1

Beszerzési logisztikai folyamat tervezése

1. Igények meghatározása, előrejelzése.

2. Beszerzési piac feltárása.
3. Ajánlatkérés.
4. Ajánlatok értékelése, beszállítók kiválasztása.
5. Áruk megrendelése.
6. Fuvarozók kiválasztása.
7. Áru beszállítása, a szállítás diszponálása.
8. Az áru átvétele, rakodása, betárolása a
raktárakba.
9. A beérkezett áruval kapcsolatos számviteli
feladatok, számlázás.
10. Alapanyagok készletmenedzsmentje.
11. Beszerzési folyamatot segítő informatikai
rendszer és technika megválasztása.
 2

1. Igények meghatározása
– Meg kell határozni a beszerzendő
alapanyagoknál és alkatrészeknél:
• fajta,
• mennyiség,
• minőség,
• határidő,
• árkorlátok,
• beszállítási gyakorisági ütem,
• egyéb feltételek.
– Információ gyűjtés forrása:
• elfogadott vagy prognosztizált
kiszállítási tervek,
• termelési-, karbantartási
programok,
• raktárkészletek,
• piackutatási eredmények.
– Ajánlatkérést kezdeményezők körének
meghatározása.
 3

2. Beszerzési piac feltárása:

– A felmerülő igények forrásainak
feltárása
– Beszállítói kör előzetes szűrése.
(Nem érdemes számára az
ajánlatkérést kiküldeni.)
– Információ gyűjtés forrásai:
• saját ismeretség,
• kollegák tudása,
• adatbázis,
• katalógusok,
• vásárlátogatások,
• prospektusok,
• WEB oldalak.
 4

3. Ajánlatkérés

– Ajánlatkérés időpontjainak
meghatározása.
– Ajánlatkérés kiküldése:

• kiküldési forma megválasztása

(hagyományos levél, fax, E-mail,
WEB segítségével, on-line
kapcsolat)
• válaszadási időpont kijelölése,
• a kiküldés dokumentálása.
 5

4. Ajánlatkérés értékelése, beszállítók

kiválasztása:
– Meg kell vizsgálni, hogy az
ajánlatkérésben kért feltételeket
mennyire tartja be.
– Ajánlatok értékelése a következők
szerint:
• ár,
• mennyiség,
• minőség,
• rendelés átfutási ideje,
• egyéb szállítási feltételek,
• a beszállítók általános
minősítése alapján.
– Ajánlat értékelésére megfelelő
módszer kidolgozása ill. kiválasztása.
 6

Beszállítók kiválasztására szolgáló

modell elemei
• A termék ára,
• a termék minősége,
• egy periódusban beszerezhető
minimális és maximális mennyiség,
• minimális és maximális beszállítási
periódus idő,
• rendelési átfutási idő,
• szállítási határidő, mennyiség és
minőség megbízhatósága,
• a beszállítható más fajta termékek
száma,
• azonos termékekből rendelkezésre
álló változatok száma,
• a szállítási távolságok,
• a felhasználóhoz kötődő hosszú távú
kapcsolat,
• különleges igények teljesítésének
lehetőségei.
 7

A megrendelés lebonyolítási
rendszer tervezésének szintjei

az igénytervezés
szórása
1. tervezési szint 6-12 hónap szerelés elõtt 30
%
keretmegállapodás a
vezés és diszpo-
periódikus igény-
továbbítás a ter-
nálás alapján

termelési program alapján

2. tervezési szint 10
%
keretmegbízás
1-3 hónap szerelés elõtt

3. tervezési szint 2%

szállítás felosztása:
igénytovábbítás
a szerelésbõl
online

0.5-1 héttel a szerelés elõtt

szállítási lehívás:
12-24 órával szerelés elõtt idõ

SZERELÉS

1. ábra
 8

A termelésütemezéssel integrált több

szintű alkatrész illetve szerelvény
beszerzés ütemezésének a módszere

A vizsgált esetben négy lépcsőben történik a

megrendelések tervezése. Feltétel, hogy a rendelési
időszakokat valamennyi beszállítónál azonosnak
tekintjük. Az egyes rendelési lépcsőkben a
megrendelések a következők szerint alakulnak (2. ábra).
T1
1. lépcső
T1
T2 =
r1
2. lépcső
T2
T3 =
r2

3. lépcső
T3
T4 =
r3
4. lépcső

2. ábra: Megrendelések tervezési szintje

 9

Az egyes megrendelési lépcsőknek a

beszállító termelési fokozataira való
befolyása

1. lépcső

∆qν(k1) > ∆pν(k1)

∆ qν( 2)
kj > ∆ pν k
( 2)∗
Alapanyag
beszerzés
2. lépcső ∆qν(k1) ≤ ∆pν(k1)

∆qν(k3 ) > ∆pν(k3 )*

I. gyártási
fokozat

∆qν(k2 ) ≤ ∆pν(k2 )
∆q(2)
νk > ∆p (2)
νk
II. gyártási
fokozat

3. lépcső
Készáru
raktározás

∆qν(k3 ) > ∆pν(k3 ) ∆qν(k3) ≤ ∆pν(k3) Kiszállítás

4. lépcső

3. ábra Megrendelési folyamat hatása a beszállítók

logisztikai folyamatára
 10

1. megrendelési lépcső időszaka: T1 (6-12 hónap).

A megrendelt mennyiség a ν . alkatrész csoportból a k.
beszállítónál
qν(k1) = ∑ν q
i∈Θ
ik
(1)

ν - az alkatrész csoportot (ν =1…s),

i - az alkatrészeket (i=1…f),
k - a beszállítókat (k=1…p) jelöli.
Θν a ν . alkatrészcsoportba tartozó alkatrészek halmazát jelöli.

Az alkatrészek csoportba sorolása aszerint történhet, ahogy

a beszállítók gyártási kapacitása konvertálható. (Az

egyszerűbb tárgyalási mód érdekében, a csoportba sorolás

beszállítóktól független).

(1)
A qνk meghatározására egyrészt a T1 időszakra vonatkozó
prognosztizálható készáru megrendelések szolgálnak, másrészt
a beszállítók folyamatos értékeléséből és az újabb
beszállítási lehetőségek nyomon követéséből
leszármaztatható e célra kidolgozható optimalizálandó
program szolgálhat.
 11

Beszállítónként, alkatrészcsoportonként minden megrendelési

lépcsőben rögzíthető egy megengedhető eltérés, amelyen belül
-arányosságot feltételezve-, az eggyel alacsonyabb lépcsőben
történő megrendelés a kialakult rendelési átfutási időn belül

kezelhető: ∆pvk .
(1)

T1
2. megrendelési lépcső időszaka: T2 = r1
(1-3 hónap),

egyenlő időszakokat feltételezve.

A megrendelt mennyiségek a T1 időszakon belül a j. ütemben
( 2)
a ν q
. alkatrész csoportnál a k. beszállítónál: νkj ill. a

megengedett eltérés a 2. lépcsőben: ∆pvk .

( 2)

Az előzőekben leírtak szerint nem változik a kialakult

rendelési átfutási idő, ha
qν(1kj) (2)
∆qν(1kj) = qν(kj2) − ≤ ∆pν(1k)
r1

T2
T =
3. megrendelési lépcső időszaka: 3 r (0,5-1 hét).
2

Az előzőkhöz hasonlóan értelmezhető a qν(kj3) ill. ∆pvk(3) és a

rendelési átfutási idő zavartalan, ha
qν(kj2) (3)
∆qν(kj2) = qν(kj3) − ≤ ∆pν(k2)
r2
 12

T3
4. megrendelési lépcső időszaka: T4 = r3
(12-24 óra), ahol a

zavartalan rendelési átfutási idő feltétele – a jelölések az

előzőekben leírtak analógiája alapján-
(4)
qν(kj3)
∆qν(kj3) = qν(kj4) − ≤ ∆pν(k3)
r3
Ha a 4. lépcsőben feladott rendelésnél a 3. lépcsőben megadott
rendeléstől való eltérés:
(5)
∆qν(kj3) ≤ ∆pν(kj3)
akkor a 4. lépcsőben feladott rendelés a készáru raktárból
kiszállítható, ekkor a rendelés átfutási ideje:
( 4) (6)
t RA νkj = t REνk + t Sνk

t REνk a rendelés előkészítési idő,

t Sνk a rendelés leszállítási ideje a beszállítóhoz a
rakodási időket is beleértve.
Ha

∆qν(kj3) > ∆pν(k3) (7)

 13

akkor a 4. lépcsőben történő megrendelés kiszállítása késve, a

II. gyártási fokozaton való átfutás után kerülhet ki a
felhasználóhoz:
( 3) (8)
t RA νkj = t REνk + t Sνk + tG1νk

ahol tG1νk a II. gyártási fokozaton való átfutási idő.

Meg kell jegyezni, hogy az átfutási idő növekedés nem
szükséges, hogy a teljes alkatrész csoportra vonatkozzon, csak
esetleg bizonyos alkatrészekre ill. bizonyos alkatrész
mennyiségre.
Ha a

∆qν(kj3) > ∆pν(k3)* >> ∆pν(k3) (9)

akkor a 4. lépcsőben való megrendeléseknek az I. gyártási

fokozaton is át kell futni.

Így a rendelési átfutási idő tovább növekszik

( 2) (10)
t RA νkj = t REνk + t Sνk + t G1νk + t G 2νk

ahol tG 2νk az I. gyártási fokozaton való átfutási idő.

Végül ha a
∆qν(kj3) > ∆pν(k3)** >> ∆pν(k3)* (11)
 14

akkor még az alapanyag beszerzés átfutási idejét ( t Bνk ) is

figyelembe kell venni. Vagyis a növelt rendelés átfutási idő:
(1) (12)
t RA νkj = t REνk + t Sνk + tG1νk + tG 2νk + t Bνk

Ha a beszállítónál szegmentált gyártás folyik (3. ábra), akkor

az egymást követő rendelési fokozatok közötti eltérések
nagyobb értékűek lehetnek. Ugyanis ez esetben úgy tudja
megengedni az egyes beszállítási lépcsők közötti eltérést,
hogy saját készletei az egyes fokozatok között minimálisan
tarthatók.
1. fokozat

q1A q2B
T1 → ∆1
2. fokozat

A A q1Ai = αi q1A
q
11 q
12 0 ≤ α1 ≤ 1
T2 → ∆2
3. fokozat n1

∑α
i =1
i =1
A A
q111 q112
T3 → ∆3
4. fokozat q11A i = β1i q11A
A
0 ≤ β1i ≤ 1
q1112
T4 → ∆4 n11

∑β
i =1
1i =1

i = γ 11i q111
TS+TRE

A A
q111
→ ∆5
0 ≤ γ 11i ≤ 1
n111

∑γ
i =1
11i =1

4. ábra A beszállító szegmentált gyártása

 15

A beszállítók felé történő alkatrészek és szerelvények

megrendelési lépéseit kívánatos a szegmentált gyártás
fokozataival harmonizálni. Ebből kifolyólag szükségessé
válhat, hogy az előzőekben a probléma tárgyalásánál az
egyszerűbb interpretálás miatt feltételeztük, hogy valamennyi
beszállítónál a megrendelési fokozatok azonosak, azonos
időintervallumokra vonatkoznak.

A felhasználó vállalatnál az egyes megrendelési fokozatok

közötti eltérés oka lehet:
• a késztermék prognosztizált megrendelésétől olyan eltérés,
amit a piac megtartása miatt bizonyos keretek között
tolerálni kell tudni,
• a felhasználó belső technológiai rendszerében következik
be véletlenszerűen zavar,
• bizonyos beszállítók nem teljesítik a vállaltaknak megfelelő
alkatrész- vagy részegység beszállítói programot, amely
következtében módosítani kell a szerelésütemezést.
 16

A termelés finom ütemezésénél, amelyhez a 4. lépés szerinti

megrendelések tartoznak, - ha a termelés ütemezés
célfüggvénye az átfutási idő minimalizálása

TA → min . (13)

akkor a rendelési átfutási idő csökkentésénél fontos olyan

termelésütemezést készíteni, hogy minél több alkatrésznél,
( 4)
szerelvénynél a rendelési átfutási idő a ( t RAνkj = t REνk + t Sνk )
szerint legyen számítható.
Ha a termelés finom ütemezésénél a teljes költségek
minimalizálását tekintjük, akkor az alkatrészek,
szerelvények vásárlási költségkomponense: K V = K V (∆p )
vagyis ∆p -től az előző megrendelésnek az alkatrészcsoportra
vonatkozó megengedhető értékétől függ. Általában a ∆p
növelése a fajlagos vásárlási költséget növeli.
Megjegyezni kívánjuk, hogy a vázolt esetben a termelés
finom ütemezésénél többcélú programozást kívánatos
alkalmazni, amelyben megjelenik a minimális átfutási idő, a
minimális készletek, a maximális teljesítőképesség, a
minimális költségráfordítás, a kiszállításoknál a minimális
határidőkésés ill. maximális szállítási megbízhatóság,
legfeljebb ezek súlya, mértéke esetenként eltérő.
 17

6. Fuvarozók kiválasztása

Ki végezze a szállítást:
• Beszállító végzi a szállítmányozást:
• saját járművel,
• bérelt járművekkel,
• vegyesen.
• Felhasználó végzi a szállítmányozást:
• saját járművel,
• bérelt járművekkel,
• vegyesen.
• Outsourcingba kerül:
• szállítás-rakodás kerül kiadásra,
• szállítmányozás kerül kiadásra.
 18

Fuvarozók kiválasztásának
szempontjai

• a felhasználó fuvarozó képessége, kézsége,

• az áru szállításánál a szállító járművekkel szemben
támasztott követelmények,
• felhasználó rakodóhelyeinek sajátosságai,
• beszállító távolsága, földrajzi fekvése,
• beszállító rakodóhelyeinek sajátosságai,
• azonos rendelési időre vonatkozó anyagmennyiség,
szállítási ütemidők,
• kapcsolódó beszállítások:
• azonos beszállítóknál,
• közeli beszállítóknál,
• szállítási költségek alakulása,
• fuvar megrendelések átfutási ideje,
• fuvarozási költségek, megbízhatóság, minőség,
• kapcsolódó szolgáltatások.
 19

7. Áruk beszállítása, szállítás

diszponálása

Feladat:
• beszállítási időpont meghatározása,
• jármű típus kiválasztása,
• járműszám meghatározása,
• kapcsolódó szállítási feladatok meghatározása.

Célfüggvény:
• minimális szállítási költség,
• járművek maximális kihasználása,
• terhelés kihasználás maximalizálása,
• üresjárati úthossz minimalizálása,
• állásidők csökkentése.
 20

8. Az áru átvétele, rakodása, betárolása

a raktárba

Feladatok:
• a jármű belépési pontjának az áruátvétel helyének,
rakodóhelyének kijelölése,
• a beléptetés, átvétel ütemezése,
• a megfelelő rakodó-berendezések kiválasztása,
diszponálása, mennyiségi és minőségellenőrzése,
• bizonylatok áttekintése, a beérkezés regisztrálása,
• a megfelelő raktár illetve üzemi bemenő tároló
kiválasztása (ahol az anyag felhasználásra kerül),
• belső szállítás megválasztása, ütemezése,
• betárolás a raktárba, üzemi bemenő tárolóba,
• a betárolás nyilvántartása, tárolóhely regisztrálása.
 21

Centralizált és decentralizált beszerzés

A centralizált beszerzés előnye:

• az igények pontosabb nyomonkövetése,
• a nagyobb beszerzendő mennyiség révén költségcsökkenés
érhető el,
• a beszerzési piacok alaposabb ismerete,
• nagyobb a beszerzést végrehajtó munkatársak
kompetenciája,
• intenzívebb kapcsolattartást eredményez a beszállítókkal.

A centralizált beszerzés hátránya:

• a kis mennyiségre vonatkozó és gyors teljesítést
igénylő megrendeléseket nehezen tudja kezelni,
• a termeléstől való nagyobb távolsága miatt
hosszabbak a kommunikációs utak,
• azokat a beszállítókat részesíti előnyben, akik
hajlandóak a beszerzés által igényelt anyagmennyiség
leszállítására.
 22

A két beszerzési forma az igények meghatározási módjában is

különbözik. A rendelési mennyiség meghatározása során
mindig figyelembe kell venni, hogy az igény általában nem
adható meg diszkrét értékekkel, hanem a várható érték és a
szórás összegeként határozható meg:

q Mij = qij + ϕ i ⋅ σ ij (14)

q Mij a rendelési mennyiség az i. alapanyagból a j. felhasználónál,

qij a rendelési mennyiség várható értéke az i. alapanyagból a j.

felhasználónál,
ϕi az i. alapanyag súlyozási tényezője,

σ ij az i. alapanyag rendelési mennyiségének szórása a j. felhasználó

esetén.
Decentralizált beszerzés esetén az i. alapanyagból
megrendelendő mennyiség meghatározása során összegezni
kell az egyes felhasználók rendelési mennyiségét:
p p
(15)
q Mi = ∑ qij + ϕ i ⋅ ∑σ ij
j =1 j =1

Látható, hogy decentralizált beszerzés esetén az egyes

felhasználóknál jelentkező bizonytalanságok nem
kompenzálhatók, hiszen mindenegyes felhasználó önállóan
végzi a beszerzést.
 23

Centralizált beszerzés esetén ez az összegzés más formát ölt,

hiszen ebben az esetben a beszerzést az egyes felhasználók
nem külön-külön végzik, hanem a rendelést központilag adják
fel, ebből következik, hogy a rendelési mennyiség
meghatározása az alábbi összefüggéssel írható fel:
p p (16)
q Mi = ∑ qij + ϕ i ⋅ ∑σ 2
ij
j =1 j =1

Az ismertetett összefüggésekből látható, hogy centralizált

beszerzés esetén az egyes felhasználók rendelési
mennyiségeinek szórásából adódó bizonytalanság az esetek
jelentős részében kiegyenlíthető és ezáltal kisebb készletek
érhetők el, míg decentralizált beszerzés esetén ez nem
valósítható meg.
A következőkben a centralizált és decentralizált raktározás
során jelentkező költségeket vizsgáljuk meg. Centralizált
raktározás esetén a beszállító a központi raktárba szállítja be
az alapanyagot, amit rövid tárolási idő után a termelés
ütemének megfelelően szállítanak be a felhasználóhoz.
 24

Beszállító Felhasználó

Központi
Beszállító Felhasználó
raktár

Beszállító Felhasználó

5. ábra: Centralizált raktározás

Ebben az esetben a felmerülő költségek a következőképpen
határozhatók meg:
K = KV + K S 1 + K R1 + K S 2 + K R 2 (17)

KV - alapanyag vásárlási költsége,

K S 1 - szállítási költség a beszállítók és a központi raktár között,

K R1 - raktározási költség a központi raktárban,

K S 2 - szállítási költség a központi raktár és a felhasználók

között,
K R 2 - raktározási költség a felhasználóknál.

Decentralizált esetben a költségek:

K = KV + K S 3 + K R 3 (18)

K S 3 - szállítási költség a beszállítók és a felhasználók között,

K R 3 - tárolási költség a felhasználóknál.

 25

Rendelési átfutási időt befolyásoló tényezők

Az átfutási idő a logisztikai lánc két tetszőleges pontja között

értelmezhető.

Számításának alapelvei:
• az átfutási időt egy-egy termékre vonatkoztatjuk,
• megkülönböztetünk rendelésre ill. anyagáramlásra
vonatkozó átfutási időt,
• rendelési átfutási idő számításánál a párhuzamos
eseményeknél a leghosszabbat kell figyelembe venni,
• anyagáramlási átfutási időnél a párhuzamos események
időráfordításait az alkatrész (részegység) értékeinek
arányával súlyozva összegezzük,
• az átfutási idő várható értékét (átlagidőt) és annak a szórását
vesszük számításba.
 26

Az átfutási idő számítási modellje a közvetlen és közvetett

ellátást is figyelembe véve az ábra szerintire egyszerűsíthető
le:
GK ER

GK
SK F

B ER ER

6. ábra: Az átfutási idő egyszerűsített számítási modellje

A rendelési átfutási idő számításánál azzal az általános

esettel számolunk, hogy az alkatrészek függetlenül attól,
hogy közvetlen vagy közvetett ellátásra kerül-e sor az
előző fokozatnál vagyis közvetett beszállítónál az
elosztóraktáraknál kerülnek megrendelésre és onnan
közvetlenül kielégíthető az alkatrész igény. A 7. ábra
szerint így a rendelési átfutási idő azonos módon
számítható közvetlen és közvetett ellátás esetén.
 27

te1 tS1 tW1 tM tWT tSTk

tei tSi twi

teT T'Ak
ten tSn
T''Ak
TE
TAk

7. ábra: A rendelési átfutási idő számításának modellje

Az i. alkatrésznél az átfutási idő komponensei:

tei - a rendelést követő előkészítési idő (alkatrészhez
szükséges beszerzés, gyártás és az azt követő
előkészítési idő, csomagolás, komissiózás),
tSi - szállítási idő,
tWi - várakozási (tárolási) idő.
A termékek összeszerelésénél az átfutási idő komponensei:
teT - előkészítési idő,
tM - szerelési idő, magában foglalja a műveletközi szállítás,
tárolás és rakodás idejét is,
tWT - várakozási idő,
tSTk - szállítási idő a k. felhasználóhoz,
TE - alkatrész, részegység átfutási ideje,
TAk - termék átfutási ideje.
 28

A 7. ábra alapján belátható, hogy a rendelési átfutási időnek a k.

felhasználónál egy adott terméknél a következő változatai
fordulhatnak elő:
• a késztermék a szerelőközpontok készáru raktáraiból kerül
kiszállításra:
TAk' = tWT + tSTk (19)
• a szükséges alkatrészek mindegyike a szerelőközpontok alkatrész
raktáraiban rendelkezésre állnak:

TAk'' = t eT + t M + tWT + t STk (20)

• beszállítóktól vagy az elosztóraktárakból kerülnek megrendelésre

az alkatrészek:
T A k = T E + t M + tW T + t S Tk (21)
ahol

TE = Max ( tei + tsi + twi ) (22)

i

A rendelési átfutási időt befolyásoló tényezők:

• beszállítók távolsága a szerelőközpontoktól,
• beszállítók gyártóberendezésének, termelésprogramozásának
rugalmassága,
• szállítási mód, szállítóeszköz jellemzői,
• alapanyag beszerzés, csomagolóanyag beszerzés rugalmassága,
• raktárról való kiszállítás lehetősége, a rendelkezésre álló készletek
nagysága,
• a szerelőközpontok és a felhasználók közötti távolság.
 29

Szükséglet
Design tervezés Termelés tervezés
meghatározás

Beszerzés Alapanyraktár
feltételei készletszintje

Megfelelő
beszállító
kiválasztása

Választás a jóváha- Igen

Ajánlatkérés
gyott beszállítói listáról

Nem Ajánlatok
értékelés
Új beszállító
kiválasztása

Beszállító
kiválasztása
Beszállító
értékelése
Nem
Jóvahagyás

Nem Igen
Jóvahagyás
Megrendelés
feladása
Igen
Felvétel a
beszállítói listára Beszállítás

Áru fogadása

Igen
Jegyzőkönyv Szállítási sérülés

Nem
Mennyiségi ellenőrzés

Nem
Jegyzőkönyv Megfelelő

Igen
Minőségi ellenőrzés

Nem
Jegyzőkönyv Megfelelő

Igen
Teljesítés értékelése

Nem
Reklamáció Elfogadás

Igen
Számla ellenőrzés

Bevételezés a raktárba

Készletgazdálkodás

8. ábra Beszerzési logisztikai folyamat

 30

Fajlagos költség függvények:

kv ks

q l
qH
kv fajlagos vásárlási költség; ks fajlagos szállítási költség;

kv ks

tR q
c0 c0

kv kh

s V
kH fajlagos hiány
9. ábra

30