Irodalom 7 KK 1 PDF

Irodalom 7_kk_2014:irodalomkezik_7 2011.qxd 2014.06.17.
12:45 Page 1
Radóczné Bálint Ildikó
TANÁRI KÉZIKÖNYV
az Irodalom 7.
tanításához
Irodalom 7_kk_2014:irodalomkezik_7 2011.qxd 2014.06.17. 12:45 Page 2
Szerzô:
Radóczné Bálint Ildikó
AP–050534
AP–070532
ISBN 978-963-465-381-3
© Radóczné Bálint Ildikó, 2009

3. kiadás, 2014
A kiadó a kiadói jogot fenntartja.
A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mû, sem annak része
semmiféle formában nem sokszorosítható.
Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.

Celldömölk, Széchenyi utca 18.
Telefon: 95/525-000; fax: 95/525-014
E-mail: apaczaikiado@apaczai.hu
Internet: www.apaczai.hu
Felelõs kiadó: Esztergályos Jenõ ügyvezetõ igazgató
Nyomdai elõkészítés
Alinea Kft.
Terjedelem: 8,24 A/5 ív

Tömeg: 171 g
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 3
BEVEZETÕ GONDOLATOK
„A pedagóguspálya minden más pályánál tágasabb, határtalanabb,

s mint a Nílus termékeny vize, túlárad saját partján.”
(Gyergyai Albert)
„Aki azt a bátorságot vette magára, hogy másokat tanítson,
annak állandóan tanulni kell.”
(Makarenko)
A 7. évfolyamos könyv szerves folytatása az 5. és sa lírai és epikai alkotásokban; Mikszáth Kál-

6. évfolyamos irodalomkönyveknek. A kulcskom- mán, a magyar próza megújítója; A szerelem mint
petenciák fejlesztése kiemelt feladata a tankönyv- ihletforrás; A dráma és a színjáték; Mindannyiunk
nek és a munkafüzetnek egyaránt. Az irodalomel- otthona: a Föld.
méleti ismeretek a taneszközökben mindig alkal- A könyv fogalomtárral és tartalomjegyzékkel
mazás közben, szemléletes magyarázattal együtt zárul. A kiegészítõ anyagokat a tartalomjegyzék-
jelennek meg, a pontos meghatározás, a korábbi ben csillaggal jelöltük.
könyvnél több magyarázat segíti a tanulók és a A munkafüzet szervesen kapcsolódik a könyv
pedagógusok mindennapi munkáját. A tankönyv anyagához. Képekkel illusztrálva, változatos fel-
az ismereteket koncentrikusan bõvíti, táblázatok- adatokkal segíti a képességfejlesztõ munkát.
kal, gondolattérképekkel segíti elõ a már tanult A munkafüzet melléklete az Irodalom feladatla-
ismeretek rendszerezését. A tankönyv és a mun- pok. Elkészült a könyvhöz kapcsolódó interaktív
kafüzet sok feladata páros, csoportos, kooperatív tananyag is.
tevékenységformára biztatja a gyerekeket. Munkánk során soha nem felejtettük el, hogy
A fejezetek – az 5. és 6 évfolyamos könyvek- a különbözõ ismeretek elsajátítása csak eszköz
hez hasonlóan – bevezetõ oldallal és a mottó sze- tanulóink mûveltségének, világszemléletének ki-
repét betöltõ idézettel kezdõdnek. A fejezetek vé- alakításában és formálásában. Tanóráink legfon-
gén az összefoglalások magyarázó szövegei és tosabb feladata a könyvnek, az irodalomnak a
feladatai az ismeretek szintetizálását, a rendsze- megszerettetése, az olvasási kedv felébresztése és
rezést segítik elõ. A tankönyv hét fejezetbõl áll: megerõsítése.
A könyv és az élet, Az új élet nyitánya, a nemzeti Mindehhez kívánnak
irodalom kibontakozása a 19. század elsõ felé- eredményes munkát és sok sikert:
ben; Történelmi korszakok, események ábrázolá- A Kiadó és a Szerzõk
A KERETTANTERV, A TANKÖNYV ÉS A MUNKAFÜZET
Az irodalom tantárgy tanítási óráin a nemzeti ha- tiát. Lehetõséget teremt a képzelet, a kreativitás
gyományok befogadása és átörökítése történik, és a kritikai gondolkodás fejlesztésére.
hiszen a múlt, a jelen és a jövõ közötti kapcsolat Meghatározó szerepe van az emberi és társa-
az irodalmi mûvekkel folytatott hatékony kom- dalmi problémák megértésében, átélésében és a
munikáció révén jön létre. Ez biztosítja a kultúra megoldási módok keresésében, a saját és mások
folytonosságát és folyamatos megújulását, ugyan- kultúrájának megismerésében, a kultúrák közötti
akkor segíti az egyént kulturális önazonosságá- különbség felismerésében, a másság elfogadásá-
nak kialakításában. Az olvasás és az olvasottak ban, tiszteletében.
értelmezése fejleszti a kritikai érzéket, az empá-
3
Célok, feladatok Az irodalmi nevelés az 5–8. évfolyamon egysé-

ges kerettantervi anyagban épül egymásra. Ugyan-
Az anyanyelv ismerete a társadalmi kommuniká- akkor az alapozó szakasz és a fejlesztõ szakasz több
ció alapja. Az anyanyelvi nevelés alapvetõ felada- vonatkozásban is eltér egymástól. Az 5–6. évfolyam
ta ebbõl következõen az anyanyelvi kompetencia folytatja és továbbfejleszti az elsõ szakaszban (1–4.
fejlesztése oly módon, hogy a szóbeli és írásbeli osztály) kialakult szóbeli és írásbeli képességeket:
kommunikáció képességét a tanulók életkoruk- a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az
nak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelõ írásos szövegmûfajok megértését, az írást, a sokirá-
szinten birtokolják. nyú kreativitást. Az alapozó szakasz elsõ évfolya-
Az anyanyelvi és irodalmi nevelés egységet al- mán a tanulóknak és a tanárnak a kezdõ szakaszból
kotva szolgálja az anyanyelvi kompetencia fejlesz- való átmenet nehézségeivel is számolnia kell. Az
tését. Az irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, 5–6. évfolyamon irodalmi és nem irodalmi szövegek
gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tantárgy tanu- feldolgozásával bevezeti a gyermekeket az anya-
lását segíti. Ugyanakkor az anyanyelvi kompeten- nyelv életének, a magyar nyelv használatának meg-
cia valamennyi mûveltségi terület feladata. értését elõsegítõ rendszerébe olyan módon, hogy
Az irodalmi nevelés alapvetõ célja és feladata a megismerteti a magyar irodalom néhány összetet-
jövendõ tanulmányokhoz szükséges és a felnõtt tebb emberi kapcsolatokat is megjelenítõ, nagyobb
életben használandó olvasni és írni tudás (szöveg- lélegzetû klasszikus mûvével. Ezáltal építi tovább a
értés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesz- gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi, gondolko-
tése. Ebbõl következik, hogy az irodalom meg- dásbeli, érzelmi, ízlésbeli és erkölcsi mûveltségét.
határozza a tanulás egész folyamatát, és alapvetõ A 7–8. évfolyam már a következõ iskolafoko-
szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában zat tanulmányaira készít elõ. A mûvelõdési szo-
és fejlesztésében. kások és alapszerkezetek ebben az életszakasz-
Minden nevelõ számára cél, egyszersmind fel- ban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodal-
adat is a tanulás tanítása. Olyan fiatalokat kell mi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és
oktatni és nevelni, akik sikeres tanulási straté- intellektuális érésének támogatása. Erre az iro-
giákkal rendelkeznek, képesek kreatívan és kri- dalmi olvasmányok is módot adnak.
tikusan felhasználni az információs társadalom
technológiái által adott lehetõségeket és eszkö-
zöket. Ezáltal lehetõvé válik számukra az élet- Az anyanyelvi kommunikáció
hosszig tartó tanulás képességének elsajátítása.
Taneszközeinkben hangsúlyos szerepet kap a ta- Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja
nulóközpontú tanulásszervezés. A változatos tevé- a gondolatok, érzések, érzelmek kifejezését és ér-
kenységformákban folyó feladatvégzéssel az is- telmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a
meretszerzésen és a képességek fejlesztésén kívül helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden
az is a célunk, hogy a tanulók elsajátítsák a társas területén: családon belül, iskolában, társadalmi
együttmûködésben való részvételt. Ezáltal fejlõ- érintkezések, szabadidõs tevékenységek stb. során.
dik konstruktív magatartásuk, szociális kompe- A szókincs, a funkcionális nyelvtan és az egyes
tenciájuk is. nyelvi funkciók biztos ismerete az anyanyelvi
Az irodalmi mûvek olvasása és értelmezésének kommunikáció feltétele. Ez az ismeretanyag fel-
elsajátítása, gyakorlása képessé teszi a tanulókat öleli a szóbeli kapcsolattartás fõ típusait, az iro-
az esztétikai, morális és kulturális értékek befoga- dalmi és nem irodalmi szövegek egész sorát.
dására. Fejleszti a kritikai érzéküket, empátiáju- Az anyanyelvi kompetencia feltételezi, hogy
kat; segíti õket abban, hogy megértsék az emberi, a tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy
társadalmi problémákat, tudatosabbá váljon az ön- szóban és írásban kommunikálni tud a legkülönfé-
magukhoz és a környezetükhöz való viszonyuk. lébb helyzetekben. A kommunikációs folyamatot
Az irodalmi nevelés fontos feladata az olvasási figyelemmel kíséri, a célnak és a helyzetnek meg-
kedv felkeltése, az irodalomnak mint mûvészet- felelõen alakítani tudja. Képes érveit a helyzetnek
nek, mint az emberi kommunikáció sajátos formá- megfelelõen kifejezni, meggyõzõen tolmácsolni.
jának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezé- Folyamatos feladat a szókincs gyarapítása, a
si módjainak a megismertetése. szavak jelentésének megismerése, hisz az anya-
4
nyelvi kommunikáció egyik feltétele a megfelelõ A digitális kompetencia fejlesztésére néhány példa
szókincs ismerete. Rendelkeznie kell a tanulónak – Búvárkodj az interneten! jellegû feladatok (pl. a
azzal a képességgel is, hogy figyeljen a címzettre tankönyv 74. oldal 1. feladata)
és a kommunikációs helyzetre. – Gyûjtõmunka az interneten
A pozitív attitûd magában foglalja a kritikus és – Felkeresésre, könyvtári kutatásra ajánlott hon-
építõ jellegû párbeszédre való törekvést, az eszté- lapok közlése a taneszközökben (pl. a tan-
tikai minõség tiszteletét, mások megismerésének könyv 155. oldala)
az igényét. – A 7. évfolyamra is elkészült a digitális tananyag
A tanuló a társaival együttmûködõ, kooperatív te-
vékenységformákban olyan képességekre is szert tesz,
amelyeket majd a munkája során is hasznosíthat. A hatékony, önálló tanulás
A kompetenciák egymásba fonódnak, az egyik
kompetenciaterülethez szükséges elemek támo- A helyes tanulási stratégiák elsajátítása teszi al-
gatják a másik terület kompetenciáit. Ez külö- kalmassá a tanulót az élethosszig tartó tanulásra,
nösen érvényes az anyanyelvi kommunikációra. az önálló orientációra és ismeretszerzésre. Ennek
A kezdeményezõképesség és a vállalkozói, vala- érdekében szükséges a folyamatos, egymásra
mint a matematikai kompetencia magában foglal- épülõ tevékenységtípusok bevonása a tanítási és
ja az anyanyelvi kommunikáció képességét is. tanulási folyamatba. Az irodalom terén is nagy
hangsúlyt kap a differenciált egyéni vagy koope-
ratív munka.
Az idegen nyelvi kommunikáció A hatékony, önálló tanulás módszereinek kiala-
kítása érdekében szükséges a motiváció fenntar-
Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi tása, az új ismeretek szintetizálásának képessége,
kompetenciák tudatos és magas szintû birtoklása az idõvel és az információval való hatékony gaz-
nélkül nem valósulhat meg. Más népek irodalmá- dálkodás. Ugyancsak fontos a tanulók ösztönzése
nak, mûvészetének megismerésén keresztül alakul a különféle források megismerésére, kritikus fel-
ki a képesség az eltérõ kultúrák megismerésére, a használására.
kultúrák közötti különbség megértésére. A pozitív
attitûd magában foglalja a kulturális sokféleség A hatékony, önálló tanulás fejlesztésére néhány
tiszteletben tartását, a nyelvek és kultúrák iránti példa
érdeklõdést és kíváncsiságot. Az irodalomkönyv rendelkezik az önálló tanulást
megkönnyítõ elemekkel:
– logikai egységekre tagolt tananyagok
Digitális kompetencia – a lényegkiemelés pontos, áttekinthetõ
– rendszerezést segítõ összefoglaló feladatok, táb-
A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat lázatok
nyit, felöleli az információs társadalom technoló- – a tanulás folyamatát és a rögzítést segítõ kérdé-
giáinak magabiztos és kritikus használatát a tanulás, sek, feladatok
a képzés, a munka, a kommunikáció és a szabad- – a kiegészítõ anyagok elkülönülnek
idõ terén. A szövegszerkesztés, az információkere-
sés és -kezelés, az internet által kínált lehetõségek
és az információs társadalom technológiái útján Szociális és állampolgári kompetencia
történõ kommunikáció (e-mail, hálózati eszkö-
zök), mind feltételezik az anyanyelvi kommuniká- E kulcskompetencia alapja a hatékony kommuni-
ció magas szintjét. A digitális és hagyományos káció, a különbözõ nézõpontok megértésének és
források révén elért információk szûrése, kriti- figyelembe vételének képessége, a környezet prob-
kus felhasználása elképzelhetetlen az aktív és fe- lémái iránti érzékenység.
lelõsségteljes attitûd kialakítása nélkül. Ennek ér- A sikeres kommunikációs kapcsolatok és a tár-
dekében a tevékenységformáknak be kell mutatni sadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a
a digitális eszközök helyes használatát, a jó és normatudat, a viselkedési és magatartási szabá-
rossz gyakorlatok megkülönböztetését. lyok megértése. Ennek érdekében olyan légkör-
5
ben kell folytatni a pedagógiai tevékenységet, hogy helyzetnek megfelelõ kifejezésmóddal. Önisme-
a tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika és retre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos
a konfliktuskezelés gyakorlatát. fellépésre és mások személyiségének tiszteletére,
A pozitív attitûd magában foglalja az irodalmi véleményének megbecsülésére nevelés.
tanulmányok során elsajátítható humanista értéke- A memoriterek szöveghû, értõ és megértetõ
ket, az emberi, társadalmi problémák iránti érzé- tolmácsolása.
kenységet és együttérzést.
A szociális és állampolgári kompetencia fejlesz- 2. Olvasás, írott szöveg megértése

tésére néhány példa
– A különbözõ nézõpontok megértésének és fi- Az életkornak megfelelõ tempójú, minél telje-
gyelembe vételének képessége (pl. a tankönyv sebb megértést biztosító hangos és néma olvasás
152. oldal 2. feladata) fejlesztése.
– A környezet problémái iránti érzékenység A különféle tartalmú és rendeltetésû, a minden-
– Viselkedési és magatartási szabályok megértése napi életben és az iskolai tanulmányokban elõfor-
– A toleráns viselkedés megalapozása duló, élõ szóbeli és írott szövegek szerkezetének,
– Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi kö- jelentésrétegeinek egyre önállóbb értelmezése,
zösségek szerepének, felelõsségének belátása a a szövegekben megformált értékek felfogása, el-
környezet értékeinek, harmóniájának megóvá- fogadása, kritikája. Feladatok a szöveg tagolására,
sában és továbbadásában a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére.
– A cselekvés lehetõségeinek felismerése, gya- Az aktív és passzív szókincs folyamatos gazda-
korlása gítása.
– A humanista érték, az emberi, társadalmi problé- A szó szerinti és az átvitt jelentés megkülön-
mák iránti érzékenység és együttérzés elsajátítása böztetése szépirodalmi és más olvasmányokban.
A mûvészi szövegek metaforikus jelentéseinek meg-
értése a korosztály szintjének megfelelõ szinten.
Fejlesztési feladatok
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, 3. Írás, szövegalkotás

értelmezése és alkotása
A köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos
Az artikulált nyelvi magatartás kialakítása és a kifejezésmód kialakítása, a képzelet, az önkifeje-
társas, társadalmi együttmûködéshez szükséges zés, az egyéni stílus bátorítása.
szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó is-
A szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és meretek alkalmazása írásbeli szövegalkotásban, a
a nem verbális kifejezõeszközök (testbeszéd) ösz- szöveg megértésében, elemzésében. Az anyanyel-
szehangolásának fejlesztése az adott kommuniká- vû írásbeliség normáinak megismerése, a kreatív
ciós célnak és helyzetnek megfelelõen. A szöveg írás, az önkifejezés, az egyéni stílus fejlesztése.
jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek al- Az életkornak megfelelõ írástechnika, olvasha-
kalmazása a szóbeli szövegalkotásban, a szöveg tó betûformák, rendezett, esztétikus íráskép kiala-
megértésében és elemzésében. A kommunikáció kítása. Az anyanyelvi normákat követõ helyesírás.
lényegének és tényezõinek megértetése, az író, a Önálló véleménynyilvánítás mindennapi hely-
mû és az olvasó viszonyának mint sajátos kom- zetekrõl, olvasmányélményekrõl.
munikációnak felfogása. Epikus részletek dramatizálása, tartalom- és
Gyakorlatok végzése a beszédkultúra fejleszté- stílushû visszaadása.
sére: együttmûködés a társakkal beszélgetésben, Önálló problémafelvetés, források kiválasztá-
vitában, feladatmegoldásban. Saját álláspont elõ- sa, többféle forrásból gyûjtött anyag válogatása,
adása, megvédése a témának, a kommunikációs feldolgozása.
6
4. A tanulási képesség fejlesztése sakor annak átélése, hogy a nyelvi kifejezésmód

szoros kapcsolatban áll a mû jelentésével, hatásá-
A különbözõ információhordozók ismerete, val, esztétikai karakterével.
a verbális és vizuális információk felhasználá- Az alsó tagozatban elsajátított ismeretekre épít-
sa. A könyvtári munka megismerése. Tapasztalat- ve a mûalkotások megértéséhez szükséges elemi
szerzés a segédkönyvek, a szak- és ismeretterjesz- ismeretek megszerzése.
tõ irodalom használatában, ismeretek az anyag- A költõi nyelv sajátosságainak megfigyelése,
gyûjtés és -rendezés módszerérõl. Tantárgyi megértésének megalapozása és fejlesztése.
gyûjtõmunka, az adatok elrendezése, a gyûjtött A tanulók életproblémáival, érdeklõdésével ro-
anyag felhasználása pl. szóbeli és írásbeli beszá- kon kérdéseket tárgyaló mûvek közös értelmezé-
molóban. Hivatkozás a forrásra az idézés megfe- se, megvitatása. Az irodalmi mûvekben megjele-
lelõ módjával. A források azonosítása. A modern nített élethelyzetek, érzelmek, problémák iránti
technológián alapuló információhordozók megis- érzékenység.
merése. Az információk minõségének felismeré- A magyar és az európai, valamint a világiroda-
se, értékelése, kritikája. lom egy-egy kiemelkedõ alkotójának és mûvének
Az alapmûveltség elsajátításához szükséges befogadása és értelmezése.
információk megszerzéséhez és feldolgozásához A különbözõ mûfajok tartalmi és formai sajá-
használt csoportos és egyéni technikák (lényegki- tosságainak megismerése.
emelés, tömörítés, vázlatírás, szöveg-kiegészítés Azonos témák más-más mûfajú megjelenítése.
stb.) megismerése és gyakorlása. Azonos motívumok megfigyelése és összevetése
Egy téma önálló vagy csoportos feldolgozása: különbözõ mûvészeti ágakban.
problémafelvetés, forrásválasztás és feldolgozás Az irodalmi mûvek jobb megértése és a kom-
segítséggel. Beszámoló készítése szóban vagy munikációs képességek fejlesztése drámajáték-
írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelõ kal, dramatizálással.
módjával.
Különbözõ tanulási stratégiák és módszerek
megismerése. Egyéni tanulási stratégiák és tech- 7. Az ítélõképesség, az erkölcsi, esztétikai és
nikák megválasztásának szempontjai. történeti érzék fejlesztése
Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsá-

5. Ismeretek az anyanyelvrõl ga, a kulturális másság felismerése, megértése, és
erre épülõ tisztelete.
Az egyéni nyelvhasználat továbbfejlesztése az A mûalkotások aktív befogadása, igény és fo-
irodalmi mûvek jobb megértése, valamint az gékonyság a mûélvezetre. A mû fiktív létmódjá-
idegen nyelvek tanulásának könnyebbé tétele vé- nak megértése, valós és fiktív viszonya.
gett. A nyelvi kultúra fejlesztése, amely megala- A tanulók érzelmeinek és élettapasztalatainak
pozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájá- gazdagítása, erkölcsi ítéletalkotásra való ösztön-
rul megfelelõ önértékelésük kialakulásához, ön- zése. A mûvekkel kapcsolatos érzelmek, gondola-
becsülésük fejlesztéséhez. tok megfogalmazása, a személyes élmény és a vé-
A tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítá- lemény megjelenítése beszélgetésekben, vitákban.
sa, nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos dön- A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság
tés és a helyesírási biztonság továbbfejlesztése. megkülönböztetése. Az erkölcsi választások in-
Az egyéni nyelvhasználat igényesebbé, változa- doklása, beszélgetés érzelmekrõl: szeretet, együtt-
tosabbá és kifejezõbbé tétele. érzés, segítõkészség, félelem, bizalom, hála stb.
A humor kiemelt szerepének érzékelése az iro-
dalomban és a mindennapokban.
6. Ismeretek az irodalomról Érzelmek, gondolatok megjelenítésének meg-
figyelése irodalmi mûvekben, a tapasztalatok
A költõi nyelv sajátosságainak megfigyelése, megbeszélése, a vélemények összehasonlítása
megértése, összevetése különféle köznyelvi, nem különféle mûfajú olvasmányélményekkel kapcso-
irodalmi formákkal. Irodalmi mûvek feldolgozá- latban.
7
A 7. ÉVFOLYAMOS IRODALOM-TANESZKÖZÖK
SZERKEZETE, FELÉPÍTÉSE.
MÓDSZERTANI JAVASLATOK
A 2008-ban tankönyvvé nyilvánított Irodalom- mérését pedig a 6. évfolyamos könyvhöz készült

könyv és munkafüzet átdolgozásakor a NAT, kézikönyvben található értékelõlap alapján vé-
a kerettanterv, a gyakorlati tapasztalatok és a kol- gezhetjük.
légák észrevételei jelentõs szerepet játszottak. Az elsõ órán ismertessük meg tanulóinkkal a
Az Apáczai Kiadó 2008-ban elfogadott kerettan- tankönyv és a munkafüzet felépítését, használa-
terve részletesen elemzi a 7. évfolyam irodalom- tát! Beszéljük meg újra, milyen feladatok, kérdé-
tanításának céljait és feladatait, a készség- és ké- sek találhatók a fõsávban és az oldalsávban! Bí-
pességfejlesztés területeit, a továbbhaladás felté- zunk benne, hogy a kedves kollégák és a gyere-
teleit. (Ezeket az elemeket a tanmenetjavaslatba kek már az 5. és 6. évfolyamon megkedvelték
beépítve megtalálják a kézikönyvben is a kedves a kérdések ilyen módon történõ csoportosítását.
kollégák.) A fõsávban fõleg a mûelemzés hagyományos ele-
A könyv szemelvényanyaga alapvetõen a 19. meire, például a cselekményre, a helyszínre, az
századi magyar irodalomból építkezik, de „bele- idõre és a szereplõkre kérdezünk rá. Az oldalsáv-
kóstolunk” a régi magyar irodalom képviselõinek ban pedig a szöveg egyes kifejezéseinek magya-
munkáiba, valamint betekintünk a 20. századi if- rázatára biztatunk, illetve az alkotó, kutató, játé-
júsági irodalom egyik élvezetes regényébe is. kos jellegû feladatok találhatók itt.
A 17. század világirodalmát Molière A fösvény cí-
mû komédiája képviseli. E sokszínû anyag elren-
dezésében a tematikus vagy azonos motívumokra A könyv és az élet
épülõ fejezetek összeállítása mellett döntöttünk.
Így lehetõség nyílt a különbözõ mûfajú mûvek Fekete István és Márai Sándor írásával indul
jellemzõinek összehasonlítására, a jellemzõk is- a nagy „kalandozás”, ezekkel a mûvekkel szeret-
mérveinek elmélyítésére. A kronologikus felépí- nénk tanulóinkat ráhangolni az olvasásra, az iro-
tés a reformkori irodalom bemutatásakor figyel- dalmi mûvek hangulatára. A fejezet nyitó oldalán
hetõ meg, amikor is Kölcsey Ferenc, Vörösmarty is Márai Sándortól olvashatunk egy gondolatot:
Mihály és Petõfi Sándor munkásságát reprezentá- „…csak akkor kapsz a könyvektõl valamit, ha
ló mûvek kerülnek feldolgozásra. A könyvet a tudsz is adni olvasmányaidnak valamit.” A tan-
már megszokott Fogalomtár zárja. könyv 6. oldalára tudatosan választottunk dia-
filmrészleteket, felidézve és megmutatva a diafil-
mezés hangulatát.
Ismétlés, ismerkedés A szemelvények és a Mindannyiunk otthona:
a Föld tankönyvi fejezetben található szövegek
A munkafüzet ismétléssel kezdõdik, amely fõleg kiválóan alkalmasak a néma, szövegértõ és a han-
a 6. évfolyamos tananyagra épül. Az ismeretek gos, kifejezõ olvasás gyakorlására. Az Irodalom
alapos felidézése és a képességek és készségek feladatlapokban található Év eleji szövegértés se-
mérése több okból is szükséges. Segítségükkel gít a néma, értõ olvasás mérésében.
tisztázhatjuk, milyen alapokra építünk az 7. év- Már év elején ajánlhatjuk tanulóink órai és ott-
folyamon, feltárhatjuk a fõ hiányosságokat, a tí- honi munkájához a szótárakat és lexikonokat.
pushibákat. Az Irodalom feladatlapokban talál- A lábjegyzetek bõséges szómagyarázatot adnak,
ható Év eleji szövegértés segít a néma, értõ ol- de biztosan akadnak még olyan kifejezések is,
vasás mérésében. A hangos, kifejezõ olvasás amelyeket nem értenek meg a gyerekek.
8
Az új élet nyitánya, „Gyõzni fog itt a jó. De legelsõ nagy diadalma/

a nemzeti irodalom kibontakozása Vértengerbe kerül” – közéleti témájú versek
a 19. század elsõ felében Egy gondolat bánt engemet…
„Népek tavasza” – a forradalom lírája
A fejezetben található mûvekkel (anyagával) kb. Nemzeti dal
25 órában foglalkozunk. A fejezet felépítése:
Részösszefoglalás – „Az örök Petõfi”
A romantika Kuckó
Történeti áttekintés Kis Petõfi-szöveggyûjtemény
A magyar nyelvû kultúra és mûvelõdés helyzete Témazáró dolgozat
1800–1849 között
Kiegészítõ anyag: Szenvedély, szeretet, szere-
Kölcsey Ferenc életútja lem – kitekintés az európai romantikus iroda-
Munkássága: Huszt, Himnusz, Parainesis Köl- lom alkotásaira
csey Kálmánhoz (Részletek) Heinrich Heine: Mint egy virág, olyan vagy…
Robert Burns: John Anderson, szivem, John
Vörösmarty Mihály életútja Kölcsey Ferenc: Távozás
Szózat Epizódok a reformkor nagyjainak életébõl
Petõfi Sándor: Tiszteljétek a közkatonákat!
Részösszefoglalás – Kölcsey és Vörösmarty
Kuckó A 19. századi magyar költészetet többféle elneve-
A népies-nemzeti költészet kibontakozása zéssel illeti az irodalomtörténet. Egyrészt az év-
Számonkérés század megnevezéssel jelöli a kort, másrészt a
Témazáró dolgozat történelmi-politikai kategóriával, a reformkor el-
Az I. irodalmi dolgozat írása: Kölcsey Ferenc Him- nevezéssel, illetve majd 1849-tõl a szabadságharc
nuszának és Vörösmarty Szózatának összeha- bukása utáni költészetrõl beszélünk. A magyar
sonlítása irodalomtörténetben ismeretes még a stílusirány-
zatok szerinti felosztás, ennek alapján nevezzük
Petõfi Sándor magyar romantikának is. Ez alatt részben a re-
életútja 1845-tõl formkori szerzõket értjük mûvészi törekvéseik
Petõfi Sándor költészete alapján, de ez a mûvészetfelfogás túléli a reform-
„Nem írástudóknak, nem az úri rendnek, kort, hiszen Petõfinek a szabadságharc alatt írt
De beszélek szûrös, gubás embereknek…” – nép és versei is ebben a szellemben fogantak, sõt a szá-
költészet zad második felében Jókai Mór regényei is.
A virágnak megtiltani nem lehet… Az e fejezetben tárgyalt alkotók (másokkal
„A természet tövíses / Vadvirága vagyok én” – lírai együtt) a magyar nemzeti kultúra megteremtõi
önarckép és ars poetica voltak, akik sokirányú tevékenységükkel nagyban
Dalaim hozzájárultak a történelmi változások megvalósu-
A XIX. század költõi lásához. Irodalmi munkásságuk az ún. „nemzeti
„Szép vagy, alföld, legalább nekem szép!” – a kánon” része, ezért fontosnak tartjuk életútjuk és
szülõföld, a magyar táj ábrázolása munkásságuk néhány reprezentatív alkotásának
Úti levelek (Részletek) bemutatását – kiemelten a Himnusz, a Szózat és a
Kiskunság Nemzeti dal megismerését, melyek segítségünkre
A magyaros vagy ütemhangsúlyos verselés jel- vannak a mai nemzedék magyarságtudatának meg-
lemzõi alapozásában.
„Lelkemnek egyedüli, / De egy világnál többet érõ A romantikus életérzés, stílusjegyek megisme-
kincse” – a Júlia-versek résére igen hatásos és szemléletes megoldásnak
Reszket a bokor, mert…, tartjuk az irodalmi, képzõmûvészeti és zenei al-
Szeptember végén kotások összehasonlításon alapuló elemzését,
9
amelyet kiegészíthet önálló gyûjtõmunka, beszá- Jókai Mór életútja

molók, fiktív tudósítások készítése. Mivel a sze- Negyven év visszhangja
melvényanyag jelentõs része lírai alkotás, ezért A kõszívû ember fiai
érdemes szólni ezen alkotások feldolgozásának A regény mûfaja
módozatairól. A nagyon sokféle módszer közül A történelmi kor
egyik lehetségesnek azt tartjuk, amely a szöveg A regény cselekménye és szerkezete
vizsgálatában az alapvetõ jegyek értelmezésére A helyzet, helyszín, a szereplõk, a cselek-
helyezi a hangsúlyt, vagyis az ún. hagyományos ményelemek ismerete, az idõ- és esemény-
elemzést, amelyre késõbb a komplex (többféle szerkezet követése
szempont együttes alkalmazása) elemzés épülhet.
A hagyományos elemzés szempontjai: Összefoglalás
– az alkotói személyiség jellemzõi és életkörül- Témazáró dolgozat
ményei; A II. irodalmi dolgozat írása: elbeszélés és jellem-
– a mû helye az életmûben vagy valamely korsza- zés vagy leírás alkotása különbözõ nézõpont-
kában, a ciklusban; ból. Ajánlott téma: Jókai Mór: A kõszívû ember
– a mû meghatározottsága a társadalmi környezet fiai címû regénye.
és a történelem által;
– a vers tartalmi, gondolati rétegei; Kiegészítõ anyag:
– a kompozíció vizsgálata (egység, arányosság, a Balassi Bálint életútja
részek egymáshoz való viszonya); Balassi Bálint: Egy katonaének, Búcsúja hazájától
– az adott mûfaj jellegzetességei, eltérések, átme- Arany János: A fülemile, Letészem a lantot
netek; Zrínyi Miklós: Az török áfium ellen való orvosság…
– a képi réteg (hasonlatok, metaforák, metoními- Thea Beckmann: Keresztes hadjárat farmerben
ák, megszemélyesítés, allegória, szimbólum);
– az alakzatok alkalmazása (ismétlés, fokozás, el- Az irodalmi alkotások által megidézett korszakok
lentét, refrén, kérdés, párhuzam, felkiáltás, fel- és események egy „új” világot tárnak tanulóink
szólítás, kulcsszó stb.); elé, amelyet már megismertek a történelmi tanul-
– a nyelvi réteg vizsgálata (szókincs, alaktani, mányaik során, de igazán élõvé, befogadhatóvá az
mondattani tényezõk, szintagmatikus rendszer); irodalmi alkotások segítségével válik. A különféle
– a vers hangzása, hangállománya (zenei kifeje- mûfajú mûvek feldolgozása során lehetõség nyílik
zõeszközei, alliteráció, figura etimologica stb.); a szövegelemzõ eljárások bõvítésére, az összetet-
– a vers ritmusa, a ritmus és mûfaj összefüggései, tebb logikai kapcsolatok felismertetésére, vala-
a vers rímrendszere; mint az eltérõ álláspontok ütköztetésére az érvek
– a korstílus vagy stílusirányzat jellegzetes je- és az ellenérvek szembeállításával. Gyakorolhat-
gyei, az egyéni elõadásmód jellegzetességei; ják tanulóink az epikus részek dramatizálását,
– a szöveg hatása a befogadóra. majd az elkészült drámai szöveg életre keltését,
vagyis megismerkedhetnek az alkotómunka és az
elõadómûvészet örömeivel és nehézségeivel.
Történelmi korszakok, Emellett ki kell aknáznunk a mûvekbõl megismert
események ábrázolása élethelyzetekbõl levonható tanulságokat.
lírai és epikai alkotásokban A kõszívû ember fiai címû regény elolvasása
sok idõt vesz igénybe, ezért már a hatodik osztály
Régi idõk emlékezete végén ajánlhatjuk tanulóinknak a mûvet. Ráhan-
golhatjuk a gyerekeket a regényre az elsõ fejeze-
Janus Pannonius életútja tekbõl való felolvasással, a mûbõl készült film
Epigrammái: Névváltoztatásról, Pannónia di- részletének bemutatásával. Már ekkor adhatunk
csérete olyan olvasási feladatokat, amelyek egyszerûen,
kevés írásbeli munkával megoldhatóak, így nem
Arany János életútja, jelentõsége fenyegetjük az olvasás élményszerûségét. Ki-
Szondi két apródja gyûjthetik pl. a helyszíneket, a fontosabb esemé-
nyeket, évszámokat, tárgyakat. A nyáron történõ
10
elolvasásnak azonban – mint azt már az 5. és 6. a videó és a számítógép egyre nagyobb veszélyt,
évfolyamon is jeleztem – megvan az a veszélye, „konkurenciát” jelent a mai világban az olvasás
hogy tavaszra (hisz ekkor dolgozzuk fel a mûvet) számára. Próbáljuk meg felhasználni õket a taní-
a regény már elfelejtõdik. Ennek a regénynek az tás során! Biztosan kedvelt feladatok lesznek
elolvasása esetén is ajánlom, hogy kijelölt feje- azok, amelyeknek az interneten lehet utánanézni.
zeteket adjunk fel meghatározott idõre, mint azt Javasoljuk a regénybõl készült film megtekintését
már a korábbi években is javasoltam. Ezután is a feldolgozás után, valamint eseménynapló ké-
megbeszéljük a rész fontos eseményeit, az elõze- szítését. A szemelvényanyag igen sok alkalmat
tes feladatok alapján számonkérésre is sor kerül- kínál a történet- és cselekménymondás hallgatói
het. Majd jönnek sorra a többi részek. Így mire a szempontokat is figyelembe vevõ gyakorlására.
tanmenet szerint vesszük a mûvet, már többszöri Mivel kizárólag prózai alkotások képezik a feje-
felelevenítésen vagyunk túl. zet anyagát, jó alkalom kínálkozik egy olyan óra
Az íróról maga a gyerek is gyûjthet adatokat. tartására, amelyen az epikai mûnemmel kapcso-
Az életrajz tanítása során a portréra kell hang- latos ismereteket foglaljuk össze. Az epikai mû-
súlyt fektetnünk, nem az alkotó életének ese- vek elemzéséhez segítségképpen álljanak itt Tüs-
ménytörténetére. A házi olvasmány közös feldol- kés Tibor gondolatai: „A mûelemzés végtelenül
gozásának elõkészítésekor nagy hangsúlyt kell sokféle lehet, miközben egy és ugyanazon cél fe-
fordítanunk a korra, amikor a regény játszódik, lé kell, hogy mutasson minden megoldás. A mû-
ugyanakkor az alkotó életérõl, munkásságáról is elemzés legfõbb célja az alkotó és a közönség, az
szólnunk kell. író és az olvasó közötti közvetítés, az irodalmi mû
A tankönyv és a megújult munkafüzet kiváló- befogadásának segítése, megértésének, megsze-
an alkalmas a regény cselekményének, szerkeze- retésének, élménnyé válásának a megkönnyítése.
tének, a szereplõk jellemének megismerésére. Az irodalmi mû rétegezett, összetett, organikus
egység. Éppen ezért az elemzõnek arra kell töre-
kednie, hogy az alkotás kimeríthetetlenségét
Mikszáth Kálmán, a magyar próza megéreztesse, a mûben rejlõ gazdagságot megkö-
megújítója zelítse. Ezt a komplex, teljességre törekvõ, »totá-
lis« elemzéssel valósíthatjuk meg leginkább.”
Mikszáth Kálmán életútja
A néhai bárány Az elemzés során az alábbiakra vagyunk elsõsor-
A pénzügyminiszter reggelije ban tekintettel:
A korlátfa 1. Elõbb a szöveg tárgyi, reális szintjét (az írás
Szent Péter esernyõje tárgyát, a cselekmény fölépítését, szerkeze-
(ajánlott olvasmány) tét, a hõsök jellemét, egymáshoz való viszo-
A regény születése nyát) kell feltárnunk, aztán a szöveg jelképes,
A regény ideje és tere átvitt értelmét kell megvilágítanunk (ezt le-
Cselekmény és szerkezet egyszerûsítve régebben az írás eszmei mon-
Szereplõk, jellemek dandójának, újabban „üzenetének” szokták
Összefoglalás – Mikszáth Kálmán, a magyar pró- nevezni).
za megújítója 2. A mû mögött mindig személyiség, alkotó
Témazáró dolgozat egyéniség húzódik meg, akinek világképe,
Összefoglalás – Az epikai mûnem életfelfogása az egyedi mûvet is átjárja, befo-
lyásolja, meghatározza. Az írásmûben nem-
Kiegészítõ anyag: csak a szöveget, hanem – Csáth Géza szavai-
Egy kis kitérõ: az anekdota val – az alkotó „emberi karakterét”, „tempe-
ramentumának természetét” is meg akarjuk
A mûvek elolvasása „örök” problémát jelent ta- érteni.
nulóink egy része számára, elsõsorban az olvasási 3. Nem tagadjuk a különféle elemzési iskolák
nehézségeik miatt, ezért számukra csak részlete- (strukturalizmus, hermeneutika, szemiotika,
ket jelöljünk ki, amelyeket képesek elolvasni, s ez információelmélet stb.) létjogosultságát, sõt
sikerélmény forrása lehet számukra. A televízió, ezek eredményeit – sokat tanulva tõlük –
11
magunk is igyekeztünk hasznosítani, ugyan- már nyilvánvaló, hogy az irodalom autonóm mû-
akkor az elemzésben a történetiség elvét is vészet, s valamely irodalmi alkotás csak akkor
alkalmazni kívánjuk, a vizsgált novellákban minõsül fontosnak, ha esztétikailag értékes. Ezért
nem puszta szövegeket, hanem korhoz, a ke- a mûvek kiválasztásában arra törekedtünk, hogy
letkezés idejéhez kötött mûveket látunk. Ha csak olyan alkotásokat tegyünk az elemzés tár-
irodalmi alkotásokat értelmezni próbálunk, gyává, amelyek az irodalom tényleges és mara-
éppúgy nem tekinthetünk el a külsõ társadal- dandó értéktartományát képviselik, amelyek mû-
mi-politikai körülményektõl, a történeti szi- vészileg becsesek. Ez önmagában is indokolná,
tuációktól, amelyben a mû létrejött, mint a hogy emelkedettebb hangon méltassuk a kiváló
szerzõ személyétõl, a mû életrajzi, biográfiai szerzõk kiváló mûveit, ám felsõfokú jelzõk he-
mozzanataitól. lyett a nehezebb utat választottuk: az elemzés ala-
4. A mûelemzés nem nélkülözheti a lélektani posságával és részletességével akarjuk megérez-
(alkotáslélektani, befogadáslélektani, szociál- tetni a mûvek esztétikai értékét.”
pszichológiai) megközelítést. A mûalkotás-
ban számtalan lélektani ismeret van „kódol-
va”, s ezek tartalmát is föl kell tárni az elem- A szerelem mint ihletforrás
zés során.
5. Az irodalmi mû mindig nyelvben létezik, az A líra egyik alapformája: a dal
írói gondolat mindig nyelvi anyagban inkar- Dalok a szerelemrõl
nálódik, ezért a megközelítés elengedhetet- Mûdalok
len része a nyelvi megvalósulás, a stílus Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így kö-
vizsgálata, az írás szókincsének, kulcsszava- szöne neki
inak, mondatszerkezeteinek, szövegszekven- Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez
ciáinak, a nagyobb nyelvi szövegösszefüg- Vörösmarty Mihály: Ábránd
géseknek az elemzése.
Kuckó
Természetesen tudjuk, hogy az értelmezés lehet- Egy kis kitérõ: a ritmus és a rímfajták
séges árnyalatai egy-egy novella esetében gya- Összefoglalás – A szerelem mint ihletforrás
korlatilag a végtelenségig gyarapíthatók, s a mû- Témazáró dolgozat
elemzés során azonos súllyal az alkotás minden
jelentéstartománya nem tárható föl, a mû minden Kiegészítõ anyag:
összetevõjének szemléje a mikroeszközök vizs- Soproni virágének
gálatától a magyar és a világirodalmi párhuzamo- Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem
kig minden novella esetében nem végezhetõ el. József Attila: Flóra
Ezért az elemzés során nem valamely divatos esz- Kuckó dalszövegei
tétikai rendszert, mûelemzõ iskolát kívánunk kö-
vetni, hanem mindenekelõtt a tárgyalt szöveghez Weöres Sándor versrészletével indul a fejezet.
akarunk igazodni, az elemzéshez kiszemelt no- A strófa a népdalok hangulatát idézi: „Három ma-
vella jellegének, mûfaji sajátosságainak megfele- dár tollászkodik a faágon, / három lányt férjhez
lõ, az értelmezést legjobban szolgáló, a megértést adni nagyon bánom. / De mivel már nagyra nõtt
leginkább megkönnyítõ, leginkább célravezetõ mind a három, / férjhez adom valamennyit még a
utat kívánjuk megválasztani. Az irodalommal való nyáron.”
foglalkozás – az irodalomtörténet, az irodalom- A szerelem a költészet kezdete óta fõ ihletforrást
kritika, a mûelemzés is – az irodalom része. Ép- jelentett a mûvészek számára. Az élmény egyéni
pen ezért mondanivalónkat, gondolatainkat ép kifejezõdése már az ókor költõk verseiben is meg-
magyar nyelven, tudományos szakzsargon nél- figyelhetõ. Az eltérõ korok költõi mind másképp
kül, érthetõen és érzékelhetõen szeretnénk kifej- fogalmazták meg érzéseiket. A kor stílusirányza-
teni. Célunk a mûértõ befogadás megkönnyítése, tai, a különbözõ értékrendek, a valláshoz való vi-
s kerüljük a mûelemzõ iskolák túlzásait, az avítt szony mind-mind sajátos hangnemet adnak ennek
vagy divatos kifejezéseket, a mesterséges foga- a témának. A szerelmes versek hangulatát persze
lomrendszert, az áltudományos szakzsargont. Ma nagymértékben meghatározta az is, hogy a költõ
12
hogyan élte meg ezt az érzést. A versek több év- oldhatatlan feladatot a gyerekek többsége számára.
század távlatából bizonyítják, hogy a szerelem, Témája annyira élõ, alakjai annyira jellegzetesek,
a sokszor mindenen felülemelkedõ szenvedély hogy nem szorulnak magyarázatra a tanulók szá-
mennyire fontos ihletforrása az irodalomnak. mára. A feldolgozás során törekedjünk arra,
A fejezet a témát feldolgozó mûvekbõl széle- hogy akár nem nyelvi kifejezõeszközökkel, akár
sen merít: a népdaloktól kezdve Balassi Bálint, egy részlet megtanulásával ösztönözzük tanuló-
Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály és Jó- inkat „elõadásra”! Lehetõségként említjük meg,
zsef Attila mûvein keresztül egészen a 20. század hogy egy színházi elõadás (vagy videofelvétel)
dalszövegíróiig: Máté Péter, a Republic és Szeke- által válhat teljessé az olvasás nyújtotta élmény.
res Adrienn dalaiig. A fejezetben kiegészítõ anyagként ajánljuk el-
A téma nemcsak az irodalom mûvelõi, de a hét- olvasásra A ma színházáról szóló írást. Az Iroda-
köznapi ember számára is meghatározó jelentõség- lom feladatlapokban található év végi szöveg-
gel bír, s errõl tizenhárom éves korban már saját él- értés témája is egy színház, Nemzeti Színházunk.
ménnyel is rendelkezhetnek tanítványaink. Ezért A fejezet feldolgozása során feltétlenül szánjunk
fontos megismerni, milyen is ez az érzés, mit jelent idõt annak a viselkedéskultúrának a kialakítására
az ember számára. (Nyilván mást a kamaszkor- is, amely elvárható mindenkitõl, aki színházi elõ-
ban, és mást felnõttként.) A versek segítségével el- adást tekint meg!
mélyíthetjük, hogy a lírai alkotások érzelmi, gon-
dolati, erkölcsi élmények forrásai, s szélesíthetjük
a palettát a téma más mûvészi ágakban (festészet, Mindannyiunk otthona: a Föld
zene) való ábrázolásának megismertetésével.
A fejezet feldolgozása során tovább bõvíthet- A megismerés titkai, a felfedezés csodái
jük tanulóink verstani ismereteit, a költõi kifeje- Az óceánok vándorai
zõeszközökrõl és a nyelvi alakzatról tanultakat, Részlet Kolumbusz hajónaplójából (Az elsõ
összefoglalhatjuk és rendszerezhetjük a rímrõl és utazás)
a ritmusról megismerteket is. Vadászok, felfedezõk
Teleki Sámuel kelet-afrikai felfedezõútja
Magyar utazó „az óriáskígyók földjén”
A dráma és a színjáték Molnár Gábor: Az óriáskígyók földjén (Részlet)
A vizek védelmében
Múltba-nézõ Jacques–Yves Cousteau – Philippe Diole: Vízi
A dráma barátaink (Részlet)
A komédia
Egy nagyon zsugori úr – Molière: A fösvény Kiegészítõ anyag:
Kuckó: Gerald Durell: Madarak, vadak, rokonok
Kiegészítõ anyag: A ma színháza (Részlet)
A színház története szorosan kapcsolódik az em- A fejezetben – mint azt a gyerekekhez intézett
beriség történetéhez és mûvészeti koraihoz. Amint ajánlóban is megfogalmaztuk – bátor utazókkal,
azt Götz Eszter is megfogalmazza Színház-nézõ szenvedélyes gyûjtõkkel és vadászokkal, elkötele-
címû könyvében, az ember örök vonzódást érez zett természetvédõkkel ismerkedünk meg. A szö-
a játék iránt. Látni és láttatni akarja saját magát, vegfajta nem ismeretlen tanulóink számára. Isme-
az életet, a világ tényeit. A színház mindig külön- rettartalmú, magyarázó és dokumentumjellegû
leges és ünnepélyes jelenség volt, és reméljük, az szövegekkel már az 5. és a 6. évfolyamon is talál-
is marad. koztak irodalomkönyvükben: ilyen volt a Bükki
A harmadik mûnem kialakulásának rövid átte- Nemzeti Parkot bemutató részlet vagy Déva várá-
kintése lehetõséget ad az ötödik osztályban – tör- nak története is.
ténelembõl – tanultak felidézésére, majd az alap- Az ismeretterjesztõ irodalom rendkívül gazdag
vetõ sajátosságainak megismerésére. Azért Mo- kínálatából készült válogatás egyik szempontja az
lière komédiáját választottuk, mert viszonylag volt, hogy általa bepillantást nyerjünk a különbözõ
rövid terjedelmû, elolvasása nem jelent meg- korok embereinek (állatoknak) az életébe, megis-
13
merjük kapcsolataik, gondolkodásuk jellemzõit, Az Irodalom feladatlapokról

viszonyukat élõhelyükhöz, a Földhöz. A másik
szempont a ma embere környezettudatos magatar- Mindegyik témakörhöz készült feladatlap, valamint
tásának formálása volt. A nevelési momentumok év végi felmérõ lap. Év eleji, félévi és év végi szö-
eredményes megvalósítása mellett még a szöveg- vegértést mérõ lapokat is tartalmaz a taneszköz.
értési és szövegalkotási gyakorlatokkal is segítjük (Megoldókulcsaik a kézikönyvben megtalálhatók.)
az önálló tanulási képesség kialakítását. A feladatlapok kérdéseibõl a kedves kollégák
tanulóik képességeihez mérten válogathatnak. Ha
úgy gondolják, a feladatok pontjain is bátran vál-
A munkafüzetrõl toztathatnak.
A felmérések értékelésénél a következõ száza-
A munkafüzet írásbeli feladatokkal egészíti ki lékhatárokat javasoljuk:
a tankönyv anyagát, szorosan követi annak felépí-
tését. Az elmúlt évekhez képest lényegesen több 0–35% = 1 76–90% = 4
feladatot találnak benne a kedves kollégák, ame- 36–60% = 2 91–100% = 5
lyeket jó szívvel ajánlunk mindenkinek. Különö- 61–75% = 3
sen nagy gondot fordítottunk arra, hogy változa-
tos, tartalmas, a tanulást segítõ, az összefüggése-
ket megláttató, kreatív feladatokkal munkáltassuk Tanmenetjavaslatok
tanítványainkat. Bízunk benne, hogy a játékos
feladatok, a totók, a keresztrejtvények, a „hazug A tanmenetjavaslatok az Apáczai Kerettanterv-
szomszéd” játék is elnyerik a tanulók és a kedves család Magyar nyelv és irodalom 5–8. osztály cí-
kollégák tetszését. mû kiadvány alapján készültek. Órákra lebontva
Nagy gondot fordítottunk az év eleji ismétlés fogalmazzák meg a tananyagot, a készség- és ké-
feladataira, az egyes fejezetek összefoglalásaira, pességfejlesztést.
a fejezeteken belüli rendszerezõ feladatokra, a A kerettanterv évi 74 órát ír elõ kötelezõ óra-
táblázatokra, az összefoglalásokra. számként az irodalom tantárgy tanítására. A közölt
A munkafüzetben kaptak helyet a beszédtech- tanmenet a nevében is jelzi, hogy csak javaslat, hi-
nikai gyakorlatok, a könyvtári ismeretekkel kap- szen minden magyartanár az adott tanulócsoport
csolatos feladatok is. képességeihez alkalmazkodik munkája során.
14
Radóczné Bálint Ildikó: IRODALOM TANMENETJAVASLAT – 7. osztály
Óra Témakör, Fogalmak, Készség- és képesség- Ajánlott tevékenységformák, Megjegyzés
tananyag ismeretek fejlesztési célok módszertani javaslatok
irodalomkezik_7 2011.qxd
1–2. ÉV ELEJI ISMÉT- A taneszközök használatának megismerése.

LÉS, ISMERKE- A kötelezõ és ajánlott olvasmányok bemutatása.
DÉS, FELMÉRÉS A 6. évfolyamon tanultak rendszerezése,
Ismerkedés a tan- ismétlése, alkalmazása.
6/24/2011
eszközökkel. Az eddig tanult irodalmi ismeretek, memori- A 6. évfolyam év végi

Nyári olvasmány- A 6. évfolyamon Rendszerezés, terek felidézése különbözõ munkaformákban. felmérésének
élmények. tanult mûvek, mû- összehasonlítás, Az észlelt hiányosságok pótlására irányuló eredményeire és
1:36 PM
Tájékozódás a tu- nemek és mûfajok összefüggések gyakorlatok egyéni, páros és/vagy csoport- feladataira érdemes
dás, a képességek fõ jellegzetességei. felismerése. munkában. támaszkodni és
és a készségek (Fõleg az elbeszélõ visszautalni az év
Page 15
szintjén. költemény, a re- eleji ismétlés,

Válogatás a mf. gény jellemzõi.) felmérés során.
feladatai közül a ta-
15
nulók képességei-
nek megfelelõen.
3–4. Diagnosztizáló A hangos olvasás A helyes és jól formált A hangos, kifejezõ olvasás és a néma, értõ ol- Ajánlatos minden
mérések: külön- értékelési szem- beszéd, a kiejtési vasás gyakorlása és ellenõrzése. gyereknek mérõlapot
bözõ mûfajú szö- pontjainak isme- képesség fejlesztése. A helyes beszédlégzés, a szünet, az artikuláció, készíteni egész évre
vegek hangos és rete: tempó, a hanglejtés, hangsúly, hangerõ, beszédtempó pl. a kézikönyvben
néma olvasása, folyamatosság, A hangos olvasási gyakorlása folyamatosan, minden tanítási órán, található minta
értése. kifejezõség vagy képesség és a szöveg- tréningszerûen. alapján.
egyhangúság, értési képesség Helyesejtési gyakorlatok végeztetése: Ajánlott szöveg az
hibatévesztés, írás- fejlesztése. a mf. végén lévõ szövegekbõl válogatás. olvasáshoz: Fekete
jelek érzékeltetése, István: A könyv.
hallhatóság. A szövegértéshez fel-
adatlap az Irodalom
feladatlapokban.
5. A KÖNYV ÉS AZ Az epikai mûvek A szövegelemzésben Az írók, költõk korábban olvasott mûveinek A tankönyv felépíté-
ÉLET formai jellemzõi- való jártasság elmélyí- közös felidézése. sének, a fõsáv és
Fekete István: nek ismerete. tésével a szövegértés A címadás gyakorlása. oldalsáv szerepének
A könyv Próza, tételmondat. színvonalának eme- A cselekmény felidézése, tömör összefoglalása. a megismertetése az
Márai Sándor: lése és az irodalmi Önálló szövegfeldolgozás kérdések alapján. elsõ órákon kiemelt
6/24/2011
Füves könyv élmények iránti fogé- A tanulócsoport olvasási szokásainak megbe- feladatunk.
Tk. 6–8. o. konyság erõsítése. szélése. Kiegészítõ anyag:
A hangos olvasás gyakorlása, történetmondás, Móra Ferenc:
1:36 PM
fogalmazás írása a családi hagyományokról. A könyv, de ajánlatos

legalább otthoni
elolvasásra feladni.
Page 16
6. AZ ÚJ ÉLET A stílusirányzat. A hangos olvasási A romantikus életmód, életérzés; a stílusjegyek Kiegészítõ anyag:
NYITÁNYA, A romantikus képesség és a szöveg- közös vonásainak megfigyelése a mûvészetek Szenvedély, szeretet,
16
A NEMZETI életmód, életérzés; értõ képesség fejlesz- különbözõ ágaiban. szerelem – kitekintés
IRODALOM a stílusjegyek tése. Ismeretek gyûjtése a romantika stílusjegyeirõl az európai romantikus
KIBONTAKOZÁSA közös vonásai Rendszerezés, össze- például könyvtári gyûjtõmunka során. irodalom alkotásaira
A 19. SZÁZAD a mûvészetek hasonlítás, össze- Önálló ismeretszerzés, egyéni gyûjtõmunka. Heinrich Heine:
ELSÕ FELÉBEN különbözõ ágaiban. függések felismerése. A lényegkiemelés gyakorlása. Mint egy virág,
A romantika Zenehallgatás, festmények, képzõmûvészeti olyan vagy…
Tk. 10. o. alkotások megtekintése. Tk. 11. o.
Robert Burns:
John Anderson,
szivem, John
Tk. 12–13. o.
Ajánlott tevékenységek
a témakör projektjel-
legû bõvítéséhez:
A romantika festé-
szete, zenéje.
7. Történeti áttekintés Irodalmi társasá- Az olvasmány tartal- Irodalmi társaságok, folyóiratok, a színházi Ajánlott tevékenysé-
Tk. 14–17. o. gok, folyóiratok, mához kapcsolódva élet hõskorának megismerése megadott gek a témakör
a színházi élet a nemzeti kultúra szempontok alapján pedagógus irányításával projektjellegû
hõskora, irodalmi megismerése és a ha- vagy önállóan. bõvítéséhez:
kapcsolatok. gyományok ápolása A színjátszás hõskora,
6/24/2011
iránti nyitottság ösz- irodalmi folyóiratok,

tönzése, a nemzettudat divatlapok, színtár-
megalapozása. sulatok.
1:36 PM
8–9. Kölcsey Ferenc Az epigramma. Az alapkészségek, Az életút elolvasása, a tömörítés és a vázlatírás Memoriter.
életútja Az idõmértékes az írás, az olvasás és gyakorlása, tények, adatok kiemelése. Kiegészítõ anyag:
Page 17
Tk. 18–19. o. verselésrõl tanultak a beszéd fejlesztése. A mûfaji sajátosságok megfigyelése. Távozás
Huszt bõvítése. A hatékony tanulás Mf. 18. o.
Tk. 19-20. o. képességének
17
fejlesztése.
10– Kölcsey Ferenc: A himnusz. Erkölcsi értékek köz- A gondolati egységek belsõ szerkezetének Memoriter.
11. Himnusz Az idõmértékes vetítése, tudatosítása. vizsgálata.
Tk. 21–23. o. verselésrõl tanultak A mûvekhez kapcso- Zenehallgatás.
bõvítése. lódva a nemzeti A történelmi ismeretek felelevenítése.
Nyelvi alakzatok, kultúra hagyomá-
költõi kifejezõ- nyainak megismerése,
eszközök. pozitív attitûd a ha-
gyományok aktív
befogadásában.
12. Kölcsey Ferenc: Parainesis. A hangos olvasási A mûfaji sajátosságok megfigyelése. Memoriter:
Parainesis Kölcsey képesség és a szöveg- Erkölcsi kódex készítése. 10–15 sornyi részlet.
Kálmánhoz értési képesség
(Részletek) fejlesztése.
Tk. 23–25. o.
13. Vörösmarty Mihály A hangos olvasási A Szép Ilonka címû mûvének felidézése. Ajánlatos már az
életútja képesség és a szöveg- A jegyzetkészítés mikéntjének megismerése életrajzi órán meg-

Tk. 26–27. o. értési képesség tanári irányítással. kezdeni a Szózattal
fejlesztése. való ismerkedést.
6/24/2011
14. Vörösmarty Mihály: Hazafias óda, ro- Erkölcsi értékek köz- Zenehallgatás. Memoriter.
Szózat mantikus látomás, vetítése, tudatosítása. A történelmi ismeretek felelevenítése.
Tk. 27–30. o. túlzás. Az összehasonlító Összehasonlító verselemzés.
1:36 PM
képesség fejlesztése. Rövid, rávezetõ feladatok az összehasonlító

A verselési mód verselemzés gyakorlására, különféle szepontok
felismerésének fej- alapján.
Page 18
lesztése. Különféle jó megoldások összevetése.
15. Részösszefoglalás A rendszerezõ, össze- Kuckó: Epizódok
18
Kölcsey és hasonlító és elemzõ a reformkor nagy-
Vörösmarty képesség fejlesztése. jainak életébõl
Tk. 31–32. o. Tk. 33–34. o.
16. Számonkérés A feladatlap az

Témazáró dolgozat Irodalom feladat-
lapokban található.
17– I. irodalmi dolgozat Összehasonlító Nyelvtani, helyesírási, Kölcsey Ferenc Himnuszának és Vörösmarty Javítás nyelvtanórán.
18. írása verselemzés. nyelvhelyességi Szózatának összehasonlítása.
ismeretek alkalmazása
a fogalmazásokban,
írásbeli szövegekben.
19. A népies-nemzeti A népies-nemzeti A meglévõ tudás A már ismert Petõfi-mûvek felidézése elõzetes Ajánlatos elõzetes
költészet költészet jellemzõi. felelevenítése, új feladatként. A megbeszéléskor a tanulók olvasásra feladni

kibontakozása szempont szerinti tanári irányítással összevetik ismereteiket, az egyik szöveget.
Tk. 35. o. rendezése. tapasztalataikat.
Szövegelemzési technikák: tények, adatok
6/24/2011
Petõfi Sándor kiemelése.

életútja Rövid ismertetõ készítése a szövegben elõ-
Tk. 36–39. o. forduló néhány fogalomról.
1:36 PM
Kutatómunka: a lakóhely és a megye Petõfi-

emlékeinek összegyûjtése. Térképhasználat.
Page 19
19
20. „Nem írástudóknak, A hangsúlyos ver- A szókincs bõvítése, A költõi szöveg- és képalkotás vizsgálata. Ajánlatos az egyik
nem az úri rendnek, selésrõl tanultak árnyalása, a kifejezõ A versekben megjelenõ egyszerûbb képek, verset elõzetes
De beszélek bõvítése. képesség fejlesztése alakzatok felismerésének, megnevezésének, olvasásra feladni.
szûrös, gubás az olvasott szövegben szerepének és hangulati hatásának gyakorlása.
embereknek…” található új kifejezé- Lírai mûvek közös és önálló olvasásának
– nép és költészet sek felhasználásával. gyakorlása, feldolgozása különbözõ munka-
Az önkifejezés képes- formákban és feladattípusokkal.
A virágnak meg- ségének kiteljesítése. A helyes beszédlégzés, a szünet, az artikuláció,
tiltani nem lehet… Képesség az ütem- a hanglejtés, hangsúly, hangerõ, beszédtempó
Dalaim hangsúlyos verselés gyakorlása folyamatosan, minden tanítási órán,
Tk. 40–43. o. ritmusának felismeré- tréningszerûen.
sére.
21. A XIX. század Ars poetica. A kifejezõ képesség A vers alapmotívumainak felismerése és Kuckó – olvassunk
költõi fejlesztése. értelmezése. együtt! versei

Tk. 44–45. o. A könyvtári tájékozó- Kutatómunka a könyvtárban: Mózes, Kánaán.
dás, a különbözõ A kifejezõ olvasás gyakorlása.
információhordozók Megzenésített Petõfi-versek hallgatása.
6/24/2011
használatának képes-
sége.
A mûelemzés képes-
1:36 PM
ségének fejlesztése.
22. „Szép vagy, alföld, A mûballada A szókincs, a kifejezõ Feladatok más korokban született mûalkotások Kuckó – olvassunk
Page 20
legalább nekem jellemzõi. képesség fejlesztése idegenségének megtapasztalására. együtt! versei

szép!”– a szülõföld, Az idõmértékes az olvasott szövegben Történetmondás, a helyszínek változásának
a magyar táj verselés jellemzõi, található kifejezések nyomon követése.
20
ábrázolása a leggyakoribb felhasználásával.
Úti levelek verslábak.
(Részletek)
Tk. 46–49. o.
23. Kiskunság Leíró vers. A meglévõ tudás moz- A korábban tanult verstani ismeretek felidézése Kuckó – olvassunk
Tk. 49–52. o. Az ütemhangsúlyos gósítása, új szempont pl. ötletbörze segítségével. együtt! versei
verselésrõl tanultak szerinti rendezése. Gyakorlatok az ütemhangsúlyos verselés
A magyaros vagy bõvítése. Az önálló és csoportos ritmusának felismerésére, a hangsúlyos és
ütemhangsúlyos ismeretszerzés haté- a hangsúlytalan szótag megkülönböztetésére.
verselés jellemzõi konyságának megta- A rímelés megfigyelése megadott szempontok
Tk. 53–54. o. pasztalása. alapján pedagógus irányításával, csapat-
Törekvés a saját tanu- munkában, majd önállóan.
lási stratégia fokozatos
kialakítására.
24. „Lelkemnek A dal mûfaji A kifejezõ képesség Az alkotások mûfaji sajátosságainak felisme- Memoriter.
egyedüli, / De egy jellemzõi. fejlesztése a memori- rése, a jellemzõk összegyûjtése és közös meg-
világnál többet érõ terek ritmikus hangoz- beszélése.
kincse” tatásával. Elemzések a mûvek retorikai, szövegépítkezési
– a Júlia-versek Képesség az irodalmi sajátosságainak figyelembevételével.
6/24/2011
alkotás mûfaji sajá-

Reszket a bokor, tosságainak a felis-
mert… merésére.
1:36 PM
Tk. 55–56. o.
25. Szeptember végén Az elégia mûfaji Képesség az irodalmi Az alkotások mûfaji sajátosságainak felisme- Memoriter.
Page 21
Tk. 57–58. o. jellemzõi. alkotás mûfaji sajá- rése, a jellemzõk összegyûjtése és közös
tosságainak a felisme- megbeszélése.
résére.
21
A mûelemzés képes-
ségének fejlesztése.
26. „Gyõzni fog itt a jó. A rapszódia mûfaji Képesség az irodalmi Az alkotások mûfaji sajátosságainak felisme- Memoriter – vers-
De legelsõ nagy jellemzõi. alkotás mûfaji sajátos- rése, a jellemzõk összegyûjtése és közös meg- részlet vagy az egész
diadalma / ságainak a felismeré- beszélése. vers.
Vértengerbe kerül” – sére.
közéleti témájú
versek
Egy gondolat bánt

engemet…
Tk. 58–60. o.
27. „Népek tavasza” – A hazafias dal. A mûelemzés képes- Elemzések a mûvek retorikai, szövegépítkezési Memoriter.
a forradalom lírája ségének fejlesztése. sajátosságainak figyelembevételével. Kiegészítõ anyag:

Tiszteljétek a
Nemzeti dal közkatonákat!
Tk. 61–63. o. Tk. 64–65. o.
6/24/2011
28. Részösszefoglalás A versekhez kap- A rendszerezõ, össze- A jegyzetelés és a vázlatkészítés gyakorlása.

„Az örök Petõfi” csolódva a nemzeti hasonlító és elemzõ A gondolati egységek belsõ szerkezetének
1:36 PM
Tk. 66–67. o. kultúra megisme- képesség fejlesztése. vizsgálata.

rése és a hagyomá-
nyok ápolása iránti
Page 22
nyitottság ösztön-
zése, a nemzettudat
megalapozása.
22
29. Témazáró dolgozat A feladatlap az
Irodalom feladat-
30. TÖRTÉNELMI Magyar történelmi A nemzeti kultúra ha- Elõzetes gyûjtõmunka, kiselõadás a költõrõl.
KORSZAKOK, események és kor- gyományainak megis-
ESEMÉNYEK szakok megidézése merése, pozitív attitûd
ÁBRÁZOLÁSA az irodalomban. a hagyományok aktív
LÍRAI ÉS EPIKAI befogadásában.
ALKOTÁSOKBAN
Régi idõk
emlékezete
Tk. 74. o.
Janus Pannonius
életútja
Tk. 75. o.
31. Janus Pannonius A helyes és jól formált A feldolgozott mûvekhez kötõdõ kifejezésmó- Memoriter: Pannónia
epigrammái beszéd, a kiejtési ké- dok jellemzõinek megnevezése. Szépirodalmi dicsérete.

Tk. 76–77. o. pesség fejlesztése szövegek lehetséges jelentéseinek csoportos, Kiegészítõ anyag:
a lírai mûvek olvasása egyéni, irányított és önálló megismerése, Balassi Bálint életútja
során. a megértés gyakorlása. Tk. 78–79. o.,
6/24/2011
A kifejezõ képesség Balassi Bálint:

fejlesztése a memori- Egy katonaének
ter hangoztatása során. Tk. 80–82. o.,
1:36 PM
Búcsúja hazájától
Mf. 38–41. o.
Page 23
32. Arany János életútja, Az 5. és 6. évfolya- Rendszerezés, össze- Az eddig tanult irodalmi ismeretek, memorite-
jelentõsége mon tanult mûvek hasonlítás, összefüg- rek felidézése különbözõ munkaformákban.
Tk. 83–84. o. (pl. a Családi kör, gések felismerése. Az észlelt hiányosságok pótlására irányuló
23
Arany János: a Toldi) fõ jellegze- A meglévõ tudás gyakorlatok egyéni, páros és/vagy csoport-
Szondi két apródja tességei. mozgósítása, új szem- munkában.
Tk. 84–86. o. pont szerinti rendezése.
33. Arany János: A lírai szerkezet, A mûelemzési képes- A szövegben ki nem fejtett tartalmak megérté- Kiegészítõ anyag:
Szondi két apródja a mûfaji sajátossá- ség fejlesztése törté- sének gyakorlása differenciált munkával, ismer- A fülemile
Tk. 84–86. o. gok, a versformák nelmi témájú mûvek kedés a szövegértési technikákkal. Tk. 117–119. o.,
változatai. elemzése során. Elõzetes gyûjtõmunka a mû történeti koráról. Letészem a lantot
Alapismeretek a fe- A mai köznyelvtõl eltérõ szavak megismerésére Mf. 45–47. o.
jezetben olvasható szótárak készítése.
alkotások mûfaji
és nyelvi sajátossá-
gairól.
34. Félévi szövegértés A feladatlap az

Irodalom feladat-
35. Jókai Mór életútja Képesség szövegek A jegyzetelés és a vázlatkészítés gyakorlása. Ajánlatos Jókai írását
Tk. 87–88. o. kapcsolatának és A gondolati egységek belsõ szerkezetének elõzetes olvasásra

Negyven év különbségének vizsgálata. feladni.
visszhangja felismerésére. Gondolattérkép készítése.
Tk. 89–90. o. Szövegalkotási gyakorlatok.
6/24/2011
36. Jókai Mór: Hatékony, önálló tanu- A regény önálló elolvasása elõtt megfigyelési Ajánlatos a tk. és
A kõszívû ember fiai lás a szótárak, a lexi- szempontok, feladatok adása. Jegyzetek a mf. feladatait már
1:36 PM
konok, az internet készítése csoportban vagy egyénileg. az olvasás során

A regény mûfaja A regény fogalmá- keresõprogramjainak A regény mûfaji sajátosságainak felfedezése, elõzetes feladatként
nak bõvítése. felhasználásával. megnevezése. feladni.
Page 24
A digitális kompeten- A történelmi regény ismertetõjegyeinek felis-

A történelmi kor A regény kora. cia fejlesztése. merése.
A mû feldolgozása tanári irányítással.
24
Mûrészletek felolvasása.
Önálló ismeretszerzés, elõzetes kutatómunka
a regény koráról.
37– A regény cselekmé- A regény cselekmé- A szókincs, a kifejezõ- A regény cselekményének és szerkezetének,
38. nye és szerkezete nye és szerkezete. képesség fejlesztése valamint motívumainak, azok szerepének
Az olvasottak az olvasott szövegben megfigyelése változatos munkaformákban.
reprodukálásának található kifejezések Önálló ismeretszerzés, elõzetes gyûjtõmunka
módjai. felhasználásával. a regény történelmi vonatkozású eseményeirõl.
Helyzetek, kalan-
dok, konfliktusok.
A dramatikus A kifejezõ-képesség Lényegkiemelés, vázlatkészítés.

feldolgozás lehetõ- fejlesztése. A regény dramatikus feldolgozása: például
ségei. egész csoportos improvizáció Buda várának
bevételérõl.
39– A helyzet, helyszín, Helyzetek, kalan- A szövegértõ képesség,Az idõnek, a helyszíneknek, a szereplõk visel-
40. a szereplõk, a cse- dok, konfliktusok. a megfelelõ hatékony- kedésének a megfigyelése. A tanári javaslat
lekményelemek A regény helyszínei. ságú mûveletvégzés, és a tanulók párválasztása alapján szervezõdõ
ismerete, az idõ- és Az idõ és a tér valamint a szerzett párosok egy-egy elõbbi szempont bemutatására
eseményszerkezet mozzanatai. információ felhasz- készülnek fel.
6/24/2011
követése nálása képességének A fõszereplõk életútjának nyomon követése

fejlesztése. (pl.: közösen készített életúttérkép készítése).
Az életutak összekapcsolódása.
1:36 PM
A kifejezõ képesség A szereplõk – történelmi személyek és költött

Szereplõk, jellem- fejlesztése, a megfelelõ alakok – megkülönböztetése.
zések, sorsok. szóhasználat erõsítése. A mellékszereplõk fõhõsökhöz fûzõdõ viszo-
Page 25
nyának megítélése. Véleményalkotás a szerep-

A szövegértõ és szö- lõk jellemérõl, cselekedetekrõl, helyzetekrõl,
vegalkotó képesség magatartásról.
25
fejlesztése. Gyakorlatok a jellemzési eljárásokra, (pl.: bele-
képzeléses módszerrel, Ki vagyok én? formá-
ban).
Érzelmek, magatar- A szociális kompeten- A szereplõk tulajdonságainak értékelése.
tások, jellemek, cia fejlesztése mások Az érzelmek kifejezésének megfigyelése.
kapcsolatok, indí- véleményének meg- Lehetõség szerint a regénybõl készült film
tékok bemutatása az hallgatása, szembesí- megtekintése.
olvasott mûvekben. tése során.
41. Összefoglalás A rendszerezõ, össze- A fejezetben megismert mûvek, irodalmi isme- Kiegészítõ anyag:
Tk. 126. o. hasonlító és elemzõ retek, a memoriterek felidézése különbözõ Zrínyi Miklós: Az
képesség fejlesztése. munkaformákban. török áfium ellen
Az olvasott mûvek kifejezésmódbeli, mûfaji való orvosság…
A szövegalkotási és verselési jellemzõinek a megfigyelése, össze- Tk. 115–116. o.
6/24/2011
képesség fejlesztése gyûjtése, a korábbi ismeretek felelevenítése. Thea Beckmann:

elbeszélés és leírás Szövegalkotási gyakorlatok, (pl.: szövegek Keresztes hadjárat
készítése során. mondatainak idõrendi sorrendbe állítása, leírás farmerben
1:36 PM
bõvítése melléknevekkel. Tk. 120–125. o.

Az észlelt hiányosságok pótlására irányuló Ajánlott tevékenysé-
gyakorlások egyéni, páros és/vagy csoport- gek a témakör projekt-
Page 26
munkában. jellegû bõvítéséhez:

Történelmi esemé-
nyek megjelenítése
26
a 20. század utolsó
évtizedeinek lírájában
és epikájában.

Irodalom feladat-
43– II. irodalmi Elbeszélés írása Nyelvtani, helyesírási, Elbeszélés és jellemzés vagy leírás alkotása Javítás nyelvtanórán.
44. dolgozat írása jellemzéssel nyelvhelyességi különbözõ nézõpontból. Ajánlott téma: Jókai
ismeretek alkalmazása Mór: A kõszívû ember fiai címû regénye.
a fogalmazásokban,
írásbeli szövegekben.
45. MIKSZÁTH A hangos olvasási A hangos olvasás gyakorlása különféle olvasási Kiegészítõ anyag:
KÁLMÁN, A képesség fejlesztése fajtákban. Egy kis kitérõ: az

MAGYAR PRÓZA az életrajz részeinek anekdota
MEGÚJÍTÓJA felolvasása során. Tk. 130–131. o.
Mikszáth Kálmán
6/24/2011
életútja
Tk. 128–130. o.
1:36 PM
46– Mikszáth írói Alapismeretek Képesség az irodalmi Mûfaji meghatározások készítése tanári irányí- Ajánlott tevékenysé-
47. munkássága a novella mûfaji alkotás mûfaji sajátos- tással vázlatírás során. A tapasztaltak megbe- gek a témakör projekt-
sajátosságairól. ságainak a felismeré- szélése, elemzése. jellegû bõvítéséhez:
Page 27
A néhai bárány A novella szerkezeti sére. A novella szerkezeti vázlatának elkészítése. Írjunk, gyûjtsünk
Tk. 131–137. o. jellemzõi. A mûelemzés képes- anekdotát!
ségének fejlesztése
27
prózai mûvek olvasása
során.
48. A pénzügyminiszter A karcolat. A hangos olvasási Az irónia forrásának megmagyarázása, a történet Javítás nyelvtanórán.
reggelije képesség fejlesztése tanulságának megfogalmazása.
Tk. 138–140. o. a párbeszédes és elbe- Az epikus mûvek elemzésének elmélyítése
A korlátfa szélõ részek felolvasá- a mf.-ben megadott szempontsor alapján.
Tk. 141–142. o. sa során. A mûvek közös és önálló olvasása, értelmezése,
A mûelemzés képes- közös megbeszélése.
ségének fejlesztése
prózai mûvek olvasása
során.
49. Szent Péter esernyõje A regény tér- és A tér- és idõszerkezet A helyszín felismerése, az idõ- szerkezet követése Ajánlatos a tk. és
Tk. 142–149. o. idõszerkezetének érzékelése és értelme- tanári irányítással, kooperatív tevékenységformá- a mf. feladatait már
A regény születése követése. zése. ban és önállóan. Az elvégzett munkáról beszá- az olvasás során
A regény ideje és A tanulási képesség molók készítése. elõzetes feladatként
tere fejlesztése. Gyakorlatok az olvasmányélmények rövid feladni.
6/24/2011
A szövegértés és megfogalmazására különféle, szóbeli és írásos

a szövegalkotási mûfajokban.
készség fejlesztése.
1:36 PM
50– Cselekmény és A cselekmény, Szövegek esemény- A cselekményelemek felismerésére, az ese- Válogatás a tk. 143.
51. szerkezet a szerkezet, a cse- szerkezetének érzéke- ményszerkezet követésére irányuló gyakorlatok és 145–146. o.
Page 28
lekményelemek lése és értelmezése. egyéni, páros és/vagy csoportmunkában. és a mf. 45–47. o.

ismerete, az ese- feladataiból.
ményszerkezet Az összehasonlító A regénybõl készült film, vagy abból részletek
28
követése. képesség fejlesztése megtekintése. A regény és a film összehasonlí-
a regény és annak tása a kifejezõeszközök, a befogadói élmény
feldolgozásának és a jelentés szempontjából.
összevetése során.
52. Szereplõk és Szereplõk, jellemek. A szövegértõ és szö- Kreatív gyakorlatok (pl. szereplõ jellemzése
jellemek vegalkotó képesség egy másik szereplõ szempontjából, egy szereplõ
fejlesztése jellemzés feltételezhetõ gondolatainak megfogalmazása
során. stb.).
Illusztráció készítése a szereplõkrõl.

A szociális kompeten- Véleményalkotás a szereplõk jellemérõl,
cia fejlesztése mások cselekedetekrõl, helyzetekrõl, magatartásról.
véleményének meg- Gyakorlatok a jellemzési eljárásokra.
hallgatása, szembe-
sítése során.
53. Összefoglalás A rendszerezõ, össze- A fejezetben megismert mûvek, irodalmi isme-

Tk. 150–152. o. hasonlító és elemzõ
retek, felidézése különbözõ munkaformákban

képesség fejlesztése. a tankönyv és a munkafüzet feladatai
segítségével.
Az észlelt hiányosságok pótlására irányuló
6/24/2011
gyakorlatok elvégzése.

Irodalom feladat-
1:36 PM
55. A SZERELEM A dal mûfaji A lírai mûvek elemzé- A mûfaji sajátosságok megfigyelése.
Page 29
MINT jellemzõi. si, értelmezési képes- Mûfaji meghatározások készítése.

IHLETFORRÁS ségének fejlesztése. Gyakorlatok a téma, a motívumok felismerésére.
A líra egyik A lírai mûnem eddig tanult sajátosságainak
29
alapformája: a dal Rendszerezés, össze- összegzése pl. kooperatív munkaformában.
Dalok a szerelemrõl hasonlítás, összefüg- A lírai mû témájának és hangulatának, hang-
Tk. 154–155. o. gések megállapítása nemének felismerése, a mûvekhez kapcsolódó
pl. az irodalmi témák feladatok megoldása önálló és csoportos
felismerése során. munkában.
56. Dalok a szerelemrõl Szerelmi dalok, A mûelemzés képes- Az olvasott mûvek legfontosabb mûfaji ismér- Kiegészítõ anyag:
Tk. 155–157. o. virágénekek. ségének fejlesztése veinek összegyûjtése csoportmunkában, a ko- Soproni virágének
lírai alkotások rábbi ismeretek felelevenítése. Tk. 156. o.
olvasásával. A versek elemzéséhez ajánljuk számítógépes
program segítségével színdiagramok készítését,
illusztrációk rajzolását.
A szövegekhez kapcsolódó vizuális elemek
megfigyelése.
57. Mûdalok Különféle mûfajú A kifejezõ képesség Stílusalakzatok, szóképek felismerése, illetve Memoriter.
Balassi Bálint: lírai alkotások, fejlesztése a régies a korábbi ismeretek felelevenítése. Kiegészítõ anyag:
Hogy Júliára talála, a lírai szerkezet, nyelvezetû versek Verselési gyakorlatok. Csokonai Vitéz
így köszöne neki a mûfaji sajátossá- szöveghû tolmácsolá- A memoriter tanulása, ritmikus hangoztatása. Mihály: Tartózkodó
Tk. 158–159. o. gok, költõi kifeje- sával. kérelem
6/24/2011
zõeszközök és vers- Tk. 159–160. o.

formák változatai.
58. Csokonai Vitéz Az allegória. A kifejezõ képesség A mû legfontosabb mûfaji ismérveinek össze- Memoriter.
1:36 PM
Mihály: fejlesztése a régies gyûjtése csoportmunkában, a korábbi ismeretek

A Reményhez nyelvezetû versek felelevenítése.
Tk. 161–162. o. szöveghû tolmácsolá-
Page 30
sával.
A kifejezõ képesség A memoriter tanulása, ritmikus hangoztatása.
fejlesztése a memoriter
30
hangoztatása során.
59. Vörösmarty A szókincs bõvítése, Stílusalakzatok, szóképek felismerése, illetve Kiegészítõ anyag:
Mihály: Ábránd árnyalása, a kifejezõ- a korábbi ismeretek felelevenítése. József Attila: Flóra
Tk. 163. o. képesség fejlesztése Tk. 164–165. o.
az olvasott szövegben
található új kifejezések
felhasználásával.
60. Egy kis kitérõ: A meglévõ tudás moz- A korábban tanult verstani ismeretek felidézése
a ritmus és a rím- gósítása, új szempont pl. ötletbörze segítségével.
fajták szerinti rendezése. A tanult mûfajok sajátosságainak felfedezése.
Tk. 168–169. o. Az önálló és csoportos Tanári magyarázat után különbözõ népdalok,
ismeretszerzés haté- mûköltészeti alkotások ritmusának felismerése
konyságának megta- egyéni és csoportos formában.
pasztalása.
61. Összefoglalás Rendszerezés, össze- A fejezetben megismert mûvek, irodalmi isme- Ajánlott tevékenysé-
Tk. 170. o. hasonlítás, összefüg- retek felidézése különbözõ munkaformákban. gek a témakör pro-
gések megállapítása. Az észlelt hiányosságok pótlására irányuló jektjellegû bõvítésé-
gyakorlások egyéni, páros és/vagy csoport- hez:
munkában. A szerelem mint
6/24/2011
ihletforrás a 20. szá-

zad lírai alkotásai-
ban. A Kuckó dal-
szövegei.
1:36 PM

Irodalom feladat-
Page 31
63– A DRÁMA ÉS A dráma mûneme. Ajánlott tevékenysé-
31
64. A SZÍNJÁTÉK gek a témakör pro-
Múltba-nézõ jektjellegû bõvítésé-
A dráma hez:
Tk. 172–177. o. A színház változásai.
Egy kiválasztott
jelenet teljes feldol-
gozása, elõadása.
Díszletek, jelmezek
elkészítése.
65– A komédia A komikum, A mûelemzés képes- A komédia mûfaji jellemzõinek megfigyelése, Kiegészítõ anyag:
66. Molière: A fösvény a humor, a paródia ségének fejlesztése táblázatba foglalása. A ma színháza
Tk. 177–181. o. tartalmi és nyelvi drámai mû, mûrészlet A feldolgozandó mû cselekményének, szerke- Tk. 181–182. o.
eszközei. feldolgozásával. zetének vizsgálata tanári irányítással.
Jellem- és helyzetkomikumok felfedezése
6/24/2011
a vígjátékban csoportmunkával.
A szövegértõ képesség A szemléltetéshez célszerû felhasználni
kiterjesztése a vizuális filmrészleteket, színházi elõadások részleteit
1:36 PM
információkra. vagy az elektronikus könyvtárak anyagát is.

Kiscsoportos és páros jelenetalkotások, ame- Szóbeli számonkérést
lyekben alkalmazni kell mozgáselemeket, javaslunk a fejezet
Page 32
hanghatásokat (pl.: tapsot, dobogást, kopogást). feldolgozása során.

Díszlet- és jelmeztervek készítése.
32
67. MINDANNYIUNK A magyarázó és do- Szövegek tér- és idõ- A tartalmat jól közvetítõ hangos olvasás gya- Kiegészítõ anyag:
OTTHONA: kumentum jellegû szerkezetének érzéke- korlása. Részlet Kolumbusz
A FÖLD szövegek jellemzõi. lése és értelmezése. Filmrészletek megtekintése a témához kapcso- hajónaplójából
A megismerés titkai, Az ismeretterjesztõ A tájékozódási képes- lódóan, a szövegek és a film összevetése. Tk. 185–188. o.
a felfedezés csodái irodalom jellemzõi. ség fejlesztése.
Az óceánok
vándorai
Tk. 184–185. o.
68. Vadászok, A gondolkodási mûve- A szöveg mondatainak sorrendbe állítása, újra-

felfedezõk letek, az ok-okozati rendezése, hibás mondatok felismerése és
Teleki Sámuel összefüggések fel- javítása, kiegészítés, újraírás.
kelet-afrikai ismerése, a következ-
felfedezõútja tetések levonása.
Tk. 189–192. o.
69. Magyar utazó Az összehasonlító ké- Szótárak, lexikonok használata ismeretlen Szóbeli számonkérést
„az óriáskígyók pesség fejlesztése az kifejezések értelmezése során. javaslunk a fejezet

földjén” eltérõ kultúrák megis- A földgömb, a térkép és egyéb kiegészítõk feldolgozása során.
Molnár Gábor: Az merése során. használata a szövegértelmezés során.
óriáskígyók földjén A szociális kompeten-
6/24/2011
Tk. 193–196. o. cia fejlesztése, tole-

rancia és tisztelet más
népek kultúrája iránt.
1:36 PM
Page 33
70. A vizek A felelõs környezeti Beszélgetés, vita az olvasott szöveg kapcsán. Kiegészítõ anyag:
védelmében magatartás fejlesztése. Önálló vélemény, érvek és cáfolatok szabatos Gerald Durell:
33
Jacques–Yves A gondolkodási mûve- megfogalmazása. Madarak, vadak,
Cousteau – Philippe letek, az ok-okozati Kutatómunka, ismerkedés a szerzõk többi mû- rokonok
Diole: Vízi bará- összefüggések felisme- vével. Prezentációk készítése (egyéni, csopor- Tk. 201–204. o.
taink (Részlet) rése, következtetések tos) adott konkrét témáról (pl.: a természet-
Tk. 197–200. o. levonása. védelem kapcsán).
Kreatív gondolkodás, Ajánlott tevékenysé-
döntéshozatal, problé- gek a témakör pro-
mamegoldás, elõre- jektjellegû bõvítésé-
látás, hatékony érvelés hez:
beszélgetés és vita Plakát készítése
során. a környezetvédelem
fontosságáról.
Tájleíró költemények,
prózarészletek
gyûjtése.
71– ÉV VÉGI A 7. évfolyamon Rendszerezés, össze- A tanult ismeretek alkalmazása az év végi

72. ISMÉTLÉS elsajátított ismere- foglalás. összefoglaló feladatokban.

tek rendszerezése.
A szövegértés és A nyelvhasználati, A tapasztalt hiányosságok pótlására irányuló
a szövegalkotás szövegalkotási, gyakorlások.
6/24/2011
gyakorlása. szövegértési képesség

fejlesztése.
1:36 PM
A szelektáló képesség
fejlesztése.
Page 34
73. Év végi felmérés A feladatlap az

Irodalom feladat-
34
74. Év végi szövegértés A feladatlap az
Irodalom feladat-
MEGOLDÓKULCSOK
Év eleji szövegértés
Gyurkovics Tibor: Üveggolyó
Volt egy üveggolyóm. Nagyon szerettem, apám hozta be a kórházba, mikor kinn feküdtem Újpesten,
vakbélgyanúsan. Hogy lehet egy vakbélre gyanakodni, nem tudom. Borogattak stb. Nem mondom.
Egyedül egy kórházban. Mármint hogy senki a családból. Mert a család az család. Verekszünk, marjuk
egymást, fõleg Trudival, akkor is. A család…
Azzal a golyóval aludtam, üveggolyó volt. Benne csík, piros kacskaringó. Megtörte a napot, ahogy a
fehér lepedõre tettem, szikrázva dobta szét a fényt. Ha hunyorítottam, még több napot láttam benne.
Napgolyó volt, piros csíkkal.
Többszínû golyóstollért cseréltem el. Kellett nekem a golyóstoll, gondolható. Nem bírtam a golyós-
toll nélkül élni tovább. Eleinte, mikor Sári fölajánlotta a cserét, vergõdtem. Magasan alszom, emeletes
ágyon, ott teljesen egyedül van az ember, fönn a plafonnal. Szorítottam a napgolyót, egészen nedves lett.
De szemem elõtt ugrált a sötétségen át csillogó golyóstoll, ezüst tokban elbújtatva négy szín. Fekete, pi-
ros, kék, zöld. Ennyi szín. Egyetlen tokban. Torkomban éreztem a vágyakozást a Sári tolla után. Csak
forgolódtam az ágyban. Minden oldalon más színnel fogok írni a titokfüzetembe. Lehetetlen golyóstoll
nélkül élni.
Persze egyszerre akartam használni a színeket. S azt nem lehet. Elhajlik benne a betét. Szétszedtem a
ragyogó, ezüst tollat. Meredtek a mûanyag betétek, kibelezve. Két részben maradt a toll. Sajnáltam.
Apám nagy keservesen, fejcsóválva megjavította. Aztán csak néztem a tollat. Óvatosan bántam vele, szí-
nezgettem. Aztán magányos lett a toll. Az asztalon hevert, s ahogy ránéztem, nem tartozott hozzám. Vé-
ge volt.
A sárga noteszt kaptam érte. Juli sokáig sajnálta a sárga noteszt. Olyan volt a papírja, mint a metszett
vaj. Puha, finom. A toll benne lágyan haladt. Juli megengedte, hogy rajzoljak bele, kendermagos csirkét
rajzoltam, jól sikerült. A vonalak lebegtek. Enyém lett a sárga notesz. Eleinte csak tartottam a fiókban.
Porosodott. Hiába õrzöm – gondoltam –, használni kell. Két nõt rajzoltam bele, egy ismeretlen arcélet (a
Nagy Mûvészeti Könyvünkben egy Piombo nevû ember festménye után) és persze, madarakat. Kis ma-
darat, nagy madarat, feketét, barnát. Jó lenne most a toll, gondoltam. Azzal lehetne igazán belerajzolni
ebbe a noteszba. De hát mindent egyszerre nem lehet. Aztán észrevettem, hogy a sárga notesz lapjai any-
nyira finomak, hogy a rajz vonalai átütnek a másik lapra is. Behálózzák még a harmadik, negyedik lapot
is, összekaristolják. Nem lehetett használni. Csak tartani a fiókban.
Egy kis televízióért adtam oda. Egy gyufaskatulya nagyságú dobozba kellett belenézni egy csöpp lyu-
kon. Csodás volt. Idegen tájak. Nagy, fehér kerítéses kastély volt az egyik képen, a másikon egy vékony
torony ívelt fölfelé, a harmadik kép kissé elmosódottan egy csonka tornyú templomot mutatott, melyen
ördögfejek voltak. Tetszett. Úgy éreztem, enyém a világ. Ritkán néztem bele a lyukba. Trudinak is csak
kétszer engedtem naponta. Az iskolában tízórai után, meg itthon egyszer a fürdõszobában, mosakodás
elõtt. A tájak, apám azt mondta, francia tájak. De hát nem lehet mindig tájat nézni. Ezt a három tájat.
Trudi már egyszer sem akarta látni, én is alig kukkantottam bele.
Nagy sokára láttam meg Évánál az üveggolyót. Hogy került hozzá, nem is az én osztályomba járt,
eggyel följebb. A folyosón találkoztunk. Láttam, a köpenye zsebébe akkor tette be a golyót.
– Nem adod nekem a golyót?
– Csak nem képzeled! Most cseréltem egy térképért. Egész Magyarország rajta volt meg a Pilis.
Évának fölajánlottam a televíziót. Fintorgott.
– Mindig ugyanaz a kép. Mit adnál még?
35
– Mindent. Amit akarsz.

Éva sokat kért. Szereztem neki egy mentõautót az öcsémtõl, igaz, egyik kereke hiányzott. Piros puha
radírt. Szivartokot, fémbõl. Azt hiszem, Éva kifosztott. Rájött, hogy mindent megadnék a golyóért. És én
mindent megadtam érte.
1. Igazak vagy hamisak az állítások? Jelöld I vagy H betûvel!
A történetet az apa elõadásában ismerjük meg, aki elsõ személyben szól hozzánk. H
A kisfiú elmondása szerint mindent megadott volna, hogy visszaszerezze az üveggolyóját. I
Juli sokat kért az üveggolyóért, szinte kifosztotta a fiút. H
A fiú az osztályteremben pillantotta meg ismét az üveggolyót. H
Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen 4 pont
2. Húzd alá a szövegben, miért nevezte el a kisfiú az üveggolyót napgolyónak!

Az aláhúzás 2 pontot ér
3. Magyarázd meg, miért lehetett annyira fontos a fiú számára az üveggolyó!

A szikrázó napgolyó látványával betelt a fiú, új, csodálatos világ tárulhatott fel elõtte.
Sokféle válasz elfogadható, a felelet 2 pontot ér
4. Kövesd végig, mikre cserélte el a fiú a tárgyait! Azt is jegyezd le, kivel cserélt! (Minél részlete-
sebb megnevezését add a tárgyaknak!)
1. csere 2. csere 3. csere 4. csere

Mit cserél? üveggolyót több színû sárga noteszt a kis televíziót,
golyóstollat mentõautót,
piros puha radírt,
fém szivartokot
Mire cserél? több színû sárga noteszra egy kis az üveggolyóra
golyóstollra televízióra
Kivel cserél? Sárival Julival nem derül ki Évával
Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen 15 pont
5. Magyarázd meg, miért cserélgette el a fiú a tárgyakat!

Egy idõ után már nem voltak fontosak a számára, felismerte a hibáikat. Mindig új dologra vágyott.
A válasz 2 pontot ér
6. Adj más címet a történetnek!
Sokféle megoldás elfogadható, a jó címadás 2 pont
Összesen: 27 pont
36
Év eleji felmérés
1. Magyarázd meg a következõ fogalmakat!

elbeszélõ költemény: Versben írt hosszabb vagy rövidebb költõi elbeszélés.
ballada: Verses kisepikai mûfaj, amely lírai és drámai elemeket is tartalmaz. A sûrített cselekmény
a szereplõk párbeszédébõl és az elbeszélõi szövegbõl bontakozik ki. A történet gyakran tragikusan
végzõdik. Elõadásmódja szaggatott, szûkszavú. Szerzõje szerint megkülönböztetünk népballadát és
mûballadát.
regény: Nagy terjedelmû mû, egy vagy több hõs életének hosszabb szakaszát fogja át, több szálon fut,
fõszereplõk, mellékszereplõk, sok helyszín, hosszú idõtartam jellemzi.
(A fogalmak magyarázatai az 5. és 6. évfolyamos irodalomkönyv fogalomtárából valók.)
Megjegyzés: nem muszáj ennyire részletes magyarázatot adni, minden jó információ egy-egy pontot ér.
Minden fogalommagyarázat 3-3 pont, összesen 9 pont
2. Párosítsd a szerzõt a mûvel, majd nevezd meg az alkotás mûfaját!

szerzõ mû mûfaj
Arany János A walesi bárdok ballada
Fazekas Mihály Lúdas Matyi elbeszélõ költemény
Gárdonyi Géza Egri csillagok regény
Csokonai Vitéz Mihály Zsugori uram jellemkép (zsánerkép)
A szerzõ-mû párosítása 1-1 pont, a mûfaj beírása 1-1 pont, összesen 8 pont
3. Mindegyik sorban van egy-egy kakukktojás. Húzd alá, majd indokold meg a választásodat!
a) Mátyás anyja, A walesi bárdok, Válasz Petõfinek, Egy estém otthon
Az Egy estém otthon Petõfi Sándor verse, a többi Arany Jánosé.
b) ismétlés, ellentét, metafora, párhuzam
A metafora költõi kifejezõeszköz, a többi nyelvi alakzat.
c) elõkészítés, mottó, bonyodalom, megoldás
A mottó rövid idézet, amely fontos gondolatot tartalmaz a mû megértéséhez. A többi az epikus
mûvek (elbeszélõ költemény) szerkezeti elemei.
d) Ercsey Julianna, Megyeri Sára, Hrúz Mária, Arany László
Hrúz Mária Petõfi Sándorhoz kapcsolódik (édesanyja), a többi személy Arany Jánoshoz.
e) Bornemissza Gergely, Dobó István, Cecey Éva, Kasza Palkó, Török Bálint
Kasza Palkó a Kuckó király szereplõje, a többi az Egri csillagok címû regényé.
Az aláhúzás és az indoklás 1-1 pont, összesen 10 pont
4. Melyik szereplõ, mû, épület stb. írhatta a következõ játékos feladványokat?

Nevezd meg a megfejtéshez kapcsolódó írót, költõt is!
a) Vörösmarty Mihály „az irodalom legszebb díszének nevezett”. A 19. század közepén keletkeztem.
Íróm jutalma nemcsak a pályadíj és az országos elismertség lett, hanem Petõfi barátsága is.
Toldi – Arany János
b) A kevés oroszlán hõsiesen harcolt falaim között. A pogányok pedig csúfosan elvonultak. Az egyik
bástyám 1922 óta egy író testét õrzi. Egri csillagok – Gárdonyi Géza
c) Rettenetes vitéz lett a fiamból. Nagyon fájlalom, hogy soha nem nõsült meg. Szerettem volna, ha
sok unoka vesz körül. Biztos vagyok benne, hogy a neve fennmarad örökre.
Toldi Lõrincné – Arany János
d) Híres vagyok nagy fösvénységemrõl. Ha ellopják a pénzes ládámat, biztosan árusítani fogom még a
levegõt is. Zsugori uram – Csokonai Vitéz Mihály
Minden jó válasz 1-1 pontot ér, összesen 8 pont
37
5. Kösd össze az idézetet a szóképpel!

„Mint komor bikáé, olyan a járása…”
hasonlat
„Boglyák hûvösében tíz-tizenkét szolga
Hortyog, mintha legjobb rendin menne dolga…”
metafora
„Csaknem összeroppan a rúd vas kezében.”
megszemélyesítés
„Nagy kolonc köszönget a kút méla gémén.”
Minden jó párosítás 1-1 pont, összesen 4 pont
Összesen: 39 pont
Az új élet nyitánya, a nemzeti irodalom kibontakozása

a 19. század elsõ felében – 1.
(A romantika, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály)

1. Húzd alá a romantika jellemzõit!
egységes korstílus, meseszerûség, minták követése, fantasztikum, 17. század, eredetiség,
csak az irodalomban jelentkezett, a népi kultúra felfedezése jellemzi
Minden aláhúzás 1-1 pont, összesen 4 pont
2. Írd le röviden, hogyan kapcsolódnak Kölcsey Ferenc életéhez a következõ fogalmak!

Debrecen: Itt tanult a Református Kollégiumban.
„Jelszavaink valának: haza és haladás…”: A Búcsú az országos rendektõl címû beszédében hang-
zott el ez a szállóigévé vált mondata.
Kazinczy Ferenc: A nyelvújítás vezére, az irodalmi élet irányítója, Kölcsey elnyerte a megbecsülését
és rokonszenvét.
Felelet a Mondolatra: Szemere Pállal együtt adta ki a nyelvújítás védelmében ezt a röpiratot.
Szõdemeter: Itt született 1790-ben.
Megjegyzés: minden kérdésre legalább két-két jó információt adjanak a tanulók.

Minden jó válasz 2-2 pont, összesen 10 pont
3. Összekeveredtek a Kölcsey Ferenc mûveihez tartozó fogalmak. Tegyél rendet köztük! Írd a szá-
mokat a táblázat megfelelõ helyére!
1. 1823; 2.1831; 3. epigramma; 4. csattanó; 5. keretversszak; 6. Régi várban;
7. Kölcsey Kálmán; 8. trochaikus lejtés; 9. disztichon; 10. Erkel Ferenc; 11. Törekedjél ismeretekre!;
12. útravaló, intelem; 13. Athenaeum
Huszt 2., 3., 4., 6., 9.

Himnusz 1., 5., 8., 10.
Parainesis 7., 11., 12., 13.
38
4. A megállapítások Vörösmarty Mihály életére, költészetére vonatkoznak. Döntsd el, igazak vagy
hamisak!
Elszegényedett nemesi családban született 1800-ban. Igaz
A walesi bárdok és a Mátyás anyja balladák is Vörösmarty alkotásai. Hamis
Elsõ írói sikerét a Zalán futása címû mûvével érte el. Igaz
Részt vett a Kisfaludy Társaság létrehozásában. Igaz
Lélekben meghasonlottan halt meg 1855-ben. Igaz
5. Töltsd ki Vörösmarty Mihály Szózatához kapcsolódó táblázat hiányzó részeit!
Keletkezés 1836-ban
Mûfaj hazafias óda (közösségi óda)
Szerkezete – 1–2. versszak: A haza iránti rendületlen hûség parancsának
gondolatmenete megfogalmazása. (Felhívás a rendületlen hazaszeretetre.)
3–7. versszak: Történelmi tabló, amely a fennmaradásért, a szabadságért
vívott küzdelmet mutatja be. (3–5. versszak: a dicsõ múlt képei,
6–7. versszak a biztató jelen, mely a múltnak egyenes folytatása)
8–12. versszak: A jövõ esélyeit veszi számba. Kétféle jövõképet tár elénk:
áhított jobb kor vagy nemzethalál.
13–14.versszak: Újra rendíthetetlen helytállást követel.
Hangnem fennkölt (emelkedett, magasztos)
Stílus romantikus a nyelve, képi világa (klasszicista a szerkesztés)
Verselés idõmértékes
Rímképlet x a x a, félrím
Minden jó válasz 1-1 pont, a Szerkezet – gondolatmenetnél 2-2 pont, összesen 14 pont
4. Jelöld a rövid és a hosszú szótagokat a következõ versrészletben! Húzd be, és nevezd meg a vers-
lábakat is!
daktilus spondeus daktilus spondeus daktilus spondeus
– ∪ ∪⏐ – – ⏐ – ∪ ∪⏐ – –⏐ ⏐ – ∪ ∪⏐ – –
„Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
daktilus daktilus daktilus daktilus A két csonka versláb alkot egy spondeust.
– ∪ ∪⏐ – ∪ ∪⏐–⏐ ⏐⏐ – ∪ ∪⏐– ∪ ∪⏐–
Oszlopi közt lebegõ rémalak inte felém.”
Megjegyzés: Az elsõ sorban a névelõ hosszú szótagnak számít.
Minden jó verssor jelölése 2-2 pont, hibánként ebbõl 0,5 pont vonható le.
A verslábak megnevezése 0,5-0,5 pont, a két csonka verslábra való utalás 0,5 pont.
A feladatra 10 pontot javaslok adni.
Összesen: 56 pont
39
Az új élet nyitánya, a nemzeti irodalom kibontakozása

a 19. század elsõ felében – 2.
(Petõfi Sándor)
1. Írd le röviden, hogyan kapcsolódnak Petõfi Sándor életéhez a következõ fogalmak!
Segesvár: A segesvári csatában, 1849. július 31-én tûnt el örökre Petõfi.
Koltó: 1847-ben itt töltötte a nászutat feleségével, Szendrey Júliával.
János vitéz: Petõfi mûve, elbeszélõ költemény, melyet 1844-ben kezdett el írni, és 1845-ben meg is
jelent a Pesti Divatlap hasábjain.
Arany János: Barátságuk 1847-ben kezdõdött. A magyar irodalom legszebb költõbarátsága volt az
övék.
Kiskõrös: Itt született 1823-ban, a család egy év múlva már elköltözött innen.
Megjegyzés: minden kérdésre legalább két-két jó információt adjanak a tanulók.

2. Összekeveredtek a Petõfi-versekhez tartozó fogalmak, kifejezések. Tegyél rendet köztük! Írd

a számokat a táblázat megfelelõ helyére! (Egy szám több helyre is kerülhet.)
1. világszabadság, 2. Koltó, 3. refrén, 4. „A magyar név megint szép lesz…”, 5. villám sújtotta fa,
6. „A hõsöket egy közös sírnak adják…”, 7. „Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?”, 8. mézeshetek,
9. 1847., 10. 1846., 11. „Ezerszer áldjon meg!”
Reszket a bokor, mert… 10., 11.

Szeptember végén 2., 7., 8., 9.
Egy gondolat bánt engemet… 1., 5., 6., 10.
Nemzeti dal 3., 4.
3. Magyarázd meg a következõ fogalmakat, majd Petõfi Sándor versei közül írj mindegyikre egy-
egy példát!
rapszódia: Felindult lelkiállapotot tükrözõ, szaggatott szerkezetû és gondolatmenetû, egyenetlen rit-
musú lírai költemény.
Cím: Egy gondolat bánt engemet…
elégia: Fájdalmat, csalódást, gyászt megéneklõ, bánatos hangulatú lírai költemény.
Cím: Szeptember végén
dal: A legzeneibb lírai mûfaj. Egyszerû érzelmek, hangulatok, gondolatok kifejezése közvetlen for-
mában. Szerkezete világos. Jellemzõ rá az ellentétek, ismétlések, párhuzamok, túlzások használata.
Cím: Reszket a bokor, mert…
(A fogalmak magyarázatai a 7. évfolyamos irodalomkönyv fogalomtárából valók.)
Megjegyzés: nem muszáj ennyire részletes magyarázatot adni, minden jó információ egy-egy pontot ér.
Minden fogalommagyarázat 3-3 pont, a cím 1-1 pont, összesen 12 pont
40
4. Az a) és b) feladat közül válaszd ki az egyiket, és végezd el a feladatot!

a) Töltsd ki a Nemzeti dalhoz készült táblázat hiányzó részeit!
Keletkezés 1848. március 13.

Mûfaj hazafias, forradalmi dal
Szerkezete – 1. versszak: A magyar népet erõteljes felszólítással tettre buzdítja.
gondolatmenete Nem kérdéses a szabadság és a rabság közötti választás.
2–3. versszak: A múlt és a jelen összefüggései. Az õsökért is harcolni kell,
szolgaföldön nem nyugodhatnak.
4. versszak: Fegyverbe hívás, erõteljes bátorítás.
5–6. versszak: A jövõn való tûnõdés. Az utókor becsülni fogja az
áldozatvállalást.
Hangnem buzdító, magasztos
Stílus romantikus (realista vonások is)
Verselés ütemhangsúlyos, kétütemû nyolcas
Minden jó válasz 1-1 pont, a Szerkezet – gondolatmenetnél 2-2 pont, összesen 13 pont
b) Végezd el a Szeptember végén címû vers elemzését! (Írásodba foglald bele a fenti szempontok-
ra adott válaszaidat is!)
A feladatra 13 pont adható.
Összesen 47 pont
Félévi szövegértés
Jókai rövid életrajza Szinnyei József, Mikszáth Kálmán és Nagy Miklós alapján
(részlet)
Jókai pályája történésekben gazdag, bõséges adatokkal, élményekkel, mesebeli elemekkel.

1825. február 18-án született, két évvel késõbbi barátja, Petõfi után. A kis Jókay Móric zárt burokban,
szülei oltalmában sok szeretettel körülvéve, csodagyereknek titulálva nõtt fel. Iskoláit Rév-Komáromban,
Pozsonyban végezte. 15 éves volt, mikor édesapja, Ásvay Jókay József meghalt, az eset ágynak döntötte,
csak testvére, Eszter ápolása hozta vissza az életbe.
Komáromban folytatta tanulmányait, már tökéletesen tudott németül, a latin és a görög tankönyveket
is forgatta a jeles diák. 1841-ben Pápára került, távol a családias közegtõl, itt ismerkedett meg Petõfivel,
barátságuk azonban csak a kecskeméti években alakult ki. Az irodalom szeretete itt kerítette végzetesen
hatalmába, a szerény fiú megnyílt társai elõtt, az irodalmi képzõ-társulatban gyakran olvasta fel mûveit,
megismerve mások tehetségét is. Móric egészsége nem osztozott a szellemiek erõsödésében, szervezete
annyira legyengült, hogy a következõ tanévben anyja Kecskemétre küldte jogot tanulni.
Jogi tanulmányai után jurátusként tevékenykedett, de inkább Pestre vágyott Petõfi közelébe, aki akkor
már ünnepelt költõ volt. A gyakornokoskodás mellett, amikor csak tehette írt, Petõfi kellõ rábírásával az
estéket Lisznyay, Czakó, Pákh és Vahot Imre társaságában töltötte. Az irodalomban ekkor már teljesen
elmerült, ügyvédi pályára álmában sem gondolt.
Az Életképek címû lapot Jókai mellett Petõfi, Arany, Tompa, az irodalom örök nagymesterei szerkesz-
tették. Az 1848-as év Jókainak az elismerést és a küzdelmet hozta. A szabadságharc elõkészületeiben
nem jelleme miatt vett részt, hanem tehetsége, Petõfi buzdítása okán. A politikához igazán sohasem ér-
tett sokat, mégis zsenialitásával ezen a területen is hasznot hozott az országnak. A forradalom tizenkét
pontját ötször is felolvasta 1848. március 15-én, a Nemzeti Színházban lélekjelenléte csendesítette le
41
a zajos tömeget, a szabadságharc eseményein tevékenyen részt vett, és majdan a bujdosásban is. Jókay
Móricként született, nevének y-ját a forradalomban hagyta el, keresztnevének végét Petõfi unszolására
rövidítette le, a szabadságharc után egy új, ünnepelt Jókai Mór lépett fel, aki felnõtté vált 1848 végére,
de megmaradt ugyanannak a szelíd, bölcs embernek, aki addig volt. A kisgyermekes Laborfalvy Rózá-
val kötött házassága megrontotta a viszonyt közötte és édesanyja, valamint Petõfi között. A színésznõ
szerepe Jókai életében ambivalensnek mutatkozott, a szelíd emberre az erõs szerelmes asszony sok ter-
het rakott, viszont akaraterejével sok bajból kivonta. Az Életképekbõl kilépve Jókai felvállalta a Pesti
Hírlap szerkesztését, Debrecenbe menekülve az Esti Lapok adta megélhetését.
Az irodalom háttérbe szorult, a politika visszhangzott az országban. Jókai politikus lett, de ezt nem
hajlama, hanem inkább az ország helyzete idézte elõ, mindig azzal szolgált, amivel hazája hasznára le-
hetett. Felesége ügyessége miatt keveset bujdosott, utazott Szegedre, Aradra, majd a kietlen Tardonán
húzódott meg. Élete ennek ellenére veszélyben volt, a halálra ítéltek listáján szerepelt, de az irodalom
alakjaival szemben a kormány kíméletesebb volt, így megmenekült. 1850-tól munkái megjelentek, igaz,
Sajó álnév alatt. Lapszerkesztésre engedélyt nem kapott, csellel vezette a Délibábot, de nagyrészt a Va-
sárnapi újság hasábjain szerepelt.
A humor egész pályafutásán keresztül megkímélte az összeomlástól, 1856-ban megalapította elsõ hu-
morisztikus lapját a Nagy Tükör képes folyóiratot, az Üstökös elõfutárát, mely 1858-ban indult. Munka-
társa volt a Magyar Sajtónak, majd politikai napilapot alapított, a Hont. A szerkesztõt a cenzúra bevádol-
ta, börtönbe csukatta, de saját elbeszéléseibõl is az tûnik ki, hogy a fogságban arany életet élt, nemcsak
bejártak hozzá, de õ is kijárt a kaszárnyából, és végre hagyták nyugodtan dolgozni a termékeny írót. Egy
évig tartó fogsága egy hónapra redukálódott, jókedve, igazmondása a régi maradt. A Hon összeolvadt az
Ellenõrrel, Nemzet címmel szolgálta Tisza kormányát.
Egész életében termékeny volt, károgó madarak várták, hogy múzsája egyszer csak elhagyja, de a kez-
deti szárnypróbálgatások után diadalma töretlen volt. Rendszerint reggelenként dolgozott, munkabírását
bárki megirigyelhetné. Nagy munkakedvvel távozott álmában 1904. május 5-én.
1. Húzd alá, mit jelentenek a következõ szavak!

jurátus: író, joggyakornok, lapszerkesztõ, dramaturg
redukálódik: megállapodik, csökken, tájékozódik, bekövetkezik
ambivalens: osztható, növekedõ, párosítható, kétértelmû
Minden jó aláhúzás 1-1 pont, összesen 3 pont
2. Keresd ki a szövegbõl, és foglald táblázatba, Jókai életének mely eseményei köthetõk a követke-
zõ városokhoz! (Egy-egy városhoz több elemet is lejegyezhetsz.)
Kecskemét Jogi tanulmányokat folytatott, itt kötött barátságot Petõfivel.

Pozsony Itt is tanult.
Pápa 1841-tõl itt folytatta a tanulmányait. Itt ismerkedett meg Petõfivel.
Debrecen Az Esti Lapokat szerkesztette.
3. Húzd alá a szövegben, miért tekinthetõ ambivalensnek Laborfalvy Róza hatása Jókaira!
Az aláhúzás 2 pontot ér.
42
4. Írd le, mely folyóiratokra, lapokra igazak a következõ megállapítások!

a) Képes folyóirat, Jókai elsõ humorisztikus lapja. Nagy Tükör
b) A humor nem állt messze tõle, a Nagy Tükör „utódja” volt. Üstökös
c) Összeolvadt az Ellenõrrel, és Nemzet néven szolgálta a kormányt. Hon
d) Debrecenben Jókai ennek a lapnak köszönhette a megélhetését. Esti Lapok
e) Petõfi, Arany és Tompa is a szerkesztõi voltak. Életképek
f) Jókai engedély nélkül vezette ezt a lapot. Délibáb
5. Válaszolj a következõ kérdésekre!

a) Melyik évben született Petõfi? 1823-ban 1 pont
b) Milyen tények bizonyítják, hogy Komáromban már kiemelkedett tudásával az ifjú Jókai?
Már tökéletesen tudott németül, a latin és a görög tankönyveket is forgatta. 2 pont
c) Mi miatt romlott meg a viszony Jókai és Petõfi között?
A kisgyermekes Laborfalvy Rózával kötött házassága miatt. 1 pont
d) Jellemezd Jókai munkabírását, alkotói folyamatát!
Rendszerint reggelenként dolgozott, nagy munkabírással, nagy munkakedvvel alkotott. 3 pont
Összesen 24 pont
Történelmi korszakok, események ábrázolása lírai és epikai alkotásokban
1. Összekeveredtek az alkotókhoz tartozó mûvek, helyszínek, személyek, motívumok, események,

tárgyak. Tegyél rendet köztük! Írd a számokat a táblázat megfelelõ helyére!
1. Névváltoztatásról; 2. Nagykõrös; 3. Kapcsos könyv; 4. Vitéz János; 5. Szondi két apródja;
6. Sajó; 7. Mátyás király; 8. országgyûlési képviselõ; 9. Egy magyar nábob; 10. istenes versek;
11. végvári élet; 12. Egy katonaének; 13. Dobó Krisztina; 14. Hatvan perc!; 15. Komárom
Alkotó Az alkotóhoz tartozó helyszín, személy, esemény, mû

Janus Pannonius 1., 4., 7.,
Balassi Bálint 10., 11., 12., 13.,
Arany János 2., 3., 5.
Jókai Mór 6., 8., 9., 14., 15.
Minden jó válasz 1 pont, összesen 15 pont
2. Kösd össze az idézetet a szóképpel, illetve a nyelvi alakzattal!
„Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik, homlokán vér lecsordul.” metafora
„Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója vitézûl holt testeknek.” felsorolás
„Ó végbelieknek, ifjú vitézeknek dicséretes serege!” felkiáltás
„Az nagy széles mezõ, az szép liget, erdõ, sétáló palotájok…”

43
3. A kõszívû ember fiai címû regény fõ csomópontjait bemutató vázlat néhány pontja üresen ma-
radt. Töltsd ki a hiányzó részeket a következõ fogalmak felhasználásával!
– A három fiú hazahívása, majd hazatérése.
– A megyegyûlés, Ödön diadala.
– A királyerdei csata.
– Buda ostroma.
– A körösszigeti idill.
1. csomópont – Nemesdombon Baradlay Kazimir végrendelete és halála.

A temetés, Lánghy Bertalan búcsúbeszéde.
A három fiú hazahívása, majd hazatérése.
Az eljegyzés és az esküvõ.
A megyegyûlés, Ödön diadala.
2. csomópont – A hadsereg útjain A nemzeti hadsereg szervezõdése.
Az elsõ tandíj, az elsõ vereség.
A királyerdei csata.
Buda ostroma.
A történet egyéb szálai:
Alphonsine és Palvitz Ottó gyermekének története.
A nemesdombi kórház bemutatása.
A körösszigeti idill.
3. csomópont – Nemesdomb, ismét otthon Várakozás az ítéletre.
(Goda Imre – M. Boda Imre nyomán)

4. A kõszívû ember fiai címû regény mely szereplõire ismersz a következõ sorokban? Írd a nevüket
a vonalra!
a) „Valóban gyönyörû arc; hosszúdad, mint a tragédiák múzsájáé; nagy lélekteljes szemekkel,
… finom ajkakkal; dús, tömött gesztenyeszín haja puritán egyszerûséggel van fejére tûzve.”
Lánghy Aranka
b) „Igen szép hölgy volt; eszményi arc, alak. Finom, tökéletes vonások, nemes hajadoni tekintet; báj
és kellem minden arcjátéka.” Sötét lelke azonban annyira elcsúfította, hogy a regény végén már
alig ismerünk rá. Plankenhorst Alfonsine
c) A népi erények megtestesítõje. Hazafias öntudata túlszárnyalja még az ura iránti hûségét is. Bát-
ran szemébe mondja a kapitányának, hogy megölték volna, ha nem tart velük. Urát védve halt meg.
Pál úr
d) Gyermekei kiházasításához bizony hiányzik a vagyona, pedig a különös nevû leányok már eladó-
sorban vannak. Bizony szûkében van a nevét rejtõ pénznek. Vagyont ér azonban jókedve, amelytõl
távol áll a sértõdöttség. Tallérossy Zebulon
e) A történet kezdetén még nincs negyvenéves. Férje szerint szép, és örökké az is marad. Élete nagy
konfliktusa a férje végakaratával való szembeszegülése. Baradlay Kazimirné (Marie)
5. Karikázd be a helyes válasz jelét!

1. Melyik mûnembe tartoznak a regények?
1. epika 2. líra x. dráma
2. Milyen verselésûek az epigrammák?

1. ütemhangsúlyos 2. idõmértékes x. szimultán
44
3. Melyik században keletkezett az Egy katonaének címû vers?

1. 15. század 2. 16. század x. 14. század
4. Ki írta A fülemile címû verset?

1. Jókai Mór 2. József Attila x. Arany János
5. Melyik mû szereplõje Márton, az oroszi pap?

1. Egy katonaének 2. Szondi két apródja x. A kõszívû ember fiai
6. Hány szótag van egy Balassi-sorban?

1. 19 2. 18 x. 12
7. Melyik vár ostrománál kapott halálos sebet Balassi Bálint?

1. Buda 2. Esztergom x. Eger
Összesen: 36 pont
Mikszáth Kálmán, a magyar próza megújítója

1. Játékos feladványok. Mikszáth Kálmán melyik alkotása írhatta a következõ sorokat?
a) A jó palócok címû kötetben jelentem meg. Remélem, a hosszú elõkészítõ részemet nem találja
majd az olvasó unalmasnak. Az elbeszélõm nem szól a tolvaj büntetésérõl. Talán azért, mert az
igazságszolgáltatást az olvasókra bízza? A néhai bárány
b) 1873-ban kezdõdik a történetem, amikor egy kétéves kisleány a testvéréhez kerül. A leánnyal majd
csak jóval késõbb, mintegy tizenöt év múlva találkozhat az olvasóm újra. Mikszáth Kálmán ifjúko-
rának színhelyeire tért vissza a történetemben, talán ezért is tartott a legkedvesebb írásának. Szent
Péter esernyõje
c) Karcolat vagyok. Olvasóimat egy büfébe kalauzolom, ahol a Tisztelt Ház tagjait ironikussá, kis-
szerûvé teszem. A pénzügyminiszter reggelije
2. Egészítsd ki a novella mûfaji sajátosságairól szóló szöveget a megfelelõ szavakkal!

A novella az elbeszélésnél rövidebb epikai alkotás, amelyben a cselekmény egy rövid idõszak törté-
néseirõl szól. Középpontjában valamilyen konfliktus áll. A cselekmény egyenletesen halad a tetõ-
pontig, és legtöbbször meglepõ, csattanószerû fordulattal (összeütközés) zárul. Általában kevés sze-
replõje van.
3. Készítsd el A néhai bárány szerkezeti vázlatát!

I. Elõkészítés: A közelgõ vihar érzékletes leírása. A Bágy megáradt, a patak vize egész házakat
mosott el.
II. Bonyodalom: A láda és a rajta ülõ bárány eltûnése.
III. A cselekmény kibontakozása: A Sós Pál iránti gyanú kialakulása és az eltûnt vagyonka keresése.
Baló Mihály törvénnyel, Baló Ágnes furfanggal, Baló Borcsa gyermeki ártatlansággal, tiszta-
sággal próbálja felkutatni az elveszett értékeket.
IV. Tetõpont: Sós Pál hamis esküje.
V. Megoldás: Az igazság kiderül. A tolvaj leleplezõdik.
Minden szerkezeti elem magyarázata 2-2 pont,
a cselekmény kibontakozása 4 pont,
összesen 12 pont
45
4. Igazak vagy hamisak a Szent Péter esernyõje címû regényre vonatkozó az állítások? Jelöld I
vagy H betûvel!
A történetnek két fonala van: az egyik Bélyi János, a glogovai pap és Veronka,
a másik Gregorics Pál és törvénytelen fia, Wibra Gyuri története. I
A regény két cselekményszála akkor ér össze, amikor Wibra Gyuri örökségének
keresésekor Bábaszékre érkezik. I
Az esernyõnek csodatévõ erõt tulajdonítottak, mindenki azt kívánta,
hogy az esernyõvel kísérjék utolsó útjára. I
Gregorics Pál az édesapja halála után hat hónappal született,
és már ezzel is nagy tapintatlanságot követett el. H
Gregorics Pálnak elõnytelen külsõt, veres hajat és szeplõs arcot adott a természet. I
Wibra Anna nagy darab, erõs fehérszemély volt. Szép hangja volt, szeretett énekelni. I
Wibra Gyuriból híres orvos lett, akinek megyei urak keresték a kegyeit. H
Gregorics Pálnak egész életében az volt a célja, hogy elfogadják az emberek. I
Veronka nem tudott megbocsátani Gyurinak, úgy gondolta, csak a vagyona miatt
csapta neki a szelet a férfi. H
5. Válassz ki az olvasott mûvek szereplõi közül egyet, és írj róla rövid ismertetõt!
Név:
Ismertetõ: Értelemszerûen.
Összesen 4 pont adható
Összesen: 35 pont
A szerelem mint ihletforrás

1. Párosítsd összehúzással a szerzõt a mûvel!
Balassi Bálint Ábránd
József Attila Tartózkodó kérelem
Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez
Vörösmarty Mihály Hogy Juliára talála, így köszöne néki
Hexameterek
2. Magyarázd meg a következõ rímfajtákat! Írd le a rímképletüket is!

páros rím: A verssorok párosával rímelnek. Rímképlete: a a b b.
keresztrím: A verssorok keresztben rímelnek egymással, pl. az 1. és a 3. sor, illetve a 2. és a 4. sor.
Rímképlete: a b a b.
bokorrím: Több, egymás utáni sor rímel egymással. Rímképlete: a a a a.
ölelkezõ rím: A strófa elsõ és utolsó sorának ríme átfogja, „átöleli” a közöttük rímelõ sorokat. Rím-
képlete: a b b a.
félrím: Csak a verssorok fele rímel, fõleg a páros számú sorok. Rímképlete: x a x a.
Minden meghatározás 1-1 pont, jelölés 1-1 pont, összesen 10 pont
46
3. Az a) és b) feladat közül válaszd ki az egyiket, és végezd el a feladatot!

a) Töltsd ki Balassi Bálint Hogy Juliára talála, így köszöne neki címû verséhez készült vázlatot!
Keletkezés: 1588-ban
Mûfaj: dal
Szerkezete – gondolatmenete:
1. versszak: Boldog felkiáltás, korabeli köszöntési forma.
2–5. versszak: Az érzelmek áradását metaforák halmozásával fejezi ki.
Az 5. versszakban újabb köszönési formát használ.
6. versszak: Múlt idõ az eddigi jelen idõ helyett. Júlia válasza csak egy mosoly.
Verselése: ütemhangsúlyos (kétütemû 16-os)
Rímfajtája: bokorrím
Minden meghatározás 1-1 pont, a Szerkezet – gondolatmenet résznél 2-2 pont,
ott összesen 6 pont. A feladatra összesen 12 pontot javaslok adni.
b) Töltsd ki Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez címû verséhez készült vázlatot!

Keletkezés: 1803-ban
Mûfaj: elégia (óda és dal ismérvei is fellelhetõk benne)
Szerkezete – gondolatmenete:
1. versszak: Jelen; a remény allegorikus megjelenítése, csalfa Istenasszonynak nevezi.
2. versszak: A távolabbi múlt ábrázolása; boldogság, a tavaszi virágoskert képe.
3. versszak: Közeli múlt; boldogtalanság, pusztuló, hervadó kert.
4. versszak: Jelen; búcsú az élettõl, búcsú a Reménytõl.
Verselése: idõmértékes (trochaikus lejtésû sorok)
Rímfajtája: keresztrím
Minden meghatározás 1-1 pont, a Szerkezet gondolatmenet résznél 2-2 pont,
ott összesen 8 pont. A feladatra összesen 14 pontot javaslok adni.
4. Melyik mûbõl valók az idézetek? Nevezd meg a szerzõt is!

a) „Szerelmedért
Lennék bérc-nyomta kõ…”
Cím: Ábránd Szerzõ: Vörösmarty Mihály
b) „Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.”
Cím: A Reményhez Szerzõ: Csokonai Vitéz Mihály
c) „Ez világ sem kell már nekem
Nálad nélkül, szép szerelmem…”
Cím: Hogy Juliára talála, így köszöne neki Szerzõ: Balassi Bálint
Összesen: 47 pont
Év végi felmérés
1. Magyarázd meg a következõ fogalmakat!

elégia: Fájdalmat, csalódást, gyászt megéneklõ, bánatos hangulatú lírai költemény.
rapszódia: Felindult lelkiállapotot tükrözõ, szaggatott szerkezetû és gondolatmenetû, egyenetlen
ritmusú lírai költemény.
óda: Emelkedett érzelmet ünnepélyes formában kifejezõ lírai alkotás. Egyik változata a himnusz, az
istenekhez vagy Istenhez szóló költemény.
Megjegyzés: minden jó információ 1-1 pont,
minden meghatározás 3-3 pont, összesen 9 pont
47
2. Folytasd három-három sorral a megkezdett idézeteket! Ki a szerzõ, mi a mû címe?

„Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,
S most Pannónia is ontja a szép dalokat.
Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,
Szellemem egyre dicsõbb, s általa híres e föld!”
szerzõ: Janus Pannonius cím: Pannónia dicsérete
„Elhull a virág, eliramlik az élet...

Ûlj, hitvesem, ûlj az ölembe ide!
Ki most fejedet kebelemre tevéd le,
Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?”
szerzõ: Petõfi Sándor cím: Szeptember végén
„Az nem lehet, hogy annyi szív

Hiába onta vért,
S keservben annyi hû kebel
Szakadt meg a honért.”
szerzõ: Vörösmarty Mihály cím: Szózat
Minden hibátlan sor 1-1 pont, 1 hiba esetén 0,5 pont.
Szerzõ, cím 1-1 pont.
3. Tedd idõrendbe számozással az eseményeket!

3. Arany János születése.
1. Janus Pannonius halála.
4. Petõfi megírja a Nemzeti dalt.
2. Balassi Bálint halála.
5. Jókai Mór megírja A kõszívû ember fiai címû regényét.
4. Írd le, mely mûvekben találkoztál a következõ szereplõkkel! Nevezd meg a szerzõt is!
cím szerzõ
Wibra György, Bélyi Veronka Szent Péter esernyõje Mikszáth Kálmán
Sós Pál, Baló Borcsa A néhai bárány Mikszáth Kálmán
Tallérossy Zebulon, Pál úr, Edit A kõszívû ember fiai Jókai Mór
5. Ha helyes sorrendbe teszed a betûket, a tanév során megismert mûveknek a címét kapod. Írd le,
majd írj egy-egy mondatot a mûvekrõl!
PGSEZEVTEMBRÉNÉ: SZENT PÉTER ESERNYÕJE A mondatok értelemszerûen.
UHTSZ: HUSZT
HEZMÉNYARE: A REMÉNYHEZ
A cím felismerése 1-1 pont, a meghatározás is 1-1 pont, összesen 6 pont
6. Ismerd fel, milyen szóképek, illetve nyelvi alakzatok találhatók az idézetekben!

„Vár állott, most kõhalom…” ellentét
„Elhull a virág, eliramlik az élet...” párhuzam
„Én drágalátos palotám…” metafora, megszólítás
„Illan a könnyü derû, belereszket az égi magasság…” megszemélyesítés
48
7. Írj két igaz és két hamis állítást a 7. évfolyamon megismert egyik mûrõl!
Cím:
Igaz állítások: Értelemszerûen.
Hamis állítások:
Állításonként 1-1 pont, összesen 4 pont
Összesen: 50 pont
Év végi szövegértés
Nemzeti Színház, Budapest
Állandó magyar színház több mint 150 éve mûködik Budapesten, végérvényes és méltó helyen azon-
ban csak 2002. március 15-e óta várja a színházszeretõ látogatókat.
Az állandó Nemzeti Színház létrejötte hosszú elõzményekre tekint vissza. A Pesti Magyar Színház
1837. augusztus 22-én nyílt meg Pesten, közadakozásból építették fel. Az intézmény az 1840-es ország-
gyûlésen a Nemzeti Színház nevet kapta. Az 1837-ben ideiglenesen épített épületet elavultság miatt le
kellett bontani, a Nemzeti Színház a megüresedett Népszínház épületébe költözött 1908-ban. Ott mûkö-
dött fél évszázadig, ám a metróépítésre hivatkozva 1965 márciusában felrobbantották a Blaha Lujza téri
patinás épületet. A színház ismét ideiglenes helyre költözött. Elõbb a Nagymezõ utcában, a mai Thália
Színház épületében (1964–1966), majd az újjáépített Magyar Színház Hevesi Sándor téri épületében ka-
pott otthont, ugyancsak átmeneti idõre.
A Nemzeti Színház 20 844 négyzetméteres épülete Siklós Mária építész tervei alapján 15 hónap alatt
készült el. A Nagyszínház 619 férõhelyes, a nézõtér lépcsõsen emelkedik. A Stúdiószínház a földszinti
elõcsarnok és a nézõtér alatti szintre került, a nézõtéren 150 férõhely található. A Stúdiószínházban
rendszeresen játszanak angol nyelvû darabokat.
A színházépület a feladatait tekintve három részre tagolódik. Az épület központi része a közel kör
alaprajzú nézõteret és stúdiószínpadot magába foglaló épületrész. Ezt veszik körbe a közönségforgalmi
helyiségek, valamint az üzemi szárny. Az épületet pedig parkosított terek ölelik.
Az épület oldalhomlokzatainak szobrait Schrammel Imre tervezte. A fõbejárati homlokzaton a 9 múzsa
szobra Párkányi Raab Péter alkotása, míg a 14 relief 1, mely Makláry Zoltánt, Õze Lajost, Somogyi Erzsit,
Rajz Jánost, Kálmán Györgyöt, Bihari Józsefet, Pártos Erzsit, Pécsi Sándort, Gábor Miklóst, Páger An-
talt, Sulyok Máriát, Bulla Elmát, Feleki Kamillt és Dajka Margitot ábrázolja, Marton László munkái.
Az elõcsarnokból teljes magasságában átlátható a közönségforgalmi rész, a harmadik emeleti galéria
pedig a Duna-partra biztosít kilátást. A nagyszínház nézõterén a lépcsõsen emelkedõ földszinti rész mö-
gött nyílnak a páholyok, a harmadik emelet pedig a karzaté. A nézõtér mennyezetét ovális kupola zárja.
A nagyszínház 72 ponton emelhetõ és süllyeszthetõ technikájú játéktere egyedülálló Európában.
Színben a kék, az óarany és a sötétbronz, anyagban a természetes – mészkõ, gránit, fa, gyapjú és üveg
– dominál. A szõnyegeket és a páholyok drapériáit a színház számára egyedileg tervezték. Egyedileg ter-
vezettek a nézõtéri székek, a Swarovski kristályból készült csillár és a nézõtéri falikarok is. Az iparmû-
vészeti munkákat magyar alkotók készítették, csakúgy, mint a stúdiószínház elõcsarnokának üveg pad-
lómozaikját.
A színház nem ér véget az épület falainál, a kert legtöbb eleme kapcsolatban van ezzel a világgal.
A kertet és a szoborparkot, a színház külsõ környezetét Török Péter tervezte.
A színház fõbejárata elõtti tér hajóorrszerûen nyúlik egy mesterséges vízfelületbe. A fõbejáratot hajó-
hídon lehet megközelíteni, mely a hagyományos rámpás felhajtó megfelelõje. Melocco Miklós szob-
rászmûvész tervezte a park kapuszobrát, melyen Tolnay Klári és Latinovits Zoltán alakja fogadja a kö-
1
relief: dombormû
49
zönséget. Egy-egy legendás szerepében örökítették meg Gobbi Hildát, Kiss Manyit, Ruttkai Évát, Lata-
bár Kálmánt, Tímár Józsefet, Major Tamást, Sinkovits Imrét, Lukács Margitot, Básti Lajost és Soós Im-
rét. Az egész alakos szobrok Bencsik István, Marton László, Kligl Sándor és Párkányi Raab Péter szob-
rászmûvészek munkái.
(A www.vendegvaro.hu internetes oldal nyomán)
1. Számozással állítsd helyes sorrendbe az eseményeket!

2. A Nemzeti Színház a Népszínház épületébe költözött.
5. Átadták a Siklós Mária tervei alapján készült épületet.
3. A Nemzeti Színház a Nagymezõ utcában kapott otthont.
1. Közadakozásból felépül a Pesti Magyar Színház.
4. A Magyar Színház épületében kap helyet a Nemzeti Színház.
2. Sorold fel, milyen részekre tagolódik a színházépület! Jegyezd le azt is, hogyan helyezkednek el
egymáshoz viszonyítva a részek!
1. A központi rész a nézõteret és a stúdiószínpadot magába foglaló épületrész.
2. Ezt veszik körbe a közönségforgalmi helyiségek, valamint az üzemi szárny.
3. Az épületet parkosított terek ölelik.
3. Válaszolj a következõ kérdésekre!
a) Mi lett a sorsa a Blaha Lujza téri épületnek? A metró építése miatt lebontották.
b) Mennyi idõ alatt készült el Siklós Mária tervei alapján a színház épülete? 15 hónap alatt.
c) Hány férõhelyes a Nagyszínház illetve a Stúdiószínház? Nagyszínház 619, a Stúdiószínház 150 fé-
rõhelyes.
d) A színházépület melyik részérõl lehet rálátni a Duna-partra? A harmadik emeleti galériáról.
Minden jó válasz 1-1 pont, a c) 2 pont, összesen 5 pont
4. Húzd alá azokat az állításokat, amelyek a színház külsõ környezetére vonatkoznak!

Melocco Miklós szobrászmûvész alkotása is itt áll. Színben a kék, az óarany és a sötétbronz dominál.
Soós Imre szobra is itt található. Swarovski kristályból készült tárgyak díszítik. 72 ponton emelhetõ
és süllyeszthetõ. Török Péter tervezte. Tolnay Klári és Latinovits Zoltán szobrai díszítik. Üveg a pad-
lómozaikja.
Minden jó aláhúzás 1-1 pont, összesen 4 pont
5. Képzeld el, hogy találkoztál a színház tervezõjével, Siklós Máriával! Mit kérdeznél tõle az épü-
letrõl? (Legalább három kérdést tegyél fel!) Értelemszerûen.
Kérdésként 1-1pont, összesen 3 pont
Összesen: 23 pont
Módszertani ajánlások
1. A drámapedagógia eszközei az irodalomtanítás szolgálatában

(Péter Etelka: A drámapedagógia a szóbeli kifejezõkészség fejlesztésében címû írása nyomán)
A drámapedagógiai módszer az 1920-as évektõl ismert az angolszász területeken, és creative drama el-
nevezéssel használatos. Hazánkba fõleg német és cseh közvetítéssel került az 1970-es években.
Mi is a drámajáték? Mit értünk dramatikus nevelésen? Drámajáték minden olyan játékos megnyilvá-
nulás, amelyben a dramatikus folyamat jellegzetes elemei fellelhetõk. A dramatikus folyamat kifejezési
50
formája a megjelenítés, az utánzás, megjelenítési módja az interakció, eszköze az emberi test (a testtartás,
a gesztus, a hang, a nyelv), tartószerkezete az emberi cselekvés. Dramatikus nevelésen a drámajátékkal
folytatott nevelést értjük, amelynek célja a személyiségformálás, a kapcsolatfelvétel, a kommunikáció, a
közlés megkönnyítése. A dramatikus nevelés haszna: a tanulók felelevenítik, felhasználják tudásukat, ta-
pasztalataikat, növelik ismereteiket: fejleszti önálló gondolkodásukat, összpontosított, megtervezett mun-
kára szoktat, fejleszti a mozgást, a beszéd tisztaságát, a szóbeli kifejezõkészséget.
A szóbeli kifejezõkészség fejlesztése

A beszédhez oldott légkörre, oldott testre és lélekre van szükség. A gyerek ösztönösen mozgásosan meg-
jelenít olyan fogalmakat, amelyeket szóban alig tud megnevezni. A mozgásban felszabadul, örömét leli
a cselekvésben, és késõbb igényévé válik a megszólalás is.
A gesztusnyelv természetes kísérõje beszédünknek. Irodalmi mûvekben közelebb hozza a megértést,
ha tudatosan eljátsszuk a szereplõk metakommunikációs megnyilvánulásait. Az e célból kiválasztott szi-
tuációk megelevenítése közelebb visz a mû megértéséhez, a beszédhez.
Hogyan fejleszthetjük a gyerekek szókincsét a metakommunikációval?

Mimika
– Mondd el, milyen az arcod! Milyen a barátod arca? Vannak- e az ismerõseidnek jellegzetes fintorai?
– Árulkodnak a fényképek is, a történelmi, irodalmi arcképcsarnok képeirõl milyen ember néz rád?
– Szólások, közmondások gyûjtése az arccal kapcsolatban:
Leesik az álla. Lóg az orra. Nem lát tovább az orránál. Az orra alá dörgöl valakinek valamit. Az or-
ránál fogva vezetik. Fenn hordja az orrát.
Tekintet
– Mirõl árulkodnak a szemek? (hideg, meleg, szúrós stb.)
– Van-e ereje a tekintetnek? (Tekintetünkkel hívjunk, küldjünk, adjunk utasításokat!)
– Milyen szólásokat, közmondásokat ismerünk a szemmel kapcsolatban? (Megakad a szeme valakin/
valamin. A szeme sem áll jól. Úgy vigyáz rá, mint a szeme fényére. Nyitott szemmel jár. Más szemé-
ben a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem.)
Gesztusok
– Mesélnek a festmények, a szobrok, a tankönyvek képei.
– Mirõl árulkodnak a kezek? Milyenek a gesztusaim? Milyenek a barátaidé, a tanáraidé?
– Kérjünk a kezünkkel, könyörögjünk, fohászkodjunk, fenyegessünk, figyelmeztessünk, óvjunk, hív-
junk, utasítsunk, köszönjünk stb.!
Testtartás
– Egyes szerepekhez hozzátartozik bizonyos testtartás, mozgás; a történelmi kor szokásai szerint: alá-
zat, alá- és fölérendelés, meghajlás, bólintás, biccentés.
– Tanulóink álljanak tablóba egy-egy kép vagy irodalmi mû jelenete alapján!
– Kire milyen testtartás jellemzõ?
A mozgásokat „szinkronizáltathatjuk” egy másik tanulóval, aki a némajátékot hangosítja.
Majd párban is eljátszhatók: két gyerek csak némán (nem verbális eszközökkel) fejezi ki mondaniva-
lóját, s a másik kettõ „hangosítja” a jelenetet.
Sok-sok humor, de félreértés forrása is az ilyen játék. Kiderül, ki hogyan gondolkodik, mennyire fi-
gyelünk egymásra, hogy tudunk-e „olvasni” egy-egy tekintetbõl, gesztusból, mimikából. Ebben a játék-
ban az a gyermek is aktivizálható, aki nem szívesen szólal meg, de a játékban részt vesz, hiszen itt nem
kell megszólalnia. Cselekvõ szóelemzés: fontos elõgyakorlat a mozgás elõtt pl. rokon értelmû szavak
keresése: megy, járkál, sétál, bandukol, cammog, csoszog, menetel stb., bõvíthetõk módhatározókkal
(lassan, gyorsan, görnyedten stb.).
51
Néhány gyakorlati példa 7. évfolyamon a szépirodalmi mûvek feldolgozására
Arany János elbeszélõ költeményei és balladái nagyon gazdag tárházat nyújtanak számunkra. A humor,
a népiesség, az irónia, a cselekmény, a konfliktusok rengeteg jellemábrázolási módot és helyzetet nyúj-
tanak. Az egész osztály részt vehet a feladatokban, még a fülemile is beszélhet, véleményt nyilváníthat,
ítéletet alkothat (Arany János: A fülemile).
A korábbi évfolyamokon megismert szereplõket, irodalmi hõsöket is segítségünkre hívhatjuk, például
Lúdas Matyi tesz igazságot Péter és Pál között. Feldolgozhatjuk Mikszáth Kálmán A néhai bárány címû
novelláját is bírósági tárgyaláson, mint azt már a Toldi feldolgozásakor is tettük. A Petõfi-életrajz elmélyí-
tését helyzetgyakorlatokkal is feldolgozhatjuk: Reszket a bokor (a leánykérés), Szeptember végén (vallo-
más a feleségnek) stb.
A kommunikációs figyelmet és fegyelmet folyamatosan fejlesztenünk kell. Ez a figyelem és fegye-
lem a feltétele annak, hogy egymást meghallgassák, hogy egymás helyzetébe illeszkedjenek, hogy tuda-
tosan képesek legyenek az empátia gyakorlására. Ezt nevezzük aktív hallgatásnak. Párokra oszlunk, s az
A = Hallgató, a B = Beszélõ, majd fordítva. Nehéz hallgatni, hiszen mindenrõl eszébe jut a hallgatónak
valami, de fegyelmeznie kell magát, õ „a hallgató”.
Kerettémák lehetnek: Velem történt; Ezt olvastam az interneten; Amitõl félek; Azt álmodtam; Nagyon
haragudtam; Kedvenc állatommal történt; stb. Így tanulóink nemcsak a beszédet és a figyelmes hallga-
tást gyakorolják, hanem a kapcsolattartást a nem verbális eszközökkel: a tekintet, a mimika, a gesztus
révén. Munkánk során fokozatosan kialakul a feltétele annak, hogy ne vágjanak egymás szavába, s létre-
jön egyfajta alapmagatartás a beszélgetõk között; gyakorolják a beszélgetést, a tématartást, a vitát, az ér-
velést és a cáfolást is.
2. Az olvasási stratégiákról
(Dr. Steklács János: Az olvasási stratégiákról címû írása nyomán)
„A szövegértés egy interaktív-kompenzációs folyamat, amely során az olvasó megkísérel kapcsolatot ta-
lálni az elõzetes tudása és a szöveg tartalma között. Ez egy konstruktív folyamat, amely aktív olvasót kí-
ván. A szövegértés egy állandó változásban lévõ interaktív folyamat, amely magában foglalja az olvasót,
a szöveget és a kontextust.” (Dr. Steklács János)
Az 1970-es években jelentek meg olvasási stratégiák a szakirodalomban. Az elsõ módszer az úgyne-
vezett Robinson-féle PQRST vagy SQ3R módszer volt. Az elnevezés az angol áttekintés, kérdés, olvasás,
felmondás, ellenõrzés szavak kezdõbetûibõl áll. Robinson pszichológiai alapú elméletében ezek voltak
azok a mentális, kognitív folyamatok, amelyekben a szerzõ a hatékony szövegértõ olvasás megvalósulá-
sának kulcsát látta. Az elmélete nagyjából beigazolódott, természetesen jelentõs árnyalásokkal, de még
mindig ezeket tartjuk az alapvetõ olvasási stratégiáknak.
Önálló programmal nem rendelkezik ugyan, de feltétlen említést érdemel az úgynevezett SIS-módszer
(Sensory Imaging System), melynek alapja, hogy minél több érzékszerv bevonására törekszik, és ennek
segítségével a gyermekek könnyebben alkotnak mentális képet a szövegrõl. Ez az eljárás, tehát az érzék-
szervi képek alkotása különösen eredményes az olvasási nehézségekkel küzdõ tanulók esetében.
Több más olvasástanítási program alapját is képezi, a hasonlóan hatékony Wood-féle IEPC elnevezésû
módszer, amely az Imagine, Elaborate, Predict, Confirm szavak rövidítésébõl származik. Ennek a tech-
nikának a lényege, hogy a gyerekek olvasás elõtt és közben minél részletesebben elképzelik, hogy mi
fog történni a szövegben (imagine). A kialakult gondolataikat, mentális képeiket több formában is kife-
jezik, elmondják (elaborate). Jósolnak, hogy mi fog történni az olvasmány hátralévõ részében (predict),
majd elvetik, vagy megerõsítik ezeket a jóslatokat (confirm). Tehát képzeld el, fejtsd ki, találd ki, jósold
meg, mi következik, erõsítsd meg vagy alakítsd át a jóslatod.
A következõ módszer többek között Janice Almási nevéhez fûzõdik, és a „Társ által vezetett beszél-
getés” (Peer Led Discussion) nevet viseli. Legrövidebben úgy foglalhatnánk össze, hogy a gyerekek vé-
leményét nagy tiszteletben tartja, és amennyiben a szövegbõl az valóban következik, feltétlenül elfogad-
52
ja. Ez az eljárás nemcsak bátorítja a tanulókat a véleményalkotásban, hanem kialakítja bennük a több ol-
vasat lehetõségének felismerését, amely az önálló jelentés megalkotásának egyik alapfeltétele.
A metakognícióra épülõ stratégiai olvasástanítási módszer további elemei:
Palincsar-féle reciprok tanítás; Peer Led Discussion: Az egyenrangú beszélgetés módszere; a Pressley-
féle tranzakciós olvasási stratégia tanítása; STPG módszer (set two literacy goals = állítsunk fel két célt
a szöveg olvasása elõtt).
3. Néhány gondolat a gyorsolvasás körüli félreértésekrõl

(Részlet Oroszlány Péter Könyv a tanulásról címû írásából)
A gyorsolvasásnak hazánkban viszonylag új fogalmát még kevesen ismerik, vannak azonban, akik félre-
értik célját és elsajátításának lehetõségeit. Éppen ezért lényegének közelebbi megismerését a félreérté-
sek eloszlatásával kell kezdeni.
Nézzük elõbb az új módszer ellenzõit. Szerintük a gyorsolvasás felületességre szoktat, mert õk a gyor-
saságot minden gondosságot, alaposságot nélkülözõ elsietéssel, kapkodással kapcsolják össze. Nos, ez-
zel a felületességgel éppen õk vádolhatók, hiszen anélkül, hogy elõbb kissé tájékozódnának, csupán a
gyorsolvasás szóból indulnak ki, már pedig ez az elnevezés az egész módszernek csak egyik – bár két-
ségtelenül fontos – tényezõjét hangsúlyozza. Most már késõ azt vitatni, mennyire kifejezõ és helyes ez
az elnevezés. Szerencsésebb volna inkább dinamikus olvasásnak nevezni. Az azonban bizonyos, hogy
nemigen akad egyetlen olyan újonnan felbukkanó fogalom sem, melynek lényegét egyetlen szóból álló
elnevezése teljes mértékben kifejezné, olyannyira, hogy kizárólag annak alapján a fogalmat már valóban
ismerhetnénk, sõt pálcát is törhetnénk felette. Márpedig az ellenzõk ezt teszik. Õk nyilvánvalóan egyál-
talában nem ismerik sem a gyorsaság szerepét a gyors olvasásban, sem az egyéb tényezõk jelentõségét,
melyeket pedig minden gyorsolvasással foglalkozó közlemény – még a legrövidebb hír is – állandóan
hangsúlyoz.
A gyorsaság szerepének helyes megvilágítására vegyük példának a termelést, mely annál ésszerûbb és
gazdaságosabb, minél kevesebb ráfordítással érhet el nagyobb eredményt. Hasonlóképpen az olvasás is
– melyrõl már megállapítottuk, hogy ugyancsak munkafolyamat – akkor racionális, ha kevesebb idõráfor-
dítással és kisebb fáradsággal minél nagyobb eredményt érünk el, azaz minél több információt fogunk
fel az olvasmányból. Bármennyi gondot is fordítanának a termelésben az ésszerûsítésre, a ráfordítások
csökkentésére, ez sohasem öncélú, közben nem téveszthetõ szem elõl az igazi, a végsõ cél, a termelés
eredménye, a mennyiségileg és minõségileg egyaránt megfelelõ termék. Ugyanígy, bármennyire is fára-
dozunk azon, hogy megtanuljunk gyorsan olvasni, végsõ célunk nem az, hogy hihetetlen sebességgel
tudjunk végigszáguldani a sorokon, hanem hogy – meglepõ módon éppen a nagyobb sebesség következ-
tében – egyúttal sokkal jobb eredményt érjünk el a szöveg felfogásában is.
A gyorsabb olvasásnak az az elõnye, hogy azonos idõ alatt, adott mennyiségnek két-, háromszorosát
tudjuk elolvasni, egész nyilvánvaló. Arra azonban már kevesen gondolnak, hogy éppen a nagyobb sebes-
ség segíti a szöveg jobb megértését. A gyorsolvasás egyik alaptétele, hogy nem szavakat, hanem össze-
függõ szócsoportokat, teljes gondolategységeket olvasunk – ehhez kell a tanulás során szemünket és
agyunkat hozzászoktatni. Ez pedig – ha már megtanultuk – szemünknek és agyunknak sokkal kevésbé fá-
rasztó, mint a szavankénti olvasás, vagyis jelenlegi olvasási módszerünk. A gyorsabb olvasással agyunk
teljes kapacitása is le van kötve – kísérletek hosszú sorával bizonyított tapasztalati tény, hogy jelenlegi
vizuális képességeink 1/5-ét sem használjuk ki –, nem tudunk úgy elkalandozni, mint a lassú olvasás
közben, jobban figyelünk, és ennek a lekötött figyelemnek természetes következménye a jobb, teljesebb
felfogás. A gyorsolvasásnak ez a koncentrált figyelem éppen olyan alapvetõ jellemzõje, mint a gyor-
saság. A gyorsaság és a felületesség közé semmiképpen nem tehetünk egyenlõségjelet, mint ahogy azt
a felületes bírálók teszik.
Sokan a szépirodalom olvasásának élményét, az esztétikai élvezetet féltik a gyorsolvasástól. Ebben
tökéletesen igazuk is lenne, ha abban versenyeznénk, ki tud nagyobb sebességgel átfutni egy hangula-
tokkal, érzésekkel, gondolatokkal teli lírai verset, novellát vagy drámát. De nem gyõzzük eleget hangoz-
53
tatni, a gyorsolvasás módszere az olvasással járó munkát akarja megkönnyíteni, gyorsabbá tenni, csak
a gyakorlati prózára, vagyis azokra az olvasmányokra vonatkozik, melyek munkával, tanulással, isme-
retszerzéssel függenek össze. A szépirodalom körünkön kívül esik, azzal egyáltalán nem foglalkozunk,
bár a gyorsolvasás kedvezõ mellékhatásai érvényesülnek akkor is, amikor az esztétikai élvezetért olva-
sunk. A megszokott nagyobb figyelem, a teljes koncentráció, valamint a tudatosan gazdagabbá tett, bõ-
vített szókincs, az a törekvés, hogy minden olvasott szó értelmével teljesen tisztában legyünk, ne érjük
be valamiféle homályos, ködös sejtéssel és fõleg, hogy már nem siklunk el gondtalanul egy-egy ismeret-
len szó fölött: az olvasmányokkal szemben tanúsított új magatartásunknak ezek a tényezõi – melyek
a gyakorlati próza olvasása céljából váltak állandó szokásunkká – csak hasznára válnak a szépirodalom
olvasásának is.
54
ÓRAVÁZLATOK
1. óravázlat
Az óravázlatot készítette Béresné Posta Margit tanárnõ, a balmazújvárosi Kalmár Zoltán Általános Iskola
magyar szakos pedagógusa.
Arany János: Szondi két apródja
Az óra menete
I. Beszédgyakorlat:
• Formája:
– Álljon fel az a tanuló, aki tudja, melyik vers ritmusát kopogom el! (A Pannónia dicsérete címû vers
ritmusa.) Egy tanuló megnevezi a mûvet, majd nagy levegõvétel után mondjuk el a verset úgy, hogy
csak a magánhangzóit hangoztatjuk.
II. Ismétlés-motiváció:
• Kérdések, utasítások:
a) – Nyissátok ki a füzetet! Hagyjatok ki két sort a címnek!
– Milyen mûvekkel foglalkozunk ebben a fejezetben?
(A régi korok irodalma, történelmi témájú mûvek.)
– Régi idõket idéznek a következõ részletek is.
– Írjátok le a szerzõ nevét és a mû címét!
a) ,,Meglátom én! – S parancsot ád
Király rettenetest:” (Arany János: A walesi bárdok)
b) ,,Kelemönné asszony, hogy általértötte
Bánatos szívének így lött felette:
– Várjatok, tizönkét gyilkosok,” (Kõmíves Kelemenné, népköltészet)
c) „S villám tüzénél Béla néz
Túl parton minden habba vész:” (Vörösmarty Mihály: A buvár Kund)
d) ,,Adassék a levél
Hunyadi Mátyásnak
Tulajdon kezébe…” (Arany János: Mátyás anyja)
– Mi a közös az idézett mûvekben? (Ballada mindahány.)
b) Két tanuló csoportosítsa három oszlopban a táblán a ballada sajátosságait!

lírai vonások epikus sajátosságok drámai jellemzõk
pl.: egykor énekelték pl.: történetet mond el pl.: sok benne a párbeszédes rész
III. Célkitûzés: A mai órán egy 1552-es történelmi eseményt feldolgozó alkotással ismerkedünk meg.
55
IV. Elõkészítés:
– 1552 – Milyen korszak volt ez hazánk történetében?

(A török hódoltság kora – a végvári harcok ideje.)
– Mi történt Magyarországon 1532 és 1566 között? 5 tanuló készített errõl statisztikát számunkra.
1. tanuló: 1532, Kõszeg, Jurisics Miklós vezetésével…
2. tanuló…
Egy lány elénekli a Summáját írom Eger várának címû ének néhány versszakát.
– Ki írta az ének szövegét? (Tinódi Lantos Sebestyén)
Tinódi Drégely várának sorsáról, Szondi György hõsiességérõl is írt. Ennek az elbeszélésnek az alap-
ján született meg Arany János Szondi két apródja címû mûve.
– Írjátok le a címet a füzetbe!
150 ember 4 napig kitartott a 12000-es török túlerõvel szemben.
A budai basa nagyra tartotta a vár kapitányát, a drégelyiek árulóját kivégeztette. A várvédõk életüket
áldozták a hazáért.
Arany János a várkapitány két apródjával mondatja el az eseményeket.
Ellenõrizzük a ballada sajátosságainak csoportosítását!
V. Megfigyelési szempontok:
Mindenki számára közös feladat:

Jelöljük -rel a helyszínt bemutató részt,
-gel, ahol egy török beszél,
-tel, ahol az apródok szólalnak meg,
VI. Megismerkedés a szöveggel (tanári bemutató, olvasás)
– Milyen volt az apródok hangulata? (Elkeseredettek voltak.)

– A helyszín?
Mutassuk be, hogyan siratták a fiúk a jótevõjüket a hegyormon!
– Milyen érdekességet vettetek észre a és jeleket illetõen?
(Felváltva fordulnak elõ.)
Ez egy kétszólamú ballada.
VII. Szövegfeldolgozás
Csoportok alakulnak, akik más-más feladatot kapnak, s a szereposztás szerinti

Újraolvasás során megfigyelik pontosabban a történetet.
A csoportok feladatai:
1. Húzzátok alá a Szondi hõsiességét igazoló sorokat!
2. Gyûjtsétek ki az apródokat jellemzõ kifejezéseket!
(Külsõ és belsõ tulajdonságaik?)
3. Gyûjtsetek ki a szövegbõl minél több, a török korra jellemzõ kifejezést!
4. Írjatok ki olyan sorokat a balladából, melyek a végvári vitézek életét mutatják be!
5. Hol található példa a balladai homályra? (Pl. Mi lett az apródok sorsa?)
6. Melyek a mû lírai sajátosságai? (Verselés, rímelés?)
56
A feladatmegoldás ellenõrzése.
– Hogyan fejezõdött be a török hírnök és az apródok párbeszéde? (Átokkal.)
– Olvassuk fel, melyek voltak a fiúk utolsó szavai!
– Arany János 1856-ban Nagykõrösön írta ezt a balladát. Mi lehetett a költõ mondanivalója saját kora
számára?
(A dalnok, a költõ nem dicsõítheti a zsarnok ellenséget.)
– Arany melyik eddig tanult mûvéhez hasonlítható a Szondi két apródja mondanivalója alapján?
(A walesi bárdok címû mûvéhez.)
VIII. Összefoglalás:
Készítsünk „kutyanyelvet” a ballada két szólama alapján! A táblán dolgozzunk!
Az apródok A török hírnök

– sírnak – édességgel kecsegtet
– elbeszélik a vár elestét: – a gyõzelemünnepre csábít
a) Szondi nem adja fel a várat – ijesztget a hideg estével
b) Kemény a török ostrom – Ali dicsõítésére buzdít
c) Szondi felégeti vagyonát, – Ali hálát vár
lovait megöli – Szondit dicséri a követ is
d) Az apródokról gondoskodik – Fenyítéssel fenyeget
uruk
e) Szondi hõsiesen harcolt A végvári vitézek hõsi halála
– Megátkozzák Ali basát
IX. A házi feladat kijelölése: Írj 4-5 mondatot arról, milyen lehetett az apródok egy napja Szondi
életében!
2. óravázlat
Az óravázlatot készítette Béresné Posta Margit tanárnõ, a balmazújvárosi Kalmár Zoltán Általános
Iskola magyar szakos pedagógusa.
Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez
Az óra menete
I. Modulációs-hangerõváltási gyakorlat:
• Formája:
– A hetesek jelentése után a tanulók maradjanak állva. Az ülhet le, aki tudja, melyik versbõl valók a kö-
vetkezõ fõnevek.
– Völgy, virágok, nyárfa, hó, nyár, szív, kikelet…
Egyre több fõnév hangzik el, az utolsóként leülõ megnevezi a verset.
(Petõfi Sándor: Szeptember végén)
57
– Mondjuk el a vers 1. versszakát úgy, hogy az 1. sort némán, a 2. sort suttogva, a 3.-at közepes
hangerõvel, a 4. sort hangosan, majd az 5–8. sorig fordítsuk meg a hangerõt, folytassuk hangosan és
fokozatosan halkuljunk el!
II. Ismétlés-motiváció
• Formája:
– Az írásvetítõn is megjelenik a versszak.
• Kérdések:
– Hogyan folytatódik a vers? (Elhull a …)
– Mi a vers mûfaja? (elégia)
– A versben néhány betût színessel kiemeltem, annak a költõnek a nevét találjuk meg benne, kit Petõfi
példaképeként tisztelt. Verset is írt róla. (Csokonai)
– Mi lehetett a közös a két költõben? (népiesség, hazaszeretet…)
• Utasítások: A tankönyvet kinyitjuk a 161. oldalon.

– Tegyük ki Csokonai arcképét a tábla szélére!
III. Célkitûzés: A mai órán is egy Csokonai-költeménnyel ismerkedünk meg.
IV. Elõkészítés: Elõzetes feladatként négyfõs csoportok alakulnak, s egy, a remény jelentésével kapcso-
latos négysorost oldanak meg, valamint egy puzzle-t raknak ki.
• Utasítások, kérdések: A feladatlap a csoportvezetõ elõtt van, a puzzle-t arra a tanulóra bízza, akit tud
nélkülözni a feladatsornál.
(A négysoros megoldása:
Melléknevek: örök, kitartó, boldog, szép…
Igék: bizakodik, vágyódik, hisz…
Rokon értelmû: hit, vágyakozás, bizakodás…
A puzlen Lilla arcképe)
Kitesszük Lilla képét a költõi portré mellé. Néhány szót ejtünk kettejük kapcsolatáról.
V. Megfigyelési szempontok
• Utasítások, kérdések: Az osztály gondolattérképének kicsinyített mását kapják meg a csapatok, a cso-
portvezetõk olvassák fel a nekik szánt feladatot!
VI. Megismerkedés a szöveggel (tanári bemutató olvasás)
– Életének melyik szakaszában írhatta e versét a szerzõ? Milyen a költemény hangulata? (sok csalódás
érte már a költõt, egyre komorabb a hangvétel)
58
VII. Szövegfeldolgozás
A gondolattérkép kérdéseinek megbeszélése:

– Csokonai érzései (csalódottság, bizakodás, reménytelenség…)
– A költõ gondolatai (Nem bánná, ha nem olvasnák a verseit, csak Lilla lenne az övé…, Már nincs célja
az életének…)
– Csokonai reményei (könyvkiadás, tanítói állás, házasság…)
– A remény jelzõi, megszemélyesítése (csalfa, vak, földiekkel játszó, égi, kecsegtet, megcsal, biztat…)
– A költemény metaforái (a Remény = védangyal, isten, istenség, lágy trillák = a versek)
• Kérdések, utasítások
– Milyen szófajú szó a remény? (fõnév, elvont fogalom)
– Minek nevezi a költõ a reményt a versben? (védangyal, istenség)
– Mitõl véd meg a remény bennünket? (az elkeseredettségtõl…)
– Hogyan viselkedünk ezzel az „istenséggel” szemben? (bókolunk neki)
– Hogyan kezdõdnek ezek a bókoló mondatok? (Bárcsak …, Ó, ha én is …, De jó volna …)
– Mi volt a költõ leghõbb vágya? (Lilla szíve)
– Minél tartotta nagyobbra a szerelmi boldogságot? (hírnév)
Keressétek ki ezt a részt a versben!
– Megkérem az osztály egyik tanulóját, hogy rakja fel a táblára a költemény négy versszaka alapján
készült képeket a megfelelõ sorrendben.
Közben meghallgatjuk egy tanuló elõadásában a Tavaszi szél vizet áraszt címû dal egy részletét.
– Melyik versszakhoz kapcsolnátok a dalt? (2. vsz.)
– Egyetértetek-e a táblára felrakott képek sorrendjével?
– Keressetek egy-egy odaillõ sort az illusztrációkhoz!
– Milyen színekkel festenétek ki a képet?
– Adjunk címet a képeknek!
1. kép: pl.: Védangyalunk, a remény (a kép alá írjuk)
2. kép: pl.: Tavaszi virágoskert
– Milyen illatú ez a kert? Melyek a hangjai? (virágillat, csörgõ patak, madárdal…)
3. kép: pl.: Pusztuló, hervadó kert
– Milyen hangok jellemezhetik ezt a tájat? (esetleg varjú károg, zord szél süvít…)
4. kép. pl.: Búcsú a reménytõl
– Melyik a versszak legszomorúbb része? („Fáradt lelkem égbe, / Testem földbe vágy.”)
– A versszakok közül melyek témája hasonló?
(1. versszak, 4. versszak A/Av remény és reménytelenség
2. versszak, 3. versszak B+/B– tavaszi és téli kert)
– Milyen ritmusa van még a versnek? (idõmértékes verselésû, keresztrímes)
– Ritmizáljuk a négy elsõ sort!
– Milyen verslábak fordulnak elõ? (trocheusok és spondeusok)
– Szerintetek hol volt ez a kert? (a költõ a lelkében érzett tavaszt majd téli hideget)
– A kert a boldogság és a boldogtalanság érzését hivatott a versben kifejezni.
– Hogyan nevezzük az egész versszakon vagy akár költeményen végigvonuló metaforát és megszemé-
lyesítést? (allegóriának)
– Ez a vers egy allegorikus költemény.
– Ismerkedjünk meg az allegória két változatával a tankönyv 162. oldala alapján!
– Mi lehet a vers mûfaja? Az elmúlás gondolata jelenik meg… (elégia)
Párkeresõ játék következik. (A tankönyv csukva van.)
– Ebben a mûben is elõfordulnak ma már nem használatos, ismeretlen szavak.
Értjük-e a jelentésüket? Megtaláljuk-e a mai megfelelõjüket?
59
Mindenkinek az asztalán található egy rózsaszín vagy egy kék színû szókártya. A meleg színû lapo-
kon a régies vagy idegen eredetû kifejezések olvashatók. A rózsaszín kártyatulajdonosok keresik a
párjukat hangos bekiáltással egymás után. A kékek figyelik, melyik szó rokon értelmûjét tartják a
kezükben.
Pl.: hímetlen = sivár, puszta…
kisûlt = a naptól kiégett…
méltatlan = nem alkalmas rá…
VIII. Összefoglalás
– Mennyire figyeltél az órán?
Guggolj le, ha igaz az állítás, állj lábujjhegyre, ha hamis!
Pl.: – Csokonai a szerelmi boldogságot nagyobbra tartja, mint a költõi hírnevet. (igaz)
– Ebben a költeményben fellelhetõk a ballada sajátosságai. (hamis)
– A költõ úgy érzi, már verset írni sincs kedve. (igaz)
– Csokonai szerette a természetet. (igaz)
– Ma egy epigrammával foglalkoztunk. (hamis)
– Ez egy allegorikus mû. (igaz)
– Ebben a versben szerelmének udvarol a szerzõ. (hamis)
– Te miben reménykedsz? (rövid válaszok)
– No, itt az alkalom, hogy a reményhez fohászkodjon valaki, hogy kívánságai teljesüljenek.
Ki szeretné megszólítani a táblán lévõ védangyalunkat?
(Pl.: Kedves védangyal, segíts nekem abban…)
Egy tanuló elmondta kívánságait a reménynek.
Én pedig abban reménykedem, hogy még sokáig érvényben lesz az a mondás, hogy a remény hal
meg utoljára.
– Mi a jelentése a közmondásnak? (megbeszélés)
IX. A házi feladat kijelölése
Írásbeli: Írj 5-6 mondatos fogalmazást Húsz év múlva címmel!

Szóbeli: Tanuljátok meg a költeményt!
60
TARTALOM
Bevezető gondolatok ..................................................................................................................... 3

A kerettanterv, a tankönyv és a munkafüzet .................................................................................. 3
A 7. évfolyamos irodalom-taneszközök szerkezete, felépítése. Módszertani javaslatok .............. 8
Tanmenetjavaslat ......................................................................................................................... 15
Megoldókulcsok .......................................................................................................................... 35
Óravázlatok .................................................................................................................................. 55

Irodalom 7 KK 1 PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Irodalom 7 KK 1 PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Irodalom 7_kk_2014:irodalomkezik_7 2011.qxd 2014.06.17.

Radóczné Bálint Ildikó

© Radóczné Bálint Ildikó, 2009

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.

Terjedelem: 8,24 A/5 ív

„A pedagóguspálya minden más pályánál tágasabb, határtalanabb,

A 7. évfolyamos könyv szerves folytatása az 5. és sa lírai és epikai alkotásokban; Mikszáth Kál-

A KERETTANTERV, A TANKÖNYV ÉS A MUNKAFÜZET

Célok, feladatok Az irodalmi nevelés az 5–8. évfolyamon egysé-

A szociális és állampolgári kompetencia fejlesz- 2. Olvasás, írott szöveg megértése

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, 3. Írás, szövegalkotás

4. A tanulási képesség fejlesztése sakor annak átélése, hogy a nyelvi kifejezésmód

Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsá-

A 2008-ban tankönyvvé nyilvánított Irodalom- mérését pedig a 6. évfolyamos könyvhöz készült

Az új élet nyitánya, „Gyõzni fog itt a jó. De legelsõ nagy diadalma/

amelyet kiegészíthet önálló gyûjtõmunka, beszá- Jókai Mór életútja

merjük kapcsolataik, gondolkodásuk jellemzõit, Az Irodalom feladatlapokról

1–2. ÉV ELEJI ISMÉT- A taneszközök használatának megismerése.

eszközökkel. Az eddig tanult irodalmi ismeretek, memori- A 6. évfolyam év végi

szintjén. költemény, a re- eleji ismétlés,

fogalmazás írása a családi hagyományokról. A könyv, de ajánlatos

iránti nyitottság ösz- irodalmi folyóiratok,

életútja képesség és a szöveg- A jegyzetkészítés mikéntjének megismerése életrajzi órán meg-

képesség fejlesztése. Rövid, rávezetõ feladatok az összehasonlító

lesztése. Különféle jó megoldások összevetése.

15. Részösszefoglalás A rendszerezõ, össze- Kuckó: Epizódok

16. Számonkérés A feladatlap az

költészet költészet jellemzõi. felelevenítése, új feladatként. A megbeszéléskor a tanulók olvasásra feladni

Petõfi Sándor kiemelése.

Kutatómunka: a lakóhely és a megye Petõfi-

költõi fejlesztése. értelmezése. együtt! versei

legalább nekem jellemzõi. képesség fejlesztése idegenségének megtapasztalására. együtt! versei

alkotás mûfaji sajá-

Egy gondolat bánt

a forradalom lírája ségének fejlesztése. sajátosságainak figyelembevételével. Kiegészítõ anyag:

28. Részösszefoglalás A versekhez kap- A rendszerezõ, össze- A jegyzetelés és a vázlatkészítés gyakorlása.

Tk. 66–67. o. kultúra megisme- képesség fejlesztése. vizsgálata.

epigrammái beszéd, a kiejtési ké- dok jellemzõinek megnevezése. Szépirodalmi dicsérete.

A kifejezõ képesség Balassi Bálint:

34. Félévi szövegértés A feladatlap az

Tk. 87–88. o. kapcsolatának és A gondolati egységek belsõ szerkezetének elõzetes olvasásra

konok, az internet készítése csoportban vagy egyénileg. az olvasás során

A digitális kompeten- A történelmi regény ismertetõjegyeinek felis-

A dramatikus A kifejezõ-képesség Lényegkiemelés, vázlatkészítés.

követése nálása képességének A fõszereplõk életútjának nyomon követése

A kifejezõ képesség A szereplõk – történelmi személyek és költött

nyának megítélése. Véleményalkotás a szerep-

képesség fejlesztése gyûjtése, a korábbi ismeretek felelevenítése. Thea Beckmann:

bõvítése melléknevekkel. Tk. 120–125. o.

munkában. jellegû bõvítéséhez:

42. Témazáró dolgozat A feladatlap az

KÁLMÁN, A képesség fejlesztése fajtákban. Egy kis kitérõ: az

A szövegértés és megfogalmazására különféle, szóbeli és írásos

lekményelemek lése és értelmezése. egyéni, páros és/vagy csoportmunkában. és a mf. 45–47. o.

Illusztráció készítése a szereplõkrõl.

53. Összefoglalás A rendszerezõ, össze- A fejezetben megismert mûvek, irodalmi isme-

retek, felidézése különbözõ munkaformákban

54. Témazáró dolgozat A feladatlap az

MINT jellemzõi. si, értelmezési képes- Mûfaji meghatározások készítése.

zõeszközök és vers- Tk. 159–160. o.

Mihály: fejlesztése a régies gyûjtése csoportmunkában, a korábbi ismeretek

ihletforrás a 20. szá-