Ishikawa-diagram

Az Ishikawa-diagram az okok és okozatok összefüggésének elemző módszere.

Az adatgyűjtés (ennek tipikus módszerei például az ötletroham) után
rendelkezésre állnak az általában számszerűsített probléma jellegzetességei:
milyen arányúak és melyek azok a hatások, tényezők, paraméterek stb., amelyek
a nem megfelelő minőséget okozzák. Ezek közül Pareto-elemzéssel választjuk ki
a jelentőseket.

A következő lépésben ezeket a gyengeségeket okozatnak tekintjük, és

megkeressük azokat az okokat, amelyek azt kiváltják. Ez a folyamat az ok-
okozati elemzés. Az ok-okozati elemzés csoportmunkában végezhető feladat.

Az ok-okozati elemzés gyakorlata

Az ok-okozati elemzés gyakran alkalmazott eszköze az Ishikawa- vagy

halszálkadiagram. Egy jól elkészített diagram a következő előnyöket nyújtja:

- áttekinthető ábra formájában rálátást ad az egész problémakörre;

- felfedi a sokszor rejtett kapcsolatokat az okok között;

- segítséget ad a probléma eredetének feltárásában.

A diagram termékek és folyamatok elemzésére egyaránt alkalmas. A „hal"

gerincéből leágazó fővonalak végein lévő blokkokba írjuk be a fő
okcsoportokat, majd ezekből a vonalakból szálkaszerűen leágazó vonalak mellé
az egyes okokat. A diagram kialakításában elsősorban a 4M vagy 5M struktúra
kialakítására kell törekedni, amely szerint a 4, illetve 5 fő okcsoport a
következő:

- ember (Man);

- gép (Machine);

- anyag (Material);

- módszer (Method);

- mérés (Measuring).
 23. kép: Az Ishikawa-diagram

Ha ez a megoldás nem vezet eredményre, alkalmazhatunk más struktúrát is.

Célszerű, ha a fő okcsoportok száma 3-6, és egy okcsoporton belül legfeljebb
10-20 okot sorolunk fel. Előfordulhat az is, hogy azonos okok több
okcsoportban szerepelnek a struktúra különbözö mélységű helyein. A mélység
azt jelenti, hogy - általában 4-5 szinten - az okok okaira is ki kell térnünk, azaz a
fő okcsoporttól kiindulva addig (max. 5-ször) tesszük fel a „Miért?" kérdést,
amíg eleminek tekinthető okokhoz nem jutunk.

Az ok-okozati elemzés célja és eredménye

A diagram szerkesztésének a célja a legvalószínűbb okok meghatározása. Ha
kiderül, hogy az ok nem valós, tényekkel nem kellően támasztható alá, hanem
úgynevezett vélelmezett ok, a folyamatot az új, és esetleg tovább bővített
adatbázison ismét el kell végezni. Az elemzés akkor sikeres, ha végül kellően
alátámasztott, és így valós okok meghatározásához vezet.
Az Ishikawa-diagram elkészítése és véglegesítése után szavazással vagy
konszenzusig folytatott vitával meg kell határozni a három legjelentősebbnek
tartott okot. Ezeket rangsorolva (számozással vagy színjelzéssel) meg kell
jelölni. A valóban jelentős vagy jelentősnek minősített okok meghatározása
problémaszűkítésnek tekinthető. A három legjelentősebb ok valódiságát újabb
ellenőrzésnek kell alávetni, mert a javító tevékenységet ezek alapján indítják
meg.

Az Ishikawa-diagram elkészítése számos valós és jelentős okot tárhat fel. Ezek

valós és jelentős voltának bizonyítása után az okokat meg kell szüntetni. A
javított terméket vagy folyamatot újabb minőségi elemzésnek célszerű alávetni,
amely ellenőrzi, hogy valóban megszűnt-e az okozat, valamint a beavatkozás
során nem keletkeztek-e más hibák.

Ishikawa diagram (Ok-okozati diagram)

Az Ishikawa diagram, más néven ok-okozati vagy halszálka diagram, a strukturált

problémamegoldás alapvető eszköze. Mint nevéből is látszik Kaoru Ishikawa
professzor dolgozta ki ezt az eljárást, az egyes minőségi problémák alapvető okainak
feltárására. A Probléma megoldása csak akkor vezet eredményre, ha sikerült az
adott probléma úgy nevezett gyökerét, alap okát megtalálni. Ha csak tünetileg
kezeljük a problémát, akkor később is elő fog fordulni. Ahhoz, hogy a probléma
gyökerét vagy gyökereit megtaláljuk fel kell tárnunk az okok és az általuk kiváltott
hatások közötti kapcsolatok rendszerét, ebben segít az ok-okozati diagram. A
halszálka diagram, a minőségmenedzsment területén lett kidolgozva, de az élet
számos egyéb területén is eredményesen alkalmazható a problémamegoldás
támogatására.

Célja: Az általunk észlelt probléma okainak felderítése és ábrázolása és a valódi

(gyökér) okok megtalálása.

A technika lényege: Az ok-okozati diagramot, a problémától (hatástól) visszafelé

haladva szerkesztjük meg, az egyes hatások elemzésénél a „miért” kérdést tesszük
fel és igyekszünk eljutni a hatást kiváltó alapvető okokhoz. Először felírjuk a papír
jobboldalára középre az okot, majd ebből kiindulva meghúzzuk a diagram gerincét
baloldalra. Határozzuk meg a problémát (hatást) kiváltó fő okokat (4-8 db) és kössük
ezeket hozzá a diagram gerincéhez. A fő okok megtalálásához az ok-okozati
diagram az ember - gép - módszer - anyag (4M – Man – Machine – Method –

Material; ez szolgáltatási sémában  kiegészíthető vagy helyettesíthető  egyéb

dimenziókkal mint Információ, Eljárások, Alkalmazott IT rendszerek, Környezet)
sémában való gondolkodást javasolja. A fő okokhoz kapcsolódóan keressük az
azokat kiváltó okokat. Karikázzuk be a legfontosabbnak ítélt, illetve vizsgálandó
okokat. Az ok-okozati diagramot általában a Pareto elemzés után, a legfontosabbnak
tartott problémák okainak a felderítésénél használjuk.

Példa az Ishikawa diagramra:

Alkalmazása: Problémaelemzésnél, egy probléma valódi okainak a feltárásánál a

Pareto diagrammal kombinálva.