Progresszív ellátás

A progresszív ellátás elve az egészségügyi ellátás egymásra épülő, feladatmegosztáson

alapuló, kötelezően, piramis-szerűen hierarchizált kapcsolatrendszerét és ennek
szabályrendszerét jelenti.

Célja az ellátórendszer eltérő kompetenciájú hierarchizálása, amelyben:

 az ellátórendszer szereplői eltérő kompetenciával és eltérő elvárás-rendszerrel

(minimumfeltételek) rendelkeznek,

A progresszív ellátás alapelve, hogy

 minden betegnek hozzá kell jutnia a megfelelő ellátáshoz,

 minden ellátást az ellátási igényének megfelelő szinten kell megkapnia a betegnek:
nem megfelelő kompetenciával nem végezheti senki a beteg kezelését, de a magas
erőforrás-koncentrációjú, speciális felszereltségű és tudású szolgáltatók nem
kezelhetnek a képességüknél alacsonyabb szinten is ellátható eseteket.

Az egészségügyről szóló törvény szerint:

"Az egészségügyi ellátások rendszere az eltérő egészségi állapotú egyének

differenciált ellátását szolgáló, a munkamegosztás és a fokozatosság elvén alapuló
intézményrendszerre épül, amelyben az egyén egészségi állapotának összes jellemzője
együttesen határozza meg a szükséges ellátási szintet...
A progresszív ellátás elve az egészségügyi ellátás valamennyi szintjén érvényesül."

Progresszivitási szintek

A betegségek gyakorisági eloszlásából fakadó ellátórendszeri sajátosság, miszerint a

gyakoribb - és többnyire egyszerűbb - eseteket az ellátórendszer alacsonyabb szinten
szervezett (a beteg lakóhelyéhez közeli) egységekben látják el.

A ritkább és többnyire bonyolultabb eseteket viszont központosított (területi, megyei,

regionális, országos) intézményekbe irányítják.

Magyarországon a legalsó szintet az alapellátás, a legfelsőbb szintet az országos intézetek és

egyetemi klinikák jelentik.

1
 Az egészségügyi ellátás színterei

Ellátási szintek, típusok

 Alapellátás
 Háziorvosi ellátás
 Területi ellátási kötelezettség (TEK)
 Területi ellátási kötelezettséggel (TEK) rendelkező praxis
 Területi ellátási kötelezettség (TEK) nélküli praxis
 Szakellátás
 Járóbeteg-szakellátás
 Rendelőintézet, Poliklinika
 Szakgondozó
 Mozgó Szakorvosi Szolgálat (MSZSZ)
 Kúraszerű ellátás
 Nappali kórház
 Egynapos sebészet
 Ambuláns sebészet
 Ambulancia
 Szakambulancia
 Fekvőbeteg-ellátás
o Aktív fekvőbeteg-ellátás
o Krónikus fekvőbeteg-ellátás

 Rehabilitáció
o Aktív rehabilitáció
o Késői rehabilitáció
 Ápolási osztály
 Otthoni szakápolás
 Hospice osztály
 Hospice ellátás
 Sürgősségi ellátás
o Ügyelet
o Készenlét
 SBO

- Országos feladatkörű speciális intézmény

- Súlyponti kórház

 Szakkórház
 Klinikai Centrum
 Országos Intézet, Országos Gyógyintézet
 Betegszállítás

2
Alapellátás

Az alapellátás az általános megfogalmazás szerint az a lakosság-közeli ellátási forma, amely

az általánosan igénybe vett "alap" (nem szak) ellátásokat biztosítja. Az alapellátás hosszú
távú, folyamatos, személyes kapcsolaton alapuló, a lakosság által nemre, korra és a betegség
természetére tekintet nélkül, a lakos által

 közvetlenül,
 a lakóhely-közelben (lehetőleg lakóhelyén),
 egyenlő eséllyel igénybe vehető,
 behatárolt szakmai kompetenciájú gyógyító ellátások, és egyes
 egészségügyi szakszemélyzet által nyújtott prevenciós, rehabilitációs és gondozó
jellegű ellátások összessége.

Az alapellátás igénybevétele jellemzően a tartós (nem eseti) választása alapján alapul.

Az alapellátás holisztikus szemléletű, a lakos egészségi állapotáért (nem csak a gyógyításáért)

felelős.

Az alapellátás hagyományosan praxisokra alapozott ellátási forma, de az utóbbi évtizedekben

megjelentek a közösségi, az orvosi együttműködésre alapozott formái is.

Az egészségügyi törvény 88.§-ának meghatározása szerint:

"Az alapellátás célja a közösség egészségét fejlesztő megelőző tevékenység, illetve az egyén
egészségi állapotának figyelemmel kísérése, valamint egészségügyi felvilágosítása és
nevelése, a külön jogszabályban meghatározott kompetencia keretében történő
gyógykezelése, gondozása és rehabilitációja az adott diagnosztikus és terápiás háttér mellett.
Ezen kívül a szakorvoshoz történő irányítása a betegség megállapítása, kezelési terv készítése
vagy terápiás ellátás céljából, a beteg gyógykezelése, házi ápolása és rehabilitációja a
kezelőorvos által javasolt terápiás terv alapján, és szükség esetén a beteg otthonában történő
ellátása, illetőleg a beteg otthonában végzendő szakorvosi konzílium kérése."

Az alapellátás nem azonos a háziorvosi ellátással, és egy betegnek (szakfeladatonként) több

alapellátó orvosa/gondozója is lehet.

Az alapellátás területei ma Magyarországon az egészségügyi törvény 152. § értelmében:

 a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás,

 a fogorvosi alapellátás,
 az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás,
 a védőnői ellátás,
 az iskola-egészségügyi ellátás.

3
Háziorvosi ellátás

Az alapellátás meghatározó ellátási formája.

A háziorvosi ellátás feladata a beteg egészségének menedzselése saját kompetenciában

végzett gyógyító-megelőző ellátásokon, kért konzíliumokon és megszervezett ellátásokon
keresztül. A háziorvos az, akit a fogászati és védőnői ellátás kompetenciáján kívül eső
problémáikkal elsőnek kell felkeresnünk, és a háziorvos az, akinél az egészségügyi ellátási
adataink összegyűlnek, azaz az összes egészségügyi adataink kezelésére törvény által
feljogosított.

A háziorvosi ellátást alapvetően a kötelező egészségbiztosítás terhére vehetjük igénybe, de a

háziorvos egyéb, nem a társadalombiztosítás által finanszírozott orvos-szakértői feladatot is
ellát, pl. látlelet kiadása, orvosi szakvélemény adása jogosítványhoz, fegyverviseléshez, stb.

Szakellátás

A szakellátás egyes – jellemzően egy szervrendszerhez vagy betegségcsoporthoz kötött –

betegségcsoport ellátására specializálódott, specialista (szakorvos) által nyújtott, egészségügyi
ellátás, melyben a kezelőorvos általában megszabott igénylési rend alapján (többnyire az
alapellátás kezdeményezésére)

 átmeneti ideig,
 a konkrét probléma (epizód) megoldása érdekében végzett,
 diagnosztikus és/vagy terápiás tevékenységet nyújt.

A szakellátás a betegért felelősséget az ellátás (epizód) időtartamára, illetve annak

következményeinek tekintetében visel.

A szakellátás fő tevékenység-típusai:

 konzílium (más ellátó kérésére végzett vizsgálat, terápiás tanácsadás)

 epizód-terápia (egy probléma megoldásáig a beteg gyógykezelése, rehabilitációja,
habilitációja)
 szakgondozás (egy probléma, állapot tekintetében tartós kapcsolaton alapuló ellátás)

4
 Rendelőintézet

60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet alapján a legalább négy szakterületen egészségügyi
szolgáltatást nyújtó (és a helyszínen radiológiai és klinikai laboratóriumi ellátás biztosításával
működő) szakrendelés biztosítása esetén rendelőintézetről beszélhetünk.

Típusai:

- R1 - Alapszintű kistérségi járóbeteg szakrendelő.

- R2 - emelt szintű járóbeteg szolgáltatás.(rehabilitációs)

Szakgondozó

Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló

60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet szerint:

" a járóbeteg-szakellátás körében az egészségügyi szolgáltató a krónikus betegek, illetve

fertőző betegségben szenvedő betegek ellátása és speciális gondozása esetén a gondozó
elnevezés használatára jogosult."

Mozgó Szakorvosi Szolgálat

Speciális szakorvosi ellátás (szakellátás), amely nem fix telephelyen működik, hanem egy-egy
terület lakosságát úgy látja el, hogy a hozzá tartozó falvakban felváltva ("körforgásos"
jelleggel) tart szakrendelést. Elsősorban az anya és csecsemővédelem területén terjedt el.

Kúraszerű ellátás

Az egynapos sebészeti és a kúraszerűen végezhető ellátások szakmai feltételiről szóló

16/2002 (XII.12) ESzCsM rendelet alapján: "kúraszerű ellátás keretében a fekvőbeteg-ellátási
hátteret igénylő, előre meghatározott időben és számban végzett azon gyógyító eljárások
végezhetők, amelyek egymással összefüggő kezelési sorozatot alkotnak.

A kúraszerű ellátás ambuláns formában végezhető, a beteg egy kezelés esetén 24 óránál
kevesebb ideig tartózkodik az intézményben rendszeres megfigyelés alatt.

Nappali kórházi ellátás

Olyan napközbeni kezelést nyújtó osztályon történő ellátás, ahol a beteg csak napközben
tartózkodik (nem tölti benn az éjszakát).

5
 Egynapos sebészet

Az egynapos sebészeti ellátás olyan speciális, a kórházi kezelést kiváltó ellátás, amely
speciális -a kórházi körülményekhez hasonló- feltételeknek megfelelő intézményben 24
óránál rövidebb ellátási időt igényel. Az egynapos sebészet nem keverendő össze az ambuláns
sebészettel.

Egynapos sebészeti ellátás - fekvőbeteg-ellátási intézményen kívül - járóbeteg-szakellátás

keretében olyan

 a) szakorvosi rendelőintézeti szakrendelésen, vagy

 b) egyéb szakrendelésen

Ambuláns sebészet

Az ambuláns sebészet a járóbeteg-szakellátás keretében végzett, "ambuláns" sebészeti

beavatkozás; kisműtét, ami nem igényel komolyabb felszereltséget, kórházi hátteret.

Járóbeteg ellátás –Ambulancia - Szakambulancia

Olyan szakellátás, amely kizárólag járóbetegek részére nyújtja az ellátást.

Az 1997. évi az egészségügyről szóló CLIV törvény alapján az általános járóbeteg-szakellátás

a beteg folyamatos ellátását, gondozását végző orvos beutalása vagy a beteg jelentkezése
alapján, szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátás, továbbá
fekvőbeteg-ellátást nem igénylő krónikus betegség esetén a folyamatos szakorvosi gondozás.

A járóbeteg-szakellátás feladata:

 a megelőző tevékenység,
 az egyes betegek gyógykezelése, szakorvosi gondozása, ideértve az otthoni
szakápolás elrendelését és a rehabilitációt is,
 szakorvosi konzíliumok elvégzése, szükség esetén a beteg otthonában is,
 speciális szakmai, diagnosztikus, illetve terápiás háttér szükségessége esetén a
beteg - vizsgálatát követő - más járóbeteg-szakrendelésre vagy
szakambulanciára történő beutalása,
 a járóbeteg-szakellátás kompetenciakörébe tartozó olyan egyszeri vagy
kúraszerű beavatkozások végzése, amelyeket követően meghatározott idejű
megfigyelés szükséges,
 intézeti hátteret igénylő ellátás szükségessége esetén a beteg fekvőbeteg-
gyógyintézetbe történő beutalása.

Az általános járóbeteg-szakellátás mellett a betegségek gyakorisága alapján biztosítani kell

speciális diagnosztikai és terápiás háttérrel működő speciális járóbeteg-szakellátást. Ez olyan
betegségek ellátására szervezett egészségügyi ellátás, amely különleges szaktudást, illetve
speciális anyagi, tárgyi és szakmai felkészültséget igényel.

6
A járóbeteg-szakellátás körében:

 szakrendelés
 gondozó
 szakambulancia
 rendelőintézet
 mobil egészségügyi szolgálat
 állomás illetve központ
 laboratórium
 diagnosztikai központ
 hospice szolgálat
 az adott egészségügyi szakma vagy szakképesítés elnevezés használatára
jogosult."

A járóbeteg-szakellátás keretein belül végezhető kórházi ellátást kiváltó ellátások:

 egynapos sebészet
 nappali kórházi ellátás
 otthoni szakápolás


Fekvőbeteg-ellátás

A betegnek fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek között végzett egészségügyi ellátása. Ennek

igénybevétele a beteg folyamatos ellátását végző orvos, a kezelőorvos vagy az arra
feljogosított más személy beutalása, valamint a beteg jelentkezése alapján történik. A
finanszírozás módja szerint (illetve ennek megfelelően az ellátás célja, jellege szerint) lehet
aktív és krónikus fekvőbeteg-ellátás.

Aktív fekvőbeteg-ellátás

A fekvőbeteg-ellátó intézményben történő gyógyító, megelőző, rehabilitáló tevékenység,

amelyben az ápolási idő előre tervezhető, többnyire rövid időtartamú. Az ellátásban az orvos-
szakmai tevékenység a meghatározó, az ellátás célja az egészségi állapot mielőbbi
helyreállítása vagy ha ez nem lehetséges, az állapot stabilizálása, szövődmények
kialakulásának megakadályozása,

Krónikus fekvőbeteg-ellátás

A finanszírozás módja szerint krónikus ellátásnak minősül az, amelynek célja az egészségi
állapot stabilizálása, fenntartása, illetve helyreállítása. Az ellátás időtartama, illetve befejezése
általában nem tervezhető, és jellemzően hosszú időtartamú, emiatt napi finanszírozási díjtétel
az alapja.

7
Rehabilitáció

Azon egészségügyi eljárások, ellátások összessége, amelyek célja a betegség miatt kialakult
funkcióveszteség (mozgáskorlátozottság, beszédzavar, csökkent szívteljesítmény, meddőség,
stb.) helyreállítása vagy pótlása, illetve kompenzáló új képességek kifejlesztése (ez utóbbi a
habilitáció).

Az orvosi rehabilitáció szerves része különösen a fizioterápia, a sportterápia, a logopédia, a

pszichológiai ellátás, a foglalkoztatás-terápia, valamint a gyógyászati segédeszköz-ellátás és
ezek használatának betanítása is.

Ápolási osztály

Az ápolási osztály a fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató saját ápolási

irányítással működő egysége, amely ápolási szolgáltatást nyújt azok számára, akiknek
folyamatos ápolásra van szükségük, de rendszeres orvosi ellátásra már nem szorulnak.

Otthoni szakápolás

A beteg otthonában vagy tartózkodási helyén, kezelőorvosa rendelésére, szakképzett ápoló

által végzett tevékenység.

Az otthoni szakápolás vagy házi szakápolás célja, hogy a beteg otthoni környezetben,
személyre szabottan, humánus és szakszerű ápolásban részesüljön.

Az otthoni szakápolás abban az esetben vehető igénybe, ha a beteg egészségi állapota – orvosi
végzettséghez nem kötött – komplex kórházi ápolást igényelne, de azt helyettesíteni lehet az
otthoni szakápolás körében nyújtható ellátásokból összeállított kezeléssel.

Hospice osztály

A hospice ellátás egy formája.

A hospice-palliatív ellátásba azok az előrehaladott állapotú, elsősorban daganatos betegek
kerülnek – alapbetegségük és kínzó tüneteik alapján –, akiknek a várható túlélési ideje nem
haladja meg a 6-12 hónapot.

A hospice alapvető szervezeti formái:

1. intézeti betegellátás: hospice otthon, hospice palliatív részleg;
2. hospice otthoni szakellátás;

Hospice ellátás

A hospice (palliatív) ellátás olyan egészségügyi ellátási forma, melyben a gyógyíthatatlan

terminális állapot végső stádiumába került betegek fájdalmainak és egyéb kínzó tüneteinek
megszüntetése vagy csökkentése, a betegek életminőségének javítása, a családtagok,
gyászolók támogatása történik multidiszciplináris ellátó csoport segítségével.

8
Intézeti hospice-palliatív ellátás
Az ellátás formái:
I. Palliatív mobil csoport (mobil team)

Fekvőbeteg intézményen belül/kívül végzett olyan szakellátás, melynek célja a

különböző osztályokon kezelt terminális állapotú betegek ellátásának segítése, a
palliatív ellátási szempontok érvényesítése.

II. Hospice-palliatív terápiás osztály

A fekvőbeteg-ellátást nyújtó szolgáltatónál szervezett önálló palliatív osztály 10-20

ágyszám esetén.
Járóbeteg szakellátás keretében, olyan szakellátás, melynek célja a gyógyíthatatlan
betegek tüneteinek enyhítése, megelőzése, a beteg életminőségének megőrzése, a
beteg és családja pszichés támogatása, kezelési célok meghatározása, tájékoztatás a
további ellátási formákról.

Otthoni hospice-palliatív gondozás

Otthoni hospice gondozás

A betegek otthonában végzett olyan szakellátás, melynek célja a beteg és

környezetének segítése, e betegek fájdalmainak és egyéb kínzó tüneteinek
megszüntetése vagy csökkentése, a betegek életminőségének javítása, valamint a beteg
szakszerű ápolása és pszichés, szociális támogatása.

Sürgősségi ellátás

Olyan ellátás, mely előre nem tervezhető, nem ütemezhető, azaz az ellátás elmaradása, az
ütemezett rendben történő nyújtása az egészségi állapot kockázatát (állapotromlás, maradandó
egészségkárosodás vagy tűrhetelen fájdalom) okozza.

Ügyelet

Az egészségügyi ellátás folyamatosságának biztosítása elengedhetetlen

A folyamatos üzem (a 365x24 órás szükség szerinti ellátás) biztosítása történhet:

 munkaidőben a rendelések és a kórházi osztályok működésével,

 műszak szervezésével a folyamatos üzem biztosítása érdekében, és
 ügyelettel.

Az ügyelet célja, alapvető feladata: a sürgős szükség miatt jelentkező betegek ellátása. Az
osztályos hátterű ügyeleteknél ez kiegészül a normál munkaidőn kívül eső ütemezett ellátások
nyújtásával (injekciók, infúziók beadása, stb.) és a betegek állapotának rutin ellenőrzésével
(„esti vizit”).

Az ügyeleti rendszer a napi munkarenden kívül bekövetkező sürgősségi esetekben az

egészségügyi ellátás folyamatos igénybevételének lehetőségét biztosítja.

9
Az ügyeleti ellátás feladata a beteg vizsgálata, egészségi állapotának észlelése, alkalomszerű
és azonnali sürgősségi beavatkozások elvégzése, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő
sürgősségi beutalása, valamint a külön jogszabályokban meghatározott eljárásokban való
részvétel.

Készenlét

Készenléti szolgálat esetén a foglalkoztatott a munkavégzés helyszínén kívül munkára készen

rendelkezésre áll a napi munkaidőn kívül esetleg felmerülő feladatok ellátására.

Az egészségügyi szolgáltatóval előzetesen egyeztetett módon - 40 percen belül köteles

munkavégzésre megjelenni.

Sürgősségi Betegellátó Osztály, Sürgősségi Betegellátó Centrum,

Valamely egészségügyi szakintézmény (jellemzően kórház) olyan szervezeti egysége amely

nem valamelyik orvosi szakmához kötődik, hanem azokat az eseteket látja el, amelyekben
valamilyen azonnali beavatkozást igénylő állapot lép föl.

Elsősorban az alapvető vitális funkciókat (keringés, légzés, agyműködés, máj- és vesefunkció)

veszélyeztető állapotok ellátására célszerű ilyen osztályokat szervezni.

Magyarországon a 60/2003. ESZCSM rendeletben foglaltak szerint: A heveny tünetek vagy

sürgősségi ellátást igénylő kórkép miatt előre nem tervezett felvételre jelentkező vagy
előzetes szakorvosi vizsgálat nélkül jelentkező, vagy beszállított beteg fogadására az aktív
fekvőbeteg-ellátásra engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató sürgősségi betegellátó
osztályt köteles kialakítani a rendeletben meghatározott minimumfeltételek alapján,

Súlyponti kórház

Olyan, a progresszivitás magasabb szintjén álló intézményeket jelölt, amelyek egy terület
(zömmel 50 km.-es sugarú kör) meghatározó jelentőségű fekvőbeteg-ellátását biztosították
folyamatos üzemű sürgősségi ellátás mellett.

Klinikai Centrum

A klinikai centrumok az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemek részeként

működnek, de azoktól szervezetileg leválasztva biztosítják az egyetemi képzés gyakorlati
oldalát.

Az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemek (egészségügyi felsőoktatási

intézmény) részt vesznek az egészségügyi ellátásban, e célból egészségügyi szolgáltatót
létesítenek és tartanak fenn, vagy egészségügyi szolgáltatóval társulnak.

Az egészségügyi felsőoktatási intézmény - a felsőoktatási intézmény részeként vagy attól

elkülönített szervezeti keretben - egy egészségügyi szolgáltató működtetésére jogosult. Az

10
egészségügyi szolgáltató az egészségügyi felsőoktatási intézmény részeként (klinikai
központ) vagy attól elkülönülve (egyetemi klinikai központ) működhet.

Országos intézetek

Önmagában az "Országos intézetek" kifejezés pontatlan, illetve több értelemben használt.

Általánosságban a valamilyen

 minisztérium, vagy más államigazgatási szerv által fenntartott

 országos feladatú/hatáskörű intézmény értendő alatta.

Az országos intézeteknek két fő csoportja van:

 szakmai, metodikai központként működő intézmény,

o minisztériumi fenntartásban működő intézetek (EEKH, GYEMSZI, EKI, stb.),
o ÁNTSZ fenntartásban működő intézetek (OALI, OEFI, OEK, OESSKI,
OGYEI, OKBI, OKI, OÉTI),
 országos gyógyintézetként működő intézetek. Ezek a gyógyintézmények országos
felvevő területű, kiemelt beszámolási és szakma-szervezési feladatokat ellátó
intézmények, pl.: OOI, GOKI, ORFI, OORI OKTPI,

Betegszállítás

A betegszállítás célja, hogy az orvos rendelése alapján biztosítsa az egészségügyi ellátáshoz

való hozzáférést abban a - mentőápolói felügyeletet nem igénylő - esetben, ha az
egészségügyi ellátás elérhetősége másként nem biztosítható.
Az egészségügyi ellátás elérhetősége akkor nem biztosítható másként, ha a beteg

a) szállításra szorul, de egészségi állapota nem indokolja mentés igénybevételét,

b) csak speciális testhelyzetben szállítható,
c) mozgásában korlátozott, járóképtelen, vagy egészségi állapota nem teszi lehetővé
tömegközlekedési vagy más szokásos közlekedési eszköz használatát,
d) fertőzésveszély vagy kóros magatartása miatt közforgalmú járművet nem vehet
igénybe,
e) ellátásának eredményességét tömegközlekedési vagy más szokásos közlekedési
eszköz hiánya vagy annak igénybevételéből eredő késedelem vagy más tényező
veszélyeztetné.

Betegszállítás a gyógyintézetből elbocsátott beteg otthonába történő szállításakor is igénybe

vehető, ha az ellátást követően

a) a beteg a fenti okok miatt a gyógyintézetet más módon nem tudja elhagyni, vagy
b) a betegnek a fekvőbeteg-gyógyintézetből az otthonába történő eljutása az
elbocsátásának naptári napján, illetve más esetben ésszerű időn belül másként nem
biztosított.

11
Egyéb egészségügyi ellátások – Mentés

• A mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén,

mentésre feljogosított szervezet által végzett sürgősségi ellátása, illetve
az ehhez szükség szerint kapcsolódóan - az egészségi állapotának megfelelő
ellátásra alkalmas - legközelebbi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítása,
valamint a szállítás közben végzett ellátása

• A törvény meghatározza azokat az eseteket, amikor a beteg azonnali ellátásra

szorul. Ilyen esetekben bárki jogosult a mentés kezdeményezésére.

• A mentés igénybevételéhez való jog Magyarország területén – állampolgárságra

vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül – mindenkit
megillet

12