Az árszínvonal és a pénz értéke •

Infláció – Az egész gazdaságot érintő jelenség • a gazdaság csereeszközének értékét érinti •

Infláció – árszínvonalbeli növekedés – Alacsonyabb pénz érték – Minden egyes dollár - az áruk és
szolgáltatások kisebb mennyiségét éri

Pénzkereslet – Tükrözi, hogy mekkora vagyont szeretnének likvid formában tartani az emberek –
Függ a következőktől • Hitelkártyák; ATM gépek; Kamatláb • Az árak átlagos szintje a gazdaságban –
Keresleti görbe – negatív meredekségű

Pénzkínálat – A Fed és a bankrendszer – Kínálati görbe - vízszintes

• Pénzpiaci egyensúly • Hosszú távon – A mindenkori árszint igazodik: • pénz iránti kereslet
megegyezik a kínálattal

A monetáris bővítés hatásai • Gazdaság – egyensúlyban – A Fed megduplázza a pénzkeresletet •

Bankjegyeket nyomtat; piacra dobja őket – Vagy : A központi bank – nyíltpiaci vásárlás –Új egyensúly
• Jobbra tolódik a kínálati görbe • Csökken a pénz értéke • Nő az árszínvonal

A pénz mennyiségi elmélete – Rendelkezésre álló pénzmennyiség – Meghatározza az árszínvonalat –

Növekedési ráta a rendelkezésre álló pénzmennyiségben – Meghatározza az inflációs rátát

• Rövid pillantás az igazítási folyamatra • Monetáris bővítés – Többlet pénzkínálat –Növekedés az

áruk és szolgáltatások keresletében –Nő az áruk és szolgáltatások ára –Nő az árszínvonal –Nő a
keresett pénzmennyiség –Új egyensúly

A klasszikus dichotómia és a pénz semlegessége • Nominális változók • Monetáris egységekben

mért változók • Reál változók • Fizikai egységekben mért változók • Klasszikus dichotómia • A
nominális és reál változók elméleti szétválasztása • Pénz semlegessége • A pénzkínálatbeli változások
nem hatnak a reál változókra

Forgási sebesség és mennyiségi egyenlet

• A pénz forgási sebessége (V)

– Ráta, amely mellett a pénz gazdát cserél

• V = (P × Y) / M

– P = árszínvonal (GDP deflátor)

– Y = reál GDP

– M = pénzmennyiség
Forgási sebesség és mennyiségi egyenlet

• Mennyiségi egyenlet: M × V = P × Y

• Pénzmennyiség (M)

• A pénz forgási sebessége (V)

• A gazdaság által kibocsátott áruk és szolgáltatások

dollár értéke (P × Y )

– Mutatja: növekedés a pénz mennyiségében

• Tükröződnie kell:

– Árszínvonalnak nőnie kell

– A kibocsátott mennyiségnek nőnie kell

– A pénz forgási sebességének csökkennie kell

Öt lépés - a mennyiségi pénzelmélet lényege 1. A pénz forgási sebessége • Az idő folyamán

viszonylag stabil 2. Változások a pénzmennyiségben (M) • Arányos változások a kibocsátás nominális
értékében (P × Y) 13 Az infláció klasszikus elmélete 3. A gazdaság által kibocsátott áruk és
szolgáltatások mennyisége (Y) • Kínálati tényezők • És elérhető termelési technológiák által előre
meghatározott • Mivel a pénz semleges – A pénz nincs hatással a kibocsátásra 14 Az infláció
klasszikus elmélete • Öt lépés - a pénz mennyiségi elmélete 4. Változás a pénzkínálatban (M) •
Arányos változásokat indukál az output nominális értékében (P × Y) – Az árszínvonalat érintő
változásokban tökröződik (P) 5. Központi bank – gyorsan növeli a pénzkínálatot • Magas inflációs
ráta

Hiperinfláció – Infláció, ami havonta meghaladja az 50% - ot – Árszint – az év folyamán több mint
100-szorosan nőtt • Adat a hiperinflációról – Tiszta kapcsolat a következők között • pénzmennyiség •
árszínvonal

Az inflációs adó – Bevétel, melyet a kormányzat pénz csinálással (nyomtatás) növel – Adó, mely
minden pénzt tartó személyre érvényes • A Fisher-hatás – A monetáris semlegesség elve •
Növekedés a pénz növekedési rátájában • növeli az inflációs rátát • de nem hat semmilyen reál
változóra

A Fisher-hatás
– Reálkamatláb = nominális kamatláb – inflációsráta
–Nominális kamatláb = reálkamatláb + inflációsráta
• Fisher-hatás: egy az egyhez alkalmazkodás, anominális kamatláb és az inflációs ráta
• Amikor a Fed növeli a pénz növekedési rátáját
• Hosszú távú eredmények
– Magasabb inflációs ráta
– Magasabb nominális kamatláb
Amikor az árak emelkednek
– vásárlók – többet fizetnek
– Eladók – többet kapnak
– Az infláció a jövedelmekben - kéz a kézben jár
az inflációval az árakban• Az infláció önmagában nem csökkenti azemberek reál vásárlóerejét
• Cipőtalpköltségek
– Elpocsékolják az erőforrásokat, amikor az infláció arra ösztönzi az embereket, hogy csökkentsék a
pénztartásukat
– Tekintélyesek lehetnek
• Étlapköltségek
– Árváltozások költsége
– Infláció – növeli az étlapköltségeket, melyeket a cégeknek el kell viselni

Relatív ár változékonysága és az erőforrások nem hatékony kihasználása • Piacgazdaságok • Relatív

árak alapján a ritka erőforrások allokálása – Fogyasztók - összehasonlít – Különböző árak és
szolgáltatások minősége és ára – A termelés ritka tényezőinek meghatározó allokálása • Infláció –
eltorzítja a relatív árakat • Fogyasztói döntések – eltorzultak • Piacok - kevésbé képesek a források
legjobb allokálására
Infláció – keltette adótorzítások • Adók – eltorzítják az ösztönzőket – Sok adó • Problematikusabb az
infláció jelenlétében • Tőke árfolyamnyereségének kezelése az adózásban – Tőke árfolyamnyereségei
– profitok: • Minden eszközt többért ad el mint a vásárlói ár – Az infláció elbátorít a megtakarítástól •
Eltúlozza a tőke árfolyamnyereségének méretét • Növeli az adóterhet
Zavar és kényelmetlenség • Pénz – Mérték, mellyel a gazdasági tranzakciókat mérjük • A Fed
munkája – Biztosítja a pénz megbízhatóságát • Amikor a Fed növeli a pénzkínálatot – Inflációt hoz
létre – Erodálja az elszámolás egységének reálértékét