mellett a foglalkoztatott nélküli háztartások
197
aránya is kiemelkedően magas – erre a továbbiakban még visszatérünk -,

melynek legnagyobb veszélye, hogy a szegregációs folyamatok terjedését és
generációk közti átörökítését vonhatja maga után.
Demográfiai folyamatok:
A város lakossága a 2001-es népszámlálás adatai szerint 29.282 fő. A város
lakossága alakulásának idősoros vizsgálata alapján a demográfiai folyamatokat
illetően a következő tendenciákat mutathatjuk ki:
42.ábra: Szentes városi, Csongrád megyei és Szentes kistérségi lakosságszám

változása
Forrás: Népszámlálás 2001, KSH adatai alapján saját számítás
A lakosságszám alakulását 1970-től követhetjük nyomon, ezt megelőzően más

rendszer szerint tartotta nyilván a KSH az adatokat, ezért a 2001-es számokhoz
nem jelenthettek viszonyítási alapot. Az ábrához az 1970-es állapotot tekintettük
100%-nak, ehhez viszonyítottuk a későbbi mérések eredményeit. A kapott
eredmények alapján elmondható, hogy Szentes lakossága a ’80-as évekig a
megyét és a kistérséget megelőző arányban növekedett. Ezt követően a lakosság
csökkenése megkezdődött (1970-től 2001-ig 6,7%), mely tendencia a megye
egészénél (2,7%) nagyobb arányú, azonban a kistérség lakosságcsökkenésének
arányánál (13,6%) kisebb.
43. ábra: A lakosság életkori összetétele (korfa)

A nemek aránya az állandó
népességen belül az országos
helyzetnek megfelelő, a nők
száma a magasabb. A
házasságkötések száma csökkenő
tendenciát mutat, a válások
száma magas, de emelkedés nem
tapasztalható. A gyermekvállalási
kedv alacsony, többnyire 2
gyermeket nevelnek a családok.
Az ábrából láthatjuk, hogy a
szentesi lakosság korösszetétele
az ország egészéhez hasonlóan
198
kifejezetten kedvezőtlen tendenciákra utal: a gyermeklétszám folyamatosan

csökken, mely hosszú távon kedvezőtlen folyamatokat indít el, és mára – mivel
itt 2001-es adatokról van szó – ezek a problémák a közoktatás szintjén már
jelentkeztek is. E probléma mellett a másik kedvezőtlen tendencia – szintén az
ország egészéhez hasonlóan – az 50 év feletti férfilakosság arányának drasztikus
csökkenése, mely az időskorúak között az egyedül élő nők arányát
nagymértékben emeli.
A korfa mellett érdemes áttekinteni a népmozgásban megjelenő tendenciákat,

melyeket 1977-től követhetünk nyomon:
44. ábra: Lakosság növekedésére

ható folyamatok mennyiségi 45. ábra: A lakosság csökkenésére
változásai (Fő) ható folyamatok mennyiségi
változásai (Fő)
Forrás: Önkormányzati nyilvántartás
Mint az ábrából látható, a lakosságszám növekedését és csökkenését a születési

és halálozási arányok viszonylag egyenletes változása mellett az elvándorlási és
bevándorlási folyamatok döntően befolyásolták: míg a ’80-as évek elején a
beköltözés ugrásszerű növekedése zajlott, azonban ez a folyamat a ’80-as évek
közepétől csökken, az elköltözés viszont ezzel ellentétes irányt mutat.
Szentes városban a legjelentősebb etnikai kisebbség a cigányság. A Szentesi

Romák Kisebbségi Önkormányzata által készített felmérés szerint6 2005. évben
323 család, összesen 1479 fő az önmagát romának valló lakosság létszáma,
amely a 2003. évi felméréshez képest (289 család, 1339 fő) növekedést mutat.
Család Fő
2003. 289 1339
2005. 323 1479
A város Hódmezővásárhely felőli végén terül el az a néhány utcából álló terület,

ahol a cigánycsaládok zöme él. Ez a terület szegregátum, a körülményeket ennek
bemutatása kapcsán bővebben ismertetem. A Szentesi Cigány Kisebbségi
Önkormányzat nyilvántartása alapján összesen 289 cigány család él (1339 fő)
6 Forrás: Szentes Város Szociális Szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2006.
199
Szentesen, melyből 2003-ban 198 család vett részt a felmérésben (927 fő). A
cigány lakosság aránya 4,3 %. .
A kapott demográfiai eredményeket érdemes a továbbiakban a szegregációs

folyamatok szempontjából is vizsgálni, azaz áttekinteni, hogy a bevándorlás és
elvándorlás mennyire erősítette vagy gyengítette e folyamatokat: inkább a
hátrányos helyzetűek ki- vagy beköltözése a jellemző, vagy nincs kapcsolat a
helyzet és a költözés között. A lakosságszám változásának 2. ábrán megjelenő
tendenciái alapján azonban feltételezhető, hogy a kistérségből történt a
bevándorlás – ez együtt járhat hátrányos helyzettel, alacsony iskolai
végzettséggel – míg az elvándorlás feltételezhetően a magasabb iskolai
végzettségűek körében gyakoribb.
Foglalkoztatás és iskolázottság
200
46.ábra: A foglalkoztatottság megoszlása, valamint 100 családra jutó

foglalkoztatott 1970 – 2001
Forrás: KSH népszámlálás 2001 alapján saját számítás
A foglalkoztatás elemzéséhez mindenekelőtt összevetettük lakosság

foglalkoztatási helyzetét az országos, regionális, megyei és kistérségi adatokkal.
Az eredmények azt mutatják, hogy 2001-ben a szentesi foglalkoztatottsági
mutatók mindegyik eredményhez képest kedvezőek voltak, ennek ellenére az
inaktív keresők magas aránya feltétlenül kezelendő probléma. Az egy családra
jutó foglalkoztatottak száma folyamatos csökkenést mutat, bár a megyei
adatoknál kisebb mértékű, azonban a foglalkoztatottak nélküli háztartások
aránya (40,8%) arra figyelmeztet, hogy a hátrányokat továbbörökítő, kezelendő
foglalkoztatási helyzetről kell beszélnünk.
47.ábra: Szentes 19évesnél idősebb lakosságának megoszlása iskolai

végzettség alapján
A foglalkoztatási helyzet
alakulása a következő
problémákra vezethető vissza:
település gazdasági
szerkezetében hagyományosan
a mezőgazdaság túlsúlya
dominál, az ipar és szolgáltató
szektor részaránya alacsonyabb
a kívánatosnál. Ehhez a
helyzethez kapcsolódik a
mezőgazdaság romló
versenyképessége, mely
különösen azon területeken
okoz problémákat, ahol
hiányoznak a magas hozzáadott
értéket termelő tevékenységek.
Forrás: KSH népszámlálás 2001 alapján saját számítás
E helyzet szoros kölcsönhatásban áll a lakosság alacsony iskolai végzettségével,

mely e helyzet következménye és egyben a fejlesztés gátját is jelenti. Az
alacsony iskolai végzettségű munkaerő körében általában magasabb a fluktuáció
201
is, mivel az alacsony bérezés és rossz munkakörülmények miatt a

munkahelyeknek nincs megtartó hatása.
Mint ezt a lakosság iskolai végzettségére vonatkozó ábra mutatja, legfeljebb
általános iskolai végzettséggel rendelkezik a 19 évesnél idősebb lakosság 30%-a,
valamint a teljes 19 évnél idősebb lakosságot tekintve a képzettségi szint
egészében alacsony, az arányok kedvezőtlenek.
A Szentesi Cigány Kisebbségi Önkormányzat 2003-ban készített vizsgálata
alapján a helyi magukat cigánynak valló lakosok (927 fő) felmérése
foglalkoztatottság és iskolai végzettség tekintetében a következő képet mutatja:
a felnőttek közül 407 fő rendelkezik 8 általános iskolai végzettséggel, 48 fő
szakmunkásképzőt végzett, 19 fő érettségizett és 2 fő diplomázott. 152 fő
munkanélküli, 156 fő nyugdíjas, 124 fő háztartásbeli, 69 fő közalkalmazott, 63 fő
magánalkalmazott, 15 fő vállalkozó, 237 fő tanuló és 111 fő még nem jár
iskolába. A helyzetkép tehát a roma lakosság körében az iskoláztatás és
foglalkoztatottság alacsonyabb szintjét mutatja, mint a város egészében.
Az ÁFSZ 2008. októberi kimutatása szerint a munkanélküliségi ráta ekkor 8,1%

volt, a foglalkoztatási ráta 54,7%, a Szentesi Kirendeltségen nyilvántartott
munkanélküli 1584 fő. Ez az adat a megye néhány más településével összevetve
kedvezőbb, kivéve a szegedit, itt alacsonyabb volt a munkanélküliségi ráta.
A Munkaügyi Központ Szentesen 2008 novemberében 1217 fő regisztrált

munkanélkülit tartott nyilván.
48. ábra: Regisztrált munkanélküliek

számának havonkénti változása
Mivel előzetes feltételezésünk szerint a

munkanélküliségi mutatók a dominánsan
mezőgazdasági foglalkoztatással függnek
össze, ezért megvizsgáltuk, hogyan
változik az év egyes honapjaiban a
regisztrált munkanélküliek száma. Mint az
ábra mutatja, a 2007-es és a 2008-as évi
adatokat havi bontásban összehasonlítva
kimutatható tendencia a nyári
hónapokban az éves adatokhoz képest a
munkanélküliek számának csökkenése.
Szentes és vonzáskörzete munkaerő-piacának egyik meghatározó tényezője a
téli időszakra jellemző stagnálás. Ennek legfőbb oka a mezőgazdasági jellegű
foglalkoztatás csökkenése, a térségi- valamint helyi szezonális tevékenységek
pihentetése, amely folyamatosan negatív hatást fejt ki az egyébként sem
kedvező foglalkoztatásra.
A nyári hónapok kedvezőbb eredményei azonban nem helyi sajátosságot
jelentenek, az országos adatokra is jellemzőek, valamint az ingadozás értéke
nem túl magas, mindössze 10% körüli értéket jelent. Ebből következően nem
állíthatjuk biztosan, hogy a mezőgazdasági foglalkoztatottság hiánya jelentené
kizárólag a munkanélküliség forrását.
202
A Kirendeltségben magas a munkanélküliek körében az alkalmi munkavállalói

könyvet igénylők száma. A bejelentett foglalkoztatások mellett meghatározó ez
a foglalkoztatási forma.7
49. ábra: Regisztrált munkanélküliek életkor szerinti megoszlása, valamint

iskolai végzettség alapján
A település iskolázottsági adatait és a regisztrált munkanélküliek számának

változását összevetve ennél meglepőbb eredményre jutunk: a regisztrált
munkanélküliek között a szakmunkásképzőt végzettek felülreprezentáltak
lakossági arányukat vizsgálva, és a szakközépiskolát végzettek is nagyobb
arányban vannak jelen a regisztrált munkanélküliek között, mint azt lakossági
számarányuk indokolná.
Szakmunkásképzőt vagy szakközépiskolát végzett a regisztrált munkanélküliek
50%-a, tehát rendelkezik szakképesítéssel, ezt azonban a munkaerőpiacon nem
tudja felhasználni. Ez az eredmény a település szakképzési és továbbképzési
rendszerére vonatkozóan elgondolkodtató, érdemes végiggondolni, hogy
miközben országosan a munkaerőpiac szakmunkáshiányban szenved, a városi
eredmények miért térnek el ettől. Ez az eredmény a jelenlegi képzések
átgondolását teszi szükségessé. Erre az oktatási helyzet kapcsán még kitérünk.
A regisztrált munkanélküliek adatait életkor szerint csoportosítva
megállapíthatjuk, hogy legjelentősebb csoportot a 26-35 év közöttiek jelentik
(30% körüli érték, 2008: 30,7%), a 26-tól 45 év közöttiek teszik ki a regisztrált
munkanélküliek felét. Ez az eredmény számos további probléma gyökerét jelenti:
mivel ez az életkor a családalapítás időszaka, ezért csökkenhet a családalapítási
kedv, illetve a hátrányos helyzet továbbörökítése történik e csoportok esetében.
A regisztrált munkanélküliek juttatásait 2005-től vizsgálva a következő
eredményeket kapjuk:
7 Munkaerőpiaci helyzetkép Csongrád megyében 2006. február
203
50. ábra: Regisztrált

munkanélküliek juttatásai
Az ábra értelmezését megnehezíti
a járuléktípusok időközben történt
átalakulása, azonban mindenképp
figyelemreméltó, hogy a nem
résztvevők aránya a vizsgált
sokaság egészéhez képest
csökkent, míg az álláskeresést
ösztönző járadékban részesülők
aránya folyamatosan növekszik.
Emellett arányaiban a nyugdíj
előtti segélyben részesülők száma
a vizsgált időszakban jelentősen
nem változott, tehát arányaiban a 2006-os időszakhoz képest csökkent.
Közfoglalkoztatás:
A város a közfoglalkoztatás fejlesztése érdekében a következő pályázati
forrásokat vonta be a munkahelyteremtésbe:
2004.„Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen” c.

pályázati program –ESZA Kht.-
Nyert összeg: 439.975 Euró A programban 50 fő halmozottan hátrányos
helyzetű munkanélkülit, (közöttük 25 fő roma származású) foglalkoztattak az
önkormányzat intézményeiben 12 hónapon keresztül. A program lezárulását
követően 15 fő továbbfoglalkoztatása történt további 12 hónapig,
A program megvalósult 2005 és 2006. évben, a külterületi szolgáltatás-
közvetítésre épülve ma is működik a tanyagondnoki szolgálat, a pályázatból
megvásárolt autókkal. 18 főt foglalkoztatott tovább az önkormányzat saját
költségvetéséből. A célcsoport tagok közül mai nap is dolgozik 41 fő.
2004. „Nappali szolgáltatás-kiegészítés fogyatékosok számára” c.

pályázat ROP 3.2.2.
Nyert összeg: 82. 298.600.- Ft. Fő kedvezményezett: Progress Alapítvány,
kedvezményezettek: Szentes Város Önkormányzata, Pszichiátriai Ápoló Otthon-
Szentes.
A pályázat céljai:18 fő megváltozott munkaképességű, (elsősorban
mozgáskorlátozott, illetve pszichiátriai betegségben szenvedők) képzése
háztartási gépszerelővé szakmunkásvizsgával, és 15 fő foglalkoztatása 12
hónapon keresztül, 5 fő továbbfoglalkoztatása 12 hónapig. 2006-2008-ig a
program megvalósult, a célcsoport tagjait a programból vásárolt kisbusszal
szállították, jelenleg az 5 fő továbbfoglalkoztatása zajlik.
TRFC/1c/2008/003: „Szentes Város közmunkaprogramja 22 fő halmozottan

hátrányos helyzetű munkanélküli nő foglalkoztatásával” pályázat keretében
8.885.700.- Ft, önrész: 987.300.- Ft
Kedvezményezett Szentes Város Önkormányzata. 22 fő halmozottan hátrányos
helyzetű munkanélküli, közöttük 11 fő roma származású nő foglalkoztatása
történt meg. A program 2008. szeptember 15-vel indult, 2008. április 30.-val
zárult.
204
Lakáshelyzet:
Mivel az Antiszegregációs Tervben javasolt problémakezelés meghatározó eleme
az esetleges területi szegregáció megszűntetésének biztosítása, fontos
végiggondolni, az önkormányzat milyen megoldásokat preferál a lakhatási
mobilizáció ill. integráció érdekében, illetve milyen eszközökre támaszkodhat
ennek során.
A város lakásállományának döntő része (96%) természetes személyek
tulajdonában van, mindössze 3,33% önkormányzati tulajdon.
51. ábra: A lakásállomány összetétele

Az eredmény lényegében
azonos a megyére illetve a
kistérségre jellemző
arányokkal. A szám arra
mutat, hogy az esetleges
szegregátumok esetén a
lakhatási mobilizációs
programban önkormányzati
bérlakás-állományra a
település csak kis mértékben
támaszkodhat.
Az adatokból egyértelműen
mutatkozik, hogy rendkívül
lecsökkent az új lakások építésének üteme, hiszen az 1990-2001 közötti időszak
a rendszerváltást megelőző 10 évnek csupán 26%-át adja.
A városban kismértékű primer lakáshiány van, és gyorsuló ütemben jelentkezik a

lakóépületek állagának romlása. A lakásgondok kezelésére az önkormányzat
egyrészt bérlakás-építési programot kezdett el. A lakásprivatizáció során ugyanis
körülbelül 1/3-ra csökkent az önkormányzati bérlakások száma. A jelenlegi
bérlakás állomány nem tudja kielégíteni az igényeket.
A programnak köszönhetően az elmúlt években az alábbi helyeken építettek
illetve alakítottak ki új, önkormányzati bérlakásokat:
Év Helyszín Lakások száma

2003. Új utca 11. 18
Szabadság tér 1-2-3. és 6. 12
2004. Szabadság tér 4-5. 7
2005. Petőfi utca 16. 22
Másrészt az önkormányzat kidolgozta lakásgazdálkodási koncepcióját, melyet

2000-ben fogadtak el (193/2000. XI.24. Kt.). Alapvető céljaként a szentesiek
önkormányzati segítséggel történő lakáshoz, illetve lakhatáshoz való jutását
tűzték ki. Az igények teljesítése érdekében a város anyagi lehetőséginek
figyelembe vételével építési telkeket alakít ki és értékesít, önkormányzati
bérlakásokat épít, támogatja a lakásépítést, - vásárlást, a meglévő lakások
karbantartását, korszerűsítését, a fiatalok lakáshoz jutását, közalkalmazottainak
fenntartja a meglévő szolgálati lakásokat, lakásfenntartási támogatást nyújt a
rászorulóknak, a hajléktalanok számára működteti az átmeneti szállást és a
családok átmeneti otthonát.
205
Az épületek állagromlásának megakadályozása érdekében pedig határozattal -

97/2002. (VI.28.) - jóváhagyott lakóépület-felújítási programot dolgoztak ki
2002-ben, amit 2003-ban módosítottak (112/2003.(V.23.) KT határozattal),
majd 2004-ben és 2005-ben kiegészítettek.
52. ábra: A lakásállomány jelenlegi állapota, felszereltsége:
A lakások állapotát a megye egésze adataival, a kistérség és a nem megyei jogú

városok helyzetével összehasonlítva láthatjuk, hogy a lakásállomány viszonylag
kedvező képet mutat: bár a megyei adatokhoz képest az arányok általában
kedvezőtlenebbek – kivéve a hálózati vízvezetékkel és a központi fűtéssel
ellátottságot. Ez utóbbi oka, hogy a város geotermikus adottságainak
köszönhetően egyedülálló termálvíz-adottságokkal rendelkezik, melyre alapozva
kiépült a termálközmű-rendszer, mely három fűtőműből és öt termálkútból áll.
Szentes jelenlegi lakásállományának legnagyobb része (35%) még a két
világháborút megelőző időszakban épült. Ebből is nagyon magas aranyát
képviselnek a XIX. század végén, illetve a XX. század legelején épült lakások
(22%). 24% az 1970-1979 közötti időszakban, míg 18%-a 1980-1989 között
épült. Ezek közül összesen 2000 db a panellakás, míg 700 lakás blokkos,
vázszerkezetes vagy öntött technológiával készült. A városban három nagy
lakótelep található. A város északi részén helyezkedik el a Kertvárosi lakótelep,
jelentős lakásállományú a Kossuth utca északi és déli oldalán levő lakótelep,
valamint az Apponyi téren és környékén elhelyezkedő lakótelep. Az épületek ma
már felújításra szorulnak (pl.: szigetelés hiánya, rossz nyílászárók), a
rekonstrukciók folyamatban vannak, jelentős arányban kapcsolódott a város a
panelprogramba.
Az önkormányzati bérlakások
Szentes jelenleg 441 db önkormányzati bérlakással rendelkezik. Ezek területi
megoszlása az 1. számú térképen található. Mint látható, a jelenlegi bérlakások
elszórtan helyezkednek el, ezért a szegregációval veszélyeztetettséghez nem
járulnak hozzá.
206
Az önkormányzati bérlakások a komfortosság szintje alapján vizsgálva a

következőképpen oszlanak meg:
A lakások fele összkomfortos, 26%-a komfortos, gázfűtéses, komfort nélküli
összesen 47 db (10,6%), szükséglakás pedig összesen 1 db. Jelenleg összesen 3
db üres.
Összesen 1263 fő lakik önkormányzati bérlakásban, a lakók 32,6%-a, 412 fő
eltartott, a lakók száma lakásonként átlagosan
2,9 Fő. A lakások átlagos alapterülete 53,2 m²,
átlagos szobaszám 1,5.
2008-ban a lakók 17,23%-a kapott
lakbértámogatást, 6,7%-a pedig normatív
lakásfenntartási támogatást. A hátralékok
megoszlása a következőképpen alakul: a lakók
59,6%ának van lakbértartozása, az átlagos
tartozás 48.000 Ft körüli összeg.
A lakások 47%-ában határozatlan idejű bérleti
szerződéssel laknak. Ez problémát jelent abban
az esetben, ha az önkormányzat felül szeretné
vizsgálni a bérleti szerződést, ezért igazságtalan
megoldásokhoz vezethet. (Pl. ugyanolyan
összegű lakbér 68.900 és 22.000 Ft egy főre eső jövedelem mellett, azonos
alapterületű lakásban.)
A lakbérhátralékok kezelésére vonatkozó megoldásokat a szociális ellátások
kapcsán ismertetjük.
Közlekedés, infrastruktúra
Térségi szinten kiépültek a belterületi szilárd burkolatú utak, melyek a legtöbb
településen felületkezelésre szorulnak. Mivel a város adottságaiból következően
kiemelt jelentőségű a kerékpáros közlekedés, ezért a városon és a kistérségen
belül kerékpárutak épültek, a város egésze kiterjedt kerékpárút-hálózattal
rendelkezik, melyet folyamatosan bővítenek. Az Anti-Szegregációs Tervvel egy
időben készülő, a Városközpont felújítását célzó program e területen is tervez
kerékpárutat.
Szentes területén kiépült a közcsatorna-hálózat. A városban nagy kapacitású
szennyvíz-befogadó működik, és folyamatosan bővül a szennyvíz-hálózatba
kötött lakások száma is A hálózatfejlesztés eredményeként Szentes kiépítettsége
folyamatosan elérte a 94%-ot. A kistelepüléseken a szennyvízcsatorna-hálózatba
kapcsolt lakások száma 0.
A térségben minden település be van kapcsolva közüzemi ivóvíz-hálózatba, habár
az ivóvíz minősége, annak magas arzéntartalma miatt több helyen kifogásolható.
A szociális támogatások rendszere:

Szentes város a következő törvényben előírt támogatásokat biztosítja a
településen élők részére:
Időskorúak járadéka Ápolási díj

Egészségkárosodottak Átmeneti segély
rendszeres szociális segélye Temetési segély
Nem foglalkoztatottak Adósságkezelési szolgáltatás
rendszeres szociális segélye Köztemetés
Lakásfenntartási támogatás Közgyógyellátás
207
53. ábra: Segélyezési események változása (2003 – 2007)

A segélyezési eseményeket
2003-tól idősorosan vizsgálva a
következő eredményeket
kapjuk:
Az LFT száma egy 2006-os
kisebb visszaeséstől eltekintve
folyamatosan nő, ugyanez a
helyzet – a visszaeséstől
eltekintve – a rendszeres
szociális esetében is. Ezzel
ellentétben a gyermekvédelmi
támogatási események száma
2004-től folyamatosan csökken.
A HHH tanulók számát csak 2006-tól tartja nyilván az Önkormányzat, azonban ez

is csökkent (bár csekély mértékben) a 2007-es évben.
Szentes város a fentieken kívül adósságkezelési támogatást biztosít a

lakosságnak:
Támogatási forma Támogatásban részesültek száma (Fő):
2005 2006 2007 2008
Adósságkezelés 30 24 44 67
Szociális ellátások:
A szociális ellátások a városban a következő fenntartói rendszerben működnek:

Intézményfenntartó társulás által Civil szervezet vagy gazdasági
működtetett intézmények: társaság által működtetett
intézmények:
Családsegító Központ (Családok Átmeneti 1 családi napközi
Otthona, Gyermekek Átmeneti Otthona,
Helyettes Szülői Hálózat feladatok
esetében),
Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon 1 támogató szolgálat
(Idősotthoni ellátás esetében)
Gondozási Központ (közösségi ellátások, 1 egyház által fenntartott idősek tartós
házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi bentlakásos otthona
segítségnyújtás vonatkozásában)
Hajléktalan Segítő Központ (nappali
melegedő, éjjeli menedékhely, átmeneti
szálló vonatkozásában)
208
A települési önkormányzat étkeztetés keretében biztosítja a szociálisan

rászorulóknak a legalább napi egyszeri meleg étkezést, népkonyhai ellátás
keretében napi egyszeri egy tál meleg ételt a szociálisan rászorult – elsősorban
hajléktalan – személyeknek.
Házi segítségnyújtás keretében gondoskodik azokról az időskorú személyekről,
akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből, egészségi állapotuk miatt
nem képesek. Ezen belül gondozási (ebédeltetés, bevásárlás, gyógyszeríratás-
kiváltás, fürdetés), valamint szolgáltatási (mosás, vasalás, takarítás)
tevékenységet végeznek.
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi
állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló idős, fogyatékos személyeknek
nyújt biztonságot.
A Közösségi ellátás a Gondozási Központ keretein belül működik. Az intézmény
2005. évben kapott működési engedélyt a közösségi ellátás (pszichiátriai ellátás,
valamint nappali ellátás) működtetésére. A közösségi ellátás célja a pszichiátriai
betegek lakókörnyezetében történő gondozása, gyógyulásuk és rehabilitációjuk
elősegítése. Az ellátásban részesülők pszichiátriai betegségben szenvedő
személyek, akiknek hosszú évek óta fennáll ez az állapotuk, gyakran kerülnek
olyan mentális állapotba, konfliktushelyzetbe környezetükkel, családtagjaikkal,
amikor külső segítséget igényelnek.
Pályázati forrásból történt a fogyatékkal élők nappali ellátását szolgáló
foglalkoztató 20 férőhelyre bővítése. Az ellátottak száma folyamatosan
emelkedik, jelenleg 17 fő ellátott van. Az intézmény további elképzelései között
szerepel a többi leamortizálódott épület teljes körű felújítása.
Az intézmény által működtetett három idősek klubjában, illetve pszichiátriai
nappali ellátás keretében kiemelt figyelmet fordítanak a foglalkoztatás
elősegítésére, valamint az ellátottak életminőségének javítására. A
rendezvényeiket úgy szervezik, hogy általuk nyitottá tegyék a várost a térség
lakosai számára is.
A nappali ellátás keretében jelenleg ellátottak száma a közösségi ellátásban
2008-ban 40 fő.
Nappali ellátás keretében az idősek klubjaiban elsősorban a saját otthonukban

élő, önmaguk ellátására részben képes időskorúak részére biztosítanak
lehetőséget napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint
az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.
A gyermekvédelmi ellátás a következő ellátási formákat tartalmazza:

• bölcsőde
• gyermekjóléti szolgáltatás
• helyettes szülői hálózat
• gyermekek átmeneti otthona
• családok átmeneti otthona
A gyermekjóléti alapellátások ellátása helyben megoldott. A házi

gyermekfelügyelet a bölcsőde szolgáltatásaként működik, a családi napközit
szociális vállalkozó működteti.
A gyermekek átmeneti gondozásának törvényben meghatározott rendszere a

városban teljes körűen kiépült. Az ellátások 2005. április 1. óta a Szentesi
Kistérség minden településén élő lakos számára nyújtanak szolgáltatásokat. A
Családok Átmeneti Otthona, a Helyettes Szülői Hálózat és a Gyermekek
209
Átmeneti Otthona mindösszesen – egyidejűleg - 63 fő elhelyezését teszi

lehetővé.
A Gyermekek Átmeneti Otthona feladata az egy szülős családok, bántalmazott
anyák és gyermekeik, válsághelyzetben lévő várandós kismamák ellátása, a
Családok Átmeneti Otthonába pedig családi hajléktalanság esetében kerülnek a
rászorulók.
Az átmeneti gondozási formák teljes körű kiépítése e területen az
elkövetkezendő években új ellátási formák kiépítését nem igényli. A következő
években a szolgáltatások fejlesztése és a családok kikerülési esélyeinek növelése
jelentkezik feladatként (lakáshoz jutás elősegítése stb.), melynek érdekében a
gyermekjóléti és szociális intézményeken túlmutató együttműködésekre lesz
szükség.
Gyermekek Átmeneti Otthona
Az intézmény gyermekek átmeneti gondozását biztosító gyermekjóléti
alapellátás. Megszakítás nélküli munkarendben, 6 fő szakmai státusszal, ügyeleti
rendszer alkalmazásával működik, a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló törvény előírásainak megfelelően.
Az intézményben az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg
ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül
maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt
veszélyeztetett. Az otthonban a gyermek anyja is elhelyezhető.
A veszélyeztetettség megszüntetése érdekében gondozási-nevelési terv készül a
gyermekjóléti szolgálattal együttműködve.
Az intézmény 23 fő elhelyezésére kapott határozatlan időre működési engedélyt.
Az otthonban a férőhely keretein belül 6 fő otthontalanná vált anya is
elhelyezhető Ellátási területe a szentesi kistérség .
A férőhelyek kihasználtsága 2005-ben: 65%, 2006-ban 75%, 2007-ben 95 %,
2008-ban 82 % volt.
Családok Átmeneti Otthona

Az intézmény 33 férőhelyén egyidejűleg 8 család átmeneti elhelyezését és
gondozását tudja megoldani. A 6, illetve 12 hónapos elhelyezés alatt az
intézmény a családoknak főzési-étkezési, mosási, tisztálkodási lehetőséget
biztosít. Az intézmény pszichológiai, jogi, szociális, és mentálhigiénés segítséget
nyújt, továbbá az egyénre szabott bánásmódot, az intézményen belüli közösségi
élet szervezését biztosítja. Segítséget ad a családi és társadalmi kapcsolatok
ápolásában és a hivatalos ügyek intézésében.
A gyermekjóléti szolgálattal együttműködve családgondozást végez, melynek
keretében krízisintervenciót, mentális gondozást, családi konfliktuskezelést,
lakhatási lehetőségeket kutat fel és közvetít a lakóknak. Az intézmény jellegéből
fakadóan indokolt esetben gyermekfelügyeletet biztosít, sajnos ennek a
feladatnak az épület adottságaiból kifolyólag (nincs megfelelő terem) csak
korlátozottan tud megfelelni. Szabadidős foglalkozásokat szervez és közvetít a
lakóknak. Adományokat gyűjt és oszt a rászorulók részére.
Az ellátottak száma 2008-ban 49 Fő. Az elmúlt két év során 5 család számára
sikerült biztosítani a lakáshoz jutást.
Hajléktalan ellátás
A kistérségben Szentes Város Önkormányzata kiépített hajléktalan ellátó
rendszerrel rendelkezik, melyet a Hajléktalan Segítő Központ szervez.
210
Alapellátás keretében: étkeztetést (népkonyha) és nappali ellátás

keretében nappali melegedőt üzemeltet.
Szakellátás keretében: átmeneti ellátást biztosít éjjeli menedéken és
átmeneti szállón.
Az elmúlt években az intézmény különböző településekről összesen 176 embert
látott el. A kistérségből Szegvárról 7 főt, Derekegyházról 2 főt, Nagymágocsról 2
főt, Nagytőkéről 2 főt, Fábiánsebestyénről pedig 3 főt.
Az intézmény a személyes gondoskodás keretében a következő ellátási formák
működését biztosítja:
Éjjeli menedék (20 fő férfi férőhellyel)
Átmeneti szálló (22 fő férfi, 8 női férőhely)
Nappali melegedő (30 fő férőhely)
Népkonyha (20 fő)
Téli krízis időszaka alatt (nov. 1-től márc. 31-ig) az étkeztetést kibővül reggeli és
vacsora biztosításával az erre rászorultaknak. Utcai szociális munkát is végeznek
ebben az időszakban.
Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátásra legfeljebb egy évig kerülhet
sor.
A határidő elteltét megelőzően egy hónappal az intézmény vezetője
megvizsgálja, hogy az ellátást igénybe vevő családi környezetébe
visszahelyezhető-e, illetve ellátása személyes gondoskodás útján biztosítható-e.
Ha az ellátást igénybe vevő családi környezetébe nem helyezhető vissza, az
intézmény vezetője az ellátás időtartamát további egy évvel meghosszabbíthatja.
Ha az ellátást igénybe vevőt más, személyes gondoskodást nyújtó intézményben
el lehet látni, a megfelelő intézménybe történő áthelyezés lehetőségéről az
intézmény vezetője tájékoztatást ad. Az új intézménybe történő elhelyezésig az
ellátást igénybe vevő ellátását változatlan feltételekkel kell biztosítani.
Szociális szolgáltatások:
Családsegítő Szolgálat tevékenységi köre a következő:

a különböző szociális és gyermekvédelmi jogszabályok által előírt kötelező
feladatokat ellátja, illetve a településnagysághoz kötött kötelező feladatokat,
szolgáltatásokat is működteti, ezen túlmenően több - önként vállalt - feladatot is
végez, melyek társulási szerződések, illetve feladat-ellátási megbízások alapján
jöttek létre.
A családsegítés célja a szociális és mentális problémák esetén az életvezetési

nehézségek elhárításának és feloldásának, továbbá a helyi szociális szükségletek
feltárásának és megoldásának elősegítése.
Rendszeres szociális segélyben részesülőkkel való együttműködés

Szentes Város Önkormányzatával és a helyi munkaügyi központtal
együttműködve a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú, rendszeres
szociális segélyben részesülő személyek és családjuk részére nyújt támogatást.
Az elhelyezkedés elősegítése érdekében, a passzív munkaerő-piaci eszközök
mellé egy aktív, széles körű programot (beilleszkedési terv) dolgoz ki.
211
2005. július 1-jén indult el a Családsegítő Szolgálat Tanyagondnoki

Szolgálata.
A Tanyagondnoki Szolgálat az intézmény Családsegítő Szolgálatához integrált
szervezeti egység, mely szakmai munkáját az 1993. évi III. tv-ben, valamint
végrehajtási rendeleteiben szabályozott előírások szerint végzi.
Tevékenysége Szentes város közigazgatási határán belül élő külterületi
lakosságra terjed ki. A szolgáltatás célja a külterületi, valamint a tanyasi lakott
helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető
szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint
egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni,
közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.
A tanyagondnoki szolgálat keretében ellátandó alapszolgáltatási feladatok:

szociális információs szolgáltatás, családsegítésben való közreműködés,
intézmények és az ellátott közötti kapcsolattartás elősegítése, házi
segítségnyújtásban való közreműködés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban
közreműködés.
A tanyagondnoki szolgálat a következő szolgáltatásokat nyújtja:

személyszállítási feladatok, ügyintézési feladatok, egyéb szolgáltatás jellegű
feladatok.
A tanyagondnoki szolgálat működési területe:

I. Cserebökényi körzet: Veresháza, Veresegyház, Terehalom, Belsőecser,
Cserebökény, Újosztás, Józsefszállás, Külsőecser, Mucsihát, Kajánújfalu
II. Lapistói körzet: Lapistó-Fertő, Dónát, Lapistó, Derekegyházi oldal 10
III. Magyartési körzet: Zalota, Magyartés, Mentettrét, Felsőrét, Szentes-
Nagytőke, Vekerzug, Vekerhát, Kistőke, Hékéd, Szent László
Az önkormányzat, valamint a személyes gondoskodást végző szociális

intézmények tevékenységük során a feladat jobb ellátása érdekében
együttműködnek más szervekkel, elsősorban: a személyes gondoskodást nyújtó
intézményekkel, oktatási intézményekkel, egészségügyi szolgáltatókkal,
gyermekjóléti szolgálattal, az érdekvédelmi, karitatív és egyéb civil
szerveződésekkel, az Egyházakkal, a Vöröskereszttel és a közüzemi szolgáltató
vállalatokkal, pénzintézetekkel.
Az Önkormányzat 1994-től Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet. A Kerekasztal

feladata a szolgáltatásszervezési koncepcióban meghatározott feladatok
megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése, a szociális
ellátó-rendszer működésének véleményezése, továbbfejlesztésére javaslatok
kidolgozása, a helyi igények felmérése és az önkormányzat felé közvetítése.
A Kerekasztal tagjai: Szentes Város Polgármestere/Alpolgármestere, szociális, és
gyermekjóléti intézmények vezetői, Szociális és Egészségügyi Bizottság
képviselője, Szociálpolitikai Osztály képviselője, Nagycsaládosok Egyesületének
képviselője, Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselője, Szentesi Ifjúsági
Diákönkormányzat képviselője, Vöröskereszt Szentesi Szervezetének képviselője,
Máltai Szeretetszolgálat Szentesi Szervezetének képviselője és az
egyházközségek képviselői.
212
Az oktatási integráció jelenlegi helyzete:

A város jelenleg a következő, oktatási feladatokat ellátó intézményhálózattal rendelkezik:
Az önkormányzat Civil szervezet vagy Megyei önkormányzat
Intézményfenntartó
saját, önálló Egyházi fenntartású gazdasági társaság fenntartásában
társulás által működtetett
fenntartású intézmények: által működtetett működő intézmények:
intézmények:
intézményei: intézmények:
1 bölcsőde 1 óvoda 1 óvoda 5 alapfokú művészeti 1 óvoda, általános

2 óvodai körzet 11 2 általános iskola - Szentes Eperjes iskola iskola, szakiskola és
telephelyen; Intézményfenntartó Társulás 1 családi napközi gyermekotthon
1 általános iskola (Kertvárosi Óvoda Eperjesi (Szentesen egy
1 alapfokú művészeti Tagóvodája) telephely)
iskola 3 általános iskola 4 1 gimnázium és
1 pedagógiai telephelyen szakképző iskola (2
szakszolgálat Szentes – Eperjes telephelyen)
1 család-segítő központ Intézményfenntartó Társulás 1 szakmunkásképző és
(Klauzál Gábor Általános szakközépiskola (2
Iskola) telephelyen)
Szentes – Derekegyház
Intézményfenntartó Társulás
(Koszta József Általános
Iskola)
Szentes – Nagytőke
Intézményfenntartó Társulás
(Deák Ferenc Általános Iskola
és a Damjanich Tagiskola)
Gyermekek átmeneti otthona,
helyettes szülői hálózat
213
A közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatok, valamint a gyermekjóléti

alapellátások ellátása helyben megoldott. A házi gyermekfelügyelet a bölcsőde
szolgáltatásaként működik, a családi napközit gazdasági társaság üzemelteti.
A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást a Csongrád Megyei Önkormányzat
Közgyűlése 2007. (IX. 27.) Kgy. Határozata alapján a makói Pápay Endre Óvoda,
Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon,
Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (6900
Makó, Vásárhelyi út 1-3.) végzi.
Óvodai integráció helyzete:
Az önkormányzat fenntartásában működő óvodák infrastrukturális helyzete,

eszközellátottsága egyenletesnek mondható.
Az önkormányzati fenntartású intézmények feladat-ellátási helyein a gyermekek
összetétele, a HH és HHH óvodások eloszlása egyenletesnek mondható, de
fontos kiemelni, hogy a HHH megállapításához szükséges szülői nyilatkozatok
nagyon hiányosak.
A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvodába jelenleg sem HH (ebből
következően HHH sem), sem SNI gyermek nem jár.
Problémát okoz, hogy nem ismert településen élő, de óvodába nem járó,
harmadik életévüket már betöltött gyermekek pontos száma.
Önkormányzati iskolák helyzete:
Koszta József Általános Iskola

A kompetenciamérés eredményei kiemelkedően jók, 2003-ban, 2004-ben és
2006-ban is jóval az országos átlag feletti eredményt értek el. Az intézmény
eszköz és felszerelési ellátottsága jónak minősíthető. A HHH és HH tanulók
aránya kicsi, de körzethatár módosítása még nem indokolt.
A Klauzál Gábor Általános Iskola

A város központi lakótelepén működik. Testnevelés tantárgyból 1-6. osztályban
emelt szintű az oktatás. A gyermekközpontú iskolába a tanulók kb. 65%-a nem
az iskola körzetéből érkezik, 9%-a más településről bejáró.
A jelenlegi tanulólétszám : 322 fő, HH: 47,2%, HHH: 17,08%, SNI: 6,5%,.
A kompetenciamérések 2003-2004-ben a szövegértést és a matematikát illetően
az országos átlag alatt voltak.
Az oktató-nevelő munkát meghatározza az esélyegyenlőség biztosítására tett
törekvés, amellyel az otthonról hozott hátrányok leküzdése, valamint a
tehetséges tanulók fejlesztése történik.
Az intézmény infrastrukturális ellátottsága megfelelő, könnyen megközelíthető,
rendelkezik Internet- és telefon kapcsolatokkal. Ezek és a közüzemi feltételek
felújításra, bővítésre szorulnak, jelenleg pl. 1 számítógépre csaknem 18 tanuló
jut. Differenciált foglalkozásokhoz, csoportbontások, egyéni foglalkozások
megtartásához infrastruktúra fejlesztése (pl. fejlesztő szobák, számítógéppark)
bővítése indokolt.
Petőfi Sándor Általános Iskola
Körzetében a legmagasabb a tanköteles korú gyerekek száma, 846 fő. A
pedagógusok létszáma 30 fő. Ennek ellenére a legalacsonyabb létszámú iskola,
2008-as tanulói létszáma 293 fő. Ennek indoka lehet a közelében található 2
egyházi általános iskola elszívó hatása.
214
Tanulói rendkívül vegyes összetételűek, mind képességek, motiváltság, mind

anyagi helyzet szerint.
Az iskola tanulói közül HH: 25,25%, HHH: 6,48%, SNI: 4,43%. A HH, HHH, SNI
arány az összes tanulói létszám 70%-át teszi ki. Ez a képességfejlesztő,
integrációs foglalkoztatás bevezetését mindenképpen indokolja. A
kompetenciamérések eredményei 2006-ban az országos átlag alatt maradnak.
Ennek oka az eltérő gyerek-összetételű párhuzamos osztályokból is adódhat (az
A osztályok „sima” osztályok, a B osztályok magasabb óraszámú ének-zenei
osztályok.) Az iskola rendelkezik a legszükségesebb, oktató-nevelő munkához
nélkülözhetetlen eszközökkel, de a korszerű berendezések teljesen hiányoznak. A
tornateremben még mindig nincs tusolási lehetőség, nincs természettudományos
szaktanterem. Nincs az intézményben orvosi szoba, a helyben elvégezhető
vizsgálatokat a könyvtárban végzik. Nincs az iskolában külön tanári WC. Nagy
szükség lenne egy komoly felújításra, ugyanis az 1913-ban elkészült épület
nyílászárói is igen viseltesek.
Deák Ferenc Általános Iskola és a Damjanich János Tagiskola
A Deák Ferenc Általános Iskola emelt szintű oktatást biztosít a tanulóknak
testnevelés tantárgyból. Az országban harmadikként a Sport XXI. program
keretében az intézményben, mint sportiskolában a délalföldi régióban elsőként
indítottak úszó-vízilabda osztályt. Az iskolában 2008-ban 271 diák tanul, ennek
37,2%-a HH, 7,01%-a HHH, 8,48%-a SNI.A tanulók 12,9 %-a más településről
bejáró.
A Deák Ferenc Általános Iskola épülete 1961-ben épült, majd 1988-ban
emeletráépítés történt és részleges felújítás. A 16 db tanterem bútorzata,
felszereltsége megfelelő. Tornatermük méreteinél fogva nem elegendő a
testnevelés órák megtartásához, ezért a felső tagozaton tanuló diákok
testnevelés órákra a Városi Sportcsarnokba járnak.
A Damjanich János Tagiskola emelt szintű oktatást biztosít a tanulóknak
művészeti tantárgyakból (rajz, néptánc). A tagintézményben 2008-ban a
tanulólétszám 161 fő, ebből HH: 38,5%, HHH: 6,21%, SNI: 3,72%, 9,09 %-a
más településről bejáró tanuló. Az összes tanulólétszám 50%-a HH, HHH, SNI
tanuló. A kompetenciamérések eredményei 2003-ban, 2004-ben az országos
átlag alatt maradtak.
A Damjanich János Tagiskola fő épülete 1958-ban épült, 8 tanteremmel. Jelenleg
nem oktatás céljára épült helyiségeket is tanteremként használ. A tantermek
állapota, bútorzata, felszereltsége nem megfelelő, felújításra szorul. Eszközök,
felszerelések bővítése időszerű.
215
Gyermek- ill. tanulólétszám az intézményekben8

Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint
Magántanulók
Gyermek-, tanulólétszám Emelt szintű oktatás száma az
az intézményben Normál (általános) és/vagy két tanítási Gyógypedagó-
Intézmény neve intézményben
tanterv nyelvű iskolai giai tagozat
oktatás
HH/HH Össze HH/HH Össz HH/HH SN Össz HH/H Össz HH/H SN
Összes SNI SNI
H s H es H I es HH es HH I
Kertvárosi Óvoda 375 99/29 8 - - - - - - - - - - -
(a Felsőpárti ÓMK és a
Köztársaság utcai ÓMK
összevonásra került 2007.
08.16-tól))
Központi Óvoda 510 160/38 17 - - - - - - - - - - -
(az Apponyi téri ÓMK és a
Kossuth utcai ÓMK
összevonásra került 2007.
08.16-tól))
Deák Ferenc Általános 271 101/32 23 96 31/12 11 175 70/20 12 - - 7 2/2 2
Iskola
Deák Ferenc Általános 161 62/18 6 - - - 161 62/18 6 - - - - -
Iskola Damjanich János
Tagiskola
Klauzál Gábor Általános 322 152/55 21 104 45/12 4 218 107/43 16 4 1
Iskola
Koszta József Általános 581 92/7 14 143 72/6 12 168 20/1 2 - - 4 - -
Iskola
Koszta József Általános 31 11/0 1 31 11/0 1 - - - - - - - -
Iskola Derekegyházi
Tagiskolája
8
„A táblázatban szereplő adatokkal kapcsolatban fontos megjegyezi, hogy azok nem adnak teljesen valós képet az egyes intézmények tanulói
összetételéről. A hátrányos helyzet (továbbiakban: HH) minden tanulónál egzakt módon megállapítható, a halmozottan hátrányos helyzet azonban a
szülői nyilatkozatok nagy részének hiánya miatt nem állapítható meg pontosan. Az intézmények minden esetben saját maguk nyilatkoztatták a szülőket,
de ennek ellenére is a szülők alig több, mint húsz százaléka tett nyilatkozatot. Ebből következően, az adatok pontos ismerete nélkül, nem megállapítható,
hogy a település beiskolázási körzethatárai megfelelnek-e a Közoktatási Törvény 66. paragrafusában, a közoktatási beiskolázási körzethatárok
kialakítására vonatkozó kitételeinek.” Szentes Város Önkormányzatának közoktatási Esélyegyenlőségi intézkedési terve
216

Magántanulók
oktatás
Összes SNI SNI
Petőfi Sándor Általános 293 74/35 13 96 40/24 10 197 34/11 3 - - 5 - -
Iskola
Kiss Bálint Református
Általános Iskola
429 67/12 19 429 67/12 19 - - - - - 1 - -
Szent Erzsébet Katolikus Iskola: 377 Ált. isk: ált. Ált isk: Ált. isk: ált. - - - - - - - -
Általános Iskola és Óvoda Óvoda: 37 69/8 isk: 6 377 69/8 isk:
Óvoda: Óvoda: 6
17/11 7/11
Rigó Alajos Általános 185 28/26 185 - - - - - - 185* 28/26* 2 0 2
Iskola, Szakiskola a
Kozmutza Flóra Általános
Iskola, Szakiskola
Tagintézménye9
Horváth Mihály Gimnázium 707 69/6 1* 707 69/6 1 - - - - - 2 - -
és Szakképző Iskola
Boros Sámuel 507 78/16 - 371 51/10 - 136 27/6 - - - 3 - -

Szakközépiskola,
Szakiskola, a Horváth
Mihály Gimnázium és
Szakképző Iskola
Tagintézménye
FVM ASzK, Szakképző 233 24 - 233 24 - - - - - - 4 - -
Iskola-Bartha János
Kertészeti Szakképző
Iskola
9
A Rigó Alajos Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola, Szakiskola Tagintézményének ne gyógypedagógiai tagozata van, hanem
szegregált gyógypedagógiai intézmény
217

Magántanulók
oktatás
Összes SNI SNI
Zsoldos Ferenc 847 243/108 - 847 243/108 0 - - - - - 3 3/3 0
Középiskola és Szakiskola
Pollák Antal Műszaki 402 43/12 3 402 43/12 3 - - - - - - - -

Szakközépiskola,
Szakiskola a Zsoldos
Ferenc Középiskola és
Szakiskola Tagintézménye
218
A város iskoláinak adatai a szegregáció szempontjából veszélyeztetett

tanulók vonatkozásában:
A gyermek és tanuló összetételt vizsgálva elmondható – reális HHH adatok

hiányában -, hogy a HH gyerekek eloszlása a két önkormányzati fenntartású
óvodai intézmény között arányos (mindkét intézményben az összes gyerekhez
viszonyított arányuk 26-26 százalék). A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola
és Óvoda intézményében azonban a 36 óvodás között egy HH sincs10.
Az általános iskolák tanuló összetételének vizsgálata már nagyobb eltéréseket
mutat az egyes intézmények között. A HH tanulók aránya az összes tanulóhoz
viszonyítva a két egyházi iskolában a legalacsonyabb, a református iskolában ez
az arány 15 százalék, míg a katolikus iskolában nem éri el a két százalékot. Az
önkormányzati intézmények közül a Koszta József Általános Iskolában a
legalacsonyabb a HH tanulók aránya (17%), míg a legmagasabb a Petőfi Sándor
Általános iskolában (44%). Szintén magasnak mondható az arány a Klauzál és a
Deák iskolákban is, mindkét helyen meghaladja a 30 százalékot a HH tanulók
aránya. A város mindent elkövet azért, és a jövőben még többet kell tennie,
hogy azonosítani és regisztrálni tudja a HHH gyermekeket, és így még
hatékonyabban támogathassa hátránykompenzálásukat, esélyüket növelhesse.
A képviselő testület a megtárgyalta és 269/2007. (XII.14.) Kt. határozatával
elfogadta azt az előterjesztést, amely az egyházi iskolák és óvoda állami, illetve
az önkormányzati feladat-ellátásban megállapodás alapján való részvételét
szorgalmazta.
Ennek a lényege, hogy a közoktatási törvényben meghatározottak alapján az
egyházi fenntartó akkor válik jogosulttá a kiegészítő hozzájárulásra, ha a
fenntartásában működő óvoda, általános iskola - megállapodás alapján – részt
vesz a kötelező felvételt biztosító óvodai, általános iskolai feladatok ellátásában.
A kötelező felvétellel kapcsolatban meghatározott létszám nem lehet kevesebb,
mint az óvoda, az általános iskola alapító okiratában – az adott feladat-ellátási
helyre – meghatározott felvehető maximális gyermek-, tanulói létszám huszonöt
százaléka. A kötelező felvételt biztosító óvoda, általános iskola feladatainak
ellátása keretében a felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a
HHH gyermekeket, tanulókat.
Felderítésük – esélyeik javítása érdekében - a családokkal közvetlenül foglalkozó
szakemberek összehangolt munkáját, és az eddigi eljárásrend felülvizsgálatát
igényli.
2009-es adat szerint a 37 óvodásból 17 HH.

10
219
A SZEGREGÁCIÓS MUTATÓK ELEMZÉSE
Városrészenkénti elemzés:
E fejezetben bemutatjuk, hogy az egyes elkülönített városrészek az Anti-

Szegregációs Tervhez szükséges mutatók tekintetében milyen eredményt
mutatnak. Ezt követően a Polgármesteri Hivatal munkatársainak helyismerete
alapján kijelölt további területeket vizsgáljuk a szegregációs folyamatokat jelző
indikátorok mentén.
Az Önkormányzati és területfejlesztési Minisztérium által közreadott
Városrehabilitációs kézikönyv 2. sz. mellékletének útmutatása szerint le kell
határolni és külön kell vizsgálni azokat a városrészeket, ahol ún.
„szegregátumok” alakultak ki, vagy ezek kialakulásának veszélye áll fenn. A
Kézikönyv 2. sz. melléklet szerint „Szegregátumnak nevezzük azokat a
területeket, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai
végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem
rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%” (118.
old). E két értékből adódó számot nevezzük a továbbiakban szegregációs
mutatónak.
A városrészenkénti adatok áttekintése alapján megállapítható, hogy az

elkülönített 10 városrész szegregációval veszélyeztetettséget tekintve nagy
eltéréseket mutat: a város egészében a szegregációs mutató 16,3, a mutató
szórása az egyes városrészek mutatóit összehasonlítva 9,46, tehát a
városrészenkénti szegregációs adatok szintje jelentős eltérésekre utal.
Legkedvezőbb a helyzet a Kertváros városrészben, itt a mutató 7,3, valamint a
Belváros városrészben (13,2). A város egészéhez képest legrosszabb mutatókkal
az Iparterület városrész rendelkezik, itt a legfeljebb általános iskolai
végzettséggel rendelkezők aránya a 15-59 évesek között 60%, ez 32%-kal
magasabb a város egészének átlagánál, a rendszeres munkajövedelemmel nem
rendelkezők aránya 50% (ez 9,8%-kal magasabb a városi aránynál). Mivel
azonban a területen összesen 19 fő lakik, ezért a lakosság kis száma miatt a
városrész további helyzetét nem elemezzük.
A városhoz tartozó két egyéb belterületi rész, Magyartés és Lapistó egyaránt
szegregációval veszélyeztetett területnek minősül, mivel a legfeljebb általános
iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül meghaladja az
50%-ot, Magyartés esetében 50,8%, Lapistó esetében 51,4%. A lakosságszám
egyek városrész esetében sem éri el a 200 főt (Magyartés 119 fő, Lapistó 126
fő), tehát további elemzés nem szükséges, azonban a területek kedvezőtlen
mutatói miatt néhány fontos adatra felhívnám a figyelmet. A rendszeres
munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya még nem érte el 2001-ben az
50%-ot (Magyartés 42,9; Lapistó 47,1), azonban félő, hogy az alacsony iskolai
végzettség miatt időközben a foglalkoztatási helyzet romlott, ebből következően
mára valószínűleg mindkét terület szegregátummá vált. Emellett Magyarésen a
város egészéhez viszonyítva megdöbbentően alacsony színvonalú a 48 lakásból
álló lakásállomány: a lakások 93,8%-a alacsony komfortfokozatú, mely a város
egészénél 68,8%-kal nagyobb arány. Lapistó esetében a 2001-es adatok szerint
inkább elöregedő lakosságról van szó, ezért itt a folyamat felerősödése nem
veszélyeztető tényező, azonban Magyartésen a 15 évnél fiatalabb lakosság a
220
város egészéhez képest 5,3% magasabb, tehát a kedvezőtlen szocio-ökonómiai

státusz továbbörökítése következtében várható a lakosság helyzetének további
romlása.
A város külterületén elhelyezkedő Kajánújfalu városrész hasonlóan kedvezőtlen
mutatókkal rendelkezik. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők
aránya még nem érte el 2001-ben az 50%-ot (48,1%), a legfeljebb általános
iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül viszont
meghaladja az 50%-ot, 60,8%. Mivel itt is alacsony a lakosságszám (157 fő),
ezért további elemzés nem szükséges, azonban az Antiszegregációs Terv
integrációval foglalkozó részében e városrészre is kitérünk.
A nagyobb lakosságszámmal rendelkező városrészek közül az összesítő adatok
alapján szegregációval veszélyeztetettséget 2001-ben a Felsőpárt, Alsópárt és
Kisér városrészek mutattak. Mindhárom városrészben a rendszeres
munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
meghaladta a 40%-ot, miközben az iskolai végzettségi mutatók e három
városrész esetében a városi átlagnál alacsonyabbak, bár a 40%ot a legfeljebb
általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül nem
éri el egyik városrészben sem. Az adat kapcsán utalnék a foglalkoztatási mutatók
elemzésekor már tárgyalt jelenségre, mely szerint a város munkanélküliségi
adatait vizsgálva feltűnik, hogy az alapfokú vagy annál alacsonyabb iskolai
végzettséggel rendelkezők könnyebb elhelyezkedésére utal a szakmával
rendelkezők magasabb aránya a munkanélkülieken belül. E kérdésre az
integrációs terv kapcsán még visszatérünk.
A SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK BEMUTATÁSA

A továbbiakban a két meghatározó indikátor mentén mutatjuk be azokat a
területeket, melyek az önkormányzat adatai alapján szegregációval
veszélyeztetett területnek minősülhetnek, és ezt a feltételezést a KSH adatok is
alátámasztották.
A város további városrehabilitációs akcióterületei adatainak leválogatását
mindkét tényezőre külön-külön elvégezve az 4. táblázatban összesített
eredményeket kapjuk. A továbbiakban a 4. táblázat alapján mutatjuk be a
területeket.
Sötétszürkével azokat a tömböket jelöltük, ahol az egyik kritérium szerinti
adatok 2001-ben meghaladták a kritikus 50%-os határt, a másik kritérium pedig
szintén magas, 30% feletti, így fennáll az esély, hogy jelenlegi mérés szerint már
ezen tömbök is szegregátumnak minősülnének. Világos szürkével azokat a
tömböket jelöltük, ahol az első kritérium meghaladja az 50%-os határt, a
második pedig 20 és 30% közötti, amelyet az átlagnál lényegesen magasabb.
A KSH népesség-nyilvántartási csoportjának tájékoztatása szerint a városban
mindössze egy olyan tömb található, mely mindkét mutató szempontjából
kritikus értéket mutat, ez a Bihari sor - névtelen u. - Magyar Imre u. - névtelen
u. által határolt terület:
221
59. táblázat: Az elsődleges adatszolgáltatás során szegregációval

veszélyeztetettnek minősített terület adatai
Antiszegr.ter._1.
(Bihari sor - névtelen u.
Mutató megnevezése
- Magyar Imre u. -
névtelen u.)
Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59

85,4
éves népesség körében
Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében 0,0
Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak

86,4
aránya
A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi

79,5
lakónépességen belül
Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) 13,2
Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós

5,9
munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)
Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a

34,0
jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt
A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott

74,0
lakásokon belül
Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 12,3
Mivel feltételezhető, hogy egyéb területek szegregációval veszélyeztetettsége áll

fenn, illetve mára e szegregációval veszélyeztetett terület az önkormányzati
adatok tükrében e városrészben nagyobb lehet, ezért az önkormányzati adatok
alapján a következő további területekre kértünk le adatokat a KSH-tól:
60. ábra: Szegregációval veszélyeztetett területek:

Legfeljebb általános iskolai
végzettséggel rendelkezők és
Terület megnevezése rendszeres munkajövedelemmel
nem rendelkezők aránya az aktív
korúakon belül
1. Szegregációval veszélyeztetett terület 11,9
(Köztársaság út - Cseuz Béla u. - Kurca) – Kertváros
városrész
2. Szegregációval veszélyeztetett terület (Kossuth 9,4
Lajos u. - Bocskai u. - Dr.Brusznyai Árpád sétány -
névtelen u.) Belváros városrész
3. Szegregációval veszélyeztetett terület (Arany 20,0
János u. - Szűrszabó Nagy Imre u. - Rákóczi Ferenc u.)
- Felsőpárt városrész
4 Szegregációval veszélyeztetett terület (Kossuth 23,6
L.u. - Mátyás király út - Kátai u. - Villogó u. - Daru u. -
Somogyi Béla u.) - Belváros városrész
222
5. Szegregációval veszélyeztetett terület (Kurca - 23,8

városhatár - Rákóczi Ferenc u. - Leiningen Károly u.) -
Felsőpárt városrész
6. Szegregációval veszélyeztetett terület (Dózsa 20,1
György u. - városhatár - vasúti pálya - Damjanich
János u.) - Felsőpárt városrész
7. Szegregátum11 (Kéreg u. - Báthory u. - Akácfa u. - 37,4
Epres sor - Vásárhelyi út - Magyari Imre u. mindkét
oldala - névtelen u. - városhatár) – Kisér városrész
8. Szegregációval veszélyeztetett terület (Apponyi 13,6
tér - névtelen u. - Deák Ferenc u. - Kossuth Lajos u.) -
Belváros városrész
Megjegyzés a 4. táblázathoz: Sötétszürkével azt a tömböt jelöltük, ahol mindkét

kritérium szerinti adatok 2001-ben meghaladták a kritikus 50%-os határt.
Tekintettel arra, hogy a KSH adatok 2001. éviek, vagyis 7 évvel ezelőttiek,
szükséges megvizsgálni, hogy mely tömböknél jelentkezett a kritikus értékek
elérésének veszélye. Ezért a kapott adatokon kettős szűrést végeztük 10%-kal
alacsonyabb értékhatárt véve. A tömbökben ugyanis fennáll a veszély, hogy –
amennyiben nem történtek intézkedések – ma már a veszélyeztetettséget jelző
mutatók elérik a kritikus 50 %-ot.
Középszürkével jelöltük, ahol mindkét kritérium meghaladja a 40%-os határt.
Világos szürkével azt a tömböt jelöltük, ahol valamelyik kritérium eléri a 40%-os
határt, a másik nem, de az is magas, így fennáll az esély, hogy jelenlegi mérés
szerint már ezen tömbök is szegregátumnak minősülnének. Adatok hiányában itt
csak feltételezésről beszélhetünk.
Az egyes területek elhelyezkedését a mellékelt térképek mutatják (Melléklet)

Az adatokat összegezve láthatjuk, hogy Szentesen egy szegregátum található (7.
terület), szegregációval komolyan veszélyeztetett vagy szegregált területen
összesen 4334 fő él, 1687 lakásban. A 4. táblázat adatainak elemzése alapján
szegregációval veszélyeztetett területnek az Arany János u. - Szűrszabó Nagy
Imre u. - Rákóczi Ferenc u. által határolt tömb, a Kossuth L.u. - Mátyás király út
- Kátai u. - Villogó u. - Daru u. - Somogyi Béla u. által határolt tömb és a Kurca -
városhatár - Rákóczi Ferenc u. - Leiningen Károly u. által határolt tömb
tekinthető.
A továbbiakban a két meghatározó indikátor hányadosa, valamint az

önkormányzati és a KSH-tól kapott részletes adatok mentén mutatjuk be azokat
a területeket, melyek az önkormányzat adatai alapján szegregációval
veszélyeztetett területnek minősülhetnek, és ezt a feltételezést a KSH adatok is
alátámasztották.
1. Szegregációval veszélyeztetett terület (Köztársaság út - Cseuz Béla u.

- Kurca):
A tömbben 398 fő lakik, ennek 23,6%-a gyermek (14 év alatti), 8,5%-a 60 év
feletti. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 52%,
tartós munkanélküliek aránya 2,6%, a munkanélküliségi ráta 9,5%. Az aktív
korúak 11,9%-a mindössze az általános iskola 8. osztályát fejezte be, 8,9%-uk
egyetlen jövedelme 2001-ben kizárólag állami vagy helyi támogatás volt.
Rendszeres szociális segélyben a lakások számához viszonyítva 0,67%, átmeneti
11 E terület tartalmazza az eredeti KSH által kijelölt területet, kibővítve.
223
segélyben 2,47 % részesül. A HHH gyerekek száma 4 fő, ez a 14 év alatti

gyerekek 4,26%-a.
A KSH adatok szerint a tömbben 150 lakás található, ebből 31 szociális bérlakás,
7 lakás lakbére támogatott. A lakások között nincs alacsony komfortfokozatú,
mindegyik nagyobb egyszobásnál. LFT2-ben a lakások közül egy sem részesült.
A tömb a Kertváros városrészbe beékelődve lényegében egy 10 emeletes házból,
valamint a mellette álló üres telkekből áll. A városközpont közelében helyezkedik
el, az infrastruktúra és a közszolgáltatások elérhetősége ebből következően
megfelelő. A terület a KSH adatok utólagos leválogatása alapján nem minősül
szegregációval veszélyeztetettnek.
2. Szegregációval veszélyeztetett terület (Kossuth Lajos u. - Bocskai u. -

Dr.Brusznyai Árpád sétány - névtelen u.):
A tömbben 357 fő lakik, ennek 18,2 %-a gyermek (14 év alatti) 13,5%-a 60 év
feletti. Az összes aktív korú 48,7%-a gazdaságilag nem aktív, 37%-uk
rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik, munkanélküliségi ráta 11,5%.
23,4%-uk legfeljebb az általános iskola 8. osztályát fejezte be. Rendszeres
szociális segélyben a lakások számához viszonyítva 2,16%, rendszeres
gyermekvédelmi támogatásban 4,32%, átmeneti segélyben 2,9% részesül. A
HHH gyerekek száma 1 fő.
A KSH adatok szerint a tömbben 139 lakás található, ezek 0,7%-a alacsony
komfortfokozatú, az egyszobás lakások aránya ezzel azonos. A lakások között 31
szociális bérlakás található, ebből 3 komfortos, a többi összkomfortos. LFT2-ben
a lakások 3,6%-a részesült.
A tömb a városközpont közelében, a Belváros városrészben helyezkedik el, nem
szegregációval veszélyeztetett városrész részeként. Az infrastruktúra és a
közszolgáltatások elérhetősége megfelelő. A tömb a KSH adatok alapján a
foglalkoztatási mutatók vonatkozásában szegregációval veszélyeztetettnek
minősül.
3. Szegregációval veszélyeztetett terület (Arany János u. - Szűrszabó

Nagy Imre u. - Rákóczi Ferenc u.):
A tömbben 157 fő lakik, ennek 20,4%-a gyermek (14 év alatti) 31,9%-a 60 év
feletti. Az összes aktív korú 70,1%-a gazdaságilag nem aktív, 34,8%-uk
HHH gyerekek száma 4 fő, ez az itt lakó 14 év alattiak 12,5%-a.
komfortfokozatú, az egyszobás lakások aránya 6,4%. A lakások közül 10
szociális bérlakás, mindegyik összkomfortos. LFT2-ben a lakások közül egy sem
részesült.
A tömb a Városközpont városrész közelében, a Felsőpárt városrész déli részén
helyezkedik el, nem szegregációval veszélyeztetett terület részeként. Az
infrastruktúra és a közszolgáltatások elérhetősége megfelelő. A tömb mindkét
mutató alapján szegregációval veszélyeztetettnek minősül.
4. Szegregációval veszélyeztetett terület (Kossuth L.u. - Mátyás király út

- Kátai u. - Villogó u. - Daru u. - Somogyi Béla u.):
224

gyermekvédelmi támogatásban 7,45%, átmeneti segélyben 46,8% részesül.
HHH gyerek nincs.
komfortfokozatú, az egyszobás lakások aránya 6,4%.
A lakások közül 20 szociális bérlakás, ezek mindegyike komfort nélküli,
félkomfortos, szükség vagy egyéb lakás, 82,7%-a egyszobás. Bérlakásban a
lakók 18,1%-a, 44 fő él. LFT2-ben a lakások 3,19%-a részesült.
A tömb a 2. terület közelében, a Belváros városrészben, a Kossuth utca
városközponttól távolabb eső oldalán helyezkedik el, nem szegregációval
veszélyeztetett terület részeként. Az infrastruktúra és a közszolgáltatások
elérhetősége megfelelő. A tömb mindkét mutató alapján szegregációval
veszélyeztetettnek minősül.
5. Szegregációval veszélyeztetett terület (Kurca - városhatár - Rákóczi

Ferenc u. - Leiningen Károly u.):
HHH gyerekek száma 2 fő, ez az itt élő gyerekek 2,3%-a.
komfortfokozatú, az egyszobás lakások aránya 22,0%. A tömbben 2 bérlakás
található, mindkettő egyszobás, komfort nélküli. LFT2-ben a lakások 5,61%-a
részesült.
A tömb a Felsőpárt városrész északi peremén, elkülönült kertvárosi jellegű
részben helyezkedik el. A házak többsége leromlott állapotú. Az infrastruktúra és
a közszolgáltatások elérhetősége megfelelő. A területen szociális bérlakás nincs.
A kedvezőtlen adatokhoz hozzájárul, hogy e területen helyezkedik el a
hajléktalanszálló, mely az eredményeket rontja.
6. Szegregációval veszélyeztetett terület (Dózsa György u. - városhatár -

vasúti pálya - Damjanich János u.):
A tömbben 1049 fő lakik, ennek 20,7%-a gyermek (14 év alatti) 18,7%--a 60 év
HHH gyerekek száma 5 fő, ez az itt élő 14 év alattiak 2,3%-a.
komfortfokozatú, az egyszobás lakások aránya 13,3%. Szociális bérlakás nincs.
LFT2-ben a lakások 2,17%-a részesült.
A tömb a Felsőpárt városrész északkeleti részén helyezkedik el, kertvárosias
terület részeként. A házak többsége leromlott állapotú.
225
8. Szegregációval veszélyeztetett terület (Apponyi tér - névtelen u. -

Deák Ferenc u. - Kossuth Lajos u.):
A tömbben 717 fő lakik, ennek11,3%-a gyermek (14 év alatti) 32,1%-a 60 év
gyermekvédelmi támogatásban 0,4%, átmeneti segélyben 12,04% részesül.
HHH gyerek a nyilvántartásban nem szerepel.
komfortfokozatú, az egyszobás lakások aránya 24,5%. Szociális bérlakás a
lakások 10%-a (40 db), melyből 4 komfort nélküli, a többi komfortos,
gázfűtéses. A szociális bérlakásokban összesen 77 fő lakik. LFT2-ben a lakások
%-a részesült.
A tömb a Belváros városrész szélén helyezkedik el, a városközpont közelében. A
lakások felszereltsége megfelelő, alapterületük viszont általában kicsi. Az
infrastruktúra és a közszolgáltatások elérhetősége megfelelő.
A szegregációval veszélyeztetett területek összegzése:

A 2001-es adatok alapján Szentes város lakosságának 13,7%-a él szegregációval
veszélyeztetett területen. Ez jelentős arány, figyelembe véve, hogy az integráció
ideális aránya az integrálandó csoport esetében maximum 20%. A
szegregációval veszélyeztetett területek kapcsán kapott eredmények arra
utalnak, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani az integrációs folyamatokra,
nehogy visszafordíthatatlan, és az alacsony státuszú lakosság túlzott
koncentrációját támogató folyamatokat indikáljanak az egyes intézkedések. A
2001-es helyzet arra utal, hogy e folyamatok tudatos, e szempontot kiemelten
kezelő települési stratégiával még viszonylag kezelhető státuszban vannak.
A szentesi szegregációval veszélyeztetett területek általános sajátossága, hogy
viszonylag kedvező infrastruktúrájú környezetben, a városszövetbe épülve,
elszórtan helyezkednek el. Kivétel ez alól az 5. és 6. tömb, melyek városszéli
elhelyezkedésüknél fogva is hátrányos helyzetbe kerülhetnek, mivel esetükben
romolhat a közszolgáltatások elérhetősége.
A vizsgált tömbök egy része (8., 4., 2.) a Belváros városrészben helyezkedik el,
ebből adódóan a belvárosi rész fejlődésével spontán módon lezajló fejlődési
folyamatok is hatni fognak e tömbök lakosságának összetételére. E folyamatok
során kiemelten figyelni kell arra, hogy a területről kiköltözést az önkormányzat
ne a jelenlegi szegregációval veszélyeztetett területek irányába ösztönözze.
A szegregációval veszélyeztetett területek sajátossága, hogy viszonylag kevés
önkormányzati bérlakás található itt, összesen 134 szociális bérlakás, melyből
következik, hogy az önkormányzat e területek szegregációval
veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében inkább „puha” eszközökre
támaszkodhat, mivel a mobilizáláshoz a kiköltöztetést csak kis mértékben
alkalmazhatja.
226
A SZEGREGÁTUM RÉSZLETES BEMUTATÁSA:
1. ábra: Dankó Pista utca
7. Szegregátum (Kéreg u. - Báthory u. - Akácfa u. - Epres sor -

Vásárhelyi út - Magyari Imre u. mindkét oldala - névtelen u. -
városhatár):
HHH gyerekek száma 49 fő, ez a 14 év alatti lakosság 25,27%-a.
komfortfokozatú, 41,8% félkomfortos, szükség és komfort nélküli, az egyszobás
lakások aránya 12,6%. LFT2-ben a lakások 6,97%-a részesült. A tömbben 14
szociális bérlakás található, melyekben összesen 67 fő lakik. A lakások közül egy
összkomfortos, egy egylakásos családi ház, a többi komfortos vagy komfort
nélküli.
A tömb a Kisér városrész déli részén helyezkedik el, városszövettől részben
elkülönült szegregátum. Jelentős arányban koncentrálódik a cigány lakosság,
amely etnikai alapú elkülönülést is mutat.
A szegregátum jelenlegi formájában a ’70-es években jött létre, az ezt

megelőzően a területen hagyományosan a roma lakosság számára
koncentráltan, rossz lakáskörülmények között lakhatást biztosító épületek
227
felszámolására. Az ebben az időszakban országosan jellemző, a probléma

megoldását kezelni kívánó program, a „Cs”-lakások (csökkent értékű) keretében
alakították ki az épületeket. Sajnálatos módon az építkezésekhez kialakított
telkek kis alapterületűek, a lakások pedig alacsony komfortfokozatúak voltak, bár
a megelőző helyzethez képest ez is előrelépést jelentett.
Az azóta eltelt időszakban a város számos intézkedést tett a területen élők
lakhatási helyzetének javítására, valamint a lakók önállóan is javítottak az
épületek állapotán. Az intézkedések révén az eredetileg 100%-os alacsony
komfortfokozathoz képest jelenleg a lakások fele alacsony komfortfokozatú. A
terület egészén szilárd burkolatú utak találhatóak, víz, gáz és villany mindenhol
elérhető. A szilárd burkolatú utak és a járdák megépítése részben lakossági
összefogás révén valósult meg, 2004-ben.
A terület közszolgáltatásokhoz való hozzáférése csak részben biztosított: a házi
gyermekorvosi rendelő, háziorvosi rendelő és gyógyszertár 1,5 km-en belüli
körzetben található, tehát az egészségügyi ellátás elérhető.
Az oktatási intézmények vonatkozásában azonban már nem ilyen kedvező a
helyzet: bár a városrészben található óvoda, azonban a közvetlen körzetben
nem. Ez egyrészt problémát jelenthet a korai óvodáztatással az integrációt
elősegíteni kívánó intézkedések megvalósításának sikerét tekintve, mivel
azokban a családokban, ahol a családtagok nagy része nem dolgozik, a
jelentősebb távolság miatt a szülők nem viszik szívesen óvodába gyermeküket,
pedig ez a későbbi iskolai sikertelenség megelőzését tekintve fontos prevenciós
intézkedés lenne.
A városrészben iskola sem található, ennek oka, hogy a körzetben
hagyományosan etnikai alapon elkülönítő iskola szegregációs hatásának
felszámolása érdekében az intézményt megszüntették, és a tanulókat a Klauzál
és Petőfi iskolákban helyezték el, mivel ezek az intézmények közelíthetők meg
könnyen a tömbből. Ez azonban az említett iskolákban szintén a hátrányos
helyzetű tanulók arányának növekedéséhez és az iskolák szegregációval
veszélyeztetett intézménnyé alakulásának veszélyével fenyeget. Ezért az iskolai
szegregáció csökkentése érdekében hozott intézkedések esetében óvatosan kell
eljárni, az előző intézmény-összevonások során szerzett tapasztalatok
felhasználásával.
228
ÖSSZEGZÉS:
A FOGLALKOZTATÁSI INTEGRÁCIÓ HELYZETE:
Szentesen a megye egészéhez hasonló foglalkoztatási mutatók jelentkeznek. A

foglalkoztatási mutatók egészében tekintve kedvezőtlenek.
A lakosság egészének iskolai végzettsége alacsony.
A foglalkoztatottak körében kevés a diplomás.
A regisztrált munkanélküliek körében jelentős a fiatalok aránya.
A regisztrált munkanélküliek körében kisebb azok aránya, akiknek csak általános
iskolai végzettségük van, mint azoké, akik valamilyen szakképzettséggel
(szakmunkásképző vagy szakközépiskola) rendelkeznek.
A városban nagy arányú foglalkoztatást végző cégek jelentős része
mezőgazdasági feldolgozással foglalkozik, kvalifikálatlan munkaerőt, betanított
munkásokat alkalmaz.
A LAKHATÁSI INTEGRÁCIÓ HELYZETE:
Az önkormányzat kevés szociális bérlakással rendelkezik.

A szociális bérlakások elszórtan helyezkednek el a városban, egynegyedük
helyezkedik el szegregációval veszélyeztetett területen.
A szociális bérlakások jelentős részében a szerződések határozatlan időre
szólnak, ezért nehezen módosíthatóak a bentlakók státuszának változása esetén.
A szociális bérlakások egy részének komfortfokozata nem megfelelő.
A szegregációval veszélyeztetett területeken a bérlakások aránya a
lakásállományon belül alacsony.
Egy, részben etnikai alapon elkülönülő, a város szélén elhelyezkedő szegregátum
jött létre a városban.
A kialakult szegregátumban a telkek alapterülete kicsi, a lakások nehezen
bővíthetőek.
A város egészének közműellátottsága kifejezetten jó, a szegregációval
veszélyeztetett területek és a szegregátum közműellátottsága a város egészével
azonos szintű, a közműellátottság és a szegregációval veszélyeztetettség között
nincs kapcsolat.
AZ OKTATÁSI INTEGRÁCIÓ HELYZETE:
Az önkormányzat fenntartásában működő óvodák infrastrukturális helyzete,

eszközellátottsága egyenletesnek mondható.
Az önkormányzati fenntartású intézmények feladat-ellátási helyein a gyermekek
összetétele, a HH és HHH óvodások eloszlása egyenletesnek mondható, de
fontos kiemelni, hogy a HHH megállapításához szükséges szülői nyilatkozatok
nagyon hiányosak. A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvodába
jelenleg HHH és SNI gyermek nem jár.
Problémát okoz, hogy nem ismert településen élő, de óvodába nem járó,
harmadik életévüket már betöltött gyermekek pontos száma.
Az önkormányzati fenntartású intézmények feladat-ellátási helyein a hátrányos

helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eloszlása egyenetlen –
229
fontos kiemelni azonban, hogy a HHH megállapításához szükséges szülői

nyilatkozatok nagyon hiányosak.
A HH és HHH tanulókat nagyobb arányban oktató intézmények felszereltsége és
állapota rosszabb, mint a HH tanulókat kisebb arányban foglalkoztató
intézményeké.
HH és HHH tanulók arányában még nagyobb eltérés tapasztalható az
önkormányzati és egyházi fenntartású iskolák között. Mindkét egyházi
intézményben jóval alacsonyabb az arány.
Egyes intézményeken belül az évfolyamok párhuzamos osztályain a HH és HHH
tanulók eloszlása egyenetlen, több intézmény osztályszervezési gyakorlata
szegregáló hatású.
A kompetencia-mérések eredményei a település intézményeiben (beleértve az
egyháziakat is) egy kivétellel az országos átlag alatt vannak. Az egyetlen kivétel
az önkormányzati fenntartású Koszta iskola, ahol a tanulók jóval az átlag felett
teljesítettek. Az egyházi iskolákat nem számítva, ebben az iskolában a
legalacsonyabb a HH/HHH tanulók aránya.
A művészeti oktatási intézményekben a HH és HHH tanulók aránya nagyon

alacsony.
230
V. Stratégia
A városrehabilitációs akciókat az integrált városfejlesztési stratégiára alapozva
kell megvalósítani. A stratégia megalkotásakor alapvető elvárásként fogalmaztuk
meg, hogy a dokumentum a város jövőképével és a városhálózatban elfoglalt
helyével, szerepével, illetve a városban és az egyes városrészekben meglévő
problémákkal egyaránt koherens beavatkozásokat tartalmazzon. Ez az
előfeltétele annak, hogy valóban integrált fejlesztések valósulhassanak meg. A
városi akcióterületek kiválasztása és a fejlesztések megfogalmazása a helyi
szereplők (hatóságok, önkormányzat, gazdasági-társadalmi partnerek)
bevonásával történik, a koncentráció elvének alkalmazásával.
A városfejlesztési stratégiával és az ennek részét képező rehabilitációs akciókkal

kapcsolatban egyaránt elvárás, hogy képesek legyenek mobilizálni és
összehangolni mind a közösségi, mind a privát hozzájárulásokat. Tehát az
integrált városfejlesztési stratégia fontos eszköze annak, hogy az elkövetkező
időszakban a város beazonosítsa és koordinálja a különböző fejlesztési forrásokat
és a stratégiához igazodó, gazdasági, társadalmi és környezeti értelemben
egyaránt fenntartható fejlesztéseket valósítsanak meg.
A városi és a városrész léptékű helyzetelemzésre támaszkodva, valamint a

módszertani követelményeket szigorúan követve Szentes város fejlesztési
stratégiáját olvashatjuk ebben a fejezetben.
A stratégia tervezésének módszertanát a következőkben vázoljuk.

A KSH, a T-STAR és az önkormányzati adatbázisra támaszkodva készült el a
helyzetelemzés, melynek véglegesítése után fogtunk hozzá a stratégia
megalkotásához. A stratégia alapját a településfejlesztési koncepció, valamint a
rendelkezésre álló egyéb fejlesztési dokumentáció adta.
231
V.1. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása
Az elmúlt évek eredményes városépítő munkájának köszönhetően az

önkormányzat pályázati források felhasználásával megépítette a várost elkerülő
utakat, körforgalmi csomópontokat, és a hulladéklerakó telepet. A lakosság
támogatásával teljessé vált a város infrastrukturális rendszere: valamennyi
utcában kiépült a korszerű közvilágítás, a földgáz-, víz-, szennyvízvezetékek, a
szélessávú internet, és a hozzá kapcsolódó távközlési és kábeltévé hálózat;
minden utcában aszfaltos út szolgálja az ott élők kényelmét.
Számos helyi jelentőségű műemléki épület, a főtér, a városháza újult meg; saját
erőből újjáépült a több évtizede romos zsinagóga, melyben az ezredforduló
színvonalának megfelelő könyvtárat alakítottak ki.
Körvezetékes, automatikus vezérléssel szabályozott fűtőrendszer formájában
kiépítésre került a termálközmű-hálózat, amely három fűtőmű és hat termálkút
egységes rendszerbe kapcsolásával közel 4000 lakásegységet lát el.
Létrehozták és folyamatosan telepítik be a Szentesi Ipari Parkot, amelynek
napjainkban a harmadik üteme kialakítása van napirenden.
Befejeződött a várost átszelő Kurca-főcsatorna városközponti szakaszának
rehabilitációja, a területi kórház új diagnosztikai tömbjének és sürgősségi ellátó
osztályának, valamint művese-központjának építése; elkészült a szakrendelő
felújításának I. üteme; a gyógyfürdőben a gyógyászati szolgáltatások fejlesztése,
a Nappali Kórház létrehozása.
A városi strandfürdőben végrehajtott beruházás részeként csúszdák,
élménymedencék, új üdülőházak, korszerű öltözők létesültek.
Felújították az egykori megyeháza épületét, melyben helyet kapott Koszta József
Múzeum, a Konferencia és Kulturális Központ és a Csongrád Megyei Levéltár
Szentesi Levéltára. Az ún. Gólyás-ház, a rekonstrukciója után a Művészetek
Házának ad otthont; sétálóutca lett a Nagy Ferenc utcából.
Az önkormányzat és az egyház példaértékű összefogásával elkészült a város
egyik legjelentősebb műemléképülete, a Református Nagytemplom külső-belső
felújítása, az egykori református bérház idősotthonná alakítása, a hozzá
kapcsolódó Kiss Bálint utca rendezése.
A Parkerdő területén megépült egy teljesen új szociális intézmény, idősotthon
céljára. Megszépültek a település egymásba nyíló terei, és játszóterekkel
gazdagodott a város.
A panelprogram keretében 661 lakás újult meg, illetve a közeljövőben 21
társasházban, 685 lakás felújítása kezdődhet meg.
Az integrált városfejlesztési stratégia Szentes város jövőképét 15-20 éves

időtávra határozza meg, a város egészére vonatkozik, illeszkedik a
településfejlesztési koncepcióhoz és a település egyéb stratégiai
dokumentumaihoz.
Az IVS demográfiai jellegű, ugyanakkor utalást tesz a város vonzáskörzetébe

tartozó települések feladatmegosztására is.
232
A város hosszú távú jövőképe:
Szentes város regionális szinten is jelentős súlyú intézményi- és

kapcsolatrendszert működtető térségi központ, ahol a folyamatosan javuló
életminőség, a színvonalas életkörnyezet alapját a versenyképes gazdaság
jelenti.
A jövőkép leírása:
A Dél-alföldi régió fejlesztési stratégiáját és a kapcsolódó operatív programot
alapvetően a városokra koncentrálva határozták meg, miközben ezzel
párhuzamosan fontos feladat a rurális területek népességmegtartó képességének
fokozása. Szentes a régió tradicionális kis- és középvárosai sorában foglal helyet.
A település tehát jogállása szerint város, az Országos Területfejlesztési
Koncepció térkategóriás besorolása alapján rurális kistérségben található
kistérségi központ.
A Dél-alföldi Operatív Program a városok fejlesztésének egyik eszközeként a

kistérségi központok funkcióbővítő, komplex megújítását tekinti. Ezek a
települések – egyéb városi funkcióik mellett – olyan feladatokat is ellátnak,
melyek saját területükön túl, a közvetlen környezetükben lévő községek és –
egyes esetekben – városok mindennapi életére is hatással vannak. Az IVS II.
fejezetében már bemutatásra kerültek a Szentesi Kistérség Többcélú Társulása
által ellátott feladatok és azok szervezeti keretei. Ennek megfelelően kiemelendő,
hogy a kistérségi szerepkör számos szakmai területre, többek között a
területfejlesztés, közoktatás, közművelődés, egészségügy, gyermek- és
ifjúságvédelem, szociális ügyek területére is kiterjed. E funkciók erősítése illetve
továbbfejlesztése a következő években is feladat.
Az elmúlt években Szentes példaértékűen védte, ápolta épített- és természeti

környezetét, valamint működtette és fejlesztette intézményrendszerét az élet
minden területén. Ennek a munkának szerves és tudatos folytatására van
szükség oly módon, hogy a köz- és magánszféra együttműködésével a
következőkben bemutatandó tematikus célok megvalósuljanak. A jövőkép
elsősorban a város földrajzi adottságaira és hagyományaira, továbbá új
dinamizáló és minőségjavító törekvésekre alapoz, amelyek a város számára
hosszú távon a legkedvezőbb fejlődési utat jelölik ki. Szentes jelenleg számos
megkezdett, ígéretes, ugyanakkor feltétlenül fejleszteni szükséges
tevékenységet folytat. A meglévő funkciók kiteljesítése, összehangolása és a
hiányzó funkciók bevezetése, összhangban a településfejlesztési koncepcióban
leírtakkal, csak összehangolt stratégia mentén lehetséges. E stratégia
megfogalmazásakor figyelemmel kell lennünk a város a legfontosabb
adottságaira, a megvalósítást veszélyeztető kockázatokra és a kínálkozó
lehetőségekre. A funkcióbővítő fejlesztéseknek a társadalmi és környezeti
értékeket szükséges megőrizni, mégpedig fenntartható módon, úgy, hogy a jövő
generációi is szabadon használhassák azokat.
A Tisza közelsége és a Kurca folyócska jelenléte alapvetően befolyásolták

Szentes életét történelme során. A város fekvése, közlekedési kapcsolatai
kereskedelmi és ipari-termelői értelemben is jelentős szerepet adnak a
településnek a megyén és a régión belül is, így fejlesztésük kiemelt fontosságú.
233
A természeti kincsek mellett a város népszerűségéhez hozzájárulnak az épített-

és természeti értékek (kiemelten a Belváros építészeti értékei) is, melyek
minőségének javítása, illetve megóvása továbbra is feladat. Ezekre az
adottságokra építve a város gazdasági szerkezetében a jelenleginél komolyabb
hangsúlyt kaphat a turizmus és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások széles
palettája. Szentes mindezek mellett építhet az ipari parkban működő
vállalkozások által jelentett gazdasági bázisra is, növelve ezzel a város tőkevonzó
képességét és turisztikai vonzerejét és természetesen építhet a tradícionálisan
erős mezőgazdaságra és a kapcsolódó feldolgozóipari ágazatra.
A komoly mezőgazdasági és ipari potenciál kihasználása és fejlesztése rövid és
középtávon is nagymértékben hozzájárulhat a település regionális súlyának
erősödéséhez és az itt élő emberek életminőségének javulásához, a városi
lakosság és kiemelten a fiatalok megtartásához. Az elkövetkező évek során a
város olyan területekre koncentrálja erőforrásait, amelyek többszörös hatásúak:
közvetlenül javítják a lakosság életminőségét, erősítik a helyi kötődést és
lokálpatriotizmust.
Ahogyan azt a helyzetelemzési fejezetben kiemeltük, az elmúlt 10 év során (197-

2006 között) a település lakosságvesztesége 2.186 fő (6,8%) volt. Az elemzések
összefoglalásaként kijelentettük, hogy a népességcsökkenés markáns fő oka nem
nevezhető meg, a természetes fogyás mértéke, a magas halálozás és csökkenő
születésszám, valamint a város lakkosságának elvándorlása egyaránt és egymás
hatását erősítve járul hozzá a kedvezőtlen folyamat elhúzódásához.
A tendencia mérséklése a város elemi érdeke. Figyelmet kell fordítani a helyi
fiatalok munkahely teremtésére és olyan lehetőségeket kell megteremteni,
melyek idevonzhatják más településekről is a gyermekvállalási korosztályokba
tartozó embereket.
A jövőkép megvalósulását a következő mutatók támasztják alá. A bázist, a

kiinduló állapotot és a célértéket a 2001-es, illetve a 2007-es év statisztikai
adatai jelentik. A célértékek hozzávetőleges, becsült számadatok.
Mutatókkal számszerűsített célok

Kiinduló érték Célérték
Mutató Adatmérés
Érték, Érték,
megnevezése forrása Év Év
mennyiségegység mennyiségegység
Lakónépesség KSH 2007 29.444 fő 2027 27.088 fő
Élveszületések
KSH 2007 278 fő 2027 306 fő
száma
A
lakónépességen KSH 5.217 4.740 fő
2001 2027
belül a 0-14 népszámlálás (16,49%) (17,5%)
évesek száma
A
2001 2027
belül a 15-59 népszámlálás (62,44%) (63,5%)
évesek száma
A
2001 2027
belül a 60- népszámlálás (21,07%) (19%)
évesek száma
2001-es lakónépesség: 31.082 fő volt.
A táblázatban rögzített prognózis szerint a település lakosságának csökkenése

folytatódik, de üteme mérséklődik, s az elkövetkező 20 év során a
234
népességveszteség 8%-os lesz, így a 2027-es lakosság 27 ezer fő körül fog

realizálódni.
Az elmúlt évek népességcsökkenési tendenciái a városban erőteljes, átlagosan

évi 1%-os, azaz évente mintegy 300 fős lakónépességbeli visszaesést hoztak
Szentesen. A kedvezőtlen demográfiai folyamat nagyon összetett, okai
sokrétűek, amelyekre kitértünk korábban elemzésünkben. Kompenzálásuk,
lassításuk, azaz a népesség megtartása, a fiatalok városban maradásának és
gyermekvállalásának ösztönzése, az egészségesebb életmód elősegítése, a
betelepülések ösztönzése kiemelt városi feladat. A megfelelő gazdaságpolitikai és
programok sikere, valamint a kitűzött tematikus és városrészi célok
megvalósulása nagymértékben hozzájárulhat a települési népesség
csökkenésének lassulásához. Mindezt figyelembe véve, azaz feltételezve a
kitűzött célok megvalósulását kalkuláltunk a táblázatban rögzített értékekkel,
feltételezve, hogy a népességcsökkenés az elkövetkező 20 év során fokozatosan
lelassul, minimalizálódik. Ennek megfelelően az 1 évre vetített népességfogyás
átlagosan 118 fő, ami mindössze harmada a legutóbbi évek során mért
adatoknak.
A fentiekkel összefüggésben a lakosság korösszetétele a 2001-esnél némileg

kedvezőbb lesz, emelkedik a gyermekek és a középkorúak aránya is, míg az
idősebb korú lakosság aránya némileg csökkenni fog.
A KSH T-Star adatbázis szerint 2006-ban az állandó népességen belül a 0-14
évesek aránya 14,52%, a 15-59 évesek aránya 63,07%, míg a 60 éven felülieké
22,40% volt. A város népességének koraránya tehát 2001 és 2006 között a
legfiatalabb korcsoport rovására változott (közel -2%), miközben az aktív korúak
(+0,63%) és az idősebb népesség aránya (+1,3%) a 2001-es értékhez képest
szerény mértékben emelkedett. Mindezek figyelembe vételével a fentebb leírt
kedvező változás, azaz a korszerkezet lassú átalakulásának feltétele – csakúgy,
mint a lakónépesség esetében felvázolt kép esetében – a stratégiában kitűzött
célok teljesülése és az azokhoz kapcsolódó fejlesztési programok, projektek
sikere.
A hosszabb távra kitűzött célokhoz és a hozzájuk kapcsolt célértékek eléréséhez

vezető kedvező folyamatok jelentkezése az előzetes elemzések szerint 2012-
2013 körül várható. Ennek megfelelően a városrészek esetén meghatározott
rövidebb távú célokhoz kapcsolt célértékek – ahogyan ez a vonatkozó fejezetben
látható lesz – még csak a kedvezőtlen tendenciák lassulását rögzítik.
Amint látható, a város hosszú távú célja számszerűsített értékeket tartalmaz és a

helyzetelemzés tendenciáira támaszkodva reálisan megvalósítható, mindamellett
összhangban van az akcióterületek fejlesztési céljaival.
235
Tematikus célok
A jövőkép elérését segítő, városi szintű középtávú (7-8 éves) tematikus célok a
következőkben kerültek megfogalmazásra:
- A város gazdasági versenyképességének javítása, térségi-regionális

szerepkörének erősítése és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak számának és
képzettségi szintjének növelése
- A város épített és természeti értékeinek megőrzése, a településen élők

életminőségének javítása
A tematikus célok leírása:
A Szentesen működő intézmények, szervezetek jelenleg is számos kistérségi

jelentőségű feladatkört ellátnak. A működésük hatékonyabbá válása egyszerre
járul hozzá a nyújtott szolgáltatások minőségének javulásához és az azokat
igénybe vevő célcsoport bővüléséhez. Mindezek eredményeként egy minden
szempontból könnyebben fenntartható rendszer létrejötte prognosztizálható.
A települési szolgáltatások minőségi és mennyiségi fókuszú bővítésén túl
természetesen a gazdasági szereplőkkel való együttműködés erősítése, a helyi
gazdaság dinamizálása is cél. E területen egyszerre szükséges a foglalkoztatás
bővítő fejlesztések alapfeltételeit megteremteni, és a város tőkevonzó
képességét fejleszteni.
Amint arra már többször utaltunk, Szentes városa a régióban is egyedülállónak
tekinthető építészeti (Petőfi Szálló, Zsinagóga stb.) és természeti (Kurca,
Széchenyi-liget stb.) értékekkel bír. Ezen értékek megóvása érdekében számos
fejlesztést és beruházást végrehajtottak az elmúlt időszakban, de tennivaló
természetesen továbbra is akad. Az életminőség javítása ugyanakkor
természetesen nem csupán az attraktív elemek fejlesztését, de a települési
alapinfrastruktúra (belterületi utak, kerékpárutak stb.) bővítését is kell, hogy
jelentse.

Mutató Adatmérés
Érték, Érték,
Regisztrált
vállalkozások KSH 2007 3.614 db 2017 3975 db
száma
Kiskereskedelmi
KSH 2007 502 db 2017 550 db
üzletek száma
Vendéglátóhelyek
KSH 2007 137 db 2017 163
száma
Nyilvántartott
álláskeresők KSH 2007 1.156 fő 2017 1.040 fő
száma
1000 lakosra jutó
vándorlási KSH 2006 - 4,8% 2017 0%
különbözet
A tematikus célok megvalósítása esetén a fenti, számszerűsíthető változások

várhatók a városban. A korábbi tendenciákat figyelembe véve a regisztrált
236
vállalkozások számát tekintve 10 éves időtávban összességében mintegy 10

százalékos bővülést kalkuláltunk (2017-re 3.975 db), és hasonló növekedéssel
számoltunk a kiskereskedelmi üzletek számát tekintve (2017-re 550 db). A
vendéglátóhelyek esetében mintegy 20 százalékos növekedéssel terveztünk
(2017-re 163 db), ami elsősorban a városban végrehajtott turisztikai típusú
beruházásoknak lesz köszönhető. Ugyancsak a tervezett beruházások
eredményeként jelentős foglalkoztatás bővüléssel is kalkulálunk a településen,
így várhatóan a nyilvántartott álláskeresők száma a 2007-es bázisértékről,
vagyis 1.156 főről mintegy 10 százalékos csökkenéssel 1.040 fő körüli értékre
esik vissza 2017-re.
Az 1000 főre eső vándorlási különbözet 2006-ban -4,8 fő volt, amely a megyén
belül a városok között a harmadik legkedvezőtlenebb érték, csak Kistelek és
Makó rendelkezett rosszabb mutatókkal e téren. A kedvezőbb feltételek vonzóvá
teszik a települést a környező és régiós lakosok számára, minek következében a
jelenleg negatív értékű belföldi vándorlási különbözet fokozatosan javul, és
közelít a 0 értékhez.
237
A városrészi célkitűzések bemutatása
A 7-8 éves tematikus célok, és a városrészekre kitűzött területi célok egymással

szoros kölcsönhatásban vannak. A városrészi célok teljesülése hozzájárul a
tematikus célok teljesüléséhez, de agglomerációjuk nem eredményezi teljes
mértékben a tematikus célok megvalósulását. A városrészi szintű célok 2-3 éves
időtávra szólnak, így azok az időtáv mértékében járulnak hozzá a középtávú
célok teljesüléséhez. A városrészi célok, melyek referenciapontját képezik a
későbbi akcióterületi integrált fejlesztéseknek, a következők:
Belváros városrész
– A történelmi Belváros funkcióbővítő fejlesztése, a szolgáltatási funkció

erősítése az épített örökség gazdasági célú hasznosításával
A városrészi cél leírása:

A városrészben megvalósítandó komplex és integrált fejlesztések célja a
történelmi belváros és a mai városközpont funkcióinak bővítése, a városrész
teljes körű megújítása. A városrész egészét, ezáltal a térségi központot érintő
fejlesztések a partnerség elvén alapulnak. Cél továbbá a város történelmi múltját
megtartó, mégis új, komfortos és jól funkcionáló településközpont létrehozása.
A funkcióbővítés iránya
A városrészben elsősorban a térségi jelentőségű szolgáltatási funkciók minőségi
és mennyiségi fejlesztése, az alapvető infrastrukturális fejlesztések folytatása,
illetve a turisztikai jelentőségű attrakciók minőségének javítása a cél. A Belváros
városrész nem csupán a szentesiek, de a városba látogató turisták számára is
modern, pihenési lehetőséget biztosító infrastruktúrát kell, hogy biztosítson,
éppen ezért a közterületek és parkok fejlesztése ugyancsak kiemelt célterülete
az itt végrehajtandó fejlesztéseknek.
Ugyancsak kiemelt fókusszal bír természetesen a városrész közlekedési
infrastruktúrájának minőségi fejlesztése is.
Célcsoportok
A területet a belvárosi idősödő őslakosság és a fiatal, magasan képzett lakosság
számára egyaránt élhetővé, szolgáltató baráttá kell tenni. A szabadidős turizmus
által az idelátogató turistáknak is célpontja ez a terület. A városrész fejlődésében
gyakorlatilag a város és a kistérség – részben az egész régió – teljes lakossága
érintett, a gazdasági ágak a szolgáltatás valamint a turizmus révén a térségi, sőt
a távolabbi lakóhelyű befektetni, üdülni vágyók, vállalkozni szándékozók is
érintettek.
Szociális probléma, szegregáció

A városrész területén nem beszélhetünk számottevő szociális problémáról, az
Anti-szegregációs terv alapján szegregátum nem található a területen.
Elérhetőség, közlekedés
A városrész közlekedési forgalma jelentős, a nyári időszakokban, rendezvények
idején esetenként kritikus. Az átmenő személygépjármű forgalom különösen
238
nagy. Problémát jelent a városrészben a kerékpárút hálózat alacsony kiépítettségi

szintje illetve a gépjármű várakozó helyek alacsony száma is. Az elérhetőség,
illetve a városrészen belüli közlekedés minőségének javítása érdekében egyes
utak felújítása feltétlenül szükséges.
Közösségi terület, köztér

A városrészben számos tér, illetve park és zöldfelület található. Gondot jelent
ugyanakkor a korszerű nyilvános szociális helységek alacsony száma, hiánya
(mozg. korl. wc, pelenkázó, stb.), illetve az hogy a közterületek védelme és
biztonsága nem megfelelően megoldott. Ezek állapota mind az itt élők
életminőségét, mind pedig az ideérkező turisták számát befolyásolja, fejlesztésük
tehát a közeljövő feladata.
A városrészi célok megvalósulása esetén a következő számszerűsíthető

változások várhatók a városrészben.

Mutató Adatmérés
Érték, Érték,
KSH
Lakónépesség 2001 7.785 fő 2011 6.953 fő
népszámlálás
A lakónépességen
KSH
belül a 0-14 évesek 2001 17,3% 2011 16,2%
népszámlálás
aránya
A lakónépességen
KSH
belül a 15-59 évesek 2001 64,2% 2011 65,1%
népszámlálás
aránya
A lakónépességen
KSH
belül a 60- évesek 2001 18,5% 2011 18,7%
népszámlálás
aránya
Felsőfokú
végzettségűek a 25 KSH
2001 15,6% 2011 16,9%
éves és idősebb népszámlálás
népesség arányában
Foglalkoztatott
KSH
nélküli háztartások 2001 37,0% 2011 35%
népszámlálás
aránya
Látható, hogy prognózisunk alapján a városrész lakossága a 2001-es

népszámlálás során rögzített értékhez képest valamivel több, mint 10%-os
veszteséget szenved el. A fogyás mértéke azonban már nem tűnik annyira
súlyosnak a vizsgált időszak utolsó éveit tekintve, ha figyelembe vesszük, hogy
2008-ban a városrészben élők száma 7.168 fő volt. A 2008-as adatokhoz képest
így 2011-re mindössze mintegy 3 százalékkal csökken a népesség úgy, hogy
eközben a városrészben élők körében a 60 évnél idősebbek illetve a 15-59 év
közötti korosztály aránya emelkedik, míg a 0-14 évesek száma csökken.
A felsőfokú végzettségűek száma a 25 éves és idősebb népesség arányában a

2001-es értéknél egy évtizeddel később mintegy 1,5 százalékkal jobb lesz, míg a
foglalkoztatott nélküli háztartások aránya csökkenni fog.
239
Felsőpárt városrész
– A városrész térségi-regionális jelentőségű gyógyászati infrastruktúrájának

bővítése, a fenntartható fejlődés hosszú távú biztosítása, a helyben élők
életkörülményeinek javítása a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésével.

A kertvárosias jellegű városrészben található a fürdő illetve a kórház egyik része.
Ezen adottságok kiváló alapot jelentenek a rekreációs célú fejlesztéseknek,
melyek segítségével a városrész önálló arculatot építhet ki.
A Felsőpárt városrészben található az Anti-szegregációs terv által
beazonosítottak közül a 3., 5. valamint 6. számú szegregációval veszélyeztetett
terület. Ennek megfelelően a városrészben olyan programok megvalósítása is
indokolt, melyek a társadalmi csoportok közötti fesztültségeket hivatottak
enyhíteni.
A városrészi fejlesztésekben kiemelt szerepet kap az itt élők életminőségének
javítása (hulladékudvar kialakítás, parkok kialakítása), a városrészben
megtalálható szolgáltatási funkciók bővítése , illetve a városrész
infrastruktúrájának (ezen belül kiemelten a közlekedési infrastruktúra)
fejlesztése. A fürdő bővítésével szálláshelyek kialakítása is szükségessé válhat a
városrészben.
Célcsoportok
A területet érintő fejlesztések célcsoportjai elsősorban a helyi lakosság, valamint
a fürdőt illetve a kereskedelmi szálláshelyeket érintő fejlesztések kapcsán az ide
érkező turisták.
A szegregációt csökkentő fejlesztések esetében elsődleges célcsoportként a
leszakadó társadalmi rétegek azonosíthatóak be.

Az Anti-szegregációs terv szerint a városrészben összesen mintegy 1.700 fő él a
szegregációval veszélyeztetett tömbökben. E területeken mind az alacsony
komfortfokozatú lakások száma, mind pedig az egyszobás lakások aránya igen
magas.
A Felsőpárton megvalósuló fejlesztéseknek az általános életminőség javító
elemeken túl a társadalmi kirekesztődést megakadályozó, a negatív tendenciákat
tompító elemeket is tartalmazniuk kell.
A Jókai utcai kisközpont kialakításával (a Szalai utca és a Vörösmarty utca közti
szakaszon) számítani lehet a városrészen belüli forgalom növekedésére. E miatt
a meglévő közlekedési infrastruktúra, például a Sima Ferenc utca és a Kiss
Zsigmond utca torkolatánál híd kialakítása válik feladattá. Megoldandó probléma
továbbá, hogy a helyi piac környékén a parkolóhelyek száma nem megfelelő.

Felsőpárton működik a Móricz Zsigmond Művelődési Ház. A városrészben
gyakorlati képzési helyek találhatók, valamint működik itt általános iskola és két
óvoda is.
240
A Bercsényi utcában található felhagyott temető funkcióváltásával további

zöldterületek hozhatók létre, és akár játszótér kialakítása is lehetővé válik.

Mutató Adatmérés Kiinduló érték Célérték

megnevezése forrása Év Érték, Év Érték,
KSH
Lakónépesség 2001 7.991 fő 2011 7.516 fő
népszámlálás
A lakónépességen
KSH
belül a 0-14 évesek 2001 16,4% 2011 15.5 %
népszámlálás
aránya
A lakónépességen
KSH
belül a 15-59 évesek 2001 58,0% 2011 58.5 %
népszámlálás
aránya
A lakónépességen
KSH
belül a 60- évesek 2001 25,5% 2011 26%
népszámlálás
aránya
Felsőfokú
2001 7,2% 2011 8%
Foglalkoztatott
KSH
nélküli háztartások 2001 45,2% 2011 42%
népszámlálás
aránya
Látható, hogy prognózisunk alapján a városrész lakossága a 2001-es

népszámlálási adatokhoz képest mintegy 6 százalékkal csökken. Ez a
népességfogyás a 2008-ban mért 7.748 fős értékhez képest csak 3%, úgy, hogy
eközben a városrészben élők körében a 60 évnél idősebbek, illetve a 15-59 év
közötti korosztály aránya kis mértékben emelkedik, míg a 0-14 évesek száma
csökken.

2001-es értéknél egy évtizeddel később mintegy 0,8 százalékkal kedvezőbb lesz,
míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya csökkenni fog.
241
Alsópárt városrész
– A városrészi funkciók körének bővítése, a közösség-tudat erősítése,

megfelelőbb és emberibb életkörülmények biztosítása az itt élők számára.

A városrészre a családi házas övezetek, lakóutcák a jellemzőek. A lakosság
jellemzően a város más területeire ingázik, éppen ezért a városrészben a
rekreációs funkciók erősítése indokolt. A városrészen belüli funkciók bővítése
érdekében ugyanakkor célszerű a gazdasági területek (logisztikai központ stb.)
bővítése, fejlesztése is.
A városrészt településszerkezetileg kedvezőtlen területek, elhanyagolt állapotú
beépítetlen, kihasználatlan területek jellemzik, éppen ezért az alapvető irányt a
gazdasági terület fejlesztése (Vásárhelyi és Mágocsi út között), valamint a
közösségi funkciók bővítése jelent.
Célcsoportok
A területet a városrészt az idősödő őslakosság és a fiatal, magasan képzett
lakosság számára egyaránt élhetővé, szolgáltató baráttá kell tenni. A fejlesztések
mindkét célcsoportot érinteni fogják.
A gazdasági típusú (infrastrukturális) fejlesztések elsődleges célcsoportjai az
érintett vállalkozások illetve a potenciális betelepülő cégek.

Alsópárt városrészben az anti-szegregációs terv nem azonosított be
szegregációval veszélyeztetett tömböket.
Alsópárt közlekedési infrastruktúrája, megközelíthetősége megfelelőnek
mondható. A Vásárhelyi útról kiválóan megközelíthető a gazdasági hasznosítású
terület illetve a lakóövezeti városrészi terület is.

Alsópárton egyaránt problémát jelent a közösségi terek és a városrészi jellegű
funkciók hiánya. Ezek fejlesztése mindenféleképpen a következő évek feladatai
közé tartozik.

242

mennyiségegység Mennyiségegység
KSH 2011
Lakónépesség 2001 2.068 2027 fő
népszámlálás
A lakónépességen 2011
KSH
belül a 0-14 évesek 2001 17,2% 16%
népszámlálás
aránya
KSH
belül a 15-59 évesek 2001 60,5% 61.1%
népszámlálás
aránya
KSH
belül a 60- évesek 2001 22,3% 22.9%
népszámlálás
aránya
Felsőfokú 2011
2001 8,2% 9%
Foglalkoztatott 2011
KSH
nélküli háztartások 2001 44,7% 42%
népszámlálás
aránya
Prognózisunk alapján a városrész lakossága a 2001-es népszámlálási adatokhoz

képest mintegy 2 százalékkal csökken. A rendelkezésre álló adatok tanúsága
szerint a városrész népessége 2001 és 2008 között némileg emelkedett (2.090
főre), ehhez az értékhez képest kalkulálunk mintegy 3% csökkenéssel, úgy, hogy
eközben a városrészben élők körében a 60 évnél idősebbek, illetve a 15-59 év
közötti korosztály aránya kis mértékben emelkedik, míg a 0-14 évesek száma
csökken.

míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 42 százalékra fog csökkenni.
243
Kisér városrész
- A városrész központi területének fejlesztése, a területen elérhető szolgáltatások

körének bővítése, az életminőség javítása.

A városrész jellemzően kertes, családi házas terület, a városrészi utak minősége
elfogadható. Ennek megfelelően elsődlegesen az itt élők igényeit kielégítő
szolgáltatási funkciók bővítése, fejlesztése a cél. Mindezek mellett kiemelt
szempont az életminőség javítása, a városrészi környezet és infrastruktúra
fejlesztése. Kiemelt cél továbbá a városrészben a gazdasági, szolgáltató funkció
élénkítése, kihasználatlan területek hasznosításával, valamint a szegregációval
leginkább veszélyeztetettek életkörülményeinek javítása.
Környezeti infrastruktúra fejlesztés mellett hangsúlyt kell fektetni a városrészen
belül elérhető szolgáltatások színvonalának javítására, valamint a szegregációs
folyamatok megállítására is.
Célcsoport
A területet a városrészt az idősödő őslakosság és a fiatal, magasan képzett
lakosság számára egyaránt élhetővé, szolgáltató baráttá kell tenni. A
városrészben él ugyanakkor a város szegregációval leginkább sújtott népessége
is. A fejlesztések mindhárom célcsoportot érinteni fogják.

A KSH adatszolgáltatása alapján a Kisér városrészben található a város egyetlen
szegregátumként beazonosítható összefüggő területe. Itt mintegy 330 fő él.
Számukra alapvető problémát jelent, hogy a telkek mérete kicsi, ingatlanok
fejlesztésére nem nyílik lehetőség. A városrésznek oktatási- valamint szociális
intézményekkel illetve szolgáltatókkal kifejezetten rossz az ellátottsága.
A belvárossal kifejezetten rossz a városrész közúti kapcsolata. Lehetőségként
egy a Kurcán átívelő híd építése, illetve a Kossuth utca tehermentesítése is
felmerülhet.

Közparkok, közösségi terek hiánya jellemző a városrészre. A Bereklaposi részen
fekvó zöldfelületek fejlesztésével parkok illetve játszótér alakíthatóak ki.

244

Mutató Adatmérés
Év Érték, Év Érték,
megnevezése forrása
KSH 2001
Lakónépesség 4.744 fő 2011 4.554 fő
népszámlálás
KSH
belül a 0-14 évesek 16,6% 2011 15,3%
népszámlálás
aránya
KSH
belül a 15-59 évesek 60,0% 2011 60,8%
népszámlálás
aránya
KSH
belül a 60- évesek 23,4% 2011 23,9%
népszámlálás
aránya
Felsőfokú 2001
6,5% 2011 7%
Foglalkoztatott 2001
KSH
nélküli háztartások 47,0% 2011 45,0%
népszámlálás
aránya
Előrejelzésünk alapján a városrész lakossága a 2001-es népszámlálási adatokhoz

képest mintegy 4 százalékkal csökken. A városrész lakossága 2008-ban 4.695 fő
volt, amelyhez képest a 2011-es feltételezett lakónépesség száma 3%-os
veszteséget szenved úgy, hogy eközben a városrészben élők körében a 60 évnél
idősebbek, illetve a 15-59 év közötti korosztály aránya kis mértékben emelkedik,
míg a 0-14 évesek száma csökken.

míg a városrészben várhatóan megvalósuló foglalkoztatás bővítő
beruházásoknak köszönhetően a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 45
százalékra fog csökkenni.
245
Kertváros városrész
- A városrész meglévő erőforrásainak kihasználásával a humán szolgáltatási

funkció bővítése és fejlesztése, kiemelt figyelemmel a szociális- és egészségügy
valamint a turisztika-rekreáció területére

A Kertváros területe alapvetően bővelkedik a működő és széles körű igényeket
kielégítő szolgáltatásokban. Az egészségügyi, szociális, valamint turisztikai-
rekreációs és szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások
koncentrált jelenléte, a meglévő parkok, ligetek és a Kurca partjának természeti
értékei magukban hordozzák a fejlesztési irányok széles körét. A városrész jó
megközelíthetősége – elkerülő út közelsége – és a rendelkezésre álló,
kihasználatlan területek további jelentős befektetők számára is beruházási
lehetőséget jelenthetnek.
A Kurca partjának környezeti és turisztikai célú infrastrukturális fejlesztése
mellett hangsúlyt kell fektetni a városrészen belül a meglévő szolgáltatások
színvonalának javítására és bővítésére. A turisztika és rekreáció széles körű
lehetőségeket teremt, amelyek kihasználása részben már megtörtént. A
városrészben fontos a szálláshely bővítés kérdésének megoldása is.
Célcsoport
A területet az idősödő őslakosság és a fiatal, magasan képzett lakosság számára
egyaránt élhetővé, szolgáltató baráttá kell tenni. A városrészben él ugyanakkor a
város szegregációval leginkább sújtott népessége is. A fejlesztések mindhárom
célcsoportot érinteni fogják.

A városrész területére vonatkozóan a rendelkezésre álló adatok alapján
kijelenthető, hogy nincs megemlítendő szociális probléma, az anti-szegregációs
terv nem azonosított be szegregációval veszélyeztetett tömböket.
A Kertvárost elválasztja a település magjától a Kurca, amelyen számos híd ível
keresztül, életben tartva a kapcsolatot a belvárosi és egyéb területekkel. A
hidaknak és az összeköttetést jelentő utaknak a folyamatok karbantartása és
fejlesztése mellett az egyéb belterületi utak fenntartása is komoly feladatot ró
városra. Az egyik legforgalmasabb átmenő forgalmat lebonyolító Csongrádi út
részben tehermentesült az elkerülő út megépítését követően, viszont a városon
belüli forgalom folyamatosan erősödik a városrész peremén létrejövő különböző
üzleteknek és bevásárló központoknak köszönhetően.

A városrész zöldterületei a folyamatos karbantartás mellett komolyabb fejlesztést
igényelnek. A Széchenyi liget és a Hősök erdeje a városrész és a város
szempontjából egyaránt fontos és jelentős területek, megfelelő minőségű
246
karbantartásuk és funkcionális kihasználtságuk növelése komoly városszépítő

hatással bírhat.


Mutató Adatmérés
Év Érték, Év Érték,
megnevezése forrása
KSH
Lakónépesség 2001 6.113 fő 2011 5.065
népszámlálás
A lakónépességen
KSH
belül a 0-14 évesek 2001 14,5% 2011 13,6%
népszámlálás
aránya
A lakónépességen
KSH
belül a 15-59 évesek 2001 69,8% 2011 70,3%
népszámlálás
aránya
A lakónépességen
KSH
belül a 60- évesek 2001 15,7% 2011 16,1%
népszámlálás
aránya
Felsőfokú
2001 16,7% 2011 17,2%
Foglalkoztatott
KSH
nélküli háztartások 2001 30,9% 2011 29,8
népszámlálás
aránya

képest mintegy 11 százalékkal csökken. A városrész lakossága 2008-ban 5.222
fő volt, amely igen jelentős csökkenés a 2001-es értékhez képest. Feltételezve,
hogy a csökkenés nagymértékben lelassul, a 2011-es lakónépesség száma 3%-
os fogyást követően 5.065 fő lesz úgy, hogy eközben a városrészben élők
körében a 60 évnél idősebbek, illetve a 15-59 év közötti korosztály aránya kis
mértékben emelkedik, míg a 0-14 évesek száma némileg csökken.
A felsőfokú végzettségűek városon belül eleve kedvező száma a 25 éves és

idősebb népesség arányában a 2001-es értéknél egy évtizeddel később mintegy
0,5 százalékkal kedvezőbb lesz, míg a városrészben várhatóan megvalósuló
foglalkoztatás bővítő beruházásoknak köszönhetően a foglalkoztatott nélküli
háztartások aránya 30 százalék alá fog csökkenni.
247
Nagyhegy városrész
- A városrész mezőgazdasági-termelői szerepkörének erősítése, a Termál tó

adottságainak fokozottabb kihasználása

A Nagyhegy városrész területe alapvetően családi házas övezet, ahol a
mezőgazdasági termelés a jó minőségű földeknek köszönhetően tradícionálisan
erős. Ennek a meglévő funkciónak a fenntartása, a „város éléskamrája”
szerepnek az erősítése az egész település számára fontos.
A terület meghatározó tényezője a településrész képét tekintve az itt található
Termál tó, amelyhez kapcsolódóan az üdülőterület és ökoturizmus
lehetőségeinek kihasználása a településrész egyik potenciális fejlődési
irányvonalát jelentheti.
A városrész esetében a bővítés fejlesztés iránya a meghatározó adottságok
következtében egyértelműen a mezőgazdasági termelői kapacitások fokozottabb
kihasználását, valamint a jelenleg funkcióhiányos, de kedvező adottságokkal
rendelkező tó lehetőségeinek feltárását és azok kihasználását jelenti.
Célcsoport
A városrészt az idősödő őslakosság és a fiatal, magasan képzett lakosság
számára egyaránt élhetővé, szolgáltató baráttá kell tenni. A városrészben élők
jelentős része idős ember, akik számára elérhetőbbé kell tenni a városi
közszolgáltatásokat. A célban meghatározott elsődleges fejlesztés
célcsoportjaként egyértelműen a mezőgazdasági termelést végző őstermelők és
vállalkozók nevezhetőek meg, míg a tó fejlesztése esetén a célcsoport ennél
sokkal bővebb, a város határain is túlmutató lehet.

A településrész a Kunszentmárton és Szarvas irányába vezető főút által határolt
területen fekszik, így viszonylag jelentős átmenő forgalmat szenved el,
ugyanakkor megközelíthetősége jónak mondható. A városrészen belül található
lakó- és gyűjtőutak karbantartása, felújítása jelentős önkormányzati feladat,
amelyet a település évről-évre igyekszik teljesíteni.

A településrész nem rendelkezik jelentősebb közösségi területekkel, közterekkel.

248

Lakónépesség KSH
2001 224 fő 2011 900 fő
népszámlálás
A lakónépességen KSH
belül a 0-14 évesek népszámlálás 2001 14,3% 2011 13,8%
aránya
aránya
belül a 60- évesek népszámlálás 2001 22,3% 2011 22,6%
aránya
Felsőfokú KSH
végzettségűek a 25 népszámlálás
2001 3,0% 2011 4,0%
éves és idősebb
Foglalkoztatott KSH
nélküli háztartások népszámlálás 2001 37,7% 2011 36%
aránya
A rendelkezésre álló adatok tanúsága szerint a településrész lakossága 2001 és

2008 között 224 főről indulva megnégyszereződött. A változással kapcsolatban
kétféle felvetést említhetünk. Az első szerint a lakosságszám – feltételezhetően
adatvételezési hiba folytán – a 2001-es népszámláláskor rendkívül alacsony
értéken került rögzítésre és ez okozza a feltűnően nagy differenciát. Emellett
azonban is feltételezhető, hogy a 2008-ban itt élő és állandó lakosként
bejelentett lakosok korábban csak hobbikertként használták a városrészben
található lakásukat, majd a későbbiekben megindult egy a Nagyhegy városrész
irányába mutató kiköltözési hullám. Nem ismerve a tényleges okot,
előrejelzésünk alapján – a korábbi városrészekhez hasonló tendenciát véve
figyelembe –a városrész lakossága a 2008-as (928 fős) adathoz képest mintegy
3 százalékkal fog csökkenni. A városrészben élők körében a 60 évnél idősebbek,
illetve a 15-59 év közötti korosztály aránya kis mértékben emelkedik, míg a 0-14
évesek száma némileg csökken.
A felsőfokú végzettségűek igen alacsony száma a 25 éves és idősebb népesség

arányában a 2001-es értéknél egy évtizeddel később 1 százalékkal kedvezőbb
lesz, míg a városrészben várhatóan a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
is némileg javulni fog.
249
Iparterület városrész
- A városrész alap-infrastruktúrájának fejlesztése, az inkubációs szolgáltatások

körének bővítése, az Ipari Park kihasználtsági mutatóinak javítása

Az Iparterület városrész alapvetően gazdasági funkciója szempontjából
meghatározó. Ennek megfelelően alapvető cél egyrészt a további vállalkozói
betelepülést segítő infrastrukturális fejlesztések megvalósítása, másrészt a
gazdasági fejlődést elősegítő alap-infrastrukturális fejlesztések támogatása.
Az ipari park bővítését Szentes városa több ütemben tervezi, ennek megfelelően
a fejlesztési program egy hosszabb tervezési időszakot ölel fel.
A városrész alapvető és meghatározó arculatát az Ipari Park központi szerepe
határozza meg. Ennek megfelelően a funkcióbővítés iránya egyértelműen a Park
kapacitásának minél magasabb kihasználtságát, valamint az elérhető
szolgáltatások egyre javuló színvonalát célozza.

A városrész elérhetősége megoldott, mind közúton, mind vasúton, így az ipari
területek által megtermelt áru szállítása alapvetően megoldott. Mindazonáltal a
helyi utak fejlesztése, valamint minőségi színvonalának fenntartása, javítása
elsődleges fontosságú a városrész, de az egész település szempontjából is.


250

Lakónépesség KSH
2001 19 fő 2011 0
népszámlálás
belül a 0-14 évesek népszámlálás 2001 42,1% 2011 Nem értelmezhető
aránya
belül a 15-59 évesek népszámlálás 2001 52,6% 2011 Nem értelmezhető
aránya
belül a 60- évesek népszámlálás 2001 5,3% 2011 Nem értelmezhető
aránya
Felsőfokú KSH
2001 0,0% 2011 Nem értelmezhető
éves és idősebb
Foglalkoztatott KSH
nélküli háztartások népszámlálás 2001 33,3% 2011 Nem értelmezhető
aránya
A 2001-ik évi népszámlálás a területen minimális, 19 fős lakosságot jelzett, míg

a 2008-as önkormányzati adatok nem jeleztek lakónépességet a városrész
területére. Ennek megfelelően a táblázatban jelzett és a többi városrész esetén is
rögzített célértékek jelenleg nem értelmezhetőek.
251
Lapistó – egyéb belterület
- A városrész alapinfrastruktúrájának fejlesztése, élhetőbb városrész kialakítása,

az ökoturizmus, lovas turizmus lehetőségeinek kihasználása

A terület legfontosabb jellemzője a várostól való távolsága és relatív függősége.
A városrészben az önállóság és a függőség hatásai keverednek, több esetben
azonban utóbbi számít erősebb hatásnak. A városrész erőssége a rendelkezésre
álló mezőgazdasági területek, valamint az értékes természeti környezet, jelentős
méretű vizes élőhely (Lapistó-Fertő) közelsége, amelyre alapozva az ökoturizmus
és lovas turizmus a jövőben jelentősebb szerepet kaphat a településrész
életében.
A várostól való távolságból természetesen számos hátrány is származik, ezek

kompenzálása a városrészi lakók első számú célkitűzései közé tartoznak. Itt kell
elsősorban megemlíteni a hiányzó szolgáltatások elérhetőségének javítását.
A funkcióbővítés alapvetően a településrész turisztikai adottságainak jobb
kihasználását jelentheti, feltételezve, hogy a kapcsolódó igényfelmérések a
lapistói területek által nyújtott szolgáltatások irányában komoly érdeklődést
mutatnak.

A városrész területén található a KSH adatok alapján beazonosított egyik anti-
szegregációs célterület, ennek megfelelően a kapcsolódó intézkedések és a
szegregáció csökkentése a településrész egyik fontos horizontális célkitűzése
kell, hogy legyen.
A városrész Szentestől különálló fekvése kétségkívül számos hátránnyal jár,
amennyiben az itt élő emberek számára a köz- és egyéb szolgáltatások elérését
vesszük figyelembe. A tömegközlekedés feltételeinek folyamatos biztosítása és
az utak karbantartása nagymértékben hozzájárul a meglévő hátrányok
kompenzálásához.


252

Lakónépesség KSH
2001 126 fő 2011 112 fő
népszámlálás
aránya
belül a 15-59 évesek népszámlálás 2001 55,6% 2011 56%
aránya
aránya
Felsőfokú KSH
2001 0,0% 2011 0,5%
éves és idősebb
Foglalkoztatott KSH
nélküli háztartások népszámlálás 2001 56,9% 2011 55%
aránya

képest mintegy 11 százalékkal csökken. A városrész lakossága 2008-ban 116 fő
volt, amelyhez viszonyítva a 2011-es lakónépesség száma 3,5%-os fogyást
követően 112 fő lesz úgy, hogy eközben a városrészben élők körében a 60 évnél
idősebbek, illetve a 15-59 év közötti korosztály aránya kis mértékben emelkedik,
míg a 0-14 évesek száma némileg csökken.
2001-ben nem élt felsőfokú végzettségű a városrészben, a fejlesztéseket

követően ez a helyzet változhat, a településrész vonzóbbá válhat a diplomások
számára is, míg a városrészben a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is
javulhat, 55%-ra módosítva a rendkívül kedvezőtlen értéket.
253
Magyartés – egyéb belterület

az ökoturizmus és az ifjúsági tábor központ lehetőségeinek kihasználása

A terület legfontosabb jellemzője a lapistói területhez hasonlóan a várostól való
távolsága és relatív függősége. A városrész erőssége, hogy a Hármas-Körös helyi
természetvédelmi területe mellett található, valamint itt működik az Ifjúsági
tábor központ (erdei iskola) is, amely iránt jelentős kereslet volt tapasztalható az
elmúlt időszakban.
Az értékes természeti környezet közelsége, az ökoturizmus, valamint a lakó és
üdülő fejlesztési irányoknak is teret adhat a közeljövőben.
A várostól való távolságból származó hátrányok kompenzálása, a hiányzó

szolgáltatások elérhetőségének javítása a településrész lakói számára elsőrendű
fontossággal bírnak.
A városrészi célban meghatározott fejlesztési irány nem egyértelműen
funkcióbővítő, inkább a meglévő adottságok fokozottabb kihasználását jelenti.
Ugyanakkor a településrész előtt a fejlesztés irányvonalaként szinte csak a
turizmusban – alapvetően az ökoturizmusban – rejlő lehetőségek kihasználása
áll.

A városrész területén található a KSH adatok alapján beazonosított egyik anti-
szegregációs célterület, ennek megfelelően a kapcsolódó intézkedések és a
szegregáció csökkentése a településrész egyik fontos horizontális célkitűzése
kell, hogy legyen.
kompenzálásához.


254

Lakónépesség KSH
2001 119 fő 2011 160 fő
népszámlálás
aránya
belül a 15-59 évesek népszámlálás 2001 52,9% 2011 53%
aránya
aránya
Felsőfokú KSH
2001 0,0 2011 0,5%
éves és idősebb
Foglalkoztatott KSH
nélküli háztartások népszámlálás 2001 47,8 2011 46%
aránya

képest mintegy 34%-kal emelkedik. A városrész lakossága 2008-ban 164 fő volt,
amely a 2001-ben rögzített értékhez képest emelkedést jelez. Ez
feltételezhetően lehet egy kisebb mértékű átköltözési hullám a városból és egyéb
környező területekről. A 2008-as adatokhoz képest azonban 2011-re ebben a
városrészben is a lakónépesség számának kisebb mértékű, 2,5%-os fogyását
prognosztizáljuk, amely így 160 fő lesz úgy, hogy eközben a városrészben élők

javulhat, 55%-ra módosítva a rendkívül kedvezőtlen értéket.
255
Kajánújfalu – külterület

az erdő-és vadgazdálkodás lehetőségeinek kihasználása

A terület legfontosabb jellemzője az előző két városrészhez hasonlóan a várostól
való távolsága és relatív függősége. A külterületi városrészben a
vadgazdálkodás, vadásztatás, valamint az itt található két önkormányzati
ingatlan jelenthet fejlődési és kiugrási lehetőséget.
A városrészi célban meghatározott fejlesztési irány nem egyértelműen
funkcióbővítő, inkább a meglévő adottságok fokozottabb kihasználását jelenti.
Ugyanakkor a településrész előtt a fejlesztés irányvonalaként szinte csak az
erdő-és vadgazdálkodás lehetőségeinek, illetve, kapcsolódóan, a turizmusban
rejlő lehetőségek kihasználása áll.

kompenzálásához.


256

Lakónépesség KSH
2001 157 2011 316 fő
népszámlálás
aránya
aránya
belül a 60- évesek népszámlálás 2001 28% 2011 28,3%
aránya
Felsőfokú KSH
2001 0,9% 2011 1,4%
éves és idősebb
Foglalkoztatott KSH
nélküli háztartások népszámlálás 2001 50% 2011 49,5%
aránya

képest több, mint 100%-kal emelkedik. A városrész lakossága 2008-ban 326 fő
volt, amely a 2001-ben rögzített értékhez képest jelentős emelkedést jelez. Ez
feltételezhetően lehet egy kisebb mértékű átköltözési hullám a városból és egyéb
környező területekről. A 2008-as adatokhoz képest azonban 2011-re ebben a
városrészben is a lakónépesség számának kisebb mértékű, 3%-os fogyását
prognosztizáljuk, amely így 316 fő lesz úgy, hogy eközben a városrészben élők

javulhat, 49,5%-ra módosítva a rendkívül kedvezőtlen értéket.
257
INTEGRÁCIÓS TERV
A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése és ezen belül a területi vagy más

típusú szegregáció feloldása Szentes számára a fenntartható városfejlődés egyik
záloga. A fejezetben ismertetett Integrációs Terv – támaszkodva a fentebb leírt
helyzetelemzés megállapításaira és összhangban az IVS korábbi fejezeteiben
megállapított célrendszerrel, illetve a város hivatkozott szakpolitikai
koncepcióival – elsődleges feladata, hogy bemutassa a tervezett városfejlesztési
beavatkozások hatását a szegregáció csökkentésére illetve megszüntetésére. A
tervezett intézkedések közé csak azok kerültek be, melyek megvalósítása a
területeken és a kerület egészében a szegregációval veszélyeztetettség szintjét
csökkenti, ugyanakkor más területeken, tömbökben nem vezet újabb
szegregációhoz. A szegregációval történő veszélyeztetés felszámolását, az
integrációt szolgáló intézkedések bemutatása egyben előkészíti a szegregációval
veszélyeztetett tömbök megújítására irányuló integrált szociális rehabilitációs
programot.
A szegregátumok és szegregációval veszélyeztetett területek közötti legfőbb
különbségeket a városszövetbe történő illeszkedések alapján határozhatjuk meg.
Ez alapján két fő csoportot különböztetünk meg: a várostestbe illeszkedőt,
valamint az attól elkülönülő, telepszerű szegregátumot, vagy szegregációval
veszélyeztetett területet. Az előbbiek esetében megtartó, illetve megtartva
felemelő típusú rehabilitációra van szükség, az utóbbiakban hosszútávon
telepfelszámoló, mobilizációs intézkedésekre. A szentesi szegregáció helyzetének
jellemzője, hogy a szegregációval veszélyeztetett területek mindegyike az előbbi
csoportba tartozik, ezért esetükben a megtartó típusú rehabilitációs programok
megvalósítását tervezi az önkormányzat. A szegregátum viszont a városszövettől
részben elkülönülő, telepszerű képződmény, ezért ebben az esetben mobilizációs
elemeket is tartalmaz hosszú távon az intézkedési terv.
A beavatkozások egyes elemei között különbséget tehetünk aszerint, hogy az
adott beavatkozás „kemény” (alapvetően fizikai jellemzők szerint mérhető, pl.
mobilizációs) vagy „puha” (humán tényezőkre irányuló) jellegű. Általában
elmondható, hogy a kemény illetve puha beavatkozás önmagában nem vezet
eredményre, tartós hatás ezek kombinációjával, komplex intézkedésekkel érhető
el. Ennek megfelelően a város által alkalmazott intézkedések minden esetben
ezek kombinációjára épülnek.
ÁLTALÁNOS INTÉZKEDÉSEK AZ INTEGRÁCIÓ ÉRDEKÉBEN

Mivel fontos, hogy a város megfelelő adatokkal rendelkezzen a szegregációval
veszélyeztetett lakossági csoportok illetve területek vonatkozásában, ezért a
szegretátum és a veszélyeztetett területek lakosságának helyzetéről évente
jelentést kell készíteni. A monitorozási tevékenységet az önkormányzat Szociális
Irodája végzi, ennek érdekében rendszeresen, három évenként a városban élő
hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeit vizsgáló adatfelvételt végez,
valamint a szociális ellátórendszert működtető szakemberek és civil szervezetek
munkájára támaszkodva felülvizsgálja az integráció érdekében megvalósított
beavatkozásokat. A felülvizsgálat eredményeiről beszámoló keretében jelentést
készít a veszélyeztetett és azok lakóinak helyzetéről, valamint az anti-
szegregációs intézkedések eredményeiről.
258
LAKHATÁSI INTEGRÁCIÓT SEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK
Az önkormányzat a jelenlegi bérlakáshiány csökkentése érdekében kormányzati

támogatás esetén a további szociális bérlakások építésével vagy használt
épületek, lakások megvásárlásával és felújításával, valamint a meglévő szociális
bérlakások felújításával bővíti a jelenlegi bérlakás-állományt. Az újonnan
kialakított bérlakások nem helyezkedhetnek el szegregációval veszélyeztetett
területen vagy a szegregátumban.
Javítja a jelenleg a szegregátumban élők lakhatási feltételeit, részben
mobilizációval, részben a jelenlegi lakáskörülmények javításával.
A jelenlegi bérlakásállomány javítása érdekében a tisztán önkormányzati
tulajdonú, felújításra alkalmatlan bérlakások esetében a jelenlegi lakók számára
a jelenleginél eggyel magasabb komfortfokozatú, azonos alapterületű bérlakás
felajánlásával kiköltöztetik a lakókat, majd ezt követően az épületet lebontják, és
az üres építési terület az önkormányzati gazdálkodásba visszakerülve vagy új
bérlakások építési területét képezheti.
A tisztán önkormányzati tulajdonú, de felújításra alkalmas bérlakások esetében
cél a komfortfokozat növelése, melyet a lakók egy részének az előző pontban
ismertetett rendszerű kiköltöztetését követően a lakások felújításával, és ezáltal
a használati érték emelésével terveznek megvalósítani.
Az önkormányzat a jelenlegi bérlakás-gazdálkodási rendet felülvizsgálja, az
újonnan szerződőkkel csak határozott idejű szerződést köt, és lehetőséget keres
a határozatlan időre kötött szerződések módosítására. Érdemes átgondolni a
jelenlegi bérleti díj – más városokban már bevált - mozgó rendszerét, melynek
során a szociális bérleti jogosultságot - a segélyeknél bevált rendszerben -
évente állapítják meg, ha a jogosult szociális bérleti díjat fizet.
Emellett az önkormányzat vállalja, hogy az elköltözők integrációját segítő
programok kidolgozásával és megvalósításával támogatja. Feltárja azokat az
önkormányzati tulajdonú építési telkeket, melyek szociális telkek kiutalására
alkalmasak. Vállalja a kapcsolódó pályázati források felkutatását és a programot
támogató pályázat kidolgozását. A programokat részben saját keretén belül,
részben civil szervezetek bevonásával kívánja megvalósítani, részben az állami
normatíva, részben az érintett bizottságoknál rendelkezésre álló mozgósítható
források terhére.
A lakhatási integráció elősegítését célzó további eszköz az Önkormányzat és a
Munkaügyi Központ tervei közt szereplő komplex képzési-lakhatási-
foglalkoztatátási kísérleti program kidolgozása és megvalósítása. E
modellprogram keretében a leromlott állapotú szociális bérlakásban élők
bevonásával történne a lakások felújítása, mely program során a résztvevők
egyben képzésben is részt vennének, ezáltal képessé válnak a felújítási munkák
közös elvégzésére, és egyúttal végzettséget is szerezhetnek.
FOGLALKOZTATÁSI INTEGRÁCIÓT SEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK
Az anti-szegregációs beavatkozások másik területe a foglalkoztatási intézkedések

bővítése. Ennek fő iránya a város foglalkoztatási lehetőségeinek fejlesztése.
Ennek legfontosabb irányai a következők:
A foglalkoztatási szint növelése az eltartottak munkába vonásával, a
részmunkaidős foglalkoztatás támogatása, idősebb munkavállalók munkaerőpiaci
259
reintegrációjának támogatása; ennek fő formája a bértámogatás és a közhasznú

munka12.
Képzési szint és kínálat javítása a szakképzésben.
A szociálisan hátrányos helyzetű csoportok (kiemelten roma kisebbség)
foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése.
A szegregátumokban élők pozitív diszkriminációja a foglalkoztatási
programokban.
A fentebbi célok elérésére az önkormányzat a következő intézkedéseket tervezi:

Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogyan tud a város bekapcsolódni olyan
képzési programba, amelynek keretében a 8 osztályt be nem fejezettek részére
felzárkóztató képzés szervezhető, illetve a szakképzéssel nem rendelkezők, vagy
nem piacképes szakképzéssel rendelkezők részére átképzést biztosítható.
Érdemes olyan iskolában felnőtt tagozatot indítani, amelyben a nappali tagozatos
tanulólétszám demográfiai folyamatokból következő csökkenése a működtetés
feltételeit veszélyezteti. E programban a szegregátumban élők jelenthetik az
egyik kiemelt célcsoportot.
A jelenlegi szakképző intézmények fenntartói rendjének felülvizsgálatával olyan
képzési rendszert kell kialakítani, mely a munkaerőpiaci igényeknek jobban
megfelel, illetve kellőképpen rugalmas, és felnőttképzés keretében az átképzést
is biztosítani tudja.
A Munkaügyi Központtal együttműködésben a szegregációval veszélyeztetett
területen a lakások felújítása során javasolt egy összehangolt közfoglalkoztatási
és képzési program keretében a lakók bevonása a felújítási munkákba.
A munkahelyteremtés elősegítése érdekében a városnak vállalnia kell, hogy
beruházások esetén azt a pályázót részesíti előnyben, aki a munkafolyamatok
során helyi munkanélküliek foglalkoztatását vállalja.
OKTATÁSI INTEGRÁCIÓT SEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK
Az oktatási integrációt segítő intézkedések esetében fő célok a következők:

HH és HHH tanulók korai óvodáztatásának bővítése.
A jelenleg nagy arányban hátrányos helyzetű gyerekeket oktató intézmények
képzési színvonalának javítása.
A HHH tanulókat oktató, nem megfelelően felszerelt intézmények
eszközellátottságának és az oktatási környezet egésze színvonalának javítása.
Az egyes közoktatási intézmények között nagyon eltérő a HHH és HH tanulók
aránya, ezt hosszú távon, a lehetőségek figyelembe vételével csökkenteni kell.
Egy iskolát kivéve mindegyik intézményben az országos átlagnál rosszabb
eredmények születtek a kompetenciaméréseken. Cél az intézményekben a
kompetencia-alapú oktatás minél szélesebb körű bevezetése.
A fentebbi célok elérésére az önkormányzat a következő intézkedéseket tervezi:

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nem vesznek részt kellő
mértékben a korai óvodáztatásban, ezért meg kell teremteni a korai fejlesztés
feltételeit és az óvodába járás ösztönzésének megoldásait.
A szociális törvény módosításával 2009. évtől a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú
12
személyek ellátórendszere differenciálódik, a rendszeres szociális segély már csak egyik formája lesz az
önkormányzati ellátásoknak. Ez azonban a jelenlegi tervben csak utalásszerűen, illetve a feladatok
kapcsán jelennek meg.
260
A Megyei Közoktatási Közalapítványhoz pályázatot nyújtanak be a nem

megfelelően felszeret iskolák eszközellátottságának és környezeti feltételeinek
javítása finanszírozásához forrásteremtésre.
Újabb közoktatási intézmények kapcsolódnak a kompetenciafejlesztést segítő
fejlesztési programokba, TÁMOP pályázat keretében.
A jelenleg integrált gyakorlatot nem folytató intézmények pedagógusai számára
képzési programokat szerveznek az integráció alapelveinek, a hátrányos helyzetű
tanulók integrált oktatása módszereinek, jó gyakorlatainak megismerésére.
Az integrált gyakorlatot nem folytató intézmények pedagógusai és az
integrációban gyakorlattal és szakismerettel rendelkező pedagógusok számára
közös workshopokat, konferenciákat szerveznek, melynek során
tapasztalatcserére nyílik lehetőség.
A pedagógiai szolgáltató szervezettel együttműködésben pedagógiai támogató
rendszert dolgoznak ki kifejezetten a HHH tanulók és a velük dolgozó
pedagógusok szakmai munkájának segítésére (pl. feladatbázisok, egyéni
feladattervek a problémacsoportokra, közös konfliktuskezelési terv, stb.).
Fontos cél az iskolafokozatok közötti átmenet támogatása, elsősorban a
szegregátumban illetve veszélyeztetett területen élő általános és középiskolás
korú gyermekek ösztöndíj rendszerű támogatásával. Megjelenő pályázati kiírás
esetén az Önkormányzat civil szervezetekkel együttműködve, a szükséges
fedezetet biztosítva, tanoda jellegű programokra pályázik.
Megoldásra váró feladat a többségében halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekeket befogadó szakképző intézmények képzési kínálatának kérdése.
Ennek érdekében az önkormányzat kezdeményezi a szakképző intézmények
megyei fenntartásból történő visszavételét, majd ezt követően a képzési
programok felülvizsgálatát. A kezdeményezés sikere esetén intézkedési tervet
készít a munkaerő-piaci kereslet figyelembevételével.
Lényeges olyan egyéni pályaorientációs programok megvalósítása, amelyek a
halmozottan hátrányos helyzetű tanulók érettségit adó képzésben való
részvételét segítik.
261
V.2. A stratégia koherenciája, konzisztenciája

A jelen stratégiában rögzített beavatkozások alapvetően összhangban állnak
a Szentes Város Településfejlesztési Koncepciója című stratégiai
dokumentumban rögzített elképzelésekkel, valamint Szentes Város
Egészségmegőrző tervében illetve Szentes Város Környezetvédelmi
Programjában leírtakkal. A stratégiai fejezetben leírtak figyelembe veszik a
városmarketing koncepcióban és a sport koncepcióban és az ipari park
fejlesztési stratégiában rögzített szempontokat is.
V.2.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési

koncepcióval, településrendezési tervvel
A szentesi városfejlesztési stratégia az önkormányzat költségvetési

lehetőségeivel összhangban, a társadalmi, gazdasági, környezeti
adottságokhoz igazodva, a városfejlesztési koncepcióból kiindulva, valamint
egyéb (regionális, országos) fejlesztési dokumentumokhoz igazodva készült.
A városfejlesztési stratégia komplex képet ad a város továbbfejlesztésére
vonatkozóan, a társadalmi igények és a térségfejlesztési célszerűség
kompromisszumos egyesítésével, meghatározza azokat az irányokat,
amelyek mentén a város középtávú fejlődése megvalósulhat, figyelembe
véve valamennyi előzetes tervezési anyagot, valamint a helyi közösség
véleményét is.
A város településfejlesztési koncepciója és terve természetesen alapját

képezi, és irányt szab a városfejlesztési feladatoknak, az ágazati szakmai
koncepcióknak. Mindezekre az érvényben levő programokra és lehetőségekre
épül jelen stratégia.
A Szentes Város Önkormányzata Képviselőtestületének 221/2005. (XII. 16.)

KT. sz. rendeletével jóváhagyott városfejlesztési koncepcióban
rögzítettek szerint
Szentes legyen olyan vonzó, színvonalas életkörnyezetet nyújtó térségi

központ, amely versenyképes gazdaságra épül, működteti a középvárosi
szerepkör intézményi- és kapcsolatrendszerét és fenntartható életminőséget
biztosít.
E távlati célt a koncepció alapján a következő stratégiai célok mentén kívánja

elérni a település:
o Életminőség – A népességet megtartó életkörnyezet és

életlehetőségek kialakítása
o Gazdaság – Fenntartható és versenyképes helyi gazdaság
262
o Intézményrendszer – Magas színvonalú szolgáltató intézményrendszer

működtetése
Fenti stratégiai szintű célok összhangban vannak jelen városfejlesztési

stratégiában szereplő középtávú tematikus célokkal, amennyiben ez utóbbiak
is a helyi gazdaság dinamizálását, minőségi életkörnyezet kialakítását, a
települési intézményrendszeren keresztül érvényesülő térségi központi
szerepkör erősítését tűzik ki célul.
A városfejlesztési koncepció a fenti társadalmi-gazdasági fókuszú stratégiai

célokat a következő öt prioritás mentén látja megvalósíthatónak:
Fenti, városi szinten megfogalmazott tematikus prioritások jól illeszkednek az

IVS városrészi szinten definiált céljaihoz, amennyiben ez utóbbiak is
prioritásként kezelik a város gazdaságának dinamizálását, a természeti- és
épített örökség megőrzését, a hagyományok ápolását és fenntartható
hasznosítását, az itt élők számára minőségi életkörülmények biztosítását
valamint a város központi területeinek funkcióbővítő, gazdasági és környezeti
célú fejlesztését.
A korábbiakban részletesen bemutattuk a városfejlesztési koncepció valamint

az Integrált Városfejlesztési Stratégia célrendszereinek főbb illeszkedési
pontjait. Fenti prioritások esetében a következő fejezetben részletesen,
tematikus fókuszban bemutatott tevékenységek jelzik majd a részletes
kapcsolódást.
Szentes Város ipari park fejlesztési stratégiája a foglalkoztatottak

számának és képzettségének növelése, a környezeti feltételek javítása
mellett kiemelten kezeli a gazdaság versenyképességének javítását, ezen
belül is a gazdasági infrastruktúra fejlesztését. Ez utóbbi célkitűzés keretében
263
a város az ipari park több ütemben történő továbbfejlesztését tervezi. Jelen

dokumentum a vonatkozó fejlesztéseket városrészi szinten rögzítette.
Szentes 1996-ban megkapta a „Nemzeti Sportváros” címet. Célszerű tehát

megvizsgálni, hogy a település sportkoncepciója milyen módon kapcsolható
jelen dokumentumhoz. Szentes Város Sportkoncepciója feladatul tűzi ki
többek mellett a következőket:
o A tanulóifjúság iskolarendszerű- és rendszeren kívüli sportolási,

testedzési feltételeinek megteremtését, támogatását
o A település polgárai számára a szabadidősport, a gyermek- és ifjúsági
sport, a nők és családok sportjának, valamint a hátrányos helyzetű
társadalmi csoportok és fogyatékosok sportjának segítése
o A település területén működő sportegyesületek sportszakmai
munkájának segítése, támogatása
o Az önkormányzat tulajdonában lévő sportlétesítmények sportszakmai
igények alapján történő működtetése, karbantartása, a település
alkalmassá tétele a szabadidő kulturált eltöltésére
o Az önkormányzat saját anyagi forrásának, valamint állami (pályázati)
pénzeszközök bevonásának segítségével a meglévő sportlétesítmények
fejlesztése
o Közreműködés a sportszakember képzésben a Csongrád Megyei
Sporthivatal együttműködésével, valamint közreműködés az
egészséges életmóddal összefüggő felvilágosító tevékenységben
o Adottságainak megfelelően részvétel a nemzetközi
sportkapcsolatokban, a város nemzetközi sportkapcsolatainak
kialakításában
o A város kulturális programjába és hagyományaiba illő
sportrendezvények szervezése
Fenti – nem teljes körűen bemutatott - célok és feladatok összhangban állnak

jelen stratégia tematikus céljaival, illetve a város által meghatározott projekt
elképzelésekkel. Külön kiemelendő itt a Belváros és Kertváros (sportpálya)
városrészekben tervezett fejlesztésekhez való kapcsolódás.
A város honlapjáról letölthető Szentes Város Ifjúsági Koncepciója és

2005-2006. évi cselekvési terve ugyancsak több ponton kapcsolódik jelen
szakmai anyag tartalmához.
A koncepció stratégiai céljai (pl. Ifjúsági pihenő, játszó és sport park
kialakítása a Kurca parton, a Dózsa Ház és a Sportcentrum edzőpálya között)
messze menően illeszkednek a stratégiánkban rögzített célokhoz illetve
projektjavaslatokhoz.
Szentes Város Önkormányzatának Közoktatási Esélyegyenlőségi

Intézkedési Terve ugyancsak több szinten mutat kapcsolódást Szentes
Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájával.
264
Egyrészt az Intézkedési Tervben rögzített célok szintjén, például a

halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók számának növelése az alapfokú
művészeti oktatásban vagy HHH/SNI teljes körű integrációja az oktatásban.
A kapcsolódó cselekvési program rögzíti a szükséges beavatkozásokat, így
például „középiskolák kampányai, nyílt napok” vagy például „Továbbtanulást
segítő szakmai támogató programok.”
E célok és tevékenységek összhangban állnak jelen stratégia
célstruktúrájával.
Stratégiánk illeszkedik Szentes Város városmarketing koncepciójában

megfogalmazott fejlesztési irányokhoz is. Mindez már a koncepcióban
rögzített stratégiai szintű cél esetében is tetten érhető, hiszen e szerint cél
„…egyéni és közösségi jövedelmek növekedésén keresztül megvalósítható
folyamatos életminőség javítás, illetve Szentes regionális szerepének
növelése”, ami összhangban van jelen stratégia hosszú távú jövőképével. A
koncepcióban rögzített fejlesztési irányok, úgy mint:
1. prioritás: A gazdaság versenyképességének javítása

2. prioritás: A foglalkoztatottak számának és képzettségének javítása
3. prioritás: Környezeti feltételek javítása
Ugyancsak összhangban állnak jelen stratégia tematikus céljaival, illetve a

városrészi szinten, tehát területi alapon rögzített célokkal.
Végül a helyi adottságok és a tervezett fejlesztések jellege miatt tekintsük át

Szentes Város Idegenforgalmi Koncepciójának illeszkedését illetve
kapcsolódását jelen stratégiához.
A stratégia kiemelt célkitűzéseket rögzít, így például:
• Turizmus emberbarát fejlesztése

• Komplex termékcsomag kialakítása
• Regionális vonzerő kialakítása
• Az infrastruktúra folyamatos fejlesztése
A stratégia ezt követően konkrét célokat nevesít, majd rögzíti a célok

eléréséhez szükséges beavatkozásokat. Többek között:
• Fedett uszoda építése

• Sportpályák revitalizációja
• Építészeti értékek megőrzése
• Kulturális programok szervezése
Fentiek, valamint további tevékenységek (Széchenyi-liget illetve Kurca-parti

sétány fejlesztése) összhangban állnak jelen stratégia célstruktúrájával,
illetve az IVS-ben bemutatott projektjavaslatokkal.
265
V.2.2. A célrendszer koherenciája
V. 2.3. Környezeti hatások értékelése
A szentes kistérség környezeti állapota jónak mondható, mivel a

rendszerváltás előtti időszakban nem zajlott olyan nagymértékű környezet
átalakító ipartelepítés, mely jelenleg potenciálisan környezeti veszélyforrást
hordozna magában. A települések legfontosabb feladata, a jelenlegi helyzet
szinten tartása, vagy javítása és a jogszabályokban és az Uniós
irányelvekben szereplő elvárásoknak való megfelelést biztosító
környezetvédelmi beruházások mielőbbi megvalósítása.
A települési környezet az emberi civilizáció során létrehozott, a környezeti
elemekkel, rendszerekkel, valamint a társadalmi-gazdasági folyamatokkal és
a kultúrával szoros kölcsönhatásban alakuló rendszer. Szentes város
megfelelő környezeti minőségének biztosítása, a környezetvédelmi
beruházások megvalósítása kiemelt cél. A kitűzött célok, és az azok elérését
szolgáló indikatív tevékenységek a környezet állapotában pozitív
változást/változásokat eredményeznek.
A városkép harmonikusabbá tételének eszköze bármely új zöldfelület

létesítése, amely iránt a városban komoly igény mutatkozik. Ezek közül az
utcafásítás az, amely a város különféle részeit egységessé foghatja össze. Az
utcafásításokat úgy kell elvégezni, hogy a kiemelten fontos szakaszokat kell
kijelölni úgy, hogy érintsék a legforgalmasabb utakat, az oktatási-nevelési és
kulturális intézményeket, és kapcsolják össze a meglévő és tervezett
zöldterületeket, zöldterületi intézményeket. Így a városon belül ökológiai
szempontból is értékes, összefüggő rendszer hozható létre.
A városi zöldfelületek fejlesztése a ma is megfelelően funkcionáló
zöldterületek megtartásán, ápolásán túl egyrészt a meglévő, de nem vagy
alig használható zöldfelületek funkcionális meghatározásával (városi közpark,
természetszerű közpark, közkert, játszótér) ezt követő fejlesztésével,
másrészt új városi zöldterületek kialakítására alkalmas, de jelenleg más célra
használt vagy feltáratlan területek kijelölésével lehetséges. A város tágabb
értelemben vett központi területe zöldfelületekkel jól ellátott, ahol a fontos
városi funkciókat betöltő zöldterületek megtartása a feladat.
A város külterületén megtalálható védett természeti értékek megőrzése
érdekében a környezet védelméről és a természet védelméről szóló
törvényekben és a kapcsolódó jogszabályokban foglaltakkal összhangban
szabad csak a különböző fejlesztési elképzeléseket kidolgozni és
megvalósítani. A környezettudatosság érvényre juttatása – az egészséges
élettér biztosítása érdekében – a mindennapok feladatává kell, hogy váljék.
A környezeti károk mérséklését, a környezet állapotának javítását kiemelt

célként tűzte ki a város vezetése. Szentes Város 2008-2013. évekre szóló
266
környezetvédelmi programja ennek megfelelően átfogó módon kezeli ezt a

problémát. A program elfogadását megelőzően is zajlottak természetesen
komoly környezetvédelmi beruházások Szentesen. A Képviselő-testület
megbízásából Szirbik Imre polgármester 2006 februárjában aláírta az alapító
okiratot és a társulási megállapodást a Dél – Kelet Alföldi Régió
Hulladékgazdálkodási Rendszer (DAREH) Önkormányzati Társuláshoz való
csatlakozásról. A Társulás a KEOP - 2.3.0 - A települési szilárd
hulladéklerakókat érintő térségi szintű rekultivációs rendszerek kialakítása
pályázati kiírásra készíti elő a társult települések hulladéklerakóinak
rekultiválásainak megvalósítási terveit. 2006. évben elkészült a Berki
Hulladéklerakó bezárását követő rekultivációs terve. 2004-ben elkészült a
komposztáló telep, amely a tervhez képest pénzügyi forráshiány miatt csak
50 %-os területcsökkentés mellett valósult meg, majd 2007. év végén 700 m
-rel még bővítve lett. A lakossági és intézményi zöldhulladék gyűjtésére
2007. áprilisától gyűjtőjárat üzemel.
Fentiek mellett a város – a helyi gazdasági szereplők által megvalósítottakon

túl – többek között az alábbi projekteket valósította meg az elmúlt években:
Év Fejlesztés tárgya Beruházás teljes összege (e Ft)

1997- Szentes – Berki Hulladéklerakó Telep 189.730
1998 létesítése
2000 Kurca városi szakaszának kotrása 426.000
(Önk.+ATIVIZIG közös beruházása)
2002 Szelektív előkezelő tároló tér 1.800
2005 Szentes-Berki Hulladéklerakó Telep külső 475.000
csapadékvíz gyűjtő övárok
2004- Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése 3.700.000
2008
2007 komposztáló tér bővítés 18.700
2008. 4 db új szelektív hulladékgyűjtő sziget 1.300
saját telepítése
Forrás: Szentes Város Környezetvédelmi Programja
Látható, hogy csak a fent kiemelt fejlesztések összértéke meghaladja az 4,8

milliárd forintot.
267
V.3. 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek

kijelölése
Szentes város a rendelkezésre álló háttér-dokumentáció, valamint az IVS

városi és városrészi helyzetelemzésének és célrendszerének figyelembe
vételével kijelölte a 2009-2013 közötti fejlesztésekhez kapcsolódó
akcióterületeket. Az alábbi térkép az azonosított akcióterületek mellett a
fontosabb és nagyobb volumenű, nem akcióterület alapú projekteket is
ábrázolja.
268
269
A következő táblázatban összefoglaltuk azokat az indikatív tevékenységeket

(projektelemeket), amelyeket az önkormányzat a 2009-2013 közötti
időszakban meg kíván valósítani. Minden indikatív tevékenység kapcsán
megjelöltük a megvalósítás pontos helyét, az érintett városrészt, a
tevékenység tervezett ütemezését, a szükséges forrásokat.
270
V.3.1 Az akcióterületekhez kapcsolódó fejlesztések bemutatása
A
A megvalósítás Projektelem,
megvalósítás Forrásszükséglet
Városrész pontos tevékenység Akcióterület
tervezett (millió Ft)
helyszíne megnevezése
időpontja
Belváros funkcióbővítő
AT 2011-2012 1000
fejlesztése
Bíróság és Földhivatal
Erzsébet tér,
épületeinek 2010-2011 200
Kossuth utca
akadálymentesítése
Arany János utca
nyomvonalának Belváros 1. akcióterület
továbbvitele a
Arany J. utcai forgalmi
Hegedűs László utca
rend átalakítása, híd 2013- 600
vonalában a
építése a Kurcán
Csongrádi útnál új
Belváros csomópont
kialakítása
Panelprogram folytatása,
Jövendő utca és a az épületek utólagos
Dr. Brusznyai stny hőszigetelése, nyílászáró folyamatos 1500
által határolt terület cserék, fűtési rendszer
korszerűsítése
Belváros 2. akcióterület
Polgármesteri Hivatal
Kossuth tér 6. 2011-2012 100
akadálymentesítése
Jövendő utca és a Zöldfelület és
Dr. Brusznyai sétány közlekedési felületek 2012-2013 200
által határolt terület rekonstrukciója
271
Rákóczi utcai piac

funkcióváltása
(esetlegesen építési
Szarvasi útra történő
telkek kialakítása, 2012-2013 20
piac áthelyezés
lakópark létrehozása), a
Coop ABC parkolási
gondjának megoldása
Terney Béla Kollégium
Jövendő utca 6. épületének energetikai 2010-2011 50
rekonstrukciója
Kórház rekonstrukció
Helikopter-leszállópálya
Sima Ferenc utca 2011-2012 2500
építése az SBO-hoz, új
műtőblokk kialakítása
II. számú önálló projekt
Kiss Zsigmond utcai híd
Sima Ferenc utca és
bővítése amennyiben bővítés: 140,
Kiss Zsigmond utca 2013
műszakilag lehetséges/ új építés 300
torkolata
Felsőpárt új híd építése
Rákóczi Ferenc utca Volt szeméttelep
2012-2013 140
vége rekultiváció
I. sz. önálló projekt
Rákóczi Ferenc utca
Hulladékudvar kialakítás 2013-2015 60
vége
A Szalai utca és a Jókai utcai „kisközpont”
Vörösmarty utcák kialakítás (üzletek, F1 akcióterület folyamatos nem ismert
közti szakasz szolgáltató egységek)
272
Vasútállomás és
környékének
infrastrukturális
fejlesztése (művelődési
ház felújítása, közösségi
épület- teke pálya
Attila utca- Bajcsy
felújítása, az állomás
utca és Korsós sor 2012-2013 150
épület felújítása, mini
által határolt rész
játszótér létesítés, F2 akcióterület
zöldfelület rehabilitáció,
a Kolozsvári utcával
párhuzamos jelenleg
funkció nélküli terület
hasznosítása)
Bajcsy Zs. utcai vasúti
Bajcsy Zs. utca átjáró megnyitása a 2016- nem ismert
közúti forgalom számára
Melegfürdő bővítés,
Ady E. u. 36-38. K2 akcióterület 2014-2015 nem ismert
szálláshelyek kialakítása
Felhagyott temető
funkcióváltás (zöldfelület
Bercsényi utca F1 akcióterület 2015-2016 40
fejlesztés, pihenő-
játszópark létesítés)
Kálvária temető és Temetők: szóróparcella,
Villogó utcai piac előtető a ravatalozóhoz, Alsópárt 2009-2012 25
mellett zsidó imaház felújítás
Gazdasági terület
fejlesztése (hiányzó
Mágocsi út és vonalas
Vásárhelyi út közti alapinfrastruktúrák Alsópárt 2010-2014 nem ismert
Alsópárt rész pótlása, kistérségi
kerékpárút hálózat
kiépítése)
Gazdasági terület
Hungerit Zrt területe magánerős beruházás,
fejlesztése 2010-2015
nem ismert
külön projekt
Hulladékudvar
Villogó utca
kialakítása 2011-2012 60
273
Schweidel utcai
telekalakítás, lakóterület
Schweidel utca fejlesztés ( a volt Vízmű külön projekt 2009- 350
irodaház átalakítása
’fecskefészek’ lakásokká)
Bereklaposi zöldfelület
Kiséri városrész kialakítás (park, V. számú projekt 2010- 30
játszótér kialakítása)
Kossuth u.
Nyíri köz, Teleki utca B1. 2009- 900
tehermentesítése Délről
Nyíri köz környékének 400
átépítése
Nyíri köz, Teleki utca külön projekt 2013- 600
Teleki L. u. végén híd
(hídépítés)
Kisér építés a Kurcán
Bánomháti temető
Kiséri városrész fejlesztés (kerítés, külön projekt 2015-2016 5
úthálózat létesítés)
Szennyvíztisztító telep
fejlesztés (4 lépcsős
szennyvíztisztító telep
Kisér városrész III. számú projekt 2009-2012 2000
kialakítása, technológiai
korszerűsítés, terület
bővítéssel)
Egészségház létesítése,
közműfejlesztés
Vásárhelyi út 30. külön projekt megvalósítás alatt 300
(közvilágítás
áthelyezése)
Sima Ferenc utca Kórház rekonstrukció Felsőpárt
Helikopter-leszállópálya kórházberuházásával
Kiss Zsigmond utca azonos
építés az SBO-hoz
II. számú projekt 2010-2012
Kiss Zsigmond utcai híd Felsőpárt Kiss
Kertváros
Kiss Zsigmond utca bővítése, Kiss Zs. utca Zsigmond utcaio híddal
szélesítés azonos
Iskola, óvoda
Köztársaság utca K 1. 2011-2014 580
rekonstrukciója
274
Iparosított tech.
Köztársaság utca,
lakóépületek
Cseuz B. utca, 2010-2013 800
hőszigetelése, nyílászáró
Honvéd utca
cserék
Panel lakóépületek
Közterület rendezése 2011-2013 30
közti terek
Kossuth u.
A városközpont tehermentesítése
átmenő forgalmának Északról
csillapítása, Arany J. utca kinyitása 2016- 2000
városközponti Hídépítés a Kurcán
tehermentesítés Útépítés a Csongrádi
útig
Strandfejlesztés,
Rekreáció
Csallány Gábor part Termál-kút fúrása B1–K2 2009-2016 2150
turisztikai, energetikai,
gyógyászati célra
Csallány Gábor part Ligetfejlesztés 2009-2013 100
Sportpálya-fejlesztés 2015-2016 150
(világítás, pályák
Csongrádi út drénezése, lelátó
2009-2010 56
kialakítása)
Dózsa-ház fejlesztése
Hősök Erdeje fejlesztés
(futópálya, játszótér,
Hősök erdeje K1 2009-2013 50
sétányburkolat,
közvilágítás kialakítása)
Gyalogos vasúti átjáró
megnyitás közúti ua, mint Bajcsy ua, mint Bajcsy Zs.
Nagyhegyszéli út F2
forgalomra (Felsőpárt Zs. utca Utca
városrészre átnyúló)
Nagyhegy Nagyhegyszéli út
Nagyhegyszéli út
N1 2009-2010 90
korszerűsítése
Nagyhegyszéli út Kerékpárút építés N1 2011-2012 29
Szalai utcánál új vasúti
Hékédi átjáró külön projekt 2016- nem ismert
átjáró létesítés, ide
275
vezető útszakasz
építésével
Nagyhegyi városrész Ivóvíz hálózat fejlesztése külön projekt ? ?
Innovációs övezet
I1 2010 - 2011 350
kialakítása
Általános infrastruktúra
és üzleti környezet I1 2011 - 2012 500
fejlesztése
Vállalkozói falu
I1 2009 – 2011 300
Ipari park megvalósítása
Környezeti és
I2 2009 - 2012 200
energetikai fejlesztés
Termelési inkubáció
I2 2009 - 2011 500
elősegítése
Déli iparterület
I2 2010 - 2011 100
infrastruktúra fejlesztés
Agrár Szolgáltató
I1 2010-2011 250
Centrum kialakítása
Akcióterülethez közvetlenül nem kapcsolódó fejlesztések
Hulladékátrakó állomás
(komposztáló komplett
felszereléssel,
Berki hulladéklerakó - 2010-2011 500
berendezéssel, szelektív
gyűjtési rendszer
fejlesztése)
Termáltó üdülőterület,
Nagyhegyi városrész infrastrukturális - 2016- nem ismert
fejlesztések
Berki hulladéklerakó hulladéklerakó
- 2012-2013 675
rekultivációja rekultiváció
Iparosított épület energetikai
technológiával épült fejlesztések, homlokzati
- folyamatos -
lakóépületek hőszigetelés, nyílászáró
korszerűsítése csere
276
útburkolatok felújítása,
Belterületi úthálózat szegélykövek
- folyamatos -
felújítása elhelyezése,
padkarendezés
Csongrád és Szentes
Csongrádi úti
közti kerékpárút
kerékpárút városhatáron 2010-2011 20
kapcsolat biztonságos,
fejlesztése
korszerű megteremtése
Attila úti kerékpárút
Kerékpárút
kialakítása, - 2010-2011 134
kialakítása
forgalomrendezés
Kunszentmártoni út
mentén a Szent Lászlói
Kerékpárút
kertészettől a Szarvasi 2010-2011 60
kialakítása
út városi kerékpárút
hálózatba kapcsolásával
12 önkormányzati
intézmény (oktatási,
szociális)
Norvég Alap 12 helyszínen 2010-2011 750
energiaracionalizálási,
megújuló energiát
hasznosító felújítása
Hékédi temető Új ravatalozó építése külön projekt 2009-2010 10

Külterületi belvíz
elvezető rendszer ? ? folyamatos ?
korszerűsítése
277
V.3.2 Az akcióterületi fejlesztések priorizálása és rövid
bemutatása
Fenntarthatósági szempontok
278
V.4. A stratégia megvalósíthatósága
V.4.1. Ingatlangazdálkodási terv
Az ingatlangazdálkodási terv készítésének előzményei, indokai:

Szentes Város Önkormányzata 2008-ban megkezdte a felkészülést az
Integrált Városfejlesztési Stratégia (továbbiakban IVS) elkészítésére
vonatkozóan.
Az Ingatlangazdálkodási Terv (a továbbiakban IGT) az IVS elválaszthatatlan
részét képező olyan stratégiai dokumentum, amely az IVS-sel összhangban
szintén középtávú terv, mely az IVS-ben meghatározott fejlesztési
területekre vonatkozik, illetve az ingatlangazdálkodással kapcsolatos
tervezett fejlesztés eszközeit határozza meg.
A település szándékai szerint az ingatlangazdálkodási terv egy jövőbe mutató
dokumentum, melynek a felülvizsgálata 2-3 évenként indokolt és szükséges.
Az ingatlangazdálkodási terv célja

1) megfogalmazni, hogy a fejlesztési területekhez kapcsolódó
ingatlantulajdont milyen módon kívánja az Önkormányzat hasznosítani, mi az
értékesíthető, rehabilitációba bevonható vagyon, és mely az, amelyet hosszú
távon önkormányzati tulajdonban és kezelésben kíván az önkormányzat
tartani,
2) az IVS részeként az Előzetes Akcióterületi Terv, majd ezt követően az
Akcióterületi Tervben foglalt beruházások fenntarthatóságát biztosítani kell,
ennek okán szükséges, hogy a tervezett fejlesztések átláthatóak és
kiszámíthatóak legyenek, mind az Önkormányzati döntéshozók számára,
mind a lakosság, a civil szervezetek és a vállalkozások számára.
3) Konkrét cél, hogy az Önkormányzat a forgalomképes ingatlanjait a város
stratégiai ingatlangazdálkodás keretében hasznosítsa. Továbbá fontos
felmérni, hogy a forgalomképtelen ingatlanok tekintetében azok hogyan
állíthatóak a városfejlesztő célok szolgálatába.
4) Összegezve: a leírt ingatlangazdálkodási terv az önkormányzat
szándékait, céljait jelzi, mely segíti a rehabilitációs tevékenységek tudatos
tervezését, előkészítését, majd reményeink szerinti megvalósítását és
fenntartását.
Szentes Város Önkormányzat ingatlantulajdonának bemutatása
a. Az ingatlangazdálkodással kapcsolatos jogszabályok:
Az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény.
Helyi szinten az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonjog gyakorlásának

szabályairól szóló 13/2005.(V.14.) rendelet, a Szentes Város Önkormányzata
tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló
20/1999. (VII.10.) Kt rendelete, az Önkormányzat tulajdonában álló lakások
279
bérletéről szóló 19/1999. (VII.10) Kt rendelet, az Önkormányzat

tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 15/2006.
(VI.01.) Kt rendelet.
Szentes város forgalomképes, korlátozottan forgalomképes és nem

forgalomképes ingatlanjainak bemutatása a város egészére
vonatkozóan, összesítve
Nem forgalomképes ingatlanok:

E kategóriába tartoznak azok az ingatlanok, melyek az ingatlan nyilvántartás
szerint út, közút, árok, csatorna, mirhó, beépítetlen terület, közpark,
telephely és vásártér megnevezéssel szerepelnek. Összes könyv szerinti
értékük 21.068.802 eFt. Ezen ingatlanok esetén az Önkormányzat
értékesítést, funkcióváltást nem tervez. Az állagmegóvásról és
karbantartásról rövid távú terveiben gondoskodik, a fejlesztések az éves
költségvetési koncepció részét képezik.
Korlátozottan forgalomképes ingatlanok:

Azon épületek tartoznak ebbe a kategóriába, melyek oktatási, nevelési
funkciót, egészségügyi ellátást, szociális funkciót, közfunkciót,
városüzemeltetési funkciót, illetve a hosszú távú városi fejlesztési politikát
megtestesítő szerepet töltenek be. Könyv szerinti értékük 7.034.363 eFt.
Forgalomképes ingatlanok:
Azon ingatlanok tartoznak e kategóriába, melyek az ingatlan-
nyilvántartásban beépítetlen területként, szántó, gyep- legelő, erdő, kert,
gyümölcsös, lakóház, udvar, garázs, gazdasági épület, üzlet, iroda, áruház
megnevezéssel szerepelnek. Könyv szerinti értékük: 2.397.439 e Ft.
A fenti ingatlanokkal kapcsolatos gazdálkodási feladatok célja, hogy a nem

forgalomképes és korlátozottan forgalomképes ingatlanok esetében az
ingatlanállomány megőrizhető legyen, ezért az Önkormányzat
állagmegóvásukról folyamatosan gondoskodik, e feladatokat a 100%-os
önkormányzati tulajdonú Szentesi Beruházó és Vagyonhasznosító Kft, a
Szentes-Víz Kft, a Városellátó Intézmény, a Városi Intézmények Gazdasági
Irodája, valamint az intézmények látják el. Az ingatlanok üzemeltetésének
tekintetében megállapítható, hogy tudatos, költség-hatékony gazdálkodás
folyik, melyet az elkövetkezőkben is meg kívánunk őrizni. A nem
forgalomképes és a korlátozottan forgalomképes kategóriába tartozó
ingatlanok szükségesek a város közfunkcióinak betöltéséhez, illetve a város
lakosságának számára az alapvető infrastruktúrát jelentik. E kategóriába
tartoznak a különböző közművagyonok is, melyek fejlesztése, karbantartása
az önkormányzat kötelező feladatainak ellátásához szükségesek. A kulturális,
szociális, rekreációs, sport és egyéb létesítmények, valamint a közterületek,
a köztéri műalkotások és műemlékek fejlesztése, illetve megóvása rövid és
hosszú távú feladatként jelentkezik. E feladat megvalósításakor az
Önkormányzat stratégiai célja, hogy ezen épületeket, létesítményeket,
közterületeket az élhető városi környezet megteremtésének érdekében
280
fenntartsa, illetve folyamatosan fejlessze. Az ingatlanállomány

hasznosításával kapcsolatban a döntések előtt felül kell vizsgálni, hogy a
döntés megfelelő –e a város középtávú stratégiai dokumentumában, az
Integrált Városfejlesztési Stratégiában foglalt fejlesztési elképzeléseknek.
A forgalomképes ingatlanok esetében elmondható, hogy a város igyekszik

a jó gazda gondosságával eljárva ezen ingatlanvagyont gyarapítani, valamint
városfejlesztési céljainak megfelelően hasznosítani. Az e vagyonnal történő
gazdálkodás az önkormányzati költségvetés meghatározó eleme, tekintettel
arra, hogy számottevő bérbeadásból származó bevétele származik e
fejezetből, másfelől számottevő kiadási tételt is jelent, mivel az ingatlanok
üzemeltetésével kapcsolatos költségek is itt jelennek meg. Ennek okán az
ingatlangazdálkodási feladat komoly szakmai kihívásokat jelent. Elsődleges
célként fogalmazható meg, hogy a hasznosítási irányoknak megfelelő, ezen
igényekhez igazodó fenntartó politika kialakítása szükséges, melyet a város
napi szinten gyakorol is. A gazdálkodási tevékenység folytán elsődleges
szempont az épületek költséghatékony üzemletetésének biztosítása a lehető
legmagasabb technológiai, műszaki szempontok mentén. A város szerepe
regionálisan és országosan is kiemelkedőnek tekinthető, mivel
ingatlanállományának meghatározó mennyiségét alternatív energiaforrás
bevonásával képes fűteni, mely a környezetterhelés és a költséghatékonyság
szempontjából is ideális, követendő gyakorlatnak számít. Ezért a város célja
e tevékenységét a rendelkezésére álló tapasztalatok, valamint az új
technológiák figyelembe vétele mellett tovább folytatni, az intézmények körét
folyamatosan fejleszteni. Az ingatlangazdálkodás tekintetében elmondható,
hogy a fenntartható fejlődés triászának érvényre jutását az egyes döntési
helyzetben a város megfontolja, e szempont figyelembevételével hozza meg
döntéseit. Így mérhetővé válnak az ingatlanokkal kapcsolatos környezeti,
társadalmi és gazdasági hatások.
Az ingatlangazdálkodás célja, hogy ezen ingatlanvagyon a fejlesztési
elképzelésekbe integrálható legyen, oly módon, hogy az szorosan illeszkedjen
a 2005-ben elfogadott településfejlesztési koncepcióhoz, illetve a 2008-ban
elfogadott szerkezeti tervhez. A fejlesztési irányokat e két dokumentum
alapvetően meghatározza.
Különösen fontos, kiemelkedő jelentőségű a forgalomképes ingatlanok közül

a lakásállomány szerepe. E stratégiai ingatlanállomány bővítése folyamatos
igény, melynek a saját pályázati forrás lehetőségek figyelembevételével
igyekszik a város megfelelni. Sajátos gyakorlat, hogy a város vezetősége a
saját hibáján kívül hátrányos hitelfizetési feltételek közé került polgároknak
anyagi lehetőségén belül a tulajdonrész megvásárlásán, annak
részletfizetéssel történő megváltásával is hoz létre bérlakásokat. A szociális
bérlakásokra olyan mértékű az igény, ami az üzleti célú lakásállomány
kialakításának a lehetőségét a jelenlegi forrásszint mellett lehetetlenné teszi.
A önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítéséről
szóló 15/2006.(VI. 01.) Kt rendelet 2.§ 1 bekezdésében Szentes Város
Önkormányzatának Képviselő Testülete deklarálta azt az elvet, hogy a város
központjában, kiemelt övezetben szereplő ingatlanjait –rendkívüli estet
281
kivéve- a rendkívüli pici nyomás ellenére sem értékesít. Az ebben az

övezetben szereplő ingatlanok nem értékesíthetők.
A városon belőli területi elhelyezkedéstől függetlenül továbbra is támogatja a

város a megújuló energiaforrásokra történő áttérést, mint tulajdonai, mind
egyéb tulajdon esetében. Az erre acélra bevonható idegen forrás felkutatása
az ingatlangazdálkodás állandó feladata.
A központi irányítás céljaihoz igazodva komoly anyagi erőforrás
mozgósításával továbbra is támogatja az iparosított technológiával épült
ingatlanok energiatakarékos felújítására vonatkozó kezdeményezéseket.
Koncepcionálisan elsődleges cél a városközpont, a főutca élhetőbbé tétele,
illetve a városrészi központok kialakítása, továbbfejlesztése.
Szentes város forgalomképes, nem forgalomképes és korlátozottan

forgalomképes ingatlanjainak a bemutatását a város egészére vonatkozóan
1. számú függelék tartalmazza.
A 2. számú függelék városrészenként csoportosítva mutatja be a település

utcáit, megjelölve építési évüket, az esetleges felújítás dátumát, az utak
jelenlegi állapotát és felújítási igényét.
A 3. számú függelék a Szentesi Beruházó és Vagyonhasznosító Kft.

kezelésében lévő ingatlanokat mutatja be típus szerinti besorolással, a
jelenlegi állapot bemutatásával és a fejlesztési irány (rövid-, közép-, hosszú
távú) meghatározásával.
A 4. számú függelék a Városi Intézmények Gazdasági Irodája által kezelt

intézményeket sorolja fel városrészenként, bemutatva jelenlegi
hasznosításukat, értékelve állapotukat, megszabva fejlesztési irányukat.
V.4.2. Nem fejlesztési jellegű tevékenység
a. A tervalku (szabályozási engedmények átvállalt fejlesztésekért cserébe):

jelenleg is érvényesül Szentesen, tekintettel az Ipari Park területére. A
szabályozási környezet kialakítása alkalmazkodik a jövőben betelepülni
szándékozó vállalkozások területi elképzeléseihez, rugalmasabb szabályzókat
teremtve az egyébként megszokottaktól. Ennek megjelenése a beépíthetőség
arányában rögtön kézzelfogható. A munkahelyteremtés és a gazdasági
potenciál függvényében az önkormányzat által jelentősnek ítélt magánerős
beruházások során a döntéshozó grémium lehetőségei függvényében további
kedvezmények meghozatalában is partnerként viselkedik.
b. Szentes város rendelkezik városmarketing koncepcióval. E koncepcióval a

középtávú Integrált Városfejlesztési Stratégia szorosan illeszkedik, a két
dokumentáció támogatja egymást.
282
A stratégia operatív intézkedésekre is javaslatot tesz, melyek közül a

középtávon megvalósíthatókat beépítjük az IVS-be, illetve az akcióterületi
lehatárolás fontos szempontját képezi. E marketingstratégián és az IVS-en
keresztül biztosítható, hogy a létesítmények kihasználtsága növekedjen, a
fejlesztési eredmények ismertebbé váljanak, a város által tervezett
programok minél nagyobb vonzerővel bírjanak. A városmarketing koncepció
szerves és kiemelt területei a turizmusfejlesztés és a gazdaságfejlesztés
témakörei. Beruházásaink tervezése során a lehető legnagyobb mértékben
figyelembe veszünk valamennyi megfogalmazott szempontot. A
megvalósított projekteknél, nem pusztán a jogszabályi követelményekre
támaszkodva, a projektek kommunikációját beépítjük a városmarketing
feladatok operatív, cselekvést jelentő programeszközei közé, így a város
látogatottságának, gazdasági szerepének és népességmegtartó
képességének növekedése prognosztizálható.
c. A város a meglévő épületállományának hasznosításával kapcsolatban

elmondható, hogy nem vagy csak alig hasznosított épületekkel jellemzően
nem rendelkezik. A városvezetés célja azon ingatlanok megszerzése,
amelyek jelenleg nem képezik az önkormányzati vagyon részét, de nem
hasznosítottak, Ennek érdekében tárgyalásokat folytat az
ingatlantulajdonosokkal, mivel a használaton kívüli ingatlanokkal
kapcsolatban konkrét fejlesztési elképzelésekkel rendelkezik. Az elképzelések
között szerepel szociális és gazdasági célú hasznosítás egyaránt. E
fejlesztések megvalósítása partnerségben tervezett, ezzel biztosítva a
magánbefektetők tőkeáramlását.
d. A város adópolitikájának kidolgozásakor már korábban is figyelembe

vette a gazdasági szempontokat, melyek érvényesülése számottevő
társadalmi konzekvenciát képes pozitív módon generálni. Ezt az elvet
követve alakította ki helyi iparűzési adókedvezmény adásával valamennyi
vállalkozás részére, mely abban ölt testet, hogy csak meghatározott
árbevétel elérését követően szükséges adót fizetni. E tevékenységgel a
mikro, kisvállalkozások helyben maradása, a vállalkozások jövedelem és
munkahely teremtő képessége városi szinten értelmezve növelhető. Az
önkormányzat ebbéli tevékenységén változtatni nem kíván, továbbra is
partnere szeretne lenni a meglévő és az újonnan létesülő vállalkozásoknak.
Az IVS keretében meghatározott akcióterületi fejlesztéseket e partnerség
keretében kívánjuk megvalósítani, mely törekvésünket a több alkalommal
tartott személyes fórumok biztosításával, valamint a folyamatosan
rendelkezésre álló kommunikációs csatorna biztosításával igyekszünk elérni.
E tevékenységünkkel a vállalkozások fejlesztési elképzelései a helyi
döntéshozók számára ismertté válnak, az elképzelések pedig integrálhatók a
városi fejlesztési koncepcióba és jelen dokumentációba.
283
V.4.3. Partnerség bemutatása
A különböző szakpolitikai területek koordinációja
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia egyik legfontosabb előzményének és

szakmai kiindulópontjának tekinthető településfejlesztési koncepciót Szentes
városa 2005. évben készítette el. A dokumentum kidolgozása során az abban
foglalt fejlesztési elképzeléseket a megbízó és megbízott folyamatosan
leegyeztették az érintett szakhatóságokkal. A munkát Szentes Város
Polgármesteri Hivatala folyamatosan ellenőrizte, gondozta és a szükséges
egyeztetéseket koordinálta.
Az IVS kidolgozása 2008. szeptemberében kezdődött. Az önkormányzat

munkatársai, valamint a különböző szakterületeket magukba foglaló irodák
hatékonyak részt vettek a dokumentum szakmai-tartalmi eleminek
formálásában, valamint a különböző részdokumentumok ellenőrzésében,
véleményezésében. Az önkormányzat szakembereinek egyik legfontosabb
feladata az elemzésekhez szükséges adatbázisok előállítása volt, elsősorban
a városrészi szinten elvárt mutatók tekintetében. Az adatok előállítását és az
elemzéseket követően kontrollálták az elkészült munkaanyagot, javaslatot
téve egyes esetekben a módosításokra.
Az IVS-t készítő külső szakértői csoport és a megbízó Önkormányzat közötti

feladat- és munkamegosztás előre rögzítésre került. A kommunikációban
jelentős szerepet játszott az elektronikus levelezés, azonban hangsúlyos
szerepet kapott az időszakonként megrendezésre került szakmai
„kerekasztal” intézménye is. E megbeszélések keretében valamennyi, az IVS
készítésében rész vevő szereplő véleményt formálhatott az addig elkészült
dokumentációval kapcsolatban, módosítási indítványt tehetett, illetve
tárgyalásra kerültek – az eredeti ütemezésnek megfelelően – a soron
következő tevékenységek és feladatok.
A magánszféra és a közszféra közti koordináció
Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát megalapozó dokumentumok 2008.

októberétől egy külön erre a célra létrehozott felületen elérhetőek voltak
Szentes város hivatalos honlapján „Integrált városfejlesztés” cím alatt
(http://www.szentes.hu/). Ezen az oldalon külön felhívás szolgált a lakosság
részére, felhívva figyelmüket a stratégia készítésére, a munka és a
dokumentum szakmai jelentőségére. A település lakossága ezen a felületen
elérte mindazokat a szakanyagokat, amelyeket a szakemberek felhasználtak
az IVS készítése során.
Az online dokumentálás folyamatos volt, azaz, már a munka kezdetén
elérhetővé és véleményezhetővé vált például a „Szentes területi lehatárolása
az Integrált Városfejlesztési Stratégiához” című anyag, amely a városrészek
utcaszintű lehatárolását tartalmazta.
284
A véleményezést nagymértékben elősegítette a honlapon megtalálható online

kérdőív, amelyen véleményt, javaslatot és megjegyzést lehetett tenni,
megadva a véleményező kategóriáját (lakosság, vállalkozás, civil szervezet).
Fentiek mellett az érintett honlap felületen az alábbi anyagokat lehetett

folyamatosan elérni:
• Szentes Város Egészségmegőrző Terve
• Városrehabilitáció 2007-2013-ban - kézikönyv
• Szentes város helyi hulladék-gazdákodási terve 2004 -2008
• Szentes Város Idegenforgalmi Koncepciója
• Szentes Város Önkormányzata Idősügyi koncepciója
• Szentes Város Környezetvédelmi Programja (2008-2013)
• Szentes Kistérség Többcélú Társulása szociális szolgáltatástervezési
koncepciója
• A Kultúra Magyar Városa 2006.
• A Kurca- és vízrendszere megfelelő vízminőségének biztosítására
komplex megoldási és megvalósítási terv - 2008.
• Szentes Város szociális szolgáltatástervezési koncepciója
• Szentes Város Szociális Szolgáltatástervezési koncepciójának
felülvizsgálata
• Városmarketing Koncepció
• Szentes Város Lakóépület-felújítási programja
• Szentes Város Önkormányzatának Közoktatási Esélyegyenlőségi
Intézkedési Terve
• Szentes Város Önkormányzata civil stratégiája
• A civil érdekképviselet érvényesülése
• Szentes Város Önkormányzatának Ifjúsági Cselekvési Terve 2008-
2009
• Szentes Város Ifjúsági Koncepciója
• Szentes Város Sport Koncepciója
• Szentes területi lehatárolása az Integrált Városfejlesztési Stratégiához

• Akcióterületi terv - vizsgálatok lehatárolás M_2000
• Akcióterületi terv - IVS lehatárolás
• Akcióterületi terv - tömbök lehatárolás
• Szentes Város Településfejlesztési Koncepciója
• Szentes Városközpont – Főtér köré szervezett akcióterület
• Projekt elemek a városközponthoz
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia munkaverziója 2009. április 6-án

felkerült a város honlapjára.
Partnerségi egyeztető fórum a lakosság részére az Integrált Városfejlesztési

Stratégia tervezésével kapcsolatban.
Partnerségi egyeztető fórum a lakosság és a település vállalkozói részére az

Integrált Városfejlesztési Stratégia tervezésével kapcsolatban.
285
A partnerség fenntartása
A kialakított partnerségi kapcsolatok 3 intézkedési szinten és idődimenzióban
kapcsolódnak a város integrált stratégiai programjának lebonyolításához:
• A partnerszervezetek részt vesznek/vettek a stratégia kialakításában,

egyeztetésében, véleményezésében.
• A stratégia elemeiként szolgáló intézkedések és konkrét projektek
lebonyolításában számítunk a kompetens szakpolitikai szereplők,
szervezetek, intézmények, cégek és személyek közreműködésére,
támogató együttműködésére.
• Az IVS lebonyolításának ellenőrzése, monitoringja megköveteli a
nyilvánosság és a partnerség elveinek való megfelelést. Ennek
érdekében a tervezett ellenőrzéseket és felülvizsgálatokat, illetve azok
egy részét az önkormányzattól független szereplőnek kell elvégezni,
míg a városnak gondoskodnia kell az eredményeket folyamatos
társadalmasításáról.
V.4.4. Szervezeti elvárások
A város jelenlegi szervezetrendszere és a városfejlesztéshez

kapcsolódó tevékenységek
A hivatal jelenleg az alábbi osztályokra tagolódik:
- Közigazgatási osztály
- Adóiroda
- Gyámhivatal
- Szociálpolitikai osztály
- Műszaki osztály
Fenti szervezeti egységek közül alapvetően a műszaki osztály lát el a

városfejlesztéshez kapcsolódó feladatokat. 2009-ben a osztály tevékenységi
köre az alábbiakra terjed ki:
• Építésügyi hatósági engedélyek

o elvi építési engedély,
o Építési engedély
o bontási engedély,
o használatbavételi engedély,
o fennmaradási engedély,
o rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély
• Telekalakítási engedélyek
• Telepengedélyezés
• Közterület használati engedély
• Járdaépítés
286
• Forgalomszabályozás
• Útkezelői tevékenység
• Vízügyi igazgatás
• Stégek, mólók
• Belterületi csapadékvíz elvezetési ügyek
• Környezetvédelmi ügyek
• Természetvédelmi ügyek
• Fás szárú növényekkel kapcsolatos ügyel
A tervezett városfejlesztési menedzsment-szervezet bemutatása
Szentes város az IVS-ben tervezett stratégiai fejlesztések lebonyolításának

menedzselésére nem kíván önálló, önkormányzati többségű tulajdonú
gazdasági társaságot kijelölni. A program menedzsmentjét alapvetően a
fentiekben bemutatott osztály szakembereinek részvételével, a megfelelő és
szükséges feladatkörök, kompetenciák és felelősségi körök kialakításával
kívánjuk biztosítani. Ez a megoldás egyrészt költséghatékonyabb megoldást,
másrész egyszerűbb irányítást tesz lehetővé.
A menedzsment szervezet tevékenységi köre

A stratégia megvalósításának kezdetét követően kialakításra kerül az az
önkormányzaton belül létrehozandó szervezeti egység (Városfejlesztési
Iroda), amely alapvetően a városfejlesztési projektek, szélesebben
értelmezve az IVS, azaz a település középtávú fejlesztési stratégiája
megvalósításának menedzsmentjét fogja ellátni. A szervezet az alábbi
tevékenységeket fogja végezni:
• Adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás,

projekt-lebonyolítás és megvalósítás támogatása, projektbeszámolók,
jelentések)
• A fejlesztések pénzügyi hátterének biztosítása (a szükséges
pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, hitel
ügyintézés)
• Akcióterületi terv(ek) és megvalósíthatósági tanulmányok készítése és
felülvizsgálata
• Partnerségi koordináció: civil, gazdasági és közigazgatási,
államigazgatási partnerek koordinációja,
• Társadalmasítás, társadalmi partnerség: a lakosság bevonása,
folyamatos tájékoztatása a tervezett és folyamatban lévő
fejlesztésekről, az IVS lebonyolításáról. Az előkészített projektet
véleményeztetése, társadalmasítása
• A közterületek fejlesztéséhez kapcsolódó rendezési munkák irányítása
(tervezés, kivitelezés ügyintézése, ellenőrzése)
• kommunális és városüzemeltetési feladatok ellátása
• A fenntartási kötelezettségek felügyelete, koordinációja
• Forrásteremtés: pályázati és egyéb (pl. befektetői) források
felkutatása
287
• Ingatlangazdálkodási koordinációs tevékenység (üzleti tárgyalások

lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése)
• Terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési
munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok
ellátása az építési telkek kialakítása érdekében),
• Az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények
esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési
munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos
ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele)
• A magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt
funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése)
A menedzsment szervezettel szemben elvárt kompetenciák

A megfelelő feladatellátás érdekében a menedzsmentet ellátó szervezetnek
az alábbi kompetenciákkal kell rendelkeznie:
• Megfelelő, komplex városrehabilitációs projektek és a teljes program

lemenedzselésére alkalmas szakemberek alkalmazása
• A szervezetben szerepelnie kell műszaki, területfejlesztési, pénzügyi,
építészi és közgazdasági ismeretekkel rendelkező szakembereknek
• A szervezetet vezető személynek az elengedhetetlen program- és/vagy
projektmenedzsment ismeretek mellett a fenti kompetenciák közül
legalább eggyel rendelkeznie kell
• A szervezetnek jól körülhatárolt szervezeti egységként kell működnie,
az önkormányzatnak való pontos beszámolás érdekében szükséges a
felelősségi körök és feladatok pontos rögzítése és szabályba foglalása
A menedzsment szervezet önkormányzathoz való kapcsolódása

A menedzsment szervezet az önkormányzatnál alkalmazásban álló,
szakmailag megfelelő tapasztalattal és végzettséggel rendelkező
szakemberekből fog felépülni. Vezetője a Stratégiai menedzser az
Önkormányzat és a polgármester felé közvetlen beszámolással tartozik,
munkáját a jegyző közvetlen felügyelete alatt látja el.
A szervezet hatékonysága
A menedzsment szervezet és az IVS lebonyolítás hatékonyságának
elősegítése érdekében biztosítani szükséges az indikátorok folyamatos
mérésének lehetőségét. A teljesítés és egyéb körülmények vizsgálatának
függvényében kerül megítélésre a megbízott szervezet hatékonysága.
Fentiek figyelembe vételével a város a 2009-2013 közötti időszakra

elkészített Integrált Városfejlesztési Stratégia végrehajtása érdekében olyan
menedzsment szervezetet hoz létre, amely nem csak az integrált
városrehabilitációs projekt lebonyolításáért felelős, hanem lehetőségek
szerint a teljes stratégia lebonyolításában hathatós szerepet játszik.
288
V.4.5. Településközi koordináció mechanizmusai
A településközi koordináció megvalósítására elsősorban a Szentes Kistérség

Többcélú Társulása keretében van lehetőség. A társulás tagja a Szentesi
kistérség valamennyi települése. A településközi együttműködések keretében
számos feladatellátás és fejlesztési tevékenység valósul meg, melyek az
alábbi funkciókhoz kapcsolódnak:
A Többcélú Társulás hármas funkciót lát el:
• önkormányzati feladat- és hatáskör ellátás, térségi közszolgáltatások

(ellátási- és szolgáltatási rendszerek, intézményrendszerek
szervezése, összehangolása, integrálása, intézmények közös
fenntartása, működtetése, fejlesztése) szervezése, összehangolása,
biztosítása, fejlesztése,
• államigazgatási feladat- és hatáskör ellátása,
• térségfejlesztés:
- területfejlesztés: a kistérség területének összehangolt

fejlesztése, (fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítése,
megvalósítása)
- településfejlesztés összehangolása.
Amint a felsorolt funkciókból is látszik, a Társulás egyik kiemelt feladata a

térség- és területfejlesztés témaköréhez kapcsolódik.
A feladatellátás rendszere négy területre terjed ki:
• Térségi feladatellátás (Társulási Megállapodás keretében

meghatározott feladat ellátása kistérséghez tartozó valamennyi
települési önkormányzatra; vagy a kistérséghez tartozó települési
önkormányzatok több mint felére kiterjedően.)
• Mikro-körzeti feladatellátás (jelen Társulási Megállapodás keretében a
kistérség lehatárolt részére kiterjedően ellátandó feladatellátás.)
• Ágazati feladatellátás (jelen Társulási Megállapodás, valamint külön
megállapodás keretében egyes települési önkormányzatok képviselő-
testületei által átruházott feladatellátás.)
• Törvényi kötelező feladatellátás (Törvény által kistérséghez telepített
feladat- és hatáskörellátás)
A Társulási Megállapodás szabályozza a tagok közötti kapcsolati és

együttműködési rendszert is. E alapján:
289
1. A Tanács feladatellátása körében kapcsolatot tart és együttműködik a

települési önkormányzatok képviselő-testületeivel, az önkormányzatok
területfejlesztési társulásaival, egyéb társulásaival.
2. A Tanács kapcsolatot tart és együttműködik a kistérségben működő, a

kistérség fejlesztésében érdekelt gazdasági, társadalmi, és szakmai
érdekvédelmi, érdekképviseleti szervekkel, a lakosság önszerveződő
közösségeivel.
3. Folyamatosan kapcsolatot tart a kistérségben működő közigazgatási

szervekkel, intézményekkel.
4. Tájékoztatási kötelezettség:
4.1. A Tanács tagjai a társulás térségi feladatellátásáról, a Tanács

munkájáról, a tanácsban képviselt álláspontjáról a települési önkormányzat
képviselő-testületének évente legalább két alkalommal beszámolnak.
4.2. A Tanács tagjai rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal a

települési önkormányzat közmeghallgatása keretében tájékoztatást adhatnak
a Kistérségi Társulás tevékenységükről a lakosságnak.
5. Kistérségi tájékoztatási rendszer működtetése:
A Tanács a társulás tájékoztatási rendszerének keretében a társulás és

szervei dokumentumait, a társulás üléseit, előterjesztéseit,
ülésjegyzőkönyveit, a társulás döntéseit, a társulásra vonatkozó közérdekű
adatait a kistérség honlapján folyamatosan közzéteszi a lakosság, a lakosság
önszerveződő közösségei tájékoztatására.
V.4.6. A stratégia megvalósításának monitoringja
Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát a képviselő-testület hagyja jóvá. A

stratégia felülvizsgálatát kétévente célszerű elvégezni, az időközi
teljesítéseket és az ezekhez kapcsolódó célértékek alakulását a kijelölt felelős
a közgyűlés elé terjeszti. A mutatók időarányos felülvizsgálata, illetve az új
városrészi célokhoz új mutatók hozzárendelése ugyancsak szükségessé
válhat ekkor.
A stratégia készítését – és célszerűen annak felülvizsgálatát is – az
önkormányzat végzi, szakmai partner szervezetek bevonásával. A
felülvizsgálatnak mindenképpen ki kell terjednie a rövid távú városrészi célok
módosítására, az indikatív tevékenységek, ezen belül az akcióterületek
esetleges módosulásának jelölésére. Négy-öt évente aktuálissá válhat a
városi szintű célok felülvizsgálata és aktualizálása is.
Szentes város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának végrehajtását és

annak eredményességét a képviselő-testület évente értékeli. A monitoring
290
szervezet az önkormányzat számára félévente elkészíti az egyes

városrészekben folyó fejlesztési tevékenységekről szóló tájékoztatóját.
Az indikátorok (lásd „A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása” fejezetet)

folyamatos nyomon követése és elemzése mellett kétévente kérdőívekre
alapozott felmérés készül a város lakossága és a vállalkozók körében,
amelyet célzott interjúkkal is ki kívánunk egészíteni. Az eredményeket az
önkormányzat döntéshozó testületei értékelik és a lakosság is megismerheti
a városi honlapon és a nyomtatott sajtón keresztül.
A Stratégia szempontjából rendkívül lényeges és elengedhetetlen szakmai

lépésnek tartjuk az IVS teljes, átfogó ismertetését és oktatását az
önkormányzat városfejlesztéssel (is) foglalkozó munkatársai, valamint
mindazok számára, akik megvalósításában szerepet vállalnak.
291
1. számú függelék: Szentes Város belterületén levő korlátozottan

forgalomképes és forgalomképes önkormányzati tulajdonú ingatlanok:
helyrajzi szám megnevezés cím terület besorolás

_____1/___/_/ Megyeháza 0614456 KOSSUTH TÉR 1 4157 m2 törzsvagyon része (1)
Lakóház 0614456 TÓTH JÓZSEF UTCA
_____8/___/_/ 1079 m2 egyéb vagyon (2)
udvar 5/A
Zsoldos
Ferenc 0614456 TÓTH JÓZSEF UTCA
____11/___/_/ 1502 m2 törzsvagyon része (1)
Szakközépisk 9
ola
Lakóház 0614456 KISS BÁLINT UTCA
____17/__2/_/ 504 m2 egyéb vagyon (2)
udvar 6
Irodaház, 0614456 KISS BÁLINT UTCA
____26/__1/_/ 1083 m2 törzsvagyon része (1)
Középiskola 3
Boros Sámuel
0614456 ADY ENDRE UTCA
____30/___/_/ Szakközépisk 3383 m2 törzsvagyon része (1)
6.
ola
Lajtha László 0614456 KISS BÁLINT UTCA
Zeneiskola 11
Általános
Iskolai 0614456 ADY ENDRE UTCA
Kollégium és 10
GyÁO
Orvosi
rendelő
____39/___/_/ (Anya- és 675 m2 törzsvagyon része (1)
18
gyermekvéde
lem)
0614456 TÓTH JÓZSEF UTCA
____47/___/_/ Raktár-üzlet 697 m2 egyéb vagyon (2)
15
Móricz Zs.
___101/___/_/ Művelődési 1767 m2 törzsvagyon része (1)
36.
ház
___107/__1/_/ Gyógyfürdő 2443 m2 törzsvagyon része (1)
44
Művelődési
___123/___/_/ és Ifjúsági 9008 m2 törzsvagyon része (1)
10 14
Ház
Beépítetlen
___142/___/_/ 0614456 TÓTH JÓZSEF UTCA 140 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Alapfokú
___145/___/_/ művészeti 1214 m2 törzsvagyon része (1)
28 A
iskola
Szociális 0614456 SIMA FERENC UTCA
___161/___/_/ 5812 m2 törzsvagyon része (1)
otthon 6.
Lakóház, 0614456 SIMA FERENC UTCA
___169/___/_/ 1262 m2 egyéb vagyon (2)
udvar 20
Kórház,
0614456 SIMA FERENC UTCA
___186/__1/_/ rendelőintéze 1.8958 m2 törzsvagyon része (1)
44 58
t
0614456 RÁKÓCZI FERENC
___588/___/_/ Lakóépület 2550 m2 egyéb vagyon (2)
UTCA 61
Lakóház,
üzlet, 0614456 ARANY JÁNOS UTCA
___692/___/_/ 1491 m2 egyéb vagyon (2)
műhely, 22
udvar
0614456 ARANY JÁNOS UTCA
___805/__2/_/ Magtár 184 m2 törzsvagyon része (1)
8
Orvosi 0614456 ADY ENDRE UTCA
___811/__2/_/ 1312 m2 törzsvagyon része (1)
rendelő 27.
Orvosi 0614456 ADY ENDRE UTCA
rendelö 17
292
Lakóház üzlet
___828/__1/_/ 0614456 KOSSUTH TÉR 5 4938 m2 egyéb vagyon (2)
iroda
Földhivatal 0614456 KOSSUTH LAJOS
___829/__1/_/ 1550 m2 törzsvagyon része (1)
épülete UTCA 8.
0614456 KOSSUTH LAJOS
___830/___/_/ Lakóház üzlet 1132 m2 egyéb vagyon (2)
UTCA 10
Őze Lajos 0614456 NAGY FERENC UTCA
Filmszínház 3
Idősek Klubja 0614456 HORVÁTH MIHÁLY
(I. számú) UTCA 10.
Lakóház
0614456 NAGY FERENC UTCA
___840/__1/_/ udvar és 981 m2 egyéb vagyon (2)
1
üzlet
___840/__2/_/ Lakóház üzlet 0614456 ADY ENDRE UTCA 1 1199 m2 egyéb vagyon (2)
Lakóház 0614456 HORVÁTH MIHÁLY
___843/___/_/ 976 m2 egyéb vagyon (2)
udvar UTCA 12
Lakóház,
___844/___/_/ 0614456 ADY ENDRE UTCA 7 1353 m2 egyéb vagyon (2)
udvar
Lakóház, 0614456 KOSSUTH LAJOS
___849/__2/_/ 1903 m2 egyéb vagyon (2)
üzlet UTCA 12 16
Lakóház
0614456 HORVÁTH MIHÁLY
___849/__5/_/ orvosi 1409 m2 egyéb vagyon (2)
UTCA 5
rendelő
0614456 HORVÁTH MIHÁLY
___849/_13/_/ Udvar 120 m2 egyéb vagyon (2)
UTCA
___860/___/_/ Óvoda 0614456 BOCSKAI UTCA 9. 1196 m2 törzsvagyon része (1)
Lakóház
___861/___/_/ 0614456 BOCSKAI UTCA 11 759 m2 egyéb vagyon (2)
udvar
Beépítetlen
___864/___/_/ 0614456 BOCSKAI UTCA 13. 826 m2 egyéb vagyon (2)
terület
___866/___/_/ Sportcsarnok 0614456 JÖVENDŐ UTCA 1 8032 m2 törzsvagyon része (1)
Lakóház, 0614456 ADY ENDRE UTCA
___902/___/_/ 832 m2 egyéb vagyon (2)
udvar 15
___998/___/_/ Óvoda 960 m2 törzsvagyon része (1)
UTCA 18.
___999/___/_/ Lakóház üzlet 734 m2 egyéb vagyon (2)
UTCA 20
__1001/_12/_/ Lakóház üzlet 0614456 BOCSKAI UTCA 8 940 m2 egyéb vagyon (2)
Lakóház 0614456 BRUSZNYAI STNY 1
__1001/_23/_/ 553 m2 egyéb vagyon (2)
garázs 3
0614456 KLAUZÁL GÁBOR
__1001/_26/_/ Óvoda 3921 m2 törzsvagyon része (1)
UTCA 5
Lakóház, 0614456 KOSSUTH LAJOS
__1001/_28/_/ 445 m2 egyéb vagyon (2)
üzlet UTCA 22 A
Beépítetlen
__1001/_38/_/ 0614456 JÖVENDŐ UTCA 20 m2 egyéb vagyon (2)
földterület
__1108/__2/_/ Épület 0614456 JÖVENDŐ UTCA 9 179 m2 egyéb vagyon (2)
Lakóház,
__1125/__2/_/ 0614456 BÉLÁDI UTCA 854 m2 egyéb vagyon (2)
udvar
Lakóház 0614456 APPONYI TÉR 4
__1126/___/_/ 1171 m2 egyéb vagyon (2)
udvar A
Klauzál Gábor
__1133/___/_/ Általános 9992 m2 törzsvagyon része (1)
UTCA 12.
Iskola
Gyógyszertár
__1147/__2/_/ orvosi 453 m2 törzsvagyon része (1)
UTCA 6
rendelő
0614456 BRUSZNYAI STNY
__1147/__5/_/ Lakóház 570 m2 egyéb vagyon (2)
10
0614456 BRUSZNYAI STNY
__1147/__6/_/ Lakóház 570 m2 egyéb vagyon (2)
12
Terney Béla
__1147/__9/_/ 0614456 JÖVENDŐ UTCA 6. 1168 m2 törzsvagyon része (1)
Középiskolai
293
Kollégium
Központi
Gyermekélel
__1147/_10/_/ 0614456 JÖVENDŐ UTCA 6. 1679 m2 törzsvagyon része (1)
mezési
Konyha
__1147/_18/_/ Áruház 313 m2 egyéb vagyon (2)
UTCA 34 B
UTCA 34 A
UTCA 32 A
__1149/___/_/ Lakóház üzlet 488 m2 egyéb vagyon (2)
UTCA 28
Pollák Antal
Műszaki
__1153/___/_/ 0614456 APPONYI TÉR 1. 6219 m2 törzsvagyon része (1)
Szakközépisk
ola
Beépített 0614456 VADASKERT UTCA
__1297/___/_/ 716 m2 egyéb vagyon (2)
terület 26.
Beépített 0614456 DERZSI KOVÁCS
__1306/___/_/ 349 m2 egyéb vagyon (2)
terület JENŐ UTCA 33.
__1309/___/_/ 360 m2 egyéb vagyon (2)
lakótelek JENŐ UTCA 27.
__1310/___/_/ 368 m2 egyéb vagyon (2)
terület JENŐ UTCA 25
__1312/___/_/ 330 m2 egyéb vagyon (2)
lakótelek JENŐ UTCA 21.
__1320/___/_/ 361 m2 egyéb vagyon (2)
__1322/___/_/ 367 m2 egyéb vagyon (2)
__1325/___/_/ 354 m2 egyéb vagyon (2)
__1330/___/_/ 353 m2 egyéb vagyon (2)
__1331/___/_/ 356 m2 egyéb vagyon (2)
__1332/___/_/ 353 m2 egyéb vagyon (2)
__1334/___/_/ 354 m2 egyéb vagyon (2)
__1336/___/_/ 353 m2 egyéb vagyon (2)
__1338/___/_/ 354 m2 egyéb vagyon (2)
__1339/___/_/ 353 m2 egyéb vagyon (2)
__1341/___/_/ 353 m2 egyéb vagyon (2)
Lakóház, 0614456 DERZSI KOVÁCS
__1342/___/_/ 356 m2 egyéb vagyon (2)
udvar JENŐ UTCA 38.
Lakóház, 0614456 DERZSI KOVÁCS
__1344/___/_/ 355 m2 egyéb vagyon (2)
udvar JENŐ UTCA 42.
Beépítetlen
__1346/__4/_/ 0614456 ZÁRTKERT 57 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Hajléktalan 0614456 RÁKÓCZI FERENC
__1352/_12/_/ 5358 m2 törzsvagyon része (1)
Ellátó Egység UTCA 183
Szemétlerakó
__1352/_15/_/ 0614456 MAGYARTÉSI ÚT 10.3721 m2 egyéb vagyon (2)
telep
Beépítetlen 0614456 LEININGEN KÁROLY
__1353/__1/_/ 758 m2 egyéb vagyon (2)
terület UTCA
Beépítetlen 0614456 LEININGEN KÁROLY
__1353/__2/_/ 757 m2 egyéb vagyon (2)
terület UTCA
__1357/_56/_/ Beépítetlen 0614456 KISS ERNŐ UTCA 579 m2 egyéb vagyon (2)
294
terület
__1357/_57/_/ Telephely 0614456 MAGYARTÉSI ÚT 440 m2 egyéb vagyon (2)
Gyep (legelő)
__1357/_63/_/ 0614456 MAGYARTÉSI ÚT 3.8866 m2 egyéb vagyon (2)
és csatorna
__1357/_66/_/ Csatorna 0614456 MAGYARTÉSI ÚT 1103 m2 törzsvagyon része (1)
__1358/__4/_/ Közút 0614456 KISS ERNŐ UTCA 1.2782 m2 törzsvagyon része (1)
Beépítetlen
__1358/__5/_/ terület 0614456 MAGYARTÉSI ÚT 1079 m2 egyéb vagyon (2)
(építési telek)
Beépítetlen
(építési telek)
Beépítetlen
(építési telek)
Beépítetlen
(építési telek)
Beépítetlen
(építési telek)
Beépítetlen
__1358/_10/_/ terület 0614456 MAGYARTÉSI ÚT 765 m2 egyéb vagyon (2)
(építési telek)
Telephely(sze
__1358/_12/_/ métlerakó 0614456 MAGYARTÉSI ÚT 2.1626 m2 egyéb vagyon (2)
hely)
Beépítetlen 0614456 DÓZSA GYÖRGY
__1386/__2/_/ 479 m2 egyéb vagyon (2)
terület UTCA
Damjanich J. 0614456 DAMJANICH JÁNOS
__1486/___/_/ 720 m2 törzsvagyon része (1)
u-i óvoda UTCA 35.
0614456 DAMJANICH JÁNOS
__1487/___/_/ Óvoda 716 m2 törzsvagyon része (1)
UTCA 37.
Damjanich
János 0614456 DAMJANICH JÁNOS
Általános UTCA 41 A
Iskola
0614456 DAMJANICH JÁNOS
__1498/___/_/ Pártház 312 m2 törzsvagyon része (1)
UTCA 41
Beépítetlen 0614456 VÉCSEY KÁROLY
__1664/___/_/ 743 m2 egyéb vagyon (2)
terület UTCA 49
0614456 VASVÁRI PÁL UTCA
__1705/___/_/ építési telek 619 m2 egyéb vagyon (2)
6
Beépítetlen
__1710/___/_/ 0614456 NAGYHEGY SOR 714 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépített
__1715/___/_/ 0614456 MUNKÁS UTCA 68. 464 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépített
terület
Beépített
terület
Iskola
__1759/___/_/ /szakmunkás 2825 m2 törzsvagyon része (1)
UTCA 98
képző/
Beépítetlen 0614456 RÁKÓCZI FERENC
__1785/__3/_/ 31 m2 egyéb vagyon (2)
terület UTCA
__1842/___/A/_ 0614456 RÁKÓCZI FERENC
Gyógyszertár 75 m2 törzsvagyon része (1)
_5 UTCA 52
Deák Ferenc
0614456 DEÁK FERENC UTCA
53.
Iskola
Beépítetlen 0614456 DEÁK FERENC UTCA
terület(Balog 51
295
h udvar)
UTCA 46.
__1913/__1/_/ Piac 7370 m2 törzsvagyon része (1)
UTCA 2
__1926/___/_/ Lakóház 0614456 APPONYI TÉR E 904 m2 egyéb vagyon (2)
__1928/___/_/ Lakóház 0614456 APPONYI TÉR A 696 m2 egyéb vagyon (2)
__1929/___/_/ Lakóház 0614456 APPONYI TÉR L 689 m2 egyéb vagyon (2)
__1930/___/_/ Lakóház 0614456 APPONYI TÉR K 689 m2 egyéb vagyon (2)
0614456 APPONYI TÉR "G"
__1931/__2/_/ Fűtőmű 114 m2 törzsvagyon része (1)
P.
__1931/__3/_/ Udvar 0614456 APPONYI TÉR "G" 88 m2 törzsvagyon része (1)
0614456 APPONYI TÉR G
__1931/__4/_/ Óvoda 1679 m2 törzsvagyon része (1)
‚P.
__1933/___/_/ Lakóház 0614456 APPONYI TÉR "I" 913 m2 egyéb vagyon (2)
Lakóház, 0614456 DEÁK FERENC UTCA
__1975/___/_/ 1375 m2 egyéb vagyon (2)
udvar 22
Háziorvosi 0614456 VÖRÖSMARTY UTCA
rendelő 4.
Lakóház, 0614456 DEÁK FERENC UTCA
__2065/___/_/ 530 m2 egyéb vagyon (2)
udvar 76/A
Idősek Klubja 0614456 DÓZSA GYÖRGY
(III. számú) UTCA 86 A.
Lakóház, 0614456 BERCSÉNYI UTCA
__2457/___/_/ 237 m2 egyéb vagyon (2)
udvar 50
Lakóház, 0614456 WESSELÉNYI UTCA
__2820/___/_/ 866 m2 egyéb vagyon (2)
udvar 74
Közösségi
__2969/__1/_/ Pszichiátria 0614456 MUNKÁS UTCA 54 1487 m2 törzsvagyon része (1)
Ellátó
Beépített
terület
Beépített
terület
Beépítetlen
__2994/___/_/ 0614456 MUNKÁS UTCA 1399 m2 egyéb vagyon (2)
terület
__2995/___/_/ Erdő 0614456 SZALAI UTCA 1.5100 m2 egyéb vagyon (2)
__2997/___/_/ Erdő 0614456 SZALAI UTCA 2.9071 m2 egyéb vagyon (2)
Beépítetlen
__3408/___/_/ 0614456 NAGYPATÉ ÚT 3227 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépítetlen 0614456 NAGYHEGY (GARÁZS
__3582/__5/_/ 2383 m2 egyéb vagyon (2)
terület DŰLŐ)
Beépítetlen
__3596/__4/_/ 0614456 NAGYHEGY 1302 m2 egyéb vagyon (2)
terület
__3635/___/_/ Erdő 0614456 NAGYHEGYSZÉLI ÚT 1.6307 m2 egyéb vagyon (2)
__3636/___/_/ Erdő 0614456 NAGYHEGYSZÉLI ÚT 3.1562 m2 egyéb vagyon (2)
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
__3789/__2/_/ 0614456 MADÁCH IMRE UTCA 8181 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
__3802/__5/_/ terület 0614456 NAGYHEGY 1325 m2 egyéb vagyon (2)
(építési telek)
Beépítítlen
terület és
296
közterület
(út)
Beépítetlen
terület és út
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
__3881/_22/_/ terület,(építé 0614456 NAGYHEGY 1170 m2 egyéb vagyon (2)
si telek)
Beépítetlen
__3881/_23/_/ terület 0614456 NAGYHEGY 1250 m2 egyéb vagyon (2)
(építési telek)
Beépítetlen
(építési telek)
Beépítetlen
(építési telek)
Beépítetlen
(építési telek)
Beépítetlen
(építési telek)
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
__3967/__1/_/ Gyep (legelő) 0614456 ALSÓRÉT 12.8025 m2 egyéb vagyon (2)
Beépítetlen
__3967/__4/_/ terület (ipari 0614456 SZARVASI ÚT 5.6181 m2 törzsvagyon része (1)
park mellett)
Beépítetlen
terület (ipari 0614456 IPARI PARK(VOLT
__3967/_16/_/ 1.0491 m2 egyéb vagyon (2)
park, volt LAKTANYA TER)
laktanya)
Ipartelep(zöl
dsáv a volt 0614456 IPARI PARK(VOLT
__3967/_18/_/ 8426 m2 egyéb vagyon (2)
laktanya é-i LAKTANYA TER)
részén)
Épület és
__3970/___/_/ 0614456 SZARVASI ÚT 8 3561 m2 egyéb vagyon (2)
udvar
Beépítetlen
__3998/___/_/ 0614456 NAGYNYOMÁS 1034 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépítetlen
terület
Beépitetlen
terület
/ZSOLDOS
HALASTÓ/
Lakóház
__4122/__2/_/ 0614456 ATTILA ÚT 5 201 m2 egyéb vagyon (2)
udvar
__4123/__8/_/ Rakodó 0614456 ATTILA ÚT 1.7735 m2 egyéb vagyon (2)
__4123/__9/_/ Hőközpont 0614456 IPARTELEPI ÚT 239 m2 törzsvagyon része (1)
__4123/_10/_/ Termálkút 0614456 IPARTELEPI ÚT 482 m2 törzsvagyon része (1)
Lakóház
__4127/__1/_/ 0614456 IPARTELEPI ÚT 3 2593 m2 egyéb vagyon (2)
udvar
Beépítetlen
__4129/__3/_/ 0614456 ATTILA ÚT 4 B 663 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépítetlen
__4129/__4/_/ 0614456 ATTILA ÚT 4 A 435 m2 egyéb vagyon (2)
terület
297
Beépítetlen
__4130/__2/_/ 0614456 NAGYNYOMÁS 2029 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépítetlen
__4130/__5/_/ terület 0614456 NAGYNYOMÁS 1086 m2 törzsvagyon része (1)
(udvar)
__4132/__2/_/ Szántó 0614456 NAGYNYOMÁS 1.9244 m2 egyéb vagyon (2)
Beépítetlen
__4136/___/_/ terület (Ipari 0614456 NAGYNYOMÁS 6276 m2 törzsvagyon része (1)
Park)
Beépítetlen
__4137/___/_/ 0614456 IPARI PARK 7701 m2 egyéb vagyon (2)
terület
__4139/__1/_/ Gyep (rét) 0614456 NAGYNYOMÁS 2.9457 m2 egyéb vagyon (2)
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Lakóház
__4172/___/_/ 0614456 NAGYNYOMÁS 74 5412 m2 egyéb vagyon (2)
udvar
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
__4185/__2/_/ 0614456 IPARI PARK 7778 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
__4195/_15/_/ 0614456 NAGYNYOMÁS 1.2500 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépítetlen
__4195/_16/_/ 0614456 NAGYNYOMÁS 9999 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
__4195/_21/_/ 0614456 IPARI PARK 2063 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépítetlen
__4195/_22/_/ 0614456 IPARI PARK 2121 m2 egyéb vagyon (2)
terület
__4217/__3/_/ Erdő 0614456 IPARTELEPI ÚT 3.2902 m2 egyéb vagyon (2)
__4217/__4/_/ Sporttelep 0614456 IPARTELEPI ÚT 5234 m2 törzsvagyon része (1)
Beépítetlen
__4220/___/_/ 0614456 NAGYNYOMÁS 1.4750 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépítetlen
terület
Beépített
__4233/_17/_/ 0614456 HÉTVEZÉR UTCA 9. 491 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépített 0614456 JUHÁSZ GYULA UTCA
__4233/_24/_/ 393 m2 egyéb vagyon (2)
terület 4
__4233/_40/_/ Anyagbánya 0614456 NAGYNYOMÁS 1.9954 m2 egyéb vagyon (2)
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
__4265/_17/_/ 679 m2 egyéb vagyon (2)
terület 41
__4296/___/_/ 540 m2 egyéb vagyon (2)
terület 18
__4387/___/_/ Telephely, 0614456 MÁGOCSI ÚT 2 2.3550 m2 törzsvagyon része (1)
298
lakóépület,
udvar
__4388/__6/_/ Telephely 0614456 MÁGOCSI ÚT 6637 m2 egyéb vagyon (2)
__4388/_11/_/ Telephely 0614456 MÁGOCSI ÚT 5032 m2 egyéb vagyon (2)
__4389/__2/_/ Telephely 0614456 MÁGOCSI ÚT 2198 m2 egyéb vagyon (2)
Szennyvíz
__4390/_16/_/ 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 150 m2 törzsvagyon része (1)
átemelő
__4392/___/_/ Mocsár 0614456 NAGYNYOMÁS 5.0926 m2 egyéb vagyon (2)
Lakóház,
__4407/___/_/ 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 5711 m2 egyéb vagyon (2)
udvar
__4408/___/_/ épület, udvar 0614456 BEREKHÁT 13 B 7083 m2 egyéb vagyon (2)
__4419/___/_/ Erdő 0614456 MUNKÁS UTCA 1.6285 m2 egyéb vagyon (2)
Beépített
terület
Beépített
terület
Beépített
terület
Beépített
terület
Beépített
terület
Beépítetlen
terület
__4466/__1/_/ Erdő 0614456 WESSELÉNYI UTCA 1.2981 m2 egyéb vagyon (2)
Beépítetlen
terület
__4661/___/_/ Lakóház 699 m2 egyéb vagyon (2)
UTCA 37 39
0614456 KOSZTA JÓZSEF
__4663/___/_/ Lakóház 372 m2 egyéb vagyon (2)
UTCA 3
__4664/___/_/ Udvar 2427 m2 egyéb vagyon (2)
UTCA 37-39
Családok
__4669/___/_/ Átmeneti 1423 m2 törzsvagyon része (1)
UTCA 7/A
Otthona
Gyermekjátsz
__4673/_16/_/ 0614456 BELTERÜLET 7552 m2 egyéb vagyon (2)
ótér
__4673/_29/_/ Garázs 21 m2 egyéb vagyon (2)
UTCA
__4674/_26/_/ Garázs 26 m2 egyéb vagyon (2)
UTCA
Lakóház 0614456 KOSZTA JÓZSEF
__4678/___/_/ 1781 m2 egyéb vagyon (2)
udvar UTCA 12
Lakóház
__4704/___/_/ 0614456 NAGYNYOMÁS 49 4923 m2 egyéb vagyon (2)
udvar
__4705/___/_/ Vásártér 0614456 NAGYNYOMÁS 2.2901 m2 egyéb vagyon (2)
__4707/___/_/ Szántó 0614456 SOPRON UTCA 1.6735 m2 egyéb vagyon (2)
Beépítetlen
__4709/__2/_/ 0614456 SOPRON UTCA 2935 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépített
__4735/___/_/ 0614456 SOPRON UTCA 88. 428 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépített
__4737/___/_/ 0614456 SOPRON UTCA 84. 417 m2 törzsvagyon része (1)
terület
Lakóház
udvar
Beépített
terület
Beépített
terület
__4744/___/_/ Beépített 0614456 SOPRON UTCA 68 492 m2 egyéb vagyon (2)
299
terület A
Lakóház 0614456 SOPRON UTCA 50
__4748/___/_/ 960 m2 egyéb vagyon (2)
udvar 54
Beépített
terület
Beépített 0614456 SOPRON UTCA 42.
__4751/___/_/ 674 m2 egyéb vagyon (2)
terület A
Lakóház,
udvar
Beépítetlen
terület
Beépítetlen 0614456 SOPRON UTCA 30
__4756/___/_/ 179 m2 egyéb vagyon (2)
terület A
Beépítetlen 0614456 SOPRON UTCA 30
__4757/___/_/ 186 m2 egyéb vagyon (2)
terület B
Beépitetlen 0614456 SOPRON UTCA 30
__4758/___/_/ 600 m2 egyéb vagyon (2)
terület C
Beépítetlen
__4759/__1/_/ 0614456 SOPRON UTCA 34 980 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépítetlen
__4761/___/_/ 0614456 SOPRON UTCA 1085 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Lakóház 0614456 KOSZTA JÓZSEF
__4867/___/_/ 1179 m2 egyéb vagyon (2)
udvar UTCA 4
Lakóház
__4868/___/_/ 0614456 ZRÍNYI UTCA 2 894 m2 egyéb vagyon (2)
udvar
Városi
könyvtár 0614456 KOSSUTH LAJOS
__4871/__1/_/ 1840 m2 törzsvagyon része (1)
(Izraelita UTCA 33 35
templom)
Lakóház,
0614456 MÁTYÁS KIRÁLY
__4950/___/_/ udvar, 1007 m2 egyéb vagyon (2)
UTCA 1
garázs, üzlet
Beépítetlen 0614456 MÁTYÁS KIRÁLY
__4955/___/_/ 860 m2 egyéb vagyon (2)
terület UTCA 7
Lakóház 0614456 KOSSUTH LAJOS
__4963/___/_/ 1354 m2 egyéb vagyon (2)
udvar UTCA 27
Lakóház 0614456 KOSSUTH LAJOS
__4964/___/_/ 1385 m2 egyéb vagyon (2)
udvar UTCA 25
Beépítetlen 0614456 SOMOGYI BÉLA UTCA
__4965/__6/_/ 1128 m2 egyéb vagyon (2)
terület 2/B
Lakóház
__4968/___/_/ 0614456 SOMOGYI BÉLA 2 1086 m2 egyéb vagyon (2)
udvar
Lakóház
__5176/__2/_/ 0614456 SOMOGYI BÉLA 1 531 m2 egyéb vagyon (2)
garázs
0614456 JÓZSEF ATTILA UTCA
__5176/_20/_/ Lakóház 344 m2 egyéb vagyon (2)
6
Lakóépület(ö
__5176/_61/_/ nkormányzati 0614456 ÚJ UTCA 11 340 m2 egyéb vagyon (2)
bérlakások)
Beépítetlen
__5176/_77/_/ 0614456 ÚJ UTCA 295 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Üzem 0614456 KOSSUTH LAJOS
__5230/__5/_/ 306 m2 egyéb vagyon (2)
/patyolat/ UTCA 19 A
__5262/__2/_/ Áruház 303 m2 egyéb vagyon (2)
UTCA 11
__5262/__3/_/ Lakóház üzlet 632 m2 egyéb vagyon (2)
UTCA 13 A
Lakóház 0614456 BACSÓ BÉLA UTCA
__5287/__1/_/ 770 m2 egyéb vagyon (2)
udvar 19 A
__5429/___/_/ Óvoda 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 109. 594 m2 törzsvagyon része (1)
__5494/__2/_/ Épület 0614456 KÁLVÁRIA TEMETŐ 4901 m2 törzsvagyon része (1)
Beépítetlen
__5524/___/_/ 0614456 LAKOS TÉR 710 m2 egyéb vagyon (2)
terület
300
Beépítetlen
__5525/_12/_/ 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 1311 m2 egyéb vagyon (2)
terület
__5541/__1/_/ Lakóház üzlet 0614456 SZABADSÁG TÉR 6 503 m2 egyéb vagyon (2)
0614456 SZABADSÁG TÉR 4
__5541/__2/_/ Lakóház üzlet 700 m2 egyéb vagyon (2)
5
Lakóház üzlet
__5541/__7/_/ 0614456 SZABADSÁG TÉR 2 564 m2 egyéb vagyon (2)
iroda
Beépítetlen
__5541/_15/_/ 0614456 PÁVA UTCA 1000 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Pincehelyiség
__5541/_25/_/ 0614456 ÚJ UTCA 5 300 m2 egyéb vagyon (2)
ek
Beépítetlen
__5541/_66/_/ 0614456 ÚJ UTCA 7. 489 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Lakóépület,
udvar (és 0614456 PETŐFI SÁNDOR
__5576/___/_/ 3672 m2 egyéb vagyon (2)
góré- UTCA 16
jégverem)
Lakóház 0614456 PETŐFI SÁNDOR
__5577/__1/_/ 795 m2 egyéb vagyon (2)
udvar UTCA 14
Beépítetlen 0614456 PETŐFI SÁNDOR
__5577/__2/_/ 1000 m2 egyéb vagyon (2)
terület UTCA
Lakóház 0614456 PETŐFI SÁNDOR
__5580/__1/_/ 491 m2 egyéb vagyon (2)
udvar UTCA 12
Lakóház, 0614456 JÓZSEF ATTILA UTCA
__5591/__3/_/ 324 m2 egyéb vagyon (2)
üzlet 1.
Lakóház 0614456 SZABADSÁG TÉR
__5594/___/_/ 468 m2 egyéb vagyon (2)
udvar "A"
__5598/__3/_/ Irodaház 379 m2 törzsvagyon része (1)
UTCA 1
Tóth József
Színház és 0614456 PETŐFI SÁNDOR
Petőfi UTCA 2
Szálloda
Beépitetlen 0614456 PETŐFI SÁNDOR
__5600/__1/_/ 340 m2 egyéb vagyon (2)
terület UTCA 4-6
Épület, udvar 0614456 PETŐFI SÁNDOR
(Gólyás ház) UTCA 4-6
Petőfi S.
0614456 PETŐFI SÁNDOR
UTCA 15.
Iskola
Petőfi S.
0614456 SZENT IMRE HERCEG
UTCA 7.
Iskola
Lakóház 0614456 SZENT IMRE HERCEG
__5606/___/_/ 1025 m2 egyéb vagyon (2)
udvar UTCA 5
Zsoldos F.
Műsz.
Szakközépisk 0614456 SZENT IMRE HERCEG
. és UTCA 1.
Szakmunkásk
épző
Lakóház,
udvar, iroda
0614456 PETŐFI SÁNDOR
__5622/___/A/ (Városi 1607 m2 törzsvagyon része (1)
UTCA 1.
Könyvtár -
gyermek-)
__5623/___/_/ Városháza 0614456 KOSSUTH TÉR 6 7085 m2 törzsvagyon része (1)
0614456 SZENT ANNA UTCA
1
0614456 SZENT ANNA UTCA
__5633/__2/_/ Üzlet (Trafik) 10 m2 egyéb vagyon (2)
2 B
301
Horváth
0614456 SZENT IMRE HERCEG
__5651/___/_/ Mihály 9789 m2 törzsvagyon része (1)
UTCA 2.
Gimnázium
Lakóház,
udvar, üzlet, 0614456 SZENT IMRE HERCEG
__5665/___/A/ 2088 m2 egyéb vagyon (2)
raktár, UTCA 12 14
garázs
__5670/___/_/ Bölcsöde 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 2 2931 m2 törzsvagyon része (1)
Beépítetlen
__5672/__3/_/ 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 4 1831 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Lakóház
__5673/___/_/ 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 6 1109 m2 egyéb vagyon (2)
udvar
Beépítetlen
__5698/__2/_/ 0614456 SZENT ANNA ZUG 85 m2 egyéb vagyon (2)
terület
__5751/___/_/ Udvar 0614456 KISÉR UTCA 29 700 m2 egyéb vagyon (2)
Lakóház
__5753/___/_/ 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 10 1529 m2 törzsvagyon része (1)
udvar
Lakóház
__5754/___/A/ udvar, garázs 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 12 2178 m2 törzsvagyon része (1)
és irodaház
Beépítetlen
__5770/___/_/ 0614456 KISÉR UTCA 43 338 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Lakóház,
udvar
Lakóház,
udvar
Beépített
terület
Orvosi
0614456 NAGYÖRVÉNY UTCA
__6012/___/_/ rendelő, 617 m2 törzsvagyon része (1)
59
gyógyszertár
Idősek Klubja 0614456 NAGYÖRVÉNY UTCA
(II. számú) 53.
Orvosi 0614456 NAGYÖRVÉNY UTCA
rendelő 51 B
Lakóház
__6080/___/_/ 0614456 SOÓS UTCA 5 771 m2 egyéb vagyon (2)
udvar
Lakóház, 0614456 NAGYÖRVÉNY UTCA
__6113/___/_/ 572 m2 egyéb vagyon (2)
udvar 24
0614456 FARKAS ANTAL UTCA
11
Beépítetlen
__6230/__1/_/ 0614456 KIS UTCA 352 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Lakóház,
__6260/___/_/ 0614456 FARKAS ZUG 1 436 m2 egyéb vagyon (2)
udvar
Óvoda
__6342/___/_/ 0614456 ÁRPÁD UTCA 3 A 140 m2 törzsvagyon része (1)
játszótér
__6343/___/_/ Óvoda 0614456 ÁRPÁD UTCA 3 865 m2 törzsvagyon része (1)
Beépítetlen
__6441/_14/_/ 0614456 BEREKHÁT 1312 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépítetlen
__6441/_16/_/ 0614456 BEREKHÁT 1000 m2 egyéb vagyon (2)
terület
__6441/_18/_/ Telephely 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 2996 m2 egyéb vagyon (2)
__6441/_19/_/ Telephely 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 3045 m2 egyéb vagyon (2)
Beépített
__6442/___/_/ 0614456 BEREKHÁT 4 604 m2 egyéb vagyon (2)
terület
__6445/__6/_/ Mocsár 0614456 BELTERÜLET 3472 m2 egyéb vagyon (2)
Beépítetlen
__6450/__2/_/ 0614456 BEREKHÁT 67 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépítetlen
__6498/___/_/ 0614456 BEREKHÁT 9361 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Épület, udvar 0614456 SCHWEIDEL JÓZSEF
(Berekháti UTCA
302
vízműgépház
)
Szántó és 0614456 SCHWEIDEL JÓZSEF
__6504/__3/_/ 5.6898 m2 egyéb vagyon (2)
gyep UTCA
Beépítetlen 0614456 SCHWEIDEL JÓZSEF
__6504/__4/_/ 1031 m2 egyéb vagyon (2)
terület UTCA
Beépítetlen 0614456 SCHWEIDEL JÓZSEF
__6504/__5/_/ 1273 m2 egyéb vagyon (2)
terület UTCA
Beépítetlen
__6506/___/_/ 0614456 BIHARI SOR 1. 281 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépített 0614456 DANKÓ PISTA UTCA
__6529/___/_/ 280 m2 egyéb vagyon (2)
terület 12.
__6530/___/_/ 278 m2 egyéb vagyon (2)
terület 10.
__6531/___/_/ 280 m2 egyéb vagyon (2)
terület 8.
Beépítetlen
0614456 DANKÓ PISTA UTCA
__6536/___/_/ terület 284 m2 egyéb vagyon (2)
1/A
(lakótelek)
__6538/___/_/ 281 m2 egyéb vagyon (2)
terület 3.
__6544/__4/_/ 281 m2 egyéb vagyon (2)
terület 21.
__6544/__6/_/ 281 m2 egyéb vagyon (2)
terület 25.
__6544/__7/_/ 281 m2 egyéb vagyon (2)
terület 27.
__6544/__8/_/ 280 m2 egyéb vagyon (2)
terület 29.
Beépített
__6544/__9/_/ 0614456 LAVOTTA UTCA 30. 280 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépített
__6544/_10/_/ 0614456 LAVOTTA UTCA 28. 280 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Lakóház,
__6544/_11/_/ 0614456 LAVOTTA UTCA 26 280 m2 egyéb vagyon (2)
udvar
Beépített
__6546/___/_/ 0614456 LAVOTTA UTCA 22. 281 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépített
terület
Beépített
terület
Beépített
terület
Beépített
terület
Beépített
terület
Beépített
terület
Beépített
terület
Beépített
terület
Beépített
terület
Beépített
terület
Beépített
terület
Lakóház,
__6560/___/_/ 0614456 LAVOTTA UTCA 5 281 m2 egyéb vagyon (2)
udvar
Beépített
terület
__6562/___/_/ Beépített 0614456 LAVOTTA UTCA 9. 281 m2 egyéb vagyon (2)
303
terület
Beépített
terület
Beépített
terület
Lakóház,
udvar
Lakóház,
__6566/___/_/ 0614456 LAVOTTA UTCA 17 280 m2 egyéb vagyon (2)
udvar
Beépített
terület
Beépített
terület
Beépített
terület
Beépített
terület
Beépített 0614456 MAGYARI IMRE UTCA
__6572/___/_/ 281 m2 egyéb vagyon (2)
terület 26.
__6573/___/_/ 280 m2 egyéb vagyon (2)
terület 24.
__6574/___/_/ 280 m2 egyéb vagyon (2)
terület 22.
__6575/___/_/ 280 m2 egyéb vagyon (2)
terület 20.
Lakóház, 0614456 MAGYARI IMRE UTCA
__6576/___/_/ 273 m2 egyéb vagyon (2)
udvar 18.
__6579/___/_/ 278 m2 egyéb vagyon (2)
terület 12.
__6580/___/_/ 280 m2 egyéb vagyon (2)
terület 10.
__6581/___/_/ 281 m2 egyéb vagyon (2)
terület 8.
__6582/___/_/ 278 m2 egyéb vagyon (2)
terület 6.
Beépítetlen 0614456 MAGYARI IMRE UTCA
__6586/___/_/ 560 m2 egyéb vagyon (2)
terület 23.
__6588/___/_/ 560 m2 egyéb vagyon (2)
terület 19.
__6590/___/_/ 560 m2 egyéb vagyon (2)
terület 15.
__6592/___/_/ 560 m2 egyéb vagyon (2)
terület 11.
__6594/___/_/ 559 m2 egyéb vagyon (2)
terület 7.
Szoc. 0614456 MAGYARI IMRE UTCA
__6596/___/_/ 549 m2 egyéb vagyon (2)
bérlakások 3.
Lakóház, 0614456 MAGYARI IMRE UTCA
__6597/___/_/ 736 m2 egyéb vagyon (2)
udvar 1.
Beépítetlen
__6641/__2/_/ 0614456 GÓGÁNY UTCA 2226 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Lakóház
__6690/___/_/ 0614456 GÓGÁNY UTCA 93 997 m2 egyéb vagyon (2)
udvar
__7095/_14/_/ Telephely 0614456 MENTŐ UTCA 1557 m2 egyéb vagyon (2)
__7095/_15/_/ Telephely 0614456 ÁRPÁD UTCA 1005 m2 egyéb vagyon (2)
Szántó és
__7095/_43/_/ 0614456 BEREKLAPOS 25.8193 m2 egyéb vagyon (2)
gyep
Szántó, erdő,
__7126/___/_/ 0614456 MENTŐ UTCA 2.9720 m2 egyéb vagyon (2)
gyep és árok
__7132/__3/_/ Szántó 0614456 MENTŐ UTCA 1.4880 m2 egyéb vagyon (2)
Beépítetlen
__7165/___/_/ terület 0614456 LŐRINC UTCA 3907 m2 egyéb vagyon (2)
(vegyitemető
304
)
Beépítetlen
__7166/_16/_/ 0614456 BEREKLAPOS 1966 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépítetlen
__7166/_17/_/ 0614456 BEREKLAPOS 1966 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépítetlen
__7166/_20/_/ 0614456 LŐRINC UTCA 2.6583 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépítetlen
__7172/__1/_/ 0614456 LŐRINC UTCA 5456 m2 egyéb vagyon (2)
terület
__7172/__2/_/ Szántó 0614456 LŐRINC UTCA 1.3288 m2 egyéb vagyon (2)
__7174/___/_/ Erdő 0614456 LŐRINC UTCA 2.7258 m2 egyéb vagyon (2)
__7175/___/_/ Gyep 0614456 LŐRINC UTCA 1.3414 m2 egyéb vagyon (2)
__7178/__2/_/ Ravatalozó 0614456 BÁNOMHÁTI TEMETŐ 632 m2 törzsvagyon része (1)
__7182/__1/_/ Telephely 0614456 BEREKLAPOS 5151 m2 egyéb vagyon (2)
__7182/__3/_/ Lőtér 0614456 BEREK 1.1630 m2 egyéb vagyon (2)
__7183/___/_/ Gyep 0614456 BEREKLAPOS 1.4010 m2 egyéb vagyon (2)
Beépítetlen
__7185/___/_/ 0614456 MENTŐ UTCA 1690 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Szántó
(szennyvíztis
__7190/__8/_/ 0614456 BEREK 1.4486 m2 egyéb vagyon (2)
ztító telep
bővítéséhez)
Szántó
(szennyvíztis
__7190/__9/_/ 0614456 BEREK 3792 m2 egyéb vagyon (2)
ztító telep
mellett)
Végátemelő
__7192/__3/_/ 0614456 BEREK 264 m2 törzsvagyon része (1)
területe
Beépítetlen 0614456 GERGELY UTCA 25
__7222/___/_/ 371 m2 egyéb vagyon (2)
terület 27
Városi
0614456 CSALLÁNY GÁBOR
__7502/__1/_/ Strandfürdő 4.7806 m2 törzsvagyon része (1)
PART 4
és Camping
__7505/__1/_/ Sporttelep 0614456 SZÉCHENYI LIGET 8955 m2 törzsvagyon része (1)
Családsegítő 0614456 CSALLÁNY GÁBOR
Központ PART
Beépítetlen
__7514/__2/_/ 0614456 ALSÓRÉT 1077 m2 egyéb vagyon (2)
terület
__7517/__7/_/ Szántó és út 2.1885 m2 törzsvagyon része (1)
PART 9
Parkerdő és
__7517/__8/_/ Idősek 0614456 ALSÓRÉT 9.8803 m2 törzsvagyon része (1)
Otthona
Gazdasági
__7517/_10/_/ épület és 1.0104 m2 egyéb vagyon (2)
PART
udvar
Beépített
__7578/___/_/ 0614456 NYÁR UTCA 29. 568 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépített
terület
Beépített
terület
Beépített
terület
Beépítetlen 0614456 DR. UHLÁR ISTVÁN
__7792/__2/_/ 115 m2 egyéb vagyon (2)
terület UTCA
__7930/__2/_/ Udvar 0614456 CSONGRÁDI ÚT 47. 222 m2 egyéb vagyon (2)
__7933/___/_/ Dózsa ház 0614456 CSONGRÁDI ÚT 2 3923 m2 törzsvagyon része (1)
Sporttelep
__7934/__1/_/ (Pusztai 0614456 CSONGRÁDI ÚT 3.5595 m2 törzsvagyon része (1)
László
305
Sporttelep)
0614456 ZOLNAY KÁROLY
__7940/___/_/ Sporttelep 2.3364 m2 törzsvagyon része (1)
UTCA
__8009/___/_/ Óvoda 0614456 MÁTÉFFY FERENC 22 3617 m2 törzsvagyon része (1)
Lakóház,
__8287/__4/_/ 0614456 ÓBESTER TELEP 28 3895 m2 egyéb vagyon (2)
udvar
Beépítetlen
terület 0614456 KISS ZSIGMOND
__8288/__1/_/ 7.4127 m2 törzsvagyon része (1)
(Hősök UTCA
erdeje)
0614456 KÖZTÁRSASÁG UTCA
__8305/__1/_/ Óvoda 4135 m2 törzsvagyon része (1)
4.
Koszta József
__8305/__2/_/ Általános 8707 m2 törzsvagyon része (1)
6.
Iskola
Kórház,
0614456 SIMA FERENC UTCA
__8344/__1/_/ rendelőintéze 6.4156 m2 törzsvagyon része (1)
44 58
t
__8350/_61/_/ Lakóház üzlet 588 m2 egyéb vagyon (2)
11 13
Kertvárosi
__8350/_99/_/ orvosi 498 m2 törzsvagyon része (1)
27
rendelők
Beépítetlen 0614456 SZÉCHENYI ISTVÁN
__8764/__1/_/ 83 m2 egyéb vagyon (2)
terület UTCA
__8764/__7/_/ 69 m2 egyéb vagyon (2)
terület UTCA
__8764/__8/_/ 69 m2 egyéb vagyon (2)
terület UTCA
Beépítetlen
__8810/__1/_/ 0614456 BIHARI SOR 573 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
__8810/_10/_/ 0614456 BIHARI SOR 544 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Udvar
_10012/__1/_/ 0614456 LAPISTÓ 1398 m2 egyéb vagyon (2)
(Vízmű-telep)
Beépitetlen
_10012/__2/_/ 0614456 LAPISTÓ 1000 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépítetlen 0614456 VEKERPARTI U.
_15011/___/_/ 675 m2 egyéb vagyon (2)
terület (KAJÁNÚJFALU) 9
_15012/___/_/ 675 m2 egyéb vagyon (2)
_15013/___/_/ Beépítetlen 0614456 VEKERPARTI U. 675 m2 egyéb vagyon (2)
306
_15014/___/_/ 675 m2 egyéb vagyon (2)
Beépítetlen
_15027/__1/_/ 0614456 KAJÁNÚJFALU 1025 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépítetlen
_15027/__4/_/ 0614456 KAJÁNÚJFALU 3289 m2 egyéb vagyon (2)
terület
_20001/__1/_/ Községház 0614456 MAGYARTÉS 6 5165 m2 törzsvagyon része (1)
0614456 MAGYARTÉS,
_20003/__3/_/ Sporttelep 4.0565 m2 törzsvagyon része (1)
KÖRÖSPARTI U.
Beépítetlen
_20008/___/_/ 0614456 MAGYARTÉS 2899 m2 egyéb vagyon (2)
terület
Beépítetlen
terület
Lakóház,
_20019/__1/_/ 0614456 MAGYARTÉSI U. 11 867 m2 egyéb vagyon (2)
udvar
Beépítetlen
terület
Magyartési
_20028/___/_/ 0614456 MAGYARTÉS 2161 m2 törzsvagyon része (1)
Klubkönyvtár
Beépítetlen 0614456 MAGYARTÉSI U. 25
_20040/___/_/ 2173 m2 egyéb vagyon (2)
terület 27
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
Beépítetlen
terület
307
Szentes Város belterületén levő forgalomképtelen önkormányzati tulajdonú

ingatlanok:
helyrajzi szám megnevezés cím terület

__1913/__2/_/ Beépített terület 0614456 RÁKÓCZI FERENC UTCA 2 83 m2
__1913/_10/_/ Beépített terület 0614456 RÁKÓCZI FERENC UTCA 2 103 m2
Közterület (bejáró
__7945/__2/_/ 0614456 ZOLNAY KÁROLY UTCA 3 180 m2
út)
Beépítetlen
__8561/__2/_/ 0614456 GAÁL ISTVÁN UTCA 389 m2
terület
___828/__3/_/ Beépített terület 0614456 SZENT MIKLÓS-TÉR 34 m2
_____3/___/_/ Közút 0614456 HAJDÚ LAJOS UTCA 918 m2
Közterület
_____5/___/_/ 0614456 HAJDÚ LAJOS UTCA 599 m2
(parkoló)
Kossuth Lajos tér
____22/___/_/ 0614456 KOSSUTH TÉR 1.5902 m2
(közterület)
____23/___/_/ Közút 0614456 KISS BÁLINT UTCA 4414 m2
____32/___/_/ Közút 0614456 MUNKÁCSY MIHÁLY UTCA 3701 m2
____68/___/_/ Közút 0614456 PÓLYA UTCA 1503 m2
____84/___/_/ Közterület 0614456 ADY ENDRE KÖZ 721 m2
___100/___/_/ Közút 0614456 CÉH-HÁZ UTCA 1250 m2
___116/___/_/ Közút 0614456 TÓTH JÓZSEF UTCA 8009 m2
___126/__1/_/ Közterület 0614456 TÓTH JÓZSEF UTCA 674 m2
___130/___/_/ Közút 0614456 ARANY JÁNOS UTCA 1.4324 m2
___153/___/_/ Közút 0614456 IFJÚSÁGI SÉTÁNY 4050 m2
___157/___/_/ Közterület 0614456 TÓTH JÓZSEF KÖZ 522 m2
___164/___/_/ Közterület (köz) 0614456 NÉVTELEN KÖZ 336 m2
Beépítetlen
___176/__4/_/ terület 0614456 KURCA PART 1798 m2
(közterület)
___182/___/_/ Közterület 0614456 KURCA PART 1119 m2
___185/___/_/ Közút 0614456 SIMA FERENC UTCA 1.7060 m2
___188/__6/_/ Közterület 0614456 SIMA FERENC UTCA 47 m2
___196/_18/_/ Közút 0614456 NÁDAS SÉTÁNY 5859 m2
___198/___/_/ Közterület (köz) 0614456 BOROS SÁMUEL UTCA 203 m2
___203/___/_/ Közterület (köz) 0614456 BOROS SÁMUEL UTCA 188 m2
308
___224/___/_/ Közút 0614456 NÁDAS SÉTÁNY 442 m2

___225/___/_/ Közút 0614456 SZALAI UTCA 2.4261 m2
___226/___/_/ Közút 0614456 DESSEWFFY ARISZTID SOR 4763 m2
___244/___/_/ Közút 0614456 AULICH LAJOS UTCA 8961 m2
___266/___/_/ Közút 0614456 SÁRGAPARTI UTCA 4565 m2
___270/__1/_/ Mirhó 0614456 SÁRGAPARTI UTCA 903 m2
___303/___/_/ Közút 0614456 BOROS SÁMUEL UTCA 2.6723 m2
___319/___/_/ Mirhó 0614456 BOROS SÁMUEL UTCA 1001 m2
___364/___/_/ Közút 0614456 BABÓS UTCA 3191 m2
___408/___/_/ Mirhó 0614456 KÖLCSEY FERENC UTCA 659 m2
___432/___/_/ Közút 0614456 KÖLCSEY FERENC UTCA 2036 m2
___443/___/_/ Közterület 0614456 NÉVTELEN KÖZ 502 m2
___454/__1/_/ Közterület 0614456 KÖLCSEY FERENC UTCA 61 m2
___454/__2/_/ Mirhó 0614456 BORZA UTCA 593 m2
___469/___/_/ Közút 0614456 BORZA UTCA 5228 m2
___518/___/_/ Közút 0614456 BATTHYÁNY UTCA 6048 m2
___550/___/_/ Közút 0614456 NYÍRI UTCA 5084 m2
___587/___/_/ Közút 0614456 SZÜRSZABÓ NAGY IMRE UTCA 5936 m2
0614456 RÁKÓCZI F. UTCÁRÓL NYÍLÓ
___604/__1/_/ Közterület 72 m2
KÖZ 49 A
___606/__3/_/ Közterület 0614456 RÁKÓCZI FERENC UTCA 97 m2
___624/___/_/ Közút 0614456 SAJÓ KÖZ 678 m2
___668/___/_/ Közút 0614456 RUZS MOLNÁR UTCA 2451 m2
___680/___/_/ Közterület (út) 0614456 NÉVTELEN KÖZ 275 m2
___691/___/_/ Közút 0614456 NAGYGÖRGŐS UTCA 5314 m2
___744/___/_/ Közút 0614456 BÁLINT UTCA 4374 m2
___784/___/_/ Közút 0614456 KRISTÓ NAGY ISTVÁN UTCA 3169 m2
___797/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 212 m2
___810/___/_/ Közterület (köz) 0614456 NÉVTELEN 282 m2
___825/___/_/ Közút 0614456 FARKAS MIHÁLY UTCA 2692 m2
___826/___/_/ Közút 0614456 ADY ENDRE UTCA 1.2227 m2
___828/__4/_/ Közterület 0614456 SZENT MIKLÓS-TÉR 3463 m2
Játszótér és
___831/__2/_/ 0614456 SZENT MIKLÓS-TÉR 2005 m2
közterület
___835/___/_/ Közút 0614456 NAGY FERENC UTCA 1255 m2
___848/___/_/ Közút 0614456 HORVÁTH MIHÁLY UTCA 4672 m2
___849/_14/_/ Közterület 0614456 NÉVTELEN 1.0156 m2
___865/___/_/ Közút 0614456 JÖVENDŐ UTCA 4780 m2
___883/__1/_/ Közút 0614456 KÍGYÓ UTCA 3204 m2
___895/___/_/ Közút 0614456 KÖNYÖK UTCA 1581 m2
___931/___/_/ Közút 0614456 BOCSKAI UTCA 8250 m2
___950/__1/_/ Közút 0614456 MECS BALOGH UTCA 4938 m2
__1001/_40/_/ Közterület 0614456 BRUSZNYAI ÁRPÁD SÉTÁNY 2.3419 m2
__1015/___/_/ Közút 0614456 TÖRS KÁLMÁN UTCA 450 m2
309
__1017/___/_/ Közút 0614456 KLAUZÁL GÁBOR UTCA 1.2383 m2

__1045/___/_/ Közút 0614456 PINTÉR UTCA 2873 m2
__1052/___/_/ Közterület 0614456 NÉVTELEN KÖZ 211 m2
__1067/___/_/ Közterület (köz) 0614456 NÉVTELEN KÖZ 125 m2
__1085/__4/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 110 m2
__1108/__4/_/ Közterület (köz) 0614456 NÉVTELEN 235 m2
__1118/___/_/ Közterület (köz) 0614456 NÉVTELEN 534 m2
__1121/___/_/ Közterület (köz) 0614456 NÉVTELEN 196 m2
__1123/___/_/ Közút 0614456 BÉLÁDI UTCA 1198 m2
0614456 JÖVENDŐ UTCÁRÓL NYÍLÓ
__1146/___/_/ Közterület (közút) 1070 m2
KÖZ
__1147/_24/_/ Közterület 0614456 BRUSZNYAI ÁRPÁD SÉTÁNY 2.4545 m2
__1154/__1/_/ Közterület 0614456 KOSZTA JÓZSEF UTCA 2454 m2
__1154/__2/_/ Közterület 0614456 APPONYI TÉR 7485 m2
__1155/__1/_/ Közterület 0614456 RÁKÓCZI FERENC UTCA 7545 m2
__1155/__3/_/ Árok 0614456 RÁKÓCZI FERENC UTCA 1.3085 m2
__1157/___/_/ Közút 0614456 LEININGEN KÁROLY UTCA 7163 m2
__1204/___/_/ Közút 0614456 LAHNER GYÖRGY UTCA 3821 m2
__1234/___/_/ Közút 0614456 PÖLTENBERG ERNŐ UTCA 3927 m2
__1249/___/_/ Közút 0614456 TÖRÖK IGNÁC UTCA 4921 m2
__1284/___/_/ Közút 0614456 VADASKERT UTCA 4161 m2
__1323/___/_/ Közút 0614456 DERZSI KOVÁCS JENŐ UTCA 4931 m2
__1348/__4/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 484 m2
__1350/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 722 m2
__1351/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 4775 m2
__1352/__3/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 250 m2
__1357/_19/_/ Árok 0614456 MAGYARTÉSI ÚT 168 m2
__1388/___/_/ Közút 0614456 KISS ERNŐ UTCA 1.3734 m2
__1414/___/_/ Közút 0614456 VÉCSEY KÁROLY UTCA 1.2053 m2
__1440/___/_/ Közút 0614456 LÁZÁR VILMOS UTCA 1.2008 m2
__1465/___/_/ Közút 0614456 NAGYSÁNDOR JÓZSEF UTCA 9590 m2
__1670/___/_/ Közút 0614456 CÉDRUS UTCA 1127 m2
__1708/___/_/ Közút 0614456 VASVÁRI PÁL UTCA 4441 m2
__1712/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 5418 m2
__1720/___/_/ Közút 0614456 DAMJANICH JÁNOS UTCA 2.4798 m2
__1806/___/_/ Közterület (út) 0614456 NÉVTELEN 181 m2
__1844/___/_/ Közút 0614456 DÓSAI MOLNÁR UTCA 1.2147 m2
__1854/___/_/ Közút 0614456 SZEDER IMRE UTCA 9691 m2
__1873/___/_/ Mirhó 0614456 RÁKÓCZI FERENC UTCA 3889 m2
0614456 BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE
__1892/___/_/ Közút 1.7182 m2
UTCA
__1931/__5/_/ Közterület (út) 0614456 APPONYI TÉR 2.6688 m2
__1960/___/_/ Mirhó 0614456 DEÁK FERENC UTCA 5075 m2
__2032/___/_/ Közút 0614456 DEÁK FERENC UTCA 5.4973 m2
__2093/___/_/ Közút 0614456 MIKECZ UTCA 1.2260 m2
__2210/___/_/ Mirhó 0614456 DÓZSA GYÖRGY UTCA 3292 m2
310
__2264/___/_/ Közút 0614456 DÓZSA GYÖRGY UTCA 5.4111 m2

__2388/___/_/ Közút 0614456 BERCSÉNYI UTCA 4.4579 m2
__2389/__1/_/ Közpark 0614456 NÁDAI GÉZA TÉR 854 m2
__2434/___/_/ Mirhó 0614456 BERCSÉNYI UTCA 4158 m2
__2896/___/_/ Közút 0614456 DR. UDVARDI LÁSZLÓ UTCA 2.1383 m2
__2961/___/_/ Közút 0614456 NAGYHEGYI SOR 499 m2
Nagyvölgy
__2996/___/_/ 0614456 NAGYVÖLGY CSATORNA 3.5371 m2
csatorna
__2998/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 1359 m2
__3416/__1/_/ Közút 0614456 KISPATÉ ÚT 3374 m2
__3427/__3/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 397 m2
__3432/__3/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 96 m2
__3518/__6/_/ Közút 0614456 SZESZFŐZDE DÜLŐ 6109 m2
__3584/__1/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 101 m2
__3585/__4/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 802 m2
__3587/__2/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 1530 m2
Beépítetlen
__3587/__3/_/ 0614456 NAGYHEGY 1085 m2
terület
__3587/__4/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 469 m2
__3607/___/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 734 m2
__3634/___/_/ Közút 0614456 NAGYHEGYSZÉLI ÚT 1.2313 m2
__3637/__1/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 2768 m2
__3647/__1/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 175 m2
__3664/___/_/ Közút 0614456 GARÁZS DÜLŐ 6602 m2
__3692/___/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 170 m2
__3700/___/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 375 m2
__3702/___/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 655 m2
__3716/__3/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 153 m2
__3724/___/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 1089 m2
__3728/__4/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 93 m2
__3730/__2/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 245 m2
__3760/___/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 667 m2
__3766/___/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 944 m2
__3783/___/_/ Közút 0614456 LEVENDULA UTCA 2305 m2
__3790/__2/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 1221 m2
__3790/__3/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 166 m2
__3790/__4/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 147 m2
__3797/__1/_/ Közterület (út) 0614456 NAGYHEGY 741 m2
__3798/___/_/ Közút 0614456 MADÁCH IMRE UTCA 4886 m2
__3799/__2/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 414 m2
__3801/__4/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 383 m2
__3804/__2/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 1034 m2
__3804/__4/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 85 m2
__3804/__5/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 1255 m2
__3805/__7/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 522 m2
__3806/__9/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 298 m2
__3806/_11/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 428 m2
__3807/__6/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 523 m2
__3807/__7/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 127 m2
311
__3809/__5/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 430 m2

__3811/__3/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 367 m2
__3812/__3/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 428 m2
__3813/___/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 1850 m2
__3817/__3/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 1173 m2
__3820/__6/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 349 m2
__3842/___/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 481 m2
__3847/__2/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 218 m2
__3848/__3/_/ Közút 0614456 GERGELY DÜLŐ 2470 m2
Beépítetlen
__3849/__5/_/ terület 0614456 NAGYHEGY (GERGELY DŰLŐ) 20 m2
(közterület!!!)
__3864/__2/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 4688 m2
__3867/__1/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 407 m2
__3868/___/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 4630 m2
__3926/__2/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 52 m2
__3928/__4/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 412 m2
__3933/__4/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 391 m2
__3940/__3/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 488 m2
__3943/__3/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 80 m2
__3949/__3/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 22 m2
__3963/__1/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 7729 m2
Kerékpár- és
__3966/__2/_/ 0614456 SZARVASI ÚT 4080 m2
gyalogút
__3975/__1/_/ Agyaggödör 0614456 BELTERÜLET 1.9240 m2
__3978/___/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 342 m2
__3997/___/_/ Közút 0614456 NAGYHEGY 5128 m2
__4001/___/_/ Mocsár 0614456 NAGYNYOMÁS 3.7173 m2
__4003/___/_/ Anyaggödör 0614456 NAGYNYOMÁS 6.5301 m2
__4022/___/_/ Halastó 0614456 NAGYNYOMÁS 2.7829 m2
Közterület
__4127/__6/_/ (beépítetlen 0614456 IPARTELEPI ÚT 2.0572 m2
terület)
__4128/___/_/ Közút 0614456 IPARTELEPI UTCA 1.3840 m2
__4138/___/_/ Közút 0614456 NAGYNYOMÁS 1860 m2
__4195/__2/_/ Közút 0614456 NAGYNYOMÁS 3078 m2
__4195/_19/_/ Közterület és út 0614456 NAGYNYOMÁS 1.7132 m2
__4233/_11/_/ Közút 0614456 HÉTVEZÉR UTCA 7772 m2
__4233/_26/_/ Közút 0614456 JUHÁSZ GYULA UTCA 7289 m2
__4233/_36/_/ Közút 0614456 NÉMETH LÁSZLÓ UTCA 4722 m2
__4235/___/_/ Közút 0614456 NAGYNYOMÁS 2.0937 m2
__4236/__2/_/ Mocsár 0614456 NAGYNYOMÁS 2.3579 m2
Gyep, tó és
__4236/__3/_/ 0614456 NAGYNYOMÁS 5.7019 m2
anyaggödör
__4236/__9/_/ Vizállás 0614456 NAGYNYOMÁS 1.6785 m2
312

__4265/_20/_/ Közút 0614456 NAGYNYOMÁS 923 m2
__4369/___/_/ Közút 0614456 NÁDASDY UTCA 4846 m2
__4386/__1/_/ Közút 0614456 MÁGOCSI ÚT 5747 m2
__4421/___/_/ Közút 0614456 BELTERÜLET 423 m2
__4434/___/_/ Közút 0614456 MUNKÁS UTCA 2.5429 m2
__4455/___/_/ Közút 0614456 VÖRÖSMARTY UTCA 1.3113 m2
__4476/___/_/ Közút 0614456 WESSELÉNYI UTCA 4.2032 m2
__4495/___/_/ Közút 0614456 WESSELÉNYI UTCA 2542 m2
__4507/___/_/ Közút 0614456 KORSÓS SOR 6981 m2
__4542/___/_/ Közterület 0614456 KORSÓS SOR 822 m2
__4559/___/_/ Közút 0614456 DR. BERÉNYI IMRE UTCA 3.3714 m2
__4560/___/_/ Közterület (út) 0614456 DR. BERÉNYI IMRE UTCA 2076 m2
__4634/___/_/ Közút 0614456 JÓKAI MÓR UTCA 5.7333 m2
__4655/___/_/ Közút 0614456 KOLOZSVÁR UTCA 1.0514 m2
__4656/__1/_/ Járda 0614456 BAROSS UTCA 5264 m2
__4658/__4/_/ Közterület 0614456 ATTILA U 1935 m2
__4659/__1/_/ Járda 0614456 BAROSS UTCA 3498 m2
__4665/__2/_/ Udvar 0614456 KOSSUTH LAJOS UTCA 41 1834 m2
__4671/___/_/ Közút 0614456 KOSSUTH LAJOS UTCA 45 1211 m2
__4674/_17/_/ Közterület 0614456 KOSZTA JÓZSEF UTCA 307 m2
__4675/___/_/ Közút 0614456 KOSZTA JÓZSEF UTCA 3822 m2
__4694/___/_/ Közút 0614456 NAGYVÖLGY SOR 7815 m2
__4697/___/_/ Közút 0614456 ATTILA U BOV 453 m2
__4702/___/_/ Közterület (út) 0614456 WESSELÉNYI UTCA 2050 m2
Közterület és
__4703/__2/_/ 0614456 SOPRON SOR 9197 m2
parkoló
__4733/___/_/ Közút 0614456 SOPRON UTCA 4763 m2
__4778/___/_/ Közút 0614456 VECSERI UTCA 1.7441 m2
__4793/___/_/ Közút 0614456 TEMETŐ UTCA 1.2392 m2
__4846/___/_/ Közterület (út) 0614456 ZRÍNYI KÖZ 854 m2
__4870/___/_/ Közút 0614456 ZRÍNYI UTCA 8706 m2
__4881/__2/_/ Közút 0614456 GYALOG UTCA 460 m2
__4891/___/_/ Közterület 0614456 ZRÍNYI U-I ZUG 277 m2
__4898/___/_/ Közterület 0614456 ZRÍNYI U-I ZUG 220 m2
__4948/___/_/ Közút 0614456 KÁTAI UTCA 2585 m2
__4949/__1/_/ Közút 0614456 MÁTYÁS KIRÁLY UTCA 8330 m2
__4962/___/_/ Közút 0614456 DÓZSA KÖZ 2114 m2
0614456 SOMOGYI B. UTCÁBÓL NYÍLÓ
__4965/__5/_/ Közterület (út) 558 m2
KÖZ
__5018/___/_/ Közút 0614456 DARU UTCA 2295 m2
__5026/___/_/ Mirhó 0614456 SOMOGYI BÉLA UTCA 2988 m2
__5044/___/_/ Közút 0614456 VILLOGÓ UTCA 8274 m2
313
Beépítetlen
__5055/__2/_/ 0614456 TEMETŐ UTCA 237 m2
terület
__5056/___/_/ Mirhó 0614456 ALKOTMÁNY UTCA 803 m2
__5101/___/_/ Közút 0614456 ALKOTMÁNY UTCA 8343 m2
__5112/___/_/ Közút 0614456 PATAKI ZUG 1062 m2
__5175/___/_/ Közterület (utca) 0614456 SOMOGYI BÉLA UTCA 1.9653 m2
__5229/___/_/ Közút 0614456 BUDAI NAGY ANTAL UTCA 7210 m2
__5261/___/_/ Közút 0614456 BACSÓ BÉLA UTCA 2583 m2
__5262/__1/_/ Közterület 0614456 LUTHER-TÉR 1339 m2
__5309/__1/_/ Közterület 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 220 m2
__5309/__3/_/ Közút 0614456 SZILFA UTCA 2746 m2
__5317/___/_/ Közút 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 29 MELLE 475 m2
0614456 BUDAI NAGY ANTAL UTCA
__5328/___/_/ Közterület (út) 191 m2
ZUG
__5346/___/_/ Közút 0614456 CSILLAG UTCA 2326 m2
__5383/___/_/ Közút 0614456 KERESZTES UTCA 5386 m2
__5430/___/_/ Közút 0614456 BÉKE UTCA 1.0049 m2
__5458/___/_/ Közút 0614456 MÉSZÁROS LÁZÁR UTCA 3774 m2
__5472/___/_/ Közút 0614456 SARLÓ UTCA 7528 m2
__5495/___/_/ Közút 0614456 BÉKE UTCA FOLYTATÁSA 683 m2
__5501/___/_/ Közút 0614456 TÉGLAGYÁRI ÚT 2.3404 m2
__5512/___/_/ Közterület (út) 0614456 HORVáTH TELEP 1052 m2
__5516/___/_/ Közút 0614456 BEREKHÁT 771 m2
__5522/__3/_/ Járda 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 2.4101 m2
__5525/101/_/ Közterület 0614456 JÓZSEF ATTILA UTCA 4613 m2
__5539/___/_/ Közút 0614456 ÚJ UTCA 1559 m2
__5541/_67/_/ Közterület 0614456 SZABADSÁG TÉR 1.6432 m2
__5561/___/_/ Közút 0614456 PÁVA UTCA 1180 m2
__5587/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN KÖZ 524 m2
__5588/__1/_/ Közút 0614456 JÓZSEF ATTILA UTCA 7054 m2
__5589/__2/_/ Közterület 0614456 KOSSUTH LAJOS UTCA 2.8058 m2
__5592/__2/_/ Közterület (tér) 0614456 SZABADSÁG TÉR 5240 m2
__5600/__3/_/ Közterület 0614456 SZABADSÁG TÉR 1278 m2
__5603/__1/_/ Járda 0614456 PETŐFI SÁNDOR UTCA 1797 m2
__5613/___/_/ Közút 0614456 ISKOLA UTCA 1048 m2
__5625/___/_/ Közút 0614456 SZENT IMRE HERCEG UTCA 8246 m2
__5626/__1/_/ Közterület (tér) 0614456 ERZSÉBET TÉR 8622 m2
Szentháromság
__5626/__2/_/ 0614456 ERZSÉBET TÉR 30 m2
szobor
__5631/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 135 m2
__5644/___/_/ Közút 0614456 LIGET SOR 2836 m2
__5650/___/_/ Közút 0614456 SZENT ANNA UTCA 5810 m2
__5678/___/_/ Közút 0614456 KISÉR UTCA 1.8393 m2
__5683/__3/_/ Közút 0614456 SZENT ANNA ZUG 58 m2
__5684/___/_/ Közút 0614456 SZENT ANNA ZUG 656 m2
__5697/___/_/ Mirhó 0614456 SÁFRÁN MIHÁLY UTCA 7411 m2
__5706/___/_/ Közút 0614456 ÁCHIM ANDRÁS UTCA 3925 m2
314
__5723/___/_/ Zug 0614456 KISÉR UTCA 40 44 70 m2

__5750/___/_/ Közút 0614456 NYÍRI KÖZ 2793 m2
__5881/___/_/ Árok 0614456 BELTERÜLET 3628 m2
__5928/___/_/ Közút 0614456 SÁFRÁN MIHÁLY UTCA 2.4280 m2
__5960/___/_/ Mirhó 0614456 NAGYÖRVÉNY UTCA 3759 m2
__6341/__2/_/ Közút 0614456 FARKAS ANTAL UTCA 1.8297 m2
__6028/___/_/ Közterület (út) 0614456 NÉVTELEN KÖZ 772 m2
__6075/___/_/ Közterület (út) 0614456 SZENT ANNA ZUG 391 m2
__6083/___/_/ Közút 0614456 SOÓS UTCA 8692 m2
__6094/___/_/ Közút 0614456 NAGYÖRVÉNY UTCA 2.5068 m2
__6117/___/_/ Közút 0614456 TOLDI KÖZ 455 m2
__6163/___/_/ Közterület (tér) 0614456 IFJÚSÁG TÉR 2131 m2
__6164/___/_/ Közút 0614456 SZÁNTÓ KOVÁCS JÁNOS UTCA 1952 m2
__6188/___/_/ Közút 0614456 PACSIRTA UTCA 1895 m2
__6228/___/_/ Közút 0614456 SZONDI UTCA 2048 m2
__6229/___/_/ Közút 0614456 ÖRVÉNY SOR 3879 m2
__6234/___/_/ Közút 0614456 KISS UTCA 635 m2
__6250/___/_/ Közút 0614456 FARKAS ZUG 948 m2
__6266/___/_/ Közút 0614456 DOBÓ UTCA 2575 m2
__6287/___/_/ Mirhó 0614456 ROZGONYI UTCA 6271 m2
__6307/___/_/ Közút 0614456 ROZGONYI UTCA 5609 m2
__6369/___/_/ Mirhó 0614456 ÁRPÁD UTCA 5303 m2
__6393/___/_/ Közút 0614456 KÖTŐ UTCA 2087 m2
__6427/___/_/ Közút 0614456 BÁTHORY UTCA 1.2717 m2
__6440/__1/_/ Közút 0614456 EPRES SOR 2308 m2
__6441/_11/_/ Közterület (út) 0614456 BEREKHÁT 636 m2
__6441/_17/_/ Közterület (út) 0614456 BEREKHÁT 4114 m2
__6446/___/_/ Közút 0614456 BEREKHÁT 1677 m2
__6463/___/_/ Közút 0614456 KNÉZICH KÁROLY UTCA 3281 m2
__6483/___/_/ Közút 0614456 SCHWEIDEL JÓZSEF UTCA 3283 m2
__6497/__1/_/ Közút 0614456 BEREKHÁT 756 m2
__6505/___/_/ Közút 0614456 BIHARI SOR 1737 m2
__6535/___/_/ Közút 0614456 DANKÓ PISTA UTCA 3868 m2
__6557/___/_/ Közút 0614456 LAVOTTA UTCA 3609 m2
__6585/___/_/ Közút 0614456 MAGYARI IMRE UTCA 2865 m2
Beépítetlen
__6598/___/_/ 0614456 KÖZTERÜLET 1516 m2
terület
__6599/___/_/ Közút 0614456 VAJDA TELEP 1615 m2
__6623/___/_/ Közút 0614456 CSABA UTCA 4291 m2
__6637/___/_/ Közút 0614456 AKÁCFA UTCA 5529 m2
Beépítetlen
__6638/__1/_/ 0614456 KÖZTERÜLET 4286 m2
terület
__6693/___/_/ Közút 0614456 GÓGÁNY UTCA 1.3611 m2
315
__6778/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN ZUG 268 m2

__6780/___/_/ Közút 0614456 KÉREG UTCA 7943 m2
0614456 GÓGÁNY - ÜRGE UTCÁK
__6851/___/_/ Közút 2617 m2
KÖZÖTTI ÚT
__6852/___/_/ Közút 0614456 ÜRGE UTCA 1.0465 m2
__6853/___/_/ Közút 0614456 ÁRPÁD UTCA 1.2104 m2
__6883/___/_/ Mirhó 0614456 HUSZÁR UTCA 976 m2
__6900/___/_/ Közút 0614456 HUSZÁR UTCA 5426 m2
__6901/___/_/ Közút 0614456 KÖKÉNY UTCA 2697 m2
__6939/___/_/ Közút 0614456 RÓZSA UTCA 4710 m2
__6970/___/_/ Közút 0614456 PIPACS UTCA 3074 m2
__6992/___/_/ Közút 0614456 KASZA UTCA 5214 m2
__7039/___/_/ Közút 0614456 SZEGFÜ UTCA 4389 m2
__7088/__1/_/ Közút 0614456 KINIZSI PÁL UTCA 2015 m2
__7093/___/_/ Közút 0614456 DUGOVICS TITUSZ UTCA 1616 m2
__7094/___/_/ Közút 0614456 MENTŐ SOR 1.1147 m2
Beépítetlen
__7095/_22/_/ 0614456 MENTŐ UTCA 273 m2
terület
__7095/_24/_/ Közterület (út) 0614456 NÉVTELEN 522 m2
__7117/___/_/ Közút 0614456 BEREKLAPOS 5416 m2
__7125/___/_/ Közút 0614456 BEREK 2037 m2
__7135/___/_/ Közterület (köz) 0614456 KASZA KÖZ 172 m2
__7152/___/_/ Közút 0614456 LŐRINC UTCA 3988 m2
__7154/___/_/ Közút 0614456 MÉSZÁROS LÁZÁR UTCA 3805 m2
__7167/___/_/ Közút 0614456 BÁNOMHÁTI TEMETŐ 3718 m2
__7173/___/_/ Közút 0614456 BÁNOMHÁTI TEMETŐ 788 m2
__7182/__2/_/ Kozút 0614456 BÁNOMHÁTI TEMETŐ 1208 m2
__7182/__4/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 665 m2
__7186/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 6087 m2
__7191/___/_/ Közút 0614456 BEREK 1.7704 m2
__7195/__1/_/ Közút 0614456 GR TELEKI LÁSZLÓ SOR 2944 m2
__7195/__2/_/ Közterület (út) 0614456 FRANGEPÁN SOR 744 m2
__7195/__3/_/ Közút 0614456 FRANGEPÁN SOR 395 m2
__7196/___/_/ Közút 0614456 MENTŐ UTCA 1.7047 m2
__7282/__2/_/ Közterület 0614456 NÉVTELEN KÖZ 133 m2
__7288/___/_/ Mirhó 0614456 GERGELY UTCA 509 m2
__7292/___/_/ Közút 0614456 TÖLGYFA UTCA 3356 m2
__7318/___/_/ Közút 0614456 ORGONA UTCA 3328 m2
__7330/___/_/ Közút 0614456 KLAPKA UTCA 2090 m2
__7342/___/_/ Közút 0614456 BEM UTCA 4693 m2
Beépítetlen
__7383/_10/_/ 0614456 BEM ÉS KLAPKA U. KÖZÖTT 777 m2
terület
__7386/___/_/ Közút 0614456 MEZŐ UTCA 7083 m2
__7416/___/_/ Közút 0614456 KERTÉSZ UTCA 3353 m2
__7443/___/_/ Közút 0614456 KISHÁT UTCA 3837 m2
__7444/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 2318 m2
__7469/___/_/ Közút 0614456 KLÁRA UTCA 2455 m2
316
__7487/___/_/ Közút 0614456 MARISKA UTCA 1902 m2

__7496/___/_/ Közút 0614456 GERGELY UTCA 1.1087 m2
__7497/___/_/ Közút 0614456 KUTATÓ MELLETT 3933 m2
__7500/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 7848 m2
__7504/__1/_/ Közút 0614456 STRANDFÜRDŐ BEJÁRÓ UTJA 1453 m2
__7508/__1/_/ Közpark 0614456 SZÉCHENYI LIGET 6.6112 m2
__7509/___/_/ Vecseri fok 0614456 CSALLÁNY GÁBOR PART 5996 m2
__7510/__1/_/ Közút 0614456 CSALLÁNY GÁBOR PART 7601 m2
__7522/___/_/ Közút 0614456 GALAMB UTCA 1780 m2
__7596/___/_/ Közút 0614456 DR. NÉGYESI LÁSZLÓ UTCA 5950 m2
__7636/___/_/ Közút 0614456 ESZE TAMÁS UTCA 9332 m2
__7672/___/_/ Közút 0614456 NYÁR UTCA 4203 m2
__7683/___/_/ Közút 0614456 HUNYADI JÁNOS UTCA 4049 m2
__7694/___/_/ Közút 0614456 TAVASZ UTCA 4133 m2
__7697/___/_/ Közút 0614456 ILONAPARTI ÚT 1.1160 m2
__7698/__1/_/ Közút 0614456 VÁRADI LIPÓT ÁRPÁD UTCA 571 m2
__7698/_11/_/ Közút 0614456 VÁRADI LIPÓT ÁRPÁD UTCA 89 m2
__7702/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 2400 m2
__7705/___/_/ Közút 0614456 ALKONY UTCA 3989 m2
__7725/___/_/ Közút 0614456 SZIGETI ISTVÁN UTCA 3566 m2
0614456 DR. VÁRADI LIPÓT ÁRPÁD
__7726/___/_/ Közút 9752 m2
UTCA
__7753/___/_/ Közút 0614456 DR. UHLÁR ISTVÁN UTCA 8203 m2
__7794/___/_/ Közút 0614456 FUTÓ ZOLTÁN UTCA 7539 m2
__7835/___/_/ Közút 0614456 PETROVICS SOMA UTCA 6502 m2
__7869/___/_/ Közút 0614456 GAÁL ISTVÁN UTCA 1.0760 m2
__7870/___/_/ Közpark 0614456 GAÁL ISTVÁN UTCA 188 m2
__7880/___/_/ Közpark 0614456 CSONGRÁDI ÚT 181 m2
__7902/___/_/ Közút 0614456 TÁNCSICS MIHÁLY UTCA 5730 m2
Járda és
__7931/__1/_/ 0614456 CSONGRÁDI ÚT 3.1272 m2
kerékpárút
__7939/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 2938 m2
__7941/___/_/ Közút 0614456 ZOLNAY KÁROLY UTCA 1.1543 m2
__7947/___/_/ Közút 0614456 HEGEDŰS LÁSZLÓ UTCA 5532 m2
__7948/___/_/ Közút 0614456 KURCA SOR 6363 m2
__7964/__2/_/ Mirhó 0614456 HEGEDŰS LÁSZLÓ UTCA 261 m2
317
__7986/___/_/ Közterület 0614456 NÉVTELEN KÖZ ( 624 m2

__8027/___/_/ Közút 0614456 BURIÁN LAJOS UTCA 4883 m2
__8048/___/_/ Mirhó 0614456 FEKETE MÁRTON UTCA 730 m2
__8067/___/_/ Közút 0614456 FEKETE MÁRTON UTCA 4962 m2
__8087/___/_/ Mirhó 0614456 FEKETE MÁRTON UTCA 650 m2
__8114/___/_/ Közút 0614456 SARKADI NAGY MIHÁLY UTCA 5070 m2
__8122/__2/_/ Mirhó 0614456 DR. MÁTÉFFY FERENC UTCA 207 m2
__8133/__1/_/ Mirhó 0614456 DR. LAKOS IMRE UTCA 404 m2
__8165/___/_/ Közút 0614456 DR. LAKOS IMRE UTCA 4850 m2
__8180/___/_/ Mirhó 0614456 DR. LAKOS IMRE UTCA 370 m2
__8185/___/_/ Közterület (út) 0614456 DR. LAKOS IMRE UTCA 4850 m2
__8198/___/_/ Közút 0614456 BALOGH JÁNOS UTCA 1.1992 m2
__8223/___/_/ Mirhó 0614456 CSONGRÁDI ÚT 488 m2
__8239/___/_/ Közút 0614456 DR. MÁTÉFFY FERENC UTCA 1.0380 m2
__8261/___/_/ Árok 0614456 KERTVÁROS 755 m2
__8282/___/_/ Közút 0614456 KISS ZSIGMOND UTCA 1.6665 m2
__8289/__1/_/ Közút 0614456 CSEUZ BÉLA UTCA 7320 m2
__8297/___/_/ Közút 0614456 HONVÉD UTCA 2.6365 m2
__8304/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 562 m2
Beépítetlen
__8305/__3/_/ 0614456 KÖZTÁRSASÁG UTCA 1.5212 m2
terület
__8316/___/_/ Közút 0614456 KÖZTÁRSASÁG UTCA 4940 m2
__8318/___/_/ Közterület 0614456 NÉVTELEN 106 m2
__8329/___/_/ Közterület 0614456 NAGY SÁNDOR KÖZ 873 m2
__8335/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN KÖZ 866 m2
__8343/___/_/ Közút 0614456 NAGY SÁNDOR TELEP 2777 m2
__8346/___/_/ Közút 0614456 NÉVTELEN 591 m2
__8348/__3/_/ Közút 0614456 KURCA PART 1521 m2
__8350/100/_/ Közterület 0614456 CSEUZ BÉLA UTCA 5.1591 m2
__8362/___/_/ Közterület 0614456 HONVÉD UTCA 366 m2
__8368/__6/_/ Közterület 0614456 HONVÉD UTCA 6329 m2
__8369/___/_/ Közút 0614456 MÓRA FERENC UTCA 3243 m2
Beépítetlen
__8383/___/_/ 0614456 MÓRA FERENC UTCA 222 m2
terület
__8406/___/_/ Árok 0614456 DARVAS JÓZSEF UTCA 441 m2
__8410/__1/_/ Közút 0614456 DARVAS JÓZSEF UTCA 4469 m2
__8417/___/_/ Közút 0614456 VERES PÉTER UTCA 6486 m2
__8457/__2/_/ Közút 0614456 ERDEI FERENC UTCA 5524 m2
__8457/__7/_/ Közterület 0614456 ERDEI FERENC UTCA 1937 m2
__8559/__4/_/ Közút 0614456 MÓRICZ ZSIGMOND UTCA 4059 m2
__8559/_61/_/ Közterület 0614456 MÓRICZ ZSIGMOND UTCA 669 m2
__8559/106/_/ Közút 0614456 VERES PÉTER UTCA 7337 m2
__8661/___/_/ Közút 0614456 BARTÓK BÉLA UTCA 2407 m2
__8672/___/_/ Közút 0614456 KODÁLY ZOLTÁN UTCA 7974 m2
__8695/___/_/ Közút 0614456 SZÉCHENYI ISTVÁN UTCA 8829 m2
318
__8701/___/_/ Közterület (utca) 0614456 SZEMERE BERTALAN UTCA 2156 m2

Közterület
__8743/__3/_/ 0614456 HONVÉD UTCÁBÓL NYÍLÓ KÖZ 224 m2
(gyalogút)
__8767/___/_/ Közút 0614456 ŐZE LAJOS UTCA 6962 m2
Beépítetlen
__8780/___/_/ 0614456 HONVÉD UTCA FOLYTATÁSA 5066 m2
terület
__8810/__5/_/ Közterület (út) 0614456 BIHARI SOR 1668 m2
__8810/_15/_/ Közút 0614456 BIHARI SOR 762 m2
_10011/___/_/ Közterület (út) 0614456 KALÁSZ UTCA (LAPISTÓ) 5032 m2
_10037/___/_/ Közut 0614456 LAPISTÓ 1632 m2
_10041/___/_/ Járda 0614456 LAPISTÓ 1226 m2
_10047/__1/_/ Közút 0614456 LAPISTÓ 830 m2
_10051/___/_/ Közút 0614456 LAPISTÓ 1772 m2
_10052/___/_/ Közpark 0614456 LAPISTÓ 1987 m2
_10053/___/_/ Járda 0614456 LAPISTÓ 220 m2
_10061/___/_/ Közút 0614456 LAPISTÓ 1356 m2
_10069/___/_/ Közterület (út) 0614456 RÓNA UTCA (LAPISTÓ) 3824 m2
0614456 VEKERPARTI U.
_15002/___/_/ Közút 2896 m2
(KAJÁNÚJFALU)
0614456 NÁDUDVARY J. U.
_15031/___/_/ Közterület (utca) 6090 m2
(KAJÁNÚJFALU)
_15038/___/_/ Közút 0614456 KAJÁNÚJFALU 6376 m2
_15067/___/_/ Közterület (utca) 0614456 CSÍK UTCA (KAJÁNÚJFALU) 2821 m2
Telephely
_20003/__2/_/ 0614456 KÖRÖSPARTI UTCA 162 m2
(gázcseretelep)
_20019/__2/_/ Közpark 0614456 MAGYARTÉS 2455 m2
_20020/___/_/ Közút 0614456 MAGYARTÉS 1652 m2
_20025/___/_/ Árok 0614456 MAGYARTÉS 365 m2
_20030/___/_/ Közterület (út) 0614456 ŐRHÁZ UTCA 3174 m2
_20034/___/_/ Vásártér 0614456 MAGYARTÉSI UTCA 2796 m2
_20059/___/_/ Közterület (út) 0614456 ÁRVÍZ UTCA 5584 m2
_20074/__1/_/ Közterület (út) 0614456 KÖRÖSPARTI UTCA 5143 m2
_20096/___/_/ Közút 0614456 MAGYARTÉS 365 m2
_20103/___/_/ Közút 0614456 MAGYARTÉSI ÚT 729 m2
__5175/__2/_/ Közterület 0614456 LAKOS KAPITÁNY TÉR 628 m2
__8350/_97/_/ Játszótér 0614456 KÖZTÁRSASÁG UTCA 1500 m2
Beépítetlen
__3945/__3/_/ 0614456 MADÁCH IMRE UTCA 3044 m2
terület
Beépítetlen
__3881/_27/_/ 0614456 NAGYHEGY 1623 m2
terület és út
__8457/_63/_/ Közterület 0614456 ERDEI FERENC U. GARáZSSOR 725 m2
0614456 IPARI PARK (VOLT LAKTANYA
__3967/__9/_/ út 853 m2
TER)
__3967/_11/_/ út 930 m2
TER)
Közterület Janó
__7934/__2/_/ 0614456 JANÓ GYÖRGY SÉTÁNY 1580 m2
György sétány
Közterület, Új
__5176/_73/_/ 0614456 ÚJ UTCA 5698 m2
utca
__5176/_74/_/ Közterület 0614456 JÓZSEF A. -ÚJ UTCA 2.8540 m2
__4403/__2/_/ Közút 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 1.0232 m2
__5522/__4/_/ út 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 2.2756 m2
__5603/__2/_/ Közút 0614456 PETŐFI SÁNDOR UTCA 3216 m2
__7931/__2/_/ Közút 0614456 CSONGRÁDI ÚT 1.4327 m2
319
__8283/___/_/ Közút 0614456 CSONGRÁDI ÚT 2.1735 m2

__4414/___/_/ Közút 0614456 SZEGVÁRI Ú+C1017T 1.1254 m2
__5521/__2/_/ Közút 0614456 VÁSÁRHELYI ÚT 9753 m2
__3967/_14/_/ út 4036 m2
TER)
út és
szennyvízátemelő 0614456 IPARI PARK (VOLT LAKTANYA
__3967/_22/_/ 787 m2
(volt laktanya TER)
területe)
__7166/_19/_/ Közterület 0614456 BEREKLAPOS 354 m2
_15027/__2/_/ út 0614456 KAJÁNÚJFALU 391 m2
_15027/__3/_/ út 0614456 KAJÁNÚJFALU 786 m2
__1132/___/_/ Közterület 0614456 JÖVENDŐ UTCA 132 m2
__8608/___/_/ Közút 0614456 MUSKÁTLI UTCA 2028 m2
__8631/___/_/ Közút 0614456 TISZAVIRÁG UTCA 2865 m2
__8575/__1/_/ Közút 0614456 GAÁL ISTVÁN UTCA 4959 m2
__8577/___/_/ Mirhó 0614456 GAÁL ISTVÁN UTCA 2340 m2
__8644/___/_/ út 0614456 ALSÓRÉT 806 m2
út (termálkút és
__4123/_11/_/ 0614456 NÉVTELEN 4383 m2
hőközpont felé)
__1358/_11/_/ Közterület 0614456 MAGYARTÉSI ÚT 2019 m2
__3881/_30/_/ út 0614456 NAGYHEGY 254 m2
Beépítetlen
__4674/_31/_/ 0614456 KOSZTA JÓZSEF UTCA 5 m2
terület
__9028/___/_/ árok 0614456 ALSÓRÉT 1293 m2
Beépítetlen
__3803/__5/_/ 0614456 NAGYHEGY 960 m2
terület út céljára
__4123/_12/_/ Közterület 0614456 IPARTELEPI ÚT 285 m2
__4130/__1/_/ Közút 0614456 ATTILA ÚT 412 m2
320
2. számú függelék: Szentes város utcajegyzéke városrészenként, az építés

és felújítás évével, állapot-besorolással és a felújítási igényre vonatkozó
megjegyzéssel
állapota felújítást igényel-e szennyvíz-

felújítás vezeték 5
Utcanévjegyzék építve
éve éven belül
(1-től - 5-ig) 5 éven belül 5 éven túl készült
BELVÁROS
Ady Endre u.
- Kossuth tér-Arany J. u. 1976. - 3 T
Apponyi tér
- É-i összekötő 1975. 2006. 4 - -
- Apponyi tér belső útjai 1964. - 2 At.
Arany János u. 1964. 2006. 4 - - x
Attila út (állami) 1972. 2002. 4 - SzAt.
Bacsó Béla u. 1979. 1990. 3 - SzSzAt. x
Baross u. (állami) 1972. - 3 At. -
Béládi u. 1989. 2006. 3 - SzAt. x
Bocskai u. 1987. 2005. 4 - SzAt. x
Daru u. 1980. 2007. 5 - - x
Dr. Brusznyai Árpád sét. 1981. - 4 - -
Dózsa köz 1987. 2006. 3 - SzAt. x
Erzsébet tér 1920. 2001. 5 - -
Farkas Mihály u. 1930. - 1 T -
Gyalog u. 1986. 2006. 3 - SzAt. x
Hajdú Lajos u. 1930. 2001. 5 - -
Horváth Mihály u. 1973. 2005. 5 - -
Ifjúsági sétány 1975. 2006. 4 - - x
Iskola u. 1930. 2005. 4 - - x
József Attila u. 1960. 2004. 4 - -
Jövendő u. 1972. 2006. 5 - - x
Kátai u. 1992. 2006. 4 - - x
Kígyó u. 1980. 2005. 4 - - x
Kiss Bálint u. 1926. 2007. 5 - - x
Klauzál u. 1930. 1982. 3 At -
321
Kossuth Lajos u. 1972. - 3 T -
Kossuth tér 1910. 2002. 4 - -
Koszta József u. 1964. - - At -
Könyök u. 1982. 2005. 4 - - x
Lakos tér - - - - -
Liget sor 1976. 2005. 4 - - x
Lőrinc Márton tér - - - - -
Luther tér 1920. 2004. 5 - -
Mátyás király út 1936. 2006. 4 - - x
Mecs Balogh u. 1980. 2005. 4 - - x
Munkácsy Mihály u. 1926. 2006. 4 - -
Nagy Ferenc u. 1928. 2006. 5 - -
Nyíri köz 1940. 2008. 4 - -
Páva u. 1989. - 5 - -
Petőfi Sándor u. 1920. 2007. 5 - -
Pintér u. 1988. 2006. 4 - - x
Szabadság tér 1976. 2004. 5 - -
Szent Anna u. 1928. 2005. 4 - - x
Szent Imre herceg u. 1972. 2004. 5 - -
Szt. Miklós tér 1971. 2007. 5 - -
Szilfa u. 1978. 2006. 4 - - x
Tóth József u. 1928. 1984. 4 - - x
Törs Kálmán u. 1930. 2006. 4 - - x
Új u. 1976. 1996. 4 - -
Zrínyi u. 1980. 2006. 4 - - x

FELSŐPÁRT
Ady Endre u.
- Arany J. u-Fürdő 1978. - 4 At.
Aulich Lajos u. 1972. - 2 - Ép. x
Babos u. 1985. 2006. 3 - - x
Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 1962. 2006. 4 - - x
Bálint u. 1980. 2005. 3 - SzAt. x
Batthyány u. 1976. 2005. 5 - - x
Bercsényi u. 1988. 2006. 4 - - x
322
Boros Sámuel u. 1973. 2001. 4 - SzAt. x
Borza u. 1986. 2005. 4 - - x
Cédrus u. 2000. 2005. 4 - - x
Céhház u. 1996. - 4 - -
Damjanich János u. 1964. 2006. 5 - - x
Deák Ferenc u.
- Baross G. -Bajcsy Zs. 1930. 2006. 5 - - x
- Bajcsy Zs.-Damjanich 1976. - 3 - SzAt. x
Derzsi Kovács Jenő u. 1992. 2005. 4 - - x
Dessewffy Arisztid sor 1998. 2005. 4 - SzSzAt. x
Dr. Berényi u.
- Bajcsy Zs.-Dósai M. 1990. 2006. 4 - - x
- Dósai M.-Damjanich 1990. - 3 - SzAt. x
Dr. Udvardi László u. 1983. 2001. 4 - - x
Dósai Molnár Mihály u. 1971. 2003. 4 - SzAt.
Dózsa György u. 1982. 2006. 4 - SzAt. x
Jókai u. 1942. 2001. 4 - -
Kálvin tér - - - - -
Kiss Ernő u. 1990. 2005. 4 - - x
Kolozsvár u. 1951. 2006. 4 - - x
Korsós sor 1950. 2006. 4 - - x
Kölcsey u. 1988. 2006. 4 - - x
Kristó Nagy István u. 1988. 2005. 4 - - x
Lahner György u. 1987. 2005. 4 - - x
Lázár Vilmos u. 1989. 2005. 4 - - x
Leiningen Károly u. 1980. 2005. 4 - - x
Mikecz u. 1920. 2006. 4 - - x
Munkás u. 1973. 2006. 4 - - x
Nádas sétány 1986. - 3 - -
Nagy Sándor u. 1990. 2005. 4 - - x
Nagygörgős u. 1980. 2005. 4 - - x
Nagyhegy sor 1972. - 3 - - x
Nyíri u. 1987. 2005. 4 - - x
Pólya u. 1996. - 5 - -
Pöltenberg Ernő u. 1980. 2005. 4 - - x
323
Rákóczi Ferenc u.(állami) 1980. - 4 - At x
Ruzs Molnár u. 1987. 2005. 3 - - x
Sajó köz 1990. - 2 SzAt - x
Sárgaparti u. 1978. - 4 - SzAt.
Sima Ferenc u. 1980. - 4 - SzAt. x
Szalai u. 1976. - - SzAt -
Szeder Imre u. 1980. 2002. 3 - - x
Szürszabó Nagy Imre u. 1924. 1996. 5 - -
Török Ignác u. 1987. 2005. 4 - - x
Vadaskert u. 1988. 2005. 4 - - x
Vasvári Pál u. 1990. 2005. 4 - - x
Vécsey Károly u. 1990. 2005. 4 - - x
Vörösmarty Mihály u. 1930. 1998. 3 - - x
Wesselényi u. 1986. 1996. 2 At - x

ALSÓPÁRT
Alkotmány u. 1997. 2007. 4 - At. x
Béke u. 1980. - 3 - SzAt. x
Budai Nagy Antal u. 1979. 1990. 3 - SzSzAt. x
Csillag u. 1928. 2006. 4 - - x
Hadzsy János u. 1978. - 4 - -
Hétvezér u. 1978. 2008. 5 - - x
Horváth telep 1991. 2007. 4 - - x
Juhász Gyula u. 1988. - 3 - - x
Keresztes u. 1985. - 3 - SzAt. x
Mágocsi út 1910. 2008. 4 - - x
Mészáros Lázár u. 1978. 2007. 4 - - x
Nádasdy u. 1988. 2008. 4 - - x
Nagyvölgy sor 1978. 2003. 3 - -
Németh László u. 1988. 2008. 5 - - x
Pataki zug 1989. 2005. 4 - - x
Sarló u. 1980. 2005. 4 - - x
Somogyi Béla u. 1984. 2006. 5 - - x
Sopron sor 1980. - 2 SzAt - x
Temető u. 1924. 2007. 4 - - x
324
Vecseri u. 1988. 2005. 4 - - x
Villogó u. 1928. 1980. 3 SzAt - x

KISÉR
Áchim András u. 1990. 2005 3 - - x
Akácfa u. 1980. 2005. 3 - At. x
Árpád u. 1978. 2005. 3 - SzSzAt. x
Báthory u. 1974. 2005. 4 - - x
Bem József u. 1990. 2005. 3 - - x
Bihari sor 1993. 2005. 4 - SzSzAt. x
Csaba u. 1992. - 3 - - x
Dankó Pista u. 1987. 2005. 4 - SzAt. x
Dobó u. 1961. 2005. 4 - - x
Dugonics Titusz u. 1991. 2005. 4 - SzAt. x
Epres sor 2000. 2005. 4 - - x
Farkas Antal u. 1960. 2005. 4 - SzAt. x
Farkas zug 1984. 2005. 4 - - x
Frangepán sor 1995. 2005. 4 - SzAt
Gergely u. 1981. 2004. 4 - SzAt. x
Gógány u. 1980. 2005. 4 - SzAt.
Gróf Teleki László u. 1978. 2005. 4 - - x
Huszár u. 1984. 2005. 4 - - x
Ifjúsági tér 1988. - 3 - - x
Kasza u. 1984. 2005. 4 - - x
Kéreg u. 1990. 2005. 4 - - x
Kertész u. 1987. 2005. 4 - - x
Kinizsi u. 1990. 2005. 4 - - x
Kisér u. 1980. 2005. 3 - - x
Kishát u. 1988. 2005. 4 - - x
Kiss u. 1976. 2005. 3 - SzAt x
Klapka u. 1980. 2005. 4 - - x
Klára u. 1990. 2005. 4 - - x
Knézich Károly u. 1982. 2006. 4 - - x
Kökény u. 1992. 2005. 4 - - x
Kötő u. 1980. 2005. 4 - - x
325
Lavotta u. 1994. 2005. 4 - - x
Lőrinc u. 1986. 2005. 4 - - x
Magyari Imre u. 1989. 2005. 4 - - x
Mariska u. 1986. 2005. 4 - - x
Mentő sor (Bereklapos) 1988. 2005. 4 - - x
Mentő utca 1980. 2005. 4 - - x
Mező u. 1988. 2005. 4 - - x
Nagyörvény u. 1986. 2005. 4 - - x
Orgona u. 1989. 2005. 4 - - x
Pacsírta u. 1990. 2005. 4 - - x
Pipacs u. 1992. 2005. 4 - - x
Rozgonyi u. 1992. 2005. 4 - - x
Rózsa u. 1990. 2005. 4 - - x
Sáfrán Mihály u. 1968. 2005. 4 - - x
Schweidel József u. x
- Vásárhelyi út - Vízmű
DNY-i kerités 1964 - 2 AT - x
- Vízmű kerítéstől -
Szegvári út 2006 - 5 - -
Soós u. 1927. 2005- 5 - - x
Szántó Kovács János u. 1980. 2005. 4 - - x
Szegfű u. 1990. 2005. 4 - - x
Szondi u. 1980. 2005. 4 - - x
Toldi köz 1990. 2005. 4 - - x
Tölgyfa u. 1986. 2005. 4 - - x
Ürge u. 1985. 2005. 4 - - x
Vajda telep 1985. - 3 At - x
Vásárhelyi út 1978. - - At - x
KERTVÁROS
Alkony u. 1996. - 3 At. -
Alsóréti összekötő út 2008. - 5 - -
Balogh János u. 1992. - 3 - SzSzAt.
Bartók Béla u. 1991. 2005. 4 - -
Burián Lajos u. 1990. 2007. 4 - SzSzAt. x
Csallány Gábor part - - 1 T -
Cseuz Béla u. 1971. 2004. 5 - -
326
Csongrádi út 1996. - 3 - - x
-Tóth J. u - Kiss Zs. 1920. 2007. 5 - - x
- Kiss Zs. - 2. körforgalom 1920. 1982. 3 - SzAt.
Darvas József u. 1982. - 3 - SzAt.
Dr. Lakos Imre u. 1982. 2007. 4 - - x
Dr. Mátéffy Ferenc u. 1978. 2007. 4 - -
Dr. Négyesi László u. 1987. - 3 - T x
Dr. Uhlár István u. 1981. 2006. 4 - SzAt. x
Dr. Váradi Lipót Árpád u. 1950. 2007. 5 - - x
Drahos István u. 1981. - 3 At -
Erdei Ferenc u. 1986. 2006. 4 - -
Esze Tamás u. 1987. 2001. 3 SzAt - x
Fekete Márton u. 1982. - 3 - SzAt
Futó Zoltán u. 1981. 2006. 4 - SzAt. x
Gaál István u. 1982. 2006. 4 - SzAt. x
Galamb u. 1981. - 2 - SzAt.
Hegedűs László u. 1974. 2006. 4 - #ÉRTÉK! x
Honvéd u.
- Kiss Zs.-Drahos 1972. 2004. 5 - -
- Drahos - Csongrádi u. 1986. - 3 SzAt -
Hunyadi János u. 1982. - 3 - SzAt
Ilona parti út 1976. - 3 - SzAt
Kiss Zsigmond u. 1930. 2004. 3 - SzAt
Kodály Zoltán u. 1988. 2006. 4 - -
Köztársaság út 1962. 2002. 4 - -
Kurca sor 2000. 2000 4 - - x
Móra Ferenc u. 1977. - 3 - At
Móricz Zsigmond u. 1983. 2006. 5 - -
Muskátli u. 1980. - 4 - -
Nagy Sándor telep 1980. 2006 4 - - x
Nyár u. 1980. - 3 - SzAt
Óbester telep 1930. 1990. 4 - -
Őze Lajos u. 1990. 2006. 4 - -
Petrovics Soma u. 1987. 2005. 4 - - x
327
Sarkadi Nagy Mihály u. 1986. - 3 - -
Széchenyi István u. 1986. - 3 - -
Szemere Bertalan u. 1991. 2007. 4 - -
Szigeti István u. 1980. 2007. 4 - - x
Táncsics Mihály u. 1986. 2007. 4 - - x
Tavasz u. 1990. - 3 - -
Tiszavirág u. 1978. - - SzAt -
Topolya u. 1978. 2005. 4 - -
Veres Péter u. 1983. 2006. 5 - -
Zolnai Károly u. 1978. 1998. 4 - -

NAGYHEGY
Garázs dűlő 1976. 2007. 3 - - x
Kikelet utca 1990 - 2 SzAt x
Kispatéi út 1978. 1996. 4 - - x
Madách utca 2002 4 - - x
Nagyhegyszéli út
- Kissorompó-Mikecz u. 1972. - 1 T - x
- Mikecz u.-Nagypaté d. 1990. - 3 - - x
Nagypaté út 1988. 1998. 3 - -
Szeszfőzde dűlő 1985. 2005. 3 - - x

IPARTERÜLET
Ipartelepi út (állami) 1972. 2002. 4 - -
Szarvasi út (állami) 1920. 2000. 3 - -
Téglagyári út 1976. - 3 - -
Jelmagyarázat:
A=Alap
At=Aszfalt
T=Teljes
Tsz=Teljes szélesítéssel
SzAt=Szegély aszfalttal
SzSzAt=Szegély szélesítéssel,
aszfalttal
Ép=átépítés
328
3. számú függelék: a Szentesi Beruházó és Vagyonhasznosító Kft.

kezelésében lévő ingatlanok bemutatása városrészenként (2008. 12. 31-i
állapot
Bérlemény címe típusa nem lakás célú hasznosítás (db) lakás (db) állapot fejlesztési irány
1., Belváros
Ady E. u. 1. K 5 2 R
Ady E. u. 7. L 2 2 R
Ady E. u. 15. L 4 2 R
Arany J. u. 22. K 1 2 R
Arany J. u. 22. L 7 1 K
Apponyi tér A. L 6 2 K
Apponyi tér E. L 18 2 K
Apponyi tér I. L 5 2 K
Apponyi tér K. L 5 2 K
Apponyi tér L. L 2 2 K
Apponyi tér 4. K 1 2 R
Apponyi tér 4. L 4 1 R
Bacsó B. u. 19. L 2 2 K
Bocskai u. 8. K 1 2 K
Bocskai u. 8. L 21 2 K
Bocskai u. 11. L 4 1 R
Béládi u. 6. L 4 3 H
Brusznyai st. 1-3. L 7 3 H
Brusznyai st. 1-3. G 1 3 H
Brusznyai st. 10. L 10 3 H
Brusznyai st. 12. L 7 3 H
Horváth M. u. 1-5. K 1 3 H
Horváth M. u. 1-5. L 30 3 H
Horváth M.u. 1-5. P 12 3 H
Horváth M. u. 12. L 5 2 R
József A. u. 1. L 1 2 K
József A. u. 6. K 3 3 H
József A. u. 6. L 16 3 H
József A. u. 6. G 7 3 H
Kiss Bálint u.3. K 4 2 R
Klauzál u. 6. GY 1 3 H
Kossuth tér 5. K 21 2 K
Kossuth tér 5. L 22 2 K
Kossuth u. 8. K 6 2 R
Kossuth u. 8. T 4 2 R
Kossuth u. 12-16. K 7 2 H
Kossuth u. 12-16. L 7 2 H
329
Kossuth u. 13/a. L 15 2 H
Kossuth u. 19. K 2 2 H
Kossuth u. 20. L 2 2 R
Kossuth u. 22. K 1 3 H
Kossuth u. 37-39. L 3 2 K
Koszta J. u. 3. L 5 2 K
Mátyás k. u. 1. K 1 2 K
Mátyás k. u. 1. L 2 2 K
Nagy F. u. 1. L 5 3 H
Petőfi u. 1. K 2 3 H
Petőfi u. 1. L 5 2 H
Petőfi u. 12. L 3 1 R
Petőfi u. 14. L 2 1 R
Petőfi u. 16. L 22 3 H
Somogyi B. u. 1. L 3 2 K
Somogyi B.u. 1. G 10 2 K
Somogyi B. u. 2. L 5 1 R
Somogyi B .u. 2. T 1 1 R
Szabadság tér A. L 7 2 K
Szabadság tér 1. L 4 2 K
Szabadság tér 4-5. L 11 2 K
Szent Imre h.u.5. L 3 2 K
Szent Imre 12-14. L 3 3 H
Új u. 11. L 18 3 H
Vásárhelyi út 6. L 4 1 R
Vásárhelyi út 10. K 1 1 BONTÁS
Vásárhelyi út 10. L 3 1 BONTÁS
Vásárhelyi út 10. T 2
Vásárhelyi út 12. K 1 2 K
2., Felsőpárt városrész
Bercsényi u. 50. L 1 2 K
Deák F. u. 22/A. L 1 2 K
Deák F. u. 76. L 1 1 R
Derzsi K. J.u. 38. L 1 2 K
Derzsi K. J.u. 42. L 1 2 K
Hékéd 2. L 1 2 K
Rákóczi F. u. 52. GY 1 2 K
Rákóczi F. u. 61. L 10 2 H
330
Rákóczi F.u. 61. T 3 2 H

Wesselényi u. 74. L 1 2 K
Vörösmarthy u. K Orvosi rendelő K
3., Alsópárt városrész
Berekhát 13/B. K 1 2 K
Berekhát 13/C. L 1 2 K
Koszta J.u. 4. K 1 1 R
Koszta J.u. 4. L 7 1 R
Koszta J.u. 12. L 6 1 R
Koszta J. u. 12. T 15 1 R
Mágocsi út 2. L 4 2 K
Nagynyomás 49. L 1 1 R
Sopron sor 40. L 2 2 K
Zrínyi u. 2. L 4 2 K
4., Kisér városrész
Farkas zug 1. L 2 2 K
Gógány u. 93. L 1 2 K
Kisér 59. L 2 2 K
Kisér 66. (1/5-öd rész) L 1 H
Kisér 138. L 2 1 R
Lavotta u. 5. L 1 1 R
Magyari I.u. 1-3. L 8 2 K
Magyari I.u. 18. L 1 1 R
Nagyörvény 24. L 1 2 K
Nagyörvény 51/B. K Orvosi rendelő K
Nagyörvény 59. GY 1 2 K
Soós u. 5. L 2 2 K
5., Kertváros városrész
Köztársaság u.11-13. L 31 2 K
Óbester telep 28. L 1 2 K
6., Egyéb külterület
Bereklapos 15. L 1 2 K
Magyartési Könyvtár K 1 H
7., Iparterület
Szarvasi út 8. K Óvoda H
Összesen 137 445
Jelmagyarázat: Állapot: Fejlesztési irány

K: közület 1. rossz R: rövid
L: lakás 2. kielégítő K: közép
G: garázs 3. kiváló állapotú H: hosszú
T: terület
P: pince
GY: gyógyszertár
331
4. számú függelék: Városi Intézmények Gazdasági Irodája kezelésében lévő

ingatlanok
Városrészi Helyrajzi Állapot Fejlesztési

Intézmény neve Hasznosítása
bontás szám értékelése irány
Szent Anna u. Óvoda 5630 óvoda 2 R

Kossuth u. Óvoda 998 óvoda 2 M
Bocskai u. Óvoda 860 óvoda 1 M
Klauzál u. Óvoda 1001/26 óvoda 3 R
Gyermekek Átmeneti szociális
Otthona 35 intézmény 3 R
Csecsemő Tanácsadó egészségügyi
Belváros
(Ady 17) 824 intézmény 2 H

Terhes Tanácsadó ( Ady egészségügyi
18) 39 intézmény 2 H
Bölcsőde (Vásárhelyi út szociális
2) 5670 intézmény 3 R
Klauzál G. Általános
Iskola 1133 iskola 1 R
szolgálati
Kis Bálint u. 6 17/2 lakás 1 bontandó
Zene iskola 33 iskola 3 R
Petőfi S. Általános Iskola 5604 iskola 2 R
Farkas A. u. Óvoda 6178 óvoda 1 M
Kisér
Árpád u. Óvoda 6343 óvoda 2 R

Városi Intézmények
Gazdasági Irodája 5754 iroda épület 2 H
Alsópárt Vásárhelyi úti Óvoda 5429 óvoda 2 M
Köztársaság u. Óvoda 8305/1 óvoda 3 R
Kertváros
Mátéffy u. Óvoda 8009 óvoda 1 M

Koszta J. Általános
Iskola 8305/2 iskola 2 R
Családsegítő Központ szociális
(Csallány G. part) 7506 intézmény 2 M
Rákóczi u. Óvoda 1849 óvoda 2 K
Damjanich u. Óvoda 1487 óvoda 1 M
Apponi téri Óvoda 1931/4 óvoda 2 R
Felsőpárt Deák F. Általános Iskola 1843 iskola 2 K

Családok Átmeneti szociális
Otthona 4669 intézmény 2 R
Hajléktalan Segítő szociális
Központ 1352 intézmény 1 R
Damjanich J- Tagiskola 1497 iskola 2 H
332
Jelmagyarázat
R rövid távú
Állapot Fejlesztés
1 ROSSZ 1-3 év
K középtávú
2 KIELÉGÍTŐ 3-8 év
H hosszú távú
3 KIVÁLÓ 8-12 év
M hosszabb távon
megszüntetendő
333
melléklet: A közműellátottság összesítése

A
halmozot-
Az IVS-ben
tan
meghatáro-
hátrányos
zott város-
helyzetű
Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem találhatóak rész(ek)
gyerekek
nevei, ahol
száma az
az utcák
el nem
találhatóak
látott
utcában
Szennyvíz- Pormentes
Vezetékes víz Áram Közvilágítás Gáz Járda
csatorna út
Teljes Nagyhegy Teljes Teljes 6 Nagyhegy
városrész, Nagyhegy Nagyhegy városrész
kivéve:Kispatéi városrész, városrész,
út, Nagypatéi út, kivéve:Kispa kivéve:Kispat
Szeszfőzde-dűlő, téi út, éi út,
Garázs-dűlő, Nagypatéi út, Nagypatéi út,
Madách u., Szeszfőzde- Szeszfőzde-
Levendula u., dűlő, Garázs- dűlő, Garázs-
Kikelet u. dűlő, Madách dűlő, Madách
u., u., Levendula
Levendula u., Kikelet u
u., Kikelet u
Kikelet u. Kikelet u. Kikelet u. O Nagyhegy
városrész
Garázs dűlő zug Garázs dűlő Garázs dűlő 6 Nagyhegy
zug zug városrész
Garázs dűlő- Garázs dűlő- Garázs dűlő- Nagyhegy
Madách u. Madách u. Madách u. városrész
Garázs-dűlő Garázs-dűlő Garázs-dűlő Nagyhegy
jobboldali ág jobboldali ág jobboldali ág városrész
Szeszfőzde dűlő Szeszfőzde Szeszfőzde Nagyhegy
dűlő dűlő városrész
Nagypaté-dűlő Nagypaté-dűlő Nagypaté-dűlő Nagyhegy
városrész
334
A
halmozot-
Az IVS-ben
tan
meghatáro-
hátrányos
zott város-
helyzetű
gyerekek
nevei, ahol
száma az
az utcák
el nem
találhatóak
látott
utcában
csatorna út
Magyartés u. Magyartés u. 0 Magyartés
városrész
Körösparti u. Körösparti u. 0 Magyartés
városrész
Őrház u. Őrház u. 0 Magyartés
városrész
Árvíz u. Árvíz u. 0 Magyartés
városrész
Kalász u. Kalász u. 0 Lapistó
városrész
Orosházi út Orosházi út 0 Lapistó
városrész
Róna u. Róna u. 0 Lapistó
városrész
Kereszt u. Kereszt u. 1 Kajánújfalu
városrész
Csík u. Csík u. 0 Kajánújfalu
városrész
Nádudvari J.u. Nádudvari J.u. 0 Kajánújfalu
városrész
Vekerparti u. Vekerparti u. 0 Kajánújfalu
városrész
Téglagyári Téglagyári 0 Nagynyomás
dűlő dűlő
Berek I.-dűlő Berek I.-dűlő 0 Berek
335
A
halmozot-
Az IVS-ben
tan
meghatáro-
hátrányos
zott város-
helyzetű
gyerekek
nevei, ahol
száma az
az utcák
el nem
találhatóak
látott
utcában
csatorna út
Szegfű utca Szegfű utca 0 Bereklapos
folytatás folytatás
Lázár Vilmos Lázár Vilmos 0 Hékéd
u. u.
(Wesselényi (Wesselényi
és Munkás u. és Munkás u.
között) között)
Árvíz u. Árvíz u. 0 Magyartés
Vásárhelyi út Vásárhelyi út 1 Magyartés
Névtelen út Névtelen út n.a. Magyartés
Névtelen u. Névtelen u. n.a. Lapistó
Összesen a 332*
városban
nyilványtartott
halmozottan
hátrányos
helyzetű
gyermekek
száma
336
melléklet: Regisztrált munkanélküliek életkori megoszlása (Forrás: ÁFSZ Dél-

alföldi Regionális Munkaügyi Központ)
Életkori csoport 2005.10. 2006.10. 2007.10. 2008.10.
17-20 év között Regisztrált (fő) 70 61 65 55
Belépő (fő) 10 11 12 9
Tartós (fő) 4 4 4 4
Belépő (fő) 27 36 32 36
Tartós (fő) 20 13 25 19
Belépő (fő) 52 44 49 68
Tartós (fő) 85 57 73 89
Belépő (fő) 26 42 29 34
Tartós (fő) 70 63 71 82
Belépő (fő) 11 12 10 12
Tartós (fő) 34 20 39 34
Belépő (fő) 11 12 6 21
Tartós (fő) 36 41 41 35
Belépő (fő) 7 9 3 10
Tartós (fő) 17 13 23 23
60 év fölött Regisztrált (fő) 3 1 1 4
Összesen Regisztrált (fő) 1228 1019 1120 1217
Belépő (fő) 144 166 141 190
Tartós (fő) 266 212 276 290
melléklet: Regisztrált munkanélküliek megoszlása az ellátás típusa szerint

(Forrás: ÁFSZ Dél-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ)
Ellátás típusa 2005.11. 2006.10. 2007. 10. 2008.10.
Nem résztvevő Regisztrált (fő) 749 535 509 598
Belépő (fő) 67 86 73 101
Tartós (fő) 199 158 155 175
Rendszeres szociális Regisztrált (fő) 77 118 233 180
segély
Tartós (fő) 34 47 112 103
Vállalkozói járulék Regisztrált (fő) 3 5 12
Belépő (fő) 0 0 2
Tartós (fő) 0 0 0
Nyugdíj előtti segély Regisztrált (fő) 2 2 1
Belépő (fő) 0 0 0
Tartós (fő) 1 2 0
337
Ellátás típusa 2005.11. 2006.10. 2007. 10. 2008.10.

Álláskeresési járadék Regisztrált (fő) 26 277 278 331
Belépő (fő) 26 57 48 66
Álláskeresési segély Regisztrált (fő) 20 83 94 96
Belépő (fő) 11 20 14 13
Álláskeresést Regisztrált (fő) 64
ösztönző juttatás
Belépő (fő) 1
Tartós (fő) 25
Munkanélküli segély, Regisztrált (fő) 234 1
járadék
Belépő (fő) 16 1
Tartós (fő) 1 0
összesen Regisztrált (fő) 1172 1019 1120 1217
Belépő (fő) 130 166 141 190
Tartós (fő) 261 212 276 290
melléklet: Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint csoportosított

gyakorisági és százalékos megoszlása (Forrás: ÁFSZ Dél-alföldi Regionális
Munkaügyi Központ)
Isk. végzettség 2005.10. 2006.10. 2007.10. 2008.10.

Típus Fő Típus össz. Fő Típus össz. Fő Típus össz. Fő Típus össz.
százalékában százalékában százalékában százalékában
8 Regisztrált 10 0,8% 10 1,0% 19 1,7% 16 1,3%
általánosnál
kevesebb Belépő 0 0,0% 1 0,6% 1 0,7% 1 0,5%
Tartós 2 0,8% 2 0,9% 3 1,1% 7 2,4%

Általános Regisztrált 331 27,0% 260 25,5% 270 24,1% 300 24,7%
iskola
Belépő 43 29,9% 45 27,1% 42 29,8% 66 34,7%
Tartós 68 25,6% 46 21,7% 71 25,7% 61 21,0%
Szakmun- Regisztrált 379 30,9% 319 31,3% 381 34,0% 384 31,6%
kásképző
Belépő 38 26,4% 54 32,5% 40 28,4% 51 26,8%
Tartós 89 33,5% 64 30,2% 95 34,4% 98 33,8%
Szakiskola Regisztrált 10 0,8% 8 0,8% 9 0,8% 9 0,7%
Belépő 1 0,7% 2 1,2% 2 1,4% 0 0,0%
Tartós 3 1,1% 3 1,4% 3 1,1% 2 0,7%
Szakkö- Regisztrált 261 21,3% 219 21,5% 228 20,4% 266 21,9%
zépiskola
Belépő 24 16,7% 34 20,5% 28 19,9% 37 19,5%
Tartós 59 22,2% 54 25,5% 59 21,4% 58 20,0%
Technikum Regisztrált 54 4,4% 40 3,9% 42 3,8% 49 4,0%
Belépő 12 8,3% 7 4,2% 4 2,8% 5 2,6%
Tartós 11 4,1% 7 3,3% 7 2,5% 14 4,8%
Gimnázium Regisztrált 115 9,4% 101 9,9% 104 9,3% 114 9,4%
Belépő 17 11,8% 15 9,0% 17 12,1% 19 10,0%
Tartós 23 8,6% 27 12,7% 30 10,9% 30 10,3%
Főiskola Regisztrált 51 4,2% 45 4,4% 48 4,3% 61 5,0%
338
Isk. végzettség 2005.10. 2006.10. 2007.10. 2008.10.

Belépő 8 5,6% 5 3,0% 5 3,5% 10 5,3%
Tartós 6 2,3% 6 2,8% 7 2,5% 16 5,5%
Egyetem Regisztrált 17 1,4% 17 1,7% 19 1,7% 18 1,5%
Belépő 1 0,7% 3 1,8% 2 1,4% 1 0,5%
Tartós 5 1,9% 3 1,4% 1 0,4% 4 1,4%
Összesen Regisztrált 1228 100% 1019 100% 1120 100% 1217 100%
Belépő 144 100% 166 100% 141 100% 190 100%
Tartós 266 100% 212 100% 276 100% 290 100%
melléklet: Regisztrált munkanélküliek életkor szerint csoportosított gyakorisági

és százalékos megoszlása (Forrás: ÁFSZ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi
Központ)
Életkori csoport 2005.10. 2006.10. 2007.10. 2008.10.
Fő Össz. Fő Össz. Fő Össz. Fő Össz.
százalékában százalékában százalékában százalékában
17-20 év között 70 5,7% 61 6,0% 65 5,8% 55 4,5%
21-25 év között 205 16,7% 165 16,2% 190 17,0% 193 15,9%
26-35 év között 384 31,3% 306 30,0% 331 29,6% 374 30,7%
36-45 év között 264 21,5% 247 24,2% 257 22,9% 271 22,3%
46-50 év között 128 10,4% 92 9,0% 114 10,2% 109 9,0%
51-55 év között 114 9,3% 103 10,1% 112 10,0% 134 11,0%
56-60 év között 53 4,3% 42 4,1% 50 4,5% 77 6,3%
60 év fölött 3 0,2% 1 0,1% 1 0,1% 4 0,3%
Összesen 1228 100% 1019 100% 1120 100% 1217 100%
melléklet: Segélyezések száma típusonként (Forrás: Önkormányzati

nyilvántartás)
Típus Rendszeres
Rendszeres
gyermekvédelmi
LFT szociális HHH
támogatás
segély
Év
2003. 116 82 1812 -
2004. 310 86 1844 -
2005. 464 129 1614 -
2006. 396 176 1449 226
2007. 643 372 1233 288
339
melléklet: Városrészenkénti adatok
8. 9.
10. Külterület
Mutató Szentes 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Lapistó Magyartés
Kajánújfalú (Kajánújfalu
megnevezése összesen Belváros Felsőpárt Alsópárt Kisér Kertváros Nagyhegy Iparterület (egyéb (egyéb
(külterület) nélkül)
belterület) belterület)
Lakónépesség 31.638 7.785 7.991 2.068 4.7 6.113 224 19 126 119 157 2.292
száma 44
Lakónépességen 16,5 17,3 16,4 17,2 16, 14,5 14,3 42,1 11,1 21,8 21,7 17,9
belül 0-14 évesek 6
aránya
Lakónépességen 62,4 64,2 58,0 60,5 60, 69,8 63,4 52,6 55,6 52,9 50,3 60,8
belül 15-59 évesek 0
aránya
Lakónépességen 21,1 18,5 25,5 22,3 23, 15,7 22,3 5,3 33,3 25,2 28,0 21,2
belül 60- x évesek 4
aránya
Legfeljebb általános 28,2 21,8 31,3 30,7 36, 16,5 39,4 60,0 51,4 50,8 60,8 51,9
iskolai végzettséggel 9
rendelkezők aránya
az aktív korúakon
(15-59 évesek)
belül
Felsőfokú 10,4 15,6 7,2 8,2 6,5 16,7 3,0 0,0 0,0 0,0 0,9 1,6
végzettségűek a 25
éves és idősebb
Lakásállomány (db) 12.642 3.416 3.130 795 1.8 2.176 87 7 58 48 58 995
72
Alacsony komfort 25,5 8,1 29,2 30,1 35, 10,1 55,2 71,4 20,7 93,8 12,1 79,8
fokozatú lakások 2
aránya
Rendszeres 40,2 39,2 43,2 45,1 47, 29,7 39,4 50,0 47,1 42,9 48,1 47,5
munkajövedelemmel 0
nem rendelkezők
aránya az aktív
korúakon (15-59
évesek) belül
Legfeljebb általános 16,3 13,2 18,7 19,0 23, 7,3 17,6 40,0 34,3 28,6 30,4 28,7
iskolai végzettséggel 0
rendelkezők és
rendszeres
munkajövedelemmel
340
nem rendelkezők
aránya az aktív
korúakon belül
Foglalkoztatottak 55,5 57,3 51,8 50,7 48, 66,6 58,8 45,5 45,7 49,3 46,6 48,1
aránya a 15-64 éves 7
népességen belül
Foglalkoztatott 40,8 37,0 45,2 44,7 47, 30,9 37,7 33,3 56,9 47,8 50,0 45,5
nélküli háztartások 0
aránya
Állandó népesség 30.997 7.551 8.050 2.079 4.8 5.607 227 20 126 117 163 2.251
száma 06
341
. melléklet: A szegregációval veszélyeztetett területek adatai13

Mutató megnevezése 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Szegregációv Szegregációv Szegregációv Szegregációv Szegregációv Szegregációv Szegregátu Szegregációv
al al al al al al m (Kéreg u. al
veszélyeztet veszélyeztet veszélyeztet veszélyeztet veszélyeztet veszélyeztet - Báthory u. veszélyeztet
ett terület ett terület ett terület ett terület ett terület ett terület - Akácfa u. - ett terület
(Köztársaság (Kossuth Lajos (Arany János (Kossuth L.u. - (Kurca - (Dózsa Epres sor - (Apponyi tér -
út - Cseuz u. - Bocskai u. u. - Szűrszabó Mátyás király városhatár - György u. - Vásárhelyi névtelen u. -
Béla u. - - Dr.Brusznyai Nagy Imre u. - út - Kátai u. - Rákóczi Ferenc városhatár - út - Magyari Deák Ferenc
Kurca) Árpád sétány - Rákóczi Ferenc Villogó u. - u. - Leiningen vasúti pálya - Imre u. u. - Kossuth
névtelen u.) u.) Daru u. - Károly u.) Damjanich mindkét Lajos u.)
Somogyi Béla János u.) oldala -
u.) névtelen u.
-
városhatár)
Lakónépesség száma 398 357 157 240 510 1049 906 717
Lakónépességen belül 0-14 23,6 18,2 20,4 20,8 16,9 20,7 21,4 11,3
évesek aránya
Lakónépességen belül 15-59 67,8 68,4 47,8 58,3 61,8 60,6 64,7 56,6
évesek aránya
Lakónépességen belül 60- x 8,5 13,5 31,9 20,8 21,4 18,7 13,9 32,1
évesek aránya
Legfeljebb általános iskolai 24,4 23,4 29,3 39,3 41,3 37,9 55,8 23,9
végzettséggel rendelkezők
aránya az aktív korúakon (15-
59 évesek) belül
Felsőfokú végzettségűek a 25 11,9 15,6 12,7 9,2 3,4 3,4 1,3 10,5
éves és idősebb népesség
arányában
Lakásállomány (db) 150 139 71 94 196 368 287 382
Alacsony komfort fokozatú 0,0 0,7 19,7 55,3 40,8 36,7 46,3 0,5
lakások aránya
Rendszeres 37,0 34,8 44,0 51,4 43,5 41,2 56,5 38,7
munkajövedelemmel nem
rendelkezők aránya az aktív
korúakon (15-59 évesek) belül
Legfeljebb általános iskolai 11,9 9,4 20,0 23,6 23,8 20,1 37,4 13,6
végzettséggel rendelkezők
és rendszeres
munkajövedelemmel nem
rendelkezők aránya az aktív
korúakon belül
13 Jelölések: sötétszürke: szegregátum; világosszürke: szegregációval veszélyeztetett terület
342
Foglalkoztatottak aránya a 15- 61,1 61,9 51,9 46,3 50,4 54,2 41,3 54,5
64 éves népességen belül
Foglalkoztatott nélküli 24,7 21,5 51,6 48,9 41,9 36,5 42,9 49,7
háztartások aránya
Állandó népesség száma 417 370 162 240 507 1068 910 713
Legfeljebb általános iskola 8 24,4 23,4 29,3 39,3 41,3 37,9 55,8 23,9
osztályával rendelkezők aránya
a 15-59 éves népesség körében
Felsőfokú végzettségűek aránya 11,9 15,6 12,7 9,2 3,4 3,4 1,3 10,5
a 25 év feletti népesség
körében
Alacsony presztízsű 38,4 40,7 35,7 42,7 47,8 47,9 64,8 41,5
foglalkoztatási csoportokban
foglalkoztatottak aránya
A gazdaságilag nem aktív 52,3 48,7 70,1 65,4 58,2 61,3 68,7 61,1
népesség aránya az
akcióterületi lakónépességen
belül
Munkanélküliek aránya az 9,5 11,5 10,6 18,1 16,4 7,9 9,9 9,3
akcióterületen
(munkanélküliségi ráta)
Tartós munkanélküliek 2,6 3,8 0,0 2,4 3,3 0,5 2,5 0,7
(legalább 360 napig) aránya.
(Számítás: tartós
munkanélküliek száma/
munkanélküliek+foglalkoztatott
ak száma)
Azon aktív korúak (15-59 éves) 8,9 9,4 13,3 25,7 14,9 11,8 22,4 10,6
aránya, akiknek 2001-ben a
jövedelemforrásuk kizárólag
állami vagy helyi támogatás
volt
A komfort nélküli, félkomfortos 0,0 0,8 14,3 54,4 39,3 34,8 41,8 0,6
és szükséglakások aránya a
lakott lakásokon belül
Az egyszobás lakások aránya a 0,0 0,8 6,4 31,5 22,0 13,3 12,6 24,5
lakott lakásokon belül
343
344

Ivs 11 17

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

Ivs 11 17

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Ivs 11 17

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Szentes Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

I.1. Integrált városfejlesztési stratégia 8

I.2. A város rövid története 8

I.3. Földrajzi adottságok 12

I.4. Természeti és táji adottságok 13

II. SZENTES VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

III. SZENTES VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉS

A korábbi időszak fejlesztései 124

III.5. Összegzés: Funkcióelemzés – a funkcióellátottság értékelése 125

IV. A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE 128

IV.1. Városrészi szintű helyzetelemzés 128

IV.1.1 A városrészek területi megközelítésű helyzetelemzése és SWOT

IV.1.2 Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek

A SZEGREGÁCIÓS MUTATÓK ELEMZÉSE 220

A SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK BEMUTATÁSA 221

A SZEGREGÁTUM RÉSZLETES BEMUTATÁSA: 227

A FOGLALKOZTATÁSI INTEGRÁCIÓ HELYZETE: 229

A LAKHATÁSI INTEGRÁCIÓ HELYZETE: 229

AZ OKTATÁSI INTEGRÁCIÓ HELYZETE: 229

V.1. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása 232

V.2. A stratégia koherenciája, konzisztenciája 262

V.3. 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése 268

V.4. A stratégia megvalósíthatósága 279

1. ábra: A Dél-alföldi régió fejlődési tengelyei és Szentes városa............................... 20

1. táblázat: A kistérség éghajlati jellemzői ............................................................. 17

51. táblázat: Lapistó városrészi adatok – humán intézmények............................ 185

Az IVS készítése során megtörtént:

• a város jelenlegi helyzetének értékelése: ágazati és területi - a város terében

Az integrált városfejlesztési stratégia (a továbbiakban IVS) egy fejlesztési

I.2. A város rövid története

A város környékének kedvező természeti adottságai már az ősidőkben

A szaktudósok megállapítása szerint Szentes neve bizonyosra vehetően a valódi

kifosztották és felperzselték a vidéket, élelmiszert gyűjtve a gyulai vár

1848 újabb mérföldkő, amennyiben Szentes nádori rendelettel elnyerte a

Az 1867. évi kiegyezés után Szentes visszanyerte a városi jogállást. Rendezett

Szentes fejlődésének új távlatokat nyitott az a fontos körülmény, hogy 1878-ban

A nagyüzemek létesítésének következtében megszűnt az ingázás és a tömeges

Az 1990-es évek óta szisztematikus városmegújítás során gyakorlatilag kiépült

I.3. Földrajzi adottságok

Szentes város Magyarország Dél-alföldi régiójában, azon belül Csongrád

adottságainak megismeréséhez ad fontos ismeretet a nagy síkságon belüli közép

I.4. Természeti és táji adottságok

durvuló folyóvizű üledékbe megy át. Szegvári részen akkumulálódott parti

A valamikori érhálózatot alkotó felszíni vizek: a Mágocs-ér, mely Békés megyéből

Szentes és környékén a talajvíz átlagos mélysége 1-4 méter körül van, de

A településen feltárt hévizeket (összesen 32 db kút) egyrészt fürdő- és

A térségben néhány településén nagy gond az ivóvíz szennyezettsége (amit az

1. táblázat: A kistérség éghajlati jellemzői

Leghidegebb téli hőmérséklet -29,1 oC

Évi átlagos hőingadozás 23,5 oC

2. táblázat: Szentes és térsége szántóterületeinek aranykorona értékei

Szentest és térségét közúton Budapestről és Kecskemétről az M5-ös autópályán

A szentesi kistérséget és a várost sugaras úthálózat jellemzi, amely könnyen

Szentes hajóval is megközelíthető. A Szentes Hajóállomás alkalmas

3. táblázat: Távolság és elérési idő Szentes vonatkozásában

II. Szentes város szerepének meghatározása a

Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció megállapításai

A város szerepe a térségi munkamegosztásban (kapcsolódás tágabb